A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

142/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet

a Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD) 2002. június 11-14. között, Vilniusban (Litvánia) megrendezésre került Miniszteri Értekezlet XXX. ülésszakán elfogadott Alapszabályának kihirdetéséről

1. § A Kormány a Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD) 2002. június 11-14. között, Vilniusban (Litvánia) megrendezésre került Miniszteri Értekezlet XXX. ülésszakán elfogadott Alapszabályát e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Alapszabály orosz nyelvű szövege *  és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Vasutak Együttműködési Szervezetének Alapszabálya

A vasúti közlekedést felügyelő azon államigazgatási szervek, vagy a vasutak azon központi szervei a következő államok részéről: Azerbajdzsán Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Bolgár Köztársaság, Magyar Köztársaság, Vietnami Szocialista Köztársaság, Grúzia, Iráni Iszlám Köztársaság, Kazahsztán Köztársaság, Kínai Népköztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Lett Köztársaság, Litván Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Lengyel Köztársaság, Orosz Föderáció, Románia, Szlovák Köztársaság, Tadzsik Köztársaság, Türkmenisztán, Üzbég Köztársaság, Ukrajna, Cseh Köztársaság, Észt Köztársaság, amelyek rendelkeznek kormányuk felhatalmazásával (a továbbiakban: Szerződő Felek),

- felismerve a nemzetközi vasúti összeköttetések fejlesztésének fontosságát,

- kiemelve az egységes vasúti szállítási térség létrehozásának szükségességét az Eurázsiai régióban,

- elősegítve a transzkontinentális vasúti viszonylatok versenyképességének növelését,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. Cikk

Általános rendelkezések

1. A Szerződő Felek tovább folytatják tevékenységüket a Vasutak Együttműködési Szervezetében jelen OSZZSD Alapszabály alapján (a továbbiakban: Alapszabály).

2. Az OSZZSD a Vasutak Együttműködési Szervezete elnevezésének hivatalos rövidítése.

3. Az OSZZSD nemzetközi szervezet, amely a jelen Alapszabály alapján működik.

4. Az OSZZSD nemzetközi jogi alany és a tevékenységének megvalósításához szükséges nemzetközi jogképességgel rendelkezik.

5. Az OSZZSD és annak képviselői előjogokat és sérthetetlenséget élveznek az OSZZSD tagok országaiban.

II. Cikk

Tevékenységi irányok

Az OSZZSD tevékenységének fontosabb irányai:

1. a nemzetközi vasúti szállítások fejlesztése és korszerűsítése, mindenekelőtt az Európa és Ázsia közötti összeköttetésben, beleértve a kombinált fuvarozásokat is;

2. összehangolt közlekedéspolitika kialakítása a nemzetközi vasúti szállítások terén, a vasúti közlekedés tevékenységi stratégiájának, valamint az OSZZSD tevékenységi stratégiájának kidolgozása;

3. a nemzetközi fuvarjog aktualizálása, ügyvitel a Nemzetközi személyszállításról szóló Egyezmény (SZMPSZ), a Nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló Egyezmény (SZMGSZ), valamint egyéb jogi okmányok tekintetében, amelyek a nemzetközi vasúti szállításokhoz kapcsolódnak;

4. együttműködés azon problémák tárgyában, amelyek a vasúti közlekedés gazdasági, információs, tudományos-műszaki és ökológiai aspektusához kapcsolódnak;

5. intézkedések kidolgozása a vasutak versenyképességének növelésére az egyéb szállítási módokhoz képest;

6. együttműködés a nemzetközi vasúti szállítások további fejlesztésével összefüggő vasútüzemi és műszaki kérdések terén;

7. együttműködés más nemzetközi szervezetekkel, amelyek vasúti közlekedési kérdésekkel foglalkoznak, beleértve a kombinált fuvarozást.

Egyéb irányú tevékenységek lehetségesek az OSZZSD irányítószerveinek határozataival összhangban.

III. Cikk

Tagság

1. Az OSZZSD tagjai a vasúti közlekedést felügyelő azon államigazgatási szervek, vagy a vasutak azon központi szervei, amelyek rendelkeznek kormányuk felhatalmazásával. Az OSZZSD tag az OSZZSD-ben az őt képviselő szervet kijelölheti.

2. Az OSZZSD munkájában részt vehetnek megfigyelők és csatlakozott vállalatok, amelyek jogai és kötelezettségei a szerződésekben kerülnek meghatározásra.

3. A megfigyelői státus megadását az OSZZSD Miniszteri Értekezlete (a továbbiakban: Miniszteri Értekezlet) végzi az OSZZSD Főbizottság (a továbbiakban: Főbizottság) általi előterjesztés alapján az OSZZSD Vasutak Vezérigazgatói (felelős képviselői) Konferencia (a továbbiakban: Konferencia) javaslatainak figyelembevételével.

4. A csatlakozott vállalati státus megadását a Konferencia végzi a Főbizottság általi előterjesztés alapján.

5. A Főbizottság a Miniszteri Értekezlet megbízása alapján köti meg a szerződéseket a megfigyelői státusról és a Konferencia megbízásából a csatlakozott vállalati státusról.

IV. Cikk

Vezető szervek

1. Az OSZZSD legfelső irányítószerve a Miniszteri Értekezlet.

2. A Konferencia a vasutak (vasúti vállalatok) szintjén irányítószervként működik.

3. A Miniszteri Értekezlet megvizsgálja és a Konferencia javaslatának figyelembevételével döntéseket hoz az OSZZSD tevékenységi körébe tartozó kérdésekben, mindenekelőtt a jelen Alapszabály II. Cikkének 1., 2., 3., 4. és 7. pontját illetően, valamint az alábbiakban:

- az OSZZSD tevékenységéről szóló beszámoló;

- az OSZZSD Főbizottság költségvetése és létszámmegszabása;

- az OSZZSD Revíziós Bizottságának (a továbbiakban: Revíziós Bizottság) beszámolója;

- új tagok felvétele, OSZZSD megfigyelői státus megadása;

- az OSZZSD Alapszabályának módosításai és kiegészítései.

4. A Miniszteri Értekezlet tagjai megvalósítják a Miniszteri Értekezlet döntéseit azon jogi keretek között, amelyeket a saját országuk nemzeti jogszabályai lehetővé tesznek. Azon kérdésekre vonatkozó határozatok, amelyek meghaladják jogosítványaikat a kormányuk által kerülnek jóváhagyásra.

5. A Miniszteri Értekezlet ülésszakára, rendszerint, évente egyszer kerül sor.

6. A Konferencia szervezi a munkát és döntéseket hoz olyan, az OSZZSD tevékenységi irányaihoz kapcsolódó kérdésekben, melyek a vasutak (vasúti vállalatok) illetékességi körében vannak a jelen Alapszabály II. Cikkének 4., 5., 6. és 7. pontjával összhangban, valamint csatlakozott vállalati status odaítélésének kérdésében.

7. A Konferencia ülésére, rendszerint, évente egyszer kerül sor. A Konferencia felhatalmazhatja a Bizottságokat, az Állandó Munkacsoportokat (ÁMCS) és a Főbizottságot, hogy önállóan dönthessenek a Konferencia illetékességébe tartozó különböző kérdésekben.

8. A Miniszteri Értekezlet és a Konferencia saját tevékenységi területen meghozzák a szükséges döntéseket:

- a munkaszervek és egyéb szervek létrehozására és számára, azok struktúrájának, munkaprogramjának, feladatának, működési határidejének és munkarendjének a meghatározására;

- a Főbizottság vezetőségének kijelölésére, a bizottsági elnöki és szakértői, illetve az Állandó Munkacsoportok szakértői helyeinek az OSZZSD tagjai között történő elosztására, valamint egyéb az OSZZSD tevékenységével kapcsolatos irányokra vonatkozóan.

9. A Miniszteri Értekezlet és a Konferencia létrehozza saját Eljárási Szabályzatát, valamint döntéshozatali rendjét az OSZZSD valamennyi szervének körében, amely illetékességébe tartozik, ezen belül az OSZZSD Miniszteri Értekezlet tagjai és az OSZZSD vasutak Vezérigazgatói (felelős képviselői) Konferencia tagjai meghatalmazott képviselői értekezletének (a továbbiakban: meghatalmazotti értekezlet) munkarendjét is.

V. Cikk

Végrehajtó szerv

1. Az OSZZSD végrehajtó szerve a Főbizottság.

2. A Főbizottság biztosítja az OSZZSD tevékenységét a Miniszteri Értekezlet ülésszakai és a Konferencia ülései közti időszakban az OSZZSD Főbizottság Ügyrendjével összhangban.

3. A Főbizottság látja el a letéteményesi funkciót a jelen Alapszabály tekintetében és azon egyéb szerződések és megállapodások vonatkozásában, amelyek az OSZZSD keretében jöttek létre, ha ezen dokumentumokban másképpen nem rendelkeztek.

4. Az OSZZSD valamennyi tagja köteles saját képviselőt küldeni a Főbizottságba.

5. A Miniszteri Értekezlet, a Konferencia javaslatának figyelembevételével, hagyja jóvá a Főbizottság Ügyrendjét.

VI. Cikk

Munkaszervek

A munkaszervek a következők:

- bizottságok;

- közös csoportok más nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés során;

- munkacsoportok;

- az OSZZSD tagok képviselőinek értekezlete;

- egyéb a Miniszteri Értekezlet és a Konferencia döntése alapján létrehozásra kerülő szervek.

VII. Cikk

Szavazás

1. Minden OSZZSD tagnak egy szavazata van.

2. A Miniszteri Értekezlet szintjén döntéseket a Miniszteri Értekezlet részt vevő tagjainak egyetértésével hoznak. Döntést a szankciók alkalmazásáról az elmaradt tagdíjbefizetések kérdéseinek tárgyában a tagdíjbefizetésekkel tartozó OSZZSD tag szavazásban történő részvétele nélkül hozzák meg.

3. A Konferencia szintjén a döntéseket a Konferencia résztvevő tagjai 2/3-os szavazati többséggel fogadják el, kivéve az alábbi kérdésekre vonatkozó döntéseket:

- pénzügyi következmények, amelyek az OSZZSD keretében létrejött megállapodásokból és szerződésekből adódnak, ha az utóbbiakban ilyen döntéshozatali rend van előirányozva;

- az OSZZSD Alapszabályára vonatkozó módosítások és kiegészítések;

- tagdíjak felosztása;

- az OSZZSD Főbizottság költségvetése;

- új OSZZSD tagok felvétele,

amelyekben döntést egyhangúlag hoznak.

4. Az OSZZSD nemzetközi megállapodásaival és szerződéseivel kapcsolatos kérdéseknek a megvizsgálásakor az ezen megállapodásokban és szerződésekben részt vevő felek rendelkeznek döntéshozatali joggal.

5. A jelen Cikk 4. pontjában említett megállapodásokban és a szerződésekben rögzített döntéshozatali rendnek meg kell felelnie a döntések azon elfogadási rendjének az OSZZSD szerveiben, amelyet a megfelelő szabályzatok tartalmaznak.

VIII. Cikk

Pénzügyi kérdések

1. Az OSZZSD tevékenységét az OSZZSD tagjai finanszírozzák.

2. A Főbizottság költségvetése egy évre készül és a Konferencia javaslatainak figyelembevételével kerül jóváhagyásra a Miniszteri Értekezlet által. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos beszámolót az elmúlt költségvetési évről a Miniszteri Értekezlet hagyja jóvá.

3. Az OSZZSD tag köteles az éves tagdíjat két részletben befizetni: 30%-ot - a költségvetési évet megelőző év november 30-ig, 70%-ot - a költségvetési év március 31-éig.

4. A tagdíjak mértékét és felosztását a Miniszteri Értekezlet évente állapítja meg a Konferencia javaslatainak figyelembevételével.

5. Késedelmes éves tagdíjbefizetés esetén, az alábbi szankciók nyerhetnek alkalmazást:

- éves szinten 6%-os mértékű késedelmi kamat felszámítása, a költségvetési év július 1-jétől kezdődően;

- a tartozó OSZZSD tag birtokában lévő szolgálati és egyszeri ingyenes OSZZSD jegyek felhasználását megillető jogaitól történő megfosztása;

- a tartozó OSZZSD tag döntéshozatali jogának megvonása valamennyi OSZZSD szervben;

- a tartozó OSZZSD tag megfosztása azon jogától, hogy a Főbizottságban saját képviselője legyen, emellett csak a tartozások kiegyenlítése után lehetséges a képviselőjük munkájának ismételt felvétele a Főbizottságban.

A szankciók alkalmazásáról minden konkrét esetben a Miniszteri Értekezlet hozza meg a döntést.

6. A Főbizottság pénzeszközei fölött az Elnök rendelkezik, távollétekor pedig a Főbizottság egyik elnökhelyettese.

7. Az OSZZSD irányító szervei pénzügyi alapokat hozhatnak létre egyes munkálatok végrehajtására azon metodika szerint, amely az érdekelt OSZZSD tagok által kerül egyeztetésre.

IX. Cikk

Revíziós Bizottság

1. A pénzügyi eszközök Főbizottság által történő helyes felhasználása ellenőrzésének megvalósítására Revíziós Bizottság kerül létrehozásra, amely három OSZZSD tag egy-egy képviselőjéből áll, amely tagokat a Miniszteri Értekezlet a Konferencia javaslatainak figyelembevételével nevez ki.

A Revíziós Bizottság tevékenységét „a Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD) Revíziós Bizottságának Munkarendje” szerint végzi, amelyet a Miniszteri Értekezlet hagyott jóvá.

2. A Revíziós Bizottság legalább évente egyszer okmány szerinti ellenőrzést tart az OSZZSD Főbizottság pénzügyi tevékenységének tekintetében. A Revíziós Bizottság elnöke tájékoztatja a Főbizottság elnökét az ellenőrzés eredményeiről és jelentést tesz a Miniszteri Értekezlet ülésszakának.

X. Cikk

A Főbizottság székhelye

A Főbizottság az OSZZSD tagok egyikének országában helyezkedik el.

A Főbizottság székhelyét ötévenként a Miniszteri Értekezlet határozza meg a Konferencia javaslatának figyelembevételével. Az OSZZSD és a Főbizottság székhelyének állama közötti jogviszonyt a Miniszteri Értekezlet döntése alapján kötött megállapodás szabályozza.

XI. Cikk

Új tagok felvételének és a tagság megszüntetésének rendje

1. Az új tagok felvételét a Miniszteri Értekezlet végzi, a kérelmek és a Főbizottság előterjesztése alapján, a Konferencia javaslatainak figyelembevételével.

2. Az OSZZSD-ből való kilépésről szóló értesítést a naptári év vége előtt hat hónappal kell benyújtani a Főbizottság Elnökének. Ebben az esetben a tagság a következő év január 1-jétől megszűnik.

3. Az új tagok felvétele lehetséges az OSZZSD valamennyi tagjának írásos egyetértése mellett abban az esetben, ha a kérvény Főbizottság általi megküldésének dátumától számított két hónapon belül egyiküktől sem érkezett ellenvetés az új tag OSZZSD-be történő felvételével kapcsolatosan.

XII. Cikk

Nyelvek

1. Az OSZZSD munkanyelvei a kínai és az orosz.

2. Minden OSZZSD tagnak joga van más nyelvet használni. Ebben az esetben azonban köteles tolmácsolást biztosítani bármelyik munkanyelvre.

3. A nemzetközi kapcsolatokban az angol és német nyelvet lehet alkalmazni.

XIII. Cikk

Záró rendelkezések

1. Jelen Alapszabályba módosítások és kiegészítések beiktathatók a Miniszteri Értekezlet döntése alapján a Konferencia javaslatainak figyelembevételével jelen Alapszabály IV. Cikke 3. és 4. pontjával összhangban.

2. Jelen Alapszabály kínai és orosz nyelven készült.

A szövegek ezeken a nyelveken egyenértékűek. A szövegek eltérő értelmezése esetén a pontosítás az orosz nyelvű szöveg alapján történik.

XIV. Cikk

Jelen Alapszabály hatálybalépése

Jelen Alapszabály, amely 1957. év óta van érvényben, valamennyi - a 2002. június 14-i állapot szerinti - módosítással és kiegészítéssel, amely jóváhagyásra és beiktatásra került meghatározott rendben a hatályosság időszakában, 2002. július 1-jétől lép érvénybe.”

3. § Ez a kormányrendelet a kihirdetése napján lép hatályba, az Alapszabályt azonban 2002. július 1-jétől kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére