A jogszabály mai napon ( 2019.12.12. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet

a magyar vízi utakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről

A Kormány a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a magyar vízi utakra érkező, illetve ott tartózkodó nem magyar lobogó alatt közlekedő tengeri nagyhajóra, annak üzemben tartójára, parancsnokára és személyzetére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a halászhajókra, a hadihajókra, a haditengerészeti segédhajókra, a fából épült kezdetleges szerkezetű hajókra, a nem kereskedelmi célú szolgálati hajókra és a kedvtelési célú úszólétesítményekre.

Nemzetközi egyezmények alkalmazása

2. § (1) Az e rendeletben foglaltak a 3. § 1. pontjában felsorolt nemzetközi egyezmények alapján lefolytatandó eljárásokat nem érintik.

(2) Az 500 tonna bruttó űrtartalom alatti hajók esetében a megfelelő nemzetközi egyezményekben meghatározott, e hajókra előírt követelményeket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha ezek a követelmények az 500 tonna bruttó űrtartalom alatti hajókra nem alkalmazhatók, meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy a hajó a biztonságra, az egészségre vagy a környezetre veszélyt ne jelentsen.

(3) Olyan állam lobogóját viselő hajó ellenőrzésekor, amely nem részese valamelyik nemzetközi egyezménynek, sem a hajóval, sem annak személyzetével szemben nem alkalmazható kedvezőbb eljárás, mint e rendeletben, illetve a megfelelő nemzetközi egyezményben meghatározott, az egyezményben részes állam lobogóját viselő hajóval, illetve személyzetével szemben alkalmazandó eljárás.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. egyezmények:

a) a 2003. évi LXV. törvénnyel kihirdetett, a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: LL 66).

b) a 2000. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Londonban, 1974. november hó 1. napján kelt 1974. évi „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: SOLAS 1974/1978.),

c) a 2000. évi X. törvénnyel kihirdetett, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: MARPOL 1973/1978.),

d) a 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelettel kihirdetett, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: STCW 78/95),

e) a 2002. évi XXXIV. törvénnyel kihirdetett, a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályokról szóló 1972. évi egyezmény (a továbbiakban: COLREG),

f) az 56/1982. (X. 22.) MT rendelettel kihirdetett, a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: TM 69),

g) a kereskedelmi hajók minimális követelményeiről szóló 1976. évi egyezmény (a továbbiakban: ILO 147.),

h) az olajszennyezésből eredő kárért viselt polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény (CLC 92)

hatályos szövege;

2. hajó: olyan, nem magyar lobogó alatt közlekedő tengeri hajó - beleértve a folyam-tengeri hajót, - amelyre alkalmazandó valamelyik 1. pontban felsorolt nemzetközi egyezmény;

3. ellenőr: a hatóság szolgálatában álló vagy más olyan személy, akit a hajózási hatóság felhatalmazott az ellenőrzések végrehajtására, rendelkezik az ennek igazolására szolgáló, külön jogszabály *  alapján kiadott ellenőri igazolvánnyal és az illetékes hatóság előtt felelősséggel tartozik az ellenőrzések végrehajtásáért;

4. *  ellenőrző hatóság: a hajózási hatóság;

5. ellenőrzés: a hajó felkeresése a megfelelő okmányok és más dokumentumok, a hajó, annak felszerelései és személyzete állapotának, továbbá a hajón szolgálatot teljesítők élet- és munkakörülményeinek a megvizsgálására;

6. részletes ellenőrzés: a hajó szerkezetére, felszerelésére, személyzetére, az élet- és munkakörülményekre, a hajón alkalmazott eljárásokra kiterjedő, a hajó, annak felszerelése és személyzete egészének vagy adott esetben valamely részének ellenőrzése, a 6. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása miatt;

7. kiterjesztett ellenőrzés: a 7. §-ban foglaltak szerint lefolytatott ellenőrzés;

8. hajó üzemeltetésének megtiltása: a hajó kifutásának kifejezett megtiltása olyan hiányosságok miatt, amelyek külön-külön vagy együttesen a hajót hajózásra alkalmatlanná teszik;

9. művelet leállítása: a hajó által folytatott művelet folytatásának kifejezett megtiltása olyan hiányosságok miatt, amelyek a hajóval való további műveleteket - ideértve a rakomány kezelését is - kockázatossá tennék;

10. Párizsi Memorandum: a tengerészeti hatóságoknak a kikötő szerinti állam részéről végzett ellenőrzéséről szóló, 1982. január 26. napján, Párizsban aláírt és az Európai Közösség tagállamai által elismert egyetértési nyilatkozatának (a továbbiakban: MOU) 2001. december 19. napján hatályos szövege;

11. ellenőrzési esedékességi tényező: a hajón végrehajtandó ellenőrzés esedékességére útmutatást nyújtó, az Európai Közösség tagállamai számára mérvadó SIRENAC rendszerben *  nyilvántartott tényező, amelynek meghatározására a rendeletben szereplő tényezőknek a rendeletben meghatározott módszer szerinti figyelembevételével kerül sor;

12. úti adatrögzítő: az esetleges baleset kivizsgálását elősegítő adatrögzítő készülék (a továbbiakban: VDR), amelynek meg kell felelnie a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) 1997. november 27-i A.861(20) határozata szerinti követelményeknek.

Ellenőrzési eljárás

4. § * 

5. § (1) Az ellenőrző hatóság évente a megelőző három év statisztikai adatokkal alátámasztott forgalma alapján az egy évre számított átlagos forgalom 25%-ának megfelelő számú hajót köteles ellenőrizni.

(2) Azt a hajót, amelyen nem kell kiterjesztett ellenőrzést végrehajtani a hatóság akkor ellenőrzi, ha ellenőrzési esedékességi tényezője 50-nél több és legalább egy hónap telt el a MOU-ban részes állam kikötőjében végrehajtott utolsó ellenőrzése óta.

(3) A (2) bekezdésen túl ellenőrzésre azt a hajót kell kiválasztani, melynek:

a) ellenőrzése az 1. számú melléklet I. részében meghatározottak szerint esedékes, illetve

b) esedékességi tényezője magasabb.

(4) Az ellenőrző hatóság nem ellenőrzi azokat a hajókat, amelyeket az Európai Közösségek bármely tagállamában a belépést megelőző hat hónapon belül ellenőriztek, amennyiben

a) a hajón nem észlelhető az 1. számú mellékletben foglalt kiemelt ellenőrzést indokoló hiányosság, továbbá

b) az előző ellenőrzést követően hiányosságokról jelentés nem érkezett az ellenőrző hatósághoz, és

c) nem áll fenn alapos ok az ellenőrzésre, valamint

d) a hajó nem esik a (2) bekezdésben meghatározott jellemzők szerinti hajók körébe.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható az egyezményekben kifejezetten előírt üzemeltetési ellenőrzésekre.

Az ellenőrzés

6. § (1) Az ellenőrzés során az ellenőr:

a) megvizsgálja a 2. számú mellékletben felsorolt bizonyítványokat és okmányokat;

b) meggyőződik a hajó általános állapotának megfelelőségéről, beleértve a hajó gépterét, a lakótereket, a hírközlési hatósággal együttműködve a vészhelyzetben való kapcsolattartás lehetőségét, továbbá a kikötői országos tisztiorvosokkal *  együttműködve az egészségügyi körülményeket is.

(2) Az ellenőr a 2. számú mellékletben felsoroltakon kívül megvizsgálhat minden olyan bizonyítványt és dokumentumot, amelyet a 3. § 1. pontjában felsorolt bármelyik egyezmény alapján a hajó fedélzetén kell tartani.

(3) Minden olyan esetben, amikor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzést követően alapos okkal feltehető, hogy a hajó, annak felszerelése vagy személyzete nem felel meg a 3. § 1. pontjában felsorolt valamelyik egyezmény vonatkozó előírásainak, az üzemeltetésre vonatkozó előírásoknak való „megfelelőségre is kiterjedő részletes ellenőrzést kell tartani.

(4) Alapos ok különösen:

a) az olajnaplót nem vezetik megfelelően;

b) a bizonyítványok és egyéb okmányok vizsgálatakor azokban pontatlanságok derülnek ki;

c) arra utaló körülmények, hogy a személyzet képesítése nem felel meg a külön jogszabályban *  a minimális képesítési szintre megállapított követelményeknek;

d) bizonyíték arra, hogy a rakománnyal kapcsolatos és egyéb műveleteket nem végzik biztonságosan (vagy az IMO iránymutatásoknak megfelelően), például a rakománytartályok semlegesgáz fővezetékében az oxigéntartalom magasabb az előírt maximális szintnél;

e) az olajszállító tartályhajó parancsnoka elmulasztja az olajkibocsátást megfigyelő és vezérlő rendszerről az utolsó ballasztban megtett úton készült jelentést bemutatni;

f) a naprakész állapotú riadóterv hiánya, vagy ha a személyzet nem ismeri teendőit tűz keletkezése, vagy a hajó elhagyására utasító parancs esetén;

g) téves vészjelzés leadása, melyet nem követ megfelelő visszavonási eljárás;

h) az egyezmények által megkövetelt berendezések vagy intézkedési tervek hiánya;

i) egészségtelen állapotok a hajón;

j) az ellenőr általános benyomásából és megfigyeléseiből származó bizonyíték arra, hogy a hajótesten súlyos károsodás vagy súlyos szerkezeti romlás észlelhető, amelyek veszélyeztetik a hajó szerkezeti biztonságát, illetve víz- és időjárás-állóságát;

k) információ vagy bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a parancsnok vagy a személyzet nem ismeri kielégítően a hajózás biztonságával és a környezet szennyezésének megakadályozásával kapcsolatos műveleteket, vagy ezeket nem hajtja végre.

(5) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni:

a) a biztonságos létszám biztosításának alapelveire [A481 (XII.) IMO határozat] és a minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmányt, továbbá a biztonságos személyzeti létszám biztosítása alapelveinek alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó mellékleteire;

b) a veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti szabályzata (IMDG) rendelkezéseire;

c) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) „Hajófedélzeti munkakörülmények ellenőrzése” tárgyában kiadott irányelveire;

d) a Párizsi Memorandumnak a hajók ellenőrzési rendjének rendjére vonatkozó útmutatójáról szóló 1. számú mellékletére.

(6) *  Az egészségügyi körülményeknek az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vizsgálata nem érinti az országos tisztifőorvos külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogosultságát.

Egyes hajók kiterjesztett ellenőrzése

7. § (1) A 4. számú melléklet „A” részében meghatározott kategóriába tartozó hajón kiterjesztett ellenőrzést kell tartani, amennyiben a MOU-ban részes államban végzett utolsó ellenőrzése óta több mint 12 hónap telt el.

(2) Amennyiben a hajó ellenőrzésre történő kiválasztására a 6. § (1), illetve (2) bekezdésében meghatározottak szerint került sor, a hajót kiterjesztett ellenőrzésnek kell alávetni. A hajót két kiterjesztett ellenőrzés közötti időszakban az 5. § szerinti ellenőrzésnek lehet alávetni.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel szerinti ellenőrzésre esedékes hajó parancsnoka, illetve üzemben tartója köteles hajójának Magyarország területi vizeire történő feltételezett érkezési időpontját megelőző három nappal korábban a 4. számú melléklet „B” részében meghatározott tájékoztatást az ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az ellenőrző hatóság kiterjesztett ellenőrzést végez a 7-es vagy annál magasabb ellenőrzési esedékességi tényezőjű és a (3) bekezdés rendelkezése szerinti körbe tartozó hajókon, amennyiben a hajó előző kiterjesztett ellenőrzése óta 12 hónapnál hosszabb időszak telt el.

(5) A kiterjesztett ellenőrzést a 4. számú melléklet „C” részében foglalt eljárás szerint kell lefolytatni.

8. § (1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a hajó üzemeltetésével összefüggő okból nem végezheti el 50-es vagy annál magasabb ellenőrzési esedékességi tényezőjű hajó, illetve kiterjesztett ellenőrzésnek alávetendő hajó ellenőrzését, haladéktalanul értesíti a SIRENAC rendszert az ellenőrzés elmaradásáról.

(2) *  Az esetlegesen elmaradt ellenőrzésekről az ellenőrző hatóságnak az elmaradás okát tartalmazó összesítő jelentése alapján a közlekedésért felelős miniszter az Európai Bizottságot hathavonta tájékoztatja.

(3) Egy naptári év során a megelőző három év statisztikai adatokkal alátámasztott forgalma alapján az egy évre számított átlagos forgalom legfeljebb 5%-ának megfelelő számú, az (1) bekezdésben meghatározott kategóriába eső hajó ellenőrzése maradhat el a hajó üzemeltetésével öszszefüggő okból.

(4) Azon az (1) bekezdésben meghatározott kategóriába eső hajók ellenőrzésére, amelyeknek az ellenőrzése a hajó üzemeltetésével összefüggő okból nem volt elvégezhető, a következő közösségi kikötőben kerül sor.

9. § (1) Az ellenőrző hatóság - az e rendeletben meghatározott kivételek figyelembevétele mellett - köteles megtiltani a gázt és vegyi anyagot szállító tartályhajó, az ömlesztett rakományt szállító hajó, az olajszállító tartályhajó és a személyhajó Magyarország területére történő belépését, amennyiben: * 

a) a hajó a MOU éves jelentésében elmarasztalt állam lobogója alatt közlekedik és a megelőző 24 hónap folyamán a MOU-ban részes állam területén lévő kikötőben legalább kétszer fel lett tartóztatva, vagy

b) a MOU éves jelentésében különösen magas kockázatúnak, illetve magas kockázatúnak minősített állam lobogója alatt közlekedő hajó a megelőző 36 hónap folyamán a MOU-ban részes állam területén lévő kikötőben legalább egyszer fel lett tartóztatva.

(2) *  A belépés (1) bekezdésben foglaltak alapján történt megtiltásáról szóló határozatról az ellenőrző hatóság tájékoztatja a lobogó szerinti állam illetékes hatóságát, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, az Európai Bizottságot, a Tengerhajózási Ügyek Igazgatási Központját (Centre administratif des affaires maritimes) és a MOU titkárságát is.

(3) A kitiltást elrendelő határozat akkor lép hatályba, amikor a hajó engedélyt kap a kikötő elhagyására, miután orvosolták azokat a hiányosságokat, amelyek az üzemeltetés megtiltásához vezettek.

(4) A kitiltást elrendelő határozat elleni fellebbezéskor a fellebbezéshez csatolni kell a lobogó szerinti állam illetékes hatóságának bizonyítványát, amely igazolja, hogy a hajó teljes mértékben megfelel a nemzetközi egyezmények vonatkozó rendelkezéseinek. A fellebbezéshez csatolni kell továbbá a hajó osztályozását végző hajóosztályozó társaság bizonyítványát is, amely igazolja, hogy a hajó megfelel az adott társaság által az arra az osztályra vonatkozóan előírt normáknak.

(5) A hajó magyar vízi útra akkor léphet be, ha a hajót a kitiltást elrendelő határozatot hozott tagállam ellenőrző hatósága által kijelölt kikötőben újból megvizsgálták és e tagállam ellenőrző hatósága megítélése szerint bizonyítást nyert, hogy a hajó teljes mértékben megfelel a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezéseknek.

(6) Ha a kijelölt kikötő a Közösséghez tartozik, a rendeltetési kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága a kitiltást elrendelő határozatot hozott tagállam illetékes hatóságának hozzájárulásával engedélyezheti, hogy a hajó a szóban forgó rendeltetési kikötőbe - kizárólag annak ellenőrzése céljából, hogy a hajó megfelel-e a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek - befusson.

(7) Az újbóli vizsgálat kiterjesztett ellenőrzést jelent, amelynek ki kell terjednie legalább a 4. számú melléklet „C” részében felsorolt vonatkozó pontokra.

(8) A kiterjesztett ellenőrzés minden költsége a tulajdonost, illetve az üzemben tartót terheli.

(9) *  Ha a kiterjesztett ellenőrzés eredményei az ellenőrző hatóság megítélése szerint összhangban vannak a (3) bekezdésben foglaltakkal, engedélyezni kell a hajó belépését. Az ellenőrző hatóságnak erről a döntéséről írásban tájékoztatnia kell a lobogó szerinti állam illetékes hatóságát, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, az Európai Bizottságot, a Tengerhajózási Ügyek Igazgatási Központját és a MOU titkárságát is.

(10) A Közösség kikötőiből kitiltott hajókkal kapcsolatos információkat a SIRENAC rendszerben hozzáférhetővé kell tenni és közzé kell tenni a 18. § (4) bekezdése és az 5. számú melléklet rendelkezéseivel összhangban.

A hajóparancsnok részére átadott jegyzőkönyv

10. § (1) *  Az ellenőrzés, a részletes vagy a kiterjesztett ellenőrzés eredményét, az ellenőrzés során tett megállapításokat, illetve az ellenőrnek a parancsnok, a hajótulajdonos vagy az üzemben tartó által teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát az ellenőr jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek egy példányát a hajóparancsnoknak átadja.

(2) A hajó üzemeltetésének megtiltását indokoló hiányosság esetén a jegyzőkönyvben utalni kell a hajó üzemeltetése megtiltásának várható elrendelésére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet magyar és angol nyelven kell kiállítani.

A hiányosságok kijavítása és a hajó üzemeltetésének megtiltása

11. § (1) Az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az e rendelet szerinti ellenőrzés során igazolt vagy feltárt minden hiányosságot az egyezmények rendelkezéseinek megfelelően kijavították-e vagy intézkedtek-e a kijavításáról.

(2) A biztonságra, az egészségre vagy a környezetre egyértelmű veszélyt jelentő hiányosság esetén az ellenőrző hatóság a hajó üzemeltetését megtiltja, vagy azt a műveletet, amellyel kapcsolatban a hiányosság keletkezett, leállítja. A hajó üzemeltetésének megtiltása vagy a művelet leállítása mindaddig nem oldható fel, ameddig az ellenőrző hatóság meg nem állapítja, hogy a veszély már nem áll fenn, a hajó minden szükséges feltételnek megfelelően üzemeltethető, illetve a művelet az utasok vagy a személyzet biztonságának, egészségének, más hajóknak a veszélyeztetése vagy a tengeri környezet indokolatlan károsítása nélkül folytatható.

(3) Amennyiben az üzemeltetés megtiltásának oka az, hogy a hajó a kikötőbe tartó útja során véletlen balesetből származó károsodást szenvedett, nem kell a hajó üzemeltetésének megtiltását elrendelni, feltéve, hogy

a) a SOLAS 1974/1978.) I. Fejezetének 11. szabálya c) pontjában előírt, a lobogó szerinti állam hatósága, a kijelölt ellenőrzést végző személy vagy a vonatkozó bizonyítvány kiadásáért felelős kijelölt szervezet értesítésére vonatkozó követelmények teljesülnek,

b) a kikötőbe való érkezést megelőzően a parancsnok vagy a hajótulajdonos részletes jelentést adott a kikötő szerinti állam hatóságainak a baleset körülményeiről és a károkról, és tájékoztatta a lobogó szerinti állam hatóságait a megkövetelt formában,

c) a hajó kielégítő módon megtette a szükséges helyreállítási intézkedéseket,

d) a hatóság - miután értesült a helyreállítási intézkedések végrehajtásáról - megbizonyosodott arról, hogy az életbiztonságot és a környezetet veszélyeztető hiányosságok megszűntek.

(4) Azoknak a hajóknak az üzemeltetését, amelyeknek a kikötőből való kifutása nem biztonságos, meg kell tiltani a legelső ellenőrzés végrehajtásakor függetlenül attól, hogy a hajó mennyi időt tölt el a kikötőben.

(5) Meg kell tiltani a hajó üzemeltetését, ha a hiányosságok elegendően súlyosak ahhoz, hogy az ellenőrnek vissza kelljen térnie a hajóra annak megállapítására, hogy azokat a hajó elindulása előtt kijavították. A hajóra való visszatérés szüksége a hiányosság súlyosságát jelzi. Ugyanakkor nem minden esetben szükséges a hajón ismételt ellenőrzést tartani. A hajóra történő visszatérés alkalmával végzett ismételt ellenőrzés arra szolgál, hogy a hatóság meggyőződhessen a hiányosságok megszüntetéséről.

(6) Annak eldöntésére, hogy a hajón talált hiányosságok elég súlyosak-e ahhoz, hogy indokolttá tegyék a hajó üzemeltetésének megtiltását, az ellenőrző személynek fel kell mérnie, hogy

a) *  a hajó rendelkezik-e a szükséges okmányokkal;

b) a hajó rendelkezik-e a minimális biztonságos kiszolgáló személyzet létszámát igazoló okmányban előírt személyzettel.

(7) *  Az ellenőrzés végrehajtása folyamán az ellenőrző személy köteles továbbá felmérni, hogy a hajó, illetve a hajó személyzete alkalmas-e a hajó előtt álló út teljes tartama alatt:

a) biztonságosan hajózni;

b) biztonságosan kezelni és szállítani a rakományt, valamint figyelemmel kísérni annak állapotát;

c) biztonságosan üzemeltetni a géptéri berendezéseket;

d) biztonságosan fenntartani a megfelelő géperőt és kormányhatást;

e) hatékonyan leküzdeni a hajó bármely részén keletkező tüzeket;

f) a hajót biztonságosan és gyorsan elhagyni, szükség esetén felkutatást végrehajtani;

g) biztonságosan megakadályozni a környezet szennyezését;

h) biztonságosan fenntartani a hajó megfelelő stabilitását;

i) biztonságosan fenntartani a hajó épségét;

j) biztonságosan kapcsolatot teremteni vészhelyzetekben;

k) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülményeket biztosítani és fenntartani;

l) baleset esetén megfelelő tájékoztatást nyújtani.

Ha ezeknek a kérdéseknek bármelyikére a válasz nemleges, az összes feltárt hiányosságok figyelembevételével a hajó üzemeltetése megtiltható. Kevésbé súlyos természetű hiányosságok kombinációjának előfordulása szintén indokolttá teheti a hajó üzemeltetésének megtiltását.

(8) *  Különösen indokolt a hajó üzemeltetésének megtiltása a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek be nem tartása miatt, ezen belül a vonatkozó egyezmények rendelkezéseiben előírt hatályos bizonyítványok és okmányok hiánya. Ugyanakkor az olyan állam lobogóját viselő hajók, melyek egy egyezménynek nem részesei vagy nem hajtják végre egy másik vonatkozó egyezmény rendelkezéseit, nem jogosultak a fentiekben említett egyezményekben előírt bizonyítványokkal rendelkezni. Ezért az előírt bizonyítványok hiánya önmagában nem indokolhatja a hajó üzemeltetése megtiltásának a jogosságát, ugyanakkor a „kedvező elbánás tilalma” elvén alapuló záradék alkalmazásával a rendelkezések érdemi betartása elvárható, mielőtt a hajó kifutását engedélyezik.

(9) A SOLAS 1974/1978. rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg:

a) a főüzemi és egyéb fontos gépi, valamint villamos berendezések megfelelő működésének hiánya,

b) a géptér nem kielégítő mértékű tisztasága, nagy mennyiségű olajos víz jelenléte a fenékárkokban, a géptéri csövek szigeteléseinek olajos elszennyeződése a kipufogó csöveket is beleértve, a fenékárok szivattyúk nem kielégítő működése,

c) a vészüzemi generátor, világítás, akkumulátorok és kapcsolók nem kielégítő működése,

d) a fő és szükséghelyzeti kormányberendezés nem kielégítő működése,

e) az egyéni életmentő felszerelések, túlélő járművek és vízre bocsátó berendezések hiánya, nem kielégítő befogadó képessége vagy súlyos állagromlása,

f) a tűzfelderítő rendszer, tűzriasztók, tűzoltó berendezések, rögzített tűzoltó szerelvények, szellőztető szelepek, tűzzáró lapok, gyorszáró berendezések hiánya, nem megfelelősége vagy súlyos, olyan mértékű állagromlása, hogy a szándékok szerinti használatra azok alkalmatlanná válnak,

g) tartályhajókon a rakományfedélzeti terek tűzvédelmi berendezéseinek hiánya, súlyos állagromlása vagy üzemzavara,

h) világító testek, jelzőtestek vagy hangjelző berendezések hiánya, nem megfelelő működése vagy súlyos állagromlása,

i) vészjelzés és biztonsági kapcsolattartás céljaira használt rádióberendezések hiánya vagy nem megfelelő működése,

j) navigációs berendezések hiánya vagy nem megfelelő működése a SOLAS 1974/1978 V/12 szabályának (o) pontjában előírt rendelkezések figyelembevételével,

k) a tervezett útvonalhoz szükséges kijavított térképek és/vagy egyéb hajózási kiadványok hiánya (figyelembe véve a térképek helyettesítéseként használható elektronikus térképeket is),

l) szikramentes elszívó ventilátorok hiánya a rakomány szivattyú terekben (SOLAS 1974/1978 II-2/59. szabályának 3.1 pontja),

m) a személyzet létszáma, összetétele vagy képesítése nem felel meg a biztonságos kiszolgáló személyzeti norma okmányban rögzítetteknek,

n) a SOLAS 1974/1978 XI. fejezete szerinti kibővített szemle végrehajtásának elmulasztása,

o) VDR hiánya vagy üzemképtelensége, amennyiben használata kötelező.

(10) Az IBC Szabályzat *  rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg:

a) az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy rakomány-információk hiánya (16.2),

b) magas nyomású biztonsági felszerelések hiánya vagy meghibásodása (8.2.3),

c) ténylegesen nem biztonságos vagy a Szabályzat előírásainak nem megfelelő villamos felszerelések (10.2.3),

d) a 10.2 részben hivatkozott veszélyes helyeken gyulladásveszélyes anyagok jelenléte (11.3.15),

e) különleges elvárások megszegése (15.),

f) tartályonként engedélyezett maximális rakományminőség túllépése (16.1),

g) hőre érzékeny áruk nem kielégítő mértékű hő elleni védelme (16.6).

(11) Az IGC Szabályzat *  rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg:

a) az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy rakomány-információk hiánya (18.1),

b) a lakóterek vagy szolgálati helyiségek zárására szolgáló felszerelések hiánya (3.2.6),

c) a raktárnyílás nem gázmentesen zárható (3.3.2),

d) a meghibásodott légzáró felszerelések (3.6),

e) a hiányzó vagy meghibásodott gyorszáró szelepek (5.6),

f) a hiányzó vagy meghibásodott biztonsági szelepek (8.2),

g) a ténylegesen nem biztonságos vagy a Szabályzat előírásait nem kielégítő elektromos berendezés (10.2.4),

h) a rakománytér szellőzői nem működőképesek (12.1),

i) a rakománytartályok nyomásérték riasztói nem üzemképesek (13.4.1),

j) gázfelderítő és/vagy mérgező gáz felderítő felszerelés meghibásodása (13.6),

k) *  tilalom alatt álló anyagok szállítása a tilalmat elrendelő hatóság hatályos bizonyítványa nélkül (17/19).

(12) A merülésvonalakról szóló egyezmény rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg:

a) a fedélzet és héjlemezelés jelentős mértékű károsodása vagy korróziója, kipattogzása és ehhez társuló merevedése, amely a tengerállóságot vagy a helyi terhelések elviseléséhez szükséges szilárdságot befolyásolja, kivéve, ha megfelelő ideiglenes javítást elvégeztek ahhoz, hogy eljussanak egy olyan kikötőbe, ahol a végleges javítás elvégezhető,

b) nem kielégítő mértékű stabilitás minősített esete,

c) elegendő és megbízható, megfelelő formájú információ hiánya, amelynek segítségével a hajóparancsnok gyorsan és egyszerű eszközökkel intézkedhet a hajó rakodásával és ballasztolásával kapcsolatban olyan módon, hogy az út folyamán előadódó változó körülmények között és az út minden szakaszában a stabilitás biztonságos határértékeken belül megtartható legyen, és a hajótest szerkezetét érő minden elfogadhatatlan mértékű stresszhatás keletkezése elkerülhető legyen,

d) záró eszközök, raktárzáró szelvények és vízmentes ajtók hiánya, súlyos állagromlása vagy meghibásodása,

e) túlterhelés,

f) a merülési jelek hiánya vagy olvashatatlansága.

(13) A MARPOL 1973/1978. I. számú melléklete rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg:

a) az olajos vízleválasztó berendezés, olajkiürítés figyelő és szabályozó rendszer, vagy a 15 ppm riasztó berendezés hiánya, súlyos állagromlása vagy meghibásodása,

b) a fáradtolaj és/vagy olajiszap maradvány tartály nem kielégítő nagyságú befogadó képességű a tervezett útvonalra,

c) olajnyilvántartó könyv hiánya [20 (5)],

d) nem engedélyezett olajkiürítő felszerelések,

e) hiányzó vagy a MARPOL 1973/1978. 13G szabálya (3) bekezdése b) pontjának meg nem felelő szemlejelentés.

(14) A MARPOL 1973/1978. II. számú melléklete rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg:

a) a P & A *  kézikönyv hiánya,

b) a rakomány nem osztályozott [3(4)],

c) a rakománynyilvántartó könyv hiánya [9(6)],

d) olajszerű anyagok használata az elvárások kielégítése nélkül vagy megfelelően módosított bizonyítvány nélkül (14),

e) nem engedélyezett típusú olajkiürítő szerelvény.

(15) Az STCW 78/95. rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg:

a) *  a képesített személyzet nem rendelkezik bizonyítvánnyal, nem megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezik, nincs hatályos felmentése, illetve nem tudja megfelelően igazolni, hogy a bizonyítvány tekintetében kérelmet nyújtott be a lobogó szerinti állam illetékes hatóságához,

b) nem teljesülnek a lobogó szerinti állam hatóságának a biztonságos kiszolgáló személyzeti normabizonyítványban előírt feltételei,

c) nem állnak rendelkezésre a lobogó szerinti állam hatósága által előírt navigációs, illetve gépüzemi őrszolgálat ellátásához előírt feltételek,

d) az őrszolgálatban nincs megfelelő képesítéssel rendelkező személy a

- biztonságos navigáció ellátásához,

- biztonsági rádió forgalmazáshoz,

- tengeri szennyezés elkerülésére szükséges berendezések működtetéséhez,

e) a személyzet tagjai nem tudnak bizonyosságot tenni arról a szakmai hozzáértésről, amely a hajó biztonsága és szennyezés megelőzése érdekében a kötelességük részét képezi,

f) a hajó nem képes az út kezdetén az első őrszolgálat és az azt követő váltások ellátásához kellően kipihent és az őrszolgálatra az egyéb szempontok szerint is alkalmas személyt biztosítani.

(16) Az ILO egyezmények rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg:

a) nem elegendő az élelmiszer a következő kikötő eléréséig,

b) nincs elegendő mennyiségű ivóvíz a következő kikötő eléréséig,

c) egészségkárosító körülmények vannak a hajón,

d) kifejezetten alacsony hőmérsékleti körülmények között üzemeltetett hajón a lakóterekben a fűtés hiánya,

e) a közlekedési utakon, illetve a lakóterekben túlzott mennyiségű szemét, felszerelésekből vagy rakományokból álló torlaszok vagy egyéb, nem biztonságos körülmények jelenléte.

(17) A hajó üzemeltetésének megtiltását nem, de a hajó egyes műveleteinek - pl. a rakomány kezelésével kapcsolatos műveleteknek - a felfüggesztését indokoló hiányosság a semleges gázrendszer, a rakománnyal kapcsolatos felszerelés vagy a gépi berendezés megfelelő működésének vagy karbantartásának meghibásodása, amely kielégítő alapot szolgáltat a rakománykezelő műveletek leállításához.

12. § (1) A hajó visszatartható, ha VDR felszerelésére kötelezett hajó nincs felszerelve működőképes VDR rendszerrel. Amennyiben a meghibásodott VDR javítása nem végezhető el abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtották, az ellenőrző hatóság a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezheti az érintett hajó számára, hogy a legközelebbi megfelelő hajójavítóba áthajózzon.

(2) Az A.861 (20) IMO határozat teljesítményre vonatkozó normáinak megfelelő VDR rendszerrel kell felszerelni:

a) a 2002. július 1-jén vagy azt követően épített személyhajókat,

b) a 2002. július 1. előtt épített Ro-Ro személyhajókat legkésőbb a 2002. július 1-jét követően végzett első szemléig,

c) a Ro-Ro személyhajók kivételével az egyéb, 2002. július 1. előtt épített személyhajókat legkésőbb 2004. január 1-jét követően végzett első szemléig,

d) a személyhajók kivételével a 2002. július 1-jén vagy azt követően épített legalább 3000 BRT űrtartalmú egyéb hajókat.

(3) A vonatkozó egyéb IMO-normáknak megfelelő VDR rendszerrel kell felszerelni:

a) a legalább 20 000 BRT űrtartalmú hajókat legkésőbb az IMO által megállapított időpontig, illetve IMO határozat hiányában legkésőbb 2007. január 1-jéig,

b) a legalább 3000, de legfeljebb 20 000 BRT űrtartalmú hajókat legkésőbb az IMO által megállapított időpontig, illetve IMO határozat hiányában legkésőbb 2008. január 1-jéig.

(4) Ha a hajó általános állapota nyilvánvalóan nem felel meg az egyezményekben előírt követelményeknek, az ellenőrző hatóság - a hiánypótlás érdekében - kivételesen felfüggesztheti a hajó ellenőrzését, ameddig a hajó üzemben tartója vagy képviselője, illetve a hajó parancsnoka meg nem teszi azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a hajó megfeleljen a vonatkozó egyezményben foglalt követelményeknek.

(5) Ha az e rendeletben meghatározott ellenőrzés következményeként a hajó üzemeltetésének megtiltására kerül sor, az ellenőrző hatóság az ellenőrzésről készített jelentés haladéktalanul történő átadása mellett írásban értesíti a lobogó szerinti állam hatóságát, konzulját vagy annak hiányában legközelebbi diplomáciai képviselőjét minden olyan körülményről, amely miatt az intézkedés szükségessé vált. Az ellenőrző hatóság értesíti továbbá a hajó felügyeletét ellátó személyeket és a hajó bizonyítványainak kiadásáért felelős, elismert szervezeteket.

(6) E rendelet előírásai nem érintik az egyezményeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek az ellenőrzésekkel kapcsolatos értesítésekre és jelentésekre vonatkoznak.

(7) Az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során mindent megtesz, hogy a hajót ne tartsa vissza indokolatlanul, illetve ne késleltesse. Az indokolatlan visszatartással vagy késleltetéssel okozott kárt a hatóság a tulajdonos, illetve az üzemben tartó számára megtéríti.

13. § (1) Ha olyan hajó fedélzetén, amelyre a SOLAS 1974/1978. melléklete IX. fejezetében előírt, a hajók biztonsági üzemviteléről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló szabályzatot (ISM Szabályzat) alkalmazni kell, az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a szabályzat alapján kiállítandó megfelelőségi bizonyítvány vagy a biztonsági üzemviteli bizonyítvány hiányzik, a hajó üzemeltetését megtiltja.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okmányok hiányán túl az ellenőrző hatóság nem tár fel semmilyen egyéb, a hajó üzemeltetésének megtiltását indokoló hiányosságot, a kikötő zsúfoltságának elkerülése érdekében az ellenőrző hatóság az üzemeltetés megtiltását feloldhatja.

14. § * 

Az üzemeltetés megtiltásával vagy a művelet leállításával kapcsolatos további intézkedések

15. § (1) Ha a 10. § (2) bekezdésében hivatkozott hiányosságok nem szüntethetők meg abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtották, az ellenőrző hatóság engedélyezheti az érintett hajó számára, hogy a legközelebbi megfelelő hajójavítóba elinduljon, amelyet a hajó parancsnokával konzultálva a lobogó szerinti állam hatósága és a magyar ellenőrző hatóság - figyelemmel az együttesen megállapított feltételekre - közösen választanak ki. Az együttesen megállapított feltételeknek biztosítaniuk kell azt, hogy a hajó az utat az utasok, illetve a személyzet biztonságának és egészségének kockázata, más hajók veszélyeztetése vagy a környezet feltételezhető elfogadhatatlan károsítása nélkül teheti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ellenőrző hatóság értesíti annak az államnak az illetékes hatóságát, amelyben a hajójavító található.

(3) Az olyan hajónak, amely a tengerre azért hajózott ki, mert számára az Európai Unió bármely tagállamának kikötőjében az (1) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezték a legközelebbi hajójavító felkeresését és erről a magyar ellenőrző hatósághoz a (2) bekezdésnek megfelelő értesítés érkezett, de

a) nem teljesíti a megállapított feltételeket, vagy

b) az (1) bekezdés szerint meghatározott hajójavító felkeresésének elmulasztásával megtagadja, hogy a rá vonatkozó egyezmények előírásainak eleget tegyen,

az ellenőrző hatóság mindaddig megtiltja a magyar vízi utakra való belépését, ameddig a hajó tulajdonosa vagy annak képviselője bizonyítékot nem szolgáltat arra, hogy a hajó maradéktalanul megfelel a rá vonatkozó egyezmények előírásainak. A belépés megtiltása előtt az ellenőrző hatóság konzultáció érdekében megkeresheti a hajó lobogója államának illetékes hatóságát.

(4) *  Az ellenőrző hatóság e határozatát haladéktalanul közli a rendőrséggel.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetről az ellenőrző hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait.

Az ellenőrökre vonatkozó szakmai követelmények

16. § (1) E rendeletben meghatározott ellenőrzést csak külön jogszabályban *  meghatározott képesítéssel, és annak igazolására szolgáló ellenőri igazolvánnyal rendelkező ellenőr végezhet. Az ellenőr az ellenőrzés során köteles magánál tartani az ellenőri igazolványt.

(2) * 

A révkalauzok és a kikötőhatóságok jelentési kötelezettsége

17. § (1) A révkalauzok kötelesek tájékoztatni az ellenőrző hatóságot a feladatuk teljesítése során tudomásukra jutott bármilyen olyan hiányosságról, amely veszélyezteti a hajó biztonságos irányítását vagy a környezetet.

(2) Ha a kikötő üzemeltetéséért felelős személy vagy szervezet szerez tudomást arról, hogy a felügyelete alá tartozó kikötőben tartózkodó hajón tapasztalhatók az (1) bekezdés szerinti hiányosságok, haladéktalanul köteles bejelenteni az ellenőrző hatóságnak.

A hajók üzemeltetésének megtiltására vonatkozó információk

18. § (1) *  Az ellenőrző hatóság negyedévente a 5. számú mellékletben felsorolt adatokkal, közlemény formájában a Közlekedési Értesítőben hajókra lebontva közzéteszi azokat az információkat, amelyek a magyar kikötőkben az előző negyedév folyamán a hajók üzemeltetésének megtiltásával kapcsolatban keletkeznek.

(2) Az ellenőrző hatóság a veszélyes áru megnevezéséről, mennyiségéről és a hajón történő elhelyezéséről tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, ha veszélyes vagy szennyező anyagot szállító hajó üzemeltetését megtiltotta.

(3) Az ellenőrző hatóság rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az Európai Közösségek tagállamainak ellenőrző hatóságaival, valamint a SIRENAC központtal.

(4) Az ellenőrző hatóság a rendelet szerinti tevékenysége végzése során köteles mindazon hajóellenőrzési vonatkozású köz- és magánadatbázisok információit felhasználni, amelyek az Equasis *  informatikai, tájékoztatási rendszeren keresztül elérhetőek. Az ellenőrző hatóság a hajók üzemeltetésének megtiltását, valamint hajók osztályának változását, felfüggesztését, illetve visszavonását eredményező eljárásait érintően, az eljárás lezárultával a rendelet 5. számú melléklete szerinti tartalmú tájékoztatást bocsát a SIRENAC rendszer rendelkezésére és ugyanezt a tájékoztatást az Equasis rendszeren is közzéteszi.

A költségek viselése

19. § (1) Ha az ellenőrző hatóság a 7-8. § szerinti ellenőrzés során olyan hiányosságot állapít meg, amely a hajó üzemeltetésének megtiltását indokolja, az eljárás költségeit egyetemlegesen a tulajdonos, az üzemben tartó vagy annak képviselője viseli.

(2) A hajó üzemeltetésének megtiltása mindaddig nem oldható fel, amíg a költségek teljes megfizetése nem történt meg, vagy elegendő biztosítékot nem adtak a költségek fedezetére.

Az Európai Bizottság és a SIRENAC tájékoztatása

20. § *  A magyar vízi utakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről a 7. számú melléklet szerinti tartalommal az Európai Bizottságot és a SIRENAC-ot a közlekedésért felelős miniszter tájékoztatja.

Hatálybalépés

21. § *  Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

22. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - az 1. § 1. pontjában felsorolt egyezményekkel együtt - az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- a Tanácsnak a Tanács 98/25/EK irányelvével, a Bizottság 98/42/EK és 1999/97/EK irányelvével, az Európai Parlament és a Tanács 2001/106/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/48/EK irányelvével módosított, a Közösség kikötőiben és a tagállamok joghatósága alá tartozó vizeken történő hajózásnál a hajó biztonságára, a szennyezés megakadályozására és a hajókon lévő élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról szóló 95/21/EK irányelve.

1. számú melléklet a 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelethez

Elsődlegesen ellenőrizendő hajók

I. Kiemelten fontos szempontok

Elsődlegesen a következő hajókat kell kiválasztani az ellenőrzésre, az ellenőrzési esedékességi tényező értékétől függetlenül:

1. Olyan hajókat, amelyekről a révkalauzok vagy a kikötői hatóságok olyan hiányosságokat jelentettek, amelyek a biztonságos hajózást veszélyeztethetik.

2. Azokat a hajókat, amelyek nem felelnek meg a kikötőkbe érkező vagy azokat elhagyó, veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajókra vonatkozó minimális kötelezettségekről szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek.

3. Olyan hajókat, amelyekről egy másik állam illetékes hatósága részéről e rendelet 12. §-ának (5) és (6) bekezdésében, valamint 18. §-ában foglaltaknak megfelelő bejelentés vagy értesítés érkezett.

4. Olyan hajókat, amelyekre vonatkozóan a hajó biztonságos üzemeltetésében, a fedélzeti élet- és munkakörülmények fenntartásában, illetve a környezetszennyezés megelőzésében érdekelt parancsnoktól vagy a személyzet bármely tagjától vagy olyan szervezet részéről, amelynek ehhez jogos érdeke fűződik, bejelentés érkezett, kivéve, ha az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan. A bejelentést tevő személy kilétét nem szabad felfedni az érintett hajók parancsnoka, illetve a hajótulajdonos előtt.

5. Olyan hajókat, amelyek

- a kikötőbe érkezésükkor vagy azt megelőzően összeütköztek, zátonyra futottak, vagy megfeneklettek,

- feltételezhetően megsértették a szennyező anyagok kiürítésére vonatkozó rendelkezéseket,

- hibás vagy nem biztonságos manővereket hajtottak végre a biztonságos hajózási gyakorlat és eljárások figyelmen kívül hagyásával,

- üzemeltetésük személyek, vagyon vagy környezet veszélyeztetését idézte elő.

6. Olyan hajókat, amelyek osztályba sorolását az előző hat hónap folyamán biztonsági okokból felfüggesztették vagy törölték.

II. Összesített esedékességi tényező

Elsődlegesen az alábbi hajókat kell ellenőrizni:

Sor-
sz.
Ellenőrizendő hajók Ellenőrzési
esedékességi tényező
1. Olyan hajók, amelyek először vagy 12 hónapnál hosszabb idő után érkeznek magyar területre/kikötőbe +20
2. Olyan hajók, melyeket az elmúlt 6 hónap folyamán az Európai Közösség egyetlen tagállamában sem ellenőriztek +10
3. Olyan hajók, amelyekre az egyezményekkel összhangban a hajók építéséről és felszereltségéről szóló rendelkezések által előírt bizonyítványokat és osztályozó bizonyítványokat nem elismert szervezet állította ki +5
4. Olyan hajók, amelyek a MOU éves jelentésében elmarasztalt állam lobogója alatt közlekednek
- 0-3%-kal az átlag felett +3
- 3,1-6%-kal az átlag felett +4
- több mint 6%-kal az átlag felett +5
5. Olyan hajók, amelyek számára egy kikötő elhagyását csak bizonyos feltételekkel engedték meg:
a) az indulás előtt megszüntetendő minden egyes hiányosságért +1
b) a következő kikötőben megszüntetendő minden egyes hiányosságért +1
c) a 14 napon belül megszüntetendő minden két hiányosságért +1
d) az egyéb feltétellel megszüntetendő minden két hiányosságért +1
e) amennyiben a hajóval kapcsolatban intézkedéseket tettek és minden hiányosságot helyrehoztak, a hiányosságok számának megfelelően -2
6. Olyan hajók, amelyeknél korábbi ellenőrzés folyamán hiányosságokat jegyeztek fel, a hiányosságok számának megfelelően
0 -15
1-5 0
6-10 +5
11-20 +10
20 felett +15
7. Olyan hajók, amelyek üzemeltetését valamelyik korábban felkeresett kikötőben megtiltották +15
8. Olyan állam lobogója alatt közlekedő hajók, amely nem erősítette meg a 3. § 1. pontjában felsorolt valamelyik nemzetközi egyezményt +1
9. Olyan állam lobogója alatt közlekedő hajók, amelyek hajóinál a hiányosságok aránya átlag feletti +1
10. Olyan osztályba sorolt hajók, amelyeknél a hiányosságok aránya átlag feletti +1
11. Olyan osztályba sorolt hajók, amelyekre kiterjesztett ellenőrzést állapítottak meg (3. számú melléklet, A. Rész) +5
12. Egyéb hajók:
13-20 év közötti korú hajók +1
21-25 év közötti korú hajók +2
25 évnél idősebb hajók +3

Az 1. és 2. pont alkalmazásakor figyelembe kell venni a MOU-ban részes államok által elvégzett vizsgálatokat is. Megfelelő adatok hiányában a SIRENAC rendszer adatait alapul véve azokat a hajókat kell ellenőrizni, amelyek a rendszerben nem szerepelnek.

A fent felsorolt hajóknál az ellenőrzési elsőbbségi sorrend meghatározásában az ellenőrző hatóság ellenőrzési esedékességi tényezőnek a SIRENAC rendszerben feltüntetett értékét veszi figyelembe a MOU I. számú mellékletének 1. szakaszával összhangban. Azt a hajót kell ellenőrizni, amelyik ellenőrzési esedékességi tényezője nagyobb. A táblázat 5., 6., és 7. pontját csak az utolsó 12 hónapban elvégzett ellenőrzésekre kell alkalmazni. Az ellenőrzési esedékességi tényező nem lehet kevesebb, mint a 4., 8., 9., 10., 11. és a 12. pontban megállapított értékek összege.

A rendelet 7. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában az ellenőrzési esedékességi tényezőnél a táblázat 10. pontját nem kell figyelembe venni.

2. számú melléklet a 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelethez

Bizonyítványok és egyéb hajóokmányok jegyzéke

1. Nemzetközi köbözési bizonyítvány.

2. Személyhajó biztonsági bizonyítvány.

3. Teherhajó biztonsági bizonyítványok:

- Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány,

- Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítvány,

- Teherhajó biztonsági rádió bizonyítvány,

- Mentesítési bizonyítvány.

4. Ömlesztett cseppfolyósított gáz szállítására vonatkozó nemzetközi alkalmassági bizonyítvány.

Ömlesztett cseppfolyósított gáz szállítására vonatkozó alkalmassági bizonyítvány.

5. Ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására vonatkozó nemzetközi alkalmassági bizonyítvány.

Ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására vonatkozó alkalmassági bizonyítvány.

6. Olajszennyezések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány.

7. Szennyeződések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány ömlesztett mérgező folyékony anyagok szállításához.

8. Nemzetközi merülésvonal bizonyítvány.

Nemzetközi merülésvonal-mentességi bizonyítvány.

9. Olaj-nyilvántartási könyv.

10. Rakomány-nyilvántartási könyv.

11. Minimális biztonságos kiszolgáló személyzet létszámát igazoló okmány. Az STCW78/95-tel összhangban kiállított képesítő okmányok.

12. Egészségügyi alkalmassági bizonyítványok (az ILO tengerészek egészségügyi vizsgálatáról szóló 73. számú egyezménye).

13. Stabilitási tájékoztató.

14. A hajók biztonságos üzemeltetésére és a szennyezések megelőzésére vonatkozó szabályzattal [IMO A.741(18)] összhangban kiadott megfelelőségi bizonyítvány és a biztonságos vezetési bizonyítvány egy példánya.

15. A hajó külhéjlemezelése szilárdságának és a gépi berendezéseknek az érintett osztályozó társaság által kibocsátott bizonyítványa (osztályozási bizonyítvány).

16. Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelmények szerinti alkalmasság teljesüléséről szóló dokumentum.

17. Gyorsjáratú vízi jármű biztonsági bizonyítvány és gyorsjáratú vízi jármű üzemeltetési engedély.

18. Jegyzék vagy nyilatkozat a veszélyes árukról, illetve részletes rakományelrendezési terv.

19. Hajónapló adatok a vészhelyzeti riasztási szemlékről és gyakorlatokról készült jelentésekkel, és a túlélési eszközök és berendezések ellenőrzési és karbantartási naplója.

20. Különleges rendeltetésű hajó biztonsági bizonyítvány.

21. Mobil tengeri fúrótorony biztonsági bizonyítvány.

22. Olajszállító tartályhajók esetén az olajürítést megfigyelő és vezérlő rendszerről készült jelentés az utolsó ballasztban megtett útról.

23. Riadóbeosztás, tűzvédelmi terv, személyszállító hajók esetén kárelhárítási terv.

24. Fedélzeti vészhelyzeti terv olajszennyezés esetére.

25. Felügyeleti ellenőrzési dokumentáció (ömlesztett szárazáru és olajszállító hajóknál).

26. A kikötői ellenőrzések jegyzőkönyvei a korábban felkeresett kikötőkből.

27. Ro-Ro személyszállító hajók esetén információ az A/A-maximum arányról.

28. Gabonaszállításra jogosító okmány.

29. Rakományrögzítési kézikönyv.

30. Hulladékkezelési terv és hulladék nyilvántartó könyv.

31. Döntéssegítő rendszer a személyszállító hajók parancsnokainak.

32. SAR *  együttműködési terv rögzített útvonalon közlekedő személyszállító hajókra.

33. Operatív korlátozások listája személyszállító hajókra.

34. Ömlesztettáru-szállítási kézikönyv.

35. Be- és kirakodási terv ömlesztettáru-szállítóknak.

36. Az olajszennyezés miatti polgári jogi felelősség esetére szóló biztosításról vagy egyéb pénzügyi biztosítékról szóló igazolás.  * 

3. számú melléklet a 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelethez

A hajó ellenőrzése során figyelembe veendő állásfoglalások és irányelvek

1. A biztonságos létszám biztosításának alapelvei [A481 (XII.) IMO határozat] és mellékletei, amelyek tartalmazzák a minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmányt és a biztonságos személyzeti létszám biztosítása alapelveinek alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat.

2. A veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti szabályzata (IMDG) rendelkezései.

3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) „Hajófedélzeti munkakörülmények ellenőrzése” tárgyában kiadott irányelvei.

4. A MOU a hajók ellenőrzési rendjének rendjére vonatkozó útmutatójáról szóló 1. számú melléklete.

4. számú melléklet a 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelethez

„A” Rész

Kiterjesztett ellenőrzés alá eső hajók

1. A hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján számítva 10 évesnél idősebb, gázt és vegyi anyagot szállító tartályhajók.

2. A hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján számítva 12 évesnél idősebb, ömlesztett árut szállító hajók.

3. 3000 tonna bruttó űrtartalmat meghaladó és a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján számítva 15 évesnél idősebb olajszállító tartályhajók.

4. 15 évnél idősebb személyhajók a gyorsjáratú kompok *  kivételével.

„B” Rész

Az ellenőrző hatósággal közlendő információk

[a 8. § (3) bekezdéséhez]

a) Név,

b) lobogó,

c) IMO azonosító szám, ha van,

d) brutto hordképesség (DWT),

e) a hajó építési ideje a biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján meghatározottak szerint,

f) tartályhajók esetében:

fa) konfiguráció: egyhéjazatú oldaltartályokkal, kettős héjazatú,

fb) a rakomány és a ballaszttartályok állapota: teli, üres, inert gázzal töltött,

fc) a rakomány mennyisége és jellege,

g) a rendeltetés szerinti kikötőbe vagy kalauzállomáshoz való megérkezés valószínű ideje, az illetékes hatóság igényei szerint,

h) a tartózkodás tervezett időtartama,

i) a rendeltetés szerinti kikötőben tervezett műveletek (berakodás, kirakodás, egyéb),

j) a rendeltetés szerinti kikötőben tervezett, előírás szerinti szemlevizsgálatok, valamint jelentős karbantartási vagy javítási munkák.

„C” Rész

Ajánlott szempontok hajók kiterjesztett ellenőrzéséhez

A következő felsorolásban tartalmazott ellenőrzéseket lehetőleg a kiterjesztett ellenőrzés részének kell tekinteni. Az ellenőrnek tudnia kell, hogy veszélyeztetheti egyes fedélzeti műveletek biztonságos végrehajtását, ha az ilyen művelet tartama alatt olyan vizsgálatok végrehajtását kéri, amely ezekre közvetlen hatással bír.

1. A hajó típusától függetlenül, minden hajón a következőket kell megvizsgálni:

- tápfeszültség kimaradás és a vészüzemi generátor beindítása,

- vészvilágítás ellenőrzése,

- vészüzemi tűzoltó szivattyú működtetése a fő tűzoltó rendszerre csatlakoztatott két tűzoltó tömlővel,

- a medersori árkok fenékvíz-szivattyúinak működése,

- a vízzáró ajtók zárhatósága,

- az egyik oldali mentőcsónak vízre ereszthetősége,

- vészhelyzeti távleállító berendezés próbája, például kazánokhoz, ventilátorokhoz és üzemanyag-szivattyúkhoz,

- kormányberendezés próbája, beleértve a szükség kormányberendezést,

- rádióberendezések vészüzemi tápfeszültségforrásának ellenőrzése,

- a géptéri olajleválasztó ellenőrzése és lehetőség szerinti próbája.

2. Olajszállító tartályhajó esetén:

- fedélzeti beépített haboltó rendszer,

- tűzoltó-felszerelések általában,

- a géptér, szivattyú és lakótér tűzelzáró ajtajainak ellenőrzése,

- a semleges gáz nyomásának és oxigéntartalmának ellenőrzése,

- - a felügyeleti jelentés ellenőrzése [IMO S.744 (18) határozat] az ellenőrzést igénylő esetleges gyanús területek feltárása céljából,

- ballaszttartályok: a rakománytéren belüli legalább egy ballaszttartályt meg kell vizsgálni, először a tartály fedélzeti búvónyílásából, majd belülről is, ha az ellenőr indokoltnak látja a további vizsgálatot,

- annak ellenőrzése, hogy az alábbi okmányok a hajón vannak-e, illetve azok áttekintése, továbbá annak megerősítése, hogy a lobogó szerinti állam hatósága vagy a hajóosztályozó társaság láttamozta-e azokat:

- jelentések a szerkezeti szemlékről,

- állapotértékelő jelentések,

- vastagságmérési jelentések,

- az A.744 (18) IMO határozatban említett leíró dokumentumok.

3. Ömlesztettáru-szállító hajók:

- fedélzeti gépalapok esetleges korróziója,

- raktártetők esetleges deformációja és/vagy korróziója,

- raktárnyílások keresztirányú merevítőinek esetleges törései vagy helyi korróziója,

- raktár búvónyílások állapota,

- a felügyeleti jelentés ellenőrzése [IMO A.744 (18) határozat] az ellenőrzést igénylő esetleges gyanús területek feltárása céljából,

- annak ellenőrzése, hogy az alábbi okmányok a hajón vannak-e, illetve azok áttekintése, továbbá annak megerősítése, hogy a lobogó szerinti állam hatósága vagy a hajóosztályozó társaság láttamozta-e azokat:

= jelentések a szerkezeti szemlékről,

= állapotértékelő jelentések,

= vastagságmérési jelentések,

= az A.744 (18) IMO határozatban említett leíró dokumentumok.

4. Gáz- és vegyianyag-szállító tartályhajók:

- rakománytartályok figyelőberendezéseinek és biztonsági felszereléseinek ellenőrzése hőmérséklet, nyomás és apadás vonatkozásában,

- oxigénelemző és robbanási értékmérő eszközök ellenőrzése, beleértve azok hitelesítését. Vegyszer felderítő (harmonika rendszerű) felszerelés megléte megfelelő számú és a szállított rakomány típusának megfelelő fajtájú gázfelderítő csövek megléte,

- kielégítő légzésvédelmet és szemvédelmet nyújtó menekülő felszerelések meglétének ellenőrzése a hajón tartózkodó minden személy számára (ha az szükséges a nemzetközi alkalmassági bizonyítványban az ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban vagy az ömlesztett folyékony gázok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban előírt termékek esetében),

- annak ellenőrzése, hogy a szállított rakomány szerepel-e a nemzetközi alkalmassági bizonyítványban, az ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban vagy a cseppfolyósított gázok ömlesztve szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban,

- a fedélzeti beépített tűzoltó berendezések működésének ellenőrzése, függetlenül attól, hogy azok habbal, porral vagy a szállított terméknek megfelelő egyéb anyaggal működnek.

5. Személyhajók:

- a tűzészlelő és tűzriasztó rendszerek próbája,

- a tűzmentes ajtók zárhatóságának próbája,

- az általános riasztó rendszer ellenőrzése,

- a tűzriadó megtartásának ellenőrzése, ahol minimális elvárásként minden tűzoltó felszerelést be kell mutatni, és a segédszemélyzet legalább egy részének jelen kell lennie,

- annak bemutatása, hogy a személyzet kulcsfontosságú tagjai ismerik a riadótervben előírt feladatokat.

Ha indokolt, a hajó parancsnokának vagy üzembentartójának engedélyével az ellenőrzés akkor is folytatható, amikor a hajó a kikötő felé halad, vagy a kikötőből hajózik el. Az ellenőrök nem akadályozhatják a hajó üzemét, és nem idézhetnek elő olyan helyzeteket, amelyek a hajóparancsnok megítélése szerint azok veszélyeztethetik az utasok, a személyzet és a hajó biztonságát.

5. számú melléklet a 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelethez

A kikötőben végrehajtott, a hajók üzemeltetésének megtiltására és az ellenőrzésekre vonatkozó információk közzététele

I. A 18. § (1) bekezdésével összhangban közzétett tájékoztatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a hajó neve,

- IMO szám,

- a hajó típusa,

- bruttó űrtartalom (BRT),

- építési év a hajó biztonsági bizonyítványában feltüntetett építési dátum alapján,

- a hajó tulajdonosának vagy üzemben tartójának neve és címe,

- a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős hajóbérlő neve és a bérleti szerződés típusa,

- a lobogó szerinti állam,

- az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok, amelyek a hajó esetében az osztályozási bizonyítványt kiállították,

- az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították, feltüntetve a kiállított okmányokat,

- az utolsó kiterjesztett ellenőrzés kikötője és időpontja, adott esetben feltüntetve, hogy elrendelték-e a hajó üzemeltetésének megtiltását,

- a legutóbbi különleges szemle kikötője és időpontja, valamint szemlét végző szervezet neve,

- a hajó üzemeltetését megtiltó határozatok száma a megelőző 24 hónap alatt,

- az üzemeltetést megtiltó ország és kikötő,

- a megtiltó határozat visszavonása,

- az üzemeltetés megtiltásának időtartama,

- a talált hiányosságok száma és az üzemeltetés megtiltásának okai egyértelmű és érthető megfogalmazásban,

- az illetékes hatóságok és adott esetben a hajóosztályozó társaságok által az üzemeltetés megtiltását követően tett intézkedések leírása,

- ha a hajót kitiltották a Közösség bármely kikötőjéből, az erre irányuló intézkedés okai egyértelmű és érthető megfogalmazásban,

- annak jelzése, hogy a hajóosztályozó társaság vagy a szemlét elvégző bármely más magánszervezet adott esetben felelős-e azokért a hiányosságokért, amelyek önmagukban vagy együttesen az üzemeltetés megtiltásához vezettek,

- az olyan hajó esetében tett intézkedések leírása, amely számára engedélyezték, hogy a legközelebbi megfelelő javítóműhelybe hajózzon, vagy amelyet kitiltottak a Közösség valamely kikötőjéből.

II. A 15. § (5) bekezdésével összhangban közzétett tájékoztatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a hajó neve,

- IMO száma,

- a hajó típusa,

- bruttó űrtartalom (BRT),

- az építés éve,

- a hajó tulajdonosának vagy üzemben tartójának neve és címe,

- a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős hajóbérlő neve és a bérleti szerződés típusa,

- a lobogó szerinti állam,

- az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok, amelyek a hajó esetében kibocsátották az osztályozási bizonyítványt,

- az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították, feltüntetve a kiállított okmányokat,

- a vizsgálat időpontja és elvégzése szerinti ország és kikötő,

- a hiányosságok száma és jellege.

6. számú melléklet a 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelethez

Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv tartalma

[a 10. § (1) bekezdéséhez]

I. Általános rész:

1. a jegyzőkönyvet összeállító illetékes hatóság,

2. az ellenőrzés helye és időpontja,

3. az ellenőrzött hajó neve,

4. lobogó,

5. a hajó típusa,

6. IMO szám,

7. hívójel,

8. bruttó űrtartalom (BRT),

9. bruttó hordképesség (DWT) - ahol indokolt,

10. építési év a hajó biztonsági bizonyítványában feltüntetett építési dátum alapján meghatározottak szerint,

11. az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok, amelyek a hajó esetében az osztályozási bizonyítványt kiállították,

12. az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították, feltüntetve a kiállított okmányokat,

13. a hajó tulajdonosának vagy üzemben tartójának neve és címe,

14. a hajó kiválasztásáért felelős hajóbérlő neve és a bérleti szerződés típusa a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében,

15. a vizsgálati jelentés megírásának kelte,

16. annak jelzése, hogy az ellenőrzéssel vagy az üzemeltetés megtiltásával kapcsolatos részletes információkat közzé kell-e tenni.

II. Az ellenőrzéssel kapcsolatos információ:

1. a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján kiállított bizonyítványok, a szóban forgó bizonyítvány(oka)t kiállító hatóság vagy szervezet, ideértve annak kiállítási és lejárati dátumát,

2. a hajó ellenőrzés alá vont részei vagy elemei (részletes vagy kiterjesztett ellenőrzés esetén),

3. az ellenőrzés típusa (ellenőrzés, részletes ellenőrzés vagy kiterjesztett ellenőrzés),

4. a hiányosságok jellege,

5. a megtett intézkedések.

III. A további üzemeltetés megtiltásával kapcsolatos információ:

1. a határozat kelte,

2. a határozat visszavonásának kelte,

3. az üzemeltetést megtiltó határozatot indokoló hiányosságok jellege (adott esetben az egyezmények említésével),

4. a legutóbbi közbenső vagy éves szemlével kapcsolatos információ,

5. annak jelzése, hogy a hajóosztályozó társaság vagy a szemlét elvégző bármely más magánszervezet adott esetben felelős-e azokért a hiányosságokért, amelyek önmagukban vagy együttesen a hajó üzemeltetésének megtiltásához vezettek,

6. a megtett intézkedések.

7. számú melléklet a 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelethez

Tájékoztatási kötelezettség

(a 20. §-hoz)

1. *  A közlekedésért felelős miniszter minden évben legkésőbb április 1-jéig az alábbi adatokat közli Európai Bizottsággal az előző évre vonatkozóan:

1.1. Hajózásbiztonsági ellenőrzést végző ellenőrök létszáma:

Ezt az információt az alábbi táblázatban jelzett minta szerint kell közölni a Bizottsággal.

Kikötőterület A főállású ellenőrök
száma
A mellékállású ellenőrök
száma * 
Átszámítás
főállásúra
Kikötő
Kikötő
Összesen

1.2. A kikötőikbe befutó egyes hajók száma nemzeti szinten

2. *  A közlekedésért felelős miniszter:

a) félévente átadja a Bizottságnak a rendszeres kompjáratok kivételével a kikötőikbe befutó egyes hajók mozgására vonatkozó kimutatást, amely tartalmazza a hajók IMO számát és az érkezés napját, vagy alternatívaként,

b) közli a SIRENAC-kal - a rendszeres kompjáratok kivételével - a magyar kikötőkbe naponta befutó hajók IMO számait és érkezési időpontját.


  Vissza az oldal tetejére