A jogszabály mai napon ( 2019.05.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének c)-g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) *  A rendelet hatálya

a) a szántóföldi gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, olaj- és rostnövények vetőmagvaira és a burgonya vetőgumóra (a továbbiakban: vetőmag),

b) *  a vetőmag előállítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára és felhasználására, továbbá kiszerelésére,

c) a minősítő, ellenőrző és felügyeletet ellátó tevékenység végzésére

terjed ki.

(1a) *  A rendelet hatálya nem terjed ki a genetikai sokszínűség megőrzését célzó génbanki felhasználásra.

(2) *  A regisztrált tájfajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) *  A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtése és forgalmazása esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § *  A szántóföldi vetőmagvak előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat elsőfokú - OECD rendszerben kijelölt - hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) látja el. A NÉBIH ezen tevékenységéről közhitelű nyilvántartást vezet.

Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazásában:

1. alapminta: a tételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített homogén átlagminta,

2. állományfejlettség: a növényállomány vegetatív és generatív részeinek a szaporított fajtára, a szülőkomponensekre, a hibridekre jellemző átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzések időpontjában,

3. anyai szülő (anyasor): olyan sorok növényállománya, amelyeken a hibrid vetőmag-előállítást végzik,

3a. *  anyanövény: olyan beazonosított növény, amelyből növényi szaporítóanyagot vettek,

4. apai szülő (apasor): az anyasorok beporzását (megtermékenyítését) szolgáló sorok növényállománya,

5. beállottság: a szaporított növényállomány térbeli tenyészterületi eloszlásának egyöntetűsége,

6. becsült vetőmagtermés: a szaporítótábla szántóföldi ellenőrzések során alkalmasnak minősített növényállományából becsléssel megállapított nyers vetőmagtermés mennyisége; burgonya esetében az alkalmasnak minősített növényállományból a vetőgumó-méretű, az étkezési burgonyának minősülő, továbbá a vetőgumóméret alatti gumók együttes mennyisége,

7. címerezés: a hibridkukorica-vetőmag előállítása során az anyasorok hímvirágzatának (címerének) eltávolítása,

8. *  címke: a fémzárolt vetőmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amely egyedi azonosító jelként a tétel minden göngyölegegységén rajta van, tartalmazza az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszámot és a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál,

9. csírázóképesség: a fajazonos, tiszta magvakból a legkedvezőbb laboratóriumi feltételek között végzett, csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények száma darabszázalékban kifejezve,

10. együttvirágzás (kukoricára értelmezve): azonos időben való hím- és nővirágzás a vetőmag-előállító táblán, az anyai növényállomány nővirágzatának (bibék) fővirágzásával egyidejűleg az apasorok címervirágzatának megfelelő mértékű termékenyítőképes pollen (virágpor) hullatása,

11. elemi kár: természeti jelenségek - így különösen belvíz, fagyás, jégverés - által a növényzeten vagy növényi részeken okozott kár,

12. ELISA-teszt: szerológiai módszereken alapuló vírusdiagnosztikai módszer, amely alkalmas a tüneteket nem mutató fertőzés kimutatására is,

13. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmag minőségének ellenőrzése céljából állami szerv által hatósági jogkörben vett minta,

14. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: olyan növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és az állomány megfelel az adott fajra, fajtára és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás fajtaazonosító termesztés követelményeinek,

15. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: olyan növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy kizárólag a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,

16. fajazonos tiszta magvak: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó előírások szerint tiszta anyagnak minősülnek,

17. fejlettség: a növényállomány (apa- és anyasorok) vegetatív és generatív részeinek átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzés időpontjában, a szaporított fajtára, heterózis partnerre, hibridre jellemző kedvező fejlettséghez viszonyítva,

18. fémzárolt tétel: az előírások szerinti tömegben és módon lezárt, mintavételezett, megvizsgált és alkalmasnak minősített tétel, amelynek csomagolási egységei egyöntetű vetőmagot, illetve szaporítóanyagot tartalmaznak, és azonosító jelzésük azonos,

19. fémzároltató: vetőmag-előállító, aki a fémzárolásra előterjesztett vetőmagtétel tulajdonosa vagy annak megbízottja,

20. fenntartó ellenőrzés: évelő növények vetőmag-szaporításának nem magtermő években végzett szántóföldi ellenőrzése,

21. *  fertőzőgóc: a hibridkukorica vetőmag-előállítás anyasoraiban virágzó címer, illetve fertilis növény virágport hullató virágzatának az előfordulása,

22. gumóvizsgálat: a burgonya-vetőgumó felületén és belsejében mutatkozó hibák, egyes kórokozók és károsítók megállapítása érzékszervi (helyszíni) vagy mikroszkópos (laboratóriumi) vizsgálattal, valamint a gumók méret szerinti megoszlásának meghatározása négyzetes mérce alkalmazásával,

23. gyomnövények: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,

24. gyomosság: a vetőmag-szaporító táblán a gyomborítottság és a gyomok fejlettségének mértéke,

24a. *  hatósági sorszám: hatóság által nyilvántartott, a címkén nyomdai úton elhelyezett szám, amely az Európai Unióban használt típusoknál cdv ellenőrző számjegy, az OECD típusoknál folyamatos sorszám,

25. heterózis partner: a hibrid vetőmag előállítására felhasznált faj-, fajta- és beltenyésztett vonal,

26. hibrid (fajtahibrid) kender: két vagy több kenderfajta, illetve egylaki és kétlaki formák keresztezésével előállított kender,

27. hibrid kukorica: két vagy több szabadon elvirágzó kukorica vagy beltenyésztett vonal meghatározott keresztezéséből előállított olyan kukorica, amely más kukoricától morfológiailag vagy egyéb bélyegek alapján megkülönböztethető,

28. hibrid vetőmag (F1): két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződéséből előállított vetőmag,

29. hímkender (virágos, porzós): csak hímvirágot fejlesztő és virágport (pollent) termelő kender,

30. hímsteril (pollensteril) beltenyésztett vonal (szülő): az a beltenyésztett vonal, testvérvonal vagy egyszeres keresztezés, amelynek hímvirágzata nincs, vagy virágzatában nem képződik termékenyítésre képes virágpor (pollen), de nővirágzata (bibéje) megtermékenyülésre képes,

31. hímtelepítés: hibridkender-vetőmag előállítása során a kétlaki kenderfajtából, a hímegyedek, valamint az egylaki és uniszexuális állományból a kétlaki hímkender egyedeknek virágzás előtti eltávolítása,

32. hiteles minta: a hatóság által vagy az érdekelt felek - a vevő és az eladó - által közösen vett minta,

33. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismerés során meghatározott morfológiai leírása,

34. hivatalos minta: az e rendeletben foglaltak szerinti, meghatározott személy által vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet,

35. idegenelés: a fajtól, a fajtától - az apai vagy anyai vonaltól, illetőleg a hibridelőállításhoz felhasznált szülőtől - eltérő, idegen fajnak, fajtának, vonalnak minősülő növényegyedek eltávolítása a szaporító állományból,

36. ISTA (International Seed Testing Association): a Magvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, amely kötelező vizsgálati módszereket ír elő, és ezek alkalmazására felhatalmazást ad, akkreditál,

37. kalász (Spica composita): a pázsitfűfélék családjába (Gramineae) tartozó növények jellegzetes összetett virágzata, amely lényegében összetett füzér,

38. keményhéjú magvak (keményhéjúság): maghéjukon vizet át nem eresztő, ezért nem csírázó magvak,

39. kiegyenlítettség: a tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, valamint a virágzás és érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában,

40. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla és növényállományának általános agrotechnikai állapota, különösen talaj-előkészítés, vetés, növényápolás, növényvédelem szempontjából,

41. laboratóriumi minta: az alapmintából képzett, hivatalos vizsgálatra beküldött minta,

42. lefokozás (degradálás): a vetőmag-szaporító tábla eredeti szaporítási fokának alacsonyabb szaporítási fokra való átminősítése a szántóföldi ellenőrzés vizsgálati eredménye alapján,

43. magán minta: minden olyan minta, amely a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem felel meg,

43a. *  mikroszaporítás: a növényi szaporítóanyag gyors szaporítása nagyszámú egyed előállítása céljából, a növényről vett osztódó növényhajtás vagy merisztéma in vitro tenyészetének felnevelése révén,

44. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely a jogszabályban meghatározott vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült,

45. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalt megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta,

46. mintatér (próbatér): a szaporító táblából a szántóföldi ellenőrzés vizsgálatainak elvégzésére meghatározott módon kijelölt egységnyi területrész vagy meghatározott számú növény,

47. mintavétel: az a művelet, amelynek során a vetőmagtételből meghatározott módon, dokumentáltan olyan kisebb mennyiséget (mintát) veszünk, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét,

48. nehezen tisztítható idegen magvak: a termesztett növény magjából - hasonló vagy azonos alak, méret, sűrűség, illetve egyéb ok miatt - a vetőmag tisztítása, szétválasztása során nehezen elkülöníthető magvak,

49. nem véglegesen minősített vetőmag: a szántóföldi ellenőrzésben részesült alkalmas minősítésű tábla magtermése, melynek igazoló okmányai forgalomba hozatalra nem jogosítanak,

50. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított mag,

51. osztályozott vetőmag: egy, illetve két méretfrakcióra bontott vetőmag,

52. ritka sortávolságú növényállomány: 24 cm-nél nagyobb sortávolságra vetett vagy ültetett növényállomány,

53. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat,

54. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-minősítés része, a szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban előírt értékmeghatározó tényezők és hivatalos morfológiai leírások alapján végzett vizsgálata; a szántóföldi ellenőrzés során elbírálásra kerül, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó előírásoknak,

55. *  származási bizonylat: a felhasznált vetőmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát, tömegét és minőségét igazoló okmány,

56. szártalanítás: a burgonya szárának és levélzetének megsemmisítése mechanikailag vagy vegyszerekkel, illetve ezek együttes alkalmazásával vagy égetéssel,

57. szelekció: a szaporító tábla növényállományából az idegen fajú, fajtájú, beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész, vegyszertől károsodott növények felismerésekor végzett eltávolítása,

58. *  szürke címke: nem véglegesen minősített, de szántóföldi ellenőrzés és minősítés alapján fajtaigazolt vetőmag fémzárolásakor használt megjelölés,

58a. *  támasztónövény: pillangós virágúak vetőmag-szaporításához használt, általában kalászos gabonafaj, amelynek magja könnyen tisztítható a fémzárolásra szánt pillangós virágú faj vetőmagjától és amelynek funkciója az, hogy a vetőmag-szaporítás céljából termesztett állománynak vertikális felületet biztosítson a növekedéshez,

59. tisztaság: fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömeg%-ban határoznak meg,

60. *  vetőmag-szaporítás fokai és jelölésük, a vetőburgonya kivételével:

60.1. Szuperelit (SE) (Prebázis PB): az elitet megelőző generáció, illetve generációk, amelyet, illetve amelyeket a nemesítő felelősségével - fajtafenntartásra elfogadott gyakorlat szerint - állítottak elő továbbszaporításra,

60.2. *  Elit (E) (Bázis B): a szuperelit vagy a nemesítő felelősségével - a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint - előállított vetőmag továbbszaporítása, hibrid vetőmag-előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja,

60.3. *  I. szaporítási fok (1. generáció), I. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE generáció vetőmagjából állítottak elő,

60.4. *  II. szaporítási fok (2. generáció), II. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - az I. szaporítási fok minősített vetőmagjából, amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

60.5. *  III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

61. *  vetőmag-feldolgozó: az előírt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti,

62. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó okirat, amely tartalmazza a tétel adatait és igazolja a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelőségét,

63. vetőmagtétel azonosító jelzése: a vetőmagtétel - az egy tételhez tartozó valamennyi göngyölegen azonos - azonosító száma,

64. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,

65. vizsgálati minta: a laboratóriumi minta osztásából származó minta, amelyből az előírások szerinti vizsgálatokat végzik,

66. *  vetőmagtermesztő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a szántóföldön a növényfajta vetőmagjának szaporítását végzi.

II. Fejezet

A VETŐMAGVAK FORGALOMBA HOZATALA

A forgalomba hozatal általános feltételei

4. § (1) *  Vetőmagot kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, az ipari olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1-5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni az 5-10. §-ban foglaltak szerint lehet.

Engedményes vetőmag

5. § (1) *  Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető vetőmaghiány esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala.

(2) * 

(3) *  A NÉBIH egyetértése esetén az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - az (5) bekezdés szerinti eset kivételével - az Európai Unió Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának (a továbbiakban: Állandó Bizottság) továbbítja. Az engedélyről a NÉBIH támogató előterjesztését elbírálva az Állandó Bizottság dönt.

(4) *  A NÉBIH az Állandó Bizottság engedélyező döntését követően jogosult az engedményezett vetőmagtétel - a szaporítási fok által meghatározott címke színének megfelelő - címkéjét kiállítani, amelyen minden esetben fel kell tüntetni az engedményezés tényét, továbbá, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.

(5) *  A NÉBIH meghatározott időszakra engedélyezheti a csírázóképesség szempontjából az 1-4. számú mellékletekben foglaltaknak meg nem felelő elit, szuperelit és kizárólag vetőmag-szaporítási célú I. és II. fokú vetőmag hatósági minősítését és forgalomba hozatalát. Az ilyen engedményezés esetén a szállítónak szavatolnia kell a meghatározott csírázóképességet, amelyet egyedi, külön címkéjén - a szállító nevének, címének és a vetőmagtétel fémzárolási számának egyidejű szerepeltetésével - fel kell tüntetnie.

(6) *  Az 1-4. számú mellékletek C. részeinek II. pontjaiban a minimális csírázásra vonatkozóan megállapított követelményeknek meg nem felelő I. és II. szaporítási fokú, valamint kereskedelmi vetőmag átmeneti forgalomba hozatala iránti kérelmet a NÉBIH - egyetértése esetén - az Európai Bizottságnak továbbítja, a többi tagállam egyidejű értesítésével. A kérelem tartalmi elemeit a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 217/2006/EK rendelet) 3. cikke határozza meg.

(7) *  A 217/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont Magyarország tekintetében a NÉBIH.

A csírázóképességi vizsgálat befejezését megelőzően forgalomba hozott vetőmag

6. § (1) *  A vetőmagtétel csírázóképességi vizsgálatának befejezése előtt - a gyorsabb hozzáférés érdekében - a NÉBIH engedélyezheti a vonatkozó mellékletekben előírt szaporítási fokú vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát az első vásárlóig, a forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb feltételek betartása mellett.

(2) A vetőmag forgalmazójának bizonyítania kell a forgalomba hozatal szükségességét és meg kell jelölnie a forgalomba hozatal szándékozott időszakát, illetve meghatározott csírázóképességet, amelyet forgalomba hozatali célból fel kell tüntetnie egy külön címkén a nevével, címével és a vetőmagtétel fémzárolási számával együtt.

(3) A vetőmagvizsgálati értesítésnek igazolnia kell, hogy a vetőmag-minősítő bizonyítvány kibocsátásához szükséges mintavétel megtörtént. A vetőmagvizsgálati értesítésen fel kell tüntetni az első átvevő nevét és címét, és ezt az okmányt csatolni kell a vetőmagtételhez. A végleges vetőmag-minősítő bizonyítványt a hivatalos vetőmagvizsgálat befejezését követő 30 napon belül át kell adni a vetőmagtétel első vásárlója számára.

(4) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az e § szerinti előírások, vagy a vetőmag egyéb forgalomba hozatali feltételei nem állnak fenn.

(5) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió tagállamain kívüli, harmadik országokból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vetőmagra nem lehet alkalmazni.

Kísérleti célú vetőmag

7. § (1) *  A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. A NÉBIH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti kísérleti célú vetőmag felhasználása iránti, a NÉBIH-hez benyújtott kérelem tartalmazza a kísérleti cél, a faj, a fajta, a mennyiség, valamint a kísérlet helyének megjelölését.

(3) *  Az elvetett kísérleti célú vetőmagból származó növényállomány termését tilos vetőmagként felhasználni.

7/A. § *  (1) *  A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét kizárólag olyan fajtajelöltek vetőmagjaira lehet megadni, amelyek esetében az állami elismerés iránti kérelmet már benyújtották a földművelésügyi miniszterhez, vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának hatóságánál kezdeményezték a listára vételt.

(2) *  Az érintett fajtajelölt vizsgálatát végző fajtavizsgálati hatósághoz az (1) bekezdés szerint benyújtott, kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatal iránti kérelem tartalmazza a tervezett kísérletek leírását és helyszínét a tagállam megjelölésével.

(3) *  A NÉBIH az engedélyt a kísérlet helyeként megnevezett tagállamok szerinti mennyiségi és időbeni korlátozás megállapításával adja meg a tagállamok és az Állandó Bizottság egyidejű értesítése mellett.

(4) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét a fajta használatával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére elvégzett tesztek vagy kísérletek céljából lehet megadni.

(5) A kísérleti célú vetőmagnak hatóságilag fémzároltnak kell lennie, valamint meg kell felelnie az adott növényfajra engedélyezett utolsó szaporítási fokra vonatkozó előírásoknak.

(6) A kísérleti célú vetőmag címkéjén a fajta megnevezéseként a növénynemesítői referenciát és a javasolt vagy a jóváhagyott fajtanevet, valamint a fajta állami elismerése iránti kérelem számát, vagy az Európai Unió más tagállamában igazolt kérelem számát is fel kell tüntetni. A címkének tartalmaznia kell a „fajta hatóságilag még nem került jegyzékbe” és a „kizárólag tesztek és kísérletek elvégzése céljából” tartalmú megjelöléseket is. A vetőmag jogállásának igazolására és azonosítására előírt hatósági címke színe narancssárga.

7/B. § *  (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélye egy évig hatályos, amely új kérelem benyújtása alapján egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az engedélyek érvényessége megszűnik, ha az állami elismerésre vonatkozó kérelmet visszavonták vagy elutasították, illetve ha a fajta állami elismerésre került.

(3) *  A NÉBIH-nek - annak ellenére, hogy az engedélyt az illetékes fajtavizsgálati hatóság megadta, bizonyos esetben, különösen GMO szennyezettség, növényegészségügyi veszélyeztetés, környezeti ártalmak elkerülése érdekében - jogában áll Magyarország területén adott kísérleti célú vetőmag felhasználását betiltani, vagy termesztési feltételeket meghatározni.

(4) *  A NÉBIH az engedély birtokosát kötelezheti a fajta kísérleti felhasználásával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére, az elvégzett tesztek vagy kísérleti eredmények, valamint az engedélyezett időszak alatt az engedély alapján ténylegesen forgalomba hozott vetőmag-mennyiség tagállamonkénti közlésére.

(5) *  A NÉBIH a kérelmek beérkezéséről, azok esetleges elutasításáról, az engedélyek megadásáról, meghosszabbításáról, hatályon kívül helyezéséről vagy visszavonásáról értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát.

Kereskedelmi vetőmag forgalomba hozatala

8. § (1) A kereskedelmi vetőmagnak azonosíthatóan valamely növényfajhoz kell tartoznia, és eleget kell tennie a 3. és 4. számú mellékletben részletezett, a kereskedelmi vetőmagvakra előírt feltételeknek.

(2) A kereskedelmi vetőmag hivatalos címkéje minden esetben barna színű.

Vetőmagkeverékek forgalomba hozatala

9. § (1) *  Amennyiben a forgalomba hozni kívánt vetőmagkeveréket nem Magyarországon, hanem az Európai Unió valamely más tagállamában minősítették, úgy annak a közösségi előírásoknak maradéktalanul meg kell felelnie.

(2) *  Magyarországon minősítésre kerülő vetőmagkeveréket a 3. számú mellékletben felsorolt fajok fémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételeiből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja - a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével - az 1. és 3. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék más fajok vetőmagját is tartalmazhatja, ha azt nem takarmánynövény termesztésre szánták. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap.

(3) *  Fantázianévvel jelölt keverék csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a hozzátartozó összetétel a NÉBIH-nél bejelentésre került, a fajok - esetenként fajták - összetétele állandó, és a fantázianév használatát a NÉBIH nyilvántartásba vette. A NÉBIH a fantázianevekről és a hozzájuk tartozó fajösszetételekről a keverékek állandósága érdekében hivatalos nyilvántartást vezet.

(4) *  Csak Magyarország területén belül hozható forgalomba a takarmánynövényként való termesztésre szánt keverék akkor, ha bármely komponense a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagját tartalmazza. A korlátozás tényét a csomagoláson és a címkén fel kell tüntetni.

(5) A címke színe a (2) bekezdés szerinti esetben zöld, a (4) bekezdés szerinti esetben nemzeti színű - piros-fehér-zöld - csíkos.

10. § (1) A keverék minősítése során vizsgálni kell a fajösszetételt, és amennyiben a komponensek legrégebben fémzárolt összetevőjének vetőmag-minősítő bizonyítványa 6 hónapnál régebbi, a komponensek csírázóképességét.

(2) A keverékek minőségi paramétereit - a csírázóképesség kivételével - a keverék egészéből kell megállapítani. A csírázóképességet a keverékben szereplő fajokra külön-külön kell megállapítani és kimutatni.

(3) Kizárólag olyan keverék hozható forgalomba, amelynek valamennyi komponense megfelel az adott fajra vonatkozó határértékeknek.

(4) A keverék megadott összetételében nem szereplő fajokat idegen magnak kell tekinteni.

(5) Fajösszetétel vizsgálatánál a 10%-nál nagyobb arányt képviselő fajok esetében legfeljebb 5%, a 10%-nál alacsonyabb arányt kitevő fajok esetében legfeljebb 2% a feltüntetett keverési aránytól való megengedett eltérés.

(6) Az egy tételben zárható keverékek megengedett legnagyobb tömege azoknál a keverékeknél, ahol 50%-nál több a keverékben a gabona, csillagfürt, lóbab, bükköny, szója, napraforgó aránya 20 tonna, egyéb keverékeknél 10 tonna.

(7) A vetéstechnológia könnyítése céljából készített keverékek - például sugárkezelt mák - a fémzárolás szempontjából nem számítanak keveréknek. Az ilyen keverék csak fémzárolt vetőmagból készíthető, a keverést végző garanciájával.

III. Fejezet

A VETŐMAGVAK ELŐÁLLÍTÁSA

A vetőmagvak előállításának általános feltételei

11. § (1) A vetőmag-előállító, vetőmag-kiszerelő, vetőmag-feldolgozó és vetőmag-forgalmazó a tevékenységi területének megfelelően felelős a vetőmag származásának azonosságáért, a vetőmag szántóföldi ellenőrzése során megállapított genetikai tisztaságának, a vetőmagtételek egyöntetűségének és értékmérő tulajdonságainak megőrzéséért.

(2) Vetőmag-szaporítást az a vetőmag-előállító vagy vele erre irányuló szerződéses jogviszonyban álló vetőmagtermesztő végezhet, aki az e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt követelményeket biztosítja, valamint tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés szabályai

12. § * 

A szántóföldi vetőmag-szaporítások ellenőrzésének általános követelményei

13. § (1) A szántóföldi vetőmag-szaporítás ellenőrzésének célja annak igazolása, hogy az előállított fajta igazolt vetőmagja egy vagy több generáción keresztül a fajta hiteles alapanyagából, vetőmagjából származik és annak tulajdonságait a felszaporítás során megtartotta.

(2) *  Az 1-5. számú melléklet A. részeiben foglalt növényfajok fajtáinak az Európai Unión belüli forgalmazási célú, valamint export célú vetőmag-szaporításait hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni. Az 1., 3. és 4. számú melléklet D. részeiben foglalt növényfajok hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesíthetők a vetőmag-előállító szándéka szerint. A hivatalos szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH végzi.

(3) Az Európai Unió határain belül felhasználásra kerülő, elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállításnak a 12. §-ban foglaltak szerint végzett szántóföldi ellenőrzése és minősítése hivatalos szántóföldi ellenőrzésnek minősül.

(4) A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat minden esetben hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy saját hatáskörben végzi és a termést közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel.

(5) Az ellenőrzést végző személynek szakmailag megfelelően képzettnek kell lennie ahhoz, hogy azonosítani tudja a szemlélt növényállomány fajtáját és önálló döntést tudjon hozni a minősítésről.

Bejelentés szántóföldi ellenőrzésre

14. § (1) *  A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából

a) az őszi vetésű növények és őszi telepítésű évelő növények esetében a vetést, telepítést követő év február 28-ig,

b) a szareptai mustár, a fehér mustár, a fekete mustár, a borsó, a tavaszi káposztarepce, a tavaszi réparepce, a tavaszi vetésű gabonafélék, az olajretek, a mézontófű, valamint a fűfélék esetében április 30-ig,

c) a dugványozással vagy palántázással szaporított növények, a tavaszi telepítésű évelő növények, a b) ponton kívüli egyéb tavaszi vetésű növények és a rizs esetében június 10-ig,

d) a másodvetésű vetőmagok előállítása esetében július 30-ig

be kell jelentenie szuperelit szaporítási fok esetében a NÉBIH-nek, egyéb esetben a járási hivatalnak az általuk rendszeresített és honlapjukon közzétett nyomtatványon.

(2) * 

(3) *  A NÉBIH, illetve a járási hivatal a bejelentést követő 30 napon belül értesíti a vetőmag-előállítót, ha valamilyen okból a vetésbejelentést nem fogadja el.

(4) *  A vetőmag-előállító a bejelentett adatokban történt bármely változásról köteles nyolc napon belül írásban tájékoztatni a NÉBIH-et, illetve a járási hivatalt.

15. § A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha

a) *  azt a vetőmag-előállító a NÉBIH által erre rendszeresített nyomtatványon,

b) *  a 14. §-ban előírt bejelentési határidőn belül, valamint

c) a vetőmag származását igazolva nyújtja be, a 19. § szerint,

d) *  az elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén a vetőmag-előállító tábla nagysága - a dohány kivételével - legalább 1 hektár,

e) *  a vetőmag-előállító 3 évre, de legalább a növényfaj elővetemény korlátozási követelményének megfelelő időtartamra visszamenőleg rendelkezik a vetőmag-előállító tábla nyilvántartásával, továbbá

f) *  támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a vetésbejelentő ív megjegyzés rovata tartalmazza a támasztónövény faját és annak arányát a szaporításban.

16. § Elővetemény korlátozási szabályként - ha az egyes növényfajokra vonatkozó mellékletek B., illetve D. részének II. részében foglalt előírások másként nem rendelkeznek - csak olyan vetőmag-szaporító tábla növényállománya részesíthető szántóföldi ellenőrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelőző évben, évelő növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá eső fajú növényt, amely a szaporított növényállományban faj- vagy fajtakeveredést okozhat.

17. § (1) *  Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban nem elismert fajták export céltermeltetésének OECD rendszerű bejelentéséhez a regisztrációs ország illetékes hatóságának hozzájárulását is csatolni kell.

(2) *  Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban el nem ismert, az OECD fajtalistán sem szereplő fajták export vetőmag előállításának bejelentésekor igazolni kell az alapanyag származását, és hogy az adott fajta mely ország nemzeti fajtalistáján szerepel vagy hogy hol van hivatalos kísérletben.

(3) *  Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez hivatalos fajtaleírást kell mellékelni.

(4) *  Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő hibrid fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez, a szülői komponensek igazolására, a regisztráló ország hivatalos igazolását kell mellékelni.

(5) *  Az 1-5. számú mellékletben nem szereplő fajok esetében a vetés bejelentőjének a szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó módszertani leírást kell benyújtania a NÉBIH részére.

18. § A vetőmag-előállító köteles a vetőmag-szaporításokról nyilvántartást vezetni, és a bejelentő ív másolatát 3 évig megőrizni.

A származás igazolása

19. § (1) *  Magyarország területén az 1-5. számú mellékletek A. és D. részeiben szereplő fajokból továbbszaporítási céllal vetőmagot elvetni származási igazolással lehet. A származási igazolást a vetésbejelentéshez kell csatolni.

(2) A nemesítő vagy fajtafenntartó az általa továbbszaporításra kiadott szuperelit vetőmagtételekhez köteles származási bizonylattal dokumentáltan származási igazolást adni, amely tanúsítja a szuperelit vetőmag faj- és fajtatisztaságát, továbbá a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(3) *  Magyarország területén a szuperelitnél alacsonyabb szaporulati fokú, továbbszaporításra kerülő fémzárolt vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről a vetőmag-előállító köteles a további vetőmag-szaporítás céljára származási bizonylatot adni, amely tanúsítja az elvetett vetőmag faj- és fajtatisztaságát, valamint a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(4) *  Az Európai Unió valamely más tagállamában vagy harmadik országban előállított és minősített, Magyarország területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét, vagy az azzal egyenértékű zsákjelzést csatolni kell.

(5) *  A továbbszaporításra kerülő vetőmag-előállítójának Magyarország területén tárolt hivatalos letéti mintával kell rendelkeznie, melyet szúrópróbaszerű ellenőrzés alkalmával a NÉBIH-nek, illetve a járási hivatalnak a rendelkezésére kell bocsátani.

Szántóföldi ellenőrzés

20. § (1) *  A szántóföldi ellenőrzés végrehajtására e rendelet 1-5. számú mellékletei, valamint a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó, honlapján közzétett szabályzata irányadó.

(2) * 

(3) *  A vetőmag-előállító köteles a szántóföldi ellenőrzés időpontjára a táblát, a tábla környékét és annak növényállományát úgy előkészíteni, hogy az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben foglalt előírásoknak megfeleljen. A táblát, a tábla környékét és annak növényállományát folyamatosan ilyen állapotban kell tartani.

(4) *  A vetőmag-szaporítás a növény-egészségügyi jogszabályokban meghatározott zárlati károsítókat nem tartalmazhat. A vetőmag-előállító köteles a zárlati károsítók előfordulását a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnak bejelenteni.

21. § (1) A szántóföldi ellenőrzésre bejelentett adatok helyszíni azonosításakor a szántóföldi ellenőrzést végző felügyelőnek - a szántóföldi ellenőrzés megkezdése előtt - a termelő területére vonatkozó nyilvántartási adatok és a termelő nyilatkozata alapján kell a vetőmag-szaporítás táblájára vonatkozó adatokat azonosítania, illetve tájékozódnia a tábla helyéről, a területen az előző években termesztett növényfajokról.

(2) A vetőmag-előállító táblákat elválasztó sávval kell elhatárolni egymástól, beleértve az azonos fajtájú, de különböző szaporítási fokú vetőmag-szaporító táblák elkülönítését is.

22. § (1) A szántóföldi ellenőrzések során a minősítési határérték vizsgálatát a mintatereken, vagy a szuperelit és elit szaporítási fok esetén a 0,1 ha alatti területek teljes növényállományának vizsgálatával kell végezni.

(2) Egy mintatérnek - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek - 100 m2 nagyságúnak kell lennie.

(3) Ritka sortávolságú növényállomány esetén - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek - a mintatér 200 db növényből, illetve annak tenyészterületéből áll.

(4) Valamennyi növényfaj összes szaporítási foka esetén - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások az adott fajra vonatkozóan másként nem rendelkeznek - 20 hektárig legalább 4 mintateret, ezen felül minden megkezdett 10 hektár esetében további legalább 2 mintateret kell kijelölni.

(5) A mintatereket - különösen a szaporító tábla alakja, fekvése, domborzati és talajviszonyai figyelembevételével - az 1. és a 3-5. számú mellékletek B. részeiben, valamint a 2. számú melléklet A. részében foglaltakra figyelemmel kell kijelölni. Kiegyenlítetlen növényállomány esetén a mintaterek számát szükség szerint növelni kell.

23. § (1) A mintatereken értékmeghatározó minősítő tényezőként kell vizsgálni az általános kultúrállapotot, az állományfejlettséget, a kiegyenlítettséget, a növényállomány faj- és fajtatisztaságát, a gyomosságot, az idegen fajú növények és gyomok előfordulását, a károsítók előfordulását, a vírusokat, a baktériumokat és a gombabetegségeket, valamint a becsült vetőmagtermést.

(2) A mintatéren az általános kultúrállapotot, valamint az állományfejlettséget és kiegyenlítettséget minősítő értékszámokkal kell bírálni és kifejezni, a következők szerint:

a) kiváló: 5,

b) jó: 4,

c) megfelelő: 3,

d) gyenge: 2.

(3) *  Ha a tábla mérete szerint kijelölt mintaterek felében a faj-, illetve a fajtatisztasági vizsgálat eredményei a bírált fokra megengedett határértéket 100%-kal meghaladják, a vizsgálat tovább nem folytatható, a szaporító tábla növényállományát alkalmatlannak kell minősíteni.

(4) A mintatereken a név szerint felsorolt idegen fajú növényeket darabszám szerint kell megállapítani és feljegyezni. A végső minősítő vizsgálaton csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a szaporított növényállomány betakarításának idejére magot (termést) érlelhetnek.

(5) A gyomosságot 0-3 minősítő számmal kell elbírálni azzal, hogy

a) a gyommentes növényállományt 0 minősítő számmal kell értékelni,

b) 1-es minősítő számmal értékelendő gyenge, kismértékű a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10%-nál kisebb mértékben borítják,

c) közepes mértékű és 2-es minősítő számmal értékelendő a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10-30%-ban borítják,

d) erős a gyomosság akkor, ha a gyomnövények a talaj felszínét 30%-nál nagyobb mértékben borítják és a gyomfejlettség a minősítést akadályozza; az ilyen szaporítás növényállományát - 3-as minősítő számmal értékelve - alkalmatlannak kell minősíteni.

(6) *  A támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a támasztónövény

a) nem számít idegen fajnak vagy gyomnak a mintatereken,

b) nem akadályozhatja a vetőmag-szaporítás céljából termesztett növényállomány ellenőrzését.

24. § (1) A név szerint felsorolt betegségeket a fertőzött növények darabszáma, a növényeken, növényrészeken jelentkező fertőzés mértéke alapján fertőzöttségi minősítő számokkal kell kifejezni. A fertőzött növények mennyisége alapján a mintatereken a fertőzöttséget

a) mentesség esetén 0-ás,

b) a növények legfeljebb 6%-os fertőzött aránya esetén 1-es,

c) a növények legalább 7, de legfeljebb 15%-os fertőzött aránya esetén 2-es,

d) a növények 15%-nál nagyobb fertőzött aránya esetén 3-as

minősítő számmal kell elbírálni.

(2) A fertőzött növényeken a fertőzöttség mértékét

a) a vegetatív részekre korlátozódó gyenge fertőzést 1-es,

b) a növény vegetatív részén kívüli, a generatív részekre részlegesen átterjedt fertőzést 2-es, illetve

c) a növény generatív részein jelentkező, a termés mennyiségi és minőségi romlását okozó maggal továbbterjedő fertőzést 3-as

minősítő számmal kell elbírálni.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott minősítő számok alapján kell kialakítani a vetőmag-szaporító táblára vonatkozó fertőzöttségi minősítő értékszámot.

25. § A vetőmag-szaporító tábla növényállományát minden egyes szántóföldi ellenőrzés alkalmával minősíteni kell. Ha a szaporító tábla növényállománya nem hibrid növényfajták esetében egy vagy több követelmény tekintetében nem éri el az adott szaporítási fokra előírt határértéket, de valamely alacsonyabb szaporítási fok valamennyi követelményének megfelel, akkor erre az alacsonyabb fokra lehet minősíteni. A lefokozás bármely szántóföldi ellenőrzés során, de csak egy ízben alkalmazható és az eredeti szaporítási fok a későbbi vizsgálatok alkalmával nem állítható vissza.

Szántóföldi minősítés

26. § A szántóföldi ellenőrzés során a növényállomány minősítésére az alábbi minősítési kategóriák alkalmazhatók:

a) „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas”,

b) „Vetőmagnak alkalmas”,

c) „Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően feltételesen alkalmas”,

d) „Fenntartó szemle”,

e) „Vetőmagnak nem alkalmas”.

27. § (1) A „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítési kategóriát a többszöri szántóföldi ellenőrzést igénylő növényfajok első, illetve közbeeső szántóföldi ellenőrzésein kell alkalmazni, abban az esetben, ha a vizsgálatok eredménye alapján a növényállomány megfelel a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak.

(2) *  Idegen fajú, illetve fajtájú növényeket az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében foglalt mértékig eltávolították.

(3) Ha a közbeeső ellenőrzésen egy vagy több, az előírást meghaladó kizáró ok csak a vetőmag-szaporító tábla kisebb részén fordul elő, és ez a tábla nagyobb részétől jól elkülöníthető, úgy lefokozás nélkül táblamegosztás alkalmazható és a „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítés adható, megfelelő szigetelés esetén.

(4) *  Az alkalmatlannak minősített táblarészt az alkalmasnak minősítettől - legkésőbb a soron következő szántóföldi ellenőrzésig - az elválasztósávnak, illetőleg izolációs távolságnak megfelelő szélességben a növényzet eltávolításával (kaszálás, szántás) kell elkülöníteni. Ebben az esetben ismételt szemlét kell végezni. A termelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmatlan minősítésű táblarész termése a betakarításkor teljes mértékben elkülönüljön és a keveredés veszélye ki legyen zárva. Ha a táblarészek elkülönítése nem történt meg, az egész szaporítótábla növényállományát a következő szántóföldi ellenőrzés alkalmával alkalmatlannak kell minősíteni.

28. § „Vetőmagnak alkalmas” minősítési kategóriába kell sorolni a növényállományt, ha a szántóföldi ellenőrzés, illetve a többszöri ellenőrzést igénylő növényfajok esetén a végső minősítő ellenőrzés alkalmával a követelményeknek hiánytalanul megfelelt. Ilyen minősítés adható olyan esetben is, ha a tábla egy részén a növényállományt elemi kár érte és a tábla sértetlen része táblamegosztással a károsult résztől jól elkülöníthető, vagy ha a kártétel következményei a vetőmag minőségét nem érintik.

29. § *  Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően „feltételesen alkalmas” minősítést lehet alkalmazni, ha

a) az adott vetőmag-szaporításban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglaltak szerint engedélyezett gyomok előfordulása az adott határérték legfeljebb kétszerese, és tisztíthatóságuk megoldható, vagy

b) a 4. számú melléklet B. részének 3. pontja szerint gélelektroforézis vizsgálati kötelezettség előírható.

30. § *  A „Fenntartó szemle” minősítési kategória ellenőrzése kiterjed a szaporítás beazonosítására és annak megállapítására, hogy az állomány alkalmas-e a következő évi magfogásra. Az évelő növényeknél ezt a szemlét évente egyszer a vegetációs idő alatt kell végezni, abban az esetben, ha adott évben magfogás nem történik.

31. § (1) *  „Vetőmagnak nem alkalmas” minősítést kell adni a növényállománynak, ha az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt előírásoknak a vetőmag-előállító tábla nem felel meg, vagy a vetőmag-előállító saját elhatározására a tábla egy részén vagy egészén befejezi a vetőmag-szaporítási tevékenységet.

(2) *  Az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt előírásoknak meg nem felelő vetőmag-szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni, és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.

(3) *  Végső ellenőrzéskor a szaporítás növényállományát a zárlati károsítókra vonatkozóan a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével kell minősíteni.

(4) *  A „Vetőmagnak nem alkalmas” minősítéskor, ha a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló helyrehozható hiba történt, és a vetőmag-előállító 24 órán belül a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint a hiba megszüntetése melletti minősítés megismétlését kezdeményezi a NÉBIH-nél, a vetőmag-előállító a hibát a megismételt szemléig kijavítja.

32. § * 

33. § *  (1) Ha a vetőmag-előállító a növényállomány szántóföldi ellenőrzésének eredményével nem ért egyet, és az ellenőrzést követő 24 órán belül minősítés-felülvizsgálatot kezdeményez, annak megtörténtéig a növényállományban semmiféle tevékenység - ideértve a szelekciót, a gyomirtást, a növényvédelmi tevékenységet - nem folytatható vagy végezhető. A szántóföldi minősítés-felülvizsgálatra a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzata irányadó.

(2) Nem kérhető felülvizsgálat olyan esetekben, ha a kizárás helyrehozhatatlan - fajtatisztaságot veszélyeztető - hiba miatt történt, ideértve az idegen beporzást is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat költségei a vetőmag-előállítót terhelik, kivéve, ha a minősítés módosítására a minősítő hibájából kerül sor.

Védőtávolságok érvényesítése

34. § (1) A vetőmag-szaporításokban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni.

(2) *  A szerződés alapján vagy zárt körzet létrehozásával érvényesített védőtávolság esetén a meghirdetett vetésterv - a szakmailag indokolt vetésváltási igény figyelembe vételével - akkor okoz jelentős eredményveszteséget a védőtávolságba eső földhasználónak (a továbbiakban: földhasználó), ha

a) a védőtávolságba eső területen nagy értékű kultúrának az előállítása hiúsul meg (például öntözhető csemegekukorica, hibridkukorica előállítás vagy napraforgó vetőmag előállítás),

b) a teljes gazdaságra vetített hozamérték csökkenés várhatóan meghaladja a 30%-ot, vagy

c) a védőtávolságban más növényi kultúra termesztése a támogatási jogosultság elvesztésével jár.

(3) *  A vetőmag-előállítónak a 7. számú melléklet szerint kell nyilatkozattételre felhívnia azt az egyeztetési igényét bejelentő földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie.

(4) * 

Vetőmag-szaporítási zárt körzet

35. § * 

36. § * 

37. § (1)-(3) * 

(4) *  Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a korábbi földhasználó köteles az új földhasználót a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról, a vetőmag-előállítót pedig a földhasználó személyének és címének változásáról írásban értesíteni.

(5) * 

Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat

38. § (1) A vetőmag faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

(2) *  A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerint kell elvégezni. A NÉBIH köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3) *  A fajtakitermesztés a NÉBIH feladata.

(4) *  Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni Magyarországon minősített

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

c) valamennyi továbbszaporításra kerülő I. szaporítási fokú vetőmagtételből,

d) a napraforgó és kukorica I. szaporítási foknak számító hibridjeinek legalább 50%-ából,

e) a c) és d) pontban foglaltak kivételével az I. szaporítási fokú vetőmagtételek 10%-ából,

f) *  valamennyi harmadik országból importált, fajtaigazolt és továbbszaporításra szánt vetőmagtételből,

g) valamennyi fajtaigazolással exportálásra kerülő vetőmagtételből,

h) * 

(5) *  Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatban részesíthető bármely beküldött minta. A fajtakitermesztéshez szükséges standard mintát a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő fajtáknál a NÉBIH jogosult bekérni.

(6) *  A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hivatalos mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában foglalt határidőig a NÉBIH fajtakitermesztő állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát a minősítésből ki kell zárni mindaddig, amíg a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat le nem zárul. Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából hiúsul meg, a vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát erre tekintettel nem lehet korlátozni.

(7) *  Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmagnál, ha a kitermesztés eredménye nem fajtaazonos, a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni, nem fajtatiszta kitermesztési eredmény esetén a szigorított minősítés részét képező szigorított szántóföldi ellenőrzést (a továbbiakban: szigorított szántóföldi ellenőrzés) kell végrehajtani.

(7a) *  Amennyiben a kisparcellás fajtakitermesztésen a fémzárolt tétel az előírt határértéknek nem felel meg, akkor a még rendelkezésre álló készletek vetőmagként a továbbiakban forgalomba nem hozhatóak.

(7b) *  Amennyiben egy tétel a határértéket +100%-nál kisebb mértékben túllépi, a vetőmag-előállító továbbszaporítás iránti kérelmére, továbbszaporítási céllal, szigorított szántóföldi ellenőrzés mellett elvethető a készlet.

(7c) *  Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során az engedélyezett utolsó szaporítási fokú vetőmag határértéknek nem megfelelő vizsgálati eredménye esetén a következő évben azonos vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni.

(8) *  A NÉBIH a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni.

IV. Fejezet

FÉMZÁROLÁS

A fémzárolás általános előírásai

39. § (1) *  Magyarországon árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot ISTA minősítés esetén a NÉBIH, egyéb minősítés esetén a járási hivatal („A fémzárolás általános előírásai” alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) fémzárolja a törvény 20. §-a és a NÉBIH honlapján közzétett fémzárolási szabályzatában foglaltak szerint.

(2) * 

(3) * 

(4) *  A vetőmagtételeket csak akkor lehet fémzárolni, ha

a) a vetőmagszaporítások betakarítása után a vetőmag-előállító a tényleges nyerstermés mennyiségét a NÉBIH által erre rendszeresített nyomtatványon * 

1. kalászosok (rizs kivételével), repcefélék, borsó, bíborhere, álló fűmagszaporítások esetében augusztus 15-ig,

2. hüvelyesek (borsó kivételével), répafélék, olajretek, mustár esetében október 21-ig,

3. napraforgó, kukorica, burgonya, rizs, cirok, herefélék, valamint minden fel nem sorolt növény és dugványszaporítás esetén november 20-ig

az eljáró hatóságnak bejelenti, valamint a fémzárolási megrendelőhöz csatolja, vagy * 

b) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, illetve a nem véglegesen minősített vetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

c) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, vagy

d) *  az Európai Unió Magyarországon kívüli tagállamaiból származó, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolása esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

e) a harmadik országból importált, a forgalomba hozatali követelményeknek nem megfelelő, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajta vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és továbbszaporítás esetén az Európai Unió fajtát regisztráló tagállamának hatósági engedélyét, vagy

f) a harmadik országból importált, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, vagy

g) a harmadik országból importált, a Közösségi Fajtajegyzéken nem szereplő fajta export céltermeltetés céljából behozott vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és a fajtát regisztráló állam hatósági engedélyét, valamint a vetőmag-előállító nyilatkozatát a megtermett vetőmag teljes mennyiségének az Európai Unióból való kiszállításáról.

(5) *  A fémzárolást a fémzároltatónak a fémzárolás helye szerint illetékes eljáró hatóságnál kell írásban kezdeményeznie.

(5a) *  Az (5) bekezdés szerinti fémzárolásra történő bejelentés minősül a törvény 20. § (4) bekezdése szerinti címke megrendelésének.

(6) *  Az eljáró hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül a fémzárolást elkezdi, a mintavételt elvégzi.

39/A. § * 

39/B. § * 

40. § (1) *  A minősítő vizsgálatra beérkezett mintákról az eljáró hatóság nyilvántartást vezet. Az eljáró hatóság a minta vizsgálatát a beérkezéstől számított 5 napon belül köteles megkezdeni. A mintákat az 1-4. számú mellékletek C. részeiben és az 5. számú melléklet A. és C. részeiben előírt paraméterekre kell megvizsgálni. A vizsgálatról okiratot kell kiállítani, illetve a vizsgálat eredményei alapján a tételt minősíteni kell, és erről hazai, illetve a nemzetközi forgalomban érvényes bizonyítványt kell kiadni.

(2) A vetőmagtételnek egyöntetűnek kell lennie, és azt a vonatkozó előírások szerint kell megmintázni. A vetőmagtételek egyöntetűségéért a fémzároltató a felelős. A fémzároláskor a mintáknak a vizsgálat helyére történő eljuttatása a fémzároltató feladata.

(3) *  Az eljáró hatóság a vetőmag forgalomba hozatala után szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel hatósági vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a forgalomban levő vetőmagtételek megfelelnek-e a rendeletben foglalt követelményeknek. A vetőmag tulajdonosa, illetve forgalmazója köteles eltűrni az ellentételezés nélküli hatósági mintavételt. Amennyiben a vizsgálat eredménye e rendelet követelményeinek nem felel meg, úgy a tételt a forgalomból ki kell vonni és a költségeket a vetőmag tulajdonosa viseli.

Mintavétel

41. § (1) A mintavevő személyétől függően a minta - az ahhoz fűződő joghatásokat tekintve - lehet hivatalos, hiteles vagy magánminta.

(2) A minta felhasználási céljától függően lehet vetőmag-vizsgálati, fajtakitermesztési, egyéb vizsgálati, ellenőrző vagy letéti minta.

(3) *  A vetőmagmintát hivatalos mintavétel során hivatalos mintavevőként a vetőmag fémzárolására feljogosított szerv képviselője veszi. Ezt a tevékenységet csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik a megfelelő vetőmag-vizsgálati módszertani, gyom- és kultúrmagismereti, mintavételi és fémzárolási ismeretekkel.

(4) Hivatalos és hiteles minta vétele során mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Mintavételi jegyzőkönyv hiányában a minősítő minta magánmintának minősül.

(5) *  A vetőmag-vizsgálati, fajtakitermesztési, illetve egyéb vizsgálati mintát minősítő mintaként a NÉBIH az 1-4. számú melléklet A. részeiben szereplő fajok - az egy tételben zárható mennyiséget 5%-nál nem nagyobb mértékben meghaladó tömegű - tételéből a fémzárolási szabályzatában foglaltak betartásával hivatalos mintaként veszi.

(6) *  A mintavétel idejére a tételt úgy kell előkészíteni, egyesíteni, keverni és tisztítani, hogy az egyöntetű legyen. A homogenitásról a mintavétel során, a helyszínen végzett érzékszervi bírálat alapján kell meggyőződni. Mintát venni csak azonos tömegű, formájú, anyagú és színű tiszta göngyölegekbe kiszerelt tételekből lehet.

(7) *  A mintavétel ideje alatt a vetőmagtételről a mintavevő rendelkezik.

A vetőmagtételek lezárása

42. § (1) *  A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a NÉBIH fémzárolási szabályzatában foglaltaknak. A csomagolási egységeknek a forgalomba hozatal céljának megfelelő okmányokkal, címkékkel kell rendelkezniük.

(2) A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek csomagolási egységeinek zárását úgy kell biztosítani, hogy a vetőmag a csomagolóanyag látható sérülése nélkül ne legyen hozzáférhető. Ilyen zárást biztosít

a) az anyagában zárt csomagolási egység, például konzervdoboz, ragasztott vagy hegesztett zsák, zacskó,

b) az önzáró szelepes zsák, ha a szelep nem nagyobb mint a zsák szélességének 20%-a,

c) az átkötött zsák szúrókötéssel felhelyezett zárral és címkével,

d) *  bármely nyitásra sérülő kötés címkével és fémzárral lezárva,

e) a zárszalag,

f) a varrás fémzárral lezárva,

g) a varrás téphetetlen függőcímke vagy öntapadós címke átvarrásával,

h) a konténerek zárására szolgáló szalagzár,

i) a csomagolási egység szájának teljes szélességét átérve lezáró mintázó szalag, illetve ragasztott szalagcímke,

j) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó felétől 1-essel induló - eltávolíthatatlanul rányomtatott - számsort tartalmazó egyszeri átvarrása,

k) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó vége és az egyszeri varrás közé helyezett öntapadós hivatalos vetőmagcímke.

(3) A fémzárolt vetőmagtételeket hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni. A hatóságilag zárt vetőmagtételek csomagolási egységei csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra.

(4) *  Hazai előállítású, hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesített, az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben foglalt követelményeknek megfelelő vetőmag-szaporítás termése tömeghatár nélkül - a (2) bekezdésben részletezett zárási módok alkalmazásával - nem véglegesen minősített vetőmagként zárható. A zárt tétel jelölésére a 45. § szerinti szürke színű címke használható. A nem véglegesen minősített vetőmag - a fajta igazolása céljából - hivatalos fajtaigazolást kap.

(5) A hivatalos fajtaigazolás

a) a kibocsátó hatóság megnevezését,

b) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

c) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

d) a szaporítási fokot,

e) a szaporításhoz felhasznált vetőmag fémzárolási számát és a vetőmagot minősítő állam, illetve államok megnevezését,

f) a hivatkozási számot, azonosító számot vagy a szántóföldi szemlejegyzőkönyv számát,

g) a megtermelt vetőmagot előállító terület nagyságát,

h) a betakarított vetőmag mennyiségét és a csomagolási egységek számát,

i) elitnél alacsonyabb szaporítási fokon az engedélyezett generációk számát,

j) *  annak tanúsítását, hogy teljesültek az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt követelmények,

k) a „Nem véglegesen minősített vetőmag” feliratot tartalmazza.

A vetőmagtételek jelölése

43. § (1) A vetőmagtételek jelölésére a csomagolás külső oldalán elhelyezett, korábban nem használt ép, illetve sérülésmentes hivatalos hatósági címke szolgál.

(2) A vetőmagcímke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:

a) a belföldi és az OECD Fajtaigazolási Rendszerben fémzárolt vetőmagtételek címkéjének színe

1. szuperelit szaporítási fok esetén fehér, lila átlós csíkkal,

2. elit szaporítási fok esetén fehér,

3. I. szaporítási fok esetén kék,

4. II. és további szaporítási fok esetén piros,

5. nem véglegesen minősített vetőmag esetén szürke,

6. *  fajtajelöltek kísérleti célú forgalomba hozatala esetén narancssárga,

b) a belföldi vetőmagtételek címkéjének színe

1. vetőmagkeverék esetén zöld,

2. kereskedelmi vetőmag esetén barna,

c) nem OECD rendszerű export vetőmagtételek és a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagtételei esetén a címke fehér színű, nemzetiszínű - piros-fehér-zöld - csíkkal ellátva.

(3) *  A belföldi vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x 67 mm nagyságúnak kell lennie.

44. § (1) Magyarországon hivatalos címkével forgalomba hozott szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmazni kell * 

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését vagy ennek rövidítését,

b) a fémzárolási számot,

c) a fémzárolás időpontját (év, hónap) vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

d) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

e) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

f) szaporítási fokként a „Szuperelit” feliratot.

(2) Magyarországon forgalomba hozott elit és alacsonyabb szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell * 

a) „Az Európai Unió előírásainak megfelel” feliratot,

b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,

c) a fémzárolási számot,

d) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

e) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

f) a fajta latin betűkkel való megnevezését,

g) a szaporítási fok megjelölését,

h) a termelő állam megnevezését,

i) a nettó vagy bruttó tömeg, illetve egyéb mennyiség megjelölését,

j) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,

k) hibrid fajták alapanyagai esetén fel lehet tüntetni a hibrid fajta nevével együttesen az apa, illetve anya megnevezést, egyúttal utalva a kombinációs viszonyokra,

l) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés „Ismételten ellenőrizve.... (év, hónap)” felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható,

m) monogerm répavetőmag esetén a „Monogerm” feliratot,

n) precíziós répavetőmag esetén a „Precíziós” feliratot,

o) *  a címke hatósági sorszámát.

(3) Magyarországon forgalomba hozott kereskedelmi vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell * 

a) „Az Európai Unió előírásainak megfelel” feliratot,

b) a „Kereskedelmi vetőmag” feliratot,

c) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,

d) a fémzárolási számot,

e) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

f) a fajnak - a rövidített formában és a szerző neve nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

g) a nettó vagy bruttó tömeg vagy egyéb mennyiség megjelölését,

h) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,

i) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés „Ismételten ellenőrizve ... (év, hónap)” felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható,

j) *  a címke hatósági sorszámát.

45. § A szürke címkének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése, vagy ezek rövidítése,

b) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,

c) a fajta megnevezése (latin betűkkel),

d) szaporítási fok megjelölése,

e) hivatkozási szám, azonosítási szám vagy szántóföldi szemlejegyzőkönyv száma,

f) nettó vagy bruttó tömeg megjelölése,

g) hibrid fajták esetén a „Hibrid” megnevezés,

h) a „Nem véglegesen minősített vetőmag” felirat,

i) *  más tagállamban betakarított vetőmag esetén a hatósági sorszámot.

46. § A vetőmagkeverék címkéjén az alábbi adatokat kell szerepeltetni:

a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése vagy ennek rövidítése,

b) azonosító szám,

c) fémzárolás időpontja (év, hónap),

d) nettó vagy bruttó tömeg vagy magdarabszám,

e) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege és a vetőmag teljes tömegének aránya,

f) a felhasználási cél és az összetevők százalékos aránya,

g) az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében „Fajkeverék” vagy „Fajtakeverék” felirat, ebben az esetben a faj, szaporítási fok, fajta, termelő ország és az összetevők arányának megnevezése,

h) az 1. számú mellékletben, illetve a 3. és 4. számú melléklet D. részeiben felsorolt fajok esetében a „Forgalomba hozatala kizárólag Magyarországon engedélyezett” felirat,

i) *  a hatósági sorszámot.

47. § (1) *  Magyarországon minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani. Az Európai Unió más tagállamában minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéjén szereplő adatokat a csomagolási egységeken magyar nyelven is fel kell tüntetni.

(2) A kereskedelmi és engedményes vetőmag forgalomba hozatalának engedélyezésekor a jelölésre vonatkozó további követelmények is előírhatók.

(3) A géntechnológiával módosított fajta vetőmagtételének valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni a géntechnológiai módosítás tényét.

(4) Az ökológiai gazdálkodásból származó, ökológiai tanúsításban részesült vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni az ökológiai tanúsítás tényét.

(5) *  A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén vagy csomagolási egységén fel kell tüntetni a csávázás tényét a csávázószer vagy hatóanyagának megnevezésével.

48. § (1) *  A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány és egyedi azonosító jel, amely a NÉBIH tulajdona. A NÉBIH által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése a NÉBIH és a járási hivatalnak a kötelezettsége.

(2) *  Az OECD rendszerben fémzárolt vetőmagvakra, továbbá a harmadik országba irányuló nem OECD export vetőmagvakra vonatkozó fémzárolási előírásokat a NÉBIH fémzárolási szabályzata tartalmazza.

(3) *  A forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit a csomagolási egységekről el kell távolítani, és meg kell semmisíteni vagy a NÉBIH részére be kell szolgáltatni, ha * 

a) a minősítő vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

b) a forgalomba hozott vetőmagtételből vett ellenőrző minta vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

c) a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,

d) a forgalomban levő vetőmagtételből vett ellenőrző minta laboratóriumi vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg a fajtaleírásban szereplő valamely lényeges tulajdonságnak.

(4) *  A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatalos címke a csomagolási göngyölegeken maradhat, amennyiben a címkéket piros színű „nem alkalmas vetőmag” feliratú hatósági körcímkékkel látják el a vetőmag beazonosíthatóságának érdekében.

Vetőmagvak egyenértékűsége

49. § (1) *  Hatóságilag fémzárolt vetőmagnak kell elismerni az Európai Unió valamely más tagállamában termelt olyan vetőmagot, amelynek előállításához az Európai Unió tagállamaiban, vagy a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt elit vagy alacsonyabb szaporítási fokú, illetve hivatalosan hatóságilag fémzárolt szuperelit vetőmagot használtak fel, és az Európai Unió tagállamában történt fémzárolás során megfelelt az 1-4. számú mellékletek B. és C. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglaltakkal egyenértékű követelményeknek.

(2) *  Hatóságilag zárt, nem véglegesen minősített vetőmagnak kell elismerni - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az Európai Unió valamely másik tagállamában előállított, a 42. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lezárt és a 45. §-ban foglaltak szerint vetőmagcímkével jelölt, hivatalos fajtaigazolással ellátott tételeket.

(3) *  Az 1-4. számú mellékletben felsorolt fajok esetén hatóságilag fémzárolt vetőmagnak kell elismerni azt a harmadik országban betakarított vetőmagot, * 

a) amelynek előállításához

1. *  Magyarországon, vagy

2. az Európai Unió valamely más tagállamában, illetve

3. a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt vetőmagot használtak fel,

b) ha a termelő harmadik országot - a fémzárolási szabályzatban részletezettek szerint - az Európai Unió Tanácsa a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősítette, és

c) a vetőmag megfelel az 1-4. számú melléklet B. és C. részeiben foglalt követelményeknek.

Import vetőmagvak * 

50. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló a NÉBIH részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat szolgáltatni: * 

a) faj,

b) fajta,

c) szaporítási fok,

d) termelő ország,

e) illetékes ellenőrző hatóság,

f) feladó ország,

g) importőr,

h) a vetőmag mennyisége,

i) a harmadik országban történő vetőmag-előállítás engedélye,

j) *  kukorica, szója és repce esetén - a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó vetőmagtétel kivételével - a géntechnológiával módosított szervezettől való mentességre (a továbbiakban: GMO mentesség) vonatkozó akkreditált laboratóriumi mérési jegyzőkönyvet.

50/A. § *  A 2 kilogrammot meghaladó tömegű, harmadik országból származó vetőmagtételek nyomon követhetősége érdekében a beszállítónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről és az 50. §-ban felsorolt, a vetőmagtételre vonatkozó adatokról. A NÉBIH a bejelentéstől számított egy éven belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez.

50/B. § * 

50/B. § *  (1) *  Minden, az Európai Unió más tagállamából, valamint a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó kukorica, szója és repce vetőmagtétel esetén a vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről. A bejelentő a tétel GMO mentességének igazolására a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot teheti.

(2) *  A NÉBIH az (1) bekezdés szerint bejelentett vetőmagtételek GMO mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja. A NÉBIH-nek a bejelentést követően legkésőbb 5 napon belül jeleznie kell a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül a NÉBIH-nek, illetve a járási hivatalnak a vetőmagtételből mintát kell vennie. A NÉBIH-nek a vizsgálati eredményt a mintavételtől számított 30 napon belül a bejelentő rendelkezésére kell bocsátania. A vetőmagtétel forgalmazása a vetőmagtétel vizsgálati eredményétől függően kezdhető meg.

(3) *  A Magyarországon előállított vetőmagtételek esetén a fémzároltató a fémzárolás kezdeményezésekor mellékelheti a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A NÉBIH, illetve a fémzárolás helye szerint illetékes járási hivatal kockázatértékelés alapján a fémzárolás alkalmával mintát vehet az adott vetőmagtételből a GMO mentesség NÉBIH által történő vizsgálatára. Az eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) * 

(5) *  Amennyiben a NÉBIH laboratóriumi vizsgálati eredménye eltér az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltaktól, a NÉBIH, illetve a járási hivatal az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. A zárolt tétel nem forgalmazható. A zárolt vetőmagot a birtokosának a NÉBIH, illetve a járási hivatal által meghatározott módon meg kell semmisítenie.

V. Fejezet

A VETŐMAGVAK FELDOLGOZÁSA, A VETŐMAG-KISZERELÉS

Vetőmag-feldolgozás

51. § (1) A vetőmag-feldolgozási tevékenység körébe a nyers vetőmag átvétele, szükség szerinti szárítása, tisztítása, osztályozása, illetve kalibrálása, esetleges csávázása, csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása tartozik.

(2) A vetőmag-feldolgozónak a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie.

(3) A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:

a) önálló telephely,

b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,

c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark, valamint

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amely kiterjed

1. a vetőmag tulajdonos nevére, címére,

2. *  a feldolgozásra kerülő nyers vetőmag fajára, fajtájára, szaporítási fokára, mennyiségére, a származást igazoló dokumentumokra (szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv, vetőmagminősítő bizonyítvány), a betárolásra, az esetleges mintavételre és nyers vetőmag vizsgálatra,

3. *  a feldolgozási folyamatok műveleti nyilvántartására,

4. *  a fémzárolás időpontjára,

5. a készáru raktárkészlet nyilvántartására és raktártérképére,

6. a kitárolás időpontjára, mennyiségére, a vetőmag átadására-átvételére,

e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,

f) szakismeret, szakmai alkalmasság.

(4) *  A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a NÉBIH hatósági jogkörében ellenőrzi.

Kiszerelt vetőmag forgalomba hozatala

52. § (1) Forgalomba hozni csak olyan kiszerelt vetőmagot lehet, amely hivatalosan fémzárolt, a mellékletekben előírt követelményeknek megfelelő vetőmagtételből származik. Kiszerelésnek minősül a fémzárolt, minősített vetőmagnak a legfeljebb az e rendeletben meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása. A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel.

(2) Kiszerelést kizárólag a NÉBIH által nyilvántartásba vett vetőmag-kiszerelő végezhet azzal, hogy * 

a) *  megfelelő szakismerettel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a kiszerelés műszaki és technikai feltételeit,

b) a kiszerelés során biztosítania kell a keveredésmentességet és a pontos tömegmérést,

c) a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie,

d) a kiszerelt csomagolási egységeknek meg kell felelniük a 42. § (2) bekezdésében előírt zárási feltételeknek,

e) tételenként és kiszerelési formánként valamennyi kiszerelési egységből - két évig megőrzendő - mintát kell venni,

f) *  a kiszerelésről a NÉBIH előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni.

(3) *  A vetőmag-kiszerelőt a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi és a feltételek be nem tartása esetén ideiglenesen vagy véglegesen törli a nyilvántartásból.

(4) Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni

a) a kiszerelő nevét és címét vagy azonosító jelölését,

b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak kezdőbetűit,

c) *  a fémzárolási számot vagy egyéb azonosító számot,

d) a fémzárolás időpontját (év, hónap),

e) a faj megjelölését, keverékek esetében a fajok százalékos összetételét, és ha van, a bejegyzett fantázianevet,

f) a vetőmagkeverékek és a kereskedelmi vetőmagvak kivételével a fajta megnevezését,

g) a vetőmagkeverékek kivételével a szaporítási fokot,

h) a nettó tömeget vagy magdarabszámot, illetve, ha szemcsés növényvédő szer, inkusztálás, granulálás vagy egyéb más adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét, valamint az össztömeg és a tiszta vetőmag arányát,

i) a csávázás tényét, a csávázószer nevét,

j) a „Nem takarmánynövény termesztésére” megjelölést az olyan fűfajták és keverékük vetőmagja esetén, amelyeken nem végezték el a gazdasági értékvizsgálatot,

k) vetőmagkeverék esetében a felhasználási célt,

l) „EK ,A’ kistasak” megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények, valamint répafélék kivételével a nem takarmány célú termesztésre szánt növényfajok vetőmagkeverékeit tartalmazó tasakok esetében, amelyeknek nettó tömege a 2 kg-ot nem haladja meg, leszámítva megfelelő esetben a granuláló szereket, csávázó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,

m) „EK ,B’ kistasak” megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények, valamint répafélék kivételével az I., II. és III. szaporítási fokú vetőmagvak, kereskedelmi vetőmagvak, illetve olyan vetőmagkeverékeket tartalmazó tasakok esetében, amelyek nem „EK ,A’ kistasakok” és amelyek nettó tömege nem haladja meg az e rendeletben előírt határértékeket, leszámítva az esetleges granulálószereket, csávázóanyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,

n) „EK kistasak” megjelölést répafélék esetében,

o) *  a „Forgalomba hozatala csak Magyarországon engedélyezett” megjelölést a gabonafélék, olaj- és ipari növények esetében.

(5) „EK ,A’ kistasak” és „EK ,B’ kistasak” esetében az adatokat a 24. § (2) bekezdése szerinti színű címkén kell feltüntetni.

V/A. Fejezet * 

52/A-52/C. § * 

V/A. Fejezet * 

GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT SZERVEZETTEL SZENNYEZETT VETŐMAGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK * 

52/A. § *  (1) Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot (a továbbiakban együtt: szennyezett vetőmag) Magyarország területén tilos

a) forgalomba hozni, illetve

b) termesztésbe bocsátani.

(2) A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozója felel annak géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességéért.

52/B. § *  (1) *  A szennyezett vetőmagot tartalmazó tételt annak birtokosa - a szennyezésről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul - köteles elkülöníteni, továbbá a szennyezés tényéről nyomon követhető módon értesíteni a forgalmazói láncban előtte, illetve utána következő személyt, valamint mindezekről tájékoztatni a NÉBIH-et.

(2) Az (1) bekezdés szerint értesített személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

52/C. § *  (1) *  A NÉBIH a szennyezett vetőmag tekintetében az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. Szennyezett vetőmag köztermesztésbe bocsátása esetén a NÉBIH az érintett kultúra, valamint az általa meghatározásra kerülő pufferzónán belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra zárolását rendeli el. A zárolt kultúra nem takarítható be.

(2) A zárolt vetőmagot a birtokosának, illetve növényi kultúrát a földhasználónak meg kell semmisítenie oly módon, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.

(3) *  A (2) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén a NÉBIH a kötelezett költségére végezteti el a megsemmisítést, amelyet a kötelezett köteles eltűrni.

VI. Fejezet

ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése

53. § * 

Jogkövetkezmények

54. § (1) *  Ha a NÉBIH, illetve a járási hivatal ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak be nem tartását állapítja meg, * 

a) a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti felhasználását és forgalomba hozatalát megtiltja,

b) elrendeli a más célra fel nem használható fémzárolt és alkalmatlan minősítésű vetőmagnak a vetőmag-előállító költségére történő megsemmisítését,

c) a jogszabályban foglaltak szerint minőségvédelmi bírságot szab ki, illetve

d) szigorított minősítést rendel el.

(1a) *  A szigorított szántóföldi ellenőrzést meghatározott időszakra, de legalább egy szántóföldi ellenőrzési időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legrövidebb időtartama 3 hónap. A szigorított szántóföldi ellenőrzés során a járási hivatal, valamint a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el a vetőmag-előállító minden egyes vetőmag-szaporítási tábláján. A szigorított szántóföldi ellenőrzés költségét a vetőmag-előállító viseli.

(2) *  A NÉBIH a nem megfelelő minőségű vetőmag hatósági zár alá vételét rendeli el, amiről értesíti a vetőmag tulajdonosát. A hatósági zár időtartama 45 nap, amely indokolt esetben további 45 nappal meghosszabbítható. A hatósági zár időtartama alatt a zár alá vett vetőmagtételt nem lehet elmozdítani.

(3) *  Amennyiben a hatósági zár alá vétel időtartama alatt a feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, a NÉBIH, illetve a járási hivatal a tétel minősítését hatálytalanítja, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

55. § (1) *  A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a NÉBIH a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendel el, súlyos szabálytalanság esetén a fémzárolást meghatározott időre felfüggeszti.

(2) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségének romlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, illetve hiányos dokumentációkezelés, a nem megfelelő adatok közlése.

(3) Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan, szabálytalan fajtahasználat és minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, hamisítás.

56. § (1) A szigorított fémzárolást meghatározott időszakra, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legkisebb időtartama 6 hónap.

(2) *  A szigorított fémzárolás során a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el. A szigorított fémzárolás során automata mintavevő nem használható, a NÉBIH nyitott zsákban való előterjesztést, illetve - az előterjesztő költségére - egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el.

(3) *  A szigorított fémzárolás során a címkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.

57. § *  A NÉBIH a rendelet előírásainak nem megfelelő vetőmagtételeket zár alá veszi.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § *  Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges nyomtatványok mintáját a NÉBIH a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg honlapján megjelenteti.

59. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról szóló 89/1997. (XI. 28.) FM rendelet, valamint az azt módosító 21/1999. (II. 19.) FVM rendelet és 27/2002. (IV. 13.) FVM rendelet hatályát veszti.

(2) *  Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,

b) a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról,

c) a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról,

d) a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról,

e) a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,

f) a Bizottság 2004/55/EK irányelve (2004. április 20.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról,

g) *  a Tanács 2004/117/EK irányelve (2004. december 22.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irányelvnek a hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálatok és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról,

h) *  a Bizottság 2006/47/EK irányelve (2006. május 23.) a gabonavetőmagokban az Avena fatua előfordulása különleges feltételeinek megállapításáról,

i) *  a Bizottság 2006/55/EK irányelve (2006. június 12.) a 66/402/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a vetőmagtétel legnagyobb tömege tekintetében történő módosításáról,

j) *  a Bizottság 2007/72/EK irányelve (2007. december 13.) a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről,

k) *  a Bizottság 2009/74/EK irányelve (2009. június 26.) a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról,

l) *  a Bizottság 2010/60/EU irányelve (2010. augusztus 30.) a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek forgalmazása tekintetében bizonyos eltérések biztosításáról,

m) *  a Bizottság 2012/1/EU irányelve (2012. január 6.) a 66/402/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének az Oryza sativa terményére vonatkozó feltételek módosításáról,

n) *  a Bizottság 2012/37/EU végrehajtási irányelve (2012. november 22.) a 66/401/EGK és a 66/402/EGK tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a Galega orientalis Lam. vetőmagjára vonatkozó feltételek, egyes takarmánynövény-vetőmagok tételeinek maximális tömege és a Sorghum spp. mintamérete tekintetében történő módosításáról,

o) *  a Bizottság 2013/63/EU végrehajtási irányelve (2013. december 17.) a 2002/56/EK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a vetőburgonyára és a vetőburgonya-tételekre vonatkozó minimális feltételek tekintetében történő módosításáról,

p) *  a Bizottság 2014/20/EU végrehajtási irányelve (2014. február 6.) az elit és a minősített vetőburgonya uniós osztályai, valamint az ezekre az osztályokra vonatkozó feltételek és megnevezések meghatározásáról,

q) *  a Bizottság 2014/21/EU végrehajtási irányelve (2014. február 6.) a szuperelit vetőburgonyára vonatkozó minimális feltételek és uniós osztályok meghatározásáról,

r) *  a Bizottság 2015/1955/EU végrehajtási irányelve (2015. október 29.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló 66/402/EGK tanács irányelv I. és II. mellékletének módosításáról,

s) *  a Bizottság 2016/11/EU végrehajtási irányelve (2016. január 5.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 2002/57/EK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról,

t) *  a Bizottság 2016/317/EU végrehajtási irányelve (2016. március 3.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a vetőmagcsomagok hatósági címkéje tekintetében történő módosításáról,

u) *  a Bizottság 2016/2109/EU bizottsági végrehajtási irányelve (2016. december 1.) az új fajok, valamint a Lolium x boucheanum Kunth faj botanikai nevének hozzáadása tekintetében a 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról,

v) *  a Bizottság 2018/1027/ EU végrehajtási irányelve (2018. július 19.) a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek a Sorghum spp-re vonatkozó izolációs távolság tekintetében történő módosításáról,

z) *  a Bizottság 2018/1028/EU végrehajtási irányelve (2018. július 19.) az új fajok, valamint a Lolium x boucheanum Kunth faj botanikai nevének hozzáadása tekintetében a 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2016/2109 végrehajtási irányelv helyesbítéséről.

(3) *  Ez a rendelet a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(4) *  Ez a rendelet

a) a 2002/56/EK tanácsi irányelvnek a harmadik országokból származó vetőburgonya egyenértékűségére vonatkozó határozatok időbeli hatályának kiterjesztésére a tagállamoknak engedélyezett, a 21. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. december 7-i 2011/820/EU bizottsági végrehajtási határozatnak,

b) bizonyos tagállamoknak egyes fajok tekintetében a takarmánynövény-vetőmagok, a gabonavetőmagok, a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok, az erdészeti szaporítóanyagok, a répavetőmagok, a zöldségvetőmagok, illetőleg az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 1999/105/EK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv szerinti kötelezettségek alól történő mentesítéséről és a 2010/680/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 16-i 2017/478/EU bizottsági végrehajtási határozatnak való megfelelést szolgálja.

60. § *  E rendelet 1. számú melléklete B. részének a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet, valamint a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. mellékletével megállapított 3. pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

61. § *  E rendelet 34. §-ának a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról szóló 5/2014. (I. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr. 2.) 1. §-ával megállapított (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a Módr. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez * 

A gabonafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

E melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítása, minősítése és az Európai Unió területén belüli forgalomba hozatala, valamint - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik országokba irányuló exportja tekintetében kell alkalmazni.

A. rész * 

Faj Engedélyezett szaporítási fok
1 2
Csupasz zab (Avena nuda L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Zab (Avena sativa L.) beleértve: Bizánci zab (Avena byzantina K. Koch) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Homoki zab (Avena strigosa Schreb.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Árpa (Hordeum vulgare L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Rizs (Oryza sativa L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Fénymag (Phalaris canariensis L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
Rozs (Secale cereale L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
Cirok (Sorghum bicolor (L.) Moench) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
Szudánifű (Sorghum sudanense (Piper) Stapf) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor (L.) Moench
xSorghum sudanense (Piper) Stapf)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
Tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Búza (Triticum aestivum L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Durum búza (Triticum durum Desf.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Tönkölybúza (Triticum spelta L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Kukorica (Zea mays L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

A szuperelit vetőmagvakat, amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerülnek, valamint az elit, az I. és II. szaporulati fokú vetőmagvakat hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, azoknak meg kell felelniük az ezen mellékletben foglalt feltételeknek.

A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie

A B
1. Faj és szaporítási fok Minimális fajtatisztaság
(%)
2. 1. Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa (Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum), durum búza (Triticum durum) és tönköly búza (Triticum spelta) (kivéve hibridek)
3. 1.1. elit és szuperelit vetőmag 99,9
4. 1.2. I. szaporítási fokú vetőmag 99,7
5. 1.3. II. szaporítási fokú vetőmag 99,0
6. 2. Önbeporzó triticale (x Triticosecale) a hibridek kivételével
7. 2.1. elit és szuperelit vetőmag 99,7
8. 2.2. I. szaporítási fokú vetőmag 99,0
9. 2.3. II. szaporítási fokú vetőmag 98,0
10. 3. Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa (Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum), durum búza (Triticum durum) tönköly búza (Triticum spelta) és önbeporzó triticale (x Triticosecale) hibrid fajták
I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag
90,0
11. 4. Citoplazmás hímsterilitással előállított árpa (Hordeum vulgare)
(a fajtatisztasági hiba a helyreállító vonal kivételével nem lehet 2% nál nagyobb)
85

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása megfelelő számú minta hivatalos utóellenőrzésével, szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Kalászos növények - fajták

Árpa Őszi árpa (Hordeum vulgare L.)
Tavaszi árpa
Búza Őszi búza (Triticum aestivum L.)
Tavaszi búza
Csupasz zab (Avena nuda L.)
Durum búza Őszi durum búza (Triticum durum Desf.)
Tavaszi durum búza
Homoki zab (Avena strigosa Schreb.)
Őszi rozs (Secale cereale L.)
Tönköly búza (Triticum spelta L.)
Tritikálé Őszi tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)
Tavaszi tritikálé
Zab Őszi zab (Avena sativa L.)
Tavaszi zab
Bizánci zab (Avena byzantina K. Koch)

1.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

1.2. *  I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.
Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.
A B C D E F
1. A vizsgálat tárgya Egység SE szaporítási fok Elit szaporítási fok I. szaporítási fok II. szaporítási fok
2. 1. Elválasztó sáv, legalább méter 2
3. 2. Izolációs távolság
4. 2.1. Rozs esetén más rozs fajtától 500 300 250 -
5. 2.2. Idegentermékenyülő tritikálé esetén más idegentermékenyülő tritikálé fajtától 500 300 250 200
6. 2.3. Csupasz árpa esetén más árpa fajtától; csupasz zab estén más zab vagy csupasz zab fajtától 100
7. 2.4. Öntermékenyülő tritikálé esetén más tritikálé fajtától 100 50 20 20
8. 3. Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
9. 4. Fejlettség, legalább értékszám 3
10. 5. Kiegyenlítettség, legalább értékszám 3
11. 6. Kultúrállapot, legalább értékszám 3
12. 7. Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb növény, db 0 0 2 4
13. 8. Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb 1 2 4 10
14. 9. Gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
15. 9.1. Galaj fajok (Galium spp.) 0 0,3 3 5
16. 9.2. Vadzab fajok (Avena spp.) 0 0,3 2 5
17. 9.3. Szédítő vadóc (Lolium temulentum) 0 0,3 2 5
18. 9.4. Rozs esetén gabona rozsnok (Bromus secalinus) 2 5 10 -
19. 10. Gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
20. 10.1. Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) 5 10 20 20
21. 10.2. Csormolyafélék (Melampyrum spp.) 5 10 20 20
22. 10.3. Konkoly (Agrostemma githago) 5 10 20 20
23. 10.4. Apró szulák (Convolvulus arvensis) 5 10 20 20
24. 11. Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb
25. 11.1. Fuzárium (Fusarium spp.) kalász % 15
26. 11.2. Szárrozsda (Puccinia graminis) minősítő szám 2
27. 11.3. Anyarozs (Claviceps purpurea) kalász, db 5 7 10 20
28. 11.4. Búza esetében:
29. 11.4.1. Kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) összesen 0 0 1 2
30. 11.4.2. Porüszög (Ustilago tritici) 3 3 5 10
31. 11.5. Árpa és zab esetében:
32. 11.5.1. Porüszög (Ustilago nuda, u. avence) 20 20 50 50
33. 11.5.2. Fedett üszög (Ustilago hordei, u. levis) 0 0 1 2
34. 12. Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici) 0

2. *  Kalászos hibrid növények

Zab, árpa, rozs, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei, árpa citoplazmás hímsterilitással előállított hibridjei.

2.1. Az ellenőrzések száma összesen: három.

2.2. Az ellenőrzések időpontja és a minősítési feladatok:

2.2.1. Első ellenőrzés: a virágzás kezdete előtt el kell végezni:

2.2.1.1. a szigetelés ellenőrzését,

2.2.1.2. a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

2.2.1.3. kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.1.4. a steril és fenntartó növénysorok arányának vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén).

2.2.2. Második ellenőrzés: virágzáskor el kell végezni:

2.2.2.1. a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

2.2.2.2. a kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.2.3. a faj-, fajtatisztaság, az idegenelési hiba vizsgálatát,

2.2.2.4. a hímsteril komponens sterilitási szintjének vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén),

2.2.2.5. ugyanazon fajú növények előfordulásának vizsgálatát az izolációs távolságon belül.

2.2.3. Harmadik ellenőrzés: érés idején el kell végezni:

2.2.3.1. a kártételek mértékének vizsgálatát,

2.2.3.2. a megtermékenyülés mértékének vizsgálatát,

2.2.3.3. az idegenelési hiba vizsgálatát,

2.2.3.4. a várható vetőmagtermés vizsgálatát.

2.3. Elővetemény korlátozás: A vetőmag-szaporító tábla előveteménye ugyanazon faj nem lehet. Hibrid rozs esetén az anyai szülőkomponens elit vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző 2 évben, az apai szülő elit vetőmag, illetve az I. fok (hibrid F1) vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző évben.

2.4. A mintatér nagysága: 100 m2.

2.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

2.6. Egyéb követelmények:

2.6.1. Zab, árpa, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei esetén:

2.6.1.1. az anyai komponensnek ugyanazon fajtól való izolációs távolsága: 25 méter,

2.6.1.2. *  a gyomnövényekre, gombabetegségekre és kártevőkre vonatkozó követelményeket a B. rész 1.2. pontjában lévő, a nem hibrid fajtákra vonatkozó táblázat tartalmazza.

2.6.2. Hibrid rozs esetén:

2.6.2.1. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállításnál az anyai komponensbe belekevert apai szülőkomponenst nem szabad idegen fajtának értékelni,

2.6.2.2. elit vetőmag-szaporítás esetén az anyai komponens sterilitása legalább 98% kell legyen,

2.6.2.3. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-szaporításkor az apai komponens növényeinek aránya nem lépheti túl a nemesítő által meghatározott szülőkomponens arányát,

2.6.2.4. elit szaporítási fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 1000 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladják,

2.6.2.5. elit szaporítási fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 600 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladja,

2.6.2.6. I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől vagy más fajtától, ugyanazon fajtától, amely fajtatisztaságra nézve erős heterogenitást mutat.

2.6.3. A citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibridárpa vetőmagjának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

2.6.3.1. Elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 100 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú árpától.

2.6.3.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén az izolációs távolság 50 méter más típusú fajtaazonos, illetve más fajtájú árpától.

2.6.3.3. A nem fajtaazonos egyedek számának megengedett legmagasabb százalékos aránya:

2.6.3.3.1. Elit vetőmag előállítására szánt vetőmag esetében a fenntartó és a helyreállító vonal tekintetében 0,1%, a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens esetében 0,2%;

2.6.3.3.2. I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag előállítás esetében a helyreállító vonal és a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens tekintetében 0,3%, amennyiben pedig a citoplazmás hímsteril anyai szülőkomponens egyszeres keresztezésű hibrid, 0,5%.

2.6.3.4. Az anyai szülő komponens hímsterilitásának szintje:

2.6.3.4.1. az elit vetőmag előállítás esetében legalább 99,7%

2.6.3.4.2. az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag előállítás esetében legalább 99,5%.

2.6.3.5. A 2.6.3.3. valamint a 2.6.3.4. pontoknak való megfelelést kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

2.6.3.6. Az I. szaporítási fokú (hibrid F1) vetőmag egy anyai szülő hímsteril komponens és egy, az apai szülő fertilitást visszaállító apai szülő komponens vegyes művelésében termeszthető.

2.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

A B C D
1. A vizsgálat tárgya Egység Szuperelit, Elit
szaporítási fok
I. (Hibrid F1)
szaporítási fok
2. 1. Elválasztó sáv más gabonától méter 2 2
3. 2. Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2 2
4. 3. Fejlettség, legalább értékszám 3 3
5. 4. Kiegyenlítettség, legalább értékszám 3 3
6. 5. Kultúrállapot, legalább értékszám 3 3
7. 6. Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db 1,3 4
8. 7. Idegen fajta valamint fajtaazonos, fertil
anya a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db 3,3 10
9. 8. Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén legfeljebb növény db
10. 8.1. ragadós galaj (Galium aperine) 0,6 2
11. 8.2. vadzab fajok (Avena spp.) 0,6 1,3
12. 8.3. szédítő vadóc (Lolium temulentum) 0,3 2
13. 8.4. gabona rozsnok (Bromus secalinus) 5 10
14. 9. Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén összesen legfeljebb növény db
15. 9.1. repcsényretek (Raphanus raphanistrum) 3,3 6,6
16. 9.2. kaszanyűg bükköny (Vicia cracca) 3,3 6,6
17. 9.3. keserűfű fajok (Polygonum spp.) 3,3 6,6
18. 10. Gombabetegségek a mintaterek átlagában hibrid rozs esetében legfeljebb kalász db 0,6 0,6
19. 10.1. Törpeüszög (Tilletia contraversa) a mintaterek átlagában hibrid rozs esetében legfeljebb növény db 2 3,3
20. 10.2. szárrozsda (Puccinia graminis f.sp. secalis) a mintaterek átlagában hibrid rozs esetében legfeljebb növény db 2 3,3

2.8. Az izolációs távolságon belül, a szomszédos növényállományokban a hibrid rozs vetőmag-előállító táblától a megadott távolságban 100 m2-ként megengedett rozs növények megengedett legmagasabb darabszámát a következő táblázat tartalmazza:

A B C
1. Szaporítási fok komponens Távolság a szaporító táblától
(méter)
Növények száma, legfeljebb
(db)
2. Elit vetőmag 0-250 3
3. A X B komponens (anya) 3.1. 250-500
3.2. 500-750
3.3. 750-1000
3.1. 10
3.2. 50
3.3. 250
4. C komponens (apa) 4.1. 0-150
4.2. 150-300
4.3. 300-450
4.4. 450-600
4.1. 0
4.2. 10
4.3. 50
4.4. 200
5. I. fokú (hibrid F1) vetőmag köpenyvetés nélkül 5.1. 0-100
5.2. 100-200
5.3. 200-300
5.4. 300-500
5.1. 0
5.2. 10
5.3. 50
5.4. 200
6. I. fokú (hibrid F1) vetőmag 10 méteres köpenyvetéssel 6.1. 0-100
6.2. 100-200
6.3. 200-500
6.1. 10
6.2. 50
6.3. 200

3. *  Rizs (Oryza sativa L.)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés bugahányás után 1-2 héttel,
2. ellenőrzés aratás előtt.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2/ kivéve
Fusarium fujikuroi fertőzöttség vizsgálata esetén 200m2*
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Egy kalitkán belül eltérő fajtájú és szaporítási fokú rizs nem szaporítható, kivéve, ha a keveredés mentesség valamely módon megoldható. Hibridfajták esetén az izolációs távolság más rizsfajtáktól 25 méter.
A vizsgálat tárgya Egység SE Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5 6
Elválasztó sáv más fajtától és egyéb gabonától, legalább M 2
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db 0 0,3 2 4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb vadrizs vagy olyan növény, mely vörös ezüsthártyájú maggal rendelkezik 0 0 1 1
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb
Rizsbarnulás /Bruzóne/ (Pyricularia oryzae)
% 0,2 0,5 1 1
Fusarium fujikuroi fertőzöttség legfeljebb* növény db - 2 4 8
Vadon termő vagy vörös magvú növények legfeljebb növény db - 0 1

4. *  Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Az ellenőrzések száma: 1.
Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.
A vizsgálat tárgya Egység SE Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Elválasztó sáv, legalább 2
Izolációs távolság más fajtától és rokon fajtól legalább méter 500 300 250
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb 1 2 4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
növény db

0


0,3


3
vadzab (Avena spp.) 0 0,3 2
útszéli zsázsa (Lepidium draba) 0 10 20
juhsóska (Rumex acetosella) 0 2 3
vadmuhar fajok (Setaria spp.) 5 10 20
szédítő vadóc (Lolium temulentum) 0 0,3 0,5
kakaslábfű-fajok (Echinochloa spp.) 5 10 20
csattanó maszlag (Datura stramonium) 0 0,3 0,5
a mintaterek átlagában, összesen
legfeljebb
cirok (Sorghum bicolor),
szudánifű (Sorghum sudanense),
köles (Panicum miliaceum),
muhar (Setaria italica)

0

2

5

5. *  Kukorica (Zea mays L.)

5.1. Szabadelvirágzású fajták vetőmag-előállítása

5.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

5.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

5.1.2.1. Első (idegenelési) ellenőrzés: a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel.

5.1.2.2. Második (virágzási) ellenőrzés: fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50-60%-os.

5.1.2.3. Harmadik (érési) ellenőrzés: a betakarítás előtt 5-7 nappal.

5.1.3. Elővetemény-korlátozás: nincs. Ennek feltétele, hogy a vetőmag-szaporító táblának kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó árvakeléstől.

5.1.4. A mintatér nagysága: 100 db növény (egy sorban 100 vagy két, egymás melletti sorban 50-50 db növény).

5.1.5. A mintaterek száma:

A B
1. A terület nagysága (ha) A mintaterek száma (db)
2. 8 vagy annál kevesebb 5
3. 8,1-16 8
4. 16,1-25 10
5. 25,1-40 15
6. 40,1-60 20
7. 60,1-85 25
8. 85,1 vagy annál több 30

5.2. Hibridek, beltenyésztett vonalak és hibridek szülő komponenseinek keresztezéssel végzett vetőmag előállítása

5.2.1. Az ellenőrzések száma összesen: öt. A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt összesen három (az 5.2.2.2.-5.2.2.4. pontok szerinti) ellenőrzést kell végezni.

5.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

5.2.2.1. Első (idegenelési ellenőrzés): a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel.

5.2.2.2. Második ellenőrzés: a virágzás kezdetén, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik.

5.2.2.3. Harmadik ellenőrzés: a termékenyülés ideje alatt, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 2. címerezési ellenőrzés.

5.2.2.4. Negyedik ellenőrzés: a termékenyülés ideje alatt, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 3. címerezési ellenőrzés.

5.2.2.5. Ötödik ellenőrzés: végső minősítés az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.

5.2.3. Elővetemény-korlátozás: nincs. Ennek feltétele, hogy a vetőmag-szaporító táblának kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó árvakeléstől.

5.2.4. A mintatér nagysága: 100 db növény, keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az anya- és apasorokban külön-külön 100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).

5.2.5. A mintaterek száma:

A B
1. A terület nagysága (ha) A mintaterek száma (db)
2. 8 vagy annál kevesebb 5
3. 8,1-16 8
4. 16,1-25 10
5. 25,1-40 15
6. 40,1-60 20
7. 60,1-85 25
8. 85,1 vagy annál több 30

5.2.6. Amennyiben a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

5.3. Egyéb követelmények:

5.3.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

5.3.2. Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett I. szaporítási fokú hibrid kukoricavetőmag-előállítások (táblák) követelményei:

5.3.2.1. A táblák szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők.

5.3.2.2. Az izolációs távolságon belül levő hibrid kukoricavetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni.

5.3.2.3. A táblák elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 8 sorral meg kell növelni.

5.3.2.4. A táblák állományában apavisszafogással, mellévetéssel apai szülőkomponens elit, illetve szuperelit szaporítási fokú vetőmagját nem lehet minősítésben részesíteni.

5.3.2.5. A táblák állományában a virágport hullató anyai növények száma a közös izolációs távolságon belül összesen legfeljebb 0,1% lehet.

5.3.2.6. A táblák egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 8 apai sor megléte. Az izolációs távolságot az 5.12. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a minősítéskor.

5.3.3. Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett elit és szuperelit szaporítási fokú hibrid kukorica alapanyag egyszeres keresztezésű vetőmag-előállítások követelményei:

5.3.3.1. Szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők.

5.3.3.2. A táblák növényállományát teljes (100%-os) címerezésben kell részesíteni, melynek hiányában a vetőmag-előállítás alkalmatlan minősítést kap.

5.3.3.3. A táblák elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 4 sorral meg kell növelni.

5.3.3.4. A táblák egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 4 apai sor megléte. Az izolációs távolságot az 5.12. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a minősítéskor.

5.3.3.5. A táblák állományában a virágport hullató anyai növények száma a közös izolációs távolságon belül összesen legfeljebb 0,1% lehet.

5.3.4. Az árutermesztési célt szolgáló első szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén izolációs távolságon belül időbeli izolációként figyelembe vehető a június 10. napja után elvetett másodvetésű kukorica növényállománya. Ebben az esetben az izolációs távolságon belüli másodvetésű kukorica növényállomány virágzásának kezdetére a vetőmag-előállító tábla anyasoraiból a még el nem virágzott fattyú és késői fejlődésű egyedeket el kell távolítani, ezen követelmény miatt további egy ellenőrzést kell végrehajtani.

5.3.5. A kukoricanövények és termésük (cső, szem, csutka) megkülönböztető jegyeinek vizsgálata azokra a morfológiai bélyegekre és fenológiai eltérésekre vonatkozik, amelyeket a hivatalos fajtaleírás tartalmaz.

5.3.6. A hímsteril beltenyésztett kukoricavonal szaporításában azon steril növényegyedek, amelyek címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik - függetlenül a pollen (virágpor) életképességétől - virágpor-hullató fertilis, idegen egyednek minősülnek.

5.3.7. Amennyiben a hímsterilként vizsgált növények között a fertilis növények száma a már eltávolított növényekkel együtt a 10%-ot meghaladja, akkor az anyai növényállományt fertilisnek kell tekinteni.

5.3.8. A 15%-os átlagos megtermékenyülést el nem érő vetőmag-előállításokat alkalmatlannak kell minősíteni.

5.3.9. A vírusos, baktériumos és gombabetegségeket, továbbá a kártevők kártételét fel kell jegyezni és a kultúrállapot minősítési kategóriájában kell elbírálni.

5.3.10. A hímsteril anyai szülőn előállított árutermesztés célját szolgáló vetőmagtermést a fertilis analóg termésével a vetőmagüzemben a morzsolást és tisztítást követően legalább 2:1 arányban kell keverni. Ettől eltérni indokolt esetben csak a NÉBIH külön engedélyével lehet.

5.3.11. Csuhélevéllel teljesen borított csövet nem szabad a végleges válogatószalagra szállítani. A szárítókamrába betárolt minden csőnek fosztottnak kell lennie.

5.3.12. A vetőmagüzemben az összes idegen csövet ki kell válogatni. A szárító kamrába 99,9% (db/100) mértékben csak fajtaazonos csövek kerülhetnek.

5.4. A kukorica vizsgálata:

5.4.1. Az anyasorok címerezésének, illetve hímsterilitásának vizsgálatakor a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

5.4.1.1. A kijelölt mintatereken az előírt számú anyanövényt kell megvizsgálni.

5.4.1.2. Virágport hullató az a kukoricanövény, amelynek címerágai összesen 5 cm hosszúságban virágporukat már elhullatták vagy hullatják. A címerezés vizsgálatakor a pelyvalevelek felnyílása és a portok megjelenése címerezési hibának minősül, még akkor is, ha nincs benne életképes virágpor.

5.4.1.3. A hímsteril kukorica-vetőmag előállításának sterilitás-vizsgálatát a fertilis anyai szülő címerezés-ellenőrzésével azonos módon kell végezni.

5.4.1.4. Az anyasorok sávjában az úgynevezett fertőzőgóc vizsgálatakor a jóvátehetetlen hiba megállapítása esetén a káros mértékű ön-megtermékenyülés következményét megakadályozó szigetelő távolsággal a területrészt minősíteni kell.

5.4.1.5. Fertőző gócnak kell minősíteni azt a területet, ahol a virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban mintaterenként 3 db, vagy annál több, illetve a virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen mintaterenként 1 db, vagy annál több.

5.4.1.6. Keresztezéssel végzett kukorica vetőmag-előállításokban az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer a termékenyülés alatti három hivatalos minősítésen ellenőrzésenként legfeljebb 0,5% lehet.

5.4.1.7. A 0,5%-os határérték felett a vetőmag-előállításnak alkalmatlan minősítést kell adni.

5.4.1.8. A címerezés befejezésének kell tekinteni, ha az anyai növényállományban az ellenőrzéseken megállapított címerezési hiba már nem érheti el az előírt minősítési határértéket (virágport hullató növény az anyasorokban legfeljebb, továbbá a virágport hullató idegen tő az anya és apasorokban összesen legfeljebb), és a nővirágzat (bibe) beszáradt és termékenyülésre képes friss nővirágzat az anyai állományban nem található.

5.4.1.9. A termékenyülés befejeződése után az apasorok növényállományát el kell távolítani.

5.5. A gyomosság bírálata

A vetőmag-előállító tábla területének 30%-osnál nagyobb gyomborítottsága esetén, illetve ha a gyomok elérik a fő csőkötés magasságát, 3-as számot kell adni és a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

5.6. A szülőkomponensek együttvirágzás vizsgálatát a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban a következő eljárással kell vizsgálni:

5.6.1. Az anyai növényállományban 50-60%-nyi nővirágzat (bibe) megjelenésekor:

5.6.1.1. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított három napon belül az apai növények legalább 50%-ának címervirágzata érett és bőséges virágport (pollent) hullat, ez esetben az együtt virágzás értékjelölése „Jó”.

5.6.1.2. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított több mint 3-3 nappal (előzés vagy késés), de kevesebb, mint 5-5 nappal (előzés vagy késés) eltér az apanövények 50%-ának érett és bőséges virágporhullatása (pollen), ez esetben az együtt virágzás értékjelölése „Közepes”.

5.6.1.3. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának érett és bőséges virágpor (pollen) hullatása, az együtt virágzás értékjelölése „Gyenge”.

5.6.1.4. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának megjelenése, a virágpor (pollen) hullatás kevés vagy nincs, az együtt virágzás értékjelölése „Elégtelen”.

5.6.2. Az átmeneti együtt virágzási állapotot a két értékjelölés megadásával (például: jó-közepes) kell minősíteni.

5.6.3. Amennyiben az anyai növényállomány nővirágzásának kezdetén (5% nővirágzat megjelenésekor) még nincs apai virágporhullatás, e tényt a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben külön fel kell jegyezni.

5.6.4. Közepesnél gyengébb várható együtt virágzási értékelés esetén a fajtafenntartó képviselőjének bevonásával a vetőmag-előállítást felül kell vizsgálni és sorsáról dönteni kell.

5.6.5. Elégtelen együtt virágzás esetén a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

5.7. Az anyasorok fattyazásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban:

5.7.1. A hibrid kukoricavetőmag-előállító táblák anyasorainak növényeiről a címert hozó fattyhajtásokat virágporhullatás előtt, legkésőbb a címerezés befejezéséig, illetve a címerezési ellenőrzés befejezése előtt el kell távolítani.

5.7.2. A hímsteril anyával történő vetőmag-előállítás esetében az anyasorok hímsteril növényeit nem kell fattyazni. A fattyhajtásokon megjelenő fertilis címereket a főhajtáson levővel azonosan kell elbírálni.

5.8. A csöves termés vizsgálata:

5.8.1. A vizsgálatra kerülő csövek begyűjtése után meg kell állapítani, és fel kell jegyezni az összes tő számát (db/ha) és ebből a termőcsövek számát (db/ha).

5.8.2. A mintatereken arányosan szétosztva, összesen 200 db termőtőről kell az éréskori ellenőrzés alkalmával az összes csövet letörni. A vizsgálatokat ezeken a csöveken kell elvégezni. Az érés mértékét a 200 db tőről letört összes cső elbírálásával kell megállapítani.

5.8.3. Az érés mértéke lehet: viaszérés és teljes érés.

5.9. A megtermékenyülés vizsgálata:

5.9.1. Az összes letört csőből a vizsgált típusnak megfelelő csöveket - a beteg, csenevész, éretlen csöveket is - öt csoportba osztjuk:

A B
1. Csoport Termékenyülés mértéke
2. 1. csoport 100%-osan megtermékenyült csövek
3. 2. csoport 90-99%-osan megtermékenyült csövek
4. 3. csoport 75-89%-osan megtermékenyült csövek
5. 4. csoport 50-74%-osan megtermékenyült csövek
6. 5. csoport 50% alatt megtermékenyült csövek

5.9.2. Az egyes csoportokba került csövek elbírálásával - becsléssel - kell megállapítani az átlagos megtermékenyülés mértékét, amelyet százalékban kell megadni.

5.10. Az idegen, üszögös, nigrospórás, penészes, kényszerérett, csenevész és az éretlen csövek vizsgálata:

5.10.1. A 200 db növényről letört összes csőből ki kell válogatni az idegen csöveket, a nigrospórás, üszögös (golyvás- és rostosüszög), fuzáriumos és egyéb károsítóval fertőzött csöveket, a kényszerérett, csenevész és éretlen, valamint a hiányosan megtermékenyült csöveket (amelyek az átlagos megtermékenyülés 25%-át nem érik el).

5.10.2. Ezeket az adatokat a letört összes cső össztömegéhez viszonyítva kell feljegyezni.

5.11. A csöves termés várható tömegének becslése:

Az anyasorok növényállománya nyers csöves vetőmagtermésének várható mennyiségét kell megbecsülni. Az előzőek szerint kiválogatott csövek mennyiségének levonása után kell megállapítani - a minősítés időpontjában - a betakarítás várható időpontját, a vetőmagnak alkalmas csöves termés becsült mennyiségét a kukorica érettsége és a becsült víztartalom alapján 1 ha-ra és a teljes tábla területére vonatkoztatva. A csöves termés mellett a májusi morzsolt termésre korrigált mennyiséget is fel kell tüntetni. Az adatokat a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

5.12. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

A B C D E F
1. A vizsgálat tárgya Egység Elit szaporítási fok, alapanyagok (beltenyésztett vonalak és alapegyszeresek) I. szaporítási fok
(hibridek)
Szabadon elvirágzó kukoricák
Elit
Szabadon elvirágzó kukoricák
2. 1. Izolációs távolság méter 300 200 300 200
3. 2. Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2 2 2 2
4 3. Fejlettség, legalább értékszám 4 3 4 3
5. 4. Kiegyenlítettség, legalább értékszám 4 3 4 3
6. 5. Kultúrállapot, legalább értékszám 4 3 4 3
7. 6. Idegen tő az anya- és apasorokban a külön-külön az idegenelési ellenőrzésen legfeljebb % 1,0 1,0 1,0 1,0
8. 7. Idegen tő az anyasorokban a virágzás ideje alatt az ellenőrzéseken összesen, legfeljebb % 0,1 0,2 0,5 1,0
9. 8. Idegen tő az apasorokban a virágzás ideje alatt az ellenőrzéseken összesen, legfeljebb % 0,1 0,2 - -
10. 9. Idegen tő a vetőmag-termő növényállományban az érési ellenőrzéseken (végső minősítéskor) összesen legfeljebb % 0,1 0,2 0,5 1,0
11. 10. Virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban a három címerezési
ellenőrzésen összesen legfeljebb
% 1,0 1,5 - -
12. 11. Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb növény (db)
13. 11.1. selyemmályva
(Abutilon spp.)
0,2 2 0,2 2
14. 11.2. fenyércirok
(Sorghum halepense)
0,3 3 0,3 3
15. 11.3. csattanó maszlag
(Datura stramonium)
0,3 2 0,3 2

6. *  Cirokfélék

6.1. Seprűcirok (Sorghum bicolor L. Moench var. technicum)

6.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

6.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.1.2.1. Első ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.1.2.2. Második ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál.

6.1.2.3. Harmadik ellenőrzés magéréskor.

6.1.3. Elővetemény-korlátozás: seprűcirok-vetőmagot csak olyan táblán szabad termeszteni, amelyen Sorghum fajt 2 éven belül nem termesztettek.

6.1.4. A mintatér nagysága: 200 db növény.

6.1.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után 2 db.

6.1.6. Egyéb követelmények:

6.1.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

6.1.6.2. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. sudanense jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:

6.1.6.2.1. a Sorghum bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;

6.1.6.2.2. a Sorghum bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.

6.1.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

A B C D
1. A vizsgálat tárgya Egység Elit szaporítási fok I. szaporítási fok
2. 1. Izolációs távolság más seprűcirok fajtáktól és Sorghum fajoktól legalább méter 400 200
3. 2. Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2 2
4. 3. Fejlettség legalább értékszám 3 3
5. 4. Kiegyenlítettség legalább értékszám 3 3
6. 5. Kultúrállapot legalább értékszám 3 3
7. 6. Idegen fajta a mintaterek átlagában legfeljebb % 0,3 1
8. 7. Idegen faj a mintaterek átlagában legfeljebb %
9. 7.1. fenyércirok (Sorghum halepense) 0 0
10. 7.2. egyéb rendeltetésű Sorghum fajok 0 0,1
11. 8. Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb értékszám
12. 8.1. kukorica-mozaikvírus (mdmv vírus) 2 2
13. 9. Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb minősítő szám
14. 9.1. fedett vagy magüszög (Sphacelotheca sorghi) 2 2
15. 9.2. rostos vagy bugaüszög (Sorosporium holci-sorghi f.sp. sorghi) 2 2
16. 9.3. kukorica-levélfoltosság
(Helminthosporium carbonum)
2 2

6.2. Takarmánycirok (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor L. Moench) Szudánifű (a hibrid kivételével) (Sorghum sudanense Piper Stapf)

6.2.1. Az ellenőrzések száma: három.

6.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.2.2.1. Első ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.2.2.2. Második ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál.

6.2.2.3. Harmadik ellenőrzés magéréskor.

6.2.3. Elővetemény-korlátozás: a megelőző 2 évben nem termesztettek Sorghum fajt az adott táblán.

6.2.4. A mintatér nagysága: 200 db növény.

6.2.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

6.2.6. Egyéb követelmények:

6.2.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az Elit (E) fokú szaporítás határértékeivel meg kell egyezniük.

6.2.6.2. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. sudanense jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:

6.2.6.2.1. a Sorghum bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;

6.2.6.2.2. a Sorghum bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.

6.2.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

A B C D
1. A vizsgálat tárgya Egység Elit szaporítási fok I. szaporítási fok
2. 1. Izolációs távolság a faj más fajtáitól és más Sorghum fajoktól, legalább méter 400 200
3. 2. Gyomosság legfeljebb minősítő szám 2 2
4. 3. Fejlettség legalább értékszám 3 3
5. 4. Kiegyenlítettség legalább értékszám 3 3
6. 5. Kultúrállapot legalább értékszám 3 3
7. 6. Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb % 0,3 1
8. 7. Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb %
9. 7.1. más rendeltetésű Sorghum fajok 0 0,1
10. 7.2. fenyércirok (Sorghum halepense) 0 0
11. 8. Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db
12. 8.1. cirok-fedettüszög (Sphacelotheca sorghi) 2 5
13. 8.2. cirok-porüszög (Sphacelotheca cruenta) 2 5
14. 9. Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb értékszám
15. 9.1. levélcsíkosság (Pseudomonas andropogoni) 2 2

6.3. Hibrid szemescirok (Sorghum bicolor L. Moench) Hibrid silócirok (Sorghum bicolor L. Moench) Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor L. Moench x Sorghum sudanense Piper Stapf)

6.3.1. Az ellenőrzések száma: öt.

6.3.2. Az ellenőrzések időpontja:

6.3.2.1. Első ellenőrzés a virágzás kezdete előtt 1-2 héttel.

6.3.2.2. Második ellenőrzés az anyai növényállomány virágzásának kezdeti időszakában (amikor a virágzás a főbugák 10-20%-án megkezdődött, azaz a bugák felső 5 cm-es szakaszán a bibék megjelentek).

6.3.2.3. Harmadik és negyedik: a termékenyülés - a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének - ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni.

6.3.2.4. Ötödik ellenőrzés: az érés idején, a betakarítás kezdete előtt, az apai növényállomány eltávolítása után.

6.3.3. Elővetemény-korlátozás: hibrid cirok vetőmagot csak olyan táblán szabad előállítani, amelyen a megelőző két évben cirokfélét (Sorghum spp.) nem termeltek vagy nem állítottak elő.

6.3.4. A mintatér nagysága: 200 db növény (egy sorban 200 vagy két egymás melletti sorban 100-100 db növény).

6.3.5. A mintaterek száma:

A B
1. Terület
(ha)
Mintaterek száma
(db)
2. 8 vagy kevesebb 5
3. 8,1-16 8
4. 16,1-25 10
5. 25,1-40 15
6. 40,1-60 20
7. 60,1-85 25
8. 85,1 vagy több 30

6.3.6. Egyéb követelmények:

6.3.6.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

6.3.6.2. Izolációs távolság nélküli szülői komponens - elit - vetőmag-előállító növényállománya szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre nem kerülhet.

6.3.6.3. Engedélyezett azonos apával, de eltérő anyával történő cirok vetőmag-előállítás esetén a izolációs távolságon belül levő cirok vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni; ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább négy sorral kell növelni.

6.3.6.4. Álfertil anyai összetevő: az anyai összetevő azon növény egyedei, melyeknél ökológiai stressz hatására megjelenő - termékenyítésre nem alkalmas pollent tartalmazható - portokok csökevényes alakban észlelhetők, az anterák nem duzzadtak.

6.3.6.5. Amennyiben a szántóföldi ellenőrzés során fertilnek tűnő egyedek aránya a próbaterek átlagában meghaladja a 0,1%-ot, akkor legalább 2 db virágport hullató növény még nem virágzó sarjbugáját izolálni kell, magkötés észlelése esetén a szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni.

6.3.6.6. Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. sudanense jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:

6.3.6.6.1. a Sorghum bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;

6.3.6.6.2. a Sorghum bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.

6.3.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

A B C D E
1. A vizsgálat tárgya Egység Elit szaporítási fok I. szaporítási fok Megjegyzés
2. 1. Izolációs távolság, más fajtától, illetve egyéb Sorghum fajoktól, legalább méter 400 200 a virágzás időpontjáig el kell távolítani
3. 2. Gyomosság legfeljebb minősítő szám 2 2
4. 3. Fejlettség legalább értékszám 3 3
5. 4. Kiegyenlítettség legalább értékszám 3 3
6. 5. Kultúrállapot legalább értékszám 3 3
7. 6. Fenyércirok (Sorghum halepense) növény db 0 0
8. 7. Az anyasorokban idegen sorghum-fajok vagy idegen buga a mintaterek átlagában, legfeljebb % az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen
9. 7.1. virágzáskor 0,1 0,3* *ebből virágzó
0,1% lehet
10. 7.2. éréskor 0,1 0,1
11. 8. Fertilis pollent hullató anyanövények az anyasorokban a mintaterek átlagában, összesen % 0,1 0,1 az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen
12. 9. Idegen fajtájú vagy idegen más rendeltetésű sorghum faj virágzó buga az apasorokban a mintaterek átlagában, összesen % 0,1 0,1 az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen
13. 10. Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb minősítő szám
14. 10.1. cirok baktériumos levélcsíkossága 1 2
15. 10.1.1. Pseudomonas andropogni 1 2
16. 10.1.2. levélszíneződés 1 2
17. 10.1.3. vörösrozsda
(Ramulispora sorghi)
1 2
18. 11. Gombabetegségek %
19. 11.1. a mintaterek átlagában legfeljebb Helminthosporium maydis 0 0
20. 11.2. a mintaterek átlagában együttesen legfeljebb cirok fedettüszög (Sphacelotheca sorghi) 5 10
21. 11.3. cirok porüszög (Sphacelotheca cruenta) együtt, mintaterek átlagában legfeljebb 5 10

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. *  Mintavétel
Faj Egy tétel
legnagyobb
tömege
(t)
Kiszerelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta legalább
(kg)
Laboratóri-
umi
minta
legalább
(g)
Tisztaság vizsgálati
minta legalább
(g)
Idegenmag
vizsgálati
minta
(g)
1 2 3 4 5 6 7
Csupasz zab (Avena nuda) 30 10 10 1000 120 500
Zab (Avena sativa) 30 10 10 1000 120 500
Homoki zab (Avena strigosa) 30 10 10 1000 120 500
Árpa (Hordeum vulgare) 30 10 10 1000 120 500
Rizs (Oryza sativa) 30 10 10 500 40 500
Fénymag (Phalaris canariensis) 10 10 5 400 20 200
Rozs (Secale cereale) 30 10 10 1000 120 500
Cirok (Sorghum bicolor) 30 5 5 900 90 900
Szudánifű (Sorghum sudanense) 10 5 5 250 25 250
Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor x Sorghum sudanense) 30 5 5 300 90 300
Tritikálé (x Triticosecale) 30 10 10 1000 120 500
Búza (Triticum aestivum) 30 10 10 1000 120 500
Durum búza (Triticum durum) 30 10 10 1000 120 500
Tönköly búza (Triticum spelta) 30 10 10 1000 270 500
Kukorica (Zea mays) 40 10 10 1000 (bázis beltenyésztett vonal: 250 g) 900 1000 (bázis beltenyésztett vonal: 250 g)
II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta


Gabonafélék
Szaporítási
fok
Tisztaság
legalább %
Csírázó-
képesség
legalább %
Más
növényfaj
összesen
Oryza
sativa
vörös magja
Egyéb
gabona
Más nem
gabona
fajok
Avena spp.
(vadzab),
Lolium
temulentum
Raphanus
rapha-
nistrum,
Agrostemma
githago
Panicum spp. Nedvesség
tartalom
legfeljebb %
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Csupasz zab SE-E 99 75 4 1 3 0 1 14,5
(Avena nuda) I, II. 98 75 10 7 7 0 3
Zab SE-E 99 85 4 1 3 0 1 14,5
(Avena sativa) I, II. 98 85 10 7 7 0 3
Homoki zab SE-E 99 85 4 1 3 0 1 14,5
(Avena strigosa) I, II. 98 85 10 7 7 0 3
Árpa SE-E 99 85 (1) 4 1 3 0 1 14,5
(Hordeum vulgare) I, II. 98 85 (1) 10 7 7 0 3
Rizs SE-E 98 80 4 1 1 15,0
(Oryza sativa) I. 98 80 10 3 3
II. 98 80 15 5 3
Fénymag SE-E 98 75 4 1 0 14,0
(Phalaris canariensis) I. 98 75 10 5 0
Rozs SE-E, 98 85 4 1 3 0 1 14,5
(Secale cereale) I. 98 85 10 7 7 0 3
Cirok
(Sorghum bicolor)
SE-E, I. 98 80 0 14,5
Szudánifű
(Sorghum sudanense)
SE-E, I. 98 80 0 14,5
Hibrid szudánifű
Sorghum bicolor x Sorghum sudanese
SE-E, I. 98 80 0 14,5
Tritikále SE-E 98 80 4 1 3 0 1 14,5
(x Triticosecale) I, II 98 80 10 7 7 0 3
Búza SE-E 99 85 4 1 3 0 1 14,5
(Triticum aestivum) I, II 98 85 10 7 7 0 3
Durum búza SE-E 99 85 4 1 3 0 1 14,5
(Triticum durum) I, II 98 85 10 7 7 0 3
Tönköly búza SE-E 99 85 4 1 3 0 1 14,5
(Triticum spelta) I, II 98 85 10 7 7 0 3
Kukorica
(Zea mays)
SE-E, I. 98 90 0 14,0

(1) Csupasz típusú árpa esetén a csírázóképesség legalább 75%.

Megjegyzés:

1. Claviceps purpurea (anyarozs) tartalom: SE-E: 1 db, I., II. szaporítási fok: 3 db, kivéve hibrid rozs, ahol SE-E: 1 db, I. szaporítási fok: 4 db, 5 db akkor elfogadható, ha a második mintában nem több 4 db-nál.

2. Magyarországi vetőmag-előállításból származó vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelő hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni. E minősítés részét képezi az ezermagtömeg vizsgálata is az 1. számú melléklet B. rész 1. pontjában felsorolt kalászos növényfajok, illetve fajták (minden búza, árpa, rozs, zab és tritikálé faj, illetve fajta) esetében. * 

2.1. Minősítési határértékek (áthullás): SE, E 2,0%
I. és II. szaporítási fok 4,0%
2.2. Rostaméretek az egyes fajok esetén:
1,6 mm csupasz zab
1,8 mm rozs, hibrid rozs, zab, csupasz típusú árpa
2,0 mm tavaszi búza, durum búza, tritikálé, hatsoros árpa
2,2 mm őszi búza; kétsoros árpa

3. *  Magyarországon minősítésre kerülő I. szaporítási fokú kukorica vetőmagnak osztályozottnak kell lennie. Az osztályozási méreteket az okmányokon és a csomagolási egységeken fel kell tüntetni. A mérethűségnek a megadott méretenként legalább 95%-osnak kell lennie.

4. *  Magyarországon előállított csupasz zab és csupasz típusú árpa vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a pelyvás szemtartalom legfeljebb 5% lehet.

D. rész

I. Növényfajok, amelyek vetőmagja vetőmag-minősítésben részesíthető

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők

Faj Engedélyezett szaporítási fok
1 2
Alakor búza (Triticum monococcum L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Köles (Panicum miliaceum L.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Novum búza (Triticum speltivum Var.) Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench.)
Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum (L.) Gaertn.)
Szuperelit, Elit,

I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.) Szuperelit, Elit,

I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok
II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Köles (Panicum miliaceum L.)

Az ellenőrzések száma: 1.
Az ellenőrzés időpontja: Fővirágzáskor, amikor a bugaágak zöldes színűek, de a mag színe már felismerhető.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos, vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Elválasztó sáv, legalább méter 2
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb 1 2 4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb Brassica spp., Sinapis spp. fajok varjúmák (Hibiscus trionum) közönséges kakaslábfű (Echinocloa crusgalli) muhar fajok (Setaria spp.)

növény db


10


20


20
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
köles-porüszög (Sphacelotheca destruens)

buga db

5

8

8

2. *  Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench)

Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum L: Gaertn)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,
2. ellenőrzés a betakarítás előtt.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Izolációs távolság, más fajtától, ill. rokon fajtól, legalább méter 1000
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen faj, fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb (a két faj kölcsönös előfordulását is beleértve)
1 2 4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb keserűfű fajok (Polygonum sp.) Polygonum convolvulus növény db 10 20 20
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Phytophtora parasitica
Cercospora fagopyri
Fusarium sp. B
Botrytis cinerea
Fusicladium fagopyri
értékszám 2 2 2

3. Alakor búza (Triticum monococcum L.)

Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)

3.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

3.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.
Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.
A vizsgálat tárgya Egység SE Elit I. II.
szaporítás fok
1 2 3 4 5 6
Elválasztó sáv, legalább méter 2
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb 0 0 2 4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb 1 2 4 10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
galajfajok (Galium spp.) vadzab fajok (Avena spp.) szédítő vadóc (Lolium temulentum) a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum), Melampyrum spp., Agrostemma githago apró szulák (Convolvulus arvensis)
növény db 0
0
0
5
0,3
0,3
0,3
10
3
2
2
20
5
5
5
20
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
fuzárium (Fusarium spp.)
kalász% 15
szárrozsda (Puccinia graminis) minősítő szám 2
alakor búza esetén: 0 0 1* 2*
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t.
contraversa)
porüszög (Ustilago tritici)
kalász db
3*

3*

5*

10*
Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici) 0
*ökológiai előállítás esetén 0 db

4. Novum búza (Triticum speltivum Var.)

4.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

4.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma: 1.
Az ellenőrzés időpontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.
A vizsgálat tárgya Egység SE Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5 6
Elválasztó sáv, legalább méter 2
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb 0 0 2 4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb 1 2 4 10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb galaj fajok (Galium spp.) növény db 0 0,3 3 5
vadzab fajok (Avena spp.) 0 0,3 2 5
szédítő vadóc (Lolium temulentum) 0 0,3 2 5
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum), Melampyrum spp., Agrostemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)
5 10 20 20
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
fuzárium (Fusarium spp.)
kalász% 15
szárrozsda (Puccinia graminis) minősítő szám 2
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) porüszög (Ustilago tritici) 0
3
0
3
1
5
2
10
Kártevők
a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anauina tritici)
kalász db 0
III. A vetőmag-vizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

Faj Egy tétel
legnagyobb
tömege (t)
Kiszemelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
legalább (kg)
Laboratóri-
umi minta
legalább (g)
Tisztaság
vizsgálati
minta
legalább (g)
Idegenmag
vizsgálati
minta (g)
1 2 3 4 5 6 7
Pohánka
(Fagopyrum esculentum) Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum)
10 10 5 600 60 600
Köles
(Panicum miliaceum)
10 10 5 150 15 150
Alakor búza
(Triticum monococcum)
30 10 10 1000 270 500
Novum búza (Triticum speltivum) 30 10 10 1000 270 500
Tönke búza (Triticum turgidum subsp. dicoccum) 30 10 10 1000 270 500

A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.

2. Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj
Tisztaság
Csírázó-
képesség
Idegenmag-tartalom
legfeljebb db/minta
Gabonafélék Szaporítási fok legfeljebb (%) legalább (%) Más növényfaj összesen Nehezen tisztítható gyommag Nedvesség-
tartalom legfeljebb
(%)
1 2 3 4 5 6 7
Köles
(Panicum miliaceum)
szuperelit, elit, I, II. 98,5 80 8
40
3
15
14,5
Pohánka (Fagopyrum spp.) szuperelit, elit, I, II. 98,0 85 3
7
- 14,5
További követelmények:
Kölesre:
Eltérő toklászú mag megengedett mennyisége:
szuperelit-elit esetén: 0%
I. és II. szaporítási fok esetén legfeljebb: 0,5%.
Ennél több eltérő színű toklászt tartalmazó vetőmag csak fajtamegjelölés nélkül fémzárolható.
Kölesbugaüszög megengedett mennyisége:
szuperelit-elit: 0 db
I.-II. szaporítási fok esetén legfeljebb: 4 db/minta.
Nehezen tisztítható gyommag: Brassica spp., Sinapis spp., Setaria spp., Hibiscus trionum, Echinochloa crus-galli.
Faj Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta


Gabonafélék
Szaporí-
tási fok
Tisztaság legalább% Csírázó-képesség legalább
%
Más növényfaj összesen Egyéb gabona (1) Más nem
gabona
fajok
Avena
spp.
(vadzab),
Lolium temulen-
tum (2)
Raphanus raphanis-trum, Agro-
stemma githago
Nedves-
ség
tartalom
legfeljebb
%
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Novum búza (Triticum speltivum) SE-E
I, II.
99
98
92
90
4
10
1
7
3
7
0
0
1
3
14,5
Alakor búza
(Triticum monococcum) Tönke búza (Triticum turgidum subsp. dicoccum
SE-E
I, II.
99
98
85
85
4
10
1
7
3
7
0
0
1
3
14,5
3 14,5

(1) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta minden egyéb gabonától mentes

(2) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta mentes tőle

(3) Magyarországi vetőmag-előállításból származó novum búza vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál 2,6 mm-es hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

Minősítési határértékek (áthullás): SE,E 2,0%
□ és II. szaporítási fok 4,0%

2. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

A répafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli behozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

1. * 

Cukorrépa (Beta vulgaris L.)

Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

Faj Engedélyezett szaporítási fok
1 2
Cukorrépa (Beta vulgaris L.) Szuperelit, Elit
Takarmányrépa (Beta vulgaris L.) I. szaporítási fok

Az engedélyezett szaporítási fokra, illetve típusra és az engedélyezésre vonatkozó feltételek.

Szaporítási fok: szuperelit - elit: a szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmagnak hivatalos minősítési eljárásban kell megfelelnie a B. rész táblázatában foglalt követelményeknek.
I. fok: az I. szaporítási fokú vetőmag közvetlenül az elit szaporítási fokú vetőmagból származik, amelyet árutermesztésre szánnak, és amelynek hivatalos minősítési eljárásban kell megfelelnie a B. rész táblázatába foglalt követelményeknek.
Típus: monogerm vetőmag: az a vetőmag, amely genetikailag egycsírájú.
precíziós vetőmag: az a vetőmag, amelyet szemenkénti vetőgéppel való vetésre szántak, és amelyből az irányelv követelményei szerint egyetlen csíranövény fejlődik.

A szántóföldi ellenőrzést és minősítést az alábbiak szerint kell végrehajtani.

Dugvány esetén

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés felszedés előtt,
2. ellenőrzés kiültetéskor (válogatás után).

Magtermő évben

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzáskor,
2. ellenőrzés a magvak érésekor.

Direkt magtermesztési technológia esetén

Az ellenőrzések száma: 3.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés magszárba indulás előtt,
2. ellenőrzés fővirágzáskor,
3. ellenőrzés a magvak érésekor.
Elővetemény-korlátozás: A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán.
A mintatér nagysága: 200 db növény (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban az anya- és apasorokban külön-külön számolva).
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4,
20 ha felett minden 10 ha után, legalább: 2.
Egyéb követelmények: Szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel.
A hibrid előállításban felhasznált hímsteril anyai szülők esetén a hímsterilitást a fajtafenntartó igazolja.

B. rész * 

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

A vetőmag-szaporításnak meg kell felelnie az alábbi táblázatba foglalt követelményeknek.

A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Elválasztó sáv dugvány esetében
más Beta fajtól vagy fajtától, legalább

m
2 2
Izolációs távolság maghozó esetében
más Beta fajtól vagy fajtától, legalább
1000 1000
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 1 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3
Idegen Beta-faj és -fajta a mintaterek átlagában
dugvány és maghozó esetén, legfeljebb
0 0,3
Felmagzó dugvány
a mintaterek átlagában, legfeljebb * 
0 0,3
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Búza (Triticum spp.)
Árpa (Hordeum spp.)
Zab (Avena spp.)
Triticale (Triticosecale spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Papsajtmályva (Malva neglecta)
Napraforgó (Helianthus annuus)
növény db 10 20
Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Sárgavírus (Beet yellows virus)
Mozaikvírus (Beet mosaic virus)
Rizománia (Beet necrotic yellow vein vírus)


15


15
Baktériumos betegség
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktériumos gyökérrothadás (Bacterium spp.)
%
5

5
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Ibolyaszínű gyökérpenész (Rhizoctonia crocorum)
Gyökérrothadás (Fusarium oxysporum)


10


10
Peronoszpóra (Peronospora schachtii)
Levélragya (Cercospora beticola) * 
értékszám 2 2

C. rész * 

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel



Faj
Egy tétel
legnagyobb
tömege
(tonna)
Kiszerelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
legalább
(kg)
Laborató-
riumi minta
legalább
(g)
Tisztaság
vizsgálati
minta
legalább
(g)
Idegen-mag
vizsgálati
minta
(g)
1 2 3 4 5 6 7
Cukorrépa (Beta vulgaris L.)
Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)
20 2,5 5,0 500 50 500

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és -minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.



Faj


Típus
Analitikai
tisztaság
legalább
 * 
(tömegszázalék)
Csírázóképesség
legalább
(a gomoly vagy
a tiszta mag
százalékában)
Nedvesség-
tartalom
legfeljebb
 * 
(tömegszázalék)
Cukorrépa
(Beta vulgaris L.)
monogerm vetőmag
precíziós vetőmag
multigerm vetőmag (több mint 85%-ban diploid fajta esetén)
egyéb vetőmag
97
97
97


97
80
75
73


68
15
15
15


15
Takarmány-Répa
(Beta vulgaris L.)
multigerm vetőmag (85%-nál magasabb ploiditású fajta esetén),
monogerm vetőmag, precíziós vetőmag egyéb vetőmag
97


97
73


68
15


15

Az egyéb vetőmagok aránya nem haladhatja meg a 0,3 tömegszázalékot.

A monogerm vetőmagra és a precíziós vetőmagra vonatkozó különleges feltételek a következők.

Monogerm vetőmag: a kicsírázott gomolyok legalább 90%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Precíziós cukorrépa vetőmag: a kicsírázott gomolyok legalább 70%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Precíziós takarmányrépa vetőmag: a 85%-ot meghaladóan diploid fajták esetében a kicsírázott gomolyok legalább 58%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. Valamennyi egyéb vetőmag esetében a kicsírázott gomolyok legalább 63%-ából egyetlen csíranövény fejlődik. A három vagy több csíranövényt adó gomolyok aránya nem haladhatja meg a kicsírázott gomolyok 5%-át.

Az elit vetőmagnál a hulladék anyag aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot. Minősített vetőmag esetén a hulladék anyag aránya nem haladhatja meg az 0,5 tömegszázalékot.

Bármely kategóriába tartozó drazsírozott vetőmag esetén olyan feldolgozott vetőmagból vett minták alapján kell megvizsgálni a vonatkozó feltételek teljesülését, amelyek részleges koptatáson estek át, de drazsírozásuk még nem történt meg, a drazsírozott vetőmag minimális analitikai tisztaságára vonatkozó hivatalos vizsgálat káros befolyásolása nélkül.

A címkén feltüntetendő egyedi megjelölések:

a) a faj megnevezésénél a latin botanikai név után fel kell tüntetni, hogy cukorrépára vagy takarmányrépára vonatkozik-e,

b) a tömeg feltüntetésénél - ha bármilyen szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag került felhasználásra - az adalékanyag jellege, valamint a gomoly, illetve a tiszta vetőmag tömegének a tétel teljes tömegéhez viszonyított közelítő aránya,

c) monogerm vetőmag esetében a „monogerm”, precíziós vetőmag esetében pedig a „precíziós” megjelölés.

3. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez * 

A takarmánynövény-vetőmagvak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjának előállítására, minősítésére, az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész * 

A B
1. Faj Engedélyezett szaporítási fok
2. Fűfélék
3. Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
4. Angolperje (Lolium perenne L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
5. Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ P. Beauv.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
6. Cérnatippan (Agrostis capillaris L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
7. Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
7a. *  Csicserilednek (Lathyrus cicera L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok, kereskedelmi
8. Csillagpázsit (Cynodon dactylon L. Pers.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
9. Csomós ebír (Dactylis glomerata L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
10. Ebtippan (Agrostis canina L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
11. Egynyári perje (Poa annua L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
12. Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
13. Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
14. *  Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
15. Juhcsenkesz (Festuca ovina L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
16. Kanáriköles (Phalaris aquatica L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
17. Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
18. Kis komócsin (Phleum nodosum L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
19. Ligeti perje (Poa nemoralis L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
20. Mocsári perje (Poa palustris L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
21. Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
22. Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
23. Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
24. Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
25. Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
26. Réti (mezei) komócsin (Phleum pratense L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
27. Réti perje (Poa pratensis L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
28. Sovány perje (Poa trivialis L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
29. Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
30. Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
31. Vörös csenkesz (Festuca rubra L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
32. Pillangósok
33. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
34. Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
35. Bíborhere (Trifolium incarnatum L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
36. Eperhere (Trifolium fragiferum L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
37. Fehérhere (Trifolium repens L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
38. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
39. Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
40. Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
41. Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
42. Komlós lucerna (Medicago lupulina L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
43. Korcshere (Svédhere) (Trifolium hybridum L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
44. Lóbab (Vicia faba L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
45. Lucerna (Kékvirágú lucerna) (Medicago sativa L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
46. Pannon bükköny (Vicia pannonica Crantz) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok, kereskedelmi
47. Perzsahere (Trifolium resupinatum L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
48. Sárga szeradella (Ornithopus compressus L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
49. Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
50. Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
51. *  Szegletes lednek (Lathyrus sativus) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok, kereskedelmi
52. Szeradella (Ornithopus sativus Brot.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
53. Szöszös bükköny (Vicia villosa Roth) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
54. (Takarmány)borsó (Pisum sativum L. (partim)) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
55. Tarkavirágú lucerna (Medicago × varia T. Martyn Sand) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
56. Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
57. Terpedt here (Trifolium squarrosum L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
58. Vöröshere (Trifolium pratense L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
59. Egyéb fajok
60. Karórépa (Brassica napus L. var. napobrassica L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
61. Lándzsás útifű / keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata L.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
62. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
63. Takarmánykáposzta (Brassica oleracea L. convar. acephala var. medullosa var. viridis) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
64. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.) Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok

A szuperelit vetőmagot - amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerül -, az elit vetőmagot, valamint az I. és II. szaporulati fokú vetőmagot hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és azoknak meg kell felelniük az ezen részben foglalt feltételeknek.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. *  Herefélék (a táblázat szerint)

Sárga szeradella (Ornithopus compressus L.)

Szeradella (Ornithopus sativus Brot.)

A B
1. Faj Tudományos név
2. Alexandriai here Trifolium alexandrinum L.
3. Baltacim Onobrychis viciifolia Scop.
4. Bíborhere Trifolium incarnatum L.
4a. *  Csicserilednek Lathyrus cicera L.
5. Eperhere Trifolium fragiferum L.
6. Fehérhere Trifolium repens L.
7. Görögszéna Trigonella foenum-graecum L.
8. Komlós lucerna Medicago lupulina L.
9. Lucerna (Kékvirágú lucerna) Medicago sativa L.
10. Perzsahere Trifolium resupinatum L.
11. Svédhere (Korcshere) Trifolium hybridum L.
12. Szarvaskerep Lotus corniculatus L.
13. *  Szegletes lednek Lathyrus sativus
14. Tarkavirágú lucerna Medicago varia T. Martyn
15. Terpedt here Trifolium squarrosum L.
16. Vöröshere Trifolium pratense L.
Ellenőrzések száma magtermő évben: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,
2. ellenőrzés betakarítás előtt.
Fenntartó ellenőrzés esetén:
Az ellenőrzések száma: 1.
Az ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás: A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Izolációs távolság, legalább méter 200 200 200
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4 3 3
Idegen fajú vagy fajtájú herefélék a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db 5 10 25
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Aranka fajok (Cuscuta spp.) 0
Vadzab fajok (Avena spp.) 1 3 5
Galaj fajok (Galium spp.) 1 3 5
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) 10 30 40
Juhsóska (Rumexacetosella), más rumex faj
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)
1 4 6
Borzas bükköny (Vicia hirsuta)
Káposztafélék (Brassica spp.)
Vadrepce (Sinapis arvense)
1 5 10
Aprószulák (Convolvulus arvensis)
Vérfű (Sanguisorba minor)
1 4 8
Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus)
Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus)
Herevirág-elzöldülés (Green petal disease)
Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus)
minősítő szám 2
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp.)
Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme)
Baltacím antraknózis (Ascochyta onobrychidis)
Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp.)
Colletotrichum (Colletotrichum trifolii)
Fertőző hervadás (Fusarium spp.)
Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum)
Lisztharmat (Erysiphe trifolii)
Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)
Pszeudopezizás levélfoltosság
(Pseudopesisa medicaginis)
Rozsdafajok (Uromyces spp.)
Szárfenésedés (Kabatiella caulivora)
Verticillium (Verticillium alboatrum)
2
Kártevők a mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
Ápion Fajok (Apion spp.)
Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus)
Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp.)
Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki)
Magdarázs fajok (Eurytoma spp.)
Magormányos fajok (Tychius spp.)
Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella)
Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi)
Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp.)
Somkóró bagolypille (Heliothis maritima)

2. *  Fűfélék

1. csoport

Angolperje (Lolium perenne L.)

Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. &Graebn.)

Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P.Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)

Hibridperje (Lolium x boucheanum Kunth.)

Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)

Olaszperje, Hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)

Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

2. csoport

Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)

Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

3. csoport

Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)

Csillagpázsit (Cynodon dactylon /L./ Pers.)

Ebtippan (Agrostis canina L.)

Egynyári perje (Poa annua L.)

Ligeti perje (Poa nemoralis L.)

Mocsári perje (Poa palustris L.)

Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)

Réti perje (Poa pratensis L.)

Sovány perje (Poa trivialis L.)

Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

4. csoport

Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)

Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

5. csoport

Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ Pal. Beauv.)

Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)

Kis komócsin (Phleum nodosum L.)

Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)

Réti komócsin (Phleum pratense L.)

Magtermő évben:
Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, kivéve Lolium spp.-t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig,
2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.
Fenntartó ellenőrzések esetén:
Az ellenőrzések száma: 1.
Ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük
az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy
alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem
termesztenek.
Elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell
kaszálni.
Az izolációs távolságot a kalászolás kezdetéig biztosítani kell.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Elválasztó sáv, legalább méter 2
Izolációs távolság,
legalább
Loliumnál fajok között
máshol fajon belül fajták
között
200 100
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Festulolium és Lolium fajok esetében más
Festulolium és Lolium fajok is ideértendők.
növény db 2 5
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
1-5. csoport fajai közötti kevertség
buga, kalász db 10 15
Cuscuta spp. 0 0
Avena spp. 0,3 2
Sorghum halepense 0,3 2
Elytrigia repens 3 10
Alopecurus myosuroides buga, kalász (db) 1 2
1. csoport: Festuca rubra Phalarisarundinacea 3 5
2. csoport: Festuca 0,3 1
arundinacea Festuca pratensis 1 2
Lolium perenne 2 4
Vulpia spp. 5 7
4. csoport: Bromus spp. 3 10
5. csoport: Dactylis glomerata 10 25
Lolium perenne 3 5
0,3 1
Rumex spp. Galium spp. növény db 1 2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Claviceps purpurea Ustilago spp., Tilletia spp.
1-3. csoport: Puccinia spp.
kalász, buga db 100
Erysiphe graminis Epichloe typhina
4. csoport: Puccinia spp. Erysiphe graminis
5. csoport: Puccnia phlei-pratensis
P. perplexans Erysiphe graminis
minősítő szám 2
Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb 1-5. csoport: Közönséges tripsz (Thrips communis) 1. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
4. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
5. csoport: Komócsin ormányos (Sphenophorus striatopuctatus)
Levélbogár
minősítő szám 2

3. Borsó (étkezési száraz- és takarmányborsó)

(Pisum sativum L.)
Az ellenőrzések száma: 3.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,
3. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Elválasztó sáv, legalább méter 2
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0,5 5 10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium
növény db 0 0 0
Galium spp. 1 3 5
Xanthium spp. 1 3 5
Convolvulus arvensis 2 5 7
Lathyrus tuberosus 2 5 7
Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Marmor leguminosarum
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb baktériumos levélzsírosság (Pseudomonas pisi)



%



10
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
aszkohitás betegség (Ascochyta spp.)
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
fuzáriumos gyökérrothadás és
tőszáradás
(Fusarium spp.)
lisztharmat (Erysiphe spp.)
rozsda (Uromyces spp.)
minősítő szám 2

4. *  Pannonbükköny (Vicia pannonica Crantz)

Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)

Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény korlátozás A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
Elit I. II.
A vizsgálat tárgya Egység szaporítási fok
1 2 3 4 5
Izolációs távolság, más fajtától, legalább méter 200 100
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább értékszám 4
Kultúrállapot, legalább
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
szöszös- és pannonbükkönyben,


0


1


2
tavaszi bükkönyben 0 2 4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb a többi termesztett bükkönyfaj és borsó növény db 0 0,3 2
csattanó maszlag (Datura stramonium) 0 0 0
aprószulák (Convolvulus arvensis) 2 5 7
vad bükköny fajok (Vicia spp.) 1 3 5
galaj fajok (Galium spp.) 1 3 5
szerbtövis (Xanthium spp.) 1 3 5
mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus) 0 6 6
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb hüvely- és levélfoltosság
(Mycosphaerella pinodes)
lisztharmat (Mycosphaerella bämberi)
rozsda (Uromyces heimerlianus)
minősítő szám 2

5. *  Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

Lóbab (Vicia faba L. /partim/)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
A B C D E
1. A vizsgálat tárgya Egység Elit szaporítási fok I. szaporítási fok II. szaporítási fok
2. 1. Elválasztó sáv, legalább Méter 2 2 2
3. 2. Izolációs távolság, legalább Méter 200 100 100
4. 3. Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2 2 2
5. 4. Fejlettség, legalább Értékszám 4 4 4
6. 5. Kiegyenlítettség, legalább Értékszám 4 4
7. 6. Kultúrállapot, legalább Értékszám 4 4 4
8. 7. Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb Db 0 1 3
9. 8. Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Db
10. 8.1. idegen fajú csillagfürt 0 1 4
11. 8.2. csattanó maszlag (Datura stramonium) 0 0 0
12. 8.3. galaj fajok (Galium spp.) 1 3 5
13. 8.4. szerbtövis (Xanthium spp.) 1 3 5
14. 9. Vírusos megbetegedés, a mintaterek átlagában, legfeljebb % 10 10 10
15. 10. Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb fuzáriumos tőhervadás (Fusarium oxysporum f. lupini), fuzáriumos gyökérrothadás (Fusarium spp.), lisztharmat (Erysiphe spp.), görbüléses szárelhalás (Colletotrichum ssp) minősítő szám 2 2 2

6. *  Karórépa (Brassica napus var. napobrassica L.)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény-korlátozás: 5 év.
A mintatér nagysága: 200 db növény.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Brassica nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán.
Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Izolációs távolság, más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, legalább méter 500 200
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább értékszám 4
Kultúrállapot, legalább
Idegen Brassica faj,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0
Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0 1
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db
Aranka fajok (Cuscuta spp) 0 0
Galaj fajok (Galium spp.) 2 5
Lórom fajok (Rumex spp.) 1 2
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) 3 5
Vadrepce (Sinapis arvensis) 1 2
Vadzab fajok (Avena spp.) 0,2 0,5
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fekete rothadás (Xanthomonas campestris)
Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris)
% 5
Gombás megbetegedések,
a mintaterek átlagában legfeljebb
Lisztharmat (Erysiphe communis)
minősítő szám 2

7. *  Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzásban,
Elővetemény-korlátozás: 2. ellenőrzés betakarítás előtt.
A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Izolációs távolság más fajtáktól, legalább méter 500 200
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4 3
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
3 6
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
0 0
Káposztafélék (Brassica spp.) növény db 1,0 3
Vadrepce (Sinapis arvensis) 0,3 1
Keserűfű fajok (Polygonum spp.) 1 2
Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) 10 25
Fakó muhar (Setaria glauca) 10 25
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) 10 15
Galaj fajok (Galium spp.) 5 5
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Dohány-mozaikvírus (TMV)
2
Gomba betegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen
legfeljebb
Levélfoltosság (Cylindrosporium phaceliae)
Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum)
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum)
Rozsda (Puccinia phaceliae)
minősítő szám 2

8. *  Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis Pers.)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzásban,
2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző 5 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Izolációs távolság más fajtáktól és más retek fajoktól, legalább méter 500 200
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább értékszám 4 3
Kultúrállapot, legalább
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
1 3
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
Vadzab fajok (Avena spp.)
0 0
Aranka fajok (Cuscuta spp.) 0 0
Vadsóska fajok (Rumes spp.) 1 2
Csattanó maszlag (Datura stramonium) 0 0
Selyemmályva fajok (Abutilon spp.) 1 2
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) növény db 0 0
Galaj fajok (Galium spp.) 1 2
Brassica és Sinapis fajok 1 2
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Repce- és fodrosmozaikvírus (Savoia napi)
3
Gomba betegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Alternaria (Alternaria spp.)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)
Lisztharmat (Erysiphe spp.)
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum)
Repcerák (Leptosphaeria maculans)
Szürkepenészes rothadás (Bothrytis cinerea)
Rozsda (Puccinia spp.)
minősítő szám 2

9. *  Keleti kecskeruta (Galega orentalis Lam.)

Lándzsás útifű / keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata L.)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzásban,
2. ellenőrzés magvak érése idején.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Izolációs távolság más fajtáktól, legalább méter 500 200 100
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4 3 3
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db 5 10 15
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
2
Gomba betegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Peronospora buniadis Gaum.
Ramularia buniadis Vest.
Alternaria brassicicola (Schw.) Wilts
Phoma lingam (Tode) Desm.
Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary
minősítő szám 2

C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes követelményei

I. *  Mintavétel

A B C D E F G
1. Faj Egy tétel legnagyobb tömege
(tonna)
Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)
Alapminta legalább (kg) Laboratóriumi minta
legalább
(g)
Tisztaság vizsgálati minta
legalább
(g)
Idegen magvizsgálati minta
(g)
2. *  Fűfélék¹
3. Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis) 10 5 5 200 20 200
4. Angolperje (Lolium perenne) 10 5 5 200 6 60
5. Aranyzab (Trisetum flavescens) 10 5 2 50 0,5 5
6. Cérnatippan (Agrostis capillaris) 10 5 2 50 0,25 5
7. Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium)
10 5 5 200 6 60
8. Csillagpázsit (Cynodon dactylon) 10 5 2 50 1 5
9. Csomós ebír (Dactylis glomerata) 10 5 5 100 3 30
10. Ebtippan (Agrostis canina) 10 5 2 50 0,25 5
11. Egynyári perje (Poa annua) 10 5 2 50 1 10
12. Francia perje (Arrhenatherum elatius) 10 5 5 200 8 80
13. Fonalas csenkesz (Festuca filiformis) 10 5 2 100 2,5 30
14. *  Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth) 10 5 5 200 6 60
15. Juhcsenkesz (Festuca ovina) 10 5 2 100 2,5 30
16. Kanáriköles (Phalaris aquatica) 10 5 5 100 4 50
17. Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina) 10 5 2 100 3 30
18. Kis komócsin (Phleum nodosum) 10 5 2 50 1 10
19. Ligeti perje (Poa nemoralis) 10 5 2 50 0,5 5
20. Mocsári perje (Poa palustris) 10 5 2 50 0,5 5
21. Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) 10 5 5 100 5 50
22. Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum) 10 5 5 200 6 60
23. Óriás tippan (Agrostis gigantea) 10 5 2 50 0,25 5
24. Réti csenkesz (Festuca pratensis) 10 5 5 100 5 50
25. Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) 10 5 2 100 3 30
26. Réti (mezei) komócsin (Phleum pratense) 10 5 2 50 1 10
27. Réti perje (Poa pratensis) 10 5 2 50 1 5
28. Sovány perje (Poa trivialis) 10 5 2 50 1 5
29. Sudár rozsnok (Bromus catharticus) 10 5 5 200 20 200
30. Tarackos tippan (Agrostis stolonifera) 10 5 2 50 0,25 5
31. Vörös csenkesz (Festuca rubra) 10 5 2 100 3 30
32. Pillangósok
33. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum) 10 5 10 400 6 60
34. Baltacim (Onobrychis viciifolia) termés mag 10 5 5 600400 6040 600400
35. Bíborhere (Trifolium incarnatum) 10 5 10 500 8 80
36. Borsó (Pisum sativum) 30 10 10 1000 900 1000
36a. *  Csicserilednek
(Lathyrus cicera)
25 1000 140
37. Eperhere (Trifolium fragiferum) 10 40 4
38. Fehérhere (Trifolium repens) 10 5 5 200 20 20
39. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus) 30 10 10 1000 450 1000
40. Görögszéna (Trigonella foenum-graecum) 10 5 5 500 45 450
41. Keleti kecskeruta (Galega orientalis) 10 5 5 250 20 200
42. Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius) 30 10 10 1000 45 1000
43. Komlós lucerna (Medicago lupulina) 10 5 5 300 5 50
44. Lóbab (Vicia faba) 30 5 10 1000 1000 1000
45. Lucerna (Kékvirágú lucerna) (Medicago sativa) 10 5 10 300 5 50
46. Pannon bükköny (Vicia pannonica) 30 5 10 1000 120 1000
47. Perzsahere (Trifolium resupinatum) 10 5 5 200 2 20
48. Sárga szeradella (Ornithopus compressus) 10 120 12
49. Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus) 30 10 10 1000 450 1000
50. Svédhere (Korcshere) (Trifolium hybridum) 10 5 5 200 2 20
51. Szeradella (Ornithopus sativus) 10 90 9
52. Szarvaskerep (Lotus corniculatus) 10 5 5 200 3 30
53. *  Szegletes lednek (Lathyrus sativus) 25 1000 140
54. Szöszös bükköny (Vicia villosa) 30 5 10 1000 100 1000
55. Tarkavirágú lucerna (Medicago varia) 10 5 10 300 5 50
56. Tavaszi bükköny (Vicia sativa) 30 5 10 1000 140 1000
57. Terpedt here (Trifolium squarrosum) 10 150 15
58. Vöröshere (Trifolium pratense) 10 5 10 300 5 50
59. Egyéb fajok
60. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica) 10 5 5 200 10 100
61. Lándzsás útifű / keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata) 5 20 2
62. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia) 10 5 2 300 5 40
63. Takarmámykáposzta (Brassica oleracea convar. acephala var. medullosa var. viridis) 10 5 2 200 10 100
64. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis) 10 5 2 300 30 300

A tétel maximális tömege nem haladható meg több mint 5%-kal.

1. A tétel maximális tömege 25 tonnára növelhető, amennyiben a szállító erre vonatkozó engedélyt kapott az illetékes hatóságtól.

II. *  Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek

1. A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok szerint történik.

1.1. Szuperelit és elit vetőmag

1.1.1. A minimális fajtatisztaságot elsősorban a szántóföldi vizsgálatokkal összhangban kell megvizsgálni.

1.1.2. A vetőmagnak meg kell felelnie az 1.1.2.1-1.1.2.3. pontban foglalt feltételeknek:

1.1.2.1. Minősítési határértékek:

A B C D E F G H I J K L M N O P Q
1. Idegen mag legfeljebb (db/minta)
2. Csírázó-
képes-
ség legalább
(%)
Kemény
mag
leg-
feljebb
(%)
Tisztaság legalább
(%)
Idegen
mag
összesen
leg-
feljebb
(%)
Ebből
egy faj
Elytrigia
repens
Alopecu-
rus
myosu-
roides
Melilo-
tus spp.
Rapanus
rapha-
nistrum
Sinapis arvensis Vadzab fajok Cuscuta spp. Rumex spp., kivéve Rumex aceto-
sella és Rumex mariti-
mus
Más
színű és keserű
csillag-
fürt
Nedves-
ségtarta-
lom
leg-
feljebb (%)
Egyéb szab-
ványok
vagy
feltételek
3. Fűfélék
4. Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis) 75 97 0,4 20 5 5 0 0 5 14 -
5. Angolperje (Lolium perenne) 80 96 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
6. Aranyzab (Trisetum flavescens) 70 75 0,3 20 (c) 1 1 0 0 1 14 -
7. Cérnatippan (Agrostis capillaris) 75 90 0,3 20 1 1 0 0 1 14 -
8. Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium) 75 96 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
8a. *  Csicserilednek
(Lathyrus cicera)
80 95 0,3 20 5 (d) 0 0 -
9. Csillagpázsit (Cynodon dactylon) 70 90 0,3 20 (a) 1 1 0 0 1 14
10. Csomós ebír (Dactylis glomerata) 80 90 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
11. Ebtippan (Agrostis canina) 75 90 0,3 20 1 1 0 0 1 14 -
12. Egynyári perje (Poa annua) 75 85 0,3 20 (b) 1 1 0 0 1 14 -
13. Francia perje (Arrhenathrum elatius) 75 90 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
14. Fonalas csenkesz (Festuca filiformis) 75 85 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
15. *  Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth) 75 96 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
16. Juhcsenkesz (Festuca ovina) 75 85 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
17. Kanáriköles (Phalaris aquatica) 75 96 0,3 20 5 5 0 0 2 14 -
18. Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina) 75 85 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
19. Kis komócsin (Phleum nodosum) 80 96 0,3 20 1 1 0 0 2 14 -
20. Ligeti perje (Poa nemoralis) 75 85 0,3 20 (b) 1 1 0 0 1 14 -
21. Mocsári perje (Poa palustris) 75 85 0,3 20 (b) 1 1 0 0 1 14 -
22. Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) 80 95 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
23. Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum) 75 96 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
24. Óriás tippan (Agrostis gigantea) 80 90 0,3 20 1 1 0 0 1 14 -
25. Réti csenkesz (Festuca pratensis) 80 95 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
26. Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) 70 75 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
27. Réti komócsin (Phleum pratense) 80 96 0,3 20 1 1 0 0 2 14 -
28. Réti perje (Poa pratensis) 75 85 0,3 20 (b) 1 1 0 0 1 14 -
29. Sovány perje (Poa trivialis) 75 85 0,3 20 (b) 1 1 0 0 1 14 -
30. Sudár rozsnok (Bromus catharticus) 75 97 0,4 20 5 5 0 0 5 14 -
31. Tarackos tippan (Agrostis stolonifera) 75 90 0,3 20 1 1 0 0 1 14 -
32. Vörös csenkesz (Festuca rubra) 75 90 0,3 20 (a) 5 5 0 0 2 14 -
33. Pillangósok
34. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum) 80 20 97 0,3 20 0 (e) 0 0 3 13 -
35. Baltacim (Onobrychis viciifolia) - hüvelyes-hüvelytelen 75 20 95 0,3 20 0 (d) 0 0 2 1413 -
36. Bíborhere (Trifolium incarnatum) 75 20 97 0,3 20 0 (e) 0 0 3 13 -
37. Borsó (Pisum sativum, Pisum arvense) 80 98 0,3 20 0 (d) 0 0 2 14 -
38. Eperhere (Trifolium fragiferum) 70 98 0,3 20 0 0 5 -
39. Fehérhere (Trifolium repens) 80 40 97 0,3 20 0 (e) 0 0 5 13 -
40. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus) 80 20 98 0,3 20 0 (d) 0 0 2 14 (f)
41. Görögszéna (Trigonella foenum-graecum) 80 95 0,3 20 0 (d) 0 0 2 13 -
42. Keleti kecskeruta (Galega orientalis) 60 40 97 0,3 20 0 (e) 5 14 -
43. Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius) 75 20 98 0,3 20 0 (d) 0 0 2 14 (f)
44. Komlós lucerna (Medicago lupulina) 80 20 97 0,3 20 0 (e) 0 0 5 13 -
45. Lóbab (Vicia faba) 80 5 98 0,3 20 0 (d) 0 0 2 14 -
46. Lucerna (Medicago sativa) 80 40 97 0,3 20 0 (e) 0 0 3 13 -
47. Pannon bükköny (Vicia pannonica) 85 20 98 0,3 20 0 (d) 0 0 2 15 -
48. Perzsahere (Trifolium resupinatum) 80 20 97 0,3 20 0 (e) 0 0 3 13 -
49. Sárga szeradella (Ornithopus compressus) 75 90 0,3 20 0 0 5 -
50. Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus) 80 20 98 0,3 20 0 (d) 0 0 2 14 (f)
51. Svédhere (Korcshere) (Trifolium hybridum) 80 20 97 0,3 20 0 (e) 0 0 3 13 -
52. Szeradella (Ornithopus sativus) 74 90 0,3 20 0 0 5 0 -
53. Szarvaskerep (Lotus corniculatus) 75 40 95 0,3 20 0 (e) 0 0 3 13 -
54. *  Szegletes lednek (Lathyrus sativus) 80 95 0,3 20 5 (d) 0 0 -
55. Szöszös bükköny (Vicia villosa) 85 20 98 0,3 20 0 (d) 0 0 2 15 -
56. Tarkavirágú lucerna (Medicago varia) 80 40 97 0,3 20 0 (e) 0 0 3 13 -
57. Tavaszi bükköny (Vicia sativa) 85 20 98 0,3 20 0 (d) 0 0 2 15 -
58. Terpedt here (Trifolium squarrosum) 75 20 97 0,3 20 0 0 5 -
59. Vöröshere (Trifolium pratense) 80 20 97 0,3 20 0 (e) 0 0 5 13 -
60. Egyéb fajok
61. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica) 80 98 0,3 20 0 0 2 11 -
62. Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) 75 85 0,3 20 0 0 3 -
63. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia) 80 96 0,3 20 0 0 12 -
64. Takarmánykáposzta (Brassica oleracea con. aceph. var. med. var. viridis) 75 98 0,3 20 0 0 3 11 -
65. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis) 80 97 0,3 20 0 0 2 10 -

1.1.2.2. Egyéb szabványok vagy feltételek:

a) Az összesen legfeljebb 80 darab Poa spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek.

b) A 3. oszlopban megállapított feltétel nem vonatkozik a Poa spp. vetőmagjaira. A nem a megvizsgálandó fajhoz tartozó Poa spp. vetőmagjának maximális aránya egy 500 magot tartalmazó mintában összesen nem haladhatja meg az 1 darabot.

c) Az összesen legfeljebb 20 darab Poa spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek.

d) A Melilotus spp. vetőmagjai számának megállapítása csak abban az esetben szükséges, ha kétség merül fel azt illetően, hogy teljesülnek-e a 7. oszlopban megállapított feltételek.

e) Az előírt tömegű mintában található egy darab Melilotus spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha a második minta, amelynek tömege az előírt tömeg kétszerese, mentes a Melilotus spp. vetőmagjától.

f) A Lupinuis spp.-hez tartozó fajtákban a keserű magok százalékban kifejezett számaránya nem haladhatja meg a 1%-ot.

1.1.2.3. További feltételek:

1.1.2.3.1. A herefélék vetőmagjának aranka tartalmát a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni.

1.1.2.3.2. A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

1.1.2.3.3. A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

1.1.2.3.4. Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

1.1.2.3.5. A Keleti kecskeruta (Galega orientalis) tekintetében valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni. A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

1.1.2.3.6. A Pisum sativum, Brassica napus var. napobrassica, Brassica oleracea convar. acephala, Vicia faba és a Poa pratensis fajták vetőmagjának meg kell felelniük az alábbi feltételnek: minimális fajtatisztaság: 99,7%.

1.2. I. és II. szaporítási fok

1.2.1. A vetőmagnak megfelelő fajtaazonossággal és fajtatisztasággal kell rendelkeznie.

1.2.1.1. Poa pratensis fajták, a Brassica napus var. napobrassica és Brassica oleracea convar. acephala esetében a fajtatisztaság 98%.

1.2.1.2. Pisum sativum, Vicia faba, Trifolium subterraneum, Medicago spp. - kivéve M. lupulina, M. sativa, M. varia - esetében a fajtatisztaság:

1.2.1.2.1. elit vetőmag előállításra szánt: 99,5%,

1.2.1.2.2. továbbszaporítási célú, minősített vetőmag előállításra szánt: 98%,

1.2.1.2.3. minősített vetőmag előállításra szánt: 95%,

1.2.1.2.3.1. minősített vetőmag, 1. generáció: 99%,

1.2.1.2.3.2. minősített vetőmag, 2. generáció: 98%.

1.2.1.3. A minimális fajtatisztaságot elsősorban a szántóföldi vizsgálatokkal összhangban kell megvizsgálni.

1.2.2. A vetőmagnak a 1.2.2.1. pontban foglalt táblázatban, valamint az 1.2.2.2-1.2.2.6. pont szerinti egyéb feltételeknek és szabványoknak kell megfelelniük a csírázóképesség, az analitikai tisztaság és a más növényfajokból - beleértve a keserű magok jelenlétét a Lupinus spp. édes fajtáiban - származó magtartalom tekintetében:

1.2.2.1. Táblázat:

A B C D E F G H I J K L M N O P
1. Idegen mag legfeljebb
2. Csírázó-
képesség
legalább
(%)
Kemény
mag
leg-
feljebb
(%)
Tisztaság
legalább
(%)
Idegen
mag
összesen
leg-
feljebb
(%)
Ebből
egy faj
(tömeg
%)
Elytrig
repens
(tömeg
%)
Alope-
curus
myosu-
roides
(tömeg
%)
Meli
lotus
spp.
(tömeg
%)
Rapha
nus
rapha
nistrum
(tömeg
%)
Sinapis
arvensis
(tömeg
%)
Vadzab
fajok
(db/
minta)
Cuscuta
spp.
(db/
minta)
Rumex
spp
kivéve
Rumex.
aceto-
sella és
Rumex
mariti-
mus
(db/
minta)
Más
színű és
keserű
csillag-
fürt
Nedves-
ség-
tartalom
leg-
feljebb
(%)
3. Fűfélék
4. Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis) 75 (a) 97 1,5 1,0 0,5 0,3 0 (g) 0 (j) (k) 10 (n) 14
5. Angolperje (Lolium perenne) 80 (a) 96 1,5 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
6. Aranyzab (Trisetum flavescens) 70 (a) 75 3,0 1,0 (f) 0,3 0,3 0 (h) 0 (j) (k) 2 (n) 14
7. Cérnatippan (Agrostis capillaris) 75 (a) 90 2,0 1,0 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 (n) 14
8. Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium) 75 (a) 96 1,5 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
8a. *  Csicserilednek
(Lathyrus cicera)
80 95 1 0,5 0,3 0 (i) 0 (j) (k) 20
9. Csillagpázsit (Cynodon dactylon) 70 (a) 90 2,0 1,0 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 14
10. Csomós ebír (Dactylis glomerata) 80 (a) 90 1,5 1,0 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
11. Ebtippan (Agrostis canina) 75 (a) 90 2,0 1,0 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 (n) 14
12. Egynyári perje (Poa annua) 75 (a) 85 2,0 (c) 1,0 (a) 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
13. Francia perje (Arrhenatherum elatius) 75 (a) 90 3,0 1,0 (f) 0,5 0,3 0 (g) 0 (j) (k) 5 (n) 14
14. Fonalas csenkesz (Festuca filiformis) 75 (a) 85 2,0 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
15. *  Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth) 75 (a) 96 1,5 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
16. Juhcsenkesz (Festuca ovina) 75 (a) 85 2,0 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
17. Kanáriköles (Phalaris aquatica) 75 (a) 96 1,5 1,0 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 5 14
18. Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina) 75 (a) 85 2,0 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
19. Kis komócsin (Phleum nodosum) 80 (a) 96 1,5 1,0 0,3 0,3 0 0 (k) 5 14
20. Ligeti perje (Poa nemoralis) 75 (a) 85 2,0 (c) 1,0 (c) 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 (n) 14
21. Mocsári perje (Poa palustris) 75 (a) 85 2,0 (c) 1,0 (c) 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 (n) 14
22. Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) 80 (a) 95 1,5 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
23. Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum) 75 (a) 96 1,5 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
24. Oriás tippan (Agrostis gigantea) 80 (a) 90 2,0 1,0 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 (n) 14
25. Réti csenkesz (Festuca pratensis) 80 (a) 95 1,5 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
26. Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) 70 (a) 75 2,5 1,0 (f) 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
27. Réti komócsin (Phleum pratense) 80 (a) 96 1,5 1,0 0,3 0,3 0 0 (k) 5 14
28. Réti perje (Poa pratensis) 75 (a) 85 2,0 (c) 1,0 (c) 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 (n) 14
29. Sovány perje (Poa trivialis) 75 (a) 85 2,0 (c) 1,0 (c) 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 (n) 14
30. Sudár rozsnok (Bromus catharticus) 75 (a) 97 1,5 1,0 0,5 0,3 0 (g) 0 (j) (k) 10 (n) 14
31. Tarackos tippan (Agrostis stolonifera) 75 (a) 90 2,0 1,0 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 2 (n) 14
32. Vörös csenkesz (Festuca rubra) 75 (a) 90 1,5 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) (k) 5 (n) 14
33. Pillangósok
34. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum) 80 (a) (b) 20 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
35. Baltacim (Onobrychis viciifolia) - hüvelyes -hüvelytelen 75 (a) (b) 20 95 2,5 1,0 0,3 0 0 (j) 5 1413
36. Bíborhere (Trifolium incarnatum) 75 (a) (b) 20 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
37. Borsó (Pisum sativum, Pisum arvense) 80 (a) 98 0,5 0,3 0,3 0 0 (j) 5 (n) 14
38. Eperhere (Trifolium fragiferum) 70 98 1 0 (i) 0 (j) (k) 10
39. Fehérhere (Trifolium repens) 80 (a) (b) 40 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
40. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus) 80 (a) (b) 20 98 0,5 (e) 0,3 (e) 0,3 0 (i) 0 (j) 5 (n) (o) (p) 14
41. Görögszéna (Trigonella foenum-graecum) 80 (a) 95 1,0 0,5 0,3 0 0 (j) 5 13
42. Keleti kecskeruta (Galega orientalis) 60 (a) (b) 40 97 2,0 1,5 0,3 0 0 (l) (m) 10 (n) (m) 14
43. Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius) 75 (a) (b) 20 98 0,5 (e) 0,3 (e) 0,3 0 (i) 0 (j) 5 (n) (o) (p) 14
44. Komlós lucerna (Medicago lupulina) 80 (a) (b) 20 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
45. Lóbab (Vicia faba) 80 (a) (b) 5 98 0,5 0,3 0,3 0 0 (j) 5 (n) 14
46. Lucerna (Medicago sativa) 80 (a) (b) 40 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
47. Pannon bükköny (Vicia pannonica) 85 (a) (b) 20 98 1,0 0,5 0,3 0 (i) 0 (j) 5 (n) 15
48. Perzsahere (Trifolium resupinatum) 80 (a) (b) 20 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
49. Sárga szeradella (Ornithopus compressus) 75 90 1 0 (i) 0 (j) (k) 10
50. Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus) 80 (a) (b) 20 98 0,5 (e) 0,3 (e) 0,3 0 (i) 0 (j) 5 (n) (o) (p) 14
51. Svédhere (Korcshere) (Trifolium hybridum) 80 (a) (b) 20 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
52. Szeradella (Ornithopus sativus) 75 90 1 0 (i) 0 (j) (k) 10
53. Szarvaskerep (Lotus corniculatus) 75 (a) (b) 40 95 1,8 (d) 1,0 (d) 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
54. *  Szegletes lednek (Lathyrus sativus) 80 95 1 0,5 0,3 0 (i) 0 (j) (k) 20
55. Szöszös bükköny (Vicia villosa) 85 (a) (b) 20 98 1,0 (e) 0,5 (e) 0,3 0 (i) 0 (j) 5 (n) 15
56. Tarkavirágú lucerna (Medicago varia) 80 (a) (b) 40 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
57. Tavaszi bükköny (Vicia sativa) 85 (a) (b) 20 98 1,0 (e) 0,5 (e) 0,3 0 (i) 0 (j) 5 (n) 15
58. Terpedt here (Trifolium squarrosum) 75 (b) 20 97 1,5 0,3 0 0 (l) (m) 10
59. Vöröshere (Trifolium pratense) 80 (a) (b) 20 97 1,5 1,0 0,3 0 0 (l) (m) 10 13
60. Egyéb fajok
61. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica) 80 (a) 98 1,0 0,5 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 5 11
62. Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) 75 85 1,5 0 (i) 0 (j) (k) 10
63. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia) 80 (a) 96 1,0 0,5 0 0 (j) (k) 12
64. Takarmánykáposzta (Brassica oleracea convar. acephala var. medullosa var. viridis) 75 (a) 98 1,0 0,5 0,3 0,3 0 0 (j) (k) 10 11
65. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis) 80 (a) 97 1,0 0,5 0,3 0,3 0 0 (j) 5 10

1.2.2.2. Egyéb feltételek:

a) Valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni.

b) A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

c) Az egyéb Poa fajokról származó vetőmagok összesen legfeljebb 0,8 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

d) A Trifolium pratense vetőmagjának legfeljebb 1 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

e) A Lupinus albus, a Lupinus angustifolius, a Lupinus luteus, a Pisum sativum, a Vicia faba, a Vicia spp. vetőmagjának valamely más megfelelő faj vetőmagjában található összesen legfeljebb 0,5 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

f) Az egyetlen faj vetőmagjára előírt maximális tömegszázalék nem alkalmazható a Poa spp. vetőmagjára.

g) Az előírt tömegű mintában található összesen legfeljebb két darab Avena fatua és Avena sterilis vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha az ugyanolyan tömegű második minta mentes e fajok vetőmagjától.

h) Az előírt tömegű mintában található egy darab Avena fatua és Avena sterilis vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha a második minta, amelynek tömege az előírt tömeg kétszerese, mentes e fajok vetőmagjától.

i) Az Avena fatua és az Avena sterilis vetőmagjai számának megállapítása csak abban az esetben szükséges, ha kétség merül fel azt illetően, hogy teljesülnek-e az „L” oszlopban megállapított feltételek.

j) Cuscuta spp. vetőmagjai számának megállapítása csak abban az esetben szükséges, ha kétség merül fel azt illetően, hogy teljesülnek-e az „M” oszlopban megállapított feltételek.

k) Az előírt tömegű mintában található egy darab Cuscuta spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha az ugyanolyan tömegű második minta mentes a Cuscuta spp. vetőmagjától.

l) A Cuscuta spp. vetőmagjai számának megállapításához használt minta tömege kétszerese a 3. számú melléklet C. rész I. pontja szerinti táblázat „G” oszlopában a megfelelő fajra vonatkozóan meghatározott tömegnek.

m) Az előírt tömegű mintában található egy darab Cuscuta spp. vetőmag nem minősül szennyezettségnek, ha a második minta, amelynek tömege az előírt tömeg kétszerese, mentes a Cuscuta spp. vetőmagjától.

n) A Rumex acetosella és Rumex maritimus kivételével a Rumex spp. magjainak darabszám szerinti meghatározását csak abban az esetben kell elvégezni, ha kétség merül fel azt illetően, hogy a tétel eleget tesz-e az „N” oszlopban meghatározott feltételeknek.

o) Az eltérő színű Lupinus spp. vetőmagjának százalékban kifejezett számaránya nem haladhatja meg a következő értéket:

- a keserű csillagfürtben: 2%

- a keserű csillagfürttől eltérő Lupin spp.-ben: 1%

p) A Lupinuis spp.-hez tartozó fajtákban a keserű magok százalékban kifejezett számaránya nem haladhatja meg a 2,5%-ot.

1.2.2.3. A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

1.2.2.4. A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

1.2.2.5. Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

1.2.2.6. A Keleti kecskeruta (Galega orientalis) tekintetében valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni. A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

1.2.3. A vetőmag hasznosítását csökkentő károsító szervezetek szintjének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.

1.3. Kereskedelmi vetőmag

1.3.1. A kereskedelmi vetőmagra e melléklet 1.2.2.1. pontjában foglalt táblázat és az 1.2.3. pontjában foglaltak az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

1.3.1.1. Az e melléklet 1.2.2.1. pontjában foglalt táblázat „E” és „F” oszlopában megállapított tömegszázalék 1%-kal nő.

1.3.1.2. A Poa annua-ban az egyéb Poa fajok vetőmagjának összesen legfeljebb 10 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

1.3.1.3. A Poa annua kivételével más Poa spp.-ben az egyéb Poa fajok összesen legfeljebb 3 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

1.3.1.4. A Lotus corniculatus-ra nem alkalmazható az e melléklet 1.2.2.2. pontjában megállapított d) feltétel.

1.3.1.5. A Lupinus spp.-ben:

a) a minimális analitikai tisztaság 97 tömeg %;

b) az eltérő színű Lupinus spp. vetőmagjának százalékban kifejezett számaránya nem haladhatja meg a következő értéket:

- a keserű csillagfürtben 4%

- a keserű csillagfürttől különböző Luppin spp.-ben 2%

1.3.1.6. A Vicia spp.-ben a Vicia pannonica, a Vicia villosa, illetve a rokon termesztett fajok vetőmagjának összesen legfeljebb 6 tömeg %-os aránya valamely más Vicia fajon belül nem minősül szennyezettségnek.

1.3.1.7. A Vicia pannonica, a Vicia sativa és a Vicia villosa esetében a minimális analitikai tisztaság 97,0 tömeg %.

1.3.1.8. A Lathyrus cicera tekintetében a minimális analitikai tisztaság 90 tömeg %. A rokon és termesztett fajok vetőmagjának összesen legfeljebb 5 tömeg %-os aránya nem minősül szennyezettségnek.

1.3.2. További feltételek:

1.3.2.1. A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

1.3.2.2. A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

1.3.2.3. Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

1.3.2.4. A Keleti kecskeruta (Galega orientalis) tekintetében valamennyi olyan friss és egészséges vetőmagot, amely az előkezelést követően nem csírázik ki, kicsírázott magnak kell tekinteni. A feltüntetett maximális mennyiségig a kemény magokat csírázásra képes magoknak kell tekinteni.

D. rész

I. Vetőmag-minősítésben részesíthető növényfajok

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők.

Faj Engedélyezett szaporítási fok
1 2
Fűfélék
Barázdált csenkesz
(Festuca rupicola)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Felemáslevelű csenkesz
(Festuca heterophylla)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Magyar rozsnok
(Bromus inermis)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Sudár rozsnok
(Bromus erectus)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Taréjos búzafű
(Agropyron cristatum)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Taréjos cincor
(Cynosurus cristatus)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Veresnadrág csenkesz
(Festuca pseudovina)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Zöld pántlikafű
(Phalaris arundinacea)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Pillangósok
Csicseriborsó
(Cicer arietinum)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Fehérvirágú somkóró
(Melilotus albus)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Lencse
(Lens culinaris)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Mungóbab
(Phaseolus mungo)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Sárgavirágú somkóró
(Melilotus officinalis)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Tarka koronafürt
(Securigera varia)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Egyéb fajok
Amaránt
(Amaranthus spp.)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Átnőttlevelű szilfium
(Sylphium perfoliatum)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Évelő rozs
(Secale cereanum)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
kereskedelmi
Mohar
(Setaria italica)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
Szümcső
(Bunias orientalis)
Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi
II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. *  Tarka koronafürt (Securigera varia L.)

Fehér somkóró (Melilotus albus Medik.)
Orvosi somkóró (Melilotus officinalis /L./ Pallas)
Ellenőrzések száma magtermő évben: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,
2. ellenőrzés betakarítás előtt.
Fenntartó ellenőrzés esetén
Az ellenőrzések száma: 1.
Az ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás: A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Izolációs távolság, legalább méter 200 200
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4 3
Idegen fajú vagy fajtájú herefélék a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db 5 10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Cuscuta spp. 0 0
Galium spp. növény db 1 3
Avena spp. 1 3
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) 10 30
Juhsóska (Rumex acetosella), más Rumex faj
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)
1 4
Borzas bükköny (Vicia hirsuta)
Káposztafélék (Brassica spp.)
Vadrepce (Sinapis arvense)
1 5
Aprószulák (Convolvulus arvensis)
Vérfű (Sanguisorba minor)
1 4
Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus)
Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus)
Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus)
Herevirág-elzöldülés (Green petal disease)
minősítő szám 2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp.)
Fertőző hervadás (Fusarium spp.)
Verticillium (Verticillium albo-atrum)
Pszeudopezizás levélfoltosság (Pseudopesisa medicaginis)
Szárfenésedés (Kabatiella caulivora)
Colletotrichum (Colletotrichum trifolii)
Rozsdafajok (Uromyces spp.)
Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum)
Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp.)
Lisztharmat (Erysiphe trifolii)
Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae)
Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme)
Baltacim antraknózis (Ascochyta onobrychidis)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)
minősítő szám 2
Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Somkóró bagolypille (Heliothis maritima)
Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp.)
Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki)
Magormányos fajok (Tychius spp.)
Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi)
Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp.)
Ápion fajok (Apion spp.)
Magdarázs fajok (Eurytoma spp.)
Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus)
Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella)
2

2. *  Fűfélék

1. csoport
Magas tarackbúza (Elytrigia elongata)
Taréjos búzafű (Agropyron cristatum /L./ Gaertn.)
2. csoport
Barázdált csenkesz (Festuca rupicola Hack.)
Felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla Lam.)
Taréjos cincor (Cynosurus cristatus L.)
Veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina Hack. ex Wiesb.)
3. csoport
Magyar rozsnok (Bromus inermis Leyss.)
Sudár rozsnok (Bromus erectus Huds.)
4. csoport
Zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea L.)
Magtermő évben
Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában (kivéve Lolium spp.-t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig),
2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.
Fenntartó ellenőrzések esetén
Az ellenőrzések száma: 1.
Ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.
Az elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Elválasztó sáv, legalább méter 2
Izolációs távolság, legalább
Loliumnál fajok között
máshol fajon belül fajták között
méter 200 100
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Festulolium és Lolim fajok esetében más
Festulolium és Lolium faj is ideértendő
növény db 2 5
Idegen kultúr- és gyomnövények,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
buga, kalász db
1-5. csoport fajai közötti kevertség 10 15
Cuscuta spp. 0 0
Avena spp. 0,3 2
Sorghum halepense 0,3 2
Elytrigia repens 3 10
Alopecurus myosuroides 1 2
1. csoport Festuca rubra 3 5
Phalaris arundinacea 0,3 1
2. csoport Festuca arundinacea 1 2
Festuca pratensis 2 4
Lolium perenne 5 7
Vulpia spp. 3 10
4. csoport Bromus spp. 10 25
5. csoport Dactylis glomerata 3 5
Lolium perenne 0,3 1
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Rumex spp.
Galium spp.
növény db 1 2
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Claviceps purpurea, Ustilago spp., Tilletia spp.
kalász, buga db 100
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1. és 2. csoport:
Puccinia spp., Erysiphe graminis, Epichloe typhina
4. csoport:
Puccinia spp., Erysiphe graminis
5. csoport:
Puccnia phlei-pratensis, P. perplexans, Erysiphe graminis
minősítő szám 2
Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1-5. csoport:
Közönséges tripsz (Thrips communis)
1. csoport:
Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
4. csoport:
Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
5. csoport:
Komócsin ormányos (Sphenophorus striatopunctatus), Levélbogár
2

3. Csicseri borsó (Cicer arietinum L.)

Az ellenőrzések száma: 3.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,
3. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Elválasztó sáv, legalább méter 2
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db 0,5 5
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium 0 0
Galium spp. 1 3
Xanthium spp. 1 3
Convolvulus arvensis 2 5
Lathyrus tuberosus 2 5
Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb
Marmor leguminosarum
10
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktériumos levélzsírosság (Pseudomonas pisi)
% 10
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aszkohitás betegség (Ascochyta spp.)
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fuzáriumos gyökérrothadás és tőszáradás (Fusarium spp.), Lisztharmat (Erysiphe spp.), Rozsda (Uromyces spp.)
minősítő szám 2

4. Lencse (Lens culinaris Medik.)

Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)
Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor,
2. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény korlátozás: A megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Elválasztó sáv, legalább méter 2
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db 0,5 2 4
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium 0 0 0
Galium spp. 1 3 5
Xanthium spp. 1 3 5
Convolvulus arvensis 2 5 7
Lathyrus tuberosus 2 5 7
Lencsebükköny (Vicia sativa var. lentisperma) 2 2 2
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
Levél- és hüvelyfoltosság (Mycosphaerella pinodes)
Lisztharmat (Erysiphe polygoni)
Rozsda (Uromyces pisi, U. viciae-fabae)
(Peronospora lentis)
Fusarium (Fusarium spp.)
minősítő szám 2

5. *  Mohar (Setaria italica L.)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés fővirágzásban,
2. ellenőrzés betakarítás előtt.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
A B C D
1. A vizsgálat tárgya Egység Elit szaporítási fok I. szaporítási fok
2. 1. Elválasztó sáv, legalább méter 2 2
3. 2. Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2 2
4. 3. Fejlettség, legalább értékszám 3 3
5. 4. Kiegyenlítettség, legalább értékszám 3 3
6. 5. Kultúrállapot, legalább értékszám 3 3
7. 6. Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db
8. 6.1. sárgamagvú 1 3
9. 6.2. pirosmagvú 0,3 3
10. 7. Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb növény db
11. 7.1. Fenyércirok (Sorghum halepense) 0,3 3
12. 7.2. Vadzab fajok (Avena spp.) 0,3 3
13. 7.3. Galaj fajok (Galium spp.) 0,3 3
14. 7.4. Köles (Panicum miliaceum) 2 10
15. 7.5. Óriás muhar (Setaria italica maxima) 2 10
16. 7.6. Útszéli zsázsa (Lepidium draba) 5 10
17. 7.7. Juhsóska (Rumex acetosella) 3 6
18. 7.8. Vadmuhar fajok (Setaria spp.) 10 25
19. 7.9. Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) 10 25
20. 7.10. Egyéb vadsóska fajok (Rumex spp.) 0,3 4
21. 8. Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb
Mohar porüszög (Ustilago crameri)
buga db 20 40
22. 9. Rozsda (Puccinia spp.) minősítőszám 2 2

6. *  Amaránt

Étkezési amaránt (Amaranthus spp.)
Zöldtakarmány amaránt (Amaranthus caudatus convar. Ruber)
Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzásban,
2. ellenőrzés magvak érése idején.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Izolációs távolság legalább, más fajtáktól, legalább méter 500 300
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4 3
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db 3 6
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Disznóparéj és egyéb vad-amaránt fajok (Amaranthus spp.) 0 0
Vadrepce (Sinapis arvensis) 1 2
Keserűfű fajok (Polygonum spp.) 1 2
Vadzab (Avena fatua) 2 3
Fenyércirok (Sorghum halepense) 3 4
Fakó muhar (Setaria glauca) 4 5
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) 4 5
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
minősítő szám 2
Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

7. *  Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)

Szümcső (Bunias orientalis)
Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzásban,
2. ellenőrzés magvak érése idején.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. Az izolációs távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Izolációs távolság más fajtáktól, legalább méter 500 200 100
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4 3 3
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db 5 10 15
Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
minősítő szám 2
Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Peronospora buniadis Gaum.
Ramularia buniadis Vest.
Alternaria brassicicola (Schw.) Wilts
Phoma lingam (Tode) Desm.
Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary
2

8. *  Évelő rozs (Secale cereanum)

Magtermő évben
Ellenőrzések száma: 2.
Ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,
2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.
Fenntartó ellenőrzések esetén
Ellenőrzés időpontja: A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás: A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
Mintatér nagyság: 100 m2.
Mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Az új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.
A vizsgálat tárgya Egység SE Elit I.
szaporítási fok
1 2 3
Elválasztósáv, legalább méter 2
Izolációs távolság őszi rozstól és egyéb évelő rozs fajtától 1000 1000 500
Gyomosság, legfeljebb mintaszám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen faj
Őszi rozs
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény db 0 2 4
Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
2 5 10
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
Melampyrum spp., Agrostemma githago apró szulák (Convolvulus arvensis),
a mintaterek átlagában, legfeljebb
5 10 20
galaj fajok (Galium spp.) 0 0,3 3
vadzab fajok (Avena spp.) 0 0,3 2
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
fuzárium (Fusarium spp.)
kalász% 15
Szárrozsda (Puccinia graminis) értékszám 2
Anyarozs (Claviceps purpurea)
Ustilago spp., Tilletia spp.
kalász db 100
III. A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

A mintavételt az egységes nemzetközi előírások - az ISTA szabályzata - szerint kell elvégezni.

A csírázóképességi mintát a tiszta anyagból kell képezni és annak legalább 400 szemet kell tartalmaznia.

Faj Egy tétel
legnagyobb
tömege
(tonna)
Kiszerelt
csomagolási
egységek
tömege
legfeljebb
(kg)
Alapminta
(kg)
Laborató-
riumi minta
(g)
Vizsgálati
minta
(g)
Idegenmag
vizsgálati
minta
(g)
1 2 3 4 5 6 7
Fűfélék
Barázdált csenkesz
(Festuca rupicola)
5 5 2 30 3 30
Felemáslevelű csenkesz
(Festuca heterophylla)
10 5 2 60 6 60
Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)
10 5 5 200 20 200
Magyar rozsnok
(Bromus inermis)
10 5 5 90 9 90
Sudár rozsnok
(Bromus erectus)
10 5 5 100 10 100
Taréjos búzafű
(Agropyron cristatum)
10 5 5 40 4 40
Taréjos cincor
(Cynosurus cristatus)
10 5 2 25 2 20
Veresnadrág csenkesz
(Festuca pseudovina)
5 5 2 25 2 30
Zöld pántlikafű
(Phalaris arundinacea)
10 5 2 30 3 30
Pillangósok
Csicseriborsó
(Cicer arietinum)
20 10 10 1000 1000 1000
Fehérvirágú somkóró
(Melilotus albus)
10 5 10 50 5 50
Lencse
(Lens culinaris)
10 10 5 600 60 600
Orvosi somkóró
(Melilotus officinalis)
10 5 10 50 5 50
Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)
20 10 10 1000 450 1000
Tarka koronafürt
(Securigera varia)
10 5 10 100 10 100
Egyéb fajok
Amaránt
(Amaranthus spp.)
5 5 2 10 2 10
Átnőttlevelű szilfium
(Sylphium perfoliatum)
5 5 2 10 2 10
Mohar
(Setaria italica)
10 5 5 90 9 90
Szümcső
(Bunias orientalis)
10 5 5 700 70 700
Évelő rozs
(Secale cereanum)
10 5 5 500 50 250
Megjegyzés: A maximális tételsúlyt 5%-nál nagyobb mértékben nem szabad túllépni.

2. Vetőmag-vizsgálati és minősítési határértékek

Növényfaj Szaporítási
fok
Csírázó-
képesség
%
Kemény mag
%
legfeljebb
Tisztaság
%
legalább
Idegen mag % legfeljebb Idegen mag db/minta legfeljebb Nedvesség-
tartalom
%
legalább Összes Egy faj Egy faj Avena spp. Cuscuta spp. Rumex spp. Plantago lanceolata Rumex acetosella legfeljebb
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Tarka koronafürt SE-E 80 60 98,0 0,3 - 20 0 3 0 13,0
(Securigera varia) I. fok, ker. 1,0 0,4 - 0 5 15
Somkóró SE-E 80 40 98,0 0,3 - 20 0 3 0 13,0
(Melilotus albus
Melilotus officinalis)
I. fok, ker. 1,0 0,4 - 0 5 12
Megjegyzés: Melilotus spp. megengedett mennyisége SE-E: 0 db/minta; I-II. fok: 0,3%. Rumex spp.: Rumex spp. (Vadsóska fajok) a Rumex acetosella (Juhsóska) kivételével. A herefélék vetőmagjának arankatartalmát mintavételkor a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni. A nagymagvú hereféléknél (alexandriai here, bíborhere, lucerna, vöröshere, nyúlszapuka, somkóró és tarka koronafürt) az arankavizsgálathoz az 1,12 mm (20-as) rostaalj összes mennyiségét a rosta fölével 400 g-ra kell kiegészíteni. Ha a rostaalj mennyisége 400 g-nál több, akkor is kell a rostaaljhoz még 100 g rostafölet keverni. Az így elkészített mintát finom vasporral összekeverve mágnesgépen kell átereszteni és a mágnesgépről lekerülő aljat arankára megvizsgálni. Arankavizsgálat alkalmával az első életképes arankamag megtalálásakor a vetőmagot arankafertőzöttnek kell nyilvánítani. A csírázóképesség vizsgálat és a biokémiai életképesség vizsgálat alkalmával megállapított keményhéjú és duzzadt magvak mennyiségét (db/100 db) a vetőmag-minősítő bizonyítványon külön is fel kell tüntetni.
Idegen mag % legfeljebb Idegen mag db/minta legfeljebb
Növényfaj Szaporí-
tási fok
Csírázó-képesség % legalább Tisztaság
%
legalább
Összes Ebből egy faj Elytrigia repens Alopec-
urus myosu-
roides
Ebből egy faj Elytrigia repens Alopec-
urus myosu-
roides
Rumex spp. Anyarozs szkleró-
cium és üszög
% legfeljebb
Nedves-
ség-
tartalom
% legfeljebb
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Amaránt SE-E 80 99 0,5 0,2 X X X X X X 13,0
(Amaranthus spp.) I. fok, ker. 1,5 1,0
Csenkesz fajok SE-E 75 85,0 0,3 - - - 20 5 5 2 0,05 14,0
(Festuca spp.) I. fok, ker. 2,0 1,0 0,5 0,3 - - - 5
Magas tarackbúza SE-E 80 97,0 0,4 1,0 0,3 0,3 20 5 5 5 14,0 20,0
(Elytrigia elongata) I. fok, ker. 1,5 - - 10
Magyar rozsnok SE-E 80 97 0,4 - - - 20 5 5 5 0,20 14,0
(Bromus inermis) I. fok, ker. 1,5 1,0 0,5 0,3 - - - 10
Mohar SE-E 85 97,5 0,5 0,2 X X X X X X 0,04 14,0
(Setaria italica) I. fok, ker. 1,5 0,5
Sudár rozsnok SE-E 75 97,0 0,4 - - - 20 5 5 5
(Bromus erectus) I. fok, ker. 1,5 1,0 0,5 0,3 - - - 10
Taréjos búzafű
(Agropyron cristatum)
SE-E
I. fok, ker.
85 91,0 0,3
2,0
-
1,0
-
0,3
-
0,3
20
-
1
-
1
-
2
5
0,08 14,0
Taréjos cincor
(Cynosurus cristatus)
SE-E
I. fok, ker.
75 91,0
2,5 1,0 0,3 0,3 - - - 5 0,03 14,0
Zöld pántlikafű
(Phalaris arundinacea)
SE-E
I. fok, ker.
70 96,0 0,3
1,5
-
1,0
-
0,3
-
0,3
20
-
5
-
5
-
2
5
0,04 14,0
Megjegyzés: Az anyarozs szklerócium, üszögcsomó, illetve üszögös mag mennyiségét a teljes mintából kell meghatározni. Minden fajnál: Avena spp. (Vadzab); Cuscuta spp. (Aranka fajok): 0 db/minta.
Idegen mag db/minta legfeljebb Nedvesség-
Faj Szaporítási fok Csírázóképesség
%
legalább
Tisztaság
%
legalább
Összes Ebből káros gyom tartalom
%
legfeljebb
Egyéb követelmények
1 2 3 4 5 6 7 9
Csicseri borsó SE-E 70 99,0 2 X 14,0
(Cicer arietinum) I-II. fok 10
Lencse SE-E 80 98 20 0 14,0 2 mm-nél nagyobb eltérést mutató
(Lens culinaris) I-II. fok 40 20 magvak mennyisége maximum 10%
Szegletes lednek SE-E 85 99,0 10 X 14,0
(Lathyrus sativus) I-II. fok 20
Megjegyzés: A lencse magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.
Lencsében káros gyom: Convolvulus arvensis (Szulák)
Lathyrus tuberosus (Mogyorós lednek)
Vicia sativa var. platysperma (Lencsebükköny)
Datura stramonium (Csattanó maszlag)
Idegenmag-tartalom legfeljebb % Idegenmag-tartalom db/vizsgálati minta Nedves-
Faj Szaporítási fok Tisztaság
legalább
(%)
Csírázó-
képesség
legalább %
Összes Ebből
egy faj
Elytrigia
repens
Alopecurus myo-
suroides
Ebből
egy faj
Elytrigia repens Alopecurus myo- suroides Rumex spp. Raphanus rapha-nistrum Gallium spp. ségtarta-
lom leg-
feljebb %
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Évelő rozs SE-E 97 60 0,4 - - - 20 5 5 2 1 1 14,0
(Secale cereanum) I. szap. fok. 97 60 1,0 0,5 0,3 0,3 - - - 5 3 7
Évelő rozsra vonatkozó további követelmények:
Avena spp. (vadzab fajok) 0 db/minta.
Anyarozs és üszög legfeljebb 0,2%/minta lehet.

4. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez * 

Az ipari olaj- és rost növények vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik országba irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész * 

1.

A B
1. Faj Engedélyezett szaporítási fok
2. Barna mustár (Brassica juncea /L./Czern.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
3. Fehér mustár (Sinapis alba L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
4. Fekete mustár (Brassica nigra /L./W.D.J. Koch) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
Kereskedelmi
5. Földimogyoró (Arachis hypogaea L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
Kereskedelmi
6. Gyapot (Gossypium hirsutum L, Gossypium barbadense L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
7. Őszi káposztarepce (Brassica napus L./partim/) Szuperelit,
Elit
I. szaporítási fok
8. Tavaszi káposztarepce (Brassica napus L./partim/) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
9. Kender (Cannabis sativa L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
10. Kömény (Carum carvi L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
11. Len (olajlen, rostlen) (Linum usitatissimum L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
III. szaporítási fok
12. Mák (Papaver somniferum L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
13. Napraforgó (Helianthus annuus L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
14. Réparepce (Brassica rapa L. var. silvestris/Lam./Briggs Tarlórépa
Brassica rapa L. var. rapa)
Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
15. Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
16. Szója (Glycine max/L./Merr.) Szuperelit
Elit
I. szaporítási fok
II. szaporítási fok

2. A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat, amennyiben termésüket nem közvetlenül elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás céljaira használják fel, továbbá az elit, az I., a II. és a III. szaporulati fokú vetőmag-előállításokat és termésüket hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, és meg kell felelniük az A. részben foglalt követelményeknek.

3. Elit szaporítási fok hibrid fajták esetén:

3.1. az elit szaporítási fokú beltenyésztett vonal, melyet hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elit szaporítási fokra vonatkozó feltételeinek,

3.2. elit szaporulati fokú alapanyag egyszeres keresztezés, amelyet három (TC) vagy négyvonalas (DC) keresztezésű hibridek létrehozására szántak; hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elitre vonatkozó feltételeinek.

4. A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie:

A B
1. Faj és szaporítási fok Minimális fajtatisztaság (%)
2. 1. Gyapot (Gossypium hirsutum L, Gossypium barbadense L.)
3. 1.1. elit és szuperelit vetőmag 99,9
4. 1.2. I. és II. szaporítási fokú vetőmag 99,5
5. 2. Földimogyoró (Arachis hypogaea)
6. 2.1. elit és szuperelit vetőmag 99,7
7. 2.2. I. és II. szaporítási fokú vetőmag 99,5
8. 3. Káposztarepce (Brassica napus), Réparepce (Brassica rapa) kizárólag takarmányozási célra szánt fajták, Napraforgó (Helianthus annuus), nem hibrid fajták, ideértve a komponenseiket is, Fehér mustár (Sinapis alba)
9. 3.1. elit és szuperelit vetőmag 99,7
10. 3.2. I. szaporítási fokú vetőmag 99,0
11. 4. Napraforgó (Helianthus annuus) hibrid fajták
12. 4.1. elit vetőmag előállítása esetén:
13. 4.1.1. beltenyésztett vonal 99,8
14. 4.1.2. alapegyszeres apa 99,8
15. 4.1.3. alapegyszeres anya 99,5
16. 4.2. I. szaporítási fokú vetőmag előállítása esetén:
17. 4.2.1. apa 99,5
18. 4.2.2. anya 99,0
19. 5. Káposztarepce hibridfajták előállítása esetén
20. 5.1. elit vetőmag előállítása esetén:
21. 5.1.2. beltenyésztett vonal 99,9
22. 5.1.3. alapegyszeres apa 99,9
23. 5.1.4. alapegyszeres anya 99,8
24. 5.2. I. szaporítási fokú vetőmag előállítása esetén:
25. 5.2.1. apa 99,7
26. 5.2.2. anya 99,0
27. 5.2.3. őszi káposztarepce 90,0
28. 5.2.4. tavaszi káposztarepce hímsterilitás felhasználásával előállított hibridfajták esetében 85,0
29. 6. Len (Linum usitatissimum)
30. 6.1. elit és szuperelit vetőmag 99,7
31. 6.2. I. szaporítási fokú vetőmag 98,0
32. 6.3. II. és III. szaporítási fokú vetőmag 97,5
33. 7. Mák (Papaver somniferum)
34. 7.1. elit és szuperelit vetőmag 99,0
35. 7.2. I. szaporítási fokú vetőmag 98,0
36. 8. Szója (Glycine max)
37. 8.1. elit és szuperelit vetőmag 99,5
38. 8.2. I. és II. szaporítási fokú vetőmag 99,0

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. *  Barna mustár(Brassica juncea /L./ Czern.)

Fehérmustár (Sinapis alba L.)
Fekete mustár (Brassica nigra /L./ W.D.J. Koch)
Káposztarepce (Brassica napus L. /partim/)
Réparepce (Brassica rapa L. var. silvestris /Lam./ Briggs)
Az ellenőrzések száma: fajtáknál 2,
hibrideknél 5.
Az ellenőrzések időpontja: fajták esetében: 1. ellenőrzés virágzáskor
2. ellenőrzés éréskor
hibridek esetében: 1. ellenőrzés kelés után, szárbaindulás előtt
2. ellenőrzés szárbainduláskor, virágzás előtt
3. ellenőrzés virágzás elején
4. ellenőrzés fővirágzás idején
5. ellenőrzés az apasorok kivágása után
Elővetemény-korlátozás: A megelőző 5 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
Hibridek esetén:
A hímsterilitás előírt mértéke min. 99% az elit és min. 98% az I. fokú vetőmag előállításánál. A szántóföldi ellenőrzés során a hímsterilitás megállapítása a virágok termékeny portok hiányára irányuló vizsgálata útján történik.
A hibrid-előállításban felhasznált hímsteril anyai szülők hímsterilitását a fajta fenntartójának igazolnia kell.
Az anyasorokban virágport hullató anyanövények aránya a termékenyülésre képes bibék megjelenése idején legfeljebb 0,5% lehet.
Min. 1,5 méter szélességű elválasztó sávot kell biztosítani az anyai és az apai pászták között.
Fajták Hibridek
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4 5 6
Izolációs távolság, más rokon fajoktól és fajtáktól, legalább méter 500 200 1500 1000
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb növény
db
1 3 1 3
Beltenyésztett vonalak, a mintaterek átlagában, legfeljebb
Hibrid előállításhoz felhasznált
% - - 0,1 -
- apai komponensek, a mintaterek átlagában, legfeljebb - - 0,1 0,3
- anyai komponensek, a mintaterek átlagában, legfeljebb - - 0,2 1,0
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb növény
db
Arankafélék (Cuscuta spp.) 0 0 0 0
Galaj fajok (Galium spp.) 2 5 2 5
Lórom fajok (Rumex spp.) 1 2 1 2
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) 3 5 3 5
Vadrepce (Sinapis arvensis) 1 2 1 2
Vadzab (Avena spp.) 0,2 0,5 0,2 0,5
Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Repcemozaik és fodros mozaikvírus (Savoia napi)
minősítő szám 3
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb Baktériumos feketeerűség (Xanthomonas campestris)
2
Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea)
Alternária (Alternaria spp.)
Alternáriás feketefoltosság (Alternaria brassicae)
Alternáriás szárazfoltosság (Alternaria raphani)
Lisztharmat (Erysiphe spp.)
Peronoszpóra (Peronospora brassicae, Parborascens)
Repcerák (Leptosphaeria maculans)
Rozsda (Puccinia spp.)
2

2. *  Tarlórépa (Brassica rapa L. var. rapa)

Dugvány esetén
Az ellenőrzés száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés a dugványok kifejlődésekor,
2. ellenőrzés válogatás után, kiültetés előtt.
Magtermő esetén
Az ellenőrzés száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzás idején,
2. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény-korlátozás: 5 év.
A mintatér nagysága: 200 db növény.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I.
szaporítási fok
1 2 3 4
Elválasztó sáv, legalább dugvány esetén méter 2
Izolációs távolság, más fajtától és egyéb
Brassica fajoktól, legalább magtermő esetén
500 200
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 4
Idegen Brassica faj
a mintaterek átlagában, legfeljebb
növény
db
0
Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
0 1
Felmagzó dugvány mintaterenként 0
Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Arankafélék (Cuscuta spp.) 0 0
Galaj fajok (Galium spp.) 2 5
Lórom fajok (Rumex spp.) 1 2
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) 3 5
Vadrepce (Sinapis arvensis) 1 2
Vadzab fajok (Avena spp.) 0,2 0,5
Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fekete rothadás (Xanthomonas campestris)
Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris)
% 5
Gombás megbetegedések
a mintaterek átlagában legfeljebb
Lisztharmat (Erysiphe communis)
minősítő szám 2

3. *  Napraforgó (Helianthus annuus L.)

3.1. Szabadelvirágzású fajták és hibridek apai szülő komponensei

3.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

3.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

3.1.2.1. Első ellenőrzés (fővirágzás előtti ellenőrzés): a virágzás kezdetén, amikor a virágzás az anyasorok növényeinek legfeljebb 5-10%-án kezdődött meg.

3.1.2.2. Második ellenőrzés (virágzási ellenőrzés): fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50-60%-os.

3.1.2.3. Harmadik ellenőrzés (érési ellenőrzés): a betakarítás előtt 5-7 nappal.

3.1.3. Elővetemény-korlátozás: a napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző öt évben semmilyen célra nem termeltek.

3.1.4. A mintatér nagysága: 100 növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

3.1.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után 2 db.

3.2. Hibridek és hibridek anyai szülő komponensei

3.2.1. Az ellenőrzések száma: öt.

3.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

3.2.2.1. Első ellenőrzés (virágzás előtti ellenőrzés): bimbós állapotban.

3.2.2.2. Második ellenőrzés: a virágzás kezdeti időszakában, amikor a virágzás megkezdődött, az anyasorok növényeinek 5-10%-án.

3.2.2.3. Harmadik ellenőrzés: a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt.

3.2.2.4. Negyedik ellenőrzés: a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt. (A 3.2.2.2., 3.2.2.3. és 3.2.2.4. pont alatti ellenőrzések együtt: virágzási ellenőrzések.)

3.2.2.5. Ötödik ellenőrzés: a virágzást követően, a betakarítás előtt 5-7 nappal.

3.2.3. Elővetemény-korlátozás: A napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző öt évben semmilyen célra nem termeltek.

3.2.4. A mintatér nagysága: 100 db növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

3.2.5. A mintaterek száma:

A B
1. A terület nagysága (ha) A mintaterek száma (db)
2. 8 vagy annál kevesebb 5
3. 8,1-16 8
4. 16,1-25 10
5. 25,1-40 15
6. 40,1-60 20
7. 60,1-85 25
8. 85,1 vagy annál több 30

3.2.6. Hibridek elit vetőmagjának kell tekinteni az áruhibrid vetőmag-előállítására kiadott szülői komponens vetőmagját.

3.2.7. Hibridek I. szaporítási fokú vetőmagjának kell tekinteni az árutermesztés alapját képező Hibrid F1 vetőmagját - a kombináció típusától függetlenül -, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek.

3.3. Egyéb követelmények:

3.3.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

3.3.2. Az azonos apával, de eltérő anyával történő keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállítás megengedett. Ebben az esetben az izolációs távolságon belül levő napraforgó vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni. Ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább 4 sorral meg kell növelni.

3.3.3. Virágport hullató, fajtaazonos egyednek kell értékelni a steril anyasorokban azt a növényt, amelynek tányérján legalább két körben látható fekete porzó.

3.3.4. A keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállításokban a virágzást befejezettnek kell tekinteni, ha az anyai növényállományban már nincs ki nem nyílott tányér. Az anyai növényállományból a ki nem nyílott tányérokat legkésőbb az 5. ellenőrzésig el kell távolítani.

3.4. A bázis vetőmaggal szemben támasztott fajtatisztasági követelmények:

Az első szaporítási fokú hibrid F1 vetőmag-előállító tábla anya és apasoraiban az összes idegen növények aránya az 5%-ot nem haladhatja meg, amelyet az első ellenőrzésen minősíteni kell.

3.5. Az apasorok eltávolításának ellenőrzése:

3.5.1. A keresztezéssel végzett napraforgó elit és I. szaporítási fokú vetőmag-előállítások apasorainak növényállományát legkésőbb az 5. ellenőrzésig maradéktalanul el kell távolítani.

3.5.2. Mintavételi kötelezettség gélelektroforézises vizsgálat céljára:

3.5.2.1. A fajtatisztaság további ellenőrzése céljából gélelektroforézises vizsgálatot kell végezni, kivéve, ha a vetőmag-előállítás zárt körzetben vagy szabadelvirágzású fajtáknál legalább 1000 m, szülői komponens vetőmag-előállításnál legalább 3000 m, illetve áruhibrid-előállítás legalább 1000 m izolációs távolság mellett történik.

3.5.2.2. A vizsgálathoz a vetőmag-előállító tábláról kell mintát venni. A magot érlelt növényeknél az idegen pollenforrás irányába eső 3 pászta, illetve nem párhuzamos sorok esetén 30 méter szélességnyi növényállományból, illetve szabadelvirágzású fajták és apai szülőkomponensek esetében idegen pollenforrás irányába eső 10 pászta, illetve nem párhuzamos sorok esetén 50 méter szélességnyi növényállományból 1 db 2 kg-os mintát kell venni.

3.6. A gélelektroforézises vizsgálattal megállapított fajtatisztaságot az alábbi határérték alkalmazásával kell minősíteni:

3.6.1. Elit szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 5%.

3.6.2. I. szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 10%.

3.6.3. A határértéket meghaladó mértékű idegentartalom esetén a vetőmag-előállító tábla minősítése alkalmatlan, termése vetőmagként nem minősíthető és nem forgalmazható.

3.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

A B C D
1. A vizsgálat tárgya Egység Elit szaporítási fok I. szaporítási fok
2. 1. Izolációs távolság szabadvirágzású fajták esetén, legalább méter 750 500
3. 2. Izolációs távolság hibridek és hibrid szülő komponensek esetén, legalább méter 1500 500
4. 3. Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2 2
5. 4. Kultúrállapot, legalább értékszám 4 4
6. 5. Fejlettség, legalább értékszám 4 4
7. 6. Kiegyenlítettség, legalább értékszám 4 4
8. 7. Idegen fajta (a mintaterek átlagában legfeljebb) összesen, szabadvirágzású fajták esetén % 0,5 1
9. 8. Hibrid és keresztezéses hibrid szülő komponensek esetén:
10. 8.1. Idegen fajta az anyasorokban az érési ellenőrzésen % 0,5 1,0
11. 8.2. Virágport hullató idegen fajta az apasorokban a virágzási ellenőrzéseken összesen % 0,2 0,5
12. 8.3. Virágport hullató fajtaazonos növény az anyasorokban a virágzási ellenőrzéseken összesen % 0,5 0,5
13. 8.4. Virágport hullató idegen fajta az anyasorokban a virágzási ellenőrzéseken összesen % 0,2 0,2
14. 8.5. Idegen fajta nem keresztezéses hibrid szülő komponens esetén, a mintaterek átlagában, legfeljebb % 0,2 -
15. 8.6. Virágport nem hullató idegen fajta a virágzási ellenőrzésen, összesen % 0,3 0,3
16. 9. Idegen kultúr- és gyomnövények (a mintaterek átlagában legfeljebb):
17. 9.1. Arankafélék (Cuscuta spp.) db (növény) 0 0
18. 9.2. Szádor fajok (Orobanche spp.) db (növény) 0 0
19. 9.3. Fenyércirok (Sorghum halepense) db (növény) 0,2 0,5
20. 9.4. Vadzab (Avena spp.) db (növény) 0,2 0,5
21. 9.5. Szerbtövis (Xanthium spp.) db (növény) 1 2
22. 10. Idegen kultúr- és gyomnövények (a mintaterek átlagában összesen, legfejlebb):
23. 10.1. Beléndek (Hyosciamus niger) db (növény) 5 10
24. 10.2. Csattanó maszlag (Datura stramonium) db (növény) 5 10
25. 10.3. Foltos bürök (Conium maculatum) db (növény) 5 10
26. 10.4. Galaj fajok (Galium spp.) db (növény) 5 10
27. 10.5. Lórom fajok (Rumex spp.) db (növény) 5 10
28. 10.6. Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) db (növény) 5 10
29. 11. Gombabetegségek (mintaterek átlagában, legfeljebb az utolsó ellenőrzéskor):
30. 11.1. Diaporte (Diaporthe helianthii) a tányéron növény % 3 3
31. 11.2. Diaporte (Diaporthe helianthii) a száron növény % 30 30
32. 11.3. Peronoszpóra (Plasmopara halstedii) növény % 0,2 0,2
33. 11.4. Szürkepenész (Botrytis cinerea) és
Fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) összesen
növény % 10 10

4. Len /olajlen és rostlen/ (Linum usitatissimum L.)

Az ellenőrzések száma: 2.
Az ellenőrzések időpontja: 1. ellenőrzés virágzáskor
2. ellenőrzés éréskor
Elővetemény korlátozás: Nincs.
A mintatér nagysága: 100 m2.
A mintaterek száma: 20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények: Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit € fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. III. fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább a II. fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
A vizsgálat tárgya Egység Elit I. II.
szaporítási fok
1 2 3 4 5
Elválasztó sáv, legalább m 2
Gyomosság, legfeljebb minősítő szám 2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
értékszám 3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb növény 0 2 4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb db
Arankafélék (Cuscuta spp.) 0 0
Réti ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides) 1 2
Szédítő vadóc (Lolium temulentum) 1 2
Szulák keserűfű-fajok (Polygonum convolvulus) 5 15
Vadzab fajok (Avena spp.) 0,2 0,5
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Borsmustár (Eruca sativa)
Duzzadt gomborka (Camelina alyssum)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Sinapis és Brassica fajok
5 15
Gombabetegségek a mintaterek átlagában együttesen legfeljebb %
Polispórás szárbarnulás és szártörés (Polyspora lini)
Lenragya vagy pazmo (Septoria linicola)
- olajlen esetén 5 10
- rostlen esetén 0 5
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Lenfenésedés (Colletotrichum lini) Lenrozsda (Melampsora lini) Fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum f. lini)
minősítő szám 2