Hatály: közlönyállapot (2004.VII.30.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet

a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek

1. § E rendelet hatálya alá tartoznak az alábbi szervezetek:

a) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség, valamint költségvetési szervei,

b) a Belügyminisztérium és költségvetési szervei,

c) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok,

d) a védelmi célú tartalékokat kezelő szervezetek,

e) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és költségvetési szervei,

f) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága.

A rendelet hatálya alá tartozó beszerzések

2. § A rendelet hatálya kiterjed a Kbt. szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű, az 1. számú mellékletben felsorolt, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére (a továbbiakban: haditechnikai eszköz), kivéve, ha az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) Honvédelmi érdekekre tekintettel - a Nemzetbiztonsági Kabinet előzetes állásfoglalása alapján - a Kormány e rendelet szabályainak alkalmazását kizáró döntést hozhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötés során a polgári jogi és nemzetközi magánjogi szerződések megkötésének szabályait kell alkalmazni.

4. § E rendelet alkalmazásában

a) interoperabilitás (együtt alkalmazhatóság): a technikai rendszerek vagy egységek azon képessége, hogy más rendszereknek vagy egységeknek szolgáltatást nyújtsanak, illetve azoktól szolgáltatást fogadjanak;

b) ajánlatkérő: azon szervezet, amely önálló költségvetési fejezettel rendelkezik, így a beszerzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására önállóan jogosult, vagy az önálló fejezettel rendelkező szervezettől megbízást kap a beszerzési eljárás lefolytatására;

c) ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a beszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;

d) alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi;

e) NATO beszállítói névjegyzék: az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet 23. §-ában meghatározott nyilvántartás;

f) honvédelmi érdek: az ország védelmi képességét, biztonságát meghatározó módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen az alkotmányos rend védelméhez, a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához fűződő érdekeket;

g) nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. §-ának a) pontjában meghatározott fogalom;

h) beszerzési eljárás előkészítése: az adott beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a beszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;

i) védelmi célú tartalékok: a külön jogszabályban felsorolt állami készletek;

j) tartalékkezelő: külön jogszabályban megnevezett felelős vezető által erre a célra alapított, illetve külön jogszabály alapján átruházott jogkörrel a feladatot végző költségvetési szerv vagy egyéb gazdálkodó szervezet.

Az eljárás alapelvei

5. § (1) A beszerzési eljárásban - beleértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.

(3) Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a beszerzési eljárásban.

(4) A beszerzés során a gazdaságosság, a honvédelem és a nemzetbiztonság, továbbá az állami és szolgálati titok védelmének szempontjait egyaránt figyelembe kell venni. A beszerzés során fokozottan figyelembe kell venni a mindenkori munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.

(5) E rendelet szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e rendelet az eltérést kifejezetten megengedi.

II. Fejezet

A beszerzési eljárás általános szabályai

Felelősségi rend

6. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű az (1) bekezdésnek megfelelő beszerzési szabályzattal, legkésőbb az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

A beszerzési eljárás dokumentálása

7. § (1) Az ajánlatkérő minden egyes beszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni.

(2) A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a beszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni.

(3) Az ajánlatkérő köteles az eljáró bíróság, az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a beszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.

A határidők számítása

8. § (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A beszerzési eljárás fajtái

9. § (1) A beszerzési eljárás nyílt vagy tárgyalásos eljárás lehet. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet megengedi.

(2) A beszerzési eljárásban nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(3) A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.

(4) A tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A hirdetmények megküldése és közzététele

10. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén legalább egy országosan megjelenő napilapban, valamint a rendelet hatálya alá tartozó szervezetek és szervek hivatalos honlapján történő közzétételt kell érteni, továbbá ajánlatkérőnek tájékoztatás céljából jogában áll a hirdetményt - a sajtóban történő megjelenést követően - bármilyen más fórumon megjelentetni.

(2) A sajtóban történő megjelenés napja egyben a hirdetmény közzétételének napja.

A beszerzés értéke

11. § (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).

(2) A beszerzés megkezdésén a beszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját kell érteni.

12. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is,

b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

13. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

14. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.

15. § (1) Tilos e rendelet megkerülése céljával beszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt, és

b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá

c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a Kbt. szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt beszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e rendelet megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e rendelet szerinti beszerzési eljárásban szerzik be.

(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e rendelet szerinti beszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak e rendelet szerinti beszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

A műszaki leírás

16. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy műszaki dokumentációban köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.

(2) A beszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabványok sérelme nélkül - az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra, katonai szabványokra vagy közös műszaki leírásokra való hivatkozással kell meghatározni.

(3) Ha ajánlatkérő a beszerzési műszaki leírást nem határozza meg, ennek indokát lehetőség szerint meg kell adnia az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban.

A nyílt eljárás

Az ajánlati felhívás

17. § (1) A nyílt eljárás a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2) A beszerzés mennyiségét ajánlatkérő úgy is meghatározhatja, hogy a legalacsonyabb vagy legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetővé teheti a beszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a beszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

(4) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot.

(5) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

18. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban a vonatkozó jogszabályok szerint az ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni.

(2) Az ajánlati felhívásban meg kell adni az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontját.

A dokumentáció

19. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt készíthet, amely egyebek mellett tartalmazhatja a részletes szerződési feltételeket és a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti dokumentációt készít, úgy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.

(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig rendelkezésre álljon.

(4) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(5) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz munkanapon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást;

b) az eljárás a 48. § d) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

A kiegészítő tájékoztatás

20. § (1) Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.

(3) A kiegészítő tájékoztatás megadása során tekintettel kell lenni az 5. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőségi követelményre. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.

Bírálati szempontok

21. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni

a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;

b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);

c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;

d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok (c) pont) közötti pontszámot.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága;

b) a részszempontok körében mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;

c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);

d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.

(5) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani a dokumentációban - vagy ha ajánlatkérő dokumentációt nem készít, az ajánlati felhívásban - köteles meghatározni a részszempontokat, szükség esetén azok alszempontjait és az azok súlyát meghatározó szorzószámokat.

Az ajánlati biztosíték

22. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben és módon kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

(2) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, az ajánlattevő ajánlati kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.

(3) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(4) A biztosítékot vissza kell fizetni

a) az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz munkanapon belül;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 47. § (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz munkanapon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik;

c) az ajánlattevők részére, ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;

d) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 47. § (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha az ajánlatkérő a szerződést nem köti meg.

Kizáró okok

23. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;

b) tevékenységét felfüggesztette, vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;

d) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;

e) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési, illetve e rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adatszolgáltatását jogerősen megállapították;

f) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került az eltiltás ideje alatt.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(3) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

24. § Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg a d)-e), valamint g) pont tekintetében alvállalkozó, aki

a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el,

b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította,

c) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési, illetve e rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította,

d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve,

e) a tevékenység végzéséhez a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik,

f) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi - három évnél nem régebben lezárult - beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud,

g) törlésre került a NATO beszállítói névjegyzékből.

25. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a (2) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 23. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 24. § hatálya alá.

(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:

a) a 23. § és a 24. § esetében az e rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárás ajánlattételi határidő lejártának időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy bírósági vagy illetékes hatósági, kamarai igazolást, vagy az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát;

b) ha az adott állam, illetékes bírósága vagy hatósága nem bocsát ki a 23. § vagy 24. § szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki a 23. § vagy 24. § hivatkozott esetek mindegyikére, vagy ha a kibocsátásra jogosított szervek eljárási időtartama meghaladja az ajánlattételi határidőt, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozatot.

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

26. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is - az ajánlatkérő kizárólag a 27-29. §-ban meghatározott módon írhatja elő.

(2) Azon ajánlattevők és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében, akik szerepelnek a NATO beszállítók névjegyzékén, az ajánlatkérő részben vagy egészben eltekinthet az alkalmasság igazolásától, kivéve, ha ajánlatkérő a NATO beszállítói jegyzékre történő felkerülés feltételeihez képest szigorúbban állapítja meg a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételeit.

27. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható

a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;

b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);

c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban e rendelet hatálya alá tartozó beszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;

d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.

(2) Szolgáltatás megrendelése esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható továbbá meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással.

28. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében igazolható

a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szállításainak, ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével);

b) a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

e) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak;

f) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál.

(2) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével);

b) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek;

c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

g) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni.

29. § (1) Az ajánlatkérő a 27. §-ban és a 28. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 27. §-ban, mind a 28. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek a 27. §-ban és a 28. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a beszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(4) Az ajánlatkérő a 27. §-ban és a 28. §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

(5) Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

Az ajánlat

30. § Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.

31. § (1) Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni

a) a beszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg

b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

32. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(2) Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

Az ajánlattételi határidő és az ajánlati kötöttség

33. § Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.

34. § Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidőt indokolt esetben - legfeljebb egy alkalommal - 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az ajánlattételi határidő lejárta előtt a rendelet 3. számú melléklete szerinti hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt.

35. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt a 3. számú melléklet szerinti hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 33. §-ban foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig 3. számú melléklet szerinti hirdetménnyel visszavonhatja.

36. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

37. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.

(2) Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

Az ajánlatok benyújtása és felbontása

38. § (1) Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(3) Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja, hogy az ajánlatot - az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon - meg kell erősítenie az ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban.

39. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), az ajánlattevő által vállalt teljesítési határidőt, az ajánlati felhívásban előírtak szerint a kért ellenszolgáltatás mértékét.

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

Az ajánlatok elbírálása

40. § (1) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont szerint kell értékelni.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.

41. § Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a beszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

42. § (1) Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.

(2) Ha az ajánlatkérő hiánypótlást rendel el, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.

43. § Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.

44. § (1) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.

(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről.

(3) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.

45. § (1) Az ajánlat érvénytelen, ha

a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;

c) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

d) az ajánlattevő, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;

f) a 44. § (3) bekezdése szerint lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz.

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

a) a kizáró okok (23-24. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát;

b) részéről a kizáró ok (23-24. §) az eljárás során következett be.

(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [5. § (3) bekezdése], illetőleg

b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [5. § (3) bekezdése].

(4) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

46. § (1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok, alszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

(2) Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

47. § (1) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 21. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.

48. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be ajánlatot;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;

c) egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;

d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja (41. §);

e) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés e) pontja szerinti kizárásról tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát.

Az eredményhirdetés

49. § Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a 4. számú melléklet szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról.

50. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban: együtt: eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított 60 napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - két alkalommal, legfeljebb összesen 120 nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról, valamint a szerződéskötés új időpontjáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben - ha szükséges - az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.

(4) Az ajánlatkérő az eredményhirdetést az ajánlati felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról, valamint a szerződéskötés új korábbi időpontjáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

51. § Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket.

52. § (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 4. számú melléklet szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távollevő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni.

(2) A beszerzési eljárás a szerződés megkötésével zárul le, vagy ha az eljárás eredménytelen, az eredményhirdetés időpontjával.

A szerződés megkötése

53. § (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a 47. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni.

(2) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított ötödik napnál korábbi és kilencvenedik napnál későbbi időpontban.

(3) Az ajánlatkérő a 47. § szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

A tárgyalásos eljárás

54. § A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.

55. § Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha

a) a nyílt eljárás - a 48. § d) vagy e) pontjában foglaltak kivételével - eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben lényegesen nem változtak meg,

b) az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását,

c) az érintett dolgot, szolgáltatást kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi.

56. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha

a) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;

b) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e rendeletben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;

c) a beszerzés kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

d) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése esetén a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működésben és a karbantartásban;

e) az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás bonyolultsága, komplexitása azt indokolttá teszi;

f) az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás természete, vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;

g) nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekből a hazai hadiipari termelő vagy szolgáltató kapacitások fenntartása indokolja, hogy egy meghatározott forrásból történjen a beszerzés;

h) a beszerzés egy előzetes kutatás-fejlesztési eljárás során, kifejezetten katonai célra és katonai követelmények alapján kifejlesztett eszköz, szolgáltatás beszerzésére irányul;

i) a beszerzések a nemzetközi katonai tevékenységek egységes technikai biztosítása és az interoperabilitás megteremtése érdekében válnak szükségessé;

j) az Országgyűlés vagy a Kormány által elrendelt speciális alkalmazásra felállítandó szervezetek felszereléséhez válik szükségessé a beszerzés;

k) a haderő valamely meghatározó képességét befolyásoló technikai eszköz meghibásodás elhárítását célzó beszerzés esetében.

(2) Az (1) bekezdés e), f), valamint j) pontja szerinti esetekben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

57. § A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból - részvételi szakasz, ajánlattételi szakasz - áll.

A részvételi szakasz

58. § (1) A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.

(2) A részvételi szakaszban a 17. § (2) bekezdését, a 19-20. §-t, a 23-32. §-t, a 34. §-t, a 38. §-t, a 39. § (1)-(2) és (4) bekezdését, a 40-43. §-t, az 50-51. §-t és az 52. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

Az eljárás megindítása, a részvételi felhívás

59. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő az 5. számú melléklet szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2) Az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

A részvételi határidő

60. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezési határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt a 3. számú melléklet szerinti hirdetményt kell közzétenni, amelyben új részvételi jelentkezési határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást a részvételi jelentkezési határidő lejártáig 3. számú melléklet szerinti hirdetménnyel visszavonhatja.

A részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása

61. § A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).

A részvételi jelentkezések elbírálása

62. § (1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz;

c) a részvételre jelentkezőt, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

d) a részvételre jelentkező, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

e) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

a) a kizáró okok (23-24. §) ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését;

b) részéről a kizáró ok (23-24. §) az eljárás során következett be.

(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [5. § (3) bekezdése].

63. § Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be részvételi jelentkezést,

b) kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezéseket nyújtottak be,

c) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja (41. §),

d) valamelyik részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt.

64. § Eredménytelen részvételi szakasz esetén a beszerzési eljárás az eredményhirdetés időpontjával zárul le.

Az ajánlattételi szakasz

65. § Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak és érvényesnek minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást megküldeni.

66. § Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail),

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra,

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg,

d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá,

e) az ajánlattételi határidőt,

f) az ajánlat benyújtásának címét,

g) az ajánlattétel nyelvét,

h) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét,

i) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat,

j) az ajánlati kötöttség időtartamát,

k) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját,

l) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait,

m) az első tárgyalás időpontját.

67. § Az ajánlattételi szakaszban a 17. § (2)-(5) bekezdését, a 18-19. §-t, a 21-25. §-t, a 30-32. §-t, a 38-53. §-t megfelelően alkalmazni kell.

68. § (1) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők e rendeletben előírt legrövidebb időtartama.

(2) A tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakában nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 35-36. § szerinti ajánlati kötöttsége. A végső ajánlat megtételével ajánlati kötöttség jön létre. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és a végső ajánlat tartalma szerint kell megkötni.

(3) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az eredményhirdetést a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni. Egyebekben az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályai

69. § (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás az ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.

(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) a tárgyalásos eljárás 56. § szerinti jogcímét;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a beszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;

e) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

i) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú (alternatív) ajánlatot;

j) az ajánlatok bírálati szempontját [21. § (2) bek.];

k) a kizáró okokat;

l) az alkalmassági követelményeket;

m) az ajánlattételi határidőt;

n) az ajánlat benyújtásának címét;

o) az ajánlattétel nyelvét;

p) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;

q) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;

r) az első tárgyalás időpontját;

s) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját.

70. § (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban a 17. § (2)-(5) bekezdését, a 18-19. §-t, a 21-32. §-t, valamint a 38-53. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az 56. § b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 23. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat, figyelemmel a 25. § rendelkezéseire, legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.

A szűkítéses tárgyalásos eljárás

71. § (1) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárás esetében szűkítéses tárgyalásos eljárás tartására jogosult.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi felhívásban, míg hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívásban köteles az ajánlattevőket tájékoztatni, hogy szűkítéses tárgyalásos eljárást akar lefolytatni.

72. § (1) A szűkítéses tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő jogosult az ajánlatok elbírálását két fordulóban végezni.

(2) A szűkítéses tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívás tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az elbírálás második fordulójában legfeljebb hány ajánlattevővel fog tárgyalni, ezek száma nem lehet kettőnél kevesebb. Ha ez az ajánlattételi felhívás megküldésekor az ajánlatkérő számára ismert, az ajánlattételi felhívás tartalmazza azt is, hogy az elbírálás második fordulójában mely részszempontok alapján fogja kiválasztani az eljárás nyertesét.

(3) Az ajánlatkérő legkésőbb az első forduló utolsó tárgyalásán köteles az ajánlattevőkkel közölni, hogy kíván-e szűkítést tartani.

73. § (1) A szűkítéses tárgyalásos eljárásban érkezett ajánlatok elbírálásának első fordulójában az ajánlatkérő az összes ajánlattevővel, a második fordulóban pedig a (2) bekezdés a) pontja szerint kiválasztott ajánlattevőkkel szabadon tárgyal.

(2) A szűkítéses tárgyalásos eljárásban érkezett ajánlatok elbírálására és az első forduló eredményének kihirdetésére a rendelet 43-46. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) nem a nyertes ajánlattevőt kell kiválasztani, hanem azokat az - ajánlattételi felhívásban meghatározott számú - legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőket, akikkel az ajánlatkérő az elbírálás további fordulójában tárgyalni fog, a rendelet 4. számú melléklete szerinti összegezés 4. a) pontját is ennek megfelelően kell kitölteni;

b) a rendelet 4. számú melléklete szerinti összegezés 4. b) pontját nem kell kitölteni;

c) ha az ajánlattételi felhívásban nem közölték, a rendelet 4. számú melléklete szerinti összegezésben kell feltüntetni, hogy az ajánlatkérő az elbírálás második fordulójában mely részszempontok alapján fogja kiválasztani az eljárás nyertesét.

74. § (1) Az ajánlatkérő jogosult az elbírálás első fordulója alapján kiválasztani a nyertes ajánlattevőt és az eljárás eredményét kihirdetni, ezt a döntését a rendelet 4. számú melléklete szerinti összegezésbe kell foglalnia.

(2) Az elbírálás második fordulójával kapcsolatos tárgyalás, valamint a szerződéskötés időpontjáról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja a 72. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ajánlattevőket.

(3) Az elbírálás második fordulójának eredményéről az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja a 72. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ajánlattevőket.

III. Fejezet

Ellentételezés

75. § (1) Az ajánlattevő köteles ellentételezési kötelezettséget vállalni, amennyiben a beszerzés értékéből a külföldi szállító vagy beszállító részére történő kifizetés eléri vagy meghaladja az egymilliárd forintot. Ennek feltételeiről az ajánlattevő a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal külön megállapodást köt.

(2) Az ajánlatkérő csak olyan ajánlatot fogadhat el, amelyben az ajánlattevő az ellentételezés mértékének legalább harminc százalékát kitevő magyarországi beruházást vállal.

(3) Az ellentételezés kereteinek meghatározásáért és bonyolításáért a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a felelős, ezért képviselője folyamatosan részt vesz a beszerzési eljárásban. Részvételével biztosítja, hogy az ellentételezés mértéke és módja az adott eljárásra kerüljön kidolgozásra.

IV. Fejezet

Jogorvoslat

76. § (1) A beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a feleknek törekedniük kell a megegyezésre.

(2) Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, a fennmaradó vitás kérdések eldöntése bírói út igénybevételével lehetséges. Az ajánlatkérőnek ebben az esetben az irányító vagy felügyeleti szervét tájékoztatnia kell.

(3) E rendelet szabályainak megsértéséből eredő igények érvényesítésére a polgári jogi igény érvényesítésére vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

77. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez

A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk, illetőleg kapcsolódó szolgáltatások

I. Fejezet

Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek (ML 1 * )

a) Puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok, géppisztolyok és géppuskák;

b) Sima csövű fegyverek, a következők szerint:

1. Kizárólag katonai használatra tervezett sima csövű fegyverek;

2. Más sima csövű fegyverek, a következők szerint:

a) Teljesen automata típusok;

b) Félautomata és pumpás működtetésű típusok;

c) Hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;

d) Az a), b) és c) alpontokban szereplő fegyverek hangtompítói, különleges fegyverállványok, csatlakozó (kapcsolódó) elemek, fegyver alkatrészek és tartozékok, fegyver célzókészülékek és lángrejtők.

II. Fejezet

20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,50 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint (ML 2)

a) Ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, tankelhárító (páncéltörő) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, és az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök;

Megjegyzés:

A II. fejezet a) pontja magába foglalja a porlasztókat, adagolókat, tárolótartályokat és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek a II. fejezet a) pontjában felsorolt berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak.

b) Katonai füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok.

c) Fegyver célzókészülékek.

III. Fejezet

Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint (ML 3)

a) Az I., II. vagy XII. fejezetek által a Jegyzék hatálya alá vont fegyverek és fegyverzetek lőszerei;

b) Kifejezetten a III. fejezet a) pontjában szereplő lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek.

Megjegyzés:

A kifejezetten e célra tervezett alkatrészek felölelik az alábbiakat:

a) Fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, csészék, hüvelycsatlakozók, forgó hevederek és lőszerek fém alkatrészei;

b) Biztosító és robbantó eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantóvezetékek csatlakozói;

c) Egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;

d) Éghető töltényhüvelyek;

e) Lőszerek, kazettás lőszerek és ezekbe szerelt aknák, bombák és végfázis-vezérlésű lövedékek.

IV. Fejezet

Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek, és kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek (ML 4)

Általános megjegyzés:

Az irányítás és navigáció eszközei a XI. fejezet g) alpontjában találhatók.

a) Bombák, torpedók, gránátok, füstgránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök és romboló készletek, pirotechnikai eszközök, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják);

Megjegyzés:

A IV. fejezet a) pontja magába foglalja:

1. Füstgránátokat, gyújtóbombákat, gyújtólövedékeket és robbanó eszközöket;

2. Rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait;

b) Kifejezetten a IV. fejezet a) pontjában szereplő tételek alábbi műveleteire tervezett berendezések: azok kezelése, ellenőrzése, működtetése, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátása, indítása, lerakása, élesítése, felszedése, hatástalanítása, zavarása, robbantása vagy érzékelése.

Megjegyzés:

A IV. fejezet b) pontja magába foglalja:

1. Mobil gáz-cseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;

2. Különleges (pl. úsztatható) villamos vezetéket (kábelt), amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.

Műszaki megjegyzés:

1. Azon kézi készülékek, amelyeket a kialakításuk csak fém tárgyak kizárólagos kimutatására tesz alkalmassá és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól, nem tekinthetők olyan különlegesen tervezett eszközöknek, amelyek a IV. fejezet szerinti termékek kimutatására szolgálnak.

2. A gyalogság elleni aknák vonatkozásában az Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott Egyezmény szerint kell eljárni. Lásd még az 1998. évi X. törvényt.

V. Fejezet

Tűzvezető és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, kapcsolódó rendszerek, ellenőrző, illesztő és ellentevékenység berendezései a következők szerint, amelyeket kifejezetten katonai célra terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények (ML 5)

a) Fegyver irányzékok, bombavető számítógépek, lövegbeállító irányzó berendezések és fegyverzet tűzvezető rendszerek;

b) Cél-felderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatelemzés, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzorintegrációs berendezések;

c) Az V. fejezet a) és b) pontjaiban felsorolt eszközök elleni ellentevékenység eszközei;

d) Az V. fejezet a) és b) pontjaiban felsorolt eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.

VI. Fejezet

Szárazföldi járművek és részegységeik a következők szerint (ML 6)

Általános megjegyzés:

Az irányítás és navigáció eszközei a XI. fejezet g) pontjában találhatók.

a) Kifejezetten katonai célra tervezett, vagy módosított szárazföldi járművek és részegységeik;

Műszaki megjegyzés:

A VI. fejezet a) pontja szerint a szárazföldi járművek fogalomkör magába foglalja a pótkocsikat is.

b) Összkerékmeghajtású járművek, amelyek terepjáró képességgel rendelkeznek és már eredetileg is úgy voltak gyártva, vagy utóbb el lettek látva a III. szintnek (Lásd NIJ 0108/1985. szeptember 01., vagy a vonatkozó nemzeti szabványnak) megfelelő, vagy jobb ballisztikai (golyóálló) védelmi képességet biztosító anyagokkal;

Megjegyzés:

Lásd még a XIII. fejezet a) pontját.

1. sz. Megjegyzés: A VI. fejezet a) pontja magába foglalja az alábbiakat:

a) Harckocsik (tankok) és más katonai fegyverrel ellátott járművek és olyan katonai járművek, amelyek fegyverek elhelyezésére szolgáló elő-beépítésekkel, vagy aknalerakó, vagy a IV. fejezetben felsorolt fegyverzet indítására szolgáló eszközökkel vannak ellátva;

b) Páncélozott járművek;

c) Kétéltű és úszó (mély vízen is átkelő) járművek;

d) Mentő (javító) járművek, járművek fegyverrendszerek vontatására, illetve lőszer szállítására; a rakomány megfelelő kezelésére szolgáló berendezések;

e) Katonai terepjáró-töltőgépkocsikat, illetve üzemanyagtöltő félpótkocsikat.

2. sz. Megjegyzés: A VI. fejezet a) pontja szerint haditechnikai eszköz a szárazföldi jármű, ha kifejezetten katonai használatra történő módosítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magába foglal egy vagy több kifejezetten katonai használatra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak:

a) Pneumatikus kerékköpeny, amely kifejezetten golyóálló tulajdonsággal van megtervezve vagy kilyukasztva is futóképes;

b) Kerékköpeny légnyomás szabályozó rendszer, amelyet a mozgó jármű belsejéből (kabinjából) lehet működtetni;

c) Az érzékeny részek páncélozott védelme (pl. üzemanyagtartály vagy járműkabin);

d) Különleges megerősítések fegyverzet felszereléséhez;

e) Világítás elsötétítés esetére.

3. sz. Megjegyzés: A VI. fejezet nem vonja a Jegyzék hatálya alá az olyan polgári gépkocsit vagy teherautót, amelyet pénz- vagy értékszállításra terveztek, vagy átalakítottak és páncélzattal vagy ballisztikai védelemmel láttak el.

VII. Fejezet

Vegyi vagy biológiai mérgező anyagok, könnygázok, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők, anyagok és technológiák a következők szerint (ML 7)

a) Katonai felhasználásra alkalmas biológiai ágensek és radioaktív anyagok, amelyek képesek emberekben, állatokban, berendezésekben, csapatokban vagy környezetben kárt tenni, és vegyi fegyver (CW) harcanyagok;

Megjegyzés:

A VII. fejezet a) pontja magában foglalja a következőket:

1. Vegyi harcanyagok (CW), idegrendszerre ható anyagok:

a) O-Alkyl (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cycloalkyl-t) alkyl (Methyl, Ethyl, n-Propyl vagy Isopropyl) - phosphonofluoridates, úgy mint:

Sarin (GB): O-Isopropyl methylphosphono-fluoridate (CAS 107-44-8); és

Soman (GD): O-Pinacolyl methylphosphonofluoridate (CAS 96-64-0);

b) O-Alkyl (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cycloalkyl-t) N,N-dialkyl (Methyl, Ethyl, n-Propyl vagy Isopropyl) phosphoramidocyanidatok, úgy mint:

Tabun (GA): O-Ethyl N,N-dimethylphosphor-amidocyanidate

(CAS 77-81-6);

c) O-Alkyl (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cycloalkyl-t), S-2-dialkyl (Methyl, Ethyl, n-Propyl vagy Isopropyl)-aminoethyl, alkyl (Methyl, Ethyl, n-Propyl vagy Isopropyl) phosphonothiolatok és megfelelő alkylált és protonalt só, úgy mint:

VX: O-Ethyl S-2-diisopropylaminoethyl methyl phosphonothiolate

(CAS 50782-69-9);

2. Hólyaghúzó vegyi harcanyagok (CW):

a) Kénmustárok (Sulphur mustard), úgy mint:

2-Chloroethylchloromethylsulphide

(CAS 2625-76-5);

Bis (2-chloroethyl) sulphide (CAS 505-60-2);

Bis (2-chloroethylthio) methane (CAS 63869-13-6);

1,2-bis (2-chloroethylthio) ethane (CAS 3563-36-8);

1,3-bis (2-chloroethylthio)-n-propane (CAS 63905-10-2);

1,4-bis (2-chloroethylthio)-n-butane (CAS 142868-93-7);

1,5-bis (2-chloroethylthio)-n-pentane (CAS 142868-94-8);

Bis (2-chloroethylthiomethyl) ether (CAS 63918-90-1);

Bis (2-chloroethylthioethyl) ether (CAS 63918-89-8);

b) Hólyaghúzó harci gázok (Lewisit-ek), úgy mint:

2-chlorovinyldichloroarsine (CAS 541-25-3);

Tris (2-chlorovinyl) arsine (CAS 40334-70-1);

Bis (2-chlorovinyl) chloroarsine (CAS 40334-69-8);

c) Nitrogénmustárok, úgy mint:

HN1: bis (2-chloroethyl) ethylamine (CAS 538-07-8);

HN2: bis (2-chloroethyl) methylamine (CAS 51-75-2);

HN3: tris (2-chloroethyl) amine (CAS 555-77-1);

3. Cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok (CW), úgy mint:

3-Quinuclidinyl benzilate (BZ) (CAS 6581-06-2);

4. Lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok (CW), úgy mint:

1. Butyl 2-chloro-4-fluorophenoxyacetate (LNF);

2. 2,4,5-trichlorophenoxyacetic acid keverve 2,4-dichlorophenoxyacetic aciddal (Agent Orange).

b) Vegyi fegyver (CW) bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint:

1. Alkyl (Methyl, Ethyl, n-Propyl vagy Isopropyl Phosphonyl Difluorides, mint DF: Methyl Phosp-honyldifluoride (CAS 676-99-3);

2. O-Alkyl (amelyben a H egyenlő vagy kevesebb mint C10, beleértve a cycloalkyl-t) O-2-dialkyl (Methyl, Ethyl, n-Propyl vagy Isopropyl) aminoethyl alkyl (Methyl, Ethyl, n-Propyl vagy Isopropyl) phosphonites és megfelelő alkylált és protonált sók, úgy mint: QL: O-Ethyl-2-di-isopropylaminoethyl methylphosphonite (CAS 57856-11-8);

3. Chlorosarin: O-Isopropyl methylphosphonochloridate (CAS 1445-76-7);

4. Chlorosoman: O-Pinacolyl methylphosphonochloridate (CAS 7040-57-5);

c) Könnygázok és tömegoszlató anyagok, beleértve:

1. Bromobenzyl cyanide (CA) (CAS 5798-79-8);

2. o-Chlorobenzylidenemalononitrile (o-Chlorobenzalmalononitrile) (CS) (CAS 2698-41-1);

3. Phenylacyl chloride (w-chloroacetophenone) (CN) (CAS 532-27-4);

4. Dibenz-(b,f)-1,4-oxazephine (CR) (CAS 257-07-8);

d) A következőkben felsoroltak szétterítésére (szétszórására) kifejezetten katonai célra tervezett vagy módosított berendezések és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

1. Anyagok és ágensek, amelyek a VII. fejezet a) vagy c) pontjai hatálya alá tartoznak; vagy

2. Vegyi fegyverek (CW), amelyek a VII. fejezet b) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készülnek.

e) Védő és semlegesítő berendezések, azok kifejezetten ilyen célra tervezett részegységei, és különleges összetételű vegyi keverékek a következők szerint:

1. Kifejezetten védelmi célra tervezett, vagy katonai célra módosított berendezés a VII. fejezet a) vagy c) pontjai szerint felsorolt anyagok ellen és kifejezetten ahhoz tervezett részegységek;

Megjegyzés:

A VII. fejezet e) 1. alpontja magában foglalja a következőket:

a) A kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett, vagy módosított légkondicionáló berendezések;

b) Védő ruházat.

2. Kifejezetten vegyi mentesítésre tervezett, vagy katonai célra módosított berendezések és azok részegységei, amelyek a VII. fejezet a) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítését szolgálják;

3. Kifejezetten vegyi mentesítésre kifejlesztett/előállított vegyi keverékek, amelyek a VII. fejezet a) pont alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítését szolgálják;

Általános megjegyzés:

A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek az 1334/2000EK *  Mellékletének 1A004. pontjában találhatóak.

f) A kifejezetten katonai célra tervezett, a VII. fejezet a) vagy c) pontjai alatt felsorolt anyagok felderítésére és azonosítására szolgáló berendezések és azok részegységei;

Megjegyzés:

A VII. fejezet f) pontja alá nem tartoznak a személyi sugárzásmérő doziméterek.

Általános megjegyzés:

További információk az 1334/2000/EK Mellékletének 1A004. pontjában találhatók.

g) A kifejezetten a VII. fejezet a) pont alatt felsorolt vegyi harcanyagok (CW)/ágensek érzékelésére, vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „Biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák;

h) Vegyi harcanyagok (CW) semlegesítésére és lebontására szolgáló „Biokatalizátorok” és biológiai rendszerek a következők szerint:

1. A kifejezetten a VII. fejezet a) pontja alatt felsorolt vegyi harcanyagok (CW)/ágensek semlegesítésére és lebontására tervezett „Biokatalizátorok”, amelyek a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója, vagy genetikai manipulációja eredményeként jönnek létre;

2. Biológiai rendszerek az alábbiak szerint: „expresszió vektorok”, a h) 1. alpont hatálya alá tartozó „biokatalizátorok” előállítására specifikus genetikai információhordozó sejtkultúrák, vagy vírusok;

VIII. Fejezet

„Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, a következők szerint (ML 8)

Általános megjegyzés:

Csak olyan robbanóanyag tárolható és alkalmazható, amely megfelel a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából a Montreálban, 1991. március 1-jén elfogadott Egyezmény feltételeinek.

Lásd ugyanúgy az 1334/2000/EK Mellékletének 1C011. pontját.

a) „Robbanóanyagok” és azok keverékei:

1. ADNBF (aminodinitrobenzofuroxan vagy 7-amino-4,6-dinitrobenzofurazane-1-oxide) (CAS 97096-78-1);

2. BNCP [cis-bis (5-nitrotetrazolato) tetra amine-cobalt (III) perchlorate] (CAS 117412-28-9);

3. CL-14 (diamino dinitrobenzofuroxan vagy 5,7-diamino-4,6-initrobenzofurazane-1-oxid) (CAS 117907-74-1);

4. CL-20 (HNIW vagy Hexanitrohexaazaisowurtzitane) (CAS 135285-90-4);

CL-20 chlathrat-jai [lásd még VIII. fejezet g) „Perkurzorok” 3. és 4. alponjait];

5. CP [2-(5-cyanotetrazolato) penta amine-cobalt (III) perchlorate] (CAS 70247-32-4);

6. DADE (1,1-diamino-2,2-dinitroethylene, FOX7);

7. DATB (diaminotrinitrobenzene) (CAS 1630-08-6);

8. DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazine);

9. DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropyrazine-1-oxide, PZO) (CAS 194486-77-6);

10. DIPAM (3,3’-diamino-2,2’,4,4’,6,6’-hexanitrobiphenyl vagy dipicramide) (CAS 17215-44-0);

11. DNGU (DINGU vagy dinitroglycoluril) (CAS 55510-04-8);

12. Furazan-ok a következők szerint:

a) DAAOF (diaminoazoxyfurazan);

b) DAAzF (diaminoazofurazan) (CAS 78644-90-3);

13. HMX és változatai (lásd még a VIII. fejezet g) 5. pont alatti „prekurzorokat”) az alábbiak szerint:

a) HMX (Cyclotetramethylenetetranitramine, octahydro-1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetrazine,

1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetraza-cyclooctane, octogen vagy octogene) (CAS 2691-41-0);

b) HMX difluoroaminált analógjai;

c) K-55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabicyclo [3,3,0]-octanone-3, tetranitrosemiglycouril vagy keto-bicyclic HMX) (CAS 130256-72-3);

14. HNAD (hexanitroadamantane) (CAS 143850-71-9);

15. HNS (hexanitrostilbene) (CAS 20062-22-0);

16. Imidazol-ok, a következők szerint:

a) BNNII [Octahydro-2,5-bis(nitroimino)imidazo(4,5-d)imidazole];

b) DNI (2,4-dinitroimidazole) (CAS 5213-49-0);

c) FDIA (1-fluoro-2,4-dinitroimidazole);

d) NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitroimidazole];

e) PTIA (1-picryl-2,4,5-tinitroimidazole);

17. NTNMH [1-(2-nitrotriazolo)-2-dinitromethylene hydrazine];

18. NTO (ONTA vagy 3-nitro-1,2,4-triazol-5-on) (CAS 932-64-9);

19. Polynitrocuban-ok több mint négy nitro csoporttal;

20. PYX [2,6-Bis(picrylamino)-3,5-dinitropyridine] (CAS 38082-89-2);

21. RDX és változatai:

a) RDX (cyclotrimethylenetrinitramine, cyclonite, T4, hexahydro-1,3,5-trinitro-1,3,5-triazine, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-cyclohexane, hexogen vagy hexogene) (CAS 121-82-4);

b) Keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triazacyclohexanone) (CAS 115029-35-1);

22. TAGN (triaminoguanidinenitrate) (CAS 4000-16-2);

23. TATB (triaminotrinitrobenzene) (CAS 3058-38-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 7. alpontját);

24. TEDDZ [3,3,7,7-tetrabis(difluoroamine) octahydro-1,5-dinitro-1,5-diazocine];

25. Tetrazol-ok a következők szerint:

a) NTAT (nitrotriazol aminotetrazole);

b) NTNT [1-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazole];

26. Tetryl (trinitrophenylmethylnitramine) (CAS 479-45-8);

27. TNAD (1,4,5,8-tetranitro-1,4,5,8-tetraazadecalin) (CAS 135877-16-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 6. alpontját);

28. TNAZ (1,3,3-trinitroazetidine) (CAS 97645-24-4) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 2. alpontját);

29. TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglycoluril) (CAS 55510-03-7);

30. TNP (1,4,5,8-tetranitro-pyridazino[4,5-d] pyridazine) (CAS 229176-04-9);

31. Triazinok a következők szerint:

a) DNAM (2-oxy-4,6-dinitroamino-s-triazine) (CAS 19899-80-0);

b) NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahydro-1,3,5-triazine) (CAS 130400-13-4);

32. Triazolok a következők szerint:

a) 5-azido-2-nitrotriazole;

b) ADHTDN (4-amino-3,5-dihydrazino-1,2,4-triazole dinitramide) (CAS 1614-08-0);

c) ADNT (1-amino-3,5-dinitro-1,2,4-triazole);

d) BDNTA ([bis-dinitrotriazole]amine);

e) DBT (3,3’-dinitro-5,5-bi-1,2,4-triazole) (CAS 30003-46-4);

f) DNBT (dinitrobistriazole) (CAS 70890-46-9);

g) NTDNA (2-nitrotriazole 5-dinitramide) (CAS 75393-84-9);

h) NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo) 3,5-dinitrotriazole];

i) PDNT (1-picryl-3,5-dinitrotriazole);

j) TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazole) (CAS 25243-36-1);

33. Bármilyen robbanóanyag, amely nincs a VIII. fejezet a) pontja alatt felsorolva, de amelynek detonációs (robbanási) sebessége eléri a 8700 m/s értéket maximális sűrűségénél, vagy a detonációs (robbanási) nyomás eléri a 34 Gpa (340 kbar) értéket;

34. Más szerves robbanó anyagok, amelyek nincsenek felsorolva a VIII. fejezet a) pontja alatt, de detonációs nyomásuk eléri a 25 Gpa (250 kbar) vagy magasabb értéket és stabilak maradnak 523 K (250 °C) vagy magasabb hőmérsékletnél 5 percnyi vagy hosszabb időtartamra.

b) „Hajtóanyagok”

1. Minden az ENSZ „UN 1.1” *  osztályába tartozó szilárd „hajtóanyag”; amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 250 másodperc a nem fémezett, vagy több mint 270 másodperc az alumíniumozott kompozíciók esetében;

2. Minden az ENSZ „UN 1.3.” *  osztályába tartozó szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 230 másodperc a nem halogénezett, 250 másodperc a nem fémes kompozíciók, és 266 másodperc a fémes kompozíciók esetében;

3. „Hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1200 Kj/kg;

4. „Hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21 °C) hőmérsékleten;

5. Elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága az 5%-ot meghaladja maximális nyomáson, 233 K (-40 °C) hőmérsékleten;

6. Bármilyen egyéb „hajtóanyag”, amely a VIII. fejezet a) pontja alatt felsorolt összetevőt tartalmaz.

c) Pirotechnikai eszközök, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik a következők szerint és azok keverékei:

1. Kifejezetten katonai célra kifejlesztett repülőgép-üzemanyagok (amelyek végterméknek és nem összetevőknek minősülnek az 1. sz. Megjegyzés értelmében.);

2. Alane (alumínum hydride) (CAS 7784-21-6);

3. Carboran-ok; decaboran-ok (CAS 17702-41-9); pentaboranok (CAS 19624-22-7 és 18433-84-6) és azok változatai;

4. Hydrazin és származékai, a következők szerint (lásd még a VIII. fejezet d) „Oxidánsok” 8. és 9. alpontjait):

a) Hydrazine (CAS 302-01-2) 70% és magasabb koncentrációban; A kifejezetten korrózió ellenőrzésre való hydrazin keverékek nem tartoznak a Jegyzék hatálya alá (a jelen fejezet 2. sz. Megjegyzése értelmében).

b) Monomethyl hydrazine (CAS 60-34-4);

c) Szimmetrikus dimethyl hydrazine (CAS 540-73-8);

d) Nem szimmetrikus dimethyl hydrazine (CAS 57-14-7);

5. Fémes üzemanyagok részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek, vagy őröltek, melyek legalább 99%-ot tartalmaznak az alábbi anyagokból (függetlenül attól, hogy a fémeket vagy az ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba, vagy berilliumba kapszulázták-e. Lásd jelen fejezet 3. sz. Megjegyzését.):

a) Fémek és azok keverékei a következők szerint:

1. Beryllium (CAS 7440-41-7) 60 µm-nél kisebb részecskemérettel;

2. Vaspor (CAS 7439-89-6) 3 µm vagy kisebb részecskemérettel vasoxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;

b) Keverékek, amelyek az alábbi összetevőket tartalmazzák:

1. Cirkónium (CAS 7440-67-7), magnézium (CAS 7439-95-4) vagy ezek ötvözetei 60 µm-nél kisebb részecskemérettel;

2. Bór (CAS 7440-42-8) vagy bór-karbid (CAS 12069-32-8) üzemanyagok 85%-os vagy magasabb tisztasággal és 60 µm-nél kisebb részecskemérettel. Nem tartozik a Jegyzék hatálya alá a bór és a bór-10-zel dúsított bór-karbid (amelyben minimum 20% bór-10 tartalom van) a jelen fejezet 4. sz. Megjegyzése értelmében.

6. Katonai anyagok, amelyek „sűrítőket” tartalmaznak a kifejezetten lángszórókhoz összeállított szénhidrogén üzemanyagokhoz vagy gyújtóbombákhoz, úgy mint fém sztearátokat, vagy palmátokat [pl. octal (CAS 637-12-7)], M1, M2, és M3 sűrítőket;

7. Perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral vagy más nagy hatóerejű üzemanyag adalékokkal;

8. Gömbösített alumíniumpor (CAS 7429-90-5) 60 µm, vagy kisebb részecskemérettel, minimum 99%-os alumínium tartalmú anyagból;

9. Titanium subhydride (TiHn), amelynek sztochiometriai egyenértéke n = 0.65-1.68.

Megjegyzés 1:

a VIII. fejezet c) 1. alpontjában felsorolt repülőgép-üzemanyagok végtermékek (azaz nem összetevők).

Megjegyzés 2:

a VIII. fejezet c) 4. a) alpontjában felsorolt, a kifejezetten korrózió ellenőrzésre való hydrazin keverékek nem tartoznak a Jegyzék hatálya alá.

Megjegyzés 3:

a VIII. fejezet c) 5. alpontjában felsorolt fémeket vagy az ötvözeteket tartalmazó robbanóanyagok és üzemanyagok függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e.

Megjegyzés 4:

a VIII. fejezet c) 5. b) 2. alpontjában felsorolt bór-10-zel dúsított bór és bórkarbid (20%-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem tartozik a Jegyzék hatálya alá.

d) „Oxidánsok” és azok keverékei a következők szerint:

1. ADN (ammonium dinitramide vagy SR 12) (CAS 140456-78-6);

2. AP (ammonium perchlorate) (CAS 7790-98-9);

3. Fluorgáz és a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei:

a) Más halogének;

b) Oxigén;

c) Nitrogén;

A 3. alpont nem vonja a Jegyzék hatálya alá a klór-trifluoridot. (Megtalálható a 1334/2000/EK Mellékletének 1C238. pontja alatt.)

4. DNAD (1,3-dinitro-1,3-diazetidine) (CAS 78246-06-7);

5. HAN (hydroxylammonium nitrate) (CAS 13465-08-2);

6. HAP (hydroxylammonium perchlorate) (CAS 15588-62-2);

7. HNF (hydrazinium nitroformate) (CAS 20773-28-8);

8. Hydrazine nitrate (CAS 37836-27-4);

9. Hydrazine perchlorate (CAS 27978-54-7);

10. Folyékony oxidáló szerek, késleltetett (inhibited) füstölgő salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007-58-7) összeállítva vagy azt tartalmazva;

Megjegyzés: a nem inhibited füstölgő salétromsav nem tartozik a Jegyzék hatálya alá!

e) „Kötőanyagok, lágyítók, monomerek, polimerek” a következők szerint:

1. AMMO (azidomethylmethyloxetane és annak polimerjei) (CAS 90683-29-7) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 1. alpontját);

2. BAMO (bisazidomethyloxetane és annak polimerjei) (CAS 17607-20-4) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 1. alpontját);

3. BDNPA [bis (2,2-dinitropropyl)acetal] (CAS 5108-69-0);

4. BDNPF [bis (2,2-dinitropropyl)formal] (CAS 5917-61-3);

5. BTTN (butanetrioltrinitrate) (CAS 6659-60-5) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 8. alpontját);

6. Energetikai monomerek, lágyítók és polimerek, amelyek kifejezetten katonai felhasználásra vannak fejlesztve, és nitro-, azido-, nitrate-, nitraza- vagy difluoroamino csoportokat tartalmaznak;

7. FAMAO (3-difluoroaminomethyl-3-azidomethyl oxetane) és annak polimerjei;

8. FEFO [bis-(2-fluoro-2,2-dinitroethyl) formal] (CAS 17003-79-1);

9. FPF-1 (poly-2,2,3,3,4,4-hexafluoropentane-1,5-diol formal) (CAS 376-90-9);

10. FPF-3 (poly-2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluoromethyl-3-oxaheptane 1,7-diol formal);

11. GAP (glycidylazide polymer) (CAS 143178-24-9) és annak származékai;

12. HTPB (hydroxyl végződésű polybutadiene) egy hydroxyl viszony számmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2.2 és egyenlő vagy kevesebb, mint 2,4, egy hydroxil értékkel, amely kevesebb, mint 0.77 meq/g, és a viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 °C hőmérsékleten (CAS 69102-90-5);

13. Alacsony (kevesebb, mint 10,000) molekula súlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poly(epichlorohydrin); poly(epichlorohydrindiol) és triol;

14. NENA-k (nitratoethylnitramine elegyek) (CAS 17096-47-8, 85068-73-1, 82486-83-7, 82486-82-6 és 85954-06-9);

15. PGN [poly-GLYN, polyglycidylnitrate vagy poly(nitratomethyl oxirane)] (CAS 27814-48-8);

16. Poly-NIMMO (poly nitratomethylmethyloxetane) vagy poly-NMMO [poly(3-Nitratomethyl-3-methyloxetane)] (CAS 84051-81-0);

17. Polynitroorthocarbonat-ok;

18. TVOPA [1,2,3-tris(1,2-bis((difluoroamino))ethoxy) propane vagy tris vinoxy propane melléktermék] (CAS 53159-39-0).

f) „Adalékanyagok” a következők szerint:

1. Lúgos réz-szalicilát (CAS 62320-94-9);

2. BHEGA [bis-(2-hydroxyethyl) glycolamide] (CAS 17409-41-5);

3. BNO (butadienenitrileoxide) (CAS 9003-18-3);

4. Ferrocene származékok a következők szerint:

a) Butacene (CAS 125856-62-4);

b) Catocene (2,2-bis-ethylferrocenyl propane) (CAS 37206-42-1);

c) Ferrocene carboxyl acidok;

d) n-butyl-ferrocene (CAS 319904-29-7);

e) Más polymer ferrocene származékok mellékterméke;

5. Ólom beta-resorcylate (CAS 20936-32-7);

6. Ólom citrate (CAS 14450-60-3);

7. Beta-resorcylat-ok vagy salicylat-ok ólom-réz kelátjai (CAS 68411-07-4);

8. Ólom maleate (CAS 19136-34-6);

9. Ólom salicylate (CAS 15748-73-9);

10. Ólom stannate (CAS 12036-31-6);

11. MAPO [tris-1-(2-methyl)aziridinyl phosphine oxide] (CAS 57-39-6) BOBBA8 [bis(2-methyl aziridinyl) 2-(2-hydroxypropanoxy) propylamino phosphine oxide]; és más MAPO származékok;

12. Methyl BAPO [bis(2-methyl aziridinyl) methylamino phosphine oxide] (CAS 85068-72-0);

13. N-methyl-p-nitroaniline (CAS 100-15-2);

14. 3-Nitraza-1,5-pentane diisocyanate (CAS 7406-61-9);

15. Fémorganikus csatlakozó ágensek a következők szerint:

a) Neopentyl[diallyl]oxy, tri[dioctyl]phosphato-titanate (CAS 103850-22-2) szintén ismert, mint titanium IV, 2,2 [bis 2-propenolato-methyl, butanolato, tris (dioctyl) phosphato] (CAS 110438-25-0); vagy LICA 12 (CAS 103850-22-2);

b) Titanium IV, [(2-propenolato-1) methyl, n-propanolatomethyl] butanolato-1, tris[dioctyl] pyrophosphate vagy KR3538;

c) Titanium IV, [(2-propenolato-1) methyl, n-propanolatomethyl] butanolato-1, tris[dioctyl] phosphate;

16. Polycyanodifluoroaminoethyleneoxide;

17. Polifunkcionális aziridine amidok: isophthalic, trimesic (BITA vagy butylene imine trimesamide), isocyanuric vagy trimethyladipic gerincstrukturával és 2-methyl vagy 2-ethyl helyettesítőkkel az aziridine gyűrűben;

18. Propyleneimine (2-methylaziridine) (CAS 75-55-8);

19. Nagyfinomságú vasoxid (Fe2O3) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3.0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;

20. TEPAN (tetraethylenepentaamineacrylonitrile) (CAS 68412-45-3); cyanoethylated polyaminok és azok sói;

21. TEPANOL (tetraethylenepentaamineacrylonitri-leglycidol) (CAS 68412-46-4); glycidollal cianoetilénezett polyaminok és azok sói;

22. TPB (triphenyl bismuth) (CAS 603-33-8).

g) „Prekurzorok” a következők szerint:

Általános megjegyzés:

Jelen jegyzék VIII. fejezet g) pontja szerinti „Energiahordozó Anyagok” minőségben az alábbi anyagokból készült termékek:

1. BCMO (bischloromethyloxetane) (CAS 142173-26-0) (lásd úgyszintén a VIII. fejezet e) 1. és 2. alpontjait);

2. Dinitroazetidine-t-butyl só (CAS 125735-38-8) (lásd úgyszintén a VIII. fejezet a) 28. alpontját);

3. HBIW (hexabenzylhexaazaisowurtzitane) (CAS 124782-15-6) (lásd úgyszintén a VIII. fejezet a) 4. alpontját);

4. TAIW (tetraacetyldibenzylhexaazaisowurtzitane) (lásd úgyszintén a VIII. fejezet a) pont 4. alpontját);

5. TAT (1,3,5,7 tetraacetyl-1,3,5,7,-tetraaza cyclo-octane) (CAS 41378-98-7) (lásd úgyszintén a VIII. fejezet a) 13. alpontját);

6. 1,4,5,8-tetraazadecalin (CAS 5409-42-7) (lásd úgyszintén a VIII. fejezet a) 27. alpontját);

7. 1,3,5-trichlorobenzene (CAS 108-70-3) (lásd úgyszintén a VIII. fejezet a) 23. alpontját);

8. 1,2,4-trihydroxybutane (1,2,4-buianetriol) (CAS 3068-00-6) (lásd úgyszintén a VIII. fejezet e) 5. alpontját).

Megjegyzés 5:

robbanótöltethez és eszközökhöz lásd a IV. fejezetet.

Megjegyzés 6:

a VIII. fejezet szerint nem tartoznak a Jegyzék hatálya alá az alábbiak, csak akkor, ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak a jelen fejezet a) pontban felsorolt energiahordozó anyagokkal, vagy a c) pontban felsorolt fémporokkal:

a) Ammonium picrate;

b) Fekete lőpor;

c) Hexanitrodiphenylamine;

d) Difluoroamine;

e) Nitrokeményítő;

f) Káliumnitrát;

g) Tetranitronaphthalene;

h) Trinitroanisol;

i) Trinitronaphthalene;

j) Trinitroxylene;

k) N-pyrrolidinone; 1-methyl-2-pyrrolidinone;

l) Dioctylmaleate;

m) Ethylhexylaerylate;

n) Triethylaluminium (TEA), trimethylaluminium (TMA), és más a lithium, nátrium, magnesium, zinc vagy bór öngyulladófém alkyljai vagy aryljai;

o) Nitrocelluose;

p) Nitroglycerin (vagy glyceroltrinitrate, initroglycerine) (NG);

q) 2,4,6-trinitrotoluene (TNT);

r) Ethylenediaminedinitrate (EDDN);

s) Pentaerythritoltetranitrate (PETN);

t) Ólomazid, normál és lúgos ólomstifnát és primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;

u) Triethyleneglycoldinitrate (TEGDN);

v) 2,4,6-trinitroresorcinol (stifnát sav);

w) Diethyldiphenyl karbamid; dimethylidiphenyl karbamid; methylethyldiphenyl karbamid (Centralitok);

x) N,N-diphenyl karbamid (nem szimmetrikus diphenyl karbamid);

y) Methyl-N,N-diphenyl karbamid (methyl nem szimmetrikus diphenyl karbamid);

z) Ethyl-N,N-diphenyl karbamid (ethyl nem szimmetrikus diphenylkarbamid);

aa) 2-Nitrodiphenylamine (2-NDPA);

bb) 4-Nitrodiphenylamine (4-NDPA);

cc) 2,2-dinitropropanol;

dd) Nitroguanidine (Lásd a 1334/2000/EK Mellékletének C011. d) alpontját).

IX. Fejezet

Kifejezetten katonai használatra tervezett vízi járművek, különleges tengerészeti berendezések és tartozékok, és azok alkatrészei a következők szerint (ML 9)

Általános megjegyzés:

Az irányítási és navigációs berendezéseket lásd a XI. fejezet g) pontjában.

a) Hadihajó és kifejezetten támadó, vagy védekező akcióra tervezett vagy módosított (felszíni vagy víz alatti) vízi jármű, tekintet nélkül arra, hogy átalakították-e polgári használatra, függetlenül a jelenlegi műszaki állapotától vagy üzemeltetési feltételeitől, és attól, hogy rendelkezik-e fegyverzethordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei;

b) Hajtóművek (motorok) a következők szerint:

1. Dízel motorok kifejezetten tengeralattjárók részére tervezve a következő együttes jellemzőkkel:

a) A kimenő teljesítmény 1.12 MW (1,500 LE), vagy több; és

b) A forgás sebessége (fordulatszám) 700/perc, vagy nagyobb;

2. Elektromos motorok kifejezetten tengeralattjárók részére tervezve az alábbi együttes jellemzőket tartalmazva:

a) A kimenő teljesítmény több mint 0.75 MW (1,000 LE);

b) Gyors irányváltás képessége;

c) Folyadékhűtés; és

d) Teljesen zárt kivitel;

3. Anti-mágneses dízel motorok kifejezetten katonai célra tervezve 37.3 kW (50 LE) és nagyobb kimenő teljesítménnyel és a nem mágneses összetevők elérik a teljes tömeg 75%-t;

c) Víz alatti érzékelés eszközei kifejezetten katonai használatra és azok irányítására;

d) Tengeralattjáró és torpedóhálók;

e) Irányítási és navigációs berendezések [lásd a XI. fejezet g) pontjában];

f) Hajótest áthatolók és csatlakozók kifejezetten katonai célra tervezve, amelyek képesek a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre;

Megjegyzés:

A IX. fejezet f) pontja a hajók következő típusú csatlakozóit foglalja magába: egy eres, több eres, koaxiális, vagy rádiófrekvenciás csatlakozók és hajótest áthatolók, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani a szükséges jellemzőket 100 méternél nagyobb merülési mélységben; továbbá kifejezetten „lézer” sugarak átvitelére tervezett száloptikai csatlakozók és optikai áthatolók a mélységtől függetlenül. Nem tartoznak ide a következők: a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest áthatolói.

g) Alacsony zajszintű csapágyak gáz-, vagy mágneses felfüggesztéssel, aktív jel- és vibráció elnyomás-vezérlés, és azok a berendezések, amelyek kifejezetten katonai használatra tervezett csapágyakat foglalnak magukba.

X. Fejezet

Repülőgép, személyzet nélküli légi jármű, repülőgép-hajtómű (motor) és repülőgép-részegység, hozzátartozó berendezések és alkatrészek, amelyeket kifejezetten katonai használatra terveztek, vagy módosítottak, a következők szerint (ML 10)

Általános megjegyzés:

Az irányítási és navigációs berendezéseket lásd a XI. fejezet g) pontjában.

a) Harci repülőgép és a kifejezetten hozzá tervezett részegységek/alkatrészek;

b) Egyéb légi jármű, kifejezetten katonai alkalmazásra tervezve vagy módosítva, amely magába foglalja a katonai felderítő, csata, katonai kiképző, szállító és légi deszant, vagy katonai berendezést ledobó, logisztikai támogató légi járművet, valamint kifejezetten ezekhez tervezett részegységek/alkatrészek;

c) Személyzet nélküli légi járművek és kapcsolódó berendezések kifejezetten katonai alkalmazásra tervezve vagy módosítva, a következők szerint és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek/alkatrészek:

1. Személyzet nélküli légi járművek (UAV), amelyek magukba foglalják a távirányítással vezetett légi járműveket (RPV) és a programozható légi járműveket;

2. Megfelelő indító szerkezetek és földi kiszolgáló eszközök;

3. A vezérléshez és irányításhoz szükséges berendezések.

d) Légi hajtóművek kifejezetten katonai használatra tervezve vagy módosítva, és a kifejezetten azokhoz tervezett fődarabok/részegységek/alkatrészek;

e) Fedélzeti berendezések, beleértve a légi üzemanyag utántöltés eszközeit, amelyeket kifejezetten a X. fejezet a) vagy b) pontok alapján a Jegyzék hatálya alá vont repülőgéphez való használatra, vagy a X. fejezet d) pontja alapján a Jegyzék hatálya alá tartozó légi hajtóművekhez terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett fődarabok/részegységek/alkatrészek;

f) Nyomás alatti üzemanyag-feltöltők, nyomás alatti üzemanyag-utántöltő berendezések, kifejezetten hadműveleti területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezések és földi kiszolgáló eszközök, amelyeket kifejezetten a X. fejezet a) vagy b) pontok alapján engedély alá vont repülőgéphez való használatra, vagy a X. fejezet d) pontja alapján a Jegyzék hatálya alá vont légi hajtóművekhez terveztek;

g) Túlnyomásos légzőkészülék és részlegesen túlnyomás alatt álló ruhák repülőgépen való használatra, antigravitációs ruhák, katonai védősisakok és védőálarcok, repülőgépnél, vagy rakétáknál használatos folyékony oxigénátalakítók, katapultok és töltet által működésbe hozott eszközök a személyzet repülőgépből történő kimentésére vészhelyzetben;

h) Harcoló személyzet által használt ejtőernyők és kapcsolódó berendezések, valamint teher ledobására, vagy a repülőgép lassítására használatos eszközök, a következők szerint:

1. Ejtőernyők:

a) Célba ugráshoz felderítők (rohamcsapatok) részére;

b) Légideszantosok ledobásához;

2. Teher ejtőernyők;

3. Siklóernyők, kihúzó ernyők, fékező ernyők a ledobott testek stabilizálásához és irányításához (pl. visszatérő kapszulák, katapultülések, bombák);

4. Fékező ernyők katapultülés rendszerekhez, a mentőernyők működésbe hozatala és belobbanása sorrendjének szabályozására;

5. Mentő(visszatérő)ernyők irányított rakétákhoz, pilóta nélküli repülőgépekhez (cél eszközökhöz), vagy űrjárművekhez;

6. Megközelítő és/vagy célba juttató, továbbá a leszállás-lassító ejtőernyők;

7. Más katonai ejtőernyők;

8. Kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrások részére tervezett berendezések (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs eszközök);

i) Az ejtőernyővel ledobott terhek automatikus irányító rendszerei, kifejezetten katonai használatra tervezett vagy módosított berendezések késleltetett nyitású ugrásokhoz bármilyen magasságban, beleértve az oxigént biztosító berendezést is.

1. számú Megjegyzés: A X. fejezet b) pont alapján nem tartozik a Jegyzék hatálya alá a kimondottan katonai célra tervezett repülőgépek vagy a repülőgép azon változatai, amelyek:

a) Nem katonai kialakításúak és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai célra tervezett vagy módosított berendezéssel vagy tartozékkal; és

b) Valamely tagország polgári légügyi hatósága által polgári használatra lajstromozásra kerültek.

2. számú Megjegyzés: A X. fejezet d) pont alapján nem tartoznak a Jegyzék hatálya alá:

a) Kifejezetten katonai használatra tervezett vagy módosított légi hajtóművek, amelyek valamely tagország polgári légügyi hatósága „polgári repülőgépen való használatra” lajstromozott, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett fődarabok/részegységek/alkatrészek;

b) Dugattyús repülőgépmotorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett fődarabok/részegységek/alkatrészek, kivéve azokat, amelyeket pilóta nélküli légi járművekhez terveztek.

3. számú Megjegyzés: A X. fejezet b) és d) pontjai szerinti a Jegyzék hatálya alá csak azok a kifejezetten nem katonai repülőgépekhez, vagy légi hajtóművekhez tervezett azon fődarabok/részegységek/alkatrészek és kapcsolódó berendezések tartoznak, amelyek kifejezetten katonai használatra kerültek módosításra.

XI. Fejezet

A jelen Jegyzékben másutt nem szereplő, kifejezetten katonai célra tervezett elektronikai berendezések, valamint kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek (ML 11)

Megjegyzés:

Jelen fejezet magában foglalja a következőket:

a) Elektronikai ellentevékenység és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó, vagy hibás jeleknek a radar, vagy rádió kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket;

b) Széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;

c) Elektronikai rendszerek, vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;

d) Víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;

e) Biztonsági adatfeldolgozó berendezés, adattitkosító berendezés, rejtjelzési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;

f) Azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés.

g) Irányítási és navigációs berendezések

XII. Fejezet

Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök a következők szerint és az azokhoz tervezett különleges részegységek (ML 12)

a) A célpont megsemmisítésére vagy a kiadott tűzfeladat visszavonásának foganatosítására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek;

b) Kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.

Általános megjegyzés:

Az űrméret alatti lőszereket és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszereket és azok lőszereit a I-IV. fejezetek foglalják magukba.

1. számú Megjegyzés: Ez a fejezet magába foglalja a kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezett alábbiakat:

a) Indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;

b) Primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló, hőgazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára;

c) A cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és a kár felmérését szolgáló rendszerek;

d) Irányított lövedék önvezérlési, irányítási, vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerek.

2. számú Megjegyzés: A XII. fejezet a Jegyzék hatálya alá vonja mindazon fegyverrendszereket, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek:

a) Elektromágneses;

b) Elektrotermikus;

c) Plazma;

d) Világítógáz; vagy

e) Vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).

3. számú Megjegyzés: A XII. fejezet nem vonja a Jegyzék hatálya alá a polgári közlekedési eszközök állandó mágneses indukción alapuló hajtási technológiáját.

XIII. Fejezet

Páncélozott, vagy védőberendezések és szerkezetek, valamint anyagok az alábbiak szerint (ML 13)

a) Páncéllemezek a következők szerint:

1. Kifejezetten katonai szabvány, vagy követelmény szerint gyártva;

2. Katonai alkalmazásnak megfelelő;

b) Kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai (golyóálló) védelmére tervezett fémes, vagy nemfémes szerkezetek, vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek/elemek/alkatrészek;

c) Katonai sisakok;

d) Testvédő páncélzat és védőruházat katonai szabvány, felsorolás, vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek/alkatrészek.

e) Katonai egyéni védőeszközök, mentőkészülékek, ideértve az ABV védőeszközöket is.

f) Katonai álcázó felszerelések, személyi álcázó felszerelések.

Általános megjegyzések:

1. A testvédők gyártásához használt szálas vagy rostos anyagokat lásd a 1334/2000/EK Mellékletének 1C010. pontjában.

2. Lásd a 1334/2000/EK Mellékletének 1A005. pontját.

1. számú Megjegyzés: A XIII. fejezet b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat.

2. számú Megjegyzés: A XIII. fejezet c) pontja alatt nem tartozik a Jegyzék hatálya alá a hagyományos acél sisak, kivéve, ha az módosításra került vagy úgy terveztek, hogy ellátható legyen vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő eszközzel.

3. számú Megjegyzés: A XIII. fejezet d) pontja alatt nem tartozik a jegyzék hatálya alá a kifejezetten egyedi gyártású egyéni testvédő páncélöltönyök és az azokhoz tartozó szerelvények, amennyiben azokat a viselőjükre szabták.

XIV. Fejezet

Kifejezetten katonai kiképzési, vagy hadgyakorlat forgatókönyvi szimulációs célú berendezések, gyakorló (szimulátor) berendezések bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használata begyakorlására, amelyek az I. vagy II. fejezetekben szerepelnek, és kifejezetten azokhoz tervezett elemek/alkatrészek és szerelvények (ML 14)

Műszaki megjegyzés:

A „kifejezetten katonai gyakorló eszköz” fogalom magába foglalja a katonai célú támadásgyakorló eszközöket, a repülésoktató eszközöket, a lokátorcélzó gyakorlóeszközöket, a lokátor célpont generátorokat, a ballisztikai (lövész) oktató berendezéseket, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközeit, a repülés szimulátorokat (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezéseket, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezést, navigációs oktató berendezéseket, rakéta indítást oktató berendezéseket, célberendezéseket, pilóta nélküli (cél) repülőgépeket, fegyverzetgyakorló berendezéseket, pilóta nélküli repülőgép gyakorló berendezést, mobil gyakorló egységeket és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezéseket.

1. számú Megjegyzés: Jelen fejezet magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai használatra terveztek, vagy módosítottak.

2. számú Megjegyzés: Jelen fejezet alapján nem tartozik a jegyzék hatálya alá a kifejezetten vadász és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezés.

XV. Fejezet

Kifejezetten katonai használatra tervezett képletapogató (képalkotó/imaging), vagy ezeket zavaró berendezések és kifejezetten ezekhez tervezett elemek/alkatrészek és szerelvények az alábbiak szerint (ML 15)

a) Rögzítő és képfeldolgozó berendezések;

b) Kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;

c) Képerősítő berendezések;

d) Infravörös vagy termikus képletapogató berendezések;

e) Képletapogató lokátor-szenzor berendezések;

f) A XV. fejezet a)-e) pontok szerint a zavaró és zavaráselhárító berendezések.

Általános megjegyzések:

1. A XV. fejezet f) pont magába foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képletapogató rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek.

2. Az „első generációs képerősítő csöveknek” megfelelő fegyver célzókészülékek megítélésére lásd az I., II. fejezetek és V. fejezet a) pont alatt leírtakat.

3. Lásd úgyszintén a 1334/2000/EK Mellékletének 6A002.b. pontját.

Megjegyzés:

A „kifejezetten ezekhez tervezett elemek/alkatrészek és szerelvények” kifejezés - amennyiben kifejezetten katonai használatra való tervezésről van szó - az alábbiakat öleli fel:

a) Infravörös képátalakító csövek;

b) Képerősítő csövek (nem első generációs);

c) Mikrocsatorna panelek;

d) Alacsony fényszinten is működő tv-képfelvevő csövek;

e) Felderítő rendszerek (detector arrays), (beleértve az elektronikus összeköttetés és kiolvasás rendszereit);

f) Piroelektromos tv-kamera csövek;

g) Képletapogató berendezések hűtőrendszerei;

h) Fotokróm vagy elektro-optikai rendszerű, villamos kioldású redőnyzárak max. 100 mikrosec redőnyzárási sebességgel, kivéve azon redőnyzárakat, amelyek nagysebességű polgári rendeltetésű kamerák fontos alkatrészei;

i) Száloptikai képátalakítók;

j) Kompound félvezető fotókatódok.

XVI. Fejezet

Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyek felhasználását a jegyzék más fejezeteiben szereplő termékekben lehet azonosítani az anyagösszetétel, geometriai méret vagy alkalmazás alapján, és amelyeket kifejezetten az I-IV., VI., IX., X., XII. vagy XIX. fejezetekben szereplő termék részére terveztek (ML 16)

XVII. Fejezet

Különféle berendezések, anyagok és könyvtárak (adatbázisok), a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek/alkatrészek/részegységek (ML 17)

a) Önálló alámerülő és víz alatti úszó készülék a következők szerint:

1. Zárt vagy félig zárt rendszerű (ismételt belégzésű) készülék kifejezetten katonai használatra tervezve (kifejezetten nem mágneses kivitelben megtervezve);

2. Kizárólag a nyitott rendszerű készülék katonai használatra történő átalakításához tervezett elemek/alkatrészek;

3. Kifejezetten katonai használatra tervezett gyártmányok az önálló alámerülő és víz alatti úszó készülékekhez;

b) Kifejezetten katonai használatra tervezett szerkezeti elemek;

c) Kifejezetten katonai használatra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások a jel elfojtáshoz;

d) Kifejezetten harctéri használatra tervezett műszaki (utász) eszközök;

e) Robotok, robotvezérlések és robotvégrehajtók, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:

1. Kifejezetten katonai használatra tervezték;

2. Hidraulikavezetékek védelmét magában foglaló elemek a kívülről ballisztikai repeszek által okozott lyukasztás ellen (pl. öntömítő vezetékeket foglal magába) és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulika-folyadék használatára van tervezve;

3. Kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre van tervezve vagy minősítve;

f) A kifejezetten katonai használatra tervezett berendezésekkel kapcsolatban használatos műszaki adatbázisok (parametrikus könyvtárak);

g) Nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukba foglalják a „nukleáris reaktorokat”, amelyeket kifejezetten katonai célra terveztek és a kifejezetten katonai használatra azokhoz tervezett, vagy módosított elemeket/alkatrészeket;

h) Kifejezetten katonai használatra tervezett jelkibocsátást elnyomó (csökkentő) olyan berendezés és anyag, amit a jelen Jegyzék máshol nem sorol a hatálya alá tartozó termékek közé;

i) Kifejezetten katonai „nukleáris reaktorok” részére tervezett szimulátorok;

j) Kifejezetten katonai berendezéseket kiszolgáló mobil javító műhelyek;

k) Kifejezetten katonai használatra tervezett harctéri vagy tábori körülmények között alkalmazható generátorok;

l) Kifejezetten katonai használatra tervezett vagy átalakított konténerek;

m) Komp-hajók, amelyeket a jelen Jegyzék máshol nem sorol a hatálya alá tartozó termékek közé, valamint kifejezetten katonai használatra tervezett hidak és pontonok (állóhajók);

n) Kifejezetten a IV., VI., IX. vagy X. fejezetek szerint termékek fejlesztéséhez tervezett teszt (kísérleti) modellek.

Műszaki megjegyzés:

1. A XVII. fejezet tekintetében a műszaki „adatbázis” (parametrikus könyvtár) kifejezés annyit jelent, mint a katonai természetű műszaki információk gyűjteménye, ami növeli a katonai berendezések vagy rendszerek műszaki adatainak megismerhetőségét.

2. A XVII. fejezetben „módosítás” alatt bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy másfajta változás értendő, ami egy nem katonai eszközt egy kifejezetten katonai célra készített eszköz képességeivel lát el.

XVIII. Fejezet

Gyártóberendezések a jelen Jegyzékben felsorolt termékek előállításához/gyártásához, az alábbiak szerint (ML 18)

a) Kifejezetten a jelen Jegyzékben felsorolt termékek előállításához/gyártásához tervezett vagy módosított termelő berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek/részegységek/alkatrészek;

b) Kifejezetten a jelen Jegyzékben felsorolt termékek tanúsításához, minősítéséhez és ellenőrzéséhez tervezett környezetállósági, ellenőrző/próba állomások és az azokhoz tervezett berendezések.

Műszaki megjegyzés:

A jelen fejezetben az előállítás kifejezés magába foglalja a tervezés, vizsgálat, gyártás, próba és ellenőrzés fogalmakat.

1. sz. Megjegyzés:

A XVIII. fejezet a) és b) pontjai a következő berendezéseket foglalják magukba:

a) Folyamatos nitrálók;

b) Centrifugális vizsgálókészülék, vagy berendezés, amely az alábbi paraméterek bármelyikével rendelkezik:

1. Egy, vagy több hajtómotorjának együttes névleges teljesítménye min. 298 kW (400 LE);

2. Hasznos terhelhetősége min. 113 kg, vagy;

3. Min. 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g, vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;

c) Dehidratáló prések;

d) Kifejezetten katonai robbanó- vagy hajtóanyagok extrudálására tervezett, vagy átalakított csavaros extruderek;

e) Vágógépek az extrudált rakéta-hajtóanyag méretre vágásához;

f) Min. 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;

g) Szilárd hajtóanyagok folyamatos keverésének eszközei;

h) Fluid hajtóanyag-őrlők katonai robbanóanyagok összetevőinek zúzására vagy őrlésére;

i) A VIII. fejezet c) 8. alpontja alatt engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések;

j) A VIII. fejezet c) 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek.

2. sz. Megjegyzés:

a) A „jelen Jegyzékben felsorolt termékek” kifejezés magába foglalja a következőket:

1. A termékeket, ha a meghatározott koncentrációkhoz képest azok koncentrációja alacsonyabb, a következők szerint:

a) Hydrazine [lásd VIII. fejezet c) 4. alpont];

b) „Robbanóanyagok” (lásd VIII. fejezet);

2. A Jegyzék hatálya alá nem eső termékeket, ha műszaki paramétereik elmaradnak a határértékektől [mint pl. szupravezető anyagok, szupravezető elektromágnesek, szupravezető elektromos berendezések, amelyek nem esnek engedélyezés alá a XX. fejezet b) pontja alapján];

3. A gőzfázisból lamináris formában leválasztott fémes tüzelőanyagok és oxidáló szerek [lásd VIII. fejezet c) 5. alpont];

b) A „jelen Jegyzékben felsorolt termékek” kifejezés nem foglalja magában a következőket:

1. Jelző pisztolyok [lásd II. fejezet b) pont];

2. A VII. fejezet 3. sz. Megjegyzése szerint nem a Jegyzék hatálya alá nem vont anyagok;

3. A személyi sugáradag mérés doziméterei [lásd VII. fejezet f) pontja] és a kifejezetten ipari veszélyes anyagok elleni védő álarcok;

4. Difluoroamine és kálium nitrate por (lásd a VIII. fejezet 6. sz. Megjegyzését);

5. A X. fejezet szerint a Jegyzék hatálya alól mentesített repülőgép-hajtóművek;

6. Szokványos acélsisakok, amelyek nincsenek felszerelve és nem is alkalmasak kiegészítő berendezések befogadására (lásd a XIII. fejezet 2. sz. Megjegyzését);

7. A Jegyzék hatálya alá nem vont ipari eszközökkel felszerelt berendezések, pl. a máshol nem specifikált felületbevonó berendezés és a fröccsöntő berendezés;

8. Az 1938 előtt gyártott muskéták, puskák és karabélyok, az 1890 előtt gyártott muskéták, puskák és karabélyok másolatai, továbbá az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok, géppuskák és másolataik.

3. sz. Megjegyzés:

A XVIII. fejezet 2. sz. Megjegyzés b) 8. alpontja nem vonja ki a Jegyzék hatálya alól a nem antik könnyű fegyverek gyártó berendezéseit, még akkor sem, ha azokat antik könnyű fegyverek másolatainak gyártására használják.

XIX. Fejezet

Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett fődarabok/részegységek/alkatrészek (ML 19)

a) A célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására tervezett lézerrendszerek;

b) A célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;

c) A célpont megsemmisítésére, vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;

d) Kifejezetten a jelen fejezet a), b) és c) pontjaiban felsorolt rendszerek felderítésére, vagy azonosítására, illetve az ellenük való védelemre tervezett berendezések;

e) Ebben a fejezetben felsorolt rendszerek, berendezések és alkatrészek fizikai tesztmodelljei és a vonatkozó teszteredmények.

f) Folyamatos, vagy pulzáló lézerrendszerek, amelyek kifejezetten arra lettek tervezve, hogy maradandó vakságot okozzanak a nem erősített látásnak, pl. szabadszemnek, vagy látást javító eszközzel ellátott szemnek.

1. számú Megjegyzés:

A jelen fejezet szerint irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azokat a rendszerek, amelyek képessége a Jegyzék hatálya alá tartozó eszközöktől függ:

a) Elégséges folyamatos hullámhosszúságú vagy lüktető teljesítményű „lézerek” olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer működésmódjához;

b) Részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású töltetet, vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;

c) Nagy lüktető teljesítményű, vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.

2. számú Megjegyzés:

A jelen fejezet szerint a Jegyzék hatálya alá tartoznak az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek:

a) Primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítményszabályozó, vagy üzemanyag-kezelő berendezések;

b) Célkereső vagy követő rendszerek;

c) A célpont károsodását, megsemmisítését, vagy a harci feladat visszavonásának megtörténtét értékelő rendszerek;

d) Sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;

e) Gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;

f) Adaptív optikák és fázis-konjugátorok;

g) Áram injektorok negatív hidrogén-ion sugár előállítására;

h) Űrbéli működésre minősített („space qualified”) gyorsító alkatrészek;

i) Negatív ionsugár összpontosító berendezés;

j) Nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és mozgatására szolgáló berendezés;

k) Űrbéli működésre minősített („space qualified”) fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.

XX. Fejezet

Kriogén és szupravezető berendezések az alábbiak szerint, valamint kifejezetten hozzájuk tervezett elemek/alkatrészek és szerelvények (ML 20)

a) Kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (-170 °C) alatti hőmérsékleten fennmaradni és működni;

Megjegyzés:

A jelen fejezet a) pontja magába foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nem fémes, vagy nem villamos vezető anyagokból állnak, vagy olyan anyagokat alkalmaznak, mint például műanyagok, vagy az epoxigyantával impregnált anyagok.

b) Olyan szupravezető villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.

Megjegyzés:

A jelen fejezet b) pontja nem vonja a Jegyzék hatálya alá az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokat, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.

XXI. Fejezet

„Szoftver” a következők szerint (ML 21)

a) Kifejezetten a jelen Jegyzékben felsorolt berendezések vagy anyagok kifejlesztésére, gyártására vagy felhasználására tervezett, vagy átalakított „szoftver”;

b) Speciális „szoftver” az alábbiak szerint:

1. Kifejezetten az alábbiak számára tervezett „szoftver”:

a) Katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása, vagy értékelése;

b) Katonai fegyverrendszerekben alkalmazott „szoftver” kifejlesztése, ellenőrzése, karbantartása, vagy aktualizálása;

c) A XIV. fejezetben a Jegyzék hatálya alá nem vont katonai műveletek modellezése, vagy szimulálása;

d) Vezetési, Hírközlési, Irányítási és Hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence - C3I), vagy Vezetési, Hírközlési, Irányítási, Számítástechnikai és Hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence - C4I) rendszer alkalmazások;

2. Hagyományos, nukleáris, vegyi, vagy biológiai harci fegyverek hatásának kiértékelésére szolgáló „szoftver”.

3. A jelen fejezet a), b) 1. vagy b) 2. alpontok szerinti „szoftver”, amely kifejezetten arra van tervezve, vagy módosítva, hogy lehetővé tegye az V. fejezet, a VII. fejezet f) pontja, a IX. fejezet c) és e) pontjai, a X. fejezet e) pontja, a XI., a XIV., XV. fejezetek, a XVII. fejezet i) pontja, vagy a XVIII. fejezet alapján a berendezések számára katonai rendeltetés betöltését.

XXII. Fejezet

„Technológia” a következők szerint (ML 22)

a) A jelen Jegyzék Általános Technológiai Megjegyzése szerinti „Technológia” a jelen Jegyzékben felsorolt termékek fejlesztésére, gyártására, vagy használatára szolgáló és a VII. fejezet alapján a Jegyzék hatálya alá nem vont „technológia”.

b) „Technológia”, amely a jelen Jegyzékben felsorolt termékek teljes gyártási eljárásának tervezésére, az elemek, részegységek, alkatrészek összeszerelésére, és azok működtetésére, üzemeltetésére és javítására szolgál még akkor is, ha a gyártási eljárás elemei nem tartoznak ebbe a körbe.

1. sz. Megjegyzés:

a) A „jelen Jegyzékben felsorolt termékek” kifejezés magában foglalja a következőket:

1. A termékeket, ha a meghatározott koncentrációkhoz képest azok koncentrációja alacsonyabb, a következők szerint:

a) Hydrazine [lásd VIII. fejezet c) 4. alpont];

b) „Robbanóanyagok” (lásd VIII. fejezet.);

2. A termékeket, ha műszaki paramétereik elmaradnak a határértékektől [mint pl. szupravezető anyagok, szupravezető elektromágnesek, szupravezető elektromos berendezések, amelyek nem tartoznak a Jegyzék hatálya alá a XX. fejezet b) pontja alapján];

3. A gőzfázisból lamináris formában leválasztott fémes tüzelőanyagok és oxidáló szerek [lásd VIII. fejezet c) 5. alpont];

b) A „jelen Jegyzékben felsorolt termékek” kifejezés nem foglalja magában a következőket:

1. Jelzőpisztolyok [lásd II. fejezet b) pont];

2. A VII. fejezet 3. sz. Megjegyzése szerint nem a Jegyzék hatálya alá tartozó anyagok;

3. A személyi sugáradag-mérés doziméterei [lásd VII. fejezet f) pontja] és védő álarcok a kifejezetten veszélyes ipari anyagok ellen;

4. Difluoroamine és kálium nitrate por (lásd a VIII. fejezet 6. sz. Megjegyzését);

5. A X. fejezet szerint a Jegyzék hatálya alól mentesített repülőgép-hajtóművek;

6. Szokványos acélsisakok, amelyek nem alkalmasak valamely kiegészítő berendezés befogadására (lásd a XIII. fejezet 2. sz. Megjegyzését);

7. A Jegyzék hatálya alá nem tartozó ipari eszközökkel felszerelt berendezések, ilyen például a máshol nem specifikált felületbevonó berendezés és a fröccsöntő berendezés;

8. Az 1938 előtt gyártott muskéták, puskák és karabélyok, az 1890 előtt gyártott muskéták, puskák és karabélyok másolatai, továbbá az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok, géppuskák és másolataik.

2. sz. Megjegyzés:

A jelen fejezet 1. sz. Megjegyzés b) 8. alpontja nem szabadítja fel a Jegyzék hatálya alól a nem antik könnyű fegyverek „technológiáját” még akkor sem, ha azt antik könnyű fegyverek másolatainak gyártására használják.

3. sz. Megjegyzés:

A jelen fejezet alapján nem tartozik a Jegyzék hatálya alá a polgári rendeltetésű „technológia”, mint pl. a mezőgazdaság, gyógyszeripar, orvosi, állatorvosi, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodás, vagy élelmiszeripar területén alkalmazott technológia.

Általános megjegyzés:

Lásd a VII. fejezet 2. sz. Megjegyzését.

XXIII. Fejezet

Kifejezetten katonai célú szolgáltatások

1. Kifejezetten katonai célú szállítások

Katonai szállításnak minősülnek a katonai kontingensek és felszereléseik kitelepítése, utánpótlás és ellátás biztosítása érdekében katonai vagy polgári eszközökkel végzett szállításszolgáltatások.

2. Kifejezetten veszélyes, vagy speciális jellege miatt ide sorolandó eszközök és anyagok megsemmisítésére, hatástalanítására, illetve az ezzel összefüggő tevékenységre irányuló szolgáltatás.

Ideértve az I-IV., VII-VIII., X-XIII., XV. és XIX. fejezetekben szereplő termékek megsemmisítésére és hatástalanítására irányuló szolgáltatásokat.

Általános megjegyzések

1. A jelen Jegyzékben szereplő „kifejezetten katonai” kifejezés a katonai, rendőri, rendészeti, büntetés-végrehajtási, titkosszolgálati fogalomkört is tartalmazza.

2. Lásd még a „kettős rendeltetésű termékek és technológiák” export ellenőrzésére az EU Tanácsa által 2000. június 22-én elfogadott 1334/2000/EK rendeletet is. (EU Dual-use List)

3. Ahol jelen Jegyzékben az angol vagy más idegen nyelven megfogalmazott termék megnevezés (vagy márkanév) szerepel, ott értelemszerűen a magyar nyelvű termékmeghatározás alá eső termék is a Jegyzék hatálya alá tartozónak értendő.

2. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez

Nyílt eljárás megindítása (ajánlati felhívás)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d)* A részajánlat tételének szempontja:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:

5.* a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe:

b) A dokumentáció megkérésének határideje:

c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei:

6. a) Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:

b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):

c) Az ajánlattétel nyelve:

7. Az ajánlatok felbontásának helye:

8.* a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:

b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra:

10.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:

11. A jogi, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság elbírálásához szükséges információk, a megkövetelt igazolási mód meghatározásával:

a) Az ajánlattevő jogi helyzetét tanúsító okiratok:

b) A minimális pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételek meghatározása, az azokat bizonyító igazolási módok megjelölésével:

c) A minimális műszaki, szakmai alkalmassági feltételek meghatározása, az azokat bizonyító igazolási módok megjelölésével:

d) Az ajánlattevő kizárásának, illetőleg teljesítésre alkalmatlanná minősítésének szempontjai:

12. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

b)** A 15. § (3) bekezdésében foglaltak:

13. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:

13. a) Az eredményhirdetés időpontja:

b) A szerződéskötés időpontja:

14. Egyéb információk:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.
** A 12/b) pontot csak akkor kell kitölteni, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot választják.

3. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez

Hirdetmény módosítása, visszavonása, a dokumentáció vagy a határidő módosítása

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszáma:

2. a) A beszerzés tárgya:

b) A választott eljárás:

3. E hirdetmény célja:

4. a) A módosítással (visszavonással) érintett hirdetmény vagy dokumentáció típusa:

b) Az érintett, illetőleg a dokumentációhoz kapcsolódó hirdetmény közzétételének helye, a közzététel napja:

5. Az eredeti ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő lejártának napja:

6. *  a) A módosítással érintett hirdetmény vagy dokumentáció módosuló pontjai és a módosítás szövege:

b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő:

7. *  A visszavonás ténye:

8. *  a) A határidő hosszabbítás indoka:

b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő:

9. E hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

4. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez

Összegezés az eljárásról

1. a) Az ajánlatkérő neve, címe:

b) A beszerzés tárgya, mennyisége:

c) Eredményes volt-e az eljárás:

d)* Eredménytelen eljárás esetén az eredménytelenség indoka:

2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei:

b)** Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:

Az ajánlattevő neve Az ajánlattevő neve Az ajánlattevő neve
Az elbírálás
részszem-
pontjai
A részszem-
pontok
súlyszámai
Értékelési pontszám É. pontszám és súlyszám szorzata Értékelési
pontszám
É. pontszám
és súlyszám
szorzata
Értékelési
pontszám
É. pontszám
és súlyszám
szorzata
A súly-
számmal
szorzott
értékelési
pontszámok
összegei
ajánlat-
tevőnként:

(A táblázatnak az ajánlattevők nevei alatti osztott oszlopainak bal oldalára az adott ajánlatnak az adott részszempont szerinti tartalmi elemeire megállapított értékelési pontszámot, jobb oldalára az értékelési pontszámnak a súlyszámmal kialakított szorzatát kell beírni.)

c)** A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:

3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:

4. a) Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:

b)* A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:

5.* A beszerzés azon része, melyre a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő harmadik személlyel szerződést köthet:

6.* Egyéb információk:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.
A **-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja.

5. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez

Tárgyalásos eljárás (részvételi felhívás)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) A szerződés meghatározása, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d)* A részajánlat tételének szempontja:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:

5.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):

c) A részvételi jelentkezés nyelve:

d) Az (első) tárgyalás időpontja:

7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja:

8. A jogi, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság elbírálásához szükséges információk, a megkövetelt igazolási mód meghatározásával:

9. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:

b) A részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:

c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

d)* A 15. § (3) bekezdésében foglaltak:

11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:

12.* Az ajánlatkérő által már kiválasztottak nevei és címei:

13. Egyéb információk:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.

  Vissza az oldal tetejére