A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Védetté nyilvánítom Nyirádi Sár-álló Természetvédelmi Terület elnevezéssel a Nyirád 0140/2, 0141, 0147, 0148/a-b, 0149/1-2, 0150/3-5, 0151/a-c, 0169/1, 0171/9-10, 0174/3, 0174/5-7, 0176/2, 0177/1, 0178 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 360,5 hektár kiterjedésű területet.
2. § A védetté nyilvánítás célja a földtani, talajtani és vízrajzi adottságok miatt a területen kialakult változatos növénytársulások, értékes növényfajok védelme és megőrzése.
3. § (1) A Nyirádi Sár-álló Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését - a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
(2) A Nyirádi Sár-álló Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
1.1. Őrizze meg:
- a területen élő védett és fokozottan védett növény- és állatfajok által reprezentált, országos szinten is egyedülálló életközösséget,
- a védett és fokozottan védett fajokat, növelje állományukat, egyedszámukat, populációik életképességét, különös tekintettel a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) és a lápi békabuzogány (Sparganium natans) tekintetében,
- a természetes és természetszerű élőhelyeket, társulásokat, növelje ezek területi kiterjedését, a termőhelynek nem megfelelő, nem őshonos vagy invázív fajokból álló életközösségek és mesterségesen kialakított ültetvények területének rovására,
- a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos fajok tekintetében,
- a jellegzetes földtani képződményeket és természetes felszínformákat, továbbá küszöbölje ki a természeti értékekre veszélyt jelentő talajdegradációs folyamatokat.
1.2. Biztosítsa a terület természetvédelmi célú kutatását és fejlesztését.
2. Természetvédelmi stratégiák
- A terület vízügyi beavatkozásokat megelőzően jellemző vízellátottságának visszaállítása.
- A gyepek természetvédelmi szempontból értékes életközösségeinek megőrzése, a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok egyedszámának, állományának fenntartása és erősítése természetvédelmi kezeléssel.
- Az adventív vagy tájidegen növényfajok [erdei fenyő (Pinus sylvestris), magas aranyvessző (Solidago gigantea) stb.] gyepekből való visszaszorítása.
- Nem őshonos fafajokból álló erdők termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal történő átalakítása és tartamos erdőhasználattal való megőrzése.
- Az őshonos fafajokból álló erdők biológiai sokféleségének megőrzése tartamos erdőhasználattal.
- Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások végzése.
3. * Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve a rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint - a 3.1. és a 3.2. fejezet tartalmazza.
A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat az igazgatóság kezdeményezésére a természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Gyepek kezelése
- Legeltetéssel (szarvasmarhával) csak a gyomos üde gyepek (magas aranyvessző gócok), valamint a cserjésedő szárazabb gyepek kezelhetők. A szárazabb gyepeknél csak rövidebb időszakokra kiterjedő hajtásos legeltetés lehetséges. A számosállat sűrűség a gyomos üde gyepeknél legfeljebb 0,5 számosállat/ha, a cserjésedő száraz gyepek esetén legfeljebb 0,2 számosállat/ha. A lápi társulások, valamint a mocsári kardvirág élőhelyének legeltetése tilos.
- Megfelelő legeltetés hiányában a magas aranyvessző foltjai legalább évi egyszeri (virágzás előtti) időpontban szárzúzással vagy kaszálással kezelendők.
- A kiszáradó lápréteket és mocsárréteket amennyiben talajuk és felszínük lehetővé teszi évente egyszer (változó időpontban és mozaikosan) kaszálni kell. A lekaszált szénát a területről el kell távolítani.
- A mocsári kardvirág élőhelyén csak tisztító kézi kaszálás végezhető a magérés után (augusztus végétől) és mozaikosan, amennyiben ezt az élőhely állapota (pl. kezdődő gyomosodás és cserjésedés) indokolja.
- A cserjésedő gyepekről a cserjéket kézi erővel el kell távolítani, de ez nem érintheti az itt található nyírligeteket és bokorfüzeseket. A cserjeirtás során főként az erdei fenyő egyedeit kell eltávolítani. A cserjétől mentesített területeket lápi társulások esetében ismételt cserjeirtással, esetleg kaszálással, míg szárazabb gyeptípusok és gyomos üde gyepek esetén szárzúzással, kaszálással és legeltetéssel kell kezelni.
- A gyepek trágyázása, szintetikus szerekkel való gyomirtózása és felülvetése tilos.
- A területen nem gyepgazdálkodásból származó anyagot tárolni tilos.
3.1.2. Erdők kezelése
- Akácosokban, erdei fenyvesekben és az erdei fenyő elegyes tölgyesekben hosszú távon a célállapot a termőhelynek megfelelő cseres kocsányos tölgyes kialakítása.
- Magvetés, csemetézés csak a területen őshonos fafajok esetében alkalmazható. Az erdősítésben használt szaporítóanyag (mag, csemete) helyi származási körzetből származzon.
- Magvetés és csemeteültetés során tilos a talajelőkészítés (mélyszántás, gépi pásztahúzás).
- A fiatalabb és középkorú cseres kocsányos tölgyes állományoknál (70 éves korig) az erdőt vegyes korúvá kell tenni kisebb lékek kialakításával és szálalással. Ezeknél az állományoknál a hagyományos vágásos gazdálkodás helyett olyan erdőgazdálkodási módot kell alkalmazni, amely biztosítja a folyamatos erdőborítást.
- Az idősebb megbontott erdőállományoknál hagyásfákat és hagyásfacsoportokat kell kijelölni és véghasználatkor visszahagyni, számuk a vágáskori állomány tőszámának 15%-a. A felújítás végeztével a vágásos gazdálkodás helyett olyan erdőgazdálkodási módot kell alkalmazni, amely biztosítja a folyamatos erdőborítást.
- Az erdőszegélyeket meg kell hagyni.
- A kitermelt faanyagot tilos gyepeken, tisztásokon keresztül szállítani, valamint ezeken az élőhelyeken depózni és rakodni.
- Vízállásos erdőrészekben csak átfagyott talaj esetén végezhető fakitermelés.
- Erdőkben lévő vizes élőhelyek (erdei tavak) környékén egy famagasságnyi körben tilos a fakitermelés.
3.1.3. Kivett területek kezelése
- Földutak szilárd burkolattal való kiépítése, szélesítése tilos.
- Az árkok és vízfolyások menti fűzfasorokat, égereseket irtani tilos.
- Az értékes lápterületek talajvizének a Meleg-víz csatornába szivárgását meg kell akadályozni.
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak.
3.2.1. Vadgazdálkodás
- A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn.
- A vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinten kell tartani.
- Vadászati berendezések lápterületeken nem létesíthetők.
3.2.2. Közlekedés
- Közlekedni csak a meglévő utakon lehet.
3.2.3. Látogatás
- Látogatás során csak a meglévő utakon lehet közlekedni. A tulajdonosok (kezelők) számára gazdálkodási, kezelési célból a belépést biztosítani kell. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és koordinálásával kutatók is látogathatják a területet.
