A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

19/2005. (III. 22.) FVM rendelet

az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállítására, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: törvény) 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállításának, feldolgozásának és az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli forgalmazásának valamennyi szakaszára, valamint az ilyen termékeknek az Európai Unió tagállamain kívüli országokból (a továbbiakban: harmadik ország) történő behozatalára vonatkozó általános állat-egészségügyi követelményekre terjed ki.

(2) Ezen rendelet előírásait a törvényben és az állati eredetű termékek Európai Unión belüli kereskedelmének állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletben, valamint a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletben, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt külön jogszabályokban meghatározott követelmények figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) az előállítás, feldolgozás és forgalmazás valamennyi szakasza: az állati eredetű élelmiszer elsődleges termelése és végső felhasználóig történő eljutása közötti szakaszok, beleértve az elsődleges termelést, raktározást, szállítást, értékesítést és a felhasználóig történő eljutást;

b) behozatal: az árunak a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet 1. számú mellékletében felsorolt területek egyikére történő szállítása azért, hogy azokat a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i, 2913/92/EK tanácsi rendelet 4. Cikke (16) bekezdésének a)-f) pontja szerinti vámeljárások alá helyezzék;

c) *  hatósági állatorvos: az Európai Unió valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) erre hatáskörrel rendelkező hatósága által kinevezett állatorvos, Magyarország tekintetében a törvény 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése szerinti állatorvos;

d) állati eredetű termék: állatokból készült vagy azokból származó, emberi fogyasztásra szánt termék, beleértve az állatvágásra engedélyezett létesítményben vagy helyen levágás céljára átvett élő állatot is.

(2) E rendelet tekintetében az élelmiszerjog általános alapelveinek és követelményeinek megállapításáról, az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i, 178/2002/EGK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet fogalommeghatározásait megfelelően alkalmazni kell.

Az állati eredetű termékek Közösség területén történő előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszára vonatkozó általános állat-egészségügyi követelmények

3. § Az állati eredetű termékeknek olyan állatokból kell származniuk, amelyek

a) az adott állatokra és termékekre - az 1. számú mellékletben megállapított követelmények alapján - vonatkozó állat-egészségügyi korlátozások alatt nem álló állattartó telepről, létesítményből, területről vagy területrészről származnak,

b) hús és húsipari termékek esetében olyan létesítményben kerültek levágásra, amelyben a vágási vagy feldolgozási eljárás során nem fordult elő az a) pontban említett követelmények hatálya alá tartozó betegségek egyikével fertőzött - vagy fertőzöttségre gyanús - állat vagy ilyen állathasított teste vagy annak részei, kivéve, ha ezt a gyanút kizárták,

c) tenyésztett víziállatok és akvakultúra-termékek esetén megfelelnek a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló, és az édesvízi halak fertőző betegségei elleni védekezésről és a fertőző betegségektől mentes halgazdaságok létrehozásáról szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletek előírásainak,

d) megfelelnek a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított állat-egészségügyi követelményeknek.

Eltérések az általános állat-egészségügyi követelményektől

4. § (1) *  A 3. §-ban meghatározott általános állat-egészségügyi követelményektől eltérve - az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályok szerinti járványvédelmi intézkedéseknek való megfelelés érdekében - az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) egyedi eljárás alapján engedélyezheti azoknak az állati eredetű termékeknek az előállítását, feldolgozását és forgalmazását, amelyek olyan területről vagy területrészről származnak, amelyre állat-egészségügyi korlátozások vonatkoznak, de nem olyan állattartó telepről származnak, amely fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús, azzal a feltétellel, hogy

a) *  az állati eredetű termékeket a c) pont szerinti kezelést megelőzően a valamennyi állat-egészségügyi követelménynek megfelelő termékektől külön vagy más időben állították elő, kezelték, szállították vagy raktározták, valamint az állat-egészségügyi korlátozás alatt lévő területről, területrészről való elszállítás feltételeit a megyei kormányhivatal egyedi eljárás alapján jóváhagyta,

b) a 2. számú melléklet szerinti kezelésnek alávetett termékeket egyértelműen azonosították,

c) a termékek az adott állat-egészségügyi problémák megszüntetését lehetővé tevő kezelésen esnek át, valamint

d) *  a kezelést olyan létesítményben alkalmazzák, amelyet ebből a célból a megyei kormányhivatal egyedi eljárás alapján engedélyezett.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a 2. és 3. számú melléklettel vagy a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i, 1999/468/EK tanácsi határozat (a továbbiakban: 1999/468/EK határozat) 5. és 7. Cikke szerinti eljárás alapján meghatározott részletes szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(3) A 3. §-ban megállapított követelményeknek nem megfelelő akvakultúra-termékek előállítása, feldolgozása és forgalmazása a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletben foglaltakra tekintettel és az 1999/468/EK határozat 5. és 7. Cikke szerinti eljárás alapján meghatározott feltételekkel összhangban engedélyezhető.

(4) *  Ha azt az állat-egészségügyi helyzet lehetővé teszi, a 3. §-ban foglaltaktól való eltérés bizonyos helyzetekben - az 1999/468/EK határozat 5. és 7. Cikkében említett eljárással összhangban - engedélyezhető. Ilyen esetekben különösen tekintettel kell lenni a betegség különleges jellemzőire az érintett állatfajban, és az olyan vizsgálatokra vagy intézkedésekre, amelyeknek az állatokat alá kell vetni. Az eltérések engedélyezésekor a megyei kormányhivatalnak biztosítania kell, hogy az egyes állatbetegségek elleni védekezés fokát semmilyen téren ne veszélyeztessék.

Állat-egészségügyi bizonyítványok

5. § Az állati eredetű termékeknek állat-egészségügyi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, ha

a) az egyes állatbetegségek Európai Közösségnek történő bejelentési szabályairól szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet alapján állat-egészségügyi okokból elfogadott rendelkezések megkövetelik, hogy azokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje, vagy

b) azokra a 4. § alapján az általános állat-egészségügyi követelményektől való eltérést engedélyeztek.

A harmadik országokból származó importra vonatkozó általános előírások

6. § Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeket harmadik országokból csak abban az esetben lehet behozni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) a termékek megfelelnek az ilyen termékek Közösségben történő előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszára vonatkozó, a 3-5. §-ban megállapított követelményeknek,

b) az a) pont szerinti követelményekkel egyenértékű állat-egészségügyi biztosítékok állnak rendelkezésre,

c) a termékek az 1999/468/EK határozat 5. és 7. Cikke szerinti eljárás alapján meghatározott jegyzéken szereplő harmadik országokból vagy harmadik országok régióiból származnak.

A harmadik országokból származó importtal kapcsolatos okiratok

7. § (1) Állati eredetű termékek szállítmányainak a Közösség területére történő belépésekor a 4. számú mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt kell bemutatni.

(2) Az állat-egészségügyi bizonyítvány tanúsítja, hogy a termék megfelel

a) az e rendeletben foglaltaknak és az állat-egészségügyi követelményeket meghatározó közösségi jogszabályok alapján az ilyen termékek tekintetében megállapított egyéb előírásoknak vagy az ilyen előírásokkal egyenértékű rendelkezéseknek, továbbá

b) az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkében meghatározott eljárással összhangban megállapított különös behozatali feltételeknek.

(3) Az okiratok a külön jogszabályok által megkövetelt más adatokat is tartalmazhatnak.

Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

9. § Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i, 2002/99/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 19/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

Az állati eredetű termékek kereskedelmére vonatkozó olyan lényeges betegségek, amelyek tekintetében a közösségi jogszabályok alapján védekezési szabályokat vezettek be

Betegség Rendelet
Klasszikus sertéspestis 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet a klasszikus sertéspestis elleni védekezésről
Afrikai sertéspestis 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről
Ragadós száj- és körömfájás 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről
Madárinfluenza
Newcastle-betegség (baromfipestis)
44/2002. (V. 17.) FVM rendelet a madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezésről
Keleti marhavész
Kiskérődzők pestise
Sertések hólyagos betegsége
41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról
14/2003. (II. 14.) FVM rendelet a sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól
Tenyésztett víziállatok betegségei 40/2002. (V. 14.) FVM rendelet a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről
68/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet az édesvízi halak fertőző betegségei elleni védekezésről és a fertőző betegségektől mentes halgazdaságok létrehozásáról
14/2004. (II. 6.) FVM rendelet az egyes tengeri puhatestű állatokat érintő egyes betegségek elleni védekezésről

2. számú melléklet a 19/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

A hússal és tejjel kapcsolatos bizonyos állat-egészségügyi veszélyek megszüntetésére szolgáló kezelések

Betegség
HÚS
Kezelés*
Ragadós
száj- és
körömfájás

Klasszikus
sertéspestis
Sertések
hólyagos
betegsége

Afrikai
sertéspestis

Keleti
marhavész
Newcastle-
betegség
(baromfi-
pestis)

Madár-
influenza

Juh- és
kecskepestis
a) Hőkezelés légmentesen zárt tartályban 3,00 vagy nagyobb F0 értékkel** + + + + + + + +
b) Hőkezelés minimum 70 °C-os hőmérsékleten, amelyet az egész húsban el kell érni + + + 0 + + + +
c) Hőkezelés minimum 80 °C-os hőmérsékleten, amelyet az egész húsban el kell érni + + + + + + + +
d) Hőkezelés légmentesen zárt tartályban legalább 60 °C-on minimum 4 óráig, amely időtartam során a maghőmérsékletnek 30 percig legalább 70 °C-nak kell lenni + + + + + - - +
e) Természetes erjesztés és érlelés kicsontozott hús esetén legalább 9 hónapig, amely a következő jellemzőket eredményezi: 0,93-nál nem nagyobb Aw-érték, vagy 6,0-nál nem nagyobb pH-érték + + + + + 0 0 0
f) A fenti e) ponttal azonos kezelés, de a hús tartalmazhat csontot(*) + + + 0 0 0 0 0
g) Szalámi: az 1999/468/EK határozat 5. és 7. Cikke szerinti eljárás során meghatározandó követelményekkel összhangban történő kezelés, a vonatkozó tudományos bizottság véleményét követően + + + 0 + 0 0 0
h) Sonkák és karajok: sonka esetében legalább 190 napig, és karaj esetében legalább 140 napig tartó természetes erjesztést és érlelést tartalmazó kezelés 0 0 0 + 0 0 0 0
i) Legalább 65 °C-os maghőmérséklet elérését biztosító hőkezelés, a 40 vagy annál magasabb pasztőrözési érték (PE) eléréséhez szükséges ideig + 0 0 0 0 0 0 +
Betegség

Emberi fogyasztásra szánt TEJ és TEJTERMÉKEK,
(beleértve a tejszínt)
Kezelés*
Ragadós
száj- és
körömfájás

Klasszikus
sertéspestis
Sertések
hólyagos
betegsége

Afrikai
sertéspestis

Keleti
marhavész
Newcastle-
betegség
(baromfi-
pestis)

Madár-
influenza

Juh- és
kecskepestis
a) Ultramagas hőmérsékleten (UHT) (UHT = legalább 1 másodpercig tartó, 132 °C-on történő kezelés) + 0 0 0 0 0 0 0
b) Ha a tej pH-értéke 7,0-nál kevesebb, egyszeres
magas hőmérséklet - rövid idejű pasztőrözési HTST
+ 0 0 0 0 0 0 0
c) Ha a tej pH-értéke 7,0 vagy magasabb, kétszeres HTST + 0 0 0 0 0 0 0

+ Elismert hatékonyság.

0 Nem elismert hatékonyság.

* Minden szükséges intézkedést meg kell hozni a keresztszennyeződés elkerülésére.

** f0 a baktériumspórákra vonatkozóan kiszámított pusztító hatás. Egy 3,00-ás F0 érték azt jelenti, hogy a termék leghidegebb pontját megfelelően felmelegítették ahhoz, hogy ugyanolyan pusztító hatást érjen el, mint a 121 °C (250 °F) 3 perc alatt, pillanathevítéssel és hűtéssel.

3. számú melléklet a 19/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

Magyarország területéről származó hús különleges azonosító jele * 

1. A friss húsra vonatkozó állat-egészségügyi jelölésnek a bélyegző közepén egymást keresztező két egyenes vonalból álló, és az azon lévő információ olvashatóságát lehetővé tévő átlós keresztet kell tartalmaznia.

2. Az 1. pontban említett jelölés egyetlen - 6,5 cm széles és 4,5 cm magas - ovális bélyegző használatával is alkalmazható azzal, hogy a következő információknak kell megjelenniük a jelzésen, tökéletesen olvasható írásjelekkel:

- a felső részén nagybetűkkel az ország nevének rövidítése: HU,

- középen a létesítmény állatorvosi ellenőrzési száma,

- az alsó részén az Európai Közösség nevének rövidítése: EK,

- a bélyegző közepén két olyan módon kereszteződő egyenes vonal, amely nem teszi az információt olvashatatlanná.

A betűknek legalább 0,8 cm magasnak, a számoknak pedig legalább 1 cm magasnak kell lenniük.

A bélyegzőn fel kell tüntetni azt az információt is, amellyel a húst megvizsgáló állatorvost azonosítani lehet.

A jelölést az állat-egészségügyi követelmények végrehajtását ellenőrző hatósági állatorvos közvetlen felügyelete mellett kell alkalmazni.

4. számú melléklet a 19/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

Az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó általános követelmények

1. *  Az állati eredetű termékek szállítmányát kísérő állat-egészségügyi bizonyítványt kibocsátó megyei kormányhivatal képviselője köteles aláírni a bizonyítványt, és biztosítani, hogy azon a hatósági bélyegző is rajta legyen. Ez a követelmény - ha a bizonyítvány egy lapnál többől áll - a bizonyítvány minden egyes lapjára vonatkozik.

2. Az állat-egészségügyi bizonyítványokat a rendeltetési tagállam hivatalos nyelvén, illetve nyelvein, valamint annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén, illetve nyelvein kell kiállítani, amelyben az állat-egészségügyi határellenőrzés megtörténik. Az állat-egészségügyi bizonyítvány nem ezen nyelven, illetve nyelveken történő kiállítása esetén a bizonyítványhoz csatolni kell az ezen nyelven, illetve nyelveken készített hitelesített fordítását.

3. Az állat-egészségügyi bizonyítvány eredeti példányának a Közösség területére történő belépéskor kísérnie kell a szállítmányt.

4. A bizonyítványnak az alábbiakból kell állnia:

a) egyetlen papírlap,

b) egy egyetlen és oszthatatlan papírlap részét képező két vagy több oldal, vagy

c) oly módon számozott lapsorozat, amelyen jelölik, hogy az egy véges sorozat egy meghatározott oldala (például „2/4. oldal”).

5. A bizonyítványoknak egyedi azonosítószámmal kell rendelkezniük. Amennyiben a bizonyítvány lapok sorozatából áll, minden egyes lapnak fel kell tüntetnie ezt az azonosítószámot.

6. A bizonyítványt azelőtt kell kibocsátani, mielőtt a szállítmány, amelyre vonatkozik, kikerül a küldő ország eljáró hatóságának ellenőrzése alól.


  Vissza az oldal tetejére