A jogszabály mai napon ( 2018.12.10. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

32/2005. (X. 21.) PM rendelet

az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (6) bekezdésében és 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Szerencsejáték szervezésére az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az Szjtv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésében és e rendeletben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette.

(2) *  A szerencsejátékokban - a távszerencsejáték és az online kaszinójáték kivételével - kizárólag a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára - a mérésügyi jogszabályok alapján - hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz és a mérésügyi szerv által hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott egyéb eszköz használható.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti eszköz előállítója és a mérésügyi szerv, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére mérésügyi szerv által hitelesítő laboratóriummá nyilvánított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hitelesítő laboratórium) szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat.

(4) Az Szjtv. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató hirdetménynek jól láthatóan tartalmaznia kell, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiéniás problémákat okozhat, illetve szenvedélybetegség kialakulásához vezethet.

(5) Az Szjtv. 16. §-a szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, az erről szóló tájékoztatót jól láthatóan kell a szerencsejáték értékesítő helyeken elhelyezni.

(6) *  A szerencsejáték-szervezővel (a továbbiakban: szervező) szerződéses kapcsolatban álló, a szervező nevében és javára szerencsejáték értékesítését végző vállalkozásoknak a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány megállapítása során nem kell figyelembe venniük a szervező javára beszedett és elkülönített nyilvántartás alapján a szervezővel szemben elszámolási kötelezettségként kimutatott összeget.

(7) *  Az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

(8) *  A szervező az e rendeletben előírt nyomtatványok esetén csak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által hitelesített nyomtatványokat használhatja fel, és köteles azokat szigorú számadású nyomtatványként kezelni. A szervező köteles a szigorú számadású nyomtatványokat szabályszerűen, naprakészen vezetni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az eljárásaiban használt formanyomtatványokat honlapján is elérhetővé teszi.

(9) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az 1. § (2) és (8) bekezdésébe, a 17. §-ába , a 18. § (1) bekezdésébe, a 22. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdésébe, a 22/A. § (3)-(6) bekezdésébe, a 23. § (3)-(5) bekezdésébe, 27. §-ába, 28. §-ába, 30. §-ba, 31. § (2) és (3) bekezdésébe, 32. § (2) bekezdésébe, 33-37. §-ba, 38. § (2) bekezdésébe, 39. § (3)-(6) bekezdésébe, 40. §-ába, 41. § (1) és (2) bekezdésébe, az 54. § (3) bekezdésébe, az 55. §-ba, az 56. § (1) és (2) bekezdésébe, az 57. § (1) és (2) bekezdésébe, az 58. §-ba, az 59. §-ba, a 62. § (2)-(5) bekezdésébe, a 63. §-ba, a 64. § (2)-(5) és (7) bekezdésébe, a 65. § (2) és (3) bekezdésébe, a 66. § (2)-(5) bekezdésébe, a 67. § (2)-(7) bekezdésébe, a 68. § (5) és (7) bekezdésébe, a 69. §-ba, a 70. § (3)-(6) bekezdésébe, a 71. § (1)-(3) és (5) bekezdésébe, a 71/A. § (3) bekezdésébe, a 71/B. §-ba, a 71/E. § (2) bekezdésébe, a 72. § (4) bekezdésébe, a 73. § (1)-(3) bekezdésébe, a 73/C. §-ába, a 73/D. § (1) és (3) bekezdésébe, a 73/E. § (2) bekezdésébe, a 73/F. §-ba, a 73/G. § (1)-(3) bekezdésébe, a 73/H. § (2) bekezdésébe, a 73/I. § (2)-(4) bekezdésébe, a 73/J. § (5) bekezdésébe, a 73/K. §-ba, a 74. § (1), (2) és (4) bekezdésébe, továbbá a 75. § (4) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás miatt állapítja meg az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírságot a szervezővel, illetve az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezettel vagy személlyel, valamint a szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben.

(10) *  Ha megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdés szerinti eszköz befolyásolását az abba beépített hardver vagy szoftver elemek teszik lehetővé, és az eszközt gyártója ebben az állapotban mutatta be típusvizsgálatra, akkor a (2) bekezdés szerinti eszközökre a gyártó számára új hitelesítési engedély 5 évig nem adható.

(11) *  A szerencsejáték eszköz előállítója, a mérésügyi szerv, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére mérésügyi szerv által hitelesítő laboratóriummá nyilvánított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hitelesítő laboratórium), továbbá ezek tagja, részvényese, tagjának vagy részvényesének közeli hozzátartozója szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat, valamint nem lehet tagja, részvényese szerencsejáték-szervezőnek, vagy ezen társaságok tagjának, részvényesének. A szerencsejáték eszköz előállítójának, a hitelesítő laboratóriumnak, továbbá ezek jogi személyiségű tagjának vezető tisztségviselője, vezető tisztségviselőjének közeli hozzátartozója nem lehet vezető tisztségviselője szerencsejáték-szervezőnek vagy ezen társaságok tagjának, részvényesének. Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesére nem kell alkalmazni.

1/A. § *  (1) *  A nyereményigazolások zárt számítástechnikai rendszeren keresztül történő kiállításának jóváhagyása iránt a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjeszthet elő kérelmet. A kérelemhez csatolni kell valamely, az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott, a rendszer auditálását igazoló okiratot.

(2) Zárt számítástechnikai rendszer útján előállított és kinyomtatott nyereményigazolás abban az esetben alkalmas szerencsejáték-felügyeleti azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy a nyereményigazolás kibocsátására szolgáló számítástechnikai program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá a nyereményigazolás-példányok hiánytalan elszámolása biztosított.

(3) A szervezőnek a nyereményigazolás kiállítására szolgáló program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője által a nyereményigazolás kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(4) A zárt számítástechnikai rendszernek a hiányos, hibás, megsemmisült, vagy elveszett nyereményigazolásokat is rögzítenie és nem törölhető módon tárolnia kell.

(5) Ha a nyereményigazolás előállítása az egyes példányok egymás utáni nyomtatásával történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az egyedi sorszámot. Ha a nyereményigazolás kinyomtatása több példányos, összeszerelt és előnyomás nélküli papírra történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a nyereményigazolás hány példányban készült.

(6) *  A zárt számítástechnikai rendszeren keresztül kiállított nyereményigazolást legalább annyi példányban kell kinyomtatni, hogy a játékos részére átadható, illetve szükség szerint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megküldhető legyen. A nyereményigazolás átvételét a szervező köteles dokumentálni a nyertes nyereményigazolásra vezetett aláírásával, vagy a postán megküldött nyereményigazolás átvételét tartalmazó tértivevénnyel.

Engedélyezési eljárás

2. § (1) *  A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet előterjeszteni.

(2) *  A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett szerencsejáték megjelölését,

b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, és

c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát.

(3) *  Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell

a) a játéktervet,

b) a részvételi szabályzatot,

c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét),

d) a létesítő okiratot, és

e) az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, adatokat.

(4) A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén az 1. számú melléklet 1. pontjában szereplő okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles fordítását kell benyújtani.

(5) *  A szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdésekor a szervezőnek személyi megfelelőségének megállapítása iránt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet kell benyújtania. A szervezőnek kérelméhez csatolnia kell az 1. számú melléklet szerinti okiratokat és adatokat. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szervező személyi megfelelőségét az annak igazolásául szolgáló legkorábban kiállított okirat keltezésétől számított egy évig állapítja meg.

(6) *  A szervező személyi megfelelőségének megállapítására irányuló kérelméhez csatolnia kell az 1. számú melléklet szerinti iratokat.

(7) * 

3. § (1) *  A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, az Szjtv.-ben és e rendeletben előírt személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelel-e. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a szervező rendelkezik-e a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megállapított személyi megfelelőséggel és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására.

(2) *  A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, vezető tisztségviselőjére és tagjára vonatkozóan az Szjtv.-ben előírt feltételekre, illetve mindezen személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tévékenységére.

(3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:

a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire,

b) *  arra, hogy a kártyaterem, a fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek,

c) az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére.

(4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.

4. § (1) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyi feltételek vizsgálatát követően, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben foglalt okiratokat és adatokat, valamint a létesítő okiratot.

(2) A hatósági bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít.

(3) A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától számított egy évig érvényes.

(4) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági bizonyítványt a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki.

5. § * 

6. § (1) *  A szerencsejáték céljára szolgáló eszköz kizárólag gyártó által kezdeményezett típusvizsgálatát, valamint a szervező által kezdeményezett hitelesítési eljárását a mérésügyi szerv végzi a mérésügyi jogszabályok figyelembevételével. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a mérésügyi szerv által hitelesített pénznyerő automatára hagyhatja jóvá a játékkaszinó játéktervét.

(2) *  A típusvizsgálat alapján kiadott hitelesítési engedélyben a mérésügyi szerv az Szjtv.-ben és e rendeletben előírtak alapján meghatározza, hogy a berendezés műszaki tulajdonságai alapján pénznyerő automatának vagy játékautomatának minősül.

(3) A típusvizsgálaton a szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen.

(4) *  A mérésügyi szerv azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, illetve újrahitelesíti, amelyek

a) *  üzemeltetője rendelkezik a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiadott, a 4. § szerinti hatósági bizonyítvánnyal, vagy érvényes, szerencsejáték szervezésére jogosító engedéllyel,

b) olyan, külön-külön legalább hét helyértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval rendelkeznek, amelyek a befizetett és kifizetett érmék (érmehelyettesítő eszközök) darabszámát vagy értékét, a befizetett és kifizetett forintok és valuták mennyiségét, továbbá az eljátszott tét, a ki nem fizetett nyeremény és a befizetett készpénz összegét nem törölhető módon tárolják, és

c) típusvizsgálata megtörtént és érvényes hitelesítési engedéllyel rendelkeznek.

(5) A pénznyerő automata újrahitelesítésével egyidejűleg műszaki felülvizsgálatot kell végezni.

(6)-(7) * 

7. § (1) A pénznyerő automaták típusvizsgálata és hitelesítési vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki.

(2) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

a) a hitelesíttető megnevezését,

b) a pénznyerő automata gyártási számát,

c) a pénznyerő automata gyártási időpontját,

d) a gyártó megnevezését,

e) a pénznyerő automata megnevezésére vagy azonosítására alkalmas jelzést,

f) a pénznyerő automatával játszható játék(ok) nevét,

g) a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó adatokat,

h) *  a legmagasabb tét megjelölését,

i) a nyeremény kifizetésének módját,

j) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,

k) *  a gép mechanikus vagy elektromechanikus számlálóinak hitelesítésekor leolvasott állását,

l) a nyerési esélyeket 0 és 1 közötti valószínűségi értékekkel vagy százalékban,

m) a pénznyerő automata játékhelyeinek számát,

n) * 

o) a pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatának összegzését.

(3) *  A mérésügyi szerv a 6. § (4) bekezdésére figyelemmel - a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg a mérésügyi szerv a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítvány - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a pénznyerő automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítői megjegyzéseket is tartalmazhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti törvényes tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely típusától függően lyukasztással a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza.

(5) *  A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül

a) *  a pénznyerő automata mérésügyi szerv által adott azonosító számát,

b) a pénznyerő automata típusát,

c) a gyártási évét,

d) a gyártási számot,

e) a játék(ok) nevét,

f) a legmagasabb tétet,

g) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,

h) a nyereménykifizetés módját,

i) az egy kreditponthoz tartozó forintértéket,

j) * 

k) a játékhelyek számát,

l) egy számlálólépés forintértékét,

m) a levonóképes bélyegek sorszámát,

n) *  a függőhuzalos biztosítások darabszámát,

o) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét, és

p) a játékjog szerzés módját

jelöli meg.

(6) A hitelesítési kártyát a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan és oly módon kell elhelyezni, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással vagy a törvényes tanúsító jel megsértésével lehessen eltávolítani.

8. § (1) * 

(2) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését és/vagy mérésügyi ellenőrzését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szerencsejátékok hatósági ellenőrzése * 

9. § * 

10. § (1) *  Az ellenőrzött szervezet vagy személy a szerencsejáték-szervező tevékenységre, illetve a bejelentésköteles játékra vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges engedélyt, adatot, beszámolót, bizonylatot és egyéb okiratot köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak átadni.

(2) * 

(3) *  A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság alkalmazottja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal, valamint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője által kiállított, az Szjtv. hatálya alá tartozó játékok ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni.

(4) *  A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőrnek együttesen kell végeznie.

(5) * 

(6) *  Az ellenőrzött szervezet vagy személy az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv megállapításaira a közlést követő nyolc napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál írásban észrevételt tehet.

(7) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő távadat-szolgáltatás útján lefolytatni.

(8) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. Ha a próbajáték keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyereményhez jut, azt köteles harminc napon belül a központi költségvetésbe befizetni.

11. § *  (1) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzést típusa szerint

a) folyamatos célellenőrzés,

b) átfogó ellenőrzés,

c) célvizsgálat,

d) témavizsgálat,

e) utóvizsgálat

útján végzi.

(2) *  Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, a távoli hozzáférés, okiratok bekérése és ellenőrzés a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyilvántartása(i) alapján.

12. § A folyamatos célellenőrzés időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálat, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti.

13. § (1) Az átfogó ellenőrzés egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére irányuló olyan ellenőrzés, amely keretében a tevékenység szerencsejáték szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen.

(2) Az átfogó ellenőrzést külön, az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrző szerv nevét és címét,

b) az ellenőrzés időpontját,

c) az ellenőrzött szervezet vagy személy megnevezését,

d) az ellenőrök felsorolását,

e) az ellenőrzés alá vont időszakot.

14. § *  A célvizsgálat egy vagy több ellenőrzési szempont alapján lefolytatott ellenőrzés.

15. § A témavizsgálat több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján lebonyolított ellenőrzése, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.

16. § *  Az utóvizsgálat az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által előírt intézkedések megtételének ellenőrzésére irányul.

17. § *  Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automatát engedély nélkül vagy a játékautomatát a 75. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül működtetnek, az Szjtv. 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja.

17/A-17/J. § * 

MÁSODIK RÉSZ

EGYES SZERENCSEJÁTÉKOK

I. Fejezet

Sorsolásos játékok

A sorsolásos játék engedélyezésének feltételei

18. § (1) A sorsolásos játék keretében kibocsátott sorsjegyen jól látható módon fel kell tüntetni:

a) a szervező nevét, székhelyét,

b) a sorsjegy árát,

c) a nyereményre való jogosultság megállapításának módját,

d) a nyeremény kifizetésének helyét és idejét,

e) az arra való utalást, hogy a kilátásba helyezett nyereményt a hatályos jogszabályok alapján személyi jövedelemadó nem terheli, vagy az személyi jövedelemadóval csökkentett formában kerül kifizetésre, átadásra, valamint

f) a sorsolásos játékban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (5) bekezdése szerinti tilalmat.

(2) A sorsolásos játék engedélyezése iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell a szervezőnek az Szjtv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot.

(3) A hírközlő eszközök és rendszerek útján szervezett sorsolásos játék esetén a játékos számára a játékban való részvételt megelőzően megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot.

(4) *  A hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervezőnek az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében előírt követelmények teljesítését az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott okirattal kell igazolnia.

A játékterv, részvételi szabályzat és a költségvetés

19. § A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell:

a) a sorsolásos játékban kibocsátásra kerülő sorsjegyek árát, darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.), a sorsolásos játék nyereményalapját vagy annak kiszámítási módját (Szjtv. 30. §),

b) a sorsolásos játék nyerőosztályait, vagy ezek képzésének elveit, a nyeremények leírását és értékét,

c) a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját,

d) a sorsolásos játék lebonyolításának időtartamát, a sorsjegyek elszámolási rendszerét,

e) a sorsolás(ok) helyét, idejét és lebonyolításának szabályait,

f) a részvételre jogosító sorsjegyek meghatározását,

g) bingójátéknál a jutalomjátékok, ajándéksorsjegyek tervezett mennyiségét, megkülönböztetésük és elszámolásuk módját.

20. § A részvételi szabályzatban rögzíteni kell:

a) a játékosnak (Szjtv. 37. § 6. pont) a sorsolásos játékban való részvétellel összefüggő jogait és kötelezettségeit,

b) a nyereményre való jogosultságot és a nyeremény kifizetésének feltételeit,

c) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények meghatározását és felosztását,

d) a játékosok érdekeit védő garanciális szabályokat,

e) az igényérvényesítés rendjét,

f) *  a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

21. § A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerint tervezett árbevétel és nyereményalap összegét;

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a sorsolásos játék eszközeivel kapcsolatos költségeket (sorsjegyek, bizonylatok stb.),

2. a sorsjegyek terjesztésében és értékesítésében résztvevők jutalékát,

3. a sorsolásos játék lebonyolításával összefüggő reklámköltséget,

4. a lebonyolítás során keletkező egyéb költséget,

5. a játékadó összegét,

6. a sorsjáték és kenó esetén a tervezett tiszta játékbevételt,

7. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

8. a játékosok számára - a személyi jövedelemadóval csökkentett - kifizethető nyeremény összegét;

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a sorsolásos játék eredményes lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót.

A végelszámolás, elszámolás

22. § (1) *  A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról - az Szjtv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő harminc napon belül - végelszámolást kell készíteni. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén e határidőt az utolsó sorsolás napjától kell számítani. A végelszámolást meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról.

(2) *  A sorsolásos játékok nyertes, valamint el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság eltérő rendelkezésének hiányában - a sorsjegyeket a végelszámolásra vonatkozó szerencsejáték-felügyeleti hatóság által hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a szervező, illetve képviseletére jogosult személy által létrehozott háromtagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és időpontjáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot tizenöt nappal a kitűzött időpont előtt értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak. A jegyzőkönyvet a szervező köteles öt évig megőrizni. A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a megsemmisítés helyét, idejét,

b) a jelenlevők nevét, lakcímét, beosztását,

c) a sorsjegyek megnevezését, darabszámát,

d) a nyertes és el nem adott sorsjegyeket,

e) a megsemmisítési technológiát.

(3) *  A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyeinek megsemmisítését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság külön - legfeljebb ötévenként egy alkalommal előterjeszthető - kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, ha a legalább ötéves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná.

(4) Ha a szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie.

(5) Az időközi és végelszámolásban szerepeltetni kell:

a) a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorsjegyek számát,

b) a sorsolásos játék nyereményalapját, sorsjáték és kenó játék esetén a tiszta játékbevételt,

c) a szervezőnek az állammal szembeni - a szervező tevékenységgel összefüggésben keletkezett - befizetési kötelezettségeinek jogcímenkénti teljesített összegeit,

d) a játékosok részére - a jogszabályok szerinti levonások után - átadott nyeremények összegét vagy értékét.

(6) *  Az Szjtv. 16. §-a és 23. §-a szerinti bejelentésköteles játékok (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok), valamint azon sorsolásos játékok esetén, amelyek sorsolási eseményén közjegyző jelen van, a sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz mellékelni kell, kivéve, ha azok már az időközi elszámoláshoz hiánytalanul benyújtásra kerültek.

(7) *  Az ajándéksorsolásról készített közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámolás elektronikus úton való előterjesztése esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz az okirat kiállításától számított 5 napon belül kell benyújtani. A végelszámolás személyesen vagy postai úton való előterjesztése esetén a közjegyzői okiratot a végelszámolással együtt kell benyújtani.

(8) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem hagyja jóvá a végelszámolást és a (9) bekezdésben meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól.

(9) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szervezőt - határidő tűzésével - kötelezheti:

a) pótlólagos sorsolás megtartására, ha a megnyert nyeremények alapján számítható nyereményekre fordítandó összeg nem éri el a jóváhagyott játéktervben, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket,

b) ha az a) pont szerinti esetben nincs lehetőség pótlólagos sorsolás megtartására, akkor a nyereményekre fordítandó összeg és a tényleges nyeremények céljára felhasznált összeg különbségét az Szjtv. 11. §-a (8)-(10) bekezdésének megfelelően fizesse be,

c) arra, hogy nyilvántartási rendjét, illetve végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állítsa helyre, illetve készítse el,

d) az Szjtv.-ben foglalt egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(10) *  Az Szjtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján nyereményre fordítandó összegek - folyamatosan szervezett játékok esetén történő - halmozódását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legfeljebb egy évig engedélyezheti. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani és a halmozódási időszakot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni.

(11) *  A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és ajándéksorsolások át nem vett nyereményeit legkésőbb az átvételre az Szjtv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő száznyolcvan napon belül, ajándéksorsolás esetén harminc napon belül kell nyeremények céljára fordítani. Az át nem vett nyereményekből elkülönített alapot kell képezni, amelynek nyeremények céljára történő felhasználását a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak külön be kell jelenteni.

(12) *  A (10) és (11) bekezdés szerinti elkülönített alapokról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság külön felhívására, de évente legalább egy alkalommal a szervező részletes információkat köteles adni a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére.

A bingójátékra vonatkozó további szabályok * 

22/A. § *  (1) Bingójátéknak minősül különösen az a számsorsjáték, amelyben

a) az általában 75 számot véletlenszerűen csoportosítva tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen számítógépes program szerint kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (finn bingó), vagy

b) az általában 90 számból 15 számot előre meghatározott program szerint tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen a véletlenszerűen kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (spanyol bingó), vagy

c) az a) és b) pontokban meghatározott elvek vagy azok kombinált változatai szerint, de eltérő számok, számsorok vagy számcsoportok felhasználásán alapul a nyerési lehetőség.

(2) A bingóterem engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a bingóterem látogatási szabályzatát is.

(3) *  A bingójáték tekintetében mérésügyi hitelesítésre szoruló eszköznek a sorsolóeszközt és annak a forgalom ellenőrzésére és nyilvántartására szolgáló tartozékait kell tekinteni.

(4) Bingóteremnek a kizárólag erre a célra létrehozott vagy kialakított, más helyiségektől biztonságosan elkülönített helyiség minősíthető, amely alkalmas arra, hogy a sorsolás minden jelenlévő játékos számára jól látható legyen, és egyidejűleg biztosítható a játékosok számára a nyerés időbeni jelzésének lehetősége. A bingóterem 50 m2-nél kisebb nem lehet.

(5) Bingóteremben a bingójátékon és a vendéglátáson kívül más tevékenység nem folytatható. A bingóteremben égetett szeszesitalt árusítani nem lehet.

(6) *  A bingóteremnek a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, továbbá a rend és a vagyonvédelem biztosítása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videotechnikai ellenőrzési rendszerrel (a továbbiakban: videorendszer) kell rendelkeznie:

a) a videorendszerrel valamennyi, a bingóteremben folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie,

b) a kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy az egyes játékesemények és a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen,

c) valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot úgy, hogy a bingóteremben történt események mindvégig láthatóak legyenek. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.

(7) *  A kamerák által nyújtott képanyagot rögzíteni kell és azt 30 napig meg kell őrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a bingóteremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított 8 napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

(8) *  A bingóterembe belépőket részletesen tájékoztatni kell a videorendszer működésének tényéről, annak céljáról, továbbá az így szerzett adatok megőrzési idejéről.

(9) *  A bingóterembe nem léphet be:

a) a 18 éven aluli személy,

b) *  aki a videorendszer üzemelése során rögzítendő személyi adatainak kezeléséhez hozzájárulását nem adta.

A kaparós sorsjegyekre vonatkozó további szabályok

23. § (1) A bejelentésköteles játékok kaparós sorsjeggyel nem szervezhetők.

(2) A kaparós sorsjegyek mennyisége az engedély iránti kérelemben egyenlő darabszámú sorozatokra bontható.

(3) A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt nyomdai technológiával nyomtathatók, amely biztosítja

a) a nyeremények összegének az Szjtv.-ben meghatározott nagyságát,

b) a nyerőosztályonkénti nyertes sorsjegyeknek az engedélyezett mennyiségen, illetve a sorozaton belüli egyenletes, játékterv szerinti megoszlását, továbbá

c) azt, hogy a sorsjegyek egy teljes sorozata olyan zárt gyártási folyamatban készül, amely csak a fedőréteg eltávolítása után teszi lehetővé a nyertes sorsjegyek azonosítását.

(4) *  A gyártás számítógépes programját az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell.

(5) A szervező köteles

a) *  a sorsjegyek gyártójával kötött gyártási szerződés, valamint a (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentés egy eredeti példányát legkésőbb az engedélyezett tevékenység megkezdését megelőző tizenötödik napig a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak benyújtani,

b) *  az engedélyezett tevékenység megkezdéséig a sorsjegyek teljes - sorozatokra bontás esetén legalább egy sorozatnak megfelelő - mennyiségét egyszerre legyártatni és erről, valamint a legyártott, de még értékesítési forgalomba nem bocsátott sorsjegyek tárolásának helyéről a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot értesíteni,

c) a tevékenységének megkezdésétől sorsolásos játékonként nyilvántartani a terjesztőkkel kötött, valamint a terjesztők egymás közötti megállapodásait, amelyeknek tartalmazniuk kell a terjesztésre átadott sorsjegyek mennyiségét (sorozatszám, sorszám és darabszám szerint).

II. Fejezet * 

Távszerencsejáték és az online kaszinójáték * 

Engedélyezés * 

24. § *  (1) *  A távszerencsejáték szervezés engedélyezése iránti kérelmet az Szjtv. 3. § (1a) bekezdése, illetve a 29/D. §-a szerinti, az online kaszinójáték szervezés engedélyezése iránti kérelmet az Szjtv. 29/L. §-a szerinti gazdálkodó szervezet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjesztheti elő a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(2) A kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell

a) az auditálásra jogosult szervezet által kiállított auditálási okiratot,

b) az Szjtv. 29/L. §-a szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és a koncessziós díj teljesítéséről szóló igazolást,

c) távszerencsejáték szervezésen belül sporteseményre fogadás szervezésére irányuló kérelem esetén nyilatkozatot arról, hogy az Szjtv. 29/F. § (4) bekezdése szerinti felhasználási szerződés megkötésre került,

d) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését igazoló, 80. § (2) bekezdése szerinti iratot.

(3) Az engedélyezési eljárásban a nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítását csatolni kell.

25. § *  (1) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezést engedélyező határozatának mellékletét képezi a működési engedély. A működési engedélyt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzéteszi.

(2) A működési engedély (1) bekezdés szerinti közzétételének helyét a játékosok részére a szervező az Szjtv. 29/I. § (1) bekezdése szerinti honlapjáról közvetlen hivatkozással hozzáférhetővé teszi.

Auditálásra vonatkozó előírások * 

26. § *  (1) A 24. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában auditálásra jogosult szervezet az Európai Gazdasági Térség területén letelepedett, az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerint a (2) bekezdésben meghatározottak auditálására jogosult szervezet.

(2) A kérelmező

a) az Szjtv. 37. § 28. pontja szerinti szervert (a továbbiakban: szerver) informatikai biztonsági és zártsági szempontból, valamint

b) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerben a szerver által futtatott játékfunkciókat a (3) bekezdés szerinti szempontok alapján

az auditálásra jogosult szervezettel a kérelem benyújtását megelőzően auditáltatja.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén az auditnak ki kell terjednie

a) *  a játékfunkciók körében különösen a véletlenszám-generátorra (a játékkaszinóban, vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által eseti, vagy állandó jelleggel engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő játék kivételével), a játékszabályokra, a részvételi feltételekre, a játékos nyilvántartásba vételére, a játékosi egyenleg kezelésére, az adatszolgáltatásra, a távoli hozzáférésre, valamint

b) a játékfunkcióknak a játékeseményekkel összhangban álló, manipulációmentes, valós és a játéktervnek megfelelő működésére.

27. § *  (1) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer auditálási okiratnak megfelelő állapotát az engedély időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell.

(2) A szervező a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer auditálási okiratban foglaltakhoz képest tervezett változása esetén az auditáló szervezet írásbeli nyilatkozatát kéri arról, hogy a tervezett változás a (3) bekezdés szerinti jelentős változást eredményez-e.

(3) A technikai eszközökben, a technológiában, az informatikai vagy biztonsági környezetben, a játékfunkciókban vagy alkalmazásban bekövetkező jelentős változás esetén az auditálást ismételten el kell végezni.

(4) *  Nem jelentős változás esetén a szervező az auditáló szervezet (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatát a változás alkalmazása előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megküldi.

(5) *  A szervező az auditáló szervezet által kiállított auditálási okirathoz, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozathoz kapcsolódó teljes dokumentációt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja.

(6) *  Az auditáló szervezet az auditálási okiratban, a technikai eszközökben, a technológiában, az informatikai vagy biztonsági környezetben, játékfunkciókban vagy alkalmazásban bekövetkező előreláthatóan nem jelentős változás körét meghatározhatja. Ebben az esetben a (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az auditáló szervezet írásbeli nyilatkozatát nem kell beszerezni. A szervező a változás alkalmazása előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot a változás nem jelentős jellegéről és az auditálási okirat szerinti besorolásáról értesíti.

A távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezés részletes műszaki-informatikai feltételei * 

28. § *  A távszerencsejáték és az online kaszinójáték üzemeltetés részletes műszaki-informatikai feltételeit a 4. melléklet tartalmazza.

Játékterv, részvételi szabályzat, költségvetés * 

29. § *  (1) A játéktervben kell meghatározni különösen

a) a játékok megnevezését és szabályait,

b) játékonként a tét legnagyobb és legkisebb összegét, a tétek és nyeremények arányát, a tétek, nyeremények és a szervezői jutalék meghatározásának szabályait,

c) a játékos nyilvántartásba vételének szabályait,

d) a játékosi egyenleg vezetésének szabályait, különösen a befizetések, kifizetések kezelésének rendjét, valamint a tét- és nyereményfizetéssel kapcsolatos szabályokat, és

e) a játékesemények törlésének, felfüggesztésének szabályait.

(2) A játékterv mellékleteként csatolni kell a játék teljes szimulációjának leírását, valamint a felhasznált grafikák másolatát.

(3) *  A módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(4) A részvételi szabályzatban kell meghatározni különösen

a) az egyes játékokban való részvétel feltételeit,

b) a játékkal kapcsolatban felmerült viták kezelésének rendjét,

c) az Szjtv. 1. § (8) bekezdése szerinti nyereményigazolás kiállításának rendjét,

d) a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eszközök és intézkedések alkalmazásának részletes szabályait,

e) a távszerencsejátékból és az online kaszinójátékból való átmeneti vagy végleges kizárás feltételeit és eljárásrendjét.

(5) A részvételi szabályzatban fel kell tüntetni

a) a szervező elnevezését és székhelyét,

b) *  a távszerencsejáték és az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedély adatai közül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megnevezését, az engedélyezett játéktípusokat és az engedély időtartamát,

c) a sérülékeny személyek játékban való részvételének korlátozását, és

d) a játéktervnek a játékos részvételét érintő egyéb szabályait.

(5a) *  A szervező a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg köteles benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(6) A részvételi szabályzatot a szervező honlapján a játékosok részére magyar nyelven hozzáférhetővé teszi.

(7) A szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban - e feltételek alkalmazása esetén - meghatározza a 30. §-ban, 32. § (3) bekezdésben, 34. § (2) bekezdésben, 36. § (2) bekezdésében, illetve 39. § (7) bekezdésben foglalt feltételek szabályait.

(8) *  A 2. § (3) bekezdés c) pontja szerinti költségvetésnek tartalmaznia kell a tervezett árbevétel, a tervezett költségek és a tervezett játékadó összegét, valamint az összesített játékosi egyenlegek becsült éves átlagos értékét. Közös játékosi egyenleg vezetése esetén az összesített játékosi egyenlegek becsült éves átlagos értékét valamennyi játékra, illetve kizárólag távszerencsejátékra figyelemmel is meg kell becsülni.

(9) *  A szervező az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül tájékoztatásul megküldi a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére az adatkezelési szabályzatát. Az adatkezelési szabályzat változásáról a szervező a változást követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot.

A játékos nyilvántartásba vétele * 

30. § *  A szervező - a játékos 31. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatainak rendelkezésre állása esetén - az Szjtv. 29/H. §-ában meghatározott adatok mellett a nyilvántartásban rögzíti:

a) játékos elektronikus levelezési címét,

b) a játékos egyedi és nem módosítható felhasználónevét,

c) az önkizárás tényét és időszakát,

d) az önkorlátozó intézkedés tárgyát és időtartamát,

e) a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a c)-d) pontban foglaltaktól eltérő eszközökkel és intézkedésekkel kapcsolatban előírt adatokat,

f) a szervező által a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott további adatokat.

31. § *  (1) A nyilvántartásba vétel során a játékos nyilatkozik arról, hogy

a) a nyilvántartásba vételhez az adatokat saját nevében szolgáltatja,

b) a 30. §-ban meghatározott adatai kezeléséhez hozzájárul, és

c) a távszerencsejátékban vagy az online kaszinójátékban kizárólag saját nevében kíván részt venni.

(2) A játékos részére a távszerencsejáték szervezőnél, illetve egy online kaszinóban kizárólag egy felhasználónév és egyidejűleg egy jelszó biztosítható.

(3) * 

32. § *  (1) A játékos a nyilvántartásba vett adatok változásáról haladéktalanul tájékoztatja a szervezőt, valamint kérheti az elírás és más hasonló hiba javítását a szervezőtől.

(2) A szervező az adatváltozást és az elírás, más hasonló hiba javítását haladéktalanul, de legfeljebb az adat rendelkezésre állásától számított 24 órán belül átvezeti a nyilvántartáson.

(3) A szervező a játékos részére biztosíthatja a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott adatokra a szervező közreműködése nélküli adatjavítás lehetőségét.

(4) Az adatváltozás átvezetésére az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl ennek az alcímnek a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

33. § *  (1) Ha a szervező a nyilvántartásba vételt követően tárja fel, hogy nyilvántartás adattartalma azért szabálytalan, mert

a) a játékos sérülékeny személynek minősül a nyilvántartásba vételkor,

b) a játékos fiktív vagy halott személy,

c) ugyanazon játékos többször szerepel a nyilvántartásban,

d) a jogszabályban meghatározott, kötelező adatkör nem került rögzítésre, vagy

e) egyéb visszaélés gyanúja merül fel,

a játékosi egyenleget haladéktalanul felfüggeszti.

(2) Többszörös nyilvántartásba vétel esetén a játékosi egyenleg végleges lezárására, elszámolására és a játékos játékból való kizárására irányuló intézkedéseket valamennyi érintett játékosra és játékosi egyenlegre alkalmazni kell, biztosítva, hogy egy játékoshoz csak egy játékosi egyenleg tartozzon.

(3) *  A szervező a (2) bekezdés szerinti kizárásról statisztikai nyilvántartást vezet, melyhez a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére távoli hozzáférést biztosít. A statisztikai nyilvántartás a kizárás okát és időpontját tartalmazza.

(4) Ha szervező tudomására jut, hogy a nyilvántartásba vétel vagy a nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli, egyéb okból - különösen az adatváltozás késedelmes bejelentése miatt - szabálytalan, a szervező a szabálytalanság kiküszöbölése iránt intézkedik. A szervező szükség esetén a játékost felhívja a szabálytanság kiküszöbölésében való közreműködésre és a játékosi egyenleget a szabálytalanság kiküszöböléséig felfüggesztheti. Ha a szabálytalanság 30 napon belül sem kiküszöbölhető és emiatt a jogszabálynak megfelelő játék nem biztosítható, a szervező a játékosi számla lezárása és a játékos kizárása iránt intézkedik.

Játékosi egyenleg * 

34. § *  (1) A játékosi egyenlegen a játékügyletekkel kapcsolatos jóváírás vagy terhelés a játékos nyilvántartásba vételét követően hajtható végre.

(2) A játékosi egyenleg feltöltése során a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott feltöltési mód alkalmazható. A játékosi egyenleg befizetési vagy kifizetési módjaként változó költséget a szervező a játékosra háríthatja, amennyiben azt a játéktervben és a részvételi szabályzatban előzetesen rögzíti.

(3) A különböző játékosok játékosi egyenlegei közötti átvezetés tilos.

(4) A szervező köteles olyan informatikai megoldásokat alkalmazni, melyek alkalmasak a játékosi egyenleg eseményeinek teljes körű és ellenőrizhető nyilvántartására.

35. § *  (1) A játékosi egyenlegen belül a szervezőnek legalább az alábbi tételeket tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie:

a) befizetés,

b) kifizetés,

c) nyeremény.

(2) A játékosi egyenleg eseményeit - különösen a befizetés és a kifizetés teljesítését - a szervező a játékosi egyenlegen haladéktalanul átvezeti. Az 1 munkanapot meghaladó átvezetési akadály esetén a szervező a játékost elektronikus levélben vagy internetes honlapján keresztül értesíti és amennyiben az indokolt, az akadály elhárításáig a játékosi egyenleget felfüggeszti vagy a hibával érintett szolgáltatást letiltja.

(3) A szervező a játékosi egyenleg adataihoz a játékos részére a folyamatos hozzáférés lehetőségét legalább az alábbi adatkörben biztosítja:

a) a játékosi egyenleg összesített egyenlege,

b) az (1) bekezdés szerinti és önként alkalmazott további tétel összesített adatai,

c) érvényes önkizárás esetén ennek ténye és időtartama,

d) érvényes önkorlátozó intézkedések esetén ezek köre és alkalmazási időszaka.

(4) A szervező a játékos kérésére a játékosi számla eseményeinek kivonatos adatait - a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvételt biztosító jogviszony időtartama alatt - a játékos által megjelölt részletezésben és módon legalább 30 napra visszamenőleg legfeljebb 5 napon belül a játékos rendelkezésére bocsátja. A kivonatos adatok körét és rendelkezésre bocsátásának módját a játéktervben és a részvételi szabályzatban kell meghatározni.

35/A. § *  (1) Amennyiben a szervező távszerencsejátéknak minősülő játék mellett más szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a közös játékosi egyenlegen a játékos részére valamennyi játékkal összefüggésben vezethető a szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb ügyletek elszámolása és nyilvántartása. Közös játékosi egyenleg alkalmazása esetén egy játékosnak egy játékosi egyenlege lehet a szervezőnél.

(2) A szervező a közös játékosi egyenleget a távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély érvényességének kezdetekor, a játékos szervezőnél már meglévő játékosi egyenlegének felhasználásával is kialakíthatja.

(3) A közös játékosi egyenleg (2) bekezdés szerinti kialakítása esetén a játékosnak a távszerencsejátékban való részvételére a távszerencsejátékra irányadó rendelkezések teljesülését követően kerülhet sor.

(4) A közös játékosi egyenlegek Szjtv. 29/H. § (5) bekezdése szerinti kifizetésre alkalmas fedezetét úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi játékban történő kifizetést biztosítsa.

(5) Az Szjtv. 29/I. § (2) bekezdés a)-b) és e)-f) pontja szerinti önkorlátozó intézkedések a közös játékosi egyenlegre alkalmazandóak.

(6) A távszerencsejáték-engedély felfüggesztésének időtartama alatt a közös játékosi egyenlegen a szervező a távszerencsejátékon kívüli játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat átvezeti, valamint az ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti. A távszerencsejátékkal összefüggésben a szervező a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át, valamint csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet.

(7) A közös játékosi egyenlegnek a szervező általi felfüggesztése vagy megszüntetése valamennyi játékot érintő intézkedésnek minősül. A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kitiltás esetén a szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban határozza meg, hogy súlyos szerződésszegés esetén valamennyi játékot érintően megszűnik-e a játékosi egyenleg és a játékokhoz történő hozzáférés lehetősége.

(8) A játékosi egyenlegre vonatkozó rendelkezéseket a közös játékosi egyenlegre megfelelően alkalmazni kell.

Eljárás a játékosi egyenleg felfüggesztése és megszüntetése esetén * 

36. § *  (1) A szervező a játékosi egyenleget felfüggeszti

a) a 33. § szerinti esetekben, vagy

b) a játékosi egyenleg szabályos vezetését súlyosan veszélyeztető körülmény felmerülése esetén.

(2) A szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott egyéb okokból és eljárásrend szerint - különösen a játékban való részvételi szabályok megsértése esetén - a játékosi egyenleget felfüggesztheti.

(3) A felfüggesztés tényéről, időpontjáról, okáról, illetve a felfüggesztés megszüntetésének tényéről és időpontjáról a szervező a játékost haladéktalanul elektronikus levélben értesíti.

(4) A felfüggesztés időtartama alatt a játékosi egyenleg nem szüntethető meg.

(5) A felfüggesztés időtartama a 180 napot nem haladhatja meg.

37. § *  (1) A szervező a játékosi egyenleget megszünteti

a) a 36. § szerinti esetekben akkor, ha a felfüggesztés hatálya alatt a hiba nem volt orvosolható,

b) a 38. § szerinti esetben, vagy

c) a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel tárgyában létrejött szerződés megszüntetése esetén.

(2) A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékost a játékban való további részvételből kizárja, a játéktervben foglaltak szerint a játékossal előre közölt módon elszámol, valamint a játékosi egyenleg és a játékos nyilvántartási adatainak játékos általi közvetlen elérhetőségét megszünteti.

(3) A szervező a (2) bekezdés szerinti intézkedésekről a játékost haladéktalanul, de legfeljebb 1 munkanapon belül elektronikus levélben értesíti.

38. § *  (1) Ha a játékos a szerencsejáték szervezésre használt honlapra történő utolsó bejelentkezése óta két év eltelt és a játékos nem áll önkizárás hatálya alatt, a szervező a játékos előzetes, elektronikus levélben közölt értesítésével és tiltakozásának elmaradása esetén játékost a játékban való további részvételből kizárhatja. Kizárás esetén a szervező a játékossal a 37. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint számol el és szünteti meg a játékos nyilvántartási adatainak játékos általi közvetlen elérhetőségét.

(2) A szervező az előzetes, elektronikus levélben közölt értesítésben legalább 10 napos határidőt biztosít a játékosnak a nyilatkozattételre.

Ajándék bónuszok és speciális bónusz ajánlatok * 

39. § *  (1) A szervező az előzetesen meghatározott feltételeket teljesítő játékos részére, ellenérték fizetése nélkül, előre meghatározott promóciós összeget biztosíthat, amelyet a játékos távszerencsejáték vagy online szerencsejáték céljára tétként használhat fel (a továbbiakban: ajándék bónusz).

(2) A szervező az előzetesen meghatározott feltételeket teljesítő játékos részére előre meghatározott mértékkel csökkentheti a játékos által fizetendő tét összegét vagy meghatározott mértékkel növelheti a megnyert bónusz nyeremény összegét (a továbbiakban: speciális bónusz ajánlat).

(2a) *  Közös játékosi egyenleg esetén az ajándék bónuszt és a speciális bónusz ajánlatot a játékos távszerencsejáték és más szerencsejáték céljára tétként felhasználhatja.

(3) A szervező jogosult az ajándék bónuszokat és speciális bónusz ajánlatokat széles körben, a játékosok üzletpolitikai elvek mentén meghatározott köre számára vagy személyre szabva meghirdetni és alkalmazni. A szervező az ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat kiírásában naptári napban előírt, határozott időtartamot biztosít a játékosnak arra, hogy az ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat jóváírásával kapcsolatos valamennyi feltételt teljesítse és azt a játékos egyenlegén jóváírja.

(4) Az ajándék bónusz, speciális bónusz ajánlat nyújtásához kapcsolódó valamennyi feltételt előzetesen és egyértelműen kell ismertetni a kiírásban a játékossal.

(5) A szervező az ajándék bónuszt és a speciális bónusz ajánlatot és az abból származó bónusz nyereményt csak a kiírásban meghatározott feltételek teljesülésekor írja jóvá a játékosi egyenlegen.

(6) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték céljára tétként fel nem használt vagy a bónusz feltételeket nem teljesített ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat összege vagy abból származó bónusz nyereménye a nyilvántartásba vétel időtartama alatt és a nyilvántartásba vétel megszüntetésével összefüggő elszámolás során sem fizethető ki a játékos részére.

(7) A szervező az ajándék bónusz és speciális bónusz ajánlat általános szabályait - különösen azok nyilvántartásának módját - a játéktervben és a részvételi szabályzatban határozza meg.

Játékesemény törlése és rendkívüli bejelentési kötelezettség * 

40. § *  (1) A szervező a játékeseményt törölheti, ha a játékesemény kimenetele nem állapítható meg. A játékesemény törlését nyilvánosságra kell hozni és a befizetett tétet a játékosnak vissza kell fizetni.

(2) *  A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul tájékoztatja a távszerencsejáték szervezési tevékenységet érintő olyan rendkívüli eseményről (különösen vis maior), amelyre jogszabály vagy a jóváhagyott játékterv előírást nem tartalmaz.

Végelszámolás, elszámolás * 

41. § *  (1) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték megszűnését követő hatvan napon belül végelszámolást kell készíteni.

(2) *  A végelszámolást az Szjtv. 29/K. § (1) és (2) bekezdéseiben és az 5. melléklet szerinti adattartalommal kell teljesíteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(3) *  A végelszámolás jóváhagyásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt.

Adatszolgáltatás * 

42. § *  (1) *  A távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervező az Szjtv.-ben előírt rendszeres adatszolgáltatás keretében az 5. mellékletben foglalt adatokat köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátani.

(1a) *  A 35/A. § (1) bekezdése szerinti közös játékosi egyenleg esetén az 5. számú melléklet I. pont a)-d), i)-l) és n) alpontjában megjelölt adatokat a közös játékosi egyenlegre vonatkoztatva kell megadni.

(2) *  Az adatszolgáltatás részletes formai és technikai feltételeit a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiadott feltételrendszer tartalmazza.

Távszerencsejátékhoz és az online kaszinójátékhoz való hozzáférés * 

43. § *  (1) A szervező a (2)-(3) bekezdésben foglaltak és az engedélyezett játékkaszinó kivételével - sem közvetve sem közvetlen módon - nem biztosíthat helyszínt vagy műszaki eszközt a játékosok részére. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték keretében nyújtott szerencsejáték szervezés közterületen, illetve a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak és az engedélyezett játékkaszinó kivételével - nem közvetíthető. Kizárólag internethez való hozzáférés biztosítása nem minősül szerencsejáték-közvetítésnek.

(2) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a távszerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 2 alkalommal engedélyezheti a távszerencsejáték szervezőnek jóváhagyott sportfogadás közterületen, a közönség számára nyitva álló épületben vagy a szervező által biztosított helyszínen történő szervezését, közvetítését. Ebben az esetben a szervező a játékosok részére a távszerencsejátékban való részvételhez biztosíthat műszaki eszközt.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti esetben a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával legfeljebb folyamatosan alkalmanként 15 napra, időlegesen térhet el a jóváhagyott játéktervtől. A szervezőnek az ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat jóváhagyás céljából. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható.

44-52/A. § * 

III. Fejezet

Játékkaszinók

Engedélyezés

53. § (1) *  A játékkaszinó üzemeltetésére az Szjtv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet, koncessziós társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a játékkaszinó működésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be.

(2) A kérelemhez - a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - csatolni kell:

a) *  pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírt - engedélyt,

b) a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását,

c) az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

d) *  a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,

e) a bevezetni kívánt értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt,

f) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot),

g) *  az Szjtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérelmező esetén a miniszter nyilatkozatát arról, hogy a játékkaszinó üzemeltetéséhez - az abban meghatározott időszakra, helyszínre, valamint egyéb feltételekkel - hozzájárul,

h) *  az Szjtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és az esedékes koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást.

(3) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 10. számú melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó működési engedély, amelyet a játékkaszinó bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni.

53/A. § *  (1) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését (a továbbiakban: játékkaszinó kitelepülése).

(2) A kérelemhez csatolni kell a játékkaszinó kitelepülésének helyszíne szerinti épület, helyiség jogszerű birtokolását igazoló okmányt, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot).

(3) A játékkaszinó kitelepülése tekintetében alkalmazni kell az 54-55. §-t, az 56. § (1) és (3) bekezdését, az 57. § (1)-(2) bekezdését, az 58-59. §-t, a 62-63. §-t, a (6) bekezdés kivételével a 64. §-t, a 65-66. §-t, e § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel a 68. § (5), (6) és (8) bekezdését, valamint a 69. §-t.

A játékkaszinó működtetésének személyi feltételei

54. § (1) * 

(2) *  Az alkalmazott képesítésére, szakmai gyakorlatára vonatkozó feltételeket tanúsító okiratok hiteles másolatát a szervező köteles a foglalkoztatás megkezdésétől a munkaviszony fennállásáig a munkaszerződések mellékleteként megőrizni.

(3) A szervező köteles alkalmazottjának munkaviszonyát haladéktalanul megszüntetni abban az esetben, ha a munkaviszony fennállása alatt e rendeletben meghatározott alkalmazási feltételek bármelyike nem áll fenn.

(4) *  A játékkaszinóban a következő szakmai képesítési feltételek szükségesek:

a) igazgatóként, igazgató-helyettesként felsőfokú iskolai végzettség vagy legalább öt éves játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

b) főkönyvelőként a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és legalább három éves szakmai gyakorlat,

c) főpénztárosként középfokú iskolai végzettség, valutapénztárosi tanfolyam elvégzése és legalább két éves pénztárosi munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,

d) teremfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

e) játékvezetőként (dealer) és asztalfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és a munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvégzése, továbbá asztalfelügyelőként legalább egy éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

f) a d) és e) pontokban nem nevesített egyéb játéktechnikai alkalmazottként középfokú iskolai végzettség és a munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvégzése,

g) biztonsági szolgálat vezetőként középfokú iskolai végzettség, továbbá biztonságszervezői tanfolyam elvégzése,

h) pénztárosként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves pénztárosi munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat, vagy megfelelő pénzügyi ismeretek és ténylegesen megkezdett valutapénztárosi tanfolyam,

i) videó-személyzetként középfokú iskolai végzettség.

A játékkaszinó működtetésének tárgyi feltételei

55. § (1) A játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet.

(2) *  A beléptető-rendszerrel ellátott bejáratokon kívül a játékkaszinó céljára szolgáló helyiség-együttes kizárólag a szükséges vészkijáratokkal, személyzeti és szervizbejáratokkal rendelkezhet, amelyek forgalmát (vészhelyzetet nem számítva) a szervező előre meghatározott és körülírt módon köteles ellenőrizni. Az építmény kialakításánál olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a játék a közterületről, illetve a játékkaszinótól elkülönült más helyiségből ne legyen látható.

(3) A játékkaszinónak központi riasztórendszerrel kell rendelkeznie. A pénztárhelyiséget a központi riasztórendszeren túl, külön riasztóberendezéssel kell ellátni.

(4) *  A játékkaszinó elektromos hálózatát szünetmentes áramforrással kell ellátni annak érdekében, hogy a megkezdett játékok befejezéséhez, illetve a működés átmeneti felfüggesztéséhez szükséges időszakra szóló áramellátás biztosítva legyen.

(5) Megfelelő helyiséget kell biztosítani a személyzet (pihenő, öltöző, mosdó, személyzeti büfé stb.) és a látogatók részére (ruhatár, mellékhelyiségek stb.). Külön helyiséget kell fenntartani a biztonsági személyzet, valamint a technikai karbantartást végző személyzet részére.

(6) A játékasztalok között a játék kényelmes és biztonságos lebonyolításához szükséges szabad helyet kell biztosítani.

(7) *  A játékkaszinónak a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videorendszerrel kell rendelkeznie: * 

a) A videorendszerrel valamennyi, a játékkaszinóban folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (kocka, kártya, golyó stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen.

b) A videorendszernek biztosítania kell a pénznyerő automaták feltöltésének, ürítésének, jackpot kifizetésének megfigyelhetőségét. Ha a játékeszközök elszámolása külön helyiségben történik, úgy ezt a helyiséget is kamerával kell ellátni. A videorendszernek biztosítania kell továbbá az elszámolás helyéig tartó útvonal ellenőrizhetőségét.

c) *  Az épület valamennyi játékterében szükséges olyan kamerákat is elhelyezni, amelyekkel az esetleges rendbontás, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége és rögzíthetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen (játékasztal, pénznyerő automata stb.) áttekinthető.

d) Kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a játékkaszinó látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát.

e) Valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell. Közeli képpel (zoom-os kamerával) kell rögzíteni a kötelezően bizonylatolandó, valamint a pénztárban folyó eseményeket.

f) A kamerák képeit a kaszinó játéktervében rögzített ellenőrzési rendszerében foglaltak szerint állandóan figyelni kell. A kamerák által nyújtott képanyagot egyidejűleg rögzíteni kell és azt a 69. § (4) bekezdésben meghatározott időtartamig meg kell őrizni.

A játékkaszinó működtetésének egyéb feltételei

56. § (1) A játékkaszinóban játék legfeljebb két pénznemben folytatható.

(2) * 

(3) *  A játékkaszinó a hét minden napján 0 és 24 óra között tarthat nyitva.

57. § (1) A játékosok beléptetése során a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírtak szerinti azonosítást köteles a szervező elvégezni, melynek keretében a törvényben előírtakon túl a játékos belépésének időpontját is köteles rögzíteni és nyilvántartani.

(2) A játékkaszinóba belépőket részletesen tájékoztatni kell:

a) *  a videorendszer működésének tényéről, annak céljáról, az így szerzett adatok megőrzési idejéről,

b) * 

c) a játékkaszinónak és a játékosoknak a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben a játékosok azonosításával kapcsolatosan előírt kötelezettségeiről,

d) *  arról, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság törvényben előírt hatósági feladatainak ellátása érdekében a videorendszer által rögzített adatokba betekinthet,

e) *  arról, hogy a törvényben előírt személyi adataik nyilvántartásba vétele, valamint a videofelvétel készítéséhez való hozzájárulásuk a játékkaszinó látogatásának feltétele.

(3) A szervező belépődíjat állapíthat meg a látogatók részére.

(4) *  A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig - a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző - belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.

58. § (1) A játékkaszinóba nem léphet be:

a) *  18 éven aluli és a játékkaszinó látogatásából kizárt sérülékeny vagy egyéb személy,

b) *  aki a videorendszer üzemelése során rögzítendő személyi adatainak kezeléséhez, illetve a játékkaszinó látogatásából történő kitiltása esetén az 57. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatainak az ott leírt célból történő átadásához hozzájárulását nem adta,

c) ittas vagy bódult állapotban lévő személy, továbbá akiről a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy ezért vagy más okból jelenlétével megzavarhatja a rendet, nyugalmat és a játékok menetét,

d) *  akit a játékkaszinóból a szervező kitiltott, a kitiltás időtartamának lejártáig vagy a kitiltás visszavonásáig,

e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagja, ha nem hatósági feladatainak tesz eleget.

(2) A játékkaszinóban folytatott játékokban nem vehet részt:

a) az Szjtv. 28. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személy,

b) a játékkaszinóban hatósági feladatokat ellátó személy,

c) akit a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese nem a játékban való részvétel céljából személyesen vezet be.

(3)-(4) * 

59. § (1) A szervező a látogatókat - a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese által személyesen bevezetett, valamint a hatósági feladatokat ellátó személyek kivételével - a játékkaszinóba való első belépéskor, illetve az érvényesség lejártakor legfeljebb kettő évig érvényes belépőkártyával köteles ellátni. A belépőkártya kiállításához a játékos azonosítása során szerzett adatok felhasználhatók.

(2) A belépőkártyáknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a belépőkártya sorszámát,

b) a belépő személy teljes nevét,

c) a kiállítás keltét,

d) a kártya érvényességi idejét,

e) a játékkaszinó bélyegzőlenyomatát vagy egyéb megkülönböztető jelét.

(3) *  A (2) bekezdés b), c) és d) pontokban megjelölt adatok a belépőkártya leolvasásakor a beléptető nyilvántartási rendszerből is megjeleníthetők.

60. § (1) *  Az Szjtv. 27/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a játékosok vendéglátásához szorosan tartozó tevékenységnek minősülnek a forgalom növelése érdekében szervezett akciók és rendezvények is.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti akciók, rendezvények a szerencsejáték szervezéséhez közvetlenül nem kapcsolódhatnak, a játéktervi szabályokat nem érinthetik, a szerencsejátékok szervezését nem zavarhatják.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti akciót, rendezvényt annak kezdetét megelőző öt nappal a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz írásban be kell jelenteni az akció, illetve rendezvény helyének, időpontjának és lényeges tartalmának leírásával.

61. § *  A játékkaszinónak lehetősége van a játékkaszinóban folyó játék zavarása nélkül a játékkaszinóban használatostól eltérő, érték nélküli zsetonkészlettel az alkalmazottak játéktechnikai, valamint a játékosok játékszabály ismertető oktatására irányuló tevékenységet folytatni.

A gazdátlan zsetonok (árvák)

62. § (1) Árváknak minősülnek a játékkaszinó területén talált (pl. játékásztalon maradt vagy játék közben ott felejtett) olyan zsetonok, amelyek tulajdonosai nem ismertek.

(2) Az árvákat haladéktalanul be kell fizetni a játékkaszinó főpénztárába és bejegyezni az árvák nyilvántartásába.

(3) Azon személy részére, aki az árvák feletti tulajdonjogát bizonyítja, ezt a pénzösszeget - zseton esetén az értékének megfelelő összeget - vissza kell fizetni.

(4) A visszafizetett pénzösszeget fel kell jegyezni az árvák nyilvántartásába. Ennek tartalmaznia kell a visszafizetés időpontját, a tulajdonos nevét, lakóhelyét, valamint ahhoz csatolni kell az eseménnyel kapcsolatos vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet.

(5) *  A visszafizetésre nem került árvákat - ide nem értve a kis értékű árvákat - a megtalálásuk időpontját követő egy év elteltével a játékkaszinó egyéb bevételei között kell szerepeltetni. E szabály alkalmazása szempontjából kis értékű árvának minősül a 100 Ft értéket el nem érő gazdátlan zseton.

(6) *  A kis értékű árvákat a megtalálásuk időpontját követő záráskor a játékkaszinó egyéb bevételei között kell nyilvántartani.

Borravalók

63. § (1) Játékkaszinóban borravaló elfogadása kizárólag a játékasztalnál, pénznyerő automatánál, teremjátéknál, zsetonpénztárnál és a belépőpénztárnál történhet.

(2) A játékkaszinó egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, illetve erre utaló magatartást sem tanúsíthat.

(3) Az alkalmazottak a játékosok által felajánlott borravalót kizárólag az erre a célra fenntartott közös tartókban helyezhetik el. A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni.

(4) A játékasztalnál és zsetonpénztárnál kizárólag zsetonként, a belépőpénztárnál készpénzként fogadható el a borravaló. A belépő zseton borravalóként nem fogadható el.

(5) A játékasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen.

(6) *  A borravalótartóban csak az a zseton helyezhető el, amelyet a játékos adott, vagyis a címlete, darabszáma nem változtatható meg. Ettől a szervező a játéktervben biztonsági okokból a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával eltérhet.

(7) Ha a játékos a borravalót színzsetonban is adhatja, az adott színzsetont a borravalótartó mellett fel kell fektetni, majd mellé kell helyezni a megfelelő értékzsetont. A kettőt hangosan leszámolva meg kell feleltetni egymásnak, és ezután kell az értékzsetont a borravalótartóba dobni.

(8) A borravalót a fenti szabályok szerint eljárva azonnal, a játékkaszinó intézkedésre jogosult alkalmazottjának akadályoztatása esetén pedig legkésőbb a következő játék megkezdéséig a borravalótartóba kell helyezni.

(9) *  A borravalótartók kinyitására a játékidő végén az igazgató vagy helyettese által erre kijelölt személy, valamint a borravalóval érintett helyszínre beosztott egy dolgozó jelenlétében kerülhet sor. A bizonylaton a borravaló teljes összegét rögzíteni kell.

A játékokban való részvételhez kapcsolódó közös rendelkezések

64. § (1) A szervező a játékkaszinó részvételi szabályzatában megtilthatja a játékokban technikai segédeszközök használatát. Erről köteles tájékoztatni a játékosokat.

(2) *  A szervező napi készpénz záró állományának havi szintű átlaga nem haladhatja meg a játékosok számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges, a játéktervben meghatározott mértéket. Amennyiben a nyeremény kifizetése a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 63. § (1) bekezdése szerinti fizetési módok szerint történik, a fizetési megbízás közlemény rovatában a „Nyereményigazolás céljára nem alkalmas” szöveget kell feltüntetni.

(3) A szervező, valamint azok, akik a játékkaszinóban folyó játékban nem vehetnek részt, a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthatnak.

(4) *  Nyereményigazolás csak ugyanazon játéknapon a játékosnak a játékkaszinóban való folyamatos tartózkodása alatt, kizárólag a játékban ténylegesen elért nyereményéről, a kaszinóból történő eltávozásakor adható, amennyiben a nyeremény összege minden kétséget kizáróan megállapítható.

(5) Tétek megtételére - ide nem értve a pénznyerő automatákat - zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. A játékasztalnál vásárolt zseton ellenértékét - annak leszámolását követően - a készpénztartó dobozba azonnal be kell dobni.

(6) *  A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében - a szerencsejáték eszközöknél felhasználható - a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.

(7) A szervező a játékkaszinóban az általa rendszeresített zsetonokat vagy azok bizonyos típusait bármikor bevonhatja. A zsetonok bevonásának a nyitvatartási idő alatt történő elrendelése esetén lehetővé kell tenni a játékkaszinóban tartózkodó játékosok számára a birtokukban lévő zsetonok visszaváltását.

(8) A szervező köteles tájékoztatni a játékosokat arról, hogy a játékkaszinóból zsetonokat tilos kivinni.

Egyes játékeszközökre vonatkozó különös rendelkezések

65. § (1) *  A kaszinójáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára - a mérésügyi jogszabályok alapján - hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz, valamint a játékasztal és a teremjáték céljára szolgáló eszköz.

(2) Egy játékasztalon, illetve teremjáték céljára szolgáló eszközön egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható.

(3) Egy játékeszközön egyidejűleg csak egy pénznemben, illetve minimum és maximum téttel folyhat a játék.

Egyes kiegészítő játékeszközökre vonatkozó különös rendelkezések

66. § (1) A kaszinójátékok tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a játékkaszinóban alkalmazott - az 1. § (2) bekezdésében nem szereplő - játékeszköz (pl. kártya, kocka, golyó).

(2) A játékkaszinóban kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.

(3) A játékkaszinóban lévő kiegészítő játékeszközökről típusonként nyilvántartást kell vezetni, azokat olyan helyen kell tárolni, amelyhez a kaszinó erre feljogosított alkalmazottján kívül más nem férhet hozzá.

(4) Az újonnan használatba vett kiegészítő játékeszközöket a játék megkezdése előtt ellenőrizni kell arra vonatkozóan, hogy azok hiánytalanok és sérülésmentesek-e, illetve rajtuk azonosító jel nem található. E körülmények vizsgálatát a játék alkalmával a játékos is kérheti. Ez esetben a játékeszközök további használatáról a játékkaszinó igazgatója (helyettese) dönt.

(5) *  A hiányos, sérült vagy megjelölt kártyacsomagokat a játékból azonnal ki kell vonni és a többiektől elkülönítetten kell tárolni. Ugyanígy kell eljárni az egyéb sérült vagy megjelölt kiegészítő játékeszközökkel is. Az elhasználódott kártyákat hiánytalanul sorrendbe állítva, míg a sérült és megjelölt kártyákat a tartalék csomagban, sorrend szerint a kicserélt kártyák helyén kell tartani. A szervező a sérült, megjelölt kiegészítő játékeszközök - legalább félévenként történő - selejtezéséről jegyzőkönyv felvétele mellett köteles gondoskodni.

Pénznyerő automaták működtetésének szabályai

67. § (1) * 

(2) A szervezőnek a nyitvatartási idő alatt gondoskodnia kell a pénznyerő automaták állandó felügyeletéről, nyitvatartási időn kívül pedig arról, hogy azokon játékot senki ne folytathasson.

(3) A szervező játéktervében szabályozhatja, hogy a játékban használt egyes érmékhez (tokenekhez) milyen értéket rendel. Kifizetések közvetlenül pénzérme vagy értékzseton formájában, közvetett formában pedig - amikor a pénznyerő automata automatikus kifizetési határát a nyeremény összege túllépi (halmozott kredit, jackpot, szuperjackpot) - a pénztárnál készpénzben történhetnek.

(4) *  A pénznyerő automaták eredményeinek megállapítását havonta, a tárgyhó utolsó napját követő zárás után, de még a következő havi nyitás előtt el kell végezni. Az ennél rövidebb időszakonként végrehajtott zárás időpontjáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot legalább három nappal előtte, írásban értesíteni kell.

(5) Az eredmény megállapításakor az érme- és készpénztartókban lévő érméket és készpénzt le kell számolni, majd alapdotációval fel kell tölteni. A leszámolt készpénzt a számlálók alapján megállapított eredménnyel össze kell vetni. Ha az összevetés 1%-nál nagyobb eltérést mutat, ennek okáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) *  A pénznyerő automata kinyitásánál minden esetben két alkalmazott jelenléte kötelező. Az elektromechanikus számlálók meghibásodása esetén az üzemeltetést a hiba kijavításáig szüneteltetni kell.

(7) *  Az Szjtv. 26. § (19) bekezdése szerint a pénznyerő automata üzemeltetés végleges megszüntetésének minősül, ha a pénznyerő automata - gyártását követő öt éven belül - hulladékkezelés céljából átadásra kerül a hulladékkezelőnek.

Játékterv és részvételi szabályzat, gazdasági számítások

68. § (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:

a) a tervezett játékfajták megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, illetve a tétek és nyeremények arányát,

b) a játékeszközök darabszámát a pénznyerő automaták kivételével,

c) a borravaló elszámolási rendjének leírását,

d) a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletek leírását és bizonylatolását,

e) a játékkaszinóban üzemelő pénztárak működési rendjének szabályait,

f) a játékkaszinó biztonsági rendszerének leírását,

g) a játékkaszinó számítógépes beléptető rendszerének leírását,

h) az alkalmazott számítógépes nyilvántartási rendszerek leírását,

i) *  a napi készpénz záró állomány havi szintű átlagának maximumát és az összeg megállapításának indokait.

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:

a) a játéktervnek a játékosokat is érintő szabályait,

b) a nyitvatartási időt,

c) részletes tájékoztatást az 57. § (2) bekezdésében foglaltakról,

d) a beléptetés és a látogatók nyilvántartásának rendjét,

e) a 18 éven aluliak látogatási tilalmát,

f) a privát termek látogatásának szabályait,

g) az egyes játékokban való részvétel feltételeit, a játék egyes asztaloknál történő befejezésének, illetve szüneteltetésének szabályait,

h) a borravaló elfogadásának szabályait,

i) a játékkaszinó által használt értékzsetonok és érmék leírását, a zsetonok kezelésének rendjét,

j) a nyeremények átvételének rendjét,

k) a játék során felmerült viták rendezésével kapcsolatos eljárásokat,

l) *  a játékkaszinóból történő kitiltásra okot adó súlyos szerződésszegés esetköreit és a kitiltás részletes eljárásrendjét,

m) a játékkaszinóba történő belépés (pl. zsúfoltság miatti) ideiglenes felfüggesztésének (átmeneti szüneteltetés) rendjét,

n) az igényérvényesítés rendjét,

o) a belépőkártya más személyre történő átruházásának tilalmát,

p) *  a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

(3) A gazdasági számítások tervezetének tartalmaznia kell:

a) a tervezett árbevételt,

b) a tervezett költségeket,

c) a tervezett játékadó összegét.

(4) *  A játéktervtől kizárólag a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet eltérni. A módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására irányuló kérelmet - pénznyerő automaták kivételével - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játékterv kettő példányát. A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a pénznyerő automata érvényes, a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítványát és - a szervező által korábban nem üzemeltett pénznyerő automata esetén - a jogszerű birtoklást igazoló okiratot.

(5) *  A szervező - ide nem értve a (4) bekezdés harmadik mondata szerinti esetkört - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával legfeljebb folyamatosan harminc játéknapra, időlegesen is eltérhet a jóváhagyott játéktervtől. Ezt követően az eredeti játékterve szerint kell folytatnia a szervezői tevékenységét. A szervezőnek az ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés céljából. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható. Az időleges eltérés tartalmi követelményeire az (1) bekezdés előírásait értelemszerűen kell alkalmazni.

(6) *  A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a játékkaszinóban tartani. A pénznyerő automata üzemeltetésből történő kivonását a szervező - a pénznyerő automata azonosító adatainak és a kivonás időpontjának megjelölésével - köteles öt nappal előtte írásban bejelenteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(7) *  A játékkaszinó a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg köteles benyújtani személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(8) *  A játékkaszinóban működő játékok szabályait tartalmazó - a részvételi szabályzat mellékletét képező - ismertetőt a játékeszközök közelében jól látható módon kell elhelyezni.

Elszámolás, nyilvántartás, adatszolgáltatás

69. § (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni.

(2) Az elszámolást játékhelyenként, azon belül pénznemenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell

a) az asztalnyitás,

b) az asztalzárás,

c) a zsetonváltás,

d) a dotálás (pót, plusz és mínusz),

e) a pénznyerő automata feltöltés és ürítés,

f) a jackpot kifizetés

rendjét.

(3) *  A szervező az elszámolás alátámasztására a származtatott adatok tekintetében számítógépes elszámolási rendszert üzemeltethet. Ennek leírását köteles megküldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak.

(4) *  A videofelvételek megőrzésének és az elszámolási bizonylatok beküldésének idejét a szervezőnek úgy kell kialakítania, hogy az elszámolási bizonylatok beküldését követően legalább öt munkanap a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a beküldött bármely bizonylat tartalmának alátámasztására szolgáló videofelvétel megtekintésére. A játékkaszinóban történt rendkívüli eseményeket, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedéseket tartalmazó videofelvételeket és egyéb okiratokat a szervező legalább harminc napig köteles megőrizni.

(5) *  A játékkaszinóban folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó-, illetve zárózseton és token-leltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát nyolc napon belül megküldeni.

A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a leltárfelvétel idejét, helyét,

b) a pénznyerő automata gyártási számát,

c) a feltöltött, illetve kivett tokenek darabszámát és összesítését,

d) a zsetonok címletenkénti darabszámát,

e) a zsetonok értékét,

f) a pénztáros és teremfelügyelő aláírását.

(6) A szervező köteles betartani a 68. § (1) bekezdése alapján a játéktervben meghatározott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:

a) a bizonylatoknak előre sorszámozottaknak és szigorú számadásúaknak kell lenniük,

b) a szervezőnek gondoskodnia kell a bizonylatok biztonságos tárolásáról és a bizonylattömbök nyilvántartásáról,

c) *  a bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy a kaszinó nyitvatartási ideje alatt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei azokat megtekinthessék,

d) a bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg kell kitölteni, e tekintetben a bizonylat dátuma az adott játéknap,

e) a bizonylatokon aláíróként szereplő alkalmazottak számát a szervező nem csökkentheti,

f) kitöltési hiba a hibás adat egyszeri áthúzásával és a helyes adat melléírásával javítható, amely hiba javítását a hiba javítója aláírásával igazolja,

g) *  nem javítható adatoknak minősülnek a bizonylat dátuma és a játékasztal száma. Nem javítható adat esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és új bizonylatot kell kiállítani. Az érvénytelenítés okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a rontott bizonylattal együtt a (4) bekezdés alapján kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz,

h) a bizonylatok első példányát ellenőrzés után, bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni,

i) *  a bizonylatokat a tárgyhót követő hónap ötödik munkanapjáig a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz meg kell küldeni. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát hazai és külföldi látogatói bontásban, valamint az adott hónap dropját.

(7) *  Minden olyan rendkívüli eseményről (pl. vis maior), amelyre nézve jogszabály vagy a játékkaszinó jóváhagyott játékterve előírásokat nem tartalmaz, a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni.

IV. Fejezet

Fogadás

Engedélyezés

70. § (1) *  A fogadás szervezésére jogosult kérelmező tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt be személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság folyamatosan szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási formák) szervezésére adhat engedélyt.

(2) Az engedély iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a) a szervezőnek az Szjtv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy hitelesített másolatát,

b) fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását,

c) a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és címét,

d) a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat,

e) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot,

f) a hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett fogadások engedélyezése esetén az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítését igazoló, az e rendelet 18. §-ának (4) bekezdésében előírt okiratot.

(3) *  A fogadási hálózatban történő változtatásról a szervező köteles bejelentést tenni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak a fogadóiroda megnyitását megelőző nyolcadik napig, illetve legkésőbb a bezárás napjáig.

(4) A szervezőt megilleti a fogadás törlésének joga

a) a fogadási esemény megkezdése előtt, illetve

b) a fogadási esemény megkezdése után, ha a fogadási esemény a lebonyolítására irányadó szabályok szerint nem fejeződik be, és ezért vagy más okból kimenetele nem állapítható meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a befizetett téteket a fogadóknak vissza kell fizetni.

(6) A fogadási ajánlat törlését az ajánlat megtételével azonos módon nyilvánosságra kell hozni.

(7) Az egyes fogadások esetén a legmagasabb tét értéke a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

A bukmékeri fogadás szervezésének különös szabályai

71. § (1) Az egy fogadáson elérhető nyeremény legfeljebb 1 millió forint. Az ezt meghaladó összegű nyereményt lehetővé tevő téttel, illetve nyereményszorzóval fogadás nem köthető.

(2) A fogadási ajánlat megtételekor a szervezőnek

a) a fogadási eseményeket a rájuk jellemző minden olyan adat, illetve körülmény - szükség szerinti - felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik a fogadási események megkülönböztetését minden más eseménytől,

b) a fogadási esemény lefogadható kimeneteleit az azokra jellemző minden olyan adat, illetve körülmény - szükség szerinti - felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik az egyes kimenetelek egymástól való megkülönböztetését, továbbá utalnia kell az esetleges le nem fogadható kimenetelekre,

c) meg kell határoznia a fogadási ajánlatok halmozási és kombinálási lehetőségeit, továbbá fogadási ajánlatonként a fogadási ajánlatok halmozásával, illetve kombinálásával létrejött halmozott, illetve kombinált fogadásokat.

(3) A szervezőnek fogadási ajánlatonként meg kell határoznia:

a) az egységnyi fogadást,

b) az egységnyi fogadáshoz tartozó legkisebb tétet,

c) az egy fogadással elnyerhető nyeremény legnagyobb értékét,

d) a fogadási ajánlatok, illetve az ezekben eszközölt változtatások közzétételének módját és időpontját, illetve határidejét,

e) a fogadások megkötésére nyitva álló legkorábbi és legkésőbbi időpontot,

f) a fogadásra jogosított fogadószelvényeket,

g) a fogadási ajánlatokban szereplő, egyes fogadási események bekövetkezett kimenetelének megállapítási, valamint közzétételi módját és időpontját,

h) a nyertes fogadási ajánlat nyereményének képzési módját,

i) az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat.

(4) *  Bukmékeri rendszerű fogadásban nem vehetnek részt a szervező alkalmazottai közül a fogadási események nyereményszorzóinak meghatározására befolyással bíró személyek, és ezek közeli hozzátartozói.

(5) *  A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

A lóversenyfogadás szervezésének különös szabályai * 

71/A. § *  (1) A ló- és agárversenyeken nem köthetnek fogadást

a) a szervező alkalmazottai,

b) a versenyben részt vevők (zsoké, hajtó, idomár),

c) a verseny lebonyolításában közvetlenül részt vevő személyek,

d) a Ló- és Agárversenyzést Felügyelő Bizottság és a versenyzsűri (versenyintézőség) tagjai, valamint

e) az a)-d) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozói.

(2) A lóversenyfogadás akkor tekinthető érvényesen megkötöttnek, ha a fogadó megjelöli az általa kívánt fogadási formát és az általa kiválasztott versenyzőket, a szervező rendelkezésére bocsátja a fogadásra szánt pénzösszeget, és ennek ellenében bizonylatot (fogadószelvényt) kap.

(3) A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

71/B. § *  A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a szervező a jóváhagyott játéktervben szereplő fogadási formákat üzemeltetheti.

71/C. § *  (1) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervezőnek joga van arra, hogy a versenyekre előzetesen nyereményszorzót állapítson meg.

(2) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervező a totalizatőri rendszerű lóverseny-fogadási formákat is alkalmazhatja.

71/D. § *  A szervező kombinált lóverseny-fogadási formákat is üzemeltethet, melyek esetében a totalizatőri és a bukmékeri rendszerű lóverseny-fogadási formák egymással összefüggésben vannak.

71/E. § *  (1) A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás fogadási formáinak és a bukmékeri rendszerű lóversenyfogadás részletes szabályait a részvételi szabályzatok (totalizatőri és bukmékeri szabályzatok) tartalmazzák.

(2) A szervező köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi szabályzatok a fogadásfelvételi helyeken a fogadók rendelkezésére álljanak.

Játékterv, részvételi szabályzat, költségvetés

72. § (1) A játéktervnek tartalmaznia kell:

a) a totalizatőri rendszerű fogadás esetén

1. a 71. § (2) bekezdésében foglaltakat,

2. a 71. § (3) bekezdésének a) és d)-g) pontjában foglaltakat,

3. a tervezett fogadási ajánlatokat,

4. az egységnyi fogadáshoz tartozó egységnyi tétet,

5. az egységnyi fogadások legkisebb, illetve - szükség esetén - legnagyobb és valamennyi számát, amelyekre fogadás köthető,

6. a fogadószelvény tartalmi elemeit és formáját,

7. a fogadási ajánlat törlésének részletes szabályait,

8. a tervezett fogadási ajánlatok nyereményalapjának képzési módját,

9. a tervezett fogadási ajánlatok nyerőosztályait,

10. a nyereményalap nyeremények céljára fordítandó részének képzési módját és ennek - szükség szerinti - felosztását az egyes nyerőosztályok között,

11. szükség szerint az egyes fogadási ajánlatok nyereményalapja teljes egészének vagy bizonyos részének másik fogadási ajánlatok nyereményalapjához -, illetve ugyanazon fogadási ajánlatokon belül egy másik nyerőosztályra jutó nyereményhez - való csatolásának feltételeit és módját, ideértve az el nem nyert nyeremények halmozására nyitva álló időtartamot is,

12. a nyerőosztályok nyereményének felosztási módját - nyerőosztályonként - a nyertessé vált fogadások között,

13. az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat, továbbá az ezek alkalmazása következtében a nyereményekből megmaradó pénzeszközök felhasználási módját, illetve a szükségessé váló nyereménykiegészítések forrását,

14. a nyereményigény érvényesítésének feltételeit, módját és idejét,

15. az át nem vett nyeremények kezelésének és felhasználásának módját,

16. *  a napi készpénz záró állomány havi szintű átlagának maximumát és az összeg megállapításának indokait, amennyiben a számvitelről szóló törvényben meghatározott értékhatártól való eltérés a nyeremények kifizetése miatt szükséges,

17. *  lóversenyfogadás esetén a fogadási formákat;

b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadási ajánlatok közzétételének módját,

2. az alkalmazott nyereményszorzó megállapításának elveit, különös tekintettel az eseményenként lefogadható kimenetelek számára, a halmozott fogadás nyereményszorzóinak kiszámítására, valamint a nyereményszorzó változtatásának lehetőségére vagy kizárására, illetve annak kihatására a már megkötött fogadásokra,

3. a fogadási ajánlat törlésének, illetve a tétek visszafizetésének rendjét,

4. a fogadás megkötésének és nyilvántartásának módszerét,

5. *  az a) pont 14., 15. és 16. alpontjában foglaltakat.

(2) A részvételi szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a fogadásban való részvétel részletes szabályait,

b) a nyeremények átvételének szabályait,

c) az igényérvényesítés rendjét,

d) a fogadás eredményének bizonyítási módját,

e) a szervező és a játékos közötti megállapodás módját,

f) *  a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

(3) A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerinti tervezett árbevételt, illetve nyereményalapot és bukmékeri fogadás esetén a tervezett tiszta játékbevételt;

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a fogadásszervezéssel kapcsolatos költségeket (fogadószelvények, technikai eszközök, bizonylatok stb.),

2. a játékadó összegét,

3. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

4. a játékosok számára - a személyi jövedelemadóval csökkentett - kifizethető nyeremény összegét;

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a fogadás lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót.

(4) A fogadószelvénynek tartalmaznia kell:

a) az azonosításra alkalmas jelzést, számot,

b) a fogadás megkötésének időpontját,

c) a fogadás tárgyát, a fogadással érintett esemény meghatározását,

d) a fogadásban szereplő időben utolsó fogadási esemény várható időpontját,

e) a megtett tét összegét és bukmékeri fogadás esetén a nyereményszorzót,

f) a fogadással érintett esemény bekövetkezésének bizonyítási módját,

g) a nyeremények kifizetésének helyét, idejét, a szervező nevét, székhelyét, valamint

h) a fogadásban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (5) bekezdése szerinti tilalmat.

(5) A fogadóirodákban és a hírközlő eszközök és rendszerek útján szervezett fogadás esetén a játékos számára fogadási formánként megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot.

Elszámolás, nyilvántartás

73. § (1) *  A fogadásokról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő százhúsz napon belül pedig végelszámolást kell készíteni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt a végelszámolás jóváhagyásáról. A 22. § (2)-(4), (8) és (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az időszaki és végelszámolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) totalizatőri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadásra jogosított feltett tétek összegét,

2. a visszafizetett téteket,

3. a nyereményalapot,

4. a játékadót és más jogszabályon alapuló befizetési kötelezettséget,

5. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket,

6. a meg nem nyert és az át nem vett nyereményeket, különös tekintettel az ezekből képződő elkülönített alapok és a halmozódás egyenlegére;

b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadásra jogosított feltett téteket,

2. az alkalmazott nyereményszorzókat,

3. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket és az egyes nyereményekhez tartozó téteket,

4. a visszafizetett téteket,

5. a tiszta játékbevételt,

6. a tiszta játékbevétel után fizetendő játékadót,

7. az át nem vett nyereményeket és az emiatt fizetendő játékadót.

(3) *  Számítógépes rendszer alkalmazásával történő elszámolás esetén az alkalmazásra kerülő számítógépes programok és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek leírását meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak.

(4) A totalizatőri rendszerű fogadások esetén a meg nem nyert és az át nem vett nyeremények elkülönített alapjaira, valamint a nyeremények halmozódására a 22. § (10)-(12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

IV/A. Fejezet * 

Kártyatermek * 

Engedélyezés * 

73/A. § *  (1) *  A kártyaterem működtetése iránti kérelmet az Szjtv. 29/B. § (3) bekezdése szerinti társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be.

(2) A kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a) a kártyaterem 1:200 léptékű berendezési tervét,

b) a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan,

c) a kártyateremben működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök jogszerű birtoklását igazoló okiratot, valamint az 1. § (2) bekezdés szerint hitelesítendő eszközök esetében a hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a kártyaterem minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,

d) a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt, továbbá

e) az 53. § (2) bekezdés c) és f) pontjában foglaltakat.

(3) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság kártyaterem üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 15. számú melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó működési engedély, amelyet a kártyaterem bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A kártyaterem működésének felfüggesztése vagy bármely okból történő megszűnése esetén a működési engedélyt a felfüggesztéstől vagy a megszűnés időpontjától számított nyolc napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni.

(4) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyatermet az engedélykérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb 15 évre engedélyezi.

(5) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt gyermek- és ifjúsági intézmény minden ifjúságpolitikai célból működtetett, illetve fenntartott intézmény.

(6) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt oktatási vagy nevelési intézmény:

a) az óvoda,

b) az általános iskola,

c) a szakiskola,

d) a gimnázium, a szakközépiskola,

e) az alapfokú művészetoktatási intézmény,

f) a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,

g) a diákotthon és a kollégium.

(7) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egyházi intézmény minden egyházi kezelésben, illetve üzemeltetésben lévő, vallásgyakorlás célját szolgáló létesítmény, kivéve a kizárólag műemléki célú egyházi építmények, illetve egyházi személyek lakhatását szolgáló épületek.

(8) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egészségügyi intézmény a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.

(9) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében meghatározott 200 m-es körzeten a kártyaterem és az ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény, valamint játékkaszinó (a továbbiakban együtt: védett intézmény) közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan a védett intézmény megközelíthető.

(10) *  Ha a védett intézmény épületét kizárólag az annak használatára rendelt elkerített ingatlan (udvar) veszi körül, a 200 méter távolságot az ingatlant határoló kerítésen létesített azon bejárattól kell mérni, amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézmény több bejárattal rendelkezik, akkor - a gazdasági bejárat figyelmen kívül hagyásával - az épület, illetve az elkerített ingatlan azon bejáratától kell a mérést elvégezni, amely a kártyaterem közvetlen bejáratához közelebb esik, és amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a kártyaterem épületét kizárólag az annak használatára rendelt (elkerített) udvar veszi körül, a 200 méter távolságot a kártyateremnek helyet adó épület bejáratától kell mérni. Abban az esetben, ha a védett intézmény, illetve a kártyaterem többfunkciójú épületben működik, a 200 méter távolságot - e rendelkezésnek megfelelő módon - a kártyaterem, illetve a védett intézmény azon közvetlen bejáratától kell mérni, amelyet a védett intézmény, illetve a kártyaterem látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézménynek, illetve a kártyateremnek több bejárata van, akkor a kártyateremhez, illetve a védett intézményhez legközelebb eső bejáratot kell figyelembe venni a mérés során.

A kártyaterem működtetésének személyi feltételei * 

73/B. § *  (1) A szervező legalább egy teremvezetőt, egy pénztárost, valamint egy játékvezetőt köteles alkalmazni, akik (vagy helyetteseik) nyitvatartási időben folyamatosan kötelesek a kártyateremben rendelkezésre állni.

(1a) *  Kártyateremben a teremvezetőnek és legalább egy játékvezetőnek rendelkeznie kell kártyateremben vagy játékkaszinóban szerzett legalább egy éves szakmai gyakorlattal.

(2) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell az 54. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat.

A kártyaterem működtetésének tárgyi feltételei * 

73/C. § *  (1) Kártyaterem kizárólag olyan épületben vagy helyiségben működhet, melynek kialakítása biztosítja, hogy a játék a közterületről, továbbá a kártyateremtől elkülönült más helyiségből ne legyen látható.

(2) A kártyaterem videorendszerének meg kell felelnie a (3)-(6) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A videorendszerrel valamennyi, a kártyateremben folyó játéknak és a pénztárban folyó tevékenységnek, továbbá a kártyaasztalok nyitásának és zárásának, valamint az elszámolás folyamatának megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusukat úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (kártya stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.

(4) Olyan kamerákat is el kell helyezni, amelyekkel a rendkívüli események (pl. rendbontás), valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen áttekinthető.

(5) Kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a kártyaterem látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát.

(6) Valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek.

(7) A kártyatermekre alkalmazni kell az 55. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

A kártyaterem működtetésének egyéb feltételei * 

73/D. § *  (1) A kártyateremben játék kizárólag zsetonnal folytatható. Zseton kizárólag forintért váltható.

(2) A szervező belépődíjat nem állapíthat meg a látogatók részére.

(3) *  A kártyaterembe nem léphet be az 58. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti személy.

(4) *  A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell az 57. § (1) bekezdését, a (2) bekezdés a), c)-e) pontját, 59. §-át és 61. §-át azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Tiszta játékbevétel * 

73/E. § *  (1) A szervező a tiszta játékbevételt készpénzes lebonyolítás esetén minden játék után, legkésőbb a következő játék megkezdéséig köteles a kártyaasztalban kizárólag erre a célra fenntartott tartóban elhelyezni.

(2) A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni. A tartók kinyitására a játékidő végén a pénztáros, a kártyaterem vezetője vagy helyettese, valamint az érintett asztal játékvezetőjének jelenlétében kerülhet sor.

Borravalók * 

73/F. § *  (1) Kártyateremben borravaló elfogadása kizárólag a kártyaasztalnál és a pénztárnál történhet.

(2) A kártyaterem egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, vagy tanúsíthat erre utaló magatartást.

(3) A kártyaasztalnál kizárólag zsetonként, a pénztárnál készpénzként és zsetonként fogadható el a borravaló.

(4) A kártyaasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen, majd haladéktalanul a borravalótartókba kell helyezni.

(5) A borravalótartók biztonságos kezelésére a 73/E. § (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

A játékokban való részvételhez kapcsolódó közös rendelkezések * 

73/G. § *  (1) Tétek megtételére zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. Zseton csak a pénztárban vásárolható.

(2) A játékos által a kártyaasztalon elhelyezett induló zsetonok értéke nem haladhatja meg az Szjtv. 29/B. § (2) bekezdése szerint egyidejűleg beváltható összeget. Amennyiben az induló zsetonmennyiség eléri az egyidejűleg beváltható összeg felső határát, további zseton vásárlására nincs lehetőség.

(3) A nevezési díj több részletben történő teljesítésének minősül a további zsetonvásárlás lehetősége (rebuy, add on). A nevezési díj ez esetben sem haladhatja meg az Szjtv.-ben meghatározott összeget.

(4) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 64. § (1)-(4) és (7)-(8) bekezdését azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Egyes játékeszközökre vonatkozó különös rendelkezések * 

73/H. § *  (1) A kártyajáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára a mérésügyi jogszabályok alapján hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz (pl. kártyakeverő), valamint a kártyaasztal.

(2) Egy kártyaasztalon egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható, továbbá játék egyidejűleg csak egy minimum és maximum téttel folyhat.

Egyes kiegészítő játékeszközre vonatkozó különös rendelkezések * 

73/I. § *  (1) A kártyajáték tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a kártyateremben alkalmazott - az 1. § (2) bekezdésében nem szereplő - játékeszköz (pl. kártya, zseton).

(2) A kártyateremben kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.

(3) Eltérő zsetonokat kell alkalmazni a készpénzes és verseny rendszerű lebonyolítás esetén.

(4) A szervező az ellenőrök felszólítására bármely, a nyilvántartásában lévő kártyát köteles helyszíni vagy további ellenőrzés céljából átadni.

(5) Kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 66. § (3)-(5) bekezdését azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Játékterv és részvételi szabályzat * 

73/J. § *  (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:

a) a tervezett pókerjáték fajták és típusok megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, továbbá a nyeremény és a szervezői jutalék kiszámításának módját,

b) a kártyaasztalok darabszámát, valamint

c) a 68. § (1) bekezdés c)-i) pontjában foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:

a) részletes tájékoztatást az Szjtv. 29/B. § (7)-(8) bekezdésében foglaltakról,

b) a kártyaterem által használt értékzsetonok leírását, a zsetonok kezelésének rendjét és

c) a 68. § (2) bekezdés a)-b), d)-e), g)-h), j)-k) és m)-p) pontjában foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

(3) *  Amennyiben a szervező el akar térni a jóváhagyott játéktervtől, a módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játékterv kettő példányát.

(4) A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a kártyateremben tartani.

(5) *  A kártyaterem köteles a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani.

(6) A kártyaterem a kártyajátékok szabályait tartalmazó - a részvételi szabályzat mellékletét képező - ismertetőt a kártyaasztalok közelében jól látható módon köteles elhelyezni A kártyaasztalokon elhelyezett táblán kell feltüntetni továbbá az aktuális játék főbb jellemzőit (fajta és típus, minimális és maximális tétek, nyereményfelosztás rendje stb.).

Elszámolás, nyilvántartás, adatszolgáltatás * 

73/K. § *  (1) *  A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni. Az elszámolásokat a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített bizonylatokon teljesíteni. A szervező a bizonylatok kitöltésére és kezelésére vonatkozó, a (2)-(4) bekezdésben, továbbá a 16-21. számú mellékletben foglalt előírásokat köteles betartani.

(2) Az elszámolást kártyaasztalonként, verseny rendszerű lebonyolítás esetén versenyenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell az asztalnyitás és az asztalzárás rendjét.

(3) *  A kártyateremben folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó- és záró zsetonleltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát a leltárfelvételt követő nyolc napon belül megküldeni. A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a leltárfelvétel idejét, helyét,

b) a zsetonok címletenkénti darabszámát,

c) a zsetonok értékét, továbbá

d) a pénztáros és teremvezető aláírását.

(4) A szervező köteles betartani a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletekkel kapcsolatos, mellékletként benyújtott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:

a) a bizonylatokat szigorú számadás alá kell vonni,

b) a szervezőnek gondoskodnia kell a bizonylatok biztonságos tárolásáról és a bizonylattömbök nyilvántartásáról,

c) *  a bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy a kártyaterem nyitvatartási ideje alatt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei azokat megtekinthessék,

d) a bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg kell kitölteni, e tekintetben a bizonylat dátuma az adott játéknap,

e) hiba esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell, és új bizonylatot kell kiállítani,

f) a bizonylattömbben kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell,

g) *  a bizonylat érvénytelenítésének okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a rontott bizonylattal együtt a kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz,

h) a bizonylatok első példányát ellenőrzés után, bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni,

i) *  az elszámolási bizonylatok első példányát havonta kétszer, legkésőbb a hónap tizenötödik, valamint adatszolgáltatással együtt a hónap utolsó napját követő ötödik munkanapig kell benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(5) A (4) bekezdés i) pontja szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát, valamint a kártyaterem havi tiszta játékbevételét, játékadó alapját és játékadó fizetési kötelezettségét.

(6) *  A szervező köteles a rendkívüli eseményekről a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni, egyúttal az eseményeket és az alkalmazott intézkedéseket tartalmazó okiratokat a videofelvételek megőrzésére vonatkozóan meghatározott ideig megőrizni.

V. Fejezet

Bejelentésköteles játékok és játékautomaták

74. § (1) *  Az Szjtv. 16. § (2) bekezdése szerinti, a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtott személyesen vagy postai úton bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a szervező nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), fizetési számlaszámát,

b) a sorsjegyek árát,

c) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.),

d) a sorsolásos játék nyereményalapját,

e) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját,

f) a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait.

(2) *  Az Szjtv. 23. §-ában foglalt ajándéksorsolás szervezése esetén - legkésőbb annak meghirdetését megelőző tíz nappal - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A bejelentést elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. Ezt követően a bejelentésben foglaltaktól eltérni a változtatás időpontját megelőző tíz nappal az említett formanyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti.

(3) A bejelentésköteles játékok megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy eredeti példányát is mellékelni kell. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni.

(4) *  Az ajándéksorsolás végelszámolását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatvány (elektronikus űrlap) felhasználásával kell teljesíteni. A végelszámolást a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A végelszámolást elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva személyesen vagy postai úton kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.

(5) Az ajándéksorsolásra a 22. § (1), (5)-(9), (11) és (12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

75. § (1) *  A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentését játékautomatánként a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell teljesíteni. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A kérelmet elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak benyújtani.

(2) *  A kérelemhez elektronikus úton történő előterjesztés esetén meg kell küldeni, illetve kinyomtatott és aláírt bejelentés esetén egyidejűleg mellékelni kell:

a) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát,

b) az első féléves játékadó befizetésének igazolását.

(3) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a 13. számú melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó nyilvántartásba vételi igazolást állít ki a kérelmező részére.

(4) *  A nyilvántartásba vételi igazolást a játékautomata üzemeltetője köteles a játékautomatán jól látható helyre felragasztani. Nyilvántartásba vételi igazolás nélkül a játékautomata nem üzemeltethető, illetve nem helyezhető el közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben.

(5) *  A (2) bekezdés a) pontjában szereplő hitelesítési bizonyítványra és a játékautomata típusvizsgálatára, valamint hitelesítésére a 6. § (2) és (3) bekezdését, (4) bekezdésének b) és c) pontját, valamint a 7. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(6) *  A szervező az általa üzemeltetett, közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben meghibásodott, üzemképtelen játékautomatát 3 munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell annak közterületről, vagy a közönség számára nyitva álló épületből vagy helyiségből történő elszállításáról.

HARMADIK RÉSZ

A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IGAZGATÁSI-SZOLGÁLTATÁSI DÍJAKRÓL

76. § *  Az Szjtv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a szerencsejáték-felügyeleti hatóság eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

77. § (1) A szervezőnek sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezrelékét, de legfeljebb 10 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(2) A szervezőnek totalizatőri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésében meghatározott nyereményalap 0,5 ezrelékét, de legfeljebb 10 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie. A szervezőnek bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésében meghatározott tiszta játékbevétel 2 ezrelékét, de legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(3) *  A szervezőnek játékkaszinóban játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, a 64. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(4) * 

(5) *  A szervezőnek a kártyaterem engedélyezési eljárása esetén kártyaasztalonként 18 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(5a) *  Az Szjtv. szerinti tevékenységi engedélynek kizárólag az Szjtv. 1. § (5a)-(6d) bekezdésével, 29/I. § (2) és (2a) bekezdésével, 37. § 32. pontjával, és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelettel összefüggő módosítása iránti eljárásért a szervező kérelmenként 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

(6) *  Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 86. §-át az elévülés tekintetében,

b) 32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában

alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.

(7) *  A szervező (kérelmező)

a) a távszerencsejáték szervezés engedélyezéséért 10 millió forint,

b) az online kaszinójáték engedélyezéséért a játékkaszinó engedélyezéséért előterjesztett kérelemmel egyidejűleg benyújtott kérelem esetén 2,5 millió forint, egyéb esetben 5 millió forint

igazgatási-szolgáltatási díjat fizet.

(8) *  A szervezőnek a távszerencsejáték játéktervétől való, 43. § (2)-(3) bekezdés szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelem esetén 200 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(9) * 

(10) * 

78-79. § * 

80. § *  (1) *  Az igazgatási-szolgáltatási díjat fizetési számlára történő készpénzbefizetés vagy átutalás útján kell megfizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076129-00000000 Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj és bírság bevételi számla javára.

(2) *  Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a befizetés tényét igazoló szelvény másolatával, átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (számlakivonat) másolatával kell igazolni. Az igazoláskor a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak bemutatni a készpénzbefizetés tényét igazoló szelvény eredeti példányát, valamint az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító eredeti igazolást (számlakivonatot).

(3) A 77. §-ban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként külön-külön kell fizetési számlára történő készpénzbefizetés vagy átutalás útján megfizetni.

81. § *  Fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által biztosított, megfelelő jogcímű megbízási nyomtatványt kell igénybe venni.

82. § *  (1) Átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovat elején „X”-et, utolsó sorában jobbról a hetedik pozícióban # azonosítójelet kell feltüntetni és három mező üresen hagyása után a „310”-es kódszámot kell írni az alábbiak szerint:

# 3 1 0

(2) A 77. §-ban foglalt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésekor az átutalási megbízás „X”-szel jelölt közlemény rovatában fel kell tüntetni az (1) bekezdésben megjelöltek mellett, a következő sorrendben egy-egy helyköz kihagyásával:

a) játékkaszinó esetén a kérelem tárgyát,

b) sorsolás és fogadás esetén a játékfajta elnevezését és a kérelem tárgyát,

c) *  távszerencsejáték és az online kaszinójáték esetén a kérelem tárgyát és a kérelmezett szerencsejáték megnevezését.

83. § *  A szerencsejáték felügyeleti díj megfizetésekor a fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a befizetés tényét igazoló szelvény vagy az átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (számlakivonat) közlemény rovatában fel kell tüntetni az érintett elszámolási időszakot, a szervező szerencsejáték felügyeleti azonosítóját, ajándéksorsolás esetén a formanyomtatvány benyújtásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendelkezésre bocsátott iktatószámot.

84. § * 

85. § (1) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 77. §-ban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként tartja nyilván.

(2) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték felügyeleti díjat szervezőnként és elszámolási időszakonként tartja nyilván.

86. § (1) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díj mértéke az Szjtv. alapján megállapítható legalacsonyabb mértékű koncessziós díj 0,5 ezreléke, de legalább 200 ezer forint.

(3) A koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díj megfizetésének rendjét a koncessziós pályázati kiírás határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

87. § E rendelet alkalmazásában:

1. kaparós sorsjegy: az a sorsjegy, amelynek a nyerésre jogosító jelzései olyan különlegesen biztonságos fedési módszerrel vannak letakarva, amelyek különleges eljárásokkal fedhetők fel;

2. sorozat: a kaparós sorsjegy vonatkozásában az a - megkülönböztető jelzéssel ellátott - legkisebb sorsjegymennyiség, amely biztosítja, hogy a nyertes sorsjegyek mennyiségének és az általuk nyerhető nyeremények összértékének aránya megegyezik az engedélyezett sorsjegyek darabszámának megfelelően biztosítandó nyertes sorsjegyek darabszámának és az általuk nyerhető nyeremények összértékének arányával;

3. halmozott fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely csak akkor válik nyertessé, ha valamennyi ebben szereplő fogadás nyertes fogadássá vált;

4. kombinált fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely akkor is nyertessé válik, ha az ebben szereplő fogadási ajánlatok közül egyesek nyertessé válnak. A kombinált fogadás annyi megkötött fogadásnak minősül, ahány fogadást a fogadónak annak érdekében kellene megtennie, hogy a teljes kombináció minden egyes elemére érvényes fogadással rendelkezzen;

5. *  közös játékosi egyenleg: többfajta szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező által vezetett, a játékos részére többfajta szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából vezetett játékosi egyenleg;

6. nyilvános húzás: az Szjtv. 23. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában nyilvános húzás az a sorsolási esemény, amelynek helyszínét és időpontját az akció lebonyolítója előzetesen olyan módon hozza nyilvánosságra, hogy a termékvásárlás, illetve szolgáltatás igénybevétele folytán részt vevő játékosok azon részt tudjanak venni és az akció keretében kapott sorsjegyek kihúzását a helyszínen lévő közjegyző tanúsítja;

7. pénznyeremény: az Szjtv. 23. §-ának (2) bekezdése tekintetében a forgalomban lévő bankjegy és pénzérme;

8. játéknap: a játékkaszinó egység nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak;

9. drop: a kaszinóban készpénzért vagy készpénzzsetonért vásárolt értékzsetonok értékeinek összege;

10. játékasztal: az a különböző kártya, kocka és rulett típusú játékok lebonyolítására alkalmas játékeszköz, ahol a játék menetét a kaszinó személyzete irányítja. Két asztalnak minősül a dupla (pillangós) rulett, továbbá fordítós asztal. Az asztal részét képezi az asztalhoz közvetlenül kapcsolódó játékhely-bővítő rendszer (touch bet rulett);

11. teremjáték: játékasztal és pénznyerő automata üzemelésének nem minősülő kaszinójáték;

12. alapdotáció: a játékkaszinó zsetonpénztára által az egyes játékasztalok kinyitásához biztosított zsetonállomány címletek, darabszám és érték szerinti meghatározása;

13. *  próbajáték: a helyszíni ellenőrzés azon formája, amelynek keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogszabályban előírt feladatainak ellátása érdekében vesz részt a szerencsejátékban, továbbá a mérésügyi szerv által a hitelesítési engedélyezés során lefolytatott vizsgálat és a pénznyerő automata szervizelése, javítása során a mérésügyi szerv jelenlétében lefolytatott vizsgálat;

14. *  hiteles naplózás: távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezés esetén az adatok olyan rögzítése, amely alapján minden kétséget kizáróan megállapítható annak előállítója, az előállító és az adat közötti kapcsolat, és az a tény, hogy az adat az előállítás óta változatlan maradt;

15. *  zseton: értékzseton, színzseton, valamint az elektronikus zseton (ticket).

16-18. * 

Záró rendelkezések

88. § (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. november 1-jén lép hatályba. E rendelet eljárási rendelkezéseit, továbbá a 26. §-ának (6) és (7) bekezdését, valamint a 77. §-ának (2) bekezdését az e rendelet hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet 1. §-ának (9) bekezdése és 59. §-ának (1) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a játékkaszinók által korábban érvényességi időkorlátozás nélkül kiadott belépőkártyák az 59. § (1) bekezdésének hatálybalépésével érvényüket vesztik, míg a korlátozott időszakra érvényes belépőkártyák érvényességük lejártáig használhatók.

(3) E rendelet 46. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 48. §-a, 49. §-a és 6-9. számú melléklete 2006. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg e rendelet 41. §-ának (2) bekezdésében szereplő „üzemeltetői naplóját” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvet” szövegrész, illetve az „üzemeltetői naplójába” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvbe” szövegrész lép, valamint a 41. §-ának (3) bekezdésében szereplő „üzemeltetői naplója” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv” szövegrész lép.

89. § (1) * 

(2) E rendelet 54. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt képesítésre és szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedély alapján működő játékkaszinóban az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaviszonyra az engedély érvényességének lejártáig nem kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépése előtti játékkaszinóból történt meghatározott időtartamra szóló kitiltások az adott időtartam lejártáig érvényesek. A határozatlan időre szóló kitiltások e rendelet hatálybalépésekor az 58. § (3) bekezdése szerinti ötéves határozott időre szóló kitiltásra változnak.

(4) E rendelet 68. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott pénznyerő automata engedélyek az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek.

(5) E rendelet hatálybalépésekor már működő játékkaszinók az Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott II. kategóriájú játékkaszinókra vonatkozó szabályok alapján folytathatják tevékenységüket.

(6) Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 5. és 6. számú melléklete szerinti engedélyek érvényességi idejük végéig használhatók az e rendeletben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

(7) * 

(8) A sorsolásos játékra - a sorsjáték (kaparós sorsjegy) kivételével - továbbá a fogadásra a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában és a 72. § (4) bekezdésének h) pontjában foglaltakat 2006. május 1-jétől kell alkalmazni.

(9) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyek alapján kibocsátott sorsjegyre (kaparós sorsjegyre) a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(10) *  A rendeletnek az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról szóló 31/2015. (XI. 24.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Mód1.) megállapított 77. § (5a) bekezdését a Mód1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(11) *  E rendeletnek az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról szóló 30/2017. (X. 10.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Mód2.) megállapított 4-6. számú mellékletének való megfelelést a Mód2. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező online kaszinójáték szervezője a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felé 2017. december 31-ig köteles auditálási okirattal igazolni, vagy az auditor olyan nyilatkozatát benyújtani, amely szerint az engedélyezett játék műszaki-informatikai rendszere a feltételeket teljesíti.

90. § * 

91. § *  Az 1. § (9) és (11) bekezdése, a 2. § (1) és (2) bekezdése, a 3. § (3) bekezdés b) pontja, a 11. § (2) bekezdése, 24-43. §-a és a 4-6. melléklete tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez

A szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó okiratok és egyéb adatok

1. *  Okiratok:

a) *  az Szjtv. 7/A. § (7) bekezdése szerinti okiratok, vagy nyilatkozat, hogy intézkedés történt a hatósági bizonyítvány beszerzése érdekében,

b) *  a lakóhely, székhely vagy telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolása az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakról, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak,

c) *  a székhely, illetve lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, illetve vámhatóság igazolása az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltakról,

d) * 

e) *  meghatalmazás, ha a szervező törvényes képviselője a szerencsejáték-felügyeleti hatóság előtti eljárásban nem személyesen jár el.

A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén az Szjtv. 7/A. §-a szerinti okiratot, az 1. pont b) és e) alpontjaiban szereplő okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot, az Szjtv. 2. § (5) bekezdésében meghatározottakat igazoló külföldi okiratot és ezek alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles fordítását kell benyújtani.

A kérelemhez nem kell csatolni az 1. pont a) alpontja szerinti okiratokat, ha a tag, tulajdonos, illetve vezető tisztségviselő által korábban a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtott hatósági bizonyítvány a kérelem előterjesztésekor is érvényes.

2. *  Adatok:

a) az 1/a) pont szerinti természetes személyekre vonatkozóan:

- házassági név (ennek hiányában születési név), születési hely és idő,

- anyja születési neve,

- lakóhely,

- adóazonosító jel,

b) a szerencsejáték szervezését kérelmező jogi személyre vonatkozóan:

- megnevezés,

- adószám,

- székhely.

2. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Hatósági bizonyítvány

Szerencsejáték-felügyeleti hatóság:

Ügyintéző:

szerencsejáték felügyeleti azonosító:

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY

A ................................. (székhelye: ....................................) kérelmezőnek a szerencsejáték-szervezői tevékenységre jogosító engedélyek kiadására irányuló eljárásban felhasználható hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelme ügyében, a .................... napján benyújtott ................................ számon nyilvántartásba vett kérelem és az ahhoz csatolt okiratok alapján megállapítom, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervezői tevékenység jogszabályban foglalt feltételeinek megfelel.

A hatósági bizonyítvány a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges hatósági eljárások során használható fel.

A hatósági bizonyítvány a kiállítás napjától számított egy évig érvényes.

A hatósági bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít.

A hatósági bizonyítvány kiállítása a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. §-ának (3)-(5) bekezdése figyelembevételével történt.

Budapest, ........................................

P. H.

.......................................................
aláírás

3. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez

A pénznyerő automata és a játékautomata típus- és hitelesítési vizsgálatának és a pénznyerő automata mérésügyi szerv általi kiolvasásának szempontjai * 

I. A pénznyerő automata típusvizsgálata esetén:

1. Azonosítás:

a) a pénznyerő automata megnevezése,

b) a gyártó megnevezése, telephelye, azonosító adatai,

c) gyártási év, hó, nap,

d) gyártási szám,

e) kezelési utasítás,

f) az automata műszaki leírása.

2. * 

3. * 

4. Üzemképesség ellenőrzése:

A pénznyerő automata rendeltetésszerű működésének ellenőrzése a kezelési útmutató és a működési leírás alapján.

5. * 

6. Nyerési százalék (kifizetési hányad) meghatározása (I. kategóriába sorolt pénznyerő automatánál):

a) a gyártó által közölt játékstatisztikai adatok elemzése és ellenőrzése,

b) a nyerési százalék beállíthatósága és annak korlátozásai,

c) a nyerési százalék ellenőrzése próbajáték (úgynevezett vakjáték) alapján.

7. A pénznyerő automata típusvizsgálatánál - a gyártó által biztosított berendezéssel - a játékprogram vizsgálata.

8. Könyvelési mechanizmusok vizsgálata:

a) az elektromechanikus számlálók vizsgálata,

b) a könyvelési elektronika üzemszerű ellenőrzése,

c) a beépített akkumulátorok és a tárolt program vizsgálata,

d) * 

e) *  a számlálók manipulálhatóságának vizsgálata.

9. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése:

a) az elfogadható érmetípusok,

b) a pénzosztályozás módja,

c) a kifizető egység működőképességének ellenőrzése,

d) a bedobott érmék és az elektromechanikus számlálók együttfutásának ellenőrzése.

10. Kezelő és kijelző egységek, a játékos informálása:

a) nyomógombok, kapcsolók vizsgálata,

b) feliratok vizsgálata,

c) a pénznyerő automata kezelésére vonatkozó információk,

d) esztétikai vizsgálatok.

11. A hitelesítés tanúsíthatóságának vizsgálata:

A pénznyerő automatán elhelyezhető tanúsító jelek (a pénznyerő automatán folytatott játékot befolyásoló szerkezeti elemen elhelyezett tanúsító jel, mint az öntapadó matrica, plomba, egyéb) más tanúsító jelek megbontása nélküli ellenőrizhetőségének biztosítása.

12. *  Egyéb részegységek (adatgyűjtő, jackpot vezérlőegység stb.) típusvizsgálata:

a) a részegység működésének vizsgálata,

b) a pénznyerő automata működésére gyakorolt hatás vizsgálata.

13. *  Vezérlőegység (a játékprogramot tartalmazó elektronikai egység) vizsgálata:

a) manipulálhatóság elleni védelem (pl. csatlakozófelületek, lezárhatóság),

b) program(ok) megfelelő ellenőrizhetősége, programhordozó(k) írásvédettsége,

c) a vezérlőegység nyomtatott áramköri lapjában (a továbbiakban: alaplap) az átkötések nem megengedhetőek, ezek vizsgálata.

II. A pénznyerő automata hitelesítése esetén:

1. A pénznyerő automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzése.

2. * 

3. * 

4. Üzemképesség ellenőrzése.

5. A játékprogramot tartalmazó elektronikus egység (pl. EPROM) ellenőrzése.

6. Könyvelési mechanizmusok ellenőrzése.

7. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése.

8. Kezelő és kijelző egységek a játékos informálása.

9. *  A részegységek típusazonossága és megfelelősége.

10. *  A vezérlőegység alaplapján az átkötési tilalom ellenőrzése.

III. A játékautomata típusvizsgálata és hitelesítése

A típusvizsgálat a készülék energiaellátásához kapcsolódó és a biztonságtechnikai vizsgálatokra, az üzemképesség ellenőrzésére és a játékprogramot tartalmazó vezérlőegység ellenőrzésére terjed ki. A hitelesítés az automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzésére terjed ki.

IV-VI. * 

4. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

A távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezés részletes műszaki-infomatikai feltételei

A) Általános és biztonsági követelmények

1. A szervezőnek az általános és biztonsági követelmények körében az alábbi szabályzatokkal és dokumentációval kell rendelkeznie:

a) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerre vonatkozó teljes körű - minden egyes elemre kiterjedő - rendszerleírással, üzemeltetési dokumentációval, valamint informatikai biztonsági szabályzattal és kapcsolódó szabályozásokkal,

b) üzletmenet-folytonossági és katasztrófa elhárítási tervvel,

c) üzleti szabályzattal, amelyben meg kell határozni műszaki-informatikai rendszer, illetve egyes elemei működéséért felelős adatgazda, adatfeldolgozó, üzemeltető személyét, továbbá a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban résztvevők jogait és kötelezettségeit, valamint az adatkezelés, adattovábbítás és adatszolgáltatás eljárásrendjét,

d) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték részletes specifikációjával és teljes körű dokumentációjával az engedélyezett valamennyi játéktípusra vonatkozóan,

e) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerhez való helyszíni és távoli hozzáféréssel kapcsolatosan a hozzáférésre jogosult személyekről vezetett nyilvántartással,

f) változáskezelési szabályzattal,

g) mentési eljárásrenddel.

2. A szervezőnek rendelkeznie kell a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerben tárolt adatokról olyan biztonsági másolattal, amely nem várt esemény esetén lehetővé teszi az adatok teljes körű helyreállítását. A biztonsági mentést automatikusan, naponta legalább egyszer el kell végezni. A szervező köteles a biztonsági másolattal kapcsolatos olyan módszert kialakítani, mely a biztonsági másolat utólagos észrevehetetlen módosításának lehetőségét kizárja.

3. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerhez és a biztonsági másolatokhoz való hozzáférésről készített nyilvántartást hat évig meg kell őrizni.

4. A szervezőnek a rendkívüli helyzetekben folyamatos üzemelést biztosító tartalékberendezésekkel kell rendelkezni.

5. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a kezelt adatokhoz kapcsolódó valamennyi folyamat során az adatok biztonsága, illetéktelen beavatkozással szembeni védelme, sértetlensége, teljessége és tárolása biztosítva legyen. A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy hiba esetén megvédje a kapcsolódó adatok integritását.

6. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerben kezelt adatok tárolására olyan rendszert kell kialakítani - különösen biztonsági napló, illetve rendszer adatbázis alkalmazásával - amely egyértelmű információt szolgáltat az események, valamint azok rögzítésének pontos dátumáról és időpontjáról olyan módon, hogy az események, illetve azok rögzítésének időrendi sorrendje meghatározható legyen.

7. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek biztosítania kell a naplók biztonságos, adatvesztés nélküli archiválását. Az archiválás során ki kell zárni az utólagos módosítás lehetőségét.

8. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer részét képező távszerencsejáték és az online kaszinójáték tervezésére, beszerzésére, megvalósítására (fejlesztésére, testre szabására, paraméterezésére, telepítésére) és felülvizsgálatára kiterjedő minőségirányítási- és biztonságirányítási rendszerrel kell alátámasztani az eljárási és biztonsági követelmények teljesülését.

9. A szervező köteles a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer megfelelő és biztonságos működése érdekében belső ellenőrzési rendszert kialakítani (különösen CobIT, ISO/IEC 13335, ISO 27001). A belső ellenőrzési rendszernek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a szervező, annak vezetői és az arra kijelölt alkalmazottai által végzett ellenőrzések menetét,

b) a szúrópróbaszerű belső ellenőrzések kialakításának rendszerét,

c) a belső ellenőrzések dokumentálásának módját,

d) *  a belső ellenőrzés során észlelt hibák, esetleges jogsértések kezelését, jegyzőkönyvbe vételét, valamint azonnali jelentését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére,

e) az alkalmazottak megfelelő képzési, oktatási rendszerét.

10. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek biztosítania kell, hogy

a) a rendszerben kezelt adatotokat csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szerint ismerhessék meg,

b) a rendszerben kezelt adatok tartalma és tulajdonságai a jogszabályban foglaltaknak és az audit során dokumentált tartalomnak és tulajdonságoknak megfeleljenek,

c) a biztonságos, sérthetetlen és titkos kommunikáció előírása a játékos által használt informatikai rendszer és a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer közötti, illetve a biztonsági másolat és a távszerencsejáték vagy az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer közötti kommunikációra, valamint a küldő és a fogadó hitelesítő algoritmusok használatával küldött információkra is érvényesüljön.

11. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a rendszer működése szempontjából meghatározó folyamatok valamennyi kritikus eseményének hiteles naplózására, és biztosítania kell az illetéktelen módosításokkal, hálózat alapú támadásokkal (különösen vírusok, programférgek, betörési kísérletek) szembeni védelmet.

B) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer egyes elemeire vonatkozó követelmények

1. Az Szjtv. 37. § 28. pontja szerinti, Magyarország területén található szervert korlátozott hozzáférésű, biztonságos területen kell elhelyezni (a továbbiakban: szerverterem) és a szerver kialakítása során 24 órás épületfelügyeleti rendszert kell biztosítani.

2. Az Szjtv. 37. § 28. pontja szerinti szerver (a továbbiakban: szerver) kialakítása során szünetmentes tápellátást, működés-folytonosságot, rendelkezésre állást biztosító, és az illetéktelen személyek hozzáférését megakadályozó felépítést kell kialakítani.

3. A szerverterembe kizárólag az engedélyezés során előzetesen írásban bejelentett személyek léphetnek be. A belépésről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a belépő személyazonosító adatait, a belépés és távozás idejét és a belépés célját.

4. *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrzés céljából a szerverterembe felügyelettel és naplózott módon bármikor beléphet, a szerver működtetőjének biztosítania kell, hogy a szerver és a szerverterem ellenőrzése bármikor akadálymentesen megtörténhessen a géptermi beléptetés szabályainak megfelelően.

5. A szervert tartalék szerverrel kell ellátni, amely a szerver szoftver, vagy hardveregységeinek meghibásodása esetén azonnal rendelkezésre áll és automatikusan, adatvesztés nélkül folytatja a szerver működését. A szerverre alkalmazandó előírások a tartalék szerverre is megfelelően irányadóak.

6. A szervert úgy kell kialakítani, hogy az hiba esetén megvédje a kapcsolódó adatok integritását. Az ellenőrzési naplókat, a rendszer adatbázisokat és minden más kapcsolódó adatot védett módon, a rendszer biztonságára vagy felhasználóira illetéktelen beavatkozás esetén kockázatot jelentő adatokat - különösen a felhasználói jelszót - titkosítva kell tárolni. A biztonsági mentést legalább naponta egyszer automatikusan el kell végezni.

7. A szerver különösen az alábbi tételeket naplózza vagy naprakész adatokkal dokumentálja:

a) a kezdeti beállításokat és a változásokat,

b) a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer működésével kapcsolatos, rendszer szintű eseményeket (különösen: archiválások, mentések, rendszer szintű frissítések, játék szintű frissítések),

c) a lejátszott játékokkal kapcsolatos összes lényeges információt, ideértve a befizetéseket, tét és nyeremény adatokat, bónusz játékokat, a nyerőkombinációt, a nyeremény-kifizetést, pénzügyi tranzakciókat,

d) a küldő és a cél állomás egyedi azonosíthatóságához szükséges adatokat (különösen IP címet, MAC címet, Port számát),

e) az elvégzett lekérdezéseket, ellenőrzéseket, adatszolgáltatásokat,

f) felhasználói belépéseket és kilépéseket,

g) az összes sikeres és sikertelen kapcsolódási kísérletet és eseményt,

h) távoli hozzáféréseket,

i) biztonsági incidenseket,

j) minden olyan eseményt, amely indokoltan azt jelzi, hogy a rendszer nem az elvárásoknak megfelelően működik (különösen memóriahiba, öndiagnosztikai probléma esetén).

8. A tartalék szervernek a 7. b) és c) alpontokban felsorolt adatokat teljes körűen tartalmaznia kell.

9. A naplónak tartalmaznia kell az esemény megnevezését, dátumát, idejét másodperc pontossággal és az eseményt egyértelműen azonosító minden egyéb információt. A naplóban minden egyes eseményt másodperc alapú hiteles digitális aláírással kell tárolni. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működtetőjének biztosítania kell az ellenőrző hatóságok számára a naplókhoz történő hozzáférést.

10. Az eredményként kapott naplók utólagos módosításának lehetőségét ki kell zárni. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek biztosítania kell a naplók biztonságos, adatvesztés nélküli archiválását. Az archiválás során ki kell zárni az utólagos módosítás lehetőségét.

11. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerben helyi redundáns időszervernek kell működnie, amelynek két független szabványos időforráshoz kell szinkronizálnia. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek a két független időforrás legalább egyikével internet kapcsolat nélkül is tudnia kell szinkronizálni. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer minden elemének a helyi időszerverhez szinkronizált idővel kell rendelkeznie.

12. A szerveren az alábbi célokból lehet hozzáférési jogosultságokat kialakítani:

a) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működtetője jogosult távoli hozzáféréssel, jelszavas védelemmel és naplózással az adatbázisból a pénzügyi adatok és játékprogramok konfigurációs adatainak lekérdezésére,

b) a szerver működtetője jogosult a szerveren elhelyezett öndiagnosztikai programok futtatására, a szerver állapotára vonatkozó adatok lekérdezésre, tűzfal és vírusvédelem más jogosultsági szinthez nem tartozó beállításainak elvégzésére.

13. *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság akadálymentes hozzáférését és az adatok biztonságát garantáló szoftvert a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működtetőjének kell biztosítania.

14. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer részét képező valamennyi szervert olyan folyamatos üzemű felügyeleti rendszerrel kell monitorozni, amely képes minden kritikus interfész elem monitorozására. A felügyeleti rendszernek képesnek kell lennie eredményesen értesíteni a rendszeradminisztrátort az adott állapotról, illetve riasztást kell küldenie a működtetőnek a normális értékektől való eltérés esetén.

15. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek bármilyen kommunikációs hiba esetén azonnal értesítenie kell a működtetőt a hibásan működő részegységről, a rendszer minden egyes kritikus interfész eleméről jelentenie kell az öndiagnosztikai eljárás eredményeit.

16. A szervernek a játékfunkciókat futtató vezérlőprogramjait hiteles digitális időbélyeggel kell ellátni, amely integritása naponta legalább egy alkalommal automatikus öndiagnosztikai eljárással ellenőrzésre kerül. Integritási hiba észlelése esetén az adott program, vagy programrészlet nem futtatható. A rendszernek automatikusan naplóznia kell a sikertelen hitelesítés dátumát, idejét és eredményét.

17. A szerver és a tartalék szerver között a biztonságos kommunikáció érdekében a használt protokollnak titkosítással, hibaérzékelő és helyreállító mechanizmusokkal kell rendelkezniük, ami kellő védettséget biztosít a manipulálás ellen. A kapcsolat megszakadása és újrafelvétele nem járhat adatvesztéssel.

18. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek a hálózati kapcsolat bármilyen okból - különösen áramszünet miatt - történő megszakadását követően biztosítania kell a játékos és a szervező közötti elszámolás lehetőségét.

19. A szervert megfelelő fizikai és logikai behatolás elleni védelemmel - különösen vírusvédelemmel és tűzfallal - kell ellátni a jogosulatlan hozzáférések megakadályozása céljából.

20. A tűzfal alkalmazásnak eseménynaplót kell vezetnie és az eseménynapló tárolására szolgáló háttértároló eszköz telítődését követően le kell tiltania minden kommunikációt, és hibaeseményt kell generálnia.

21. *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság kivételével távoli hozzáférés kizárólag a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer távszerencsejáték vagy az online kaszinójáték szolgáltatást a játékosok felé biztosító részével valósítható meg olyan módszerrel, amely biztonságos kliens oldali, minősített hardver egységben tárolt kulcs segítségével, zárt csatornán összekapcsolja a rendszert és a hozzáférést kérőt. Nem számít távoli hozzáférésnek a zárt, dedikált kommunikációs csatornán keresztül megvalósuló hozzáférés. Ennek a biztonságos kapcsolatnak egyedileg be kell azonosítania a hozzáférést kérő távoli felhasználót és annak munkaállomását.

22. *  A távoli hozzáférés és a működtetői operátori tevékenység munkafolyamatát automatikusan kell rögzíteni, amelyről megváltoztathatatlan eseménynaplót kell vezetnie, amely leírja az összes távoli hozzáférési információt, így különösen a belépési azonosítót, dátumot és időpontot, a végzett tevékenységet és a kapcsolat időtartamát. Lehetőséget kell biztosítani az elvégzett tevékenységek utólagos ellenőrzésére a megfelelő hardver kulccsal vagy azzal egyenértékű biztonsági szintű technológiával azonosított kiemelt felhasználók és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére. Az auditáló berendezésnek biztosítania kell az egyes események gyors kikereshetőségét. Ha jogosulatlan hozzáférési kísérlet érkezik, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek automatikus értesítést kell küldenie a rendszer működtetőjének.

23. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer részét képező valamennyi engedélyezett játékprogramban a véletlenszerűség teljesülését a játék során biztosítani kell. A véletlenszerűen létrehozott adatoknak az algoritmus, illetve a generátor aktuális állapotának ismerete hiányában előre nem láthatónak és előre meg nem határozhatónak kell lenni. A létrehozott, illetve kiválasztott adatok nem lehetnek rekonstruálhatók. Az adatok kiválasztási, létrehozási módszerének lineárisnak kell lennie, a kiszámíthatóságot ki kell zárni. A játék kimenetelét, illetve az eredmények értelmezési módszerét a véletlenszám-generátor által létrehozott numerikus értéken kívüli egyéb tényező vagy körülmény nem befolyásolhatja.

C) A távoli hozzáférés biztosítása

1. *  Távoli hozzáférés keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére legalább a 6. számú mellékletben felsorolt adatokhoz való hozzáférést kell biztosítani. Közös játékosi egyenleg vezetése esetén a 6. számú melléklet I. pont b)-f) alpontjában megjelölt adatokhoz való hozzáférést a közös játékosi egyenlegre vonatkoztatva kell biztosítani.

2. *  A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek olyan szolgáltatást kell nyújtania, amely a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére naplózott távoli hozzáférésen keresztül lehetőséget biztosít a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer auditált elemei változatlanságának ellenőrzésére.

3. *  A távoli hozzáférés keretében lehetővé kell tenni az adatok olvasását, kimásolását, az adatok egészéről, vagy egy részéről elektronikus másolat készítését és ezek biztonságos továbbítását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére.

4. A szerveren az alábbi célokból hozzáférési jogosultságokat kell kialakítani:

a) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult bármikor a helyszínen, vagy távoli hozzáféréssel a szerveren található adat, ellenőrzési napló, megtekintésére, lekérdezésére, ellenőrzésére. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok ellenőrzési naplók, olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.

b) *  A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult a távoli hozzáféréssel megtekintett adatokat a szervező által biztosított adatexportálási megoldással ellenőrzési célból felhasználni.

c) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működtetője jogosult távoli hozzáféréssel, jelszavas védelemmel és naplózással a kialakított távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer üzemeltetésére.

D) Hibaesemény a pénzügyi tranzakció teljesítésében vagy a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működésében

1. Amennyiben a játékügyletet vagy a játékosi egyenleget érintő jelentős hibaesemény következik be, a szervező köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul a hiba elhárítását megtenni. A hiba megszűnéséig a szervező köteles megakadályozni, hogy a játékosok játékügyleteket, valamint a játékosi egyenleget érintő tranzakciókat kezdeményezzenek, illetve teljesítsenek.

2. *  A szervező az 1. pont szerinti hibaeseményről köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot a hibaesemény észlelését és megszüntetését követően is haladéktalanul értesíteni.

5. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

A távszerencsejáték szervező és az online kaszinójáték szervező havi gyakoriságú adatszolgáltatási kötelezettsége

I. *  Valamennyi játéktípus tekintetében az alábbi összesített adatok:

a) az adatszolgáltatással érintett időszak utolsó napján a játékosi egyenlegek kumulált összege,

b) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosi befizetések összege,

c) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosi egyenlegen jóváírt egyéb összegek (kézi korrekció),

d) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosi egyenleget terhelő egyéb összegek (kézi korrekció),

e) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege, beleértve azon téteket, amelyeket a szervező utóbb visszafizetett a játékos részére,

f) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosi egyenlegre visszafizetett tétek összege,

g) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosok által elért nyeremények összege,

h) online kaszinójáték esetén a bónuszból átkonvertált, kifizetésre alkalmas jóváírások összege,

i) a szervező által a játékosoknak nyújtott bónuszok összege,

j) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosok igényelt kifizetésének összege,

k) az adatszolgáltatással érintett időszak utolsó napján regisztrált játékosok száma,

l) az adatszolgáltatással érintett időszakban az új regisztrációk száma,

m) az adatszolgáltatással érintett időszakban az igazoló ellenőrzés alapján elutasított regisztrációk száma,

n) az adatszolgáltatással érintett időszakban megszüntetett játékosi egyenlegek száma.

II. Minden játéktípus tekintetében, játéktípusonként kimutatva és az alábbi megosztás szerint elkülönítve szükséges adatok:

A) Adott játéktípuson belül azon játékfajták esetében, amelyeknél a tiszta játékbevételt a felhelyezett tétek és az elért nyeremények különbözete által kell meghatározni:

a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege,

b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege,

c) az adatszolgáltatási időszakban elért tiszta játékbevétel összege.

B) Adott játéktípuson belül azon játékfajták esetében, amelyeknél a tiszta játékbevételt a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok által kell meghatározni:

a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege,

b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege,

c) az adatszolgáltatási időszakban elért tiszta játékbevétel értéke.

III. Fogadás esetén szükséges adatok:

a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege, melynél külön kell kimutatni a szervező kockázat viselése nélkül szervezett játékban (totalizatőri) és szervező kockázat viselése mellett szervezett játékban (bukmékeri) felhelyezett tétek összegét,

b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás körében elért nyeremények összegét,

c) az adatszolgáltatási időszakban a játékban részt vevő játékosok száma.

IV. Kártyajáték esetén szükséges adatok:

a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű kártyajátékok körében felhelyezett tétek összegét,

b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű kártyajátékok körében elért nyeremények összege,

c) a kártyajáték játéktípus alá tartozó adott kártyajátékban a játékosok által felhelyezett tétek összege,

d) a kártyajáték játéktípus alá tartozó adott kártyajátékban a játékosok által elért nyeremények összege,

e) az adatszolgáltatási időszakban a játékban részt vevő játékosok száma.

V. Kaszinójáték esetén szükséges adatok

a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű kaszinójáték körében felhelyezett tétek összegét,

b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű kaszinójáték körében elért nyeremények összege,

c) a kaszinójáték játéktípus alá tartozó adott kaszinójátékban a játékosok által felhelyezett tétek összege,

d) a kaszinójáték játéktípus alá tartozó adott kaszinójátékban a játékosok által elért nyeremények összege, e) az adatszolgáltatási időszakban a játékban részt vevő játékosok száma.

6. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Távoli hozzáféréssel biztosított adatok köre távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezése esetén

I. *  Játékosi egyenleggel kapcsolatos adatok a játéktípustól függetlenül:

a) játékosi azonosító adat (pl. felhasználói név, alkalmazott azonosító stb.),

b) a játékosi egyenleget növelő tételek, valamint ezek jogcíme és mértéke óra, perc és másodperc pontossággal,

c) a játékosi egyenleget csökkentő tételek, valamint ezek jogcíme és mértéke óra, perc és másodperc pontossággal,

d) a játékosi egyenleg összege adott időpontra vonatkozóan,

e) az összes játékosi egyenleget növelő tételek összege jogcímfajtánként adott időszakra vonatkozóan,

f) az összes játékosi egyenleget csökkentő tételek összege jogcímfajtánként adott időszakra vonatkozóan,

g) a játékosok által távszerencsejátékban összes felhelyezett tétek összege adott időszakra vonatkozóan,

h) a játékosok által távszerencsejátékban elért összes nyeremény összege adott időszakra vonatkozóan.

II. *  Sportfogadás esetén:

1. Fogadási eseménnyel kapcsolatosan

a) annak megnevezése, azonosítója,

b) a fogadási esemény kezdő időpontja óra és perc pontossággal,

c) a fogadás lezárásának időpontja (a tétek felhelyezésére rendelkezésre álló időtartam vége óra, perc és másodperc pontossággal),

d) bukmékeri rendszerű fogadás esetén a fogadási esemény meghirdetése és lezárása között alkalmazott nyereményszorzó,

e) bukmékeri rendszerű fogadás esetén a fogadási ajánlat kombinálási lehetősége,

f) a felhelyezett tétek összege,

g) a bekövetkezett kimeneteleinek végeredménye,

h) az elért nyeremények értéke.

2. A fogadási eseményben részt vevő játékossal kapcsolatosan

a) a játékos azonosítója,

b) a fogadási esemény kimenetelére felhelyezett tét összege, óra, perc és másodperc pontossággal,

c) a játékos által elért nyeremény összege, a játékosi egyenlegen való jóváírás időpontja óra, perc és másodperc pontossággal.

III. Kártyajáték esetén

1. Leosztásokkal kapcsolatban:

a) a kártyajáték elnevezése, típusa, azonosítója, verziószáma,

b) a leosztás azonosítója,

c) a leosztás lebonyolításának időtartama,

d) a leosztás során felhelyezett tétek összege,

e) a nyerés feltételei (nyertes kombináció, lap stb.),

f) a leosztásban elért nyeremények összege.

2. A leosztásokban résztvevőkkel kapcsolatban:

a) a leosztásban részvevő játékos azonosítója,

b) a leosztásban az adott játékos által felhelyezett tétek összege, időpontja óra, perc és másodperc pontossággal,

c) a leosztásban az adott játékos által elért nyeremény összege, a játékosi egyenlegen való jóváírás időpontja óra, perc és másodperc pontossággal.

IV. Kaszinójáték esetén

1. Játék típusával kapcsolatban:

a) a kaszinójáték típusának megnevezése, azonosítója, verziószáma,

b) adott típusú kaszinójáték játékeseményének azonosítója,

c) adott típusú kaszinójáték játékesemény lebonyolításának időpontja óra, perc és másodperc pontossággal,

d) adott típusú kaszinójáték játékeseményben felhelyezett tétek összege,

e) a nyerés feltételei (nyertes kombináció, lap stb.),

f) adott típusú kaszinójáték játékeseményben elért nyeremények összege.

2. Adott típusú kaszinó játékban résztvevőkkel kapcsolatosan

a) adott típusú kaszinójáték játékeseményében résztvevő játékos azonosítója,

b) adott típusú kaszinójáték játékeseményében az adott játékos által a felhelyezett tétek összege, időpontja óra, perc, másodperc pontossággal,

c) adott típusú kaszinójáték játékeseményében adott játékos által elért nyeremények összege, a játékosi egyenlegen való jóváírás időpontja óra, perc és másodperc pontossággal.

V. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működésének változatlanságát érintő adatok

A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer lényeges elemeinek változatlanságát igazoló adatok (különösen a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer lényeges elemeihez tartozó ellenőrző számok, hash kódok).

VI. *  Statisztikai nyilvántartás

A 33. § (3) bekezdésében meghatározott statisztikai nyilvántartás.

7-9. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

10. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

A játékkaszinó üzemeltetésére szóló működési engedély tartalmi és formai elemei

A játékkaszinó üzemeltetésére szóló működési engedélyben a tartalmi és formai elemként szerepeltetni kell

a) a játékkaszinó működésére szóló engedély megnevezését,

b) Magyarország címerét,

c) a működési engedély szerencsejáték-felügyeleti hatóság által generált egyedi sorszámát,

d) a játékkaszinó I. vagy II. kategória szerinti besorolását,

e) a játékkaszinó közigazgatási címét,

f) a játékkaszinót üzemeltető szerencsejáték-szervező nevét (cégnevét), székhelyét,

g) a működési engedély érvényességének időtartamát,

h) a működési engedély kiállításának helyét és dátumát,

i) az engedélyező hatóság elnevezését, bélyegző lenyomatát, valamint az engedélyező hatóság vezetőjének aláírását és

j) szövegszerű utalást arra, hogy

ja) a működési engedély szigorú számadású nyomtatvány,

jb) a működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni,

jc) a működési engedélyt a játékkaszinó bejáratánál jól látható helyre kell kifüggeszteni, és

jd) a működési engedély másra nem ruházható át.

11-12. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

13. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

A játékautomata nyilvántartásba vételéről kiállított igazolás tartalmi és formai elemei

A játékautomata nyilvántartásba vételi igazolásban tartalmi és formai elemként szerepeltetni kell

a) az igazolás sorszámát,

b) Magyarország címerét és az igazolást kiállító hatóság elnevezését,

c) a játékautomata, mint az igazolás tárgyának megnevezését,

d) a játékautomata gyártási számát,

e) a játékautomata mérésügyi azonosító számát,

f) az igazolás érvényességének időtartamát,

g) az igazolás kiadásának dátumát,

h) az igazolást kiállító hatóság elnevezését, bélyegző lenyomatát, valamint a kiadmányozásra jogosult aláírását,

i) az e) és f) pontok szerinti adatok védelme érdekében az ezen adattartalmat letakaró fóliát.

14. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

15. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

A kártyaterem üzemeltetésére szóló működési engedély tartalmi és formai elemei

A kártyaterem üzemeltetésére szóló működési engedélyben a tartalmi és formai elemként szerepeltetni kell

a) *  a kártyaterem működésére szóló engedély megnevezését,

b) Magyarország címerét,

c) a működési engedély szerencsejáték-felügyeleti hatóság által generált egyedi sorszámát,

d) a kártyaterem közigazgatási címét,

e) a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervező nevét (cégnevét), székhelyét,

f) a működési engedély érvényességének időtartamát,

g) a működési engedély kiállításának helyét és dátumát,

h) az engedélyező hatóság elnevezését, bélyegző lenyomatát, valamint az engedélyező hatóság vezetőjének aláírását és

i) szövegszerű utalást arra, hogy

ia) a működési engedély szigorú számadású nyomtatvány,

ib) a működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni,

ic) a működési engedélyt a kártyaterem bejáratánál jól látható helyre kell kifüggeszteni, és

id) a működési engedély másra nem ruházható át.

16. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Pókerverseny nevezési díj, rebuy és add-on befizetési bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a pénztáros tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. Téves adat beírása esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és jegyzőkönyv felvétele mellett új bizonylatot kell kiállítani. Az „Összesítő bizonylat sorszáma”-hoz az aznapi „Napi eredményösszesítő bizonylat” sorszámát kell beírni. A játékos nevét olvashatóan (nyomtatott betűvel) kell kitölteni. A befizetett összeghez a ténylegesen befizetett készpénz összegét kell beírni. A befizetés módja lehet: Nevezési díj (induló), Rebuy, Add-on. Az eseményt a megfelelő helyre elhelyezett „X” jellel a pénztáros befizetésenként tölti ki. A befizetéssel egyidejűleg a bizonylatot a pénztáros és a játékos is aláírja.

A bizonylat első példánya a játékosé, második példánya a pénztárosé, harmadik pedig a tömbben marad. A játékos a bizonylat ellenében kapja meg a versenyhez szükséges zsetonkészletet. A játékvezető a játékostól átvett bizonylatot az asztalban lévő jutaléktartó dobozba dobja.

17. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Pókerverseny nyeremény kifizetési utalvány kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a játékvezető tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. A játékos versenyen elért helyezését és a nevét olvashatóan (nyomtatott betűvel) kell kitölteni. Játéknap: a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. Az „időpont” rovatban a nyeremény kifizetésének időpontját óra és perc pontossággal kell feltüntetni. Az „asztalszám” annak az asztalnak a száma, ahol a játékos a nyereményjogosultságot szerezte. Az „összesítő bizonylat sorszáma”-hoz a játéknaphoz tartozó „Napi eredményösszesítő bizonylat” sorszámát kell beírni. Az utalványt a játékvezető és a játékos írja alá.

Az utalvány első példánya a játékosé, a második példány az asztalban lévő jutaléktartó dobozba kerül, a harmadik példány a tömbben marad. A játékos az utalvány alapján a pénztárban kapja meg a nyereményét.

18. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Pókerverseny összesítő bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a teremvezető és a pénztáros vezeti.

Versenyhez egy összesítő bizonylatot kell kitölteni. A „Kártyaterem neve” és a „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „A lebonyolításban érintett kártyaasztalok” rovatban a verseny lebonyolításához igénybe vett asztalok azonosító jelét kell feltüntetni. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. A „verseny megnevezése” rovatnál szerepeltetni kell a pókerjáték fajtáját, típusát, főbb szabályait és minden egyéb jellemzőjét, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik, hogy mely játéktervi szabályok szerint zajlik a játék. Az „alkalmazott felosztási szabály” rovatnál rögzíteni kell, hogy hány játékos lesz díjazva és játékosonként meg kell határozni a díjazás mértékét.

A verseny megkezdéséig a bizonylaton minden rendelkezésre álló adatot ki kell tölteni. A játék menete során, ha Add-on vagy Rebuy már nem igényelhető, akkor a bizonylaton ezek összesített adatát tartalmazó rovatát is ki kell tölteni. A verseny végén a „nyereményalap összesen” rovatba a játék során keletkezett összes befizetést kell beírni. A „felosztott nyeremény /min. 80%/” rovatba a nyertesek száma, és az az összeg kerül, ami a játékosok között felosztásra került. A „verseny eredménye /szervezői jutalék/” rovat a „nyereményalap összesen” és a „felosztott nyeremény” rovatokban feltüntetett összegek különbözete. A bizonylatot a teremvezető és a pénztáros írja alá.

19. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Asztalonkénti elszámolás bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. Nyitvatartási időben az asztalonkénti elszámolás bizonylatokat az adott játékasztalnál kell tartani. A bizonylattömb borítóján fel kell tüntetni az adott asztal számát, azonosító jelét. Asztalonként egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell.

A bizonylatot a játékvezető nyitja meg, vezeti és zárja le a játéknap végén. A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. Téves adat beírása esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és jegyzőkönyv felvétele mellett új bizonylatot kell kiállítani. A „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak, a „Nyitás időpontja” a játékasztal tényleges nyitásának időpontja. Az asztalnyitás tényét és valódiságtartalmát a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető aláírásával igazolja.

A „játékok nyilvántartása” mezőt időrendi sorrendben, az eseményekkel egyidejűleg a játékvezetőnek kell vezetni. Az „időpont” a játék kezdetének ideje, a „V/CG” arra történő utalás, hogy verseny vagy készpénzes (cash game) a játék. A „Típus/limit” rovatba kell beírni a játék főbb jellemzőit, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik, hogy mely játéktervi szabályok szerint zajlik a játék pl.: THP pot limit, Omaha hold’em 1 rebuy, 1 add-on, 32 lapos Omaha Hold’em. A játékok nyilvántartását a teremvezető - játékonként külön-külön - aláírásával igazolja.

A „zseton elszámolás” mezőben kell nyilvántartani az adott játékasztalnál tárolt zsetonokat. Az asztal nyitásakor a játék bonyolításához szükséges zsetonellátmány címlet szerinti darabszámát az „alapdotáció db” és „címlet Ft” továbbá az „alapdotáció összesen” rovatát kell szerepeltetni. Az asztal zárásakor a címlet szerinti darabszámot a leltár oszlopban, annak értékét az „összeg” rovatban kell szerepeltetni. Az asztal nyitás és az asztal zárás egyenlegének nullának kell lennie. Amennyiben az egyenleg nem nulla, akkor az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni és abban az eltérés okát meg kell nevezni.

Az „Eredmény (szervezői jutalék)” mező kitöltésére a játéknap végén, az asztal zárása és a jutaléktartó doboz ürítése során kerül sor. A jutaléktartó dobozban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell feltüntetni, majd összesíteni.

A „Borravaló elszámolás” mező kitöltése az asztal zárásakor történik. A játéknap során a borravaló tartóban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell feltüntetni, majd összesíteni.

Az asztalzárás időpontja az az időpont, amikor az adott játékasztal zárása elkezdődik. Az asztalzárás tényét és valódiságtartalmát a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető aláírásával igazolja.

20. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Napi eredmény összesítő bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy ilyen tömb lehet használatban, annak utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a pénztáros tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak.

A bizonylat első tíz sorába a póker asztalok /1-10/ aznapi összesített adatait kell beírni. Az „asztal/verseny bizonylat sorszáma” rovatba az azon sorszámú asztalhoz tartozó „Asztalonkénti elszámolás bizonylat” sorszámát kell beírni. Az „eredmény /szervezői jutalék/” rovatba az „asztalonkénti elszámolás bizonylat”-on elszámolt jutalék összegét kell feltüntetni. A „borravaló (Ft) /50%/” rovatba az „asztalonkénti elszámolás bizonylat”-on elszámolt borravaló 50%-át kell rögzíteni. A „pénztár” sor „borravaló (Ft) /50%/” rovatába a „Pénztár borravaló bizonylat” az „adóalapot növelő összeg (50%)” rovatának tartalmát kell beírni.

A nyomtatvány további nem számozott soraiban a „asztalszám/verseny neve” rovatban kell feltüntetni a verseny megnevezését. Az „asztal/verseny bizonylat sorszáma” rovatba a „Pókerverseny összesítő bizonylat” bizonylat sorszámát kell beírni. Az „eredmény /szervezői jutalék/” rovatba „Pókerverseny összesítő bizonylat” „verseny eredménye /szervezői jutalék/” rovatban szereplő összeget kell beírni.

A „napi összesen” sorban kell összesíteni a játéknap „eredmény/szervezői jutalék” és a szervező adóalapjába beszámítandó „borravaló /50%/” rovatokat. Az „előző napig” sorába a kártyaterem előző játéknapjának záró eredménye és borravalója göngyölített összegét kell beírni. A „göngyölített” sorában kell feltűntetni a „napi összesen” és az „előző napig” elszámolt eredmény és borravaló összegét.

A bizonylatot a pénztáros és a teremvezető írja alá.

21. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Pénztár borravaló bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy ilyen tömb lehet használatban, annak utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. Kihagyott fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A borravaló leltározása az utolsó asztal zárásakor, az utolsó asztalon történik. A bizonylatot a játékvezető tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. Az „elszámolás helye” rovatban azt az asztalszámot kell megadni, amelyik asztalon a pénztári borravaló leltározása és a bizonylat kitöltése történik.

A játéknap során a borravaló tartóban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell a bizonylaton feltűntetni, majd összesíteni. A bizonylatot a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető írja alá.


  Vissza az oldal tetejére