Hatály: 2021.I.1. - Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet

az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § *  (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározott épületekre, épületelemekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azon műemlék épületre, helyi védelem alatt álló épületre és azok épületelemeire, ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné.

2. § *  E rendelet alkalmazásában

1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy a hőszivattyús rendszer;

1a. *  energia-megtakarítási célú felújítás: a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelemének utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása; vagy a meglévő épület eredeti állapotának fenntartását célzó azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely gazdaságossági szempontból megvalósítható;

2. épületelem: a határoló szerkezetek vagy az épületgépészeti rendszerek valamely eleme;

3. épületgépészeti rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egység fűtésére, hűtésére, szellőztetésére, melegvíz-ellátására, világítására, vagy ezek kombinációjára szolgáló berendezések és vezetékrendszerek összessége;

3a. *  hasznos alapterület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti hasznos alapterület;

4. határoló szerkezet: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségétől elválasztó épületszerkezet;

5. jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás;

6. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;

6a. *  közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;

7. *  meglévő épület: a felújítási munkák megkezdését megelőzően hatósági döntés vagy tudomásulvétel alapján használatba vett, vagy legalább 10 éve használatban lévő épület;

8. összesített energetikai jellemző: az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-előállítást;

9. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

10. *  távfűtés vagy távhűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, meleg víz vagy hűtött folyadék formájában, egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok fűtése vagy hűtése céljából.

3. § (1) *  Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek e rendelet előírásainak, a 6. §-ra tekintettel.

(2) Az épület energetikai jellemzőjét a tervező döntése szerint

a) a 2. mellékletben meghatározott, részletes vagy egyszerűsített módszer egyikével, a 3. melléklet szerinti adatok figyelembevételével, vagy

b) az a) pontban meghatározott módszerrel egyenértékű, nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel

kell meghatározni.

(3) Az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni.

(4) Az épület energetikai megfelelősége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegezésével is igazolható.

4. § (1) *  Az összesített energetikai jellemző követelményértékét az épület rendeltetésétől függően kell megállapítani, aminek felső értékét a 6. § szerint kell meghatározni rendeltetésmódonként, a (2) bekezdés figyelembevételével.

(2) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezekre eltérő az előírt követelményérték, akkor a tervezés során azokat a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni, amely

a) az épület legnagyobb térfogatú rendeltetési egységének funkciójából következik (jellemző funkció), vagy

b) térfogatarányosan a különböző rendeltetési egységek funkciójából következik.

(3) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezek között van olyan, amelyre nincs az összesített energetikai jellemzőre követelmény, akkor

a) *  az épület egészére a fajlagos hőveszteség-tényezőre és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni a 6. § szerint, és

b) *  az épületnek arra a részére kell értelmezni a méretezési alapadatokat és alkalmazni az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt, amelyre a funkció szerinti követelmény adott.

4/A. § *  Az 1. vagy az 5. melléklet II. fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmény-értékek részben és az 1. melléklet IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázatára vonatkozó követelmények részben meghatározott előírásokat nem kell alkalmazni az olyan mezőgazdasági, ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség.

5. § *  (1) *  Új épület építése esetén a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban, meglévő épület jelentős felújítása esetén dokumentáltan vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint.

(2) Az alternatív rendszerek elemzését el lehet végezni egyedi épületekre vagy hasonló épületek csoportjaira vagy azonos területen levő, azonos adottságú épülettípusokra vonatkozóan, illetve közös fűtési vagy hűtési rendszer esetében valamennyi, a rendszerre rákötött épületre vonatkozóan is.

6. § *  (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(2) Új épület létesítése során

a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,

b)-c) * 

d)-e) * 

(3) A (2) bekezdést az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.

(5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének

a) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,

b)-c) * 

meg kell felelnie.

(6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek - a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell felelnie

a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek,

b)-c) * 

(7) E § alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.

(8) A műemléki vagy védett épületnek a (4)-(6) bekezdés szerinti felújítása esetében figyelemmel kell lenni az 1. § (2) bekezdésére, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakra.

(9) *  Az 5. melléklet I. részében rögzített követelményt nem kell alkalmazni nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre, műhelyre vagy ipari területen lévő technológiai épületre, ha nincs benne fűtés vagy annak fűtésienergia-szükségletét kizárólag geotermális forrásból vagy kapcsolt energiatermeléssel oldják meg.

6/A. § * 

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(2) *  Ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2., 3., 4., 5., 7., 9., 10., 12., 13., 19. pontjának, 3-4. és 6-8. cikkének, 9. cikk (1) bekezdésének és I. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez

Követelményértékek

I-III. * 

IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata

1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni.

Miután ebből a szempontból egy épület különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg.

2. Ha a rendeltetésszerű használatból következő belső hőterhelésnek a használati időre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a qb < 10 W/m2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel:

Δtbnyár < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében

Δtbnyár < 2 K könnyű épületszerkezetek esetében

A besorolás alapja a fajlagos hőtároló tömeg (2. melléklet III. 2. pontja)

V. *  Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások

1. A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások

1.1. *  Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tervezésnél a belső hőmérsékletre vonatkozóan az alábbi táblázatban levő hőmérsékleteket kell figyelembe venni. Megfelelő megoldás az MSZ EN 15251 szabványban levő légállapot követelmények alkalmazása is.

Általános esetben az alábbi 1. táblázat tartalmazza a hőmérsékletet és a beszabályozási tartományt.

1. táblázat: Az épületgépészeti rendszer tervezéséhez figyelembe vehető légállapot adatok

Az épület vagy a helyiség funkciója A minimális belső hőmérséklet
fűtésnél, °C
Hőmérséklet tartomány
fűtésnél, °C
A maximális belső hőmérséklet
hűtésnél, °C
(amennyiben van gépi hűtés)
Hőmérséklet tartomány
hűtésnél, °C
Lakóépület, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek (szobák, étkező hálószoba stb.) 20 20-25 26 23-26
Lakóépület: egyéb helyiségek (konyha, tároló stb.) 16 16-25 - -
Iroda (cellás vagy egyterű)
Konferenciaterem
Előadó, osztályterem
Étterem/büfé
20 20-24 26 23-26
Óvoda 22 22-24 26 23-26
Áruház 16 16-22 25 21-25
Megjegyzés: A táblázatban levő hőmérsékletek operatív hőmérsékletet jelentenek.

1.2. *  A fűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik:

1.2.1. huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal egy rendeltetési egységben lévő helyiségekben a fűtési energiaigény meghatározását 20 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni;

1.2.2. azokban a közlekedőkben és mellékhelyiségekben, amelyek egy épületben vannak a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekkel, de nincsenek velük egy rendeltetési egységben és azoktól U < 0,8 W/m2K szerkezetek határolják, 17 °C parancsolt levegő hőmérsékletétre lehet végezni a méretezést;

1.2.3. azokban a helyiségekben, amelyekben hőleadó kerül kiépítésre, azt kell feltételezni, hogy a fűtés üzemideje alatt kifűtésre kerülnek, a lakó-, szállás, iroda, oktatási, kereskedelmi, egészségügyi rendeltetéstől eltérő egyéb rendeltetésűként számított épületek vagy épületrészek kivételével;

1.3. *  Amennyiben kiépítésre kerül hűtési rendszer, akkor a hűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az energiaigény meghatározását 26 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni.

2. Az épület szellőző levegő igénye

2.1. Nem lakó funkciójú épület

Légtechnikai rendszer esetén, folyamatos emberi tartózkodásra használatos helyiségben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget az alábbi összefüggéssel lehet megállapítani alacsonyan szennyező épületet figyelembe véve. Ettől eltérő igényeket a tervezési programban kell rögzíteni.

Összes légmennyiség:

qtot = n x 25,2 + A x 2,52 (V. 1.)
qtot: összes szellőző levegő, [m3/h]
n: személyek száma
személyenkénti szellőző levegő igény: 25,2 [m3/h/fő]
A: az épület hasznos alapterülete, [m2]
épületemisszió miatt szükséges szellőzés: 2,52 [m3/h/m2]

A belső térben a CO2 koncentráció a külső tér levegőjéhez képest maximum 500 ppm-mel lehet magasabb.

Alacsonyan szennyezőnek minősül az az épület, ahol a burkolatok és a berendezések alacsony emissziójú anyagok (pl. kő és üveg), továbbá olyan anyagok, amelyek kielégítik a következő feltételeket:

a) TVOC emisszió < 0,2 [mg/m2h]
b) Formaldehid emisszió < 0,05 [mg/m2h]
c) Ammónia emisszió < 0,03 [mg/m2h]
d) IARC emisszió < 0,005 [mg/m2h]
e) Az anyagnak nincs jellegzetes szaga (az anyag szagával elégedetlenek aránya 15% alatti)

2.2. Lakóépület

Légtechnikai rendszer esetén, az alábbi helyiségekben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget a 2. táblázat szerint lehet megállapítani

2. táblázat: Friss levegő igény

(1.) (2.) (3.)
átlagos légmennyiség m2-re vetítve nappali főre hálószoba m2-re vetítve
m3/h, m3/h/fő m3/h,
1,5 25,2 3,6

A friss levegő mennyiséget ki kell számítani az (1.) oszlop szerint a lakás hasznos alapterülete alapján, a (2.) oszlop szerint a lakást használó személyek száma alapján és a (3.) oszlop szerint a nappali és a hálószoba alapterülete alapján. A három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni.

2.3. *  Az energiaigény meghatározásánál figyelembe vett szellőzési levegő mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 3. melléklet IV.1. táblázatban megadott érték.

3. A hőtermelőre vonatkozó előírások

3.1. Hőtermelő

Új épület létesítése esetében és meglévő épületben a fűtési rendszer cseréje esetében, ha földgáz az energiaforrás, akkor zárt égésterű kondenzációs kazán létesítése javasolt gazdaságossági számítás alapján. Meglévő épületekben az épület műszaki adottságaitól függően ettől el lehet térni.

3.2. A hőtermelő szabályozása

Ha egy épületben az egy rendszerről ellátott fűtött alapterület 100 m2-nél nagyobb, központi időjárásfüggő szabályozás alkalmazása kötelező, ez alatt javasolt. A kazán előremenő vízhőmérsékletét a szabályozás a külső hőmérséklettől függően a szabályozási görbe szerint állítja be.

4. A fűtési rendszerre vonatkozó előírások

4.1 Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Új fűtési rendszer létesítésekor és meglévő fűtési rendszer korszerűsítésekor a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozást javasolt megvalósítani gazdaságossági számítás alapján. Ha az épületben több különböző tulajdonú épületrész található, akkor javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés.

4.2. Beszabályozás, próbaüzem, átadás

A fűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni:

a) statikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok méréses beszabályozása és a szivattyú munkapontjának a beállítása kötelező. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni,

b) dinamikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok szúrópróbaszerű ellenőrzése és a szivattyú munkapontjának a beállítása kötelező. A szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni.

A beszabályozás után tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a fűtési rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

5. A használati melegvíz (HMV) rendszerre vonatkozó előírás

5.1. *  A cirkulációs szivattyú működtetése

Amennyiben a használati melegvíz rendszerhez cirkulációs rendszer tartozik, akkor biztosítani kell a cirkulációs szivattyú időprogram szerinti működtetését.

5.2. *  Beszabályozás, próbaüzem, átadás

A cirkulációs vezetékkel rendelkező használati melegvíz rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni.

6. A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások

6.1. *  Hővisszanyerő

Lakótól eltérő rendeltetésű épületek esetén, amennyiben a légtechnikai rendszerben elszívásra és befújásra is légvezeték kiépítése történik, vagy amennyiben a légtechnikai rendszerben a levegő fűtésre kerül, akkor a légtechnikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerés működési hatásfoka legalább 65% legyen.

6.2. Ventilátorok energiafogyasztása

A ventilátor munkapontjának a maximális hatásfoknál kell lennie. A követelménynek megfelelő megoldást ad az MSZ EN 13779 szabvány előírásainak alkalmazása is.

6.3. Nyomásveszteségek

A ventilátor energiafogyasztásának csökkentése érdekében a légtechnikai elemek nyomásveszteségét korlátozni kell. A légtechnikai elemek nyomásvesztesége akkor megfelelő, ha nem nagyobb, mint a 3. táblázatban megadott érték. Megfelelő megoldás az MSZ EN 13779 szabvány „normál” előírásának teljesítése is. A „normál” kategória előírásánál nagyobb nyomásveszteségű elem is beépíthető, de ebben az esetben más légtechnikai elem(ek) nyomásveszteségének csökkentésével kell kompenzálni az eltérést.

3. táblázat: Légtechnikai elemek megengedett nyomásvesztesége

Légtechnikai elem Nyomásveszteség, Pa
Befúvó légcsatorna 300
Elszívó légcsatorna 200
Fűtő kalorifer 80
Hűtő kalorifer 140
Hővisszanyerő, H3* 150
Hővisszanyerő, H2-H1* 300
Nedvesítő 100
Mosókamra 200
Szűrő F5-F7** 150
Szűrő F8-F9** 250
HEPA szűrő 500
Gáz szűrő 150
Hangcsillapító 50
Levegő bemenet, kimenet 50
*H1-H3 osztály az MSZ EN 13053:2006 szabvány alapján
**Szűrőcsere előtti nyomásesés

6.4. Légcsatornák légtömörsége

A légcsatornák megengedett maximális levegő veszteségének ajánlott értékei a 4. táblázatból olvashatók ki, de megfelelő műszaki megoldás az MSZ EN 12237 szabvány előírásainak teljesítése is. A légtömörséget a szerelés után a szerelőcégnek kell tanúsítania.

4. táblázat: Légcsatornák megengedett maximális levegő vesztesége

Statikus nyomás
[Pa]
100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1200 1500 1800 2000
A osztály 0.54
1.94
0.84
3.04
Levegő veszteség B osztály 0.18
0.65
0.28
1.01
0.37
1.32
[l/s.m2] [m3/h.m2] C osztály 0.06
0.22
0.09
0.34
0.12
0.44
0.15
0.53
0.17
0.61
D osztály 0.02
0.07
0.03
0.11
0.04
0.15
0.05
0.18
0.06
0.20
0.06
0.23
0.07
0.25
0.08
0.28
0.08
0.30
0.09
0.32
0.01
0.36
0.12
0.42
0.13
0.47
0.14
0.50

6.5. Beszabályozás, próbaüzem, átadás

A légtechnikai rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a mérési pontok min. 10%-át ellenőrizni kell. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

7. *  A hűtési rendszerre vonatkozó előírások

Szabad hűtést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a külső hőmérséklet ezt lehetővé teszi. Amennyiben műszakilag lehetséges magas hőmérsékletű hűtés alkalmazása javasolt.

A hűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át ellenőrizni kell. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

Olyan helyiségek esetén, amelyeknek a bevilágító felületei 45°-foknál alacsonyabb szögben vannak, vagy 45°-on vagy annál magasabb szögben vannak és az északi tájolástól legalább 30°-kal eltérnek, hűtési rendszert kiépíteni csak abban az esetben szabad, ha bevilágító felületeken a hűtési üzemideje alatt gnyár<0,3 napsugárzás elleni hővédelem van biztosítva.

2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez * 

Számítási módszer

I. Számítási módszer leírása

A részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók.

1. Az épület rendeltetésének, alapadatainak, és az ehhez tartozó követelményeknek a meghatározása.

2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonalmenti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is.

2.1. *  Az épület felület/térfogatarány számítása. Épület felület (A), fűtött tereket határoló valamennyi szerkezet felülete: beleértve a teljes talajjal, szomszédos épülettel, energetikailag nem védett fűtetlen helyiségekkel érintkező felületeket; a belméretek alapján számolva. A felületbe (A) nem számítható be az azonos épületen belül külön fűtött rendeltetési egységek közötti szerkezetek, vagy az önálló rendeltetési egységen belüli felületek. Térfogat (V) fűtött épülettérfogat, légtömör szerkezetekkel határolt hányada belméretek szerint számolva. Az épülettérfogatba nem számolandó a tartózkodástól légtömör szerkezettekkel elzárt búvóterek térfogata; ilyen például a légtömör álpadló alatti vagy légtömör álmennyezet feletti tér.

3. A fajlagos hőveszteségtényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében.

3.1. A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének megállapítása.

Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie.

3.2. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése.

4. A fűtési rendszer

4.1. Nettó hőenergia-igény számítás

4.2. Veszteségek meghatározása

4.3. Villamos energiaigény meghatározása

4.4. Primerenergia-igény meghatározása

5. A melegvízellátás

5.1. Nettó hőenergia igény számítása

5.2. Veszteségek meghatározása

5.3. Villamos energiaigény meghatározása

5.4. Primerenergia-igény meghatározása

6. A légtechnikai rendszer

6.1. Hőmérleg számítás

6.2. Veszteségek meghatározása

6.3. Villamos energiaigény meghatározása

6.4. Primerenergia-igény meghatározása

7. A hűtés primer energiaigényének számítása

8. A világítás éves energia igényének meghatározása

9. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása

10. Az összesített energetikai jellemző számítása

II. Kiegészítés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz

1. A határoló szerkezetek kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram (1. melléklet II. fejezet 2. ábra) és összefüggés [1. melléklet (II.2.)].

2. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni.

3.1. *  A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m2·K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza nem homogén szerkezetek esetén a szerkezeten belül, jellemzően előforduló átlagos mennyiségben figyelembe vett pontszerű (rögzítési rendszerek, konzolok, csavarok, átkötővasak stb. által okozott) és vonalmenti (vázszerkezetek, hézagok, panelcsatlakozások stb. által okozott) hőhidak hatását is. (Megjegyzés: a szerkezetek csatlakozásánál - nyílásoknál, sarkoknál - keletkező hőhidak hatását nem számolva). A rétegterv hőátbocsátási tényezőjét befolyásoló tényezők számításba vételére megfelelő megoldás az MSZ EN ISO 6946 szabvány szerinti vagy azzal azonos eredményt adó számítás. A rétegtervben szereplő inhomogeneitásból származó hőhidak hatását:

a) részletes módszer alkalmazása esetén a kettő vagy háromdimenziós számításon alapuló értékekkel MSZ EN ISO 10211 szabvány szerint,

b) egyszerűsített módszer alkalmazása esetén MSZ EN ISO 6946 szabvány szerint

számítandóak.

3.2. *  Nyílászárók hőátbocsátási tényezőjénél (U) az üvegezés (vagy más átlátszó szerkezet) és a keretszerkezetének (vagy más a felületen megjelenő felületnek) együttes felületre vetített átlagát kell figyelembe venni, figyelembe véve a szerkezeten belüli hőhidak hatását (pl. az üvegezés és a keretszerkezet csatlakozását, a távtartókat). A hőátbocsátási tényező üvegezett szerkezetek esetében tartalmazhatja a társított szerkezetek (redőny stb.) hatását is, ekkor a társított szerkezet „nyitott” és „csukott” helyzetére vonatkozó hőátbocsátási tényezők számtani átlaga vehető figyelembe.

4. Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő tx hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő:

(II.1.)

arányban kell módosítani, ahol tx és te a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek.

a) Részletes módszer alkalmazása esetén, a szomszédos terek hőmérséklete szabvány alapján határozható meg.

b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe.

5. Az épületnek azokra a határoló szerkezeteire, amelyek hőveszteségét nem egydimenziós hőáramok feltételezésével kell számítani (pl. talajjal érintkező határolás, lábazat) a veszteségáramokat

a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 13370 szabvány előírásai szerinti számítással,

b) egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a 3. mellékletben közölt vonalmenti hőátbocsátási tényezők alkalmazásával

kell meghatározni.

6. *  A felületi, szerkezeti csatlakozásoknál keletkező hőhídveszteségeket

a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 10211 szabvány szerinti vagy azzal azonos eredményt adó számítás alapján,

b) egyszerűsített módszer alkalmazása esetén a következő összefüggés szerint:

(II.3.b)

kell figyelembe venni. A korrekciós tényező nem használható a gyártási, kivitelezési, tervezési hibák figyelembevételére és az ezek miatt időben bekövetkezett hőhidasság figyelembevételére (pl. hőszigetelt panelos rendszerek gyártási hibái).

A χ korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében az II.1. táblázat tartalmazza.

II.1. táblázat. A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező

Határoló szerkezetek A hőhidak hatását
kifejező korrekciós
tényező
χ
Külső falak1) külső oldali, vagy szerkezeten belüli gyengén hőhidas 0,15
megszakítatlan hőszigeteléssel közepesen hőhidas 0,20
erősen hőhidas 0,30
egyéb külső falak gyengén hőhidas 0,25
közepesen hőhidas 0,30
erősen hőhidas 0,40
Lapostetők2) gyengén hőhidas 0,10
közepesen hőhidas 0,15
erősen hőhidas 0,20
Beépített tetőteret határoló szerkezetek3) gyengén hőhidas 0,10
közepesen hőhidas 0,15
erősen hőhidas 0,20
Padlásfödémek4) 0,10
Árkádfödémek4) 0,10
Pincefödémek4) szerkezeten belüli hőszigeteléssel 0,20
alsó oldali hőszigeteléssel 0,10
Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 0,05

1) Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a külső falak felületéhez viszonyítva).

2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján a (tető felületéhez viszonyítva, a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).

3) Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).

4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve.

A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat a II.2. táblázat tartalmazza.

II.2. táblázat: Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához

A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2)
Határoló szerkezetek Határoló szerkezet besorolása
gyengén hőhidas közepesen hőhidas erősen hőhidas
Külső falak < 0,8 0,8 - 1,0 > 1,0
Lapostetők < 0,2 0,2 - 0,3 > 0,3
Beépített tetőtereket határoló szerkezetek < 0,4 0,4 - 0,5 > 0,5

III. Az épület határolásának egészére vonatkozó számítások

1. Benapozás

a) részletes számítási módszer alkalmazása esetén a transzparens szerkezetek benapozásának ellenőrzését homlokzatonként a november 15. - március 15. közötti időszakra, illetve november és június hónapokra kell elvégezni,

b) egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a benapozás ellenőrzése elhagyható.

2. Fajlagos hőtároló tömeg (m)

a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 13790 szabvány szerinti számítás is alkalmazható.

Az épület hőtároló tömege az épület belső levegőjével közvetlen kapcsolatban lévő határoló szerkezetek hőtároló tömegének összege:

(III.2.a)

Az összegzést minden szerkezet minden rétegére el kell végezni a legnagyobb figyelembe vehető vastagságig, mely a belső felülettől mérve 10 cm, vagy a belső felület és az első hőszigetelő réteg, vagy a belső felület és az épületszerkezet középvonalának távolsága, attól függően, hogy melyik a legkisebb érték.

b) Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a hőtároló tömeg szerinti besorolás a födémek és a külső falak rétegterve alapján megítélhető.

Az épület nettó fűtött alapterületére vetített fajlagos hőtároló tömege alapján az épület:

- nehéz, ha m ≥ 400 kg/m2;
- könnyű, ha m < 400 kg/m2.

3. Direkt sugárzási nyereség fűtési idényre vonatkoztatva (Qsd)

a) Részletes számítási módszer esetén a következő összefüggéssel lehet meghatározni:

(III.3.a)

A fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam értékek a 3. mellékletben előírt tervezési adatok. A hasznosítási tényező értéke:

- nehéz szerkezetű épületekre: 0,75
- könnyűszerkezetű épületekre: 0,50.

b) Egyszerűsített számítási módszer esetén elhanyagolható vagy az északi tájolásra vonatkozó sugárzási energiahozammal számítható.

4. Direkt sugárzási nyereség egyensúlyi hőmérséklet számításához (Qsd)

a) Részletes számítási módszer esetén a következő összefüggéssel lehet meghatározni:

(III.4.a)

A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben C I.2. november hónapra előírt tervezési adatok.

b) Egyszerűsített számítási módszer esetén az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számítása elhagyható.

5. Nyári sugárzási hőterhelés (Qsdnyár)

a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén célszerű meghatározni ehhez a lépéshez kapcsolódóan, az esetleges társított (napvédő) szerkezet hatását is figyelembe véve.

(III.5.a)

A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben a nyári idényre előírt tervezési adatok.

b) Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a zavartalan benapozás feltételezésével az adott tájolásra vonatkozó intenzitás adattal számítható.

6. Indirekt sugárzási nyereség (Qsid)

a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 13790 szabvány szerint, vagy azonos eredményt adó módszerrel lehet meghatározni, ha az épületnek van csatlakozó üvegháza, energiagyűjtő fala.

b) Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a számítás elhagyható.

7. *  A fajlagos hőveszteségtényező (q)

A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső – külső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Amennyiben a II.5.a) pont szerint részletes módszerrel kerülnek számításra a talajjal érintkező szerkezetek veszteség áramai, akkor a 7.a) és a 7.b) pont szerinti képletben szereplő Σlψ szorzatban a lábazat es a pincefal vonalmenti adatai helyébe az MSZ EN ISO 13370 szabvány módszertanában leírt tényezők lépnek.

a) Részletes számítási módszer szerint számolva:

(III.7.a)

Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei mellett a csatlakozási élek is szerepelnek.

b) Egyszerűsített módszerrel:

(III.7.b)

Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei szerepelnek, a hőhidak hatását és a külső hőmérséklettől eltérő túloldali hőmérsékletet a korrigált hőátbocsátási tényező fejezi ki.

IV. A fűtés éves nettó hőenergia igénye (QF)

1. *  Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén:

(IV.1.)

A légcsereszám, a belső hőterhelés fajlagos értéke és a szakaszosan (éjszakára, hétvégére) leszabályozott fűtési üzem hatását kifejező σ csökkentő tényező a 3. mellékletben megadott, az épület rendeltetésétől függő adat. A σ csökkentő tényező csökkentő hatást csak akkor lehet számításba venni, ha fűtésszabályozás automatikával programozható. Meglévő épülethatároló elemek tömítettségének a fűtés éves nettó hőenergia igényre gyakorolt hatását a légcsereszámban a 3. melléklet IV.2. táblázatában szereplő nT hozzáadásával kell figyelembe venni. nT légcsere hányad folyamatosan jelentkezik és hővisszanyerést nem lehet rajta alkalmazni.

2. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a következő összefüggéssel kell számítani az egyensúlyi hőmérsékletkülönbséget:

(IV.2.)

3. Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség függvényében a 3. melléklet C I. pontja szerint meg kell határozni a fűtési idény hosszát és a fűtési hőfokhidat.

4. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az éves nettó fűtési energiaigényt a következő összefüggéssel lehet számítani:

(IV.4.)

5. *  A nettó fűtési energiaigényt fedezheti

a) a fűtési rendszer,

b) a légtechnikai rendszerbe beépített hővisszanyerő,

c) a légtechnikai rendszerbe beépített léghevítő

különböző teljesítmény és üzemidő kombinációkban.

Ha a fűtési energiaigényt kizárólag a fűtési rendszer fedezi, akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigényt a (IV.1.) összefüggéssel kell kiszámítani.

Ha a nettó fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített folyamatos működésű hővisszanyerő is hozzájárul (pl. lakóépület), akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigény a következők szerint módosul:

(IV.5.1.)

Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és ZF = 4,4

helyettesítési értékkel lehet számolni.

Ha a nettó fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített szakaszos működésű hővisszanyerő is hozzájárul (pl. középület), akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigény a következők szerint módosul:

(IV.5.2.)

Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és ZF = 4,4

helyettesítési értékkel lehet számolni.

Ha a légtechnikai rendszerben a levegő felmelegítésére léghevítőt (is) beépítenek, akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigény a következők szerint módosul:

(IV.5.3.)

Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és ZF = 4,4

helyettesítési érték alkalmazandó.

A nettó fűtési energiaigénynek a légtechnikai rendszerrel fedezett része a VIII.3. pont szerint számítandó.

Amennyiben a hővisszanyerés felületi hőcserélővel történik (tehát nem az elszívott levegőt forrásoldalként hasznosító hőszivattyúval), úgy az energiamérleg számításakor a deresedést megelőző megkerülő vezetékes üzemmód miatti hatásfok csökkenést figyelembe kell venni, amit alábbi összefüggéssel is lehet becsülni:

(IV.5.4.)

ahol ηra a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő közölt hatásfoka, Hd a deresedés szempontjából kockázatot jelentő külső határhőmérséklet alatti, a belső hőmérsékletre vonatkoztatott hőfokhíd ezred része. Ennek értéke az épület használati menetrendjétől függ (a határhőmérséklet gyakorisága más teljes napi időszakra és más a nappali órákra). Amennyiben deresedés elleni védelemre előfűtést alkalmaznak, az arra szolgáló rendszer vagy berendezés primer energiaigényét figyelembe kell venni [elektromos előfűtés, talajhővel történő („passzív”) előfűtés szivattyújának, ventilátorának meghajtása stb.].

6. A fűtési rendszerrel biztosított nettó fűtési energiaigény fajlagos értékét a következő összefüggéssel kell kiszámítani:

(IV.6.)

V. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése

1. A belső és a külső hőmérséklet napi átlagos különbségét a következő összefüggéssel lehet kiszámítani:

(V.1.)

A légcsereszámot a 3. mellékletben a nyári feltételekre megadott értékekkel kell figyelembe venni.

VI. A fűtés primer energia igénye (Ef)

1. A fűtés fajlagos primer energia igényét a következő összefüggéssel kell kiszámítani:

(VI.1.a)

A fűtés fajlagos primer energiaigénye nem tartalmazza a légtechnikai rendszer esetleges hőigényét, utóbbi számítása a IV.5.3. összefüggéssel történhet.

A fűtés villamos segédenergia igényének meghatározásához a szabályozás, az elosztás, a tárolás és a hőtermelő (primer energiában kifejezett) villamos segédenergia igényét kell összegezni.

a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén minősítési iratokon alapuló teljesítménytényező (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia igény (elosztó vezetékek hővesztesége, szivattyúk villamos energiafogyasztása) a szakma szabályai szerint számítandók.

b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VI.2.-VI.6. pontokban közölt tájékoztató adatok használhatók.

2. Központi fűtések hőtermelőinek teljesítménytényezői és segédenergia igényének meghatározása.

A teljesítménytényező meghatározásához azt az alapterületet kell figyelembe venni, amelynek fűtésére az adott berendezés szolgál. (Erre különösen olyan társasházaknál kell figyelni, ahol lakásonként vannak hőtermelők beépítve.)

A VI.1. táblázatban megadott értékek αk =1 lefedési arány mellett készültek.

Távfűtés

Távfűtés esetén a teljesítménytényező: 1,01, a villamos segédenergia igény: 0.

A folyékony és gáznemű tüzelőanyagokkal üzemelő hőtermelők teljesítménytényezői és villamos segédenergia igénye

VI.1. táblázat.
A fűtött téren kívül elhelyezett kazánok teljesítménytényezői, Ck és segédenergia igénye, qk,v

Teljesítménytényezők Ck [-] Segédenergia qk,v
Alapterület
AN [m2]
Állandó hőmérsékletű
kazán
Alacsony hőmérsékletű
kazán
Kondenzációs kazán [kWh/m2/a]
100 1,38 1,14 1,05 0,79
150 1,33 1,13 1,05 0,66
200 1,30 1,12 1,04 0,58
300 1,27 1,12 1,04 0,48
500 1,23 1,11 1,03 0,38
750 1,21 1,10 1,03 0,31
1000 1,20 1,10 1,02 0,27
1500 1,18 1,09 1,02 0,23
2500 1,16 1,09 1,02 0,18
5000 1,14 1,08 1,01 0,13
10000 1,13 1,08 1,01 0,09

VI.2. táblázat:
A fűtött téren belül elhelyezett kazánok teljesítménytényezői, Ck és segédenergia igénye, qk,v

Teljesítménytényezők Ck [-] Segédenergia qk,v
Alapterület
AN [m2]
Állandó hőmérsékletű
kazán
Alacsony hőmérsékletű
kazán
Kondenzációs kazán [kWh/m2/a]
100 1,30 1,08 1,01 0,79
150 1,24 0,66
200 1,21 0,58
300 1,18 0,48
500 1,15 0,38
750 0,31
1000 0,27
1500 0,23
2500 0,18
5000 0,13
10000 0,09
Elektromos üzemű hőszivattyúk esetén a Ck teljesítménytényező a szezonális teljesítménytényező (SPF) reciproka: Ck = 1/SPF.

VI.3. táblázat: Elektromos üzemű hőszivattyúk teljesítménytényezője, Ck

Hőforrás / Fűtőközeg Fűtővíz hőmérséklete Teljesítménytényező
Ck [-]
Víz/Víz 55/45 0,23
35/28 0,19
Talajhő/Víz 55/45 0,27
35/28 0,23
Levegő/Víz 55/45 0,37
35/28 0,30
Távozó levegő/Víz 55/45 0,30
35/28 0,24

VI.4. táblázat: Földgáz üzemű hőszivattyúk teljesítménytényezője, Ck

Hőforrás / Fűtőközeg Fűtővíz hőmérséklete Teljesítménytényező
Ck [-]
Levegő/Víz 45/40 0,58

VI.5. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés teljesítménytényezője, Ck

Szilárdtüzelésű kazán Fatüzelésű kazán Pellettüzelésű kazán Faelgázosító kazán
1,85 1,75 1,49 1,2

VI.6. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés segédenergia igénye, qk,v

Alapterületig AN [m2] Szilárdtüzelésű kazán (szabályozó nélkül) Fatüzelésű kazán
(szabályozóval)
Pellettüzelésű kazán (Ventilátorral/
elektromos gyújtással)
100 0 0,19 1,96
150 0 0,13 1,84
200 0 0,10 1,78
300 0 0,07 1,71
500 0 0,04 1,65

3. A hőelosztás veszteségei

VI.7. táblázat.
A hőelosztás fajlagos veszteségei az alapterület és a rendszer méretezési hőfoklépcső függvényében, qf,v (vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren kívül)

Alapterületig AN
[m2]
A hőelosztás veszteségei qf,v [kWh/m2/a]
Vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren kívül
90/70 °C 70/55 °C 55/45 °C 35/28 °C
100 13,8 10,3 7,8 4,0
150 10,3 7,7 5,8 2,9
200 8,5 6,3 4,8 2,3
300 6,8 5,0 3,7 1,8
500 5,4 3,9 2,9 1,3
> 500 4,6 3,4 2,5 1,1

A táblázattól eltérő hőfoklépcső esetén a közepes hőmérsékletkülönbségre viszonyított lineáris regresszióval kell meghatározni a hőelosztás veszteségét.

VI.8. táblázat:
A hőelosztás fajlagos vesztesége az alapterület és a rendszer méretezési hőfoklépcső függvényében, qf,v (vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren belül)

Alapterületig AN
[m2]
A hőelosztás veszteségei qf,v [kWh/m2/a]
Vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren belül
90/70 °C 70/55 °C 55/45 °C 35/28 °C
100 4,1 2,9 2,1 0,7
150 3,6 2,5 1,8 0,6
200 3,3 2,3 1,6 0,6
300 3,0 2,1 1,5 0,5
500 2,8 2,0 1,4 0,5
> 500 2,7 1,9 1,3 0,5

A táblázattól eltérő hőfoklépcső esetén a közepes hőmérsékletkülönbségre viszonyított lineáris regresszióval kell meghatározni a hőelosztás veszteségét.

A hőelosztás segédenergia igénye

Az elektromos segédenergia igényt az épület alapterülete, a rendszer méretezési hőfoklépcsői és további befolyásoló tényezők függvényében tartalmazza a táblázat. A vezetékrendszer alatt az elosztó vezetékek (vízszintes vezetékek), strangok (függőleges vezetékek) és bekötővezetékek értendők.

VI.9. táblázat: Fajlagos villamos segédenergia igény [kWh/m2/a]
20, 15, 10 és 7 K hőfoklépcső esetén, EFSz

Fordulatszám szabályozású szivattyú Állandó fordulatú szivattyú
Alap-
területig
Szabad fűtőfelületek Beágyazott
fűtőfelületek
Szabad fűtőfelületek Beágyazott
fűtőfelületek
AN [m2] 20 K
90/70 °C
15 K
70/55 °C
10 K
55/45 °C
7 K 20 K
90/70 °C
15 K
70/55 °C
10 K
55/45 °C
7 K
100 1,69 1,85 1,98 3,52 2,02 2,22 2,38 4,22
150 1,12 1,24 1,35 2,40 1,42 1,56 1,71 3,03
200 0,86 0,95 1,06 1,88 1,11 1,24 1,38 2,44
300 0,61 0,68 0,78 1,39 0,81 0,91 1,04 1,85
500 0,42 0,48 0,57 1,01 0,57 0,65 0,78 1,38
750 0,33 0,38 0,47 0,83 0,45 0,52 0,64 1,14
1000 0,28 0,33 0,42 0,74 0,39 0,46 0,58 1,02
1500 0,23 0,28 0,37 0,65 0,33 0,39 0,51 0,90
2500 0,20 0,24 0,33 0,58 0,28 0,34 0,46 0,81
5000 0,17 0,22 0,30 0,53 0,24 0,30 0,42 0,74
10000 0,16 0,20 0,28 0,50 0,22 0,28 0,40 0,70

Az eltérő méretezési hőfoklépcső esetén a közelebb eső szomszédos táblázati értékkel kell számolni.

4. A teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteségek

VI.10. táblázat: A teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteségek, qf,h

Rendszer Szabályozás qf,h
[kWh/m2/a]
Megjegyzések
Vízfűtés
Szabályozás nélkül 15,0
Kétcsöves radiátoros
és beágyazott
fűtések
Épület vagy rendeltetési egység egy központi szabályozóval
(pl. szobatermosztáttal)
9,6
Termosztatikus szelepek és más arányos
szabályozók 2 K arányossági sávval
3,3
1 K arányossági sávval 1,1
Elektronikus szabályozó 0,7 Idő- és hőmérséklet-szabályozás
PI - vagy hasonló tulajdonsággal
Elektronikus szabályozó optimalizálási
funkcióval
0,4 Pl. ablaknyitás, jelenlét
érzékelés funkciókkal kibővítve
Egycsöves
fűtések
Épület vagy rendeltetési egység 1
központi szabályozóval
(pl. szobatermosztáttal)
9,6 Pl. lakásonkénti vízszintes egycsöves rendszer
Időjárásfüggő központi szabályozás
helyiségenkénti szabályozás nélkül
5,5 Pl. panelépületek átfolyós vagy átkötő szakaszos rendszere
Termosztatikus szelepekkel 3,3

Az elektromos segédenergia igény 0 kWh/m2/a értékkel számolható, ha a hőátadásnál nincs szükség ventilátorra.

5. A hőtárolás veszteségei és segédenergia igénye

VI.11. táblázat: Hőtárolás fajlagos energiaigénye, qf,t és segédenergia igénye, EFT

Alap-területig AN
[m2]
Fajlagos energiaigény qf,t
[kWh/m2/a]
Segédenergia igény [kWh/m2/a]
Elhelyezés a fűtött térben Elhelyezés a fűtött téren kívül
55/45 °C 35/28 °C 55/45 °C 35/28 °C
100 0,3 0,1 2,6 1,4 0,63
150 0,2 1,9 1,0 0,43
200 0,2 1,5 0,8 0,34
300 0,1 0,0 1,1 0,6 0,24
500 0,7 0,4 0,16
750 0,5 0,3 0,12
1000 0,0 0,4 0,2 0,10
1500 0,3 0,2 0,08
2500 0,2 0,1 0,07
5000 0,2 0,1 0,06
10000 0,2 0,1 0,05

Szilárdtüzelésű vagy biomassza tüzelésű rendszer tárolóinál a táblázatban szereplő fajlagos energiaigény értékeket 2,6 szorzótényezővel meg kell szorozni. A segédenergia igény értékei változtatás nélkül felhasználhatóak.

6. Egyedi fűtések

VI.12. táblázat: Egyéb berendezések teljesítménytényezője, Ck

Hőforrás / Fűtőközeg Teljesítménytényező
Ck [-]
Elektromos hősugárzó 1,0
Elektromos hőtárolós kályha 1,0
Cserépkályha 1,60
Kandalló 1,80
Egyedi fűtés kályhával 1,90
Hőmérsékletszabályozó nélküli, vagy csak folyamatos hőmérsékletszabályozásra képes gázkonvektorok
(A készülék nem képes a csökkentett gázterhelés állapotából a főégő kikapcsolt állapotába kapcsolni.)
1,40
Kombinált hőmérsékletszabályozással ellátott, hagyományos gázkonvektor
(A készülék képes a csökkentett gázterhelés állapotából a főégő kikapcsolt állapotába kapcsolni.)
1,32
Kombinált hőmérséklet szabályozóval ellátott és szakaszos gáz-levegő arányszabályozást megvalósító nyílt égésterű, gravitációs kéménybe kötött gázkonvektorok, amelyek csökkentett terhelésen mért hatásfoka legalább 89%. 1,12
Kombinált hőmérséklet szabályozóval ellátott és szakaszos gáz-levegő arányszabályozást megvalósító külsőfali gázkonvektorok, amelyek csökkentett terhelésen mért hatásfoka legalább 93%. 1,07

Elektromos üzemű hőtárolós kályháknál a ventilátor energiája a hőátadás fajlagos energiájába bele van számítva.

VI.13. táblázat: A hőleadás veszteségei, qf,h
(a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteség)

Rendszer Szabályozás qf,h [kWh/m2/a]
Egyedi fűtések Gázkonvektor Szabályozó termosztáttal 5,5
Szabályozás nélkül
Egyedi kályha Szabályozás nélkül 15,0
Kandalló Szabályozás nélkül 10,0
Elektromos fűtések Hősugárzó Szabályozás nélkül 5,5
Szabályozó termosztáttal 0,7
Hőtárolós kályha Szabályozó termosztáttal 4,4

VII. A melegvízellátás primer energia igénye (EHMV)

1. A melegvízellátás primer energiaigényét a következő összefüggéssel kell számítani:

(