A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

28/2006. (V. 22.) KvVM rendelet

a Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület létesítéséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Védetté nyilvánítom Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület elnevezéssel az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 156,2 hektár kiterjedésű területet.

2. § A védetté nyilvánítás célja a területen található morotva tónak, a terület ökológiai rendszerben betöltött szerepének, valamint tájképi értékének megóvása, illetve fenntartása, a védett növény- és állatfajok, valamint élőhelyük megőrzése, különös tekintettel a területen költő madárfajokra és a kiemelkedő fajgazdagságú gémtelepre.

3. § (1) A Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését - a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően - a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

(2) A Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 28/5006. (V. 22.) KvVM rendelethez

A Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Mözs

0124/a-c, 0163/6 b-d, 0163/6 f-h, 0163/6 j-n, 0184/1, 0186/3 a-c, 0186/6, 0188

Szekszárd

01617/a-d, 01617/f-h

2. számú melléklet a 28/2006. (V. 22.) KvVM rendelethez

A Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

- A terület természetközeli vizes élőhelyeinek, illetve növény- és állattani értékeinek megőrzése és fejlesztése;

- az élőhelyek mozaikosságának fenntartása, a nyílt vízfelületek megőrzése;

- a területen található, országos viszonylatban is jelentős gémtelep hosszú távú védelme és gyarapodásának elősegítése;

- a terület fontos madárvonulási és táplálkozó helyként való fenntartása;

- az agresszívan terjeszkedő nem őshonos növényfajok visszaszorítása;

- az egykori jellegzetes, vizes élőhelyre jellemző tájkép visszaállítása, illetve fenntartása;

- természetvédelmi szemléletformálást segítő bemutató, oktató tevékenység és a szelíd turizmus feltételeinek biztosítása, a helyi lakosság értékvédő szemléletének erősítése;

- a terület eddig még fel nem tárt adottságainak, értékeinek tudományos kutatása.

2. Természetvédelmi stratégiák

- Az elgyomosodott, nádasodó területek legelőként való rehabilitálása és hasznosítása;

- a füves területek legelőként való fenntartása;

- a nádasként fenntartandó területek gyomosodó szegélyének kaszálása, a nádasok szükség szerinti téli aratása;

- a terület északi részén a nádas és fűzliget-fűzláp érintetlenségének fenntartása, a benne lévő gémtelep zavartalansága érdekében;

- a nem őshonos fafajokból álló és telepített erdők kíméletes fafaj-cseréje;

- az extenzív gazdálkodás elterjesztése, a szántók legelővé alakítása;

- a vadgazdálkodási tevékenység ellenőrzése a védett fajok és élőhelyeik megőrzése érdekében;

- a terület jobb megismertetése érdekében bemutató-tájékoztató táblák, megfigyelőtorony, szóróanyagok készítése és terjesztése, szemléletformáló előadások szervezése;

- a terület zoológiai, botanikai értékeinek kutatása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Erdők kezelése

- A rossz állapotú, nem őshonos fafajokból álló erdőket fokozatosan őshonos, vegyes faj- és korösszetételű állományokra kell cserélni, a már lecserélt állományokat rendszeresen kezelni kell.

- A területen előforduló nem őshonos fasorokat le kell cserélni, helyükre őshonos fa- és cserjeféléket kell ültetni.

3.1.2. Gyepek kezelése

- A benádasodó, gyomosodó nedves gyepterületeken legeltetni kell, amennyiben a legeltetés feltételeit nem lehet biztosítani, kaszálással kell kezelni e területeket. A legeltetésnél előnyben kell részesíteni az ősi magyar háziállatfajtákat.

- A legeltetett gyepeket tilos tartósan bekeríteni, a legeltetett terület átmeneti elkerítésére villanypásztort kell alkalmazni.

- Ameddig a legeltetés nem megoldott, a területet évente legalább kétszer kaszáltatni kell.

- A gyepeket tilos feltörni, felülvetni, műtrágyázni.

- A gyepeken tilos a vegyszerhasználat.

3.1.3. Nádasok kezelése

- A gémteleptől számított 50 m szélességű sávban nádgazdálkodási tevékenység csak a költési időszakon kívül (február 15.-július 31.), a madárvilág lehető legkisebb zavarásával és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon végezhető.

- A terület többi részén nádaratást csak az ott fészkelő védett madárfajok költési idején (február 15.-július 31.) kívüli időszakban szabad végezni, az érintett terület legalább 1/3-án nádállományt „avas nádként” meg kell hagyni.

- A nádas gyomosodó 1-5 méteres szegélyét rendszeresen kaszálni kell.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Terület- és földhasználat

- Tűzgyújtás csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

- A területen hulladék elhelyezése tilos.

- Földmunkával járó tevékenység a gyepeken csak a földgázszállító vezeték biztonsági övezetében szükséges javítások esetén megengedett.

3.2.2. Vadgazdálkodás

- A dúvadgyérítést a területen fészkelő védett madárfajok költési időszakán (február 15.-július 31.) kívül kell végezni.

- A terület határától legfeljebb 100 m-es távolságon belül, nem nádas művelési ágban levő területeken található magaslesek, szórók és más vadászati létesítmények fenntarthatók. Új vadászati létesítmények nem létesíthetők a területen.

- Vízivad vadászata csak a terület határától legfeljebb 100 m-es távolságon belül megengedett.

3.2.3. Látogatás

- A gémtelepet és a nádas területeken fészkelő védett madarak fészkeit költési, fiókanevelési időszakban (február 15.-július 31.) tilos megközelíteni vagy zavarni, a terület többi része gyalogosan vagy kerékpárral egész évben szabadon látogatható.

- Gépkocsival történő behajtás csak természetvédelmi kezelési, valamint egyéb karbantartási munkák, illetve havária esetén lehetséges.

3.2.4. Kutatás, vizsgálatok

- A mozaikos vizes élőhelyegyüttes hosszú távú fenntartása érdekében törekedni kell a terület vízrajzának pontosabb megismerésére, monitorozására és stratégiát kell kidolgozni a Kapszeg-tó esetleges mesterséges vízpótlására.


  Vissza az oldal tetejére