A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelet

a Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület országos jelentőségű védett természeti területté történő átminősítéséről és természetvédelmi kezeléséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a következőket rendelem el:

1. § A Békés Megyei Tanács 2/1989. (VI. 22.) számú rendeletében helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánított Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület elnevezésű, Békés megyében, Szeghalom település határában lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 112,17 hektár kiterjedésű területet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítom.

2. § Az országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás célja a Kék-tó holtágnak, mint védett madárfajok fészkelő és táplálkozó helyének védelme, továbbá a környező lösz- és szikes gyepek természetes növény- és állatvilágának, valamint a jellegzetes tájképi adottságoknak a megőrzése.

3. § (1) A Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület természetvédelmi kezelését - a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően - a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

(2) A terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelethez

A Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Szeghalom

0725

0726

0727

0728

0729/1,2,4,5

2. számú melléklet a 44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelethez

A Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

- Őrizze meg a táj természetes képét és természeti értékeit: a Kék-tó medrét, a környező lösz- és szikes gyepeket, ezen élőhelyek természetes növény- és állatvilágát,

- biztosítsa védett madárfajok [például a kék vércse (Falco vespertinus), nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus)] háborítatlan fészkelését, táplálkozását és vonulását,

- biztosítsa egyéb, védett növény- [például macskahere (Phlomis tuberosa), buglyos boglárka (Ranunculus polyphyllus)] és állatfajok [például tarajos gőte (Triturus eristatus)] állományának fennmaradását,

- alakítsa ki a vízgazdálkodás és a természetes élőhelyek összhangját,

- biztosítson a tudományos kutatásokhoz zavartalan természeti feltételeket,

- a természetes környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történő természetvédelmi szemléletformálást és oktatást.

2. Természetvédelmi stratégiák

A terület növénytársulásainak, ritka vagy veszélyeztetett növény- és állatfajainak hosszú távú megőrzése, valamint a kutatási feltételek megteremtése érdekében:

- élőhely-rehabilitációs és rekonstrukciós munkálatok elvégzése,

- az optimális természetvédelmi kezelési módok feltételeinek kialakítása és alkalmazása (kaszálás, legeltetés),

- a területet érintő külső és belső emberi hatások alacsony intenzitásának megtartása,

- az invazív és tájidegen fajok állományának visszaszorítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint - a 3.1. és 3.2., fejezet tartalmazza.

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Gyepek (rétek, legelők) kezelése

- A gyepek művelési ága nem változtatható meg.

- A gyepek begyomosodását, becserjésedését aktív természetvédelmi kezeléssel (kaszálás, legeltetés, cserjeirtás) kell megakadályozni.

- A tájidegen, agresszíven terjeszkedő fafajokat (keskenylevelű ezüstfa) el kell távolítani a gyepterületekről.

- Bérleti szerződések kötésekor előnyben kell részesíteni az állattartással foglalkozó gazdákat.

- Legeltethető állatlétszám: 0,2-1 számosállat/ha.

- Szarvasmarha és ló állományok tartása és szabad legeltetése tilos.

- Gyepterületen kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt tartható.

- Sertés és baromfi a területen szabadon nem tartható.

- Legeltetés és kaszálás csak száraz talajviszonyok esetén végezhető. Felázott, nedves talaj esetén a legeltetés tilos, az állatokat a területen kívül kell tartani.

- Kiegészítő takarmányozás a gyepterületen tilos, azon kívül is csak a gyomfertőzést kizáró módon lehetséges (széna, zöldfű, lucerna, darált takarmány).

- A legeltetett területeken évenként tisztító és/vagy gazoló kaszálással kell megakadályozni a gyomosodást.

- A kaszálás rendjét évente egyeztetni kell a természetvédelmi kezelővel. A legeltetés rendjét nem szükséges minden évben egyeztetni a természetvédelmi kezelővel, csak a használat módjának változtatása esetén.

- A kaszálás a védett, veszélyeztetett madárfajok fészkelési, valamint a védett, veszélyeztetett növényfajok magérési idején kívül, de legkorábban június utolsó harmadában kezdhető.

- Gyep nem műtrágyázható, hígtrágyázható.

- A gyepek talajlazítása tilos.

- A Szeghalom 0727d és 0727f ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területeken a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) állományt el kell távolítani, a fehérnyár (Populus alba) facsoportokat fenn kell tartani.

3.1.2. Kivett területek kezelése

- A Szeghalom 0725c ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú ipartelepen a korábbi műtrágyalerakatnál a gyomosodás visszaszorítása érdekében évi háromszori kaszálás szükséges.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Turizmus, idegenforgalom

- A terület szabadon látogatható.

3.2.2. Kutatás

- Az engedélyezett kutatási tevékenységet a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon kell elvégezni.

3.2.3. Terület- és földhasználat

- Tilos hulladék és egyéb szennyező anyag lerakása.

- Tilos a növényzet égetése.

- A terület jellegének, a földhasználat módjának megváltoztatására irányuló tevékenység esetében - ideértve a nyomvonalas létesítmények építését, illetve más beépítést is - az engedélyezett tevékenység a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon végezhető el.

- A meglévő szénhidrogén-kutak termeltetése esetén szénhidrogén-szállító vezetékek építése a lehető legkisebb terület-igénybevétellel történhet.

- A szénhidrogén-szállító vezetékeknek a területről való kivezetését a lehető legrövidebb nyomvonalon kell megoldani.

3.2.4. Közlekedés

- Gépjárművel csak a meglévő földutakon szabad közlekedni.


  Vissza az oldal tetejére