A jogszabály mai napon ( 2018.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2006. évi LXXXV. törvény

a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról

A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: Szerződő Felek)

- attól az óhajtól vezetve, hogy hozzájáruljanak kétoldalú kapcsolataik további fejlődéséhez;

- az európai integrációs törekvéseik szellemében;

- figyelemmel a Magyar Köztársaság és Románia között Temesváron, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló Szerződés rendelkezéseire;

- figyelemmel továbbá a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a magyar-román államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. évi október hó 28-án aláírt Egyezmény alkalmazása során szerzett tapasztalatokra;

- azzal a szándékkal, hogy megelőzzék, kivizsgálják és rendezzék a közös államhatáron a határrend-sértéseket;

a következőkben állapodtak meg:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

A jelen Szerződésben használt kifejezések jelentése a következő:

a) államhatár: azon képzeletbeli függőleges síkrészek összefüggő sorozata, amely a Magyar Köztársaság államterületét Románia államterületétől a légtérben, a földfelszínén és a föld mélyében elválasztja;

b) határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala, amelynek adatait határokmányok rögzítik, s amelyet a terepen a határjelek jelölnek;

c) határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges álló- vagy folyóvíz, amelyen az államhatár vonala halad a határvonaltól a partokig terjedő szélességben, valamint az államhatár által metszett vizek az államhatár vonalától számítva mindkét oldalon 50-50 méter távolságig;

d) határellenőrző szervek: azok a szervek, amelyek az államhatár őrizetét, a határrend fenntartását és a határforgalom ellenőrzését végzik.

2. cikk

(1) Határrend-sértésnek tekintendők az egyik Szerződő Fél területéről kiinduló olyan cselekmények vagy mulasztások, amelyeket az államhatáron vagy annak közelében követnek el, és amelyek vagy azok következményei sértik, veszélyeztetik, vagy károsítják a másik Szerződő Fél érdekeit, annak területét, környezeti állapotát, a területén tartózkodó személyek életét, testi épségét vagy egészségét, ezek jogos érdekeit, illetve az ott lévő javakat.

(2) A következő határeseményeket a Szerződő Felek nem tekintik határrend-sértésnek:

a) személyeknek az államhatáron történő áttévedése: az államhatár nem szándékos átlépése pl. a tájékozódás, a helyismeret hiánya, a nemzetközi vonaton történő elalvás, az időjárási viszonyok, vagy a beszámítási képesség hiánya miatt;

b) háziállatoknak az államhatáron történő átkóborlása: őrizetlenül hagyott vagy megriadt háziállatnak a másik Szerződő Fél területére való átjutása;

c) légi-, vízi járműnek, egyéb úszó létesítménynek az államhatáron történő átrepülése/átsodródása: légi-, vízi jármű, úszó létesítmény, illetve egyéb tárgyaknak elháríthatatlan ok vagy véletlen folytán a másik Szerződő Fél területére történő átkerülése.

II. Fejezet

A határrend-sértések kivizsgálása, az eljáró illetékes szervek

3. cikk

A Szerződő Felek megtesznek minden szükséges intézkedést a magyar-román államhatáron a határrend megsértésének megelőzése, a következmények elhárítása, hatásuk mérsékelése és a bekövetkezett károk enyhítése érdekében.

4. cikk

(1) A Szerződő Felek a határrend-sértéseket a határrend-sértés helye szerint illetékes területi határellenőrző szerveik útján vizsgálják ki és rendezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokban a határellenőrző szervek megkeresésére - a Szerződő Felek jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően - közreműködhetnek más illetékes rendészeti, katonai, környezet- és természetvédelmi szervek.

(3) A Szerződő Felek központi határellenőrző szervei vizsgálják ki és rendezik azokat a határrend-sértéseket, amelyeket a területi határellenőrző szervek egyetértés hiánya miatt nem tudtak rendezni.

(4) Diplomáciai úton kell kivizsgálni és rendezni azokat a határrend-sértéseket, amelyeket a Szerződő Felek központi határellenőrző szervei egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

5. cikk

(1) Bármelyik Szerződő Fél határellenőrző szervei a tudomásukra jutott határrend-sértésekről és a határrenddel összefüggő egyéb eseményekről (a továbbiakban együtt: határrend-sértés) haladéktalanul értesítik a másik Szerződő Fél határellenőrző szerveit.

(2) Az értesítés tartalmazza a határrend-sértés megnevezését, helyét, idejét, körülményeit, amennyiben rendelkezésre állnak, azok bizonyítékait, valamint a határrend-sértés körülményeinek közös kivizsgálására irányuló javaslatot.

(3) Bármelyik Szerződő Fél határellenőrző szervének kezdeményezésére a határellenőrző szervek közösen vizsgálhatják ki a határrend-sértéseket.

(4) A Szerződő Felek határellenőrző szervei minden esetben közösen vizsgálják ki az alábbi határrend-sértéseket:

a) az államhatáron történő átlövés, az átható robbantás. A jelen cikk értelmében:

- az államhatáron átható robbantás: az olyan robbanás, amely légnyomás, repesz vagy szilánkhatás útján a másik Szerződő Fél területén kárt okoz, illetőleg veszélyhelyzetet idéz elő;

- a lőfegyverrel történő átlövés: amikor a lövedék a másik Szerződő Fél területére jut, vagy azon áthalad, tekintet nélkül ennek következményeire;

b) a fegyveres területsértés: az államhatár jogellenes, lőfegyverrel történő átlépése a másik Szerződő Fél területére, ha a személy onnan önszántából visszatér, vagy visszatérni szándékozik;

c) az államhatáron történő átkényszerítés: olyan erőszakos vagy fenyegető cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a másik Szerződő Fél területén a határ közelében tartózkodó személyeket, akaratuk ellenére az államhatár átlépésére késztesse;

d) a szándékos légtérsértés: az államhatár engedély nélküli szándékos átrepülése;

e) a környezetszennyezés: a Szerződő Felek egyikének területén bekövetkező olyan cselekmény, amelynek következtében robbanó-, sugárzó, biológiai vagy vegyi anyagok, veszélyes hulladékok jutnak át a másik Szerződő Fél területére, vagy ilyen anyagot engedély nélkül juttatnak át a másik Szerződő Fél területére, és ennek következtében az emberek egészségét károsítják, vagy a másik Szerződő Fél területét, épített és természeti környezetét szennyezik vagy károsítják;

f) a tűzokozás: olyan cselekmény, amelynek következtében az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére a tűz átterjed, illetve azon keletkezik;

g) a határjelrongálás: az államhatár megjelölésére szolgáló jel megsemmisülését, megrongálódását, jogellenes áthelyezését, elmozdítását, illetve eltávolítását eredményező cselekmény.

(5) A Szerződő Felek határellenőrző szervei közösen vizsgálják ki továbbá azokat a határrend-sértéseket is, amelyekkel összefüggésben halál vagy súlyosabb személyi sérülés következett be, avagy jelentős anyagi kár keletkezett, illetve, ha azok közvetlenül veszélyeztették az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, vagy más módon sértették a személyi szabadságot.

6. cikk

(1) A határellenőrző szervek a határrend-sértések közös kivizsgálása során azon Szerződő Fél jogát alkalmazzák, amelynek területén a közös vizsgálat történik. Ennek során helyszíni szemlét tarthatnak, tanúkat, szakértőket hallgathatnak meg, és egyéb intézkedéseket foganatosíthatnak a bekövetkezett esemény körülményeinek tisztázása és bizonyítékainak összegyűjtése érdekében.

(2) A közös vizsgálat nem érinti a Szerződő Felek igazságügyi, államigazgatási és más, eljárásra jogosult szerveinek hatáskörét.

(3) A határrend-sértés közös kivizsgálását a Szerződő Felek illetékes szervei magyar és román nyelven készült jegyzőkönyvekben rögzítik, amelyekhez csatolni kell a kivizsgálás során összegyűjtött bizonyítékokat.

III. Fejezet

Intézkedések határrend-sértés esetén, felelősségi és kártérítési szabályok

7. cikk

(1) Határrend-sértés esetén a Szerződő Felek haladéktalanul intézkednek a határrend-sértést előidéző cselekmény abbahagyása iránt, amennyiben ez a cselekmény jellegére tekintettel lehetséges. Ugyanakkor a felelős Szerződő Fél megfelelő biztosítékot nyújt a másik Szerződő Félnek arra vonatkozóan, hogy a cselekmény nem fog megismétlődni.

(2) A határrend-sértésért felelős Szerződő Fél intézkedik az általa a jelen Szerződésbe ütköző cselekménnyel a másik Szerződő Félnek okozott sérelem jóvátétele érdekében. A jóvátétel magában foglal minden kárt, legyen az anyagi vagy erkölcsi.

(3) A határrend-sértéssel okozott sérelem jóvátétele történhet az eredeti állapot helyreállítása, kártérítés vagy elégtétel formájában, ezek külön-külön, vagy együttes alkalmazásával, figyelemmel az alábbiakra:

a) az eredeti állapot helyreállítása esetén a határrend-sértés elkövetése vagy bekövetkezése előtti állapotot kell helyreállítani, feltéve és abban a mértékben, amennyiben a helyreállítás fizikailag nem lehetetlen; a kompenzáció helyett a helyreállítás választásával elérhető haszon az elszenvedett kárt nem haladhatja meg;

b) amennyiben a határrend-sértésért felelős Szerződő Fél a másik Szerződő Félnek okozott kárt az eredeti állapot helyreállítása útján nem tette jóvá, úgy köteles megtéríteni az okozott kárt. A kártérítés magában foglal minden anyagilag értékelhető kárt, ideértve a megállapítható elmaradt hasznot is;

c) amennyiben a határrend-sértéssel okozott sérelem az eredeti állapot helyreállításával vagy kártérítés útján nem tehető jóvá, úgy a határrend-sértésért felelős Szerződő Fél köteles elégtételt adni a másik Szerződő Félnek a cselekménnyel okozott sérelemért. Ez történhet a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségszegés tényének elismerésével, megbánással, formális bocsánatkéréssel vagy más megfelelő módon. Az elégtétel nem lehet aránytalan a sérelemhez képest;

d) a jóvátétel meghatározásakor figyelembe kell venni a sértett Szerződő Fél vagy bármely személy vagy szervezet, akinek a jóvátétel nyújtandó, szándékos vagy gondatlan közrehatását a sérelem keletkezésében.

(4) A jelen cikk (l)-(3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények nem érintik a Szerződő Felek azon kötelezettségét, hogy a továbbiakban is eleget tegyenek a jelen Szerződésben vállalt kötelezettségeiknek.

8. cikk

(1) A jelen Szerződés 2. cikk (1) bekezdésben meghatározott és bekövetkezett határrend-sértésért a Szerződő Felek felelősségét az alábbi körülmények kizárják:

a) a másik Szerződő Fél beleegyezése,

b) jogos önvédelem,

c) vis maior, vagy előre nem látható természeti esemény,

d) végszükség, amennyiben a határrend-sértés elkövetője vagy más személy élete más ésszerű módon nem menthető meg, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz a másik Szerződő Fél területén azonos vagy nagyobb sérelmet,

e) kényszer, feltéve, hogy az elkövetett cselekmény az egyetlen módja valamely súlyos és közvetlen veszély elhárításának, és a cselekmény nem okoz a másik Szerződő Fél területén azonos vagy nagyobb sérelmet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a felelősséget kizáró körülmény fennállása nem mentesíti a Szerződő Feleket az adott cselekménnyel okozott anyagi veszteségért való helytállás kötelezettsége alól.

9. cikk

(1) Amennyiben a határrend-sértés következtében kár keletkezett, és a kár okozójának kiléte ismert, úgy a kártérítési igény - önkéntes teljesítés hiányában - bírósági úton érvényesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben említett kártérítési igényt a kár bekövetkezésének helye szerinti Szerződő Fél illetékes bírósága bírálja el, saját belső joga alapján.

(3) Azon károk esetében, amikor a károkozó kiléte nem állapítható meg, az a Szerződő Fél biztosítja a kár megtérítését:

a) amelynek területéről a károkozó esemény kiindult, és

b) a kár amiatt következett be, mert a Szerződő Fél nem teljesítette az államhatár rendjével kapcsolatos, a jelen Szerződésben vállalt valamely kötelezettségét, továbbá

c) a kár a határrend-sértés következtében keletkezett, és

d) az érintett Szerződő Fél felelősségét elismerte, ennek hiányában azt diplomáciai úton vagy más módon a Szerződő Felek közösen megállapították.

(4) Azokat a jogerős határozatokat és egyezségeket, amelyeket az (1)-(2) bekezdésben említett kártérítési igény tárgyában az egyik Szerződő Fél illetékes bírósága hozott, illetőleg ilyen bíróság előtt kötöttek, a másik Szerződő Fél területén a két Szerződő Fél között hatályos, a kölcsönös jogsegélyt szabályozó szerződés szerint végrehajtják.

(5) A Szerződő Felek határellenőrző szervei az illetékes bíróságnak átadják a határrend-sértés kivizsgálásának jegyzőkönyvét, a bizonyítékokat tartalmazó dokumentumokkal együtt, amelyekből a káresemény okai, körülményei, valamint a kár mértékének előzetes becslése megállapítható.

IV. Fejezet

A Szerződés végrehajtása

10. cikk

(1) A jelen Szerződés végrehajtását

- a Magyar Köztársaság részéről: a Határőrség Országos Parancsnokságának,

- Románia részéről: a Határrendőrség Főfelügyelőségének

képviselői szükség szerint, de legalább évente, a Szerződő Felek területén felváltva tartandó munkaértekezlet keretében értékelik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek vezetői a jelen Szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül, írásban értesítik egymást a jelen Szerződés 4. cikkében meghatározott illetékes területi és központi szerveik adatairól.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jelen Szerződés hatálybalépésétől számított 90 napon belül Együttműködési Jegyzőkönyvben rögzítik a jelen Szerződés végrehajtásának részletes szabályait, különösen az alábbiakat:

a) a határrend-sértések közös kivizsgálásának és rendezésének részletes szabályait;

b) a személyek jelen Szerződés 12. cikk (2) bekezdése szerinti átadásának részletes szabályait;

c) a háziállatok, tárgyak és dokumentumok átadásának, átvételének részletes szabályait;

d) a személyes adatok átadása, átvétele, törlése során követendő eljárás szabályait;

e) a 20. cikk (2) bekezdésében foglalt átadás részletes szabályait;

f) a 21-23. cikkekben meghatározott tájékoztatás és intézkedés szabályait.

11. cikk

(1) A határellenőrző szervek tagjai a jelen Szerződésben meghatározott feladatok végrehajtása során a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között, a magyar-román államhatár szolgálati célú átlépéséhez szükséges határátlépési igazolványok egységesítéséről szóló, Budapesten, 1982. március 18-án aláírt Egyezmény alapján kiállított Határátlépési Igazolvánnyal léphetik át a magyar-román államhatárt. A felkért szakértők és a segédszemélyzet a hivatkozott Egyezményben szabályozott névjegyzék alapján és személyazonosságot igazoló okmánnyal léphetik át a közös államhatárt. Az illetékes határellenőrző szervek kölcsönösen, közvetlenül értesítik egymást a határátlépés helyéről és időpontjáról.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a jelen Szerződésben meghatározott feladatok végrehajtása során a másik Szerződő Fél területén nem foszthatók meg személyi szabadságuktól, jogosultak egyenruhájuk viselésére. Személyes tárgyaik, szolgálati irataik, technikai adathordozóik, járműveik mentesek a vizsgálat és a lefoglalás alól, illetve a vám, az adó, az illetékek és egyéb pénzügyi terhek megfizetése alól. A felsorolt tárgyak a másik Szerződő Fél területére visszaviteli kötelezettséggel, ideiglenesen vihetők be, a gépjárművek ellenőrzése alakiság nélkül történik.

(3) A Szerződő Felek határellenőrző szervei a határrend-sértések kivizsgálásában közreműködő személyeknek segítséget nyújtanak a határrend-sértések okainak mielőbbi kivizsgálásához, a következmények elhárításához. Kérésükre, tartózkodásuk idejére, térítés nélkül közlekedési eszközöket és elhelyezést biztosítanak, valamint lehetővé teszik a saját hatóságaikkal történő összeköttetést.

V. Fejezet

Személyek visszafogadása, háziállatok, tárgyak és dokumentumok átadás-átvétele

12. cikk

(1) A közös államhatár jogellenes átlépése miatt elfogott személyeket a Szerződő Felek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között állampolgáraik és más személyek visszafogadásáról szóló, Bukarestben, 2001. december 10. napján aláírt Egyezmény rendelkezései alapján fogadják vissza területükre.

(2) A közös államhatáron áttévedt személyeket, akiket az államhatár közelében fogtak el, a legközelebbi határátkelőhelyen haladéktalanul át kell adni azon Szerződő Fél illetékes határ-ellenőrzési szervének, amelynek területéről az érintett személyek átléptek.

(3) A Szerződő Felek megtagadhatják a (2) bekezdésben meghatározott személyek átadását, amennyiben az érintett személy:

a) azon Szerződő Fél állampolgára, amelynek területén elfogták, vagy olyan hontalan, illetve menekült személy, akinek a szokásos tartózkodási helye ezen Szerződő Fél területén található;

b) az átadó Szerződő Fél területén, annak törvényei szerint bűncselekményt követett el.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személyek átadásával egyidejűleg - a Szerződő Felek vámelőírásainak figyelembevételével - át kell adni azokat a tárgyakat, dokumentumokat és iratokat is, amelyek náluk voltak, és amelyeket bizonyíthatóan a másik Szerződő Fél területéről hoztak át.

13. cikk

(1) Az államhatáron átkóborolt háziállatokról a Szerződő Felek területileg illetékes határellenőrző szervei kölcsönösen értesítik egymást és megteszik a szükséges intézkedéseket azok felkutatására. Az átkóborolt háziállatokat - a Szerződő Felek vám- és állat-egészségügyi előírásainak figyelembevételével - rendszerint a megtalálás helyének közelében kell átadni.

(2) A másik Szerződő Fél területére elháríthatatlan ok (vis maior) vagy véletlen folytán átkerült tárgyakat - a Szerződő Felek vámelőírásainak figyelembevételével, a legrövidebb időn belül, a legközelebbi határátkelőhelyen - vissza kell adni azon Szerződő Fél határellenőrző szervének, ahonnan azok átkerültek.

(3) A közös államhatáron átkóborolt háziállatok tartásával, állat-egészségügyi ellátásával, a másik Szerződő Fél területére átkerült tárgyak és dokumentumok őrzésével, szállításával, tárolásával kapcsolatos költségeket, ideértve a vámeljárás költségeit is, az átadó Szerződő Fél belső jogszabályainak megfelelően kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben megállapított költségeket önként, vagy bírósági határozat alapján az átkóborolt háziállat, illetve az átkerült tárgy vagy dokumentum tulajdonosa téríti meg.

(5) Az átkóborolt háziállatokért, az átkerült tárgyakért, amennyiben a felkutatásuk nem vezetett eredményre, kártérítés nem követelhető.

(6) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a háziállat átkóborlását azonnal észlelik, károkozás nem történt, és a másik Szerződő Fél területére a visszaterelés azonnal végrehajtható.

14. cikk

A jelen Szerződés 12. cikkében említett személyek visszafogadását és a 13. cikkben meghatározott háziállatok és tárgyak visszavételét nem lehet megtagadni.

VI. Fejezet

A személyes adatok védelme

15. cikk

(1) A jelen Szerződés végrehajtása érdekében a Szerződő Felek a következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:

a) az átadott vagy a határrend-sértést elkövető személy (a továbbiakban: érintett személy) személyes azonosító adatait: családi név, esetleg a korábbi családi név, utónév, születési idő és hely, lakóhely, nem, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság, valamint egészségi állapot, amennyiben ez a visszafogadás végrehajtásához szükséges;

b) az útlevél, a személyazonosságot igazoló okmány, vagy más, az érintett személynél lévő okmány adatai: száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje;

c) egyéb olyan adatok, amelyek az érintett személy azonosításához szükségesek;

d) a határrend-sértés körülményeire vonatkozó adatok.

(2) A személyes adatok védelmére a Szerződő Felek hatályos jogszabályaiban foglaltak figyelembevételével, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a személyes adatok csak a Szerződés végrehajtásában illetékes hatóságoknak adhatók át. Az adatok további adása más hatóságnak csak ezen adatokat átadó Szerződő Fél előzetes, írásbeli hozzájárulásával történhet;

b) az átadott adatok helyességéért és pontosságáért az átadó Szerződő Fél tartozik felelősséggel. Ha bebizonyosodik, hogy téves vagy át nem adható adatok is átadásra kerültek, akkor erről a tényről az átvevő Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell, amely azonnal intézkedik a téves adatok helyesbítéséről, illetve az át nem adható adatok megsemmisítéséről;

c) az adat átadásával érintett személy számára - kérésére - felvilágosítást kell adni a személyével kapcsolatban kezelt adatokról és a tervezett felhasználás céljáról, valamint arról, hogy adatait kinek és milyen célból továbbították. A tájékoztatási kötelezettség csak akkor tagadható meg, ha ezt az átadó Szerződő Fél joga lehetővé teszi. Az érintett személy kérheti személyes adatainak helyesbítését vagy törlését, ha bebizonyosodik, hogy téves vagy át nem adható adatok is átadásra kerültek;

d) a Szerződő Felek biztosítják, hogy az érintett személyek adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése esetén, az adatkezeléssel érintett Szerződő Fél joga szerint az illetékes bírósághoz fordulhassanak, valamint kártérítési igénnyel élhessenek;

e) az átadó Szerződő Fél a személyes adatok átadásakor közli a jogszabályaiban meghatározott, érvényes adattörlési határidőket. Az átvett adatokat törölni kell, ha az átvételkor megjelölt felhasználási cél megvalósult, az adatkezelést lehetővé tevő, az átadó Szerződő Fél joga szerinti határidő lejárt, vagy az adattörlést az átadó Szerződő Fél kéri;

f) a Szerződő Felek kötelesek a személyes adatok átadásáról, átvételéről és törléséről nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza az átadó, illetve átvevő szerv és személy nevét, az átadás (átvétel) és az adattörlés tényét, idejét;

g) a Szerződő Felek kötelesek megtenni a szükséges szervezési és technikai intézkedéseket a személyes adatok hatékony védelmének biztosítása, az illetéktelen hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés és nyilvánosságra hozatal ellen.

VII. Fejezet

A határvizek használata

16. cikk

(1) A határvizeken a Szerződő Felek hajói a fő hajózó meder teljes szélességében, csónakjai az államhatár vonaláig, napkeltétől-napnyugtáig közlekedhetnek.

(2) A Szerződő Felek határ-ellenőrzési szerveinek, a rendőrség illetékes szerveinek, a vámhatóságoknak, a katasztrófavédelmi, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási szerveinek szolgálati vízi járművei bármely időpontban a határvizek teljes szélességében közlekedhetnek.

(3) Az egyik Szerződő Fél vízi járművei a másik Szerződő Fél területén csak veszély esetén, illetve segítségnyújtás céljából köthetnek ki. A vízi járműért felelős személy erről haladéktalanul köteles tájékoztatni a másik Szerződő Fél határellenőrző szervét.

(4) A Szerződő Felek (2) bekezdésben meghatározott hatóságainak vízi járművei a jelen Szerződés végrehajtásával összefüggő szolgálati okokból kiköthetnek a másik Szerződő Fél területén.

17. cikk

(1) A Szerződő Felek minden lehetséges intézkedést megtesznek a határvizek megóvása, és partjaik, illetve medrük megrongálásának megakadályozása érdekében.

(2) A határvizek vízgazdálkodása a Szerződő Felek között az e tárgyban létrejött nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik.

(3) A határvonal határokmányok szerinti helyzetének biztosítása érdekében a határvizek medrét, árterületét egyoldalúan nem lehet megváltoztatni. A határvizek mederkotrása az államhatárig végezhető.

VIII. Fejezet

Egyéb tevékenységek az államhatáron

18. cikk

A határvizeken lévő hidak, gátak, zsilipek, töltések és más berendezések létesítése, használata, átépítése és eltávolítása külön nemzetközi szerződés alapján történik.

19. cikk

Az államhatáron átvezető vasutakon, határutakon, a vízi utakon a közlekedés rendjét és a karbantartás szabályait, az államhatáron átvezető létesítmények építését és használatát külön nemzetközi szerződés tartalmazza.

IX. Fejezet

Halászat, vadászat, gazdasági tevékenység és környezetvédelem az államhatár közelében

20. cikk

(1) A határvizeken a halászat a határvonalig megengedett a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint.

(2) A vadászat a határvonalig megengedett a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint. Tilos az államhatáron átlőni, és azon keresztül vadat üldözni. Az államhatár közelében, az egyik Szerződő Fél területén meglőtt, de a másik Szerződő Fél területén elhullott vadat vissza kell adni.

21. cikk

Ha természeti erő következtében vagy fakitermelés során fák esnek át az államhatár túloldalára, a Szerződő Felek határ-ellenőrzési szervei erről kölcsönösen tájékoztatják egymást és intézkednek, hogy ezeket a fákat azon Szerződő Fél területére szállítsák, ahonnan azok átestek. Ezekben az esetekben a fa államhatáron történő visszaszállítása mentes minden vám, adó és illeték alól.

22. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az államhatár közelében végzett gazdasági és egyéb tevékenységet úgy engedélyezik, hogy az a másik Szerződő Fél területét, természeti és épített környezetét ne veszélyeztesse. Ennek érdekében a Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek.

(2) Szilárdásvány-bányászati kutatás és kitermelés az államhatártól számított 20 méteren belül, a szénhidrogén kutatás és kitermelési tevékenység az államhatártól számított 100 méteren belül, polgári célú robbantási tevékenység a biztonsági távolságon, illetve az államhatártól számított 100 méteren belül, más veszélyes tevékenység pedig az államhatártól számított 100 méteren belül nem végezhető, a már működő bányákat kivéve, illetve, ha ezt nemzetközi szerződés másként szabályozza.

23. cikk

Amennyiben a közös államhatáron környezetszennyező anyagok jutnak át, vagy ennek veszélye fennáll, a Szerződő Felek határellenőrző szervei haladéktalanul tájékoztatják egymást és az illetékes környezetvédelmi hatóságokat, és megteszik a károk elhárításához és következményeik mérsékeléséhez szükséges azonnal intézkedéseket.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

24. cikk

A jelen Szerződés értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a Szerződő Felek a jelen Szerződés 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott illetékes szervei tárgyalások útján, ennek eredménytelensége esetén diplomáciai úton rendezik.

25. cikk

(1) A jelen Szerződést a Szerződő Felek belső jogszabályaival összhangban meg kell erősíteni. A Szerződés a megerősítéséről szóló későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba.

(2) A jelen Szerződés határozatlan időre szól. A Szerződést bármely Szerződő Fél diplomáciai úton írásban felmondhatja. A Szerződés a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő 6 (hat) hónap elteltével veszti hatályát.

(3) A jelen Szerződést a Szerződő Felek közös megegyezéssel írásban módosíthatják vagy kiegészíthetik. Ebben az esetben az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

(4) A jelen Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a magyar-román államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28-án aláírt Egyezmény I. és III-VI. fejezete hatályát veszti.

Készült Bukarestben, 2005. október 20-án, két eredeti példányban, magyar és román nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

(aláírások)”

4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2-3. §-ai a Szerződés 25. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lépnek hatályba. * 

(3) A Szerződés, illetve a törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére