A jogszabály mai napon ( 2019.08.26. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet

a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a 35. § (2) bekezdése alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § *  E rendelet hatálya kiterjed a veszélyes katonai objektumra és a küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektumra, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavarok megelőzésére.

Értelmező rendelkezések

2. § *  E rendelet alkalmazásában:

a) anyagnem-felelős: a honvédelmi szervezetek veszélyes anyaggal történő ellátásának - így különösen a tervezés, a beszerzés, az ellátás-biztosítás, a selejtezés - megszervezésére, koordinálására, szakmai irányítására, szakellenőrzésére kijelölt szakmai irányító szervezet,

b) belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavarok bekövetkezésének megelőzését, elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes katonai objektumon, objektumrészen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó honvédségi üzemeltetői okmány, ami a biztonsági dokumentáció melléklete,

c) biztonsági dokumentáció: a veszélyes katonai objektum honvédségi üzemeltetője által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavarok megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseket, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavarok veszélyeit azonosította, szükség esetén azok kockázatát elemezte és értékelte,

d) dominóhatás: a veszélyes katonai objektumban bekövetkező olyan veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset, amelynek hatása a közelben lévő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vagy más veszélyes katonai objektumra átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek bekövetkezésének valószínűségét megnöveli, vagy a bekövetkezett ilyen események következményeit súlyosbítja,

e) hatósági összekötő: a honvédségi üzemeltető állományába tartozó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavarok elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt, a honvédelmi szervezet veszélyes anyagaival kapcsolatos logisztikai feladatokért felelős személy,

f) honvédelmi szervezet: a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti szervezet, a külképviseleti tevékenységet ellátó szervezetek, szervezeti egységek, valamint a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő, a Magyar Honvédség hadrendje szerinti szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben részt vevő szervezeti egységei kivételével,

g) honvédségi üzemeltető: az a honvédelmi szervezet, amely a küszöbérték egytizedét elérő vagy meghaladó mennyiségű veszélyes anyaggal végez honvédségi veszélyes tevékenységet,

h) honvédségi veszélyes tevékenység: a veszélyes katonai objektumban vagy a küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektumban a honvédségi üzemeltető által, veszélyes anyaggal végzett olyan tevékenység, amely veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavar bekövetkezésének veszélyét hordozza magában,

i) katonai objektum: a honvédelmi szervezet elhelyezésére szolgáló létesítmény, a külön jogszabály szerinti honvédelmi és katonai célú építmény, a honvédelmi és katonai célú ingatlan, valamint a veszélyes anyag tárolására szolgáló katonai vagy katonai célú létesítmény, berendezés, tároló,

j) küszöbérték: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete alapján meghatározható alsó küszöbérték, ha a veszélyes anyagnak csak egy küszöbmennyisége van, akkor a küszöbmennyiség,

k) küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum: az a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság által nyilvántartott katonai objektum, ahol egy vagy több objektumrészben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a küszöbérték egytizedét elérő vagy azt meghaladó, de a küszöbértéket el nem érő mennyiségben,

l) veszélyes anyag: az R.-ben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék vagy hulladék formájában,

m) veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset: olyan veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavar, amely befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely a katonai objektumon belül, illetve azon kívül közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet,

n) veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavar: veszélyes katonai objektumban vagy küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektumban a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel, és az alábbi következmények legalább egyikével jár:

na) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,

nb) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,

nc) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,

nd) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,

ne) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a küszöbérték 1%-át elérő mennyiségben,

o) veszélyes katonai objektum: az a katonai objektum, ahol egy vagy több objektumrészben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó mennyiségben,

p) veszélyeztetett terület: az a terület, ahol honvédségi veszélyes tevékenység során bekövetkező, veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.

Eljárási szabályok

3. § *  (1) * 

(2) * 

(3) *  Az eljárásban a hatóság és a szakhatóságként közreműködő részéről csak olyan személyek vehetnek részt, akiknek a nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.

(4) *  A szakhatósági közreműködés során a minősített adatok védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített dokumentumok feldolgozása a katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik.

A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság feladatai

4. § (1) *  A Kormány a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel első fokon a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki (a továbbiakban: veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság).

(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság hatósági tevékenysége körében az alábbi feladatokat végzi:

a) engedélyezés,

b) tiltás, korlátozás,

c) kötelezés (felhívás),

d) ellenőrzés,

e) nyilvántartások vezetése,

f) *  a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek kivizsgálása.

(3) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.

A honvédségi veszélyes tevékenység bejelentése, azonosítása és engedélyezése * 

5. § *  (1) A hét nap időtartamot meghaladó honvédségi veszélyes tevékenység megkezdését, megváltoztatását, megszüntetését a honvédségi üzemeltetőnek előzetesen be kell jelentenie a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságnál, az 1. melléklet szerinti adattartalommal.

(2) A honvédségi üzemeltető bejelentése alapján, annak elfogadása esetén a veszélyes katonai objektumot és a küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektumot a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság azonosítja és nyilvántartásában rögzíti.

(3) A veszélyes katonai objektum és a küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum azonosítása és e rendelet szerinti besorolása a katonai objektumban jelen lévő valamennyi veszélyes anyaggal rendelkező szervezet veszélyes anyagának figyelembevételével történik.

(4) Veszélyes katonai objektumban a küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó mennyiségű veszélyes anyaggal végzett honvédségi veszélyes tevékenység kizárólag üzemeltetési engedéllyel végezhető.

(5) Veszélyes katonai objektumban, veszélyes katonai objektumrészben a küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó mennyiségű veszélyes anyaggal végzett honvédségi veszélyes tevékenység kizárólag honvédségi üzemeltető részére engedélyezhető a biztonsági dokumentáció alapján.

(6) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság üzemeltetési engedélyt ad

a) új veszélyes katonai objektum esetében a honvédségi veszélyes tevékenység megkezdésére,

b) az üzemeltetési engedéllyel működő veszélyes katonai objektumban a veszélyes anyag mennyiségének 25%-os növekedése következtében módosított biztonsági dokumentáció alapján a honvédségi veszélyes tevékenység továbbfolytatására vagy

c) a megszüntetett honvédségi veszélyes tevékenység újraindítására veszélyes katonai objektumban.

6. § * 

Az anyagnem-felelős feladatai

7. § Az anyagnem-felelős köteles:

a) *  adatot szolgáltatni a honvédségi üzemeltető részére a veszélyes katonai objektum tekintetében a biztonsági dokumentáció, illetve a belső védelmi terv elkészítéséhez,

b) nyilvántartásba venni és szakmailag felügyelni a veszélyes katonai objektumot (technológiát),

c) *  minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavarok bekövetkezésének megelőzésére, hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására,

d) *  együttműködni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek kivizsgálásában a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósággal,

e) * 

8. § * 

A biztonsági dokumentáció, a hatósági összekötő * 

9. § *  (1) *  A honvédségi üzemeltető az 5. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemeltetési engedély megszerzéséhez a küszöbérték figyelembevételével azonosítja a veszélyes katonai objektumot, majd biztonsági dokumentációt készít és nyújt be a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz.

(2) *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetők.

(3) *  A biztonsági dokumentációt a 2. melléklet alapján meghatározott tartalommal kell elkészíteni azzal, hogy a 2. melléklet 1.7.1. c) alpontja szerinti mennyiségi kockázatértékelést akkor kell elvégezni, ha az eljárásban a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság előírja.

(4) *  Ha a biztonsági dokumentáció minősített adatot is tartalmaz, a honvédségi üzemeltető a minősített adatot nem tartalmazó biztonsági dokumentációt is köteles elkészíteni és benyújtani, amikor az eljárásban a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság erre kötelezi.

(5) *  A honvédségi üzemeltető hatósági összekötőt foglalkoztat, aki

a) folyamatosan kapcsolatot tart a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósággal,

b) elérhetőségéről vagy annak megváltozásáról haladéktalanul tájékoztatja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot,

c) követi a vonatkozó jogszabályok változását,

d) veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavar esetén a bekövetkező eseményről jelentést, tájékoztatást készít, gondoskodik továbbá azok veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére történő megküldéséről,

e) szervezi és értékeli a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatását,

f) a belső védelmi terv pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére, és

g) részt vesz veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken.

A belső védelmi terv

10. § (1) *  A honvédségi üzemeltető a biztonsági dokumentációban szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.

(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket a honvédségi üzemeltető biztosítja.

(3) A belső védelmi tervben foglaltakat a honvédségi üzemeltető valamennyi, a veszélyes katonai objektum területén dolgozó személlyel megismerteti, és annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti.

11. § (1) *  A belső védelmi terv a biztonsági dokumentáció melléklete, elkészítésére azzal egy időben kerül sor.

(2) *  A honvédségi üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát a belső védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai alapján szükség szerint, továbbá a biztonsági dokumentáció felülvizsgálata esetén elvégzi.

(3) *  A honvédségi üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente olyan gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét gyakoroltatja. A honvédségi üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot a gyakorlat előtt legalább 15 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) *  A honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavar bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

Az engedélykérelem

12. § *  (1) *  A hatósági engedély iránti kérelmet a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére az 5. melléklet szerinti adattartalommal, egy példányban kell előterjeszteni.

(1a) *  A hatósági engedély iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(2) *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az 5. melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített nyomtatványt ad ki.

(3) *  A kérelemhez csatolni kell a biztonsági dokumentáció egy írásos és egy elektronikus példányát.

(4) *  Ha a kérelem vagy a hozzá csatolt mellékletek a 2-5. mellékletben foglaltaknak nem felelnek meg, vagy a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a kérelmezőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra hívhatja fel.

Az engedélyezési eljárás

13. § (1) *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság és a szakhatóságként közreműködő a biztonsági dokumentáció valóságtartalmát a 6. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján - szükség szerint helyszíni szemlével - ellenőrzi.

(2) Ha az üzemeltető nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes katonai objektumra vonatkozó biztonsági jelentéssel, illetve biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az engedélyét nem adja ki, illetve az üzemeltetési engedélyezési eljárásban az engedély kiadását megtagadja, a tevékenység végzését korlátozza vagy felfüggeszti.

14. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az engedélyét nem adja ki:

a) *  ha a biztonságos üzemeltetés a biztonsági dokumentáció alapján nem igazolt,

b) *  a biztonsági dokumentáció valóságtartalmának helyszíni szemle során megállapított elégtelensége esetén,

c) *  ha a veszélyeztetés szintje meghaladja a 6. melléklet 1.2. pont 1.2.1. pontja szerinti elfogadható mértéket,

d) amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre.

(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az üzemeltetési engedélyt visszavonhatja: * 

a) e rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén,

b) *  amennyiben a kötelezően felülvizsgált biztonsági dokumentáció nem igazolja az elégséges biztonságot,

c) amennyiben megváltozott körülmények esetén a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható mértékűre,

d) amennyiben a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik.

(3) *  Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt tényállás megállapítása esetén a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a 2. melléklet 1.7.1. c) alpontjában meghatározott mennyiségi kockázatértékelést ír elő.

(4) *  A mennyiségi kockázatértékelés eredményét a 6. melléklet 1.6. és 1.7. pontjában meghatározott elfogadhatósági kritériumok szerint kell értékelni, melynek alapján a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság dönt az engedélyezés kérdésében az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak figyelembevételével.

(5) *  A veszélyazonosítás és a mennyiségi kockázatértékelés során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset kockázatának értékeléséhez bármilyen, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés nemzetközi gyakorlatában elfogadott módszer használható.

15. § *  Az engedéllyel üzemelő veszélyes katonai objektum honvédségi üzemeltetője által elvégzett felülvizsgálat eredményeként módosított, illetve kiegészített biztonsági dokumentáció alapján a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az üzemeltetési engedélyt meghosszabbítja, illetve meghatározza a meghosszabbítás feltételeit.

16. § *  Ha a kockázat szintje meghaladja az elfogadható szintet, vagy a honvédségi üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyaggal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek megelőzéséhez és a veszélyeztető hatások mérsékléséhez, a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a honvédségi üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági dokumentáció tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.

17. § * 

Ellenőrzés

18. § (1) *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavarok megelőzése, valamint a jogszabályokban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében évente hatósági ellenőrzést tart.

(2) *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság jegyzőkönyvet készít az ellenőrzésről, amelyet a honvédségi üzemeltető és az anyagnem-felelős számára az ellenőrzés időpontjától számított nyolc napon belül megküld.

(3) *  A honvédségi üzemeltető naprakész nyilvántartást vezet a veszélyes katonai objektumban vagy küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektumban jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrizheti.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti nyilvántartást a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes katonai objektumban, illetve küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektumban kell tartani.

(5) *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a veszélyes katonai objektumban végrehajtott belső védelmi terv gyakorlatot, amelyet a gyakorlat befejeztével értékel. Ha a gyakorlat nem elfogadható, a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a belső védelmi terv gyakorlat ismételt végrehajtására kötelezheti a honvédségi üzemeltetőt.

A dominóhatás vizsgálata

19. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a hozzá benyújtott biztonsági dokumentáció alapján megállapítja * 

a) a dominóhatásban érintett veszélyes katonai objektumok körét,

b) *  a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervével együttműködésben azon veszélyes katonai objektumok körét, amelyek dominóhatásban érintettek a külön jogszabály szerint azonosított veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel.

(2) *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a dominóhatásban érintett veszélyes katonai objektumok irányába intézkedik azok veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavar-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági dokumentáció soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével.

(3) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított dominóhatás esetén a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve saját hatáskörében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint intézkedik, illetve az intézkedésekről egymást kölcsönösen tájékoztatják.

A veszélyességi övezet

20. § *  (1) *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a biztonsági dokumentáció alapján javaslatot tesz a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet határainak kijelölésére, amelyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve számára megküld.

(2) *  A hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve a javaslat kézhezvételét követően megvizsgálja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság javaslatát és ellátja a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet kijelölésével kapcsolatos feladatokat. A veszélyességi övezet kijelöléséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve tájékoztatja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot.

(3) A veszélyes katonai objektumok körüli veszélyességi övezet határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti településrendezési terveken.

(4) *  A veszélyes katonai objektumok körül kijelölt veszélyességi övezet határain belül történő fejlesztések során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-ában szabályozottak szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakításához be kell vonni a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot is.

(5) *  A veszélyességi övezet határainak kijelöléséhez szükséges adatokat, információkat - a minősített adatok kivételével - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv megkeresése esetén a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság megadja.

A külső védelmi tervezés * 

21. § *  (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv döntése alapján a veszélyes katonai objektum elfogadott biztonsági dokumentációjában bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés érdekében a lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a veszélyeztetett települések védelmére vonatkozóan külső védelmi tervet kell készíteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tartalommal.

(2) A külső védelmi tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az R.-ben szabályozott eljárásrend szerint elkészíti, időszakosan felülvizsgálja, módosítja, ellenőrzi a végrehajthatóságát, intézkedik a gyakoroltatására, szükség esetén foganatosítja a benne foglaltakat.

(3) A külső védelmi terv elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat - a minősített adatok kivételével - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv megkeresése esetén a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság megadja.

A jelentési, tájékoztatási rendszer

22. § *  (1) A veszélyes katonai objektumban vagy a küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektumban bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavart a honvédségi üzemeltető köteles a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz haladéktalanul bejelenteni.

(2) A bejelentést a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal kell teljesíteni.

(3) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavart a honvédségi üzemeltető minden esetben kivizsgálja, a vizsgálat eredményét dokumentálja, és tájékoztatásul megküldi a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz.

(4) A kivizsgálás célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavar bekövetkezése körülményeinek tisztázása.

(5) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleseteket a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság is kivizsgálja, a vizsgálat eredményéről, a lezárást követően írásban tájékoztatja a honvédségi üzemeltetőt és az anyagnem-felelőst.

Záró és vegyes rendelkezések

23. § (1) *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) *  A honvédségi veszélyes tevékenységet a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2018. (VI. 25.) Korm. rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül az 1. melléklet szerint be kell jelenteni a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz.

(3) *  Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező veszélyes katonai objektumok esetében a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(4) *  A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2018. (VI. 25.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései alapján alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes katonai objektumnak minősülő objektumot a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2018. (VI. 25.) Korm. rendelet hatálybalépését követően veszélyes katonai objektumnak kell tekinteni.

1. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez * 

A honvédségi veszélyes tevékenység (megkezdés/megváltoztatás/megszüntetés) *  bejelentésének adattartalma

A. Veszélyes anyagok és a honvédségi tevékenység azonosítása

A/1. adatlap: KATONAIOBJEKTUM-ADATOK - VESZÉLYES ANYAGOK

1. A nevesített veszélyes anyag megnevezése a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: R.) melléklete alapján

2. Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítás

2.1. CAS-szám

2.2. IUPAC név

2.3. Kereskedelmi megnevezés

2.4. Fizikai forma

3. H-mondatok, ADR szerinti osztályozás

4. Jelenlévő maximális mennyiség (tonna)

5. A besorolásánál figyelembe vett küszöbmennyiség, az R. melléklete alapján (tonna)

A/2. adatlap: KATONAIOBJEKTUM-ADATOK - VESZÉLYES ANYAGOK

1. A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése, az R. melléklete alapján

2. Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítás

2.1. CAS-szám

2.2. IUPAC név

2.3. Kereskedelmi megnevezés

2.4. Fizikai forma

3. Az R. melléklete szerinti veszélyességi osztályba sorolás a H-mondatok, ADR szerinti osztályozás feltüntetésével

3.1. H-mondatok

3.2. ADR osztály

3.3. Az R. melléklete szerinti veszélyességi osztályba sorolás

4. Jelenlévő maximális mennyiség (tonna)

5. A besorolásánál figyelembe vett küszöbmennyiség, az R. melléklete alapján (tonna)

A/3. adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, küszöbérték számítása

qn/QAn érték, az R. melléklete alapján

Fizikai veszélyek Egészségi veszélyek Környezeti veszélyek

B. Veszélyes katonai objektum, küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum adatai

B/1. adatlap: OBJEKTUMAZONOSÍTÁSHOZ ADATOK - ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1. Veszélyes katonai objektum, küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum megnevezése

2. Honvédségi üzemeltető (katonai szervezet) megnevezése

3. Honvédségi üzemeltető (katonai szervezet) székhelye

4. Veszélyes katonai objektum, küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól)

5. A veszélyes katonai objektum (küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum) tevékenységi köre, rendeltetése

6. A veszélyes katonai objektum (küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum) levelezési címe

7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet)

8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet)

9. Fax (központi)

10. Kapcsolattartó neve, beosztása

11. Kapcsolattartó e-mail-címe

12. Kapcsolattartó telefonszáma, faxszáma

13. Kapcsolattartó mobiltelefonszáma

B/2. adatlap: ÜZEMELTETÉSI INFORMÁCIÓ

I. VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM, KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI NYILVÁNTARTOTT KATONAI OBJEKTUM KÖRNYEZETE

1. Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter)

2. Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter)

3. Más veszélyes katonai objektum (küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum), veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem távolsága (méter)

4. Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva)

II. VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM (KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI NYILVÁNTARTOTT KATONAI OBJEKTUM)

Jelenlévő személyek száma

1. A veszélyes katonai objektum (küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum) saját munkavállalóinak és az objektum területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő)

Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei

2. Az R. melléklete szerinti H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem)

3. Az R. melléklete szerinti P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem)

4. Cseppfolyós gáz jelenléte (palackos gáz kivételével) (igen/nem)

5. Nyomás (min. 300 kPa túlnyomás) alatti technológia berendezések jelenléte (igen/nem)

2. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez

A biztonsági dokumentáció elkészítésének tartalmi és formai követelményei * 

1. Tartalmi követelmények

1.1. *  A honvédségi üzemeltető a biztonsági dokumentációban megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett, illetőleg működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:

a) szervezet és személyzet,

b) *  a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése,

c) üzemvezetés,

d) a változtatások kezelése,

e) védelmi tervezés,

f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.

1.2. A veszélyes katonai objektum környezetének bemutatása

1.2.1. *  A veszélyes katonai objektum környezetének bemutatásakor a honvédségi üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte.

1.2.2. *  A honvédségi üzemeltető bemutatja a veszélyes katonai objektum érintett (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset következményei által veszélyeztetett) környezetének területrendezési elemeit. Ehhez felhasználható a településrendezési terv. A bemutatás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a lakott területek jellemzése,

b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság stb.),

c) a különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek,

d) *  a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek,

e) a veszélyes katonai objektum környezetében működő gazdálkodó szervezetek, illetőleg ipari és mezőgazdasági tevékenységek jellemzése, ismertetése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok ismertetése (technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat stb.).

1.2.3. *  A honvédségi üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes katonai objektum környezetében veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetők, illetve más honvédségi üzemeltetők által folytatott honvédségi veszélyes tevékenységek ismert, lehetséges hatásait figyelembe vették.

1.2.4. A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk:

a) *  a területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők,

b) a helyszínt jellemző, a veszélyes katonai objektum biztonságos tevékenységére hatást gyakorló legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemzők.

1.2.5. *  A biztonsági dokumentációnak tartalmaznia kell továbbá a természeti környezetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információkat.

1.3. *  A veszélyes katonai objektum bemutatása

A biztonsági dokumentációnak ebben a részében a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek szempontjából jellemzi az objektumot.

Ez tartalmazza:

1.3.1. *  A veszélyes katonai objektumnak a biztonság szempontjából fontos - az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó - információit.

Ezek a következők:

a) a veszélyes katonai objektum rendeltetése,

b) fontosabb tevékenységeinek és gyártott termékeinek felsorolása, a főbb tevékenységeinek bemutatása,

c) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám stb.,

d) a veszélyes katonai objektumra vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra.

1.3.2. A veszélyes katonai objektum méretarányos helyszínrajzát, amely bemutatja az objektum egészét és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket, és amely alkalmas az alábbiak azonosítására:

a) *  a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset lehetősége szempontjából mértékadó veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége,

b) a biztonságot szolgáló berendezések, építmények,

c) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek,

d) a veszélyes katonai objektumból és az objektumrészekből kivezető, kimenekítésre, felvonulásra alkalmas útvonalak,

e) a vezetési pontok elhelyezkedése,

f) a veszélyes katonai objektum adminisztratív létesítményei.

1.3.3. A jelenlévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:

a) *  az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula, fizikai forma), továbbá az anyagoknak az R. melléklete szerinti veszélyességi osztályba sorolása,

b) *  jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok (H-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények között,

c) az egyéb információk (pl. a tárolásra vonatkozó információk),

d) a veszélyes anyagok jelenlevő maximális mennyisége,

e) a veszélyes anyagok a)-d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.

1.3.4. A veszélyes anyagok leltárában az 1.3.3. pont szerinti adatok közül a veszélyes katonai objektum azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása, besorolása, mennyisége) a honvédségi üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja.

1.3.5. *  A honvédségi veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információkat az alábbiak szerint:

a) a technológiai folyamatok,

b) a kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok,

c) a veszélyes anyagok időszakos tárolása,

d) a tárolással kapcsolatos műveletek: az átfejtés, a szállítás (a csővezetéken történőt is figyelembe kell venni) stb.,

e) egyéb kiegészítő információk.

1.4. *  A biztonsági dokumentációban összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a honvédségi veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek során a lényeges jellemzők meghatározásával be kell mutatni a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúrát is. A leírásban el kell különíteni az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész objektumhoz tartozó alap és tartalék infrastruktúrát.

Ezek a következők:

a) a külső elektromos és más energiaforrások,

b) a külső vízellátás,

c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,

d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,

e) a belső elektromos hálózat,

f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

g) a tűzoltóvíz-hálózat,

h) a melegvíz- és más folyadék-hálózatok,

i) a híradó rendszerek,

j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,

k) a munkavédelem,

l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,

o) a biztonsági szolgálat,

p) a környezetvédelmi szolgálat,

q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,

r) katasztrófaelhárítási szervezet,

s) a javító és karbantartó tevékenység,

t) a laboratóriumi hálózat,

u) a szennyvízhálózatok,

v) az üzemi monitoring hálózatok,

w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,

x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.

1.5. *  A veszélyes katonai objektum egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleseti lehetőségek szempontjából az objektumrészekről a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges.

Ezek a következők:

a) folyamatábrák,

b) technológiai leírások,

c) jellemző technológiai paraméterek, mint például: koncentráció, nyomás, hőmérséklet, jelenlévő veszélyes anyagok maximális mennyiségei,

d) a technológia védelmi és jelző rendszereinek leírása,

e) a normál üzemviteltől eltérő üzemi állapotok (üzemindítás, üzemleállás, üzemzavarok).

1.6. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb balesetek bemutatása keretében a honvédségi üzemeltető ismerteti a valós viszonyaira épülő baleseti eseménysorokat. E modellel szemben alapkövetelmény, hogy az önmagában legyen alkalmas a folyamatok, körülmények kellően részletes megismerésére. További követelmények:

a) A szöveges leíró résznek minden esetben tartalmaznia kell az adott technológiai részrendszerre és minden a részrendszerben az adott modell szempontjából fontos szereppel bíró elemre (berendezés, csővezetékszakasz stb.) vonatkozó ismertetését.

b) A szöveges leíráson felül az adott technológia rajzi megjelenítése is szükséges (pl. csövezési és műszerezési ábrák, csővezeték izometriák), amelyen a modellek rendszerhatárait fel kell tüntetni.

c) *  A beépítési (telepítési, elhelyezési) körülményeket is tartalmazó méretarányos összeállítási jellegű vázlaton, metszetrajzon, illetőleg fényképen kell bemutatni azt a berendezést (készüléket, tárolót, csőhidat stb.), amelyen (ahol) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetet megelőző anyagkijutással járó bármely meghibásodás bekövetkezik. A bemutatásnak alkalmasnak kell lennie a kikerülő veszélyes anyag mennyiségének meghatározására.

1.7. *  A veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.7.1. *  A honvédségi üzemeltető értékeli a veszélyes katonai objektum által okozott veszélyeztetést. Az értékelés a következő szakaszokra osztható:

a) a veszély meghatározása (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset lehetőségének azonosítása),

b) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset következményeinek értékelése, továbbá

c) mennyiségi kockázatértékelés esetén:

ca) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, valószínűségének meghatározása,

cb) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre,

cc) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.

1.7.2. *  A honvédségi üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesethez vezető rendkívüli események objektumon belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását. A veszélyazonosításhoz, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset kockázatának értékeléséhez a honvédségi üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.

1.7.3. *  A honvédségi üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során a honvédségi üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az objektumból kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. A honvédségi üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú honvédségi súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a dokumentációban csak a veszélyes katonai objektum egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni.

1.7.4. *  A honvédségi üzemeltető a mennyiségi kockázatértékelés esetén a biztonsági dokumentációban - az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján - meghatározza a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezeteket. Ha a veszélyes katonai objektum veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. A kockázat mértékének - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő - meghatározásakor a honvédségi üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes katonai objektum körül a környezetet és - ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is.

1.8. *  A veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása

Bemutatja a veszélyes katonai objektumban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket és a vezetéshez, illetőleg a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát:

a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,

b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,

c) az objektumban dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,

d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,

e) a távérzékelő rendszereket,

f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszereket,

g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek

- rendszeresített egyéni védőeszközeit,

- rendszeresített szaktechnikai eszközeit,

h) a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erőket és eszközöket.

A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.

1.9. A biztonsági irányítási rendszer

1.9.1. *  A biztonsági dokumentációnak szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása.

1.9.2. A honvédségi üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes katonai objektum általános vezetési rendszerébe.

1.9.3. *  A biztonsági dokumentációban a honvédségi üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat.

1.9.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján a honvédségi üzemeltető kialakítja, illetőleg felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, illetőleg kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába - az őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzeteket is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.

1.9.5. A honvédségi üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.

1.9.6. *  A veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében a honvédségi üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.

A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetekről vagy üzemzavarokról ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét feltárja, tapasztalatait értékeli, a következtetéseket levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.

1.9.7. *  Amennyiben a honvédségi üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről - arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott - minőségtanúsító szervezet tanúsítványát mellékeli a biztonsági dokumentáció veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 1.9.3-1.9.6. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

1.10. *  A biztonsági dokumentációnak tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.

1.11. *  A veszélyes katonai objektum építési engedélyezési eljárásával (beleértve a bővítést is) egy időben a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz benyújtandó biztonsági dokumentáció tartalma:

a) az 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.4.; 1.8. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.7. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.10.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem.

2. Formai követelmények

2.1. *  A biztonsági dokumentációt írásban kell elkészíteni és a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. Kivételt képeznek a térképek, amelyeket a rajtuk szereplő méretaránynak megfelelően, nyomtatott formában, két példányban kell benyújtani.

2.2. Ha a veszélyes katonai objektum leírása térképet (vázlatot) vagy helyszínrajzot tartalmaz, a benyújtott térkép legyen a jó eligazodást biztosító méretarányú.

2.3. A veszélyes katonai objektum alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden objektumrészét, és a veszélyeztetett területeket.

2.4. *  A biztonsági dokumentációk (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak.

3. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez * 

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi üzemzavar bejelentésének kötelező tartalmi elemei

1. Bejelentő adatai

a) Veszélyes katonai objektum, küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum megnevezése:

b) Veszélyes katonai objektum, küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum besorolása (küszöbérték alatti nyilvántartott katonai objektum, veszélyes katonai objektum):

c) Tevékenységi kör:

d) Telephely címe:

2. Az eseménnyel kapcsolatban nyilatkozattételre kijelölt kapcsolattartó adatai

a) Neve:

b) Beosztása:

c) Telefonszáma (mobil):

d) Fax:

e) E-mail-címe:

3. Esemény adatai

a) Kezdete (dátum, időpont):

b) Vége (dátum, időpont):

4. Esemény kialakulásának valószínűsíthető helye

5. Esemény kialakulásának valószínűsíthető oka

6. Esemény által érintett objektumrész, technológia

7. Esemény típusa (veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz; veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás; mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása; oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása)

8. Eseményben részt vevő veszélyes anyag(ok) megnevezése, tulajdonsága (H-mondatok, halmazállapot) és mennyisége

9. Esemény részletes leírása

10. Megtett intézkedések (objektumrész leállítása, belső védelmi terv életbeléptetése, tűzoltóság értesítése, katasztrófavédelem illetékes területi szervének értesítése, egyéb üzemi intézkedés)

11. Intézkedések részletes leírása

12. Esemény következménye, hatások

a) Sérültek száma (belső, külső):

b) Elhunytak száma (belső, külső):

c) Katonai objektum területén kívüli hatás (van, nincs):

d) Elzárkóztatás történt (igen, nem):

e) Kitelepítés történt (igen, nem):

4. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez

A belső védelmi terv tartalmi és formai követelményei

1. Általános követelmények

1.1. *  A feltárt veszélyek elhárítására a honvédségi üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági dokumentációban leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a honvédségi súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.

A honvédségi üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

1.2. A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített dokumentumokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1. pontban megadott követelményeknek eleget tesz.

1.3. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amennyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1. pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek.

2. Tartalmi követelmények

2.1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. Ezen belül: * 

a) *  a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök,

b) *  a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok,

c) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályok.

2.2. A veszélyhelyzeti irányítás bemutatása.

Ennek részei:

a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet,

b) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

c) a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

2.3. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása:

a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,

b) *  a veszélyes katonai objektum környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.

2.4. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

3. *  Formai követelmények

A belső védelmi terv a biztonsági dokumentáció részét képezi, így elkészítésénél az ott meghatározott formai követelmények irányadóak.

5. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez * 

Veszélyes katonai objektum üzemeltetési engedélyezése iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmező adatai: megnevezése, címe, a kapcsolattartó neve és elérhetősége.

2. A kérelemmel érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma.

3. A használó (katonai) szervezet adatai: megnevezése, címe, a kapcsolattartó neve és elérhetősége.

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági határozatok megnevezése, száma, kelte.

6. *  A benyújtott mellékletek felsorolása (biztonsági dokumentáció, belső védelmi terv, egyéb okirat) és mennyisége.

7. A kérelem szövege.

8. Keltezés, a kérelmező cégszerű aláírása.

6. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez

Az engedélyezési és hatósági felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények, módszerek és kritériumok

1. A veszélyes katonai objektum, objektum rész által okozott veszélyeztetettség minősítése

1.1. *  A veszélyes katonai objektum biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági dokumentáció tartalmazza, amelyben a honvédségi üzemeltető elemzi és bemutatja az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset lehetséges következményeit. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság ez alapján minősíti a veszélyes katonai objektum által okozott veszélyeztetettséget.

1.2. *  A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos balesetek következményeinek mértékét veszi alapul.

1.2.1. Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent,

a) ha a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) nem várható, és

b) ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem érintenek.

1.2.2. Halálos hatást jelent a) tűzhatás tekintetében:

aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus,

ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő vagy meghaladó veszélyesanyag-koncentráció,

ac) 1%-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;

b) mérgezési hatás tekintetében:

ba) az ERPG 3 értéket vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban szereplő mértéket elérő vagy meghaladó veszélyesanyag-koncentráció,

bb) 1%-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;

c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám.

1.3. *  A szakhatóságként közreműködő

1.3.1. hozzájárulása az üzemeltető biztonsági elemzésével vagy biztonsági jelentésével összefüggésben a következők felülvizsgálatára és ellenőrzésére terjed ki:

a) a veszélyes katonai objektum azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra,

b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő objektumrészek meghatározása a veszélyes katonai objektumon belül,

c) a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől):

ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt,

cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása,

d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, illetőleg a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben

da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat,

db) a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása,

dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása,

e) a biztonságirányítási rendszer azon részei, amelyek a technológia minden elemére és minden üzemmódjára elvégzett veszélyazonosítás és kockázatértékelés szakmai megalapozottságát befolyásolhatják,

f) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek;

1.3.2. *  az 1.3.1. alpontban foglalt tevékenységi körében elvégzi a biztonsági dokumentáció, illetve annak módosításai és kiegészítései felülvizsgálatát, melynek keretében szükség szerint a honvédségi üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér, illetve a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságnál helyszíni szemle lefolytatását kezdeményezi.

1.4. A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetőleg a biztonsági elemzésben értékeli az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeit. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja az értékelés során alkalmazott módszereket és kiindulási mutatókat.

A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja, hogy

a) a honvédségi üzemeltető a következmények értékelésekor a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset feltételeihez, a veszélyes hatások terjedéséhez és a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a hatásokkal szembeni érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket, modelleket helyesen alkalmazta-e,

b) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.

1.5. *  Mennyiségi kockázatértékelés esetén a honvédségi üzemeltető a biztonsági dokumentációban azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos honvédségi súlyos baleset bekövetkezése valószínűségének gyakorisága és következményeinek súlyossága alapján a veszélyeztetett terület minden pontjára meghatározza az egyéni és a társadalmi kockázat mértékét. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a honvédségi üzemeltető a kockázatok meghatározásakor a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta-e, az alkalmazott feltételezések igazolhatóak-e.

1.6. Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele

A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele:

a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket.

b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kötelezi a honvédségi üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kötelezi a honvédségi üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

1.7. A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele

A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. A társadalmi kockázatot a honvédségi üzemeltető F-N görbe formájában szemlélteti.

Az F-N görbe x-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év legyen.

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1.

A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az estben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kötelezi a honvédségi üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan, az objektumon belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kötelezi a honvédségi üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

1.8. A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja.

a) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket.

b) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul.

c) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb mint 3x10-7.

2. A belső védelmi terv minősítése

2.1. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja a honvédségi üzemeltető által benyújtott belső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben meghatározott veszélyekkel, valamint a veszélyes katonai objektum környezetében lévő létesítmények veszélyeztető hatásaival, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi.

Ennek során:

2.2. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megvizsgálja a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeit és e balesetek következményeinek értékelését. Ellenőrzi azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a veszélyes katonai objektumon, objektum részen belül és annak környezetében feltételezett és minden károsító hatást. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden károsító hatásának csökkentésére megfelelő intézkedést tervez.

2.3. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.

2.4. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek - hiteles források alapján kiszámítható - teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben a veszélyes katonai objektumon, objektum részen belüli kárcsökkentő tevékenység - az élet és az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően - reális idő alatt elvégezhető.

2.5. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek rendelkeznek-e megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, illetve az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.


  Vissza az oldal tetejére