A jogszabály mai napon ( 2019.08.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről

A Kormány, figyelemmel a 201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodásokban foglaltakra, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban megállapított feladatkörében eljárva, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus (a továbbiakban együtt: finanszírozási mechanizmusok) keretében nyújtott támogatásból finanszírozott projekteket koordináló minden szervezetre és személyre;

b) a finanszírozási mechanizmusokból támogatásban részesülő minden szervezetre, személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre;

c) a finanszírozási mechanizmusokból finanszírozott projektek értékelésében és megvalósításában, valamint ellenőrzésében részt vevő szervezetekre és személyekre;

d) *  a Kifizető Hatóságra.

2. § *  Az e rendeletben foglalt jogokat és kötelezettségeket a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelettel, és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Atr.) összhangban kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) *  E rendelet alkalmazásában

1. *  állami támogatás: Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése és a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás;

2. általános elvek: az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 17. §-ában foglalt, a monitoring tevékenységre vonatkozó általános elvek;

3. együttműködési megállapodások: a 201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás;

4. előzetes (ex-ante) ellenőrzés: valamely dokumentációnak az abban foglalt eljárási cselekmények megkezdését megelőző ellenőrzése;

5. Finanszírozási Mechanizmus Iroda (a továbbiakban: FMI): a finanszírozási mechanizmusok végrehajtását a támogatást nyújtó EGT országok, illetve Norvégia részéről koordináló és felügyelő intézmény;

6. finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok: az FMI által kiadott, a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó előírások;

7. forráslehívás: azon tevékenységek elnevezése, melyek eredményeképpen a támogatás összege rendelkezésre áll a lebonyolítási bankszámlákon annak érdekében, hogy a projektgazda támogatásra jogosult számlái vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatai alapján őt megillető támogatás összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön;

8. hitelesítési jelentés: a projektenkénti elszámolás megfelelőségének alátámasztása érdekében a Kifizető Hatóság által meghatározott formátumban a projekt-előrehaladási jelentéssel együtt a Kifizető Hatóság részére benyújtandó jelentés;

9. hitelesítést végző szervezet: önálló projektek és pályázati alap esetén a Végrehajtó Ügynökség, Technikai Segítségnyújtás (a továbbiakban: TA) projekt esetén a Nemzeti Kapcsolattartó;

10. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában meghatározott természetes személyek;

11. kiemelt támogatási terület: a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás (a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodások) „B”, illetve „C” mellékletében felsorolt területek;

12. *  Kifizető Hatóság: az együttműködési megállapodások „A” mellékletében felsorolt feladatok ellátására létrehozott szerv, amely a Magyar Államkincstár szervezeti keretei közt működik;

13. „Négy szem elve”: az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy felülvizsgálja;

14. Nemzeti Kapcsolattartó (National Focal Point): az együttműködési megállapodásokban meghatalmazott szervezet, amely teljes egészében felelős a finanszírozási mechanizmusok magyarországi működéséért, jelenleg ezt a feladatot nemzetközi megállapodás alapján az NFÜ látja el;

15. önálló projekt (individual project): meghatározott célra rendelt, meghatározott szerepet betöltő feladatok egy egységet képező sorozata;

16. pályázati alap (block grants): meghatározott célra rendelt támogatási összeg, amelyet egy támogatásközvetítő szervezet oszt szét további pályáztatással;

17. partner: a projekt cél(ok) megvalósításában a cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően részt vállaló fél;

18. Projekt Döntőbizottság: az együttműködési megállapodásokban meghatározott összetételű szerv, amely kiválasztja az FMI-hoz benyújtandó, támogatásra javasolt projektek körét;

19. projektgazda (project promoter): önálló projekt és TA projekt esetében a támogatásban részesülő szervezet, pályázati alap esetében a támogatásközvetítő szervezet;

20. szakmai teljesítésigazoló: feladatait a Végrehajtó Ügynökség látja el, a TA projekt esetében a szakmai teljesítésigazoló a Nemzeti Kapcsolattartó;

21. támogatási ajánlat (grant offer letter): a Nemzeti Kapcsolattartó által támogatásra javasolt és az adományozó Norvég Külügyminisztérium, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság által elfogadott pályázatokra vonatkozó, az adományozó által megküldött, a támogatás nyújtásának részletes feltételeit tartalmazó dokumentum;

22. támogatási megállapodás (grant agreement): egyrészről az adományozó Norvég Külügyminisztérium, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság, másrészről a Nemzeti Kapcsolattartó között létrejött kétoldalú megállapodás, amely adott projektre vonatkozóan rögzíti a támogatás és a projektvégrehajtás feltételeit;

23. támogatási szerződés: adott pályázati alap támogatásközvetítő szervezete és az általa további pályáztatással kiválasztott nyertes pályázók (végső kedvezményezettek) által kötött, a pályázati alapból elnyert támogatás felhasználását szabályozó szerződés;

24. támogatásközvetítő szervezet (intermediary): pályázati alap projektgazdája, a pályázati alapot kezelő, az annak keretében rendelkezésre álló támogatást további pályáztatással szétosztó szervezet;

25. végrehajtási szerződés (implementation contract): a Végrehajtó Ügynökség és a projektgazda között, a támogatási megállapodás alapján kötött szerződés, amely rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit a projekt végrehajtására vonatkozóan;

26. végső kedvezményezett: pályázati alap esetében a támogatásközvetítő szervezet által meghirdetett pályázaton nyertes szervezet - az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetén azonban végső kedvezményezetten a projektgazdát is érteni kell;

27. *  Végrehajtó Ügynökség: Az együttműködési megállapodások „A” mellékletében felsorolt feladatokat ellátó szervezet, mely a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság keretein belül működik.

(2) *  E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában

1. alapkutatás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 9-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 30. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

2. általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

3. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom;

4. bioüzemanyagok: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;

5. *  diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom;

6. energia-megtakarítási intézkedések: azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülő energiafelhasználást;

7. fenntartható bioüzemanyagok: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom;

8. fogyatékkal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom;

9. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18 pontjában meghatározott fogalom;

10. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom;

11. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom;

12. kirendelés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom;

13. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom;

14. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének;

15. *  környezetvédelem: minden olyan intézkedés, amely fizikai környezetünknek vagy természeti erőforrásainknak a végső kedvezményezett saját tevékenységei által történő károsodásának felszámolására vagy megakadályozására, e károsodás bekövetkezése kockázatának csökkentésére, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energiamegtakarítási intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;

16. környezetvédelmi támogatások esetében „tárgyi eszközök”: a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához feltétlenül szükséges földterület-beruházás, a szenynyezés, illetve az ártalom csökkentésére vagy felszámolására szolgáló létesítményekbe, üzemekbe és berendezésekbe történő beruházás, valamint a termelési eljárások kiigazítását szolgáló környezetvédelmi beruházások;

17. közösségi szabvány:

a) olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket,vagy

b) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 12 pontjában meghatározott, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé;

18. *  közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás;

19. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom;

20. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;

21. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás;

22. magasan képzett munkaerő: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom;

23. megújuló energiaforrások: a megújuló, nem fosszilis energiaforrások, különösen: szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogázok;

24. megújuló energiaforrásokból származó energia: a kizárólag megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által végzett energiatermelés, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes létesítményekben megújuló energiaforrásokból nyert, az energia-mennyiség alapján számított energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;

25. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom;

26. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;

27. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom;

28. *  nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás;

29. *  referencia alapkamatláb: az Atr. 2. § 13. pontjában meghatározott fogalom;

30. saját forrás: a Projekt Végrehajtó által a fejlesztési programhoz igénybe vett, támogatásnak nem minősülő forrás;

31. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 19. pontjában meghatározott fogalom;

32. speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;

33. *  támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom;

34. *  támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom;

35. támogatás szempontjából elszámolható költség (a továbbiakban: elszámolható költség): a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható;

36. *  támogatott területek:

a) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl;

b) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország;

37. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom;

38. védett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom.

Összeférhetetlenség, adat- és titokvédelem

4. § (1) A finanszírozási mechanizmusok keretében nyújtott támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában - a pályázati kiírásra benyújtott pályázat vagy a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok értékelésében, minőség-ellenőrzésében vagy elbírálásában - nem vehet részt olyan személy vagy szervezet, aki a döntés tárgyát képező dokumentumot benyújtotta (a továbbiakban: érdekelt szervezet), illetőleg olyan személy, aki

a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

b) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának vagy kuratóriumának tagja,

c) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

d) az értékelésre, minőség-ellenőrzésre vagy elbírálásra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,

e) az a)-d) pont szerinti személy hozzátartozója,

f) elfogultságát bejelenti.

(2) A finanszírozási mechanizmusok keretében nyújtott támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában - a pályázati kiírásra benyújtott pályázat vagy a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok értékelésében, minőség-ellenőrzésében vagy elbírálásában - az a központi költségvetési szervnél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy nem vehet részt, aki

a) a döntés tárgyát képező dokumentum előkészítésért, kidolgozásáért szakmailag felelős szervezeti egységnél áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,

b) a döntés tárgyát képező dokumentum előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,

c) az a)-b) pont szerinti személy hozzátartozója,

d) elfogultságát bejelenti.

(3) A támogatás nyújtására vonatkozó döntést megelőző értékelésben és bírálatban részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy köteles a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tenni arról, hogy az (1) vagy (2) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, amelyet a bíráló bizottság elnökének ad át.

(4) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján a pályázati kiírásra benyújtott dokumentum vonatkozásában az (1) vagy (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt köteles a Nemzeti Kapcsolattartónak vagy az általa megbízott szervnek haladéktalanul írásban bejelenteni. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó, az összeférhetetlenségi ok felmerülését követő eljárása érvénytelen, és az eljárást meg kell ismételni. A megismételt eljárásra az eredeti eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet nem jelenti be, az értékelésben, elbírálásban részt vevő többi tag jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a Nemzeti Kapcsolattartónál vagy az általa megbízott szervnél kezdeményezni. Amennyiben a Nemzeti Kapcsolattartó vagy az általa megbízott szerv összeférhetetlenséget állapít meg, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó, az összeférhetetlenségi ok felmerülését követő eljárása érvénytelen, és az eljárást meg kell ismételni. A megismételt eljárásra az eredeti eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5. § A támogatás igénylésére vonatkozó eljárás előkészítésében, lefolytatásában részt vevő személy, illetve szervezet köteles a tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy banktitkot, továbbá személyes adatot megőrizni, és erről az eljárás megkezdésekor teljes bizonyítóerejű magánokiratban nyilatkozatot tenni. Az e nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztó személy, illetve szervezet az eljárás lefolytatásában nem vehet részt.

2. Fejezet

Pályáztatás

A támogatás igénylésének feltételei, az igényelhető támogatás összege

6. § (1) *  Pályázhat minden, Magyarország területén székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint költségvetési szerv, amennyiben megfelel a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek.

(2) *  Pályázati alap támogatási formára az ennek keretében nyújtott támogatás további pályáztatás útján történő kiosztására vállalkozó támogatásközvetítő szervezetek pályázhatnak.

7. § (1) Pályázni az együttműködési megállapodások „B” és „C” mellékletében felsorolt kiemelt területek, illetve célterületek valamelyikéhez illeszkedő pályázattal lehet.

(2) A finanszírozási mechanizmusok keretében csak elsősorban közcélt szolgáló, alapvetően nem profit szerzésére irányuló tevékenység finanszírozható.

8. § (1) *  Pályázatot - amennyiben a pályázati felhívásban mindkét támogatási forma szerepel - önálló projekt és pályázati alap támogatási formában lehet benyújtani.

(2) *  Amennyiben a pályázati felhívás erre lehetőséget ad, projektötlet kidolgozására irányuló támogatásra (seed money) is lehet pályázni, a felhívásban meghatározott feltételek szerint. A projektötlet kidolgozására irányuló támogatásra e rendeletnek csak az állami támogatási szabályok csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) *  Az igényelhető támogatás összege önálló projekt formában benyújtott pályázat esetén legalább 250 000 és legfeljebb 3 000 000 euró lehet.

(4) *  Pályázati alap formában benyújtott pályázat esetén a támogatásközvetítő szervezet legfeljebb 2 000 000 euró támogatási összegre nyújthat be pályázatot, a végső kedvezményezett a támogatásközvetítő szervezet által kiírt pályázaton legalább 10 000 és legfeljebb 250 000 euró támogatást igényelhet.

9. § A finanszírozási mechanizmusok által a 2004-2009 közötti időszakra biztosított támogatás összegéből az egyes pályázatokra jutó támogatás összegének meghatározása a Norvég Külügyminisztérium, illetve a Finanszírozási Mechanizmus Bizottság egyedi, pályázatonként hozott határozata alapján, és a pályázat sikeres végrehajtásához szükséges minimális összeg figyelembevételével történik.

10. § (1) A finanszírozási mechanizmusok keretében nyújtott támogatás összege legfeljebb a pályázat teljes költségvetésének 60%-a lehet. A fennmaradó 40%-ot a pályázónak önerőként kell biztosítania.

(2) Ha a pályázat teljes költségvetésének legalább 15%-a - azaz az önerő - központi vagy helyi önkormányzati költségvetésből származik, a finanszírozási mechanizmusok keretében nyújtott támogatás összege legfeljebb a pályázat teljes költségvetésének 85%-a lehet.

(3) Ha a pályázat a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból és az EGT Finanszírozási Mechanizmusból egyaránt részesülhet támogatásban, a támogatás összege meghaladhatja a pályázat teljes költségvetésének 85%-át, de legfeljebb a pályázat teljes költségvetésének 90%-a lehet, az alábbiak valamelyike számára nyújtott támogatás esetén:

a) nem kormányzati szervezetek,

b) ösztöndíjprogramok megvalósítása.

(4) * 

11. § (1) Az együttműködési megállapodások „A” mellékletében foglaltaknak megfelelően a finanszírozási mechanizmusok magyarországi működéséért teljes egészében a Nemzeti Kapcsolattartó felelős.

(2) A Nemzeti Kapcsolattartó a finanszírozási mechanizmusok gyorsabb, hatékonyabb végrehajtása érdekében feladatait a (3) bekezdésben foglalt kivétellel külső szervezet bevonásával is elláthatja. Amennyiben a Nemzeti Kapcsolattartó e feladatait külső szervezet bevonásával látja el, e szervezetre az összeférhetetlenségi, adat- és titokvédelmi szabályokat alkalmazni kell. Külső szervezet bevonása a Nemzeti Kapcsolattartó (1) bekezdésben említett teljes körű felelősségét nem érinti.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó nem bízhat meg külső szervezetet

a) a támogatásra javasolt pályázatok véleményezésével és azok FMI részére történő továbbításával,

b) a Monitoring Bizottság elnöki feladatainak ellátásával,

c) a finanszírozási mechanizmusokból finanszírozott projektek végrehajtásáról szóló, az együttműködési megállapodások 5. cikkében említett éves jelentések készítésével és azok FMI és Monitoring Bizottság részére jóváhagyás céljából történő továbbításával,

d) *  az éves monitoring megbeszélés megszervezésével és Magyarország éves monitoring megbeszélésen történő képviseletével.

12. § A támogatás elosztása nyílt pályáztatás útján történik.

13. § Az átláthatóságot, az esélyegyenlőséget és a megfelelő tájékoztatást a pályáztatási eljárás során mindvégig biztosítani kell.

A pályázatok benyújtása

14-20. § * 

21. § *  (1) A pályázatokat a pályázati kiírásban meghatározott szempontoknak megfelelően, e rendelet, a közös eljárásrend, valamint a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok alapján kell értékelni.

(2) A pályázatok értékelésére két független értékelő és ezek minőségbiztosítása alkalmazásával, az együttműködési megállapodásokban foglalt célkitűzésekkel és elvekkel összhangban, pontozásos módszerrel, elsősorban az alábbi szempontok alapján kerül sor:

a) *  a pályázat mennyire illeszkedik az együttműködési megállapodások „B” és „C” mellékleteiben felsorolt kiemelt területekhez, illetve célterületekhez,

b) a pályázat mennyiben valósít meg más támogatási formák által nem vagy kevésbé támogatott célokat,

c) a pályázat által megvalósított célok iránti társadalmi igény,

d) gazdaságosság,

e) fenntarthatóság,

f) hosszú távú előnyök,

g) partnerség a támogatást nyújtó államok valamelyikében honos szervezettel.

(3) Az értékelés során egy ún. hosszú lista készül, amelyen a pályázatok az elért pontszámok alapján csökkenő sorrendben szerepelnek. A hosszú listán szereplő, de adott pályázati fordulóban rendelkezésre álló keretből nem finanszírozható pályázatok tartalék pályázatnak minősülnek, ezek FMI-nak történő megküldésére csak abban az esetben kerül sor, ha a rendelkezésre álló keretet lefedő pályázatok valamelyikét a végső döntést hozó Norvég Külügyminisztérium, illetve EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság elutasítja, illetve, ha a rendelkezésre álló keretet lefedő pályázatok költségvetését vagy támogatási intenzitását oly mértékben lecsökkenti, hogy az így felszabaduló keret terhére a tartaléklistán szereplő pályázat támogatása lehetségessé válik.

(4) Az elbírálásban részt vevő szervek és személyek a pályázatokat kizárólag azok elbírálására használhatják fel.

22. § *  A támogatásra javasolt projektek kiválasztásáról szóló döntésről a Nemzeti Kapcsolattartó annak meghozatalától számított 15 munkanapon belül tájékoztatja a pályázókat.

23. § * 

24. § (1) A végső döntés - az FMI és az Európai Bizottság álláspontjának birtokában - a Norvég Külügyminisztérium, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság által kerül meghozatalra, a „Szabályok és Eljárásrend” című szabályzatban meghatározott eljárási rendnek megfelelően.

(2)-(4) * 

(5) *  A támogathatónak tartott pályázat, a támogatás feltételei és az ajánlat elfogadásának határideje a Norvég Külügyminisztérium, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság által Magyarország részére tett, támogatási ajánlatban kerül meghatározásra.

(6) *  Amennyiben Magyarország - a pályázóval történt konzultációt követően - egyetért a támogatási ajánlatban foglalt feltételekkel, a Nemzeti Kapcsolattartó az adott pályázat vonatkozásában támogatási megállapodást köt a Norvég Külügyminisztériummal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottsággal, amelyben rögzítik a támogatás igénybevételének pontos szabályait és a felek kötelezettségeit.

3. Fejezet

A támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés

A támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés megkötése

25. § (1) *  Az adományozó által megküldött támogatási ajánlatot a Nemzeti Kapcsolattartó megküldi a pályázónak, és megszabja az ajánlat elfogadásának határidejét. A határidőt úgy kell meghatározni, hogy egyrészt a pályázónak elegendő idő álljon rendelkezésre a támogatási ajánlat megfontolására, másrészt úgy, hogy az adományozó által Magyarország számára előírt válaszadási határidő tartható legyen.

(2) Amennyiben a pályázó a megadott határidőn belül nem válaszol, a támogatási ajánlat semmisnek tekintendő.

(3) *  A pályázó által adott pozitív válasz esetén a Nemzeti Kapcsolattartó kezdeményezi a Norvég Külügyminisztériumnál, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottságnál a támogatási megállapodás megkötését. A támogatási megállapodás megkötését követően a Végrehajtó Ügynökség előkészíti a végrehajtási szerződést a pályázati kiírás, a benyújtott pályázat, a támogatási ajánlat és a pályázó további szakmai információi alapján.

(4) *  A támogatási megállapodást egyrészről a Norvég Külügyminisztérium, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság, másrészről Magyarország képviseletében a Nemzeti Kapcsolattartó írja alá.

26. § (1) A támogatási megállapodás aláírását követően a végrehajtási szerződést a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a támogatási megállapodás aláírását követő 30. napon alá kell írni.

(2) *  A végrehajtási szerződést egyrészről a Végrehajtó Ügynökség, másrészről a projektgazda írja alá, a Nemzeti Kapcsolattartó ellenjegyzése mellett.

A támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés módosítása

27. § (1) *  A projektgazda köteles a végrehajtási szerződés és a támogatási megállapodás módosítását a módosítás okáról és körülményeiről való tájékoztatással a Végrehajtó Ügynökségnél írásban kezdeményezni, ha

a) a projekt céljai vagy eredményei változnak,

b) a projekt végrehajtásának támogatási megállapodásban meghatározott kezdete, befejezése vagy ütemezése huszonnégy hónapot meghaladó mértékben változik,

c) egy vagy több tervezett költségvetési fősor 15%-ot meghaladó mértékben változik,

d) a projekt egyes tevékenységei vagy költségvetési fősorai között 15%-ot meghaladó költségvetési átcsoportosítás történik,

e) a projekt adminisztratív költségei növekednek.

(2) *  Amennyiben a végrehajtás figyelemmel kísérése során a Végrehajtó Ügynökség tudomására jut, hogy az (1) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt esetek valamelyike áll fenn, és a projektgazda a végrehajtási szerződés és a támogatási megállapodás módosítását nem kezdeményezte, azok módosítását a Végrehajtó Ügynökség a projektgazda tájékoztatását követően kezdeményezi.

(3) *  A Végrehajtó Ügynökség a projektgazda módosítási kérelmét saját véleményével együtt továbbítja a Nemzeti Kapcsolattartónak.

(4) A Nemzeti Kapcsolattartó, amennyiben úgy ítéli meg, hogy

a) *  a módosítási javaslat a projekt hatékony végrehajtásához szükséges és azt megfelelően biztosítja, a javaslatot saját jóváhagyásával végleges jóváhagyásra a támogatási megállapodás módosítási kérelmével együtt megküldheti az FMI-nak;

b) *  a módosítási javaslat a projekt hatékony végrehajtásához nem szükséges vagy azt nem biztosítja megfelelően, a javaslatot elutasítja és az elutasítás indokairól tájékoztatja a Végrehajtó Ügynökséget.

(5) * 

28. § (1) A projektgazda köteles a végrehajtási szerződés módosítását a módosítás okáról és körülményeiről való tájékoztatással a Végrehajtó Ügynökségnél írásban kezdeményezni, ha a végrehajtási szerződésben meghatározott célok, eredmények nem változnak, de * 

a) *  a projekt végrehajtásának végrehajtási szerződésben meghatározott kezdete, befejezése vagy ütemezése huszonnégy hónapot meg nem haladó mértékben változik,

b) egy vagy több tervezett költségvetési fősor 15%-ot meg nem haladó mértékben változik,

c) a projekt egyes tevékenységei vagy költségvetési fősorai között 15%-ot meg nem haladó költségvetési átcsoportosítás történik.

(2) *  Amennyiben a végrehajtás figyelemmel kísérése során a Végrehajtó Ügynökség tudomására jut, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt esetek valamelyike áll fenn, és a projektgazda a végrehajtási szerződés módosítását nem kezdeményezte, a módosítást a Végrehajtó Ügynökség kezdeményezi.

(3) *  A végrehajtási szerződés (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti módosítása jóváhagyásáról a Végrehajtó Ügynökség saját hatáskörben dönt. E döntéséről, annak indokolásával együtt a Végrehajtó Ügynökség azonnal tájékoztatja a Nemzeti Kapcsolattartót.

(4) A végrehajtási szerződés módosításának e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben az adott végrehajtási szerződés rendelkezései irányadóak.

29. § *  Mind a támogatási megállapodás, mind a végrehajtási szerződés módosítását minden esetben írásba kell foglalni. A módosítási kérelem elutasítása esetén a Végrehajtó Ügynökség köteles a projektgazdát az elutasítás indokairól írásban tájékoztatni.

30. § *  A projektgazda a projekt céljait, eredményeit, költségvetését nem érintő adminisztratív változásokról a Végrehajtó Ügynökséget a változás bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja.

A támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés felfüggesztése, megszüntetése

31. § A támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés felfüggesztésére, illetve megszüntetésére csak egyidejűleg kerülhet sor.

32. § (1) A támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés felfüggesztésére kerül sor

a) *  ha a projekt végrehajtása nem a végrehajtási szerződésben foglaltaknak megfelelően történik,

b) ha a támogatási megállapodás, illetve a végrehajtási szerződés aláíró felei nem tesznek eleget a támogatási megállapodásban, illetve a végrehajtási szerződésben foglalt kötelezettségeiknek,

c) a jelentéstételi kötelezettség nem teljesítése esetén,

d) szabálytalanság, illetve annak alapos gyanúja esetén,

e) valótlan adatok szolgáltatása esetén.

(2) A támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés felfüggesztésekor az érintett projekt vonatkozásában semmilyen kifizetés nem teljesíthető.

(3) Amennyiben a támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés felfüggesztésének alapjául szolgáló helyzetet orvosolták, a felfüggesztés okán nem folyósított kifizetések teljesíthetővé válnak, és folytatni kell a projekt végrehajtását a támogatási megállapodással és a végrehajtási szerződéssel összhangban.

33. § (1) Amennyiben a 32. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott, a támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés felfüggesztésének alapjául szolgáló helyzet nem orvosolható, a támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés megszüntetésére kerül sor.

(2) *  A végrehajtási szerződés megszüntetése esetén a projektgazdának a már folyósított támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie a Végrehajtó Ügynökség tájékoztatásának megfelelően.

4. Fejezet

A projektek végrehajtása

Az egyes intézmények feladatai

34. § (1) A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásában részt vevő intézmények az együttműködési megállapodásokban foglalt feladataikat a következő tevékenységeken keresztül látják el.

(2) *  A Nemzeti Kapcsolattartó

a) megköti a támogatási megállapodásokat,

b) ellenjegyzi a végrehajtási szerződést,

c) a 27. § (4) bekezdésével összhangban továbbíthatja a Végrehajtó Ügynökség által előzetesen ellenőrzött szerződésmódosítási kérelmeket az FMI részére,

d) jóváhagyja a 40. § (1) bekezdésben felsorolt jelentéseket,

e) a projektzáró jelentésben összefoglalót készít a projektről,

f) megszervezi és vezeti a monitoring bizottsági üléseket,

g) véglegesíti az Éves Jelentést és benyújtja az FMI részére,

h) megrendezi és elnököli az éves megbeszéléseket,

i) elkészíti a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó költségvetési előirányzat tervezetét,

j) a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozóan az Egységes Monitoring Információs Rendszerben (a továbbiakban: EMIR) modulokat fejlesztet és működtet,

k) biztosítja a kifizetendő támogatás összegének rendelkezésre állását a lebonyolítási forint bankszámlákon, annak érdekében, hogy a projektgazda jóváhagyott kifizetési igénylése alapján a támogatás összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön,

l) TA projekt esetében ellátja a szakmai teljesítésigazolást.

(3) *  A Végrehajtó Ügynökség

a) *  előkészíti a végrehajtási szerződéseket,

b) a projektgazdával megköti a végrehajtási szerződést,

c) a 27-29. §-okkal összhangban közreműködik a végrehajtási szerződés, illetve a támogatási megállapodás módosításában,

d) figyelemmel kíséri a végrehajtás menetét,

e) tájékoztatást nyújt a projektgazdáknak a projektek lebonyolítására vonatkozó szabályokról,

f) adminisztratív és pénzügyi szempontból ellenőrzi a projekt-előrehaladási jelentéseket és a projektzáró jelentést,

g) beszámol a végrehajtás előrehaladásáról a monitoring bizottsági üléseken és az éves megbeszélésen,

h) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt, majd a szerződéskötést megelőzően ellenőrzi a közbeszerzési dokumentumokat a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a műszaki minőségbiztosítás szempontjából,

i) megfigyelőként jelen lehet a közbeszerzési ajánlatok bírálata során,

j) pályázati alap esetén a pályázat közzétételét megelőzően ellenőrzi a pályázati dokumentációt, megfigyelőként jelen lehet a pályázatok értékelése során,

k) adatot szolgáltat az éves monitoring jelentéshez,

l) kifizeti a projektgazdáknak a végrehajtási megállapodásban meghatározott mértékű előlegeket, valamint a támogatások összegét a projektekre benyújtott elszámolások alapján,

m) *  eljárásrendjének megfelelő mértékben ellenőrzi a kifizetési kérelmeket, majd összeállítja a szükséges dokumentumokat,

n) *  részt vesz az EMIR vonatkozó moduljának fejlesztésében és adatokkal való folyamatos feltöltésében,

o) vezeti a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó, a 83-86. §-ok szerinti számviteli nyilvántartásait.

(4) A Kifizető Hatóság * 

a) számlát nyit a Magyar Államkincstárban az FMI által átutalt támogatások fogadására és visszafizetésére finanszírozási mechanizmusonkénti bontásban,

b) *  intézkedik az FMI által átutalt támogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára történő továbbutalásáról,

c) *  igazolja a Nemzeti Kapcsolattartó által benyújtott elszámolásokat és továbbítja azokat az FMI részére,

d) vezeti a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó, 83-86. §-ok szerinti számviteli nyilvántartásait,

e) ellenőrzi a pénzügyi lebonyolítás menetét.

35. § * 

A közbeszerzés

36. § A finanszírozási mechanizmusok által támogatott projektek közbeszerzési eljárásai tekintetében a Kbt. Európai Unióból származó forrásból támogatott beszerzésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

37. § *  (1) A finanszírozási mechanizmusok által támogatott projektek közbeszerzési eljárásai tekintetében a projektgazda, partnerség esetén a partner jár el ajánlatkérőként.

(2) A Végrehajtó Ügynökség ellenőrzi a közbeszerzési eljárások lebonyolítását a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a műszaki minőségbiztosítás szempontjából. Annak érdekében, hogy a Végrehajtó Ügynökség e feladatát el tudja látni, a projektgazda együttműködik a Végrehajtó Ügynökséggel, mind saját és mind partnere nevében. Ennek során benyújtja a Végrehajtó Ügynökséghez a közbeszerzési eljárás dokumentumait előzetes ellenőrzésre a közbeszerzési eljárás megindítását, valamint a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését megelőzően.

38. § *  A projektgazda, illetőleg a partner biztosítja, hogy a Végrehajtó Ügynökség a közbeszerzési ajánlatok bontása és bírálata során megfigyelőként jelen lehessen. A Végrehajtó Ügynökség megfigyelője a bírálat menetéről jelentést készít a Végrehajtó Ügynökség vezetője számára, a jelentést egyidejűleg a projektgazdának is megküldi.

39. § *  Amennyiben a Végrehajtó Ügynökség megfigyelője eljárásrendi szabálytalanságot észlel, ezt jelentésében jelzi a Végrehajtó Ügynökség vezetőjének és a közbeszerzési bíráló bizottság elnökének.

Jelentéstétel és monitoring

40. § (1) A projektgazda a projekt végrehajtásáról a következő jelentéseket készíti:

a) projekt-előrehaladási jelentés,

b) *  kibővített projekt-előrehaladási jelentés,

c) projektzáró jelentés.

(2) *  A jelentéstételi kötelezettség kezdő időpontja minden projekt esetében a támogatási ajánlatban meghatározott időpont.

(3) A jelentéseket az FMI által meghatározott formátumban kell elkészíteni.

41. § (1) *  A projektgazda projekt-előrehaladási jelentéseket készít, amelyek a Nemzeti Kapcsolattartó monitoring tevékenységének és a Kifizető Hatóság lehívási kérelmének alapjául szolgálnak. A projekt-előrehaladási jelentést a végrehajtási szerződésben meghatározott végrehajtási ütemezésnek megfelelően kell elkészíteni, és a jelentéseknek legalább három hónapot kell átfogniuk. A projektgazda a projekt-előrehaladási jelentéssel együtt köteles kifizetési kérelmet benyújtani. A projekt-előrehaladási jelentés benyújtásának határideje legkésőbb a végrehajtási ütemezés szerinti beszámolási időszakot követő 30. nap. Amennyiben a projektgazda a beszámolási időszakot követően kapja meg az aktualizált projekt-előrehaladási jelentést, akkor a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles a projekt-előrehaladási jelentést benyújtani.

(2) A projekt-előrehaladási jelentések tartalmazzák

a) a célzott eredményekhez és a végrehajtási ütemtervhez mért fizikai és pénzügyi előrehaladást, beleértve a számszerűsített célok mutatóit,

b) a célzott eredményektől és a végrehajtási ütemtervtől való eltéréseket, indokolással együtt,

c) a közbeszerzési, valamint a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését,

d) a ténylegesen fölmerült költségek és a vonatkozó kifizetések támogatási jogcím szerinti listáját, alátámasztva a kapcsolódó bizonylatokkal,

e) a kifizetett támogatásra jutó önerő kifizetésének igazolását a kapcsolódó bizonylatokkal,

f) az alátámasztó bizonylatok megfelelőségéről szóló könyvvizsgálói jelentést,

g) a kifizetési kérelmet,

h) *  a végrehajtási szerződésben megfogalmazott speciális feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat.

42. § (1) *  A projektgazda évente egyszer, az FMI által meghatározott beszámolási időszakra nézve kibővített projekt-előrehaladási jelentést készít, amelynek tartalma és elkészítésének menete a 41. §-ban meghatározottakon túl kiegészül az FMI által a projekt előrehaladása szempontjából fontosnak ítélt horizontális kérdésekkel. A kibővített projekt-előrehaladási jelentés benyújtásának határideje legkésőbb az adott beszámolási időszakot követő 30. nap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti évente készített kibővített projekt-előrehaladási jelentés tartalmazza * 

a) a projekt pénzügyi előrehaladásának összesített adatait a jelentési időszakra vonatkozóan, valamint a jelentés készítésének időpontjáig kumuláltan is,

b) a végrehajtási ütemtervhez mért fizikai és pénzügyi előrehaladást,

c) a végrehajtási ütemtervtől való eltéréseket, ezek okait, a projekt előrehaladására gyakorolt lehetséges hatásait, valamint a káros hatások kiküszöbölésére tervezett intézkedések leírását,

d) a cél- és eredményindikátorokhoz mért előrehaladás elemzését,

e) a projekt jellegétől függően a kapcsolódó horizontális kérdések részletezését,

f) a projekt lebonyolítását befolyásoló - az újonnan fölmerült és a korábban már azonosított - kockázatokat és a kezelésükre tervezett intézkedések leírását.

43. § (1) *  A projektgazda a projekttevékenység befejezését követően projektzáró jelentést készít. A projektzáró jelentés benyújtása előfeltétele a záró kifizetés teljesítésének. A projektzáró jelentés benyújtásának határideje legkésőbb a projekttevékenység befejezését követő 60. nap.

(2) A projektzáró jelentés tartalmazza

a) a pályázatban és a támogatási megállapodásban foglalt átfogó célokhoz mért eredményeket,

b) a célzott eredményekhez, hatásokhoz és átfogó célokhoz mért eredmények és hatások elemzését,

c) a kapcsolódó horizontális elvek teljesülését,

d) az eredmények fenntarthatóságának elemzését,

e) a végrehajtás során szerzett és a jövőben hasznosítható tapasztalatokat,

f) a projekt utánkövetésére vonatkozó javaslatokat.

44. § *  A projektgazda által készített jelentések a 41. § (2) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében meghatározott információkat szövegesen és a megfelelő bizonylatokkal alátámasztva tartalmazzák.

A jelentések benyújtásának és kezelésének módja

45. § *  (1) A projekt végrehajtása során készített valamennyi, a 41-43. §-ban meghatározott jelentést a projektgazda a Végrehajtó Ügynökséghez nyújtja be.

(2) A projekt-előrehaladási jelentések esetében a Végrehajtó Ügynökség a projekt-előrehaladási jelentést az adminisztratív és pénzügyi ellenőrzést, valamint a szakmai teljesítésigazolást követően a kapcsolódó dokumentumokkal továbbítja a Nemzeti Kapcsolattartónak. A Nemzeti Kapcsolattartó a dokumentáció beérkezését követő 10 munkanapon belül jóváhagyja a projekt-előrehaladási jelentést, ellenjegyzi a hitelesítési jelentést, és továbbítja a dokumentációt a Kifizető Hatóságnak, aki megküldi azt az FMI-nek.

(3) A projektzáró jelentést a projektgazda benyújtja a Végrehajtó Ügynökségnek, aki adminisztratív és pénzügyi ellenőrzést, valamint a szakmai teljesítésigazolást követően továbbítja a Nemzeti Kapcsolattartónak. A Nemzeti Kapcsolattartó a projektzáró jelentést jóváhagyja, valamint összefoglaló értékelést ad a projekt sikerességéről a projektzáró jelentésben szereplő adatok és a projekt végrehajtása során szerzett saját tapasztalatai alapján, majd továbbítja a Kifizető Hatóságnak, aki megküldi azt az FMI-nek.

46. § *  (1) Ha a projektgazda a projekt-előrehaladási jelentés vagy a projektzáró jelentés tekintetében jelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a Végrehajtó Ügynökség írásban felszólítja a jelentési kötelezettségének 15 napon belül történő teljesítésére.

(2) Ha a projektgazda jelentési kötelezettségének az (1) bekezdés szerinti határidőig sem tesz eleget, a Végrehajtó Ügynökség javaslatot tesz a Nemzeti Kapcsolattartónak a támogatás felfüggesztésére, indokolt esetben a támogatási megállapodás megszüntetésére és a korábban már átutalt támogatási részletek visszafizetésének kezdeményezésére.

(3) Amennyiben a Végrehajtó Ügynökség megállapítja, hogy a jelentés nem a megfelelő formában készült vagy hiányos, 15 napos határidő tűzésével a projektgazdát hiánypótlásra szólítja fel. Ugyanahhoz a projekt-előrehaladási jelentéshez maximum 2 alkalommal biztosít a Végrehajtó Ügynökség hiánypótlási lehetőséget. A hiánypótlás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Végrehajtó Ügynökség tájékoztatja a projektgazdát, hogy a támogatás kifizetése érdekében milyen korrekciós lépéseket kell tennie, amennyiben a projektjelentések bármelyike alapján azt állapítja meg, hogy a célokhoz mért előrehaladás nem kielégítő, vagy az elvégzett tevékenységek nem állnak összhangban

a) a támogatási megállapodásban, illetve a végrehajtási szerződésben foglalt,

b) a közbeszerzésre vonatkozó,

c) a továbbpályáztatásra vonatkozó,

d) a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos előírások bármelyikével.

(5) Amennyiben az elvégzett tevékenységek és a (4) bekezdés a)-d) pontjában foglalt előírások összhangja korrekciós lépésekkel nem állítható helyre, a Végrehajtó Ügynökség kezdeményezi a támogatás felfüggesztését vagy a végrehajtási szerződés - a korábban átutalt támogatási részletek visszafizetésének elrendelése melletti - megszüntetését.

47. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó az éves monitoring megbeszélésre a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásának áttekintése érdekében éves monitoring jelentést készít a projektjelentések és saját tapasztalatai alapján.

(2) Az éves monitoring jelentésben a következőkről kell beszámolni:

a) a finanszírozási mechanizmusok általános célkitűzései és a magyar célkitűzések megvalósítása érdekében tett lépések,

b) a pályáztatás helyzete,

c) pénzügyi helyzet, a szerződéskötésre és a kifizetésekre vonatkozó adatok,

d) a finanszírozási mechanizmusok keretében pályázó és támogatást elnyert szervezetek bemutatása,

e) a finanszírozási mechanizmusok keretében megvalósuló projektekkel érintett szervezetek bemutatása,

f) a közösségi politikákkal és jogszabályokkal való összhang, a közbeszerzési eljárásokat is beleértve,

g) az általános elvek érvényesülése,

h) a végrehajtás intézményrendszerének helyzete,

i) a közvélemény tájékoztatásával és a nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek,

j) a következő évre vonatkozó munkaterv.

(3) Az éves monitoring jelentést legkésőbb az éves monitoring megbeszélést megelőző 10. munkanapon meg kell küldeni a monitoring megbeszélés minden résztvevőjének.

48. § Az e rendeletben meghatározott jelentéseken túlmenően az FMI a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben bármikor további információt kérhet, amelyet a Nemzeti Kapcsolattartón keresztül kell részére megküldeni.

49. § *  A Nemzeti Kapcsolattartó, a Végrehajtó Ügynökség és a Kifizető Hatóság kötelesek az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a 34. § (2) bekezdésének j) pontjában említett EMIR monitoring tevékenységet támogató alkalmazásait használni, a pályázatok és projektek, illetve a végrehajtás adatait abban nyilvántartani.

50. § A finanszírozási mechanizmusok monitoringjával kapcsolatos feladatokat az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelettel összhangban kell ellátni.

A pályázati alap támogatási formára vonatkozó különös szabályok

51. § (1) A pályázati alap támogatási forma célja olyan, az együttműködési megállapodások „B” mellékletében meghatározott célterületeihez illeszkedő projektek támogatása, amelyek tőkeigénye nem éri el az önálló projekt indításához minimálisan szükséges 250 000 eurót. E projektek támogatása a Nemzeti Kapcsolattartó által meghirdetett nyílt pályázaton nyertes támogatásközvetítő szervezetek segítségével történik.

(2) A határon átnyúló együttműködés kiemelt terület tekintetében a támogatásközvetítő szervezetet a Nemzeti Kapcsolattartó közvetlenül jelöli ki.

52. § *  A támogatásközvetítő szervezetek a pályázati alap keretében rendelkezésükre álló összeg végső kedvezményezetteit nyílt pályáztatási eljárással választják ki. A támogatásközvetítő szervezetek által lebonyolított pályáztatási eljárást a Végrehajtó Ügynökség felügyeli.

53. § *  (1) A végső kedvezményezettek kiválasztásának eljárásrendjét és a pályázati dokumentációt a Végrehajtó Ügynökség a pályázat közzétételét megelőzően jóváhagyja.

(2) A támogatásközvetítő szervezet biztosítja, hogy a Végrehajtó Ügynökség a pályázati bíráló bizottságba megfigyelőt delegálhasson. A Végrehajtó Ügynökség megfigyelője a bírálatról jelentést készít a Végrehajtó Ügynökség vezetője számára, a jelentést egyidejűleg a pályázati bíráló bizottság elnökének és a támogatásközvetítőnek is eljuttatja. Amennyiben a Végrehajtó Ügynökség megfigyelője eljárásrendi szabálytalanságot észlel, ezt jelentésében jelzi a Végrehajtó Ügynökség vezetőjének és a pályázati bíráló bizottság elnökének.

54. § (1) A végső kedvezményezettek kiválasztása során a támogatásközvetítő szervezet a következő alapelvek szerint jár el: * 

a) a pályázati lehetőség széles körű meghirdetése,

b) a megfelelő verseny biztosítása,

c) az érintett kiemelt támogatási terület, illetőleg földrajzi terület jellemzőinek figyelembevétele,

d) átláthatóság.

(2) A támogatásközvetítő szervezet a pályázatokkal kapcsolatos döntését mind a pályázó, mind a Nemzeti Kapcsolattartó számára megküldi.

55. § *  A támogatásközvetítő szervezet a Végrehajtó Ügynökség részére a pályázók értesítését megelőzően megküldi a pályázatok értékeléséről készített teljes dokumentációt, a nyertes pályázatok listáját, valamint a támogatási szerződések tervezetét. A támogatási szerződéseket a támogatásközvetítő szervezet a nyertes végső kedvezményezettekkel csak azt követően kötheti meg, hogy a Végrehajtó Ügynökség a támogatási szerződések tervezetét jóváhagyta.

56. § (1) *  A támogatásközvetítő szervezet a pályázati alap lebonyolításáért, a végső kedvezményezettek közbeszerzési eljárásainak lebonyolításáért, és a végső kedvezményezettek ellenőrzéséért teljes felelősséggel tartozik.

(2) *  A szakmai teljesítésigazoló feladatait a pályázati alapok tekintetében a Végrehajtó Ügynökség látja el.

(3) *  A támogatásközvetítő szervezet a támogatási megállapodásban rögzített jelentéstételi időszakok szerinti következő időszakra betervezett összegeket az aktuális időszaki elszámolásban szerepeltetheti, és előleget igényelhet rá.

A Technikai Segítségnyújtás * 

57. § *  (1) A TA keretből a finanszírozási mechanizmusok lebonyolításában részt vevő, az együttműködési megállapodásokban meghatározott hazai intézmények a finanszírozási mechanizmusok végrehajtása, monitorozása és ellenőrzése során felmerülő költségeiket fedezhetik.

(2) A TA keret pontos összegét a TA keretről szóló támogatási megállapodás határozza meg a Finanszírozási Mechanizmus Bizottság, illetve a Norvég Külügyminisztérium döntése alapján.

58. § *  (1) A TA keretre történő pályázást a lebonyolításban részt vevő intézmények összehangolják. A TA forrásra elszámolható kiadások az 59. § (1) bekezdése szerinti költségvetési előirányzat terhére teljesíthetők. Az előirányzatról csak olyan kiadások finanszírozhatók, amelyek az érintett költségvetési fejezetek intézményi előirányzataiból nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek támogatásban.

(2) A Nemzeti Kapcsolattartó gondoskodik a támogatási összegek kifizetéséről a TA projekt projektgazda számlája javára a 67. és a 68. §-ában foglaltak szerint. A Nemzeti Kapcsolattartó által megvalósított TA projektekre vonatkozóan a 65. §-t nem kell alkalmazni, valamint a Nemzeti Kapcsolattartó fizetési kötelezettséget szállító részére is teljesíthet központi költségvetési forrásból.

(3) A TA projekt végrehajtása során felmerült költségeket a Nemzeti Kapcsolattartó hitelesíti.

(4) A 40-46. § rendelkezései a következő eltérésekkel alkalmazandóak:

a) a Végrehajtó Ügynökség feladatait a Nemzeti Kapcsolattartó látja el,

b) a 41. § szerinti jelentéseknek TA esetén legalább negyedéves időszakot kell átfogniuk,

c) kifizetési kérelem alatt a Kifizető Hatóság által a Nemzeti Kapcsolattartónak benyújtott lehívási kérelmet kell érteni.

5. Fejezet * 

A költségvetési tervezés rendje

59. § * 

60. § A Nemzeti Kapcsolattartó a projektek előkészítése, valamint végrehajtása folyamán meggyőződik arról, hogy a projektek társfinanszírozását szolgáló önerő e rendeletben, valamint a végrehajtási szerződésben és a támogatási megállapodásokban foglaltaknak megfelelően rendelkezésre fog állni.

61. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó felelős minden olyan adminisztratív lépés megtételéért, amely szükséges annak érdekében, hogy a projektgazdák részére az előleg, valamint a támogatások kifizetéséhez szükséges összegek mindenkor rendelkezésre álljanak.

(2) A szakmai lebonyolításért felelős tárca fejezeti költségvetésért felelős vezetője a Nemzeti Kapcsolattartó részére beterjeszti a tervezési körirat közreadását követő 5 munkanapon belül adott projektre vonatkozó finanszírozási tervét és önerő igényét.

62. § Amennyiben a támogatási megállapodás, illetve a végrehajtási szerződés a költségvetés tervezési időszakában még nem áll rendelkezésre, azonban megkötésük várható, és a tervezési tárgyévben tényleges kifizetés várható, a támogatással és - a központi költségvetési szerv projektgazdák esetén - az önerő összegével számolni kell, azokat be kell tervezni.

6. Fejezet * 

A pénzügyi lebonyolítás rendje

Bankszámlák

63. § (1) *  Az FMI-től érkező átutalások fogadására, illetve a szabálytalanul felhasznált vagy fel nem használt támogatások visszafizetésére a Kifizető Hatóság által nyitott bankszámlák szolgálnak. A Kifizető Hatóság forint (bank)számlákat nyit a Magyar Államkincstárban finanszírozási mechanizmusok szerinti bontásban. A (bank)számlákat a kettős aláírási rendszer alkalmazásával kell működtetni.

(2) *  A Kifizető Hatóság kezelésében lévő (bank)számlák forintban vezetett (bank)számlák, a vezetésükből adódó bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetés, terhére történik.

64. § *  (1) A Nemzeti Kapcsolattartó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát nyit a Magyar Államkincstárban, amely az előlegfizetéshez és a támogatások utólagos megtérítéséhez szükséges központi költségvetési forrás biztosítására, finanszírozási mechanizmusok támogatásainak megelőlegezésére szolgál.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla felett a Nemzeti Kapcsolattartó rendelkezik.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát a kettős aláírási rendszer alkalmazásával kell működtetni.

(4) *  A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetés, terhére történik.

(5) A bankszámláról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.

(6) Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a Magyar Államkincstár részére.

(7) Amennyiben az EMIR nem biztosítja az adott átutalási megbízás rögzítését, akkor az érintett felelős szervezet működési kézikönyvében részletezett megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás kiállítása az EMIR-en kívül is, elektronikus utalás nélkül papír alapon is rendezhető. Ez esetben az érintett szerveknek biztosítaniuk kell az EMIR-en kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.

64/A. § *  (1) A Nemzeti Kapcsolattartó gondoskodik lebonyolítási bankszámlák megnyitásáról a Magyar Államkincstárban.

(2) Kizárólag lebonyolítási forint bankszámla használható a projektgazda támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a projektgazda részére folyósítandó előleg kifizetésére, Technikai Segítségnyújtás keret felhasználása esetén a szállítók részére történő kifizetés teljesítésére, illetve a projektgazda által bármilyen jogcímen történő visszafizetésre. A Technikai Segítségnyújtás keret felhasználására külön lebonyolítási számla kerül megnyitásra.

(3) A bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

(4) *  A bankszámlák vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetés, terhére történik.

(5) A bankszámlának év végével nem maradhat egyenlege, ezért a bankszámla fölött rendelkezőknek legkésőbb a december havi utolsó előtti banki munkanapon gondoskodniuk kell az egyenlegnek a vonatkozó előirányzat-felhasználási keretszámlára történő visszavezetéséről.

(6) A lebonyolítási bankszámlák felett a Nemzeti Kapcsolattartó rendelkezési jogot biztosíthat a Végrehajtó Ügynökség részére.

(7) A bankszámlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.

(8) Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a Magyar Államkincstárnak.

(9) A Magyar Államkincstár azon bankszámlákról, melyek felett a Végrehajtó Ügynökség is rendelkezik, a bankszámlakivonatot két eredeti példányban állítja elő. Az egyik példányt a Végrehajtó Ügynökségnek, a másik példányt a Nemzeti Kapcsolattartót működtető központi költségvetési szerv részére küldi meg.

(10) A Magyar Államkincstár azon bankszámlákról, melyek felett csak a Nemzeti Kapcsolattartó rendelkezik, egy eredeti példányt állít elő, és ezen példányt megküldi a Nemzeti Kapcsolattartót működtető központi költségvetési szerv részére.

(11) Amennyiben az EMIR nem biztosítja az adott átutalási megbízás rögzítését, akkor az érintett felelős szervezet működési kézikönyvében részletezett megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás kiállítása az EMIR-en kívül is, elektronikus utalás nélkül papír alapon is rendezhető. Ez esetben az érintett szerveknek biztosítaniuk kell az EMIR-en kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.

65. § (1) Amennyiben a projektgazda költségvetési szerv, gondoskodik célelszámolási (bank)számlák projektenkénti megnyitásáról a Magyar Államkincstárban.

(2) *  A célelszámolási (bank)számla a szállítók részére történő kifizetés lebonyolítására, valamint a Végrehajtó Ügynökség által átutalt előleg és utólagosan megtérített támogatások fogadására szolgál.

(3) A célelszámolási (bank)számlákat a kettős aláírási rendszer alkalmazásával kell működtetni.

66. § *  A 63-64/A. §-okban említett (bank)számlákhoz kapcsolódó, a Magyar Államkincstár által kiállított (bank)számlakivonatok adatainak naprakész pénzügyi nyilvántartásáról az EMIR-ben a (bank)számla felett rendelkező fél gondoskodik.

Forráslehívás * 

67. § *  (1) A Nemzeti Kapcsolattartó biztosítja a támogatás összegének rendelkezésre állását a lebonyolítási bankszámlákon, annak érdekében, hogy a projektgazda támogatásra jogosult számlái vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatai alapján őt megillető támogatás összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.

(2) Minden egyes forráslehívási folyamat során a Nemzeti Kapcsolattartó vagy a Végrehajtó Ügynökség összeállítja az EMIR-ben a forráslehívási dokumentációt, amely a rendszerbe korábban bevitt, még le nem hívott támogatásra jogosult kifizetési kérelmek, TA esetében a számlák összesítését jelenti. A forráslehívási dokumentáció elkészültéről a Végrehajtó Ügynökség haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Kapcsolattartót. Az elektronikusan összeállított forráslehívási dokumentációt a Végrehajtó Ügynökség kinyomtatja és aláírja. A Nemzeti Kapcsolattartó a Végrehajtó Ügynökség elektronikus értesítése és elektronikus dokumentációja vagy a benyújtott, nyomtatott dokumentáció alapján jóváhagyja a forráslehívást. Amennyiben a jóváhagyás a Végrehajtó Ügynökség elektronikus értesítése, elektronikus dokumentációja alapján történik, a forráslehívási dokumentációt a Nemzeti Kapcsolattartó jóváhagyását követően ki kell nyomtatni, aláírással kell igazolni.

(3) A forráslehívási dokumentáció benyújtását követő 5 munkanapon belül a Nemzeti Kapcsolattartó intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg előirányzat-felhasználási keretszámláról az adott lebonyolítási számlára történő utalásáról.

(4) A forráslehívás jóváhagyása után a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok az EMIR-ben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.

(5) Amennyiben az EMIR nem biztosítja a forráslehívás elkészítését, akkor az érintett felelős szervezet működési kézikönyvében részletezett megfelelő dokumentáltság mellett annak elkészítése az EMIR-en kívül is papír alapon rendezhető. Ez esetben az érintett szerveknek biztosítaniuk kell az EMIR-en kívüli forráslehívás dokumentálásának alátámasztását.

Támogatás kifizetése * 

68. § *  (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról szóló 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet előlegre és biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseit a finanszírozási mechanizmusok végrehajtás során is alkalmazni kell.

(2) A jóváhagyott támogatási összeg kifizetését a támogatás teljes összegének lebonyolítási bankszámlákon történt jóváírásáról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kell elindítani.

(3) A lebonyolítási bankszámlákról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok az EMIR-ben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.

(4) *  A támogatás folyósítására sor kerülhet a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett részére fizetett támogatási előleg formájában, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) nevesített mértékben. A pénzügyi rendezés során a már folyósított előleg összegének figyelembevétele úgy történik, hogy az előleg összege folyamatosan a projektgazda rendelkezésére álljon a végső elszámolás időpontjáig, levonása a végső kifizetés összegéből történik. Köztes kifizetés során adott előleg összegének részleges levonására csak akkor kerül sor, ha a projekt még el nem számolt összege alapján a végső kifizetés összege alacsonyabb lenne, mint a folyósított előleg összege.

(5) A projektgazda által benyújtott elszámolásokat 30 napon belül kell elbírálni.

(6) Kizárólag olyan utalást lehet teljesíteni a projektgazda (bank)számlájára, illetve a Technikai Segítségnyújtásra vonatkozóan a Nemzeti Kapcsolattartó csak olyan fizetési kötelezettséget teljesíthet a szállító részére a központi költségvetési forrásból, amelyhez kapcsolódó finanszírozási mechanizmus támogatás rendezése - a finanszírozási mechanizmus forrásának a Kifizető Hatóság számláján történő rendelkezésre állása esetén - még a folyósítás évében a 71. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott határidők figyelembevételével megtörténhet.

Elszámolás a Finanszírozási Mechanizmus Irodával

69. § *  Az FMI kötelezettségvállalásának - amennyiben erről a támogatási megállapodás rendelkezik - meghatározott százalékát előleg formájában utalja át a Kifizető Hatóság finanszírozási mechanizmusonként nyitott (bank)számláira projektenkénti bontásban.

70. § *  Az FMI részére benyújtott elszámolások csak olyan költségeket tartalmazhatnak, amelyeket számlák vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.

71. § (1) *  A Végrehajtó Ügynökség a megfelelőnek minősített és jóváhagyott - a Kifizető Hatóság igazolási tevékenységéhez szükséges - elszámolásokat, a 45. § (2) és (3) bekezdésnek megfelelően, a Nemzeti Kapcsolattartón keresztül továbbítja a Kifizető Hatóság részére.

(2) *  A Kifizető Hatóság a beérkezett elszámolásokat számszakilag ellenőrzi, de a dokumentációban javítást nem végezhet. A Kifizető Hatóság az el nem fogadott elszámolásokat azok kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a Nemzeti Kapcsolattartónak visszaküldi, aki azt 5 munkanapon belül korrekcióra továbbítja a Végrehajtó Ügynökség részére.

(3) *  A Kifizető Hatóság a megfelelőnek minősített és igazolt projektenkénti projekt-előrehaladási jelentéseket és projektzáró jelentéseket a beérkezéstől számított 10 munkanapon eljuttatja az FMI részére.

Támogatás rendezése

72. § (1) *  A Nemzeti Kapcsolattartó a felelős vezető által aláírt, a finanszírozási mechanizmus támogatás összegét tartalmazó „Támogatásigénylés a Kifizető Hatóságtól” bizonylatot és a kapcsolódó dokumentumokat megküldi a Kifizető Hatóságnak.

(2) *  A Kifizető Hatóság a „Támogatásigénylés a Kifizető Hatóságtól” bizonylat jóváhagyását és az FMI által átutalt támogatások jóváírásáról szóló (bank)számlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül gondoskodik a jóváírt támogatás teljes összegének továbbutalásáról a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla javára projektenkénti bontásban.

(3) *  A Kifizető Hatóság csak abban az esetben utalja át az FMI-tól kapott támogatás összegét az előirányzat-felhasználási keretszámlára, ha arról az adott összeget korábban már kifizették.

7. Fejezet * 

A költségigazolási tevékenységek rendje

Igazolás

73. § *  (1) A Kifizető Hatóság felelősségi körébe tartozik a projektgazdáknál felmerült költségeken alapuló projektenkénti elszámolási dokumentáció igazolása és benyújtása az FMI részére.

(2) A Kifizető Hatóság jogosult a projektenként kiállított elszámolási dokumentáció alátámasztásához kapcsolódóan kiegészítő információt kérni, melyet a hitelesítést végző szervezet köteles haladéktalanul a Kifizető Hatóság rendelkezésére bocsátani.

(3) A Kifizető Hatóság igazolási tevékenységének alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet, vagy tényfeltáró látogatást tehet a lebonyolításban érintett szervezeteknél.

(4) A Nemzeti Kapcsolattartó és a Végrehajtó Ügynökség hozzáférést biztosít a Kifizető Hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére a Nemzeti Kapcsolattartónál és a Végrehajtó Ügynökségnél elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. A Kifizető Hatóság a Nemzeti Kapcsolattartónál és a Végrehajtó Ügynökségnél kezdeményezett látogatásairól minden esetben előzetesen tájékoztatja az érintett szervezetet.

74. § *  Annak érdekében, hogy a Kifizető Hatóság a pénzügyi lebonyolítás megfelelőségét meg tudja ítélni az elszámolási dokumentáció FMI-hez történő benyújtását megelőzően, a Nemzeti Kapcsolattartó

a) továbbítja a Kifizető Hatóság részére a saját és a Végrehajtó Ügynökség ellenőrzési rendszerében elkészült, vagy egyéb, ellenőrzésre jogosult szervezetek által elkészített ellenőri jelentéseket, a jelentés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül,

b) legkésőbb az első Kifizető Hatóságnak megküldött, az elszámolási dokumentáció alátámasztására szolgáló dokumentumok Kifizető Hatóságnak való benyújtása előtt 1 hónappal tájékoztatásul megküldi a Nemzeti Kapcsolattartó által jóváhagyott működési kézikönyvet annak mellékleteivel és az ellenőrzési nyomvonallal együtt, beleértve a Végrehajtó Ügynökség eljárásrendjeit,

c) írásban tájékoztatja a Kifizető Hatóságot a működési kézikönyv és az ellenőrzési nyomvonal módosításáról, a módosítást követően 1 hónapon belül,

d) rendszeresen tájékoztatja a Kifizető Hatóságot a felmerült szabálytalanságok kezelése érdekében megtett intézkedésekről,

e) haladéktalanul írásban tájékoztatja a Kifizető Hatóságot az FMI által javasolt kiigazító intézkedések tartalmáról, valamint azok megvalósítása érdekében megtett lépésekről.

Hitelesítés

75. § *  (1) A Nemzeti Kapcsolattartó a Kifizető Hatóság igazolási tevékenységének alátámasztására hitelesítési jelentési rendszert működtet.

(2) A kiállított hitelesítési jelentés tanúsítja, hogy

a) a projektgazda által benyújtott költségösszesítő összhangban van az alátámasztó dokumentumokkal, számlákkal vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal,

b) az alátámasztó dokumentumok és bizonylatok ellenőrzése megtörtént, azok valósak, szabályosak és számszakilag pontosak,

c) az igényelt költségek a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok szerint elszámolhatónak minősülnek,

d) az igényelt költségek a támogatási megállapodással és a végrehajtási szerződéssel összhangban megvalósított projekt keretében merültek fel,

e) az egyéb forrásokból nyújtott társfinanszírozás rendelkezésre áll, valamint a nemzeti társfinanszírozás kifizetése megtörtént.

(3) A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében a Nemzeti Kapcsolattartó maga is jogosult ellenőrzéseket végezni a Végrehajtó Ügynökségnél. Ezen ellenőrzések eredményéről a Nemzeti Kapcsolattartó rendszeresen tájékoztatja az Kifizető Hatóságot.

8. Fejezet * 

Belső kontroll

Folyamatba épített ellenőrzés

76. § (1) * 

(2) *  A Nemzeti Kapcsolattartó, a Végrehajtó Ügynökség, a Kifizető Hatóság és a projektgazda

a) olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert alakítanak ki és működtetnek, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes, az információk pontosak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak,

b) a pályáztatás, a pénzügyi lebonyolítás és ellenőrzés feladatainak megfelelő szabályozásáról a vonatkozó belső szabályzataikban gondoskodnak,

c) tevékenységükre vonatkozóan biztosítják a négy szem elvének érvényesülését,

d) gondoskodnak az ellenőrzési nyomvonal kialakításáról, a kockázatkezelési és a szabálytalanság-kezelési szabályzatok megalkotásáról és az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről.

77. § *  (1) A Nemzeti Kapcsolattartó, a Végrehajtó Ügynökség és pályázati alap esetén a támogatásközvetítő szervezet gondoskodik annak ellenőrzéséről, hogy a szükséges önerő rendelkezésre áll, továbbá, hogy a pályáztatás, közbeszerzés és a pénzügyi lebonyolítás megfelel

a) a versenypolitikai szabályoknak,

b) az állami támogatásokra, közbeszerzésre, környezetvédelemre, esélyegyenlőségre, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó előírásoknak,

c) a támogathatósági követelményeknek.

(2) A pénzügyi lebonyolítás során a Végrehajtó Ügynökség, illetve pályázati alap esetében a támogatásközvetítő szervezet gondoskodik kockázatelemzés alapján kiválasztott, kifizetéseket megelőző helyszíni ellenőrzések lefolytatásáról, amelyek keretében ellenőrzi a projektek szerződéseknek megfelelő előrehaladását, valamint azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat a valóságnak megfelel-e, összhangban van-e a szerződéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó, a Végrehajtó Ügynökség és pályázati alap esetén a támogatásközvetítő közötti megállapodások rögzítik a folyamatba épített ellenőrzések végrehajtásának kötelezettségét a delegált feladatok vonatkozásában.

78. § (1) A finanszírozási mechanizmusok keretében megvalósuló projektekkel kapcsolatos dokumentumokat az adott projekt pénzügyi lezárását követően 10 évig meg kell őrizni.

(2) A támogatási megállapodásban vállalt kötelezettség esetén az (1) bekezdésben említett határidőket a vállalt legkésőbbi határidejű kötelezettség időtartamának lejártától kell számítani.

Belső ellenőrzés

79. § (1) *  A Nemzeti Kapcsolattartó, a Végrehajtó Ügynökség, a Kifizető Hatóság, a költségvetési szerv projektgazda és pályázati alap esetén a támogatásközvetítő működésének belső ellenőrzését biztosítani kell.

(2) *  A Végrehajtó Ügynökség, a Kifizető Hatóság és a költségvetési szerv projektgazda belső ellenőrzési egységei, továbbá a Nemzeti Kapcsolattartó megküldik az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) és az államháztartásért felelős miniszter részére a következő évre vonatkozó ellenőrzési terveik a finanszírozási mechanizmusok felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó részeinek tervezetét minden év november 30-áig.

(3) *  A Nemzeti Kapcsolattartó, a Végrehajtó Ügynökség és a támogatásközvetítő szervezetek közötti megállapodásokban rögzíteni kell a belső ellenőrzések végrehajtásának kötelezettségét a delegált feladatok vonatkozásában.

(4) *  Az ellátandó belső ellenőrzési tevékenység tekintetében az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Az EUTAF által végzett ellenőrzés * 

80. § (1) *  Az EUTAF elvégzi a finanszírozási mechanizmusok keretében támogatott projektek ellenőrzését; az ellenőrzés során tapasztaltakról jelentést készít.

(2) *  A projektgazdával kötött végrehajtási szerződésben, illetve a végső kedvezményezettekkel kötött támogatási szerződésben, valamint a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetekkel kötött megállapodásokban ki kell kötni, hogy a projektgazda, a végső kedvezményezett, illetve a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezet köteles az ellenőrzés érdekében, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, illetve a Kifizető Hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is - a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, illetve a fizikai teljesítés vizsgálatában - segíteni.

(3) *  Az EUTAF részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani a lebonyolítás során beérkezett, illetve keletkezett dokumentumokhoz.

81. § (1) Az ellenőrzések során készített jelentések tartalmazzák

a) az elvégzett kockázatelemzés leírását és a minták kiválasztásának indokolását,

b) az ellenőrzött időszakra vonatkozóan az ellenőrzött kiadások összegét évenkénti és projektenkénti bontásban.

(2) *  Az EUTAF a feltárt hiányosságok kapcsán elvégzett pénzügyi korrekciók megfelelőségét, és az esetleges rendszerjellegű hibák kiküszöbölése érdekében megtett intézkedéseket nyomon követi.

(3) *  A finanszírozási mechanizmusok ellenőrzésében részt vevő szerv jelentését az intézkedési tervvel együtt az ellenőrzés lezárását követő 40 napon belül megküldi az EUTAF részére.

82. § (1) *  Az EUTAF az adott ellenőrzési időszakban készített jelentések alapján összefoglaló ellenőrzési jelentést készít, amelyet minden év április 15-éig megküld a Nemzeti Kapcsolattartó részére. A Nemzeti Kapcsolattartó az összefoglaló ellenőrzési jelentést az éves monitoring jelentéssel egyidejűleg megküldi az FMI részére.

(2) *  Az EUTAF elkészíti a finanszírozási mechanizmusok tárgyévi ellenőrzéseire vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési tervet és megküldi azt az államháztartásért felelős miniszternek és a Nemzeti Kapcsolattartónak minden év január 31-ig.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó az éves összefoglaló ellenőrzési tervet az éves monitoring jelentéssel egyidejűleg megküldi az FMI részére.

9. Fejezet * 

A számviteli nyilvántartás, valamint adatszolgáltatás rendje * 

83. § *  (1) Az FMI, a Nemzeti Kapcsolattartó és az ellenőrzést végző szervezetek részére történő adatszolgáltatást biztosító könyvvezetési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek az e rendelet szerinti elkülönített számviteli nyilvántartással kell eleget tenni, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével vezetett, elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartásokkal kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartást a Kifizető Hatóságnak és a Végrehajtó Ügynökségnek kell vezetnie.

(3) A számviteli nyilvántartás vezetéséhez a Kifizető Hatóság és a Végrehajtó Ügynökség, a megfelelő modul rendelkezésre bocsátását követően az EMIR-t alkalmazza.

(4) Az EMIR-ben mind a követeléseket és azok pénzügyi teljesítését, mind a kötelezettségeket és azok pénzügyi teljesítését projektenként kell kimutatni.

(5) A Végrehajtó Ügynökség és a Kifizető Hatóság a számviteli nyilvántartás vezetésére vonatkozó közös szabályokról - az egységes beszámolás és adatszolgáltatás érdekében - külön kétoldalú megállapodásban rendelkezik.

84. § *  (1) A számviteli nyilvántartásokat forintban kell vezetni, és gondoskodni kell arról, hogy az euróra történő átszámítást az EMIR automatikusan biztosítsa.

(2) A Kifizető Hatóságnak és a Végrehajtó Ügynökségnek az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására elkülönített, részletes számviteli eljárásrendet kell készíteni, amelynek részei:

a) számviteli folyamatok eljárási rendje,

b) számviteli politika, a számlatükör és számlarend.

(3) A számviteli eljárásrend elkészítéséért és az elkészült számviteli eljárásrend jóváhagyásáért, módosításáért, annak végrehajtásáért a Kifizető Hatóság, illetőleg a Végrehajtó Ügynökség vezetője a felelős.

(4) A Kifizető Hatóság és a Végrehajtó Ügynökség gondoskodik arról, hogy az e feladatokkal kapcsolatos eredeti banki és egyéb számviteli bizonylatok rendelkezésre álljanak.

(5) A számviteli nyilvántartások vezetésére olyan szakember alkalmazható, aki megfelel a számviteli törvény számviteli szolgáltatásra vonatkozó követelményeinek.

85. § (1) *  Az elkülönített számviteli nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy az évközi adatszolgáltatások számvitelből nyerhető adatai, valamint az éves pénzügyi beszámoló elkészítéséhez szükséges számviteli adatok megfelelő részletességgel rendelkezésre álljanak. E követelmény teljesítéséért a Kifizető Hatóság és a Végrehajtó Ügynökség a felelősek.

(2) *  A Kifizető Hatóság elkülönített számviteli nyilvántartásainak vezetése során gondoskodik arról, hogy az alábbi információk naprakészen rendelkezésre álljanak:

a) az FMI-től érkezett támogatások összege finanszírozási mechanizmusok szerinti bontásban,

b) a Nemzeti Kapcsolattartó által nyitott fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra továbbutalt támogatások,

c) a Kifizető Hatóság bankszámláinak tételes forgalma,

d) az FMI által jóváhagyott, de még ki nem fizetett összegek, illetve a szabálytalanságok miatt visszajáró összegek miatti követelések,

e) az FMI felé fennálló visszafizetési kötelezettségek, illetve a Kifizető Hatóság által a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára továbbutalandó támogatás miatti kötelezettségek összege.

86. § *  (1) Az elkülönített számviteli nyilvántartások vezetése során a Végrehajtó Ügynökség felelős a következő információk biztosításáért:

a) a Végrehajtó Ügynökség által a lebonyolítási számlákról, illetve TA esetén a Nemzeti Kapcsolattartó által a TA lebonyolítási bankszámláról a projektgazda részére kifizetett támogatás összege finanszírozási mechanizmusonként,

b) előleg címén a projektgazdák részére kifizetett összegek, valamint a projektgazdáktól szabálytalanság miatt behajtandó összegek mint követelések,

c) a Végrehajtó Ügynökség, illetve TA esetén a Nemzeti Kapcsolattartó által jóváhagyott, de még ki nem fizetett támogatások, valamint a projektgazdáktól behajtott, de lebonyolítási számlákra még vissza nem utalt összegek mint kötelezettségek.

(2) A Végrehajtó Ügynökségnek a Kifizető Hatóság által kért adatszolgáltatásokat az együttműködési megállapodásban foglalt határidőre kell teljesítenie.

(3) A Technikai Segítségnyújtás keret felhasználására vonatkozó információkat a Nemzeti Kapcsolattartó biztosítja a Végrehajtó Ügynökség számára.

10. Fejezet * 

Szabálytalanságok kezelése

87. § (1) Szabálytalanság a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok, a közösségi jog, a magyar jog, illetve a támogatási megállapodásban és a végrehajtási szerződésben foglaltak megsértése.

(2) *  A Nemzeti Kapcsolattartó a projektek lebonyolítása során tudomására jutott szabálytalanságok feltárása esetén

a) kezdeményezi a szabálytalanság kivizsgálását,

b) haladéktalanul gondoskodik a végrehajtási szerződés előírásai szerinti, illetve a szabályszerű lebonyolítás érdekében szükséges korrekciókról,

c) szükség esetén kezdeményezi a szankciók foganatosítását,

d) tájékoztatja az érintett magyar intézményeket,

e) tájékoztatja az FMI-t a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok szerint.

88. § *  A Végrehajtó Ügynökség vezetője felelős

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáért,

b) a szabálytalanságok kivizsgálásáért és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat elkészítéséért,

c) a szabálytalanságokkal kapcsolatos döntések végrehajtásának nyomon követéséért, valamint

d) a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentések összeállításáért a Nemzeti Kapcsolattartó részére.

89. § Szabálytalanság esetén a következő intézkedések alkalmazhatóak:

a) a támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés felfüggesztése,

b) a támogatási megállapodás és a végrehajtási szerződés megszüntetése,

c) a támogatási rendszerből történő kizárás,

d) a büntető-, illetve polgári jogi eljárások kezdeményezése.

90. § (1) Támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása esetén a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a szabálytalanul felhasznált támogatás céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a visszafizetést, visszapótlást a Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni.

(3) Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg behajtására, megtérítésére a későbbiekben sor kerül, úgy ezen összeget az (1) bekezdés szerinti fejezet (2) bekezdés szerinti előirányzata részére kell visszatéríteni.

91. § *  (1) A szabálytalanul felhasznált támogatási összegek projektgazdáktól történő behajtását a Nemzeti Kapcsolattartó biztosítja.

(2) A Végrehajtó Ügynökség, illetve a Nemzeti Kapcsolattartó a lebonyolítási számlákon történt jóváírásról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül visszautalja a behajtott összeget a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlán történt jóváírásról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül visszautalja a behajtott összeg finanszírozási mechanizmusokra jutó részét a Kifizető Hatóság megfelelő bankszámlájára.

(4) A Kifizető Hatóság gondoskodik a behajtott összeg FMI részére történő visszautalásáról a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok szerint.

11. Fejezet * 

Alkalmazandó állami támogatási és a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő szabályok * 

92. § *  (1) *  A finanszírozási mechanizmusok keretében megvalósuló projektekhez állami támogatás az Atr.-rel, valamint a 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet előírásaival összhangban nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi előírásokat, az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni:

a) regionális beruházási támogatás és foglalkoztatási támogatás esetében e rendelet 92/A-92/F. §-ában, illetve az 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 1. szakaszában foglaltak az irányadók,

b) környezetvédelmi támogatás esetében, az e rendelet 92/A. §-ában és 92/I-92/M. §-ában foglaltak, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók,

c) *  kulturális támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EUMSz 108. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés d) pontjában, valamint e rendelet 92/G-92/H. §-ában foglaltak az irányadók,

d) hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás esetében az e rendelet 92/A. §-ában és 92/N-92/P. §-ában, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 9. szakaszában foglaltak az irányadók,

e) kutatási és fejlesztési támogatás esetében, e rendelet 92/A. §-ában és 92/Q-92/V. §-ában foglaltak, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 7. szakaszában foglaltak az irányadók,

f) képzési támogatások esetében az e rendelet 92/A. §-ában és 92/X. §-ában foglalta, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. Fejezetében, valamint a II. fejezet 8. szakaszában foglaltak az irányadók,

g) csekély összegű támogatások esetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK Bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 92/Y. §-ában foglaltak az irányadók,

h) közszolgáltatások finanszírozása esetén támogatás az EK Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat szabályaival, valamint e rendelet 92/Z. §-ában foglaltakkal összhangban nyújtható.

(3) *  A projektgazdának, a végső kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtó szervnek a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig - illetve amennyiben más jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt rendel, annak megfelelő ideig - meg kell őrizniük. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon belül vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül minden olyan információról tájékoztatást nyújt a Bizottság részére, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.

92/A. § *  (1) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás:

a) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglalt tevékenységekhez;

b) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdésében foglalt tevékenységekhez;

c) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra;

d) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra.

(2) E rendelet alapján nem lehet támogatást kifizetni olyan vállalkozás részére, amellyel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelező határozat van érvényben.

(3) E rendelet alapján vissza nem térítendő támogatást lehet nyújtani.

(4) *  E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt, hogy az alábbiak közül egy vagy több kritérium teljesül:

a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete,

b) kiszélesedik a tevékenység köre,

c) növekszik a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg,

d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme, vagy

e) regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

(5) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos, vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, amennyiben az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz.

Regionális támogatás * 

A beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok * 

A támogatás célja * 

92/B. § *  (1) E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei az alábbi költségekből tevődnek össze:

a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy

b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó veszi meg.

(2) A támogatási intenzitás a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve - közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén - az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

(3) *  Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket.

(4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás:

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(5) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - 10 százalékponttal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek,

c) *  A mezőgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitások az alábbiak:

ca) *  amennyiben a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett KKV, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 50%, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 40%;

cb) *  amennyiben a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottainak száma kevesebb mint 750 fő és árbevétele kevesebb, mint 200 millió eurónak megfelelő forintösszeg, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 25%, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 20%.

A támogatott beruházás elszámolható költségei * 

92/C. § *  (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

(2) Elszámolható költségek:

a) A beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke;

ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor;

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy

b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)-(2) bekezdésekben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

(4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(5) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.

A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei * 

92/Cs. § *  (1) A támogatás akkor vehető igénybe, amennyiben a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig - kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig - fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz és annak cseréjét követő fenntartási időszakban a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel;

b) amortizálható eszköznek minősülnek;

c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a projektgazdának, illetőleg a végső kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;

d) a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül.

(6) Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(7) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége elszámolható.

(8) *  A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a támogatási szerződésben, a végrehajtási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a projektgazda, illetőleg támogatási döntés végső kedvezményezettjének tulajdonába kerül - az Ávr. 102. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatást nyújtó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a projektgazda, illetőleg a támogatási döntés végső kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a projektgazda, illetőleg a támogatási döntés végső kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást a folyósítás(ok) időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.

(9) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén 3 évig fenn kell tartani.

92/D. § *  (1) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében (az előkészítő tanulmányok kivételével) a program interneten történő, a 92/E. § (3) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek.

(2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe;

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

d) a támogatási programot kezelő szervezet által a 92/A. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, ráfordítás;

e) személygépkocsi bekerülési értéke.

92/E. § *  (1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;

d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

(3) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet regionális támogatásokra vonatkozó előírásai az NFÜ honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani.

Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok * 

A támogatás mértéke * 

92/F. § *  (1) *  E rendelet alapján

a) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére 2 millió eurónak megfelelő forintöszszegű,

b) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére pedig 1 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatás nyújtható.

(2) A támogatás éves összege nem haladhatja meg a fenti összegek 33%-át.

(3) A támogatási intenzitás az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg a az elszámolható költségek 35%-át, az azt követő két évben pedig 25%-ot. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben pedig a támogatási intenzitás a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg a az elszámolható költségek 25%-át, az azt követő két évben pedig 15%-ot.

(4) *  A fenti támogatási intenzitások 5%-kal növelhetőek, amennyiben az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott azon területeken, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az EU 25 átlagának 60%-a, illetve ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 lakos négyzetkilométerenként.

(5) Támogatható költségek a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint - amennyiben a kisvállalkozás létrehozását követő öt évben merülnek fel - az alábbi költségek:

a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg,

b) termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja,

c) energia-, víz és fűtési díj, valamint adók - kivéve ÁFA és társasági adó - és adminisztratív díjak,

d) értékcsökkenés, a termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, valamint a bérköltségek, amennyiben a beruházás vagy munkahely-teremtési intézkedés egyéb támogatásban nem részesült.

A kulturális támogatásokra vonatkozó szabályok * 

92/G. § *  (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, valamint olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak, így kulturális célú támogatásra pályázhatnak, különösen:

a) *  a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott nyilvántartásban szereplő műemlék ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelői;

b) *  a kulturális örökségvédelmi törvényben meghatározott nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására a kormányrendelet szerint régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői;

c) azok a tevékenységek, melyek célja a műemléki tér örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása (föld-, fal-, padló-, mennyezet-kutatás);

d) a kulturális örökség ápolását, megőrzését, terjesztését szolgáló rendezvények;

e) a muzeális intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői;

f) műtárgyak védelmét célzó tevékenységek;

g) az örökségvédelem területén működő szervezetek.

A támogatás mértéke * 

92/H. § *  (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, a kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek.

(2) Az igénybe vehető támogatás maximális mértéke az egyéb forrásokból nyújtott támogatásokkal együtt sem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza.

A környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó szabályok * 

A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás * 

92/I. § *  (1) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:

a) *  a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a projektgazdát, illetőleg a végső kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől;

b) *  a beruházás lehetővé teszi a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.

(2) Nem nyújtható támogatás, ha a tervezett fejlesztések annak biztosítására irányulnak, hogy a társaság megfeleljen a már elfogadott, de még hatályban nem lévő közösségi szabványoknak.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(4) A támogatható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltségek, a működési előnyök és működési költségek figyelembevétele nélkül.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni:

a) amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség a támogatható költség;

b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.

(6) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe, illetve immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani.

(7) A közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, a támogatható költségek a nemzeti szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban;

b) ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, a támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban. A közösségi szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el;

c) szabványok hiányában a támogatható költségek azon beruházási költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének.

(8) Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás nem mentesülhet e cikk alapján.

A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás * 

92/J. § *  (1) Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történő szállítást szolgáló új járművek beszerzéséhez nyújtott támogatást mentesíteni kell, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése előtt történik, és kötelezővé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre.

(2) E § alapján nyújtott támogatásnak meg kell felelnie a 92/I. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) A környezetvédelmi visszamenőleges műveletekhez nyújtott támogatást mentesíteni kell, amennyiben a meglévő szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelően átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás azonban növelhető kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében pedig 10 százalékponttal.

(5) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92. /I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és a működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

Az energia megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás * 

92/K. § *  (1) Energia megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatást a (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételek, illetve a (4) és (5) bekezdésében rögzített feltételek alapján lehet nyújtani.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 60%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(3) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energia megtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni. A támogatható költségek kiszámítása során, figyelmen kívül kell hagyni az energia megtakarításhoz, szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és működési előnyöket, amelyek KKV-k esetében e beruházás első három éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első négy éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő nagyvállalatok esetében pedig a beruházás első öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az időszak csökkenthető e beruházás élettartamának első három évére, amennyiben bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet. A támogatható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 20%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(5) A beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni:

a) amennyiben beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó költség az elszámolható költség;

b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.

(6) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe, illetve immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

A KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás * 

92/L. § *  (1) E § alapján nyújtott támogatás lehetővé teszi a KKV-k számára, hogy megfeleljenek a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos közösségi szabványoknak. A közösségi szabványok hatálybalépése előtt legalább egy évvel kell a szabványokat elfogadni és a beruházást végrehajtani és befejezni.

(2) A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg a támogatható költségek 15%-át, a középvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik.

(3) A támogatható költségek a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelemi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás * 

92/Ly. § *  (1) A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatást, e § alapján lehet nyújtani a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt feltételek szerint.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 45%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(3) *  A támogatható költségek azok a többletköltségek, amelyek a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezettet terhelik egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (4) és (5) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni.

(4) *  A bioüzemanyag előállításához nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás csak annyiban mentesül az EUMSz 108. cikk (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott beruházásokat kizárólag fenntartható bioüzemanyagok előállítására használják fel.

Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás * 

92/M. § *  (1) Az olyan tanulmányokra nyújtott támogatást, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a 92/I. §-ban meghatározott beruházásokhoz, a 92/K. §-ban meghatározott feltételek szerinti energiamegtakarítási intézkedésekbe történő beruházáshoz, illetve a 92/Ly. §-ban meghatározott feltételek szerinti megújuló energiaforrásból származó energia előmozdítására irányuló beruházásokhoz nyújtható, feltéve, hogy teljesülnek a (2) és a (3) bekezdésben rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak készített, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak készített tanulmányok esetén.

(3) A támogatható költségek a tanulmány költségei.

A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok * 

92/N. § *  A hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatást hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez, fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához, valamint fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére lehet nyújtani.

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok * 

92/Ny. § *  (1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követő legfeljebb 12 hónap, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 24 hónap bérköltségének 50%-át. Ha a foglalkoztatás a fenti időszakoknál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell.

(2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás * 

92/O. § *  (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bármely adott időszak - amely alatt a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásban van - bérköltségének 75%-át. Ha a foglalkoztatás a 12 hónapnál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell.

(2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás * 

92/P. § *  (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(2) Elszámolható költségnek minősülnek a bérköltségeket kivéve azok a költségek, amely a nem fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának költségein felül merülnek fel.

(3) A támogatható költségek a következők:

a) a helyiségek átalakításának költségei,

b) a kizárólag a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazáshoz kapcsolódó költségek,

c) *  a fogyatékkal élő munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, vagy a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei - beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is - amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett nem fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztatna,

d) *  amennyiben a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett védett munkahelyeket biztosít, az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibővítésének költségei, továbbá minden, a fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredő adminisztrációs és szállítási költség.

Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás * 

92/Q. § *  Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás az alábbi kategóriák szerint nyújtható:

a) K+F projekttámogatás;

b) A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás;

c) A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatás;

d) Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás;

e) Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás;

f) A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás.

K+F projekttámogatás * 

92/R. § *  (1) A K+F projekttámogatás esetén a támogatott résznek teljes egészében a következő kutatás-fejlesztés adott fajtájának egyikébe kell tartoznia:

a) alapkutatás;

b) ipari kutatás;

c) kísérleti fejlesztés.

(2) Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy az első albekezdésben felsorolt kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem.

(3) *  A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes projektgazdára, illetőleg a végső kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket. Amennyiben olyan kutatási-fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és - amennyiben támogatásnak minősül - a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes projektgazdára, illetőleg végső kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-át;

b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-át;

c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-át.

(5) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a (4) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők:

a) amennyiben a támogatást KKV-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében;

b) az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha:

ba) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

baa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, vagy

bab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy

bb) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

bba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli, és

bbb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy

bc) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében vagy tudományos és műszaki folyóiratokban vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

A b) pont ba) és bb) alpontjának alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

(6) Az elszámolható költségek a következők:

a) személyi jellegű költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják őket), kizárólag a támogatott projektben való tevékenységük mértékéig;

b) az eszközök és felszerelések költségei, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket, az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatási projektben, csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő - a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított - amortizációs költség minősül elszámolható költségnek;

c) az épület és a földterület használatának költségei a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő - a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított - amortizációs költség minősül elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d) a szerződéses kutatás, műszaki tudás és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe;

e) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt eredményeként merülnek fel;

f) egyéb működési költségek, beleértve az anyagköltségeket, és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.

(7) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.

Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása * 

92/S. § *  (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) KKV-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 50%-át;

b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 40%-át.

(2) Elszámolható költségek a tanulmány készítésének költségei.

A kis- és középvállalkozások részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok * 

92/Sz. § *  (1) A KKV-k részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatások esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 92/R. § (4)-(5) bekezdése alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatás azon intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogokhoz elsőként vezető kutatási tevékenységekre vonatkozna.

(2) Az elszámolható költségek a következők:

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket,

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak - az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő - másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel,

c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel.

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás * 

92/T. § *  (1) *  Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott projektgazda, illetőleg a támogatás végső kedvezményezettje csak KKV lehet.

(2) *  A támogatási összeg bármely hároméves időszakot tekintve projektgazdaként, illetőleg végső kedvezményezettenként nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) *  A szolgáltató nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal rendelkezik. Amennyiben a szolgáltató ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkezik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 75%-át.

(4) *  A projektgazdának, illetőleg a végső kedvezményezettnek az állami támogatást a szolgáltatások piaci áron történő igénybevételére kell felhasználnia, ha pedig a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett nonprofit szervezet, akkor olyan áron, amely tartalmazza a teljes költséget, továbbá a méltányos árrést.

(5) A elszámolható költségek a következők:

a) az innovációs tanácsadási szolgáltatások esetében a menedzsment tanácsadás, a technológiai segítségnyújtás, a technológiatranszfer - szolgáltatások, a képzés, a beszerzési tanácsadás, a szellemi tulajdonjogok megszerzéséhez, védelméhez és kereskedelméhez és licenciaszerződésekhez és a szabványhasználatra vonatkozó tanácsadás költségei,

b) az innovációs támogató szolgáltatások esetében az irodahelyiség, az adatbankok, a műszaki könyvtárak, a piackutatás, a laboratóriumhasználat, a minőségtanúsítás, a tesztelés és a tanúsítás költségei.

A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás * 

92/Ty. § *  (1) A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatásoknál a támogatást valamely ágazat vagy alágazat valamennyi gazdálkodójának érdekeit figyelembe véve kell nyújtani.

(2) A kutatás megkezdése előtt az interneten közzé kell tenni a kutatás elvégzésére és annak céljára vonatkozó információt. A közzétételnek tartalmaznia kell a várható eredmények hozzávetőleges időpontját és az interneten való közzétételének helyét, valamint utalást arra, hogy az eredmények ingyenesen állnak majd rendelkezésre. A kutatás eredményeit legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten. Ezen eredményeket legkésőbb abban az időpontban kell közzétenni, amikor azokat közlik bármely szervezet tagjaival.

(3) A támogatást közvetlenül a kutatási szervezet részére kell nyújtani, és az nem foglalhat magában mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalat részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást, és nem jelenthet ártámogatást az ilyen termékek előállítói részére.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(5) Az elszámolható költségek a 92/R. § (6) bekezdésében említett költségek.

Fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás * 

92/U. § *  (1) A fiatal innovatív vállalkozások részére támogatás akkor nyújtható, ha a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésének időpontjában hat évnél rövidebb ideje létezik.

(2) A projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 15%-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni.

(3) *  A támogatási összeg nem haladhatja meg az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget az EUMSz 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban, illetve az 1,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget az EUMSz 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban.

(4) A projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett csak egyszer részesülhet a támogatásban azon időszak alatt, amikor fiatal innovatív vállalkozásnak minősül.

A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás * 

92/V. § *  (1) *  A kirendelt munkatárs nem helyettesíthet más munkaerőt, hanem új munkahelyet kell betöltenie a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett vállalkozásnál, a kirendelő kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál pedig azt megelőzően kétéves munkaviszonnyal kell rendelkeznie. A kirendelt munkavállalóknak kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatniuk a támogatásban részesülő KKV-nál.

(2) A elszámolható költségek a magasan képzett munkaerő kölcsönzésének és foglalkoztatásának KKV-knál felmerült költségei, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit és a kirendelt munkatárs munkába járási juttatásait.

(3) A magasan képzett munkavállalók kölcsönzésére vonatkozó támogatás esetén a KKV részére nyújtott tanácsadás költségei nem minősülnek elszámolható költségnek.

(4) A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás maximális támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, legfeljebb 3 éves időszakra, vállalkozásonként és kölcsönzött személyenként.

Képzési célú támogatások * 

92/X. § *  (1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani.

(2) *  E rendelet alapján képzési támogatás a projektgazdával, illetőleg a végső kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.

(3) Elszámolható költségek:

a) az oktatók személyi jellegű költségei,

b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,

c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszköz,

d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,

e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,

f) a képzésben részt vevők személyi jellegű költségei és az elszámolható közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig. Ami a képzésben részt vevők személyi jellegű költségeit illeti, csak a tényleges képzésben eltöltött idő - a termelésben töltött idő levonása után - vehető számításba.

(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

(5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg a (6)-(7) bekezdésben meghatározott mértékeket.

(6) A maximális támogatási intenzitás

a) általános képzés esetén a támogatható költségek 60%-a;

b) speciális képzés esetén a támogatható költségek 25%-a.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás azonban az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a) 10 százalékponttal, a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén.

b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásnak nyújtják.

(8) Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok * 

92/Y. § *  (1) *  A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

A közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok * 

92/Z. § *  (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás kaphat.

(2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.

(4) *  A projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak teljesülése ellenőrizhető.

Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok * 

92/Zs. § *  A projektgazda, illetőleg a végső kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

93. § *  A finanszírozási mechanizmusok keretében annak a pályázónak nyújtható támogatás, aki megfelel az Áht. rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó előírásainak.

12. Fejezet * 

Záró rendelkezések

94. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

94/A. § *  (1) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű, valamint a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni.

(2) Ez a rendelet:

a) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 9-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3. 2008. 08. 09. 3-47. o.) II. fejezetének 1. Szakasza, 4. Szakasza, 7. Szakasza, 8. Szakasza, 9. Szakasza,

b) *  a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006. 12. 28., 5. o.),

c) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 2005.11.29., 67.o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

94/B. § * 

95. § * 

96. § * 


  Vissza az oldal tetejére