A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

9/2007. (III. 30.) KvVM rendelet

az Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület létesítéséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az erdőkre vonatkozóan a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § Védetté nyilvánítom Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület elnevezéssel az Érd 24575/1, 24576/1, 24593, 24599, 24602/1-2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 9,3 hektár kiterjedésű területet.

2. § A védetté nyilvánítás célja a Mezőföld mára elpusztult, illetve átalakult löszvegetációja Budapest közelében jelenleg ismert legnagyobb összefüggő maradványának, benne többek között a fokozottan védett bíbor sallangvirágnak és a ritkaságszámba menő védett zöldikének a megőrzése.

3. § (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

(2) A terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és - erdő esetében - a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó együttesen látja el.

(3) A terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 9/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez

Az Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

Őrizze meg:

- a terület fajgazdagságban egyedülálló lösztársulásainak természetes mintázatát, annak teljes fajkészletével, különösen az alföldi körülmények között ritkának számító növény-előfordulásokkal [bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum), zöldike (Coeloglossum viride)] együtt,

- a természetes és természetszerű élőhelyeket, növelje ezek kiterjedését,

- a jellegzetes földtani képződményeket és természetes felszínformákat, továbbá küszöbölje ki a talajdegradációs folyamatokat,

- biztosítsa a terület további, természetvédelmi célú kutatását.

2. Természetvédelmi stratégiák

- A löszgyepek fajgazdagságának és természetközeli struktúrájának fenntartása, területük növelése, a védett állat- és növényfajok (különös tekintettel a bíbor sallangvirágra és a zöldikére) egyedszámának, állományának fenntartása, illetve növelése.

- A degradált területeken lévő társulások fajkészletének és mintázatának közelítése a természetes állapothoz.

- A fás területeken az őshonos fafajok kedvező elegyarányának beállítása.

- Az invazív fajok visszaszorítása, illetve terjedésük megakadályozása.

- A löszpusztai tölgyesek zavartalanságának biztosítása.

- A terület- és földhasználatnak a természetvédelem érdekei szerinti megfelelő korlátozása. A terület kiskertként való használatának megelőzése, illetve megszüntetése.

- A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység a természetvédelem érdekeinek megfelelő korlátozása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint - a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza.

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Erdők kezelése

- A terület északnyugati részén (Érd 24575/1 és 24576/1 hrsz.) a nem őshonos fafajok, különösen az akác és a bálványfa egyedeit kíméletes és egyenletes fahasználatok során mechanikus és kíméletes eszközökkel el kell távolítani, a holt faanyagot a területen kell hagyni. Törekedni kell a jelenlegi erdő területen - helyben szedett tölgymakk gyepszint kímélő mesterséges ültetésével - az élőhelyre jellemző lösztölgyes kialakítására.

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

- A Kakukk-hegy oldalában (Érd 24593 és 24599 hrsz.) a fajgazdag, természetközeli struktúrájú gyepterületeken megjelenő őshonos cserjéket és a fás területek széléről terjedő fásszárúakat ki kell vágni. Cserjefajok és nem őshonos fafajok megjelenő egyedeit mechanikus és kémiai módszerek kombinálásával el kell távolítani a gyepterületekről. A löszpusztai tölgyes foltjait érintetlenül kell hagyni. E terület északkeleti sávjában az agresszíven terjeszkedő orgonát rendszeres kezeléssel kell visszaszorítani, az egyéb cserjefajok terjedését meg kell akadályozni.

- A terület délkeleti részén (Érd 24602/1-2 hrsz.) a cserjésben lévő gyepfoltokat mechanikus módszerekkel növelni kell, akár az őshonos fásszárú fajok rovására is. A gyepterületeket évente kézi erővel le kell kaszálni. A gyomfa fajok egyedeit mechanikus és kémiai módszerek kombinálásával kell eltávolítani a területről.

- A terület északnyugati részén (Érd 24575/1 és 24576/1 hrsz.) a nem őshonos fafajok egyedeit mechanikus és kémiai eszközökkel el kell távolítani a záródott cserjésből. A feketefenyő (Pinus nigra) kikelő magoncait mechanikus módszerekkel el kell távolítani.

- A beavatkozások során levágott növényi anyagot haladéktalanul el kell távolítani a területről.

- A fenti természetvédelmi kezelési tevékenységeket szeptember 1. után kell elvégezni.

- A terület szélén meg kell hagyni vagy ki kell alakítani egy őshonos fajokból álló cserje sávot.

- A terület eseti engedéllyel látogatható, illetve vehető igénybe oktatási, bemutatási célra. A területen csak a védelem érdekeivel összefüggő kutatások végezhetőek, továbbá csak a természetvédelmi kezelésekhez szükséges terület- és földhasználat lehetséges.

3.2.2. Látogatás, oktatás és bemutatás

- A terület a természetvédelmi hatóság előzetes eseti engedélyével látogatható, illetve vehető igénybe oktatási, bemutatási célra.

3.2.3. Kutatás, vizsgálatok

- A területen csak a természetvédelmi célkitűzések elérését elősegítő, azt támogató kutatások végezhetők.

- A kutatást végzőnek a kutatás eredményeit tartalmazó kutatási jelentés egy példányát az illetékes természetvédelmi hatóság és a nemzeti park igazgatóság részére el kell juttatnia.

- A területen évente bíbor sallangvirág és a zöldike fajok tekintetében állományszámlálást kell végezni.

3.2.4. Terület- és földhasználat

- A területen tilos a mezőgazdasági művelés, a gazdasági célú erdőhasználat, a vadgazdálkodás, valamint az ipari és a bányászati tevékenység.

- Épület, építmény, sportpálya, vonalas infrastruktúra, illetve közmű eleme a területen nem létesíthető.

- A terület határán kizárólag a tájba illő kerítés építhető.


  Vissza az oldal tetejére