A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Védetté nyilvánítom Csombárdi-rét természetvédelmi terület elnevezéssel a Somogy megyében, Mezőcsokonya községhatárban lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 53,4 hektár kiterjedésű területet.
2. § A védetté nyilvánítás célja a terület változatos, mozaikos élőhely-együttesének (vizes élőhelyek, homoki legelők és üde kaszálórétek) megóvása, valamint védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, illetve a Belső-Somogyra jellemző tájképi értékek megőrzése, továbbá a terület természetvédelmi célú bemutatása.
3. § (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), amely ellátja a terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket.
(2) A terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. számú melléklet tartalmazza.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Mezőcsokonya
097/2; 098; 099/15; 099/18; 099/19; 0100; 0101; 0103; 0104 hrsz.-ből 1,8 ha (0104a); 0104 hrsz.-ből 0,8 ha (0104b)
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
- A belső-somogyi homokvidék északkeleti részének természetes növény- és állatvilágának, valamint jellegzetes tájképi értékeinek megőrzése, fenntartása.
- A terület védett növény- és állatfajainak [pl. vidrafű (Menyanthys trifoliata); keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium); kosbor fajok (Orchis sp); fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp.nigricans); vidra (Lutra lutra)] és változatos, mozaikos élőhelyegyüttesének megőrzése.
- A terület természetes vizes élőhelyeinek (pl. láp- és mocsárrétek, zsombékosok és magassásrétek) helyreállítása és megőrzése.
- Természetvédelmi célú kutatási tevékenység, oktatás, bemutatás és szemléletformálás elősegítése.
2. Természetvédelmi stratégiák
- A terület jelenlegi természeti és táji értékeinek kialakulásához vezető extenzív, hagyományos gazdálkodási módok folytatása, ösztönzése.
- A területen lévő halastó természetvédelmi szempontú hasznosítása.
- A természetvédelmi céloknak megfelelő ökológiai szemléletű vízgazdálkodás a vizek lefolyásának lassításával.
- Az agresszívan terjeszkedő tájidegen fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.
- Szemléletformálás, a lakosság tájékoztatása, bevonása a természetvédelmi célok megvalósítására irányuló tevékenységekbe.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
A természetvédelmi kezelés részletes előírásait - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdése c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint - a 3.1-3.2. fejezet tartalmazza.
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása
- A hagyományos extenzív gazdálkodási tevékenység folytatása, legeltetéses állattartás és kaszálás a gyepek megőrzése érdekében.
- A vízfolyások feltöltődő mederszakaszait csak különösen indokolt esetben szabad újra mélyíteni a természetvédelmi hatóság engedélyével, az igazgatósággal egyeztetetett módon.
- Szükség esetén (elsősorban természetes eredetű) akadályok elhelyezésével kell elősegíteni a patakmedrek természetes állapothoz hasonló lefutásának kialakulását.
3.1.2. Fajok védelme
- A gyepek legeltetésekor figyelemmel kell lenni a védett növényfajok életciklusára. A legeltetést a védett növényfajok termőhelyén csak azok termésérése után, legkorábban május 15-én szabad megkezdeni.
3.1.3. Látogatás
- A látogatócsoportok létszáma legfeljebb 25-30 fő lehet. Ennél nagyobb létszámú csoportok esetén az igazgatóság által biztosított szakvezetőt kell igénybe venni a látogatáshoz.
- Technikai sportok és a védett természeti, valamint a táji értékeket veszélyeztető tevékenységek nem folytathatók a területen.
- A védett (és különösen a fokozottan védett) állatfajok élettevékenységét (fészkelését, táplálkozását stb.) a látogatók nem zavarhatják.
3.1.4. Oktatás és bemutatás
- A terület kialakulását, fejlődéstörténetét, természeti, táji értékeit és megőrzésük jelentőségét bemutató tanösvényt és tájékoztató táblákat kell létesíteni.
3.1.5. Terület- és földhasználat
- A területen található földutak gépjárművel nem vehetők igénybe, kivéve a természetvédelmi kezelés és a területen jogszerűen végzett tevékenységek megvalósítása érdekében történő gépjárműhasználatot.
- A területen tilos a hulladékelhelyezés.
- Tűzgyújtáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye és az igazgatósággal való előzetes egyeztetés szükséges.
3.1.6. * Vadgazdálkodás
- A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjére kell csökkenteni.
- A vadászati létesítményeket a természetvédelem, turizmus, kutatás szempontjait figyelembe véve kell elhelyezni a területen. A vadászati létesítmények engedélyezési eljárása során a természetvédelmi hatóság a szakkérdés vizsgálata során az igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével jár el.
- A területen vadat vonzó vadgazdálkodási berendezés (sózó, szóró) elhelyezése tilos.
3.1.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek
- A legelőn található idős fák kivágása csak különösen indokolt esetben, az igazgatósággal való előzetes egyeztetéssel és a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.
3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Gyepek kezelése
- A gyepeket a láprétek és nedves területek kivételével legeltetni kell, elsősorban őshonos háziállat-fajtákkal.
- A legelőkön szükség esetén cserjeirtást kell végezni.
- A legelő állatállomány létszámát csak a rendelkezésre álló legelők kiterjedésével és hozamával összhangban szabad emelni, a túllegeltetést kerülni kell.
- A nedves gyepterületeket kaszálással kell kezelni. A lekaszált növényi anyagot a kaszálást követő egy hónapon belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani a területről, lehetőleg kézi erővel.
- Az üde lápréteken a rendszeres használatot mellőzni kell.
3.2.2. Halastavak kezelése
- A halgazdálkodást a természetes halfaj-összetétel biztosításával, a területen honos halfajoknak a víztest méretével és típusával összhangban történő telepítésével kell végezni.
- Halászati tevékenység csak a természetvédelmi szempontoknak és célkitűzéseknek alárendelten folytatható.
- A halak etetését minimalizálni kell, a gazdálkodást a természetes eltartóképességre kell alapozni.
- A halastó töltéseit folyamatosan karban kell tartani.
