A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya a megfigyelési kötelezettség alá tartozó, a mellékletben meghatározott vízilétesítményekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a más jogszabályokban előírt felülvizsgálatokra (így például: vízügyi felügyelet, védmű felülvizsgálat), továbbá a vízépítési művek (műtárgyak), környezeti monitoringjára, kivitelezésére, minőségellenőrzésére, valamint az új építmények (termékek) minősítésére vonatkozó jogszabályok alkalmazására.

2. § A jelentős vízgazdálkodási hatású vagy ilyen hatásnak kitett vízilétesítményeket, illetőleg azok főbb műtárgyait (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű vízilétesítmények) az állaguk és hatékonyságuk megőrzése, üzemképességük fenntartása, meghibásodásukból a környezetükre származható veszélyhelyzetek és károk megelőzése, az idővel szükségessé váló rekonstrukciójuk műszaki megalapozása érdekében - építésük és üzemelésük folyamán - e rendeletnek megfelelően rendszeres műszaki megfigyelés alá kell vonni.

3. § (1) A kiemelt jelentőségű vízilétesítmények műszaki megfigyelését úgy kell megtervezni, és ennek során az észleléseket (ellenőrző méréseket, egyéb vizsgálatokat) úgy kell végrehajtani, hogy az ezek eredményeként kapott adatok:

a) feltárják a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény és környezete kölcsönhatásának folyamatait és az észlelt jelenségek okait, valamint

b) alapul szolgáljanak a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény létesítése során hozandó döntésekhez, a biztonságos építéshez, a vízilétesítmény üzemeltetési szabályzatának kidolgozásához, aktualizálásához, továbbá

c) tegyék lehetővé a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetése során bekövetkező káros változások és meghibásodási folyamatok időben való felismerését, megelőzését, a hibák kijavítását, illetőleg a rendeltetésszerű, a vonatkozó (így például: munkavédelmi) jogszabályok szerinti biztonságos üzemelést, és

d) adjanak tájékoztatást a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény szükségessé váló rekonstrukciójának végrehajtásához.

(2) A vízilétesítmény megfigyelési adatainak folyamatos rögzítését, tárolását és feldolgozását, műszaki értékelését árvízi eseményt követően haladéktalanul, illetve legalább éves gyakorisággal végre kell hajtani.

(3) A villamos erőművekkel funkcionális egységet alkotó kiemelt jelentőségű vízilétesítmények megfigyelésére, a megfigyelés eredményeinek feldolgozására és értékelésére, valamint a teendő intézkedésekre, a vonatkozó műszaki és nautikai előírásokat egyaránt alkalmazni kell.

4. § (1) A megfigyelést el kell végezni a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény:

a) építésének időszakában, valamint

b) üzemelésének teljes ideje alatt, továbbá

c) üzemen kívül helyezése esetében a művek teljes megszüntetéséig (elbontásáig).

(2) Az (1) bekezdéstől függetlenül folyamatos megfigyelést és mérést kell végezni, amennyiben a vízállás eléri vagy meghaladja a felvízi vízmércén mért mértékadó árvízszintet.

(3) A megfigyelés során kapott adatokat:

a) a folyamatos észlelés esetén a műszaki szabályokban meghatározott gyakorisággal kell rögzíteni, és azokat összegyűjtve meg kell őrizni;

b) az esetenkénti észlelések eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A (2) bekezdés alapján gyűjtött és megőrzött adatokat haladéktalanul, míg a (3) bekezdés alapján gyűjtött és megőrzött adatokat a rögzítéstől számított 60 napon belül fel kell dolgozni az üzemeltetőnek, vagy az üzemeltető által megbízott szervnek, és azokat az észlelt jelenségek miatt szükségessé váló intézkedések meghatározása végett értékelni kell. Az adatokat a vízilétesítmény üzemelésének (fennállásának) teljes időtartama alatt meg kell őrizni.

5. § (1) A megfigyelés végrehajtásáról, az észlelt adatok rögzítéséről, gyűjtéséről és megőrzéséről, valamint feldolgozásáról és értékeléséről:

a) az építés időszakában a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény beruházója,

b) az üzembe helyezést (használatba vételt) követően, az üzemeltetés ideje alatt az elbontásig, a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetője

az arra szakértelemmel rendelkező útján gondoskodik.

(2) *  Nem vízügyi szerv kezelésében lévő kiemelt jelentőségű vízilétesítmény esetén a megfigyelések eredményeit az adatgyűjtő a rögzítéstől számított 30 napon belül köteles átadni a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak (a továbbiakban: igazgatóság).

(3) Ha a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetője nem vízügyi szerv, a megfigyeléssel kapcsolatos feladatokat akkor láthatja el, ha ehhez az igazgatóság hozzájárul.

6. § A megfigyelés eredményeinek megfelelő intézkedések kellő időben történő megtételéért:

a) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a beruházó,

b) Az 5. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az üzemeltető szervezet vezetője

a felelős.

7. § (1) A megfigyelést végző a megfigyelés feldolgozott és műszakilag értékelt eredményeinek megtárgyalására - helyszíni szemlével egybekötött - konzultációt köteles tartani:

a) a létesítés ideje alatt a műszaki szempontból szükséges gyakorisággal;

b) a létesítés befejezését követően fél éven belül;

c) az üzembe helyezés után két és öt évvel, majd ezt követően tízévenként.

(2) Az (1) bekezdésen foglaltaktól függetlenül konzultációt kell tartani a 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(3) A konzultáción ismertetni kell a megfigyelések eredményeit, értékelni kell a vízilétesítmény állagát és üzemelését, a tervezési és kivitelezési munkát, és meg kell határozni a vízilétesítménnyel kapcsolatban esetleg szükségessé vált intézkedéseket.

(4) A konzultáción részt vesz a megfigyelést végző, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízilétesítményt kezelő szerv, illetve az igazgatóság.

8. § A megfigyelési rendszert szaktervező dolgozza ki, és annak terveit, ideértve az adatrögzítés, -gyűjtés és -megőrzés, valamint a -feldolgozás és -értékelés módozatait is, a vízilétesítmény kiviteli terveivel együtt szolgáltatja, továbbá az annak működésére vonatkozó előírásokat a vízilétesítmény üzemelési szabályzatában meghatározza. Ezek keretében meg kell határozni azokat a mérési határértékeket, illetőleg jelenségeket is, amelyek elérése, illetőleg fellépése esetén a műszakilag szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni.

9. § * 

10. § (1) E rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az üzemeltetőnek a már üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmények esetén az 5. § (3) bekezdés szerinti hozzájárulást 2009. január 1-jéig kell megszerezni.

(3) * 

(4) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő és műszaki tervek nélkül is elvégezhető észleléseket az üzemeltető szerv köteles e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül megkezdeni és folytatni mindaddig, amíg a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének tervei megvalósulnak.

Melléklet a 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez * 

Az üzemelő és rendszeres megfigyelési kötelezettség alá tartozó kiemelt jelentőségű vízilétesítmények

A B
1 1. Vízlépcsők (duzzasztóművek), esetleg hajózsilippel és vízerőművel
2 Duna: Dunakiliti vízlépcső és létesítményei
3 Kvassay zsilip
4 Tassi zsilip
5 Mosoni-Duna: Mosonmagyaróvári duzzasztómű
6 Lajta: Lajta duzzasztó (Mosonmagyaróvár)
7 Fertő tó: Mekszikópusztai zsilip
8 Rába: Szentgotthárdi duzzasztómű
9 Nicki duzzasztómű létesítményei és vízerőtelep
10 Rábca: Rábca torkolati műtárgy árvízkapu
11 Marcal: Marcal duzzasztó
12 Balaton: Siófoki leeresztő zsilip, hajózsilip
13 Balatonkiliti duzzasztómű
14 Kis-Balaton: Kis-Balaton 4T műtárgy
15 Kis-Balaton 21T műtárgy
16 Sió: Sió torkolati mű
17 Velencei-tó: Dinnyési zsilip
18 Tisza: Tiszalöki Vízlépcső
19 Kiskörei Vízlépcső
20 Túr: Túr bukó
21 Hernád: Gibárti duzzasztómű
22 Felsődobszai duzzasztómű
23 Bőcsi duzzasztómű
24 Takta: Kesznyéteni árvízkapu
25 Körösök: Gyulai duzzasztómű
26 Békésszentandrási duzzasztómű
27 Békési duzzasztómű
28 Körösladányi duzzasztómű
29 Bökényi duzzasztómű
30 Hortobágy-Berettyó: Ágotai vészelzárómű
31 2. Hajózható csatornák és műtárgyaik
32 Keleti-főcsatorna beeresztő és hajózsilip, Tiszavasvárinál
33 Keleti-főcsatorna Balmazújvárosi bukó
34 Deák Ferenc zsilip, Bajánál
35 Lónyay Főcsatorna torkolati mű, Gávavencsellőnél
36 3. Völgyzárógátas és hullámtéri tározók és műtárgyaik
37 Rakacai-víztározó
38 Lázbérci-víztározó
39 Köszörű-völgyi víztározó
40 Csórréti-víztározó
41 Komra-völgyi víztározó
42 Hasznosi-víztározó
43 Markazi-víztározó
44 Fehérvárcsurgói-tározó
45 Tatai Öreg-tó Vecserei zsilip
46 Góri-tározó zsilipje
47 Alsószenterzsébeti-tározó műtárgya
48 Kebele-tározó műtárgya
49 Lukácsházi-tározó műtárgya
50 Nagyteveli-tározó (I. sz.) egyesített műtárgya
51 Szamos-Kraszna-közi tározó
52 Beregi-tározó
53 Tiszaroffi árapasztó-tározó északi és déli töltő-ürítő műtárgyai
54 Nagykunsági árapasztó-tározó vízbeeresztő és leeresztő műtárgya
55 Hanyi-Tiszasülyi árapasztó-tározó vízbeeresztő és leeresztő műtárgya
56 4. Vízkivételek
57 Mosoni-Duna: Iparcsatorna torkolati műtárgy, árvízkapu (Győr)
58 Mosoni-Duna: Rajkai vízkivételi zsilip (1. sz.)
59 Mosoni-Duna: Víg zsilip (6. sz.)
60 Nyugati-főcsatorna beeresztőzsilip
61 Nagykunsági-főcsatorna beeresztőzsilip
62 Jászsági-főcsatorna beeresztőzsilip
63 Kiskunsági-főcsatorna beeresztőzsilip
64 Hortobágy-Berettyó árvízkapu
65 Tiszai Hőerőmű vízkivétele
66 Paksi Erőmű vízkivétele
67 Dunai Hőerőmű vízkivétele
68 5. Víz- és szennyvíztisztító telepek
69 Észak-pesti szennyvíztisztító-telep

  Vissza az oldal tetejére