A jogszabály mai napon ( 2024.04.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

151/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet

a Kerecsendi-erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Országos Természetvédelmi Tanács 1018/1959. számú határozatával védetté nyilvánított Kerecsendi-erdő természetvédelmi terület védettségét fenntartom.

2. § (1) A Kerecsendi-erdő természetvédelmi terület kiterjedése 119,6 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Kerecsend 071/3, 071/4.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő 071/3 helyrajzi számú ingatlan területe az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősül.

3. § A védettség indoka és célja a természetes állapotú tatárjuharos lösztölgyes maradványerdő és a benne található természeti értékek megőrzése.

4. § *  (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

(2) A Kerecsendi-erdő természetvédelmi kezelési tervét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 151/2007. (XII. 27.) KvVM rendelethez * 

A Kerecsendi-erdő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. Magyarország legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb élővilágú lösztölgyes maradványának megőrzése, fenntartása.

1.2. A területen található cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, löszpusztarétek és sziki erdőspuszta-rétek természetes vagy természetszerű életközösségeinek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása.

1.3. A terület táji és természeti adottságainak megőrzésével, fenntartásával a középhegységi és a síkvidéki területek közötti ökológiai kapcsolatok fenntartásában betöltött összekötő, közvetítő szerepének fenntartása, erősítése.

1.4. A területen előforduló védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű növény- és állatfajok, valamint élőhelyeik megőrzése, fenntartása különös tekintettel az erdők különleges botanikai értékeire és a nem záródott erdőfoltokban, nyiladékok mentén fennmaradt pusztai sztyepp és erdőssztyepp elemekre, mint például a macskahere (Phlomis tuberosa), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), pázsitos- és tarka nőszirom (Iris graminea-, variegata), nagyezerjófű (Dictamnus albus), janka-tarsóka (Thlapsi jankae) fajokra; valamint gazdag rovarvilágára különös tekintettel a magyar tavaszi fésűsbagolylepke (Dioszeghyana schmidtii), kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) fajokra.

1.5. A terület természeti értékeinek feltárását, fenntartását célzó kutatások természeti feltételeinek biztosítása.

1.6. A terület természeti értékeinek oktatási, környezeti nevelési, ismeretterjesztési célú bemutatása.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A tatárjuharos lösztölgyes és az egyéb természetes vagy természetszerű erdei életközösségek megőrzése érdekében gazdasági célú hasznosítás, faanyag-termelés helyett a területen a természetvédelmi kezelésért és vagyonkezelésért felelős Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) természetvédelmi célú erdőkezelést végez a 3.2.3. pontban foglaltak szerint.

2.2. A löszpusztarétek és a sziki erdőspuszta-rétek fenntartása - lehetőség szerint a hagyományos területhasználat módszereit alkalmazó - aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.3. Az idegenhonos fajok állományainak átalakítása őshonos fajú állományokra. A nem őshonos vagy tájidegen, a termőhelynek nem megfelelő fafajokból álló erdőkben fokozatos szerkezetátalakítással az akác, vörös tölgy, hárs és korai juhar állományok cseréje őshonos, a termőhelynek megfelelő állományokra.

2.4. Az élőhelyek természetességi állapotának, mozaikosságának, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.5. Az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő fajok terjedésének megakadályozása, állományaik eltávolítása a területről.

2.6. A pusztai és erdőssztyepp fajok védelme érdekében a területen található nyiladékok és tisztások esetében a fás növényzet térnyerésének megakadályozása aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.7. A terület természetvédelmi kezelését megalapozó kutatások, vizsgálatok elősegítése, támogatása.

2.8. A terület természeti értékeinek bemutatása elsősorban oktatási, környezeti nevelési, ismeretterjesztési céllal a turisztikai hasznosítás alárendeltsége mellett.

2.9. A természetvédelmi célkitűzések megvalósítását akadályozó, veszélyeztető hasznosítási módok, tevékenységek korlátozása, tiltása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Táj- és kultúrtörténeti értékek

Új építmény tervezése és létesítése során gondoskodni kell a terület tájképi adottságaival való összhangot és a tájképi integritást biztosító tájba illesztésről.

3.1.2. Látogatás

3.1.2.1. A terület a tanösvény kijelölt útvonala és a 3.1.2.2. pontban említett esetek kivételével az igazgatósággal előzetesen egyeztetve, szakvezetés igénybe vételével látogatható.

3.1.2.2. Gépjárművel való közlekedés csak a meglévő erdei utakon, a 2. pontban foglaltak megvalósítása érdekében végzett tevékenység során vagy vadgazdálkodási céllal lehetséges. Amennyiben a területtel szomszédos ingatlanok egyéb úton történő megközelítése nem lehetséges, a szomszédos ingatlanok tulajdonosai, valamint az ott jogszerű tevékenységet folytatók számára biztosítani kell a gépjárművel való áthaladást a terület útjain.

3.1.3. Kutatás, vizsgálatok

A területen csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban lévő kutatás végezhető, a természeti értékek károsítása nélkül. A kutatás eredményeit tartalmazó publikációk, kiadványok digitális változatát elérhetővé kell tenni az igazgatóság számára.

3.1.4. Terület- és földhasználat

3.1.4.1. Technikai sporttevékenység nem végezhető a területen.

3.1.4.2. Vadaskert, fácánnevelő és -kibocsátó telep létesítése tilos.

3.1.4.3. Nem őshonos vagy tájidegen vadfaj nem telepíthető a területre.

3.1.4.4. Vadászati, vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kihelyezésének tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal tájékoztatni szükséges az igazgatóságot.

3.1.5. Természetvédelmi infrastruktúra

A tanösvény és a természetvédelmi bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló egyéb építmények, létesítmények üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése az igazgatóság feladata.

3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Szántó művelési ágú területek kezelése

3.2.1.1. Az igazgatóság gondoskodik a 071/3f hrsz.-ú ingatlan művelési ágának gyep művelési ágra módosításáról, az ingatlanon gyep kialakításáról, majd ezt követően a gyep fenntartásáról.

3.2.1.2. A területen működő faiskolában idegenhonos, agresszíven terjeszkedő fafaj termesztése tilos.

3.2.2. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

3.2.2.1. Gyep fenntartása során tilos a tápanyag-utánpótlás, a felülvetés és a vegyszerhasználat - utóbbi esetben az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő cserje- és fafajok elleni vegyszeres védekezés kivételével.

3.2.2.2. Gondoskodni kell az agresszíven terjeszkedő cserjefajok, továbbá az idegenhonos vagy tájidegen fafajok gyepen megjelenő egyedeinek eltávolításáról, e fajok terjedésének megakadályozásáról. Az e célból történő vegyszerhasználat során a 3.2.3.4. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

3.2.2.3. Lágyszárú idegenhonos fajok terjeszkedését mechanikai módszerekkel kell megakadályozni.

3.2.2.4. Gyep feltörése tilos.

3.2.3. Erdők kezelése

3.2.3.1. Erdő művelési ágának megváltoztatása tilos.

3.2.3.2. Őshonos fafajokból álló erdőben a biológiai sokféleség megőrzését, a természetes állapotra jellemző fajösszetétel, tér- és korszerkezet kialakítását vagy fenntartását folyamatos erdőborítás mellett kell biztosítani.

3.2.3.3. Idegenhonos fafajú erdőállományok termőhelynek megfelelő, őshonos fajokból álló elegyes állományokra való átalakítását fokozatosan, folyamatos erdőborítás biztosításával kell elvégezni.

3.2.3.4. Idegenhonos, agresszíven terjeszkedő fafajok egyedeinek eltávolítása, terjedésük megakadályozása érdekében indokolt esetben vegyszeres beavatkozás is alkalmazható. A vegyszeres beavatkozás engedéllyel, pontszerűen, tuskókenéssel, törzsfúrással az élőhely és a védett fajok teljes kímélete mellett történhet.

3.2.3.5. Biztosítani kell a fekvő és álló holtfa-készlet teljes kíméletét. Ez alól kivételt képez az előre nem látható esemény (pl. széldöntés, jégtörés, erdőtűz) során keletkezett új holtfa, amely kitermelhető, de az új holtfa becsült össztérfogatának legalább 20%-át a területen vissza kell hagyni. A területen különböző típusú (pl. tövön száradt faegyedek, törzscsonkok, tuskók), méretű és változatos térbeli eloszlású holtfa-készletet kell biztosítani.

3.2.3.6. A természetvédelmi célú erdőkezelés során meg kell őrizni az őshonos elegyfa fajok egyedeit, a vadgyümölcs, az odvas, a „böhöncösödő” faegyedeket és az erdőszegélyeket.

3.2.3.7. Fahasználatokat és faanyagmozgatást - élet és vagyon, valamint az erdő egészségének védelme érdekében végzendő, halaszthatatlan beavatkozások kivételével - csak a talaj fagyott vagy száraz állapotában lehet végezni.

3.2.3.8. Az erdei tisztásokat és a nyiladékokat rendszeres kaszálással és szárzúzással kell fenntartani.

3.2.4. Művelésből kivett területek kezelése

Tilos idegenhonos cserje- és fafajok telepítése.