A jogszabály mai napon ( 2020.02.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.


153/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet

az Élelmiszersegély Egyezmény kihirdetéséről

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad az Élelmiszersegély Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.

2. § A Kormány az Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

3. § Az Egyezmény hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Food Aid Convention 1999


The Parties to this Convention,

Having reviewed the Food Aid Convention 1995 and its objective of securing at least 10 million t of food aid annually in the form of grain suitable for human consumption, and wishing to confirm their desire to maintain international cooperation on food aid matters among member governments;

Recalling the Declaration on World Food Security and the World Food Summit plan of action adopted in Rome in 1996, in particular the commitment to achieve food security for all and to an ongoing effort to eradicate hunger;

Desiring to enhance the capacity of the international community to respond to food emergency situations and to improve world food security, through the assurance of supplies of food aid irrespective of world food price and supply fluctuations;

Recalling that, in their 1994 Marrakesh decision on measures concerning least-developed countries and net food-importing developing countries, ministers of WTO member countries agreed to review the level of food aid established under the Food Aid Convention as further elaborated at the 1996 Singapore Ministerial Conference;

Recognising that the recipients and members have their own policies on food aid and related matters, and that the ultimate objective of food aid is the elimination of the need for food aid itself;

Desiring to improve the effectiveness and quality of food aid as a tool in support of food security in developing countries, particularly to alleviate poverty and hunger of the most vulnerable groups, and to improve member coordination and cooperation in the field of food aid,

have agreed on the following:



Article I

The objectives of this Convention are to contribute to world food security and to improve the ability of the international community to respond to emergency food situations and other food needs of developing countries by:

(a) making appropriate levels of food aid available on a predictable basis, as determined by the provisions of this Convention;

(b) encouraging members to ensure that the food aid provided is aimed particularly at the alleviation of poverty and hunger of the most vulnerable groups, and is consistent with agricultural development in those countries;

(c) including principles for maximising the impact, the effectiveness and quality of the food aid provided as a tool in support of food security;

(d) providing a framework for cooperation, coordination and information-sharing among members on food aid related matters to achieve greater efficiency in all aspects of food aid operations and better coherence between food aid and other policy instruments.

Article II

(a) Under this Convention, unless the context otherwise requires, any reference to:

(i) ‘cif’ means cost, insurance and freight;

(ii) ‘commitment’ means the minimum amount of food aid to be provided annually by a member under Article III(e);

(iii) ‘Committee’ means the Food Aid Committee referred to in Article XV;

(iv) ‘contribution’ means the amount of food aid provided and reported to the Committee by a member annually in accordance with the provisions of this Convention;

(v) ‘Convention’ means the Food Aid Convention 1999;

(vi) ‘DAC’ means the Development Assistance Committee of the OECD;

(vii) ‘developing country’ means any country or territory eligible to receive food aid under Article VII;

(viii) ‘eligible product’ means a product, referred to in Article IV, which may be provided as food aid by a member as its contribution under this Convention;

(ix) ‘Executive Director’ means the Executive Director of the International Grains Council;

(x) ‘fob’ means free on board;

(xi) ‘food’ or ‘food aid’ includes, as appropriate, a reference to seed for food crops;

(xii) ‘member’ means a party to this Convention;

(xiii) ‘micro-nutrients’ means vitamins and minerals used to fortify or complement food aid products which are eligible, under Article IV (c), to be counted as a member’s contribution;

(xiv) ‘OECD’ means the Organisation for Economic Cooperation and Development;

(xv) ‘products of primary processing’ include:

- cereal flours,

- cereal groats and cereal meal,

- other worked cereal grains (e.g. rolled, flaked, polished, pearled and kibbled, but not further prepared) except husked, glazed, polished or broken rice,

- germ of cereals, whole, rolled, flaked or ground,

- bulgur, and

- any other similar grain product which the Committee may decide;

(xvi) ‘products of secondary processing’ include:

- macaroni, spaghetti and similar products, and

- any other product, whose manufacture involves the use of a product of primary processing, which the Committee may decide;

(xvii) ‘rice’ includes husked, glazed, polished or broken rice;

(xviii) ‘Secretariat’ means the Secretariat of the International Grains Council;

(xix) ‘tonne’ means a metric ton of 1 000 kilograms;

(xx) ‘transport and other operational costs’, as listed in Annex A, mean costs beyond the fob stage or, in the case of local purchases, beyond the point of purchase, associated with a food aid operation, which may be counted in whole or in part towards a member’s contribution;

(xxi) ‘value’ means the commitment of a member in a convertible currency;

(xxii) ‘wheat equivalent’ means the amount of a member’s commitment or contribution as evaluated in accordance with Article V;

(xxiii) ‘WTO’ means the World Trade Organisation;

(xxiv) ‘year’ means the period from 1 July to the following 30 June, unless otherwise stated.

(b) Any reference in this Convention to a ‘government’ or ‘governments’ or ‘member’ shall be construed as including a reference to the European Community (hereinafter referred to as the EC). Accordingly, any reference in this Convention to ‘signature’ or to the ‘deposit of instruments of ratification, acceptance, or approval’ or ‘an instrument of accession’ or ‘a declaration of provisional application’ by a government shall, in the case of the EC, be construed as including signature or declaration of provisional application on behalf of the EC by its competent authority and the deposit of the instrument required by the institutional procedures of the EC to be deposited for the conclusion of an international agreement.

(c) Any reference in this Convention to a ‘government’, or ‘governments’,’ or ‘member’, shall be understood, where appropriate, to include a reference to any separate customs territory within the meaning of the General Agreement on Tariffs and Trade or of the Agreement Establishing The World Trade Organisation.



Article III
Quantities and quality

(a) Members agree to provide food aid to developing countries or the cash equivalent thereof in the minimum annual amounts specified in paragraph (e) below (hereinafter referred to as ‘the commitment’).

(b) The commitment of each member shall be expressed in either tonnes of wheat equivalent or in value or in a combination of tonnage and value. Members expressing their commitment in value terms shall also specify a guaranteed annual tonnage.

(c) In the case of members expressing their commitment in value terms or in a combination of tonnage and value, the value may include the transport and other operational costs associated with the food aid operations.

(d) Whether its commitment is expressed in tonnage, in value, or in a combination of tonnage and value, a member may also include an indicative value representing its total estimated cost, including the transport and other operational costs associated with the food aid operations.

(e) Subject to the provisions of Article VI, the commitment of each member shall be:

Member Tonnage (1)
(wheat equivalent)
Value (1)
Total indicative value
Argentina 35 000 -
Australia 250 000 - AUD 90 (2)
Canada 420 000 - CAD 150 (2)
European Community and its Member States 1 320 000 EUR 130 (2) EUR 422 (2)
Japan 300 000 -
Norway 30 000 - NOK 59 (2)
Switzerland 40 000 -
United States of America 2 500 000 _ USD 900 to 1 000 (2)
(1) Members shall report their food aid operations in line with the relevant Rules of Procedure.
(2) Includes transport and other operational costs.

(f) Transport and other operational costs, when counted towards a member’s commitment, must be incurred as part of a food aid operation which is also eligible to be counted towards a member’s commitment.

(g) In respect of transport and other operational costs, a member cannot count more than the acquisition cost of eligible products towards its commitment, except in the case of internationally recognised emergency situations.

(h) Any member which has acceded to this Convention under paragraph (b) of Article XXIII shall be deemed to be listed in paragraph (e) of this Article, together with its commitment.

(i) The commitment of an acceding member referred to in paragraph (h) of this Article shall not be less than 20 000 tonnes or an appropriate value as the Committee may approve. This will normally apply in full starting in the first year during which the country is deemed by the Committee to have acceded to the Convention. However, to facilitate the accession of governments other than those referred to in paragraph (e) of this Article, the Committee may agree that an acceding member’s commitment should be phased in over a period of not more than three years, provided that the commitment is at least 10 000 tonnes or an appropriate value in the first year, and increases by at least 5 000 tonnes a year or an appropriate value in each succeeding year.

(j) All products provided as food aid shall meet international quality standards, be consistent with the dietary habits and nutritional needs of recipients and, with the exception of seeds, shall be suitable for human consumption.

Article IV

(a) The following products are eligible to be supplied under this Convention, subject to the specifications set out in the relevant Rules of Procedure:

(i) grains (wheat, barley, maize, millet, oats, rye, sorghum or triticale), or rice;

(ii) grain and rice products of primary or secondary processing;

(iii) pulses;

(iv) edible oil;

(v) root crops (cassava, round potatoes, sweet potatoes, yams, or taro), where these are supplied in triangular transactions or in local purchases;

(vi) skimmed-milk powder;

(vii) sugar;

(viii) seed for eligible products;

(ix) within the limits of paragraph (b) below, products which are a component of the traditional diet of vulnerable groups, or a component of supplementary feeding programmes, and which meet the requirements set out in Article III (j) of this Convention.

(b) The amount of food aid provided by a member in any year in fulfilling its commitment in the form of:

(i) all products included in paragraph (a)(vi) to (viii) of this Article shall not together exceed 15%, and no product, category may individually exceed 7%, of its commitment excluding transport and other operational costs;

(ii) all products included in paragraph (a)(ix) of this Article shall not together exceed 5%, and no product may individually exceed 3%, of its commitment excluding transport and other operational costs;

(iii) in the case of commitments expressed as a combination of tonnage and value, the percentages in subparagraphs (i) and (ii) above shall be calculated separately for tonnage and value, excluding transport and other operational costs.

(c) For the purposes of fulfilment of their commitments, members may provide micro-nutrients in conjunction with eligible products. They are encouraged to provide, when appropriate, fortified food aid products, particularly in emergency situations and targeted development projects.

Article V

(a) Contributions shall be counted in terms of their wheat equivalent, as follows:

(i) grain for human consumption shall be equal to wheat;

(ii) rice shall be determined by the international export price relationship between rice and wheat, in accordance with the methods set out in the Rules of Procedure;

(iii) products of primary or secondary processing of grains or of rice shall be determined by their respective grain or rice content, in accordance with the specifications set out in the Rules of Procedure;

(iv) pulses, seed of grain, rice or other food crops, and all other eligible products, shall be based on the costs of acquisition in accordance with the methods set out in the Rules of Procedure.

(b) In the case of contributions in the form of blends or mixtures of products, only the proportion of the blend or mixture which is made from eligible products shall be counted towards a member’s contribution.

(c) The Committee shall establish a Rule of Procedure to determine the wheat equivalent of fortified products and micro-nutrients.

(d) Contributions of cash for the purchase of eligible products supplied as food aid shall be evaluated either in accordance with the wheat equivalent of these products, or at prevailing international market prices of wheat, in accordance with the methods laid down in the Rules of Procedure.

Article VI
Carryover and carryforward

(a) Each member shall ensure that operations in respect of its commitment for one year are made to the maximum extent possible within that year.

(b) If a member is unable to provide that amount specified in paragraph (e) of Article III in a particular year, it shall report the circumstances to the Committee as soon as possible and, in any case, no later than the first session held after the end of that year. Unless the Committee decides otherwise, the unfulfilled amount shall be added to the member’s commitment for the following year.

(c) If a member’s contribution exceeds its commitment for any year, up to 5% of its overall commitment, or the amount of the excess, whichever is the smaller, may be counted as part of the member’s commitment for the following year.

Article VII
Eligible recipients

(a) Food aid under this Convention may be provided to the developing countries and territories which are listed in Annex B, namely:

(i) least-developed countries;

(ii) low-income countries;

(iii) lower middle-income countries, and other countries included in the WTO list of net food-importing developing countries at the time of negotiation of this Convention, when experiencing food emergencies or internationally recognised financial crises leading to food shortage emergencies, or when food aid operations are targeted on vulnerable groups.

(b) For purposes of paragraph (a), any changes made to the DAC list of developing countries and territories in Annex B(a) to (c) shall also apply to the list of eligible recipients under this Convention.

(c) When allocating their food aid, members shall give priority to least-developed countries and low-income countries.

Article VIII

(a) Food aid should only be provided when it is the most effective and appropriate means of assistance.

(b) Food aid should be based on an evaluation of needs by the recipient and the members, within their own respective policies, and should be aimed at enhancing food security in recipient countries. In responding to those needs, members shall pay attention to meeting the particular nutritional needs of women and children.

(c) Food aid for free distribution should be targeted on vulnerable groups.

(d) The provision of food aid in emergency situations should take particular account of longer-term rehabilitation and development objectives in the recipient countries and should respect basic humanitarian principles. Members shall aim to ensure that the food aid provided reaches the intended recipients in a timely manner.

(e) To the maximum extent possible, non-emergency food aid shall be provided by members on a forward planning basis, so that recipient countries may be able to take account, in their development programmes, of the likely flow of food aid they will receive during each year of this Convention.

(f) If it appears that, because of a substantial production shortfall or other circumstances, a particular country, region or regions is faced with exceptional food needs, the matter shall be considered by the Committee. The Committee may recommend that members should respond to the situation by increasing the amount of food aid provided.

(g) At the time of the identification of food aid needs, members or their partners shall endeavour to consult with each other at the regional and recipient country level, with a view to developing a common approach to needs analysis.

(h) Members agree, where appropriate, to identity priority countries and regions under their food aid programmes. Members will ensure transparency as to their priorities, policies and programmes, by providing information for other donors.

(i) Members will consult with each other, directly or through their relevant partners, on the possibilities for the establishment of common action plans for priority countries, if possible on a multiannual basis.

Article IX
Forms and terms of aid

(a) Food aid under this Convention may be supplied as:

(i) grants of food or of cash to be used to purchase food for or by the recipient country;

(ii) sales of food for the currency of the recipient country, which is not transferable and is not convertible into currency or goods and services for use by the donor members;

(iii) sales of food on credit, with payment to be made in reasonable annual amounts over periods of 20 years or more and with interest at rates which are below commercial rates prevailing in world markets.

(b) With respect only to food aid counted against a member’s commitment, all food aid provided to least-developed countries shall be made in the form of grants.

(c) Food aid under this Convention provided in the form of grants shall represent not less than 80% of a member’s contribution and, to the extent possible, members will seek progressively to exceed this percentage.

(d) Members shall undertake to conduct all food aid transactions under this Convention in such a way as to avoid harmful interference with normal patterns of production and international commercial trade.

(e) Members shall ensure that:

(i) the provision of food aid is not tied directly or indirectly, formally or informally, explicitly or implicitly, to commercial exports of agricultural products or other goods and services to recipient countries;

(ii) food aid transactions, including bilateral food aid which is monetised, are carried out in a manner consistent with the FAO ‘Principles of surplus disposal and consultative obligations’.

Article X
Transport and delivery

(a) The costs of transporting and delivering food aid beyond the fob stage shall, to the extent possible, be borne by the donors, particularly in the case of emergency food aid or food aid provided to priority recipient countries.

(b) In planning food aid operations, due account shall be taken of potential difficulties which may affect transport, processing or storage of food aid, and the effects that the delivery of the aid may have on marketing of local harvests in the recipient country.

(c) In order to make optimum use of available logistical capacity, members shall establish, as far as possible, with other food aid donors, recipient countries, and any other parties involved in the delivery of the food aid, a coordinated timetable for the delivery of their aid.

(d) Due reference to the payment of transport and other operational costs shall be made in any review of the performance of members under this Convention.

(e) Transport and other operational costs must be incurred as part of a food aid operation which is also eligible to be reported as part of a member’s contribution.

Article XI

(a) Members may provide their food aid bilaterally, through intergovernmental or other international organisations, or non-governmental organisations.

(b) Members shall give full consideration to the advantages of directing food aid through multilateral channels, in particular the World Food Programme.

(c) In developing and implementing their food aid operations, members shall make use, whenever possible, of information and competencies available within the relevant international organisations, whether intergovernmental or non-governmental, active in the field of food aid.

(d) Members are encouraged to coordinate their food aid policies and activities in relation to international organisations active in the field of food aid, with a view to strengthening the coherence of food aid operations.

Article XII
Local purchases and triangular transactions

(a) In order to promote local agricultural development, strenghten regional and local markets and enhance thelonger-term food security of recipient countries, members shall give consideration to using or directing their cash contributions for the purchase of food:

(i) for supply to the recipient country from other developing countries (triangular transactions); or

(ii) in one part of a developing country for supply to a deficit area in that country (local purchases).

(b) Cash contributions shall not normally be made to purchase food which is of the same type that the country which is the source of supply has received as bilateral or multilateral food aid in the same year as the purchase, or in a previous year if the food aid then received is still being used.

(c) To facilitate the purchase of food from developing countries, members shall, to the extent possible, provide to the Secretariat such information as is available to them on food surpluses that may exist, or are anticipated, in developing countries.

(d) Members shall pay particular attention to avoiding harmful effects on low-income consumers due to price changes resulting from local purchases.

Article XIII
Effectiveness and impact

(a) In all food aid transactions, members shall pay particular attention to:

(i) avoiding harmful effects on local harvests, production and marketing structures, by appropriately timing the distribution of food aid;

(ii) respecting local food habits and nutritional needs of the beneficiaries and minimising any possible negative effects on their eating habits;

(iii) facilitating the participation of women in the decision-making process and in the implementation of food aid operations, thus strengthening food security at the household level.

(b) Members shall endeavour to support the efforts of governments in recipient countries to develop and implement food aid programmes in a manner consistent with this Convention.

(c) Members should support and, where appropriate, contribute to strengthening the capacity and competence of recipient governments and the respective civil societies to develop and implement food security strategies to enhance the impact of food aid programmes.

(d) When food aid is sold within a recipient country, the sale shall be carried out, as far as possible, through the private sector and be based on market analysis. In targeting proceeds from such sales, priority shall be given to projects aiming to improve the food security of beneficiaries.

(e) Consideration should be given to reinforcing food aid by other means (financial aid, technical assistance, etc.) in order to strengthen its capacity to enhance food security and to increase the capacity of governments and civil society to develop food security strategies at all levels.

(f) Members shall endeavour to ensure coherence between food aid policies and policies in other sectors such as development, agriculture and trade.

(g) Members agree to consult to the extent possible with all partners concerned at the level of each recipient country to ensure monitoring of the coordination of food aid programmes and operations.

(h) Members shall endeavour to carry out joint evaluations of their food aid programmes and operations. Such evaluation should be based on agreed international principles.

(i) When carrying out evaluations of their food aid programmes and operations, members shall take into consideration the provisions of this Convention relating to the effectiveness and impact of those food aid programmes and operations.

(j) Members are encouraged to assess the impact of their food aid programmes, channelled bilaterally or multilaterally or through non-governmental organisations, using appropriate indicators such as the nutritional status of the beneficiaries and other indicators related to world food security.

Article XIV
Information and coordination

(a) Members shall provide regular and timely reports to the Committee on the amount, content, channelling, costs including transport and other operational costs, forms and terms of their contributions in accordance with the Rules of Procedure.

(b) Members undertake to supply such statistical and other information that may be required for the operation of this Convention, in particular regarding their:

(i) aid deliveries, including the purchase of products made as the result of cash contributions, local purchases or triangular operations, and those channelled through international organisations;

(ii) arrangements entered into for the future supply of food aid;

(iii) policies affecting the provision and distribution of food aid. To the extent possible, these reports shall be submitted in writing to the executive director before each regular session of the Committee.

(c) Members who make contributions in the form of multilateral cash contributions to international organisations shall report the fulfilment of their obligations in accordance with the Rules of Procedure.

(d) Members shall exchange information on their food aid policies and programmes and the results of their evaluations of these policies and programmes, and shall endeavour to ensure the coherence of their food aid programmes with food security strategies at national, regional, local and household levels.

(e) Members shall indicate to the Committee, in advance, the amount of their commitment which is not made in the form of grants and the terms of any such aid.



Article XV
Food Aid Committee

(a) The Food Aid Committee, established by the Food Aid Convention of the International Grains Arrangement 1967, shall continue in being for the purpose of administering this Convention, with the powers and functions provided in this Convention.

(b) The membership of the Committee shall consist of all parties to this Convention.

(c) Each member shall designate a representative resident at the seat of the Committee to whom the Secretariat’s notices and other communications related to the work of the Committee shall normally be addressed. Other arrangements may be adopted by any member in agreement with the executive director.

Article XVI
Powers and functions

(a) The Committee shall take such decisions and perform such functions as are required to carry out the provisions of this Convention. It shall establish such Rules of Procedure as are necessary for this purpose.

(b) The decisions of the Committee shall be reached by consensus.

(c) The Committee shall keep the requirements for food aid in developing countries and the ability of members to respond to those requirements under review.

(d) The Committee shall keep under review the progress made in attaining the objectives set out in Article I of this Convention, and the fulfilment of the provisions of this Convention.

(e) The Committee may receive information from recipient countries and consult with them.

Article XVII
Chairman and vice-chairman

(a) At the last statutory session held in each year, the Committee shall appoint a chairman and a vice-chairmanfor the following year.

(b) The duties of the chairman shall be:

(i) to approve the draft agenda for each session;

(ii) to preside at sessions;

(iii) to declare the opening and closing of each meetingand of each session;

(iv) to submit the draft agenda to the Committee for adoption at the beginning of each session;

(v) to direct the discussions and to ensure observance of the Rules of Procedure;

(vi) to accord the right to speak and to decide all questions of order in accordance with the relevant Rules of Procedure;

(vii) to put questions and announce decisions;

(viii) to rule on points of order that delegates may raise.

(c) If the chairman is absent from a session or any part thereof, or is temporarily unable to fill the office of chairman, the vice-chairman shall act as chairman. In the absence of the chairman and the vice-chairman, the Committee shall appoint a temporary chairman.

(d) If, for any reason, the chairman is unable to continue to fill the office of chairman, the vice-chairman shall act as chairman pending the appointement of a new chairman by the Committee.

(e) The vice-chairman, when acting as chairman, or the temporary chairman, shall have the same powers and duties as the chairman.

Article XVIII

(a) The Committee shall meet at least twice a year in conjunction with the statutory sessions of the International Grains Council. The Committee shall meet also at such other times either as the chairman shall decide, at the request of three members, or as otherwise required by this Convention.

(b) The presence of delegates representing two thirds of the membership of the Committee shall be necessary to constitute a quorum at any session of the Committee.

(c) The Committee may, when appropriate, invite any non-member government and representatives from other international intergovernmental organisations to attend its open meetings as observers.

(d) The seat of the Committee shall be in London.

Article XIX

(a) The Committee shall use the services of the Secretariat of the International Grains Council for the performance of such administrative duties as the Committee may request, including the processing and distribution of documentation and reports.

(b) The executive director shall carry out the directions of the Committee and shall perform such duties as are laid down in the Convention and the Rules of Procedure.

Article XX
Defaults and disputes

(a) In the case of a dispute concerning the interpretation or application of this Convention, or of a default in obligations under this Convention, the Committee shall meet and take appropriate action.

(b) Members shall take account of the recommendations and conclusions reached by consensus by the Committee in cases of disagreement as to the application of the provisions of this Convention.



Article XXI

The Secretary-General of the United Nations is hereby designated as the depositary of this Convention.

Article XXII
Signature and ratification

(a) This Convention shall be open for signature from 1 May 1999 until and including 30 June 1999 by the governments referred to in paragraph (e) of Article III.

(b) This Convention shall be subject to ratification, acceptance or approval by each signatory government in accordance with its constitutional procedures. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the depositary not later than 30 June 1999, except that the Committee may grant one or more extensions of time to any signatory government that has not deposited its instrument of ratification, acceptance or approval by that date.

(c) Any signatory government may deposit with the depositary a declaration of provisional application of this Convention. Any such government shall provisionally apply this Convention in accordance with its laws and regulations and be provisionally regarded as a party thereto.

(d) The depositary shall notify all signatory and acceding governments of each signature, ratification, acceptance, approval, provisional application of, and accession to, this Convention.

Article XXIII

(a) This Convention shall be open for accession by any government referred to in paragraph (e) of Article III that has not signed this Convention. Instruments of accession shall be deposited with the depositary not later than 30 June 1999, except that the Committee may grant one or more extensions of time to any government that has not deposited its instrument of accession by that date.

(b) Once this Convention has entered into force in accordance with Article XXIV it shall be open for accession by any government other than those referred to in paragraph (e) of Article III on such conditions as the Committee considers appropriate. Instruments of accession shall be deposited with the depositary.

(c) Any government acceding to this Convention under paragraph (a) of this Article, or whose accession has been agreed by the Committee under paragraph (b) of this Article, may deposit with the depositary a declaration of provisional application of this Convention pending the deposit of its instrument of accession. Any such government shall provisionally apply this Convention in accordance with its laws and regulations and be provisionally regarded as a party thereto.

Article XXIV
Entry into force

(a) This Convention shall enter into force on 1 July 1999 if by 30 June 1999 the governments, whose combined commitments, as listed in paragraph (e) of Article III, equal at least 75% of the total commitments of all governments listed in that paragraph, have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession, or declarations of provisional application, and provided that the Grains Trade Convention 1995 is in force.

(b) If this Convention does not enter into force in accordance with paragraph (a) of this Article, the governments which have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession, or declarations of provisional application, may decide by unanimous consent that it shall enter into force among themselves provided that the Grains Trade Convention 1995 is in force.

Article XXV
Duration and withdrawal

(a) This Convention shall remain in force until and including 30 June 2002, unless extended under paragraph (b) of this Article or terminated earlier under paragraph (f) of this Article, provided that the Grains Trade Convention 1995, or a new Grains Trade Convention replacing it, remains in force until and including that date.

(b) The Committee may extend this Convention beyond 30 June 2002 for successive periods not exceeding two years on each occasion, provided that the Grains Trade Convention 1995, or a new Grains Trade Convention replacing it, remains in force during the period of the extension.

(c) If this Convention is extended under paragraph (b) of this Article, the commitments of members under paragraph (e) of Article III may be subject to review by members before the entry into force of each extension. Their respective commitments, as reviewed, shall remain unchanged for the duration of each extension.

(d) The operation of this Convention shall be kept under review, in particular with reference to the results of any multilateral negotiations bearing on the provision of food aid, including especially on concessional credit terms, and the need to apply the results thereof.

(e) The situation with respect to all food aid operations and, in particular, those under concessional credit terms, shall be reviewed before deciding on any extension of this Convention or any new convention.

(f) In the event of this Convention being terminated, the Committee shall continue in being for such time as may be required to carry out its liquidation, and shall have such powers, and exercise such functions, as may be necessary for that purpose.

(g) Any member may withdraw from this Convention at the end of any year by giving written notice of withdrawal to the depositary at least 90 days prior to the end of that year. That member shall not thereby be released from any obligations incurred under this Convention which have been discharged by the end of that year. The member shall simultaneously inform the Committee of the action it has taken.

(h) Any member which withdraws from this Convention may thereafter rejoin by giving written notice to the Committee and to the depositary. It shall be a condition of rejoining the Convention that the member shall be responsible for fulfilling its commitment with effect from the year which it rejoins.

Article XXVI
International Grains Agreement

This Convention shall replace the Food Aid Convention 1995, as extended, and shall be one of the constituent instruments the International Grains Agreement 1995.

Article XXVII
Authentic texts

The texts of this Convention in the English, French, Russian and Spanish languages shall all be equally authentic.

Done at London, 13 April 1999.


Transport and other operational costs

The following transport and other operational costs associated with food aid contributions are included under Articles II(a)(vii), III, X and XIV of this Convention:

(a) transport costs:

freight, including loading and discharge,

demurrage and dispatch,



insurance and superintendance,

port charges and storage fees in port,

temporary warehouse facilities and fees in port and en-route,

in-country transport, vehicle hire, tolls and escort, convoy and border fees,

equipment hire,

aircraft, airlifts;

(b) other operational costs:

non-food items (NFIs) utilised by beneficiaries (tools, utensils, agricultural inputs),

NFIs provided to implementing partners (vehicles, storage facilities),

costs of counterpart training,

implementing partners’ operational costs, not otherwise covered as transport costs,

milling and other special costs,

in-country NGO costs,

technical support services and logistics management,

project preparation, appraisal, monitoring and evaluation,

beneficiary registration,

in-country technical services.


Eligible recipients

Eligible food aid recipients under Article VII of this Convention refer to developing countries and territories listed as aid recipients by the Development Assistance Committee (DAC) of the OECD, effective as of 1 January 1997, and to countries included in the WTO list of net food-importing developing countries, effective as of 1 March 1999.

(a) Least-developed countries

Afghanistan, Angola, Bangladesh, Benin, Bhutan, Burkina Faso, Burundi, Cambodia, Cape Verde, Central African Republic, Chad, Comoros, Democratic Republic of the Congo, Djibouti, Equatorial Guinea, Eritrea, Ethiopia, Gambia, Guinea, Guinea-Bissau, Haiti, Kiribati, Laos, Lesotho, Liberia, Madagascar, Malawi, Maldives, Mali, Mauritania, Mozambique, Myanmar, Nepal, Niger, Rwanda, Sao Tome and Principe, Sierra Leone, Solomon Islands, Somalia, Sudan, Tanzania, Togo, Tuvalu, Uganda, Vanuatu, Western Samoa, Yemen, Zambia.

(b) Low-income countries

Albania, Armenia, Azerbaijan, Bosnia and Herzegovina, Cameroon, China, Republic of the Congo, Cote d’Ivoire, Georgia, Ghana, Guyana, Honduras, India, Kenya, Kyrgyz Republic, Mongolia, Nicaragua, Nigeria, Pakistan, Senegal, Sri Lanka, Tajikistan, Vietnam, Zimbabwe.

(c) Lower middle-income countries

Algeria, Belize, Bolivia, Botswana, Colombia, Costa Rica, Cuba, Dominica, Dominican Republic, Ecuador, Egypt, El Salvador, Fiji, Grenada, Guatemala, Indonesia, Iran, Iraq, Jamaica, Jordan, Kazakhstan, Democratic People’s Republic of Korea, Lebanon, Macedonia (former Yugoslav Republic), Marshall Islands, Micronesia Federated States, Moldova, Morocco, Namibia, Niue, Palau Islands, Palestinian Administered Areas, Panama, Papua New Guinea, Paraguay, Peru, Philippines, St Vincent & Grenadines, Suriname, Swaziland, Syria, Thailand, Timor, Tokelau, Tonga, Tunisia, Turkey, Turkmenistan, Uzbekistan, Venezuela, Wallis and Futuna, and Yugoslavia Federal Republic.

(d) WTO net food-importing developing countries (not included above)

Barbados, Mauritius, St Lucia, Trinidad & Tobago.

Az 1999-es Élelmiszersegély Egyezmény


Az egyezményhez csatlakozó felek,

miután áttekintették az 1995-ös Élelmiszersegély Egyezményt és azt a célkitűzését, hogy évente legalább 10 millió tonna élelmiszersegélyt biztosítson emberi fogyasztásra alkalmas gabonafélék formájában, és azzal a kívánsággal, hogy megerősítsék a tagkormányok közötti az élelmiszersegélyekkel kapcsolatban folytatott nemzetközi együttműködés fenntartására irányuló óhajukat;

emlékeztetve a Világ Élelmezésbiztonsági Nyilatkozatra és az Élelmezésügyi Világcsúcs 1996-ban Rómában elfogadott cselekvési tervére, különös tekintettel arra a kötelezettségvállalásra, hogy mindenki számára elérjük az élelmezésbiztonságot és hogy továbbfolytassuk az éhezés megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket;

azzal az óhajjal, hogy növeljük a nemzetközi közösség reakciókészségét az élelmezésügyi vészhelyzetek vonatkozásában és javítsuk a világ élelmezésbiztonságát az élelmiszersegélyekkel való ellátásnak a világpiaci élelmiszeráraktól és ellátási ingadozásoktól függetlenül történő biztosításával;

emlékeztetve, hogy a legkevésbé fejlett országokkal és a nettó élelmiszerimportáló országokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló 1994-es marrakeshi döntésükben a WTO tagországok miniszterei abban állapodtak meg, hogy felülvizsgálják az Élelmiszersegély Egyezmény keretében megállapított élelmiszersegélyek szintjét, ahogy azt az 1996-os szingapúri konferencián részletesebben kidolgozták;

felismerve, hogy a kedvezményezetteknek és tagoknak megvan a saját politikájuk az élelmiszersegélyek és kapcsolódó ügyek vonatkozásában, és hogy az élelmiszersegélyek végső célja, hogy felszámolják magának az élelmiszersegélyezésnek a szükségességét;

azzal az óhajjal, hogy javítsuk az élelmiszersegélyezés - mint a fejlődő országokban alkalmazott élelmezésbiztonság-támogató eszköz - hatékonyságát és minőségét, és különösen, hogy enyhítsük a legsebezhetőbb csoportok szegénységét és éhezését, és javítsuk a tagok koordinációját és együttműködését az élelmiszersegélyezés területén,

a következőkben állapodtak meg:



I. cikk


Az Egyezmény célja, hogy az alábbiak révén hozzájáruljon a világ élelmezésbiztonságához és javítsa a nemzetközi közösség reakciókészségét az élelmezésügyi vészhelyzetek és a fejlődő országok egyéb szükségletei vonatkozásában:

a) megfelelő szintű élelmiszersegélyek előrelátható módon történő biztosítása, ahogy azt az Egyezmény rendelkezései meghatározzák;

b) a tagok arra ösztönzése, hogy a nyújtott élelmiszersegélyek különösen a legsebezhetőbb csoportok szegénységének és éhezésének enyhítését célozzák és összhangban legyenek ezen országok mezőgazdasági fejlődésével;

c) az élelmezésbiztonság-támogató eszközként nyújtott élelmiszersegélyek hatásának, a hatékonyságának és minőségének maximalizálását célzó elvek alkalmazása;

d) az élelmiszersegélyezési ügyekkel kapcsolatos tagok közti együttműködés, koordináció és információcsere kereteinek felállítása annak érdekében, hogy az élelmiszersegélyezési műveletek összes aspektusa kapcsán nagyobb legyen a hatékonyság, illetve javuljon a koherencia az élelmiszersegélyezési és egyéb politikai eszközök között.

II. cikk


a) Ha a szövegkörnyezet másképp nem kívánja, az Egyezményben:

(i) a „CIF” jelentése költség, biztosítás és fuvar;

(ii) a „kötelezettségvállalás” jelentése a tagok által a III. cikk e) bekezdése alapján nyújtandó élelmiszersegély minimális éves mennyisége;

(iii) a „Bizottság” a XV. cikkben említett Élelmiszersegély Bizottságot jelenti;

(iv) a „hozzájárulás” jelentése a tagok által az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban nyújtandó és a Bizottság felé jelentendő élelmiszersegély éves mennyisége;

(v) az „Egyezmény” az 1999-es Élelmiszersegély Egyezményt jelenti;

(vi) a „DAC” az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságát jelenti;

(vii) a „fejlődő országok” olyan országok vagy területek, amelyek a VII. cikk alapján élelmiszersegélyre jogosultak;

(viii) a „jogosult termék” a IV. cikkben említett olyan terméket jelent, ami a tag által az Egyezmény szerinti hozzájárulásként élelmiszersegélyként nyújtható;

(ix) a „Vezérigazgató” a Nemzetközi Gabonatanács vezérigazgatóját jelenti;

(x) a „FOB” jelentése költségmentesen hajóra rakva;

(xi) az „élelmiszer” vagy „élelmiszersegély” megfelelő módon élelmiszerterményekre való hivatkozást tartalmaz;

(xii) a „tag” jelentése az Egyezményhez csatlakozó fél;

(xiii) a „mikrotápanyagok” olyan vitaminokat és ásványi anyagokat jelentenek, amelyek erősítik vagy kiegészítik azokat az élelmiszersegély termékeket, amelyek a IV. cikk c) bekezdése alapján jogosultak a tag hozzájárulásaként szolgálni;

(xiv) az „OECD” a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet jelenti;

(xv) az „elsődleges feldolgozású” termékek a következők:

- gabonalisztek,

- gabonadarák és gabonaőrlemények,

- másképpen megmunkált gabonafélék (pl. lapított, pelyhesített, fényezett és durván darált, de tovább nem feldolgozott), kivéve az előmunkált, polírozott, fényezett rizs vagy törmelékrizs,

- gabonacsíra, teljes, lapított, pelyhesített vagy őrölt,

- bulgur, és

- bármely más hasonló termék a Bizottság döntése alapján;

(xvi) a „másodlagos feldolgozású” termékek a következők:

- makaróni, spagetti és hasonló termékek, és

- bármely más termék, amelynek gyártása során olyan elsődleges feldolgozású terméket használnak fel, amelyről a Bizottság dönt;

(xvii) a „rizs” az előmunkált, polírozott, fényezett rizst és törmelékrizst is jelenti;

(xviii) a „Titkárság” a Nemzetközi Gabonatanács titkárságát jelenti;

(xix) a „tonna” jelentése metrikus tonna, 1000 kilogramm;

(xx) az A. mellékletben felsorolt „szállítási és egyéb operatív költségek” a FOB fázison túli költségeket jelentik, vagy az élelmiszersegély művelethez kapcsolódó helyi beszerzések esetén, a beszerzési ponton túli költségeket, amelyek részben vagy egészben a tag hozzájárulásának tekinthetők;

(xxi) az „érték” a tag kötelezettségvállalását jelenti konvertibilis pénznemben kifejezve;

(xxii) a „búzaekvivalens” a tag kötelezettségvállalásának vagy hozzájárulásának összegét jelenti, ahogy annak értékelése az V. cikkel összhangban történik;

(xxiii) a „WTO” a Világkereskedelmi Szervezetet jelenti;

(xxiv) egyébirányú megjelölés hiányában az „év” július 1-től június 30-ig terjedő időszakot jelent.

b) Az Egyezményben a „kormány”, „kormányok” vagy „tag” kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek utalást tartalmaznak az Európai Közösségre (a továbbiakban EK). Ennek megfelelően az Egyezményben az „aláírás” vagy a „ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmányok letétbe helyezése” vagy egy kormány „csatlakozási okmány”-a vagy „ideiglenes alkalmazásról szóló nyilatkozat”-a az EK esetében úgy értendő, mint ami magában foglalja az EK nevében annak illetékes hatósága általi aláírást vagy ideiglenes alkalmazásról szóló nyilatkozatot, valamint olyan okmány letétbe helyezését, amilyet az EK intézményi eljárásrendje szerint nemzetközi megállapodások megkötésekor letétbe kell helyezni.

c) Az Egyezményben a „kormány” vagy „kormányok” vagy „tag” kifejezések adott esetben úgy értendők, mint amelyek utalást tartalmaznak valamilyen, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény vagy a Világkereskedelmi Szervezetet létrehozó Szerződés értelmében vett különálló vámterületre.



III. cikk

Mennyiségek és minőség

a) A tagok megállapodnak, hogy az e) bekezdésben megállapított minimális éves mennyiségben élelmiszersegélyt vagy azzal egyenértékű készpénzsegélyt nyújtanak a fejlődő országoknak (a továbbiakban „kötelezettségvállalás”).

b) Az egyes tagok kötelezettségvállalását vagy tonna búzaekvivalensben vagy értékben vagy tonna és érték kombinációjában kell megadni. A kötelezettségvállalást értékben megadó tagoknak egy garantált éves mennyiséget is meg kell állapítaniuk.

c) A kötelezettségvállalást értékben vagy tonna és érték kombinációjában megadó tagok esetében az érték magában foglalhat az élelmiszersegélyezési műveletekhez kapcsolódó szállítási és egyéb operatív költségeket is.

d) Akár tonnában, akár értékben, akár tonna és érték kombinációjában adja meg a tag kötelezettségvállalását, megállapíthat egy, a teljes becsült költségeket képviselő tájékoztató jellegű értéket, amely magában foglalja az élelmiszersegélyezési műveletekhez kapcsolódó szállítási és egyéb operatív költségeket is.

e) A VI. cikk rendelkezéseitől függően az egyes tagok kötelezettségvállalása a következő:

Tag Tonna (1) (búzaekvivalens) Érték (1) (millió) Tájékoztató jellegű összérték (millió)
Argentína 35 000
Ausztrália 250 000 90 AUD (2)
Kanada 420 000 - 150 CAD (2)
Az Európai Közösség és tagállamai 1 320 000 130 EUR (2) 422 EUR (2)
Japán 300 000
Norvégia 30 000 59 NOK (2)
Svájc 40 000
Az Amerikai Egyesült Államok 2 500 000 - 900-1000 USD (2)
(1) A tagok a vonatkozó Eljárási Szabályokkal összhangban készítik el jelentésüket az élelmiszersegélyezési műveletekről.
(2) Magában foglalja a szállítási és egyéb operatív költségeket.

f) A szállítási és egyéb operatív költségeknek, ha a tag kötelezettségvállalásába számítandók, olyan élelmiszersegélyezési műveletek részeként kell felmerülniük, amelyek maguk is jogosultak a tag kötelezettségvállalásába való beszámításra.

g) A szállítási és egyéb operatív költségek vonatkozásában a tag nem számíthat be többet a kötelezettségvállalásába a jogosult termékek beszerzésének költségeinél, kivéve nemzetközileg elismert vészhelyzetek esetén.

h) Bármely tag, aki a XXIII. cikk b) bekezdése alapján csatlakozott az Egyezményhez, úgy tekintendő, mint aki kötelezettségvállalásával együtt felsorolásra került e cikk e) bekezdésében.

i) Az e cikk h) bekezdésében említett csatlakozó felek kötelezettségvállalása nem lehet kevesebb, mint 20 000 tonna vagy egy ennek megfelelő érték, ahogy azt a Bizottság jóváhagyja. Ez rendesen attól az első évtől kezdve alkalmazandó teljes mértékben, amikor az országot a Bizottság az Egyezményhez csatlakozottnak tekinti. Az e cikk e) bekezdésben említettektől eltérő kormányok csatlakozásának elősegítés érdekében azonban a Bizottság megállapodhat abban, hogy egy csatlakozó fél kötelezettségvállalása egy legfeljebb három éves időszak során fokozatosan kerüljön bevezetésre, feltéve hogy a kötelezettségvállalás az első évben legalább 10 000 tonna vagy annak megfelelő érték, és évente legalább 5000 tonnával vagy annak megfelelő értékkel nő minden azt követő évben.

j) Az élelmiszersegélyként nyújtott összes terméknek nemzetközi minőségi szabványoknak kell megfelelniük, összhangban kell állniuk a kedvezményezettek étkezési szokásaival és tápanyagigényeivel, és - a vetőmagok kivételével - emberi fogyasztásra alkalmasnak kell lenniük.

IV. cikk


a) A vonatkozó Eljárási Szabályokban megfogalmazott specifikációktól függően az Egyezmény hatálya alatt az alábbi termékeket lehet élelmiszersegélyként nyújtani:

(i) gabonafélék (búza, árpa, kukorica, köles, zab, rozs, cirok vagy tritikálé), vagy rizs;

(ii) elsődleges vagy másodlagos feldolgozású gabona- és rizstermékek;

(iii) hüvelyesek;

(iv) étkezési olajak;

(v) gyökértermények (manióka, kerek burgonya, édesburgonya, jamgyökér vagy tarógyökér), ahol ezeket háromoldalú tranzakciók vagy helyi beszerzés keretében biztosítják;

(vi) sovány tejpor;

(vii) cukor;

(viii) a jogosult termékek vetőmagvai;

(ix) a b) bekezdésben megadott korlátokon belül a sebezhető csoportok hagyományos étrendjének komponenseit vagy kiegészítő élelmezési programok komponenseit alkotó termékek, amelyek megfelelnek az Egyezmény III. cikke j) bekezdésében megállapított követelményeknek.

b) A tag által bármelyik évben, kötelezettségvállalásának teljesítésére az alábbi formákban biztosított élelmiszer mennyiség:

(i) az e cikk a) bekezdésének (vi)-(viii) albekezdésében feltüntetett összes termék együttesen nem haladja meg a szállítási és egyéb operatív költségek nélküli kötelezettségvállalásának 15%-át, illetve önmagában egyik termékkategória sem haladhatja meg annak 7%-át;

(ii) az e cikk a) bekezdésének (ix) albekezdésében feltüntetett összes termék együttesen nem haladja meg a szállítási és egyéb operatív költségek nélküli kötelezettségvállalásának 5%-át, illetve önmagában egyik termék sem haladhatja meg annak 3%-át;

(iii) a tonna és érték kombinációjában megadott kötelezettségvállalások esetén az (i) és (ii) albekezdésben szereplő százalékos értékeket külön-külön kell kiszámítani a tonnára és az értékre, a szállítási és egyéb operatív költségek nélkül.

c) Kötelezettségvállalásuk teljesítésének céljára a tagok a jogosult termékekhez kapcsolódóan mikrotápanyagokat biztosíthatnak. Megfelelő esetben ajánlatos erősített élelmiszersegély termékek biztosítása, különösen vészhelyzetekben és célzott fejlesztési projektek esetén.

V. cikk


a) A hozzájárulások búzaekvivalensben kerülnek kiszámításra az alábbiak szerint:

(i) az emberi fogyasztásra alkalmas gabonafélék egyenértékűek a búzával;

(ii) a rizsnél a rizs és a búza közötti nemzetközi exportár összefüggés alapján kerül meghatározásra, az Eljárási Szabályokban megállapított módszerekkel összhangban;

(iii) gabonafélék vagy rizs elsődleges vagy másodlagos feldolgozásából származó termékeknél a megfelelő gabona- vagy rizstartalom alapján kerül meghatározásra, az Eljárási Szabályokban megállapított specifikációkkal összhangban;

(iv) hüvelyesek, gabona vetőmagok, rizs vagy más élelmiszertermények és az összes egyéb jogosult termék esetén a beszerzés költségei alapján történik, az Eljárási Szabályokban megállapított módszerekkel összhangban.

b) Amennyiben a hozzájárulás keverékek vagy vegyes termékek formájában történik, a keveréknek vagy vegyes terméknek csak az a része számít bele a tag hozzájárulásába, amely jogosult termékekből készült.

c) A Bizottság Eljárási Szabályt állapít meg az erősített termékek és mikrotápanyagok búzaekvivalensének meghatározására.

d) Az élelmiszersegélyként biztosított jogosult termékek beszerzésére nyújtott készpénz-hozzájárulások vagy e termékek búzaekvivalensével összhangban kerülnek értékelésre, vagy az aktuális nemzetközi piaci búzaárakon, az Eljárási Szabályokban megfogalmazott módszerekkel összhangban.

VI. cikk

Áthozatal és előrevitel

a) A tagok biztosítják, hogy az adott évre vonatkozó kötelezettségvállalásukkal kapcsolatos műveleteket, amilyen mértékben csak lehetséges, az adott évben teljesítik.

b) Amennyiben egy tag nem képes a III. cikk e) bekezdésében megállapított mennyiség nyújtására valamelyik évben, akkor amint lehet - de legkésőbb az adott év vége után tartott első ülésig -, jelentést készít a Bizottság számára ennek körülményeiről. Hacsak a Bizottság másképp nem kívánja, a nem teljesített mennyiséget hozzá kell adni a tag következő évre vonatkozó kötelezettségvállalásához.

c) Amennyiben egy tag hozzájárulása bármely évben meghaladja kötelezettségvállalását, teljes kötelezettségvállalásának max. 5%-a vagy a felesleg - amelyik a kisebb - beszámítható a tag következő évi kötelezettségvállalásba.

VII. cikk

Jogosult kedvezményezettek

a) Az Egyezmény alapján élelmiszersegélyek a B. mellékletben felsorolt fejlődő országoknak vagy területeknek nyújthatók, név szerint a következőknek:

(i) legkevésbé fejlett országok;

(ii) alacsony jövedelmű országok;

(iii) alacsonyabb közepes jövedelmű országok, és az Egyezmény tárgyalásakor a nettó élelmiszerimportáló fejlődő országok WTO-jegyzékében szereplő egyéb országok, amikor élelmezési vészhelyzetbe kerülnek vagy élelmiszerhiányos vészhelyzetekhez vezető nemzetközileg elismert pénzügyi krízis alakul ki, vagy amikor az élelmiszersegélyezési műveletek sebezhető csoportokat céloznak.

b) Az a) bekezdés céljára, ha a B. melléklet a)-c) bekezdésében szereplő fejlődő országok és területek DAC-jegyzéke módosul, a módosítás az Egyezmény szerinti jogosult kedvezményezettek listájára is vonatkozik.

c) Élelmiszersegélyük kihelyezésekor a tagok a legkevésbé fejlett országoknak és az alacsony jövedelmű országoknak biztosítanak elsőbbséget.

VIII. cikk


a) Élelmiszersegélyt csak akkor szabad nyújtani, amikor ez a leghatékonyabb és legmegfelelőbb módja a segítségnek.

b) Az élelmiszersegélyt a szükségleteknek értékelésére kell alapozni, amelyet a kedvezményezett és a tagok saját megfelelő politikájukon belül végeznek, és a kedvezményezett országok élelmezésbiztonságának növelését kell céloznia. Az ilyen szükségletek kielégítése során a tagoknak figyelemmel kell lenniük a nők és gyermekek különleges élelmezési szükségleteire.

c) A szabadon szétosztható élelmiszersegélyekkel a sebezhető csoportokat kell megcélozni.

d) Amikor vészhelyzetekben történik élelmiszersegély nyújtása, különösen a kedvezményezett országok hosszú távú rehabilitációs és fejlesztési célkitűzéseit kell figyelembe venni és tiszteletben kell tartani az alapvető humanitárius alapelveket. A tagoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a nyújtott élelmiszersegély időben eljusson azokhoz a kedvezményezettekhez, akiknek azokat szánták.

e) Nem vészhelyzetekben az élelmiszersegélyeket a tagok a lehető legmesszebbmenőkig előre tervezetten nyújtják, hogy a kedvezményezett országok figyelembe tudják venni fejlesztési programjaikban a nekik szánt élelmiszersegélyek valószínű áramlását az Egyezmény érvényessége alatti években.

f) Úgy tűnik, hogy mivel egy nagyobb termelési hiány vagy egyéb körülmények miatt egy adott ország, régió vagy régiók kivételes élelmiszer szükségletekkel néznek szembe, az ügyet a Bizottság megvizsgálja. A Bizottság javasolhatja a tagoknak, hogy úgy reagáljanak a helyzetre, hogy növelik a nyújtott élelmiszersegély mennyiségét.

g) Az élelmiszersegély szükségletek meghatározásakor a tagok vagy partnereik törekednek arra, hogy regionális szinten vagy a kedvezményezett ország szintjén konzultáljanak egymással a célból, hogy közös módszert fejlesszenek ki a szükségletek elemzésére.

h) A tagok megállapodnak, hogy ahol szükséges, meghatározzák a prioritizált országokat és régiókat élelmiszersegély programjaikban. A tagok a többi donor tájékoztatása révén biztosítják a prioritások, politikák és programok átláthatóságát.

i) A tagok közvetlenül vagy a megfelelő partnereik révén konzultálnak egymással annak lehetőségéről, hogy közös - ha lehet többéves - cselekvési terveket dolgozzanak ki a prioritizált országok vonatkozásában.

IX. cikk

A segélynyújtás formái és feltételei

a) Az Egyezmény hatálya alatt élelmiszersegély a következő formákban nyújtható:

(i) élelmiszer vagy a kedvezményezett ország számára vagy által élelmiszer beszerzésére felhasználandó készpénz adományozása;

(ii) élelmiszer eladása a kedvezményezett ország pénzneméért, amely nem ruházható át és nem váltható át a donor tagok által felhasználható pénzre vagy árukra és szolgáltatásokra;

(iii) élelmiszer eladása hitelre, ésszerű éves részletekben történő visszafizetéssel, legalább 20 éves időszakokra és olyan kamat mellett, amely alatta marad a világpiacon uralkodó kereskedelmi kamatoknak.

b) A csak a tag kötelezettségvállalásba számítandó élelmiszersegélyek tekintetében a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott összes élelmiszersegély adományozás formájában történik.

c) A tag hozzájárulásának legalább 80%-át adományozás formájában nyújtott Egyezmény szerinti élelmiszersegélyek teszik ki és amennyire az lehetséges, a tagok progresszívan próbálják meghaladni ezt az arányt.

d) A tagok vállalják, hogy minden Egyezmény szerinti élelmiszersegély tranzakciót oly módon bonyolítanak le, hogy megakadályozzák a normál előállítási mintázatokra és nemzetközi kereskedelemre gyakorolt káros hatásokat.

e) A tagok biztosítják, hogy:

(i) az élelmiszersegély nyújtása ne kapcsolódjon közvetlenül vagy közvetve, formálisan vagy informálisan, explicit vagy implicit módon mezőgazdasági termékeknek vagy egyéb áruknak és szolgáltatásoknak a kedvezményezett országokba történő kereskedelmi exportjához;

(ii) az élelmiszersegély tranzakciókat, és ezen belül a monetarizált kétoldalú élelmiszersegély nyújtásokat, a feleslegek elhelyezésére és a konzultációs kötelezettségekre vonatkozó FAO alapelvekkel összhangban kell lebonyolítani.

X. cikk

Szállítás és átadás

a) Amennyire lehetséges, az élelmiszersegély FOB fázison túli szállításának és átadásának költségeit a tagok állják, különösen vészhelyzetben vagy a prioritizált kedvezményezett országoknak nyújtott élelmiszersegélyek esetén.

b) Az élelmiszersegély műveletek tervezésekor megfelelően figyelembe kell venni azokat az esetleges nehézségeket, amelyek kihathatnak az élelmiszersegély szállítására, feldolgozására vagy tárolására, valamint azokat a hatásokat, amelyek a segély átadása gyakorolhat a kedvezményezett ország helyi termésének értékesítésére.

c) A rendelkezésre álló logisztikai kapacitás optimális kihasználása érdekében a tagok, amennyire lehetséges, a többi élelmiszersegély nyújtóval, a kedvezményezett országokkal és az élelmiszersegélyek átadásában érintett bármely más felekkel koordinált ütemtervet állítanak össze segélyeik átadásáról.

d) Az Egyezmény hatálya alatt a tagok teljesítményének bármely áttekintésében megfelelően utalni kell a szállítási és egyéb operatív költségek kifizetésére.

e) A szállítási és egyéb operatív költségeknek olyan élelmiszersegélyezési műveletek részeként kell felmerülniük, amelyek maguk is jogosultak a tag hozzájárulásának részeként történő lejelentésre.

XI. cikk


a) A tagok élelmiszersegélyüket kétoldalúan is nyújthatják, kormányközi vagy más nemzetközi szervezeteken, vagy nem kormányzati szervezeteken keresztül.

b) A tagok teljeskörűen figyelembe veszik az élelmiszersegélyek többoldalú csatornákon, különösen a Világélelmezési Programon keresztüli irányításának előnyeit.

c) Élelmiszersegély műveleteik kidolgozása és végrehajtása során a tagok, ahol lehetséges, felhasználják az élelmiszersegélyezés területén működő, megfelelő - kormányközi vagy nem kormányzati - nemzetközi szervezeteknél rendelkezésre álló információkat és kompetenciákat.

d) A tagok ösztönzést kapnak arra, hogy koordinálják élelmiszersegély politikáikat és tevékenységeiket az élelmiszersegélyezés területén működő nemzetközi szervezetek vonatkozásában a célból, hogy megerősítsék az élelmiszersegély műveletek koherenciáját.

XII. cikk

Helyi beszerzések és háromoldalú tranzakciók

a) A lokális mezőgazdasági fejlődés elősegítése, a regionális és lokális piacok megerősítése, valamint a kedvezményezett országok hosszabb távú élelmezésbiztonságának növelése érdekében a tagok megvizsgálják annak lehetőségét, hogy készpénz-hozzájárulásukat olyan élelmiszer beszerzésére használják fel vagy irányítsák:

(i) amellyel más fejlődő országok látják el a kedvezményezett országot (háromoldalú tranzakciók); vagy

(ii) amely egy részben az adott fejlődő országból származik az országban lévő deficites területek ellátására (helyi beszerzések).

b) Rendes körülmények között nem lehet készpénzhozzájárulást nyújtani olyan élelmiszer beszerzésére, amelynek típusa megegyezik azzal, amelyet az ellátó forrást jelentő ország a beszerzés évében, vagy ha az akkor kapott élelmiszer még nem fogyott el, akkor az azt megelőző évben két- vagy többoldalú élelmiszersegélyezés keretében kapott.

c) Az élelmiszer fejlődő országokból történő beszerzésének elősegítése érdekében a tagok, amennyire lehetséges, tájékoztatják a Titkárságot azokról az információkról, amelyek a fejlődő országokban meglévő vagy várható élelmiszerfeleslegekkel kapcsolatosan rendelkezésükre állnak.

d) A tagok különös figyelmet fordítanak arra, hogy megelőzzék az alacsony jövedelmű fogyasztókra gyakorolt azon káros hatásokat, amelyeket a helyi beszerzések miatt fellépő árváltozások okozhatnak.

XIII. cikk

Hatékonyság és hatás

a) Minden élelmiszersegély tranzakció esetben a tagok különös figyelmet fordítanak arra, hogy:

(i) az élelmiszersegélyek szétosztásának megfelelő időzítésével megelőzzék a helyi termésre, termelésre és piaci szerkezetre gyakorolt káros hatásokat;

(ii) tiszteletben tartsák a kedvezményezettek helyi élelmezési szokásait és tápanyag szükségleteit és minimálisra csökkentsék az étkezési szokásokra gyakorolt összes lehetséges negatív hatást;

(iii) elősegítsék a nők részvételét a döntéshozatali folyamatban és az élelmiszersegély műveletek végrehajtásában, és ezáltal megerősítsék az élelmezésbiztonságot a háztartások szintjén.

b) A tagok törekszenek arra, hogy támogassák a fejlődő országok kormányainak azon erőfeszítéseit, hogy az Egyezménnyel összhangban lévő élelmiszersegély programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.

c) A tagok támogatják a kedvezményezett kormányok és az illető civil társadalmak olyan élelmezésbiztonsági stratégiák kidolgozására és végrehajtására irányuló kapacitásainak és kompetenciáinak megerősítését, amelyek az élelmiszersegély programok hatásának fokozását célozzák, és - ahol lehet - hozzá is járulnak ezekhez.

d) Ha az élelmiszersegélyt a kedvezményezett országon belül értékesítik, az értékesítést - amennyire lehetséges - a magánszektoron keresztül és piaci elemzések alapján kell lebonyolítani. Az ilyen értékesítésekből származó bevételek becélzásakor elsőbbséget kell adni azoknak a projekteknek, amelyek a kedvezményezettek élelmezésbiztonságának javítását szolgálják.

e) Meg kell fontolni az élelmiszersegélyek más eszközökkel (pénzügyi segély, technikai segítségnyújtás stb.) való megerősítését annak érdekében, hogy erősödjön élelmezésbiztonság-fokozó képességük és nőjön a kormányok és a civil társadalom kapacitása az élelmezésbiztonsági stratégiák kidolgozására minden szinten.

f) A tagok törekednek arra, hogy biztosítsák a koherenciát az élelmiszersegély politikák és az egyéb ágazati, például fejlesztési, mezőgazdasági és kereskedelmi politikák között.

g) A tagok megállapodnak abban, hogy amilyen mértékben lehetséges, konzultálnak az érintett összes partnerrel minden egyes kedvezményezett ország szintjén, hogy biztosítsák az élelmiszersegély programok és műveletek koordinálásának monitorozását.

h) A tagok törekednek arra, hogy közös értékeléseket végezzenek élelmiszersegély programjaikról és műveleteikről. Az ilyen értékelés közösen elfogadott nemzetközi elveken kell, hogy alapuljon.

i) Amikor a tagok élelmiszersegély programjaikat és műveleteiket értékelik, figyelembe veszik az Egyezmény azon rendelkezéseit, amelyek az élelmiszersegély programok és műveletek hatékonyságával és hatásával kapcsolatosak.

j) A tagok ösztönzést kapnak arra, hogy megfelelő indikátorok, mint például a kedvezményezettek tápláltsági státusza, illetve a világ élelmezésbiztonságához kapcsolódó más indikátorok alkalmazásával felmérjék kétoldalú vagy többoldalú csatornákon vagy nem kormányzati szervezeteken keresztül nyújtott élelmiszersegély programjaik hatását.

XIV cikk

Tájékoztatás és koordináció

a) A tagok rendszeres és aktuális jelentéseket készítenek a Bizottság számára hozzájárulásaik mennyiségéről, tartalmáról, csatornázásáról, költségeiről - a szállítási és egyéb operatív költségeket is ideértve -, formájáról és feltételeiről, az Eljárási Szabályokkal összhangban.

b) A tagok vállalják, hogy az Egyezmény működéséhez esetleg szükséges statisztikai és egyéb információkat szolgáltatnak, különösen az alábbiak vonatkozásában:

(i) segélyeik átadása, ezen belül készpénz-hozzájárulás eredményeként termékek beszerzése, helyi beszerzések vagy háromoldalú műveletek, és nemzetközi szervezeteken keresztül becsatornázott segélyek;

(ii) későbbi élelmiszersegély-nyújtás céljából kötött megállapodásaik;

(iii) az élelmiszersegélyek nyújtását és elosztását befolyásoló politikáik. Amennyire lehetséges, a jelentéseket írásban kell a vezérigazgatónak benyújtani a Bizottság minden rendes ülését megelőzően.

c) Azok a tagok, akik hozzájárulásaikat nemzetközi szervezeteknek adott többoldalú készpénz hozzájárulás formájában teljesítik, az Eljárási Szabályokkal összhangban jelentik kötelezettségeik teljesítését.

d) A tagok információt cserélnek élelmiszersegély politikáikról és programjaikról és a politikák és programok értékelésének eredményeiről, valamint törekednek arra, hogy nemzeti, regionális, helyi és háztartási szinteken is biztosítsák élelmiszersegély programjaik koherenciáját az élelmezésbiztonsági stratégiákkal.

e) A tagok előzetesen közlik a Bizottsággal azt a mennyiségét a kötelezettségvállalásukból, amelyet nem adományozás formájában teljesítenek, illetve az ilyen segélyek feltételeit.



XV. cikk

Élelmiszersegély Bizottság

a) Az 1967-es Nemzetközi Gabonaügyi Megállapodás Élelmiszersegély Egyezménye alapján felállított Élelmiszersegély Bizottság továbbra is fennmarad az Egyezményben biztosított hatáskörökkel és funkciókkal, hogy ellássa az Egyezménnyel kapcsolatos adminisztratív teendőket.

b) A Bizottságba az Egyezményhez csatlakozó összes fél delegál tagot.

c) Minden tag kinevez egy állandó képviselőt a Bizottság székhelyén, és rendes körülmények neki címzik a Titkársági üzeneteket és a Bizottság munkájával kapcsolatos egyéb közléseket. A vezérigazgatóval való megállapodás alapján a tagok egyéb megoldásokat is választhatnak.

XVI. cikk

Hatáskörök és funkciók

a) A Bizottság olyan döntéseket hoz és olyan funkciókat lát el, amelyek az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek. A Bizottság megállapítja azokat az Eljárási Szabályokat, amelyek e célra szükségesek.

b) A Bizottság konszenzusos alapon hozza döntéseit.

c) A Bizottság folyamatosan áttekinti a fejlődő országoknak nyújtott élelmiszersegélyekre vonatkozó követelményeket, illetve azt, hogy a tagok hogyan képesek e követelményekre reagálni.

d) A Bizottság folyamatosan vizsgálja az Egyezmény I. cikkében megfogalmazott célkitűzések felé történő előrelépéseket, valamint az Egyezmény rendelkezéseinek teljesülését.

e) A Bizottság tájékoztatást kaphat a kedvezményezett országoktól, illetve konzultálhat is velük.

XVII. cikk

Elnök és alelnök

a) Az egyes években a Bizottság az utolsó kötelező üléskor nevezi ki a következő évi elnököt és alelnököt.

b) Az elnök feladatai a következők:

(i) jóváhagyni az ülések előzetes napirendjét;

(ii) levezetni az üléseket;

(iii) bejelenteni az egyes értekezletek és ülések megkezdését és befejezését;

(iv) minden ülés előtt elfogadásra beterjeszteni a Bizottságnak az előzetes napirendet;

(v) irányítani a megbeszéléseket és biztosítani az Eljárási Szabályok betartását;

(vi) a vonatkozó Eljárási Szabályokkal összhangban megadni a szót, illetve dönteni a sorrendet érintő kérdésekről;

(vii) kérdéseket feltenni és kihirdetni a döntéseket;

(viii) dönteni a delegáltak által esetleg felvetett sorrendi észrevételekről.

c) Amennyiben az elnök nincs jelen az ülésen vagy annak egy részén, vagy ha ideiglenesen nem képes ellátni elnöki hivatalát, az alelnök látja el az elnöki teendőket. Ha sem az elnök, sem az alelnök nincs jelen, a Bizottság ideiglenes elnököt nevez ki.

d) Ha az elnök valamilyen okból nem képes a továbbiakban ellátni elnöki hivatalát, mindeddig az alelnök látja el az elnöki teendőket, amíg a Bizottság ki nem nevezi az új elnököt.

e) Az elnöki minőségben eljáró alelnök vagy az ideiglenes elnök ugyanazokkal a hatáskörökkel és feladatokkal rendelkezik, mint az elnök.

XVIII. cikk


a) A Nemzetközi Gabonaügyi Megállapodás kötelező üléseihez kapcsolódóan a Bizottság legalább évente kétszer ül össze. A Bizottság akkor is összeül, ha az elnök három tag kérésére úgy dönt, vagy amikor az az Egyezmény alapján egyébként szükséges.

b) A Bizottság bármely ülése akkor határozatképes, ha a Bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő delegáltak jelen vannak.

c) A Bizottság szükség esetén meghívhat az Egyezményhez nem csatlakozott kormányokat is vagy más nemzetközi kormányközi szervezetek képviselőit, akik megfigyelőként vesznek részt a Bizottság nyílt ülésein.

d) A Bizottság székhelye Londonban lesz.

XIX. cikk


a) A Bizottság igénybe veszi a Nemzetközi Gabonaügyi Megállapodás Titkárságának szolgáltatásait a Bizottság által szükségesnek tartott adminisztratív feladatok elvégzéséhez - ideértve a dokumentációk és jelentések feldolgozását és kiküldését.

b) A vezérigazgató hajtja végre a Bizottság utasításait és végzi el azokat a feladatokat, amelyeket az Egyezmény és az Eljárási Szabályok megállapítanak.

XX. cikk

Mulasztások és viták

a) Az Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érintő viták, vagy az Egyezmény szerinti kötelezettségek elmulasztása esetén, a Bizottság összeül és megfelelő intézkedéseket hoz.

b) Az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását érintő nézeteltérések esetén a tagok figyelembe veszik a Bizottság által konszenzussal kialakított ajánlásokat és következtetéseket.



XXI. cikk


Az Egyezmény letéteményeseként az Egyesült Nemzetek Főtitkára kerül kinevezésre.

XXII. cikk

Aláírás és ratifikálás

a) Az Egyezmény 1999. május 1-jétől 1999. június 30-ig bezárólag áll nyitva a III. cikk e) bekezdésében említett kormányok által történő aláírásra.

b) Az Egyezményt minden aláíró kormánynak saját alkotmányos eljárásaival összhangban kell ratifikálnia, elfogadnia vagy jóváhagynia. A ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat legkésőbb 1999. június 30-ig kell letétbe helyezni a letéteményesnél azzal a kivétellel, hogy a Bizottság bármely olyan aláíró kormánynak biztosíthat egy vagy több új határidőt, amely még nem helyezte letétbe ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmányát addig az időpontig.

c) Bármely aláíró kormány letétbe helyezhet a letéteményesnél az Egyezmény ideiglenes alkalmazásáról szóló nyilatkozatot. Az ilyen kormányok saját törvényeikkel és jogszabályaikkal összhangban ideiglenesen alkalmazzák az Egyezményt és ideiglenesen az Egyezményhez csatlakozott félnek tekintendők.

d) A letéteményes minden aláíró és csatlakozó kormányt értesít az Egyezmény összes aláírásáról, ratifikálásáról, elfogadásáról, jóváhagyásáról, ideiglenes alkalmazásáról, illetve az Egyezményhez való csatlakozásokról.

XXIII. cikk


a) Az Egyezmény a III. cikk e) bekezdésében említett és az Egyezményt alá nem író kormányok számára nyitva áll csatlakozásra. A csatlakozási okmányokat legkésőbb 1999. június 30-ig kell letétbe helyezni a letéteményesnél azzal a kivétellel, hogy a Bizottság bármely olyan kormánynak biztosíthat egy vagy több új határidőt, amely még nem helyezte letétbe csatlakozási okmányát addig az időpontig.

b) Miután az Egyezmény a XXIV. cikkel összhangban hatályba lépett, a III. cikk e) bekezdésében említett kormányokon kívül más kormányok is csatlakozhatnak hozzá, méghozzá olyan feltételek mellett, ahogyan azt a Bizottság megfelelőnek tartja. A csatlakozási okmányokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

c) Az e cikk a) bekezdése szerint az Egyezményhez csatlakozó kormányok, vagy azok a kormányok, akiknek csatlakozásáról a Bizottság e cikk b) bekezdése alapján állapodik meg, csatlakozási okmányuk letétbe helyezéséig ideiglenes alkalmazásról szóló nyilatkozatot is letétbe helyezhetnek a letéteményesnél. Az ilyen kormányok saját törvényeikkel és jogszabályaikkal összhangban ideiglenesen alkalmazzák az Egyezményt és ideiglenesen az Egyezményhez csatlakozott félnek tekintendők.

XXIV. cikk


a) Az Egyezmény akkor lép 1999. július 1-jén hatályba, ha 1999. június 30-ig azok a kormányok, akiknek összesített kötelezettségvállalása - ahogy az a III. cikk e) bekezdésében szerepel - kiteszi az ugyanabban a bekezdésben felsorolt kormányok összes kötelezettségvállalásának legalább 75%-át, letétbe helyezték ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmányukat vagy ideiglenes alkalmazásról szóló nyilatkozatukat, és feltéve hogy az 1995-ös Gabonakereskedelmi Egyezmény hatályban van.

b) Amennyiben az Egyezmény nem az e cikk a) bekezdésével összhangban lép hatályba, akkor azok a kormányok, amelyek letétbe helyezték ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmányukat vagy ideiglenes alkalmazásról szóló nyilatkozatukat, egyhangú beleegyezéssel úgy dönthetnek, hogy az Egyezmény közöttük hatályba lép, feltéve, hogy az 1995-ös Gabonakereskedelmi Egyezmény hatályban van.

XXV. cikk

Időtartam és visszalépés

a) Az Egyezmény 2002. június 30-ig bezárólag marad hatályban, kivéve ha e cikk b) bekezdése alapján meghosszabbításra kerül vagy e cikk f) bekezdése alapján idő előtt megszűnik, feltéve, hogy az 1995-ös Gabonakereskedelmi Egyezmény vagy egy azt helyettesítő új Gabonakereskedelmi Egyezmény a fenti napot is beleszámítva addig hatályban marad.

b) A Bizottság 2002. június 30. utánig is meghosszabbíthatja az Egyezményt, mégpedig egymást követően legfeljebb kétéves időtartamokra, feltéve hogy az 1995-ös Gabonakereskedelmi Egyezmény, vagy egy azt helyettesítő új Gabonakereskedelmi Egyezmény a hosszabbítás időtartama alatt hatályban marad.

c) Amennyiben az Egyezmény e cikk b) bekezdés alapján meghosszabbításra kerül, a tagok a hosszabbítás hatálybalépése előtt áttekinthetik III. cikk e) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásaikat. Az áttekintést követően a megfelelő kötelezettségvállalások a hosszabbítás időtartamára változatlanok maradnak.

d) Az Egyezmény működését folyamatosan felül kell vizsgálni, különös tekintettel az élelmiszersegélyek nyújtásával kapcsolatos többoldalú tárgyalások eredményeire, ezen belül különösen a koncessziós hitelfeltételekkel kapcsolatosakra, valamint az ezek eredményeinek alkalmazása iránti igényre.

e) Az Egyezmény bármely meghosszabbításáról vagy bármilyen új Egyezményről döntés előtt át kell tekinteni az élelmiszersegély műveletek és különösen a koncessziós hitelfeltételek mellettiek helyzetét.

f) Abban az esetben ha az Egyezmény megszűnik, a Bizottság addig marad fenn, ameddig felszámolásának elvégzéséhez arra szükség van, és olyan hatáskörrel fog rendelkezni és olyan funkciókat gyakorol majd, amelyek e célra szükségesek.

g) Bármely év végén bármely tag visszaléphet az Egyezménytől, ha az adott év vége előtt legalább 90 nappal írásos visszalépési nyilatkozatot juttat el a letéteményeshez. Az ilyen tagok nem mentesülnek az Egyezmény szerinti azon kötelezettségeik alól, amelyeket az adott év végéig nem teljesítettek. A tag ezzel egyidejűleg tájékoztatja a Bizottságot az általa hozott intézkedésről.

h) Az Egyezménytől visszalépő bármely tag ezt követően újra csatlakozhat az Egyezményhez a Bizottság és a letéteményes írásban történő értesítésével. Az Egyezményhez történő újbóli csatlakozás feltétele, hogy a tag attól az évtől kezdve felelős kötelezettségvállalásai teljesítéséért, amikor a csatlakozás megtörténik.

XXVI. cikk

Nemzetközi Gabonaügyi Megállapodás

Ez az Egyezmény lép az 1995-ös Élelmiszersegély Egyezmény helyébe, és válik az 1995-ös Nemzetközi Gabonaügyi Megállapodást alkotó egyik okmánnyá.

XXVII. cikk

Hiteles szövegek

Az Egyezmény angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.

Kelt Londonban, 1999. április 13-án.


Szállítási és egyéb operatív költségek

Az Egyezmény II. cikke a) bekezdésének (vii) albekezdésében, valamint III., X. és XIV. cikkében az élelmiszersegély hozzájárulásokkal kapcsolatos alábbi szállítási és egyéb operatív költségek szerepelnek:

a) szállítási költségek:

fuvar, ezen belül ki- és berakodás,

álláspénz és feladás,



biztosítás és felügyelet,

kikötői illetékek és kikötői raktározási díjak,

átmeneti tároló létesítmény, valamint kikötői és útvonal díjak,

országon belüli szállítás, járműbérlés, útdíjak, valamint kíséret, konvoj és határátlépési díjak,

berendezések bérlése,

repülőgép, légifolyosó;

b) egyéb operatív költségek:

a kedvezményezettek által felhasználandó nem élelmiszer jellegű tételek (NFI-k) (eszközök, szerszámok, mezőgazdasági inputanyagok),

a végrehajtó partnereknek adott NFI-k (járművek, tároló létesítmények),

a másik fél képzésének költségei,

a végrehajtó partnerek szállítási költségként másképpen nem fedezett operatív költségei,

őrlési és egyéb speciális költségek,

országon belüli NGO költségek,

műszaki támogató szolgáltatások és logisztikai irányítás,

projekt előkészítés, felmérés, monitorozás és értékelés,

a kedvezményezettek regisztrálása,

országon belüli műszaki szolgáltatások.


Jogosult kedvezményezettek

Az Egyezmény VII. cikke alapján élelmiszersegélyre jogosult kedvezményezettek az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) 1997. január 1-jétől érvényes jegyzékében kedvezményezettként felsorolt fejlődő országokat és területeket, valamint a nettó élelmiszerimportáló országok 1999. március 1-jétől érvényes WTO-jegyzékében feltüntetett országokat jelentik.

a) Legkevésbé fejlett országok

Afganisztán, Angola, Banglades, Benin, Bissau-Guinea, Bután, Burkina Faso, Burundi, Comore-szigetek, Csád, Dzsibuti, Egyenlítői Guinea, Eritrea, Etiópia, Gambia, Guinea, Haiti, Jemen, Kambodzsa, Kiribati, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Laosz, Lesotho, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Maldív-szigetek, Mali, Mauritánia, Mianmar, Mozambik, Nepál, Niger, Nyugat-Szamoa, Ruanda, Salamon-szigetek, Sao Tomé és Principe, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Tanzánia, Togo, Tuvalu, Uganda, Vanuatu, Zambia, Zöld-foki szigetek.

b) Alacsony jövedelmű országok

Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia és Hercegovina, Elefántcsontpart, Ghána, Grúzia, Guyana, Honduras, India, Kamerun, Kenya, Kína, Kirgiz Köztársaság, Kongói Köztársaság, Mongólia, Nicaragua, Nigéria, Örményország, Pakisztán, Szenegál, Sri Lanka, Tádzsikisztán, Vietnam, Zimbabwe.

c) Alacsonyabb közepes jövedelmű országok

Algéria, Belize, Bolívia, Botswana, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyiptom, El Salvador, Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Grenada, Guatemala, Indonézia, Irak, Irán, Jamaica, Jordánia, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Kazahsztán, Kolumbia, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Libanon, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Marshall-szigetek, Mikronéziai Szövetségi Államok, Namíbia, Niue, Palau-szigetek, Palesztin Igazgatású Területek, Panama, Paraguay, Pápua Új-Guinea, Peru, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Suriname, Szíria, Szváziföld, Thaiföld, Timor, Tokelau-szigetek, Tonga, Törökország, Tunézia, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Venezuela, Wallis és Futuna.

d) WTO nettó élelmiszerimportáló fejlődő országok (amelyek fent nem szerepelnek)

Barbados, Mauritius, Saint Lucia, Trinidad és Tobago.”

4. § (1) E rendelet - a 2-3. § kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 2-3. §-a az Egyezmény XXIV. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. * 

(3) E rendelet 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 

(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a külügyminiszter gondoskodik.

  Vissza az oldal tetejére