A jogszabály mai napon ( 2019.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet

a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságaira tekintettel - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével -, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.) hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre (a továbbiakban: intézmény).

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. nyugdíjkonstrukció, befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció, befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció (a unit-linked konstrukció), fedezeti tartalék, szolgáltatási céltartalék, nyugdíjtechnikai tartalék, egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, ezek kombinációjaként nyújtott szolgáltatás, szavatoló tőke: az Fnytv.-ben meghatározott fogalom;

2. nyugdíjtartalékok: az Fnytv. szerinti fedezeti tartalék, szolgáltatási céltartalék és nyugdíjtechnikai tartalékok együttese;

3. szolgáltatási forma: az Fnytv. szerinti egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, valamint ezek kombinációjaként nyújtott szolgáltatás;

4. befektetések: a nyugdíjtartalékok eszközfedezetét képező, valamint az Fnytv. szerinti saját vagyon (tőke) befektetését szolgáló (ideértve a szavatoló tőke eszközfedezetét is képező)

a) befektetési célú ingatlanok, amelyek elsődlegesen bérbeadás útján hasznosítandók,

b) az a) pont szerinti ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,

c) az a) pont szerinti ingatlanok céljára szolgáló beruházások és felújítások,

d) az a)-c) pont szerinti eszközök beszerzéséhez adott előlegek,

e) a befektetési célú egyéb tartós részesedések,

f) a befektetési célú tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

g) az áruk között kimutatott eladási célú ingatlanok és ezek beszerzéséhez adott előlegek,

h) az értékpapírkölcsön ügyletből adódó követelések,

i) a forgatási célú részvények, részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

j) a pénzeszközök,

k) a származékos ügyletek;

5. származékos ügylet: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti határidős, opciós és swap ügylet;

6. arbitrázs ügylet: két ország, piac, régió ár-, árfolyam-, kamatszint-különbségének kihasználása érdekében kötött - ellentétes irányú - ügyletek együttese;

7. kamatarbitrázs ügylet: két ország, piac, régió kamatszint-különbségének kihasználása érdekében az egyik ország devizanemében felvett hitelnek, elfogadott betétnek a másik ország devizanemében történő kihelyezése a felvett hitel, elfogadott betét után fizetendő kamat és a kihelyezett deviza után kapott kamat különbözetének elérése céljából;

8. meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és kamatozása céljából kötött swap ügylet: olyan devizacserére vonatkozó swap ügylet, amelynek célja, valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése érdekében és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében a két deviza közötti csere megvalósítása;

9. hatékony portfoliókialakítás céljából kötött ügylet: olyan, a számviteli politikában meghatározott nem fedezeti célra kötött származékos ügylet, amelynek célja, hogy az adott nyugdíjkonstrukció eszközfedezetéül szolgáló befektetési portfolió optimális hozamot biztosítson, elviselhető mértékű kockázat mellett (e tekintetben a számviteli politika rögzíti, hogy mi minősül optimális mértékű hozamnak, valamint elviselhető mértékű kockázatnak);

10. értékpapírkölcsön ügylet, másodlagos értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fogalom;

11. repóügylet: a Tpt. szerint meghatározott ügylet, azzal, hogy a szerződésben való, felek általi rendelkezés alapján meg kell különböztetni a repóügylet következő két formáját, az óvadéki repóügyletet és a szállításos repóügyletet;

12. óvadéki repóügylet: olyan repóügylet, amelyben az ügylet tárgyát képező eszköz tulajdonjoga az ügylet kezdeti azonnali adásvételi ügyletrésze keretében nem száll át a repóba vevőre, az eszköz óvadékul szolgál arra az esetre, ha az ügylet határidős visszavásárlási/viszonteladási ügyletrésze nem valósul meg a futamidő végén,

13. szállításos repóügylet: olyan repóügylet, amelyben az ügylet tárgyát képező eszköz tulajdonjoga az ügylet kezdeti azonnali adásvételi ügyletrésze keretében átszáll a repóba vevőre;

14. kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értéke: a felek által a kölcsönszerződésben rögzített érték, amely minden esetben a kölcsönbeadó által közölt könyv szerinti értéke;

15. deltatényező: az a mutatószám, amely kifejezi, hogy az opció tárgyának piaci értékében bekövetkezett egységnyi változás mekkora változást eredményez az opció piaci értékében;

16. befektetési egység: a különböző típusú befektetésekből álló befektetési portfolió önálló befektetésként való értelmezéséhez és ekként való kezeléséhez elméleti elszámolási egységként meghatározott érték (kvázi névérték), amelyre a portfolió értéke annak kialakításakor darabszámban kifejezve felosztásra kerül;

17. befektetési egység árfolyama: a befektetési portfolióban lévő különböző típusú befektetések adott időpontban érvényes piaci értékének a portfoliót terhelő költségekkel (kötelezettségekkel) csökkentett összege (a portfolió nettó eszközértéke) és a portfolió befektetési egységei darabszámának hányadosként meghatározott érték;

18. befektetési portfolió: meghatározott nyugdíjkonstrukciók szolgáltatásainak (tartalék formájában fennálló kötelezettségeinek) eszközfedezete céljára kialakított, különböző típusú befektetések meghatározott összetételéből álló csoport, amelyet önálló befektetésként kell értelmezni, és amelynek hasznait, illetve kockázatát - a vonatkozó szerződés alapján - az adott nyugdíjkonstrukció tagjai élvezik, illetve viselik;

19. BUBOR: budapesti, bankközi pénzpiaci, rövid futamidőre vonatkozó, kínálati referencia forintkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate).

A beszámoló készítési kötelezettség és a számviteli politika

3. § (1) Az intézmény az Szt. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) Az intézmény az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és az Szt., valamint e rendeletben előírt tartalom szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni. Az intézmény az éves beszámoló mellett köteles üzleti jelentést is készíteni az Szt. szerinti tartalommal.

(3) Az intézmény számviteli politikája keretében az Szt.-ben előírt követelményeken túlmenően köteles:

a) bizonylati szabályzatot alkotni, amelyben az elszámolásai alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentációk típusát, tartalmi és formai követelményeit, az aláírására jogosultakat, a bizonylatok intézményen belüli feldolgozásának útját és megőrzésének helyét, külön kiemelten a szigorú számadási kötelezettség alá tartozó bizonylatokra vonatkozó követelményeket kell meghatározni,

b) rendelkezni az alkalmazott nyugdíjkonstrukciók (befizetéssel meghatározott konstrukció, szolgáltatással meghatározott konstrukció) működésének leírásáról - az Fnytv. 33. §-a (2) bekezdését is figyelembe véve - a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatási formák szerinti részletezésben,

c) nyugdíjtartalék-képzési szabályzatban rendelkezni az egyes nyugdíj-konstrukciókhoz (szolgáltatási formánkénti részletezésben) kapcsolódó nyugdíjtartalékok fajtáiról, azok szükséges szintjét meghatározó módszerekről, valamint e tartalékok képzésének és felhasználásának részletes feltételeiről,

d) befektetési szabályzatban rendelkezni arról, hogy

da) az egyes nyugdíjkonstrukciókhoz - szolgáltatási formánkénti részletezésben - kapcsolódó nyugdíjtartalékok eszközfedezetét milyen befektetési formákban tartják, azok összetételére is kitérve, külön kiemelve a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukciót és az ahhoz kapcsolódó befektetéseket, továbbá ha működtet a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz választható portfoliós rendszert, akkor annak tényét és az egyes portfoliók összetételét és választásának feltételeit,

db) az egyes nyugdíjkonstrukciókhoz tartozó nyugdíjtartalékok eszközfedezetét képező befektetések értékelésére milyen módszert alkalmaz az intézmény,

dc) *  a működési tevékenységet szolgáló befektetésként tartott, az egyes nyugdíjkonstrukciók nyugdíjtartalékainak eszközfedezetét nem képező - az Fnytv. szerinti saját vagyon (tőke) befektetését szolgáló - befektetéseket milyen formában, összetételben, mértékben tartja, külön kitérve ezen belül a szavatoló tőke eszközfedezetét képező befektetésekre,

dd) a hozamfelosztás milyen módon és gyakorisággal történik a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukciótól eltérő nyugdíjkonstrukciók esetében az egyes tartalékokhoz kapcsolódó befektetések és a tagok között,

e) rendelkezni arról, hogy a befolyt foglalkoztatói hozzájárulásokból és tagi kiegészítésekből milyen mértékű összeget különít el az intézmény működtetésének (az ahhoz szükséges immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, egyéb eszközök beszerzéséhez és működési költségeinek finanszírozásához) fedezete céljából,

f) költségszámítási szabályzatban - amely az Szt. szerinti önköltség számítási szabályzat helyett készítendő - rendelkezni arról, hogy az egyidejűleg több nyugdíjkonstrukcióval összefüggésben - közvetett módon - felmerült, befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségeket, ráfordításokat hogyan osztja meg az egyes nyugdíjkonstrukciók között,

g) rendelkezni a működési célú bevételek, költségek és ráfordítások köréről, az Fnytv. szerinti működési szabályzattal, valamint a csatlakozási szerződésben foglaltakkal összhangban,

h) fiók-szabályzatban rendelkezni a fióktelep és a központ közötti (ideértve a belföldi központ és annak külföldi fióktelepe, illetve a külföldi központ és annak belföldi fióktelepe közötti) elszámolási, egyeztetési, adatszolgáltatási és beszámolási szabályokról legalább a következő témakörök szerinti részletezésben:

ha) milyen tételek (pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak) képezik a központ által a fióktelep működéséhez - jegyzett tőke vagy jegyzett tőkén felüli vagyon címén - rendelkezésre bocsátott eszközöket,

hb) milyen jogcímen történnek kifizetések a fióktelep és a központ, illetve a fióktelep és más országban működő fióktelepek között,

hc) hogyan kell a fióktelep - illetve a központ - könyveiben elkülöníteni az Szt. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti eszközöket és az Szt. 78. §-ának (7) bekezdése szerinti szolgáltatások miatti költségeket, valamint az azokból eredő kötelezettségeket, továbbá az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bevételeket és az azokból eredő követeléseket,

hd) a központtal, illetve más fiókteleppel szembeni elszámolásokból eredően milyen követeléseket és kötelezettségeket lehet a fióktelepnél, annak beszámolójában nettósítani (beszámítani) az Szt. 43. §-ának (3) bekezdése szerint,

he) milyen követelések és kötelezettségek tekintetében nem lehet a hd) pont szerinti nettósítást a fióktelep nyilvántartásaiban és beszámolójában alkalmazni,

hf) hogyan kell a ha)-hc) pont szerinti tételek miatti halmozódásokat a központ könyveiből és beszámolójából kiszűrni,

hg) milyen módon és gyakorisággal történik a fióktelep és a központ közötti bizonylatolás, adatszolgáltatás, egyeztetés, valamint belső ellenőrzés,

hh) az adózás szempontjából milyen tételeket tekintenek belső elszámolásaikban külföldön adózó tételnek, léteznek-e menedzsmentszolgáltatási vagy más díj címén meghatározott összegek, amelyek a fióktelep beszámolójában, mint a központot megillető bevétel (költségként vagy bevételcsökkentő tételként) jelennek meg, míg a központnál adóalapot képeznek,

hi) milyen tételeket kell a fióktelepnek, illetve a központnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a fióktelep működése és az egymással való elszámolás miatt kimutatni,

i) rendelkezni a határon átnyúló szolgáltatással kapcsolatos elszámolások rendjéről,

j) rendelkezni a más intézményekhez átlépő tagokkal való elszámolás rendjéről, továbbá a más intézményekből átlépő tagokkal kapcsolatos elszámolásokról,

k) rendelkezni a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolások rendjéről és ezzel összefüggésben a tagra terhelt költségek meghatározásáról és annak elszámolásáról,

l) kiszervezési szabályzatban rendelkezni a kiszervezett tevékenységek fajtájáról, a tevékenységek elszámolásának, valamint a tevékenységet végzőkkel való elszámolásoknak, az ezekhez kapcsolódó bizonylatolásnak és adatszolgáltatásnak a rendjéről,

m) konszolidációs szabályzatban rendelkezni a konszolidációba anyavállalatként vagy más kapcsolt vállalkozásként való bevonás tényéről, a konszolidációba való bevonás módszeréről, az egységes értékelés tekintetében alkalmazott eljárásról és a konszolidációs munkafolyamatokról,

n) származékos ügyletekre vonatkozó szabályzatban rendelkezni az ilyen ügyletek fajtáiról, fedezeti és nem fedezeti típusairól, ez utóbbiaknál annak arbitrázs vagy hatékony portfolió kialakítása céljából kötött ügylet jellegéről, ezen ügyletek értékeléséről és elszámolásáról, fedezeti ügylet esetén az általa fedezett ügyletek (alapügyletek) vagy mérlegtételek jellegéről, az ügyletek futamidejéről, devizaneméről és egyéb jellemzőiről, a fedezeti ügylet, valamint a fedezett alapügylet (fedezett tétel) egymáshoz rendelt nyilvántartásáról,

o) rendelkezni a biztosítótól vásárolt járadék formájában teljesített szolgáltatások elszámolásának rendjéről.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

4. § (1) Az intézmény mérlegében szereplő egyes tételek tartalmára és tagolására a (2)-(6) bekezdésben és az 5-6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az intézmény mérlegét a 1. számú melléklet szerinti tagolásban köteles elkészíteni.

(3) Az intézmény a 2. § 4. pontja szerinti befektetéseit a következő csoportokba köteles besorolni és a főkönyvi, valamint az analitikus nyilvántartásban elkülöníteni:

a) a működési tevékenységet szolgáló - az Fnytv. szerinti saját vagyon (tőke) befektetésének minősülő, ideértve a szavatoló tőke eszközfedezetét is képező - befektetések,

b) a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó befektetések

ba) fedezeti tartalék eszközfedezetét képező befektetések,

bb) szolgáltatási céltartalék eszközfedezetét képező befektetések,

c) a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó befektetések,

d) a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó befektetések.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjában lévő befektetéseket nyugdíjszolgáltatási formánként is tovább kell részletezni a nyilvántartásokban, továbbá a ba) pont szerinti befektetéseket egyéni számla tartaléka és szolgáltatási tartalék eszközfedezetét képező befektetésekre bontva kell nyilvántartani.

(5) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció sajátos jellegénél fogva önállóan kezelendő a nyilvántartásokban a foglalkoztatói hozzájárulások, tagi kiegészítések, egyéb szolgáltatási célú befizetések és ráfordítások, a hozzátartozó befektetések és azok értékelése, illetve az azokkal összefüggésben felmerült hozamok és ráfordítások, továbbá a tartalékképzés tekintetében.

(6) A mérleg azon eszközei, amelyek nem tartoznak a 2. § 4. pontja szerinti befektetések közé, működési tevékenységet szolgáló eszköznek tekintendők, amelyek az intézmény folyamatos működését, fenntartását biztosítják és a hozzájuk kapcsolódó bevételek, költségek és ráfordítások a működési tevékenység adózás előtti eredményének részét képezik.

5. § (1) Az immateriális javak Szt. szerinti részletezését a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(2) A tárgyi eszközökön belül a befektetési célú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint a befektetési célú beruházások, felújítások, továbbá a befektetési célú beruházásokra adott előlegek között azokat az ingatlanokat, valamint a hozzájuk tartozó vagyoni értékű jogokat és az érdekükben történő beruházásokat, felújításokat, adott előlegeket kell kimutatni, amely ingatlanokat elsődlegesen bérbeadás útján kíván hasznosítani az intézmény.

(3) Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kizárólag a befektetési célú ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint beruházások és felújítások közé nem tartozó tárgyi eszközöknek az Szt. 57. § (3) bekezdése és 58. §-a szerinti mérlegkészítéskori piaci értéken történő értékeléséből adódó értékhelyesbítés mutatható ki.

(4) A befektetési célú tárgyi eszközök értékelési különbözete a (2) bekezdés szerinti eszközök 7. § (4) bekezdése szerint meghatározott, értékelés napi piaci értékének és könyv szerinti értékének különbözete.

(5) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban címen a kiszervezett tevékenységet végző kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések értékét kell a mérlegbe beállítani.

(6) Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásoknak címen a kiszervezett tevékenységet végző kapcsolt vállalkozásoknak eseti jelleggel nyújtott kölcsön tárgyévet követő éven túl visszafizetendő összegét kell a mérlegbe beállítani.

(7) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kizárólag a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési célú egyéb tartós részesedések és befektetési célú tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 7. § (4) bekezdése szerinti piaci értékeléséből adódó értékelési különbözet mutatható ki.

(8) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként kizárólag a tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban címen kimutatott részesedések mérlegkészítéskori piaci értéken történő értékeléséből adódó - Szt. szerinti - értékhelyesbítés állítható be a mérlegbe.

(9) A készletek értékelési különbözeteként a 2. § 4. pontjának g) alpontja szerinti befektetésnek minősülő, áruk között kimutatott eladási célú ingatlanok piaci értékeléséből adódó különbözetet kell kimutatni a 7. § (4) bekezdése szerint.

(10) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben címen a kiszervezett tevékenységet végző kapcsolt vállalkozásoknak eseti jelleggel nyújtott kölcsön tárgyévet követő éven belül visszafizetendő összegét, valamint az ilyen vállalkozásokkal szemben egyéb, szerződés alapján fennálló követeléseket kell a mérlegbe beállítani.

(11) Váltókövetelésként kizárólag a kiszervezett tevékenységet végző kapcsolt vállalkozások fizetéseivel összefüggésben elfogadott váltókat lehet kimutatni a mérlegben.

(12) Követelések értékelési különbözete címen kizárólag a 19. § (1) bekezdése szerint elszámolt értékpapírkölcsön ügyletből eredő követelések értékelési különbözetét lehet kimutatni.

(13) Valamennyi pénzeszköz a 2. § 4. pontjának j) alpontja alapján a nyugdíjtartalékok és a saját vagyon (tőke) befektetésének részét képezi. A pénzeszközök értékelési különbözeteként a pénzeszközök átértékeléséből adódóan a 7. § (4) bekezdése szerint elszámolt értékelési különbözetet kell kimutatni.

6. § (1) Az egyes nyugdíjtartalékokat a 9-12. §-ban foglaltak szerint megképzett összegben kell a mérlegben kimutatni.

(2) A működési tevékenységet szolgáló befektetések értékelési különbözetének céltartaléka az Fnytv. szerinti saját vagyon (tőke) befektetésének minősülő befektetések 7. § (4) bekezdése szerinti értékelési különbözetének a 8. § (2) bekezdésének f) pontja alapján megképzett céltartaléka.

(3) A hosszú lejáratú, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kölcsön-, illetve hiteltartozás kizárólag a kiszervezett tevékenységet végző kapcsolt vállalkozások fizetéseivel összefüggésben esetileg vállalt kötelezettségek kapcsán mutatható ki.

(4) A saját tőke az Szt. szerinti tartalommal az intézmény tulajdonosainak minősülő foglalkoztatók, illetve biztosítók, bankok, befektetési társaságok, valamint a belföldi fióktelepként működő intézmény külföldi központja által teljesített jegyzett tőke (működéshez tartósan rendelkezésre bocsátott tőke) és a jegyzett tőkén felüli saját tőke összegét tartalmazza.

(5) *  Adózott eredmény címén a mérlegbe a 2. számú melléklet szerinti működési tevékenység eredménylevezetésében szereplő adózott eredményt kell beállítani.

(6) Értékelési tartalék kizárólag az 5. § (1), (3) és (8) bekezdése szerinti immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel és befektetett pénzügyi eszközökkel összefüggésben mutatható ki.

(7) A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukciók fedezeti tartaléka összegszerűen meg kell egyezzen a hozzátartozó befektetések (piaci) értékével, továbbá a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartaléka összegszerűen meg kell egyezzen a hozzátartozó befektetések együttes piaci értékével.

A mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek értékelése

7. § (1) Az intézmény mérlegbeli és mérlegen kívüli tételeinek értékelésére az Szt.-ben előírt szabályokat a (2)-(12) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(2) Az intézmény a valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja.

(3) Az intézmény az egyes nyugdíjkonstrukciók nyugdíjtartalékainak eszközfedezetét képező befektetéseket, valamint a működési tevékenységet szolgáló befektetéseket (beleértve a kapcsolódó határidős, opciós és swap ügyleteket is) az Fnytv. előírásai alapján és az abban megjelölt gyakorisággal az e §-ban leírt módon, a letétkezelő által meghatározott - illetve a befektetési célú, valamint az eladási célú ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, beruházások, felújítások esetében az ingatlan értékelő által meghatározott - piaci értéken értékeli.

(4) A 2. § 4. pontja szerinti befektetések értékelésnapi piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet, a származékos ügyletek esetében annak várható eredményét értékelési különbözetként kell kimutatni az adott eszközhöz hozzárendelt tételként, származékos ügyletek esetében a követelések között kimutatott származékos ügyletek értékelési különbözeteként.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában értékelési napnak tekintendő a mérlegfordulónap, minden negyedév utolsó napja, valamint minden munkanap, továbbá a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció esetében minden hónap utolsó napja.

(6) A (4) bekezdés alkalmazásában könyv szerinti érték az adott eszköz Szt. szerinti beszerzési (bekerülési) értéke, a befektetési célú tárgyi eszközök esetében azok terv szerinti értékcsökkenéssel meghatározott nettó értéke.

(7) A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni:

a) a befektetési célú, valamint az eladási célú ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, beruházások, felújítások esetében az ingatlan értékelő által meghatározott piaci értéket (legalább a negyedév utolsó napjával és a mérleg fordulónapjával végrehajtott piaci értékelés során, ennél nagyobb gyakorisággal csak a számviteli politikában meghatározott, különösen indokolt körülmények fennállása esetén),

b) az értékpapírok (tulajdoni részesedést jelentő, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) esetében

ba) tőzsdén jegyzett értékpapíroknál a tőzsdei árfolyamot (átlagárfolyamot vagy záróárfolyamot), kamatozó értékpapír esetében a felhalmozott kamattal növelt értéken,

bb) tőzsdén kívüli szabályozott piacon forgalmazott értékpapíroknál a szabályozott piaci árakat, kamatozó értékpapír esetében a felhalmozott kamattal növelt értéken,

bc) tőzsdén nem jegyzett és szabályozott piacon nem forgalmazott értékpapíroknál, a tapasztalati áradatokat, a kibocsátó gazdasági helyzetét (tulajdoni részesedést jelentő értékpapír esetén a kibocsátó befektetésarányos saját tőkéjét), az értékpapír jelenértékét, kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal növelt értéken,

bd) tőzsdén nem jegyzett befektetési jegyeknél a kibocsátó befektetési alap nettó eszközértékének egy befektetési jegyre jutó összegét,

c) a forintpénzeszközök esetében, azok felhalmozott kamattal növelt értékét, a külföldi pénznemben kifejezett pénzeszközök esetében azok felhalmozott kamattal növelt értékének az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerint a számviteli politikában rögzített árfolyamon átszámított forintértékét,

d) a származékos ügylet jövőben várható nyereségét vagy veszteségét - mint az ügylet piaci értékét, amely értéken a le nem zárt ügylet (mint pozíció) továbbértékesíthető - a következők szerint

da) határidős ügyleteknél az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és határidős kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegét,

db) opciós ügyleteknél az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci árának és az opció deltatényezőjének szorzatát, a delta tényező ismeretének hiányában az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és határidős kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegét,

dc) devizaswap ügyleteknél (beleértve a különböző devizák cseréjére és a forint, valamint a deviza cseréjére vonatkozó swap ügyleteket) az intézmény számviteli politikájában választott módon: az azonnali ügyletrész tárgyát képező deviza piaci értékét és ettől függetlenül a határidős ügyletrész piaci értékét önállóan értékelve, vagy az ügylet tárgyát képező deviza spot árfolyama és határidős kötési árfolyama közötti különbözet forintra átszámított időarányos összegét (az azonnali és a határidős ügylet összetett értékelése esetén),

dd) tőzsdén kívüli kamatláb ügyleteknél (kamatalapú határidős és swap ügyleteknél) a változó kamatláb és a fixkamatláb névleges tőkeösszegre vetített, értékelési időpontjáig időarányosan meghatározott összege - még el nem számolt - különbözetének, valamint a változó kamatláb és a fixkamatláb névleges tőkeösszegre vetített, hátralévő lejárati időre jutó különbözetei értékelés időpontjára diszkontált összegének együttes értékét,

e) a származékos ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumnál, egyéb árunál (a származékos ügylet értékelése tekintetében)

ea) határidős tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru értékelési napi tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóárát, árfolyamát,

eb) tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, deviza swap ügyletek esetén az értékelés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot vagy a választott hitelintézet deviza-átlagárfolyamát vagy a határidős piaci árfolyamot,

ec) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamatalapú határidős és swap ügyletek) esetén a változó kamatláb mértékét, amely a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában a szerződés szerinti időszakra vonatkozó BUBOR értékelés napját megelőzően utoljára közzétett mértéke, vagy az értékelés napján érvényes határidős piaci kamatláb mértéke,

ed) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében a szabályozott piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival alátámasztott, az üzleti év végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.

(8) A piaci értékelés során elszámolt értékelési különbözetet a nyilvántartásokban tovább kell részletezni

a) kamatból, osztalékból,

b) deviza-árfolyamkülönbözetből,

c) egyéb piaci értékítéletből

származó értékelési különbözet részre.

(9) Az értékelési különbözet összegét minden értékelés alkalmával az új piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetére kell módosítani (csökkenteni vagy növelni) a - befektetés 4. § (3) bekezdése szerinti besorolásától függően, a fedezeti tartalékon belüli egyéni számla tartalékához vagy szolgáltatási tartalékhoz, a szolgáltatási céltartalékhoz, a nyugdíjtechnikai tartalékokhoz, a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékához tartozó, valamint a működési tevékenységet szolgáló - befektetések utáni hozamok bevételei között kimutatott értékelési különbözetben elszámolt várható hozam bevételeivel szemben.

(10) A származékos ügyletek piaci értékelésekor az ügylet piaci értékének összegét kell értékelési különbözetként elszámolni. Az értékelési különbözet összegét minden értékelés alkalmával az ügylet új piaci értékére kell módosítani (növelni vagy csökkenteni) a (9) bekezdés szerint.

(11) Az értékpapírkölcsön ügyletből adódó követelést minden tekintetben úgy kell értékelni, mint az ügylet tárgyát képező értékpapírt.

(12) A 2. § 4. pontja szerinti befektetések közé tartozó eszközökre nem lehet alkalmazni az Szt. 57. § (3) bekezdése és 58. §-a szerinti mérlegkészítéskori piaci értéken történő értékelés előírásait.

8. § (1) Az adott befektetés értékesítésekor vagy a könyvekből más módon történő kivezetésekor (ideértve a származékos ügyletek zárását is), a hozzátartozó értékelési különbözetet is ki kell vezetni a könyvekből a 7. § (9) bekezdése szerinti bevétellel szemben.

(2) Az értékelési különbözetek elszámolásakor azzal azonos összegben tartalékot kell képezni, amelyet a befektetés 4. § (3) bekezdése szerinti besorolásától függően

a) az egyéni számla tartalékának értékelési különbözetből származó tartalék részében kell elszámolni az egyéni számla tartalékának értékelési különbözet címén történő képzése miatti ráfordítással szemben,

b) a szolgáltatási tartalék értékelési különbözetből származó tartalék részében kell elszámolni a szolgáltatási tartalék értékelési különbözet címén történő képzése miatti ráfordítással szemben,

c) a szolgáltatási céltartalék értékelési különbözetből származó céltartalék részében kell elszámolni a szolgáltatási céltartalék befektetéseinek ráfordításai között kimutatott értékelési különbözet céltartalékának képzése miatti ráfordítással szemben,

d) a nyugdíjtechnikai tartalékok befektetései értékelési különbözetének tartalékaként kell elszámolni a nyugdíjtechnikai tartalékok befektetéseivel kapcsolatos ráfordításokon belül kimutatott értékelési különbözet tartalékának képzése miatti ráfordítással szemben,

e) a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció nyugdíjtechnikai tartalékaként kell elszámolni a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció nyugdíjtechnikai tartalékának képzése miatti ráfordítással szemben,

f) a működési tevékenységet szolgáló befektetések értékelési különbözetének céltartalékaként kell elszámolni a működési célú befektetésekkel kapcsolatos ráfordításokon belül kimutatott értékelési különbözet céltartalékának képzése miatti ráfordítással szemben.

(3) A befektetések értékelési különbözetének a későbbi értékelések során történő módosításakor a 7. § (9)-(10) bekezdése és a (2) bekezdés szerinti elszámolással, illetve annak fordítottjaként (csökkentő tételként) kell az értékelési különbözet, továbbá az ahhoz kapcsolódó értékelési különbözet (cél)tartalékának növekedését, illetve csökkenését elszámolni.

(4) A befektetések könyvekből történő kivezetésekor az értékelési különbözetet és az ahhoz kapcsolódó értékelési különbözet (cél)tartalékát is ki kell vezetni a (3) bekezdés szerinti elszámolással.

(5) A napi átértékelést a főkönyvi számlákon nem kötelező elszámolni. Az intézmény a számviteli politikájában rögzített módon dönthet úgy, hogy a napi átértékeléseket is elszámolja a főkönyvi számlákon vagy azokat csak a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban rögzíti elkülönítetten, és a negyedév utolsó napjával, valamint a mérleg fordulónapjával, illetve a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció esetében a hó utolsó napjával végrehajtott értékelés során számolja el a főkönyvi számlákon a 7. § (9)-(10) bekezdése szerint.

(6) A befektetések hó utolsó napjával, negyedév utolsó napjával és a mérleg fordulónapjával végrehajtott átértékelését a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban is el kell számolni a 7. § (9)-(10) bekezdései szerint, a kapcsolódó (cél)tartalékképzéssel, felhasználással (felszabadítással) együtt a (2)-(3) bekezdésnek megfelelően.

(7) A befektetések után értékvesztést, értékvesztés visszaírást, terven felüli értékcsökkenést, valamint értékhelyesbítést, az eladási célú ingatlanoknál terv szerinti értékcsökkenést elszámolni nem lehet.

(8) A valuta, deviza eladásakor, átváltásakor, a pénzügyileg realizált árfolyamkülönbözet eredményként történő elszámolásakor az arra jutó értékelési különbözetet meg kell szüntetni a befektetések utáni hozamok bevételén belül kimutatott értékelési különbözetben elszámolt várható hozamok bevételével szemben, egyidejűleg azzal azonos összegben ki kell vezetni (fel kell használni) az értékelési különbözet (cél)tartalékát az értékelési különbözet (cél)tartalékának képzése miatti ráfordítással szemben a (4) bekezdés szerint.

(9) A 2. § 4. pontja szerinti befektetésektől eltérő eszközöket, valamint a kötelezettségeket az Szt. általános előírásai szerint kell értékelni a mérleg fordulónapjával, azzal, hogy a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek értékelését minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan is végre kell hajtani az Szt. 60. §-ának (2)-(7) bekezdése szerint.

(10) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékát az eszközfedezetéül szolgáló befektetési portfoliónkénti bontásban, az adott portfoliókhoz hozzárendelt tagonkénti részletezésben kell nyilvántartani.

(11) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékának eszközfedezetét képező befektetések napi értékelésekor a nyugdíjkonstrukcióban kialakított befektetési portfoliónként meg kell határozni a befektetési egységek darabszámát és a befektetési egységek piaci árfolyamát, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni.

(12) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció esetén az adott tag javára nyilvántartott befektetési egységek és a befektetési egység adott napi árfolyamának szorzata mutatja a taggal szemben fennálló kötelezettség piaci értékét, amelynek alakulását a tagokkal szembeni kötelezettségekről vezetett analitikus nyilvántartásban folyamatosan rögzíteni kell.

(13) A tagot a teljesített foglalkoztatói hozzájárulások, tagi kiegészítések - működési költségek, ráfordítások fedezetére levont kezelési díj után fennmaradó - nyugdíjszolgáltatási célú megtakarításra fordított része alapján megillető összeg a taggal szembeni kötelezettség tőkeösszege.

(14) A taggal szembeni kötelezettség piaci értéke és tőkeösszege közötti különbözet a tag nyugdíjszolgáltatási célú megtakarításainak hozama, amelyet havonta el kell számolni a tagokkal szembeni kötelezettségekről vezetett analitikus nyilvántartásban.

(15) A (14) bekezdés szerinti hozam magában foglalja a tag megtakarításaiból eszközölt befektetések már realizált, valamint még nem realizált - időarányosan járó, vagy attól eltérő - hozamát egyaránt, amelyet a tagokkal szembeni kötelezettségekről vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell ilyen módon részletezni.

A nyugdíjtartalékok képzése és felhasználása

9. § (1) A nyugdíjtartalékokat minden negyedév utolsó napjával, valamint a mérleg fordulónapjával kell megképezni, illetve annak szükséges szintjét a számviteli politikában foglaltak szerint felülvizsgálni és a meglévő tartalékot erre a szintre kiegészíteni további tartalékképzéssel vagy tartalék felhasználással (felszabadítással). A tartalék felülvizsgálata és annak a szükséges szintre való kiegészítése havonta is elszámolható, illetve a (4) bekezdés a) pontja, a 10. § (4) bekezdése és a 12. § (3) bekezdése tekintetében a havi elszámolás kötelező.

(2) A fedezeti tartalék a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció tagjait megillető szolgáltatások fedezetét tartalmazza, a tagokkal szembeni kötelezettséget mutatja. A tartalékot a 17. § (1)-(2) bekezdése szerinti részletezést is figyelembe véve, két fő részre, az egyéni számla tartalékra, valamint a szolgáltatási tartalékra bontva kell a nyilvántartásokban megképezni és vezetni.

(3) Az egyéni számla tartalékán a szerződéses időszak kezdetétől a szolgáltatásra való jogosultság megállapításáig terjedő időszakban az (1) bekezdés szerinti gyakorisággal kell a tagot megillető bevételek és a tagot terhelő költségek, ráfordítások különbözetét - a (4) bekezdésben meghatározott részekre bontva - tartalékképzés címén elszámolni.

(4) Az egyéni számla tartalékán - annak alszámláin elkülönítve - a következő bevételek és ráfordítások különbözeteit kell elszámolni tartalékképzés címén azzal, hogy amennyiben valamely különbözet veszteség jellegű azt a tartalékképzési ráfordítás csökkenéseként kell elszámolni

a) a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözeteként kell elszámolni a szerződésben rögzített mértékben befizetett foglalkoztatói hozzájárulások, tagi kiegészítések - működési célra kezelési díj címén, valamint a szolgáltatási céltartalék javára levont összegek után fennmaradó része -, a tagot megillető egyéb szolgáltatási bevételek szolgáltatási célú ráfordításokkal csökkentett összegét, havonta,

b) az egyéni számla tartalékát érintő befektetési bevételek és ráfordítások különbözetét (a nettó hozamokat), negyedévente,

c) az egyéni számla tartalékának eszközfedezetéül szolgáló befektetések értékelési különbözetét a 8. § (2) bekezdésének a) pontjával összhangban, negyedévente,

d) a szolgáltatási céltartalék fedezetére szolgáló eredményt, negyedévente.

(5) A nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megállapításakor az egyéni számla tartalékát fel kell használni a megfelelő tartalék felhasználási bevétellel szemben, egyidejűleg

a) elő kell írni taggal szembeni kötelezettségként és szolgáltatás kifizetése miatti ráfordításként, majd a kötelezettséget pénzügyileg rendezni kell a tag felé, egyösszegű kifizetéssel járó szolgáltatási forma esetén,

b) meg kell képezni a fedezeti tartalékon belül a szolgáltatási tartalékot a felhasznált egyéni számla tartalékkal azonos összegben, a megfelelő tartalékképzési ráfordítással szemben, meghatározott idejű járadék kifizetéssel járó, biometriai kockázatot nem hordozó szolgáltatási forma esetén,

c) meg kell képezni a matematikai tartalékot, továbbá a meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartalékát, ha arra nem került sor a matematikai tartalékon belül, a biometriai kockázatot hordozó járadék kifizetéssel járó szolgáltatási forma esetében.

(6) A szolgáltatási tartalék a biometriai kockázatot nem hordozó befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció járadék formájában megvalósuló szolgáltatásainak fedezetét tartalmazza a szolgáltatásra való jogosultság megállapításának időpontjától a szolgáltatás befejeződésének időpontjáig terjedő időszakban.

(7) A szolgáltatási tartalékot - annak alszámláin elkülönítetten - a következő esetekben kell megképezni

a) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben,

b) a szolgáltatási tartalékot érintő befektetési bevételek és ráfordítások különbözetében (nettó hozam), negyedévente,

c) a szolgáltatási tartalék eszközfedezetéül szolgáló befektetések értékelési különbözetében a 8. § (2) bekezdésével összhangban, negyedévente,

d) a szolgáltatási céltartalékból a szolgáltatási tartalékba történő átcsoportosítás esetében.

(8) A szolgáltatási céltartalékból akkor kell átcsoportosítani fedezetet a szolgáltatási tartalékba, ha annak összege nem elegendő az aktuális szolgáltatások teljesítésére. Ilyen esetben a hiányzó összeg erejéig kell a szolgáltatási céltartalékot felhasználni a megfelelő tartalék felhasználási bevétellel szemben és megképezni a szolgáltatási tartalékot a megfelelő tartalékképzési ráfordítással szemben.

(9) A szolgáltatási céltartalék képzésének céljára a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció foglalkoztatói hozzájárulásainak és tagi kiegészítéseinek - a működési célra, kezelési díj címén levont összeg után fennmaradó része - számviteli politikában meghatározott mértékében kell elkülöníteni fedezetet, amelyet ilyen címen külön bevételként kell elszámolni, és az egyéni számla tartalékának képzéséhez az ezzel csökkentett foglalkoztatói hozzájárulás és tagi kiegészítés bevételét lehet figyelembe venni a (4) bekezdés a) pontja szerint.

(10) A szolgáltatási céltartalék fedezetére elkülönített foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés, valamint a meglévő szolgáltatási céltartalék eszközfedezetéül szolgáló befektetések bevételeinek és ráfordításainak különbözete szolgál fedezetül a szolgáltatási céltartalék képzésére az adott negyedévben, annak utolsó napjával, illetve a mérleg fordulónapjával.

(11) A szolgáltatási céltartalékot - a számviteli politikában meghatározott módon - a nyugdíjszolgáltatásban részesülő tagokkal szembeni kötelezettség óvatos feltételezésekkel számított jelenértékének a szolgáltatási tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések piaci értékét meghaladó összegének (mint a tartalék szükséges szintjének) erejéig kell megképezni, illetve ha a meglévő szolgáltatási céltartalék nagyobb, akkor a többletet felszabadítani a tárgynegyedév utolsó napjával, illetve a mérleg fordulónapjával a megfelelő tartalékképzési ráfordítással, illetve tartalék felhasználási bevétellel szemben.

(12) A tárgynegyedév utolsó napjával, illetve a mérleg fordulónapjával a (10) bekezdés szerint a szolgáltatási céltartalék fedezetére kialakult eredménynek a céltartalék (11) bekezdés szerinti képzése, illetve felszabadítása után fennmaradó pozitív egyenlegében az egyéni számla tartalékán kell tartalékot képezni a megfelelő tartalékképzési ráfordítással szemben, illetve ha az egyenleg negatív, akkor az egyéni számla tartalékát kell felhasználni ilyen összegben a megfelelő tartalék felhasználási bevétellel szemben. Az így elszámolt tartalékképzést, illetve felhasználást az egyéni számla tartalékához vezetett analitikus nyilvántartásban a tagsági jogviszony ideje, valamint az egyéni számlán lévő összeg alapján megosztva kell elszámolni tagonkénti részletezésben.

10. § (1) A meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartalékát - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció valamennyi formájánál meg kell képezni.

(2) Azon szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyek biometriai kockázatot hordoznak és ezért utánuk az intézmény matematikai tartalékot képez, a meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka - az intézmény számviteli politikájában rögzített döntésétől függően - a matematikai tartalékon belül is képezhető. Ez esetben meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka önállóan nem képezhető.

(3) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció azon formája esetében, ahol a szolgáltatási forma miatt a konstrukció biometriai kockázatot nem tartalmaz, azoknál meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka nem képezhető, amely konstrukció biometriai kockázatot hordoz, azoknál annak fedezetéről a 12. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti matematikai tartalékképzéssel kell gondoskodni.

(4) A meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartalékának megállapítása a foglalkoztatói hozzájárulás, illetve a tagi kiegészítés esedékességekor, annak - a működési célra levont kezelési díjjal csökkentett összegben - bevételként történő elszámolásával egyidejűleg, havonta, de legkésőbb negyedévente és a tárgyév mérleg fordulónapjával, a tárgyévet és az azt követő éve(ke)t megillető bevételrész különválasztásával történik. A bevételként elszámolt foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés összegét időarányosan, illetve - indokolt esetben - az Fnytv. 2. § 14. pontjában foglalt szerződésekben (megállapodásokban), illetve a csatlakozási szerződésben meghatározott - és a számviteli politikában rögzített - módon kell megosztani a tárgyév és az azt követő időszakok között. A meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartalékát a tárgyhó, a tárgynegyedév utolsó napjával, illetve a tárgyév mérleg fordulónapjával szerződésenként (a taggal kötött szerződést értve alatta) egyedileg kell megállapítani és megképezni. A képzés összege - a megosztás szerint - a tárgyidőszakban (hónap, negyedév, év) esedékes foglalkoztatói hozzájárulások és tagi kiegészítések - működési célra levont kezelési díjjal csökkentett összegének - tárgyévet követő éveket megillető része.

(5) A meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartalékát a szolgáltatás megállapításakor kell felhasználni, - a nyugdíjkonstrukció jellegétől függően - a tételes függőkár tartalék vagy a matematikai tartalék megképzésével egyidejűleg.

(6) A matematikai tartalékot a biometriai kockázatot hordozó szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció, befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció - és a 11. § (18) bekezdésben előírt feltételek szerint a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció - esetében kell megképezni a (4) bekezdés szerinti szerződésekben foglaltakat is figyelembe véve, a számviteli politikában rögzített biztosításmatematikai elvek és módszerek (számítási képletek) szerint.

(7) A matematikai tartalék a biometriai kockázatot hordozó nyugdíjkonstrukció kapcsán a tagnak kifizetendő szolgáltatások - más nyugdíjtartalékkal nem fedezett részének - fedezetére képzett tartalék.

(8) A matematikai tartalék szükséges szintjét a szerződésből eredő jövőbeni ráfordítások (kiadások) és jövőbeni bevételek tartalékképzés időpontjára a technikai kamatlábak felhasználásával számított várható jelenértékeinek különbözeteként (prospektív módszerrel) kell meghatározni legalább negyedévente. A tartalék meglévő összegét a negyedév utolsó napjával a tartalék szükséges szintjére kell kiegészíteni további tartalékképzéssel, vagy a meglévő tartalék felszabadításával. A prospektív módszertől eltérő egyéb módszer csak akkor alkalmazható, ha a prospektív módszerrel történő meghatározás nem lehetséges, vagy alkalmazása az adott esetben aránytalanul nagy költséggel jár, és az egyéb módszerrel számított tartalékszükséglet - a számviteli politikában rögzített, igazolt módon - jól közelíti a prospektív módszerrel meghatározott összeget.

(9) A matematikai tartalék szükséges szintjét úgy kell megállapítani, hogy a tartalék a befektetéséből származó hozamával együtt várhatóan fedezze a szolgáltatás kifizetését és az ahhoz kapcsolódó költségeket a 11. § (5) bekezdésének figyelembevételével.

(10) A matematikai tartalék számításánál a biometriai kockázati tényezőkön túl figyelembe kell venni:

a) a garantált szolgáltatások, illetve kifizetések értékét (beleértve a tagsági viszonynak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítésének befejeződése előtt történő megszűnése esetén garantált kifizetések összegét is),

b) a garantált hozamokat,

c) a tagok számára - a szerződés alapján - biztosított opciókat,

d) a szerződéssel összefüggő, jövőbeni várható költségeket,

e) a tartalék befektetésének várható hozamát.

(11) A matematikai tartalékszükségletet és a tartalékképzés, illetve felszabadítás indokoltságát bizonylatokkal, számításokkal, illetve egyéb módon kell alátámasztani.

(12) A matematikai tartalékot a biometriai kockázatot hordozó nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó szerződés összes kockázatára együttesen és kockázati részekre bontottan is meg lehet képezni a számviteli politikában rögzítettek szerint.

(13) Az intézmény köteles egyértelműen meghatározni a szerződés teljes tartamára a matematikai tartalék és esetleges megbontásának számítási módját, paramétereit. A szerződés tartama alatt a tartalék számítási módja és paraméterei legfeljebb akkor változtathatók, ha ezáltal a tag (kedvezményezett) nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe. Az alkalmazott technikai kamatlábnak az Fnytv. 33. § (4) bekezdése szerinti mértékét a számviteli politikában rögzíteni kell.

11. § (1) Ha a járadékszolgáltatással járó nyugdíjkonstrukció esetében a tagot megillető járadék még nem került véglegesen megállapításra, akkor azok fedezetére függőkár tartalékot kell képezni, még abban az esetben is, ha a nyugdíjkonstrukció biometriai kockázatot hordoz.

(2) A bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát (tételes függőkár tartalék) a szolgáltatással meghatározott, - az (1) bekezdés szerinti kivétellel - biometriai kockázatot nem tartalmazó, a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukciótól eltérő nyugdíjkonstrukciók esetében, azon szerződések után kell megképezni, amelyek esetében a tag, illetve a kedvezményezett számára a tárgynegyedév utolsó napjáig, illetve a tárgyévi mérleg fordulónapjáig a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megnyílt az Fnytv. 34. §-ának (3) bekezdése szerint. A tételes függőkár tartalékot a tag által megszerzett jogosultságok tárgynegyedév utolsó napjára, illetve a mérleg fordulónapjára kiszámított tőkeértékének (amely a tartalék szükséges szintje) erejéig kell megképezni a tárgynegyedév utolsó napján, illetve a tárgyévi mérleg fordulónapján.

(3) A tételes függőkár tartalék a (2) bekezdés szerinti nyugdíjkonstrukciók esetében a várható szolgáltatási kiadások (ráfordítások) fedezetére szolgál. A tételes függőkár tartalék szükséges szintjét - a szolgáltatási időszak alatt - negyedévente és a mérleg fordulónapjával felül kell vizsgálni - a befolyásoló tényezők alakulását figyelembe véve -, a tag által megszerzett jogosultságok alapján várható szolgáltatási kiadásoknak a tartalék befektetésén várható jövőbeli hozamok felhasználásával - a negyedév utolsó napjára, illetve a mérleg fordulónapjára - kiszámított jelenértékét (a jogosultság adott időpontra számított tőkeértékét) alapul véve, amelynek során a jogosultságokat az Fnytv. szerinti valorizált összegen kell számba venni. A meglévő tartalékot annak szükséges szintjéhez kell igazítani további tartalékképzéssel, vagy a meglévő tartalék felszabadításával.

(4) A tételes függőkár tartalék megképzésekor az adott szerződés után képzett meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartalékát fel kell szabadítani.

(5) A nyugdíjtechnikai tartalékok szükséges szintjének meghatározásakor - számítási tényezőnek minősülő - költségként a szolgáltatások kifizetésével összefüggésben felmerült költségeknek csak azon többletösszege vehető figyelembe, amelyre a teljesített foglalkoztatói hozzájárulásokból és tagi kiegészítésekből ilyen célra - a működési eredmény javára - elkülönített, kezelési költségként levont összeg várhatóan nem nyújt fedezetet, valamint a tartalék befektetéseivel összefüggésben felmerült költségek.

(6) A bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékát (a továbbiakban: IBNR tartalék) a szolgáltatással meghatározott, biometriai kockázatot nem tartalmazó, a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukciótól eltérő nyugdíjkonstrukciók esetében kell megképezni a tárgynegyedév utolsó napjával, illetve a mérleg fordulónapjával az olyan szerződések kapcsán fennálló jövőbeni szolgáltatások kifizetésének fedezetére, amelyek esetében a szolgáltatásra való jogosultság ez időpontig már bekövetkezett, de annak körülményeiről az intézmény még nem értesült. Ilyen eset különösen, ha a nyugdíjkonstrukcióban előírt munkaképesség-csökkenés mértékét meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által kiállított igazolás bemutatása még nem történt meg és ehhez kapcsolódóan a tag írásos kérelme a nyugdíjszolgáltatás folyósítására vonatkozóan még nem érkezett meg az intézményhez, illetve, ha a nyugdíjkonstrukcióban rögzített várakozási idő eltelt, de a tag írásos kérelme a nyugdíjszolgáltatás folyósítására vonatkozóan még nem érkezett meg az intézményhez.

(7) Az IBNR tartalékot a negyedév utolsó napjára vonatkozóan, illetve a tárgyév mérleg fordulónapjával - az adott nyugdíjkonstrukció intézmény általi működtetésének időtartamától függően - a következőképpen kell meghatározni és képezni:

a) olyan új nyugdíjkonstrukció vagy egyedi szerződés esetében, amelyet az intézmény még nem működtet három éve, és amelyre a többi nyugdíjkonstrukciótól elkülönítetten kíván IBNR tartalékot képezni, annál a tárgynegyedévben, illetve a tárgyévben megszolgált hozzájárulás és tagi kiegészítés maximum 6%-a erejéig lehet IBNR tartalékot képezni. Ha az IBNR tartalék képzést igénylő szerződések esetei jelentős gyakoriságúak, vagy az adott nyugdíjkonstrukciók szerződéses állománya jelentősen növekszik, akkor az intézmény a 6%-nál magasabb mértékű IBNR tartalékot is képezhet. Ennek indokoltságát számításokkal kell alátámasztani és a számviteli politikában kell rögzíteni, külön kitérve arra, hogy e tekintetben az intézmény mit minősít az esetek jelentős gyakoriságának, és az állomány jelentős növekedésének;

b) az a) ponthoz nem tartozó szerződések szolgáltatásai kifizetésének fedezetére az IBNR tartalék szükségletet az elmúlt évek tapasztalati adataira építve olyan statisztikai módszerrel kell megállapítani, melynél a szolgáltatások - számviteli politikában meghatározott - kifutási háromszögeinek adatait fel kell használni.

(8) A (6) bekezdés szerinti esetek ismertté válásakor, amikor az intézmény értesül arról, hogy a szolgáltatásra való jogosultság körülményei bekövetkeztek, a szükséges dokumentációk alapján tételes függőkár tartalékot kell képezni. Az ilyen eseteket a tételes függőkár tartalékon belül elkülönítetten kell nyilvántartani.

(9) A tárgynegyedév utolsó napjával, illetve a tárgyévi mérleg fordulónapjával az IBNR tartalék szükséges szintjét felül kell vizsgálni és a tartalék meglévő állományát a szükséges szintre kell kiegészíteni további tartalékképzéssel, vagy a meglévő tartalék felszabadításával.

(10) Az intézménynek gyűjtenie kell a függőkár tartalékkal érintett nyugdíjkonstrukciók esetében a szolgáltatásra való jogosultság bekövetkezésének, illetve a szolgáltatás kifizetésének megkezdésére vonatkozóan a tagok által készített írásos kérelmek benyújtásának időpontjait, valamint ezen túlmenően külön kell gyűjtenie az egyes évekre vonatkozóan a (6) bekezdés szerinti esetek statisztikáit.

(11) Az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalék a szerződéses feltételek alapján a tagot (kedvezményezettet) az intézmény tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi eredményeiből megillető hozzájárulás-visszatérítés fedezetére szolgál. A visszajuttatás módját (visszafizetés, tagi kiegészítés befizetendő összegének csökkentése, többletszolgáltatás) a szerződéses feltételek határozzák meg, amelyeket a számviteli politikában is rögzíteni kell.

(12) Az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalékban kell megképezni - a tárgynegyedév utolsó napjával, illetve a mérleg fordulónapjával - a matematikai tartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százaléka erejéig a tag (kedvezményezett) részére visszajuttatandó összeg fedezetét. A képzés szükséges szintje a visszajuttatandó, de a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig még ki nem fizetett, vagy még oda nem ígért (meghirdetett) rész.

(13) Az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalékban kell megképezni a szolgáltatásra való jogosultság megnyílásának időpontjával az adott tag szerződéséhez kapcsolódó nyugdíjtechnikai tartalékok befektetéseinek értékelési különbözetéből a tagot megillető visszatérítés összegének fedezetét, amennyiben a felek a szerződésben így rendelkeztek. Ennek összegében nem lehet a befektetések értékelési különbözetének (cél)tartalékát csökkenteni.

(14) A fel nem használt eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalékot nem lehet felszabadítani, annak összege mindaddig a tartalékban marad, amíg a tagoknak (kedvezményezetteknek) véglegesen vissza nem juttatják.

(15) A törlési tartalék - a szerződéses feltételek szerinti - hozzájárulás visszatérítéseknek az előírt foglalkoztatói hozzájárulásra, tagi kiegészítésre vonatkozó követelésekbe való beszámítása (azaz a követelés emiatt való helyesbítése, törlése) útján való rendezésének fedezetére szolgál.

(16) A törlési tartalékot a tárgynegyedév utolsó napjával, illetve a tárgyévi mérleg fordulónapjával kell megképezni. A törlési tartalék szükséglet megállapításakor figyelembe kell venni a megelőző időszakokban, években - a (15) bekezdésben meghatározott módon - visszatérített hozzájárulások miatt csökkentett, illetve törölt követelések együttes összegét.

(17) A tárgynegyedévet megelőzően képzett törlési tartalékot a tárgynegyedév utolsó napjával, illetve a tárgyévi mérleg fordulónapjával teljes összegében fel kell használni.

(18) A biometriai kockázatot hordozó befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatásra való jogosultság megnyílásának időpontjával az egyéni számla tartalékának összegét át kell vezetni a matematikai tartalékba, amennyiben a szolgáltatás kifizetése nem egy összegben teljesítendő.

12. § (1) A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukció tartaléka az adott konstrukcióhoz tartozó tagok javára kezelt befektetési portfoliók (eszközalapok) nettó eszközértékét mutatja, amely a portfolió részét képező befektetések együttes piaci értékének a befektetések kezelésével kapcsolatosan közvetlenül felmerülő költségekkel csökkentett része, amely a szolgáltatásra való jogosultság megnyíltával rendelkezésre áll a szolgáltatások kifizetésére.

(2) A befektetési portfolióban lévő befektetések értékelésére a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az adott befektetést azon a piacon kialakult piaci áron, árfolyamon kell értékelni, melyen az adott befektetési eszköz forgalmának legnagyobb része megvalósul. A befektetési portfolió nettó eszközértékét a portfolióban lévő befektetések lehető legfrissebb árfolyam-információkat tükröző értékének alapulvételével kell kiszámítani. Ha a befektetés piaci forgalma kicsi, vagy nincs piaca, annak piaci értékéről friss információ nem áll rendelkezésre, akkor az értéket könyvvizsgáló által felülvizsgált becslés alapján kell megállapítani.

(3) A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartalékán belül a különböző befektetési portfoliókhoz (eszközalapokhoz) tartozó tartalékokat egymástól és a - a (4) bekezdés szerinti - matematikai tartalékoktól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. Azok képzéséről, illetve felülvizsgálatáról havonta kell gondoskodni.

(4) A biometriai kockázatot hordozó befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció esetében az intézmény a szerződéses feltételekben és a számviteli politikában rögzítettek szerint, amennyiben a szolgáltatás kifizetése nem egy összegben teljesítendő, akkor a 10. § (12) bekezdése alapján,

a) a szerződéses időszak kezdetétől megképezi és a szolgáltatás kifizetésének teljesítéséig fenntartja a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékát, valamint azon felül a biometriai kockázatrészre kiegészítő jelleggel a matematikai tartalékot, és a szolgáltatás teljesítése során azokat folyamatosan használja fel, illetve módosítja a tartalék szükséges szintjére a vonatkozó szabályok szerint;

b) a szerződéses időszak kezdetétől csak a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékát képezi meg, és a szolgáltatásra való jogosultság megnyílásának időpontjával azt átvezeti a matematikai tartalékba teljes összegében;

c) a szerződéses időszak kezdetétől csak a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékát képezi meg, és a szolgáltatásra való jogosultság megnyílásának időpontjával a tartalék összegének a biometriai kockázatrész fedezetére a matematikai tartalékba átvezetett összegével csökkentett része fennmarad a szolgáltatások kifizetésének fedezetére.

(5) Az intézmény a (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti, valamint a biometriai kockázatot nem hordozó befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció esetében, a számviteli politikájában rögzített módon maga dönti el, hogy a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékát - a fedezeti tartalékhoz hasonlóan - megbontja egyéni számla tartalékra és szolgáltatási tartalékra, vagy nem különíti el azokat.

(6) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékához olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből tagonként megállapítható, a taggal szembeni kötelezettség tőkeösszege - befektetési egység darabszámban és forintértékben -, valamint hozamrésze.

(7) Minden (cél)tartalék képzését és felhasználását számításokkal és bizonylatokkal kell alátámasztani.

Az eredménykimutatás tartalma és tagolása

13. § (1) Az intézmény eredménykimutatásában szereplő egyes tételek tartalmára és tagolására a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 14-15. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az intézmény eredménykimutatását a 2. számú melléklet szerinti tagolásban köteles elkészíteni.

(3) Az eredménykimutatást a következő 3 fő részre tagolva kell elkészíteni:

a) befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció eredménylevezetése

b) szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció eredménylevezetése

c) működési tevékenység eredménylevezetése.

(4) A fedezeti tartalék eredménylevezetése során

a) szolgáltatási célú egyéb bevételként kell figyelembe venni a foglalkoztatói hozzájárulások és a tagi kiegészítések késedelmes teljesítése miatt kapott késedelmi pótlékot, a hitelezési veszteségként leírt, meg nem fizetett foglalkoztatói hozzájárulások és tagi kiegészítések miatti követelésekre utólag befolyt összegeket, megtérüléseket, ideértve az ilyen követelések fejében kapott, készletként kimutatott vagyontárgyak értékesítésének bevételét is, valamint egyéb, külön soron nem nevesített szolgáltatási célú bevételek összegét;

b) szolgáltatási célú ráfordításként kell figyelembe venni a tag más intézményhez történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon való megszűnésekor a meg nem fizetett foglalkoztatói hozzájárulások és tagi kiegészítések miatti követelések hitelezési veszteségként leírt összegét, valamint a befizetéssel meghatározott konstrukcióhoz kapcsolódó követelések fejében kapott, készletként kimutatott vagyontárgyak értékesítésekor annak kivezetett könyv szerinti értékét, és egyéb, külön soron nem nevesített szolgáltatási célú ráfordítások összegét;

c) szolgáltatások kifizetése miatti ráfordításként kell figyelembe venni a szolgáltatásra való jogosultság megnyíltának időpontjától a megállapított szolgáltatások egyéni számla tartalékáról történő egyösszegű kifizetését, illetve a szolgáltatási tartalékról járadék formájában történő kifizetését;

d) befektetések utáni hozamok bevételeként kell figyelembe venni, a fedezeti tartalékok eszközfedezetéül szolgáló befektetések után kapott kamatokat (ideértve a diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözetben a beváltáskor befolyt összeget is), osztalékokat és részesedéseket, értékpapír eladásból eredő árfolyamnyereséget, a tárgyi eszközök között kimutatott befektetési célú ingatlanok bérbeadásából származó bérleti díjbevételeket, illetve az ilyen ingatlanok és beruházások eladásából származó bevételeket, az eladási célra tartott, készletként kimutatott ingatlanok értékesítéséből származó bevételeket, forgalomban realizált árfolyamnyereség címén a külföldi pénznemben kifejezett pénzeszközök átváltásából eredő deviza-árfolyamnyereségeket, továbbá értékelési különbözetben elszámolt várható hozam címén a fedezeti tartalék befektetései után a 7. § (4) bekezdése szerint elszámolt értékelési különbözetek összegét;

e) pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei között a befektetési hozamok bevételében fel nem tüntetett, minden olyan, az Szt. szerint pénzügyi műveletek bevételeinek minősülő bevételt, amely a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióval összefüggésben merült fel, így különösen a külföldön létesített fióktelep esetén a befizetéssel meghatározott konstrukció kapcsán felmerült devizakövetelések és devizakötelezettségek átértékelése, illetve pénzügyi rendezése kapcsán keletkezett összevont devizaátértékelési-nyereségek, illetve realizált deviza-árfolyamnyereségek összegét;

f) fizetett, fizetendő kamat, kamatjellegű ráfordításként kell figyelembe venni a kiszervezett tevékenységet végző kapcsolt vállalkozásokért az Fnytv. szerint vállalt kötelezettségek után fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások összegét;

g) befektetések utáni ráfordításként kell figyelembe venni, a fedezeti tartalék befektetései közé tartozó befektetési jegyek eladása, alapnál történő beváltása során realizált árfolyamveszteség összegét, eladott egyéb értékpapírok részesedések kapcsán realizált árfolyamveszteség összegét, a tárgyi eszközök között kimutatott befektetési célú ingatlanokkal, beruházásokkal összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások összegét, ideértve ezek eladása során a kivezetett könyv szerinti értékük összegét is, befektetési célú készletek értékesítésének ráfordítása címén, az eladási célú, készletként kimutatott ingatlanok értékesítése során azok kivezetett könyv szerinti értékét, befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások címén, a befektetésekkel összefüggésben a vagyonkezelőnek, a letétkezelőnek, az ügynököknek, egyéb igénybe vett közvetítőknek (pl. ingatlanközvetítőnek) kifizetett díjak, jutalékok összegét;

h) pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell figyelembe venni a tartalék befektetéseivel kapcsolatos ráfordításokban fel nem tüntetett, minden olyan az Szt. szerint pénzügyi műveletek ráfordításainak minősülő ráfordítást, amely a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióval összefüggésben merült fel, így különösen a külföldön létesített fióktelep esetén a befizetéssel meghatározott konstrukció kapcsán felmerült devizakövetelések és devizakötelezettségek átértékelése, illetve pénzügyi rendezése kapcsán keletkezett összevont devizaátértékelési-veszteségek, illetve realizált deviza-árfolyamveszteségek összegét.

(5) A szolgáltatási céltartalék eredménylevezetésére a fedezeti tartalék eredménylevezetésére vonatkozó (4) bekezdés szerinti előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni (a fedezeti tartalék képzésére és felhasználására vonatkozó rendelkezések kivételével) azzal, hogy egyes tételeinek tartalma tekintetében a szolgáltatási céltartalék fedezete számára elkülönített foglalkoztatói hozzájárulások, tagi kiegészítések bevételeit és az abból eszközölt befektetésekkel összefüggő bevételeket és ráfordításokat kell figyelembe venni, továbbá a szolgáltatási céltartalék képzése és felhasználása (felszabadítás) miatti ráfordítások és bevételek tekintetében a 9. § (6)-(12) bekezdése szerint kell eljárni.

14. § (1) A szolgáltatással meghatározott konstrukció eredménylevezetésére, a kapcsolódó nyugdíjtartalékok képzésétől és felhasználásától eltekintve, a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukción belül bemutatott fedezeti tartalék eredménylevezetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni az egyes bevételek és ráfordítások tartalma tekintetében.

(2) A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó egyes nyugdíjtechnikai tartalékok esetében azok - 10-12. § szerinti - képzése és felhasználása (felszabadítása) során elszámolt ráfordítások és bevételek különbözetét kell az eredménykimutatásba beállítani a különbözet jellegétől függő előjellel.

(3) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció eredménylevezetését - a fedezeti tartalék eredménylevezetéséhez hasonlóan a 13. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 3. számú melléklet szerint, az eredménykimutatásban az beépül a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció eredménylevezetésébe és tartalék képzésének, valamint felhasználásának különbözetét kell az eredménykimutatásba beállítani.

(4) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció esetében a befektetési egység napi árfolyamának meghatározása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a konstrukcióval összefüggésben befektetések utáni ráfordításként felmerült - a 13. § (4) bekezdésének g) pontja szerinti - ráfordítások és költségek időarányos összege naponta megállapítható legyen és legkésőbb az értékelési különbözet elszámolásakor elszámolásra kerüljön.

(5) A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció eredménylevezetésén belül szerepel az eredménykimutatásban a biometriai kockázatot hordozó befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukciók egyéni számla tartalékának felhasználásával egyidejűleg - annak átcsoportosításával - történő nyugdíjtechnikai tartalékképzés és ezen tartalékoknak a szolgáltatás kifizetésekor vagy egyéb a jogszabály szerinti esetben történő felhasználása, a hozzájuk tartozó befektetések után elszámolt hozamok és ráfordítások (nettó hozamok), valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatási kifizetések. Ezeket a kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatni.

15. § (1) A működési tevékenység eredménylevezetése során, annak adózás előtti eredményét követően kell beállítani a nyugdíjkonstrukciók - eredménylevezetése alapján kialakult - együttes eredményét, ezt követően kerül meghatározásra az adózás előtti eredmény, amelytől az eredménylevezetés az Szt. szerinti eredménykimutatás tartalmát követi.

(2) A tagok kilépése, más intézménybe történő átlépése, tagsági viszonyának egyéb módon váló megszűnése, szolgáltatásának megállapítása során a taggal való elszámolás keretében az Fnytv. alapján ráterhelt, kifizetéssel kapcsolatos költségeket a működési tevékenység eredménylevezetésén belüli egyéb bevételben kell elszámolni és kimutatni a 17. § (8) bekezdésének megfelelően.

(3) A működési tevékenység eredménylevezetésén belül az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a nyugdíjkonstrukciókhoz közvetlenül nem kapcsolódó, Szt. szerinti egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat, valamint különféle egyéb bevételek és különféle egyéb ráfordítások címén, az eredménylevezetésben nevesített bevételek és ráfordítások közé nem sorolható bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni.

Könyvvezetési sajátosságok

16. § (1) Az intézmény könyvvezetési kötelezettségét a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 17-18. §-ban foglaltak figyelembevételével köteles teljesíteni.

(2) Az intézmény üzemgazdasági szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni.

(3) *  Az intézmény a számviteli nyilvántartásait oly módon köteles kialakítani a főkönyvi, illetve az analitikus nyilvántartás további részletezésével, hogy abból a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felé történő adatszolgáltatási kötelezettség is teljesíthető legyen az előírt gyakorisággal.

(4) Az intézmény köteles számviteli nyilvántartásait negyedévente zárni, és ennek keretében a következő feladatokat elvégezni:

a) a tárgynegyedév utolsó napjáig a bekövetkezett gazdasági események bizonylatok alapján történő elszámolása,

b) a tárgynegyedév utolsó napjáig az aktív és a passzív időbeli elhatárolások elszámolása,

c) a tárgynegyedév utolsó napjáig az értékcsökkenési leírás elszámolása,

d) *  a tárgynegyedév utolsó napjáig a megfelelő nyugdíjtartalékok és céltartalékok képzésének elszámolása,

e) az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése,

f) a főkönyvi számlák egyenlegének meghatározása,

g) a főkönyvi kivonat elkészítése.

(5) Az intézmény a számviteli politikában rögzített döntése szerint havi zárást is alkalmazhat, amelynek során legalább a (4) bekezdés szerinti feladatokat el kell végezni.

17. § (1) A (3) bekezdésben felsorolt bevételeket és ráfordításokat legalább a következő részletezésben megnyitott főkönyvi számlákon kell elszámolni attól függően, hogy az mely nyugdíjkonstrukcióval összefüggésben merült fel:

a) fedezeti tartalékot érintő, ezen belül

aa) egyéni számla tartalékát érintő,

ab) szolgáltatási tartalékot érintő,

b) szolgáltatási céltartalékot érintő,

c) szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót érintő, ezen belül

ca) befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukciót érintő,

cb) egyéb, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót érintő,

cc) biometriai kockázatot hordozó, befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyugdíjtechnikai tartalékokat érintő,

d) működési tevékenységet szolgáló.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletezett főkönyvi számlákat tovább kell tagolni szolgáltatási formánként, továbbá az a) pont és ca) alpont tekintetében befektetési portfoliónkénti mélységben. Az (1) bekezdés aa) és ab) pontja szerinti részletezést a (3) bekezdés g), i)-j) pontja szerinti bevételek és ráfordítások tekintetében, az (1) bekezdés cc) pontja szerinti részletezést a (3) bekezdés g)-j) pontja szerinti bevételek és ráfordítások tekintetében kell alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti részletezésben kell elszámolni a következő címeken felmerült bevételeket és ráfordításokat:

a) foglalkoztatói hozzájárulás

b) tagi kiegészítés

c) meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartalékának képzése

d) utólag befolyt hozzájárulások, tagi kiegészítések

e) szolgáltatási célú egyéb bevételek

f) szolgáltatási célú ráfordítások

g) szolgáltatások kifizetése miatti ráfordítások

h) hozzájárulás visszatérítési ráfordítások

i) befektetési bevételek

ia) befektetések utáni hozamok bevétele, ezen belül részletezve: kapott kamat; kapott osztalék, részesedés; értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége; befektetési célú ingatlanok, beruházások hasznosításából, eladásából bevétel; befektetési célú készletek eladásából származó bevételek; forgalomban realizált devizaárfolyamnyereség; értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

ib) pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

j) befektetési ráfordítások

ja) fizetett, fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások

jb) befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások, ezen belül részletezve: fizetett kamat (befektetési jegyek realizált árfolyamvesztesége); értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége; befektetési célú ingatlanokkal, beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások; befektetési célú készletek értékesítésének ráfordítása; forgalomban realizált devizaárfolyam-veszteség; befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások; értékelési különbözet (cél)tartalékának képzése

jc) pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

(4) A foglalkoztatói hozzájárulások és a tagi kiegészítések összegét az (1)-(2) bekezdés szerinti részletezésben havonta kell elszámolni azok szerződés szerinti esedékességének időpontjában. A foglalkoztatói hozzájárulások és tagi kiegészítések összegét az (1) bekezdés a) és c) pontja szerint elszámoláskor a - csatlakozási szerződésben és a számviteli politikában rögzített mértékben, működési célra levont - kezelési díjjal csökkentett összegben kell figyelembe venni. Az így levont kezelési díj összegét működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés bevételeként kell elszámolni az (1) bekezdés d) pontja szerint.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerint a szolgáltatási céltartalékot érintő bevételként elszámolt foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés bevétele a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz befizetett foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés az (1) bekezdés a) pontja szerint elszámolandó összegének a számviteli politikában meghatározott mértékben levont és a szolgáltatási céltartalék javára átcsoportosított összegét tartalmazza.

(6) Ha a foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés összege az esedékesség időpontjában nem folyik be, akkor azt a foglalkoztatóval, illetve a taggal szembeni követelésként és foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés bevételeként el kell számolni, egyidejűleg és azzal azonos összegben tartalékot kell képezni meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartaléka címén. A tartalék képzését a foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés bevételének csökkentéseként kell elszámolni. A meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartaléka nem minősül nyugdíjtartaléknak, annak eszközfedezetéül a meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések követelése szolgál, amely nem tekintendő befektetésnek.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés az esedékességét követően utólag befolyik, akkor azt utólag befolyt hozzájárulások, tagi kiegészítések bevétele címén kell elszámolni a fedezetére képzett tartalék felhasználásával szemben, valamint ki kell vezetni a foglalkoztatóval, illetve a taggal szembeni követelést a pénzeszközök növelésével egyidejűleg.

(8) A tagsági viszony megszűnésekor, a tagok más intézménybe történő átlépésekor, a szolgáltatás összegének megállapításakor, az Fnytv. 35. § (3) bekezdés c) pontja szerinti, a tagok részére piaci értéken történő visszatérítéskor a taggal, illetve a kedvezményezettel vagy örökössel való elszámolás során a kifizetendő összegben el kell számolni a megfelelő nyugdíjtartalék felhasználását bevételként, egyidejűleg el kell számolni a kifizetendő összeget kötelezettségként és szolgáltatási ráfordításként (azon belül jogcím szerinti bontásban), valamint el kell számolni a csatlakozási szerződésben rögzítettek szerint ilyenkor felszámított költségeket követelésként és működési tevékenységet szolgáló egyéb bevételként. A kifizetendő összegben fennálló tartozásnak a költség összegében fennálló követeléssel való beszámítását (összevezetését) követően fennmaradó összegét kell pénzügyileg rendezni.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetekben a befizetéssel meghatározott konstrukciónál a taggal szembeni kötelezettség teljesítése során a fedezeti tartalék 9. § (4) és (7) bekezdés szerinti részletezésben való felhasználásakor az értékelési különbözet tartalékát nem lehet felhasználni, annak fedezetét a realizált nettó hozamot tartalmazó fedezeti tartalékrészből kell kivezetni.

(10) A befektetések várható hozama (így különösen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a pénzeszközök után időarányosan járó kamatok, a tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok után járó osztalékok, részesedések, az ingatlanok bérbeadása után járó bérleti díjak stb.) aktív időbeli elhatárolásként nem számolható el, az a befektetéshez rendelt értékelési különbözetben jelenik meg a 7. § (8) bekezdése szerinti részletezésben.

(11) A külföldön létrehozott fióktelep útján, illetve a határon átnyúló tevékenység keretében végzett nyugdíjszolgáltatás kapcsán

a) a devizában befizetett foglalkoztatói hozzájárulások, tagi kiegészítések, szolgáltatás kifizetések összegét devizában és forintban is rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban és a forintra történő átszámításnál az Szt. 60. §-ának előírásait kell alkalmazni;

b) amennyiben a fizetendő szolgáltatás devizaalapon határozódik meg (devizában lesz kifizetve, vagy devizaalapon számítva forintban teljesítendő) a fedezeti tartalékot, és a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékát negyedévente át kell értékelni az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti - számviteli politikában rögzített választott - árfolyamon és a tartalékhoz rendelten elkülönítetten kell elszámolni, valamint kimutatni az átértékelésből adódó összevont devizaárfolyam-különbözetet az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint;

c) a b) pont szerinti árfolyamkockázatokra a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetében a szolgáltatási céltartalékban, a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetében, ha az biometriai kockázatot hordoz, akkor a matematikai tartalékban, ellenkező esetben a tételes függőkár tartalékban, illetve a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékában kell fedezetet teremteni.

18. § (1) Az egyes nyugdíjkonstrukciókhoz tartozó tartalékokat - amelynél lehet, ott a számviteli politikában rögzítettek szerint - szolgáltatási formánkénti részletezésben, illetve a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukciónál és a befizetéssel meghatározott - választható portfoliós rendszert működtetőknél - befektetési portfoliónkénti bontásban kell a főkönyvi nyilvántartásokban kimutatni.

(2) A nyugdíjtartalékokhoz szerződésenként egyedileg vezetett analitikus nyilvántartásban kell biztosítani, hogy a tagok intézménnyel szembeni követelése, jogosultságai és az abban bekövetkezett változások naprakészen kimutathatók legyenek.

(3) Minden nyugdíjtartalék és ahhoz kapcsolódó céltartalék képzését, illetve felhasználását (felszabadítását) a tartalékonkénti részletezésben kimutatott (cél)tartalékképzési ráfordítással, illetve (cél)tartalék felhasználási bevétellel szemben kell elszámolni. Kivételt képeznek ez alól a különböző nyugdíjtartalékokhoz kapcsolódó befektetések értékelési különbözeteinek (cél)tartalékai, amelyeknek a képzését, illetve a felhasználását (felszabadítását) az ilyen célra megnyitott tartalékképzési ráfordítás terhére, illetve javára kell elszámolni a 8. § (2)-(3) bekezdése szerint.

(4) Az egyes nyugdíjtartalékok közötti átvezetéseket (átcsoportosításokat) bruttó módon kell elszámolni, az egyik tartalék csökkentését a megfelelő tartalék felhasználási bevétellel szemben, a másik tartalék képzését a megfelelő tartalékképzési ráfordítással szemben kell elszámolni a számviteli politika szerint meghatározott mértékben.

(5) A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció esetén a tagok javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulás, tagi kiegészítés szerződésben meghatározott mértékben - működési célra - levont kezelési díjjal csökkentett összege a - taghoz hozzárendelt - befektetési portfolió befektetési egységének teljesítés napi árfolyamán átszámítva (elosztva) kifejezésre kerül befektetési egység darabszámban is, és növeli a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékának - a tagonként vezetett analitikus nyilvántartásban - a taggal szembeni kötelezettséget tartalmazó részét forintban és befektetési egységben kimutatva egyaránt.

(6) A tag részére történő szolgáltatások teljesítésekor a fizetendő összegben csökkenteni kell a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékát (forintban és befektetési egységben kifejezve egyaránt) az annak felhasználásából eredő bevétellel szemben, egyidejűleg elő kell írni a taggal szembeni kötelezettséget a szolgáltatási ráfordításokkal szemben.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában a szolgáltatás kifizetését a befektetési egység teljesítés napján érvényes árfolyamán kell befektetési egységre átszámítani.

Értékpapírkölcsön és repóügyletek elszámolása

19. § (1) Értékpapír kölcsönbeadás esetén a kölcsönbeadó intézmény

a) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a befektetési ráfordításokkal szemben és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal együttes értéket) a követelésként a befektetési bevételekkel szemben, egyidejűleg a befektetési bevételeket és a befektetési ráfordításokat összevezeti az értékpapír könyv szerinti értékének összegében, valamint a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,

b) az értékpapírhoz kapcsolódó értékelési különbözetet, és az ahhoz kapcsolódó értékelési különbözet (cél)tartalékát a 8. § (4) bekezdése szerint kivezeti,

c) a kölcsönbeadás miatt keletkezett a) pont szerinti követelést befektetési célú eszközként kezeli és a b) pont szerinti mértékben értékelési különbözetet számol el utána a 7. § (4) bekezdése szerint, valamint ahhoz kapcsolódóan megképezi az értékelési különbözet (cél)tartalékát a 8. § (2) bekezdése szerint,

d) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a kölcsönszerződés szerinti értéken az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönadott értékpapírt,

e) az értékpapírkölcsön miatti követelés után elszámolt értékelési különbözetet és annak (cél)tartalékát kivezeti könyveiből a 8. § (4) bekezdése szerint, továbbá azzal azonos összegben felveszi könyveibe az értékpapírhoz kapcsolódó értékelési különbözetet és annak (cél)tartalékát a 7. § (4) bekezdése, valamint a 8. § (2) bekezdése szerint,

f) a kölcsön futamideje alatt a pénzben kapott óvadékot kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,

g) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el.

(2) Az óvadéki repóügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repóügylet lejártával a repóba adó által fizetett értékpapír-viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repóügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követeléstöbbletet a repóba adó a befektetési ráfordítások között, a kötelezettségtöbbletet a repóba vevő a befektetési bevételek között, mint kamatot számolja el.

(3) A szállításos repóügyleteket az értékpapír-adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repóba adott értékpapírt a repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír-eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír-beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repóügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír-eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget. Az értékpapírhoz kapcsolódó értékelési különbözetet és annak (cél)tartalékát az értékpapír eladásként való elszámoláskor ki kell vezetni a könyvekből a 8. § (4) bekezdése szerint, illetve az értékpapír beszerzésként való elszámoláskor fel kell venni a könyvekbe a 7. § (4) bekezdése, valamint a 8. § (2) bekezdése szerint.

Származékos ügyletek elszámolása

20. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban - a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet lezárásra nem kerül a lejáratkor, vagy a lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).

(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, a swap ügyletek határidős ügyletrészét, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni - ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával, leszállításával történik - és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint, a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg - és az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, áru nem kerül átadásra, leszállításra -, akkor az ügylet (határidős elszámolási ügylet) lezárásakor csak a kötési ár és a záráskori piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.

(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.

(4) A mérleg fordulónapjáig le nem zárt,

a) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, az intézmény a számviteli politikájában rögzített módon

aa) a swap ügylet azonnali ügyletrészének tárgyát és a határidős ügyletrészt egymástól függetlenül külön értékeli és az ügyletzáráskor az azonnali ügyletrész tárgyát képező eszköz és a határidős ügyletrész értékelési különbözetét, valamint annak (cél)tartalékát külön-külön megszünteti a 8. § (4) bekezdés szerint, vagy

ab) a swap ügylet azonnali ügyletrészét és a határidős ügyletrészét összetett módon, együttesen értékeli és a devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes forintárfolyama (spot árfolyama), valamint a kötési árfolyama közötti különbözet kötés napjától az értékelés napjáig eltelt időszakra jutó időarányos összegét a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - a származékos ügyletek értékelési különbözetében számolja el a 7. § (4) bekezdése szerint, egyidejűleg megképezi annak (cél)tartalékát a 8. § (2) bekezdése szerint;

b) a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, az intézmény számviteli politikájában rögzített módon

ba) a swap ügylet azonnali ügyletrészének tárgyát és a határidős ügyletrészt egymástól függetlenül külön értékeli és az ügyletzáráskor az azonnali ügyletrész tárgyát képező eszköz és a határidős ügyletrész értékelési különbözetét, valamint annak (cél)tartalékát külön-külön megszünteti a 8. § (4) bekezdés szerint, vagy

bb) a swap ügylet azonnali ügyletrészét és a határidős ügyletrészét összetett módon, együttesen értékeli és a két devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes keresztárfolyama (kötéskori spot keresztárfolyama) és a kötési keresztárfolyama közötti devizában fennálló árfolyamkülönbözet kötés napjától az értékelés napjáig eltelt időszakra jutó időarányos összegét, az értékelés napján érvényes, az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti - számviteli politikában rögzített választott - árfolyamon átszámított forintértéken - jellegétől függően - a származékos ügyletek értékelési különbözetében számolja el a 7. § (4) bekezdése szerint, egyidejűleg megképezi annak (cél)tartalékát a 8. § (2) bekezdése szerint;

c) a kamat swap ügylet esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített

ca) a hátralévő lejárati időre jutó összege értékelés napjára diszkontált értékének különbözete, és

cb) a kötés napjától, illetve a lejárati idő alatt az utolsó elszámolástól az értékelés napjáig időarányosan számított fix és változó kamat közötti különbözet

együttes összegében számolja el (jellegétől függően) a származékos ügyletek értékelési különbözetében a 7. § (4) bekezdés szerint, egyidejűleg megképezi annak (cél)tartalékát a 8. § (2) bekezdése szerint. A pénzügyi rendezéskor (a lejárati idő alatt esedékes és a lejárati idő végén történő elszámoláskor) a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között. * 

(5) Amennyiben a deviza swap ügyletek azonnali és határidős ügyletrészét az intézmény nem egymástól függetlenül külön értékeli, hanem összetett módon, akkor a (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti swap ügyletekhez - illetve a különböző felekkel tőzsdén kívül kötött azonnali és határidős devizaügylet egymáshoz rendelésével létrehozott, a swap ügyletekkel azonos jellegű összetett ügyletekhez - kapcsolódó - és ahhoz hozzárendelten nyilvántartott - deviza- és valutakészletet a lejárati idő alatt nem lehet átértékelni és az értékelési különbözetként, valamint az értékelési különbözet (cél)tartalékaként elszámolni a 7. § (4) bekezdése, valamint a 8. § (2) bekezdése szerint. Azokat csak az ügylet lejárati ideje végén lehet a pénzügyi realizáláskor eredményként elszámolni a befektetési bevételek, illetve a befektetési ráfordítások között. A származékos ügylet (swap ügylet) értékelési különbözetét és annak (cél)tartalékát az ügylet zárásakor kell megszüntetni a 8. § (4) bekezdés szerint.

(6) A tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyleteket a 7. § előírásai szerint kell értékelni a lejárati idő alatt és azok piaci értékét (az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum értékelés napi piaci ára és a határidős kötési ár különbözetét, illetve az opció tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentumértékelés napi piaci ára és az opció delta tényezőjének szorzatát, illetve egyéb módon meghatározott piaci értékét) a származékos ügyletek értékelési különbözetében kell elszámolni a 7. § (4) bekezdése szerint, egyidejűleg meg kell képezni annak (cél)tartalékát a 8. § (2) bekezdés szerint.

(7) Elszámolási határidős és opciós ügylet zárásakor (ha az opciót lehívják) az ügylet tárgyát képező áru, illetve pénzügyi instrumentum piaci ára és a kötési ár közötti különbözet pénzügyi rendezését - jellegétől függően - a befektetési bevételek, illetve a befektetési ráfordítások között számolja el az intézmény.

(8) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig a követeléseken belül kell kimutatni.

(9) Az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a kötelezettségeken belül kell kimutatni.

(10) A tőzsdei leszállítási (delivery) határidős ügylet zárásakor, ha az elszámoló ár csökkenése miatt a vevőnek a befizetett árkülönbözet összegében követelése áll fenn, akkor azt a kötési árra (szerződés szerinti vételárra) vonatkozó kötelezettség pénzügyi rendezésébe kell beszámítani (csökkenteni kell annak összegével a kötelezettséget).

(11) Ha a (8) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg, vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a befektetési ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési bevételek között kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét összegét a pénzeszközök növeléseként és a követelés csökkenéseként kell elszámolni.

(12) Az opciós díjat az Szt. szerint kell elszámolni:

a) az elszámolási opciós ügyletek (nem áruleszállítással záruló ügyletek), valamint az eladási opciós ügyletek esetén az opció vevője által fizetett opciós díjat a befektetési ráfordítások között kell elszámolni, és ha az a mérleg fordulónapja után jár le és jelentős összegű, akkor időbelileg elhatárolható;

b) a leszállítási vételi opciós ügylet esetén az opció vevője a kifizetett opciós díjat, ha az opció forgatási célú eszköz beszerzéshez kapcsolódik, a befektetési ráfordítások között, ha befektetési eszköz (ingatlan, gépek, berendezések, felszerelések) beszerzéshez kapcsolódik, akkor követelésként kell elszámolni és az opció lehívásakor az eszköz beszerzési értékét növeli a követelések csökkentésével egyidejűleg.

(13) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét az üzleti évben kell elszámolni és kimutatni a befektetési ráfordítások között.

(14) A tőzsdén kívül kötött határidős ügyletben vállalt pozíciónak - a szerződés szerinti kötelezettség átruházásával - harmadik fél felé történő értékesítése esetén a határidős ügyletet lezártnak kell tekinteni és a felek megállapodása szerint kapott, vagy fizetett díjat a befektetési bevételek vagy a befektetési ráfordítások között kell elszámolni.

(15) A (14) bekezdés szerint vásárolt határidős pozícióért fizetett díjat a fizetett opciós díjakra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

(16) A tőzsdén kötött határidős elszámolási ügyletek lejárati ideje előtt kötött ellenügylet esetében az ellenügylet kötésének napja az ügylet zárása időpontjának tekintendő, és a felek az ellenügylet kötésének napján érvényes tőzsdei elszámoló ár és a határidős kötési ár különbözetének összegét számolják el eredményként és rendezik pénzügyileg.

(17) Ha a tőzsdén kívül kötött határidős ügyletek esetén a lejárati idő alatt valamely fél visszalépése miatt az ügylet meghiúsul, akkor a felek által a szerződésben meghatározott módon fizetett, illetve kapott - kártérítés jellegű - összeget a befektetési ráfordítások, illetve a befektetési bevételek között kell elszámolni.

(18) Az arbitrázs ügyleteket az azt képező ügyletekre bontva, ügyletenként külön-külön kell elszámolni az arra vonatkozó - e rendeletben rögzített előírás, annak hiányában az Szt.-ben meghatározott általános - szabály szerint.

(19) A hatékony portfolió kialakítása céljából kötött ügyleteket jellegüktől függően kell elszámolni a nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletekre vonatkozó szabályok szerint.

Kiegészítő melléklet

21. § Az intézmény az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az Szt. szerinti adatokon túlmenően az alábbi információkat köteles bemutatni:

1. *  a különböző típusú befektetések értékét, az egyes nyugdíjkonstrukciókhoz - szolgáltatási formánkénti részletezésben - tartozó tartalékok eszközfedezetéül, valamint az Fnytv. szerinti saját vagyon (tőke) befektetését szolgáló - beleértve a szavatoló tőke eszközfedezetét képező - befektetések bontásban, külön bemutatva, a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz alkalmazott választható portfoliós rendszerben működtetett portfoliók típusait és összetételét, valamint a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció esetében kialakított portfoliókat és azok összetételét, továbbá ez utóbbinál az egyes portfoliókhoz tartozó elszámoló egységek darabszámát és mérleg fordulónapi árfolyamát;

1a. *  a minimális szavatoló tőkeszükségletet, a számított szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőkéhez képest mutatkozó különbözetet;

2. a befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció eredménylevezetését a fedezeti tartalékot érintő eredménylevezetéshez hasonló szerkezetben a 3. számú mellékletben foglaltak szerint;

3. az immateriális javak Szt. szerinti részletezését;

4. a befektetési teljesítmények értékelése céljából, az intézmény bruttó és nettó hozamrátáját, referenciahozamát az intézmény egészére és az egyes nyugdíjkonstrukciókra vonatkozóan külön-külön, továbbá a fedezeti tartalék, illetve a matematikai tartalék befektetéseinek bruttó, nettó hozamrátáját, illetve referenciahozamát;

5. a kiszervezett tevékenységek megjelölését, és az azokkal összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások összegét;

6. a biztosítótól vásárolt járadék formájában teljesített szolgáltatások tényét, és a tárgyévben ilyen címen kifizetett összeget;

7. a tárgyévben csatlakozott foglalkoztatókat név szerint is megnevezve, és az ahhoz kapcsolódóan belépő új tagok számát, a velük kapcsolatban befolyt foglalkoztatói hozzájárulások és tagi kiegészítések együttes összegét;

8. a tárgyévben az intézménybe átlépő, illetve az intézményből más intézménybe átlépő tagok számát, valamint a velük kapcsolatban befolyt foglalkoztatói hozzájárulások, tagi kiegészítések, illetve kifizetett szolgáltatások összegét;

9. a másodlagos értékpapírok típusait és azok együttes értékét;

10. a kölcsönbeadott értékpapírok típusait és azok együttes értékét;

11. *  az Szt. 7. számú melléklete szerinti cash-flow kimutatást azzal, hogy az kiegészül a „3/A. Értékelési különbözetek ±”, valamint a „7/A. Különféle egyéb kötelezettség állományváltozása ±” sorral és a 20., illetve 24. sorába adat nem állítható;

12. a szolgáltatások kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket jogcímenként és nyugdíjkonstrukciónkénti részletezésben;

13. a befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségeket, ráfordításokat jogcímenként és nyugdíjkonstrukciónkénti részletezésben, kitérve a felmerült költségek nyugdíjkonstrukciónkénti megosztási módjára is, ahol az adott költség, ráfordítás egyidejűleg több konstrukció befektetéseivel összefüggésben merült fel;

14. a 14. § (5) bekezdése alapján, a biometriai kockázatot hordozó, befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukciók fedezeti tartalékának a nyugdíjtechnikai tartalékokba való átcsoportosítása következtében az eredménykimutatásban a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció eredménylevezetésében kimutatott nyugdíjtechnikai tartalékképzések és azok felhasználásának összegét, valamint az ezen tartalékokhoz kapcsolódó befektetésekkel összefüggésben felmerülő hozam-bevételek és ráfordítások, az azokhoz kapcsolódó szolgáltatási kifizetések összegét, illetve a mérlegben a nyugdíjtechnikai tartalékok között szereplő, befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok fajtáit és azok összegét, valamint az azokhoz kapcsolódó befektetések értékét;

15. a nyugdíjtartalékok közötti átcsoportosításokat részletesen;

16. a külföldi fióktelep és a határon átnyúló szolgáltatás esetében felmerülő követelések és kötelezettségek, tartalékok és befektetések, bevételek, valamint költségek és ráfordítások összegét, nyugdíjkonstrukciónkénti bontásban, főbb tételekre részletezve.

Bizonylati szabályok

22. § (1) A piaci értékelést, a befektetési egységek darabszámának és árfolyamának meghatározását alátámasztó dokumentációkat, bizonylatokat az Szt. bizonylatokra vonatkozó rendelkezései szerint kell kezelni.

(2) Az értékpapír letéti igazolás csak akkor fogadható el, ha az az Szt. bizonylatokkal szemben támasztott követelményeinek eleget tesz.

(3) A másik intézményhez történő átlépéskor a tag megtakarításait igazoló bizonylatok, dokumentációk hiteles másolatát, vagy az azokról készített hiteles kivonatot az átvevő intézmény rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A bizonylatok között külön kell kezelni a befektetésekkel kapcsolatos valamennyi belső és külső bizonylatot, dokumentációt, amely azok beszerzését, értékesítését, letétben való őrzését, kezelését, hozamát igazolja, értékelését támasztja alá. Ideértve a kezelőszervezeteknél kezelt befektetésekkel összefüggésben elsődlegesen keletkezett valamennyi bizonylat hiteles másolatát, illetve az ezekről készített kivonatok, összesítések hiteles példányát.

Konszolidáció

23. § (1) Ha a valamely befektető (beleértve a foglalkoztatót is) az Szt. 3. §-a alapján az intézményben anyavállalati jogosultságot szerez, vagy az intézmény szerez anyavállalati jogosultságot más vállalkozásban, akkor annak tényét az intézmény köteles számviteli politikájában rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az intézmény a számviteli politikájának konszolidációs szabályzatában köteles rögzíteni, hogy mérlegének és eredménykimutatásának egyes tételeit leányvállalati minőségében, vagy anyavállalati minőségében hogyan felelteti meg konszolidációt előkészítő mérlegben és eredménykimutatásban a kapcsolt vállalkozások mérlegében, illetve eredménykimutatásában szereplő tételeknek, azok jellegétől függően.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabályzatban rögzíteni kell, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni (azok felé vagy azoktól történő) adatszolgáltatás milyen gyakoriságú és milyen mélységű információkra terjed ki.

Könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal és közzététel

24. § (1) Az intézmény köteles éves beszámolóját könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni.

(2) Az éves beszámoló könyvvizsgálatára, nyilvánosságra hozatalára és közzétételére az Szt. előírásait kell alkalmazni.

Hatálybalépés

25. § E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először az intézmény 2008. évben induló üzleti évéről készített éves beszámolójára kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések * 

25/A. § *  A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 91. §-ával megállapított 6. § (5) bekezdését, 92. §-ával megállapított 1. és 2. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

25/B. § *  (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 89. §-ával megállapított 21. § 1a. pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 89. §-ával megállapított 21. § 1a. pontja a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

26. § E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről;

b) a Tanács 98/49/EK irányelve (1998. június 29.) a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről;

c) *  a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

1. számú melléklet a 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az intézmény mérlegének előírt tagolása

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Immateriális javak

2. Immateriális javakra adott előlegek

3. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2. Befektetési célú ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

3. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

4. Beruházások, felújítások

5. Befektetési célú beruházások, felújítások

6. Beruházásokra adott előlegek

7. Befektetési célú beruházásokra adott előlegek

8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

9. Befektetési célú tárgyi eszközök értékelési különbözete

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásnak

3. Befektetési célú egyéb tartós részesedések

4. Befektetési célú tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

6. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

a) kamatból, osztalékból

b) deviza-árfolyamkülönbözetből

c) egyéb piaci értékítéletből

B. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok

2. Áruk

a) követelés fejében kapott eladási célú eszközök

b) eladási célú ingatlanok

3. Készletekre adott előlegek

4. Készletek értékelési különbözete

II. Követelések

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Váltókövetelések

5. Foglalkoztatóval szembeni követelések

6. Tagokkal szembeni követelések

7. Értékpapírkölcsön követelés

8. Egyéb követelések

9. Követelések értékelési különbözete

a) kamatból, osztalékból

b) deviza-árfolyamkülönbözetből

c) egyéb piaci értékítéletből

10. Származékos ügyletek értékelési különbözete

III. Értékpapírok

1. Egyéb forgatási célú részvény, részesedés

2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3. Értékpapírok értékelési különbözete

a) kamatból, osztalékból

b) deviza-árfolyamkülönbözetből

c) egyéb piaci értékítéletből

IV. Pénzeszközök

1. Forint pénztár

2. Valuta pénztár

3. Csekkek

4. Elszámolási betétszámla

5. Befektetési számla

6. Egyéb forintbankbetétek

7. Deviza betétszámla

8. Pénzeszközök értékelési különbözete

a) kamatból

b) deviza-árfolyamkülönbözetből

C. Aktív időbeli elhatárolások

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

3. Halasztott ráfordítások

Eszközök összesen

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

D. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék

V. Lekötött tartalék

VI. Értékelési tartalék

VII. *  Adózott eredmény

E. Céltartalékok

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre

2. Céltartalék a jövőbeni költségekre

3. Működési tevékenységet szolgáló befektetések értékelési különbözetének céltartaléka

F. Nyugdíjtartalékok

I. Fedezeti tartalék

1. Egyéni számla tartalék

a) szolgáltatási célú bevételekből

b) realizált hozambevételekből

c) értékelési különbözetből

2. Szolgáltatási tartalék

a) egyéni számláról átvezetett

b) realizált hozambevételekből

c) értékelési különbözetből

II. Szolgáltatási céltartalék

a) szolgáltatási céltartalék befektetései értékelési különbözetének tartaléka

b) szolgáltatási céltartalék egyéb része

III. Nyugdíjtechnikai tartalékok

1. Meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka

2. Matematikai tartalék

3. Függőkár tartaléka

a) tételes függő kár tartalék

b) bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka

4. Eredménytől függő hozzájárulás visszatérítési tartalék

5. Törlési tartalék

6. Egyéb nyugdíjtechnikai tartalék

7. Nyugdíjtechnikai tartalékok befektetései értékelési különbözetének tartaléka

IV. Befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció nyugdíjtechnikai tartaléka

G. Meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartaléka

I. Működési tevékenységhez kapcsolódóan

II. Befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódóan

III. Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódóan

H. Kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Vevőktől kapott előlegek

2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

3. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

4. Foglalkoztatóval szembeni kötelezettségek

5. Tagokkal szembeni kötelezettségek

6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

I. Passzív időbeli elhatárolások

1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

3. Halasztott bevételek

Források összesen

2. számú melléklet a 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az intézmény eredménykimutatásának előírt tagolása

A) BEFIZETÉSSEL MEGHATÁROZOTT NYUGDÍJKONSTRUKCIÓ

I. Fedezeti tartalékot érintő eredménylevezetés

1. Foglalkoztatói hozzájárulás

2. Tagi kiegészítés

3. Meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartalékának képzése

4. Utólag befolyt hozzájárulások, tagi kiegészítések

5. Foglalkoztatói és tagi befizetések összesen (1+2-3+4)

6. Szolgáltatási célú egyéb bevételek

7. Egyéni számla tartalékát érintő szolgáltatási célú bevételek (5+6)

8. Egyéni számla tartalékát érintő szolgáltatási célú ráfordítások

9. Szolgáltatások kifizetése miatti ráfordítás

10. Fedezeti tartalék befektetései utáni hozamok bevétele

a) kapott kamat

b) kapott osztalék, részesedés

c) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

d) befektetési célú ingatlanok, beruházások hasznosításából, eladásából származó bevétel

e) befektetési célú készletek eladásából származó bevételek

f) forgalomban realizált deviza-árfolyamnyereség

g) értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

11. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

12. Befektetési bevételek (10+11)

13. Fizetett, fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások

14. Fedezeti tartalék befektetéseivel kapcsolatos ráfordítások

a) fizetett kamat (befektetési jegyek realizált árfolyamvesztesége)

b) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége

c) befektetési célú ingatlanokkal, beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások

d) befektetési célú készletek értékesítésének ráfordítása

e) forgalomban realizált deviza-árfolyamveszteség

f) befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások

15. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

16. Befektetési ráfordítások (13+14+15)

17. Befektetési eredmény (12-16)

18. Fedezeti tartalék képzése/felhasználása (±)

a) egyéni számla tartalékának képzése

aa) szolgáltatási célú bevételek, ráfordítások különbözetéből (7-8)

ab) befektetések nettó hozamából

ac) értékelési különbözetből

ad) szolgáltatási céltartalék fedezetére szolgáló eredményből

b) egyéni számla tartalékának felhasználása

ba) egyösszegű kifizetésben történő nyugdíjszolgáltatásra

bb) szolgáltatási tartalékba való átvezetésre

bc) nyugdíjtechnikai tartalékokba való átvezetésre

bd) szolgáltatási céltartalékba való átvezetés miatt

c) szolgáltatási tartalék képzése

ca) befektetések nettó hozamából

cb) értékelési különbözetből

cc) egyéni számla tartalékából

cd) szolgáltatási céltartalékból

d) szolgáltatási tartalék felhasználása nyugdíjszolgáltatásokra

19. Fedezeti tartalékot érintő eredmény (7-8-9±17±18)

II. Szolgáltatási céltartalékot érintő eredménylevezetés

1. Foglalkoztatói hozzájárulás

2. Tagi kiegészítés

3. Meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartalékának képzése

4. Utólag befolyt hozzájárulások, tagi kiegészítések

5. Foglalkoztatói és tagi befizetések összesen (1+2-3+4)

6. Szolgáltatási céltartalék befektetései utáni hozamok bevétele

a) kapott kamat

b) kapott osztalék, részesedés

c) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

d) befektetési célú ingatlanok, beruházások hasznosításából, eladásából származó bevétel

e) befektetési célú készletek eladásából származó bevételek

f) forgalomban realizált deviza-árfolyamnyereség

g) értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

7. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

8. Befektetési bevételek (6+7)

9. Fizetett, fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások

10. Szolgáltatási céltartalék befektetéseivel kapcsolatos ráfordítások

a) fizetett kamat (befektetési jegyek realizált árfolyamvesztesége)

b) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége

c) befektetési célú ingatlanokkal, beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások

d) befektetési célú készletek értékesítésének ráfordítása

e) forgalomban realizált deviza-árfolyamveszteség

f) befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások

g) értékelési különbözet céltartalékának képzése

11. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

12. Befektetési ráfordítások (9+10+11)

13. Befektetési eredmény (8-12)

14. Szolgáltatási céltartalék képzés/felszabadítás

15. Szolgáltatási céltartalék fedezetére szolgáló eredmény (5±13±14)

16. Szolgáltatási céltartalék felhasználás szolgáltatási tartalék kiegészítésére

17. Szolgáltatási céltartalékot érintő eredmény (15+16)

B) SZOLGÁLTATÁSSAL MEGHATÁROZOTT NYUGDÍJKONSTRUKCIÓ

1. Foglalkoztatói hozzájárulás

2. Tagi kiegészítés

3. Meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartalékának képzése

4. Utólag befolyt hozzájárulások, tagi kiegészítések

5. Foglalkoztatói és tagi befizetések összesen (1+2-3+4)

6. Szolgáltatási célú egyéb bevételek

7. Szolgáltatási célú bevételek (5+6)

8. Szolgáltatási célú ráfordítások

9. Szolgáltatások kifizetése miatti ráfordítások

10. Hozzájárulás visszatérítési ráfordítások

11. Nyugdíjtechnikai tartalékok képzésének, felhasználásának különbözete (±)

a) meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartalékának változása

b) matematikai tartalék változása

c) függőkár tartaléka változása

ca) tételes függő kár tartalék változása

cb) bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának változása

d) eredménytől függő hozzájárulás visszatérítési tartalék

e) törlési tartalék

f) egyéb nyugdíjtechnikai tartalék

12. Befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció nyugdíjtechnikai tartalékának változása (±)

13. Nyugdíjtechnikai tartalékok befektetései utáni hozamok bevétele

a) kapott kamat

b) kapott osztalék, részesedés

c) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

d) befektetési célú ingatlanok, beruházások hasznosításából, eladásából származó bevétel

e) befektetési célú készletek eladásából származó bevételek

f) forgalomban realizált deviza-árfolyamnyereség

g) értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

14. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

15. Befektetési bevételek (13+14)

16. Fizetett, fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások

17. Nyugdíjtechnikai tartalékok befektetéseivel kapcsolatos ráfordítások

a) fizetett kamat (befektetési jegyek realizált árfolyamvesztesége)

b) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége

c) befektetési célú ingatlanokkal, beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások

d) befektetési célú készletek értékesítésének ráfordítása

e) forgalomban realizált deviza-árfolyamveszteség

f) befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások

g) értékelési különbözet tartalékának képzése

18. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

19. Befektetési ráfordítások (16+17+18)

20. Befektetési eredmény (15-19)

21. Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció eredménye (7-8-9-10±11±12±20)

C) MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉG

1. Foglalkoztatói hozzájárulás

2. Tagi kiegészítés

3. Meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartalékának képzése

4. Utólag befolyt hozzájárulások, tagi kiegészítések

5. Foglalkoztatói és tagi befizetések összesen (1+2-3+4)

6. Egyéb bevételek

a) Szt. szerinti egyéb bevételek

Ebből: céltartalék felhasználás

b) Különféle egyéb bevételek

7. Működési költségek

a) anyagjellegű ráfordítások

Ebből: kiszervezett tevékenységért fizetett díjak

b) személyi jellegű ráfordítások

ba) bérköltség

bb) személyi jellegű egyéb kifizetés

bc) bérjárulék

c) értékcsökkenései leírás

8. Egyéb ráfordítás

a) Szt. szerinti egyéb ráfordítások

Ebből: céltartalékképzés

b) Különféle egyéb ráfordítások

9. Szokásos működési tevékenység eredménye (5+6-7-8)

10. Kapcsolt vállalkozásokban lévő tartós részesedések értékvesztése, értékvesztés visszaírása (±)

11. Működési célú befektetések utáni hozamok bevétele

a) kapott kamat

b) kapott osztalék, részesedés

c) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

d) befektetési célú ingatlanok, beruházások hasznosításából, eladásából származó bevétel

e) befektetési célú készletek eladásából származó bevételek

f) forgalomban realizált deviza-árfolyamnyereség

g) értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

12. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

13. Befektetési bevétek (10+11+12)

14. Fizetett, fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások

15. Működési célú befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások

a) fizetett kamat (befektetési jegyek realizált árfolyamvesztesége)

b) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége

c) befektetési célú ingatlanokkal, beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások

d) befektetési célú készletek értékesítésének ráfordítása

e) forgalomban realizált deviza-árfolyamveszteség

f) befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások

g) értékelési különbözet céltartalékának képzése

16. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

17. Befektetési ráfordítások (14+15+16)

18. Befektetési eredmény (13-17)

19. *  Működési tevékenység adózás előtti eredménye (9±18)

20. *  Nyugdíjkonstrukciók eredménye (A/I/19±A/II/17±B/21)

21. *  Adózás előtti eredmény (19±20)

22. *  Adófizetési kötelezettség

23. *  Adózott eredmény (21-22)

24-29. * 

3. számú melléklet a 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció eredménylevezetése

1. Foglalkoztatói hozzájárulás

2. Tagi kiegészítés

3. Meg nem fizetett hozzájárulások, tagi kiegészítések tartalékának képzése

4. Utólag befolyt hozzájárulások, tagi kiegészítések

5. Foglalkoztatói és tagi befizetések összesen (1+2-3+4)

6. Szolgáltatási célú egyéb bevételek

7. Szolgáltatási célú bevételek összesen (5+6)

8. Szolgáltatási célú ráfordítások

9. Szolgáltatások kifizetése miatti ráfordítás

10. Befektetések utáni hozamok bevétele

a) kapott kamat

b) kapott osztalék, részesedés

c) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

d) befektetési célú ingatlanok, beruházások hasznosításából, eladásából származó bevétel

e) befektetési célú készletek eladásából származó bevételek

f) forgalomban realizált deviza-árfolyamnyereség

g) értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

11. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

12. Befektetési bevételek (10+11)

13. Fizetett, fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások

14. Befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások

a) fizetett kamat (befektetési jegyek realizált árfolyamvesztesége)

b) értékpapírok, részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége

c) befektetési célú ingatlanokkal, beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások

d) befektetési célú készletek értékesítésének ráfordítása

e) forgalomban realizált deviza-árfolyamveszteség

f) befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások

15. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

16. Befektetési ráfordítások (13+14+15)

17. Befektetési eredmény (12-16)

18. Befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékának képzése

aa) szolgáltatási célú bevételek, ráfordítások különbözetéből (7-8)

ab) befektetések nettó hozamából

ac) értékelési különbözetből

19. Befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékának felhasználása

ba) nyugdíjszolgáltatások kifizetésére

bc) nyugdíjtechnikai tartalékokba való átvezetésre

20. Befektetési egységhez kötött nyugdíjkonstrukció tartalékát érintő eredmény (7-8-9±17-18+19)


  Vissza az oldal tetejére