A jogszabály mai napon ( 2019.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

12/2008. (II. 14.) FVM rendelet

az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendelet a brucellózis, valamint a Brucella ovis és Brucella canis fertőzés megelőzésével és leküzdésével, valamint az állatállományok brucellózis mentességének ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat határozza meg.

(2) E rendelet előírásait az (1) bekezdés szerinti fertőzésekre fogékony állatfajoknak (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, eb) az ország területén tartott, tenyésztett, valamint az ország területére behozott egyedeire, az egyes állatfajokra meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Brucellózis: a klasszikus Brucella fajok (B. melitensis, B. abortus, B. suis) által okozott megbetegedés.

2. *  Állattartó hely: a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvántartásba vett létesítmény, udvar, épület, illetve szabadtartás esetén az a legelő, ahol állatokat tenyésztenek, tartanak vagy állatokkal foglalkoznak állandó vagy ideiglenes jelleggel.

3. Állatállomány: az ugyanazon állattartó helyen - mint járványügyi egységen - tartott azonos fajú állatok csoportja, amely akár egy állatból is állhat.

4. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha-állomány: az 1. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány.

5. Brucellózistól hatóságilag mentes juh- és kecskeállomány: a 2. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány.

6. Brucellózistól hatóságilag mentes sertésállomány: a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott állomány.

7. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: az 1. számú melléklet II.2. pontjában meghatározott megye.

8. Juh és kecske brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 2. számú melléklet IV.1. pontjában meghatározott megye.

9. Sertés brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 3. számú melléklet 9. pontjában meghatározott megye.

10. Szarvasmarha brucellózissal fertőzött állomány: olyan szarvasmarha állomány, amelyben B. abortussal fertőzött szarvasmarhát találtak.

11. Juh és kecske brucellózissal fertőzött állomány: olyan juh- vagy kecskeállomány, amelyben B. melitensissel fertőzött juhot vagy kecskét találtak.

12. Brucellózissal fertőzött sertésállomány: olyan sertésállomány, amelyben B. suissal vagy B. abortussal fertőzött sertést találtak.

13. Brucellózissal fertőzött állat:

a) amely a brucellózisra gyanút keltő tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenlétét a bakteriológiai vagy az ismételt szerológiai vizsgálat igazolta,

b) amely betegségre gyanút keltő tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget már hatóságilag megállapították, de a betegség hatósági megszüntetése még nem történt meg,

c) amely tünetmentes, de a belőle származó mintából a betegség kórokozóját kimutatták, vagy

d) amely tünetmentes, de ismételt szerológiai vizsgálatával a brucellózist kétséget kizáróan igazolták.

14. Brucellózis fertőzöttségre gyanús állat:

a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a brucellózisra gyanút keltőek, de a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták,

b) amely tünetmentes, de fertőzött állattal egy állományban tartottak, vagy amely a betegség kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt vizsgálatok a gyanút kizárták,

c) amely tünetmentes, de szerológiai vizsgálata nem negatív eredményű a megerősítő vizsgálat lezárásáig,

d) amely tünetmentes, de brucellózis szempontjából nem minősített állományból származik, vagy

e) amelynek származása vagy azonosítása hitelt érdemlően nem bizonyítható.

15. Brucellózistól mentes egyed: az az állat, amely mentes állományból származik és mentes környezetben tartották, továbbá 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhák esetén egy évnél nem régebbi, ivarérett kanok esetén félévnél nem régebbi negatív eredményű szerológiai vizsgálati eredménnyel rendelkezik.

16. Járványügyi nyomozás: a fertőzés eredetének, illetve esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategészségügyi hatósági tevékenység.

17. Brucellózis új esete: a 13. pont a), b) és c) alpontjaiban meghatározott élő, elhullott vagy levágott fertőzött állat.

18. Kitörés: a brucellózis legalább egy új esetének első hatósági megállapítása azonos állattartó helyen (telepen).

19. Szarvasmarha: szarvasmarha, valamint a bivaly és az európai bölény.

20. Illetékes állategészségügyi laboratórium: a brucellózis mentesség ellenőrzésére irányuló vizsgálatok végzésére engedéllyel rendelkező állategészségügyi laboratórium.

A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok minősítése és mentességének ellenőrzése

3. § (1) *  A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából történő minősítése, illetve az állományok brucellózis mentességének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat, amelyet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) látnak el.

(2) *  A megyei kormányhivatal a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis mentességének ellenőrzését, valamint az újonnan kialakított állatállományok minősítő vizsgálatait az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalon (a továbbiakban: járási hivatal) keresztül megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. A járási hivatal köteles az illetékességi területén található állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról ütemtervet készíteni és azt a megyei kormányhivatalnak legkésőbb a tárgyév február 28-ig megküldeni. Az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább 30 nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A megyei kormányhivatal az állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról készült ütemterveket legkésőbb március 31-ig - az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követően - jóváhagyja, illetve szükség szerint módosítja.

(3) *  A járási hivatal a megyei kormányhivatal jóváhagyását követően az illetékességi területén lévő állományok állattartóit dokumentálható módon értesíti a vizsgálatok ütemezéséről. Az értesítést legalább 15 nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott időtartam első napja előtt kell megküldeni, illetve a helyben szokásos módon közzé tenni. Az állattartó - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az ütemtervben meghatározottak szerint gondoskodni a vizsgálatok végrehajtásáról. A mintavétel elvégzésére jogosult állatorvost, annak hiányában a megyei kormányhivatal által a mintavétel elvégzésére feljogosított állatorvost (a továbbiakban együtt: mintavételezésre jogosult állatorvos) kell felkérni. Az állattartó írásbeli kérelmére a járási hivatal az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követően engedélyezheti, hogy az ütemtervtől eltérő időpontban kerüljön sor a mintavételre, ha ez utóbbi esetben a mintavétel az állományban elvégzendő egyéb beavatkozással összeköthető. Az ilyen írásbeli kérelmet az ütemterv kézhezvételét, illetve közzétételét követő 15 napon belül kell postára adni.

(4) *  A minősítő és az ellenőrző vizsgálatok céljára mintát - az állattartó kérelmére - a mintavételezésre jogosult állatorvos köteles levenni és az illetékes állategészségügyi laboratóriumba beküldeni a járási hivatal által meghatározott ütemterv szerint. A mintavételt csak olyan állaton szabad elvégezni, amelyet a külön jogszabályban előírtak szerint egyedi azonosítóval megjelöltek. Ha az arra jogosult állatorvos az állattartó kérelme ellenére nem veszi le a mintát az ütemtervben meghatározott időben, akkor erről az ütemtervben szereplő határidő lejártát követő nyolc napon belül az állattartónak értesítenie kell a járási hivatalt. Ez utóbbi esetben a járási hivatal köteles az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket a mintavétel végrehajtatása érdekében megtenni.

(5) Mindaddig, amíg Magyarország B. melitensistől az Európai Bizottság által kiadott határozat alapján elismerten mentes, a juh- és kecskeállományok esetében az ellenőrző vizsgálat az e rendeletben meghatározott monitoring rendszerben, állami költségre történik az országos főállatorvos rendelkezése szerint.

(6) Az állattartó köteles a mintavétel végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, továbbá a mintavételhez a szükséges segítséget megadni. Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az állattartó köteles továbbá a mintavételért a mintavételi díjat a mintavételezésre jogosult állatorvosnak, valamint a vizsgálati költséget a vizsgálatot végző állategészségügyi laboratóriumnak megfizetni. A minta illetékes állategészségügyi laboratóriumba szállításának költségét - az (5) bekezdés kivételével - szintén az állattartó köteles állni, vagy köteles a mintavételezésre jogosult állatorvos által a szakma szabályai szerint becsomagolt és lezárt mintát az illetékes állategészségügyi laboratóriumba juttatni.

(7) *  Az állatállományok minősítését az adott állatfajra vonatkozó mellékletben foglalt feltételek teljesítése esetén a járási hivatal határozatban adja ki.

(8) Az állatállományok (7) bekezdésben leírt mentessé minősítését az állattartónak kell írásban kezdeményezni az állatok beszállításának megkezdésekor.

(9) A kiadott mentességi minősítést határozattal vissza kell vonni, amennyiben az állomány már nem felel meg a mentesség e rendelet mellékleteiben meghatározott követelményeinek.

II. Fejezet

A BRUCELLÓZIS MEGELŐZÉSE

A brucellózis elleni védőoltás, gyógykezelés tilalma

4. § A szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucellózis elleni védőoltása vagy a brucellózissal fertőzött állatok gyógykezelése tilos. E szabály alól az országos főállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivételt tehet.

A termékenyítés, fedeztetés, betelepítés szabályai

5. § (1) Szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések esetében a természetes fedeztetés kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományokban alkalmazható. A fedeztetés csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó apaállatokkal történhet.

(2) Legelőre csak brucellózistól hatóságilag mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. A legelőre járó nőivarú szarvasmarhák közé hat hónaposnál idősebb, nem ivartalanított bikát, illetve sertések közé öt hónaposnál idősebb, nem ivartalanított kant csak akkor lehet hajtani, ha e rendelet szerinti mentes állományból származik.

(3) Brucellózistól hatóságilag mentes állományba kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatok vihetők be, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt esetekben egyedi szerológiai vizsgálatuk - a származási vagy a rendeltetési helyen végrehajtott - elkülönítés ideje alatt negatív eredményre vezetett. Új vagy üresen álló állattartó helyet kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állatállományból származó, egyedileg is mentes szarvasmarhákkal, sertésekkel, juhokkal vagy kecskékkel szabad betelepíteni.

(4) Új állomány kialakítása céljából külföldről behozott, illetve újonnan betelepített állatállományból állatokat továbbtartásra elszállítani csak az állomány kedvező eredményű minősítő vizsgálata után lehet.

(5) Az állattartónak a brucellózistól hatóságilag mentes állományát úgy kell tartania, hogy az a brucellózissal fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen.

A tejre vonatkozó előírások

6. § A tej felhasználásának szabályait a következő uniós jogi aktusok határozzák meg:

a) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról;

b) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról;

c) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról.

III. Fejezet

A BRUCELLÓZIS LEKÜZDÉSE SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓÁLLOMÁNYOK ESETÉBEN

Az állattartó kötelezettségei

7. § (1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy köteles:

a) állata betegségét vagy betegségre gyanús voltát, valamint a brucellózis fertőzöttségének gyanúját - így állata vetélését, rendellenes ellését is - az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni;

b) a szarvasmarha, sertés, juh, kecske vagy ló elhullását - tekintet nélkül az elhullás előtt tapasztalt tünetekre - késedelem nélkül jelenteni az állatorvosnak.

(2) *  Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét a szolgáltató állatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti.

(3) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítéséről köteles feljegyzést készíteni és azt aláírni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az értesített állatorvos nevét, a bejelentés okát, pontos idejét (dátum, óra, perc), illetve módját (szóban, telefonon, írásban stb.) is. Ha a bejelentés telefonon történt, akkor pontosan meg kell adni a hívott telefonszámot is. A feljegyzést a helyszínre kiérkező állatorvossal is alá kell íratni.

(4) Az állattartónak a (3) bekezdés szerinti feljegyzéseit legalább egy évig meg kell őriznie és a hatóság kérésére ellenőrzésre azt be kell mutatnia. Az állatorvos által láttamozott feljegyzést a bejelentési kötelezettség teljesítésének egyértelmű bizonyítékának kell tekinteni.

(5) *  Ha az állatorvos a bejelentést követő 48 órán belül nem jelenik meg a helyszínen, akkor az állattartó haladéktalanul köteles a történtekről a járási hivatalt tájékoztatni.

(6) Vetélés, illetve holtmagzat vagy életképtelen utód születése esetén (a továbbiakban együtt: vetélés) - ha az állat a 2. § 14. pontjának a)-c) alpontjai alapján nem minősül brucellózis fertőzöttségre gyanúsnak - az állattartó az állatorvosnak csak a laboratóriumi vizsgálat céljára történő mintavétel, illetve mintaküldés költségét köteles megfizetni. A 2. § 14. pontjának d) vagy e) alpontjában meghatározott állat esetén az állattartónak kell állnia a vizsgálattal kapcsolatos minden költséget.

A szolgáltató állatorvos feladatai * 

8. § (1) *  Ha a szolgáltató állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre 24 órán belül kiszállni, és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is az állattartó költségére klinikailag megvizsgálni.

(2) *  A szolgáltató állatorvos az állat vetélése esetén - annak megelőzésére, hogy a magzat vagy a magzatburok vizsgálatra alkalmatlanná váljék - köteles az 5. számú melléklet szerinti mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a járási hivatal rendelkezése szerint az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni.

(3) *  Ha a 2. § 14. pontja alapján a brucellózis fertőzöttség gyanúja fennáll, a szolgáltató állatorvos haladéktalanul értesíti a járási hivatalt, továbbá utasítja az állattartót, hogy a hatósági intézkedésig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be.

(4) *  Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a szolgáltató állatorvosnak helyszíni vizsgálat során alá kell írnia, dátummal kell ellátnia és le kell pecsételnie az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.

(5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.

A jogosult állatorvos feladatai

9. § (1) *  Abban az esetben, ha a jogosult állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, vagy akkor, ha a járási hivatal erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni.

(2) *  A jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles az 5. számú melléklet szerint mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára, amennyiben a 8. § (2) bekezdése szerinti mintavétel korábban nem történt meg. A mintát a járási hivatal értesítése mellett az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni.

(3) *  Ha a 2. § 14. pontja szerinti brucellózis fertőzöttség gyanúja áll fenn, a jogosult állatorvos haladéktalanul értesíti a járási hivatalt, továbbá utasítja az állattartót, hogy az állategészségügyi hatóság ellenkező intézkedéséig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be.

(4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a jogosult állatorvosnak helyszíni vizsgálat során - az állattartó kérelmére - aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.

(5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.

A hatósági állatorvos feladatai

10. § (1) *  Ha a hatósági állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, illetve, ha a járási hivatal erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról a hatósági állatorvosnak jegyzőkönyvet kell felvennie, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat is.

(3) *  Ha a 2. § 14. pontja alapján az állat brucellózis fertőzöttségre gyanús, a hatósági állatorvos elrendeli az érintett állat elkülönítését és hatósági megfigyelését, értesíti a járási hivatalt és szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske esetén elrendeli, hogy az állományból állatot nem lehet ki- és oda beszállítani (a továbbiakban: forgalmi korlátozás), és ha még nem történt mintavétel, illetve mintaküldés, a laboratóriumi vizsgálat céljára az 5. számú mellékletben foglaltak szerint mintát vesz.

(4) Ha a 2. § 14. pontja alapján az állat nem brucellózis fertőzöttségre gyanús, de vetélés történt, a hatósági állatorvos a következők szerint köteles eljárni:

a) elrendeli az érintett anyaállat elkülönítését a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményének kézhezvételéig;

b) ha a magzatból és a magzatburokból még nem történt mintaküldés - feltéve, hogy az még fellelhető és vizsgálatra alkalmas -, azokból mintát kell venni laboratóriumi vizsgálat céljára;

c) az anyaállatból köteles vérmintát küldeni az illetékes állategészségügyi laboratóriumba a brucellózis kizárása céljából és a kísérőiraton köteles feltüntetni, hogy vetélés kivizsgálásáról van szó.

(5) Brucellózis fertőzöttségnek a 2. § 14. pontjának a)-c) alpontjaiban meghatározott gyanúja, illetve vetélés esetén a magzat, magzatburok és a vérminta brucellózis kimutatására, illetve kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálata állami költségre történik, de a brucellózis kizárását követően a vetélés okának tisztázására irányuló további vizsgálat kizárólag az állattartó költségére végezhető. A mintavétel és mintaküldés költségét az állam kizárólag akkor téríti meg, ha a hatósági állatorvos megállapította a brucellózis fertőzöttség gyanúját.

(6) Sertés vetélése esetén a (4) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.

(7) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a hatósági állatorvosnak a helyszíni vizsgálat során - az állattartó kérelmére - aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.

11. § (1) Ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a brucellózis jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti az érintett állat elkülönítését, illetve feloldja a forgalmi korlátozást, ha azt a 10. § (3) bekezdése alapján elrendelte.

(2) Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján egy állat brucellózissal fertőzöttnek bizonyul, a hatósági állatorvos az érintett állomány forgalmi korlátozását fenntartja. A forgalmi korlátozás ideje alatt az állomány tejének felhasználásáról a 6. § szerinti külön jogszabályok alapján kell dönteni. A 2. § 14. pontjának b) alpontjában meghatározott fertőzöttségre gyanús állatok vágóhídra elszállíthatóak.

(3) A hatósági állatorvos a brucellózist hatóságilag megállapítja a 2. § 13. pontjának a) és c) pontjaiban meghatározott fertőzött állatok esetén. A 2. § 13. pontjának d) alpontjában leírt állat kivételével minden újabb brucellózissal fertőzött állatot a brucellózis új esetének kell tekinteni.

(4) Ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt, a mentes minősítés visszaállításához szükséges laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredményre vezettek, a hatósági állatorvos megszünteti az állomány forgalmi korlátozását. A forgalmi korlátozás feloldásával egyidejűleg a betegséget megszűntté kell nyilvánítani.

(5) *  A hatósági állatorvos a brucellózis hatósági megállapítását vagy megszűntté nyilvánítását haladéktalanul köteles jelenteni az illetékes járási hivatalnak.

A járási hivatal feladatai * 

12. § (1) *  Ha a járási hivatal brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre hatósági állatorvost küldeni a gyanú megerősítése vagy esetleges kizárása céljából. Ha a bejelentést közvetlenül az állattartó tette, a járási hivatal jogosult állatorvost is kiküldhet. Hatósági állatorvos helyszíni vizsgálata csak akkor szükséges, ha a jogosult állatorvos a gyanút kizárni nem tudta. A járási hivatal köteles kivizsgáltatni az állattartó által a 7. § (5) bekezdésében előírtak alapján tett bejelentést, és ennek eredményeként a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) *  A járási hivatal a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni a megyei kormányhivatalnak.

(3) *  A járási hivatal határozata alapján a brucellózissal fertőzött szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét vagy lovat a fertőzöttség megállapításától számított öt napon belül - ha kizáró ok nem áll fenn, állami kártalanítás mellett - le kell öletni.

(4) *  A járási hivatal - az állattartó költségére - elrendeli a fertőzött állomány valamennyi egyedének szerológiai vizsgálatát. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át nem haladja meg, az állattartónak az állomány mentessé nyilvánításához szükséges intézkedési tervet (a továbbiakban: mentesítési terv) kell készítenie. A járási hivatal intézkedik az állomány általa jóváhagyott terv szerinti mentesítésére. A mentesítéssel kapcsolatos összes költséget, beleértve a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségét is, az állattartó köteles állni. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át meghaladja, vagy az állattartó a mentesítést nem vállalja, akkor elrendeli az állomány felszámolását. Az állomány felszámolását lehetőség szerint arra alkalmas vágóhídon kell végrehajtani, a leölt állatokért az állattartót állami kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a felszámolásra azért került sor, mert az állattartó nem vállalta a mentesítés költségeit.

(5) *  Ha valamely állományban brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a járási hivatal járványügyi nyomozást végez annak tisztázására, hogy a fertőzés honnan származhatott, illetve hova hurcolhatták el.

(6) *  A fertőzöttnek talált állományok környezetében a megyei kormányhivatal elrendelheti a vadon élő állatok (vaddisznó, gímszarvas, dámvad, őz, muflon, mezei nyúl) néhány egyedének diagnosztikai célú kilövését.

A megyei kormányhivatal feladatai * 

13. § (1) Ha valamely állatállományban brucellózissal fertőzött állatot találtak, a megyei kormányhivatal * 

a) *  több állategészségügyi kerületet vagy megyét érintő esetben részt vesz a járványügyi nyomozásban, más tagállamot is érintő esetben soron kívül tájékoztatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH);

b) *  más megyét érintő esetben soron kívül tájékoztatja az adott megye területén eljárni jogosult megyei kormányhivatalt;

c) *  utasítja a járási hivatalt, hogy fertőzöttség gyanúja miatt rendeljen el forgalmi korlátozást azokra az állományokra, ahová a betegséget elhurcolhatták.

(2) *  A betegség hatósági megállapítását követően a megyei kormányhivatal értesíti a NÉBIH-et.

(3) *  A megyei kormányhivatal évente legkésőbb március 1-jéig összefoglaló jelentést küld az országos főállatorvosnak és egyidejűleg e jelentés másolatát a nemzeti referencia laboratóriumnak (a továbbiakban: NRL) is megküldi tájékoztatásul. A közösségi előírások, illetve a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az országos főállatorvos határozza meg a jelentéssel szemben támasztott követelményeket.

(4) *  Ha a megyei kormányhivatal illetékességi területén brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a megyei kormányhivatal köteles értesíteni a népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt.

Az országos főállatorvos feladatai

14. § Az országos főállatorvos

a) országosan irányítja és felügyeli az állatállományok brucellózis mentességének ellenőrzésével, a brucellózis megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályi előírások végrehajtását;

b) a tárgyévet követő év március 31-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak;

c) *  az állategészségügyi laboratórium írásbeli kérésére - a NÉBIH szakvéleménye alapján - maximum 5 évre szóló engedélyt adhat arra, hogy meghatározott területről származó minták esetében állategészségügyi laboratórium részt vegyen a brucellózis ellenőrzésére irányuló szerodiagnosztikai vizsgálatokban.

Az állategészségügyi laboratóriumok feladatai

15. § (1) *  Az NRL feladatait a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (a továbbiakban: ÁDI) budapesti laboratóriuma látja el.

(2) Állományminősítő vizsgálatot kizárólag az ÁDI végezhet, az éves ellenőrző vizsgálatok végzésére a 14. § c) pontja szerinti laboratóriumok is jogosultak.

(3) *  A brucellózis kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat az ÁDI laboratóriumai végzik. Ha bakteriológiai vizsgálat során laboratórium Brucella baktériumot mutatott ki egy olyan állományban, ahol korábban a brucellózist nem állapították meg, akkor az izolált Brucella törzset vagy törzseket a faji azonosítás megerősítése és biotípus-meghatározás céljából az NRL-be kell küldeni. A brucellózis fertőzöttség szerológiai vizsgálat alapján történő megállapításához az NRL megerősítő vizsgálata szükséges. Ennek érdekében a megyei kormányhivatalnak intézkednie kell arról, hogy a vizsgáló laboratórium által szeropozitívnak talált, elkülönített állatokból vérmintát küldjenek NRL-be a megerősítő szerológiai vizsgálat céljára. A megerősítő vizsgálathoz szükséges mintát vagy mintákat a megyei kormányhivatalnak az NRL által meghatározottak szerint kell elküldenie.

(4) *  A brucellózis hatósági megállapításához vagy kizárásához szükséges diagnosztikai vizsgálatok eredményéről a vizsgáló laboratórium a beküldő állatorvost és az érintett állomány tartási helye szerint illetékes megyei kormányhivatalt is köteles értesíteni. A pozitív eredményű vizsgálatok esetében az eredmény ismertté válásától számított 72 órán belül, míg negatív eredményű vizsgálatok esetén legkésőbb havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell az eredményt megküldeni.

IV. Fejezet

ELJÁRÁS A JUHOK BRUCELLA OVIS FERTŐZÖTTSÉGE ESETÉN

16. § (1) Tenyésztésre szánt hat hónaposnál idősebb ivarérett kos akkor hozható forgalomba, ha ivarszervei épek és elváltozást nem mutatnak, továbbá B. ovis fertőzöttségét nem állapították meg, valamint a szállítást megelőző 30 napon belül vett vérmintájának a 4. számú mellékletben előírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott.

(2) Anyajuhokat - az egyéb jogszabályban előírtak megtartása mellett - továbbtartás céljából értékesíteni csak a szállítást megelőző 30 napon belül a 4. számú mellékletben előírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbával végzett B. ovis kimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat eredményének ismeretében lehet.

(3) Ha egy állományban a 2. § 13. pontja szerint B. ovissal fertőzött állatot találtak, akkor a betegséget a hatósági állatorvos köteles hatóságilag megállapítani, amennyiben az még nem történt meg.

(4) A 2. § 13. pontjának a)-b) alpontjai szerint fertőzöttnek minősülő (klinikai tüneteket mutató) tenyészkost fedeztetésre vagy mesterséges termékenyítéshez használni tilos.

(5) *  A 2. § 13. pontjának c) és d) alpontjai szerint fertőzöttnek minősülő (klinikailag tünetmentes) tenyészkosok csak a tartási helyükön lévő, fertőzött árutermelő anyajuhállomány fedeztetésére vagy mesterséges termékenyítéséhez használhatók. Az ilyen kosokra életük végéig forgalmi korlátozást kell elrendelni, vágóhídra a járási hivatal előzetes tájékoztatása mellett elszállíthatóak.

(6) Laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis okozta vetélést követően a fertőzött anyajuho(ka)t, az állomány többi állatától, legalább 30 napig el kell különíteni.

(7) Az adott vemhességi idényben - laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis fertőzöttség miatt - elvetélt anyajuhot fedeztetni vagy mesterségesen termékenyíteni csak 6 hónap elteltével szabad.

V. Fejezet

ELJÁRÁS KUTYA BRUCELLA CANIS FERTŐZÖTTSÉGE ESETÉN

17. § (1) Ha a kutya B. canis (kutya brucellózis) fertőzöttségének előfordulását egy tenyészállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdonosát, gondozóját a közegészségügyi veszélyekről tájékoztatni. A hatósági állatorvos ezt követően köteles az érintett (fertőzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni.

(2) A fertőzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása előtt köteles kezeit, lábbelijét és ruházatát fertőtleníteni.

(3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha

a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertőtlenítés megtörtént;

b) az állományt a B. canis fertőzöttségtől mentesítették.

(4) Az állattartó kérelmére a járási hivatal határozatban mentessé nyilváníthatja azt az állományt, amelyben * 

a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minősítést megelőző egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá

b) a nem ivartalanított egyévesnél idősebb kutyákon legalább három hónapos időközzel, kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.

VI. Fejezet

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK

18. § (1) A hatósági állatorvos köteles közölni a fertőzött és a fertőzöttségre gyanús állat gondozójával vagy tulajdonosával, hogy az ilyen állat ellésénél, elvetélésénél vagy gondozásánál való közreműködés, továbbá az ilyen állat levágása, nyers tejének és tejtermékeinek fogyasztása közegészségügyi kockázatot jelent. Az ilyen állatokkal foglalkozók figyelmét fel kell hívni a megfelelő személyi higiénia jelentőségére, beleértve a távozáskor kötelező személyi fertőtlenítést is.

(2) Az elkülönített, fertőzött állat gondozására az állat leöléséig az állat tartójának - ha az állatgondozást nem saját maga végzi - külön gondozót kell beosztania, és részére védőöltözetről gondoskodnia. Az állatgondozó az elkülönítés helyének elhagyása előtt köteles védőöltözetét levetni, kezét és lábbelijét fertőtleníteni.

(3) *  Ha a megyei kormányhivatal állatokkal kapcsolatban álló személynek Brucella-eredetű megbetegedéséről vagy fertőzöttségéről kap értesítést, köteles az esetet a járási hivatallal kivizsgáltatni. Állatok hatóságilag megállapított brucellózisáról a megyei kormányhivatal értesíti a népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt.

(4) A B. abortus, B. melitensis vagy B. suis baktériumokkal fertőzött állatállományok tartási helyén ebet, macskát szabadon tartani tilos. Az őrző-védő ebet a fertőződését kizáró módon kell tartani.

(5) A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatok tejével és húsával, valamint az ezekből származó állati hulladékokkal az élelmiszerhigiéniai, illetve az állati hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.

VII. Fejezet

19-20. § * 

VIII. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) *  Az e rendelet hatálybalépését megelőzően mentessé minősített szarvasmarha- és sertésállományok esetében az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt ellenőrző vizsgálatok negatív eredményét követően a mentes minősítést a járási hivatalnak új határozatban kell megerősítenie.

(3) * 

(4) * 

22. § *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról,

b) a Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juh és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről,

c) a Bizottság 2008/984/EK határozata (2008. december 10.) a 64/432/EGK tanácsi irányelv C. mellékletének és a 2004/226/EK határozatnak a szarvasmarha-brucellózis kimutatására szolgáló diagnosztikai tesztek tekintetében történő módosításáról.

1. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez

A szarvasmarha brucellózisra vonatkozó részletes szabályok

E mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni azokra a hizlalásra szánt hímivarú állatokra, amelyek brucellózistól hatóságilag mentes állományból származnak, ha az állattartó írásbeli kérelmére a járási hivatal felmentést adott e melléklet alkalmazása alól. A kérelemben az állattartónak nyilatkoznia kell arról, hogy az állományból kizárólag csak vágóhídra szállítják az állatokat, illetve vállalnia kell, hogy az állományból történő minden szállítást az azt megelőző 72 órán belül, de legalább 24 órával a szállítás előtt közvetlenül a területileg illetékes járási hivatalnak bejelent, megadva a szállítmányt fogadó vágóhíd nevét és címét. * 

I. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha-állomány

1. A szarvasmarha-állomány brucellózistól hatóságilag mentes, ha:

a) nincs az állományban brucellózis ellen vakcinázott szarvasmarha, kivéve azokat a nőivarú állatokat, amelyeket más tagállamban legalább 3 évvel korábban vakcináztak;

b) legalább 6 hónapja az állatokon a brucellózis klinikai tünetei nem jelentkeztek; és

c) valamennyi 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhán a következő vizsgálati eljárások egyikét - összhangban a 4. számú mellékletének szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezetével - elvégezték és az negatív eredménnyel zárult:

(i) e melléklet IV. 1. pontjában leírt szerológiai próbák valamelyikével kétszeri, legalább 3 hónapos, de kevesebb mint 12 hónapos időközzel elvégzett vizsgálat,

(ii) három havonként összesen háromszori tejmintavizsgálat, majd az utolsót követően legalább 6 héttel a IV. pontban leírt valamelyik szerológiai próbával végrehajtott vizsgálat;

d) a c) pontban leírt vizsgálatok megkezdése óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be és a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás előtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követően;

e) a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen.

2. A szarvasmarha-állomány a brucellózistól hatóságilag mentes minősítését megőrzi:

a) ha az összes 24 hónaposnál idősebb egyed vérmintájának szerológiai vizsgálatát évenként negatív eredménnyel elvégzik a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint; vagy

b) ha az állategészségügyért felelős miniszter által a tárgyévet követő év március 31-ig kiadott közlemény értelmében Magyarország nem teljesíti azt a feltételt, hogy szarvasmarha-állományainak legalább 99,8%-a legalább 4 év óta brucellózistól hatóságilag mentes, akkor a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott alábbi vizsgálati eljárások egyike negatív eredményt adott:

(i) három, legalább 3 hónapos időközönként, tejmintával végrehajtott gyűrűpróba,

(ii) három, legalább 3 hónapos időközönként, tejmintával végrehajtott ELISA-próba,

(iii) két, legalább 3 hónapos időközzel, tejmintával végrehajtott gyűrűpróba, melyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ,

(iv) két, legalább 3 hónapos időközzel, tejmintával végrehajtott ELISA-próba, amelyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ,

(v) két szerológiai próba, legalább 3 hónapos, de nem több mint 12 hónapos időközzel;

c) ha a mentessé nyilvánítás óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot szállítottak be és a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás előtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követően;

d) ha a beszállított állat nem rendelkezik a beállítást megelőző 30 napon belül még a származási állományban elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon kell fizikailag elkülöníteni az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negatívitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen.

3. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítést fel kell függeszteni,

a) ha az 1. és 2. pontban részletezett feltételek nem teljesülnek,

b) ha egy laboratóriumi vagy klinikai vizsgálat alapján egy vagy több szarvasmarhánál a rendelet 2. §-ának 14. pontja alapján brucellózis fertőzöttség gyanúja merül fel és a gyanús állatokat elkülönítették a többi állattól oly módon, hogy azok sem közvetlenül, sem közvetetten ne érintkezhessenek a többi állattal, vagy

c) amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata a bejelentés elmulasztása miatt nem történt meg.

4. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítés felfüggesztését követően az alábbiak szerint kell eljárni:

a) Ha a brucellózis fertőzöttségre gyanús állatot az állomány többi állatától e rendelet előírásainak megfelelően elkülönítették, az állat az állományba visszaállítható és az állomány minősítése visszaadható, ha az elkülönítés ideje alatt a gyanús állat:

(i) elvégzett szérum agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket mutat és a komplementkötési próba negatív eredménnyel zárult, vagy

(ii) negatívan reagált bármelyik másik két szerodiagnosztikai tesztkombinációban, amelyet az Európai Bizottság az előbbivel egyenértékűnek ismer el.

b) Ha az állatot levágták vagy elhullott, s így további szerológiai, vagy a brucellózis jelenlétét kizáró egyéb laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére nincs lehetőség, a minősítés felfüggesztése csak akkor vonható vissza, ha az állományban valamennyi 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhát a 4. számú melléklet vonatkozó fejezete szerint végrehajtott

(i) szérum agglutinációs próbával kétszer megvizsgáltak, s valamennyi minta 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy

(ii) az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékűnek elismert egyéb eljárással kétszer megvizsgáltak.

Az első vizsgálatot a gyanús állat eltávolítása után 30 nap elteltével, a másodikat pedig legalább 60 nappal később kell végrehajtani.

5. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítést vissza kell vonni, ha a laboratóriumi vagy járványtani vizsgálatok az állomány brucellózissal (B. abortus) való fertőződését megerősítették. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítés visszavonható, ha a brucellózis fertőzöttségre gyanús állat elkülönítése nem történt meg a 3. pont b) alpontja szerint.

6. A visszavont mentes minősítés nem adható vissza addig, amíg az állományt ellenőrző vizsgálatnak alá nem vetették és valamennyi 12 hónaposnál idősebb állat a 60 napos időközzel kétszer elvégzett vizsgálatban negatív eredményt nem adott. Az első vizsgálatot a pozitív állat(ok) eltávolítása után 30 nap elteltével kell elvégezni.

7. Ha a betegség kitörésének idején az állományban vemhes állatok is voltak, a végső ellenőrzést az utolsó vemhes állat ellését követő legalább 21 nap elteltével kell elvégezni.

8. Magyarországon szarvasmarha-állománynak a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelv A. melléklete II. fejezetében meghatározott - a vakcinázást is megengedő - brucellózistól mentes minősítése nem alkalmazható.

II. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye

1. Egy megye szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes státuszának odaítélésére akkor kerülhet sor, ha az ország még nem teljesíti a vonatkozó tanácsi irányelvben a hatóságilag mentes tagállammal szemben támasztott követelményeket, de az adott megye már igen.

2. Ha az ország szarvasmarha brucellózistól hatóságilag nem mentes, akkor szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes az a megye, amely megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos főállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja:

a) legalább 3 éve nem volt Brucella okozta vetélés, és nem izoláltak B. abortus baktériumot,

b) 5 egymást követő éven keresztül a szarvasmarha-állományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minősítésű volt, a december 31-i állapot szerinti,

c) valamennyi szarvasmarhát a közösségi előírások szerint egyedi azonosítóval láttak el,

d) valamennyi vetélést jelenteni kell, és az állategészségügyi hatóságnak ki kell vizsgálnia.

3. A szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye - illetve az ország mentességének elismerése után az ország - megőrizheti mentes minősítését, ha:

a) a II. 2. a) és II. 2. b) pont teljesül, továbbá a feltételezetten brucellák okozta vetélések bejelentése kötelező és azokat az állategészségügyi hatóság kivizsgálja;

b) a minősítés elnyerését követő első öt évben valamennyi állományban, évente az állományok legalább 20%-ában, valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhának a 4. számú mellékletnek megfelelő szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott, figyelembe véve, hogy tejelő állományok esetében tejminták is vizsgálhatók a 4. számú mellékletnek megfelelően;

c) a brucellózis fertőzöttségre gyanús állatok esetében a járványügyi nyomozás, valamint legalább 2 szerológiai (komplementkötési vagy ezzel egyenértékű) próba, továbbá a megfelelő minták bakteriológiai vizsgálata minden esetben megtörténik;

d) a betegség gyanúját mindaddig fenntartják, amíg a c) pontban leírt vizsgálatok negatív eredménnyel le nem zárulnak, továbbá az állat származási helye szerinti, valamint azon állományok mentes státuszát fel kell függeszteni, ahova a betegséget a járványügyi nyomozás tanúsága szerint elhurcolhatták;

e) a brucellózis megállapítását követően a fertőzött állatokat leölik, illetve ha a betegség az állományban az 5%-ot meghaladó mértékben elterjed, az állományban található valamennyi szarvasmarhát levágják (leölik), és a telep újratelepítése előtt a takarítást és fertőtlenítést elvégzik, továbbá az egyéb fogékony állatfajok egyedeit a telepről eltávolítják, vagy szerológiai vizsgálattal fertőzöttségüket kizárják.

III. Jelentés az Európai Bizottságnak

Az országos főállatorvos a brucellózis hatósági megállapításáról minden esetben tájékoztatja az Európai Bizottságot.

IV. E mellékletben előírt vizsgálatként alkalmazható próbák

1. Az e mellékletben előírt szerológiai vizsgálatok céljára a 4. számú mellékletben leírtak szerint végrehajtott szérum agglutinációs, pufferolt brucella-antigén, komplementkötési, plazma agglutinációs, plazma gyűrű-, mikro-agglutinációs próba, vagy az egyedi vérből elvégzett ELISA-vizsgálat alkalmazható. Tejpróbaként a gyűrűpróba (ABR) vagy a tejből végzett ELISA-vizsgálat végezhető. Egyéb diagnosztikai eljárás csak akkor alkalmazható, ha azt az Európai Bizottság a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelv 17. cikkével összhangban már jóváhagyta.

2. A 4. számú melléklet előírásai szerint elvégzett komplementkötési próba, pufferolt brucella-antigén próba és az egyedi vérből elvégzett ELISA-vizsgálat az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékűnek elfogadott eljárásnak tekintendő.

2. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez

A juh és kecske brucellózisra vonatkozó részletes szabályok

I. Brucellózistól (B. melitensis fertőzöttségtől) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállomány

1. Brucellózistól hatóságilag mentes a juh- vagy kecskeállomány, ha

a) az állományban

(i) brucellózisra (B. melitensis) fogékony állatok legalább 12 hónapja e betegség klinikai vagy egyéb tüneteitől mentesek,

(ii) nincs brucellózis (B. melitensis) ellen vakcinázott állat,

(iii) valamennyi 6 hónaposnál idősebb juh és/vagy kecske legalább 6 hónapos időközzel - a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezete szerint - végzett kétszeri szerológiai vizsgálat során negatív eredményt adott,

(iv) a (iii) pontban előírt első szerológiai vizsgálatot követően csak olyan állatokat tartottak, amelyek az állományban születtek, vagy a III. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományból származtak; vagy

b) az állomány a IV. pontban meghatározott, brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított megye területén található.

2. A juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minősítését megőrzi, ha

a) a minősítést követően, az állatok bevitele az állományba a III. pontban meghatározottak szerint történt; és

b) ha az állomány

(i) az ország brucellózistól hatóságilag mentes megyéjében található és teljesülnek a IV. 3. pontban foglalt követelmények, vagy

(ii) az ország brucellózistól hatóságilag még nem mentes megyéjében található és évente

- valamennyi 6 hónaposnál idősebb, nem ivartalanított hímivarú állat,

- az előző vizsgálat óta a telepre bevitt valamennyi állat,

- az ivarérettséget elért nőivarú állatok 25%-ának, vagy ha ezek száma 50 alatti valamennyi ivarérett nőivarú állat szerológiai vizsgálatát negatív eredménnyel elvégzik.

II. A brucellózis fertőzöttség gyanúja, illetve brucellózis fertőzöttség előfordulása

1. Ha egy brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományban

a) *  felmerül a gyanúja, hogy egy vagy több juh vagy kecske brucellózissal (B. melitensis) fertőzött, akkor a járási hivatal az érintett telep brucellózistól hatóságilag mentes minősítését felfüggeszti, ha a fertőzöttségre gyanús állatot - a gyanú hatóságilag történő kizárásáig - elkülönítik vagy leölik. Ha a fertőzöttségre gyanús állat elkülönítése vagy leölése nem történik meg, akkor az állomány mentes minősítését vissza kell vonni;

b) *  ha az állomány B. melitensis fertőzöttségét hatóságilag megállapították, akkor az állomány mentes minősítését vissza kell vonni és az állományt fertőzöttnek kell nyilvánítani. Az állomány a mentes minősítését csak akkor kapja vissza, ha az állomány valamennyi fertőzött egyedét levágják (leölik), és az állományban visszamaradt 6 hónaposnál idősebb valamennyi állatnak legalább 3 hónapos időközzel - a 4. számú melléklet szerint - végrehajtott kétszeri szerológiai vizsgálata negatív eredményre vezetett.

2. *  Ha a fertőzöttség az 5%-ot meghaladó mértékben elterjedt, vagy ha a II. 1. b) pontban említett juh- vagy kecsketelep brucellózistól hatóságilag mentes megyében/régióban van, akkor az országos főállatorvos erről az Európai Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul értesíti. Ilyen esetben - a megyei kormányhivatallal történt egyeztetést követően - a járási hivatal elrendeli az érintett telepen tartott juh és kecske zárt vágás útján történő leölését. A járási hivatal járványügyi nyomozást végez és a fertőzött állománnyal járványtani kapcsolatban álló állományokban e rendelet 12. §-ának (4) bekezdésével összhangban szerológia vizsgálatot rendel el.

3. Ha a brucellózis kitörését hatóságilag megállapították az országos főállatorvos az érintett megye brucellózistól hatóságilag mentes minősítését felfüggeszti. E tényről haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.

III. Állatok bevitele a brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományokba

Juhok vagy kecskék a brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományba nem vihetők be, kivéve, ha

a) azok brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecsketelepről származnak; vagy

b) más tagállam brucellózistól mentes telepéről származnak, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(i) azokat a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelete alapján megjelölték,

(ii) sohasem vakcinázták brucellózis (B. melitensis) ellen,

(iii) a származási telepen hatósági megfigyelés alatt elkülönítve tartották úgy, hogy az elkülönítés ideje alatt hathetes időközzel - a 4. számú mellékletben előírtak szerint - elvégzett két szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott.

IV. Juh vagy kecske brucellózistól hatóságilag mentes megye

1. Juh és kecske brucellózistól (B. melitensis) mentes az a megye, amely az országos főállatorvos által elismerten megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos főállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja:

a) amelyben a juh- vagy kecskeállományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minősítésű; vagy

b) amely megfelel a következő feltételeknek:

(i) a juh és kecske brucellózis legalább 5 éve bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség,

(ii) juh és kecske brucellózist az utóbbi 5 évben hatóságilag egyetlen esetben sem állapítottak meg,

(iii) a vakcinázás legalább 3 éve tilos.

2. Hatóságilag mentesnek kell tekinteni minden megyét, ha az ország mentességét az Európai Bizottság hivatalosan elismerte.

3. A hatóságilag elismerten mentes megyében, vagy az ország mentessége esetén az ország egész területén az alábbi feltételeket kell teljesíteni:

a) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes minősítésének elismerését követő első évben az állományokban vagy a vágóhídon végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések 99%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy a telepek kevesebb, mint 0,2%-a volt fertőzött, vagy a 6 hónaposnál idősebb állatok legalább 10%-án - a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében előírtak szerint - elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett;

b) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes minősítésének elismerését követő második évtől kezdődően évente az állományokban, vagy a vágóhidakon végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések 95%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy az állományoknak, kevesebb, mint 0,2%-a volt fertőzött, vagy a 6 hónaposnál idősebb állatok legalább 5%-án - a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében előírtak szerint - elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett;

c) a minősítési feltételek továbbra is teljesülnek.

V. Kiegészítő követelmények és tilalmak

1. A juh- vagy kecskeállományok B. melitensis Rev.1 (vagy azzal egyenértékűnek elismert) vakcinával való védőoltása tilos, ezért a brucellózistól hatóságilag mentes állományokba vakcinázott állatok nem vihetők be.

2. Az V. 1. pontban említett tilalom miatt a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről szóló 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv A) mellékletének 2. fejezetében említett - vakcinázást is megengedő - brucellózis (B. melitensis) mentes minősítés a juh vagy kecskeállományok minősítésére nem alkalmazható.

3. *  Ha a juh- vagy kecskeállományokban laboratóriumi vizsgálattal B. abortus fertőzöttséget mutatnak ki, akkor az állományt a megyei kormányhivatal által kidolgozott és az országos főállatorvos által jóváhagyott terv alapján mentesíteni kell a szarvasmarha-állományok védelme érdekében.

3. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez

A sertés brucellózisra vonatkozó részletes szabályok

1. Brucellózistól mentes az a sertésállomány,

a) amelyben a brucellózis klinikai tünetei legalább 12 hónapja nem fordultak elő;

b) amelyben a vetélések laboratóriumi vizsgálata a brucellózis szempontjából minden esetben negatív eredménnyel járt;

c) amelyben a fialás utáni szerológiai vizsgálatok során nem találtak szeropozitív állatot, vagy száz kocánál kisebb létszám esetén legfeljebb egy szerológiailag pozitív egyedet, illetve százkocás, vagy annál nagyobb állomány esetén pedig legfeljebb egy százalék szerológiailag pozitív állatot találtak, és ezeket az állományból azonnal eltávolították;

d) az első vizsgálat, illetve a szeropozitív egyed/egyedek eltávolítása után legkorábban 30 nappal, de legkésőbb 60 nappal végrehajtott ismételt vizsgálat negatív eredményű volt;

e) amelynek tartási helyén a külön jogszabályban meghatározott járványvédelmi feltételek biztosítottak;

f) az állatok nem kerülhettek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal; valamint

g) az a kizárólag levágatás céljára tartott (hízó) sertésekből álló állomány, amelyikben kizárólag mentes állományokból származó sertéseket tartanak, és azok nem kerültek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal.

2. Az 1. pont c)-d) alpontjaiban leírt minősítő vizsgálat céljára valamennyi kocából, valamint valamennyi kanból egy időben vért kell küldeni a területileg illetékes állategészségügyi laboratóriumba. A vérvételt úgy kell elvégezni, hogy az minél több koca esetén a fialást követő kettő-hat héten belül megtörténjen.

3. Abban az újonnan kialakított, nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállományban, amelyben valamennyi sertés igazoltan mentes állományból származik, vagy ilyennek a szaporulata, és ahol a telep rendelkezik a mentes minősítéshez szükséges 1. pont e) alpontjában leírt feltételekkel, az 1. pont c)-d) alpontjai szerinti minősítő vizsgálatot elegendő egyszer elvégezni és e vizsgálat negatív eredményét követően azonnal mentes minősítés adható.

4. Megtartja brucellózistól mentes minősítését az a nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállomány,

a) amelyikben a félévenként elvégzett, valamennyi tenyészkannak, valamint a fialt tenyészkocák öt százalékának a fialást követő kettő-hat hét között történő ellenőrző szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, és

b) ha az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be, és az elvégzett szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárult az állományba való beszállítás előtti vagy a beszállítás utáni 30 napos elkülönítés elteltét követően,

c) ha a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen.

5. A mentes minősítést fel kell függeszteni, ha

a) a 2. § 14. pontjában meghatározott fertőzöttségre gyanús állatot találtak;

b) vetélés kivizsgálására irányuló, vagy a 4. pontban leírt ellenőrző vizsgálatokat elmulasztották; vagy

c) az 1. pont e) alpontja szerinti feltételek már nem állnak fenn.

6. A mentes minősítést vissza kell vonni, ha

a) a 2. § 13. pontjában meghatározott - B. suissal vagy B. abortussal - fertőzött állatot találtak; vagy

b) az 1. bekezdésben leírt feltételek már nem állnak fenn.

7. A mentes minősítés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha

a) a fertőzöttség gyanúját a laboratóriumi vizsgálatok kizárták,

b) az elmaradt ellenőrző vizsgálatot pótolták és azok, valamint az állomány ezt követően végzett ismételt szerológiai vizsgálata is negatív eredményre vezetett,

c) a vetélés kivizsgálásának elmulasztása esetén az állomány ellenőrző szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, vagy

d) az 1. pont e) alpontja szerinti feltételeket az állattartó biztosította.

8. A mentes minősítés visszavonásával egyidejűleg az állományt fertőzöttnek kell nyilvánítani.

9. Azt a megyét, amelyben a sertésállományok legalább 99,8%-a az előző év december 31-én brucellózistól (B. suis és B. abortus) mentes volt, sertés brucellózistól mentes megyének kell tekinteni.

4. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez * 

A brucellózis kórjelzése

I. A szarvasmarha brucellózis
(B. abortus)

1. A kórokozó azonosítása

Brucellózis gyanúja merül fel, ha vetélt anyagban, elvetélt magzatban, hüvelykifolyásban vagy tejmintában módosított saválló vagy specifikus immunhisztokémiai festési eljárásokkal a brucellákra jellemző morfológiájú organizmusok mutathatók ki, különösen, ha a gyanút szerológiai próba is alátámasztja.

A Brucella fajokat méhváladékból, vetélt vagy koraellett magzatból, tejmintából vagy egyéb szervekből (pl. nyirokcsomókból, nemi szervekből) hagyományos vagy szelektív táptalajok használatával lehet kitenyészteni.

A kitenyésztés után a faj és biovariáns azonosítása fág-érzékenységi és/vagy oxidatív metabolikus próbák, tenyésztési, biokémiai és szerológiai tulajdonságok vizsgálata alapján történhet.

A polimeráz-láncreakció alkalmazható mind kiegészítő eljárásként, mind bizonyos génszekvenciák alapján történő biotípus-meghatározásra.

Az alkalmazott eljárások és táptalajok, valamint azok standardizálása és az eredmény értékelése az OIE „A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve” („Manual of Diagnostic Tests and Vaccines for Terrestrial Animals”) című kiadványa (hatodik kiadás: 2008) vonatkozó fejezete előírásainak kell, hogy megfeleljenek.

2. Immunológiai próbák

2.1. Standardok

2.1.1. Antigénkészítésre a B. abortus 1-es biovariánsának Weybridge 99-es vagy USDA 1119-3 törzsét kell használni a bengálvörös (rose bengal, RBT), a szérum agglutinációs (SAT), a komplementkötési (CFT), és a tej gyűrűpróbában (MRT) egyaránt.

2.1.2. Az RBT, SAT, CFT és MRT próbában is az OIE nemzetközi referencia standard savót (OIEISS), korábbi nevén WHO második nemzetközi anti-Brucella abortus savót (ISAbS) kell használni.

2.1.3. Az enzimhez kötött immunszorbens próbák (ELISA-próbák) standard savói:

a) az OIEISS,

b) a gyenge pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISAwpSS),

c) az erős pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISAspSS),

d) a negatív OIE ELISA standard savó (OIEELISANSS).

2.1.4. A fluoreszcens-polarizációs próba (FPAs) referencia standard savói a következők:

a) a gyenge pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISAwpSS),

b) az erős pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISAspSS),

c) a negatív OIE ELISA standard savó (OIEELISANSS).

2.1.5. A 2.1.3. és 2.1.4. pontban felsorolt standard savók beszerezhetők a brucellózis vizsgálatra kijelölt közösségi referencialaboratóriumtól vagy a Veterinary Laboratories Agency-től (VLA, Weybridge, Egyesült Királyság).

2.1.6. Az OIEISS, az OIEELISAwpSS, az OIEELISAspSS és az OIEELISANSS nemzetközi elsődleges standardok, amelyek segítségével a nemzeti referencia laboratórium másodlagos nemzeti referens standard savót („munka standard”) készít a 2.1.1. pontban említett valamennyi tesztre.

2.2. ELISA-próbák és további, a szarvasmarha-brucellózis vérsavóból vagy tejből történő kimutatására szolgáló kötésen alapuló próbák

2.2.1. Anyag és reagensek

Az alkalmazott módszert és az eredmények értékelését az OIE „A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve” („Manual of Diagnostic Tests and Vaccines for Terrestrial Animals”) című kiadványa (hatodik kiadás: 2008) 1.1.4 fejezetében leírtaknak megfelelően validálni kell, amelynek magában kell foglalnia legalább laboratóriumi és diagnosztikai vizsgálatokat.

2.2.2. A próba standardizálása

2.2.2.1. A próba standardizálása egyedi savók vizsgálatára:

a) Az 1/150 előhígítású OIEISS-nek, vagy az 1/2 előhígítású OIEELISAwpSS-nek, vagy az 1/16 előhígítású OIEELISASPSS-nek pozitív eredményt kell adniuk. Az előhígításokat negatív savóval (vagy negatív savók keverékével) kell végezni.

b) Az 1/600 előhígítású OIEISS-nek, vagy az 1/8 előhígítású OIEELISAwpSS-nek, vagy az 1/64 előhígítású OIEELISASPSS-nek negatív eredményt kell adniuk. Az előhígításokat negatív savókkal (vagy negatív savók keverékével) kell végezni.

c) Az OIEELISANSS-nek mindig negatívnak kell lennie.

2.2.2.2. A próba standardizálása összemért savómintákra:

a) Az 1/150 előhígítású OIEISS-nek, vagy az 1/2 előhígítású OIEELISAwpSS-nek, vagy az 1/16 előhígítású OIEELISASPSS-nek, amelyek esetében az előhígításokat negatív savóval (negatív savók keverékével) kell végezni, majd továbbhígítani annyiszorosára, ahány minta alkotja majd az összemért mintát, és ebben az esetben is pozitív eredményt kell adniuk.

b) Az OIEELISANSS-nek mindig negatívnak kell lennie.

c) A próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között előforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa.

2.2.2.3. A próba standardizálása összemért tej- vagy tejsavómintákra:

a) Az 1/1000 előhígítású OIEISS-nek, vagy az 1/16 előhígítású OIEELISAwpSS-nek, vagy az 1/125 előhígítású OIEELISASPSS-nek (hígítás negatív savóval vagy negatív savók keverékével) negatív tejjel 1/10-re továbbhígítva, pozitív reakciót kell adnia.

b) Negatív tejjel 1/10 arányban hígított OIEELISANSS-nek mindig negatívnak kell lennie.

c) A próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között előforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa.

2.2.3. Az ELISA alkalmazása a szarvasmarha brucellózis kórjelzésében:

2.2.3.1. Ha a 2.2.2.1 és 2.2.2.2. pontban leírt módon az ELISA a savómintákra hitelesítve van, diagnosztikai érzékenységének azonosnak vagy nagyobbnak kell lennie, mint az RBT és a CFT érzékenysége. Az értékelésnél a járványügyi helyzetet figyelembe kell venni.

2.2.3.2. Ha a 2.2.2.3 pontban leírt módon az ELISA az összemért tejmintákra hitelesítve van, diagnosztikai érzékenységének azonosnak vagy nagyobbnak kell lennie, mint az MRT érzékenysége. Az értékelésnél nemcsak a járványügyi helyzetet, de a tartási technológia sajátosságait is figyelembe kell venni.

2.2.3.3. Ha az ELISA-t állatszállításokhoz igazolási célra vagy állományminősítés megalapozására, illetve fenntartására alkalmazzák, a szérummintákat úgy kell összemérni, hogy az összemért minta eredménye kétséget kizáróan visszavezethető legyen a mintában levő bármelyik egyedre. Valamennyi megerősítő vizsgálatot egyedi vérsavó mintákkal kell elvégezni.

2.2.3.4. Az ELISA használható olyan tejminta vizsgálatára, amely a tejtermelő gazdaság teheneinek legalább 30%-ából származik. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a minták visszavezethetők legyenek azokra az állatokra, amelyekből a tej származik. Valamennyi megerősítő vizsgálatot egyedi vérsavómintákkal kell elvégezni.

2.3. Komplementkötési próba (CFT)

2.3.1. Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] vagy veronal-pufferrel készített baktérium-szuszpenzió. Az antigén elkészíthető koncentrált törzsoldatból is, feltéve, hogy az üveg címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigént 4 °C-on kell tárolni, fagyasztani nem szabad.

2.3.2. A savókat a következő módon kell inaktiválni:

a) szarvasmarhasavó: 56-60 °C-on 30-50 percig,

b) sertéssavó: 60 °C-on 30-50 percig.

2.3.3. A minták saját reakciójának kiiktatása érdekében a komplementet magasabb koncentrációban kell alkalmazni, mint amennyi a teljes hemolízishez szükséges volna.

2.3.4. A próba kivitelezése során a következő kontrollokat kell minden esetben elkészíteni:

a) a savó saját anti-komplementer hatásának kontrollja;

b) antigén kontroll;

c) az érzékenyített vörösvértestek kontrollja;

d) a komplement kontrollja;

e) a próba indításánál az érzékenység ellenőrzésére pozitív savókontroll;

f) a reakció specifikusságának ellenőrzésére negatív savókontroll.

2.3.5. Az eredmények kiszámítása:

Az OIEISS 1000 CFT nemzetközi egységet (ICFTU) tartalmaz ml-enként. Ha az OIEISS vizsgálata a megadott módon történik, az eredmény egy titerérték lesz (az OIEISS legnagyobb hígítása, amely 50%-os hemolízist ad, TOIESS). A vizsgált savó titerét (TTESTSERUM) ICFTU/ml-ben kell kifejezni. Annak érdekében, hogy az ismeretlen savó titerét ICFTU egységre alakítsuk, egy faktor (F) szükséges. Ezt a faktort a következő képlettel kell kiszámolni:

F = 1,000 × 1) Toieiss

és a vizsgált savó CFT titere (ICFTUTESTSERUM) a következő képlet alapján számítható:

ICFTUTESTSERUM = F × TTESTSERUM

2.3.6. Az eredmények értékelése:

Az a savó, amelynek titere 20 ICFTU/ml vagy annál magasabb, pozitívnak tekintendő.

2.4. Tej gyűrűpróba (MRT)

2.4.1. Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] készített, hematoxilinnal festett baktérium-szuszpenzió. Az antigént 4 °C-on kell tárolni, fagyasztani nem szabad.

2.4.2. Az antigén érzékenységét be kell állítani az OIEISS-hez (standardizálás), oly módon, hogy az OIEISS negatív tejjel 1:500 arányban hígítva pozitív, 1:1000 arányban hígítva pedig negatív eredményt adjon.

2.4.3. A gyűrűpróbát a gazdaságból származó valamennyi tejeskanna vagy tanktej elegytejét tartalmazó tejmintából kell elvégezni.

2.4.4. A mintákat nem szabad fagyasztani, melegíteni vagy erőteljesen rázni.

2.4.5. A próbát a következő módszerek valamelyikével kell végrehajtani:

a) 1 ml, legalább 25 mm magas tejoszlophoz 0,03 vagy 0,05 ml standardizált festett antigént kell adni,

b) 2 ml, legalább 25 mm magas tejoszlophoz 0,05 ml standardizált festett antigént kell adni,

c) 8 ml tejhez 0,08 ml standardizált festett antigént kell adni.

2.4.6. Az antigén és tej keverékét a pozitív és negatív standardokkal együtt 37 °C-on 60 percig kell inkubálni. A további, 4 °C-on 16-24 óráig tartó inkubálás a próba érzékenységét növeli.

2.4.7. Az eredmény értékelése:

a) negatív reakció: színes tej, tetején színtelen tejzsír;

b) pozitív reakció: színes tej, tetején azonos színű tejzsír, vagy színtelen tej, tetején színes gyűrű.

2.5. Bengálvörös (Rose bengal) lemezpróba (RBT)

2.5.1. Antigénként bengálvörös festékkel festett, 3,65 ± 0,05 pH értékű pufferolt brucella-antigén hígítóval készített baktérium-szuszpenziót kell használni. Az antigént használatra kész állapotban kell szállítani, elkészítés után 4 °C-on kell tárolni, fagyasztani nem szabad.

2.5.2. Az antigént a baktérium-szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez be kell állítani olyan módon, hogy az OIEISS 1:45 arányú hígításban pozitív, 1:55 arányú hígításban pedig negatív eredményt adjon.

2.5.3. Az RBT-t a következő módon kell végrehajtani:

a) A savót (20-30 µl) fehér csempén vagy zománcozott lapon azonos térfogatú antigénnel össze kell keverni úgy, hogy mintegy 2 cm átmérőjű csepp keletkezzen. A keveréket szobahőmérsékleten 4 percig kíméletesen mozgatni kell, majd megfelelő fényben kell vizsgálni az agglutinációt.

b) automatizált eljárás is használható, ha legalább olyan érzékeny és pontos, mint a manuális.

2.5.4. Az eredmény értékelése:

Bármilyen látható összecsapódás esetén a mintát pozitívnak kell tekinteni, kivéve, ha fokozott száradás látható a csepp kerületén. Pozitív és negatív standardokat mindig alkalmazni kell.

2.6. Szérum agglutinációs próba (SAT)

2.6.1. Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] készített baktérium-szuszpenzió. Formaldehid használata tilos. Az antigén tárolható koncentrált törzsoldatként is, ha címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. A fals pozitív reakciók számának csökkentése érdekében az antigénhez EDTA adható olyan mennyiségben, hogy a tesztben a véghígítás 5 mM legyen. Az antigén-szuszpenzió pH-ját ismételten pH 7,2-re kell beállítani.

2.6.2. Az OIEISS agglutinációs titere 1000 nemzetközi egység.

2.6.3. Az antigént a baktérium-szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani olyan módon, hogy az antigén az OIEISS savó 1/600-1/1000 hígításával 50%-os, 1/500-1/750 hígításban pedig 75%-os agglutinációt adjon. Javasolt az új és a korábban standardizált antigén aktivitását meghatározott titerű savók vizsgálatával összehasonlítani.

2.6.4. A próba elvégezhető csőben és mikrolemezen. Az antigén és savó keverékét 16-24 órán át 37 °C-on kell inkubálni. Az egyes savókból legalább 3 hígítást kell készíteni. A gyanús savók hígítását úgy kell elkészíteni, hogy a pozitivitás határhígítása a középső csőbe (vagy lemezmélyedésbe) kerüljön.

2.6.5. Az eredmény értékelése:

A savóval kapott Brucella-agglutináció mértékét NE/ml-ben kell kifejezni. A 30 NE/ml vagy magasabb titerű savót pozitívnak kell tekinteni.

2.7. Fluoreszcenciás-polarizációs próba (FPA)

2.7.1. A próba egyaránt elvégezhető csőben és mikrolemezen. Az alkalmazott eljárások, valamint azok standardizálása és az eredmény értékelése az OIE „A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve” („Manual of Diagnostic Tests and Vaccines for Terrestrial Animals”) című kiadványa (hatodik kiadás: 2008) 2.4.3. fejezete (szarvasmarha-brucellózis) előírásainak kell, hogy megfeleljenek.

2.7.2. A próba standardizálása

A próbát úgy kell standardizálni, hogy

a) Az OIEELISASPSS és az OIEELISAWPSS következetesen pozitív eredményt adjon.

b) Az 1/8 előhígítású OIEELISAWPSS vagy az 1/64 előhígítású OIEELISASPSS negatív reakciót adjon. Az előhígításokat negatív savóval (vagy negatív savók keverékével) kell végezni.

c) Az OIEELISANSS-nek mindig negatívnak kell lennie.

A próba kivitelezése során a következő kontrollokat kell minden esetben elkészíteni: erős pozitív, gyenge pozitív és negatív standard savó (OIE ELISA standard savókkal kalibrálva).

3.1. Brucellózis bőrpróba (BST)

3.1.1. A BST használatának szabályai:

a) Az Európai Gazdasági Térségen belüli kereskedelemben állategészségügyi igazolásra nem használható.

b) A nem vakcinázott állatokban a brucellózis kimutatására az egyik legspecifikusabb próba, de önmagában a pozitív intradermális próba alapján a diagnózis nem állítható fel.

c) Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével negatívan reagáló szarvasmarhát, ha BST-vel pozitív, fertőzöttnek vagy fertőzöttségre gyanúsnak kell tekinteni.

d) Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével pozitívan reagáló szarvasmarha BST-vel is megvizsgálható a szerológiai próba eredményének alátámasztására, különösen, ha a pozitívan reagáló, brucellózistól mentes, illetve brucellózistól hatóságilag mentes állományok pozitív reakcióiban a más baktériumok okozta keresztreakciók szerepe nem zárható ki.

3.1.2. A próbát standard, meghatározott brucellózis allergén preparátummal kell elvégezni, amely nem tartalmaz S típusú lipopoliszacharid (LPS) antigént, a nem specifikus gyulladásos reakciók, vagy a később végzett szerológiai próbák akadályoztatásnak elkerülése érdekében.

A brucellin előállítására vonatkozó előírásokat az OIE „A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve” („Manual of Diagnostic Tests and Vaccines for Terrestrial Animals”) című kiadványa (hatodik kiadás: 2008) 2.4.3. fejezetének C1. szakasza ismerteti.

3.1.3. A próba végrehajtása

3.1.3.1. Intradermalisan 0,1 ml brucellózis allergént kell oltani a farokredőn vagy a nyak oldalán, vagy a horpaszon levő bőrbe.

3.1.3.2. Az eredményt 48-72 óra múlva kell leolvasni.

3.1.3.3. Az oltás helyén a bőr vastagságát tolómérővel kell lemérni a beoltás előtt és az elbíráláskor.

3.1.3.4. Az eredmény értékelése:

Erős a reakció, ha a bőr az oltás helyén beszűrődött, duzzadt. Az 1,5-2 mm bőrvastagodást pozitívnak kell tekinteni.

3.2. Kompetitív enzyme-linked immunosorbent assay (cELISA)

3.2.1. A cELISA használatának szabályai:

A cELISA az Európai Gazdasági Térségen belüli kereskedelemben állat-egészségügyi igazolásra nem használható.

Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével pozitívan reagáló szarvasmarha, cELISA próbával is megvizsgálható a szerológiai próba eredményének alátámasztására, különösen, ha a pozitívan reagáló, brucellózistól mentes, illetve brucellózistól hatóságilag mentes állományok pozitív reakcióiban a más baktériumok okozta keresztreakciók szerepe, vagy az S19 jelzésű vakcinával való oltásból származó posztvakcinális ellenanyagok perzisztálása nem zárható ki.

3.2.2. A próba végrehajtása

A próbát az OIE „A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve” („Manual of Diagnostic Tests and Vaccines for Terrestrial Animals”) című kiadványa (hatodik kiadás: 2008) 2.4.3. fejezetének B.2. szakasza szerint kell végrehajtani.

II. A B. melitensis vizsgálatára vonatkozó módszerek

1. A kórokozó azonosítására vonatkozóan az I. fejezet 1. pontjában leírtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

2. Egy juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minősítéséhez kapcsolódó vérvizsgálatokat bengálvörös próbával (RBT), vagy a juh- és kecske-brucellózis leküzdéséhez szükséges közösségi pénzügyi előírások bevezetéséről szóló 1991. május 21-i 90/242/EGK bizottsági határozat mellékletében leírt komplementkötési próbával (CFT), vagy a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről szóló 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv 15. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott egyéb módszerrel kell végezni.

a) Az állatok egyedi szerológiai vizsgálatához csak komplementkötési próba használható.

b) Ha bengálvörös próbával (RBT) végzett vizsgálatkor a telep állatainak több mint 5%-a pozitív reakciót adott, akkor az újabb vizsgálatot az állomány valamennyi állatára kiterjedően a komplementkötési próbával (CFT) kell elvégezni.

c) A komplementkötési próbában a reakciót akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 20 vagy több nemzetközi komplementkötő (ICFT) egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként.

d) A vizsgálatokhoz csak olyan antigének használhatók, amelyeket a nemzeti referencia laboratórium a B. abortus elleni, (ún.) második nemzetközi standard vérsavóval szabványosított (hitelesített).

III. Hivatalos szerológiai próba a B. ovis fertőzöttség kimutatására

1. E fertőzöttség vonatkozásában a komplementkötési próba (CFT) a hivatalos vizsgálati módszer.

2. A vizsgálatokhoz csak olyan specifikus antigén használható, amelyet a nemzeti referencia laboratórium a B. ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval szabványosított (hitelesített).

3. A munkavérsavót az Egyesült Királyság Központi Állategészségügyi Laboratóriuma (Addlestone/Weybridge, Surrey, U.K.) által előállított B. ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (beállítani).

4. A vizsgálat eredményét akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 50 vagy több nemzetközi egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként.

IV. Nemzeti referencia laboratórium

1. A nemzeti referencia laboratórium feladatai:

a) a tagállamban használt módszer megbízhatóságát igazoló hitelesítő vizsgálatok eredményeinek jóváhagyása;

b) ELISA-próba használata esetén megállapítani az összemért minták számának maximumát;

c) a nemzeti másodlagos standard referencia savó (munka standard) kalibrálása az elsődleges nemzetközi standard referencia savóhoz a 2.1.6-nak megfelelően;

d) az országban használt valamennyi antigén és ELISA tétel minőségi ellenőrzése;

e) a közösségi brucella referencia laboratóriummal való együttműködés és ajánlásainak követése.

2. *  A nemzeti referencia laboratórium

Neve: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

Címe: 1149 Budapest, Tábornok utca 2.

5. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez

Mintavétel brucellózis gyanúja esetén

1. Az elvetélt, korán ellett vagy megellett állattól az egész magzatburok vagy a chorion elváltozott része (kotiledon), lehetőleg az egész magzat vagy annak szervei (lekötött gyomra, tüdeje, mája, veséi). Egyidejűleg az anyaállat vér- és tejmintája, amelynek küldését (azonos jelzéssel és kimutatással) két-három hét múlva meg kell ismételni.

2. A betegség idült alakja esetén az elváltozott szerv (here, csigolya, ínhüvely stb.) vagy szervrészlet, élő állatból pedig a beteg (gyanús) szerv váladéka (pl. ondó, tej, sipolyváladék).


  Vissza az oldal tetejére