A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

15/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet

a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 5/1985. (XI. 22.) OKTH rendelkezésével védetté nyilvánított, valamint a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségű Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervét a melléklet szerint állapítom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 15/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez

A Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

- A jellegzetes földtani képződmények és a természetes, a táj jellegét meghatározó felszínformák megőrzése.

- A felszíni vizek és vízgyűjtő területük megőrzése, különös tekintettel a hegyi patakokra és az erdei forráslápokra.

- A természetes növénytársulások és a természetszerű élőhelyek megőrzése, fenntartása.

- A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok állományainak és élőhelyeinek megóvása, különös tekintettel a következő fajokra: részeg korpafű (Huperzia selago), csipkéslevelű palástfű (Alchemilla crinita), zöldes körtike (Pyrola chlorantha), csermelyaggófű (Tephroseris crispa), kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), sugárkankalin (Primula elatior), farkasbogyó (Scopolia carniolica), erdei holdviola (Lunaria rediviva), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), hegyi perje (Poa remota), hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae), szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon), alpesi gőte (Triturus alpestris), pannon gyík (Ablepharus kitaibelii), parlagi sas (Aquila heliaca), vándorsólyom (Falco peregrinus), uhu (Bubo bubo), óriás-koraidenevér (Nyctalus lasiopterus), szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri).

- A területen élő védett és fokozottan védett fajok által reprezentált egyedülálló életközösségek megőrzése.

- Az erdős táj szociális funkciójának - üdülés, gyógyüdülés, természetvédelmi bemutatás, sportturizmus - a fentiekkel teljes összhangban történő biztosítása.

- A terület további, természetvédelmi célú kutatása feltételeinek biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

- Az erdők, sztyeprétek stb. értékes életközösségeinek megőrzése, a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok egyedszámának, állományának fenntartása és erősítése aktív természetvédelmi kezeléssel, valamint a hagyományos területhasználati módok fenntartásával, illetve visszaállításával.

- A természetes növénytársulások és a természetszerű élőhelyek megőrzése érdekében területi kiterjedésük növelése a termőhelynek nem megfelelő, nem őshonos vagy invazív fajokból álló életközösségek és mesterségesen kialakított ültetvények területének csökkentése mellett.

- A nem őshonos fafajokból álló erdőknek a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal történő átalakítása, majd a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) definiált fenntartható használattal való megőrzése.

- Az őshonos fafajokból álló erdők biológiai sokféleségének megőrzése a Tvt.-ben definiált fenntartható használattal.

- A folyamatos erdőborítás biztosítása mellett folytatott erdőgazdálkodás üzemi méretű távlati bevezetése lehetőség szerint minél nagyobb területen. A meglévő mintaterületeken a természetközeli erdőgazdálkodás megvalósításának céljából kísérletek folytatása.

- Természetvédelmi kezeléseket megalapozó, illetve azokat továbbfejlesztő kutatások végzése.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Látogatás

- Csak a meglévő utakon lehet gépjárművel közlekedni a területen. A jogszerű munkavégzést, gazdálkodást folytatók - amennyiben indokolt - a munkavégzés helyének megközelítése érdekében eltérhetnek e rendelkezéstől. Ilyen esetben a meglévő úttól lehetőség szerint a legrövidebb útvonalon kell megközelíteni a munkaterületet.

- A terület gyalogosan szabadon látogatható, kivéve a fokozottan védett természeti területeket. Fokozottan védett természeti területen a kijelölt, jelzett turistaútról letérni tilos.

- A fokozottan védett természeti területre való belépéshez szükséges engedély beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek a területen jogszerű tevékenységet folytató személyek, illetve gazdasági szervezetek alkalmazottai.

3.1.2. Kutatás, vizsgálatok

- A terület alapállapot-felvételezéshez kapcsolódó felméréseket, valamint prioritást élvező természetvédelmi témákban további vizsgálatokat kell végeznie a terület természetvédelmi kezeléséért felelős szervnek (a továbbiakban: igazgatóság).

- A terület természeti értékeit érintően csak részletes kutatási tervvel rendelkező kutatások folytathatók. A kutatási eredményeket tartalmazó dokumentáció egy példányát át kell adni az igazgatóság részére.

3.1.3. Terület- és földhasználat

- Vízügyi létesítmények, csatornák karbantartási munkái az igazgatósággal egyeztetett módon végezhetők.

- Birtokhatárok jelölése természetes anyagok felhasználásával, a területre hagyományosan jellemző, tájba illő módon történhet.

- Tájidegen, nem őshonos vadfajok betelepítése tilos, a meglévő nem őshonos vadállomány gyérítése szükséges.

- A muflon jelenléte nem kívánatos a területen. A terület muflonállományát csökkenteni kell, távlatilag a vadaskertek területének kivételével fel kell számolni az állományt.

- A vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinten kell tartani a körzeti vadgazdálkodási tervben és az üzemtervben foglaltaknak megfelelően, a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban.

- Fokozottan védett természeti területen csak vadkár-elhárítási indokkal helyezhető el vadászati létesítmény, ideiglenes jelleggel.

- Új közutak - kerékpárút kivételével -, valamint burkolt és burkolatlan feltáróutak létesítése tilos, a területen.

- Földutak szilárd burkolattal való borítása tilos, kivéve ha az országos közúthoz csatlakozó 100 m-es szakaszon vagy kerékpárút céljára történik.

- Az utak fejlesztését, korszerűsítését, valamint karbantartását - a biztonságos közlekedés fenntartása érdekében elvégzendő karbantartási tevékenységek, beavatkozások kivételével - az igazgatósággal előzetesen egyeztetni kell.

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Erdők kezelése

- A telepített, nem őshonos fafajokból álló erdők állományát középtávon őshonos fafajokkal kell felváltani erdőszerkezet-átalakítás útján. Az utak mentén terjedő akácot vissza kell szorítani.

- A szikla- és szurdokerdőkben, égerlápokban, patakmenti égerligetekben, törmeléklejtő erdőkben, molyhos tölgyesekben erdőgazdálkodási tevékenység csak az erdő fenntartása érdekében folytatható.

- Erdőrezervátumok védőzónájában folyamatos erdőborítás fenntartása érdekében végezhető erdőgazdálkodás.

- A vágásterületetek tuskózása tilos.

- A fakitermelés munkaműveleteit - kivéve az erdő védelme érdekében szükséges beavatkozásokat - a vegetációs időszakon kívül kell elvégezni.

- Erdőápolási és -védelmi munkák során kemikáliák használata csak kivételes esetben, az igazgatósággal egyeztetett módon történhet.

- Félszáraz gyepeken, sziklagyepeken, üde réteken rakodó létesítése tilos.

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

3.2.2. Gyepek kezelése

- Legeltetéssel (juhval vagy szarvasmarhával) csak az üdébb, természetvédelmi szempontból kevésbé értékes franciaperje-rétek és a gyomos, degradált sztyeptípusú rétek mezofil cserjésedő típusai kezelhetők. A számosállat sűrűség a, 0,5 számosállat/ha sűrűséget nem haladhatja meg.

- A természetvédelmi szempontból értékes, fajgazdag hegyi rétek kizárólag kaszálással kezelhetők.

- A becserjésedő gyepterületekről kézi erővel el kell távolítani a cserjéket. A cserjétől mentesített területeket évente szárzúzással, kaszálással vagy a legeltethető területeken legeltetéssel kell kezelni. A kitermelt faanyagot, lekaszált szénát a területről el kell távolítani.

- A különböző típusú és állapotú gyepekhez rendelt természetvédelmi kezelési előírásokkal érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen (legalább évente) tájékoztatja a gazdálkodókat, földhasználókat.

- A gyepek trágyázása, szintetikus gyomirtószerekkel való kezelése, valamint felülvetése tilos.

- Gyep művelési ágú területen nem gyepgazdálkodásból származó anyagot tárolni, építményt létesíteni - legelőgazdálkodáshoz feltétlenül szükséges, továbbá egyéb, a természetvédelmi kezelést elősegítő építmény kivételével - tilos.


  Vissza az oldal tetejére