A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet

a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről

A Kormány, az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének v) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatásból finanszírozott projekteket koordináló minden szervezetre és személyre,

b) a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatásban részesülő minden természetes vagy jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre,

c) a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében finanszírozott projektek értékelésében és megvalósításában, valamint ellenőrzésében részt vevő szervezetekre és személyekre, valamint

d) a Kifizető Hatóságra.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) *  E rendelet alkalmazásában

1. *  állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése és az 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás;

2. általános elvek: a Keretmegállapodás 1. mellékletében rögzített irányelvek és stratégiák;

2a. *  egyedi projekt: meghatározott célra rendelt, meghatározott szerepet betöltő feladatok egy egységet képező sorozata;

3. *  Értékelő Bizottság: a Keretmegállapodásban létrehozott, külön szabályzatban meghatározott összetételű szerv, amely megvizsgálja a Projekttervezetet és a Végleges Projektjavaslatot a Keretmegállapodásban rögzített és az egyes pályázati felhívásokban meghatározott kritériumok alapján;

3a. *  Finanszírozási Szerződés: kockázati tőke támogatás esetén a Nemzeti Koordinációs Egység, valamint a Közreműködő Szervezet között létrejött szerződés, amely rögzíti a támogatás, valamint a projektvégrehajtás feltételeit;

4. *  forráslehívás: azon tevékenységek elnevezése, melyek eredményeképpen a támogatás összege rendelkezésre áll a lebonyolítási fizetési számlákon annak érdekében, hogy a Projekt Végrehajtó támogatásra jogosult számlái vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatai alapján őt megillető támogatás összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön;

5. földrajzi összpontosítás: összpontosítás a két periférikus és kevésbé fejlett régióra (Észak-Magyarország és Észak-Alföld), amelyekben a Hozzájárulás legalább 40%-a kerül felhasználásra;

6. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezet;

7. Hozzájárulás: a Svájc által biztosított, vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás;

8. igazolási jelentés: a projektenkénti elszámoláshoz kapcsolódó ellenőrzési dokumentáció, amelyben a Közreműködő szervezetek a Nemzeti Koordinációs Egység számára tanúsítják a projektenkénti elszámolási dokumentáció valódiságát alátámasztó ellenőrzések eredményeképpen az abban szereplő költségek elszámolási szabályok szerinti megfelelőségét;

9. intézményfejlesztési projekt: különösen képzésre, tanácsadásra, konferencia szervezésére irányuló projekt;

10. Keretmegállapodás: a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás kihirdetéséről szóló 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelettel kihirdetett Keretmegállapodás, amely a Svájci-Magyar Együttműködési Program megvalósítására vonatkozó főbb keretszabályokat tartalmazza;

10a. *  Kisprojekt: Pályázati Alap keretében megvalósuló egyedi projekt;

10b. *  Kisprojekt Elfogadó Bizottság: a Keretmegállapodás 3. melléklet A. Pályázati Alap 5. Feladatok és Kötelezettségek pontja szerinti szerv, amely dönt a Pályázati Alap keretében nyújtott támogatás Kisprojekt Végrehajtóknak történő odaítéléséről;

10c. *  Kisprojekt Irányító Bizottság: a Keretmegállapodás 3. melléklet A. Pályázati Alap 5. Feladatok és Kötelezettségek pontja szerinti szerv, amely felügyeli a Pályázati Alap megvalósítást;

10d. *  Kisprojekt Végrehajtó: Pályázati Alap esetében egy adott kisprojekt végrehajtásával megbízott államigazgatási szerv, köz- vagy magántestület, egyházi jogi személy, melyet elismernek a felek és megbíznak a Keretmegállapodás hatálya alá tartozó projekt végrehajtásával;

10e. *  Kisprojekt Végrehajtási Megállapodás: a TKSz és az általa további pályáztatással kiválasztott Kisprojekt Végrehajtó által kötött, a Pályázati Alapból elnyert támogatás felhasználását szabályozó szerződés;

11. *  Kifizető Hatóság: a Keretmegállapodás 2. mellékletében felsorolt feladatok ellátására létrehozott szerv, amely az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti keretei közt működik;

12. *  Közbeszerzési eljárás: a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és annak végrehajtási rendeletei szerinti eljárás;

13. *  Közreműködő szervezet (a továbbiakban: KSz): a Projektek végrehajtását végző Projekt Végrehajtók tekintetében bármely, a Nemzeti Koordinációs Egység felelőssége alatt vagy a Nemzeti Koordinációs Egység nevében eljáró köz- vagy magánszférába tartozó jogi személy vagy szervezet;

13a. *  Lebonyolításban érintett szervezet: kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a szabálytalansági eljárás lebonyolítása során a Nemzeti Koordinációs Egység, a KSz, a Projekt Végrehajtó, a Kifizető Hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, valamint a svájci hatóság;

14. négy szem elve: minden végrehajtási és pénzügyi tranzakció engedélyezését megelőzően az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy teljeskörűen felülvizsgálja, beleértve az ellenőrzési listák és a kitöltési útmutatók alkalmazását is;

15. Nemzeti Koordinációs Egység (a továbbiakban: NKE): a Keretmegállapodásban rögzítetteknek megfelelően Magyarországon a Svájci-Magyar Együttműködési Program koordinációjáért felelős egység, mely feladatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) elnöke által kijelölt szervezeti egység látja el;

16. önálló projekt: meghatározott célra rendelt, meghatározott szerepet betöltő feladatok egy egységet képező sorozata;

17. Pályázati Alap: egy világosan meghatározott cél érdekében létrehozott, szervezeteknek vagy intézményeknek támogatást nyújtó alap, mely elsősorban a több kis projektet tartalmazó programok költséghatékony adminisztrációját biztosítja. A támogatási összeget egy támogatásközvetítő szervezet osztja szét további pályáztatással;

17a. *  Pályázati Alap Megállapodás: egyrészről a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség (a továbbiakban: SFEÜ), másrészről az NKE és a kiválasztott Támogatásközvetítő Szervezet között létrejött megállapodás, amely adott Pályázati Alapra vonatkozóan rögzíti a támogatás és a végrehajtás feltételeit;

18. partner: több jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által közösen megvalósítandó projekt esetén a megvalósításban részt vevő, illetőleg a Svájci-Magyar Együttműködési Programból támogatásban részesülő fél;

19. pénzügyi ellenőrzési szervezet: a Keretmegállapodás 2. mellékletének 5.6. pontjában rögzített ellenőrzési szervezet;

20. prioritási területek: a Keretmegállapodás 1. mellékletében meghatározott prioritási területek;

21. Projekt Előkészítési Megállapodás: a Projekt Előkészítési Alap tekintetében a projekttervezet benyújtója és a KSz között kötött szerződés;

22. Projekt Előkészítési Támogatás: Projekt Előkészítési Alap terhére megítélt, a Projekt Előkészítési Megállapodásban rögzített támogatás;

23. *  Projekt Megállapodás: egyrészről a SFEÜ, illetve a Gazdasági Államtitkárság (a továbbiakban: GÁ), másrészről az NKE vagy további szerződő felek között létrejött megállapodás, amely adott projektre vonatkozóan rögzíti a támogatás és a projektvégrehajtás feltételeit;

24. *  Projekt végrehajtó: a Keretmegállapodás értelmében egy adott projekt végrehajtásával megbízott államigazgatási szerv, köz- vagy magántestület, melyet elismernek a felek és megbíznak a Keretmegállapodás hatálya alá tartozó projekt végrehajtásával;

25. Projekttervezet: a projektkiválasztás alkalmával az első fordulóban benyújtott projekttervezet tartalmazza valamennyi szükséges információt annak érdekében, hogy a javasolt projekt általános értékelése megvalósítható legyen és egy elvi döntésre kerülhessen sor;

26. svájci hatóság: a donor fél részéről eljáró hatóság, egyrészt a SFEÜ-n keresztül eljáró Svájci Szövetségi Külügyminisztérium és a GÁ-n keresztül eljáró Szövetségi Gazdasági Minisztérium, másrészt az NKE-vel történő kapcsolattartásért felelős Svájci Nagykövetség, valamint az annak keretén belül működő Svájci Hozzájárulás Hivatala Budapest;

27. Svájci Hozzájárulás Hivatala Budapest: a budapesti Svájci Nagykövetség keretén belül működő, a Svájci Hozzájárulás lebonyolítását illetően a magyar intézmények és Svájc közötti kapcsolattartásért felelős iroda;

28. támogatási ajánlat: az NKE által támogatásra javasolt és donor svájci hatóság által elfogadott pályázatokra vonatkozó, a donor által megküldött, a támogatás nyújtásának részletes feltételeit tartalmazó dokumentum;

29. Támogatási Szerződés: adott Támogatásközvetítő Szervezet és az általa további pályáztatással kiválasztott Projekt Végrehajtók által kötött, a pályázati alapból elnyert támogatás felhasználását szabályozó szerződés;

30. Támogatásközvetítő Szervezetek (a továbbiakban: TKSz): nyílt eljárás keretében kiválasztott szervezet, melynek feladata a Pályázati Alap és Ösztöndíj Alap esetén a Pályázati Alap és Ösztöndíj Alap keretében rendelkezésre álló támogatás további pályáztatással történő szétosztása;

31. technikai segítségnyújtás projekt: a Technikai Segítségnyújtási Alap keretében megvalósuló projekt;

32. *  tematikai összpontosítás: legfeljebb kilenc prioritási területre történő összpontosítás, amely területeken a Hozzájárulás legalább 70%-a kerül felhasználásra;

32a. *  Testvértelepülés és Partnerségi Pályázati Alap: a magyarországi és svájci szervezetek, intézmények közötti kapcsolatok kölcsönös fejlesztése céljából létrehozott pályázati alap;

33. Végleges Projektjavaslat: a projektkiválasztás alkalmával a sikeres első forduló esetén kezdődhet meg a második forduló, amelyben egy Végleges Projekttervezet kerül benyújtásra;

34. *  Végrehajtási Megállapodás: a KSz és a Projekt Végrehajtó között a Projekt Megállapodás alapján, illetve Pályázati Alap esetén a KSz és a TKSz között a Pályázati Alap Megállapodás alapján kötött szerződés, amely rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit a projekt végrehajtására vonatkozóan.

(2) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában

1. * 

2. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

2a. *  alternatív helyzet: olyan beruházás megvalósítását jelenti, amely műszaki szempontból hasonló (azaz a közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódó jellemzők kivételével termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval és üzletileg hiteles alternatívát jelent) az értékelés tárgyát képező beruházáshoz, de alacsonyabb környezetvédelmi szintet képvisel, és amennyiben vannak ilyenek, megfelel a vonatkozó kötelező közösségi szabványoknak, valamint hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül;

3. általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

3a. *  belső szolgáltató: vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (2) bekezdés 21. pontja, és közúti személyszállítási közszolgáltatás esetén az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § f) pontja szerinti fogalom;

4. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom;

5. célvállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom;

5a. *  diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;

5b. *  elszámolható költség: a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható;

5c. *  energiamegtakarítási intézkedések: azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülő energiafelhasználást;

5d. *  érték: a személyszállítás tekintetében valamely szolgáltatás, útvonal, közszolgáltatási szerződés vagy ellentételezési rendszer értéke, amely megfelel a közszolgáltató vagy közszolgáltatók általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) nélküli teljes bevételének, beleértve a hatóságok által kifizetett, bármilyen jellegű ellentételezéseket is, valamint az olyan menetjegyek eladásából származó bevételeket, amelyeket nem fizetnek vissza a kérdéses a települési (fővárosi) önkormányzat számára;

6. fogyatékkal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom;

7. hajógyártás: a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenység;

8. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység;

9. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom;

10. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom;

11. indulótőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom;

12. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom;

13. kilépési stratégia: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 7. pontjában meghatározott fogalom;

14. kirendelés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom;

15. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom;

16. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: kkv.): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének;

17. kockázati tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott fogalom;

17a. *  környezetvédelem: minden olyan intézkedés, amely a fizikai környezetnek vagy a természeti erőforrásoknak a kedvezményezett saját tevékenységei által történő károsodásának felszámolására vagy megakadályozására, e károsodás bekövetkezése kockázatának csökkentésére, vagy a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energia-megtakarítási intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;

17b. *  közösségi szabvány: olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket, vagy a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség;

18. *  közszolgáltatás: az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás;

18a. *  közszolgáltató: a személyszállítási ágazathoz kapcsolódó közszolgáltatás vonatkozásában, bármely köz- vagy magánvállalkozás vagy e vállalkozások csoportja, amely személyszállítási közszolgáltatásokat működtet, vagy bármely olyan közjogi szerv, amely személyszállítási közszolgáltatásokat nyújt;

18b. *  közszolgáltatási kötelezettség: az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk e) pontjában meghatározott fogalom;

18c. *  közszolgáltatási ellentételezés: az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk g) pontjában meghatározott fogalom;

18d. *  közszolgáltatási szerződés: az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk i) pontjában meghatározott fogalom;

19. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom;

20. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;

21. kvázi-sajáttőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

22. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás;

23. magasan képzett munkaerő: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom;

24. magán sajáttőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom;

25. magvető tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom;

25a. *  megújuló energiaforrás: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 45. pontjában meghatározott energiaforrás;

25b. *  megújuló energiaforrásokból származó energia: a kizárólag megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által végzett energiatermelés, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes létesítményekben megújuló energiaforrásokból nyert, az energiaérték alapján számított energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;

26. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom;

26. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;

27. mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott fogalom;

28. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom;

29. *  nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás;

30. növekedési tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom;

30a. *  női vállalkozó által újonnan létrehozott vállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 28. pontjában meghatározott vállalkozás;

31. *  referencia alapkamatláb: az Atr. 2. § 13. pontjában meghatározott kamatláb;

32. saját forrás: a Projekt Végrehajtó által a fejlesztési programhoz igénybe vett, támogatásnak nem minősülő forrás;

33. saját tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;

34. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 19. pontjában meghatározott fogalom;

35. szakképzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;

35a. *  személyszállítási közszolgáltatás: a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott általános gazdasági érdekű személyszállítási szolgáltatás;

36. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése;

37. szintetikusszál-ipar: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontjában meghatározott fogalom;

38. *  támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontjában meghatározott támogatási mérték;

39. *  támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontjában meghatározott érték;

40. *  támogatott területek: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország;

41. *  tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti, illetve környezetvédelmi támogatások esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 12. pontja szerinti eszköz;

42. védett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom.

(3) *  Az (1) bekezdés 10d. pontja alapján az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetén Kisprojekt Végrehajtón a projektgazdát is érteni kell.

(4) *  Az (1) bekezdés 24. pontja alapján az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetén Projekt Végrehajtón a projektgazdát is érteni kell.

Összeférhetetlenség, adat- és titokvédelem

3. § Az elbírálásban részt vevő szervekre és személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló rendelkezések irányadók.

4. § A pályázatok elbírálásában részt vevő szervek és személyek a pályázatokat kizárólag azok elbírálására, továbbá a Svájci Hozzájárulásra vonatkozó előírások szerinti célokra használhatják fel.

2. Fejezet

PÁLYÁZTATÁS

A támogatás igénylésének feltételei, az igényelhető támogatás összege

5. § (1) *  Pályázhat minden, Magyarország területén székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, költségvetési szerv, valamint magyar állampolgárságú vagy külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező természetes személy, amennyiben megfelel a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. A lehetséges pályázók körét az egyes pályázati felhívások határozzák meg, a pályázók köre szűkíthető.

(2) Pályázati Alap támogatási formára az ennek keretében nyújtott támogatás további pályáztatás útján történő kiosztására vállalkozó TKSz-ek pályázhatnak.

6. § (1) Pályázni a Keretmegállapodás 1. számú mellékletében felsorolt Prioritási területek valamelyikéhez illeszkedő, a támogatható projekttípusnak megfelelő pályázattal lehet. A támogatható projektek további szűkítése az egyes pályázati felhívásokban történik.

(2) A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében elsősorban közcélt szolgáló, alapvetően nem profit szerzésére irányuló tevékenység finanszírozható.

7. § (1) *  Pályázatot egyedi projekt és Pályázati Alap támogatási formában lehet benyújtani, figyelemmel a Keretmegállapodásban meghatározott egyedi projekt-, illetve programszemléletű megközelítésre.

(2) Amennyiben a pályázati felhívás erre lehetőséget ad, Végleges Projektjavaslat kidolgozására irányuló támogatásra (Projekt Előkészítési Alap) is lehet pályázni, a felhívásban meghatározott feltételek szerint. A Végleges Projektjavaslat kidolgozására irányuló támogatásra e rendeletnek az állami támogatási szabályok csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) *  Az igényelhető támogatás összege egyedi projektszemlélet megközelítés értelmében, egyedi projekt formában benyújtott pályázat esetén legalább 1 millió svájci frank lehet, a 3. számú prioritási területet kivéve, ahol ez a határ 5 millió svájci frank, figyelemmel a Keretmegállapodás 1. mellékletében rögzített prioritásterületekhez kapcsolódó támogatási összegre és a pályázati felhívásra. Ettől a svájci hatóság döntése alapján el lehet térni.

(4) Az igényelhető támogatás összege programszemlélet megközelítésnek megfelelően benyújtott pályázat esetén legalább 4 millió svájci frank lehet, figyelemmel a Keretmegállapodás 1. mellékletében rögzített prioritásterületekhez kapcsolódó támogatási összegre és a pályázati felhívásra.

(5) A Pályázati Alap, az Ösztöndíj Alap, a Projektelőkészítő Alap és a Technikai Segítségnyújtási Alap keretében igényelhető támogatásokra e rendelet szerinti külön szabályok vonatkoznak.

8. § (1) A Svájci-Magyar Együttműködési Program által a 2007-2012 közötti időszakra biztosított támogatás összegéből az egyes pályázatokra jutó támogatás összegének meghatározása a SFEÜ-n keresztül eljáró Svájci Szövetségi Külügyminisztérium és a GÁ-n keresztül eljáró Szövetségi Gazdasági Minisztérium egyedi, pályázatonként hozott határozata alapján történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés előkészítésére az NKE a projekttervezetek és a Végleges Projektjavaslatok vizsgálata érdekében Értékelő Bizottságot hoz létre, amely kiválasztja azon projekttervezeteket, amelyeket a svájci hatóság felé végső döntésre felterjesztenek.

(3) A (2) bekezdés szerinti Értékelő Bizottság tagjai az NKE mellett - különösen - az alábbiak lehetnek:

a) szakminisztériumok által jelölt képviselők,

b) helyi, regionális szervek által jelölt képviselők,

c) érdekképviseleti szervek, kamarák képviselői,

d) civil szervezetek képviselői,

e) egyéb, a svájci hatóság és az NKE által javasolt, az adott prioritási terület vonatkozásában érintett szervezetek képviselői.

(4) Az Értékelő Bizottságok pontos összetételét az egyes pályázati kiírások dokumentációjában kell rögzíteni.

9. § * 

10. § (1) A Keretmegállapodásban foglaltaknak megfelelően a Svájci-Magyar Együttműködési Program magyarországi működéséért teljes egészében az NKE felelős.

(2) Az NKE a Svájci-Magyar Együttműködési Program gyorsabb, hatékonyabb végrehajtása érdekében feladatait külső szervezet bevonásával is elláthatja. Amennyiben az NKE feladatait külső szervezet bevonásával látja el, e szervezetre az összeférhetetlenségi, adat- és titokvédelmi szabályokat alkalmazni kell. Külső szervezet bevonása az NKE (1) bekezdésben említett teljes körű felelősségét nem érinti.

11. § A Hozzájárulás elosztása nyílt pályáztatás útján történik. Ettől a svájci hatóság vagy az NKE döntése alapján el lehet térni a Keretmegállapodásban foglaltak szerint.

12. § Az átláthatóságot, az esélyegyenlőséget és a megfelelő tájékoztatást a pályáztatási eljárás, illetve az egyedi projektkiválasztás során mindvégig biztosítani kell.

13. § (1) *  A Hozzájárulás felhasználása során a Keretmegállapodásban rögzített alapelveket figyelembe kell venni.

(2) A pályázati eljárás, illetve az egyedi projektkiválasztás során biztosítani kell, hogy a Hozzájárulás legalább 40%-a a földrajzi összpontosításnak megfelelően a két periférikus és kevésbé fejlett régiókban kerüljön felhasználásra, azaz az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régiókban.

(3) *  A pályázati eljárás, illetve az egyedi projektkiválasztás során biztosítani kell, hogy a Hozzájárulás legalább 70%-a a legfeljebb kilenc prioritási területen kerüljön felhasználásra.

A pályázatok benyújtása

14. § A Hozzájárulásból elnyerhető támogatások megítélése kétfordulós eljárásban történik. Ettől a svájci hatóság vagy az NKE döntése alapján el lehet térni.

15. § (1) A Projekttervezeteket és a Végleges Projektjavaslatokat a pályázati felhívásban meghatározott szempontoknak megfelelően e rendelet, a svájci hatósággal közösen kialakított eljárásrend, valamint a Keretmegállapodásban rögzített elvek alapján kell értékelni.

(2) *  A Végleges Projektjavaslatok értékelésére független értékelők alkalmazásával, a Keretmegállapodásban foglalt célkitűzésekkel és elvekkel összhangban, elsősorban az alábbi szempontok alapján kerül sor:

a) a pályázat mennyire illeszkedik a Keretmegállapodás 1. számú mellékletében felsorolt prioritási területekhez,

b) a pályázat mennyiben valósít meg más támogatási formák által nem, vagy kevésbé támogatott, illetve ezekhez illeszkedő kiegészítő célokat,

c) a pályázat mennyiben járul hozzá a Program által meghatározott célkitűzésekhez, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint az ország/régió és a választott szektor fejlesztési stratégiáihoz,

d) költséghatékonyság,

e) fenntarthatóság.

16. § A támogatásra javasolt projektek kiválasztására vonatkozó szabályokat a Keretmegállapodás és e rendelet alapján, a svájci hatóság az NKE-vel közösen alakítja ki.

17. § A támogatásra javasolt projektek kiválasztásáról szóló döntésről az NKE annak meghozatalától számított 15 munkanapon belül írásban tájékoztatja a pályázókat.

18. § (1) A támogatásra vonatkozó végső döntést a SFEÜ, illetve a GÁ hozza meg.

(2) *  A támogatásra javasolt pályázat, a támogatás feltételei és az ajánlat elfogadásának határideje a svájci hatóság által Magyarország részére tett, támogatási ajánlatban kerül meghatározásra.

(3) *  Amennyiben Magyarország - a pályázóval történt konzultációt követően - egyetért a támogatási ajánlatban foglalt feltételekkel, az NKE az adott pályázat vonatkozásában Projekt Megállapodást köt a SFEÜ-vel, illetve GÁ-val, amelyben rögzítik a támogatás igénybevételének pontos szabályait és a felek kötelezettségeit.

18/A. § *  Pályázati Alapból finanszírozott Kisprojektek kiválasztási folyamatát a 39-47. § határozza meg.

3. Fejezet

A PROJEKT MEGÁLLAPODÁS ÉS A VÉGREHAJTÁSI MEGÁLLAPODÁS

A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás megkötése

19. § (1) *  A svájci hatóság által megküldött támogatási ajánlatot az NKE megküldi a pályázónak, és megszabja az ajánlat elfogadásának határidejét. A határidőt úgy kell meghatározni, hogy egyrészt a pályázónak elegendő idő álljon rendelkezésre a támogatási ajánlat megfontolására, másrészt úgy, hogy a svájci hatóság által Magyarország számára előírt válaszadási határidő tartható legyen, de 30 naptári napnál hosszabb határidő nem állapítható meg.

(2) Amennyiben a pályázó a megadott határidőn belül nem válaszol, a támogatási ajánlat semmis.

(3) A pályázó által a támogatási ajánlat elfogadásáról adott nyilatkozat esetén az NKE kezdeményezi a svájci hatóságnál a Projekt Megállapodás megkötését. A projekt végrehajtásának ütemezését a KSz ellenőrzi és jóváhagyása esetén továbbítja az NKE-nek. A Projekt Megállapodás megkötését követően a KSz előkészíti a Végrehajtási Megállapodást a pályázati felhívás, a benyújtott pályázat, a támogatási ajánlat és a pályázó további szakmai információi alapján.

(4) *  A Projekt Megállapodást egyrészről a SFEÜ vagy GÁ, illetve nevükben a Svájci Hozzájárulás Hivatala, vagy a Svájci Nagykövetség, másrészről a Magyarország képviseletében az NKE, Pályázati Alap Megállapodás esetében további szerződő félként a TKSz írja alá.

20. § (1) A Projekt Megállapodás aláírását követően a Végrehajtási Megállapodást a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a Projekt Megállapodás aláírását követő 30. napon alá kell írni.

(2) A Végrehajtási Megállapodást egyrészről a KSz arra jogosult vezetője, másrészről a Projekt Végrehajtó írja alá.

(3) *  A KSz megküldi a Végrehajtási Megállapodás egy eredeti példányát az NKE és egy másolati példányát a Kifizető Hatóság részére.

A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás módosítása

21. § (1) A Projekt Végrehajtó köteles a Végrehajtási Megállapodás és a Projekt Megállapodás módosítását a módosítás okáról és körülményeiről való tájékoztatással a KSz-nél írásban kezdeményezni, ha

a) a projekt céljai vagy eredményei megváltoznak,

b) a projekt végrehajtásának Projekt Megállapodásban meghatározott kezdete, befejezése vagy ütemezése hat hónapot meghaladó mértékben változik,

c) a projekt egyes költségvetési fősorai között kumuláltan 15%-ot meghaladó költségvetési átcsoportosítás történik.

(2) *  Amennyiben a végrehajtás figyelemmel kísérése során a KSz tudomására jut, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt esetek valamelyike áll fenn, és a Projekt Végrehajtó a Végrehajtási Megállapodás, illetve a Projekt Megállapodás módosítását nem kezdeményezte, azok módosítását a KSz a Projekt Végrehajtó előzetes tájékoztatását követően kezdeményezi.

(3) A KSz a Projekt Végrehajtó módosítási kérelmét saját véleményével együtt megküldi az NKE-nek. Amennyiben a módosítást a (2) bekezdés szerint a KSz saját hatáskörében kezdeményezi, kérelmét megküldi az NKE-nek.

(4) Amennyiben az NKE úgy ítéli meg, hogy a módosítási javaslat a projekt hatékony végrehajtásához szükséges és azt megfelelően biztosítja, a javaslatot saját jóváhagyásával végleges jóváhagyásra megküldi a Svájci Hozzájárulás Hivatalának. Ha a módosítási javaslat a projekt hatékony végrehajtásához nem szükséges vagy azt nem biztosítja megfelelően, az NKE a javaslatot elutasítja, és az elutasítás indokairól tájékoztatja a KSz-t.

22. § (1) A Projekt Végrehajtó köteles a Végrehajtási Megállapodás módosítását a módosítás okáról és körülményeiről való tájékoztatással a KSz-nél írásban kezdeményezni, ha a Projekt Megállapodásban meghatározott célok, eredmények nem változnak, de

a) a projekt végrehajtásának Projekt Megállapodásban meghatározott kezdete, befejezése vagy ütemezése hat hónapot meg nem haladó mértékben változik,

b) a projekt egyes költségvetési fősorai között 15%-ot meg nem haladó költségvetési átcsoportosítás történik.

(2) *  Amennyiben a végrehajtás figyelemmel kísérése során a KSz tudomására jut, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt esetek valamelyike áll fenn, és a Projekt Végrehajtó a Végrehajtási Megállapodás módosítását nem kezdeményezte, a módosítást a KSz kezdeményezi.

(3) *  A Végrehajtási Megállapodás (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott módosításának jóváhagyásáról a KSz saját hatáskörében dönt. E döntéséről, annak indokolásával együtt a KSz azonnal tájékoztatja az NKE-t.

(4) A Végrehajtási Megállapodás módosításának e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben az adott Végrehajtási Megállapodás rendelkezései irányadóak.

23. § A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás módosítását minden esetben írásba kell foglalni. A módosítási kérelem elutasítása esetén a KSz köteles a Projekt Végrehajtót az elutasítás indokairól írásban tájékoztatni.

24. § A Projekt Végrehajtó a projekt céljait, eredményeit, költségvetését nem érintő adminisztratív változásokról a KSz-t a változás bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja.

A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztése, megszüntetése

25. § (1) A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodást az azokban erre feljogosított szerv felfüggeszti

a) ha a projekt végrehajtása nem a Projekt Megállapodásban foglaltaknak megfelelően történik,

b) ha a Projekt Megállapodás, illetve a Végrehajtási Megállapodás felei nem tesznek eleget a Projekt Megállapodásban, illetve a Végrehajtási Megállapodásban foglalt kötelezettségeiknek,

c) a jelentéstételi kötelezettség nem teljesítése esetén,

d) szabálytalanság, illetve annak alapos gyanúja esetén,

e) valótlan adatok szolgáltatása esetén.

(2) A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztésének időszaka alatt az érintett projekt vonatkozásában kifizetés nem teljesíthető.

(3) Amennyiben a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztésének alapjául szolgáló helyzetet orvosolták, a felfüggesztés okán nem folyósított kifizetések teljesíthetővé válnak, és folytatni kell a projekt végrehajtását a Projekt Megállapodással és a Végrehajtási Megállapodással összhangban.

26. § (1) Amennyiben a 25. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott, a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztésének alapjául szolgáló helyzet nem orvosolható, a Projekt Megállapodást és a Végrehajtási Megállapodást az azokban erre feljogosított szerv megszünteti.

(2) *  A Projekt Végrehajtónak a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás megszüntetése esetén a már folyósított támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie a megszüntetéstől számított 30 napon belül.

4. Fejezet

A PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSA

Az egyes intézmények feladatai

27. § (1) A Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásában részt vevő intézmények a Keretmegállapodásban foglalt feladataikat a következő tevékenységeken keresztül látják el.

(2) Az NKE

a) megköti a Projekt Megállapodásokat,

b) a 21. § (4) bekezdése szerint továbbítja a KSz által előzetesen ellenőrzött szerződésmódosítási kérelmeket a Svájci Hozzájárulás Hivatala részére,

c) jóváhagyja a projekt előrehaladásáról szóló jelentéseket,

d) *  megszervezi és vezeti az értékelő monitoring bizottsági üléseket,

e) véglegesíti a programszintű éves jelentést és benyújtja svájci hatóság részére,

f) megrendezi és elnökli az éves megbeszéléseket,

g) elkészíti a Svájci-Magyar Együttműködési Programra vonatkozó költségvetési előirányzat tervezetét,

h) ellátja a Svájci-Magyar Együttműködési Programra vonatkozóan a nyilvánosság biztosításához szükséges feladatokat,

i) külön előírások szerint monitoring rendszert működtet.

(3) *  Az NKE pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó feladatai tekintetében

a) elkülönített folyószámlát (a továbbiakban: programszámla) nyit a Magyar Államkincstárban (a továbbiakban: Kincstár) a svájci hatóság által átutalt támogatások fogadására és visszafizetésére,

b) intézkedik a svájci hatóság által átutalt támogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára (a továbbiakban: EFK) történő továbbutalásáról,

c) *  biztosítja a kifizetendő támogatás összegének rendelkezésre állását a lebonyolítási forint fizetési számlán, annak érdekében, hogy a Projekt Végrehajtó, valamint a TKSz jóváhagyott kifizetési igénylése alapján a támogatás összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerülhessen,

d) hitelesíti a KSz által benyújtott elszámolásokat, és továbbítja azokat a svájci hatóság felé,

e) ellenőrzi a pénzügyi lebonyolítás menetét,

f) *  a Pályázati Alap esetén hitelesíti a TKSz által a Kisprojekt Végrehajtóknak kiutalt támogatás felhasználását,

g) *  a Testvértelepülés és Partnerségi Pályázati Alap esetén ellátja a KSz feladatait.

(4) A KSz

a) előkészíti a Végrehajtási Megállapodásokat, valamint a Projekt Előkészítési Megállapodásokat,

b) *  a Projekt Végrehajtóval és a TKSz-szel megköti a Végrehajtási Megállapodást, valamint megítélt projekt előkészítési támogatás esetén a Projekt Előkészítési Megállapodást,

c) a 21-24. §-okkal összhangban közreműködik a Végrehajtási Megállapodás, illetve a Projekt Megállapodás módosításában,

d) figyelemmel kíséri a végrehajtás menetét,

e) *  tájékoztatást nyújt a Projekt Végrehajtónak és a TKSz-nek a projektek lebonyolítására vonatkozó szabályokról,

f) pénzügyi szempontból ellenőrzi az Időközi jelentéseket és a Projektzáró jelentést, továbbá nyomon követi e jelentéseken keresztül a projektek megvalósításához kapcsolódó mérföldkövekkel összhangban azok előrehaladását,

g) *  beszámol a végrehajtás előrehaladásáról az éves megbeszélésen,

h) *  - tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárások lebonyolítását a Projekt Végrehajtó, illetve a TKSz végzi el - a közbeszerzési eljárás megindítása előtt, majd az eredményhirdetést megelőzően ellenőrzi a közbeszerzési dokumentumokat a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a műszaki minőségbiztosítás szempontjából,

i) *  megfigyelőként jelen lehet a közbeszerzési ajánlatok bontása és bírálata során,

j) *  a Pályázati Alap esetén igazolja a TKSz menedzsment költségének felhasználását, valamint 5%-os mintavételes ellenőrzést végez a Kisprojektek lebonyolítására vonatkozóan,

k) *  a projekt végrehajtásáról rendszeresen jelent az NKE részére,

l) *  adatot szolgáltat a programszintű Éves Jelentéshez,

m) *  a Pályázati Alap kivételével kifizeti a Projekt Végrehajtóknak az előleg, valamint a támogatás összegét a projektekre benyújtott elszámolások alapján, továbbá a megítélt projekt előkészítési támogatást,

n) *  eljárásrendjének megfelelő mértékben ellenőrzi a kifizetési kérelmeket, majd összeállítja a közös eljárásrend szerinti dokumentumokat,

o) *  a Pályázati Alap esetén kifizeti a TKSz részére az előleget, a támogatás összegét, valamint a TKSz menedzsment költségét.

(5) A TKSz további pályáztatással szétosztja a Pályázati Alap és Ösztöndíjalap esetén a Pályázati Alap és Ösztöndíjalap keretében rendelkezésre álló támogatást.

(6) A Kifizető Hatóság

a) ellenőrzi a Projekt Végrehajtó kifizetési kérelmének formai megfelelőségét,

b) benyújtja a megfelelő visszatérítési kérelmeket az alátámasztó dokumentációval együtt a svájci hatóság részére,

c) nyilvántartást vezet a svájci hatóságnak benyújtott visszatérítési kérelmekről,

d) a pénzforgalomról szóló időszakos jelentést ellenőrzi és megküldi az NKE részére,

e) *  a megfelelő pénzügyi ellenőrzések biztosítása érdekében a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél helyszíni vizsgálatot végezhet.

(7) *  Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a KSz hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatosan a (4) bekezdés a) pontját, valamint a 19. § (3) bekezdését és a 61. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(8) *  A Pályázati Alap és az Ösztöndíj Alap vonatkozásában a TKSz részére a (4) bekezdés o) pontja szerint történő kifizetés felfüggesztése esetén a Kisprojekt Végrehajtók aránytalan hátrányba kerülésének, illetve ellehetetlenülésének elhárítása érdekében a kifizetések vonatkozásában ideiglenes eljárás (a továbbiakban: ideiglenes kifizetési eljárás) alkalmazható átmenetileg, amely során a KSz elláthatja a TKSz Kisprojekt Végrehajtók számára teljesítendő kifizetési feladatait azzal, hogy az ideiglenes kifizetési eljárás alkalmazásához a donor fél hozzájárulása szükséges.

A közbeszerzés

28. § A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek közbeszerzési eljárásai tekintetében a Kbt. Európai Unióból származó forrásból támogatott beszerzésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. § *  (1) *  A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek közbeszerzési eljárásai tekintetében a Projekt Végrehajtó, illetve a menedzsment költségeinek felhasználása tekintetében a TKSz jár el ajánlatkérőként.

(2) *  A KSz ellenőrzi - a Technikai Segítségnyújtás kivételével - a közbeszerzési eljárások lebonyolítását a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a műszaki minőségbiztosítás szempontjából. Annak érdekében, hogy a KSz e feladatát el tudja látni, a Projekt Végrehajtó, vagy a TKSz együttműködik a KSz-szel. Ennek során benyújtja a KSz-hez a közbeszerzési eljárás dokumentumait előzetes ellenőrzésre a közbeszerzési eljárás megindítását, valamint az eredményhirdetést megelőzően.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás során a Projekt Végrehajtó, vagy a TKSz biztosítja, hogy a KSz a közbeszerzési ajánlatok bontása és bírálata során megfigyelőként jelen lehessen. A KSz megfigyelője a bírálat menetéről jelentést készít a KSz vezetője számára, a jelentést egyidejűleg a Projekt Végrehajtónak, vagy a TKSz-nek is megküldi.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti eljárásban a KSz megfigyelője eljárásrendi szabálytalanságot észlel, ezt jelentésében jelzi a KSz vezetőjének és a közbeszerzési bíráló bizottság elnökének.

(5) *  A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a KSz és a Projekt Végrehajtó, vagy a TKSz további feladatait és kötelezettségeit a Végrehajtási Megállapodás rendezi.

(6) *  Pályázati Alap keretében megvalósuló Kisprojektek esetében a (2)-(5) bekezdés szerinti KSz feladatokat a TKSz látja el.

(7) *  A KSz előzetesen ellenőrzi a Kbt. szerződés-módosításra vonatkozó rendelkezéseinek a Projekt Végrehajtó és a TKSz általi alkalmazását.

Jelentéstétel és monitoring

30. § (1) A Projekt Végrehajtó és a TKSz a projekt végrehajtásáról a következő jelentéseket készíti:

a) Időközi jelentés,

b) Éves projektjelentés,

c) Projektzáró jelentés.

(2) *  A jelentéstételi kötelezettség kezdő időpontja minden projekt esetében a kötelezettségvállalás, azaz a Projekt Megállapodás, Pályázati Alap esetében a Pályázati Alap Megállapodás hatálybalépésének időpontja.

(3) A jelentéseket az NKE által meghatározott formátumban kell elkészíteni.

31. § (1) *  A Projekt Végrehajtó és a TKSz Időközi jelentéseket készít a projekt előrehaladásáról, amelyek az NKE monitoring tevékenységének és az NKE visszatérítési kérelmének alapjául szolgálnak. Az Időközi jelentést a Projekt Megállapodásban, vagy a Pályázati Alap Megállapodásban meghatározott végrehajtási ütemezésnek megfelelően kell elkészíteni. A Projekt Megállapodás vagy Pályázati Alap Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a jelentések legalább hathavonta esedékesek. A Projekt Végrehajtó és a TKSz az Időközi jelentéssel együtt nyújtja be a kifizetési kérelmet. Az Időközi jelentést legkésőbb a KSz által megküldött formanyomtatvány kézhezvételét követő harminc napon belül be kell nyújtani.

(2) Az Időközi jelentések tartalmazzák

a) a célzott eredményekhez és a végrehajtási ütemtervhez mért fizikai és pénzügyi előrehaladást, beleértve a számszerűsített célok mutatóit,

b) a célzott eredményektől és a végrehajtási ütemtervtől való eltéréseket, indokolással és a javasolt korrekciós intézkedésekkel együtt,

c) *  a közbeszerzéssel, valamint a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését,

d) a ténylegesen fölmerült költségek és a vonatkozó kifizetések támogatási jogcím szerinti listáját, alátámasztva a kapcsolódó bizonylatokkal,

e) a kifizetett támogatásra jutó önerő kifizetésének igazolását a kapcsolódó bizonylatokkal,

f) *  az alátámasztó bizonylatok megfelelőségéről szóló, 75. § szerinti könyvvizsgálói ellenőrzési jelentést a Végrehajtási Megállapodásban meghatározottak szerint,

g) a kifizetési kérelmet,

h) *  a Pályázati Alap esetében a Kisprojekt Végrehajtójának kiutalásra kerülő kifizetések támogatási jogcím szerinti listáját.

(3) *  A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elszámoláshoz kapcsolódó számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok eredeti példányán fel kell tüntetni a projekt regisztrációs számát, továbbá azt, hogy a számla vagy az egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében támogatás elszámolásra benyújtásra került.

32. § (1) *  A Projekt Végrehajtó és a TKSz - ha a Projekt Megállapodás, Pályázati Alap esetében a Pályázati Alap Megállapodás másként nem rendelkezik - a naptári év szerinti tizenkét havonta Éves projektjelentést készít, amelyhez nem kapcsolódik kifizetés. A Projekt Végrehajtó és a TKSz éves projektjelentése képezi alapját az NKE által készítendő Éves Jelentésnek. Az Éves projektjelentést a KSz által megküldött formanyomtatvány kézhezvételét követő harminc napon belül be kell nyújtani.

(2) Az Éves projektjelentés tartalmazza

a) a projekt pénzügyi előrehaladásának összesített adatait a jelentési időszakra vonatkozóan, valamint a kötelezettségvállalás időpontjától a jelentés készítésének időpontjáig kumuláltan is,

b) a végrehajtási ütemtervhez mért fizikai és pénzügyi előrehaladást,

c) az aktuális és tervezett kiadások összehasonlítását,

d) a végrehajtási ütemtervtől való eltéréseket, ezek okait, a projekt előrehaladására gyakorolt lehetséges hatásait, valamint a projekt ütemterv szerinti eredményes megvalósítást veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére tervezett intézkedések leírását,

e) a mennyiségi célok, illetve ahol lehetséges a végeredmény-indikátorokhoz mért előrehaladás elemzését,

f) a projekt jellegétől függően a kapcsolódó horizontális szempontok érvényesülésének részletes ismertetését,

g) a projekt lebonyolítását befolyásoló - az újonnan fölmerült és a korábban már azonosított - kockázatokat és a kezelésükre tervezett korrekciós intézkedések leírását.

33. § (1) *  A Projekt Végrehajtó és a TKSz a projekttevékenység befejezését követően Projektzáró jelentést készít. A Projektzáró jelentés az utolsó Időközi jelentéssel és a végső pénzügyi jelentéssel képezi a végső kifizetés alapját. A Projektzáró jelentést a KSz által megküldött formanyomtatvány kézhezvételét követő hatvan napon belül be kell nyújtani.

(2) A Projektzáró jelentés tartalmazza

a) a pályázatban és a Projekt Megállapodásban foglalt átfogó célokhoz mért eredményeket,

b) a célzott eredményekhez, hatásokhoz és átfogó célokhoz mért végeredmények és hatások elemzését,

c) a pályázati felhívásban rögzített, kapcsolódó horizontális elvek teljesülését,

d) az eredmények fenntarthatóságának elemzését,

e) a végrehajtás során szerzett és a jövőben hasznosítható tapasztalatokat,

f) a projekt utánkövetésére vonatkozó javaslatokat.

34. § *  (1) A Projekt Végrehajtó által készített jelentések a 31. § (2) bekezdésében, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott információkat szövegesen és a megfelelő bizonylatokkal alátámasztva tartalmazzák.

(2) A TKSz által készített jelentések a TKSz-nek juttatott támogatás menedzsment részére vonatkozóan, valamint a Kisprojekt Végrehajtók által készített jelentések a 31. § (2) bekezdésében, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott információkat szövegesen és a megfelelő bizonylatokkal alátámasztva tartalmazzák.

A jelentések benyújtásának és kezelésének módja

35. § (1) *  Az NKE a Keretmegállapodás 2. mellékletének 5.1 pontjában biztosított felhatalmazás alapján a jelentések fogadásával kapcsolatos feladatokat - a Pályázati Alap Kisprojektjei kivételével - a KSz-re delegálja.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően a projekt végrehajtása során készített valamennyi, a 31-33. §-okban meghatározott jelentést a Projekt Végrehajtó és a TKSz a KSz-hez nyújtja be. A KSz a jelentések pénzügyi ellenőrzését ellátja, továbbá nyomon követi a jelentéseken keresztül a projektek megvalósításához kapcsolódó mérföldkövekkel összhangban azok előrehaladását.

(3) *  A KSz a beérkezett Időközi jelentéseket a kapcsolódó dokumentumokkal együtt a jóváhagyást követő 20 napon belül továbbítja az NKE-nek. Az NKE a dokumentáció beérkezését követő 20 napon belül jóváhagyja a beérkezett Időközi jelentéseket, és a Projekt Végrehajtónak vagy a TKSz-nek történt kifizetést követően továbbítja a hitelesített dokumentációt a Kifizető Hatóságnak, amely megküldi azt a svájci hatóság felé.

(4) A Projektzáró jelentést a Projekt Végrehajtó és a TKSz az utolsó Időközi jelentéssel együtt nyújtja be a KSz-nek, amely a jelentést továbbítja az NKE-nek. A Projektzáró jelentés esetében az NKE összefoglaló értékelést ad a projekt sikerességéről az utolsó Időközi jelentésben és a Projektzáró jelentésben szereplő adatok, valamint a projekt végrehajtása során szerzett saját tapasztalatai alapján. Az NKE a Projektzáró jelentést és az utolsó Időközi jelentést jóváhagyja, és a jóváhagyást követően továbbítja a Kifizető Hatóságnak, amely megküldi azt a svájci hatóság felé.

(5) Az Éves projektjelentést a KSz továbbítja az NKE-nek. Az Éves projektjelentést az NKE a jelentési időszakot követő 60 napon belül megküldi a svájci hatóság felé.

(6) *  A Testvértelepülés és Partnerségi Pályázati Alap esetében a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a KSz-re delegált feladatokat az NKE látja el.

36. § (1) Ha a Projekt Végrehajtó vagy a TKSz az Időközi jelentés, Éves projektjelentés vagy a Projektzáró jelentés (a továbbiakban együtt: projektjelentések) tekintetében jelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a KSz írásban felszólítja a jelentési kötelezettségének 15 napon belül történő teljesítésére.

(2) *  Ha a Projekt Végrehajtó vagy a TKSz jelentési kötelezettségének az (1) bekezdés szerinti határidő elteltéig nem tesz eleget, a KSz írásos javaslatára az NKE pénzügyi korrekciót alkalmazhat, amelynek mértékét egyedileg határozza meg azzal, hogy az a már kifizetett támogatás mértékét nem haladhatja meg. Súlyos vagy ismétlődő mulasztás esetén az NKE dönthet a támogatás felfüggesztéséről, indokolt esetben a Projekt Megállapodás felbontásáról és gondoskodik a már kifizetett támogatás Projekt Végrehajtótól vagy a TKSz-től történő behajtásáról.

(3) Amennyiben a KSz megállapítja, hogy a jelentés nem a megfelelő formában készült vagy hiányos, 15 napos határidő tűzésével a Projekt Végrehajtót vagy a TKSz-t hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) *  A KSz tájékoztatja a Projekt Végrehajtót vagy a TKSz-t, hogy a támogatás kifizetése érdekében milyen korrekciós lépéseket kell tennie, amennyiben a projektjelentések bármelyike alapján azt állapítja meg, hogy a célokhoz mért előrehaladás nem kielégítő, vagy az elvégzett tevékenységek nem állnak összhangban

a) a Projekt Megállapodásban, vagy Pályázati Alap Megállapodásban foglalt,

b) a közbeszerzésre vonatkozó - ha releváns -, vagy

c) a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos

előírások bármelyikével.

(5) Amennyiben az elvégzett tevékenységek és a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt előírások összhangja korrekciós lépésekkel nem állítható helyre, a KSz kezdeményezi a támogatás felfüggesztését vagy a Végrehajtási Megállapodás és a Projekt Megállapodás - a korábban átutalt támogatási részletek visszafizetésének elrendelése melletti - megszüntetését.

37. § (1) Az NKE az éves ülésre a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásának áttekintése érdekében programszintű Éves Jelentést készít a projektjelentések és saját tapasztalatai alapján.

(2) Az Éves Jelentésben a következőkről kell beszámolni:

a) a Svájci-Magyar Együttműködési Program általános célkitűzései és a magyar célkitűzések megvalósítása érdekében tett lépések,

b) a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásának a Stratégiai Keretszabályozásban foglaltakkal összevetett előrehaladási beszámolója,

c) a pályáztatás helyzete,

d) átfogó pénzügyi helyzet, a szerződéskötésre és a kifizetésekre, illetve a várható kifizetésekre és a Svájci-Magyar Együttműködési Program egészére vonatkozó kötelezettségvállalásra vonatkozó adatok,

e) a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében pályázó és támogatást elnyert szervezetek bemutatása,

f) a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében megvalósuló projektekkel érintett szervezetek bemutatása,

g) a közösségi politikákkal és jogszabályokkal való összhang, a közbeszerzési eljárásokat is beleértve,

h) az általános elvek érvényesülése,

i) a végrehajtás intézményrendszerének helyzete, valamint az adminisztratív kérdéseire vonatkozó jelentés,

j) a Svájci-Magyar Együttműködési Programmal és a végrehajtott projektekkel kapcsolatban a közvélemény tájékoztatásának stratégiája és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek,

k) a Pályázati Alapról, a Projekt Előkészítési Alapról, Technikai Segítségnyújtási Alapokról, valamint az Ösztöndíj Alapokról szóló jelentések,

l) a még nem lekötött összegek allokációjára vonatkozó javaslatok,

m) a Keretmegállapodás mellékleteinek áttekintése és szükség szerinti módosítása,

n) a következő évre vonatkozó munkaterv,

o) *  a nem az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság által végzett pénzügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos összefoglaló, valamint lényegi következtetés a Keretmegállapodás 2. melléklet 3. Projekt-végrehajtási eljárások cím 6. pontjával összhangban.

(3) *  A programszintű Éves Jelentést legkésőbb az éves monitoring megbeszélés előtt egy hónappal meg kell küldeni az éves ülés minden résztvevőjének.

38. § Az e rendeletben meghatározott jelentéseken túlmenően a svájci hatóság a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásával összefüggésben bármikor további információt kérhet, amelyet az NKE-n keresztül kell részére megküldeni.

A Pályázati Alap támogatási formára vonatkozó különös szabályok

39. § (1) Minden Pályázati Alap esetében az NKE egy Pályázati Alap Megállapodást készít, a SFEÜ által benyújtott minta alapján.

(2) *  A Pályázati Alap megállapodást az NKE, a SFEÜ, és a kiválasztott Pályázati Alap TKSz írják alá.

(3) A Pályázati Alap Megállapodásnak a Keretmegállapodásban rögzítettek szerint, tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) a Pályázati Alap célkitűzéseit,

b) szervezeti felépítését, hatásköröket és felelősségi kérdéseket (beleértve az irányító- és a kis projekt elfogadó bizottság szervezését is),

c) a kis projektek értékelési és kiválasztási eljárásait (beleértve a kiválasztási kritériumot),

d) a társfinanszírozásra vonatkozó szabályokat,

e) a végrehajtási ütemtervet,

f) a Pályázati Alapra vonatkozó, elszámolható menedzsment és adminisztrációs költségeket,

g) a költségvetés és pénzügyi tervezést [beleértve az f) pont szerinti költségekre is kiterjedően],

h) a kifizetési és pénzügyi ellenőrzési eljárásokat,

i) a monitoring és az irányítás rendjét,

j) a jelentéstételi kötelezettség rendjét,

k) a nyilvánosságra vonatkozó intézkedéseket.

39/A. § *  (1) A Pályázati Alap Megállapodás aláírását követően a Végrehajtási Megállapodást haladéktalanul, de legkésőbb a Pályázati Alap Megállapodás aláírását követő 30. napon belül alá kell írni.

(2) A Végrehajtási Megállapodást egyrészről a KSz arra jogosult vezetője, másrészről a TKSz írja alá.

(3) A KSz megküldi a Pályázati Alap Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás másolatait a Kifizető Hatóság részére.

39/B. § *  A Pályázati Alap Megállapodás és Végrehajtási Megállapodás módosítására vonatkozóan a 21-24. §-ban foglaltakat kell figyelembe venni.

40. § *  A Pályázati Alap támogatási forma célja olyan, a Keretmegállapodás 1. mellékletében meghatározott célterületekhez illeszkedő nonprofit jellegű Kisprojektek támogatása, amelyek támogatási igénye 10 000 és 100 000 svájci frank között van. Ettől a svájci hatóság döntése alapján el lehet térni. E projektek támogatása az NKE által meghirdetett eljárással kiválasztott TKSz közreműködésével történik.

41. § *  (1) A TKSz a Pályázati Alap keretében rendelkezésére álló összeg kedvezményezettjeit nyílt pályáztatási eljárással választja ki. A TKSz által lebonyolított pályáztatási eljárást a Kisprojekt Irányító Bizottság felügyeli. A pályáztatási eljárás végén a Kisprojekt Elfogadó Bizottság hozza meg a végső döntést a támogatandó Kisprojektekről.

(2) A Kisprojekt Irányító Bizottság tagjait a svájci hatóság, az NKE és a Végrehajtási Megállapodásban rögzített további szervezetek delegálják. A Kisprojekt Irányító Bizottság feladata a TKSz pályáztatási folyamatának általános felügyelete, a Pályázati Alap megvalósításának értékelése, az éves jelentés áttekintése, szükség esetén ajánlások megfogalmazása.

A Kisprojekt Irányító Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.

(3) A Kisprojekt Elfogadó Bizottság az értékelési eljárás lezárásaként dönt a TKSz előértékelési javaslata alapján a támogatható Kisprojektekről és a támogatás odaítéléséről.

(4) A Kisprojekt Elfogadó Bizottság tagjait az adott Pályázati Alap Megállapodás, illetve a Kisprojekt Elfogadó Bizottság feladatait tartalmazó ügyrend sorolja fel.

42. § *  (1) A Kisprojekt Végrehajtók kiválasztásának eljárásrendjét és a pályázati dokumentációt a pályázat közzétételét megelőzően a KSz szabályossági és minőségbiztosítási szempontból véleményezi és jóváhagyásra beterjeszti a Kisprojekt Irányító Bizottság részére.

(2) A TKSz biztosítja, hogy a KSz a Kisprojekt Elfogadó Bizottságba megfigyelőt delegálhasson. A KSz megfigyelője a bírálatról jelentést készít a KSz vezetője számára, a jelentést egyidejűleg a TKSz részére is eljuttatja. Ha a KSz megfigyelője eljárásrendi szabálytalanságot észlel, ezt jelentésében jelzi a KSz vezetőjének, aki ezt jelzi a Kisprojekt Elfogadó Bizottság elnökének.

43. § *  (1) A Kisprojekt Végrehajtók kiválasztása során a TKSz a következő alapelvek szerint jár el:

a) a pályázati lehetőség széles körű meghirdetése,

b) a megfelelő verseny biztosítása,

c) az érintett kiemelt támogatási terület, illetve földrajzi terület jellemzőinek figyelembevétele,

d) átláthatóság.

(2) A TKSz a Kisprojekt Elfogadó Bizottság pályázatokkal kapcsolatos döntését mind a pályázónak, mind az NKE-nek megküldi.

44. § * 

45. § A Pályázati Alap TKSz a Pályázati Alap lebonyolításáért és a kedvezményezettek ellenőrzéséért teljes felelősséggel tartozik.

46. § Az NKE a 27. § (2)-(3) bekezdésben rögzített feladatain túl a Pályázati Alapok tekintetében a következő feladatokat látja el:

a) javaslatot tesz a Pályázati Alapok létrehozására,

b) létrehozza a megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusokat,

c) képviselőt nevez ki az irányító-, és kis projekt elfogadó bizottságokba,

d) ellenőrzi a Pályázati Alapok hatékony és eredményes felhasználását,

e) a Pályázati Alapok végrehajtásának előrehaladásáról szóló jelentéseket rendszeresen, a szabálytalanságokról szóló jelentést azonnal megküldi a SFEÜ részére,

f) elvégzi a pénzügyi ellenőrzést, valamint biztosítja a pénzügyi ellenőrzés ajánlásainak nyomon követését,

g) információkat nyújt a Pályázati Alapokkal kapcsolatban a Hozzájárulásról szóló információs kampány részeként,

h) *  biztosítja a Pályázati Alapok létrehozását, beleértve a pályázati felhívás meghirdetését, a TKSz előzetes kiválasztását.

47. § *  A TKSz a következő feladatokat látja el:

a) teljes körűen irányítja a Pályázati Alapot,

b) létrehozza a Kisprojekt Elfogadó Bizottságot és ellátja a titkársági teendőket,

c) a Kisprojektekre elkészíti a pályázati felhívásokat, a beérkezett projekttervezeteket rendszerezi, a projekttervezet követelményeinek való megfelelést ellenőrzi, pontozás útján értékel és rangsorol, valamint döntési javaslatot tesz,

d) előkészíti és megköti a nyertes pályázókkal a Kisprojekt Végrehajtási Megállapodásokat,

e) létrehoz egy, a Kisprojektek végrehajtását működési és pénzügyi szempontból ellenőrző rendszert,

f) működteti az ellenőrzési mechanizmust, az esetleges szabálytalansági gyanút kivizsgálja és erről haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül értesíti az NKE-t és a KSz-t,

g) felügyeli és irányítja a Kisprojektek végrehajtását a Kisprojekt Végrehajtási Megállapodással összhangban és elvégzi a szükséges ellenőrzéseket,

h) rendszeresen jelentést tesz a KSz részére, amely a szakmai előrehaladási jelentést és a pénzügyi jelentéseket tartalmazza,

i) kezeli a Pályázati Alap menedzsment költségeit,

j) befogadja és értékeli a Kisprojekt Végrehajtók által benyújtott időközi és végső projekt végrehajtási jelentéseket,

k) ellenőrzi a Kisprojekt Végrehajtóktól beérkező számlák, dokumentumok pontosságát és hitelességét, és a kifizetési kérelmekben szereplő költségek elszámolhatóságát,

l) benyújtja az KSz-nek a Pályázati Alap végrehajtásának előrehaladásáról szóló jelentéssel alátámasztott kifizetési kérelmeket,

m) teljesíti a kifizetéseket a Kisprojektek Végrehajtói felé,

n) létrehozza a pénzügyi és beszámolási rendszert,

o) kialakítja a helyszíni szemle és a monitoring látogatások eljárásrendjét.

47/A. § *  (1) Pályázati Alap esetében a 25-26. §-t - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megfelelően alkalmazni kell.

(2) A Pályázati Alap esetében a Kisprojekt Végrehajtási Megállapodás megszüntetése esetén a Kisprojekt Végrehajtó köteles a teljes támogatási összeget a TKSz részére a megszüntetéstől számított 30 napon belül visszafizetni, amely összeget a TKSz 30 napon belül visszautalja a lebonyolítási számlára.

(3) Ha a TKSz-szel kötött Végrehajtási Megállapodás megszüntetésre kerül, a TKSz köteles a Végrehajtási Megállapodásban rögzített menedzsment költség teljes vagy a teljesítéssel arányos részét és a Kisprojekt Végrehajtók részére még nem folyósított támogatási összeget a megszüntetéstől számított 30 napon belül visszafizetni a lebonyolítási számlára.

Projekt Előkészítési Alap

48. § (1) A végleges projekttervezetek kidolgozására a Projekt Előkészítési Alapból a pályázati felhívásnak megfelelően igényelhető pénzügyi támogatás a projekttervezet részeként.

(2) A Projekt Előkészítési Alap tekintetében az NKE és a svájci hatóság megállapodást köt, amely tartalmazza a Projekt Előkészítési Alap felhasználását.

(3) Az igényelt projekt előkészítési támogatás elfogadhatóságáról a SFEÜ vagy a GÁ dönt.

(4) A projekt előkészítését támogató pénzügyi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezésről szóló döntés a svájci hatóság által a projekttervezetről hozott végső döntés része.

Ösztöndíj Alap

49. § *  Az Ösztöndíj Alapból egyrészt a svájci felsőfokú és másoddiplomás programokra, másrészt magyar hátrányos helyzetű és marginalizált csoportbeli hallgatók számára nyújtható pénzügyi támogatás. A magyar hátrányos helyzetű és marginalizált csoportbeli hallgatók számára nyújtható pénzügyi támogatás lebonyolítására a Pályázati Alapra vonatkozó eljárásrend a meghatározó.

Technikai Segítségnyújtási Alap

50. § (1) A Technikai Segítségnyújtási Alapból a Svájci-Magyar Együttműködési Program lebonyolításában részt vevő, a Keretmegállapodásban meghatározott hazai intézmények a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtása, monitorozása és ellenőrzése során felmerülő, a Keretmegállapodás 3. számú mellékletében rögzített kategóriákba tartozó tevékenységekkel kapcsolatos járulékos költségeiket fedezhetik.

(2) A Technikai Segítségnyújtási Alapról az NKE és a SFEÜ vagy a GÁ megállapodást köt.

51. § (1) A technikai segítségnyújtási keretre történő pályázást a lebonyolításban részt vevő intézmények összehangolják. A technikai segítségnyújtásként elszámolható kiadások az 52. § (1) bekezdése szerinti költségvetési előirányzat terhére teljesíthetők.

(2) A technikai segítségnyújtásra vonatkozóan az NKE a fizetési kötelezettséget a szállító részére is teljesítheti központi költségvetési forrásból.

5. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS RENDJE

52. § (1) *  A Svájci-Magyar Együttműködési Programból finanszírozott projektek támogatásait és bevételeit (beleértve szükség esetén az előre nem látható, a visszafizetéshez szükséges, illetve az árfolyam-különbözet fedezésére szolgáló összegeket) az NKE-nek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti tervezési tájékoztató előírásainak megfelelően egy előirányzaton kell megtervezni.

(2) A nem központi költségvetési szerv Projekt Végrehajtók esetén kizárólag a Svájci-Magyar Együttműködési Programból származó támogatásokat kell a projekt költségvetésben megjeleníteni.

53. § *  (1) *  Az NKE a projektek előkészítése, valamint végrehajtása során meggyőződik arról, hogy a projektek társfinanszírozását szolgáló önerő az e rendeletben, valamint a Végrehajtási Megállapodásban és a Projekt Megállapodásokban foglaltaknak megfelelően rendelkezésre áll.

(2) * 

54. § (1) *  Az NKE felelős minden olyan adminisztratív lépés megtételéért, amely szükséges annak érdekében, hogy a Projekt Végrehajtók, valamint a TKSz részére az előleg, valamint a támogatások kifizetéséhez szükséges összegek mindenkor rendelkezésre álljanak.

(2) A szakmai lebonyolításért felelős tárca fejezeti költségvetésért felelős vezetője az NKE részére beterjeszti a tervezési körirat közreadását követő 5 munkanapon belül adott projektre vonatkozó finanszírozási tervét és önerő igényét.

(3) *  A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében finanszírozott projektek esetén a Projekt Végrehajtóknak a Végrehajtási Megállapodás aláírását követően, a TKSz-nek a menedzsment költség vonatkozásában a Végrehajtási Megállapodás, a Kisprojekt Végrehajtók részére megítélt támogatás vonatkozásában az első Kisprojekt Végrehajtási Megállapodás aláírását követően a lebonyolítási számláról (Testvértelepülés és Partnerségi Pályázati Alap esetén az EFK-ról) utalt előleg mértéke

a) egyedi projekt támogatási forma esetén a Svájci-Magyar Együttműködési Programból származó támogatás 25%-a,

b) Pályázati Alap támogatási forma esetén a Svájci-Magyar Együttműködési Programból származó, a Kisprojektekre lekötött támogatás 50%-a,

c) a svájci hatóság, illetve az NKE egyedi döntése alapján, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az a) és b) pontban meghatározottakat meghaladó mértékű is

lehet.

(4) *  Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéknél alacsonyabb mértékű előleg is meghatározható.

55. § Amennyiben a Projekt Megállapodás, illetve a Végrehajtási Megállapodás a költségvetés tervezési időszakában még nem áll rendelkezésre, azonban megkötésük várható, és a tervezési tárgyévben tényleges kifizetés várható, a támogatás és - a központi költségvetési szerv Projekt Végrehajtó esetén - az önerő összegét az 54. § (2) bekezdés szerint a költségvetésben tervezni kell.

6. Fejezet

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS RENDJE

Fizetési számlák * 

56. § (1) *  A svájci hatóságtól érkező átutalások fogadására, illetve a szabálytalanul felhasznált vagy fel nem használt támogatások visszafizetésére az NFÜ által a Kincstárban nyitott forint fizetési számla (a továbbiakban: programszámla) szolgál.

(2) *  Az NFÜ kezelésében lévő fizetési számla forintban vezetett fizetési számla, a vezetéséből adódó bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetés, államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete terhére történik.

(3) *  A Kincstár a fizetési számla kivonatot egy eredeti példányban állítja elő, amelyet az NFÜ-nek küld meg.

57. § *  (1) Az NFÜ EFK-t nyit a Kincstárban, amely előfinanszírozásra szolgál.

(2) *  Az EFK vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetés, államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete terhére történik.

(3) *  A Kincstár a fizetési számla kivonatot egy eredeti példányban állítja elő, amelyet az NFÜ-nek küld meg.

57/A. § *  (1) Az NFÜ forint lebonyolítási számlákat nyit a Kincstárban, amelyekről a támogatás a Projekt Végrehajtó, illetőleg partnere számára kiutalásra kerül, illetve a Technikai Segítségnyújtás keret felhasználása esetén a szállítók részére történő kifizetés teljesítésre kerül.

(2) A lebonyolítási számla felett az NFÜ a KSz részére rendelkezési jogosultságot biztosíthat.

(3) *  A lebonyolítási számla vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetés, államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete terhére történik.

(4) *  A Kincstár a fizetési számlakivonatot két eredeti példányban állítja elő. Egy példányt az NFÜ-nek, egy példányt pedig a KSz részére küld meg.

(5) A Technikai Segítségnyújtás keret felhasználására külön lebonyolítási számla kerül megnyitásra.

58. § (1) Amennyiben a Projekt Végrehajtó költségvetési szerv, gondoskodik elkülönített (bank)számlák projektenkénti megnyitásáról a Kincstárban. Nem költségvetési szerv Projekt Végrehajtó gondoskodik elkülönített (bank)számlák projektenkénti megnyitásáról.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a Technikai Segítségnyújtás tekintetében Projekt Végrehajtó költségvetési szervre nem alkalmazandóak.

(3) *  Pályázati Alap esetén a Pályázati Alap TKSz gondoskodik két elkülönített, menedzsment költségek és továbbpályáztatásra szánt források kezelésére szolgáló fizetési számla megnyitásáról.

59. § *  Az 56-57/A. §-okban meghatározott fizetési számlákhoz kapcsolódó, a Kincstár által kiállított fizetési számla kivonatok adatait a fizetési számla felett rendelkezőknek az információtechnológiai rendszerben a kézhezvételt követő 5 munkanapon belül rögzítenie kell.

Forráslehívás * 

59/A. § *  (1) *  Az NKE biztosítja a támogatás összegének rendelkezésre állását a lebonyolítási bankszámlákon, annak érdekében, hogy a Projekt Végrehajtó, valamint a TKSz támogatásra jogosult számlái vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatai alapján őt megillető támogatás összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.

(2) A támogatás terhére elszámolható költségeket, és ezek alapján a kiutalandó támogatás összegét minden esetben forintban kell megállapítani.

(3) *  Minden egyes forráslehívási folyamat során a KSz forintban összeállítja a forráslehívási dokumentációt, amely a még le nem hívott támogatásra jogosult pénzügyi elszámolások adatainak összesítését jelenti. A forráslehívási dokumentációt a KSz haladéktalanul megküldi az NKE részére. Az NKE a KSz által benyújtott, nyomtatott dokumentáció alapján jóváhagyja a forráslehívást, amelyet aláírással igazol.

(4) A forráslehívási dokumentáció benyújtását követő 5 munkanapon belül az NKE intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg EFK-ról a lebonyolítási számlára történő utalásáról.

(5) *  Technikai segítségnyújtás, Testvértelepülés és Partnerségi Pályázati Alap és Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén az NKE állítja össze forintban a forráslehívási dokumentációt.

Kifizetés és elszámolás a Projekt Végrehajtóval * 

60. § *  A KSz a Projekt Végrehajtók, valamint a TKSz kifizetési kérelme alapján gondoskodik az előleg lebonyolítási számláról történő átutalásáról.

61. § (1) A pénzügyi rendezés során a már folyósított előleg összegének figyelembevétele a Projekt Megállapodás szerint történik.

(2) *  A KSz az igazolást követően utólagos finanszírozásra jóváhagyja a Projekt Végrehajtó vagy a TKSz által benyújtott Időközi jelentést és annak részeként az elszámolható költségeket tartalmazó pénzügyi elszámolást, továbbá gondoskodik a támogatások összegének a lebonyolítási számláról a Projekt Végrehajtó vagy a TKSz (fizetési) számlájára történő átutalásáról.

(3) *  A KSz a Projekt Végrehajtó, valamint a TKSz által benyújtott szakmai előrehaladási jelentés, valamint a pénzügyi elszámolás elbírálását 30 napon belül végzi el.

(4) *  Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a KSz az igazolást követően a finanszírozási szerződésben meghatározott és a Projekt Végrehajtó által benyújtott mellékelteket jóváhagyja, továbbá gondoskodik a támogatások összegének a lebonyolítási számláról a Projekt Végrehajtó (fizetési) számlájára történő átutalásáról.

61/A. § *  Az Ávr. előlegre és biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseit a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtása során is alkalmazni kell.

61/B. § *  (1) A biztosítékok közül az NKE - a támogatási összeg jogosulatlan felhasználása esetén érvényesítendő - a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást (a továbbiakban: felhatalmazó levél) ír elő első helyen. Ennek keretében a Projekt Végrehajtó, a TKSz, valamint a Kisprojekt Végrehajtó legkésőbb a költségvetési támogatás első folyósítását megelőzően köteles közölni valamennyi fizetési számlájának számlaszámát, és felhatalmazó levél útján felhatalmazást adni valamennyi fizetési számlaszáma tekintetében a beszedési megbízás benyújtására. Projekt Végrehajtó és TKSz esetében a kedvezményezett bankszámla a lebonyolítási bankszámla, Kisprojekt Végrehajtók esetében a kedvezményezett bankszámla a TKSz által nyitott továbbpályáztatásra szánt források kezelésére szolgáló fizetési számla.

(2) A Projekt Végrehajtó, a TKSz, illetve a Kisprojekt Végrehajtó köteles a Végrehajtási Megállapodás megkötését megelőzően a jogosult részére átadni a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató(i) által visszaigazolt felhatalmazó levele(ke)t, és bármelyik fizetési számlaszáma megszüntetéséről vagy új fizetési számla megnyitásáról a KSZ-t vagy TKSz-t nyolc napon belül írásban tájékoztatni, továbbá köteles az új fizetési számlaszámra vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató által visszaigazolt felhatalmazó levelet a KSz vagy TKSz részére átadni.

Elszámolás a svájci hatóságokkal

62. § Az NKE svájci frankban számol el a svájci hatóságokkal.

63. § *  Az NKE a Projekt Végrehajtók és a TKSz forintösszeget tartalmazó kifizetési kérelmét - a 35. § (3) bekezdésben rögzítettek szerint - továbbítja a Kifizető Hatóságnak rávezetve a továbbküldés napján érvényben lévő, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam szerinti svájci frank összeget. A Kifizető Hatóság a visszatérítési kérelmet formai ellenőrzés után eljuttatja a svájci hatóság részére.

64. § A svájci hatóság részére benyújtott visszatérítési kérelmek kizárólag olyan összeget tartalmazhatnak, amely kifizetett és hitelesített költségekből áll, illetve amelyeket előleg igénylések, számlák vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.

65. § (1) A KSz a megfelelőnek igazolt és jóváhagyott - az NKE hitelesítési tevékenységéhez szükséges - elszámolásokat, a 35. § (3) bekezdésnek megfelelően megküldi az NKE-nek.

(2) Az NKE a beérkezett elszámolásokat számszakilag ellenőrzi, de a dokumentációban javítást nem végezhet. Az NKE az el nem fogadott elszámolásokat azok kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a KSz részére korrekcióra visszaküldi.

(3) *  Az NKE a 35. § (3) és (4) bekezdés szerint a jóváhagyott Időközi jelentéseket és Projektzáró jelentéseket a visszatérítési kérelemmel együtt eljuttatja a Kifizető Hatóság részére, amely 10 munkanapon belül megküldi azokat a svájci hatóság részére.

Támogatás rendezése

66. § *  A visszatérítési kérelem alapján a svájci hatóság a programszámlára utalja a támogatást.

7. Fejezet

A KÖLTSÉGIGAZOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE

Hitelesítés

67. § (1) *  Az NKE a Projekt Végrehajtóknál és a TKSz-nél felmerült költségek alapján a KSz által befogadott és ellenőrzött projektenkénti kifizetési kérelmeket hitelesíti, és a Kifizető Hatóságon keresztül benyújtja a svájci hatóság részére.

(2) Az NKE a projektenként kiállított kifizetési kérelem alátámasztásához kapcsolódóan kiegészítő információt kérhet, melyet a KSz köteles az NKE rendelkezésére bocsátani.

(3) *  Az NKE a hitelesítési tevékenységének alátámasztása érdekében helyszíni látogatást tehet a pénzügyi lebonyolításban részt vevő KSz-nél. Az NKE előzetes értesítése alapján a KSz hozzáférést biztosít az NKE által írásban felhatalmazott személyek részére az elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, a KSz igazoláshoz kapcsolódó dokumentumaihoz és adataihoz.

68. § A KSz annak érdekében, hogy az NKE a pénzügyi lebonyolítás megfelelőségét meg tudja ítélni a visszatérítési kérelemnek a svájci hatósághoz történő benyújtását megelőzően

a) tájékoztatásul továbbítja az NKE részére a saját, ellenőrzési rendszerében elkészült, vagy egyéb, ellenőrzésre jogosult szervezetek által elkészített ellenőri jelentéseket, a jelentés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül,

b) legkésőbb az első, az elszámolási dokumentáció alátámasztására szolgáló dokumentumok NKE-nek való benyújtása előtt 1 hónappal tájékoztatásul megküldi az NKE részére a vezetője által jóváhagyott működési kézikönyvet annak mellékleteivel és az ellenőrzési nyomvonallal együtt,

c) írásban tájékoztatja az NKE-t a működési kézikönyv és az ellenőrzési nyomvonal módosításáról, a módosítást követően 1 hónapon belül,

d) rendszeresen tájékoztatja az NKE-t a felmerült szabálytalanságok kezelése érdekében megtett intézkedésekről,

e) haladéktalanul írásban tájékoztatja az NKE-t a svájci hatóság által javasolt kiigazító intézkedések megvalósítása érdekében megtett lépésekről, illetve azokról az indokokról, amelyekre hivatkozva a KSz a javasolt intézkedéseket nem hozta meg.

Igazolás

69. § (1) A KSz az NKE hitelesítési tevékenységének alátámasztására igazolási rendszert működtet.

(2) A KSz által kiállított forráslehívási dokumentáció tanúsítja, hogy * 

a) a Projekt Végrehajtó által benyújtott költségösszesítő összhangban van az alátámasztó dokumentumokkal, számlákkal vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal,

b) az alátámasztó dokumentumok és bizonylatok ellenőrzése megtörtént, azok valósak, szabályosak és számszakilag pontosak,

c) az igényelt költségek a Svájci-Magyar Együttműködési Programra vonatkozó szabályok, elszámolhatósági útmutatók szerint elszámolhatónak minősülnek,

d) az igényelt költségek a Projekt Megállapodással és a Végrehajtási Megállapodással összhangban megvalósított projekt keretében merültek fel,

e) az egyéb forrásokból nyújtott társfinanszírozás rendelkezésre áll, valamint a nemzeti társfinanszírozás kifizetése megtörtént,

f) nyomon követi ezen jelentéseken keresztül a projektek megvalósításához kapcsolódó mérföldkövekkel összhangban azok előrehaladását.

(3) *  A Pályázati Alapok esetén a KSz a TKSz által benyújtott, a menedzsment költségét érintő kifizetési kérelem és a kapcsolódó dokumentumok igazolását látja el a (2) bekezdésben rögzítetteknek megfelelően.

(4) *  A TKSz által a Kisprojekt Végrehajtók felé teljesített utalások vonatkozásában az igazolást a TKSz végzi el, amely alapján a hitelesítés az NKE feladata.

HITELESÍTÉS ÉS IGAZOLÁS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ALAP ESETÉN

70. § *  A Technikai Segítségnyújtási Alap esetén a hitelesítési tevékenységet az NKE látja el a 67. és 68. §-ban meghatározott eljárásrend szerint.

71. § *  A Technikai Segítségnyújtási Alap esetén az igazolási tevékenységet az NKE látja el.

8. Fejezet

ELLENŐRZÉS

Pénzügyi irányítás és kontroll

72. § (1) *  A pénzügyi irányítási és kontrollrendszer tekintetében az Áht., az Ávr., valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet előírásai az irányadók.

(2) Az NKE, a KSz, illetve a TKSz kötelesek

a) olyan pénzügyi irányítási és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak,

b) a tervezés, a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, számvitel és a monitoring feladatok megfelelő szabályozásáról a vonatkozó belső szabályzataikban és munkaköri leírásokban gondoskodni, figyelemmel arra, hogy az egyes feladatokat és azok ellenőrzését ugyanaz a személy nem végezheti,

c) tevékenységükre vonatkozóan biztosítani a négy szem elvének érvényesülését,

d) gondoskodni az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságkezelési és a kockázatkezelési eljárásrend kialakításáról, továbbá a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének belső eljárásrendjének szabályozásáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről.

(3) *  Az NFÜ, a KSz és a TKSz kötelesek a közreműködő szervezeti tevékenység bevételeire és kiadásaira elkülönített nyilvántartás vezetését biztosítani.

73. § (1) Az NKE, a KSz és a TKSz gondoskodik annak ellenőrzéséről, hogy a szükséges önerő rendelkezésre áll, továbbá hogy a pályáztatás, közbeszerzés és a pénzügyi lebonyolítás megfelel

a) a versenypolitikai szabályoknak,

b) az állami támogatásokra, közbeszerzésre, környezetvédelemre, egyenlő bánásmódra, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó előírásoknak,

c) a támogathatósági követelményeknek.

(2) A pénzügyi lebonyolítás során a KSz, illetve TKSz gondoskodik kockázatelemzés alapján kiválasztott, kifizetéseket megelőző helyszíni ellenőrzések lefolytatásáról, amelyek keretében ellenőrizni kell a projektek szerződéseknek megfelelő előrehaladását, valamint azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat a valóságnak megfelel-e, összhangban van-e a szerződéses feltételekkel, továbbá a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével.

74. § *  A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében megvalósuló projektekkel kapcsolatos a lebonyolításban részt vevőknél keletkező dokumentumokat az adott projekt pénzügyi lezárását követően 10 évig meg kell őrizni.

Könyvvizsgálói ellenőrzés

75. § (1) *  Amennyiben a Projekt Megállapodás másként nem rendelkezik - a Technikai Segítségnyújtás Alap, a Projekt Előkészítési Alap és a Pályázati Alap kivételével -, egy pénzügyi ellenőrzési szervezet időközi könyvvizsgálói ellenőrzés(eke)t végez a két évnél tovább tartó és az 500 000 svájci frank keretösszeget meghaladó projektek esetében, és egy, a nemzetközi audit szabályoknak megfelelő végső könyvvizsgálói ellenőrzést végez az összes projekt esetében.

(2) Az ellenőrzések során - az (1) bekezdésbe foglalt szervezet - ellenőrzési jelentéseket készít a támogatás korrekt felhasználásáról, javaslatokat tesz az ellenőrzési rendszer erősítésére, és jelent bármilyen vélt vagy valós csalást vagy szabálytalanságot.

(3) A Projekt Végrehajtó ezen könyvvizsgálói ellenőrzési jelentéseket az adott kifizetési kérelemhez csatolva, a KSz-en keresztül küldi meg az NKE-nek.

Az EUTAF által végzett ellenőrzés, ellenőrzési tervezés (éves terv) * 

76. § (1) *  Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) az általa végzett kockázatelemzésen és reprezentativitási kritériumok teljesítésén alapuló mintavételezés alapján - a svájci hatóság észrevételeinek figyelembevételével - minden év január 31-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervet, illetve - szükség esetén - annak módosítását.

(2) *  Az EUTAF a Svájci-Magyar Együttműködési Program tárgyévi ellenőrzéseire vonatkozó éves ellenőrzési tervet megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és az NKE-nek minden év január 31-ig.

(3) Az NKE az éves ellenőrzési tervet a (2) bekezdésben foglaltakat követően haladéktalanul megküldi a svájci hatóság részére.

(4) *  Az NFÜ belső ellenőrzési egysége, valamint a KSz és a TKSz belső ellenőrzési részlegei az általuk lefolytatott ellenőrzésekről szóló jelentést az NKE-n keresztül 40 napon belül megküldik az EUTAF részére.

Rendszerellenőrzés és a projektek mintavételes ellenőrzése

77. § (1) *  A Keretmegállapodás 2. számú mellékletének 5.5. pontja szerinti rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az EUTAF végzi el.

(2) * 

(3) *  A Technikai Segítségnyújtás Alap, a Projekt Előkészítési Alap és a Pályázati Alap tekintetében az ellenőrzéseket az EUTAF folytatja le. Ezen ellenőrzéseket az EUTAF legalább kétévente elvégzi.

(4) *  A Projekt Végrehajtóval kötött Végrehajtási Megállapodásban, valamint a KSz-szel és a TKSz-szel kötött megállapodásokban ki kell kötni, hogy a Projekt Végrehajtó, illetve a KSz és a TKSz köteles az ellenőrzés érdekében a Kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az NKE képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is - a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, illetve a fizikai teljesítés vizsgálatában - segíteni.

(5) *  Az EUTAF részére hozzáférést kell biztosítani a lebonyolítás során beérkezett, illetve keletkezett dokumentumokhoz.

(6) *  A Svájci-Magyar Együttműködési Programmal kapcsolatos EUTAF által lefolytatott rendszerellenőrzéssel és mintavételes ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokat az adott projekt pénzügyi lezárását követően 10 évig meg kell őrizni.

Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok

78. § *  (1) Az NKE és a KSz, illetve a TKSz vezetője köteles valamennyi vonatkozó, a támogatás felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján intézkedési tervet készíteni - ha a jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel -, és felelős annak végrehajtásáért, nyilvántartásáért, illetve a végrehajtás nyomon követéséért.

(2) Az intézkedési tervet az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megküldeni az ellenőrző szerv részére.

(3) Az ellenőrző szerv az általa feltárt hiányosságok kapcsán elvégzett pénzügyi korrekciók megfelelőségét, és az esetleges rendszerjellegű hibák kiküszöbölése érdekében megtett intézkedéseket nyomon követi.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt szerv vezetője gondoskodik az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósításának folyamatos nyomon követéséről, továbbá az intézkedési terv végrehajtásáról minden év január 31-ig tájékoztatja az ellenőrző szervet.

Beszámolás

79. § (1) *  A Keretmegállapodásnak megfelelően az EUTAF minden év március 15-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervvel összhangban, a megelőző év december 31-én záruló 12 hónapos időszak során végzett, az EUTAF által lefolytatott ellenőrzések eredményeit megállapító és a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról, valamint az azokkal kapcsolatosan megtett intézkedésekről szóló éves ellenőrzési jelentést.

(2) *  Az EUTAF az adott ellenőrzési időszakban készített jelentések alapján elkészített összefoglaló ellenőrzési jelentést minden év március 20-áig véleményezés céljából megküldi az NKE és Kifizető Hatóság részére. Az NKE az összefoglaló ellenőrzési jelentést az éves jelentéssel egyidejűleg megküldi a svájci hatóság részére.

9. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

80. § *  Szabálytalanság a Svájci-Magyar Együttműködési Programra vonatkozó szabályok, a közösségi jog, a magyar jog, illetve a Projekt Megállapodásban és a Végrehajtási Megállapodásban foglaltak megsértése, amely eredményeképpen a Svájci Államszövetség vagy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek.

81. § (1) Az NKE vezetője a projektek lebonyolítása során számára bejelentett szabálytalansági gyanú esetén

a) kezdeményezi a szabálytalanság kivizsgálását,

b) haladéktalanul gondoskodik a projektek előírásai szerinti, illetve a szabályszerű lebonyolítás érdekében szükséges korrekciókról,

c) a szabálytalanság-vizsgálati jegyzőkönyv alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról,

d) szükség esetén kezdeményezi a szankciók foganatosítását.

(2) *  Az NKE a szabálytalansági gyanúról tájékoztatja az érintett magyar intézményeket.

(3) *  Az NKE a kivizsgált szabálytalanságról tájékoztatja az érintett magyar intézményeket és a svájci hatóságot a Svájci-Magyar Együttműködési Programra vonatkozó szabályok szerint.

82. § A KSz vezetője felelős

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáért,

b) a szabálytalanságok kivizsgálásáért és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat elkészítéséért,

c) a szabálytalanságokkal kapcsolatos döntések végrehajtásának nyomon követéséért, valamint

d) a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentések összeállításáért az NKE részére.

83. § Szabálytalanság esetén a következő intézkedések alkalmazhatóak:

a) a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztése,

b) a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás megszüntetése,

c) a támogatási rendszerből történő kizárás,

d) a büntető-, illetve polgári jogi eljárások kezdeményezése,

e) a szabálytalanul felhasznált támogatás visszafizettetése.

84. § (1) Támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása esetén a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a szabálytalanul felhasznált támogatás céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a visszafizetést, visszapótlást a Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni.

(3) Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg behajtására, megtérítésére a későbbiekben sor kerül, úgy ezen összeget az (1) bekezdés szerinti fejezet (2) bekezdés szerinti előirányzata részére kell visszatéríteni.

85. § (1) A szabálytalanul felhasznált támogatási összegek projektgazdáktól történő behajtását az NKE biztosítja.

(2) *  A KSz a lebonyolítási számlán történt jóváírásról szóló fizetési számla kivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül visszautalja a behajtott összeg Svájci-Magyar Együttműködési Programra jutó részét az EFK-ra.

(3) Az NKE gondoskodik a behajtott összegnek a svájci hatóság részére történő visszautalásáról a Svájci-Magyar Együttműködési Programra vonatkozó szabályok szerint.

Szabálytalanságok kezelése kockázati tőke támogatás nyújtása esetén * 

85/A. § *  Kockázati tőke támogatással kapcsolatos szabálytalanság esetén a 80. §-t, a 81. § (2) bekezdését, a 83. §-t, a 84. §-t, valamint a 85. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

85/B. § *  (1) Kockázati tőke támogatás nyújtása során szabálytalanságnak minősül, ha a KSz megszegi a jogszabályban vagy a Finanszírozási Szerződésben, illetve a Projekt Végrehajtó megszegi a jogszabályban vagy a Végrehajtási Megállapodásban a támogatás kihelyezésére vonatkozóan előírt kötelezettségét.

(2) A kedvezményezett nemteljesítése vagy más szerződésszegése esetén a Projekt Végrehajtó köteles az esetet kivizsgálni, és a szerződésszerű teljesítés érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. A szerződésszegésről a Projekt Végrehajtó a KSz-nek a Végrehajtási Megállapodásban foglaltak szerint, illetve a KSz kérésére haladéktalanul beszámol.

85/C. § *  (1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében az NKE és a KSz vezetői közösen kijelölik a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).

(2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,

b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,

c) a lebonyolításban érintett szervezetekkel történő együttműködésről.

85/D. § *  (1) A lebonyolításban érintett szervezetek vezetői kötelesek szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági eljárást lefolytatni.

(2) Ha a svájci hatóság, az EUTAF, a belső ellenőrzési részleg vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanság gyanújáról értesíti az NKE vezetőjét, akkor az NKE vezetője (vagy döntése alapján az érintett szervezet vezetője) köteles a szabálytalansági eljárás lefolytatására, vagy ha az ellenőrzést végző szerv szabálytalansági eljárás során tett megállapításait az NKE elfogadja, további vizsgálat lefolytatása nélkül megállapíthatja a szabálytalanságot és egyben dönthet a szükséges intézkedésekről.

(3) A támogatási folyamat bármely szakaszában a szervezet azon tagja, aki szabálytalanság gyanúját észlelte, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni a gyanút, melyet köteles haladéktalanul megküldeni a szabálytalanság-felelősnek.

(4) A szabálytalanság-felelős haladéktalanul megküldi az NKE vezetőjének a szabálytalansági gyanúról tett bejelentést, a kapcsolódó dokumentumokat, valamint vonatkozó véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére.

(5) Az NKE vezetője 2 munkanapon belül dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról. Az NKE vezetője a szabálytalansági vizsgálat elindításával egyidejűleg értesíti a kedvezményezettet.

(6) A szabálytalansági vizsgálat elindításáról való döntés esetén, azzal egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági vizsgálat vezetőjét, valamint a szabálytalansági bizottság tagjait.

(7) A KSz, illetve az NKE vezetője az eljárás során bármikor dönthet a kifizetés felfüggesztéséről.

(8) A kifizetés felfüggesztésének elrendelésével és megszüntetésével egyidejűleg a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell

a) a szabálytalansági gyanú tényéről,

b) a szabálytalansági gyanú tartalmáról,

c) a szabálytalansági gyanúval érintett összegről és

d) a védelemhez való jogának érvényesítési lehetőségeiről.

85/E. § *  (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről - szabálytalanság megállapításának hiányában is - a vizsgálat vezetője szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.

(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell:

a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait,

b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,

c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,

d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,

e) a vizsgálatban közreműködők megnevezését,

f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,

g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,

h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,

i) a vizsgálat során megállapított következtetéseket, és az azokat alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezető által hitelesített másolatát.

(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek - a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - tartalmaznia kell

a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,

b) rendszerjellegű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást,

c) a szabálytalanság súlyát, gyakoriságát, a felróhatóságot, a közrehatás mértékét, és

d) a további intézkedésekre tett javaslatot.

(4) Az NKE vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról.

(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:

a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével,

b) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel, vagy

c) szabálytalanság megtörténtét megállapító, azonban a szabálytalanság csekély súlyára való tekintettel intézkedés elrendelése nélküli döntéssel.

85/F. § *  (1) Ha a szabálytalansági vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, az NKE vezetője dönt a szükséges intézkedések alkalmazásáról.

(2) A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a 85/E. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatal napja.

(3) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról az NKE-nek és a KSz-nek a szabálytalanság gyanújának a szabálytalanság-felelős tudomására jutásától számított 45 napon belül kell gondoskodnia.

(4) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást az NKE vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.

(5) Az NKE a honlapján közzéteszi - a személyes adatok kivételével - a szabálytalansági eljárásban hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító döntéseket, a döntést követő 30 napon belül a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése módjának, a szabálytalanság következményének, és a szabálytalansággal érintett összegnek a feltüntetésével.

A jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált támogatások behajtásának eljárási rendje * 

85/G. § *  (1) Az NKE biztosítja, hogy a KSz által szabálytalanul lehívott támogatási összegek a KSz-től behajtásra kerüljenek. A behajtott összeget a lebonyolítási számlán történő jóváírásáról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a megfelelő EFK-ra kell visszautalni.

(2) A KSz két munkanapon belül írásban értesíti az NKE-t az általa feltárt, a Projekt Végrehajtót érintő szabálytalanságról. A KSz biztosítja, hogy a közvetítőnek szabálytalanul kifizetett, illetve a Projekt Végrehajtó által szabálytalanul felhasznált (kihelyezett) források a Projekt Végrehajtótól behajtásra kerüljenek. A behajtott összeget a Projekt Végrehajtó (fizetési) számlájára, a Projekt Végrehajtó (fizetési) számlájáról a lebonyolítási bankszámlára, majd onnan az (1) bekezdés szerint kell visszautalni.

(3) A Projekt Végrehajtó két munkanapon belül írásban értesíti a KSz-t az általa feltárt, a kedvezményezettek által elkövetett nemteljesítésről vagy más szerződésszegésről. A Projekt Végrehajtó biztosítja, hogy a kedvezményezettnek a nemteljesítés vagy más szerződésszegés révén kifizetett, illetve a kedvezményezett által így felhasznált források a kedvezményezettől behajtásra kerüljenek. A behajtott összeget a Projekt Végrehajtó a Végrehajtási Megállapodás rendelkezései szerint a KSz értesítése mellett ismételten kihelyezheti.

85/H. § *  (1) Ha a kifizetett forrás (támogatás) részben vagy egészben történő visszafizetéséről kell intézkedni,

a) a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés érvényesítése érdekében a Projekt Végrehajtó,

b) a Projekt Végrehajtót terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés érvényesítése érdekében a KSz,

c) a KSz-t terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés érvényesítése érdekében az NKE

jár el.

(2) A KSz elállhat a Végrehajtási Megállapodástól, ha a Projekt Végrehajtó ellen felszámolás, csőd-, végelszámolási vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult.

(3) Ha a KSz vagy a Projekt Végrehajtó visszafizetési kötelezettségének a szerződésben foglalt feltételei bekövetkeznek, az NKE, illetve a KSz a visszafizetés okának megjelölésével felhívja visszafizetési kötelezettségének teljesítésére.

(4) Ha a KSz, illetve a Projekt Végrehajtó visszafizetési kötelezettségének a szerződésben megadott határidőben nem, vagy csak részben tesz eleget, és a benyújtott azonnali beszedési megbízás eredménytelen, az illetékes adóhatóságot a visszakövetelt összeg, adók módjára történő behajtásának megindítása érdekében az NKE, illetve a KSz keresi meg, és ezzel egyidejűleg a megkeresés tényéről, az érintett szervezetet is értesíti. Amennyiben az adóvégrehajtás során bírósági végrehajtó jár el, az adóhatóság erről értesíti a behajtást kezdeményező szervezetet.

85/I. § *  (1) Ha az adók módjára történő behajtás eredménytelen, erről az adóhatóság értesíti az NKE-t, illetve a KSz-t. Az NKE, illetve a KSz az adók módjára történő eredménytelen behajtásról való adóhatósági értesítés kézhezvételét követően minden további intézkedést köteles megtenni az esetleges további biztosítékok érvényesítése érdekében. Ha ez az eljárás nem vezet eredményre, a KSz-szel, illetve a Projekt Végrehajtóval szemben az NKE, illetve a KSz felszámolási eljárás elrendelését kezdeményezi.

(2) Az NKE, illetve a KSz a már elindult csőd-, felszámolási, végelszámolási, az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló vagy végrehajtási eljárásokba köteles bekapcsolódni.

10. Fejezet

ALKALMAZANDÓ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI ÉS A RENDEZETT MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

86. § (1) *  A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében megvalósuló projektekhez állami támogatás az Atr.-rel összhangban nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi előírásokat, az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni:

a) regionális beruházási támogatás és foglalkoztatási támogatás esetében a 87-95. §-ban, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 1. szakaszában foglaltak az irányadók,

b) hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 9. szakaszában, valamint az e rendelet 87. és 96-99. §-ában foglaltak az irányadók,

c) kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 7. szakaszában, valamint az e rendelet 87. és 100-106. §-ában foglaltak az irányadók,

d) képzési támogatások esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 8. szakaszában, valamint az e rendelet 87. és 107. §-ában foglaltak az irányadók,

e) csekély összegű támogatások esetében az EK Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 108. §-ában foglaltak az irányadók,

f) *  közszolgáltatások finanszírozása esetén támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) szabályaival, valamint az e rendelet 109. §-ában foglaltakkal összhangban nyújtható,

g) *  kockázati tőke formájában nyújtott támogatás esetén az N 355/2008. számú bizottsági határozatban (HL C/23/2009), valamint a 110. §-ban foglaltak az irányadók,

h) * 

i) *  környezetvédelmi támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében és II. fejezet 4. szakaszában, valamint a 112/F-112/K. §-ban foglaltakkal összhangban nyújtható,

j) *  kkv-k részére tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében és II. fejezet 5. szakaszában, valamint a 112/C-112/D. §-ban foglaltakkal összhangban nyújtható támogatás,

k) *  vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatás finanszírozására az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 112/L-112/O. §-ban foglaltakkal összhangban nyújtható támogatás,

l) *  női vállalkozók által újonnan létrehozott kisvállalkozások részére a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében és II. fejezet 3. szakaszában, valamint a 112/E. §-ban foglaltakkal összhangban nyújtható támogatás.

Általános szabályok

87. § (1) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás:

a) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdésében foglalt tevékenységekhez,

b) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra,

c) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra.

(2) E rendelet alapján nem lehet támogatást kifizetni olyan vállalkozás részére, amellyel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelező határozat van érvényben.

(3) E rendelet alapján vissza nem térítendő támogatást lehet nyújtani.

(4) *  E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt, hogy az alábbiak közül egy vagy több kritérium teljesül:

a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete,

b) kiszélesedik a tevékenység köre,

c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg,

d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme,

e) vagy regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

(5) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos, vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, amennyiben az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz.

(7) * 

Regionális támogatásokra vonatkozó szabályok

A beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok

A támogatás célja

88. § E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei az alábbi költségekből tevődnek össze:

a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy

b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó veszi meg.

A támogatás mértéke

89. § (1) *  Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket. A támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve - közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén - az új munkavállaló kétéves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

(2) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig,

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre,

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - 10 százalékponttal növelt értéke az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(4) A mezőgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitások az alábbiak:

a) *  amennyiben a kedvezményezett kkv., az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 50%, az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 40%;

b) *  amennyiben a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottainak száma kevesebb, mint 750 fő és árbevétele kevesebb, mint 200 millió euró az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 25%, az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 20%.

A támogatott beruházás elszámolható költségei

90. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

(2) *  Elszámolható költségek:

a) a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke,

ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor,

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy

b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó, a munkáltató által viselt - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

(4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás, valamint az ingatlanvásárlás esetét, vagy amennyiben kkv. részesül támogatásban. Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve kkv. által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(5) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg kkv-k esetében három évig kell folytatódnia.

A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei

91. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig - kkv-k esetében legalább három évig - fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz és cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel,

b) amortizálható eszköznek minősülnek,

c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs,

d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, kkv-k esetében legalább három éven keresztül.

(6) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el.

(7) *  A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a Végrehajtási Megállapodásban és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - ha az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül - az Ávr. 102. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a Végrehajtási Megállapodásban foglalt kötelezettségek lejártáig csak az NKE, illetve a svájci hatóság előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez az NKE, illetve a svájci hatóság hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást a folyósítás(ok) időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.

92. § (1) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján

a) azon projektekhez, amelyek esetében (az előkészítő tanulmányok kivételével) a program interneten történő, a 87. § (8) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek,

b) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek.

(2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe,

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be,

d) személygépkocsi bekerülési értéke.

93. § (1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan,

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése,

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja,

d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

A támogatás mértéke

94. § (1) E rendelet alapján

a) *  az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére 2 millió euró,

b) *  az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére pedig 1 millió euró

támogatás nyújtható.

(2) A támogatás éves összege nem haladhatja meg a fenti összegek 33%-át.

(3) A támogatási intenzitás az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át, az azt követő két évben pedig 25%-át. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a támogatási intenzitás a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25%-át, az azt követő két évben pedig a 15%-át.

(4) *  A fenti támogatási intenzitások 5%-kal növelhetőek, amennyiben az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott azon területeken, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az EU 25 átlagának 60%-a, illetve ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 lakosnál négyzetkilométerenként.

Elszámolható költségek

95. § Támogatható költségek a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint - amennyiben a kisvállalkozás létrehozását követő öt évben merülnek fel - az alábbi költségek:

a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg,

b) termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja,

c) energia-, víz- és fűtési díj, valamint adók - kivéve ÁFA és társasági adó - és adminisztratív díjak,

d) értékcsökkenés, a termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, valamint a bérköltségek, amennyiben a beruházás vagy munkahely-teremtési intézkedés egyéb támogatásban nem részesült.

A hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

96. § A hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatást hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez, fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához, valamint fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére lehet nyújtani.

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

97. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követő legfeljebb 12 hónap, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 24 hónap bérköltségének 50%-át. Ha a foglalkoztatás a fenti időszakoknál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell.

(2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

98. § (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bármely adott időszak - amely alatt a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásban van - bérköltségének 75%-át. Ha a foglalkoztatás 12 hónapnál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell.

(2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

99. § (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(2) Elszámolható költségnek minősülnek a bérköltségeket kivéve azok a költségek, amely a nem fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának költségein felül merülnek fel.

(3) Az elszámolható költségek a következők:

a) a helyiségek átalakításának költségei,

b) a kizárólag a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazásához kapcsolódó költségek,

c) a fogyatékkal élő munkavállalók által használt berendezések átalakításának, vagy beszerzésének, vagy a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei,

d) amennyiben a kedvezményezett védett munkahelyeket biztosít, az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibővítésének költségei, továbbá minden a fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredő adminisztrációs és szállítási költség.

A kutatás-fejlesztési támogatásokra vonatkozó szabályok

100. § (1) A kutatás-fejlesztési támogatások esetén a kutatási és fejlesztési projekt támogatott részének teljes egészében a következő kutatásfajták egyikébe kell tartoznia:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás vagy

c) kísérleti fejlesztés.

(2) Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy az (1) bekezdésben felsorolt kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) alapkutatásnál a támogatható költségek 100%-át,

b) ipari kutatásnál a támogatható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztésnél a támogatható költségek 25%-át.

A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket.

(4) Amennyiben olyan kutatási és fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és - amennyiben támogatásnak minősül - a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást.

(5) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a (3) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők:

a) amennyiben a támogatást kkv-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében;

b) az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha:

ba) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

baa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át,

bab) a projekt legalább egy kkv-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy

bb) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

bba) a kutatási szervezet a támogatható projektköltségek legalább 10%-át viseli, és

bbb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy

bc) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében vagy tudományos és műszaki folyóiratokban vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja ba) és bb) alpontjának alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

(7) Az elszámolható költségek a következők:

a) személyi jellegű költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják őket) kizárólag a támogatott projektben való tevékenységük mértékéig,

b) az eszközök és felszerelések költségei, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatási projektben, csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő - a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított - amortizációs költség minősül elszámolható költségnek,

c) az épület és a földterület használatának költségei a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő amortizációs költség minősül elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók,

d) a szerződéses kutatás, műszaki tudás és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe,

e) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt eredményeként merülnek fel,

f) egyéb működési költségek, beleértve az anyagköltségeket, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.

(8) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás és fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.

A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

101. § (1) A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatások esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) kkv-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 75%-át és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 50%-át,

b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében a támogatható költségek 40%-át.

(2) Elszámolható költségek a tanulmány költségei.

A kkv-k részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

102. § (1) A kkv-k részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatások esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 100. § (3) és (5) bekezdése alá tartozó kutatási és fejlesztési támogatás azon intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogokhoz elsőként vezető kutatási tevékenységekre vonatkozna.

(2) Az elszámolható költségek a következők:

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket,

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak - az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő - másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel,

c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel.

A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatásokra vonatkozó szabályok

103. § (1) A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatásoknál a támogatást valamely ágazat vagy alágazat valamennyi gazdálkodójának érdekeit figyelembe véve kell nyújtani.

(2) A kutatás megkezdése előtt az interneten közzé kell tenni a kutatás elvégzésére és annak céljára vonatkozó információt. A közzétételnek tartalmaznia kell a várható eredmények hozzávetőleges időpontját és az interneten való közzétételének helyét, valamint utalást arra, hogy az eredmények ingyenesen állnak majd rendelkezésre. A kutatás eredményeit legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten. Ezen eredményeket legkésőbb abban az időpontban kell közzétenni, amikor azokat közlik bármely szervezet tagjai részére.

(3) A támogatást közvetlenül a kutatási szervezet részére kell nyújtani, és az nem foglalhat magában mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalat részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást, és nem jelenthet ártámogatást az ilyen termékek gyártói részére.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(5) Az elszámolható költségek a 100. § (7) bekezdésében említett költségek.

Fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

104. § (1) Fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatásoknál a kedvezményezettnek olyan kisvállalkozásnak kell lennie, amely a támogatás odaítélésének időpontjában legalább hat éve működik.

(2) A kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 15%-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásban kell kimutatni.

(3) *  A támogatási összeg nem haladhatja meg az 1,5 millió eurót az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban, illetve az 1,25 millió eurót az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban.

(4) A kedvezményezett csak egyszer részesülhet a támogatásban azon időszak alatt, amikor fiatal innovatív vállalkozásnak minősül.

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

105. § (1) A kedvezményezettek kkv-k.

(2) A támogatási összeg bármely hároméves időszakot tekintve kedvezményezettenként nem haladja meg a 200 000 eurót.

(3) A szolgáltató nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal rendelkezik. Amennyiben a szolgáltató ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkezik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 75%-át.

(4) A kedvezményezettnek az állami támogatást a szolgáltatások piaci áron történő igénybevételére kell felhasználnia, ha pedig a kedvezményezett nonprofit szervezet, akkor olyan áron, amely tartalmazza a teljes költséget, továbbá a méltányos árrést.

(5) Az elszámolható költségek a következők:

a) az innovációs tanácsadási szolgáltatások esetében a menedzsment tanácsadás, a technológiai segítségnyújtás, a technológiatranszfer szolgáltatások, a képzés, a beszerzési tanácsadás, a szellemi tulajdonjogok megszerzéséhez, védelméhez és kereskedelméhez, továbbá a licenciaszerződésekhez kapcsolódó, valamint a szabványhasználatra vonatkozó tanácsadás költségei,

b) az innovációs támogató szolgáltatások esetében az irodahelyiség, az adatbankok, a műszaki könyvtárak, a piackutatás, a laboratóriumhasználat, a minőségtanúsítás, a tesztelés és a tanúsítás költségei.

A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

106. § (1) A kirendelt munkatárs nem helyettesíthet más munkaerőt, hanem új munkahelyet kell betöltenie a kedvezményezett kkv-nál, a kirendelő kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál pedig azt megelőzően kétéves munkaviszonnyal kell rendelkeznie.

A kirendelt munkavállalóknak kutatási, fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatniuk a támogatásban részesülő kkv-nál.

(2) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50%-át, legfeljebb 3 éves időszakra, vállalkozásonként és kölcsönzött személyként.

(3) Az elszámolható költségek a magasan képzett munkaerő kölcsönzésének és foglalkoztatásának a kkv-nál felmerülő költségei, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit és a kirendelt munkatárs munkába járási juttatásait.

A képzési támogatásokra vonatkozó szabályok

107. § (1) Képzési támogatást általános és szakosított képzéshez lehet nyújtani.

(2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.

(3) Elszámolható költségek:

a) az oktatók személyi jellegű költségei,

b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltséget is,

c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,

d) az eszközök és felszerelések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,

e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,

f) a képzésben részt vevők személyi jellegű költségei az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.

(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

(5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg a (6)-(7) bekezdésben meghatározott mértékeket.

(6) A maximális támogatási intenzitás

a) általános képzéshez az elszámolható költségek 60%-a,

b) szakosított képzéshez az elszámolható költségek 25%-a.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat az elszámolható költségek 80%-áig lehet növelni a következők szerint:

a) 10 százalékponttal a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,

b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, 20 százalékponttal, amennyiben kisvállalkozásoknak nyújtják.

(8) Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok

108. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) Az 1998/2006/EK rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

A közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok

109. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás kaphat.

(2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) *  A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, beleértve az ésszerű nyereséget. A támogatás mértékét a Határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(4) *  Ha a kedvezményezett a Határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.

(5) *  A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

Kockázati tőke formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

110. § (1) A kockázatitőke-támogatás üzleti alapon kezelt nyereségorientált magántőke befektetési alapban történő részvétel formájában valósul meg. A kockázatitőkebefektetés abban az esetben minősül nyereségorientáltnak és üzleti alapúnak, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) valamennyi befektetésre vonatkozóan készül üzleti terv, amely megállapítja a projekt előzetes életképességét,

b) létezik világos és reális kilépési stratégia minden egyes befektetésre vonatkozóan,

c) az alap kezelője és az alapban részt vevők közötti megállapodás meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítését, valamint előírja, hogy a vezetők javadalmazása teljesítményhez kötött,

d) a magánbefektetők képviseltetik magukat a döntéshozatalban,

e) az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és prudenciális felügyelet mellett történik.

(2) A kockázatitőke-intézkedés a támogatott területeken található kkv-k, illetve a nem támogatott kisvállalkozások esetében a magvető tőke, az indulótőke, illetve a növekedési tőke nyújtására korlátozódik, nem támogatott területeken található középvállalkozások esetében pedig a magvető, illetve indulótőke nyújtására korlátozódik.

(3) A befektetési alap által a célvállalkozások részére juttatott beruházási részösszegek bármely 12 hónap vonatkozásában nem haladhatják meg az 1,5 millió eurót.

(4) *  Az egyes befektetések finanszírozását legalább harminc százalékban magánbefektetők útján kell biztosítani.

(5) A befektetési alap a célvállalkozásokba fektetett teljes költségvetésének legalább 70%-át sajáttőke, illetve kvázi-sajáttőke formájában nyújtja.

(6) *  Ha a célvállalkozás az e § szerinti kockázati tőke befektetés intézkedés alapján kapott tőkét - a 100-106. § szerinti kutatás-fejlesztési támogatást kivéve - a tőkejuttatástól számított három éven belül a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen támogatás iránti kérelmet nyújt be - a nyújtott tőke összegéig - a támogatás intenzitását vagy a maximális elszámolható költségeket 20 százalékkal csökkenteni kell.

Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok

111. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

112. § A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében annak a pályázónak nyújtható támogatás, aki megfelel az Áht. rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó előírásainak.

112/A. § * 

112/B. § * 

A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás * 

112/C. § *  (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, így különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás * 

112/D. § *  (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállító helyiség vagy kiállítási terület bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségei.

Női vállalkozók által újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás * 

112/E. § *  (1) A támogatás a női vállalkozó által újonnan létrehozott kisvállalkozásnak nyújtható.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg vállalkozásonként az 1 millió eurót, valamint a támogatás éves összege nem haladhatja meg a támogatás teljes összegének 33%-át.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a vállalkozás megalakulását követő első három évben felmerült elszámolható költségek 15%-át.

(4) A elszámolható költségek a vállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint - amennyiben a vállalkozás létrehozását követő első öt évben merülnek fel - a következő költségek:

a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben a referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg;

b) a termelési létesítmény, vagy felszerelés bérleti díja;

c) energia-, víz- és fűtési díj, valamint - az ÁFA, a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adó, az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény szerinti egyszerűsített vállalkozói adó, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény szerinti különadó és a helyi adókról szóló törvény szerinti helyi iparűzési adó kivételével - adók és adminisztratív díjak;

d) az értékcsökkenés, a termelési létesítmény vagy felszerelés lízingdíja, valamint a bérköltségek, ha az alapul szolgáló beruházás vagy a munkahely teremtési és a munkaerő-felvételi intézkedések nem részesültek egyéb támogatásban;

e) a gyermekellátás és a szülői ellátás költségei, beleértve a szülői szabadsággal kapcsolatban felmerült költségeket is.

(5) Nem részesülhet a támogatásban az a kisvállalkozás, amelyet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23. § (3)-(4) bekezdése szerinti vállalkozások résztulajdonosai irányítanak, ha az érintett vállalkozások ugyanazon érintett piacokon vagy szomszédos piacokon tevékenykednek.

A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás * 

112/F. § *  (1) A támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás

a) a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványoktól, vagy

b) lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.

(2) Nem nyújtható támogatás olyan beruházásra, amely a vállalkozásnak a már elfogadott, de még hatályba nem lépett közösségi szabványoknak való megfelelését szolgálja.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozásnak, illetve 10 százalékponttal középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.

(4) Az elszámolható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges többletköltségek, a működési előnyök és működési költségek figyelembevétele nélkül.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni:

a) ha a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó költség az elszámolható költség,

b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel.

(6) A beruházást tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani.

(7) A közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet a következők szerint kell meghatározni:

a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, az elszámolható költségek a nemzeti szabványok által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban;

b) ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, az elszámolható költségek a közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban, azzal, hogy a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el;

c) szabványok hiányában az elszámolható költségek azon beruházási költségek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének.

(8) Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz nem nyújtható az e § szerinti támogatás.

A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás * 

112/G. § *  (1) A támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás megfelel a 112/F. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek.

(2) Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő - közúton, vasúton, belvízi hajóúton történő szállítást vagy fuvarozást szolgáló - új járművek beszerzéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése előtt történik, és kötelezővé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre.

(3) A környezetvédelmi visszamenőleges műveletekhez támogatás abban az esetben nyújtható, ha a meglévő szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelően átalakították, vagy ha a szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(5) Az elszámolható költségek a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 112/F. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni, azzal, hogy a működési előnyöket és a működési költségeket figyelmen kívül kell hagyni.

Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás * 

112/H. § *  (1) A támogatást a (2)-(3) bekezdésben vagy a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján lehet nyújtani.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozásnak, illetve 10 százalékponttal középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.

(3) Az elszámolható költségek a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energiamegtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 112/F. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni. Az elszámolható költségek kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni az energiamegtakarításhoz szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és működési előnyöket, amelyek kkv-k esetében a beruházás első három éve alatt, az Európai Unió széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első négy éve alatt, az Európai Unió széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az időszak csökkenthető a beruházás élettartamának első három évére, ha bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet. Az elszámolható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozásnak, illetve 10 százalékponttal középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.

(5) Az elszámolható költségek kiszámításához 112/F. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni, azzal, hogy a működési előnyöket és működési költségeket figyelmen kívül kell hagyni.

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás * 

112/I. § *  (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozásnak, illetve 10 százalékponttal középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.

(2) Az elszámolható költségek azok a többletköltségek, amelyek a kedvezményezettet terhelik egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest. Az elszámolható költségek kiszámításához a 112/F. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni, azzal, hogy a működési előnyöket és működési költségeket figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható környezetvédelmi beruházási támogatás, ha a támogatott beruházást kizárólag a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok előállítására használják fel.

Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás * 

112/J. § *  (1) Környezetvédelmi tanulmányok elkészítéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha azok a 112/F. §, a 112/H. § vagy a 112/I. § alapján támogatott beruházásokhoz kapcsolódnak.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozásnak készített, illetve 10 százalékponttal középvállalkozásnak készített tanulmány esetén.

(3) Az elszámolható költségek a tanulmány költségei.

A kkv-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás * 

112/K. § *  (1) A támogatás kkv-k olyan beruházására nyújtható, amely a környezetvédelmi szintet emelő, de még hatályba nem lépett új közösségi szabványoknak való megfelelést biztosítja.

(2) A közösségi szabvány elfogadása, valamint a beruházás végrehajtása és befejezése legalább egy évvel meg kell, hogy előzze a közösségi szabvány hatálybalépésének időpontját.

(3) A támogatási intenzitás kisvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, illetve középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10%-át, ha a beruházás végrehajtása és befejezése több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt megtörténik. A támogatási intenzitás kisvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 10%-át, ha a beruházás végrehajtása és befejezése egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt megtörténik.

(4) Az elszámolható költségek a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelemi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 112/F. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni, azzal, hogy a működési előnyöket és működési költségeket figyelmen kívül kell hagyni.

Vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályok * 

112/L. § *  (1) A vasúti és a közúti személyszállítási közszolgáltatás finanszírozása esetén a közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a Vtv. 27. § (1)-(2) bekezdésében, illetve közúti személyszállítási közszolgáltatás esetén az Atv. 9. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakat.

(2) A személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződéssel történő megbízásnak meg kell felelni vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a Vtv. 27-27/F. §-ában, közúti személyszállítási közszolgáltatás esetén az Atv. 6-10. §-ában, illetve e rendelet 112/M-112/O. §-ában foglaltaknak.

112/M. § *  (1) Az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződéseket a Kbt. szabályai szerint kell megkötni, kivéve, ha a közszolgáltatási szerződés a Kbt. szerint szolgáltatási koncessziónak minősül. Ha a közszolgáltatási szerződés megkötése a Kbt. alapján történik, a 112/N. §-t nem kell alkalmazni.

(2) Ha az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződés a Kbt. alapján szolgáltatási koncessziónak minősül, a közszolgáltatási szerződést autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében az Atv.-nek, villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében a Vtv.-nek a szolgáltató kiválasztására vonatkozó pályázati eljárás szabályai szerint kell megkötni.

112/N. § *  (1) Ha az ellátásért felelős települési önkormányzat az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (2) bekezdése alapján úgy dönt, hogy saját maga nyújt személyszállítási közszolgáltatást vagy közvetlenül bíz meg közszolgáltatási szerződéssel belső szolgáltatót, a következő feltételeknek kell megfelelni:

a) a belső szolgáltató, és bármely olyan egység, amelyre ezen szolgáltató akár minimális befolyást is gyakorol, személyszállítási közszolgáltatási tevékenységét - a tevékenységnek a szomszédos települési önkormányzat területére belépő kimenő útvonalaktól vagy egyéb kisegítő elemeitől függetlenül - a települési önkormányzat illetékességi területén végzi, és nem vesz részt a települési önkormányzat illetékességi területén kívül szervezett, személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányuló pályázati vagy közbeszerzési eljáráson;

b) az a) ponttól eltérően a belső szolgáltató részt vehet pályázati vagy közbeszerzési eljáráson a közvetlen megbízáson alapuló közszolgáltatási szerződésének lejártát megelőző két évben, azzal a feltétellel, hogy végleges döntés született a belső szolgáltató szerződésének hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatások pályázati vagy közbeszerzési eljárás keretében történő kiírására, és a belső szolgáltató nem kötött egyéb, közvetlen megbízáson alapuló közszolgáltatási szerződést;

c) ha a közszolgáltatás ellátásába alvállalkozó bevonására kerül sor, a belső szolgáltató köteles a személyszállítási közszolgáltatás több mint 50%-át maga nyújtani.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontját kell alkalmazni arra a hatóságra is, amely Magyarország teljes területénél kisebb, adott földrajzi területre vonatkozóan rendelkezik illetékességgel, feltéve, hogy a belső szolgáltató nem vesz részt személyszállítási közszolgáltatási szerződésre irányuló olyan pályázati vagy közbeszerzési eljárásban, amelyet azon a területen kívül szerveztek, amelyre a közszolgáltatási szerződést megkötötték.

(3) Ha a települési önkormányzat belső szolgáltatótól eltérő harmadik személy szolgáltatásait veszi igénybe, a közszolgáltatási szerződést - a (4)-(5) bekezdésben meghatározottak kivételével - közúti személyszállítási közszolgáltatás esetében az Atv.-nek, vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetében a Vtv.-nek a szolgáltató kiválasztására vonatkozó pályázati eljárás szabályai szerint kell megkötni.

(4) A települési önkormányzat közvetlenül bízhat meg szolgáltatót közszolgáltatási szerződéssel közúti személyszállítási közszolgáltatás esetében az Atv. 8. § (1)-(4) és (6) bekezdése, illetve vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetében a Vtv. 27/D. § (1)-(4) és (6) bekezdése alapján.

(5) A települési önkormányzat dönthet úgy, hogy a vasúti szállítást érintő közszolgáltatási szerződéssel - az egyéb kötöttpályás szállítás kivételével - közvetlenül bíz meg szolgáltatót. A szerződés időtartama ebben az esetben - az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdése szerinti esetek kivételével - nem haladhatja meg a 10 évet.

112/O. § *  (1) A szolgáltató vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a Vtv. 27/A. §-a és közúti személyszállítási közszolgáltatás esetén az Atv. 11. §-a szerinti ellentételezésre jogosult.

(2) Ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a Vtv. 27/A. §-ában és közúti személyszállítási közszolgáltatás esetén az Atv. 11. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A közszolgáltatási szerződéshez kapcsolódó ellentételezés nem haladhatja meg azon nettó pénzügyi hatásnak megfelelő összeget, amely megfelel a közszolgáltatási kötelezettség teljesítése által a közszolgáltató költségeire és bevételeire gyakorolt - pozitív vagy negatív - hatások összegének. A hatásokat úgy kell értékelni, hogy azt a helyzetet, amelyben a közszolgáltatási kötelezettséget teljesítik, összehasonlítják azzal a helyzettel, amely akkor állt volna fenn, ha a kötelezettséget nem teljesítették volna. A nettó pénzügyi hatás kiszámításakor a települési önkormányzatnak az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében meghatározott rendszert kell követnie.

11. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

113. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

114. § *  (1) Az e rendeletben szabályozott programból - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2012. június 13-ig lehet támogatást nyújtani.

(2) *  E rendelet

a) 86. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt támogatási kategória esetén 2014. június 30-ig,

b) 86. § (2) bekezdés b)-d), i)-j) és l) pontjában foglalt támogatási kategóriák esetén 2014. december 31-ig,

c) 86. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt támogatási kategória esetén 2014. június 30-ig,

d) 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt támogatási kategória esetén 2016. december 31-ig,

e) 86. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt támogatási kategória esetén 2016. december 31-ig

lehet támogatási döntést hozni.

(3) *  E rendeletnek a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 11/2012. (II. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) *  E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 61/B. §-át a Módr. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

114/A. § *  Az e rendeletben euróban meghatározott összegek forintra való átszámításakor a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

115. § A Svájci-Magyar Együttműködési Program tekintetében az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Keretmegállapodásban rögzített szabályok az irányadóak.

115/A. § *  (1) *  A Keretmegállapodás 2. és 3. mellékletében felsorolt, a KSz hatáskörébe tartozó feladatokat a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

(2) Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a KSz hatáskörébe tartozó feladatokat az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. látja el.

(3) Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a Projekt Végrehajtó hatáskörébe tartozó feladatokat az Euroventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.

(4) *  A Testvértelepülés és Partnerségi Pályázati Alap esetén a KSz hatáskörébe tartozó feladatokat az NKE látja el.

116. § *  Ez a rendelet

a) az EK Szerződés 87. és 88 cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008.08.09. 3-47. o.),

b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5-10. o.),

c) *  az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012. 1. 11., 3. o.) és

d) a vasúti és a közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1007/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315/1., 2007.12.03.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Melléklet a 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére