A jogszabály mai napon ( 2018.10.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet

a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában és az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

1. § *  A Kormány a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak létesítésének, elvi engedélyeztetésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának és bontásának engedélyezésére irányuló, továbbá - ha az eltérés a korábbi engedélyben foglalt egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt érinti - az építési engedélytől való eltérés engedélyezése iránti eljárásában az 1. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

1/A. § *  (1) A Kormány a Hatóság elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárásában a 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrája felhasználásának megtagadása okai fennállása tekintetében a felhasználni kívánt

a) *  távhő-, valamint villamosenergia-infrastruktúra esetén a megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát és a fővárosi kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró XII. Kerületi Hivatalát,

b) *  földgáz infrastruktúra esetén a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot,

c) víziközmű esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot,

d) *  országos közút, helyi közút, valamint közforgalom elől el nem zárt magánút esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját,

e) *  vasúti, hajózási és reptéri infrastruktúra esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját

szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárásában a hálózatüzemeltetőnek a fizikai infrastruktúrája felhasználásával keletkező költségének, kárának megalapozottsága tekintetében a felhasználni kívánt

a) *  földgáz infrastruktúra esetén a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot,

b) víziközmű esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot,

c) *  országos közút, helyi közút, valamint közforgalom elől el nem zárt magánút esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját,

d) *  vasúti, hajózási és reptéri infrastruktúra esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját

szakhatóságként jelöli ki.

(3) A Kormány a Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárásában a felhasználni kívánt távhő-, valamint villamosenergia-infrastruktúra esetén a hálózatüzemeltetőnek a fizikai infrastruktúrája felhasználásával keletkező költségének megalapozottsága tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, a károk megalapozottsága tekintetében a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti szakhatóságok az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást adnak ki. Amennyiben az ügyfél nem kért előzetes szakhatósági hozzájárulást, a szakhatóság eljárásáért fizetendő díjat az (1) bekezdés szerinti eljárás díjával együtt köteles megfizetni a Hatóság részére.

1/B. § *  A Kormány a Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárásában, a 83/B. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, a 83/A. § (4) bekezdése szerinti megtagadási okok, a hálózatüzemeltetőnél keletkező, az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségek, valamint az építési munkák összehangolása érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek megalapozottsága tekintetében a földgáz infrastruktúra, a víziközmű, országos közút, helyi közút, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti, hajózási és reptéri infrastruktúra esetén szakhatóságként az 1/A. § (1) bekezdésében megjelölt szakhatóságokat jelöli ki. A távhő-, valamint villamosenergia-infrastruktúra esetén a megtagadási okok, valamint az építési munkák összehangolása érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek megalapozottsága tekintetében szakhatóságként a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségek megalapozottsága tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt jelöli ki.

2-44. § * 

Záró rendelkezések

45. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2009. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az 5. § (2) bekezdésének a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése 2009. április 1-jén lép hatályba.

(3) A 2009. március 31-éig megindult eljárásokban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként történő bevonására a 2009. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) * 

1. melléklet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez * 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

A B C D
Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Első fokú
eljárásban
Másodfokú
eljárásban
1. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásaiban. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóság
2. Az államhatártól számított 100 méteren belül minden elektronikus hírközlési célt szolgáló építési tevékenység engedélyezése során. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építményeknek és az egyéb műtárgyaknak a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosítható-e. megyei rendőr-
főkapitányság, a fővárosban a budapesti rendőr-
főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
3. Ha az elektronikus hírközlési építmény, egyéb műtárgy engedélyezéséhez, vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) - országos jelentőségű védett természeti területen és Natura 2000 területen, barlang védőövezetében, a települések külterületén, valamint a települések belterületén természeti terület, természeti terület és egyedi tájérték érintettsége esetén - a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
b) az építési, illetve a bontási hulladékok kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak.
megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala Pest Megyei Kormányhivatal
3a Ha az elektronikus hírközlési építmény, egyéb műtárgy engedélyezéséhez, vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység és az építmény
a) a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
b) a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.
a) területi vízvédelmi hatóság
b) területi vízügyi hatóság
a) országos vízvédelmi hatóság
b) országos vízügyi hatóság
4. Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, fővárosi főjegyző megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala
5. a) Az erdőterületen megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló elektronikus hírközlési építmény esetében, elvi építési, használatba vételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével.
b) A 400 m2 vagy 500 fm feletti termőföld igénybevételével megvalósuló elektronikus hírközlési építmény esetében, az elvi építési, használatba vételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével.
a) Annak az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerinti elbírálása, hogy az építmény vagy a tevékenység az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel.
b) Termőföld minőségi védelme.
megyei kormányhivatal erdészeti és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala erdészeti és talajvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal
6. Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy egyéb műtárgy engedélyezésére irányul. Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. honvédelemért felelős miniszter nincs
Országos közút
a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén:
közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedésért felelős miniszter
b) egyéb országos közút esetén:
fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala Budapest Főváros
Kormányhivatala
Helyi közút
a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
7. A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala Budapest Főváros
Kormányhivatala
szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatáskörében eljáró III. Kerületi Hivatala Budapest Főváros
Kormányhivatala
c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatáskörében eljáró III. Kerületi Hivatala Budapest Főváros
Kormányhivatala
Közforgalom elől el nem zárt magánút esetén:
fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala Budapest Főváros
Kormányhivatala
8. A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. közlekedésért felelős miniszter
9. Összevont engedélyezési, építési, bontási és építési engedélytől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, ha az építményt vagy egyéb műtárgyat a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő módon valósítják meg. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy egyéb műtárgy megvalósítása a régészeti örökség és a műemléki érték védelmének jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter
10. *  Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-
védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
bányászati hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

2-21. melléklet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére