A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1/2009. (II. 10.) KvVM rendelet

a Magyar Köztársaság területén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire vonatkozó szakmai és személyi követelményekről, valamint a hitelesítés szabályairól

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 29. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (13) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 11. § (1) bekezdése szerinti Tervdokumentum és a Vhr. 13. § (2) bekezdése szerinti éves jelentés hitelesítésére, és

b) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. § 9. pontja szerinti együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző személyekre

terjed ki.

Alapfogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) akkreditált független hitelesítő: a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikkének végrehajtásáról szóló 9/CMP.1 határozatban (a továbbiakban: együttes végrehajtás határozat) felállított, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által az együttes végrehajtás határozat rendelkezéseinek megfelelően akkreditált független hitelesítő;

b) együttes végrehajtásban résztvevő tagállam: az együttes végrehajtás határozatban foglalt megfelelőségi követelményeket teljesítő, az Éhvt. 2. § 3. pontjában meghatározott fél, amennyiben az Európai Közösség tagállama;

c) hitelesítő: az akkreditált független hitelesítő, a más államban feljogosított hitelesítő és az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe bejegyzett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti gazdasági társaság (a továbbiakban: gazdasági társaság);

d) hitelesítői jelentés: a Vhr. 11. § (2) bekezdése szerinti Tervdokumentum Hitelesítői Jelentés (a továbbiakban: Tervdokumentum Hitelesítői Jelentés) és a Vhr. 13. § (2) bekezdése szerinti Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentés (a továbbiakban: Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentés);

e) hitelesítői névjegyzék: az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzék és a külföldi együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzék;

f) hitelesítési kockázat: annak kockázata, hogy a hitelesítő nem megfelelő szakvéleményt alakít ki, így különösen annak kockázata, hogy nem figyel fel tévedésre vagy lényeges tévedésre;

g) hitelesítő szakértő: az együttes végrehajtási projekt Vhr. 11. § (1) bekezdése szerinti Tervdokumentumának (a továbbiakban: Tervdokumentum) vagy a Vhr. 13. § (1) bekezdése szerinti éves jelentésének (a továbbiakban: éves jelentés) a hitelesítésével kapcsolatban a hitelesítő részéről eljáró, a hitelesítővel munkaviszonyban vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;

h) *  lényeges tévedés: a Tervdokumentumban vagy az éves jelentésben szereplő adatokra hatással lévő olyan egyedi vagy halmozott hibák, hiányosságok és félreértelmezések, amelyek a hitelesítő szakmai ítélete szerint befolyásolhatják a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) vagy az energiapolitikáért felelős miniszternek az együttes végrehajtási projekttel kapcsolatos döntéseit, így különösen, ha azok a lényegességi szintet elérő vagy azt meghaladó mértékben torzítják a Tervdokumentumban vagy az éves jelentésben szereplő adatokat;

i) lényegességi szint: a Tervdokumentumban meghatározott kibocsátási alapszint 5%-a, illetve a Tervdokumentumban meghatározott kibocsátás-csökkentés mennyiségének (tonna CO2 eq./év) vagy az éves jelentés szerint a tárgyidőszakban elért kibocsátás-csökkenés mennyiségének (tonna CO2 eq./év) 2%-a;

j) más államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő tagállam területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére a tagállam által feljogosított független hitelesítő;

k) szállító: a Vhr. 2. § 16. pontja szerinti Szállító (a továbbiakban: Szállító); ha a felek megállapodása szerint a hitelesítéssel kapcsolatban a Vhr. 2. § 4. pontja szerinti Átvevő (a továbbiakban: Átvevő) jár el, vagy az Átvevő is eljár, akkor e rendeletben a Szállító alatt az Átvevőt is érteni kell;

l) tévedés: a Tervdokumentumban vagy az éves jelentésben szereplő adatokra hatással lévő egyedi vagy halmozott hibák, hiányosságok és félreértelmezések.

Hitelesítésre jogosult

3. § Együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítési tevékenységet kizárólag az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, illetve a külföldi együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe bejegyezett akkreditált független hitelesítő és más államban feljogosított hitelesítő végezhet.

Hitelesítői névjegyzék

4. § (1) *  A Hatóság a hitelesítők nyilvántartása céljából együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzéket és külföldi együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzéket vezet.

(2) A hitelesítői névjegyzék a következő adatokat tartalmazza:

a) a hitelesítő azonosító adatai (cégnév, székhely, cégjegyzékszám, adóazonosító jel);

b) a hitelesítő nyilvántartási száma és a bejegyzés dátuma;

c) az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság által - munkaviszony vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszony keretében - foglalkoztatott hitelesítő szakértők neve és végzettsége;

d) a hitelesítő ágazati besorolása;

e) a felfüggesztésre és a törlésre vonatkozó bejegyzések.

(3) *  A hitelesítői névjegyzéket a Hatóság saját honlapján folyamatosan közzéteszi.

Bejegyzés az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe

5. § (1) Az a gazdasági társaság jegyezhető be az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe, amely a bejegyzés iránti kérelem benyújtása idején:

a) nem áll csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolás alatt, és nincs magyarországi köztartozása,

b) legalább három, a 11. § szerinti követelményeknek megfelelő szakértővel munkaszerződést vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb szerződést kötött, és

c) rendelkezik a 27. § szerinti biztosítékkal.

(2) *  A bejegyzés iránti kérelmet az 1. mellékletben meghatározott tartalommal kell a Hatósághoz benyújtani.

(3) *  A kérelem elbírálása során a Hatóság szükség esetén helyszíni vizsgálatot tarthat. A helyszíni vizsgálat során a Hatóság részéről ellenőrzésre kijelölt személy egyebek között meggyőződik a hitelesítő szakértők 11. § szerinti szaktudásáról és szakmai gyakorlatáról, vizsgálja a kérelmező szervezeti struktúráját, és a kérelmezővel együtt áttekinti a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi, adatkezelési, minőségirányítási és képzési rendet meghatározó szabályzatokat.

Bejegyzés a külföldi együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe

6. § (1) Az az akkreditált független hitelesítő vagy más államban feljogosított hitelesítő jegyezhető be a külföldi együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe, amely a bejegyzés iránti kérelem benyújtása idején:

a) hitelesítési tevékenység végzésére az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság akkreditációja folytán vagy az együttes végrehajtásban résztvevő tagállamban jogosult;

b) nem áll csődeljárásnak, végelszámolásnak, felszámolásnak megfelelő eljárás alatt;

c) rendelkezik a 27. § szerinti biztosítékkal.

(2) *  A bejegyzés iránti kérelmet az 1. mellékletben meghatározott tartalommal kell a Hatósághoz benyújtani.

(3) *  Nem kell biztosítékot képeznie annak az akkreditált független hitelesítőnek vagy más államban feljogosított hitelesítőnek, aki Magyarország területén végzett hitelesítési tevékenységre is kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy egyéb megfelelő biztosítékkal rendelkezik.

(4) *  Az akkreditált független hitelesítő vagy a más államban feljogosított hitelesítő a (3) bekezdés szerinti felelősségbiztosítás vagy egyéb biztosíték meglétét igazoló okirat magyar fordítását csatolja a bejegyzés iránti kérelemhez, és írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a Hatóság megkeresésére a biztosító a felelősségbiztosítás vagy egyéb biztosíték fennállásának tényéről tájékoztatást adjon ki. A Hatóság az igazolás ismeretében kiegészítő biztosíték megkötését írja elő, ha a biztosítékra vonatkozó szerződés a szerződési feltételek és a biztosíték összege tekintetében nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

Nyilvántartásba vétel és törlés a névjegyzékből

7. § (1) Azt az akkreditált független hitelesítőt vagy más államban feljogosított hitelesítőt, aki a 6. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, kérelmére be kell jegyezni a külföldi együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe. Azt a gazdasági társaságot, amely az 5. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, kérelmére be kell jegyezni az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe.

(2) A bejegyzés feltétele a külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése. A bejegyzés legfeljebb az Éhvt. 2. § 16. pontjában meghatározott időszak végétől számított egy naptári év végéig szól.

(3) *  A bejegyzés tárgyában a Hatóság a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül dönt, és a kérelmezőt a bejegyzésről, illetve az elutasításról írásban értesíti.

(4) *  A bejegyzés során a Hatóság a hitelesítő számára nyilvántartási számot állapít meg. Ugyanazon hitelesítő számára újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg ugyanazon a névjegyzéken belül.

(5) *  A hitelesítő köteles a bejegyzést megalapozó, valamint a névjegyzékben szereplő adatainak változását tizenöt napon belül a Hatóságnak bejelenteni, kivéve ha e rendelet a bejelentésre más határidőt állapít meg.

8. § (1) A Hatóság törli a hitelesítőt a névjegyzékből: * 

a) ha a törlést a hitelesítő kérelmezi;

b) ha a hitelesítő gazdasági társaság megszűnik, ellene csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás, az akkreditált független hitelesítő vagy más államban feljogosított hitelesítő esetén ezeknek megfelelő eljárás indul a székhely szerinti államban;

c) a 9. § (4) bekezdése szerinti esetben;

d) a 10. § (8) bekezdése szerinti esetben;

e) a 26. § (3) bekezdése szerinti esetben;

f) a 27. § (4) bekezdése szerinti esetben.

(2) A Hatóság a hitelesítői jogosultság felfüggesztését - a jogosult egyidejű írásbeli értesítése mellett - a névjegyzékébe bejegyzi: * 

a) ha a felfüggesztést a hitelesítő kérelmezi;

b) ha a 10. § (2) vagy (8) bekezdése szerint a felfüggesztés haladéktalan elrendelésének van helye;

c) a 9. § (5) bekezdése szerinti esetben.

(3) *  Az (1) bekezdés a) pontja alapján a hitelesítési jogosultság törlését, valamint a (2) bekezdés a) pontja alapján a hitelesítési jogosultság felfüggesztését a Hatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha a kérelmező nem áll a 9-10. § szerinti ellenőrzés vagy felülvizsgálat alatt, és a kérelemben nyilatkozik arról, hogy hitelesítési tevékenységével összefüggésben ellene kártérítés megállapítására irányuló peres eljárás nincs folyamatban.

(4) A hitelesítő a törlés jogerőre emelkedésétől, illetve a jogosultság felfüggesztéséről szóló értesítés kézhezvételétől nem végezhet hitelesítési tevékenységet.

(5) *  A felfüggesztés megszüntetését - amennyiben annak feltételei fennállnak - a hitelesítő a Hatósághoz intézett nyilatkozatával kérheti. A felfüggesztés megszüntetésének feltétele a külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, valamint a 27. § szerinti biztosíték meglétének igazolása.

(6) *  A Hatóság a névjegyzékben szereplő adatokat a törléstől számított három évig kezeli.

A hitelesítői tevékenység ellenőrzése

9. § (1) *  A Hatóság ellenőrzi, hogy a hitelesítők e rendeletnek, illetve a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően járnak-e el, és a névjegyzékbe való bejegyzés tartama alatt megfelelnek-e a bejegyzéshez és a működéshez szükséges követelményeknek.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Hatóság részéről ellenőrzésre kijelölt személy egyebek között jogosult a hitelesítő székhelyén vagy telephelyén, illetve az eljárás közben az együttes végrehajtási projekt helyszínén helyszíni ellenőrzést lefolytatni, a hitelesítő által kötött szerződésekbe és az egyéb dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, valamint a hitelesítő által munkaviszonyban vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyban álló személyektől felvilágosítást kérni.

(3) *  Amennyiben a Hatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során úgy találja, hogy a hitelesítő már nem felel meg a bejegyzéshez és működéshez szükséges követelményeknek, legfeljebb 60 napos határidő tűzésével a hiányzó követelmény teljesítésének igazolására hívja fel a hitelesítőt.

(4) *  Amennyiben a hitelesítő a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig nem igazolja a hiányzó követelmény teljesítését, a Hatóság a 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a 10. § szerinti felülvizsgálati eljárást folytat le. A 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában a Hatóság törli a hitelesítőt a hitelesítői névjegyzékből.

(5) *  Amennyiben a hitelesítő által - munkaszerződés vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb szerződés alapján - foglalkoztatott hitelesítő szakértők nem felelnek meg a 11. §-ban szereplő követelményeknek, a követelményeknek való megfelelés biztosításáig a Hatóság a hitelesítői jogosultságot felfüggeszti.

Felülvizsgálati eljárás

10. § (1) *  Ha a Hatóság a 9. § szerinti ellenőrzés során úgy találja, hogy a hitelesítő nem e rendeletnek, illetve a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően járt el, a hitelesítő által készített hitelesítői jelentést - szükség esetén más hitelesítő vagy külső szakértő bevonásával - felülvizsgálhatja.

(2) *  Amennyiben a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a hitelesítői jelentés megfelel az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak, a felülvizsgálat költségét a Hatóság viseli. Ellenkező esetben a felülvizsgálat költségét a hitelesítő viseli. A felülvizsgálat költségét a közléstől számított 30 napon belül kell megfizetni. A megfizetés elmulasztása esetén - a megfizetés megtörténtéig - a Hatóság a hitelesítői jogosultságot haladéktalanul felfüggeszti.

(3) *  Amennyiben a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a hitelesítői jelentés e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felel meg, és a hitelesítő a hitelesítői jelentés elkészítése során nem úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható, a Hatóság megvizsgálja, hogy a hitelesítői jelentéssel összefüggésben sor került-e kibocsátás-csökkentési egységek átadására.

(4) *  Ha a (3) bekezdés szerinti vizsgálat során a Hatóság megállapítja, hogy a hitelesítői jelentéssel összefüggésben a Vhr. 15. § (1) bekezdésében meghatározott nettó kibocsátás-csökkentésnek megfelelő kibocsátás-csökkentési egység mennyiségen felül további kibocsátás-csökkentési egységek átadására került sor, a hitelesítő köteles a további átadott kibocsátás-csökkentési egységek mennyiségét négy százalékkal meghaladó mennyiségű kibocsátás-csökkentési egységet vagy kibocsátható mennyiségi egységet átutalni a Magyar Államnak az Éhvt. 5. § (4) bekezdésében meghatározott nemzeti forgalmi jegyzékben vezetett számlájára. Az átutalásnak a megállapítás közlésétől számított 30 napon belül kell megtörténnie.

(5) Amennyiben a hitelesítő a megadott határidőn belül nem utalja a Magyar Állam számlájára az egységeket, az egységekkel megegyező számú kibocsátási egység értékét kell megtérítenie. A kibocsátási egység értékének meghatározásánál a (4) bekezdés szerinti határidő lejártának hónapjában az Európai Klímatőzsdén (European Climate Exchange, ECX) jegyzett kibocsátási egységek középárfolyamát kell figyelembe venni.

(6) *  Ha a felülvizsgálat a (3) bekezdés szerinti megállapításra vezet, de a (4) bekezdésben meghatározott, a nettó kibocsátás-csökkentésnek megfelelő kibocsátás-csökkentési egység mennyiségen felül további kibocsátás-csökkentési egységek átadására nem került sor, a Hatóság a jogszabálysértés súlyát mérlegelve a hitelesítőt törölheti a hitelesítői névjegyzékből.

(7) *  Akkreditált független hitelesítő és más államban feljogosított hitelesítő törlése esetén a Hatóság értesíti az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottságot, illetve a hitelesítőt hitelesítési tevékenységre feljogosító, együttes végrehajtásban résztvevő tagállamot a törlés tényéről és indokairól.

(8) *  Amennyiben a felülvizsgálat a (4) bekezdés szerinti megállapításra vezet, a Hatóság a hitelesítői jogosultságot haladéktalanul felfüggeszti, és a (4) bekezdés szerinti megtérítés megtörténtét követően a hitelesítőt törli a névjegyzékből. Akkreditált független hitelesítő és más államban feljogosított hitelesítő törlése esetén a Hatóság az érintetteket a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően értesíti.

(9) Amennyiben a hitelesítő a (6)-(8) bekezdés alapján került törlésre a névjegyzékből, ismételt bejegyzését a törléstől számított három éven belül akkor sem kérheti, ha a bejegyzés feltételeinek egyébként megfelel.

A hitelesítővel munkaviszonyban vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre vonatkozó szakmai követelmények

11. § (1) Az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság hitelesítési tevékenységet legalább három hitelesítő szakértő útján végezhet. A hitelesítő szakértőknek a 2. mellékletben meghatározott szaktudással és megfelelő szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük.

(2) *  Az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyban álló hitelesítő szakértők végzettségéről, szakmai gyakorlatáról, valamint a belső és egyéb képzéseken való részvételéről nyilvántartást vezet, és azt a 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során felhívásra a Hatóság rendelkezésére bocsátja. Az eljárást követően a Hatóság az adatkezelését megszünteti.

A hitelesítési tevékenységre vonatkozó alapvető szabályok

12. § (1) A hitelesítési tevékenység fő lépései:

a) hitelesítési terv készítése,

b) a hitelesítési terv végrehajtása és hitelesítői jelentés elkészítése,

c) az éves jelentés hitelesítése esetén hitelesítői záradék készítése.

(2) A hitelesítői jelentésen fel kell tüntetni a hitelesítő nyilvántartási számát, cégszerű aláírását, a hitelesítő képviselőjének nevét, elérhetőségét, valamint a hitelesítő szakértők nevét és elérhetőségét.

(3) A hitelesítőnek figyelembe kell vennie az együttes végrehajtási projekt Szállítója által a nyomon követés pontosságának növelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési és -elemzési módszereket, az alkalmazott környezetirányítási rendszert, valamint hogy a projektben érintett létesítmény szerepel-e az Európai Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének (EMAS) nyilvántartásában.

Helyszíni vizsgálat

13. § (1) A hitelesítő a Tervdokumentumban és az éves jelentésben szereplő adatok megbízhatóságát az együttes végrehajtási projekt telephelyén lefolytatott helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrzi.

(2) A hitelesítő a hitelesítési tevékenység bármely szakaszában jogosult a helyszíni vizsgálat keretében:

a) belépni az együttes végrehajtási projekt valamennyi érintett területére és helyiségébe;

b) a Szállító és az Átvevő képviselőjének és alkalmazottainak kérdéseket feltenni;

c) megtekinteni minden, a hitelesítési tevékenység szempontjából lényeges adatot tartalmazó dokumentumot és adathordozót;

d) mintákat venni, teszteket végezni és

e) fotókat készíteni.

(3) A helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az eljáró hitelesítő szakértő és a Szállító aláírásra jogosult képviselője aláírásával ellát.

Hitelesítési terv készítése

14. § (1) A hitelesítő a hitelesítési tevékenységgel érintett együttes végrehajtási projektre hitelesítési tervet készít, és azt tájékoztatásul haladéktalanul megküldi a Szállítónak. A hitelesítési tervet úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásával a lehető legkisebbre csökkenjen a hitelesítési kockázat, valamint a lehető legkisebb legyen a jelentett adatok bizonytalansága.

(2) A hitelesítési terv kötelező tartalmi elemeit a 3. melléklete tartalmazza.

(3) A hitelesítő a hitelesítési tervben szereplő vizsgálandó adatok és dokumentumok körét, valamint az alkalmazandó adatellenőrzési módszereket és mintavételi eljárásokat előre megtervezi és a hitelesítési tervben indokolja. Az adatellenőrzés és mintavétel megtervezésénél - a pontosság, a teljesség és a következetesség alapelveire is figyelemmel - úgy kell eljárni, hogy a kibocsátási források, nyelők és adatok reprezentatív mintája kerüljön ellenőrzésre, ezáltal biztosítva, hogy a kibocsátás meghatározása során a kockázatok és bizonytalanságok ne vezessenek lényeges tévedésre.

(4) A hitelesítő köteles a hitelesítési tevékenysége során tudomására jutott újabb információk és adatok ismeretében a hitelesítési terv folyamatos felülvizsgálatára, illetve szükség szerinti módosítására. A hitelesítő a módosított hitelesítési tervet haladéktalanul megküldi a Szállítónak.

(5) A hitelesítési tervet csatolni kell a hitelesítői jelentéshez.

A hitelesítési terv végrehajtása Tervdokumentum hitelesítése esetén

15. § (1) A hitelesítőnek a Tervdokumentum hitelesítése esetén a hitelesítési terv végrehajtásakor folyamatosan figyelembe kell vennie a hitelesítési kockázatokat és az eljárás végén meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hitelesítési eljárás során megfelelően kezelte-e azokat. Ezen eljárás során a hitelesítő az alábbiakat vizsgálja:

a) nyomon követési (monitoring) tervet;

b) az adatkezelési rendszer megfelelőségét;

c) a Tervdokumentumban szereplő adatok pontosságát és hitelességét;

d) a Tervdokumentumban szereplő számítások és feltevések megalapozottságát.

(2) A hitelesítő megvizsgálja a Tervdokumentum részét képező nyomon követési (monitoring) tervet, hogy az megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és alkalmas-e a projekttevékenység nyomon követésére, illetve vezethet-e alkalmazása során tévedésre. Eljárása során vizsgálnia kell legalább:

a) az adatok és információk érvényességét, hitelességét és megfelelőségét;

b) hogy valamennyi kibocsátási forrás, berendezés és forrásanyag szerepel-e a nyomon követési tervben.

(3) A hitelesítő a Tervdokumentumban szereplő adatok pontosságának és hitelességének vizsgálata során felméri, hogy a Tervdokumentumban szereplő adatok mennyire teljesek, pontosak és torzításmentesek. Eljárása során legalább az alábbiakat köteles vizsgálni:

a) az addicionalitás, a kibocsátási alapszint és a kibocsátás-csökkentés számítása során felhasznált adatokat;

b) azt, hogy az a) pont szerinti adatok megfelelnek-e az Éhvt. 4. § (1) bekezdése szerinti Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben alkalmazott emissziós tényezőknek;

c) a tevékenységi adatokat.

(4) A hitelesítő a Tervdokumentumban szereplő számítások és feltevések megalapozottságának vizsgálata során felméri, hogy a Tervdokumentumban szereplő számítások és feltevések mennyire megalapozottak és torzításmentesek. Eljárása során a hitelesítő legalább az alábbiakat köteles vizsgálni:

a) az addicionalitásra, a kibocsátási alapszintre és a kibocsátás-csökkentésre vonatkozó számítások a Vhr. 11. § (8) bekezdés d) pontjával összhangban megfelelnek-e a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben alkalmazott számítási módszereknek,

b) a kibocsátási alapszint meghatározásánál az alapul vett tényezőket és feltevéseket,

c) a releváns ágazati trendeket, amennyiben befolyásolhatják a kibocsátási alapszintet,

d) a projekthatárokon kívüli kibocsátások befolyásolásának lehetőségét, az azokra vonatkozó számításokat,

e) a Vhr. 10. § (7) bekezdés k) pontja szerinti projektek esetében a projekt életciklus-elemzésénél alkalmazott tényezőket és feltevéseket.

(5) Amennyiben a hitelesítő megállapítja, hogy a nyomon követési és az adatkezelési rendszer felépítése és alkalmazása tévedésre vezethet, értesíti a Szállítót, aki a megállapításoknak megfelelően köteles a nyomon követési (monitoring) tervet módosítani.

16. § (1) A hitelesítési terv végrehajtását követően a hitelesítő elkészíti a Tervdokumentum Hitelesítői Jelentést. A Tervdokumentum Hitelesítői Jelentés igazolja, hogy a projekt a Vhr. 111. § (8) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, és a nyomon követési rendszer felépítése és alkalmazása nem vezethet tévedésre.

(2) A hitelesítő a Tervdokumentum Hitelesítői Jelentést a Vhr. 11. § (8) bekezdésében foglalt feltételek megfelelőségét nem igazoló tartalommal adja ki, ha

a) a Szállító nem biztosított megfelelő mennyiségű és minőségű adatot és egyéb információt a hitelesítői jelentés elkészítéséhez, vagy a hitelesítő munkáját egyébként akadályozta,

b) a hitelesítő arra a következtetésre jut, hogy a Tervdokumentumban és az azt alátámasztó dokumentumokban szereplő adatokban tévedés van, és a Szállító a Tervdokumentumot a hitelesítő figyelmeztetése ellenére nem módosítja,

c) a hitelesítő arra a következtetésre jut, hogy a Tervdokumentumban és az azt alátámasztó dokumentumokban szereplő adatokban lényeges tévedés van, és a Szállító a Tervdokumentumot a hitelesítő figyelmeztetése ellenére nem módosítja, vagy az a módosítás ellenére sem felelne meg a Vhr. 11. § (8) bekezdésében foglalt követelményeknek,

d) a hitelesítő arra a következtetésre jut, hogy a Tervdokumentum egyébként nem felel meg a Vhr.-ben foglalt követelményeknek, és a hibát a Szállító nem orvosolja, vagy a hiba nem orvosolható.

(3) A Tervdokumentum Hitelesítői Jelentést az eljáró hitelesítő szakértők és a hitelesítő képviseletére jogosult személy írja alá.

(4) A Tervdokumentum Hitelesítői Jelentést a 4. melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni, és a Szállító köteles azt, valamint a hitelesítési tervet a benyújtott Tervdokumentumhoz csatolni.

A hitelesítési terv végrehajtása éves jelentés hitelesítése esetén

17. § (1) A hitelesítő az éves jelentés hitelesítése esetén a hitelesítési terv végrehajtása során az alábbiakat vizsgálja:

a) a nyomon követési rendszer felépítését és gyakorlati alkalmazását;

b) az adatkezelési rendszer megfelelőségét;

c) az éves jelentésben szereplő adatok pontosságát és hitelességét, valamint a számítások és felvetések megalapozottságát.

(2) A hitelesítő az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során megvizsgálja, hogy a tárgyévben a nyomon követési rendszer tényleges alkalmazása megfelelt-e a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak, és alkalmas volt-e a projekttevékenység nyomon követésére, illetve vezethetett-e alkalmazása során tévedésre. Eljárása során a hitelesítő legalább az alábbiakat vizsgálja:

a) hogy valamennyi kibocsátási forrás, nyelő, berendezés és forrásanyag szerepel-e az éves jelentésben;

b) a mérőberendezések és műszerek működését;

c) a mérőműszerek metrológiai állapotát (hitelesítés, kalibrálás, ezek gyakorisága);

d) az előírt mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének megfelelőségét, valamint hogy a vizsgálatokat végző laboratórium rendelkezik-e az adott analitikai vizsgálatra vonatkozó akkreditációval;

e) a korábbi hitelesítések során javasolt fejlesztések végrehajtását, és hogy van-e lehetőség a rendszer továbbfejlesztésére;

f) ha az előző hitelesítés során az eljárt hitelesítő negatív hitelesítői záradékot tett, a feltárt tévedések kijavítására tett intézkedéseket.

(3) A hitelesítő az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat során tesztekkel és az adatkezelési eljárások áttanulmányozása, elemzése alapján felméri az együttes végrehajtási projekt belső adatgyűjtési és -kezelési rendszerének megfelelőségét.

(4) A hitelesítő az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat során felméri, hogy az éves jelentésben szereplő adatok, számítások és felvetések mennyire teljesek, pontosak, megalapozottak és torzításmentesek. Eljárása során a hitelesítő legalább az alábbiakat vizsgálja:

a) az addicionalitás és a kibocsátás-csökkentés számítása során felhasznált adatokat és számítási módszereket;

b) azt, hogy az a) pont szerinti adatok megfelelnek-e az Éhvt. 4. § (1) bekezdése szerinti Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben alkalmazott emissziós tényezőknek és számítási módszereknek; amennyiben azonban a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben az adott tevékenységre vonatkozóan nincsenek emissziós tényezők a kibocsátás-csökkentés meghatározására, akkor a Tervdokumentumban meghatározott módon történhet a kibocsátás-csökkentés meghatározása;

c) a tevékenységi adatokat;

d) a pénzügyi beszámolóban alkalmazott számítási módszereket és feltevéseket;

e) a projekthatárokon kívüli kibocsátások befolyásolásának lehetőségét, az azokra vonatkozó számításokat.

(5) A hitelesítési terv végrehajtása során a hitelesítőnek folyamatosan figyelembe kell vennie a hitelesítési kockázatokat és az eljárás végén meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hitelesítési eljárás során megfelelően kezelte-e azokat.

(6) A hitelesítő a hitelesítési terv végrehajtását követően az 5. melléklet szerinti tartalommal elkészíti az Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentést, és azt a 18. § szerinti hitelesítői záradékkal látja el.

(7) Az Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentést az eljáró hitelesítő szakértők írják alá.

A hitelesítői záradék

18. § A hitelesítői záradék

a) pozitív hitelesítői záradék,

b) megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradék vagy

c) negatív hitelesítői záradék

lehet.

19. § A hitelesítő pozitív hitelesítői záradékot készít, ha arra a következtetésre jut, hogy

a) a Szállító a kibocsátások és a kibocsátás-csökkentés nyomon követését és az adatok kezelését a Tervdokumentumnak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte,

b) az együttes végrehajtási projekt a Vhr.-ben foglalt követelményeknek, így különösen a környezetvédelmi, pénzügyi és jogi addicionalitás (a továbbiakban együtt: addicionalitás) követelményének megfelel,

c) a jelentett kibocsátásokra és kibocsátás-csökkentésekre vonatkozó adatokban, a kibocsátási alapszint meghatározásában, valamint a pénzügyi beszámolóban nincs tévedés, és

d) a nyomon követési rendszernek nincsenek olyan hibái, hiányosságai, amelyek tévedéshez, lényeges tévedéshez vezethetnek,

így az éves jelentés hitelesen tartalmazza az együttes végrehajtási projekt által a tárgyévben elért nettó kibocsátás-csökkentést.

20. § (1) A hitelesítő megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradékot készít, ha arra a következtetésre jut, hogy

a) a Szállító a kibocsátások és a kibocsátás-csökkentés nyomon követését és az adatok kezelését a Tervdokumentumnak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte,

b) az együttes végrehajtási projekt a Vhr.-ben foglalt követelményeknek, így különösen az addicionalitás követelményének megfelel,

c) a pénzügyi beszámolóban nincs tévedés, vagy a tévedés ellenére megállapítható, hogy a projekt megfelel a pénzügyi addicionalitás követelményének, és

d) a feltárt hibák, hiányosságok és félreértelmezések ellenére az éves beszámolóban nincs tévedés, lényeges tévedés, vagy a tévedés, lényeges tévedés ellenére az együttes végrehajtási projekt által a tárgyévben elért nettó kibocsátás-csökkentés hitelesen megállapítható, vagy

e) a nyomon követési rendszer hibái, hiányosságai miatt fennáll a tévedés kockázata, de az együttes végrehajtási projekt által a tárgyévben elért nettó kibocsátás-csökkentés hitelesen megállapítható.

(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontja szerinti esetben a hitelesítő megállapítja az együttes végrehajtási projekt szakmai álláspontja szerinti kibocsátási alapszintjét és a tárgyévben elért nettó kibocsátás-csökkentés mennyiségét.

(3) A hitelesítő az Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentésben a tévedés kiküszöbölésére intézkedéseket javasol.

21. § A hitelesítő negatív hitelesítői záradékot készít, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy

a) a Szállító nem biztosított megfelelő mennyiségű és minőségű adatot, mintát és egyéb információt a hitelesítői jelentés elkészítéséhez, vagy a hitelesítő munkáját egyéb módon akadályozta,

b) a Szállító a kibocsátások és a kibocsátás-csökkentés nyomon követését és az adatok kezelését nem a Tervdokumentumnak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte,

c) az együttes végrehajtási projekt a Vhr.-ben foglalt követelményeknek, így különösen az addicionalitás követelményének nem felel meg,

d) a pénzügyi beszámolóban található tévedés, lényeges tévedés miatt nem állapítható meg, hogy a projekt pénzügyileg addicionális-e,

e) az éves beszámolóban található tévedés, lényeges tévedés miatt az együttes végrehajtási projekt által a tárgyévben elért nettó kibocsátás-csökkentés nem állapítható meg hitelesen, vagy

f) a nyomon követési rendszer hibái, hiányosságai miatt az együttes végrehajtási projekt által a tárgyévben elért nettó kibocsátás-csökkentés nem állapítható meg hitelesen.

22. § (1) A hitelesítői záradékot az eljáró hitelesítő szakértők és a hitelesítő képviseletére jogosult személy írja alá.

(2) *  Ha a hitelesítőnek a hitelesítői záradék elkészítését követően jut olyan tény vagy adat tudomására, amely lényeges hatást gyakorolt volna a hitelesítői záradék elkészítése során a szakmai következtetéseire, a felmerült tényről vagy adatról tájékoztatja a Hatóságot.

A hitelesítő adatkezelése

23. § (1) *  A hitelesítő az egyes együttes végrehajtási projektek kapcsán végzett hitelesítési tevékenységével kapcsolatos adatot és dokumentumot az adott kötelezettségvállalási időszak végétől számított 5 évig megőrzi, és felhívásra a Hatóság rendelkezésére bocsátja.

(2) *  A hitelesítő az általa alkalmazott hitelesítési eljárások, valamint a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi, adatkezelési, minőségirányítási és képzési rendjét meghatározó szabályzatot folyamatosan frissíti, és felhívásra a Hatóság rendelkezésére bocsátja.

Összeférhetetlenség

24. § *  (1) A hitelesítő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon együttes végrehajtási projekt kapcsán, amely Szállítója vagy Átvevője részére az Éhvt. vagy üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény (a továbbiakban: Ügkr.tv.) hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatást végzett, a szolgáltatás nyújtásának befejezését követő két évig.

(2) A hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő és közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja] nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a hitelesítési tevékenységével érintett együttes végrehajtási projekt Szállítója vagy Átvevője, más hitelesítő, illetve az Éhvt. vagy az Ügkr.tv. hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet vonatkozásában.

25. § (1) Összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha

a) a hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő, illetve közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] részesedéssel rendelkezik a hitelesítési tevékenységével érintett együttes végrehajtási projekt Szállítójának vagy Átvevőjének gazdasági társaságában vagy egyéb gazdálkodó szervezetében;

b) a Szállító vagy az Átvevő részesedéssel rendelkezik a részére hitelesítési tevékenységet végző hitelesítő gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben;

c) a hitelesítő vezető tisztségviselője vagy a hitelesítő szakértő, illetve közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pont] a hitelesítési tevékenységgel érintett Szállító vagy Átvevő vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója;

d) a Szállító vagy Átvevő vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, illetve közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pont] a részére hitelesítési tevékenységet végző hitelesítő vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, hitelesítő szakértője vagy könyvvizsgálója;

e) a hitelesítő gazdasági társaságban és a hitelesítési tevékenységével érintett Szállító vagy Átvevő gazdasági társaságban, illetve a Szállító vagy Átvevő gazdasági társasággal, a hitelesítéssel érintett együttes végrehajtási projekttel kapcsolatos jogviszonyban álló gazdasági társaságban ugyanazon személy rendelkezik részesedéssel; vagy

f) a hitelesítő és a hitelesítési tevékenységével érintett Szállító vagy Átvevő között a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.

(2) *  A hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő és az Éhvt. vagy az Ügkr.tv. hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha

a) a hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik bármely más hitelesítő gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben, illetve az Éhvt. vagy az Ügkr.tv. hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetben;

b) a hitelesítő vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy hitelesítő szakértője más hitelesítő, illetve az Éhvt. vagy az Ügkr.tv. hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója.

26. § (1) *  A hitelesítő az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől számított nyolc napon belül bejelenti a Hatóságnak.

(2) *  A hitelesítő köteles az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított harminc napon belül megszüntetni és arról a Hatóságot értesíteni.

(3) *  Amennyiben a hitelesítő az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti bejelentést elmulasztja, a Hatóság törli a hitelesítői névjegyzékből, kivéve, ha az összeférhetetlenség a mulasztásnak a Hatóság tudomására jutásáig megszűnt.

Biztosíték

27. § (1) A hitelesítő köteles a hitelesítési tevékenységével okozott károk fedezetére a bejegyzés teljes időtartama alatt e rendelet szerinti biztosítékot fenntartani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra biztosítékul szolgálhat:

a) hitelintézet vagy biztosító által vállalt garancia, illetve ezzel egyenértékű bankári kötelezettségvállalás;

b) biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény;

c) hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg [a továbbiakban az a)-c) pontok együtt: biztosítékadási kötelezettségvállalás] vagy

d) biztosítási szerződés.

(3) A biztosíték összege legalább huszonötmillió forint, amely az (1) bekezdés szerinti célra használható fel.

(4) *  A biztosíték felhasználása, illetve megszűnése esetén azt negyvenöt napon belül a (3) bekezdésnek megfelelően helyre kell állítani. A biztosíték felhasználásáról, illetve a megszűnéséről, továbbá ezek helyreállításáról a hitelesítő a Hatóságot nyolc napon belül értesíti. Amennyiben a hitelesítő a határidőre történő értesítést elmulasztja, a Hatóság törli a hitelesítőt a hitelesítői névjegyzékből, kivéve ha a mulasztásnak a Hatóság tudomására jutásáig a hitelesítő a biztosítékot megfelelően helyreállította.

(5) Nem kell biztosítékot képezni, illetve fenntartani azon időszakra, amely alatt a hitelesítő jogosultsága felfüggesztésre kerül, kivéve ha a hitelesítő ellen hitelesítési tevékenységével összefüggésben kártérítés megállapítására irányuló per vagy a 9-10. § szerinti ellenőrzési vagy felülvizsgálati eljárás van folyamatban.

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által meghozott akkreditációra vonatkozó végső döntésig átmenetileg az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által a tiszta fejlesztési mechanizmus projektek hitelesítésére feljogosított független hitelesítők is eljárhatnak együttes végrehajtási projekt hitelesítőként a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikkének végrehajtásáról szóló 10/CMP.1. határozattal és az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottságnak az ideiglenesen eljáró akkreditált független hitelesítőkre vonatkozó állásfoglalásával összhangban.

(3) *  A bejegyzés iránti kérelem a hitelesítői jelentés benyújtásával párhuzamosan is benyújtható a Hatósághoz; ebben az esetben a Vhr. 11. § (6) bekezdésében és 15. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott határidők a bejegyzés iránti kérelem elbírálásának időtartamával meghosszabbíthatók.

(4) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról 5., 9., 15., 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

29. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

1. melléklet az 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelethez

A hitelesítői névjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelem tartalma

I. Bejegyzés a külföldi együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe

A) A bejegyzési kérelem tartalma:

1. a hitelesítő neve, székhelye, telefonszáma és elektronikus levélcíme,

2. a hitelesítő által kapcsolattartásra kijelölt személy neve, címe, telefonszáma és elektronikus levélcíme,

3. nyilatkozat arról, hogy a hitelesítő nem áll csődeljárás, végelszámolás, felszámolás vagy ezeknek megfelelő eljárás alatt,

4. nyilatkozat arról, hogy szakmai tevékenységével összefüggésben nincsen ellene szabálysértési, büntetőjogi vagy polgári peres eljárás folyamatban,

5. nyilatkozat arról, hogy a jelen melléklet III. Az együttes végrehajtási projektek ágazati megoszlása című pontjában megjelölt ágazatok közül mely ágazat vagy ágazatok vonatkozásában kíván hitelesítői tevékenységet folytatni.

B) A bejegyzési kérelemhez csatolni kell:

1. igazolás az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság akkreditációjáról vagy az együttes végrehajtásban résztvevő tagállamban a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultságról (magyar vagy angol nyelven),

2. igazolás a 27. § szerinti biztosíték vagy a 6. § (3) bekezdés szerinti felelősségbiztosítás vagy egyéb biztosíték meglétéről,

3. igazolás az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről.

II. Bejegyzés az együttes végrehajtás hitelesítői névjegyzékbe

A) A bejegyzési kérelem tartalma:

1. a hitelesítő neve, székhelye, telefonszáma, elektronikus levélcíme, cégjegyzékszáma és adóazonosító jele,

2. a hitelesítő által kapcsolattartásra kijelölt személy neve, címe, telefonszáma és elektronikus levélcíme,

3. nyilatkozat arról, hogy a hitelesítő nem áll csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolás alatt, és nincs magyarországi köztartozása,

4. nyilatkozat arról, hogy szakmai tevékenységével összefüggésben nincsen ellene szabálysértési, büntetőjogi vagy polgári peres eljárás folyamatban,

5. nyilatkozat arról, hogy a jelen melléklet III. Az együttes végrehajtási projektek ágazati megoszlása című pontjában megjelölt ágazatok közül mely ágazat vagy ágazatok vonatkozásában kíván hitelesítői tevékenységet folytatni,

6. a hitelesítő által munkaviszonyban vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyban alkalmazott, a 11. § (1) bekezdése szerint legalább három hitelesítő szakértő neve, címe, telefonszáma és elektronikus levélcíme,

7. a hitelesítő szakértők végzettsége és szakmai működésük részletes leírása (a hitelesítő szakértő mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik),

8. a hitelesítő szervezeti és tulajdonosi struktúrájának bemutatása (utasítás és vezetés rendszere, belső ellenőrzési rendszer, vezető tisztségviselők, tulajdonosi struktúra); ha a hitelesítő gazdasági társaság egy másik gazdasági társaság leányvállalata, vagy tulajdonosa részben vagy egészben egy másik gazdasági társaság, a másik gazdasági társasággal való viszonyrendszer bemutatása,

9. a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi, adatkezelési, minőségirányítási és képzési rendet meghatározó szabályzatok.

B) A bejegyzési kérelemhez csatolni kell:

1. igazolás a 27. § szerinti biztosíték meglétéről,

2. a hitelesítő szakértők képzettségét igazoló dokumentumok másolata,

3. a hitelesítő szakértők szakmai önéletrajza, amely tartalmazza a vonatkozó szakmai gyakorlat részletes leírását (a hitelesítő szakértő mikor, hol, mennyi ideig és milyen munkakört töltött be, a betöltött munkakörben milyen feladatokat látott el),

4. a hitelesítő szakértő szakmai kamarai tagságára vonatkozó igazolás, ha a tagságot az adott szakterületen jogszabály kötelezővé teszi,

5. a hitelesítő szakértő nyilatkozata arról, hogy büntetlen előéletű,

6. igazolás az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről.

III. Az együttes végrehajtási projektek ágazati megoszlása

1. Energetikai iparágak (megújuló és nem megújuló energia)

2. Ipari termelés

3. Vegyipar

4. Építőipar

5. Közlekedés

6. Bányászat, bányászati termék előállítása

7. Fémgyártás

8. Tüzelőanyagok fugitív kibocsátásai (szilárd, olaj és gáz)

9. Halogénezett szénhidrogének és kén-hexafluorid gyártásából és felhasználásából eredő fugitív kibocsátások

10. Oldószerek használata

11. Hulladékkezelés és -lerakás

12. Földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás

13. Mezőgazdaság

2. melléklet az 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelethez

A hitelesítő szakértőre vonatkozó szakmai követelmények

I. Általános követelmények

A hitelesítővel munkaviszonyban vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyban álló hitelesítő szakértőknek rendelkezniük kell az adott ágazatban megvalósuló projektek hitelesítéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal, valamint ismerniük kell a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott rugalmassági mechanizmusok működését, a részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája ülésszakain ezzel kapcsolatosan elfogadott határozatokat, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság útmutatásait és a rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó magyar szabályozást.

I.1. Legalább egy hitelesítő szakértőnek műszaki szaktudással kell rendelkeznie. A megfelelő szaktudást a II.1.1. pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és a szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni.

I.2. Legalább egy hitelesítő szakértőnek ágazatspecifikus szaktudással kell rendelkeznie. A megfelelő szaktudást a II.1.2. pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és a szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni.

I.3. Legalább egy hitelesítő szakértőnek pénzügyi vagy audit szaktudással kell rendelkeznie. A szaktudást a II.1.3. pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és a szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni.

II. Szakirányú felsőfokú végzettség

II.1.1. Műszaki szaktudás:

a) energetikai mérnök vagy szakmérnök;

b) hőerőgépész-mérnök vagy szakmérnök;

c) anyagmérnök vagy szakmérnök;

d) gépészmérnök vagy szakmérnök;

e) környezetmérnök vagy szakmérnök, környezetvédelmi mérnök vagy szakmérnök;

f) egyéb megfelelő egyetemi vagy főiskolai műszaki végzettséggel, illetve alapképzésben, mesterképzésben vagy szakirányú továbbképzésben (a műszaki képzési területhez tartozó szakon) szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakértő.

II.1.2. Ágazatspecifikus szaktudás:

A hitelesítő által megjelölt ágazatok mindegyikéhez kapcsolódóan szakirányú felsőfokú végzettség (egyetemi szintű alapképzésben, egyetemi szakirányú továbbképzésben, valamint mesterképzésben vagy azt követő szakirányú továbbképzésben szerzett végzettség és szakképzettség)

II.1.3. Pénzügyi vagy audit szaktudás:

a) gazdaságmérnök, ideértve a mérnök-közgazdász másoddiplomát is;

b) könyvvizsgáló;

c) közgazdász, számviteli szakirány;

d) közgazdász, pénzügyi szakirány.

3. melléklet az 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelethez

A hitelesítési terv kötelező tartalmi elemei

1. A hitelesítés hatóköre: a projekthatárok meghatározása (jogi, szervezeti, pénzügyi, földrajzi és működési határok); annak jelzése és indokolása, hogy mennyiben szükséges a projekt határain kívüli hatások vizsgálata.

2. A projekt tevékenységeinek és hatásforrásainak azonosítása: infrastruktúra, tevékenységek, technológiák, folyamatok, üvegházhatású gáz-források, nyelők azonosítása.

3. Hitelesítési kockázatelemzés

A hitelesítési kockázatok és bizonytalanságok azonosítása. A hitelesítési kockázatok kezelésének módja.

4. Hitelesítési folyamatterv

A hitelesítési folyamatterv tartalmazza

a) a hitelesítési tervben szereplő hitelesítési tevékenységek jellegét, helyét, idejét, az adott hitelesítési részfeladatokra fordítandó időt és munkaerő becslését, különösen:

- a helyszíni vizsgálatok,

- a részletes dokumentumvizsgálat,

- a személyes meghallgatás,

- a mintavételezés és elemzés,

- a tesztek, valamint

- az adatellenőrzés

tekintetében;

b) a hitelesítési tevékenység során meghallgatandó személyek beosztását;

c) a hitelesítési tevékenységbe bevonandó hitelesítő szakértők nevét, szakterületét, a hitelesítési eljárásban betöltött szerepüket (a hitelesítési eljárás mely szakaszában jártak el);

d) a hitelesítési tevékenység során bevont közreműködő egyéb szakértők nevét, szakterületét, a hitelesítési eljárásban betöltött szerepüket és

e) a hitelesítésért felelős belső szervezeti vezető személy nevét, beosztását.

5. Adatellenőrzési módszerek és mintavételi eljárások bemutatása.

6. A hitelesítési terv esetleges megismételt lefolytatására vonatkozó adatok és a kapcsolódó indoklás.

4. melléklet az 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelethez

A Tervdokumentum Hitelesítői Jelentés kötelező tartalmi elemei

1. A hitelesítőre és a projektre vonatkozó adatok:

a) a hitelesítés időpontjának megjelölése;

b) az együttes végrehajtási projekt azonosító adatai;

c) a hitelesítő neve, székhelye, a kapcsolattartásra kijelölt személy neve, címe, telefonszáma és elektronikus levélcíme;

d) az eljáró hitelesítő szakértők neve, végzettsége, szakmai tapasztalata;

e) nyilatkozat a helyszíni vizsgálat megtörténtéről;

f) nyilatkozat arról, hogy a hitelesítővel és az eljáró hitelesítő szakértőkkel szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.

2. A hitelesítői jelentés megállapításai:

a) az e rendelet 16. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti megállapítások;

b) a hitelesítési terv;

c) a helyszíni vizsgálaton felvett jegyzőkönyvek másolata.

3. A Tervdokumentumban bemutatott adatok és számítások elemzése:

a) a hitelesítés során feltárt lényeges tévedések ismertetése és az ezzel kapcsolatos módosítások bemutatása; ha a módosításokra nem került sor, ennek jelzése;

b) a hitelesítés során feltárt tévedések ismertetése és az ezzel kapcsolatos módosítások bemutatása; ha a módosításokra nem került sor, ennek jelzése;

c) egyéb tévedésekből eredő bizonytalansági számítások;

d) az alkalmazott változók (pl. kibocsátási tényezők) és számítási módok vizsgálata, összehasonlítása az adott ágazatban szokásos standardokkal, különbség esetén a különbözőség indokoltságának vizsgálata;

e) a projekthatárok vizsgálata, annak megállapítása, hogy pontosan és körültekintően lettek-e meghatározva;

f) az addicionalitást, a kibocsátási alapszintet és a kibocsátás-csökkenést megalapozó adatok, számítások megfelelősége;

g) adatforrások, adatok feldolgozásának vizsgálata, az eljárás megbízhatóságának megerősítése általában, egyes adatforrások esetén bizonytalanságok bemutatása.

4. A hitelesítés folyamatára vonatkozó információ:

a) az adat- és információ-ellenőrzés, valamint a mintavétel során lefolytatott eljárások eredményei, beleértve annak az indokolását is, hogy mely adatok vagy információk esetében volt szükség mélyrehatóbb elemzésre, többszöri mintavételre;

b) a hitelesítési tevékenység során gyűjtött bizonyítékok listája és értékelése.

5. A hitelesítési kockázatelemzés eredményei

Annak bemutatása, hogy a hitelesítő az eljárása során miként kezelte a hitelesítési kockázatokat, különösen a magas hibakockázatú forrásokat, és milyen intézkedéseket tett, hogy a kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentse.

6. Nyomon követési terv vizsgálata, javaslatok az együttes végrehajtási projekt nyomon követési rendszerének továbbfejlesztésére:

a) annak megerősítése, hogy a nyomon követési terv megfelelő; a nyomon követési terv átdolgozása esetén az átdolgozás indokai, bemutatása;

b) javaslatok a projekt nyomon követési rendszerének továbbfejlesztésére.

5. melléklet az 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelethez

Az Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentés tartalma

1. A hitelesítőre és a projektre vonatkozó adatok:

a) a hitelesítés időpontjának és a tárgyévnek a megjelölése;

b) az együttes végrehajtási projekt azonosító adatai;

c) a hitelesítő neve, székhelye, a kapcsolattartásra kijelölt személy neve, címe, telefonszáma és elektronikus levélcíme;

d) az eljáró hitelesítő szakértők neve, végzettsége, szakmai tapasztalata;

e) nyilatkozat a helyszíni vizsgálat megtörténtéről;

f) nyilatkozat arról, hogy a hitelesítővel és az eljáró hitelesítő szakértőkkel szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.

2. A hitelesítői jelentés megállapításai:

a) az e rendelet 19. §-a, 20. §-a vagy 21. §-a szerinti hitelesítői záradék;

b) az e rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti megállapítás;

c) a hitelesítési terv;

d) a helyszíni vizsgálaton felvett jegyzőkönyvek másolata.

3. Az éves jelentésben bemutatott adatok és számítások elemzése:

a) a hitelesítés során feltárt tévedések és lényeges tévedések ismertetése;

b) a tévedésekből eredő bizonytalansági számítások;

c) az alkalmazott változók (pl. kibocsátási tényezők) és számítási módok vizsgálata, összehasonlítása az adott ágazatban szokásos standardokkal, különbség esetén a különbözőség indokoltságának vizsgálata;

d) a projekthatárok vizsgálata, annak megállapítása, hogy pontosan és körültekintően lettek-e meghatározva; a projekthatárokon kívüli kibocsátások vizsgálata;

e) az addicionalitást és a kibocsátás-csökkenést megalapozó adatok, számítások megfelelősége;

f) adatforrások, adatok feldolgozásának vizsgálata, az eljárás megbízhatóságának megerősítése általában, egyes adatforrások esetén bizonytalanságok bemutatása.

4. A hitelesítés folyamatára vonatkozó információ:

a) az adat- és információ-ellenőrzés, valamint a mintavétel során lefolytatott eljárások eredményei, beleértve annak az indokolását is, hogy mely adatok vagy információk esetében volt szükség mélyrehatóbb elemzésre, többszöri mintavételre;

b) a hitelesítési tevékenység során gyűjtött bizonyítékok listája és értékelése.

5. A hitelesítési kockázatelemzés eredményei

Annak bemutatása, hogy a hitelesítő az eljárása során miként kezelte a hitelesítési kockázatokat, különösen a magas hibakockázatú forrásokat, és milyen intézkedéseket tett, hogy a kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentse.

6. Nyomon követési terv vizsgálata, fejlesztési javaslatok:

a) annak megerősítése, hogy a nyomon követési terv megfelelő; a nyomon követési terv átdolgozása esetén az átdolgozás indokai, bemutatása;

b) javaslatok a projekt nyomon követési rendszerének továbbfejlesztésére;

c) javaslatok a feltárt tévedések kiküszöbölésére;

d) ha az előző hitelesítés során az eljárt hitelesítő negatív hitelesítői záradékot tett, a feltárt tévedések kijavítására tett intézkedések értékelése.


  Vissza az oldal tetejére