A jogszabály mai napon ( 2019.10.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet

a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól
és a mentesség fenntartásáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Aujeszky-betegségre nézve fertőzött az a sertés,

aa) amelyből az Aujeszky-betegség vírusa, antigénjei vagy DNS-e kimutatható;

ab) amely az Aujeszky-betegségre gyanút keltő tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a fertőzöttséget hatóságilag megállapították;

ac) amelynek Aujeszky-betegségre irányuló szerológiai vizsgálata gB-ELISA pozitív, illetve vakcinázott sertés esetén gE-ELISA pozitív eredményű;

b) Aujeszky-betegség fertőzöttségére nézve gyanús az a sertés,

ba) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai az Aujeszky-betegségre utalnak és a laboratóriumi vizsgálatok az Aujeszky-betegség vírusának, antigénjének vagy DNS-ének jelenlétét még nem zárták ki;

bb) amelyet a megelőző 40 napon belül fertőzött sertéssel egy állományban tartottak, vagy fertőzött sertéstől származó ondóval termékenyítettek;

c) sertés-tenyészállomány: az a sertésállomány, amelyben szaporítás céljából tenyészkant, tenyészsüldőt vagy tenyészkocát tartanak;

d) önálló árutermelő hízóállomány: olyan állomány, amelyben a sertéseket nem saját fogyasztásra történő hízlalási céllal tartják, és ahol szaporítás nem folyik (a továbbiakban c) és d) pont együtt: állomány);

e) tenyészkan: 6 hónaposnál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, hímivarú sertés;

f) tenyészkoca: 6 hónaposnál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, már legalább egyszer fialt nőivarú sertés;

g) tenyészsüldő: 6 hónaposnál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, még egyszer sem fialt, nőivarú sertés;

h) nagy létszámú állomány: több mint 100 sertésből álló állomány;

i) kis létszámú állomány: legfeljebb 100 sertésből álló állomány.

2. § (1) Az Aujeszky-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. A betegség bejelentésének általános szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az Aujeszky-betegség ellen vakcinázni tilos.

3. § (1) *  Az állomány minősítését a betelepítés befejezését követő 30 napon belül a tulajdonos köteles kezdeményezni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal).

(2) Az állományok minősítésével és a mentesség ellenőrzésével kapcsolatos költségek (vérvétel, vérvizsgálat) az állattartót terhelik.

Mentes állomány

4. § (1) Aujeszky-betegségtől mentes, azaz „M” minősítésű az a sertés, amelyből a betegség vírusa, antigénjei vagy DNS-e nem mutatható ki, gB-ELISA vizsgálata negatív eredményű és mentes állományban tartják.

(2) „M” minősítésű az az állomány, amely megfelel az alább felsorolt valamennyi feltételnek:

a) az állományban a fertőzöttséget két éven belül nem állapították meg;

b) az állományban a külön jogszabály alapján előírt járványvédelem személyi és tárgyi feltételei biztosítottak;

c) nagy létszámú tenyészállomány esetében az állományban lévő valamennyi tenyészállaton, valamint a hízóállatok 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén egy időben végzett gB-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott, és a kocákat, kocasüldőket igazoltan mentes tenyészkannal fedeztették vagy ilyen kanok ondójával termékenyítették;

d) kis létszámú tenyészállomány esetében az állományban lévő valamennyi tenyészkoca, valamennyi vemhes tenyészkocasüldő, valamennyi tenyészkan, és az állományban található 4 hónaposnál idősebb sertések 5%-án, de minimum 1 egyeden egy időben végzett gB-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott, és a kocákat, kocasüldőket igazoltan mentes tenyészkannal fedeztették vagy ilyen kanok ondójával termékenyítették;

e) önálló árutermelő hízóállományok esetében az állomány 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedére kiterjedő, egy időben végzett gB-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott; amennyiben a hízóállomány 20 egyednél kevesebből áll, az állatok 10%-át, de évente minimum 1 állatot kell megvizsgálni.

(3) Aujeszky-betegségtől mentes az a megye, amelynek területén csak „M” minősítésű állomány található.

Mentes, vakcinázott állomány

5. § (1) Aujeszky-betegségtől mentes, vakcinázott állomány, azaz „MV” minősítésű az az állomány, amely megfelel az alább felsorolt valamennyi feltételnek:

a) a fertőzöttséget két éven belül nem állapították meg;

b) az állományt kizárólag gE-deléciós mutáns vírust tartalmazó vakcinával immunizálták;

c) a külön jogszabály alapján előírt járványvédelem személyi és tárgyi feltételei biztosítottak;

d) nagy létszámú tenyészállomány esetében valamennyi tenyészállaton, valamint a hízóállatok 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén egy időben végzett gE-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott, és a kocákat, kocasüldőket igazoltan mentes tenyészkannal fedeztették vagy ilyen kanok ondójával termékenyítették;

e) kis létszámú tenyészállomány esetében az állományban lévő valamennyi tenyészkoca, valamennyi vemhes tenyészkocasüldő, valamennyi tenyészkan és az állományban található 4 hónaposnál idősebb sertések 5%-án, de minimum 1 egyeden egy időben végzett gE-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott, és a kocákat, kocasüldőket igazoltan mentes tenyészkannal fedeztették vagy ilyen kanok ondójával termékenyítették;

f) önálló árutermelő hízóállományok esetében az állomány 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedére kiterjedő, egy időben végzett gE-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott; amennyiben a hízóállomány 20 egyednél kevesebből áll, az állatok 10%-át, de évente minimum 1 állatot kell megvizsgálni.

(2) Aujeszky-betegségtől vakcinázott mentes az a megye, amelynek területén nincs minősítetlen vagy fertőzött, azaz „C” minősítésű állomány és még van legalább egy „MV” minősítésű állomány.

Fertőzött állomány

6. § (1) Fertőzött, azaz „C” minősítésű az az állomány, amelyben a fertőzöttséget, illetve a betegséget hatóságilag megállapították.

(2) A fertőzött állományt mielőbb, de legkésőbb a termelési ciklus végén, illetve az állomány fertőzötté nyilvánítását követő 7 hónapon belül fel kell számolni.

(3) Az állomány felszámolása külön jogszabály rendelkezése szerint állami kártalanítás mellett történik.

Az állományok betegségre vonatkozó minősítése és átminősítése

7. § (1) *  Az országban található valamennyi állománynak rendelkeznie kell az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) által határozatban kiadott, az Aujeszky-betegségre vonatkozó minősítéssel. A határozatot a megyei kormányhivatal az e rendeletben előírt vizsgálatok alapján adja ki.

(2) *  Egy adott megye Aujeszky-betegségre vonatkozó minősítési határozatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) adja ki.

8. § (1) „MV” minősítésű tenyészállomány „M” minősítésűvé akkor minősíthető át, ha:

a) nagy létszámú tenyészállomány esetében az állományban lévő valamennyi tenyészállaton, valamint a hízóállatok 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén, egy időben végzett gB-ELISA negatív vizsgálat eredményt adott;

b) kis létszámú tenyészállomány esetében az állományban lévő valamennyi tenyészkoca, valamennyi vemhes tenyészkocasüldő, valamennyi tenyészkan, és az állományban található 4 hónaposnál idősebb sertések 5%-án, de minimum 1 egyeden egy időben végzett gB-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott.

(2) „MV” minősítésű önálló árutermelő hízóállomány „M” minősítésűvé akkor minősíthető át, ha az állomány 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedére kiterjedő, egy időben végzett gB-ELISA vizsgálat negatív eredményt adott; amennyiben a hízóállomány 20 egyednél kevesebből áll, az állatok 10%-át, de évente minimum 1 állatot kell megvizsgálni.

A mentesség ellenőrzése

9. § (1) Az „M” minősítésű állományok mentességét gB-ELISA vizsgálattal, az „MV” minősítésű állományok mentességét gB- és gE-ELISA vizsgálatokkal kell ellenőrizni a (2)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint.

(2) Valamennyi tenyészkant - beleértve a köztenyésztésben fedező apaállatokat is - félévente kell megvizsgálni.

(3) A mesterséges termékenyítő állomások teljes sertésállományát félévente kell megvizsgálni.

(4) Nagy létszámú tenyészállományban a nőivarú tenyészállatokat félévente az alábbiak szerint kell vizsgálatnak alávetni:

a) 20 vagy annál kevesebb koca esetén a kocák 50%-át, de legkevesebb 1 kocát;

b) 20 kocánál nagyobb állományban a kocák 5%-át, de legkevesebb 10 kocát;

c) a 6 hónapon belül lefialt kocasüldők 20%-át.

(5) Nagy létszámú tenyészállományban található hízóállatok 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedét évente kell megvizsgálni.

(6) Kis létszámú tenyészállományban valamennyi tenyészkocát, valamennyi vemhes tenyészkocasüldőt és az állományban található 4 hónaposnál idősebb sertések 5%-át, de minimum 1 egyedet évente meg kell vizsgálni.

(7) Önálló árutermelő hízóállományokban az ellenőrző vizsgálatokat évente 95%-os megbízhatóság mellett 20%-os előfordulási arány figyelembevételével kell végezni; amennyiben a hízóállomány 20 egyednél kevesebből áll, az állatok 10%-át, de évente minimum 1 állatot kell megvizsgálni.

10. § (1) Ha az „M” minősítésű állomány ellenőrző szerológiai vizsgálata akár egy esetben is pozitív vagy kétes eredményt ad, akkor a továbbiakban e §-ban foglaltak szerint kell eljárni. A fertőzöttségre gyanút keltő klinikai tünetek vagy elváltozások előfordulása esetén a 18. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Azt az „M” minősítésű állományt, amelyben pozitív vagy kétes eredményt adó egyedet találnak, megfigyelési zárlat alá kell helyezni, és az „M” minősítést fel kell függeszteni. A pozitív vagy kétes egyed vérvizsgálatát 14 nap múlva gB-ELISA és vírusneutralizációs vizsgálatokkal kell megismételni.

(3) Amennyiben az ismétlő vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, a megfigyelési zárlatot fel kell oldani és az állomány visszakapja az „M” minősítését.

(4) Amennyiben az ismétlő vizsgálatok közül bármelyik is kétes vagy pozitív eredményt ad, akkor az állatot fertőzöttnek kell tekinteni, le kell ölni és a Nemzeti Referencia Laboratóriumba (a továbbiakban: NRL) kell küldeni víruskimutatás céljából.

(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálattal egy időben a leölt állattal egy légtérben tartott állatok közül:

a) tenyészállomány esetében valamennyi 6 hónaposnál idősebb állatot,

b) önálló árutermelő hízóállomány esetében 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedet

is meg kell vizsgálni gB-ELISA módszerrel.

(6) Amennyiben a leölt állat laboratóriumi vizsgálata során a betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét nem lehet kimutatni, és a vele egy légtérben tartott állatok (5) bekezdés szerinti vizsgálata negatív eredménnyel végződött, akkor a megfigyelési zárlatot fel kell oldani, és az állomány visszakapja „M” minősítését.

(7) Amennyiben a leölt állat laboratóriumi vizsgálata során a betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét az NRL kimutatja, illetve a leölt állattal egy légtérben tartott állatok (5) bekezdés szerinti vizsgálata során akárcsak egy pozitív vagy kétes eredmény születik, akkor azt az állományt fertőzöttnek kell tekinteni.

11. § (1) Ha az „MV” minősítésű állomány ellenőrző szerológiai vizsgálata akár egy esetben is pozitív vagy kétes gE-ELISA eredményt ad, akkor a továbbiakban e §-ban foglaltak szerint kell eljárni. A fertőzöttségre gyanút keltő klinikai tünetek vagy elváltozások előfordulása esetén a 18. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Azt az „MV” minősítésű állományt, amelyben pozitív vagy kétes gE-ELISA eredményt adó egyedet találnak, megfigyelési zárlat alá kell helyezni, és az „MV” minősítést fel kell függeszteni. A pozitív vagy kétes egyed vérvizsgálatát 14 nap múlva gE-ELISA vizsgálattal kell megismételni.

(3) Amennyiben az ismétlő vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, a megfigyelési zárlatot fel kell oldani és az állomány visszakapja az „MV” minősítését.

(4) Amennyiben az ismétlő vizsgálatok során a gE-ELISA vizsgálat pozitív vagy kétes eredményt ad, akkor az állatot fertőzöttnek kell tekinteni, le kell ölni, és az NRL-be kell küldeni víruskimutatás céljából.

(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálattal egy időben a leölt állattal egy légtérben tartott állatok közül:

a) tenyészállomány esetében valamennyi 6 hónaposnál idősebb állatot,

b) önálló árutermelő hízóállomány esetében 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedet

is meg kell vizsgálni gE-ELISA módszerrel.

(6) Amennyiben a leölt állat laboratóriumi vizsgálata során a betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét nem lehet kimutatni, és a vele egy légtérben tartott állatok (5) bekezdés szerinti vizsgálata gE-ELISA negatív eredménnyel végződött, akkor a megfigyelési zárlatot fel kell oldani és az állomány visszakapja „MV” minősítését.

(7) Amennyiben a leölt állat laboratóriumi vizsgálata során a betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét az NRL kimutatja, illetve a leölt állattal egy légtérben tartott állatok (5) bekezdés szerinti vizsgálata során akárcsak egy pozitív vagy kétes eredmény születik, akkor azt az állományt fertőzöttnek kell tekinteni.

12. § (1) *  A megyei kormányhivatal kockázatbecslés alapján köteles ellenőrizni és dokumentálni:

a) a sertéstelepek járványvédelmi feltételeit és nyilvántartását;

b) a vetélések, halvaellések laboratóriumi kivizsgálását;

c) a szerológiai vizsgálatokra vonatkozó előírások betartását.

(2) *  Ha az előírt vizsgálatokat elmulasztották elvégezni vagy ha az ellenőrzések során olyan mulasztás vagy egyéb körülmény fordult elő, amely miatt az állomány közvetlen vagy közvetett fertőzöttségének gyanúja merül fel, akkor a megyei kormányhivatal - a korábbi minősítés felfüggesztése mellett - elrendeli az állomány 9. § szerinti ellenőrző szerológiai vizsgálatát. A vizsgálatok során esetlegesen előforduló pozitív vagy kétes eredmények esetén a 10. és 11. §-ban foglaltak az irányadók.

Az állatforgalmazás szabályai

13. § (1) Adott állományba sertést alacsonyabb állategészségügyi státuszú állományból beszállítani tilos. Beszállítás előtt az állatokat külön jogszabály szerint, 40 napig elkülönítve kell tartani.

(2) „M” és „MV” minősítésű állományba szaporítóanyagot (spermát és embriót) bevinni csak engedélyezett mesterséges termékenyítő és embrió átültető állomásról szabad.

(3) Fertőzött állományból sertés csak az állomány felszámolása keretében, elkülönített vágásra szállítható ki.

(4) *  Vaddisznó csak negatív gB-ELISA egyedi vizsgálati eredmény birtokában szállítható. A szerológiai vizsgálatok során pozitívnak bizonyult egyedekkel, illetve azok származási állományaikkal kapcsolatos további eljárást a megyei kormányhivatal határozza meg a NÉBIH-hel való egyeztetést követően.

Az állományt ellátó állatorvos feladatai

14. § A külön jogszabályban foglalt jelentési kötelezettségén túl Aujeszky-betegség fertőzöttségének gyanúja esetén az állományt ellátó állatorvos köteles a fertőzöttség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.

A hatósági állatorvos feladatai

15. § A hatósági állatorvos az Aujeszky-betegség fertőzöttségének gyanúja esetén köteles:

a) a helyszínre kiszállni;

b) a fertőzöttség gyanújának megállapítása esetén megfigyelési zárlatot elrendelni, és intézkedni a fertőzöttség megállapítására irányuló mintavételről;

c) a 10. és 11. §-ban foglaltak szerint eljárni, ha az „M” vagy „MV” minősítésű állományban lefolytatott ellenőrző vizsgálatok pozitív vagy kétes eredményt adnak.

A járási hivatal feladatai * 

16. § A járási hivatal köteles: * 

a) az állományok minősítését határozatban kiadni;

b) az Aujeszky-betegség fertőzöttségének gyanúja esetén:

ba) a helyszínre kiszállni és a hatósági állatorvos által hozott intézkedéseket felülvizsgálni, illetve szükség esetén módosítani;

bb) szükség esetén a fertőzöttség, illetve a betegség megállapítása érdekében diagnosztikai célú leölést elrendelni;

bc) amennyiben a szerológiai vizsgálatok gB-ELISA, illetve vakcinázott sertés esetében gE-ELISA pozitivitást mutatnak ki, a fertőzöttséget hatóságilag megállapítani;

bd) amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok az Aujeszky-betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét mutatják ki, az Aujeszky-betegséget hatóságilag megállapítani;

c) a fertőzöttség, illetve a betegség megállapítását követően:

ca) az állományt helyi zárlat alá helyezni;

cb) az állomány felszámolását elrendelni és az állami kártalanításról intézkedni;

cc) a hatósági állatorvos útján intézkedni annak érdekében, hogy mindazon sertéstartó helyek, amelyek a helyi zárlat alatt álló állománnyal élőállat, sertéstermék vagy ragályfogó tárgyak útján kapcsolatba kerültek, megfigyelési zárlat alá kerüljenek;

cd) *  a megyei kormányhivatalt a megtett intézkedésekről tájékoztatni.

A megyei kormányhivatal feladatai * 

17. § *  A megyei kormányhivatal köteles: * 

a) *  a járási hivatal jelentése alapján a helyszínre kiszállni, annak intézkedéseit ellenőrizni, szükség esetén kiegészíteni vagy módosítani, valamint a NÉBIH-nek jelentést tenni;

b) a járványtani vizsgálatot irányítani annak kiderítése érdekében, hogy a fertőzés honnan származhatott, mennyi ideje áll fenn, a feltételezett eredeti forrásból és az észlelt gócból hová hurcolhatták el, és a fertőzöttség megállapítását megelőző negyven napon belül hová történt élőállat-, nyerstermék-, takarmány-, alom- és trágyaszállítás, valamint személy- és járműforgalom;

c) *  a megyei kormányhivatalt értesíteni, ha a fertőzöttség más megyéből származik vagy ennek gyanúja merül fel, illetve a fertőzöttség áthurcolásának lehetősége áll fenn;

d) irányítani a fertőzöttség leküzdése érdekében megtett feladatokat, valamint a helyszínen ellenőrizni az ennek érdekében hozott intézkedések végrehajtását;

e) *  a fertőzött állomány felszámolását követően részletes jelentést tenni a NÉBIH-nek.

Vizsgálati anyag küldése, a laboratóriumok feladatai

18. § (1) Az Aujeszky-betegség fertőzöttségének gyanúja esetén vett minták, illetve a 10-11. § szerint vett minták vizsgálatát csak az NRL végezheti el. A fertőzöttség, illetve a betegség hatósági megállapítása csak az NRL vizsgálati eredménye alapján történhet meg.

(2) *  Az állományok minősítése, illetve mentességük ellenőrzésére szolgáló minták vizsgálatát minden olyan laboratórium elvégezheti, amelyet a NÉBIH az állami laboratóriumok közül erre kijelölt, vagy amely nem állami laboratóriumnak a külön jogszabályban foglaltak szerint erre engedélyt adott. Ezen laboratóriumok kötelesek részt venni az NRL által évente megszervezésre kerülő körvizsgálatokban.

(3) *  Az NRL feladatait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága látja el.

(4) *  A laboratórium a vizsgálatok eredményéről köteles értesíteni a beküldő állatorvost és a megyei kormányhivatalt.

A megfigyelési és a helyi zárlat szabályai

19. § (1) A megfigyelési zárlat szabályai a következők:

a) a zárlat alatt álló hely bejáratánál a zárlat tényét jól látható, tartós, „Aujeszky-betegség, megfigyelési zárlat, jogosulatlan személyek belépése tilos” szövegű felirattal jelezni kell, ezenkívül kéz- és lábbeli fertőtlenítésre alkalmas berendezést kell elhelyezni és a hatósági állatorvos által meghatározott fertőtlenítőszerrel működtetni;

b) a zárlat alatt álló helyről fogékony állat, annak terméke és fertőzést közvetítő tárgy nem vihető ki, oda nem vihető be, a lezárt területre csak hatósági állatorvosi engedéllyel, megfelelő védőruházat (gumicsizma, kesztyű, sapka, köpeny) viselésével azok léphetnek be, akiknek ottléte az állatok ellátásához vagy egyéb elengedhetetlen okból szükséges, a személyforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A védőruházat a zárlat alatt álló helyről csak fertőtlenítés után vihető ki;

c) a zárlat alá helyezett területen belül csak a hatósági állatorvos engedélyével lehet az állatokat átcsoportosítani;

d) a zárlat fennállásának ideje alatt az állattartó telepen belül az állatok tartózkodási helyéhez (istálló, ól) vezető és azok körül fekvő utak felületét a hatósági állatorvos utasítása szerint rendszeresen fertőtleníteni kell;

e) az elhullott, leölt sertéseket ártalmatlanná tételükig úgy kell megőrizni, hogy azokhoz sem állatok, sem pedig illetéktelen személyek ne juthassanak hozzá;

f) a zárlat alatt lévő helyen a sertéstrágyát, az almot és a takarmányhulladékot össze kell gyűjteni és azt naponta ártalmatlanítani kell a külön jogszabályok rendelkezései szerint.

(2) A helyi zárlat szabályai a következők:

a) a zárlat alatt álló hely bejáratánál a zárlat tényét jól látható, tartós, „Aujeszky-betegség, helyi zárlat, jogosulatlan személyek belépése tilos” szövegű felirattal jelezni kell, ezenkívül kéz- és lábbeli fertőtlenítésre alkalmas berendezést kell elhelyezni és a hatósági állatorvos által meghatározott fertőtlenítőszerrel működtetni;

b) helyi zárlat alatt álló helyen termékenyíteni és fedeztetni tilos;

c) a helyi zárlat alatt álló helyen az (1) bekezdés b)-f) pontjai szerinti intézkedéseket is alkalmazni kell.

A fertőzött állományok felszámolása és ártalmatlanítása

20. § (1) *  A fertőzöttség hatósági megállapítását követően a fertőzött állományok felszámolása iránt a járási hivatal intézkedik.

(2) *  A fertőzött, illetve a fertőzöttségre gyanús sertést diagnosztikai vizsgálat céljából a járási hivatal határozata alapján a fertőzöttség hatósági megállapítása nélkül is le lehet öletni.

(3) *  A fertőzött sertésállomány állami kártalanítás melletti felszámolásáról szóló határozatot a járási hivatal hozza meg, több megyét érintő esetben ki kell kérni a NÉBIH véleményét.

21. § A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertések elhullása vagy leölése során keletkezett összes hulladékot külön jogszabály alapján előírt módon ártalmatlanítani kell.

22. § *  Az állomány felszámolása után a helyi zárlat területét a járási hivatal utasítása szerint és hatósági állatorvos felügyelete mellett kell fertőtleníteni. A fertőtlenítést az állattartó saját költségen köteles elvégezni vagy elvégeztetni.

A zárlati intézkedések feloldása, a fertőzöttség megszűntté nyilvánítása

23. § (1) A megfigyelési zárlatot fel kell oldani:

a) ha a fertőzöttségre gyanús állat laboratóriumi vizsgálata negatív eredményt adott;

b) ha a zárlatot a 16. § c) pontjának cc) alpontjában foglaltak alapján rendelték el és a 14 nap elteltével elvégzett ellenőrző szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott.

(2) A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a zárlat alatt álló helyen már nincs fogékony állat és a telepet a külön jogszabályban foglaltak szerint fertőtlenítették.

Sertéstelepek újratelepítése

24. § (1) A fertőzött állomány felszámolásával megüresedett sertéstelepet csak a helyi zárlat feloldása után lehet újratelepíteni. A betelepítést lehetőleg egyszerre kell elvégezni. Szakaszos betelepítés esetén a beszállításra kerülő állatokat 40 napig karanténozni kell.

(2) Az újratelepített állomány mentességének ellenőrzését az utolsó betelepítését követően nem kevesebb, mint 30 és nem több, mint 40 nap elteltével kell elvégezni.

(3) *  Az újratelepített állományból - annak minősítéséig - csak a járási hivatal engedélyével, közvetlen vágásra szabad sertést kiszállítani.

A fertőzöttség előfordulása más állatfajokban

25. § *  A laboratóriumi mintát beküldő állatorvos köteles a járás hivatalt értesíteni, ha a laboratóriumi vizsgálatok során az Aujeszky-betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét nem sertésben mutatják ki. A betegséget a járási hivatal állapítja meg és a fertőzés eredetét illetően járványügyi nyomozást végez.

Átmeneti és záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a sertésállományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 36/2003. (III. 31.) FVM rendelet.

(3) * 

(4) Ez a rendelet az Aujeszky-féle betegségre vonatkozó, a sertések Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó kiegészítő garanciákról és a betegséggel kapcsolatos információnyújtással szemben támasztott kritériumokról szóló 2008. február 21-i 2008/185/EK bizottsági határozatnak, valamint az azt módosító 2008/476/EK, 2008/988/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére