A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

31/2009. (III. 27.) FVM rendelet

a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet meghatározza a kérődző állatok kéknyelv betegsége elleni védekezéshez és a betegség felszámolásához szükséges intézkedéseket.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. Állat: a fogékony fajhoz tartozó állatok, kivéve a vadon élő állatokat;

2. *  Ártalmatlanítás: a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre és származtatott termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról, valamint az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott eljárás;

3. *  Betegség gyanúja: a kéknyelv betegségre utaló klinikai tünet megjelenése vagy pozitív laborvizsgálati eredmény fogékony állatfaj valamely egyedében, ha olyan járványügyi adatok támasztják alá, amelyek alapján a betegség állományon belüli terjedése valószínűsíthető;

4. Elkülönített vágás: egy állatnak vágóhídon, térben vagy időben elkülönítetten történő levágása;

5. Fogékony állatfajok: valamennyi kérődző;

6. Gazdaság: olyan létesítmény, ahol a kéknyelv betegségre fogékony fajú állatokat állandóan vagy átmeneti jelleggel tenyésztenek, illetve tartanak;

7. *  Hatósági megállapítás: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal) a Nemzeti Referencia Laboratórium (a továbbiakban: NRL) eredményeire alapozott határozata, mely szerint a kéknyelv betegség vírusa az adott állományban terjed;

8. *  Helyi Járványvédelmi Központ (HJK): az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalon (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) belüli, a betegség felszámolását irányító szervezet;

9. Kórokozó átvivő (vektor): a Culicoides imicola rovarfajhoz vagy más, a Culicoides nemhez tartozó rovar, amely képes a kéknyelv betegség közvetítésére;

10. Leölés: minden olyan hatósági eljárás a levágáson kívül, amely az állat halálát okozza;

11. Levágás: minden olyan eljárás, amely egy állat kivéreztetéssel bekövetkező halálát okozza, emberi fogyasztás céljából;

12. *  Országos Járványvédelmi Központ (OJK): a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szervezeti keretein belüli, a kéknyelv betegség felszámolását irányító országos szervezet;

13. *  Élő attenuált vakcina: olyan vakcina, amelyet a kéknyelv betegség vad vírus izolátumainak szövetkultúrán vagy embrionált tyúktojásban végzett többszöri átoltással történő legyengítésével állítanak elő;

14. *  Védőkörzet: legalább 100 kilométer sugarú kör által határolt terület azon gazdaság körül, amelyben a betegséget hatóságilag megállapították;

15. *  Megfigyelési körzet: a védőkörzetet legalább 50 kilométer széles sávban övező, korlátozás alá vont terület, amelyben az elmúlt 12 hónapban a kéknyelv-betegség ellen élő attenuált vakcinával nem vakcináztak.

(2) E rendelet végrehajtása során a kéknyelv betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló 2007. október 26-i 1266/2007/EK rendelet (a továbbiakban: 1266/2007/EK rendelet) 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.

3. § A kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség bejelentésének általános szabályait külön jogszabály tartalmazza.

4. § *  Az egyedek és állatállományok ellenőrzési (monitoring) és megfigyelési (surveillance) program keretében végzett vizsgálataival kapcsolatos költségeket (klinikai vizsgálat, mintavétel, laboratóriumi vizsgálatok) az állam viseli. Az állatforgalmazáshoz kapcsolódó vizsgálatok költségei az állattartót terhelik.

Megfigyelési és helyi zárlat szabályai

5. § (1) A megfigyelési zárlat szabályai a következők:

a) *  zárlat alatt álló helyről (pl. udvar, major, telep, legelő, legelőrész, erdő, erdőrész) fogékony állat nem vihető ki, illetve oda nem vihető be. A zárlat alatt álló helyről állati hulla csak a hatósági állatorvos engedélyével, ártalmatlanítás vagy hatósági vizsgálat céljából vihető ki;

b) a kórokozó átvivő aktivitásának idején a fogékony állatokat lehetőség szerint zárt térben kell tartani úgy, hogy azok más fogékony állatokkal kórokozó átvivők útján ne érintkezhessenek;

c) *  a kórokozó átvivők elszaporodásának megakadályozása érdekében a kórokozó átvivők ellen igazoltan hatékony rovarriasztó vagy rovarirtó szerekkel - a járási hivatal rendelkezése szerint - kezelni kell a zárlat alatt álló állatokat, valamint környezetüket, különös tekintettel a kórokozó átvivők tenyészhelyeire;

d) haladéktalanul be kell jelenteni a hatósági állatorvosnak a megfigyelés alá helyezett állatokon észlelt tüneteket, a betegség tüneteinek megszűnését vagy az állatok elhullását;

e) *  a hatósági állatorvos felügyelete mellett a 17. § előírásainak megfelelően gondoskodni kell a gazdaságban lévő elhullott állatok tetemének ártalmatlanításáról.

(2) A helyi zárlat szabályai a következők:

a) a zárlat alatt álló helyen tilos a fogékony állatok termékenyítése és fedeztetése;

b) a zárlat alatt álló helyen az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti intézkedéseket is alkalmazni kell.

Védő- és megfigyelési körzet szabályai

6. § (1) Fogékony állat, valamint állati petesejt, sperma és embrió a védő és megfigyelési körzet (a továbbiakban együtt: korlátozás alá vont körzet) területét nem hagyhatja el. A kiviteli tilalom alól csak az 1266/2007/EK rendeletben meghatározott feltételek szerint adható mentesség. Az állatok, petesejt, sperma és embrió 1266/2007/EK rendelet valamely feltételének való megfelelését a hatósági állatorvos igazolja a szállítási dokumentumokon.

(2) *  Az azonos korlátozás alá vont körzeten belüli, illetve körzeten át történő szállításhoz a szállításra jogosult állatorvosnak igazolnia kell a szállítási dokumentumokon az 1266/2007/EK rendelet által előírt feltételek teljesülését.

(3) *  A NÉBIH a korlátozás alatt álló területeken - a járványügyi helyzet mérlegelése alapján - megtilthatja a fogékony állatfajok bevitelét állatvásár, állatpiac, állatkiállítás területére.

(4) *  A megfigyelési körzetben a kéknyelv betegség ellen tilos élő attenuált vakcinát használni.

Korlátozás alá vont körzetből alacsonyabb kockázatú területre érkező állatokkal való eljárás * 

7. § (1) *  A kéknyelv betegség miatt korlátozás alatt álló területről származó állatok beszállítását a tulajdonos köteles az érkezés előtt 72 órával bejelenteni a rendeltetési hely szerint illetékes megyei hivatalnak.

(2) *  Betelepítés előtt el kell végezni az állatok egyedi, a kéknyelv betegség kimutatásra szolgáló vizsgálatát. Az állatokat külön jogszabály szerint, de legalább a vizsgálat eredményének közléséig elkülönítve kell tartani.

(3) A szerológiai vizsgálat során pozitívnak bizonyuló állatokat 48 órán belül virológiai vizsgálatnak kell alávetni.

(4) *  A virológiai vizsgálat során pozitívnak bizonyuló állatokat a járási hivatal rendelkezése szerint 48 órán belül le kell ölni és gondoskodni kell az állati hulla ártalmatlanításáról. A járási hivatal a leölés alól felmentést adhat, amennyiben a viropozitív eredmény közlését követően haladéktalanul elvégzik a teljes állomány hatékony kórokozó átvivő elleni szerrel történő kezelését, és 48 órán belül intézkednek a virológiailag pozitív állatok elkülönített vágásáról.

(5) *  A szerológiailag pozitív, de virológiailag negatív és nem igazoltan vakcinázott vagy átvészelt egyedek elkülönített vágással történő levágatása érdekében a járási hivatalnak 48 órán belül intézkednie kell.

Az állományt ellátó állatorvos feladatai

8. § A külön jogszabályban foglalt jelentési kötelezettségén túl kéknyelv betegség gyanúja esetén az állományt ellátó állatorvos köteles a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.

A hatósági állatorvos feladatai

9. § (1) A hatósági állatorvos a kéknyelv-betegség gyanúja esetén köteles:

a) a helyszínre kiszállni;

b) *  a betegség gyanújának megerősítésekor megtiltani a betegségre fogékony állatok ki- illetve beszállítását az állományba;

c) *  a betegség gyanújának megerősítése esetén haladéktalanul jelentést tenni a járási hivatalnak;

d) ellenőrizni a megfigyelési zárlat 5. § (1) bekezdésben felsorolt szabályainak betartását;

e) a hatósági megfigyelés tartama alatt történtekről eljárási jegyzőkönyvet készíteni, melynek a következőket kell tartalmaznia:

ea) a kéknyelv betegség megnevezését,

eb) az állattartó nevét és lakcímét,

ec) a tartás helyét, GPS koordinátáját, a telep állategészségügyi azonosító számát,

ed) a kórelőzményi adatokat,

ef) az állat(ok) faját, fajtáját, létszámát, a létszámon belül az ivar, hasznosítás és kor szerinti megoszlást, az egyedek vagy az állomány azonosítási számát,

eg) a betegségre gyanús állat(ok) leírását és az észlelt tüneteket, valamint

eh) a betegség megállapítása céljából tett intézkedéseket;

f) nyilvántartást készíteni azokról a helyekről, amelyek elősegíthetik a kórokozó átvivő túlélését, vagy menedéket nyújtanak számára, elsősorban azokról a helyekről, amelyek kedveznek a kórokozó átvivő szaporodásának;

g) a megfigyelés alá helyezett állatokat rendszeresen megvizsgálni;

h) a hatósági megfigyelés időtartama alatt bekövetkezett elhullás esetén annak okát felderíteni, a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokat elvégezni, és vizsgálati anyagot küldeni a Nemzeti Referencia Laboratóriumba (továbbiakban: NRL);

i) *  elhullott állat hiányában a betegségre gyanús állat (több ilyen állat közül a betegségre legjellemzőbb tüneteket mutató állat) diagnosztikai célú leölésének elrendelésére a járási hivatalnak javaslatot tenni, illetve a leölés helyett vagy azon kívül a betegségre gyanús állatokból a készenléti tervben meghatározott vizsgálati mintát az NRL-be elküldeni.

(2) * 

(3) A kéknyelv betegség hatósági megállapítása esetén a hatósági állatorvos:

a) * 

b) nyilvántartást készít a helyi zárlat alá helyezett állományról;

c) *  gondoskodik a virológiailag pozitív állatok leöléséről vagy elkülönített vágásra küldéséről a járási hivatal határozatának megfelelően;

d) * 

e) *  a járási hivatal utasítására járványügyi nyomozást folytat a (4) bekezdésnek megfelelően;

f) amennyiben a helyi zárlat alatt álló állatállomány felszámolásra került, elrendeli a takarítást és a 18. § előírásainak megfelelő fertőtlenítést.

(4) A hatósági állatorvos járványügyi nyomozást folytat a készenléti tervben található kérdőív alapján. A járványügyi nyomozás legalább a következőkre terjed ki:

a) azon időtartam, amióta a kéknyelv betegség jelen lehet az adott gazdaságban;

b) a kéknyelv betegség lehetséges forrása az adott gazdaságban;

c) azon gazdaságok azonosítása, amelyekben az állatok ugyanabból a fertőzési forrásból kiindulva fertőződhettek;

d) a kórokozó átvivő jelenléte és eloszlása;

e) az állatok behozatala vagy kivitele a gazdaságból;

f) az állati tetemek ártalmatlanítása.

(5) A hatósági állatorvos intézkedik a korlátozás alá vont területről érkezett, karanténba helyezett állatokból a betegség megállapítására irányuló mintavételről és a minták NRL-be küldéséről.

(6) *  A hatósági állatorvos az 1266/2007/EK rendelet II. melléklet 1. pontjában meghatározott kórokozó-átvivőtől védett létesítményekben, ugyanezen melléklet 2. pontjának megfelelően rendszeresen ellenőrzi a végrehajtott intézkedések eredményességét.

A járási hivatal feladatai * 

10. § (1) A betegség gyanújáról történt értesülés esetén a járási hivatal köteles: * 

a) a helyszínre haladéktalanul kiszállni;

b) *  a betegség gyanújának megerősítésekor megfigyelési zárlatot elrendelni, és intézkedni a betegség megállapítására irányuló mintavételről;

c) *  a megyei hivatalnak haladéktalanul jelentést tenni;

d) a kórokozó átvivők elleni kezelés gyakoriságát, módját és mértékét - a felhasznált rovarirtó szer perzisztenciáját és az éghajlati viszonyokat figyelembe véve - meghatározni.

(2) *  A járási hivatal az NRL eredménye és a járványügyi adatok alapján megállapítja a betegség előfordulását vagy kizárja a betegség gyanúját. Ha a betegség gyanúját kizárta, akkor a gyanú miatt elrendelt megfigyelési zárlatot feloldja.

(3) *  A kéknyelv betegség hatósági megállapítása esetén a járási hivatal köteles: * 

a) *  helyi zárlat alá helyezni az adott gazdaságot (vagy állattartó hely, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér területét) és a 9. § (1) bekezdésében részletezett intézkedéseket (megfigyelési zárlatot) elrendelni azokra a gazdaságokra is, amelyek 20 kilométer sugarú körzetben helyezkednek el azon gazdaság körül, amelyben a betegséget megállapították;

b) a hatósági állatorvos intézkedéseit felülvizsgálni, és ezeket szükség szerint kiegészíteni vagy módosítani;

c) *  a megyei hivatalnak haladéktalanul jelentést tenni;

d) *  a virológiailag pozitív állatok 48 órán belüli helyszíni leölését vagy - rovarriasztó szerrel kezelt állatok esetében - 5 napon belüli elkülönített vágását elrendelni;

e) a kéknyelv betegség nyilvántartását a hatósági állatorvosok nyilvántartása alapján összesítve elvégezni;

f) *  a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó járványügyi nyomozást elrendelni és a hatósági állatorvosok által összegyűjtött adatokat értékelni;

g) *  a vizsgálatok eredményéről és a kéknyelv betegség helyzetéről a megyei kormányhivatalt folyamatosan tájékoztatni;

h) a betegség felszámolásában közreműködő állatorvosok munkáját szervezni és irányítani;

i) *  a helyi zárlat alatt álló helyen elrendelni a betegség miatt leölt vagy elhullott állatok testének ártalmatlanítását;

j) *  elrendelni a takarítást és a 18. § előírásainak megfelelő fertőtlenítést, amennyiben a helyi zárlat alatt álló állatállomány felszámolásra került.

(4) *  A (3) bekezdés a) pontja alapján elrendelt megfigyelési zárlatot a járási hivatal akkor oldja fel, ha az intézkedés alapjául szolgáló utolsó kitöréstől számítva már eltelt a harminc napos megfigyelési idő és az elvégzett vizsgálatok kizárták a betegség állományon belüli terjedését. A fogékony állatok kiszállítását és beszállítását a megfigyelési zárlat feloldásáig a járási hivatal engedélyezheti, ha a szállítás időpontjában az adott gazdaságban a kéknyelv betegség jelenléte kizárható a járványügyi nyomozás és az elvégzett vizsgálatok alapján.

A megyei kormányhivatal feladatai * 

11. § (1) *  A megyei kormányhivatal a kéknyelv betegség gyanújáról vagy előfordulásáról történő értesülés esetén: * 

a) *  haladéktalanul jelentést tesz a NÉBIH-nek;

b) *  ellenőrzi a járási hivatal intézkedéseit, szükség esetén azokat kiegészíti vagy módosítja;

c) *  ha a betegség más megyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve fertőzésének lehetősége áll fenn, értesíti azon megyei hivatalt, amelynek az illetékességébe az érintett megye tartozik.

(2) *  A kéknyelv betegség hatósági megállapítása esetén a megyei kormányhivatal felállítja a HJK-t, mely a készenléti tervben leírtak szerint látja el feladatait.

(3) *  A kéknyelv betegség hatósági megállapítása esetén a megyei kormányhivatal köteles: * 

a) a kórokozó átvivők irtását elrendelni a telepen, illetve, amennyiben szükségesnek ítéli, a telep körül;

b) a betegség elterjedésének felderítését szolgáló diagnosztikai vizsgálatokat elrendelni;

c) a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó vizsgálatot irányítani;

d) *  a járási hivatalon keresztül intézkedni a virológiailag pozitív állatok leöléséről vagy elkülönített vágásáról;

e) az elkülönített vágásra a vágóhidat kijelölni;

f) az elkülönített módon levágott állatok feldolgozási helyét, a szükséges kezelés módját, a felhasználás lehetőségeit meghatározni;

g) a betegség leküzdéséhez szükséges kellő számú állatorvos és kisegítő személyzet kirendeléséről, valamint a szükséges eszközökről és felszerelésekről gondoskodni;

h) *  a betegség helyzetéről a járási hivatal jelentése alapján nyilvántartást vezetni, és azt a NÉBIH-nek hetente megküldeni.

(4) *  A megyei kormányhivatal * 

a) a 10. § (3) bekezdésének a) pontjában említett 20 km sugarú körzet kiterjedését növelheti vagy csökkentheti a járványügyi, földrajzi, ökológiai vagy meteorológiai viszonyok alapján;

b) *  amennyiben a 10. § (3) bekezdésének a) pontjában említett 20 km sugarú körzet más megye területére is kiterjed, értesíti azon megyei hivatalt, amelynek az illetékességébe az érintett megye tartozik;

c) amennyiben a 10. § (3) bekezdésének a) pontjában említett 20 km sugarú körzet más tagállam területére is kiterjed, együttműködik az érintett tagállamok illetékes hatóságaival;

d) *  a 9. § (1) bekezdésében részletezett intézkedések alkalmazását a 20 km-es zónán kívüli más gazdaságokban is elrendeli, ha azok elhelyezkedése, földrajzi fekvése vagy a betegségre gyanús állatot tartó gazdasággal való kapcsolata alapul szolgálhat a betegség behurcolásának gyanújára;

e) a természetvédelmi területekre - a Bizottság jóváhagyása után - meghatározhat egyéb járványügyi rendelkezéseket.

(5) *  A védő- és megfigyelési körzetben a megyei kormányhivatal: * 

a) azonosítja az állattartókat a korlátozás alá vont körzeten belül és róluk nyilvántartást vezet;

b) *  az 1266/2007/EK rendeletben és a NÉBIH által meghatározottak szerint ellenőrzési (monitoring) programot működtet;

c) minden szükséges intézkedést megtesz a korlátozás alá vont körzeten belüli valamennyi személynek a hatályos korlátozásokról történő megfelelő tájékoztatására, és az érintett személyekre vonatkozó előírások megfelelő foganatosítására.

(6) *  A korlátozás alá vont területeken kívül a megyei kormányhivatal az 1266/2007/EK rendeletben és a NÉBIH által meghatározottak szerint végrehajtja a kéknyelv betegségre vonatkozó megfigyelési (surveillance) programot.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladatai * 

12. § (1) A kéknyelv betegség megállapítása esetén a NÉBIH: * 

a) a kéknyelv betegséghez és az ellenőrző intézkedésekhez kapcsolódó földrajzi, közigazgatási, ökológiai és járványtani tényezők figyelembevételével védő- és megfigyelési körzetet alakít ki:

aa)-ab) * 

b) amennyiben a felállított körzetek több tagállam területét érintik, a körzetek határának kijelölésénél együttműködik az érintett tagállamok illetékes hatóságaival;

c) biztosítja a 11. § (5)-(6) bekezdésben felsorolt intézkedések alkalmazását;

d) *  a kéknyelv betegség kitörését az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló külön rendeletben foglaltaknak megfelelően bejelenti az állatbetegségek közösségi bejelentő rendszerébe;

e) a kéknyelv betegség kitörésével kapcsolatos eseményekről, intézkedésekről folyamatosan tájékoztatja az országos főállatorvost;

f) * 

g) a korlátozás alá vont körzetekről, a körzetek helyzetét érintő bármilyen változásról 24 órán belül értesíti a Bizottságot;

h) naprakészen tartja az ország területén található korlátozás alá vont körzetek jegyzékét, hozzáférhetővé téve más tagállamok és a nyilvánosság számára.

(2) *  A NÉBIH a védő- és megfigyelési körzet kiterjedését az Európai Bizottság jóváhagyását követően módosíthatja, ha azt:

a) a földrajzi elhelyezkedés és az ökológiai tényezők,

b) az időjárási viszonyok,

c) a kórokozó átvivő jelenléte és megoszlása,

d) a járványügyi nyomozás eredményei,

e) a laboratóriumi vizsgálatok eredményei, vagy

f) az alkalmazott védekezési intézkedések, különösen a kórokozó átvivők irtása indokolttá teszik.

(3) *  A NÉBIH a védelmi intézkedések felügyeletére és koordinálására megbízottat küldhet a helyszínre, ebben az esetben a megyei kormányhivatal, valamint a kirendelt állatorvosok kötelesek az ő rendelkezései szerint eljárni.

(4) *  A NÉBIH valamely, a kéknyelv betegség által járványügyileg releváns földrajzi területnek a korlátozás alá vont körzetből történő kivonása előtt benyújtja az Európai Bizottságnak az 1266/2007/EK rendelet szerinti ellenőrzési programon alapuló azon információkat, amelyek alátámasztják, hogy a kéknyelv betegséget okozó vírus két éven át - beleértve a kórokozó-átvivő két teljes aktív időszakát is - nem terjedt az érintett területen.

(5) *  A NÉBIH a betegségre vonatkozóan az 1266/2007/EK rendeletben foglaltak alapján a korlátozás alá vont körzetekben ellenőrzési (monitoring) programot, a korlátozás alá vont területeken kívül megfigyelési (surveillance) programot dolgoz ki és gondoskodik azok végrehajtásáról.

(6) *  A NÉBIH - az Európai Bizottság előzetes tájékoztatása mellett - a korlátozás alá vont körzetben kijelölhet egy járványügyileg releváns földrajzi területet átmenetileg betegségtől mentes területnek abban az esetben, ha egy éven át - beleértve a kórokozó-átvivő egy teljes aktív időszakát - az 1266/2007/EK rendeletnek megfelelő ellenőrzési program azt mutatta, hogy a kéknyelv betegség speciális szerotípusa vagy szerotípusainak kombinációja a korlátozás alá vont körzet e részén nem terjed. Fogékony állatok szállítása átmenetileg betegségtől mentes területről illetve ilyen területre az 1266/2007/EK rendeletben meghatározott feltételek szerint lehetséges.

(7) *  A NÉBIH gondoskodik a 1266/2007/EK rendeletben meghatározott szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak kihirdetéséről.

13. § (1) *  A NÉBIH készenléti tervet dolgoz ki e rendeletben meghatározott intézkedések alkalmazásának módjáról. A készenléti tervnek legalább a következőkre kell kiterjedniük:

a) *  országos járványvédelmi központ felállítása a járványügyi intézkedések összehangolása céljából;

b) a védelmi intézkedések helyi szinten történő összehangolása céljából megfelelően felszerelt helyi járványvédelmi központok listája;

c) részletes információ a járványügyi intézkedésekért felelős személyi állományról, annak képesítéséről és felelősségéről;

d) gyors kapcsolatfelvétel lehetősége a járványkitörésben közvetve vagy közvetlenül érintett személyekkel vagy szervezetekkel, valamennyi helyi központ esetében;

e) a járványügyi intézkedések megfelelő végrehajtásához szükséges felszerelés és anyagok hozzáférhetősége;

f) pontos útmutatás arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket kell tenni - beleértve a tetemek megsemmisítését - olyan esetekben, ha fennáll a gyanú a fertőzöttségre vagy kontaminálódásra, vagy ez megállapítást nyer;

g) továbbképzési programok a gyakorlati és a közigazgatási eljárási ismeretek naprakésszé tétele és bővítése érdekében;

h) diagnosztikai laboratóriumok esetében kórbonctani vizsgálatok, szerológiai és szövettani vizsgálatok stb. végzésére való alkalmasság, valamint a gyorsdiagnosztikai eljárások korszerűsítése (a minták gyors szállítására vonatkozó rendelkezések kidolgozása);

i) a kéknyelv betegség elleni vakcinák mennyiségére vonatkozó adat, amely mennyiségre feltehetően szükség van abban az esetben, ha sürgősségi vakcinázás bevezetésére kerülne sor;

j) rendelkezések a készenléti terv végrehajtására.

(2) *  A NÉBIH a kéknyelv betegségre vonatkozó készenléti tervet jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak.

(3) *  A NÉBIH a kéknyelv betegségre fogékony állatok forgalmazásával kapcsolatosan útmutatót adhat ki.

Az országos főállatorvos feladatai

14. § (1) Az országos főállatorvos a kéknyelv betegség kitörését külön jogszabály szerint bejelenti az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint tájékoztatja az érintett országok főállatorvosait.

(2) Az országos főállatorvos a kéknyelv betegség kitörése esetén létrehozza az OJK-t, mely a készenléti tervben leírtak szerint látja el feladatait.

(3) Amennyiben a 10. § (3) bekezdésének a) pontjában, illetve 12. § (1) bekezdésének a) pontjában említett körzetek más tagállam területére is kiterjednek, erről az országos főállatorvos értesíti az érintett tagállam illetékes állat-egészségügyi hatóságát.

(4) *  Az országos főállatorvos a betegség kitörésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására - a NÉBIH által elvégzett külön kockázatértékelés eredménye és javaslata alapján, valamint az Európai Bizottság tájékoztatása mellett - elrendelheti a vakcinázást és a vakcinázott állományok és állatok nyilvántartását. A vakcinázott állatok nyilvántartásának olyannak kell lennie, hogy a vakcinázás ténye az esetleges állományváltozás esetén is egyértelműen megállapítható legyen. Élő attenuált vakcina alkalmazására az országos főállatorvos csak akkor adhat engedélyt, ha az adott szerotípus vagy szerotípusok ellen nem áll rendelkezésre elölt vírust tartalmazó vakcina, illetve ha az elölt vírust tartalmazó vakcina alkalmazása nem hozta meg a várt eredményt.

(5) *  Amennyiben az országos főállatorvos elrendelte a vakcinázást, nem kell alkalmazni a 9. § (3) bekezdés c) pontjában és 10. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést.

A Nemzeti Referencia Laboratórium feladatai

15. § (1) A kéknyelv betegség NRL-a felelős minden, a betegség diagnosztizálásával foglalkozó laboratóriumban alkalmazott szabvány és diagnosztikai módszer összehangolásáért, a reagensek felhasználásáért és a vakcinák vizsgálatáért. Ebből a célból:

a) elvégzi a kéknyelv betegség diagnosztizálásával kapcsolatos vizsgálatokat;

b) diagnosztikai reagensekkel láthatja el az egyes laboratóriumokat;

c) ellenőrzi a használatos valamennyi diagnosztikai reagens minőségét;

d) rendszeres időközönként összehasonlító vizsgálatokat végez;

e) őrzi a kéknyelv betegségnek a hazai megállapított esetekből származó vírusizolátumait;

f) együttműködik a kéknyelv betegséggel foglalkozó közösségi referencialaboratóriummal.

(2) *  Az NRL feladatait a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti laboratóriuma látja el.

(3) Az NRL a kéknyelv betegséggel kapcsolatos diagnosztikai vizsgálatokat a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal (OIE) Diagnosztikai Módszerek és Oltóanyagok Szabványügyi Kézikönyvében leírt módszerekkel végzi.

(4) Az NRL

a) a b) pontban foglalt kivétellel kizárólagosan végzi az e rendeletben előírt hatósági laboratóriumi vizsgálatokat,

b) *  az országos főállatorvos - a NÉBIH szakvéleménye alapján - maximum 5 év időtartamra más laboratóriumnak is engedélyt adhat a szerodiagnosztikai vizsgálatok elvégzésére.

Az állatok oltása, gyógyítása

16. § (1) *  A kéknyelv betegség ellen vakcinázni kizárólag az országos főállatorvos utasítására - a 14. § (4) bekezdése szerint - lehet. Amennyiben az országos főállatorvos élő attenuált vakcina használatát engedélyezi, a NÉBIH által kijelölt védőkörzetnek - a 12. § (1) bekezdés aa) pontjában meghatározottakon túl - magában kell foglalnia legalább a vakcinázási területet.

(2) *  Az országos főállatorvos utasítását követően a NÉBIH egyedi engedélyt adhat állatok immunizálására.

(3) Azokon az állatokon, melyekben a kéknyelv betegség előfordul vagy a betegségre gyanúsak, gyógyítási kísérletet vagy műtétet végezni tilos.

Az állati hulla ártalmatlanná tétele

17. § (1) *  Az elhullott vagy hatósági intézkedésre leölt állatok hulláit az 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék-feldolgozó üzembe kell szállítani ártalmatlanítás céljából.

(2) Amennyiben megfelelő állati eredetű melléktermék-feldolgozó üzem nem áll rendelkezésre, a hullák ártalmatlanná tételét égetés vagy elföldelés útján is el lehet végezni. Az eljárás során a környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseit minden esetben be kell tartani.

(3) A boncolás során vérrel vagy egyéb testnedvekkel beszennyezett földet külön jogszabályban foglaltak szerint, az abban jóváhagyott fertőtlenítő oldattal kell ártalmatlanná tenni. A boncolás során keletkező fertőzött víz ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

(4) Az állati hulla szállításánál használt járművet és eszközöket, valamint a közreműködő személyeket az állati hulla lerakása után a helyszínen külön jogszabályban foglaltak szerint kell fertőtleníteni, a használt almot pedig el kell égetni.

(5) A kéknyelv betegség kapcsán keletkezett állati eredetű melléktermékeknek az ártalmatlanná tételét minden esetben a hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.

A fertőtlenítés szabályai

18. § (1) Külön jogszabályban foglaltak szerint fertőtleníteni kell a helyi zárlat alá vont állattartó helyiségeket (istállókat, ólakat stb.) és - legelő kivételével - a fertőzöttnek tekinthető területrészeket.

(2) Fertőtleníteni kell a helyi zárlat alá vont helyeken lévő mindazon járműveket, amelyeken olyan állatokat szállítottak, amelyekben a kéknyelv betegség előfordul vagy a betegségre gyanúsak, illetőleg ezek hulláját, hullarészeit, trágyáját, a fertőzött helyről származó takarmányt, almot vagy más tárgyat szállítottak. Az ilyen járművek vontatására használt állatokat ugyancsak kezelni kell vektorok ellen ható szerekkel.

(3) Külön jogszabályban foglaltak szerint fertőtleníteni kell azokat a személyeket, akik a zárlat idején a helyi zárlat alatt lévő helyen tartózkodtak, akik érintkeztek olyan állatokkal, melyekben a kéknyelv betegség előfordul vagy a betegségre gyanúsak, illetve ilyen állatok szállításánál, leölésénél, levágásánál, továbbá a hullák boncolásánál és ártalmatlanná tételénél közreműködtek.

(4) A vektorok ellen ható szerekkel kezelni kell azokat a nem fogékony állatokat is, amelyeket a zárlat idején a helyi zárlat alatt álló helyen tartottak.

A betegség megszűntté nyilvánítása

19. § A betegséget hatóságilag megszűntté nyilvánítani csak a helyi zárlat, a védő- és megfigyelési körzet feloldása után lehet.

20. § (1) *  A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a lezárt helyen a harminc napos megfigyelési idő alatt elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint az adott gazdaságban a betegség terjedése megszűnt és a fertőtlenítést végrehajtották. A megfigyelési időt a betegségnek az érintett gazdaságban történő megállapításától kell számítani.

(2) *  A védőkörzetet a NÉBIH - Európai Bizottságnak előzetesen benyújtott információk alapján - feloldja, ha a védőkörzetben már egy gazdaság sem áll helyi zárlat alatt, és a kéknyelv betegség vírusának cirkulációját az érintett területen működő ellenőrzési (monitoring) program szerint két évig nem mutatták ki. Két évnél korábban a korlátozásokat a NÉBIH csak a Bizottság előzetes jóváhagyásával oldhatja fel.

(3) *  A megfigyelési körzetet a NÉBIH a védőkörzet feloldásával egy időben oldja fel.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól szóló 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet.

(3) * 

22. § (1) Ez a rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító

a) a 64/432/EGK, 90/539/EGK, 92/35/EGK, 92/119/EGK, 93/53/EGK, 95/70/EK, 2000/75/EK, 2001/89/EK, 2002/60/EK tanácsi irányelvnek és a 2001/618/EK bizottsági határozatnak a nemzeti referencialaboratóriumok és az állami intézetek jegyzékei tekintetében történő módosításáról szóló, 2006. december 5-i 2006/911/EK bizottsági határozatnak,

b) a mezőgazdaság területén elfogadott egyes irányelveknek (állat- és növény-egészségügyi jogszabályok) Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/104/EK tanácsi irányelvnek,

c) a 64/432/EGK, a 90/539/EGK, a 92/35/EGK, a 92/119/EGK, a 93/53/EGK, a 95/70/EK, a 2000/75/EK, a 2001/89/EK, a 2002/60/EK tanácsi irányelvnek és a 2001/618/EK és a 2004/233/EK határozatnak a nemzeti referencialaboratóriumok és az állami intézetek jegyzékei tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. november 7-i 2007/729/EK bizottsági határozatnak,

d) *  2012/5/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) *  Ez a rendelet a betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló, 2007. október 26-i 1266/2007/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító 1304/2008/EK, 1108/2008/EK rendelet, 456/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.


  Vissza az oldal tetejére