A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

61/2009. (V. 14.) FVM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének a) és p) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A támogatás célja

1. § Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése e rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával.

Fogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. állategység: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] 5. számú melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték;

2. árvakelés: a betakarítás folyamán a kultúrnövény elpergett magjaiból kelt növényállomány;

3. árvíz sújtotta terület: olyan árvíz járta terület, amely a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) fizikai blokk szinten feltüntetésre került, és amelyet az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján közleményben jelentet meg;

4. átállási időszak: a nem ökológiai gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra való átállásra meghatározott átmeneti időszak, amelynek folyamán már az ökológiai gazdálkodásról szóló rendelkezések alkalmazására kerül sor;

5. bővített talajvizsgálat: a talaj pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu paraméterekre történő vizsgálata;

6. búvóhely: olyan hasznos ízeltlábúak számára fából, nádból, lyukas téglából, agyagból vagy ezen anyagok együttes felhasználásával készített menedék, ahol azok szaporodhatnak, valamint menedéket találhatnak az időjárás viszontagságai ellen;

7. célprogram: agrár-környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő egyes gazdálkodási előírások összessége;

8. célprogram csoport: azonos hasznosítási irányba tartozó célprogramok;

9. erdősítési intézkedés: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet szerint igénybe vehető támogatás;

10. egybeművelt tábla: egy fizikai blokk területén belül több földhasználó által azonos növénykultúra művelésére használt (azonos hasznosítású) összefüggő földterület, amely esetében az egyes földhasználók által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el;

11. előzetesen támogatásra jogosult: az a kérelmező, aki a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik;

12. elővetemény: a főnövényt megelőzően termesztett növény;

13. Érzékeny Természeti Területek (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM–FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület;

14. fás szárú energetikai célú ültetvény: a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott fajú, illetve fajtájú fás szárú növényekből létesített, biológiai energiahordozó termesztését szolgáló növényi kultúra, amelynek területe az 1500 négyzetmétert meghaladja;

15. felhagyott szőlőültetvény: az a szőlőültetvény, amely a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti szőlő ültetvénykataszter alapján a felhagyott kategóriába tartozik;

16. *  fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület;

17. forgatásos talajművelés: különböző mélységű szántásos talajművelés;

18. földhasználati terv: a földhasználó által egy gazdálkodási évre vonatkozóan készített, a célprogramba vont földterületek vetésszerkezetére vonatkozó dokumentum, amely figyelembe veszi az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet, valamint e rendelet 16. § (1) bekezdése szerinti vetésváltási szabályokat, a termőhelyi adottságokat és a tápanyag-gazdálkodási tervet is;

19. földhasználó: adott földterület viszonylatában az a hasznosításra jogosult személy, aki az ezzel összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli;

20. főnövény: az a növény, amely az adott gazdálkodási évben a leghosszabb ideig foglalja el a területet, és amit a földhasználó az adott évi kifizetési kérelmében megjelölt;

21. *  gazdálkodási napló: 2015. december 31-ig a 21. számú melléklet szerinti, 2016. január 1-től a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti dokumentum, amelyet a földhasználó a gazdasága teljes területére vonatkozóan, a támogatási időszakban végzett mezőgazdasági tevékenységeiről vezet;

22. gazdaság: a támogatásra jogosult által mezőgazdasági tevékenység céljából hasznosított mezőgazdasági területek, állatok, épületek és eszközök összessége;

23. gazdálkodási év: a tárgyév szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-ig tartó időszak;

24. hajtatásos termesztés: zárt légterű berendezésben (fóliasátor vagy üvegház) történő növénytermesztés;

25. hasznosítási irány: szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely;

26. homogén ültetvény: legalább 95%-ban egy növényfaj azonos vagy különböző korú egyedeiből álló ültetvény;

27. *  hüvelyes növény: bab, borsó fajok, lencse, csillagfürt, szójabab, szegletes lednek, földimogyoró;

28. intézkedés: az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok összessége;

29. kaszáló: kizárólag kaszálással hasznosított gyepterület;

30. kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott, a MePAR fizikai blokk szinten lehatárolt terület;

31. kérelmező: támogatási kérelmet benyújtó földhasználó;

32. kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: egy célprogramba bevitt és egy egységként meghatározott, összefüggő, egy fizikai blokkon belüli, jól láthatóan elkülönített földterület (15. számú melléklet szerinti ábra);

33. legelő: olyan gyepterület, amelynek hasznosítása az őszi tisztító kaszáláson kívül legfeljebb évi egy kaszálás mellett az adott célprogramban legeltethető állatállomány legeltetésével történik;

34. levélanalízis: a levelek olyan laboratóriumi vizsgálata, amely alkalmas annak megállapítására, hogy az adott növény a talajban található felvehető tápanyagok közül melyeket és milyen mértékben hasznosítja;

35. lófélék: ló, szamár, öszvér;

36. madárbarát kaszálás: olyan kaszálás, amelyet a kaszálandó terület középpontjából vagy a táblaszél mellől indulva, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül, vadriasztó lánc használata mellett végeznek;

37. madárodú: mezőgazdasági területeken előforduló madárfajok táplálkozási, illetve fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés;

38. Magas Természeti Értékű Területek (a továbbiakban: MTÉT): az ÉTT felülvizsgálata során kialakított, a 6. számú mellékletben felsorolt és a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt mintaterületek, amelyeken természetvédelmi célú célprogramok igénybevételére van lehetőség;

39. másodvetés: a főnövény után a következő gazdálkodási év első növényének vetéséig betakarított, vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott kultúra;

40. MePAR: a Tv. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a MePAR rendeletben szabályozott rendszer;

41. *  mezőgazdasági hasznosítású terület: adott gazdálkodási évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló rendelet (a továbbiakban: egységes kérelemről szóló rendelet) szerinti egységes kérelemben bejelentett szántó, gyep, ültetvény és konyhakert összes területe, amely a MePAR-ban lehatárolt támogatható területre esik;

42. mezőgazdasági parcella: egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó (15. számú melléklet szerinti ábra);

43. mozaikos, kisparcellás növénytermesztés: a hagyományos tájkép megőrzése céljából történő természetkímélő szántóföldi gazdálkodási mód, ahol az egyes táblák mérete szántóföldi zöldség-növénytermesztés esetén legfeljebb 0,5 hektár, egyéb szántóföldi növénytermesztés esetén legfeljebb 2 hektár;

44. módosítás: a támogatási igény növelésére irányuló adatváltozás bejelentése;

45. Natura 2000 terület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának előírásai szerint a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület;

46. nitrátérzékeny terület: a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletében felsorolt területek;

47. növénycsoport: olyan növényfajok vagy növényfajták összessége, amelyekre ugyanazon hektáronkénti támogatási összeg vonatkozik;

48. ökológiai státuszú földterület: az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 834/2007/EK rendelet) alapján az ökológiai gazdálkodásra történő átállás alatti terület vagy az ökológiai gazdálkodásra átállt terület;

49. pihentetett terület: termesztésből legalább egy gazdálkodási évre kivont szántóterület;

50. pillangós növények: a hüvelyes növények és szálas pillangós takarmánynövények összessége;

51. pontosítás: a módosításon kívül minden más adatváltozás bejelentése, ideértve a hátrányos jogkövetkezmény mellőzésére vagy csökkentésére irányuló bejelentést is, amelynek tárgya nem visszavonás, vis maior bejelentés, vagy a hasznosító személyében bekövetkezett változás;

52. részleges kizárás: hivatalból indult eljárás alapján a célprogramba bevitt földterület vagy a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részét érintő területcsökkentés;

53. részleges visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján a célprogramba bevitt földterület egy részét érintő területcsökkentés;

54. sérülékeny vízbázis védőterület: a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletének A/2. részében felsorolt területek;

55. szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény;

56. *  szálas pillangós takarmánynövények: lucerna, bükköny-félék, vöröshere, bíborhere, fehér here, korcshere, perzsa here, alexandriai here, lódi here, fonák here, somkóró, takarmány baltacím, szarvaskerep, nyúlszapuka, szeradella, borsó fajok, tarka koronafürt, koronás baltavirág, görögszéna, fehérvirágú somkóró vagy ezen növények keveréke, füves keveréke, illetve ezen növényeket tartalmazó keverék;

57. széleróziós mintaterület: a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a Homokhátság és a Nyírség MePAR-ban meghatározott, fizikai blokk szinten lehatárolt mintaterületei;

58. *  szemeskukorica: hibrid kukorica, kukorica, pattogatni való kukorica;

59. szórványgyümölcsös: olyan szórt vagy szabályos elrendezésű homogén vagy vegyes gyümölcsfajokból álló ültetvény, amelyben hektáronként 30–150 darab, dió esetén 30–80 darab egyedülálló gyümölcsfa vagy cserjésedő, illetve sarjakat nevelő gyümölcstermő haszonnövény található;

60. tanya: az a lakott terület, amely tanyaként vagy majorként, vagy mezőgazdasági termelés céljára létesített külterületi lakó- és gazdasági épületként van regisztrálva az ingatlan-nyilvántartásban;

61. tábla: a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is (15. számú melléklet szerinti ábra);

62. táblaforgó: a táblán belül a műveleti fogások két végén kialakuló, a termőterület szerves részét képező, ideiglenes útjellegű, keresztfogásként külön munkával művelt, vetett vagy vetetlen üresjárati fordulósáv;

63. támogatási időszak: 2009. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszak, kivéve a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 1. pontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramot, amely esetében 2009. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. közötti időszak;

64. támogatásra jogosult: az az előzetesen támogatásra jogosult, aki a véglegesen jóváhagyott területeket tartalmazó területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik;

65. *  támogatott terület: a területazonosítási kérelemre hozott határozatban véglegesen jóváhagyott, EOV koordináták alapján beazonosított kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület;

66. tápanyag-gazdálkodási terv: a talajvizsgálat, valamint adott célprogramok esetében a levélanalízis eredményei alapján számított, szervestrágyával, műtrágyával, vagy egyéb, a növénytáplálás céljából legfeljebb kijuttatandó hatóanyagok évenkénti mennyiségét meghatározó terv;

67. teljes kérelem visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján az intézkedésbe bevitt földterület egészét érintő területcsökkentés;

68. teljes célprogram visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján a célprogramba bevitt földterület egészét érintő területcsökkentés;

69. túllegeltetés: a gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, amelynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik;

70. vadriasztó lánc: a kaszálógép mellé vagy elé szerelhető olyan vadriasztó eszköz, amely alkalmas arra, hogy a kaszálás során a magas növényzetben megbúvó állatokat elriassza, menekülésre késztesse;

71. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének mintaterülete: a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján külön jogszabályban meghatározott földrészleteknek a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, a 8. számú mellékletben foglalt, a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján az IH által közleményben megjelentetett területei;

72. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene;

73. zóna: természetvédelmi szempontú, a támogatási kérelmek pontozása során eltérő pontértékkel rendelkező terület besorolási kategória, amely meghatározza, hogy mely természetvédelmi célprogramok vehetők igénybe az adott MTÉT területen;

74. zöldugar: legfeljebb három gazdálkodási évig tartó állandó vagy időszakos zöld növényi borítottság, amelyet legalább három fajból álló magkeverékkel, ebből legalább egy pillangós faj alkalmazásával alakítottak ki;

75. *  zöldtrágya-növény: olyan vetett növényfaj, amely növénytakaróként beborítja a talajt és a talajtermékenység javításának céljából fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb a vetést követő első virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül, ahol az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek;

76. zsombékos: időszakosan vízzel borított területen kialakuló, csomókban fejlődő növényekből álló, magasfüvű, oszlopos gyepes társulások összessége, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek jönnek létre. A növényzet alatt rendszeres a tőzegképződés;

77. *  kalászos gabona: árpa, búza, durumbúza, tavaszi búza, kétszeres és egyéb búza, rozs, tritikálé, zab;

78. *  támogatásra jogosultság mértéke: a területazonosítási kérelemre hozott határozatban véglegesen jóváhagyott és a támogatott területtől elkülönülten megjelölt terület nagysága, amely nem haladhatja meg a támogatási kérelemre hozott határozatban előzetesen jóváhagyott terület nagyságát;

79. *  silókukorica: silótakarmány készítése céljából betakarított kukorica.

A támogatott célterületek, a támogatás jellege

3. § (1) E rendelet alapján az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz vehető igénybe terület alapú, vissza nem térítendő támogatás:

a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram;

ab) tanyás gazdálkodás célprogram;

ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram;

ad) természetvédelmi zonális célprogramok:

1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,

2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram,

3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,

4. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;

ae) erózió elleni célprogramok:

1. vízerózió elleni célprogram,

2. szélerózió elleni célprogram;

b) gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

ba) extenzív gyepgazdálkodási célprogram;

bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram;

bc) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok:

1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,

2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;

bd) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai:

1. környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram,

2. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram;

c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

ca) integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram;

cb) ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram;

cc) hagyományos gyümölcstermesztés célprogram;

d) vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

da) nádgazdálkodás célprogram;

db) természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram;

dc) vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célprogramokhoz kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes feltételeit, valamint a támogatási időszak alatt célprogramonként vállalt kötelezettségeket a II. fejezet tartalmazza.

(3) A célprogramok rendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza.

A támogatás igénybevételének kérelmezőkre vonatkozó feltételei

4. § (1) A támogatás igénybevételére a kérelmező akkor jogosult, ha megfelel a II. fejezetben meghatározott, az általa vállalt egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek.

(2) A II. fejezetben a célprogramonként meghatározott, a támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek olyan, teljes körűen, minden kérelmező esetén és adminisztratív úton ellenőrizhető követelmények, amelyeknek a teljes támogatási időszak alatt meg kell felelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti támogatási jogosultsági feltételnek kizárólag a támogatási kérelem benyújtásakor kell megfelelni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 73. § (2) bekezdés c)–d) pontjai, valamint a 74. § (2) bekezdés c) pontja szerinti támogatási jogosultsági feltételek esetében a 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés keretében történik a követelményeknek való megfelelés vizsgálata.

(5) A II. fejezetben a célprogramonként meghatározott, adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei olyan, teljes körűen, minden támogatásra jogosult esetén és adminisztratív úton ellenőrizhető követelmények, amelyeknek minden kifizetési évben meg kell felelni.

5. § (1) *  A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási időszak teljes időtartamára a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó legyen.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően belterületi, művelés alól kivett területeken a támogatás igénybevételének feltétele, hogy ezeket a területeket a földhasználó mezőgazdasági művelésre használja, és legkésőbb 2009. szeptember 1-jétől jogosult a földterület használatára, vagy a földterület tulajdonosa legyen, amelyről a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkozik.

(3) *  Ha a földhasználó nem rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott feltétellel azon földterület tekintetében, amelyen a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) gyakorolja a tulajdonosi jogokat, akkor

a) *  annak az NFA-val való haszonbérleti szerződés megkötését követő 30 napon belül kell eleget tennie, vagy

b) rendelkeznie kell a vagyonkezelő által a támogatási időszakot megelőzően kiállított nyilatkozattal, amely alapján a támogatható földterületet a teljes támogatási időszak alatt használhatja.

(4) *  Azon földterületek tekintetében, amelyek felett a NFA gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a 2014. január 1. és 2014. szeptember 1. között megszűnő földhasználati szerződés esetén a földhasználati jogosultság támogatási feltétel nem sérül.

(5) Osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet esetén támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a földhasználó a támogatási időszak teljes időtartamára:

a) a tulajdonosok által tulajdoni hányaduk arányában, szótöbbséggel hozott döntés alapján használja a közös tulajdonban álló földrészlet támogatással érintett részét vagy egészét, vagy

b) a földrészlet támogatással érintett területének elkülönült használatára a tulajdonosok közötti érvényes használati megosztás, megállapodás alapján jogosult.

(6) *  Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő feltétel nem teljesül, akkor támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha

a) *  az ügyfél rendelkezik olyan földhasználati jogosultságot igazoló okirattal, amely alapján a földhasználatra való jogosultság kezdő időpontja nem későbbi a gazdálkodási év első napjánál, megszűnésének időpontja pedig a gazdálkodási év utolsó napja, vagy annál későbbi időpont és a földterületet az időtartam alatt ténylegesen műveli, vagy

b) az ügyfél családi gazdálkodó és olyan területre igényli a támogatást,

ba) amely a vezetése alatt álló családi gazdasághoz tartozik, és

bb) amelyre vonatkozóan az adott családi gazdaság olyan tagja teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételt, aki az adott terület vonatkozásában nem vesz részt az e rendelet szerinti intézkedésben.

6. § (1) A célprogramonként támogatható növényfajok listáját a 9. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célprogramok vonatkozásában a szántóföldi célprogram csoportban jogosult zöldségnövények körét a 10. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vetőmag célra termesztett fűfélék a szántóföldi célprogram csoportok keretén belül jogosultak a támogatásra.

(4) Zöldségnövény hajtatásos termesztése nem támogatható egyik célprogramban sem.

(5) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célprogramok vonatkozásában a 11. számú melléklet tartalmazza a jogosult ültetvények körét, támogatási összegenkénti csoportosításban.

(6) A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti célprogramok esetében a felhagyott szőlőültetvények nem jogosultak támogatásra.

Jogosult területek

7. § (1) Egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre kizárólag egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alapján igényelhető területalapú támogatás.

(2) A 3. § (1) bekezdés a) pont ad)–ae) alpontjai, b) pont bc)–bd) alpontjai, továbbá d) pont db)–dc) alpontjai alapján kizárólag a fizikai blokk szinten, illetve a fizikai blokkon belüli szinten a MePAR-ban lehatárolt területek után igényelhető támogatás.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listáját az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pont cg) alpontja alapján évente április 15-ig közleményben teszi közzé.

(4) A területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban jóváhagyott területek a MePAR változása következtében nem veszítik el támogatási jogosultságukat.

(5) Egy adott területre akkor vehető igénybe támogatás, ha a célprogramba bevitt kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területet a célprogramban előírtaknak megfelelően hasznosítják.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a támogatás igénybevételének további feltétele egy adott területre vonatkozóan, hogy a területazonosítási kérelmen megadásra kerüljenek a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület elhelyezkedését az Egységes Országos Vetületi Rendszerben legalább 3 méter pontossággal megadó koordináták (a továbbiakban: EOV koordináták).

(7) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti tanyás gazdálkodás célprogram esetében a célprogramba bevinni kívánt földterület nagyobb, mint 50 hektár, akkor az 50 hektárt meghaladó területrész nem támogatható.

(8) A 3. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti célprogramok esetében a támogatható terület a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK rendelet) 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott terület.

(9) *  Az (5) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § o), valamint p) pontja szerint tájképi elemnek minősülő kunhalom található, annak területére az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet 9. pontjában foglaltak vonatkoznak. Kifizetés a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeken található kunhalmok területére is igényelhető, azok területét a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területből visszavonni nem szükséges.

8. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja, illetve a b) pont bc) alpontja és bd) alpontjának 2. pontja szerinti célprogramok támogatásának igénybevételére a 6. számú melléklet szerinti MTÉT egységek meghatározott zónáinak a 7. § (3) bekezdés szerinti IH közlemény fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt területei jogosultak.

(2) A 3. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjának 2. pontja szerinti célprogram támogatásának igénybevételére a 7. számú mellékletben meghatározott mintaterületeknek a 7. § (3) bekezdés szerinti IH közlemény fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt területei jogosultak.

(3) A 3. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjának 1. pontja, illetve a b) pont bd) alpontjának 1. pontja szerinti célprogramok esetében a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület lejtésszöge alapján abban az esetben igényelhető támogatás, ha a terület több mint 50%-a a fenti célprogramokra előírt lejtésszögű.

(4) A 3. § (1) bekezdés d) pont db)–dc) alpontjai szerinti célprogramok támogatásának igénybevételére a 8. számú mellékletben meghatározott mintaterületek mélyártereinek a 7. § (3) bekezdés szerinti IH közlemény fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt területei jogosultak.

9. § (1) *  Ha a tábla területe túlnyúlik a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy területek határain, a vállalt célprogram előírásait a teljes táblán be kell tartani azzal, hogy támogatás csak a területazonosítási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő kötelezettségvállalással érintett táblarészre vagy táblarészekre nyújtható.

(2) *  Ha a tábla területe túlnyúlik a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határain, nem lehet átfedésben egy másik célprogram kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területével.

(3) Ha a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határain túlnyúló táblarészen meg nem felelés kerül megállapításra, a jogkövetkezményeket a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belüli táblarész vonatkozásában kell alkalmazni.

(4) Az intézkedés keretében egybeművelt tábla nem jogosult támogatásra.

(5) A terület azonosítása során használt kategóriák (tábla, mezőgazdasági parcella, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület) egy fizikai blokkon belüli szemléltető ábráját a 15. számú melléklet tartalmazza.

Állategységhez kötött jogosultsági szempontok

10. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint d) pontjának db)–dc) alpontjaiban meghatározott célprogramok esetében a támogatásra az a kérelmező jogosult, aki a II. fejezet szerinti legeltethető állatokra vonatkozóan a támogatási időszak teljes időtartama alatt a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban az állatállomány tartójaként szerepel, valamint eleget tesz:

a) szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben,

b) lófélékre vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben,

c) *  juh-, kecskefajokra vonatkozóan a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben

előírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek.

(2) *  A kifizetési kérelem adminisztratív ellenőrzése során az állategységhez kötött jogosultság vizsgálatakor az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban hivatkozott nyilvántartásokban szereplő, az egyes célprogramokon belül legeltethető fajok esetében a kérelem benyújtásának gazdálkodási évére meghatározott napi állományadatok éves átlaga alapján számított állategységet kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) kizárólag az (1) bekezdésben hivatkozott nyilvántartásokból állapít meg.

(2a) *  A legeltethető állatállományra vonatkozó előírások betartása valamennyi célprogram esetén úgy kerül megállapításra, hogy a 3. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint d) pontjának db)–dc) alpontjai szerinti célprogramokban támogatott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek támogatott területe, valamint az adott célprogramban előírt állatsűrűség szorzatának eredménye képezi azt az állategységet, amely a támogatásra jogosultnak a különböző célprogramokban előírt állatsűrűségi minimum előírások teljesítéséhez szükséges.

(3) A célprogramra vonatkozó előírások teljesítésének helyszíni ellenőrzése során az állategység a gazdálkodási napló adatai alapján kerül meghatározásra.

(4) A bérlegeltetés keretén belül legeltetett állatok a célprogramra vonatkozó előírások teljesítésének helyszíni ellenőrzése során figyelembe vehetők, azonban a jogosultsági feltételek megállapításakor nem.

Kötelezettségek vállalásának általános feltételei

11. § (1) A támogatásra jogosultnak a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támogatási időszak öt éves időtartama alatt végig be kell tartania az általa vállalt célprogram előírásait.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpont 1. pontjában szereplő környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetén a támogatási időszak tíz év.

(3) Valamennyi célprogram esetében a kötelezettségvállalás kezdő időpontja 2009. szeptember 1.

(4) A támogatásra jogosultnak a teljes támogatási időszak alatt gazdasága teljes területén be kell tartania:

a) a 73/2009/EK rendeletben rögzített irányelvek alapján a külön jogszabályokban meghatározott – a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírások egyik részét képező – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket,

b) a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírások másik részét képező, az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglalt, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartására vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: HMKÁ előírások),

c) a 16. számú melléklet szerint a tápanyag-gazdálkodásra, valamint

d) a 17. számú melléklet szerint a növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelményeket.

(5) *  Ha a 3. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpont 2. pontja, valamint a 3. § (1) bekezdés d) pont db) és dc) alpontja szerinti célprogramok keretében támogatott területen felszíni vízállás található, és a támogatásra jogosult ezzel kapcsolatban vis maior kérelmet nyújtott be a Kincstárhoz, akkor ezen támogatott terület tekintetében nem kell alkalmazni a (4) bekezdés b) pontja szerinti előírásokat.

(6) A célprogramok teljesítéséhez köthető legfontosabb adminisztrációs tevékenységek összefoglaló táblázatát a 22. számú melléklet tartalmazza.

12. § (1) A támogatásra jogosult köteles a támogatási időszak alatt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet alapján szervezett agrár-környezetgazdálkodási képzésen mindkét képzési időszak folyamán egy-egy alkalommal részt venni.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában az első képzési időszak a támogatási időszak első és második gazdálkodási évét, a második képzési időszak a támogatási időszak harmadik, negyedik és ötödik gazdálkodási évét foglalja magában.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpont 1. pontjában szereplő célprogram vonatkozásában is.

(4) Az (1) bekezdés szerinti képzésen a támogatásra jogosultnak kell részt vennie. Amennyiben a támogatásra jogosult nem természetes személy, a képzésen a vezető tisztségviselőnek, képzésre kijelölt alkalmazottnak vagy tagnak kell részt vennie. Családi gazdaság esetében a képzésen a családi gazdaság vezetőjének vagy a családi gazdaság tagjának kell részt vennie.

A szántóföldi és az ültetvény célprogram csoportokra vonatkozó különleges kötelezettségek

13. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bővített talajvizsgálatot végeztetni.

(2) A talajvizsgálat elvégzése során:

a) a talajvizsgálathoz szükséges átlag talajmintákat kell venni;

b) egy átlagminta legfeljebb öt hektár nagyságú területet fedhet le;

c) a talajmintavételt a 18. számú melléklet szerinti betartandó követelmények betartásával bárki elvégezheti;

d) a talajvizsgálatot csak a megfelelő vizsgálati paraméterekre akkreditációval rendelkező talajlaboratóriumok végezhetik el, mely talajlaboratóriumokról az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján közleményt tesz közzé;

e) öt hektárnál kisebb kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek esetében legalább egy mintavétel szükséges.

(3) Több földhasználó szomszédos, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területei azonos célprogram csoportokban való részvétel esetén összevonhatók a mintavétel szempontjából.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti célprogram csoport esetében kizárólag az azonos ültetvénycsoporttal borított kötelezettségvállalással egybefüggő területek vonhatók össze.

(5) A (3)–(4) bekezdés szerinti esetekben valamennyi földhasználónak rendelkeznie kell a talajlaboratórium által a talajminta leadásáról kiállított átvételi igazolás másolati példányával, illetve a vizsgálati eredményével.

(6) *  A támogatási időszakot megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben vett talajminták alapján készült talajvizsgálatok akkor fogadhatók el, ha a talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadására 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. között került sor. A talajminták leadásáról az akkreditált laboratórium átvételi igazolást állít ki a földhasználónak, amelyet a Kincstár a földhasználó által vállalt célprogram előírásainak ellenőrzésekor a talajlaboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogad el.

(7) *  A támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2013. szeptember 1., végső időpontja 2014. augusztus 31. A talajminták leadásáról az akkreditált laboratórium átvételi igazolást állít ki a földhasználónak, amelyet a Kincstár a földhasználó által vállalt célprogram előírásainak ellenőrzésekor a talajlaboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogad el.

(8) A (6) bekezdés vonatkozásában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM rendeletben foglalt intézkedés (a továbbiakban: NVT AKG intézkedés) ötödik gazdálkodási évében, azaz 2008. szeptember 1. és 2009. augusztus 31. között végzett, az ugyanazon földterületre vonatkozó teljes vagy bővített talajvizsgálat eredménye jelen célprogramok esetében elfogadásra kerül.

14. § (1) A támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben végzett talajvizsgálati eredmények alapján évente célprogramonként külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a területre vonatkozó öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmény felhasználásával, vagy a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigénnyel kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet.

(2) *  A 3. § (1) bekezdésének c) pontjának ca)–cb) alpontjaiban meghatározott célprogramok esetében a tápanyag-gazdálkodási tervet a talajvizsgálati eredmények, valamint a 19. számú melléklet szerint vett minta legalább N, P, K, Ca és Mg paraméterekre történő levélanalízisének eredménye alapján kell elkészíteni.

(3) A levélanalízist csak a megfelelő vizsgálati paraméterekre akkreditációval rendelkező laboratóriumok végezhetik el, mely laboratóriumokról az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján közleményt tesz közzé.

(4) *  A levélminták leadásáról az akkreditált laboratórium átvételi igazolást állít ki a földhasználónak, amelyet a Kincstár a földhasználó által vállalt célprogram előírásainak ellenőrzésekor a laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogad el.

(5) A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a növénytáplálás céljára kijuttatandó anyagok típusát (műtrágya, szervestárgya, egyéb termésnövelő anyag) és

a) műtrágya és szennyvíziszap esetén az N, P, K elemre,

b) szervestrágya esetén az N elemre vonatkozó

kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét.

(6) *  Szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt kihelyezésére a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásainak betartása mellett van lehetőség.

(7) A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése során:

a) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet [a továbbiakban: 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet] 6. § (1)–(2) bekezdéseiben az egyes növények fajlagos tápanyag igényére meghatározott adatokat kell figyelembe venni;

b) *  meg kell határozni a (2) bekezdés szerint a kijuttatható elem(ek)re vonatkozó hatóanyag hektáronként maximális mennyiségét;

c) nitrátérzékeny területek esetében az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdésben meghatározott értékeket nem lehet túllépni;

d) *  tápanyag-utánpótlásra felhasználható anyagok:

da) a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletnek megfelelő anyag,

db) EK jelölésű műtrágya,

dc) szervestrágya (az állatfaj megadásával),

dd) szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt,

de) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok, valamint a mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladékok a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltak szerint.

(8) *  A gazdálkodási év során kijuttatott hatóanyagdózis kizárólag abban az esetben haladhatja meg az adott gazdálkodási évi tápanyag-gazdálkodási tervben foglaltakat, ha az a következő gazdálkodási évre elkészített tápanyag-gazdálkodási terv adatai alapján a következő évi főnövény tápanyag utánpótlása céljából indokolt.

(9) A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles évente célprogramonként külön, a támogatásba bevont területre vonatkozóan földhasználati tervet készíteni vagy készíttetni a 16. § (1) bekezdés szerinti vetésváltási szabályok figyelembevételével. A földhasználati terv tartalmi követelményei az alábbiak:

a) kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként az egyes táblák esetében fel kell tüntetni:

aa) a már vetett előveteményt, azaz az előző gazdálkodási év főnövényét vagy másodvetését;

ab) a hasznosításra kerülő főnövények körét, valamint

b) az adott célprogramban rögzített vetésszerkezeti előírások szerinti növénykultúra-csoportok esetében meg kell határozni:

ba) a területnagyságot;

bb) az adott gazdálkodási évre vonatkoztatott százalékos részarányt, valamint

bc) a támogatási időszak teljes egészére vonatkoztatott százalékos részarányt.

(10) A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjának 1. és 4. pontjaiban szereplő célprogramok esetében, amennyiben a támogatási időszak teljes időtartama alatt évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztésére kerül sor, földhasználati tervet nem kell készíteni.

15. § (1) A 14. § (1) bekezdésben foglalt tápanyag-gazdálkodási tervet, illetve a 14. § (9) bekezdésben meghatározott földhasználati tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következő gazdálkodási évre vonatkozóan. Amennyiben a főnövény betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, a terveket a betakarítást követően kell haladéktalanul elkészíteni.

(2) Az elkészített tervektől való eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell az eltérés indoklásával együtt.

(3) A tervek eredeti példányát a támogatási időszak alatt meg kell őrizni.

(4) *  Az első gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet és földhasználati tervet legkésőbb 2010. május 15-ig kell elkészíteni.

(5) *  A támogatásra jogosult köteles az előző gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási terv 20. számú mellékletben foglalt adattartalmát évente szeptember 1. és november 30. között, elektronikus úton benyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH). Az első gazdálkodási évre vonatkozó terv fentiek szerinti adattartalmát 2010. szeptember 1. és november 30. között kell benyújtani.

(6) Az akkreditált talajlaboratórium által megküldött talajvizsgálati eredmények az adott gazdálkodási évet követő tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítéséhez szolgálnak alapul.

16. § (1) A vetésváltási szabályok betartását előíró célprogramok esetében a táblaszinten, a HMKÁ előírásokon túl alkalmazandó szabályok az alábbiak:

a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthető 4 éven belül;

b) napraforgó, szárazborsó csak egyszer termeszthető 5 éven belül;

c) két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie;

d) lucerna után hüvelyes növény nem termeszthető;

e) szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban.

(2) A vetésváltási szabályok teljesítésébe a másodvetést figyelembe kell venni.

(3) A támogatásra jogosult a II. fejezetben meghatározott vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a teljes támogatási időszak alatt a célprogramban támogatott területen, célprogramonként köteles betartani.

(4) Zöldugarra vonatkozó szabályok:

a) az ugaroltatás ideje alatt tilos műtrágya és növényvédő szer alkalmazása;

b) *  legalább 10 cm magas tarló hagyása mellett kaszálást vagy szárzúzást évente, június 15-ét követően lehet végezni, kivéve a Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében, ahol a kaszálás legkorábbi időpontja június 30., a kaszálást követően a kaszálék a területről lehordható;

c) a zöldugart július 30. után lehet feltörni, a növényi részek talajba forgatásával;

d) a zöldugarként hasznosított területen tilos gazdasági haszonállattal legeltetni és magot fogni;

e) termesztett növényeknek csak méhészeti és zöldtrágyázási célú felhasználása lehetséges;

f) a pihentetett terület nem vehető figyelembe zöldugarként.

(5) A 29. § (3) bekezdése szerinti ritka növényfajták termesztése esetén egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül a ritka növényfajtát tartalmazó tábla mellett nem lehet ugyanolyan fajú, nem ritka növényfajtával borított táblát elhelyezni.

(6) *  Az 58. § (4) bekezdés d) és g) pontja, az 59. § (4) bekezdés e) és h) pontja, a 60. § (4) bekezdés e) és h) pontja, a 65. § (4) bekezdés d) és g) pontja, valamint a 66. § (4) bekezdés d) és g) pontja szerinti előírásokat nem kell alkalmazni azon táblára vonatkozóan, amelyen a teljes támogatási időszak alatt évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése történik.

(7) *  A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célprogramok esetében a támogatásra jogosultnak a Kincstár által közleményben közzétett módon be kell jelentenie:

a) *  zöldtrágyázás megvalósítása esetén a növényállomány beforgatását megelőzően a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját;

b) másodvetés megvalósítása esetén a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül az elvetett növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját;

c) középmély lazítás megvalósítása esetén a munkálat elvégzését követő 15 napon belül a megvalósítás helyét és időpontját.

(8) *  A vetésszerkezeti előírások vizsgálatánál azok a területek, amelyekre egy adott évben nem nyújtottak be kifizetési kérelmet, az adott gazdálkodási évnél egyéb kultúraként kerülnek figyelembevételre.

(9) *  Ha a 2013/2014., azaz az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában a zöldtrágya növény beforgatása legkésőbb 2014. október 31-ig megtörténik, akkor a zöldtrágyázást megvalósítottnak kell tekinteni.

(10) * 

17. § (1) *  A 73. § (4) bekezdés h) pontja, a 74. § (4) bekezdés g) pontja, valamint a 75. § (4) bekezdés f) pontja szerinti előírás esetében a madárodúkat az ültetvény területén vagy az ültetvény közvetlen környezetében kell elhelyezni, és a támogatási időszak alatt folyamatosan fenntartani a szélső soroktól legfeljebb 100 m-es távolságban, az adott területen előforduló madárfaj számára megfelelő térbeli elrendezésben úgy, hogy a madárodúk funkciójukat betölthessék.

(2) A növényvédelem során kizárólag környezetkímélő növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazhatók.

(3) *  Zárlati károsítók megjelenése esetén a földhasználók a megjelölt célprogramokban a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak szakmai javaslata alapján a NÉBIH engedélyező hatóságának az engedélye szerint gazdálkodási évenként egyszeri alkalmazásra az engedélyezésben foglaltaknak megfelelően felhasználhatják a környezetkímélő besorolásba nem került növényvédőszer-hatóanyagokat.

(4) *  A nem alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagokat, valamint az azokat tartalmazó növényvédő szerek körét az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján a támogatási kérelem benyújtásának évében augusztus 31-ig, ezt követően évente január 31-ig közleményben teszi közzé.

Gazdálkodási naplóval kapcsolatos kötelezettségek

18. § (1) *  A támogatásra jogosult a HMKÁ előírások teljesítésének ellenőrzése, valamint a célprogram-előírások teljesítésének ellenőrzése érdekében a gazdasága teljes területén elvégzett tevékenységekről gazdálkodási naplót papír alapon vagy elektronikus úton köteles naprakészen vezetni.

(2) A gazdálkodási napló naprakész vezetése alatt az alábbiak értendők:

a) napi bontásban vezetendő a növényvédelmi kezelésről (permetezési napló) szóló nyilvántartás;

b) heti bontásban vezetendő adat az a), c) és d) pontban szereplő adatok kivételével valamennyi művelési adat;

c) havi bontásban vezetendő adat az állatállomány-változás nyomon követése;

d) évi bontásban vezetendő adat a szervestrágya mérleg nyilvántartása.

(3) A tevékenységeket legkésőbb azok elvégzésétől számított egy héten belül rögzíteni kell a gazdálkodási naplóban.

(4) A gazdálkodási naplót minden év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tartó időszakra, a GN 02–05, valamint GN 16–17 lapok esetében a teljes támogatási időszakra vonatkozóan folyamatosan kell vezetni.

(5) * 

(6) A gazdálkodási napló eredeti példányát, elektronikus úton történő vezetés esetén a gazdálkodási év lezárását követően kinyomtatott példányát a támogatási időszak végét követő második gazdálkodási év végéig meg kell őrizni.

(7) *  A támogatásra jogosult köteles a gazdálkodási naplónak a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján az IH közleményben meghatározott adatait minden év szeptember 1. és november 30. között elektronikusan benyújtani a NÉBIH-hez. Az első gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási napló meghatározott adatait 2010. szeptember 1. és december 10. között elektronikusan kell benyújtani.

(8) A helyszíni ellenőrzés a gazdálkodási napló eredeti példánya alapján történik.

(9) A gazdálkodási napló (7) bekezdés szerinti adattartalmának benyújtása vonatkozásában hiánypótlásnak helye nincs.

(10) *  A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpont 1. pontja szerinti célprogram tekintetében a gazdálkodási naplót a (4) bekezdéstől eltérően 2016. január 1. és 2018. december 31. napja között naptári évre, a 2019. évben a január 1-től augusztus 31-ig tartó időszakra kell vezetni.

(11) *  A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpont 1. pontja szerinti célprogram tekintetében a NÉBIH részére az elektronikus adatszolgáltatást a (7) bekezdéstől eltérően a

a) 2015. szeptember 1-től 2016. december 31-ig tartó időszak tekintetében 2017. január 1. és március 1. között,

b) 2017. év tekintetében 2018. január 1. és március 1. között,

c) 2018. év vonatkozásában 2019. január 1. és március 1. között,

d) 2019. január 1. és augusztus 31. közötti időszak tekintetében 2020. január 1. és március 1. napja között

kell teljesíteni, melynek tekintetében hiánypótlásnak helye nincs.

A monitoring rendszer működtetése

19. § (1) A támogatási célok megvalósulásának nyomon követése érdekében a támogatásra jogosultnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendeletben foglaltak szerint évente nyilatkoznia kell a monitoring adatokról.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglalt monitoring adatszolgáltatáson túl a célprogram-előírások gazdasági és környezeti hatásainak vizsgálata érdekében az IH hatásindikátor monitorozó rendszert működtet, amely feladat végrehajtása során a NÉBIH közreműködését veszi igénybe.

(3) * 

(4) *  A (2) bekezdés szerinti rendszer keretében a támogatásra jogosultak közül reprezentatív mintasokaság kerül kiválasztásra.

(5) *  A mintasokaság kiválasztási eljárását követően az IH a kiválasztásra került támogatásra jogosultak körét a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pont cg) alpontja alapján közleményben teszi közzé.

(6) Az a támogatásra jogosult, aki a mintasokaságba kiválasztásra került, köteles a támogatási időszak alatt, valamint az azt követő gazdálkodási év során a gazdasági, természetvédelmi, talajvédelmi és vízvédelmi hatások monitorozása érdekében

a) a gazdasága teljes területére vonatkozóan a hatásindikátor monitorozó rendszert üzemeltető részére adatokat rendelkezésre bocsátani, valamint

b) a hatásindikátor monitorozó rendszer működése érdekében meghatározott vizsgálatokban közreműködni gazdasága teljes területén.

(7) E kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban a támogatásra jogosultat költség nem terheli. A hatásindikátor monitorozó rendszer működésére és a (6) bekezdésben foglalt vizsgálatok elvégzésének költségeire a monitoringot végző részére az IH az EMVA Technikai Segítségnyújtás intézkedés keretéből nyújt fedezetet.

A támogatásra jogosult által vállalt kötelezettségekben bekövetkező változás általános szabályai

20. § (1) A támogatási időszak alatt:

a) a 7. § (6) bekezdése szerint beazonosított, a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület elhelyezkedése nem változhat;

b) az a) pont szerinti területen elhelyezkedő, azonos célprogramon belüli mezőgazdasági parcellák, illetve táblák határai a támogatási időszak alatt módosíthatók;

c) a mezőgazdasági parcellák, illetve táblák száma gazdasági évenként változhat.

(2) A célprogramok közötti váltás a támogatási időszak alatt nem lehetséges.

(3) A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjának 1. és 4. pontjaiban meghatározott célprogramok esetében a támogatási időszak alatt nincs lehetőség a szálas pillangós takarmánynövények termesztése és a vegyes szántóföldi növénytermesztés közötti váltásra.

(4) A célprogramba bevitt terület növelésére kizárólag kötelezettségátvállalás révén van lehetőség.

21. § *  (1) Ültetvény kivágása és újratelepítése kizárólag a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lehetséges. Amennyiben a 3. § (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontjában meghatározott célprogramoknál a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen az ültetvény kivágásra, majd újratelepítésre kerül, de az új telepítésű ültetvény után alacsonyabb támogatási összeg igényelhető, akkor az újratelepített területre a támogatási összeg meghatározásánál az új növényfaj szerinti hektáronkénti alacsonyabb támogatási mérték kerül figyelembevételre.

(2) Amennyiben az új telepítésű ültetvény után magasabb hektáronkénti támogatási összeg igényelhető, mint a kivágott növényfajra, úgy a támogatásra jogosult részére az újratelepített terület vonatkozásában a támogatási összeg meghatározásánál a területazonosítási kérelemre hozott határozat alapján támogatható növényfaj szerinti hektáronkénti támogatási mérték kerül figyelembevételre.

Kötelezettség megszüntetése egyéb jogcímekkel kapcsolatban

22. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet 27. cikk (11) bekezdésének megfelelően a támogatásra jogosult az agrár-környezetgazdálkodási célprogram keretében a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonhatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt erdősített terület agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága az erdőtelepítés megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de a támogatásra jogosultat támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Amennyiben a támogatásra jogosult az (1) bekezdés alapján a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonja, de az erdőtelepítést a következő gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az adott gazdálkodási évre vonatkozóan továbbra is jogosult az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra.

(4) Fás szárú energetikai célú ültetvény telepítésére, valamint ültetvény telepítése esetében az (1)–(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók, ide nem értve a 21. § (1) és (3) bekezdései szerinti ültetvény újratelepítést.

(5) *  A 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célprogramok esetén a támogatásra jogosult a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet (a továbbiakban: 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet) szerinti agrár-erdészeti intézkedésbe bevonhatja. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint az MTÉT területek agrár-erdészeti intézkedések alá való bevonása az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos hozzájárulása alapján történhet.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetén:

a) *  ha a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szántóföldi célprogram csoporton belüli támogatott terület kerül bevonásra, akkor

aa) *  a támogatásra jogosultnak a telepítés tényéről annak megkezdését követő 10 napon belül tájékoztatnia kell a Kincstárt, és

ab) a terület agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága a telepítés megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de a támogatásra jogosultat támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli;

b) amennyiben a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gyepgazdálkodási célprogram csoporton belüli terület kerül bevonásra, úgy a terület támogatásra való jogosultsága megmarad.

(7) Amennyiben a támogatásra jogosult a szántóföldi célprogram csoporton belüli támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet szerinti agrár-erdészeti intézkedésbe bevonja, de a fásítást, illetve a gyepesítést a következő gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, úgy az adott gazdálkodási évre vonatkozóan jogosult az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra.

(8) Amennyiben a támogatásra jogosult a támogatott területén az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet [a továbbiakban: 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet] 3. § (1) bekezdés a) pontjának aa)–ab) alpontjai szerinti sövénytelepítést vagy mezővédő fásítást, illetve a b) pontjának ba) alpontja szerinti füves mezsgye telepítést hajt végre, a beruházás területének agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága a beruházás megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, a támogatásra jogosultat támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(9) *  A támogatásra jogosult köteles meghatározni a (8) bekezdés szerinti beruházással érintett földterület nagyságát, köteles továbbá a beruházás következtében lecsökkent kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területet legalább 3 méter pontossággal beazonosító EOV koordinátákat a kifizetési kérelem benyújtási időszakának végéig elektronikus úton benyújtani.

(10) *  A (9) bekezdésben foglalt ismételt területazonosítás költségeit a támogatásra jogosult viseli, arra vonatkozóan a 29. § (5) bekezdése szerinti kifizetés nem igényelhető.

Kötelezettségátadásra vonatkozó szabályok

23. § (1) A támogatásra jogosult a választott célprogram keretében vállalt kötelezettségét kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházhatja át.

(2) Földhasználatra vonatkozó szerződés alapján történő földhasználat esetén, amennyiben a támogatás alapját képező terület tulajdonosának személyében változás történik, de a célprogramba bevitt területen továbbra is a földhasználó teljesíti a vállalt kötelezettségeket, a támogatás folyósítását a változás nem érinti.

(3) Kötelezettségátadás és jogutódlás esetén kötelezettséget átadni csak az átadni kívánt célprogram, valamint az intézkedés jogosultsági kritériumainak megfelelő földhasználónak lehet. A kötelezettség átvevőjének a célprogramba bevitt területei vonatkozásában meg kell felelnie a célprogramra vonatkozó jogosultsági feltételeknek.

(4) Kötelezettségátadás esetén a kötelezettség átadójának a célprogramban megmaradó területei vonatkozásában meg kell felelnie a célprogramra vonatkozó jogosultsági feltételeknek.

(5) A gazdálkodó szervezet nevében történt változás esetén a Tv. 29. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

(6) A gazdálkodó szervezet cégformájában történt változás esetén a 25. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a jogosultsági feltétek vizsgálatakor a támogatási kérelmek újrapontozására nem kerül sor.

24. § (1) Kötelezettségátadás és jogutódlás esetén kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnél kisebb területet átadni nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területhez kapcsolódó e rendelet szerinti jogosultságokat és kötelezettségeket egy földhasználónak kell átadni.

(3) A kötelezettségátadás és jogutódlás esetén célprogram váltásra nincs lehetőség és a kötelezettségátadás csak teljes gazdálkodási évre vonatkozhat.

(4) A kötelezettség átvállalása a támogatási időszak hátralévő időtartamára vonatkozik.

(5) Kötelezettségátadásra – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet szerinti esetek kivételével – a támogatási időszak első gazdálkodási évében nincs lehetőség.

(6) Egy adott területhez kapcsolódó kötelezettség – a jogutódlás és a vis maior esetek kivételével – egyszer adható át.

(7) *  Kötelezettségátadás és jogutódlás esetén a Kincstár és az átruházó közötti jogviszonyból származó valamennyi jog az átvevőt illeti meg, és valamennyi kötelezettség az átvevőt terheli.

25. § (1) *  A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet, továbbá a jogutódlás bejelentését a kötelezettség átvevőjének elektronikus úton kell benyújtani a Kincstárhoz. A kötelezettség átvevője által elektronikusan benyújtott kérelem egy kinyomtatott példányát a kötelezettséget átadó és a kötelezettséget átvállalni kívánó – jogutódlás bejelentésekor a támogatott ügyfél elhalálozása esete kivételével – együttes aláírásával ellátva kell benyújtani a kötelezettségátadást kérelmező lakhelye vagy székhelye szerint illetékes Kormányhivatalhoz. A támogatási időszak folyamán a kötelezettség átadására vonatkozó kérelem beadásának a határideje a következő:

a) a 2010/2011., azaz a második gazdálkodási év vonatkozásában: 2010. december 31.;

b) *  a 2011/2012., azaz a harmadik gazdálkodási év vonatkozásában: 2012. január 15.;

c) a 2012/2013., azaz a negyedik gazdálkodási év vonatkozásában: 2012. augusztus 31.;

d) a 2013/2014., azaz az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában: 2013. augusztus 31.

(2) A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetén a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet az 5. gazdálkodási évet követően évente augusztus 31-ig lehet benyújtani az azt követő gazdálkodási évekre vonatkozóan.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben több terület átadását is lehet kérelmezni, figyelemmel a 24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra.

(4) * 

(5) Az átadónak biztosítania kell az átvevő részére a kötelezettségnek a korábbi időszak alatti teljesítését igazoló dokumentumok mindkét fél által aláírt másolati példányát, így különösen a gazdálkodási napló másolati példányát, a földterület EOV koordinátákkal történt beazonosításának eredményeit, valamint ha célprogram előírásai megkövetelik, a tápanyag-gazdálkodási terv, a földhasználati terv másolati példányát és a talajvizsgálati eredményeket.

(6) A kötelezettség átvevője nem lehet olyan földhasználó, aki az intézkedésben támogatásra jogosult volt, de valamely adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a teljes támogatási időszakra vonatkozóan kizárásra került az átvállalni kívánt célprogramból vagy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésből.

(7) *  A kötelezettség átvevőjének az (1) bekezdés szerinti kérelemről hozott helyt adó vagy részben helyt adó határozat közlését követően az adott területre vonatkozóan az egységes kérelemmel együtt kifizetési kérelmet kell benyújtania a Kincstárhoz. Ha az (1) bekezdés szerinti kérelemről hozott helyt adó vagy részben helyt adó határozat közlése adott év április 15-ig nem történik meg, a kifizetési kérelmet a kötelezettség átadására vonatkozó kérelemben foglalt területadatoknak megfelelően kell kitölteni és benyújtani.

(8) *  Amennyiben nem állapíthatóak meg egyértelműen az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelem esetén a kötelezettségátadás feltételei, úgy a Kincstár személyes egyeztetést kezdeményezhet.

(9) *  A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a benyújtást követő 60 napon belül a kötelezettség átadója és átvevője is visszavonhatja. A benyújtást követő 60 napon túl a kérelmet a kötelezettség átadója és átvevője kizárólag együttesen vonhatja vissza a kérelemről döntő határozat véglegessé válásáig.

(10) *  Az (1) bekezdéstől eltérően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás igénybe vétele esetén a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelem benyújtásának határideje a következő:

a) a második gazdálkodási év vonatkozásában 2011. október 31-ig;

b) a harmadik gazdálkodási év vonatkozásában 2012. június 9-ig;

c) a negyedik gazdálkodási év vonatkozásában 2013. június 9-ig;

d) az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában 2014. június 9-ig.

A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpont 1. pontjában szereplő környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetén a kérelmet az ötödik gazdálkodási évet követően évente június 9-ig lehet benyújtani az azt követő gazdálkodási évre vonatkozóan.

A kötelezettségvállalás területére vonatkozó visszavonás szabályai

26. § *  (1) *  A támogatási időszak alatt a támogatásra jogosult a Kincstár központi szerve által rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon kérelmezheti

a) a teljes kérelem visszavonását,

b) a teljes célprogram visszavonását, valamint

c) egy adott célprogramba bevitt földterület részleges visszavonását.

(2) Az (1) bekezdés alapján visszavont területre kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, továbbá a visszavonással érintett terület támogatási jogosultsága megszűnik. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése az adott gazdálkodási év támogatási összegéből történő levonással is teljesíthető.

(3) *  Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a visszavont földterület

a) a vis maior esetek;

b) a 22. § (8) bekezdése alapján megszűnő kötelezettségek;

c) az 57. § (5) bekezdése alapján megszűnő kötelezettségek

kivételével csak teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület lehet.

(4) *  A teljes kérelem visszavonás, a teljes célprogram visszavonás, valamint a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonás iránti kérelmet – a támogatott ügyfél elhalálozása esete kivételével – elektronikus úton kell benyújtani a Kincstárhoz. A támogatott elhalálozása esetén a teljes kérelem visszavonás, a teljes célprogram visszavonás, valamint a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonás iránti kérelmet postai úton, a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a támogatásra jogosult székhelye vagy lakhelye szerint illetékes Kormányhivatalhoz. A támogatási időszak folyamán – jogutódlás esete kivételével – a visszavonásra vonatkozó kérelem beadási határidők az alábbiak:

a) a 2010/2011., azaz a második gazdálkodási év vonatkozásában: 2010. december 31.;

b) a 2011/2012., azaz a harmadik gazdálkodási év vonatkozásában: 2011. december 31.;

c) a 2012/2013., azaz a negyedik gazdálkodási év vonatkozásában: 2012. december 31.;

d) a 2013/2014., azaz az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában: 2013. december 31.

(5) A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 1. pontjában szereplő környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetén a visszavonásra vonatkozó kérelmet az 5. gazdálkodási évet követően évente december 31-ig lehet benyújtani.

(6) *  A (4) és (5) bekezdéstől eltérően, bejelentett vis maior esemény bekövetkezésekor a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonása iránti kérelmet az adott gazdálkodási évre vonatkozóan az adott évre vonatkozó egységes kérelem benyújtási időszak végéig kell elektronikusan benyújtani a Kincstárhoz.

(7) Ha a támogatásra jogosult az (1) bekezdés szerinti visszavonás iránti kérelmet a helyszíni ellenőrzésről történő értesítés napján, ennek hiányában a helyszíni ellenőrzés első napján, vagy ezt követően nyújtotta be, akkor a visszavonás iránti kérelem csak a következő gazdálkodási évre vonatkozóan fogadható el.

(8) *  Ha a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonása után maradó terület nem éri el a jogosultsági feltételként szereplő minimális területnagyságot, a fennmaradó terület a célprogramból kizárásra kerül és vis maior esetek kivételével a területre vonatkozóan igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(9) *  Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem alapján a Kincstár a területazonosítási kérelemre hozott határozatot módosítja.

27. § *  (1) *  Ha a támogatásra jogosult a támogatási jogosultsággal érintett ültetvényét kivágja, a kivágás tényét a kivágás befejezésétől számított 10 napon belül a Kincstár honlapján közzétett nyomtatványon be kell jelentenie a Kincstárnak.

(2) *  Ha a kivágás anélkül történt, hogy a támogatásra jogosult a kivágott, támogatási jogosultsággal érintett ültetvényét újra kívánná telepíteni, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg, a 26. § (1) bekezdésben meghatározott, a kivágott terület nagyságához igazodó visszavonási kérelmet kell benyújtania a Kincstárnak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott visszavonási kérelem benyújtásának elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a kivágás az újratelepítés szándékával történt, és a támogatásra jogosult az újratelepítést a kivágás befejezésétől számított 12 hónapon belül elvégzi.

(4) *  A támogatásra jogosultnak az újratelepítés befejezését a megvalósulást követő 10 napon belül, a Kincstár honlapján közzétett nyomtatványon az újratelepített növényfaj megnevezésével együtt be kell jelentenie a Kincstárnak.

(5) A támogatásra jogosult kizárólag a (4) bekezdésben meghatározott bejelentés megtétele után nyújthat be olyan kifizetési kérelmet, amelyben az újratelepített, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lévő ültetvény alapján a támogatási összeg kifizetését igényli.

28. § *  (1) *  Amennyiben a helyszíni ellenőrzés vagy az adategyeztetés során megállapításra kerül, hogy a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület mérete csökkentésre szorul, a Kincstár hivatalból részleges kizárási eljárást indít.

(2) *  Részleges kizárás esetén a Kincstár meghatározza a kizárt földterületet, valamint a kizárás következtében lecsökkent földterületet beazonosító EOV koordinátákat legalább 3 méter pontossággal.

(3) Részleges kizárást kell alkalmazni abban az esetben is, ha az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeletben (a továbbiakban: 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet) foglalt vis maior esetek miatt a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részét érintően az 57. § (4) bekezdése szerinti területcsökkentésre kerül sor.

(4) A (3) bekezdés alapján induló területcsökkentéseknél a kizárás következtében lecsökkent földterületet legalább 3 méter pontossággal beazonosító EOV koordinátákat az ügyfélnek kell kimérnie és elektronikus úton benyújtania.

(5) *  A kimérés 29. § (5) bekezdésének a) és b) pontja alapján meghatározott költségét a (2) bekezdés szerinti esetben a támogatásra jogosult, a (3) bekezdés szerinti esetben a Kincstár viseli.

(6) A támogatásra jogosult részére a területkimérés (5) bekezdés szerinti költsége a (3) bekezdés szerinti esetben a részleges kizárást követő gazdálkodási évre vonatkozó kifizetéssel egyidejűleg kerül kifizetésre.

(7) Az (1)–(2) bekezdések alapján kizárt területre kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, továbbá a kizárással érintett terület támogatási jogosultsága megszűnik. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése az adott gazdálkodási év támogatási összegéből történő levonással is teljesíthető.

A kifizetések mértéke és meghatározásának előírásai

29. § (1) A támogatás a minimumkövetelményeken túlmutató, célprogramonkénti kötelezettségvállalásokból eredő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésére szolgál.

(2) A célprogramok támogatási összegeinek évenkénti mértékét célprogramonként a II. fejezet, valamint a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) *  A 3. § (1) bekezdés a) pontjának aa)–ac) alpontjaiban meghatározott célprogramok vonatkozásában a 12. számú melléklet szerinti kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett ritka szántóföldi növényfajták, illetve a 13. számú melléklet szerinti zöldségfajták termesztése esetén az érintett mezőgazdasági parcellák vonatkozásában az adott évben a II. fejezet szerinti kiemelt támogatási összegre jogosult a támogatásra jogosult, amennyiben számára a NÉBIH igazolja, hogy az adott növényfajta a 12. vagy 13. számú melléklet szerinti növény.

(4) *  A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célprogramok esetén, amennyiben a támogatásra jogosult Natura 2000 gyepterület vonatkozásában kompenzációs támogatás igénybe vételére jogosult, úgy az adott Natura 2000 gyepterületre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási támogatás összege a II. fejezet szerint csökkentésre kerül.

(5) A támogatásra jogosult részére az első éves kifizetéssel egyidejűleg kerül kifizetésre a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület EOV koordinátákkal történő beazonosításának költsége, amely:

a) minden támogatásra jogosult esetében 20 eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá

b) a területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban jóváhagyott területek után hektáronként 2 eurónak megfelelő forintösszeg.

30. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, illetve a 3. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott célprogramok vonatkozásában az átállási időszak:

a) szántóföldi célprogramok esetében legfeljebb 2 egymást követő gazdálkodási év,

b) ültetvény célprogramok esetében legfeljebb 3 egymást követő gazdálkodási év.

(2) Az átállási időszak kezdete Magyarországon elismert, a 834/2007/EK rendelet szerinti ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet (a továbbiakban: ökológiai ellenőrző szervezet) igazolása alapján kerül meghatározásra.

(3) Az átállási időszak meghosszabbítása nem lehetséges.

(4) Amennyiben a támogatásra jogosult a támogatással érintett földterületre vonatkozóan átállási időszak lerövidítése iránti kérelmet nyújtott be az illetékes ökológiai ellenőrző szervhez és azt az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyta, úgy az (1) bekezdésben szereplő célprogramok vonatkozásában a támogatási összegek az adott földterület ökológiai státuszváltozása kezdetének gazdálkodási évétől módosulnak.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti kérelem a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részére vonatkozik, úgy a támogatási összegek számításánál a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területet ökológiai gazdálkodásra átállt területként kell figyelembe venni.

(6) *  A miniszter tájékoztatja a Kincstárt

a) *  az átállási idő lerövidítése iránti kérelem jóváhagyásától számított 8 napon belül az engedély kedvezményezettjének azonosítására és a földterület azonosítására szolgáló adatokról, valamint az engedélyben foglalt földterület ökológiai státusza megváltozásának kezdő időpontjáról,

b) a támogatásra jogosult ökológiai ellenőrzési rendszerből történő kizárásáról.

A támogatási kérelem benyújtása

31. § * 

A támogatási kérelem elbírálása

32. § (1) *  A támogatási kérelmeket a Kincstár a jogosultsági feltételek vizsgálatát követően a Tv. 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rangsor állításával bírálja el a 3. számú mellékletben meghatározott pontrendszer alapján.

(2) A támogatási kérelmek országos rangsorának összeállítása a 3. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott célprogramokon belül külön-külön történik.

(3) A támogatási kérelmek bírálata során a 3. számú melléklet szerint többletpont kerül beszámításra azon földhasználók részére, akik az NVT AKG intézkedés első négy gazdálkodási évében kifizetési kérelmet nyújtottak be, amelyekre helyt adó, illetve részben helyt adó határozattal rendelkeznek, és az e rendelet szerinti támogatási kérelmet az NVT AKG intézkedés megegyező célprogram csoportján belül nyújtják be.

(4) Amennyiben az NVT AKG intézkedés keretén belül kötelezettségátadásra vagy jogutódlásra került sor, úgy a 3. számú melléklet szerint többletpont abban az esetben adható a kötelezettség átvevőjének vagy a jogutódnak, ha a kötelezettségátadást vagy jogutódlást követően a negyedik gazdálkodási évig minden évben nyújtott be kifizetési kérelmet, melyekre helyt adó, illetve részben helyt adó határozattal rendelkezik és az e rendelet szerinti támogatási kérelmet az NVT AKG intézkedés megegyező célprogram csoportján belül nyújtja be.

(5) A (3)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, d) pont dc) alpontja szerinti célprogramokra támogatási kérelmet benyújtó kérelmezők esetében a többletpont akkor kerül beszámításra, ha az NVT AKG intézkedés első négy gazdálkodási évében szántóföldi, illetve gyepgazdálkodási célprogram csoporton belül kifizetési kérelmet nyújtottak be, amelyekre helyt adó, illetve részben helyt adó határozattal rendelkeznek.

(6) A (3)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti célprogramra támogatási kérelmet benyújtó kérelmezők esetében a többletpont akkor kerül beszámításra, ha az NVT AKG intézkedés első négy gazdálkodási évében gyepgazdálkodási célprogram csoporton belül kifizetési kérelmet nyújtottak be, amelyekre helyt adó, illetve részben helyt adó határozattal rendelkeznek.

(7) Azok a kérelmezők, akik az NVT AKG intézkedés megfelelő célprogram csoportján belül teljes célprogram visszavonást kértek, vagy a célprogram keretében vállalt kötelezettséget teljes mértékben átruházták, vagy kizárásra kerültek az adott célprogramból, nem jogosultak a többletpontra.

33. § (1) A 4. számú melléklet szerinti felsőfokú agrárvégzettség után járó többletpont természetes személyeknek és gazdasági társaságoknak kerül beszámításra. Ez utóbbi esetben a többletpont a társaság vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának vagy tagjának a hivatkozott melléklet szerinti felsőfokú agrárvégzettsége alapján adható. Családi gazdaságok esetében a felsőfokú agrárvégzettség után járó többletpont akkor kerül beszámításra, ha a családi gazdaság vezetője vagy a családi gazdaság tagja rendelkezik a szakirányú végzettséggel.

(2) *  A középfokú agrárvégzettségért járó többletpont a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 5/a. számú mellékletében meghatározott végzettséggel rendelkező természetes személyeknek és gazdasági társaságoknak adható. Ez utóbbi esetben a többletpont a társaság vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának vagy tagjának a hivatkozott melléklet szerinti középfokú agrárvégzettsége alapján adható. Családi gazdaságok esetében a középfokú agrárvégzettségért járó többletpont akkor kerül beszámításra, ha a családi gazdaság vezetője vagy a családi gazdaság tagja rendelkezik a szakirányú végzettséggel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti többletpont beszámítása esetén a középfokú agrárvégzettségért többletpont nem adható.

(4) *  Szaktanácsadási szolgáltatói szerződéssel rendelkező kérelmezők esetében akkor adható többletpont, ha a kérelmező a szaktanácsadási szolgáltatói szerződést a támogatási kérelem benyújtásának évében kötötte

a) a Szaktanácsadói Névjegyzékről szóló 95/1999. (XI. 5.) FVM rendelet szerinti névjegyzékben szereplő szaktanácsadóval, vagy

b) a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet szerinti szakértői engedéllyel rendelkező szakértővel, vagy

c) a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet alapján nyilvántartásba vett Területi Szaktanácsadási Központtal.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti többletpont abban az esetben is adható, ha a kérelmező olyan szaktanácsadó, aki szerepel a (4) bekezdés valamely pontjában hivatkozott szaktanácsadói névjegyzékben, vagy rendelkezik szakértői engedéllyel.

(6) A fiatal gazdálkodónak járó többletpont az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 30. pontja szerinti termelőnek adható.

(7) *  Azon felsőfokú agrárvégzettségek esetében, amelyek nem szerepelnek a 4. számú mellékletben, de az azoknak megfeleltethető középfokú végzettség szerepel a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 5/a. számú mellékletében, a középfokú agrárvégzettségért járó többletpont kerül beszámításra.

34. § (1) A szántóföldi célprogram csoportok esetében az állatállományért járó többletpont abban az esetben adható, ha a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartások alapján a kérelmező legalább 0,2 állategység/hektár, a kérelmező tenyészetébe bejelentett állattal rendelkezik. Az állategység meghatározása során a hektárra vonatkozó adat a kérelmező által a szántóföldi és a gyepgazdálkodási célprogram csoportba bevinni kívánt földterület nagyságának összegzésével történik.

(2) *  A tenyésztőszervezeti tagságért járó többletpont beszámításához a kérelmezőnek az adott célprogram keretén belül legeltethető állatfaj tenyésztő szervezete által 2009. április 15. és július 25. között kiállított igazolást kell benyújtania.

(3) A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet 1–2. számú mellékletei szerinti őshonos állatállományért többletpont abban az esetben adható, ha a célprogram keretén belül legeltethető, a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a kérelmező tenyészetébe bejelentett állatállomány állategységben számított legalább 20%-a megfelel ennek a feltételnek.

(4) *  A 834/2007/EK rendelet szerinti ökológiai gazdálkodás feltételeinek megfelelően tartott állatállományért többletpont abban az esetben adható, ha a célprogram keretén belül legeltethető, a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a kérelmező tenyészetébe bejelentett állatállomány állategységben számított legalább 20%-ának megfelelő állatra vonatkozóan a kérelmező benyújtja az ökológiai ellenőrző szervezet által 2009. április 15. és július 25. között kiállított, az állatok darabszámát faj és korcsoportonkénti bontásban feltüntető igazolást.

(5) A 3. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti célprogram esetében a nádra vonatkozó hosszú távú értékesítési szerződés meglétéért járó többletpont beszámításához a kérelmezőnek be kell nyújtani a legalább 2012. december 31-ig érvényes szerződés másolatát.

(6) *  Az (1), (3) és (4) bekezdés esetén a pontozás a támogatási kérelem benyújtási időszak utolsó napján a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a kérelmező tenyészetébe bejelentett állatállományon alapul.

35. § (1) Egy adott célprogramba bevitt földterület arányáért járó többletpont az alapján kerül meghatározásra, hogy a teljes gazdaság célprogrammal azonos hasznosítási irányú területének mekkora része kerül bevonásra. Amennyiben az azonos hasznosítási irányú földterület több különböző célprogramba kerül bevonásra, a többletpont valamennyi célprogram esetében beszámításra kerül.

(2) *  A teljes gazdaság célprogrammal azonos hasznosítási irányú területe a 2009. évi, az egységes kérelemről szóló rendelet szerinti egységes kérelemben az adott hasznosítási irányra bejelentett terület.

(3) Amennyiben az egységes kérelemben adott hasznosítási irányra bejelentett terület kisebb, mint az adott célprogramba bevinni kívánt terület, úgy a maximális többletpont kerül beszámításra.

(4) A Natura 2000, nitrát-érzékenység, sérülékeny vízbázisú védőterület, kedvezőtlen adottságú terület, MTÉT zóna, VTT térszint területi szempontok szerinti többletpont az alapján adható, hogy a 45. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés eredménye alapján az adott célprogramba bevitt földterület mekkora része esik a hivatkozott területi szempont szerinti kategóriába.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti esetben a többletpontot egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.

36. § (1) A hátrányos helyzetű terület szerinti többletpont azon kérelmező számára adható, akinek a lakhelye vagy székhelye a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 14. pontja szerinti területen van.

(2) Amennyiben egy fizikai blokknak a célprogram szerint támogatható területére benyújtott támogatási kérelmekben szereplő igénylések által lefedett terület összesen nagyobb, mint a fizikai blokknak a célprogram szerint támogatható mérete, akkor túligénylés állapítható meg.

(3) *  Túligénylés esetén a Kincstár értesíti az érintett kérelmezőket és egyúttal felszólítja őket a kérelemben megadott adatok helyesbítésére.

(4) Az értesítésben meg kell jelölni a túligényléssel érintett területre támogatási kérelmet benyújtó kérelmezőket, és a kérelmében foglaltaknak megfelelően a túligényléssel érintett területre vonatkozó adatokat.

(5) *  A (3) bekezdés alapján a kérelmezők kötelesek az értesítésben meghatározott időtartamon belül írásos választ adni a Kincstár részére.

(6) Amennyiben a (4)–(5) bekezdésekben foglalt eljárást követően a túligénylés továbbra is fennáll, akkor a kérelmezett, túligényléssel érintett terület a túligénylés mértékéig a kérelmezett terület arányában kerül csökkentésre.

(7) Amennyiben valamelyik kérelmező nem nyújtja be az (5) bekezdés szerinti választ, úgy a (6) bekezdésben foglaltakat a választ be nem nyújtó kérelmezőkre kell alkalmazni. Ha az így megvalósított területcsökkentést követően a túligénylés továbbra is fennáll, akkor a csökkentés a kérelmezett terület arányában a többi kérelmező esetén is alkalmazásra kerül.

(8) *  Túligénylés esetén a Kincstár a tényállás tisztázására helyszíni szemlét rendelhet el.

A forráskeret meghatározására és elosztására vonatkozó szabályok

37. § (1) A rendelkezésre álló forráskeret és a támogatandó terület célprogram csoportonként az 5. számú melléklet A.) pontja szerinti százalékos arány alapján kerül meghatározásra, figyelemmel az 5. számú melléklet B.) pontja szerinti horizontális és zonális célprogramokra jutó forrásokra és területmegoszlásra is. Az IH a célprogram csoportonként meghatározott forráskeret módosításáról dönthet.

(2) A támogatási kérelmek közötti rangsor megállapítása célprogramonként történik.

(3) A célprogram csoportonként rendelkezésre álló forráskeret nem teljes kihasználása esetén a fennmaradó forrás célprogram csoportok közötti átcsoportosításának módját az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján közleményben teszi közzé.

(4) Az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának ce) alpontja alapján közleményben teszi közzé célprogramonként azt a minimális pontszámot, amelytől támogatás nyújtható.

(5) *  A Kincstár az előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó, a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban a támogatásra jogosult vonatkozásában meghatározza a fizikai blokkonként és célprogramonként előzetesen jóváhagyott területek méretét.

38. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjaiban meghatározott célprogramok vonatkozásában a jogosultsági feltételeknek megfelelő támogatási kérelmek közötti rangsor felállításához szükséges forrásigény meghatározása az egyéb szántóföldi növények után járó hektáronkénti támogatási összeg alapján történik.

(2) A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjának 1. és 4. pontjai szerinti célprogramok esetében a jogosultsági feltételeknek megfelelő támogatási kérelmek közötti rangsor felállításához szükséges forrásigény meghatározása a vegyes szántóföldi növénytermesztés után járó hektáronkénti támogatási összeg alapján történik.

(3) A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjának 2. és 3. pontjaiban, valamint ae) alpontjában meghatározott célprogramok vonatkozásában a jogosultsági feltételeknek megfelelő támogatási kérelmek közötti rangsor felállításához szükséges forrásigény meghatározása a célprogramba bevinni kívánt terület után járó hektáronkénti támogatási összeg alapján történik.

(4) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célprogramok vonatkozásában a jogosultsági feltételeknek megfelelő támogatási kérelmek közötti rangsor felállításához szükséges forrásigény meghatározása célprogramonként átlagos hektáronkénti támogatási összeg alapján történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti célprogramonkénti átlagos hektáronkénti támogatási összeg:

a) extenzív gyepgazdálkodási célprogram esetében 97 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram esetében 105 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

c) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok:

1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram esetében 143 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg,

2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram esetében 128 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

d) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai:

1. környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében 271 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg,

2. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében 290 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

(6) A 3. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott célprogramok vonatkozásában a jogosultsági feltételeknek megfelelő támogatási kérelmek közötti rangsor felállításához szükséges forrásigény meghatározása a célprogramba bevinni kívánt terület után járó hektáronkénti támogatási összeg alapján történik.

A területazonosítási kérelem benyújtása

39. § (1) *  A kérelmezőnek – a támogatási kérelemre hozott jogerős elutasító határozattal vagy jogerős, eljárást megszüntető végzéssel rendelkező kérelmező kivételével – az első kifizetési kérelmet megelőzően, elektronikus úton területazonosítási kérelmet kell benyújtania a Kincstár részére. A 2011. évben csak az a kérelmező nyújthat be területazonosítási kérelmet, aki a 2010. évben azt nem nyújtotta be, vagy akinek területazonosítási kérelme elutasításra került vagy azt visszavonta. A területazonosítási kérelemben meg kell jelölni:

a) a jogerős, előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó, támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkező előzetesen támogatásra jogosultnak a támogatási határozattal előzetesen jóváhagyott területeket magába foglaló kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy területek legalább 3 méter pontossággal megadott EOV koordinátáit,

b) a nem jogerős támogatási határozattal rendelkező kérelmezőnek legfeljebb a támogatási kérelmében fizikai blokkonként igényelt nagyságú területre vonatkozóan a terület vagy területek legalább 3 méter pontossággal megadott EOV koordinátáit.

(2) *  A területazonosítási kérelemben az EOV koordináták megadása akkor is kötelező, ha a támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal előzetesen jóváhagyott terület egybeesik a fizikai blokk támogatható területével.

(3) *  A Kincstár felszólíthatja a területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfelet a területmérési jegyzőkönyv másolati példányának benyújtására. Ebben az esetben a területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfél és a mérést végző által aláírt eredeti jegyzőkönyv másolati példányát az értesítésben meghatározott időtartamon belül kell benyújtani a Kincstárhoz.

(4) *  A 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, valamint a 3. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott célprogramok esetében az (1) bekezdés szerinti kérelem részeként írott formában a Kincstárhoz be kell nyújtani az ökológiai ellenőrző szervezet által kiállított igazolást arról, hogy

a) az (1) bekezdés a) pontja alapján benyújtott területazonosítási kérelem esetén az előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban szereplő területek, vagy

b) az (1) bekezdés b) pontja alapján benyújtott területazonosítási kérelem esetén a támogatási kérelmében igényelt területek

ökológiai gazdálkodásra történő átállási időpontja naptári nap szerint mikor kezdődött, mekkora ezen területek nagysága, valamint, hogy a szerződéskötésre 2009. szeptember 1-jéig sor került-e.

(5) *  A támogatásra jogosultnak rendelkeznie kell a mérések pontosságát alátámasztó, a területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfél és a mérést végző által aláírt mérési jegyzőkönyv eredeti példányával.

(6) A támogatási kérelem és a területazonosítási kérelem nem foglalja magában a kifizetési kérelmet.

(7) A véglegesen jóváhagyott területeket tartalmazó területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban jóváhagyott területek képezik a támogatási időszakban a kötelezettségvállalás tárgyát fizikai blokkonként és célprogramonként.

(8) *  A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpont 1. és 4. pontjában szereplő célprogramok esetében a területazonosítási kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező az évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztését vagy a vegyes szántóföldi növénytermesztést választja-e a célprogramban.

(9) A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 2. pontja szerint természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező a második gazdasági évtől kezdődően a 69. § vagy a 70. § szerinti célprogramok előírásait kívánja-e betartani.

(10) *  A területazonosítási kérelem benyújtása során a kérelmező köteles nyilatkozni a 19. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatokról.

(11) A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 13. § (2) bekezdésétől eltérően a területazonosítási kérelemhez nem kell mellékelni a blokktérképet.

40. § (1) *  A területazonosítási kérelemben adott célprogramra bejelentett területméret fizikai blokkonként nem haladhatja meg

a) a 39. § (1) bekezdés a) pontja alapján területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfelek esetében az előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban jóváhagyott területméretet, vagy

b) a 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfelek esetében a támogatási kérelmében fizikai blokkonként igényelt területméretet.

(2) *  Ha az (1) bekezdésben foglaltak ellenére a területazonosítási kérelemben adott célprogramra bejelentett területméret fizikai blokkonként nagyobb, mint

a) a 39. § (1) bekezdés a) pontja alapján területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfelek esetében az előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban jóváhagyott területméret, vagy

b) 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfelek esetében a támogatási kérelmében fizikai blokkonként igényelt területméret,

a két területnagyság közötti különbözetként jelentkező kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület részei nem jogosultak támogatásra.

(3) *  Ha a területazonosítási kérelemben adott célprogramra bejelentett területméret fizikai blokkonként kisebb, mint

a) a 39. § (1) bekezdés a) pontja alapján területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfelek esetében az előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban jóváhagyott területméret, vagy

b) 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfelek esetében a támogatási kérelmében fizikai blokkonként igényelt területméret,

a 39. § (7) bekezdése szerinti határozatban a területazonosítási kérelemben bejelentett területméret kerül elfogadásra.

(4) *  Ha a területazonosítási kérelemben adott célprogram vonatkozásában bejelentett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek között átfedés van, a Kincstár értesíti a területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfeleket és egyúttal felszólítja őket a kérelemben megadott adatok helyesbítésére.

(5) Az értesítésben meg kell jelölni az átfedő kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területekre területazonosítási kérelmet benyújtó támogatásra jogosultakat, és a kérelemben foglaltaknak megfelelően a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területekre vonatkozó adatokat.

(6) *  A (4) bekezdés alapján a területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfelek kötelesek az értesítésben meghatározott időtartamon belül elektronikus úton megadni a helyesbített adatokat a Kincstár részére. A helyesbítést a korábban megadott EOV koordináták között kell megtenni.

(7) Ha a (4) bekezdés alapján megállapított átfedés a (6) bekezdésben foglalt helyesbítéseket követően továbbra is fennáll, az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek átfedő részei jogosulatlan területnek minősülnek.

(8) *  Ha valamelyik területazonosítási kérelmet benyújtó ügyfél nem nyújtja be a (6) bekezdés szerinti határidőn belül a helyesbített adatokat, úgy az átfedő terület az általa kérelmezett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában jogosulatlan területnek minősül.

(9) *  Átfedés esetén a Kincstár a tényállás tisztázására helyszíni szemlét rendelhet el.

A területek beazonosítása

41. § (1) A 39. § (1) bekezdés szerinti földterületek beazonosításának alapjául szolgáló sarokpontok közül legalább egyet a terepen a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól láthatóan meg kell jelölni. A sarokpont megjelölését tájba illeszkedő módon, természetes anyag felhasználásával kell elvégezni.

(2) Szántóföldi célprogram csoportok esetében a szántóföldi zöldségnövénnyel és egyéb szántóföldi növénnyel borított egybefüggő területeket a táblaforgó beszámításával, egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

(3) A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjának 1. és 4. pontjaiban meghatározott célprogramok esetében az évelő szálas pillangós takarmánynövénnyel és a vegyes szántóföldi növénnyel borított területeket külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

(4) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyepgazdálkodási célprogram csoportok esetében a kaszálót és a legelőt egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. A területen lévő fák, facsoportok abban az esetben szolgálhatnak a támogatás alapjául, ha az azok alatti gyepterületet legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítják. Az állatok által használt állandó terelő, illetve felhajtó utak nem számíthatók bele a támogatható területbe.

(5) A 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és c) pont cb) alpontja szerinti ökológiai gazdálkodási célprogramok esetében a különböző ökológiai státuszú területeket külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

(6) A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ültetvényekre vonatkozó célprogram csoport esetében a 11. számú melléklet szerinti ültetvénycsoportokat külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

(7) A 3. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti nádgazdálkodás célprogram esetén a földhasználati nyilvántartás alapján nádas művelési ágú, legalább 80%-ban kétéves náddal borított területet kell kimérni.

(8) A földterület beazonosításának útmutatóját szántó, gyep és ültetvény célprogram csoportok esetében a 14. számú melléklet tartalmazza.

(9) A földterület beazonosítása a kérelmező saját felelősségére a 37. § (5) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedését megelőzően is elvégezhető.

Kifizetési kérelem benyújtása

42. § *  (1) Kifizetési kérelmet az nyújthat be, aki a 39. § (1) bekezdése alapján területazonosítási kérelmet nyújtott be.

(2) *  A kifizetési kérelmet a támogatott területekre kell benyújtani. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vonatkozóan az igényelt vagy az ellenőrzéseket követően megállapított terület kisebb, mint a támogatott terület, akkor a kifizetés a támogatásra jogosultság mértéke és a támogatott terület arányában kerül teljesítésre.

(3) *  A kifizetési kérelmet 2010-től évente az egységes kérelemről szóló rendelet szerinti egységes kérelem részeként az annak benyújtására meghatározott határidőben kell elektronikusan benyújtani.

(4) A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában, valamint a 3. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célprogramok esetén a gyeptelepítésekhez, a vizes élőhely kialakításához nyújtott támogatás abban az esetben állapítható meg, ha az adott földterület gyep, legelő vagy rét művelési ágba történő átvezetését a támogatásra jogosult az ingatlanügyi hatóságnak a földterület elhelyezkedése szerint illetékes szervénél kezdeményezi, és

a) a gyeptelepítés, a vizes élőhely megvalósítását követő első kifizetési kérelemhez mellékeli a művelési ág változásának átvezetésére irányuló kérelem földhivatalhoz történő benyújtásáról kiállított igazolás másolatát, amely igazolja, hogy a művelési ág változását a földhivatalhoz bejelentették vagy

b) *  a gyeptelepítés, a vizes élőhely megvalósítását követő első kifizetési kérelemhez mellékeli a művelési ág változásának átvezetéséről rendelkező, az ingatlanügyi hatóság által hozott határozatot vagy – a határozatnak a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak lezárulását követő közlése esetén a közléstől számított 8 napon belül – annak másolati példányát a Kincstárhoz benyújtja.

(5) A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott célprogramok esetén a gyeptelepítésekhez nyújtott támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a támogatásra jogosult a második gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelemhez mellékeli a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 4. számú mellékletének 4–21. pontjára vonatkozóan elkészített gyeptelepítési terv másolatát.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a támogatás a gyeptelepítési terv másolatának beküldése nélkül is megállapítható

a) a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 1. pontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében akkor, ha a támogatásra jogosult az adott földterületre a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítési célprogram vonatkozásában, vagy a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet szerinti agrár-erdészeti intézkedés vonatkozásában helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik;

b) a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 2. pontja szerinti természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében akkor, ha a támogatásra jogosult az adott földterületre a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti természetvédelmi célú gyeptelepítési célprogram vonatkozásában helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik.

(7) Az egyes célprogramokban támogatásra jogosult a 9. számú mellékletben felsorolt növényfajok és növényfajták hasznosítási kódját az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cf) alpontja alapján minden évben április 1-jéig közleményben teszi közzé.

43. § (1) A kifizetési kérelemben feltüntetett adatok módosítására a kérelmezőnek a 42. § (3) bekezdés szerinti határidő lejárta után legfeljebb 25 nap áll rendelkezésére.

(2) A kifizetési kérelem pontosítására a gazdálkodási év végéig, illetve helyszíni ellenőrzés esetén az erről szóló értesítésig elektronikus úton van lehetőség.

(3) A kifizetési kérelemben szereplő nem megfelelő fizikai blokkazonosító, célprogram azonosító, hasznosítási kód vagy területméret adatok nem képezik hiánypótlás tárgyát.

(4) A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 13. § (2) bekezdésétől eltérően a kifizetési kérelemhez nem kell mellékelni a blokktérképet.

(5) * 

(6) *  A kifizetési kérelemhez ritka növényfajták termesztése esetén mellékelni kell a ritka növényfajtáról a 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kiállított dokumentumot.

A támogatás folyósítása

44. § (1) Az adott évi támogatási részlet a jogcímre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések, a keresztellenőrzések és a helyszíni ellenőrzések lefolytatása után egy részletben kerül kifizetésre.

(2) *  A Kincstár a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival összeveti, és túligénylés esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztázására szólítja fel.

(3) *  Adott területre vonatkozóan ugyanazon kérelmező jogosult az egységes kérelemről szóló rendelet szerinti egységes kérelem keretén belül igényelhető területalapú, így az agrár-környezetgazdálkodási, a kedvezőtlen adottságú területek, valamint a Natura 2000 támogatások igénybevételére. A Kincstár a kifizetési kérelem adatait a fenti területalapú támogatások adatbázisával összeveti, és ha ugyanazon terület vonatkozásában a kérelmezők személye nem azonos, úgy a támogatásra jogosultat egyszeri alkalommal a jogszerű földhasználat tisztázására szólítja fel.

(4) *  A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 1. pontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítés támogatás kifizetésének feltétele, hogy a támogatásra jogosult az adott földterületre:

a) a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet szerinti agrár-erdészeti intézkedés vonatkozásában helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezzen, vagy

b) a gyeptelepítést a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 10. §-ában foglaltaknak megfelelően hajtsa végre.

(5) *  A 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 2. pontja szerinti természetvédelmi célú gyeptelepítés támogatás kifizetésének feltétele, hogy a támogatásra jogosult a gyeptelepítést a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 11. §-ában foglaltaknak megfelelően hajtsa végre.

(6) Amennyiben a támogatásra jogosult a (4)–(5) bekezdés szerinti gyeptelepítést nem valósítja meg a 33/2008. (III. 27.) FVM rendeletben vagy a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendeletben meghatározott határidőn belül, illetve az adott intézkedésre vonatkozóan nem nyújt be kifizetési kérelmet, úgy a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 1., illetve 2. pontja szerinti támogatás igénybevételére vonatkozó támogatási jogosultsága megszűnik.

(7) Amennyiben a támogatásra jogosult az adott gazdálkodási évben nem nyújt be kifizetési kérelmet, úgy arra a gazdálkodási évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban adott gazdálkodási évben is fennállnak.

(8) *  A (7) bekezdésben foglalt esetben a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a kötelezettségek betartását.

Ellenőrzés

45. § (1) *  Az évente történő ellenőrzéseket

a) *  a jogosultsági feltételek és az agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségvállalások teljesítésének vonatkozásában a Kincstár végzi, amelybe külön megállapodás alapján állami szerveket bevon;

b) a 11. § (4) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének vonatkozásában az arra hatáskörrel rendelkező hatóság végzi;

c) *  az 5. § (6) bekezdés b) pont ba) alpont szerinti feltétel vonatkozásában a Kincstár végzi, amely során a NÉBIH, illetve a gazdálkodás helye szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által szolgáltatott adatok alapján jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a támogatási, illetve a kifizetési kérelemre vonatkozóan a külön jogszabályokban meghatározottak szerint:

a) adminisztratív ellenőrzést,

b) keresztellenőrzést,

c) helyszíni ellenőrzést

foglal magába.

(3) *  A 23–25. § szerinti kötelezettségátadás esetén a Kincstár a kötelezettség átvevőjének személyében bekövetkező változásról tájékoztatja az (1) bekezdés szerint az ellenőrzésekbe bevont illetékes állami szerveket.

(4) *  A 3. § (1) bekezdésének a) pont ad) alpontjában, b) pont bc) alpontjában és bd) alpontjának 2. pontjában, valamint a d) pont db)–dc) alpontjaiban meghatározott célprogramok esetében a Kincstár a Tv. 18. § (3) bekezdés g) pontja alapján az illetékes állami természetvédelmi szervnek a vele kötött együttműködési megállapodás szerint tesz jelentést.

(5) *  A 61. § (5) bekezdés e) pont ee) alpontja, 62. § (4) bekezdés j) pont jd) alpontja, 63. § (4) bekezdés j) pont jd) alpontja, 64. § (5) bekezdés e) pont eg) alpontja, 64. § (6) bekezdés f) pont fe) alpontja, 69. § (4) bekezdés a) pont aj) alpontja, 69. § (4) bekezdés b) pont bj) alpontja, 70. § (4) bekezdés a) pont ai) alpontja, b) pont bi) alpontja, 72. § (4) bekezdés e) pontja, 77. § (4) bekezdés h) pontja, 78. § (4) bekezdés i) pontja alapján bejelentett adatokról az illetékes állami természetvédelmi szerv az együttműködési megállapodás szerint értesíti a Kincstárt.

(6) *  A 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, b) pont bb) alpontjában, valamint c) pont cb) alpontjában meghatározott célprogramok esetében a Kincstár a (2) bekezdés szerinti ellenőrzések elvégzése érdekében az illetékes ökológiai ellenőrző szervezettől tájékoztatást kérhet.

(7) *  Az illetékes ökológiai ellenőrző szervezet évente, az adott gazdálkodási év május 15-ig a Kincstár részére tájékoztatást nyújt arról, hogy a 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, a 3. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott célprogramokban támogatott ügyfelek kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területei az ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepelnek vagy azok ökológiai státusza a gazdálkodási év folyamán megszüntetésre vagy visszaminősítésre került.

(8)–(9) * 

46. § (1) *  A Kincstár a helyszíni ellenőrzés során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/A. § (1) bekezdése szerinti földhasználati nyilvántartás, vagy a vagyonkezelő által az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat alapján ellenőrzi a jogszerű földhasználatot.

(2) * 

(3) Az 5. § (2) bekezdés szerinti esetben a földhasználónak az ellenőrzés során igazolnia kell, hogy jogosult a földterület használatára. Ha a földhasználó egyben a terület tulajdonosa, akkor rendelkezésre kell állnia a tulajdoni lap másolatának.

(4) *  Az 5. § (3) bekezdés szerinti esetben a földhasználónak az ellenőrzés során igazolnia kell, hogy rendelkezik a vagyonkezelő által kiállított nyilatkozattal.

(5) *  Az 5. § (6) bekezdés szerinti esetben a földhasználónak az ellenőrzés során igazolnia kell, hogy jogosult a földterület használatára.

47. § (1) Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramokra vonatkozó előírások lehetséges ellenőrzési szempontjait a 23. számú melléklet tartalmazza.

(2) *  A földhasználónak a helyszíni ellenőrzés során lehetővé kell tennie a támogatás feltételeinek teljes körű ellenőrzését, valamint rendelkezésre kell állnia a gazdálkodási napló, a tápanyag-gazdálkodási terv, valamint a földhasználati terv adott gazdálkodási évre és a támogatási időszak korábbi éveire vonatkozó példányainak, a gazdálkodási napló elektronikus vezetése esetén kinyomtatott példányának, valamint az azokban szereplő anyagok felhasználására vonatkozó adatok alátámasztására szolgáló számláknak és bizonylatoknak.

(3) *  Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a 3. § (1) bekezdés c) pont ca)–cb) alpontjaiban meghatározott célprogramoknál kétség merül fel a szőlőültetvények termőképességét illetően, a támogatásra jogosultnak a helyszíni ellenőrzést követő 30 napon belül be kell nyújtania a Kincstárhoz a szőlőterület elhelyezkedése szerint illetékes hegybíró által kiadott szőlő ültetvénykataszteri kivonatot, mely igazolja, hogy a szőlőültetvény használat alapján nem tartozik a felhagyott kategóriába.

(4) *  A 3. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint d) pontjának db)–dc) alpontjai szerinti célprogramok előírásai esetében meghatározott legeltetési sűrűség számításakor a ténylegesen a területen legeltetett állatok állategységben meghatározott értékét kell elosztani a legeltetett terület nagyságával.

Jogkövetkezmények érvényesítésének általános szabályai

48. § (1) Az intézkedés keretében vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények mértéke:

a) S0: figyelmeztető levél;

b) S1: a támogatásra jogosult részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 3%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

c) S2: a támogatásra jogosult részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 15%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

d) S3: a támogatásra jogosult részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 30%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

e) S4: a támogatásra jogosult részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 60%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

f) S5: a támogatásra jogosult részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre;

g) S6: a támogatásra jogosult a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejáratáig kizárásra kerül, és a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni;

h) S7: a támogatásra jogosult részére a célprogram egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 3%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

i) S8: a támogatásra jogosult részére a célprogram egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 15%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

j) S9: a támogatásra jogosult részére a célprogram egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 30%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

k) S10: a támogatásra jogosult részére a célprogram egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 60%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

l) S11: a támogatásra jogosult részére a célprogram egy gazdálkodási évére járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre;

m) S12: a támogatásra jogosult a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig kizárásra kerül, és a célprogramra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni;

n) S13: a támogatásra jogosult az intézkedésből az adott gazdálkodási évre kizárásra kerül;

o) S14: a támogatásra jogosult az intézkedésből a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(2) Amennyiben egy adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelés miatt egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy a célprogram vonatkozásában több kötelezettségszegés is megállapításra kerül, úgy a magasabb százalékos arányú szankciót kell alkalmazni.

(3) Amennyiben egy adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelés miatt a célprogramon belül több kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre is kötelezettségszegés kerül megállapításra, minden egyes területre vonatkozó szankciót alkalmazni kell.

(4) Amennyiben egy adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelés miatt a célprogramra és azon belüli kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre is kötelezettségszegés kerül megállapításra, úgy mindkét szankciót érvényesíteni kell.

(5) A szankciók sorrendjére vonatkozóan a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1975/2006/EK rendelet) 24. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A 4. § (2)–(4) bekezdései vonatkozásában a II. fejezetben a célprogramonként meghatározott, a támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételeknek történő meg nem felelés esetén a támogatásra jogosult a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig kizárásra kerül, és a célprogramra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(7) A 4. § (5) bekezdése vonatkozásában a II. fejezetben a célprogramonként meghatározott, adott gazdálkodási évi kifizetési jogosultsági feltételeknek történő meg nem felelés esetén a támogatásra jogosult részére a célprogram egy gazdálkodási évére járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre.

(8) A II. fejezetben a célprogramonként meghatározott előírások a 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzésre kiválasztott támogatásra jogosultaknál ellenőrizendő követelmények, amelyekkel kapcsolatos meg nem felelés eseteit és a jogkövetkezményeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

Területeltérésre vonatkozó jogkövetkezmények

49. § (1) A támogatás alapjául szolgáló terület méretének meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós terület méretéből adódó eltérések esetén az 1975/2006/EK rendelet 16. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti helyszíni ellenőrzés során meghatározott területnagyság nagyobb a kifizetési kérelemben igényelt területnagyságnál, úgy a kifizetési kérelemben igényelt területre vonatkozó támogatási összeg kerül kifizetésre.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a területeltérés miatti jogkövetkezmények abban az esetben is alkalmazandók, ha a 45. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kifizetési kérelemben igényelt területnagyság meghaladja a II. fejezetben a célprogramonként maximálisan meghatározott támogatható terület méretét, illetve a táblaméretet.

(4) *  Ügyfél által felmért kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület és a helyszíni ellenőrzésen mért kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület eltérése esetén – a 3 méteres mérési toleranciát figyelembe véve – a két területnagyság közötti különbözetként jelentkező kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület részei nem jogosultak támogatásra, az adott terület a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, és a területre vonatkozóan már igénybevett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

Minimumkövetelményekre vonatkozó jogkövetkezmények

50. § (1) Ha a kölcsönös megfeleltetés alkalmazása érdekében a támogatásra jogosult gazdaságának bármely részében a 73/2009/EK rendelet II. és III. mellékletében előírt kötelező követelmények be nem tartását állapították meg, abban az esetben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 51. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A 16. és 17. számú mellékletekben meghatározott tápanyag-gazdálkodási, illetve növényvédelmi minimumkövetelményeknek való meg nem felelés esetén az 1975/2006/EK rendelet 23. cikkében, valamint a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

Általános kötelezettségeknek való meg nem felelés jogkövetkezményei

51. § *  (1) *  Ha a támogatásra jogosult valamely kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egészére nem tudja igazolni a támogatási időszak teljes időtartamára a jogszerű földhasználatot, akkor

a) a támogatásra jogosultság mértéke az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül a nem igazolt területrész méretével csökkentésre kerül, és

b) a nem igazolt területrészre vonatkozóan igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(2) * 

(3) Amennyiben a támogatásra jogosult a 46. § (3) bekezdés vagy a 46. § (4) bekezdés szerinti esetben nem tudja igazolni a jogszerű földhasználatot, az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület a célprogramból a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, és az adott területre kifizetett támogatási összeget a jogosulatlan igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(4) Amennyiben a támogatásra jogosult nem tesz eleget a terület helyszíni beazonosítását szolgáló, 41. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének, és

a) ez nem akadályozza az ellenőrzést, az objektív mérés végrehajtható, részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 5%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;

b) ez akadályozza az ellenőrzést, az objektív mérés nem végrehajtható, részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 15%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre.

(5) Amennyiben a támogatásra jogosult a támogatási időszak alatt agrár-környezetgazdálkodási képzésen:

a) az első képzési időszakban nem vesz részt, nem jogosult a második gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30%-ára;

b) a második képzési időszakban nem vesz részt, nem jogosult az ötödik gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30%-ára.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállaló személyében változás történik a támogatási időszak alatt, és így a kötelezettség átvevőjének már csak egy képzési időszak áll rendelkezésére, azon a képzésen kötelezően részt kell vennie, amelynek elmulasztása esetén nem jogosult az ötödik gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30%-ára.

(7) Amennyiben a 25. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség-átadásra vonatkozó kérelem bírálata során megállapítást nyer, hogy a kötelezettség átadója a 12. § (2) bekezdésében meghatározott első képzési időszak folyamán a kötelező képzésen nem vett részt, a második gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30%-ára nem jogosult.

(8) A (4)–(7) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a támogatásra jogosult részére már kifizetésre került a támogatási összeg, annak jogosulatlanul igénybe vett részét vissza kell fizetnie.

52. § (1) Amennyiben a 16. § (5) bekezdésében foglaltak ellenére a helyszíni ellenőrzés során a ritka növényfajtát tartalmazó tábla nem különböztethető meg a nem ritka növényfajtával borított táblától, úgy a támogatásra jogosult az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egészére vonatkozóan a csökkentett összegre jogosult.

(2) Amennyiben a támogatásra jogosult nem tesz eleget a 18. § (1) bekezdésében foglalt, a gazdálkodási napló vezetésére vonatkozó kötelezettségének, a támogatásra jogosult az intézkedésből az adott gazdálkodási évre kizárásra kerül.

(3) *  Ha a támogatásra jogosult nem tesz eleget a 15. § (5) bekezdésben előírt, a tápanyag-gazdálkodási terv 20. számú mellékletben foglalt adattartalmának benyújtására vonatkozó kötelezettségének, úgy a célprogramra az előző gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

(4) *  Ha a támogatásra jogosult nem tesz eleget a 18. § (11) bekezdés szerinti határidőben a 18. § (7) bekezdésében előírt, a gazdálkodási napló meghatározott adatainak benyújtására vonatkozó kötelezettségének, úgy az intézkedésre az előző gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben, amenynyiben a támogatásra jogosult részére már kifizetésre került a támogatási összeg, annak jogosulatlanul igénybe vett részét vissza kell fizetnie.

(6) Amennyiben a földhasználó a 19. § (6) bekezdése szerinti, a hatásindikátor monitorozó rendszer keretén belüli adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan, vagy nem az előírt módon teljesíti, a Tv. 71. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható.

(7) Amennyiben a támogatásra jogosult a támogatási időszak alatt egynél több alkalommal nem nyújt be kifizetési kérelmet, vagy a kifizetési kérelme egynél több alkalommal teljes mértékben elutasításra kerül, a támogatásra jogosult az intézkedésből a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(8) Amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy célprogram vonatkozásában állnak fenn, a támogatásra jogosult a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy a célprogram vonatkozásában az adott célprogram támogatási időszakának lejáratáig kizárásra kerül és a célprogramra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(9) *  Az általános kötelezettségeknek való meg nem felelés jogkövetkezményei összeadódnak.

A célprogramra vonatkozó meg nem felelés jogkövetkezményei

53. § (1) *  Ha ugyanazon kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen legalább három gazdálkodási évben vis maior körülmény miatt nem történik meg a célprogram előírásainak megfelelő hasznosítás, akkor az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület a támogatásból, a területre addig felvett támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége nélkül, a célprogram támogatási időszakának lejártáig kizárásra kerül.

(1a) *  Az (1) bekezdésben meghatározott következmény megállapításához nem vehető figyelembe a 2009/2010. gazdálkodási évben árvíz, vagy belvíz miatt bejelentett és elfogadott vis maior eset.

(1b) *  Haláleset miatti vis maior bejelentéskor, ha a jogutód az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában a kötelezettségeket megszakítás nélkül teljesíti, az a célprogram előírásai szerinti hasznosításnak minősül.

(2) A támogatott területre vonatkozó előírások teljesítését a 23. számú mellékletben szereplő táblázat alapján kell értékelni. A táblázat tartalmazza, hogy:

a) melyek az ellenőrzés alapjául szolgáló előírások;

b) az előírások ellenőrzésének lehetséges módjait;

c) az előírás tábla, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy célprogram szinten ellenőrizendő;

d) az előírás minden évben vagy a támogatási időszak meghatározott évében vagy éveiben ellenőrizendő;

e) az előírásoknak való meg nem felelés eseteit;

f) az egyes előírások nem teljesítése esetén milyen jogkövetkezmény kerül alkalmazásra.

(3)–(5) * 

(6) *  A 3. § (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontjában meghatározott célprogramok esetén a támogatásra jogosult az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában a célprogramból a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni, ha

a) a 27. § (5) bekezdésben foglaltak ellenére a támogatásra jogosult az újratelepítésre nem került ültetvény területére kifizetési kérelmet nyújt be;

b) nem tesz eleget

ba) a 27. § (1) bekezdésében előírtak szerinti, az ültetvény kivágására vonatkozó, vagy

bb) a 27. § (4) bekezdésében előírtak szerinti, az ültetvény újratelepítésére vonatkozó

bejelentési kötelezettségének;

c) a támogatásra jogosult a 27. § (3) bekezdésében meghatározott 12 hónapon belül nem végzi el az ültetvény újratelepítését;

d) az ültetvény kivágását követően nem a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kerül újratelepítésre a kivágás befejezésétől számított 12 hónapon belül, vagy

e) az ültetvény részben kerül kivágásra.

(7) *  Ha a támogatásra jogosult a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szántóföldi célprogram csoporton belül támogatott területét a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet szerinti agrár-erdészeti intézkedésbe bevonja, de nem tesz eleget a 22. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt bejelentési kötelezettségének, akkor a támogatásra jogosult részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 15%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre.

54. § (1) *  Amennyiben a 43. § (1) bekezdése alapján meghatározott határidőn túl, de az adott gazdálkodási éven belül történik meg a kifizetési kérelem módosítására vonatkozó kérelem benyújtása, úgy a kifizetési összeget növelő módosítással érintett táblák után a földhasználó az adott gazdálkodási évben nem jogosult a támogatásra. A gazdálkodási év végét követően benyújtott módosítás az érintett táblák adott gazdálkodási évben a támogatásból történő kizárását eredményezi. Amennyiben a támogatásra jogosult részére a támogatási összeg kifizetésre került, úgy annak jogosulatlanul igénybevett részét vissza kell fizetnie.

(2) Amennyiben a 28. § (1) bekezdése szerinti részleges kizárási eljárás következtében egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület esetében nem teljesül a 8. § (3) bekezdése szerinti feltétel, úgy a támogatásra jogosult a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejáratáig kizárásra kerül és az arra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(3) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célprogramok esetében a 45. § (2) bekezdése szerinti, a kifizetési kérelemre vonatkozó ellenőrzések során megállapításra kerül, hogy az igényelt tábla meghaladja a II. fejezetben meghatározott, maximálisan támogatható táblaméretet, a támogatásra jogosult részére az adott tábla vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre.

(4) * 

(5) *  Ha az illetékes ökológiai ellenőrző szervezet 45. § (7) bekezdésében foglalt tájékoztatása szerint a 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, a 3. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott célprogramokban támogatott ügyfelek kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területei nem fedik le az adott célprogramba bevitt teljes területet az ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában, a támogatásra jogosult az ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában nem szereplő területet tartalmazó kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig kizárásra kerül és az arra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(6) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában és a b) pontjának bb) alpontjában, valamint c) pontjának cb) alpontjában meghatározott célprogramok esetében a 45. § (2) bekezdése szerinti, a kifizetési kérelemre vonatkozó ellenőrzések során megállapításra kerül, hogy a támogatásra jogosult párhuzamos gazdálkodásban azonos vagy nehezen megkülönböztethető fajtákat termeszt, amelyre nem rendelkezik az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 889/2008/EK rendelet) 40. cikke alapján kiadott engedéllyel, a támogatásra jogosult részére az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott gazdálkodási évre járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre.

55. § (1) *  Amennyiben a támogatásra jogosult a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet 68. cikkére hivatkozik a Kincstár eljárása során, abban az esetben az ezzel összefüggő bizonyítási kötelezettség őt terheli.

(2) Amennyiben egy tábla ökológiai gazdálkodásra történő átállási időszaka újrakezdődik, abban az esetben az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület a célprogram támogatási időszakának lejáratáig a célprogramból kizárásra kerül és az arra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(3) Amennyiben a támogatásra jogosult a 41. § (2) és (4) bekezdése vonatkozásában évente eltérő támogatási összegre jogosult és a már igénybe vett teljes támogatási összeg egy részét a 28. § (1) bekezdés szerinti területcsökkenés miatt a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetnie, úgy az egyes gazdálkodási éveket érintően visszafizetendő összeg az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre évenként kifizetett támogatási összeg és a kizárt terület aránya alapján kerül meghatározásra.

(4) *  Ha az adminisztratív vagy a helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a támogatásra jogosult nem rendelkezik a 29. § (3) bekezdés szerinti igazolással, úgy a támogatásra jogosult részére az adott tábla vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre.

(5) Amennyiben a támogatásra jogosult a 16. § (7) bekezdés szerinti határidőn belül nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, akkor a mulasztással érintett előírás nem teljesítettnek minősül.

(6) Amennyiben a 16. § (4) bekezdésében foglalt zöldugarra vonatkozó előírásoknak való meg nem felelés kerül megállapításra, úgy a vetésszerkezet tekintetében a zöldugarra vonatkozó pont nem teljesítettnek minősül.

(7) *  Nem kerül alkalmazásra jogkövetkezmény, amennyiben a támogatásra jogosult teljesíti a 69. § (4) bekezdés b) pontjának bl) alpontjában foglaltakat, de ezzel a terület méretéből adódóan túllépi a 69. § (4) bekezdés b) pontjának bd) alpontjában foglalt előírás szerinti maximális kaszálatlanul hagyandó területnagyságot.

56. § (1) *  Nem kerül alkalmazásra szankció, amennyiben a növényvédő szer használatra vonatkozóan az egyes célprogramok esetében meghatározott szabályok megszegésére zárlati károsító elleni védekezés céljából a növény- és talajvédelmi igazgatóságok szakmai javaslata alapján a NÉBIH engedélyező hatóságának az engedélye szerint a 17. § (3) bekezdésében foglaltak miatt elrendelt kötelezettség alapján került sor.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában az ökológiai célprogramban részt vevő támogatásra jogosult gazdaságának ökológiai ellenőrző szervezet által ökológiai átállási területté való visszaminősítése nem eredményezi a támogatásból való kizárást.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti okot bizonyító igazolást a támogatásra jogosult köteles a védekezés elvégzését követően haladéktalanul benyújtani a Kincstárhoz.

(4) Amennyiben a 26. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti visszavonás miatt területcsökkentésre kerül sor, a 29. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti területkimérésre vonatkozó összeget a csökkentett terület arányában kötelező visszafizetni.

Vis maiorra vonatkozó szabályok

57. § (1) Az elháríthatatlan külső okokra (vis maiorra) vonatkozó szabályokat a 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet és a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet állapítja meg.

(2) Vis maior esemény fennállása a kötelezettségek

a) adott gazdálkodási évre vonatkozó, vagy

b) a támogatási időszak fennmaradó részére vonatkozó teljesítése alól mentesíti a támogatásra jogosultat.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a támogatásra jogosult részére a vis maiorral érintett földterületre az adott gazdálkodási évben járó támogatási összeg teljes összege kifizetésre kerül.

(4) *  Amennyiben a (2) bekezdés b) pontja szerinti esemény valamely kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egészét vagy annak egy részét érinti, úgy a Kincstár a 28. § (3) bekezdése szerinti eljárás keretében kizárja az adott területet a támogatott területek közül, azonban a támogatásra jogosultat a területre már igénybe vett támogatás vonatkozásában visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(5) *  A 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeleten túl a támogatásra jogosult szempontjából nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, amennyiben:

a) *  az osztatlan közös tulajdon megszüntetése után a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében, valamint 5. §-ában meghatározott ok miatt az ingatlan-nyilvántartás szerinti területnagyság nem egyezik az addig művelt földterület méretével vagy elhelyezkedésével;

b) *  a jogosult terület vonatkozásában az NFA, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagy a Nemzeti Park Igazgatóság a földhasználóval kötött haszonbérleti szerződést írásban felmondja;

c) a jogosult területen a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT) program keretében árvízi tározó működtetésére került sor;

d) *  a támogatásra jogosultat a természetvédelmi hatóság kötelezi a célprogramban rögzített földhasználati előírások szerinti gazdálkodási tevékenység megváltoztatására;

e) *  a támogatásra jogosult és az NFA vagy a vagyonkezelő között, az NFA által a jogosult területre vonatkozóan kiírt haszonbérleti pályázati felhívásban meghatározott határidőn belül benyújtott pályázat alapján nem jön létre földhasználatot megalapozó jogviszony;

f) *  a támogatásra jogosult nem felel meg az NFA által kiírt haszonbérleti pályázat feltételeinek;

g) *  a kötelezettség átvevője a 25. § (1) bekezdésben a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelem benyújtására meghatározott határidőnek azért nem tesz eleget, mert

ga) *  2011. december 31-ig az adott területre az NFA, vagy a Nemzeti Park Igazgatóság a haszonbérleti pályázati felhívást nem tette közzé vagy a kiírt haszonbérleti pályázati felhívásra benyújtott pályázatot nem bírálta el, és a kötelezettség átvevője – a gb) pontban foglalt kivételtől eltekintve – a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül benyújtja a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet;

gb) az adott területre az NFA által kiírt haszonbérleti pályázati felhívásra benyújtott pályázatának eredményét 2012. január 15-e és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2012. (V. 3.) VM rendelet [a továbbiakban: 44/2012. (V. 3.) VM rendelet] hatálybalépése között kapja kézhez, és a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a 44/2012. (V. 3.) VM rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül nyújtja be.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjai szerinti események esetében a (2) bekezdés b) pontjában, míg az (5) bekezdés c), illetve d) pontjai szerinti események esetében a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) *  A (2) és az (5) bekezdésben foglalt esetekben a támogatásra jogosultnak az ügyben eljáró más szerv által kiadott irat másolatát a közlést követő 15 napon belül meg kell küldenie a Kincstárnak.

(8) * 

II. Fejezet

AZ EGYES TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

1. Cím

SZÁNTÓFÖLDI AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram

58. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek és trágyák szakszerű használatának elősegítése, és ezzel a környezeti terhelés csökkentése, a talaj állapotának védelme és javítása, a talaj-növény rendszer tápanyag-egyensúlyának helyreállítása, az élelmiszerbiztonság javítása, illetve a biológiai sokféleség fenntartásához való hozzájárulás.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltétel, hogy a legkisebb támogatható terület 1 ha.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha;

c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

d) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35–60 cm) lazítás alkalmazása;

e) a vetésváltás szabályainak betartása;

f) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet;

g) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet;

h) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazhatók;

i) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni.

(5) A támogatás mértéke:

a) szántóföldi zöldségnövények esetében a célprogramba bevitt terület után 171 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) egyéb szántóföldi növények esetében a célprogramba bevitt terület után 155 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

c) a 13. számú melléklet szerinti ritka szántóföldi zöldségnövények esetében a célprogramba bevitt terület után 231 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

d) a 12. számú melléklet szerinti egyéb ritka szántóföldi növények esetében a célprogramba bevitt terület után 220 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

Tanyás gazdálkodás célprogram

59. § (1) A támogatás célja a hagyományos, alacsony ráfordítású gazdálkodási rendszerek megőrzése, a kultúrtörténeti tájkép megőrzése, és a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a legnagyobb támogatható terület mérete legfeljebb 50 ha;

c) legalább a gazdaság mezőgazdasági hasznosítású területének 30%-át be kell vinni a célprogramba;

d) a tanyával megegyező településen helyezkedik el a kérelem alapját képező terület.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága egyéb szántóföldi növények esetén legfeljebb 2 ha, szántóföldi zöldségnövény termesztése esetén 0,5 ha lehet;

c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) évente földhasználati tervet kell készíteni és végrehajtani;

d) mozaikos, kisparcellás növénytermesztés folytatása;

e) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35–60 cm) lazítás alkalmazása;

f) a vetésváltás szabályainak betartása;

g) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet;

h) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet;

i) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazhatók;

j) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni.

(5) *  A támogatás mértéke:

a) szántóföldi zöldségnövények esetén a célprogramba bevitt terület után 196 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) egyéb szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 184 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

c) a 13. számú melléklet szerinti ritka szántóföldi zöldségnövények esetén a célprogramba bevitt terület után 261 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

d) a 12. számú melléklet szerinti egyéb ritka szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 258 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

(6) *  A támogatási kérelemhez mellékelni kell a tulajdoni lap harminc napnál nem régebbi hiteles másolatát arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt területhez tartozó lakott terület az ingatlan-nyilvántartásban a 2. § 60. pontjában meghatározottak szerint van bejegyezve, és a tulajdoni lapon szereplő ingatlan részben vagy egészben a kérelmező tulajdonában vagy haszonélvezetében van.

Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

60. § (1) A támogatás célja a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás, a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a tápanyagmérleg-egyensúlyának helyreállítása, valamint az élelmiszerbiztonság segítése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a célprogramba bevinni kívánt szántóterület valamely ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepel.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha;

c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint;

(4) A célprogram előírásai:

a) a 834/2007/EK rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak és a 889/2008/EK rendelet előírásainak betartása;

b) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

c) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

d) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

e) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35–60 cm) lazítás alkalmazása;

f) a vetésváltás szabályainak betartása;

g) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet;

h) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet;

i) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni.

(5) A támogatás mértéke szántóföldi művelés esetében:

a) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 359 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszak után, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 203 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

c) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 212 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

d) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszak utáni, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 161 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

e) a 13. számú melléklet szerinti ritka szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 485 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

f) a 13. számú melléklet szerinti ritka szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszak után, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 274 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

g) a 12. számú melléklet szerinti egyéb ritka szántóföldi növények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 301 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

h) a 12. számú melléklet szerinti egyéb ritka szántóföldi növények esetében az átállási időszak utáni, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 217 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

(6) A területazonosítási kérelemhez mellékelni kell a 39. § (4) bekezdés szerinti igazolást.

(7) * 

(8) A támogatásra jogosult legfeljebb két egymást követő gazdálkodási évben vehet igénybe átállási időszakra vonatkozó támogatást az alábbiak szerint:

a) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg az átállást, úgy az átállási támogatásra két alkalommal jogosult;

b) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évét megelőző évben kezdte meg az átállást, úgy egy alkalommal jogosult átállási támogatásra.

Szántóföldi természetvédelmi zonális célprogramok

1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

61. § (1) A támogatás célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a túzok, ugartyúk, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha;

c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4) A célprogram általános előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

d) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos;

e) melioráció és öntözés nem végezhető;

f) rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos;

g) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását;

h) március 1. és július 31. között a munkavégzés kizárólag napkeltétől napnyugtáig megengedett;

i) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A földhasználó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a j) pont figyelembevételével folytatható;

j) a talált fészek körül 0,5–1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján.

(5) További előírások évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén:

a) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni;

b) tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett, amelynek során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket;

c) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása engedélyezett;

d) a lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus-szeptember hónapban;

e) *  évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:

ea) minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően;

eb) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

ec) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező;

ed) évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 15. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig, a második növedék június 30. után vágható le, azzal, hogy az első növedék levágása során a Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében az első kaszálás legkorábbi időpontja június 30.;

ee) *  a tárgyévben július 31-e előtt végzett kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.

(6) További előírások vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén:

a) a vetésváltás szabályainak betartása;

b) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása;

c) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket;

d) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra;

e) a tábla szélein legalább 6 méter széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni;

f) repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező;

g) kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm magas tarlót kell hagyni;

h) a vetésszerkezetben szereplő szálas pillangós takarmánynövény betakarítása esetén is alkalmazni kell ugyanezen célprogramnak az évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítására vonatkozó előírásait.

(7) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után

a) évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén 310 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén 303 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram

62. § (1) A támogatás célja a vonulásuk során az ország egyes jellemző tájait érintő, jelentős lúd-, réce- és daruállományok számára megfelelő őszi-téli táplálkozóhely biztosítása, az általános madárvédelmi szántóföldi előírások mellett a speciális vetésszerkezet és a betakarítás korlátozásával a táplálékbázis megteremtése, az apróvad fajok életfeltételeinek javítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évikifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha;

c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

d) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket;

e) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos;

f) melioráció és öntözés nem végezhető;

g) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása;

h) rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos;

i) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását;

j) *  szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:

ja) minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni a tábla közepén;

jb) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

jc) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező;

jd) *  a tárgyévben július 31-e előtt végzett kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

je) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A földhasználó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható;

k) a vetésváltás szabályainak betartása;

l) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szemeskukorica, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legfeljebb 10% egyéb kultúra;

m) a szemeskukorica egy vagy több táblán elhelyezkedő teljes területének legalább 10%-án betakarítás előtt az érett állapotban lévő, lábon álló kukoricát szárzúzóval le kell zúzni, és a területet műveletlenül kell hagyni legalább február 28-ig.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 173 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

63. § (1) A támogatás célja a vadon élő madarakra, apróvadra káros hatások csökkentése a növényvédő szerek korlátozott alkalmazásával, növényvédőszer-mentes táblaszegélyek kialakításával, megfelelő betakarítási és növényápolási technológiák alkalmazásával, kevesebb műtrágya felhasználásával. A célprogram további fontos célja a különböző ragadozó madarak, illetve a fogoly és fürj életfeltételeinek biztosítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha;

c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

d) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket;

e) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos;

f) melioráció és öntözés nem végezhető;

g) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása;

h) rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos;

i) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását;

j) *  szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:

ja) minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően,

jb) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni,

jc) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező,

jd) *  a tárgyévben július 31-e előtt végzett kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját,

je) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A földhasználó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható;

k) a vetésváltás szabályainak betartása;

l) a táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni;

m) a tábla szélein legalább 3 méter széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni;

n) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra;

o) a célprogram 5 éve alatt legfeljebb egyszer végezhető középmély- vagy mélylazítás.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 220 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

64. § (1) A támogatás célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a kék vércse, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha;

c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4) A célprogram általános előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

d) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos;

e) melioráció és öntözés nem végezhető;

f) rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos;

g) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását;

h) március 1. és július 31. között a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett;

i) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A földhasználó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható.

(5) További előírások évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén:

a) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni;

b) tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett, amelynek során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket;

c) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása lehetséges;

d) a lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus-szeptember hónapban;

e) évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:

ea) minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően,

eb) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni,

ec) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező,

ed) a célprogramba bevitt táblákon a kaszálást táblánként eltérő napon kell elvégezni,

ee) évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének lekaszálását az első kaszálás esetében május 20-ig, a második kaszálás esetében június 30-ig be kell fejezni,

ef) 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% kaszálásának befejezését követően a másik 50% kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni,

eg) *  tárgyévben július 31-e előtt végzett kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni a területileg illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.

(6) További előírások vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén:

a) a vetésváltás szabályainak betartása;

b) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása;

c) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket;

d) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legfeljebb 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legfeljebb 20% egyéb kultúra;

e) a tábla szélein legalább 6 méter széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni;

f) zöldugar szárzúzása, kaszálása esetén:

fa) a célprogramba bevitt területeken a szárzúzást, kaszálást táblánként eltérő napokon kell elvégezni,

fb) 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni,

fc) madárbarát kaszálási, szárzúzási módszert kell alkalmazni,

fd) szárzúzásnál, kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező,

fe) *  tárgyévben július 31-e előtt végzett szárzúzás, kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni a területileg illetékes állami természetvédelmi szervnek a szárzúzás, kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

g) a vetésszerkezetben szereplő szálas pillangós takarmánynövény betakarítása esetén is alkalmazni kell a célprogramnak az évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítására vonatkozó előírásait.

(7) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után

a) évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén 267 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén 233 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

Erózió elleni célprogramok

1. Vízerózió elleni célprogram

65. § (1) A támogatás célja a víz által okozott talajerózió (a továbbiakban: vízerózió) csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízerózióval okozott vízszennyezés megelőzése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek 12%-nál nagyobb lejtésszögű, az 7. § (2) bekezdése alapján a MePAR-ban lehatárolt, jogosult területen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha;

c) a támogatás minden szántóföldi növényre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

d) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35–60 cm) lazítás alkalmazása;

e) a vetésváltás szabályainak betartása;

f) *  a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül a főnövény vonatkozásában szemeskukorica, csemegekukorica és a napraforgó együttes részaránya legfeljebb 20% lehet;

g) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet;

h) tavaszi vetésű növények esetén téli, illetve tavaszi talajtakarás biztosítása takarónövényekkel, amelyeket tavasszal a talaj művelhetővé válását követően, de legfeljebb a vetést megelőzően két héttel kell aláforgatni;

i) lejtő irányára merőleges művelés alkalmazása.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 211 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

2. Szélerózió elleni célprogram

66. § (1) A támogatás célja a széleróziót befolyásoló egyes tényezők talajpusztulás csökkenés irányába ható módosítása, a talajminőség romlásának, a növényzet károsodásának, valamint a porszennyezés élő környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése érdekében.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek szélerózió által érintett, a 8. § (2) bekezdése alapján a MePAR-ban lehatárolt, jogosult széleróziós mintaterületen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha;

c) a támogatás minden szántóföldi növényre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

d) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35–60 cm) lazítás alkalmazása;

e) a vetésváltás szabályainak betartása;

f) *  a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező a fővetésű növények tekintetében: az őszi vetésű vagy évelő növények aránya legalább 60% és a tavaszi vetésű növények aránya legfeljebb 40% lehet, valamint az alábbi növények összesített részaránya el kell, hogy érje a 20%-ot: köles, pohánka, cirkok, szudáni fű, mohar, rostkender, baltacim, bükkönyök, somkóró, homoki bab, lucerna, facélia, tarka koronafürt, csillagfürt;

g) *  őszi vetésű növények betakarítását követően – amennyiben a következő főnövény tavaszi vetésű – zöldtrágya növény termesztése, amelyeket tavasszal a talaj művelhetővé válását követően, de legfeljebb a vetést megelőzően két héttel kell a talajba keverni;

h) csak egyszer lehet a célprogram 5 éve alatt forgatásos talajművelést alkalmazni.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 213 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

2. Cím

GYEPGAZDÁLKODÁSI AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Extenzív gyepgazdálkodás célprogram

67. § (1) A támogatás célja a gyepterületekhez kötődő növényfajok és társulások, illetve állatfajok életfeltételeinek megőrzése, fenntartása, az extenzív gyepgazdálkodás által biztosított kedvező környezeti hatások fenntartása, valamint a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltétel, hogy a legkisebb támogatható terület 1 ha.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék, juh, kecske;

d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie.

(4) A célprogram előírásai:

a) legeltetés esetén:

aa) a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;

ab) a gyepek túllegeltetése tilos;

ac) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés tilos;

ad) *  a célprogram harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,3 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

ae) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni;

af) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett;

ag) *  őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező, amely után a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül a területről le kell hordani;

b) kaszálás esetén:

ba) a gyepet legalább kétszeri kaszálással kell hasznosítani, amelybe az őszi tisztító kaszálás is beleszámítható;

bb) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos;

bc) *  a kaszálást követően a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül a területről le kell hordani;

bd) a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik.

(5) *  A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után azon támogatásra jogosult esetén, aki Natura 2000 gyepterület vonatkozásában kompenzációs támogatás igénybe vételére

a) nem jogosult:

aa) legeltetés esetén 108 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

ab) kaszálás esetén 71 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) jogosult:

ba) legeltetés esetén 77 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bb) kaszálás esetén 40 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

68. § (1) A támogatás célja a gyepterületekhez kötődő növényfajok és társulások, illetve állatfajok életfeltételeinek megőrzése, fenntartása, az extenzív gyepgazdálkodás által biztosított kedvező környezeti hatások fenntartása, valamint a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a célprogramba bevinni kívánt gyepterület valamely ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepel.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske;

d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 834/2007/EK rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak és a 889/2008/EK rendelet előírásainak betartása;

b) legeltetés esetén:

ba) a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;

bb) gyepek túllegeltetése tilos;

bc) felülvetés, öntözés tilos;

bd) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni;

be) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett;

bf) *  őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező, amely után a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül a területről le kell hordani;

c) kaszálás esetén:

ca) a gyepet legalább kétszeri kaszálással kell hasznosítani, amelybe az őszi tisztító kaszálás is beleszámítható;

cb) felülvetés, szervestrágyázás és öntözés tilos;

cc) *  a kaszálást követően a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül a területről le kell hordani;

cd) a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik.

(5) *  A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után azon támogatásra jogosult esetén, aki Natura 2000 gyepterület vonatkozásában kompenzációs támogatás igénybevételére

a) nem jogosult:

aa) legeltetés esetén 116 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

ab) kaszálás esetén 79 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) jogosult:

ba) legeltetés esetén 85 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bb) kaszálás esetén 48 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

(6) A területazonosítási kérelemhez mellékelni kell a 39. § (4) bekezdés szerinti igazolást.

(7) * 

Gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok

1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

69. § (1) A támogatás célja a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, amely fenntartja az MTÉT egységek magas természetes élőhelyeit és értékeit, valamint a túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja madárfajok állományainak védelme, élőhelyeinek fenntartása és kialakítása. A célprogram további célja a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti MePAR-ban lehatárolt, jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány;

c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske;

d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie.

(4) A program előírásai:

a) legeltetés esetén:

aa) a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;

ab) a gyepek túllegeltetése tilos;

ac) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni;

ad) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés, valamint a legelő állatok által elhullajtott trágyától eltekintve egyéb szervestrágyázás tilos;

ae) fogasolás, gyepszellőztetés tilos;

af) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett, úgy hogy a célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani;

ag) a területen mindennemű vízelvezetés tilos;

ah) villanypásztor csak az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott, a célprogram 5 évére vonatkozó írásos véleménye alapján alkalmazható;

ai) a célprogramba bevitt teljes gyepterület legfeljebb 50%-án túzok költőhelyet kell kijelölni az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos véleménye alapján, ahol csak május 31. után folytatható legeltetés;

aj) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

ak) őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező;

b) kaszálás esetén:

ba) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos;

bb) fogasolás, gyepszellőztetés tilos;

bc) szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről;

bd) minden kaszáláskor táblánként legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen;

be) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

bf) kaszálásnál vadriasztó lánc használata szükséges;

bg) a területen mindennemű vízelvezetés tilos;

bh) széna betakarításakor a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett;

bi) az első kaszálás június 15. után kezdhető meg azzal, hogy a Dunavölgyi-sík a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében a kaszálás legkorábbi időpontja június 30.;

bj) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

bk) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a bl) pont figyelembevételével folytatható;

bl) a talált fészek körül 0,5–1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján;

bm) a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik.

(5) *  A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után azon támogatásra jogosult esetén, aki Natura 2000 gyepterület vonatkozásában kompenzációs támogatás igénybevételére

a) nem jogosult:

aa) legeltetés esetén 155 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

ab) kaszálás esetén 116 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) jogosult:

ba) legeltetés esetén 117 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bb) kaszálás esetén 78 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

70. § (1) A támogatás célja a nedves rétek fokozottan védett, földön fészkelő madárfajainak (haris, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly) fészkelő- és táplálkozó helyének fenntartása e rétek megőrzésével és kíméletes hasznosításával, továbbá egyéb védett fajok élőhelyeinek biztosítása, mint például rákosi vipera, különböző kosbor fajok, kockás liliom, szibériai nőszirom, kígyógyökerű keserűfű, vérfű-hangyaboglárka, nyári tőzike, réti iszalag, kornistárnics. A célprogram céljai közé tartozik a védőzónák kialakítása a térség sérülékeny természeti területei körül, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti MePAR-ban lehatárolt, jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány;

c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske;

d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie.

(4) A célprogram előírásai:

a) legeltetés esetén:

aa) a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;

ab) a gyepek túllegeltetése tilos;

ac) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni,

ad) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés, valamint a legelő állatok által elhullajtott trágyától eltekintve egyéb szervestrágyázás tilos;

ae) fogasolás, gyepszellőztetés tilos;

af) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett, úgy hogy a célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani;

ag) a területen mindennemű vízelvezetés tilos;

ah) villanypásztor csak az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott, a célprogram 5 évére vonatkozó írásos véleménye alapján alkalmazható;

ai) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

aj) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható;

ak) őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező;

b) kaszálás esetén:

ba) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos;

bb) fogasolás, gyepszellőztetés tilos;

bc) szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről;

bd) minden kaszáláskor táblánként legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen;

be) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

bf) kaszálásnál vadriasztó lánc használata szükséges;

bg) a területen mindennemű vízelvezetés tilos;

bh) az első kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület kijelölt legfeljebb 50%-án július 31. után kezdhető el – kivéve az Őrség-vendvidék, valamint a Hanság MTÉT-t, ahol a kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület 50%-án június 1. előtt, a másik 50%-án július 15. után – az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos véleménye alapján;

bi) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

bk) a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik.

(5) *  A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után azon támogatásra jogosult esetén, aki Natura 2000 gyepterület vonatkozásában kompenzációs támogatás igénybevételére

a) nem jogosult:

aa) legeltetés esetén 139 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

ab) kaszálás esetén 116 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) jogosult:

ba) legeltetés esetén 101 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bb) kaszálás esetén 78 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai

Környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

71. § (1) A támogatás célja a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés kockázatának megszüntetése, valamint a szerkezetváltás elősegítése és fenntartása az eróziónak kitett területeken. Emellett a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés kockázatának csökkentése az árvíz sújtotta területeken és az ártéri tájgazdálkodás és tájhasználat váltás megteremtése a VTT által érintett célterületeken. A biológiai sokféleség fokozása érdekében új füves élőhelyek létrehozása, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a sérülékeny vízbázisok kiemelt védelme.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a célprogram az alábbi területeken vehető igénybe:

ba) sérülékeny vízbázisok védőterületén;

bb) 12%-nál nagyobb lejtés szögű, a 7. § (2) bekezdése alapján MePAR-ban lehatárolt, jogosult szántóterületeken;

bc) azon VTT által érintett területeken, amelyek területén megépült árvízi tározóra alapuló tájgazdálkodás valósul meg;

bd) árvíz sújtotta területeken;

be) Kedvezőtlen Adottságú Területeken fekvő, MePAR-ban lehatárolt, jogosult szántóterületeken.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) *  a célprogramba bevitt területre vonatkozóan a célprogram második gazdálkodási évétől legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske;

d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie.

(4) A célprogram előírásai a célprogram első évében:

a) földhasználat és művelési ág váltás;

b) a létrehozott gyepterületen vegyszeres gyomirtás évente egy alkalommal engedélyezett;

c) kizárólag kaszálás megengedett egy alkalommal.

(5) A célprogram előírásai a célprogram második évétől:

a) a gyep ápolása évente legalább kétszeri kaszálással, illetve legeltetéssel;

b) a kaszálás minden év május 1. után engedélyezett;

c) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet;

d) műtrágya, szervestrágya és növényvédő szerek alkalmazása tilos;

e) a legeltetett területen legalább 0,1 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;

f) a gyepek túllegeltetése tilos;

g) *  a célprogram harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

h) a gyep felülvetése a célprogram tíz éve alatt egy alkalommal megengedett.

(6) *  A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után

a) az első gazdálkodási évben 238 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) a második gazdálkodási évtől kezdődően azon támogatásra jogosult esetén, aki Natura 2000 gyepterület vonatkozásában kompenzációs támogatás igénybevételére

bb) nem jogosult, 279 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bc) jogosult, 241 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

72. § (1) A támogatás célja a magas biodiverzitású gyepterületek kiterjedésének növelése, a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. A természetkímélő gyephasznosítási technológia lehetővé teszi a környező természetes és természetközeli gyepterületek karakterfajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, és ezzel rövid időn belül a természeteshez hasonló gyeptársulás jöhet létre.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek szántó hasznosítási irányú és a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti MePAR-ban lehatárolt, jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) *  a célprogramba bevitt területre vonatkozóan a célprogram második gazdálkodási évétől legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék, juh;

d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie.

(4) A célprogram előírásai a célprogram első évében:

a) földhasználat és művelési ág váltás;

b) a létrehozott gyepterületen vegyszeres gyomirtás egy alkalommal engedélyezett;

c) csak kaszálás megengedett egy alkalommal, a legeltetetés nem;

d) kaszálás csak június 15-e után lehetséges;

e) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.

(5) A célprogram második évétől a terület jellegétől, valamint az adott zónában választható célprogramtól függően a 69. § vagy 70. § szerinti célprogramok előírásait kell betartani.

(6) *  A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után

a) az első gazdálkodási évben 238 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) a második gazdálkodási évtől kezdődően azon támogatásra jogosult esetén, aki Natura 2000 gyepterület vonatkozásában kompenzációs támogatás igénybevételére

bb) nem jogosult, 305 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bc) jogosult, 267 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

3. Cím

ÜLTETVÉNYEKRE VONATKOZÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram

73. § (1) A támogatás célja a mezőgazdasági termelés során nem szakszerűen felhasznált kemikáliából eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, a talaj állapotának védelme és javítása, az élelmiszerbiztonság segítése, valamint a biodiverzitás fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha;

b) *  az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult minden gyümölcs faj és szőlő, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint, kivéve faiskola, csemetekert;

c) a támogatás nem termő és termőre fordult ültetvényre igényelhető;

d) kizárólag homogén ültetvény támogatható.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltétele, hogy egy tábla területének nagysága legalább 0,3 hektár.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

b) a 19. számú melléklet szerinti levélanalízis elvégzése évente;

c) a talaj és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

d) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt az ültetvényben nem juttatható ki;

e) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása;

f) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának és a várható kártétel megállapítása érdekében. 2 hektárnál kisebb terület esetén a kihelyezendő csapdák száma 1 db;

g) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni;

h) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként legalább 6 db madárodút kell elhelyezni a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 2. melléklete szerinti leírásnak megfelelően;

i) a fa-, illetve tőkehiány a 10%-ot nem haladhatja meg.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a 11. számú mellékletben meghatározott ültetvénycsoportok szerint, kivéve a vegyes gyümölcsösöket:

a) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 704 euró/hektár;

b) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 518 euró/hektár;

c) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 341 euró/hektár;

d) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 486 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram

74. § (1) A támogatás célja a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, kultúrtörténeti és genetikai szempontból fontos, veszélyeztetett fajták megőrzése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, valamint az élelmiszerbiztonság segítése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha;

b) *  az ökológiai szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult minden gyümölcsfaj homogén vagy vegyes állományban és szőlő, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint, kivéve faiskola, csemetekert;

c) a támogatás nem termő és termőre fordult ültetvényre igényelhető;

d) a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület valamely ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepel.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltétele, hogy egy tábla területe legalább 0,3 hektár.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 834/2007/EK rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak és a 889/2008/EK rendelet előírásainak betartása;

b) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási, majd a célprogram utolsó évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

c) a 19. számú melléklet szerinti levélanalízis elvégzése évente;

d) a talaj- és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

e) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának és a várható kártétel megállapítása érdekében. 2 hektárnál kisebb terület esetén a kihelyezendő csapdák száma 1 db;

f) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni;

g) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként legalább 6 db madárodút kell elhelyezni a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti leírásnak megfelelően;

h) az ültetvényben hektáronként legalább 1 m2 területen a ragadozó ízeltlábúak számára megfelelő búvóhelyet, szaporodó helyet kell létesíteni, azt évente gondozni és 5 éven át fenntartani;

i) a fa-, illetve tőkehiány a 15%-ot nem haladhatja meg.

(5) A támogatás mértéke:

a) az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után a 11. számú mellékletben meghatározott ültetvénycsoportok szerint:

aa) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 900 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

ab) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 859 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

ac) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 757 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

ad) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 827 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

ae) vegyes ültetvénycsoport esetén 859 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

b) átállás után, már átállt időszakban, a célprogramba bevitt területek után a 11. számú mellékletben meghatározott ültetvénycsoportok szerint:

ba) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 722 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bb) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 557 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bc) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 365 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

bd) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 525 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

be) vegyes ültetvénycsoport esetén 557 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

(6) A területazonosítási kérelemhez mellékelni kell a 39. § (4) bekezdés szerinti igazolást.

(7) * 

(8) A támogatásra jogosult kizárólag a 834/2007/EK rendelet alapján átállásra bejelentett terület vonatkozásában jogosult átállási támogatásra, az alábbiak szerint:

a) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg az átállást, úgy az átállási támogatásra három alkalommal jogosult;

b) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évet megelőző évben kezdte meg az átállást, úgy kettő alkalommal jogosult átállási támogatásra;

c) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évét megelőző második évben kezdte meg az átállást, úgy egy alkalommal jogosult átállási támogatásra.

Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram

75. § (1) A támogatás célja a szórványgyümölcsös, mint hagyományos, tájképileg is jelentős gazdálkodási forma fenntartása, az alacsony növényvédőszer-használatból és tápanyag-gazdálkodásból származó környezeti előnyök fenntartása, valamint a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha;

b) *  jogosult gyümölcs fajok: alma, körte, birs, naspolya, szilva, cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, dió, mogyoró, mandula, szelídgesztenye homogén vagy vegyes állományban a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint, kivéve faiskola, csemetekert.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltétele, hogy egy tábla területe legalább 0,3 hektár.

(4) A célprogram előírásai:

a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási, majd a célprogram utolsó évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat elvégeztetése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) a fák tápanyagpótlása során kizárólag szerves trágya és komposzt használható;

d) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt az ültetvényben nem juttatható ki;

e) *  ha az ültetvény talaját gyep borítja, évente legeltetéssel, illetve kizárólag június 15. után kaszálással hasznosítható a gyep azzal a feltétellel, hogy a levágott növedéket el kell távolítani;

f) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként legalább 3 db madárodút kell elhelyezni a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti leírásnak megfelelően;

g) növényvédelmi beavatkozásokra környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok használhatók;

h) a gyümölcsfák esetében a koronaalakító metszést követően csak ritkító metszés végezhető – az őszibarack kivételével –, amelynek célja a fajtára jellemző természetes koronaforma megtartása;

i) gondoskodni kell a kiöregedett, kipusztult fák pótlásáról;

j) *  a célprogramba bevont területen a gyümölcsfák sűrűsége 30–150 db/ha, kivéve a dióültetvényeket, ahol 30–80 db/ha, amelybe a területen elhelyezkedő szőlőtőkéket nem kell beszámítani.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a 11. számú mellékletben meghatározott ültetvénycsoportok szerint

a) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 600 euró/hektár;

b) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 355 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;

c) vegyes ültetvénycsoport esetén 478 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

4. Cím

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT

Vizes élőhelyek létrehozása célprogramok

Nádgazdálkodási célprogram

76. § (1) A támogatás célja a náddal borított vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb nádassal fedett támogatható terület 1 ha;

b) kizárólag a földhasználati nyilvántartás alapján nádas művelési ágú földterület támogatható.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltétele, hogy egy tábla területe legalább 0,3 hektár.

(4) A célprogram előírásai:

a) a területen nádgazdálkodást kell végezni;

b) a nád aratása, és egyéb tevékenység végzése (különösen: szállítás, kihúzás) kizárólag december 1. és február 15. között engedélyezett, a nád rizómájának megsértése nélkül;

c) az aratás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni;

d) a nádas legalább 60%-át, legfeljebb 80%-át kell évente learatni, valamint 20%-ot kétévente változó helyen kell aratatlanul hagyni.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 61 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

(6) *  A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes járási földhivatal által kiadott harminc napnál nem régebbi földhasználati lap másolatot, amely szerint a terület nádas művelési ágba van bejelentve.

A természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram

77. § (1) A támogatás célja a vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 1 ha;

b) a 8. § (4) bekezdése alapján a MePAR-ban lehatárolt, a 8. számú melléklet szerinti VTT mintaterületek mélyártéri gyepterületei, amelyek területén megépült árvízi tározóra alapuló tájgazdálkodás valósul meg.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) a célprogramba bevitt területre vonatkozóan legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, juh, lófélék;

d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie.

(4) A célprogram előírásai:

a) a területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett a VTT területek árvízvédelmi elárasztását követő vízelvezetés kivételével;

b) trágyázás, növényvédő szerek használata nem megengedett;

c) a célprogramba bevitt területet kaszálással vagy legeltetéssel kell hasznosítani, legalább 0,1 állategység/ha legeltetési sűrűség mellett azzal, hogy a túllegeltetés tilos;

d) *  a célprogram harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

e) kaszálni csak megfelelően száraz talajviszonyok mellett, madárbarát kaszálási módszerekkel lehet;

f) kaszáláskor legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni;

g) vadriasztó lánc használata kötelező;

h) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

i) zsombékosok kaszálása tilos.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 115 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram

78. § (1) A támogatás célja a szántóföldi és gyepművelésre alkalmatlan területek kivonása, ezáltal a vizes élőhelyek területének növelése és fejlesztése, a környezeti terhelés csökkentése, valamint ártéri tájgazdálkodás és tájhasználat váltás megteremtése a VTT által érintett célterületeken.

(2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek:

a) a legkisebb támogatható terület 0,3 ha;

b) a 8. § (4) bekezdése alapján a MePAR-ban lehatárolt a 8. számú melléklet szerinti VTT mintaterületek mélyártéri szántóterületei, amelyek területén megépült árvízi tározóra alapuló tájgazdálkodás valósul meg.

(3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei:

a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

b) a célprogramba bevitt területre vonatkozóan legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, juh, lófélék;

d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie.

(4) A célprogram előírásai:

a) a területen biztosítani kell a megjelenő víz minél hosszabb ideig történő megmaradását;

b) a területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett a VTT területek árvízvédelmi elárasztását követő vízelvezetés kivételével;

c) trágyázás, növényvédő szerek használata nem lehetséges;

d) a célprogramba bevitt területet kaszálással vagy legeltetéssel kell hasznosítani, legalább 0,1 állategység/ha legeltetési sűrűség mellett azzal, hogy a gyep túllegeltetése tilos;

e) *  a célprogram harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

f) kaszálni csak megfelelően száraz talajviszonyok mellett, madárbarát kaszálási módszerekkel lehet;

g) kaszálás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni;

h) vadriasztó lánc használata kötelező;

i) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

j) zsombékosok kaszálása tilos.

(5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 195 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

79. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 17. számú melléklet A.) pontja 2011. január 1-jén hatályát veszti.

80. § (1) * 

(2) * 

80. § *  E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet, valamint más, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2010. (III. 30.) FVM rendelettel módosított rendelkezéseit a 2009. évben benyújtott támogatási kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

80/A. § *  E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 69/2010. (V. 13.) FVM rendelettel módosított rendelkezéseit a 2009. évben benyújtott támogatási kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

81. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

81. § *  E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet módosításáról szóló 35/2010. (XI. 30.) VM rendelettel [a továbbiakban: 35/2010. (XI. 30.) VM rendelettel] megállapított 18. § (7) bekezdését, 34. § (6) bekezdését, 45. § (8) és (9) bekezdését, 47. § (4) bekezdését, 49. § (4) bekezdését, 53. § (1) bekezdését, 54. § (1) bekezdését, 57. § (4) bekezdését, 59. § (5) bekezdését, 66. § (4) bekezdés g) pontját, 75. § (4) bekezdését, 9. és 10. számú mellékletét, valamint a 23. számú mellékletének 119. a) és 258. pontjait a 35/2010. (XI. 30.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

81/A. § *  E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet módosításáról szóló 92/2011. (X. 5.) VM rendelettel (a továbbiakban: 92/2011. (X. 5.) VM rendelet) megállapított 5. § (3) és (6) bekezdését, 7. § (9) bekezdését, valamint 42. § (2) bekezdését a 92/2011. (X. 5.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

81/B. § *  E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2012. (V. 3.) VM rendelettel [a továbbiakban: 44/2012. (V. 3.) VM rendelet] megállapított 5. § (3) bekezdés a) pontját, 45. § (7) bekezdését, 54. § (5) bekezdését és 57. § (5) bekezdés e), f) és g) pontját a 44/2012. (V. 3.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

81/C. § *  E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 139/2012. (XII. 22.) VM rendelettel [a továbbiakban: 139/2012. (XII. 22.) VM rendelet] megállapított 27. §-át, 42. § (2) bekezdését, 53. § (6) bekezdés a) pontját, 53. § (8) bekezdését a 139/2012. (XII. 22.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

81/D. § *  E rendeletnek az egyes agrártámogatási és egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet [a továbbiakban: 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet] által megállapított 16. § (7) bekezdés a) pontját, a 16. § (10) bekezdését, valamint az 57. § (8) bekezdését a 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

81/E. § *  E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 68/2013. (VII. 29.) VM rendelet által megállapított 5. § (6) bekezdését, 45. § (1) bekezdés c) pontját és 46. § (5) bekezdését a 2013. évi vagy azt követő évben benyújtott kifizetési kérelmek alapján folyamatban lévő eljárásokban és ezen eljárásokban érintett ügyfelek folyamatban levő ügyeiben kell alkalmazni.

81/F. § *  E rendeletnek a föld használatával összefüggő egyes agrártámogatásokra vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2014. (II. 17.) VM rendelettel [a továbbiakban: 11/2014. (II. 17.) VM rendelet] megállapított 5. § (6) bekezdés a) pontját a 11/2014. (II. 17.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági felülvizsgálati ügyekben is alkalmazni kell.

82. § *  Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 12/2014. (XII. 30.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 12/2014. (XII. 30.) MvM rendelet] hatályon kívül helyezett 45. § (8) és (9) bekezdést a 12/2014. (XII. 30.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.

83. § *  Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet] megállapított 42. § (3) bekezdést a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

84–85. § * 

Európai Unió jogának való megfelelés

86. § Ez a rendelet az 1698/2005/EK rendelet 36. cikk a) pont iv. alpontjának és 39. cikk (1)–(4) bekezdéseinek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok rendszere

2. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

A támogatási összegek mértéke célprogramonként

A) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Támo-
gatási
rend-
szer
célprog-
ram
azono-
sító

Célprogram megnevezése

Támogatás mértéke euró/ha-nak megfelelő
forintösszeg
horizontális AA Egyéb szántóföldi növény 155
Integrált szántóföldi Egyéb szántóföldi növény – ritka növény 220
növénytermesztés Szántóföldi zöldség 171
Szántóföldi zöldség – ritka növény 231
AB Egyéb szántóföldi növény 184
Tanyás gazdálkodás célprogram Egyéb szántóföldi növény – ritka növény 258
Szántóföldi zöldség 196
Szántóföldi zöldség – ritka növény 261
AC Egyéb szántóföldi növény 212

Átállás alatti
Egyéb szántóföldi növény
– ritka növény
301
Szántóföldi zöldség 359
Ökológiai szántóföldi növénytermesztés Szántóföldi zöldség
– ritka növény

485
Egyéb szántóföldi növény 161

Átállt
Egyéb szántóföldi növény
– ritka növény
217
Szántóföldi zöldség 203
Szántóföldi zöldség
– ritka növény

274
AD Természetvédelmi célprogramok
AD–1a
Túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal
évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése 310
AD–1b vegyes szántóföldi növénytermesztés 303
AD–2 Vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal 173
AD–3 Madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal 220
zonális AD–4a Kék vércse élőhelyfejlesztési előírásokkal évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése 267
AD–4b vegyes szántóföldi növénytermesztés 233
AE Erózió elleni célprogramok
AE–1 Vízerózió elleni 211
AE–2 Szélerózió elleni 213

B) *  Gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

A B C D E F
1. Támogatási rendszer Célprogram azonosító Célprogram megnevezése Támogatás mértéke euró/ha-nak megfelelő forintösszeg
2. horizontális BA Extenzív gyepgazdálkodás Nincs Natura Legeltetés 108
3. 2000 jogosultság Kaszálás 71
4. Natura 2000 Legeltetés 77
5 Jogosultság esetén Kaszálás 40
6. BB Ökológiai gyepgazdálkodás Nincs Natura Legeltetés 116
7. 2000 jogosultság Kaszálás 79
8. Natura 2000 Legeltetés 85
9. Jogosultság esetén Kaszálás 48
10. zonális BC–1 Gyepgazdálkodás túzok Nincs Natura Legeltetés 155
11. élőhely-fejlesztési előírásokkal 2000 jogosultság Kaszálás 116
12. Natura 2000 Legeltetés 117
13. Jogosultság esetén Kaszálás 78
14. BC–2 Élőhelyfejlesztési előírásokkal Nincs Natura Legeltetés 139
15. 2000 jogosultság Kaszálás 116
16. Natura 2000 Legeltetés 101
17. Jogosultság esetén Kaszálás 78
18. BD–1 Környezetvédelmi célú gyeptelepítés 1. gazdálkodási évben 238
19. 2. gazdálkodási évtől Nincs Natura 2000 jogosultság 279
20. Natura 2000 jogosultság esetén 241
21. BD–2 Természetvédelmi célú gyeptelepítés 1. gazdálkodási évben 238
22. 2. gazdálkodási évtől Nincs Natura 2000 jogosultság 305
23. Natura 2000 jogosultság esetén 267

C) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Támo-
gatási
rend-
szer
célprog-
ram
azono-
sító

Célprogram megnevezése

Támogatás mértéke euró/ha-nak megfelelő
forintösszeg
horizontális CA Almatermésűek 704
Integrált gyümölcs- és Bogyós 341
szőlőtermesztés Csonthéjas és héjas 518
Szőlő 486
CB Almatermésűek 900
Csonthéjas és héjas 859
Átállás alatti Bogyós 757
Szőlő 827
Ökológiai gyümölcs- és Vegyes 859
szőlőtermesztés Almatermésűek 722
Csonthéjas és héjas 557
Átállt Bogyós 365
Szőlő 525
Vegyes 557
CC Almatermésűek 600
Hagyományos gyümölcstermesztés Csonthéjas és héjas 355
Vegyes 478

D) Vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Támogatási rendszer célprogram azonosító
Célprogram megnevezése
Támogatás mértéke
euró/ha-nak megfelelő
forintösszeg
horizontális DA Nádgazdálkodás 61

zonális
DB A természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása 115
DC Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése 195

3. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez * 

A támogatási kérelmek részletes pontozási szempontrendszere

I. Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Célprogramok




Pontozási szempontok szántóföldi célprogramok esetén




Értékelés/ellen-
őrzés módja



Integrált szántóföldi növény-
termesztés




Tanyás gazdálkodás



Ökológiai szántóföldi növény-
termesztés
Természet-
védelmi célú szántóföldi növény-
termesztés (túzok, vadlúd-
darú, madár és apróvad illetve kék vércse élőhely-
fejlesztési előírásokkal)




Vízerózió elleni




Szélerózió elleni
Területi szempontok
1 Natura 2000* MePAR fedvény 6 6 10 12 6 6
2 Nitrát-érzékeny* MePAR fedvény 10 8 8 6 12 12
3 Sérülékeny vízbázisú védőterület* MePAR fedvény 6 6 6 6 10 10
4 Kedvezőtlen Adottságú Terület* MePAR fedvény 10 10 6 6 10 10
5 MTÉT zónarendszer – max adható* MePAR fedvény 0 0 0 10 0 0
A zóna 0 0 0 10 0 0
B zóna 0 0 0 6 0 0
C zóna 0 0 0 4 0 0
6 VTT térszintek – max adható* MePAR fedvény 8 10 10 0 0 0
ármentes szint 8 10 10 0 0 0
alacsony és magas ártér 0 0 0 0 0 0
mélyártér 0 0 0 0 0 0
7 Hátrányos helyzetű terület
(a kérelmező lakhelye/székhelye)
311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet, 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint 6 6 6 6 6 6
Egyéb szempontok
8 *  Korábbi NVT AKG résztvevő (szántóföldi célprogramban) Kincstár adatbázis 9 9 9 9 9 9
9 Szaktanácsadóval kötött szerződés szerződés másolata 5 5 5 5 5 5
10 Agrár végzettség
Agrár felsőfokú végzettség Oklevél másolata 8 8 8 8 8 8
Agrár középfokú végzettség Bizonyítvány másolata 4 4 4 4 4 4
Családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolata**
11 Fiatal gazdálkodó határozat alapján 5 5 5 5 5 5
12 Elismert termelői csoport, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy termelői szervezeti tagság*** Igazolás 9 9 9 9 9 9
13 Állattállománnyal rendelkezik ENAR nyilvántartás 12 10 10 10 12 12
14 A célprogramban teljes szántóterülete* 2009. évi egységes kérelem
kevesebb mint 25% 2 0 0 2 2 2
25%, vagy annál több, de kevesebb mint 50% 3 0 2 4 4 4
50%, vagy annál több, de kevesebb mint 75% 4 4 4 6 6 6
75%, vagy annál több 6 8 8 8 8 8
összesen: 100 100 100 100 100 100
* Adminisztratív ellenőrzés után vizsgálva
** A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. Rendelet 4. § (3) bekezdés szerinti határozat másolata
*** csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt nem álló termelői csoport, illetve termelő szervezet

II. Gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Célprogramok
Pontozási szempontok gyepgazdálkodási célprogramok esetén
Értékelés/ellenőrzés módja

Extenzív gyepgazdál-
kodás

Ökológiai gyepgazdál-
kodás
Természetvédelmi célú gyepgazdálkodási célprogramok (túzok, illetve éllőhely-
védelm előírásokkal)

Környezet-
védelmi célú gyeptelepítés

Természet-
védelmi célú gyeptelepítés
Területi szempontok
1 Natura 2000* MePAR fedvény 12 12 12 8 12
2 Nitrát-érzékeny* MePAR fedvény 6 6 6 10 6
3 Sérülékeny vízbázisú védőterület* MePAR fedvény 3 3 3 8 6
4 Kedvezőtlen adottságú terület* MePAR fedvény 10 8 10 10 10
5 MTÉT zónarendszer – max adható* MePAR fedvény 0 0 10 0 10
A zóna 0 0 10 0 10
B zóna 0 0 6 0 6
C zóna 0 0 4 0 4
6 VTT térszintek – max adható* MePAR fedvény 10 10 0 11 3
ármentes szint 5 5 0 4 3
alacsony és magas ártér 10 10 0 8 3
mélyártér 5 5 0 11 3
7 Hátrányos helyzetű terület
(a kérelmező lakhelye/székhelye)
311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet, 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint 6 6 6 6 6
Gazdálkodási szempontok
8 *  Korábbi NVT AKG résztvevő (gyepgazdálkodási célprogramban, vagy gyeptelepítés esetén szántóföldi célprogramban) Kincstár adatbázis 9 9 9 9 9
9 Szaktanácsadóval kötött szerződés szerződés másolata 5 5 5 5 5
10 Agrár végzettség
Agrár felsőfokú végzettség Oklevél másolata 6 6 6 6 6
Agrár középfokú végzettség Bizonyítvány másolata 3 3 3 3 3
Családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolata**
11 Fiatal gazdálkodó Határozat alapján 5 5 5 5 5
12 Elismert termelői csoport***, vagy tenyésztőszervezeti tagság Igazolás 8 6 8 8 8
13 Védett őshonos állattal rendelkezik ENAR nyilvántartás 8 8 8 10 10
14 Ökológiai gazdálkodásból származó állattal rendelkezik Ökológiai ellenőrző szervezet igazolása másolata 4 8 4 4 4
15 A célprogramban teljes gyepterülete* 2009. évi egységes kérelem
kevesebb mint 25% 2 0 2 0 0
25%, vagy annál több, de kevesebb mint 50% 4 2 4 0 0
50%, vagy annál több, de kevesebb mint 75% 6 4 6 0 0
75%, vagy annál több 8 8 8 0 0
összesen: 100 100 100 100 100
* Adminisztratív ellenőrzés után vizsgálva
** A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. Rendelet 4. § (3) bekezdés szerinti határozat másolata
*** csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt nem álló termelői csoport

III. Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Célprogramok
Pontozási szempontok ültetvényekre vonatkozó célprogramok esetén Értékelés/ellenőrzés
módja
Integrált gyümölcs és szőlőtermesztés Ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés Hagyományos gyümölcstermesztés
Területi szempontok
1 Natura 2000* MePAR fedvény 6 8 12
2 Nitrát-érzékeny* MePAR fedvény 10 9 9
3 Sérülékeny vízbázisú védőterület* MePAR fedvény 6 6 2
4 Kedvezőtlen adottságú terület* MePAR fedvény 5 5 5
5 VTT térszintek – max adható* MePAR fedvény 5 8 8
ármentes szint 5 8 8
alacsony és magas ártér 2 4 4
mélyártér 0 0 0
6 Hátrányos helyzetű terület (a kérelmező lakhelye/székhelye) 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet, 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint 6 6 6
Gazdálkodási szempontok
7 *  Korábbi NVT AKG résztvevő (ültetvényes célprogramban) Kincstár adatbázis 9 9 9
8 Szaktanácsadóval kötött szerződés Szerződés másolata 5 5 5
9 Agrár végzettség
Agrár felsőfokú végzettség Oklevél másolata 10 10 10
Agrár középfokú végzettség Bizonyítvány másolata 5 5 5
Családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolata**
10 Fiatal gazdálkodó Határozat alapján 6 6 6
11 Zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy termelői szervezeti tagság*** Igazolás 12 10 10
12 Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács/Észak-
Keletmagyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szövetség – Szakmaközi Szervezet/Hegyközségi tagság
Igazolás**** 12 10 10
13 A célprogramban teljes ültetvényterülete* 2009. évi egységes kérelem
kevesebb mint 25% 2 0 0
25%, vagy annál több, de kevesebb mint 50% 4 2 2
50%, vagy annál több, de kevesebb mint 75% 6 4 4
75%, vagy annál több 8 8 8
összesen: 100 100 100
* Adminisztratív ellenőrzés után vizsgálva
** A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. Rendelet 4. § (3) bekezdés szerinti határozat másolata
*** csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt nem álló termelői csoport, illetve termelő szervezet
**** hegyközségi tagság esetén az illetékes hegybíró által kiállított igazolás

IV. Vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Célprogramok
Pontozási szempontok vizes élőhelyekhez kapcsolódó célprogramok esetén
Értékelés/ellenőrzés
módja

Nádgazdálkodás
Természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése
Területi szempontok
1 Natura 2000* MePAR fedvény 10 10 10
2 Nitrát-érzékeny* MePAR fedvény 10 10 10
3 Sérülékeny vízbázisú védőterület* MePAR fedvény 5 5 5
4 Kedvezőtlen adottságú terület* MePAR fedvény 6 8 8
5 MTÉT zónarendszer- max adható* MePAR fedvény 10 10 10
A zóna 10 10 10
B zóna 5 5 5
C zóna 5 5 5
6 VTT térszintek – max adható* MePAR fedvény 10 10 10
ármentes szint 0 0 0
alacsony és magas ártér 5 0 0
mélyártér 10 10 10
7 Hátrányos helyzetű terület
(a kérelmező lakhelye/székhelye)
311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet, 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint 6 6 6
Gazdálkodási szempontok
8 *  Korábbi NVT AKG résztvevő (vizes élőhely célprogramban) Kincstár adatbázis 9 9 9
9 Szaktanácsadóval kötött szerződés Szerződés másolata 5 5 5
10 Agrár végzettség
Agrár felsőfokú végzettség Oklevél másolata 6 6 6
Agrár középfokú végzettség Bizonyítvány másolata 3 3 3
Családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolata**
11 Fiatal gazdálkodó Határozat alapján 5 5 5
12 Állattállománnyal rendelkezik ENAR nyilvántartás 0 6 6
13 Védett őshonos állattal rendelkezik ENAR nyilvántartás 0 5 5
14 Tenyésztőszervezeti tagság Igazolás 0 5 5
15 Hosszú távú értékesítési szerződés megléte Szerződés másolata 10 0 0
16 A célprogramban teljes nádas területe* 2009. évi egységes kérelem
kevesebb mint 25% 2 0 0
25%, vagy annál több, de kevesebb mint 50% 4 0 0
50%, vagy annál több, de kevesebb mint 75% 6 0 0
75%, vagy annál több 8 0 0
összesen: 100 100 100
* Adminisztratív ellenőrzés után vizsgálva
** A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. Rendelet 4. § (3) bekezdés szerinti határozat másolata

4. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez * 

A támogatási kérelem pontozása során elfogadható felsőfokú agrár végzettségekről

Felsőfokú agrárgazdasági végzettséget adó szakok a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján:

Képzési terület Korábbi főiskolai (F) és egyetemi (E) szakok Többciklusú felsőoktatási képzési rendszer szerinti
Alapszak Mesterszak
Agrár tájépítészeti, -védelmi és
– fejlesztési E
tájrendező és kertépítő mérnöki tájépítész mérnök
kertészmérnöki F, E, kertészmérnöki kertészetmérnöki
szőlész-borász F szőlészeti és borászati mérnöki
dísznövény és zöldfelület-tudományi mérnöki
környezetgazdálkodási
agrármérnöki F, E
környezetgazdálkodási agrármérnöki környezetgazdálkodási agrármérnöki
természetvédelmi mérnöki F természetvédelmi mérnöki természetvédelmi mérnöki
állattenyésztő mérnöki F állattenyésztő mérnöki állattenyésztő mérnöki
takarmányozási- takarmánybiztonsági mérnöki
mezőgazdasági mérnöki F
agrármérnöki E
mezőgazdasági mérnöki agrármérnöki
növénytermesztési mérnöki F növénytermesztő mérnöki növényorvosi
növényorvosi E növénytermesztő
agrár-kémikus agrármérnöki E mérnöki
agrármenedzser F gazdasági, gazdasági agrármérnöki
gazdasági mérnöki F vidékfejlesztési és
vidékfejlesztési agrármérnöki F
tájgazdálkodási, vállalkozó menedzser F
informatikus agrármérnöki
gazdasági agrármérnöki E
vidékfejlesztési agrármérnöki E
területfejlesztési mérnök E
vidékfejlesztési agrármérnöki
mezőgazdasági gépészmérnöki F, E mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki
meliorációs mérnök F földmérő és földrendező mérnöki birtokrendező mérnöki

5. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez * 

A célprogram-csoportonként rendelkezésre álló forráskeret és területi megoszlása

A)

Szántóföldi növénytermesztési célprogram csoport Gyepgazdálkodási célprogram csoport Ültetvénykezelési célprogram csoport Vizes élőhely kezelési célprogram csoport
Terület megoszlása 58% 34% 7% 1%
Forrás megoszlása 56% 21,5% 22% 0,5%

B)

Horizontális célprogramok
a 2. számú melléklet szerint
Zonális célprogramok
a 2. számú melléklet szerint
Terület megoszlása 78% 22%
Forrás megoszlása 75% 25%

6. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Természetvédelmi zonális célprogramok támogatására jogosult Magas Természeti Értékű Terület egységek és a jogosult természetvédelmi zonális célprogramok

Jogosult MTÉT-k megnevezése Zónák Jogosult természetvédelmi zonális célprogramok
1.) Baranya megye fás legelői A 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
2.) Békés-Csanádi hát A A/1 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
A/2 1. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
3 szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
5. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
3.) Bihari-sík A A/1 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
4. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
5. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
A/2 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
4. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
5. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
4. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
5. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
5. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
6. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
4.) Bodrogköz A 1. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
5.) Borsodi Mezőség A 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B B/1 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
5. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
6. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B/2 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
4. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
5. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
6.) Bükkalja A 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
7.) Dévaványa és környéke A A/1 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
A/2 1. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
8.) Dunavölgyi-sík A 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
4. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
5. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
5. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
6. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
9.) Észak-Cserehát A 1. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2 gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2 gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
10.) Gerje-Perje sík A A/1 1. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
A/2 1. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
B 1. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2 gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
11.) Hanság A 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3 gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2 gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2 gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
12.) Hevesi-sík A A/1 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
A/2 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
13.) Homokhátság A 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
1. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
14.) Hortobágy A 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
5. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
6. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C C/1 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
5. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
6. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C/2 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
5. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
15.) Kis-Sárrét A 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
16.) Marcal-medence A 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
17.) Mosoni-sík A 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
18.) Őrség-Vendvidék A 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
19.) Sárvíz-völgye A 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
20.) Somogy A 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
21.) Szatmár-Bereg A 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
22.) Szentendrei-sziget A 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
23.) Taktaköz A 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
24.) Turjánvidék A 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
25.) Zámolyi-medence A 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
B 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
C 1. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
2. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
4. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

7. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

A szélerózió elleni célprogram mintaterületei

A két mintaterület kialakításában szereplő települések listája:

1.) Homokhátság mintaterület: Ásotthalom, Balástya, Bócsa, Bordány, Bugac, Bugacpusztaháza, Csengele, Csólyospálos, Domaszék, Forráskút, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kaskantyú, Kiskunmajsa, Kistelek, Kömpöc, Mórahalom, Móricgát, Orgovány, Öttömös, Páhi, Pirtó, Pusztamérges, Ruzsa, Szank, Szatymaz, Tázlár, Üllés, Zákányszék, Zsana, Zsombó

2.) Nyírségi mintaterület: Apagy, Baktalórántháza, Balkány, Berkesz, Besenyőd, Biri, Bököny, Buj, Demecser, Érpatak, Fábiánháza, Gégény, Geszteréd, Gyulaháza, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hodász, Ibrány, Ilk, Jármi, Kállósemjén, Kálmánháza, Kántorjánosi, Kék, Kemecse, Kisléta, Kisvarsány, Kótaj, Laskod, Levelek, Magy, Máriapócs, Mátészalka, Nagycserkesz, Nagydobos, Nagyhalász, Nagykálló, Napkor, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyíregyháza, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkáta, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Nyírpazony, Nyírtass, Nyírtelek, Nyírtét, Nyírtura, Nyírvasvári, Ófehértó, Ópályi, Őr, Papos, Petneháza, Pócspetri, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod, Sényő, Szakoly, Székely, Téglás, Terem, Tiszarád, Újfehértó, Vaja, Vásárosnamény, Vasmegyer

A fenti két mintaterületbe nem minden ezekhez a településekhez tartozó MePAR fizikai blokk szerepel csak azok, amelyek a Magyarország szélerózió veszélyeztetettségi térképe alapján „erősen” vagy „nagyon erősen veszélyeztetett” területeire esnek.

A MePAR fizikai blokklistát az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján közleményben adja ki.

8. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében érintett mintaterületek

1.) Cigándi tározó: Cigánd, Nagyrozvágy, Pácin, Ricse települések

– fizikai blokkok átlagos magassága szerint mélyártér 95 méter alatt

– fizikai blokkok átlagos magassága szerint alacsony és magas ártér 95–97 méter között

– fizikai blokkok átlagos magassága szerint ármentes terület 97 méter fölött

2.) Tiszaroffi tározó: Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszabő települések

– fizikai blokkok átlagos magassága szerint mélyártér 85,8 méter alatt

– fizikai blokkok átlagos magassága szerint alacsony és magas ártér 85,8–87,75 méter között

– fizikai blokkok átlagos magassága szerint ármentes terület 87,75 méter fölött

A MePAR fizikai blokklistát az IH a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján közleményben adja ki.

9. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez * 

Termeszthető növények és hasznosítások listája célprogramonként

A B C
1 Jogszabályi hivatkozás 3. § (1) Célprogram Termeszthető növények
2 a) aa) Integrált szántóföldi Alexandriai here; Alexandriai here (vetőmag célra); Angol perje (vetőmag célra); Angyalgyökér; Ánizs;
ab) Tanyás gazdálkodás Anyarozs; Árpa; Articsóka; Bazsalikom; Bíborhere; Bíborhere (vetőmag célra); Bimbóskel; Borsikafű;
ac) Ökológiai szántóföldi Borsós kukoricacsalamádé; Borsós napraforgó-csalamádé; Brokkoli; Burgonya; Búza és kétsoros és egyéb búza; Cékla; Cérnatippan (vetőmag célra); Cikóriagyökér; Citromfű; Csemegekukorica; Csenkeszperje (vetőmag célra); Csicseriborsó; Csicsóka; Csomós ebír (vetőmag célra); Cukkini; Cukorborsó; Cukorcirok; Cukorrépa; Dinnye; Disznóbab; Dohány- Burley; Dohány-Virginia; Durumbúza; Ebtippan (vetőmag célra); Édes csillagfürt (mag); Édeskömény; Endívia; Évelő rozs; Fehér here (vetőmag célra); Fehér tippan (vetőmag célra); Fehérhere; Fehérvirágú somkóró; Fejes káposzta; Fejessaláta; Feketegyökér; Fénymag; Fokhagyma; Fonák lóhere (vetőmag célra); Földieper (szamóca); Földimogyoró; Francia perje (vetőmag célra); Futóbab; Fűszerpaprika; Füves lucerna és füves here; Galambbegysaláta; Gomborkamag; Görög széna; Gumós komócsin (vetőmag célra); Gyűszűvirág; Hibrid perje (vetőmag célra); Hibrid kukorica; Hibrid napraforgó; Homoki bab; Izsóp; Jázmin; Juhcsenkesz (vetőmag célra); Kamilla; Kapor; Káposztarepce; Karalábé; Karfiol; Kelkáposzta; Kender (vetőmag célra); Kerti kakukkfű; Keszthelyi keverék (rozs és káposztarepce); Kínai kel; Komlós lucerna; Komlós lucerna (vetőmag célra); Konyhakömény; Korcs v. svédhere (vetőmag célra); Korcshere; Koriander; Koronás baltavirág (vetőmag célra); Köles; Körömvirág; Kukorica; Legány-féle keverék (pannon- vagy szöszösbükköny, rozs, búza, árpa vagy bíborhere keverék); Lencse; Lestyán; Levendula; Ligeti perje (vetőmag célra); Lilahagyma; Lóbab; Lódi lóhere (vetőmag célra); Lucerna; Lucerna (vetőmag célra); Macskagyökérfű; Majoranna; Mák; Máriatövis; Menta; Metélőhagyma; Meténg; Mezei borsó; Mezei csibehúr; Mézontófű; Mocsári perje (vetőmag célra); Mohar; Murokrépa; Mustármag; Nádképű csenkesz (vetőmag célra); Napraforgómag; Napraforgós kukoricacsalamádé; Négermag; Nyúlszapuka; Olajlenmag; Olajretekmag; Olajtökmag; Olasz perje (vetőmag célra); Óriás tippan (vetőmag célra); Őszi búzás pannon bükköny; Paprika; Paradicsom; Pasztinák; Pattogatni való kukorica; Perzsahere; Petrezselyem; Pohánka; Póréhagyma; Rebarbara; Réparepce; Retek; Réti csenkesz (vetőmag célra); Réti komócsin (vetőmag célra); Réti perje (vetőmag célra); Ricinusmag; Rost célra termesztett kender; Rostlen (vetőmag célra); Rozmaring; Rozs; Rozsos szöszösbükköny; Sáfrány; Sáfránymag; Sárgarépa; Sárkerep lucerna; Seprűcirok; Silócirok; Silókukorica; Somkóró; Sóska; Sovány perje (vetőmag célra); Spanyol Articsóka; Spárga; Spenót; Szárazbab; Szárazborsó; Szarvaskerep; Szegletes lednek; Szemescirok; Szeradella; Szezámmag; Szójabab; Szójás silókukorica; Szöszös bükköny (vetőmag célra); Szöszös ökörfarkkóró; Szudáni cirokfű;Takarmánybaltacim; Takarmánybaltacim (vetőmag célra); Takarmányborsó; Takarmánybükköny; Takarmányfüvek; Takarmánykáposzta;Takarmánylucerna (vetőmag célra); Takarmánymályva; Takarmányrépa; Takarmányretek; Tarka koronafürt; Tarkavirágú lucerna; Tárkony;Tarlórépa; Tárnics; Tavaszi búza; Tifon; Tojásgyümölcs; Torma; Tök; Tritikále; Uborka; Újzélandi spenót; Útifű; Vadrepcemag; Vegyes zöldség (konyhakert); Vörös csenkesz (vetőmag célra); Vöröshere (vetőmag célra); Vöröshagyma; Vöröshere; Zab; Zabos borsó; Zabos bükköny; Zeller; Zöldbab; Zöldborsó; Zsázsa
3 a) ad) 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén) Alexandriai here; Alexandriai here (vetőmag célra); Angol perje (vetőmag célra); Angyalgyökér; Anyarozs; Árpa; Articsóka; Bazsalikom; Bíborhere; Bíborhere (vetőmag célra); Bimbóskel; Borsikafű; Borsós kukoricacsalamádé; Borsós napraforgó-csalamádé; Brokkoli; Burgonya; Búza és kétszeres és egyéb búza;
a) ad) 2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal Cékla; Cérnatippan (vetőmag célra); Cikóriagyökér; Citromfű; Csemegekukorica; Csenkeszperje (vetőmag célra); Csicseriborsó; Csicsóka; Csomós ebír (vetőmag célra); Cukkini; Cukorborsó; Cukorcirok;
a) ad) 3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal Cukorrépa; Dinnye; Disznóbab; Dohány-Burley; Dohány-Virginia; Durumbúza; Ebtippan (vetőmag célra); Édes csillagfürt (mag); Édeskömény; Endívia; Évelő rozs; Fehér here (vetőmag célra); Fehér tippan (vetőmag célra);
a) ad) 4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén) Fehérhere; Fehérvirágú somkóró; Fejes káposzta; Fejessaláta; Feketegyökér; Fénymag; Fokhagyma; Fonák lóhere (vetőmag célra); Földieper (szamóca); Földimogyoró; Francia perje (vetőmag célra); Futóbab; Fűszerpaprika; Füves lucerna és füves here; Galambbegysaláta; Gomborkamag; Görög széna; Gumós komócsin (vetőmag célra); Gyűszűvirág; Hibrid perje (vetőmag célra); Homoki bab; Izsóp; Jázmin; Juhcsenkesz (vetőmag célra); Kamilla; Kapor; Káposztarepce; Karalábé; Karfiol; Kelkáposzta; Kender (vetőmag célra); Kerti kakukkfű; Keszthelyi keverék (rozs és káposztarepce); Kínai kel; Komlós lucerna; Komlós lucerna (vetőmag célra); Konyhakömény; Korcs v. svédhere (vetőmag célra); Korcshere; Koronás baltavirág (vetőmag célra); Köles; Körömvirág; Kukorica; Legány-féle keverék (pannon- vagy szöszösbükköny, rozs, búza, árpa vagy bíborhere keverék); Lencse; Lestyán; Levendula; Ligeti perje (vetőmag célra); Lilahagyma; Lóbab; Lódi lóhere (vetőmag célra); Lucerna; Lucerna (vetőmag célra); Macskagyökérfű; Majoranna; Mák; Menta; Metélőhagyma; Meténg; Mezei borsó; Mezei csibehúr; Mézontófű; Mocsári perje (vetőmag célra); Mohar; Murokrépa; Mustármag; Nádképű csenkesz (vetőmag célra); Napraforgómag; Napraforgós kukoricacsalamádé; Négermag; Nyúlszapuka; Olajlenmag; Olajretekmag; Olajtökmag; Olasz perje (vetőmag célra); Óriás tippan (vetőmag célra); Őszi búzás pannon bükköny; Paprika; Paradicsom; Pasztinák; Pattogatni való kukorica; Perzsahere; Petrezselyem; Pohánka; Póréhagyma; Rebarbara; Réparepce; Retek; Réti csenkesz (vetőmag célra); Réti komócsin (vetőmag célra); Réti perje (vetőmag célra); Ricinusmag; Rost célra termesztett kender; Rostlen (vetőmag célra); Rozmaring; Rozs; Rozsos szöszösbükköny; Sáfrány; Sáfránymag; Sárgarépa; Sárkerep lucerna; Seprűcirok; Silócirok; Silókukorica; Somkóró; Sóska; Sovány perje (vetőmag célra); Spanyol Articsóka; Spárga; Spenót; Szárazbab; Szárazborsó; Szarvaskerep; Szegletes lednek; Szemescirok; Szeradella; Szezámmag; Szójabab; Szójás silókukorica; Szöszös bükköny (vetőmag célra); Szöszös ökörfarkkóró; Szudáni cirokfű;Takarmánybaltacim; Takarmánybaltacim (vetőmag célra); Takarmányborsó; Takarmánybükköny;Takarmányfüvek; Takarmánykáposzta; Takarmánylucerna (vetőmag célra); Takarmánymályva; Takarmányrépa; Takarmányretek; Tarka koronafürt;Tarkavirágú lucerna; Tárkony; Tarlórépa; Tárnics; Tavaszi búza; Tifon; Tojásgyümölcs;Torma; Tök; Tritikále; Uborka; Újzélandi spenót; Útifű; Vadrepcemag; Vörös csenkesz (vetőmag célra); Vöröshere (vetőmag célra); Vöröshagyma; Vöröshere; Zab; Zabos borsó; Zabos bükköny; Zeller; Zöldbab; Zöldborsó; Zsázsa; Zöldugar
4. a) ad) 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok Alexandriai here; Bíborhere; Bükköny-félék; Csicseriborsó; Fehér here; Fehérvirágú somkóró; Görögszéna;
a) ad) 4. élőhely-fejlesztési előírásokkal (évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén) Komlós lucerna; Korcshere; Lucerna; Mezei borsó; Nyúlszapuka; Perzsa here; Sárkerep lucerna; Somkóró; Szarvaskerep; Szárazborsó; Szeradella; Takarmánybaltacim; Takarmányborsó;Tarka koronafürt; Tarkavirágú lucerna; Vöröshere vagy ezen növények keveréke, füves keveréke
Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén)
5 a) ae) 1. Vízerózió Alexandriai here; Alexandriai here (vetőmag célra); Angol perje (vetőmag célra); Angyalgyökér; Anyarozs; Árpa; Bazsalikom; Bíborhere; Bíborhere (vetőmag célra); Borsikafű; Borsós kukoricacsalamádé; Borsós napraforgó-csalamádé; Búza és kétszeres és egyéb búza; Cérnatippan (vetőmag célra); Cikóriagyökér; Citromfű; Cukorcirok; Csemege kukorica; Csenkeszperje (vetőmag célra); Csicseriborsó; Csomós ebír (vetőmag célra); Csillagfürt; Disznóbab; Durumbúza; Ebtippan (vetőmag célra); Édes csillagfürt (mag); Évelő rozs; Fehér here (vetőmag célra); Fehér tippan (vetőmag célra); Fehérhere; Fehérvirágú somkóró; Fénymag; Fonák lóhere (vetőmag célra); Francia perje (vetőmag célra); Füves lucerna és füves here; Gomborkamag; Görög széna; Gumós komócsin (vetőmag célra); Gyűszűvirág; Hibrid perje (vetőmag célra); Homoki bab; Izsóp; Jázmin; Juhcsenkesz (vetőmag célra); Kamilla; Kapor; Káposztarepce; Kender (vetőmag célra); Kerti kakukkfű; Keszthelyi keverék (rozs és káposztarepce); Komlós lucerna; Komlós lucerna (vetőmag célra); Korcs v. svédhere (vetőmag célra); Korcshere; Koronás baltavirág (vetőmag célra); Köles; Körömvirág; Kukorica; Legány-féle keverék (pannon-vagy szöszösbükköny, rozs, búza, árpa vagy bíborhere keverék); Lencse; Lestyán; Levendula; Ligeti perje (vetőmag célra); Lóbab; Lódi lóhere (vetőmag célra); Lucerna; Lucerna (vetőmag célra); Macskagyökérfű; Majoranna; Menta; Meténg; Mezei borsó; Mezei csibehúr; Mézontófű; Mocsári perje (vetőmag célra); Mohar; Murokrépa; Mustármag; Nádképű csenkesz (vetőmag célra); Napraforgómag; Napraforgós kukoricacsalamádé; Négermag; Nyúlszapuka; Olajlenmag; Olajretekmag; Olasz perje (vetőmag célra); Óriás tippan (vetőmag célra); Őszi búzás pannon bükköny; Pattogatni való kukorica; Perzsahere; Pohánka; Réparepce; Réti csenkesz (vetőmag célra); Réti komócsin (vetőmag célra); Réti perje (vetőmag célra); Rost célra termesztett kender; Rostlen (vetőmag célra); Rozmaring; Rozs; Rozsos szöszösbükköny; Sáfrány; Sáfránymag; Sárkerep lucerna; Seprűcirok; Silócirok; Silókukorica; Somkóró; Sovány perje (vetőmag célra); Szárazborsó; Szarvaskerep; Szegletes lednek; Szemescirok; Szeradella; Szezámmag; Szójabab; Szójás silókukorica; Szöszös bükköny (vetőmag célra); Szöszös ökörfarkkóró; Szudáni cirokfű; Takarmánybaltacim; Takarmánybaltacim (vetőmag célra); Takarmányborsó; Takarmánybükköny; Takarmányfüvek; Takarmánykáposzta; Takarmánylucerna (vetőmag célra); Takarmánymályva; Takarmányretek; Tarka koronafürt; Tarkavirágú lucerna; Tárkony; Tárnics; Tavaszi búza; Tifon; Tritikále; Újzélandi spenót; Úfifű; Vadrepcemag; Vörös csenkesz (vetőmag célra); Vöröshere (vetőmag célra); Vöröshere; Zab; Zabos borsó; Zabos bükköny; Zöldborsó; Zsázsa
6 a) ae) 2. Szélerózió Alexandriai here; Alexandriai here (vetőmag célra); Angol perje (vetőmag célra); Angyalgyökér; Anyarozs; Árpa; Bazsalikom; Bíborhere; Bíborhere (vetőmag célra); Borsikafű; Borsós kukoricacsalamádé; Borsós napraforgó-csalamádé; Burgonya; Búza és kétszeres és egyéb búza; Cérnatippan (vetőmag célra); Cikóriagyökér; Citromfű; Cukorcirok; Cukorrépa; Csemege kukorica; Csenkeszperje (vetőmag célra); Csicseriborsó; Csicsóka; Csomós ebír (vetőmag célra); Csillagfürt; Disznóbab; Dohány-Burley; Dohány-Virginia; Durumbúza; Ebtippan (vetőmag célra); Édes csillagfürt (mag); Évelő rozs; Fehér here (vetőmag célra); Fehér tippan (vetőmag célra); Fehérhere; Fehérvirágú somkóró; Fénymag; Fonák lóhere (vetőmag célra); Francia perje (vetőmag célra); Füves lucerna és füves here; Gomborkamag; Görög széna; Gumós komócsin (vetőmag célra); Gyűszűvirág; Hibrid perje (vetőmag célra); Homoki bab; Izsóp; Jázmin; Juhcsenkesz (vetőmag célra); Kamilla; Kapor; Káposztarepce; Kender (vetőmag célra); Kerti kakukkfű; Keszthelyi keverék (rozs és káposztarepce); Komlós lucerna; Komlós lucerna (vetőmag célra); Korcs v. svédhere (vetőmag célra); Korcshere; Koronás baltavirág (vetőmag célra); Köles; Körömvirág; Kukorica; Legány-féle keverék (pannon- vagy szöszösbükköny, rozs, búza, árpa vagy bíborhere keverék); Lencse; Lestyán; Levendula; Ligeti perje (vetőmag célra); Lóbab; Lódi lóhere (vetőmag célra); Lucerna; Lucerna (vetőmag célra); Macskagyökérfű; Majoranna; Menta; Meténg; Mezei borsó; Mezei csibehúr; Mézontófű; Mocsári perje (vetőmag célra); Mohar; Murokrépa; Mustármag; Nádképű csenkesz (vetőmag célra); Napraforgómag; Napraforgós kukoricacsalamádé; Négermag; Nyúlszapuka; Olajlenmag; Olajretekmag; Olasz perje (vetőmag célra); Óriás tippan (vetőmag célra); Őszi búzás pannon bükköny; Pattogatni való kukorica; Perzsahere; Pohánka; Réparepce; Réti csenkesz (vetőmag célra); Réti komócsin (vetőmag célra); Réti perje (vetőmag célra); Rost célra termesztett kender; Rostlen (vetőmag célra); Rozmaring; Rozs; Rozsos szöszösbükköny; Sáfrány; Sáfránymag; Sárkerep lucerna; Seprűcirok; Silócirok; Silókukorica; Somkóró; Sovány perje (vetőmag célra); Szárazborsó; Szarvaskerep; Szegletes lednek; Szemescirok; Szeradella; Szezámmag; Szójabab; Szójás silókukorica; Szöszös bükköny (vetőmag célra); Szöszös ökörfarkkóró; Szudáni cirokfű; Takarmánybaltacim; Takarmánybaltacim (vetőmag célra); Takarmányborsó; Takarmánybükköny; Takarmányfüvek; Takarmánykáposzta; Takarmánylucerna (vetőmag célra); Takarmánymályva; Takarmányrépa; Takarmányretek; Tarka koronafürt; Tarkavirágú lucerna; Tárkony; Tárnics; Tavaszi búza; Tifon; Tritikále; Újzélandi spenót; Úfifű; Vadrepcemag; Vörös csenkesz (vetőmag célra); Vöröshere (vetőmag célra); Vöröshere; Zab; Zabos borsó; Zabos bükköny; Zöldborsó; Zsázsa
7 b) ba) Extenzív gyepgazdálkodás Állandó legelő (kaszált); Állandó legelő (legeltetett); Egyéb gyep (kaszált); Egyéb gyep (legeltetett); Fásított rét-legelő
bb) Ökológiai gyepgazdálkodás
bc) 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal
bc) 2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal
8 d) db) Természetes vizes élőhelyek gondozása Állandó legelő (kaszált); Állandó legelő (legeltetett); Egyéb gyep (kaszált); Egyéb gyep (legeltetett)
9 b) bd) 1. Környezetvédelmi célú földhasználat váltás Egyéb gyep (kaszált); Egyéb gyep (legeltetett); Fásított rét-legelő
bd) 2. Természetvédelmi célú gyeptelepítés
10 d) dc) Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése Egyéb gyep (kaszált); Egyéb gyep (legeltetett)
11 c) ca) Integrált gyümölcs és szőlőtermesztés Alma; Birs; Cseresznye; Dió; Egyéb ribiszke; Homoktövis; Josta; Kajszibarack; Körte; Málna; Mandula; Meggy; Mogyoró; Naspolya; Őszibarack; Piros ribiszke; Piszke; Szeder; Szelídgesztenye; Szilva; Szőlőültetvények; Termesztett bodza
12 c) cb) Ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés Alma; Birs; Cseresznye; Dió; Egyéb ribiszke; Homoktövis; Josta; Kajszibarack; Körte; Málna; Mandula; Meggy; Mogyoró; Naspolya; Őszibarack; Piros ribiszke; Piszke; Szeder; Szelídgesztenye; Szilva; Szőlőültetvények; Termesztett bodza; Vegyes gyümölcsös
13 c) cc) Hagyományos gyümölcstermesztés Alma; Birs; Cseresznye; Dió; Kajszi; Körte; Mandula; Meggy; Mogyoró; Naspolya; Őszibarack; Szilva; Szelídgesztenye; Vegyes gyümölcsös
14 d) da) Nádgazdálkodás Nád

10. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez * 

A szántóföldi célprogramokban zöldségnövényként támogatható növények köre

A B C D
1 Articsóka Fokhagyma Paradicsom Torma
2 Bimbóskel Földieper (szamóca) Pasztinák Tök
3 Brokkoli Futóbab Petrezselyem Tojásgyümölcs
4 Cékla Fűszerpaprika Póréhagyma Uborka
5 Cukkini Galambbegysaláta Rebarbara Újzélandi spenót
6 Cukorborsó Karalábé Retek Vöröshagyma
7 Csemege kukorica Karfiol Sárgarépa Zeller
8 Dinnye Kelkáposzta Sóska Zöldbab
9 Endívia Kínai kel Spanyol Articsóka Zöldborsó
10 Fejessaláta Lilahagyma Spárga Zsázsa
11 Fejes káposzta Metélőhagyma Spenót
12 Feketegyökér Paprika Szárazbab

11. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

A támogatásra jogosult ültetvények köre, valamint a támogatási összegek megállapításához az egyes ültetvény fajok ültetvénycsoportonkénti besorolása

„Almatermésűek” „Csonthéjas és héjas” „Bogyós” „Szőlő” „Vegyes”
Alma Cseresznye Fekete Ribiszke Szőlőültetvények Vegyes
Birs Dió Homoktövis gyümölcsös
Körte Kajszibarack Josta (Rikő)
Naspolya Mandula Málna
Meggy Piszke/egres
Mogyoró Ribiszke
Őszibarack Szeder
Szelídgesztenye Termesztett bodza
Szilva

12. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett ritka szántóföldi növényfajták listája

Faj Fajta Nemzetközi hivatkozás Termesztett terület (ha) Elterjedés
Búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum var. erythrospermum) Tiszavidéki FAO WIEWS (World Information and Early Warning System) <1 ha géntartalék
Mezőségi FAO Treaty (International Treaty on Plant Genetic Resources for Food and Agriculture) <1 ha géntartalék
Bánkúti 1201 ECP/GR (European Cooperative Programme for Genetic Resources Networks) 5–10 ha Alföld
Alakor (Triticum monoccocum L.) ECCDB (ECP/GR European Central Crop Data Basis) <1 ha géntartalék
Tönke (Triticum dicoccon Schrank) FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Árpa (Hordeum vulgare L.) Gádorosi fekete FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Mindszentpusztai fehér FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Bánkúti lófogú sárga FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Mezőhegyesi sárga lófogú FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Kukorica (Zea mays L.) Putyi FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Piros kukoricák FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR 5–10 ha Őrség, Tiszántúl
Iregi 12 hetes FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Száznapos FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Sárga magyar FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR 5–10 ha Tiszántúl
Napraforgó (Helianthus Nagykállói tf. FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
annuus L.) Bajai fehér FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Fertődi piros FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Köles (Panicum Mesterházai FAO WIEWS, ECP/GR <5 ha Alföld
miliaceum L.) Jászberényi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Tápiószentmártoni FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Futó fürjbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <50 ha másodvetésként elterjedt
Bokor fürjbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha házikertekben az ország egész területén
Pacsibab FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <10 ha másodvetésként az Alföldön
Menyecskebabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <20 ha Alföld
Büdöskő-babok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Veteménybab Fecskehasú babok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
(Phaseolus vulgaris L.) Gyöngybabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Cukorbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Gesztenyebabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Gyíkbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Békahátúbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Libamájbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Békési rizsbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Tolnai borsóbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha szórványosan
Fehér salátabab FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <10 ha konyhakertekben az ország egész területén
Tűzbab
(Phaseolus coccineus L.)
Tarka salátabab FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha konyhakertekben az ország egész területén
Csicseriborsó (Cicer arietinum L.) Békéscsabai FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <10 ha Duna–Tisza köze
Homoki bab (Vigna Bajai FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
unguiculata (L.) Walp.) Mohácsi FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Lóbab (Vicia faba L.) Tataházi FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <50 ha országszerte
Földimogyoró (Arachis hypogaea L.) Kisteleki,
Tápiószelei
FAO WIEWS, ECP/GR <5 ha Dél-Alföld
Burgonya (Solanum tuberosum L.) Porvai FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Aranyalma FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha konyhakertekben az ország egész területén
Somogyi FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha konyhakertekben az ország egész területén
Csicsóka (Helianthus Farmosi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
tuberosus L.) Nagykállói FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria L.) Helyi típusok FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Fehérvirágú somkóró (Melilotus alba Medik.) Helyi típusok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <5 ha Duna-Tisza köze
Svéd here (Trifolium hybridum L.) Helyi típusok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Mezei csibehúr (Spergula arvensis L.) Helyi típusok FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Takarmánymályva (Malva verticillata L.) Helyi típusok FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Takarmány és sütőtök (Cucurbita maxima Duch.ex Lam) Helyi típusok FAO WIEWS, ECP/GR <50 ha Alföld
Takarmánydinnye (Citrullus colocynthoides Pang.) Újszilvási FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék

13. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett ritka zöldségfajták listája

Faj Fajta Nemzetközi hivatkozás Termesztett terület (ha) Elterjedés
Mátrafüredi tf. FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Ökörszív FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Fóti FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Lugas FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha házikert
Erdélyi (5198/01, 5204/02) FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Paradicsom Mosonmagyaróvári FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
(Lycopersicon esculentum L.) Leveleki FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Kisbuga FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Jándi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Tolnai FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Nógrádi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Erdélyi (5195/01, 5196/01, 5197/01) FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Tápláni konzerv FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Zöldpaprika
(Capsicum annuum L.)
Bogyesz FAO WIEWS, ECP/GR <5 ha Tápió-völgye, Jászság
Bocskor FAO WIEWS, ECP/GR <5 ha Békés és Hajdú megye
Kalinkói FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Gogos paradicsompaprika FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Békés és Csongrád megye
Szentesi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Békés és Csongrád megye
Szentlőrinckátai FAO WIEWS, ECP/GR <5 ha Tápió-völgye
Jászberényi FAO WIEWS, ECP/GR <5 ha Jászság
Tiszakécskei FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Duna-Tisza köze
Hegykői FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Lánycsóki FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Jászberényi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Erdélyi tf. (5387/01) FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Nemesnádudvari FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Bugaci FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tisza-mente, Duna-Tisza köze
Csabacsüdi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Erdélyi
(5037/00, 5001/03)
FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Kótaji FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Ököritófülpösi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Erdélyi (5035/00, 5193/03, 5499/01) FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Soroksári FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Javított cecei FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Keszthelyi fehér FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Fűszerpaprika Boldogi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Mátraalja
(Capsicum annuum var. longum) Kalocsai FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Kalocsa környéke
Dokomlási FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Vöröshagyma Veszkényi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
(Allium cepa L.) Jászalsó-
szentgyörgyi
FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Alsógödi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Kadarkúti FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Somogy megye
Jászsági FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Fokhagyma
(Allium sativum L.)
Pásztói FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Északi-
Középhegység
Cigándi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
Makói FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Makó környéke
Sárospataki FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tokaj-Hegyalja
Póréhagyma
(Allium porrum L.)
Nagykátai FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tápió völgye
Csokros hagyma Nagyrakocsi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
(Allium cepa var. aggregatum G. Don) Nyíregyházi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
Csehimindszenti FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
Erdélyi tf. (5446/01) FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
Metélő hagyma Napkori FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
(Allium schoenoprasum L.) Taktaharkányi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
Téli sarjadék hagyma
(Allium fistulosum L.)
Nagykátai FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tápió völgye
Saláta Villányi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Dél-Baranya
(Lactuca sativa L.) Csehimindszenti FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Fiadi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Isztiméri FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Dunaföldvári FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Csákvári FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Kisbárapáti FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Hernádcécei FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Tarnamérai FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Nagykállói FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Biri FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Fejeskáposzta Vecsési FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Pest környéke
(Brassica oleracea convar. capitata var. capitata f. alba) Hajdúsági FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Debrecen környéke
Kelkáposzta
(Brassica oleracea convar. capitata var. sabauda)
Mohácsi ősz FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Mohács
Spenót Erdélyi tájfajták FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
(Spinacea oleracea L.) Békési FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha Tiszántúl
Újzélandi spenót
(Tetragonia tetragoniodes (Pall.) O. Kuntze)
Sajószentpéteri FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Sóska Dunaföldvári FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
(Rumex acetosa L.) Pallagi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Rebarbara
(Rheum rhaponticum L.)
Tápiószelei FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Pusztamonostori FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Sárgarépa
(Daucus carota L.)
Nagykállói FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Nagykállói FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR <1 ha géntartalék
Petrezselyem Napkori FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
(Petroselinum crispum. (Mill.) Nym.) Gyomaendrődi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Erdélyi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Paszternák Nagyváradi FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
(Pastinaca sativa L.) Semjéni FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Zeller Darnózseli FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
(Apium graveolens L.) Monostorapáti FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Kecskeméti FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
Retek Nagykállói FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék
(Raphanus sativus L.) Nagykállói FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék

14. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

A földterület beazonosításának útmutatója

1. A jogosult terület meghatározása

A jogosan igényelhető földterület az adott terület fizikai blokkon belüli azon része, amelynek kimérése során nem lehet figyelembe venni:

a) az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen elhelyezkedő nem művelt területeket (nádasok, tanyák, állattartó épületek, telepek, bozótos területek, facsoportok, amelyek alatt művelést nem folytatnak);

b) a nem művelő útnak használt utakat, valamint;

c) a 2003. június 30-án kultúrállapotban nem lévő, de időközben beművelt területeket.

A jogosult terület meghatározásának szemléltető ábrája

Szántóföldi kultúrák és gyepterületek esetén a területen lévő fák, facsoportok kizárólag abban az esetben vehetők figyelembe a támogatás alapjául szolgáló mezőgazdasági terület vonatkozásában, ha az azok alatti területen a célprogram előírásoknak megfelelő gazdálkodás valósítható meg.

Ültetvények esetében:

a) a termesztés-technológia részeként értelmezhető művelt területeket hozzá kell számítani a jogosult területhez;

b) az ültetvény terület határainak megállapítása során:

ba) amennyiben az ültetvényt művelő utak veszik közre, (pl. gépek forgására biztosított területek) akár két oldalról akár négy oldalról a művelő utak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámítható;

bb) amennyiben nincsen művelő út az ültetvény körül, a lombkorona középpontjától mért, legfeljebb a sortávolság felének megfelelő terület számítható be;

bc) amennyiben a ültetvény körbekerített és határai rögzítettek (pl.: kerítéssel), legfeljebb 3,5 méteres terület számítható be;

bd) amennyiben az adott régió bevált mezőgazdasági gyakorlatának hagyományosan részét képező, legfeljebb 4 méter széles elemek (pl. teraszfalak, öntözőárkok) a terület részének tekintendők.

2. Terület lemérése

2.1. A mérés elvégzéséhez szükséges tudnivalók

A jogosult földterület beazonosítása során a mezőgazdaságilag ténylegesen művelt, kultúrával fedett terület határait kell rögzíteni. A támogatásra jogosult terület a művelt terület MePAR alapján támogatható része egy adott fizikai blokkon belül. A fenti módon beazonosított, támogatható terület eltérhet az ingatlan nyilvántartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő területi adatoktól, ezért kell a ténylegesen művelt terület beazonosítását elvégezni.

A támogatásra jogosult területen belül a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeket külön kell kimérni. A mérés során:

a) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határán kell haladni;

b) amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület által teljesen körülvett, 0,01 hektárt meghaladó kivett terület van (összefüggő nádas, facsoport, épületek, tanya), úgy mindegyik teljes területét ki kell mérni, mert ezek a területek nem jogosultak támogatásra;

c) minden egyes terület lemérése során a rögzített koordinátáknak legalább 3 méteres pontosságúnak, és 3 méteres koordináta élességűnek kell lennie a valós helyzethez képest;

d) a mért földterület megadása kettő tizedes-jegyig szükséges;

e) a lemért földterületet legalább egy pontban jól láthatóan meg kell jelölni a terepen, hogy a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól azonosítható legyen.

2.2. Mérési jegyzőkönyv

A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni az alábbi tartalmi követelmények szerint:

a) *  a területazonosítási kérelmet benyújtó földhasználó neve és regisztrációs száma;

b) AKG célprogram megnevezése;

c) a mérést végző személy neve (majd a kinyomtatást követően aláírása, illetve pecsétje);

d) a mérés időpontjának rögzítése (év-hónap-nap óra-perc);

e) területnagyság megadása kettő tizedesjegy pontossággal;

f) terület X(EOV), Y(EOV) koordinátáinak megadása;

g) pontszámos területszámítási jegyzőkönyv;

h) pontszámos területszámítási vázrajz (shape formátumban).

15. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Szemléltető ábra a területek beazonosítása érdekében

16. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Tápanyag-gazdálkodási minimumkövetelmények

Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.

17. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Növényvédelmi minimumkövetelmények

A) * 

B) 2011. január 1-jétől minimumkövetelményként figyelembe veendő előírások

Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. (pl.: növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható)

18. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez * 

Talajmintavétel során betartandó követelmények

A talajvizsgálat elvégzéséhez a mintát kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként kell venni. Egy talajminta legfeljebb öt hektár területet reprezentálhat. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület nagyobb, mint öt hektár, akkor a területet megközelítőleg öthektáros mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi egységek meghatározásánál figyelembe kell venni a parcella és táblahatárokat a tápanyag-gazdálkodási terv céljai szerint. Az utolsó gazdálkodási évben esedékes ismételt talajvizsgálatnál a mintákat ugyanazokról a helyekről kell venni. A mintavételi egységeknek talajtanilag egységesnek (homogénnek) kell lenniük, és az így kijelölt egységeken kell az átlagmintát begyűjteni. Az átlagminta egy meghatározott nagyságú terület jellemzésére szolgáló, több helyről, azonos talajmélységből vett azonos tömegű talajmintáinak keveréke. A mintavétel az alábbiak szerint történik:

– szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 hektáronként vett átlagminta,

– állókultúráknál, maximum 5 hektáronként vett átlagminta. A részmintákat almatermésű, csonthéjas és héjas ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm; bogyós ültetvényeknél 0–20 cm, 20–40 cm; szőlő ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm mélységből kell venni.

A mintázandó területről a felső, növényi maradványokat tartalmazó réteg eltávolítása után lehet mintát venni. Az azonos tömegű részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban, legalább 20 ponton ajánlott venni. Ezeket a részmintákat kell összekeverni, és az összekevert mintából 1-1 kg tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre.

Tilos mintát venni:

– szántóföldi kultúra esetén a táblaszélen 20 m-es sávban;

– a forgókban;

– szalmakazlak helyén;

– műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén;

– állatok delelő helyén.

A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása utáni, de még a trágyázást megelőző időszak, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Mintavételre alkalmas még:

– az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap utáni időszak;

– tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázást követő100 nap után;

– szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.

A mintát kódszámozott zacskóba kell gyűjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelynek tartalmaznia kell a következőket:

– földhasználó neve, regisztrációs száma, postacíme, elektronikus levélcíme (amennyiben rendelkezik)

– célprogram megnevezése;

– termőterület adatai, minta származási helye: blokkazonosító, helyrajzi szám, tábla terület, tábla sorszám;

– mintavételt végző megnevezése (ha a megrendelő és a mintavevő nem ugyanaz);

– minta kódja;

– mintavétel időpontja;

– mintavétel mélysége.

19. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez * 

Levélanalízis során betartandó követelmények

Általános előírások:

A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet, amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni.

Az egy mintavételi egységről vett mintának két külön kezelt átlagmintából kell állnia, amelynek a két átló mentén szedett növényt, növényi szervet kell tartalmaznia.

Egy mintát 50–100 db növény, vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Minden növényi szervet más növényről kell begyűjteni.

Almatermésű, bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.

Nem szabad mintát gyűjteni:

– növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;

– lombtrágyázás után legalább 2 hétig;

– sáros, szennyezett növényekről.

A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni.

A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem lehet mintát venni.

A mintát kódszámozott zacskóba kell gyűjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelyen a terület adatai mellett a növényfaj (fajta), valamint a növényi szerv neve és fejlettségi állapota is szerepeljen.

A mintavételi egységről, egységekről táblánként mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni.

A gyűjtött mintát zacskóba kell tenni, valamint a laboratóriumba történő juttatásig hűtőtáskában tartani. A mintákat lehetőleg a mintavétel napján szükséges a laboratóriumba juttatni.

Mintavételi eszközök:

– papír vagy etamin zacskók

– rozsdamentes olló, kés, metszőolló,

– mintaazonosító jegy, amelynek tartalmaznia kell a következőket:

= földhasználó neve, regisztrációs száma, postacíme, elektronikus levélcíme (amennyiben rendelkezik)

= célprogram megnevezése

= termőterület adatai, minta származási helye: blokkazonosító, helyrajzi szám, tábla terület, tábla sorszám

= mintavételt végző megnevezése (ha a megrendelő és a mintavevő nem ugyanaz)

= minta kódja

= mintavétel időpontja, növény fenofázisa

= növény megnevezése, fajta

A növénymintavétel módja, időpontja, helye ültetvények esetében

Kultúra Mintavétel Fenofázis Mintavétel helye
Szőlő I. Teljes virágzásban (termőhajtásról) a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemző levél
II. Éréskor (lombszíneződés kezdete előtt) a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemző levél
Alma, körte, birs, naspolya I. Hajtásnövekedés befejezése után a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél
Őszibarack, homoktövis I. Éréskor a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél
Szilva, kajszi,
meggy, cseresznye
I. a hajtásnövekedés befejezése után a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél
Dió I. a csonthéj kialakulása után az összetett levél csúcsi levéllemeze
Mandula, mogyoró, szelídgesztenye I. a csonthéj kialakulása után a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél
Piros és egyéb ribiszke, piszke/egres, josta, I. Éréskor a hajtás középső kifejlett levele
Termesztett bodza I. Éréskor a hajtás középső részéről kifejlett összetett levéllemez
Málna, szeder I. Éréskor a hajtás középső részéről kifejlett összetett levéllemez

20. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

A tápanyag-gazdálkodási terv kötelezően beküldendő tartalmi elemei

Gazdálkodási év: Célprogram kód:
Maximálisan kijuttatandó hatóanyag (kg/ha) A tápanyaggazdálkodási terv alapja
Kötelezettség-
vállalással
érintett
egybefüggő
terület sorszáma
Tábla sorszáma
(adott évi
kifizetési
kérelem szerint)
Tábla területe
(ha)
Trágyázott
kultúra
megnevezése
Hasznosítási
kód
N P2O5 K2O A)
egyszerűsített mérlegszámítás
B)
talajvizsgálat
C)
levélanalízis
1
2
3

21. számú melléklet a 61/2009. (IV. 14.) FVM rendelethez * 

Gazdálkodási napló kötelező formai és tartalmi követelményei

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Agrár-Környezetgazdálkodási intézkedésében résztvevők, a Nem Termelő Mezőgazdasági Beruházásokhoz Nyújtandó Támogatásban részesülők és a Natura 2000, valamint a Kedvezőtlen Adottságú Területekre vonatkozó kiegészítő támogatást igénylők számára.
FŐLAP A gazdálkodó adatai
1 Név:
2 Ügyfél regisztrációs szám (MVH): 3 Cégforma:
4 Helység, irányítószám: 5 Közterület neve, száma:
6 Telefonszám: 7 E - levélcím:
Kapcsolattartó adatai (amennyiben eltér a gazdálkodó adataitól)
8 Név:
9 Helység, irányítószám: 10 Közterület neve, száma:
11 Telefonszám: 12 E - levélcím:
Szaktanácsadó és szakirányító adatai (amennyiben alkalmaz a gazdálkodó szakembert)
13 Növényvédelmi szakirányítójának neve és címe: 14 Szaktanácsadó neve és címe:
15 Kamarai regisztrációs száma: 16 Engedély száma:
GN-01 Összesítő adatlap ....................../....................... gazdálkodási évben
Földhasznosítási összesítő Állatállomány összesítő
A B C D E F G H
Szeptember 1-jén Éves átlaglétszám
Cél-
program
csoport
Terület hasznosítás megnevezése gazdaság teljes területe hasznosítási irányonként (ha) AKG támogatásba vont terület nagysága (ha) Állatfaj megnevezése Korcsoport darabszám
(db)
állategység
(ÁE)
1 szántó szántó 12 Szarvasmarha 6 hónapnál fiatalabb
2 ültetvény szőlő 13 Szarvasmarha 6–24 hónapig
3 gyümölcs 14 Szarvasmarha 24 hónap felett
4 gyep kaszáló 15 6 hónapnál idősebb
5 legelő 16 Sertés tenyészkoca 50 kg felett
6 vizes nádas 17 Sertés egyéb sertés
7 élőhely zsombékos, láp 18 Juh vegyes (6 hónap felett)
8 célprogra- halastó 19 Kecske vegyes (6 hónap felett)
9 mon kí- erdő 20 Baromfi tojótyúk
10 vüli hasz- fásított terület 21 Baromfi egyéb baromfi
11 nosítás konyhakert 22 Egyéb
GN-02 AKG – SZÁNTÓ – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – ALAPADATOK Lap sorszáma:
Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület azonosítási alapadatai
I. Sorszáma: II. Földhasználat joga: III. Mérési jegyzőkönyvének sorszáma:
A B C D E F G H I
Település Helyrajzi számok MePAR blokkazonosítók Terület (ha) Kötelezettségek Jogosultságok
2009/2010. év Natura Nitrát- 12%-os KAT AKG
1. Változás 2000 érzékeny lejtő kitettség terület kód
2. Változás
Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók – GN-07 és GN-11 valamint a GN-12 alapján
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t
Gazdál-
kodási
év
Tábla-
sorszám
(adott
évi
kifize-
tési
kérelem
szerint)
Terület
(ha)
Fő-
növény/
másod-
vetés
Hasz-
nosí-
tási
kód
Faj Fajta Szapo-
rító-
anyag
típusa
Szervestrágya –
kijuttatott
hatóanyagok
kg/ha
Műtrágya –
kijuttatott
hatóanyagok
kg/ha
Táp-
a-
nyag
gaz-
dál-
ko-
dási
terv
tel-
je-
sült
Termés-
hozam
(t/ha)
Mel-
lék-
ter-
mék/
zöld-
trá-
gya
ta-
lajba
for-
ga-
tása
Vis
maior
Meg-
jegyzés
N P2O5 K2O N P2O5 K2O terv tény
1
2
3
4
5
6
GN-03 AKG – GYEP – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – ALAPADATOK Lap sorszáma:
Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület azonosítási alapadatai
I. Sorszáma: II. Földhasználat joga: III. Mérési jegyzőkönyv sorszáma:
A B C D E F G H I
Település Helyrajzi számok MePAR blokkazonosítók Terület (ha) Kötelezettségek Jogosultságok
2009/2010. év Natura Nitrát- 12%-os KAT AKG
1. Változás 2000 érzékeny lejtő kitettség terület kód
2. Változás
Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók – GN-07 és a GN-08 – alapján
a b c d e f g h i j k l m n o
Kaszálásos hasznosítás esetén Legeltetéses hasznosítás esetén
Gazdál-
kodási
év
Tábla-
sorszám
(adott
évi
kifizetési
kérelem
szerint)
Terület
(ha)
Haszno-
sítási
kód
kaszá-
lások
száma
első
kaszálás
kezdete
(hónap-nap)
második
kaszálás
kezdete
(hónap-nap)
utolsó
kaszálás
kezdete
(hónap-nap)
hozama
(tonna/
ha/év)
kaszálás
időpontja
(hónap-nap)
hozama
(tonna/
ha/év)
módja GN-08
lap-
sorszám
Vis
maior
Meg-
jegyzés
1
2
3
4
5
6
GN-04 AKG – ÜLTETVÉNY – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – ALAPADATOK Lap sorszáma:
Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület azonosítási alapadatai
I. Sorszáma: II. Földhasználat joga: III. Mérési jegyzőkönyv sorszáma:
A B C D E F G H I
Település Helyrajzi számok MePAR blokkazonosítók Terület (ha) Kötelezettségek Jogosultságok
2009/2010. év Natura Nitrát- 12%-os KAT AKG
1. Változás 2000 érzékeny lejtő kitettség terület kód
2. Változás
J K L M N O P Q R
Állománysűrűség (tő/ha)
Növényfaj Hasznosítási kód Fajta Terület nagysága (ha) Sor- és tőtáv telepítéskor jelenlegi Telepítés éve Művelési mód
Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók - GN-07 és a GN-11 valamint a GN-12 alapján
a b c d e f g h i j k l m n o p q


Gazdál-
kodási év

Tábla sorszám (adott évi kifizetési kérelem szerint)


Terület
(ha)


Hasznosítási kód
Szervestrágya –
kijuttatott hatóanyagok
kg/ha
Műtrágya – kijuttatott hatóanyagok
kg/ha
Táp-
anyag-
gazdálkodási terv teljesült
Terméshozam
(t/ha)

Madár-
odú
(db/ha)

Rovar-
csapdák
száma


Vis
maior


Meg-
jegyzés
N P2O5 K2O N P2O5 K2O terv tény
1
2
3
4
5
GN-05 AKG – NÁDAS – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – ALAPADATOK Lap sorszáma:
Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület azonosítási alapadatai
I. Sorszáma: II. Földhasználat joga: III. Mérési jegyzőkönyv sorszáma:
A B C D E F G H I
Település Helyrajzi számok MePAR blokkazonosítók Terület
(ha)
Kötelezettségek Jogosultságok
2009/2010. év Natura Nitrát- 12%-os KAT AKG
1. Változás 2000 érzékeny lejtő kitettség terület kód
2. Változás
Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti napló – GN-07 alapján
a b c d e f g h i j k
Nádaratás
Gazdál-
kodási
év
Tábla sorszáma
(adott évi kifizetési kérelem szerint)
Kezelési
terv
száma
Aratott terület
nagysága
(ha)
kezdete
(hónap-nap)
vége
(hónap-nap)
módja Tarló mérete
(cm)
Hozam (termelői
nádkéve/ha)
Vis maior Megjegyzés
1
2
3
4
5
6
GN-06 Táblaösszesítő nem AKG-s területekről – ...................../................... gazdálkodási évben Lap sorszáma:
A B C D E F G H I J K L M N O
Tábla sorszáma kifizetési kérelem szerint
Hasznosítás kódja
Kötelezettségek –
lehetséges jogosultságok
Igényelt komp. támogatás
tárgy-
évben
előző évben MePAR blokkazonosító Hely-
rajzi szám
Terület nagysága (ha) Hasznosítási irány fő-
növény
másod-
vetés

Natura
2000
nit-
rát-
érzé-
keny
12%
lejtő
KAT
terü-
let
KAT Natura Meg-
jegyzés
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
GN-07 Folyamatos műveleti napló-táblánként Lap sorszáma:
I. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma: II. Tábla sorszáma (adott évi kifizetési kérelem szerint):
A B C D E F G H l J K


Sorszám
Az elvégzett művelet időpontja
(év-hónap-nap)


A művelet megnevezése
Művelethez kapcsolódó adatok, kijuttatott anyag, betakarított termék(ek), melléktermék(ek) A művelet által érintett terület nagysága Tájékoztatás köteles események
kezdete vége anyag / termék megnevezése fajlagos mennyi-
ség
(1 ha)
mérték-
egység
(ha) megnevezése bejelentés időpontja Meg-
jegyzés
GN-08 Legeltetési napló Lap sorszáma:
A B C D E F G H I J
Legeltetett állatok adatai
Legeltetés kezdete
(év-hónap-nap)
Legeltetett
napok száma
Célprogram
megnevezése
Tábla sorszáma
kifizetési kérelem
szerint
Legeltetett terület nagysága
(ha)
állatfaj
(GN-01 E oszlop
szerint)
korcsoport
(GN-01 F oszlop
szerint)
darab-
szám
ÁE szám Legeltetés módja
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
GN-09 Növényvédelmi megfigyelések Lap sorszáma:
A B C D E F G H I J K L
Termesztett növény Károsító(k)
Sorszám Megfigyelés
időpontja
(év-hónap-
nap)
Táblasor-
szám (adott évi kifizetési
kérelem
szerint)
megnevezése hasznosítási kód fejlettségi
állapota
Megfigyelés módja/ eszköze megnevezése fertőzés mértéke fejlődési állapota Agro-
technikai
intézkedés
sorszáma
Meg-
jegyzés
GN-10 Nyilvántartás a növényvédő szeres kezelésekről Lap sorszáma:
A B C D E F G H l J K L M N
A használt növényvédő szer A permetlé
Sor-
szám
A kezelést megalapozó megfigyelés bejegyzés (GN-09) száma Kezelt kultúra A kezelt tábla sorszáma (adott évi kifizetési kérelem szerint) A kezelt terület nagysága (ha) A kezelés
időpontja
(év-hónap-
nap)
kereskedelmi
megnevezés
mennyi-
sége
mérték-
egység
(kg, l/ha,
g/m2, g/fm)
mennyi-
sége
mérték-
egysége
(l/ha, l/m2)
Élelmezés-
egészség-
ügyi vára-
kozási idő
(nap)
A betakarítás
időpontja
(év-hónap-
nap)
A felelős
aláírása
GN-11 Öntözési nyilvántartás Lap sorszáma:
I. Vízkivétel helye: II. Vízkivétel engedély száma: III. Öntözés módja:
A B C D E F G H I J K L M
Kijuttatott anyag (készítmény) Hatóanyag –
tartalom kg/ha
Vízkivétel
Tábla-
sorszám
(adott évi
kifizetési
kérelem
szerint)
Öntözött
kultúra
Öntözés
kezdete – vége
(év-hónap-nap)
Öntözött
terület
nagysága
(ha)
kereskedelmi megnevezés hatóanyag megnevezése mennyi-
sége
mérték-
egysége
N P2O5 K2O üzemóra mennyiség
(m3)
Meg-
jegyzés
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
GN-12 Trágyázási napló .................../.................. gazdálkodási évben Lap sorszáma:
I. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma: II. Tábla sorszáma (adott évi kifizetési kérelem szerint):
III. Tábla területe (ha): IV. Trágyázott kultúra megnevezése: V. Hasznosítási kód:
A B C D E F G H l J K L M N O
Kijuttatott szervestrágya Kijuttatott műtrágya Kijuttatott egyéb engedélyköteles anyagok kijuttatott hatóanyag
mennyiség
(kg/ha)
Trágyázás
időpontja
(hónap nap)
Trágyá-
zott
terület
nagysága
(ha)
istálló-
trágya
mennyisége
(tonna/ha)
hígtrágya
mennyisége
(m3/ha)
kódja megnevezése mennyi-
sége
(tonna/ha)
megnevezése mennyisége mérték-
egység
N P2O5 K20 Bedol-
gozás
idő-
pontja
(hónap-
nap)
Trágyá-
zást
követő
vetés
időpontja
(hónap-
nap)
Összesen:
GN-13 Szervestrágya mérleg ..................../................... gazdálkodási évben Lap sorszáma:
I. Telep megnevezése:
A B C D E F G H I J K L
Trágya
Trágyatároló jele Tároló kapacitása Tárolás módja (59/2008.
(IV. 29.) FVM rend. alapján)
Szerves-
trágya típus
kódja (59/2008.
(IV. 29.)
FVM rend.
alapján)
Trágya meg-
nevezése
(istálló vagy hígtrágya)
Mértékegység (tonna vagy m3 ) előző évi maradvány keletkezett vásárolt kijuttatott átadott záró
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
GN-14 Állatállomány-változási nyilvántartás ....................../.................... gazdasági évben Lap sorszáma:
I. Faj megnevezése: II. Fajta megnevezése: III. Korcsoport megnevezése:
IV. Tenyészet kódja (TIR-ben): VI. Tartásmód: almos: mélyalmos: hígtrágyás:
V. Éves átlagos állatlétszám: legeltetéses: karám/kifutós: egyéb:
állományváltozás havi bontásban
Állományváltozás okai: szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug.
A B C D E F G H I J K L
1 Induló-, ill. hó eleji állatlétszám
2 növe- szaporulat
3 kedés vétel
4 átminősítés
5 növekedés összesen
6 elhullás / kényszervágás
7 csök- értékesítés (saját fogyasztás is)
8 kenés átminősítés /selejtezés
9 csökkenés összesen
10 Hó végi záró állatlétszám
GN-15 Állatállomány-összesítő ....................../.................... gazdasági évben – (nitrátérzékeny terület esetén)
A B C A B C

Állatfaj

Kategóriák
Éves
átlaglétszám
(darab)

Állatfaj

Kategóriák
Éves
átlaglétszám
(darab)
1 Szarvasmarha Borjú (0–6 hónap) 12 Baromfi Tojótyúk
2 Szarvasmarha Üsző (6–12 hónap) 13 Baromfi Brojlercsirke
3 Szarvasmarha Üsző (12–24 hónap) 14 Baromfi Pulyka
4 Szarvasmarha Hízómarha (6–12 hónap) 15 Baromfi Kacsa
5 Szarvasmarha Hízómarha (12–24 hónap) 16 Baromfi Liba
6 Szarvasmarha Tejelő tehén (650 kg) 17 Juh (anyajuh 50 kg + szaporulat)
7 Szarvasmarha Hízómarha, anyatehén (24 hó felett) 18 Juh (anyajuh 70 kg + szaporulat)
8 Lovak (600 kg) 19 Kecske (anyakecske 50 kg + szaporulat)
9 Sertés Koca (10 malaccal, 9 kg-ig) 20 Kecske (anyakecske 80 kg + szaporulat)
10 Sertés Utónevelt malac (8–35 kg-ig) 21 Nyúl Anyanyúl + szaporulat
11 Sertés Hízó sertések, fiatal koca 22 Egyéb
GN-16 Talajvizsgálati adatok nyilvántartása Lap sorszáma:
A B C D E F G H l J
Kötelezettség vállalással érintett egybefüggő Mintavételi terület (max. 5 ha) Mintavétel mélysége
(cm)
Első mintavétel ideje Utolsó mintavétel ideje
terület AKG szántó állókultúrák 2008. szept. 1.–2010. aug. 31 2013. szept. 1.–2014. aug. 31.
célprogram bogyós ültetvény szőlő – gyümölcs
sor-
száma
nagysága
(ha)
kód jelzése nagysága
(ha)
0–25 0–20 20–40 0–30 30–60 mintavétel
időpontja
(év-hónap-nap)
vizsgálati
jegyzőkönyv
száma
mintavétel
időpontja
(év-hónap-nap)
vizsgálati
jegyzőkönyv
száma
GN-17 Táblaváltozás, illetve a másodvetés követésének adatlapja Lap sorszáma:
A B C D E F G A B C D E F G
Változás előtt Változás után Változás előtt Változás után
gazdál-
kodási év
haszno-
sítási kód
tábla
sorszáma
gazdál-
kodási év
haszno-
sítási kód
tábla
sorszáma
Változás típusa
(másodvetés/
táblaváltozás)
gazdál-
kodási év
haszno-
sítási kód
tábla
sorszáma
gazdál-
kodási év
haszno-
sítási kód
tábla sorszáma Változás típusa (másodvetés/ táblaváltozás)
GN-18 Megjegyzések Lap sorszáma:
Sor-
szám
Időpont
(év-hónap-nap)
GN adatlap
száma
GN adatlap
lapszáma
Oszlop jelzése
vagy sor száma
Megjegyzés
GN-19 Összesítő adatlap „vis maior” esetek nyilvántartása Lap sorszáma:
A B C D E F A B C D E F
Sor-
szám
Tábla-
sorszám
(adott évi
kifizetési
kérelem
szerint)
Tábla
területe
(ha)
Vis maior
által érintett
terület
nagysága
Bejelentés
időpontja
(hónap-nap)
Vis maior ok
megnevezése
Meg-
jegyzés
Sor-
szám
Tábla-
sorszám
(adott évi
kifizetési
kérelem
szerint)
Tábla
területe
(ha)
Vis maior
által érintett
terület
nagysága
Bejelentés
időpontja
(hónap-nap)
Vis maior ok
megnevezése
Meg-
jegyzés
1 15
2 16
3 17
4 18
5 19
6 20
7 21
8 22
9 23
10 24
11 25
12 26
13 27
14 28
GN-02-K AKG – SZÁNTÓ – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – ALAPADATOK Lap sorszáma:
I. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma: II. Terület nagysága:
Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók – GN-07 és GN-11, valamint a GN-12 alapján
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t
Gazdál-
kodási év
Tábla-
sorszám
(adott évi
kifizetési
kérelem
szerint)
Terület
(ha)
Fő-
növény/
másod-
vetés
Hasznosí-
tási kód
Faj Fajta Szaporító-
anyag
típusa
Szervestrágya –
kijuttatott
hatóanyagok
kg/ha
Műtrágya –
kijuttatott
hatóanyagok
kg/ha
Táp-
anyag
gaz-
dál-
kodá-
si
terv
tel-
jesült
Termés-
hozam
(t/ha)
Mel-
lék-
ter-
mék/
zöld-
trá-
gya
talaj-
ba
forga-
tása
Vis
maior
Meg-
jegyzés
N P2O5 K2O N P2O5 K2O terv tény
1
2
3
4
5
6
7
8
9
GN-03-K AKG – GYEP – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – ALAPADATOK Lap sorszáma:
I. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma: II. Terület nagysága:
Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók – GN-07 és GN-8 alapján
a b c d e f g h i j k l m n o
Kaszálásos hasznosítás esetén Legeltetéses hasznosítás esetén
Gazdál-
kodási év
Tábla-
sorszám
(adott évi
kifizetési
kérelem
szerint)
Terület (ha) Haszno-
sítási
kód
kaszá-
lások
száma
első
kaszálás
kezdete
(hónap-nap)
második
kaszálás
kezdete
(hónap-nap)
utolsó
kaszálás
kezdete
(hónap-nap)
hozama (tonna/ ha/év) kaszálás
időpontja
(hónap-nap)
hozama
(tonna/
ha/év)
módja GN-08
lapszám
Vis
maior
Meg-
jegyzés
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
GN-04-K AKG – ÜLTETVÉNY – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – ALAPADATOK Lap sorszáma:
I. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma: II. Terület nagysága:
Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók – GN-07 és GN-11, valamint a GN-12 alapján
a b c d e f g h i j k l m n o p q
Gazdál-
kodási
év
Tábla-
sorszám
(adott évi
kifizetési
kérelem
szerint)
Terület
(ha)
Haszno-
sítási
kód
Szervestrágya – kijuttatott
hatóanyagok
kg/ha
Műtrágya – kijuttatott
hatóanyagok
kg/ha
Tápanyag gazdálkodási terv teljesült Terméshozam (t/ha) Madár-
odú
(db/ha)
Rovar-
csapdák
száma
Vis
maior
Meg-
jegyzés
N p2O5 K2O N p2o5 K2O terv tény
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
GN-05-K AKG – NÁDAS – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – ALAPADATOK Lap sorszáma:
I. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma: II. Terület nagysága:
Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók – GN-07 alapján
a b c d e f g h i j k
Nádaratás
Gazdál-
kodási
év
Tábla sorszáma
(adott évi
kifizetési kérelem
szerint)
Kezelési
terv
száma
Aratott terület nagysága
(ha)
kezdete
(hónap-nap)
vége
(hónap-nap)
módja Tarló mérete
(cm)
Hozam
(termelői
nádkéve/ha)
Vis maior Megjegyzés
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

22. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez * 

1. Célprogramok teljesítéséhez köthető legfontosabb adminisztrációs tevékenységek összefoglaló táblázata

A B C D E F
1 Célprogramok Adminisztrációs tevékenység Elkészítés, elvégzés ideje Elkészítés, elvégzés gyakorisága Benyújtás, bejelentés ideje Benyújtás, bejelentés módja
2 Minden célprogram csoport esetén gazdálkodási napló vezetése naprakészen folyamatos évente szeptember 1. és november 30. között elektronikus úton a NÉBIH-
hez
3 agrár-környezetgazdálkodási képzésen való részvétel képzési időszak a támogatási időszak alatt 2 alkalommal
4 Szántóföldi növénytermesztés és bővített talajvizsgálathoz talajmintavétel 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. között a támogatási időszak alatt 2 alkalommal
ültetvénygazdálkodás célprogram csoport esetén 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között
5 tápanyag-gazdálkodási terv készítése Első gazdálkodási évre vonatkozóan 2010. május 15.
A második gazdálkodási évtől kezdődően minden év szeptember 30-ig vagy a főnövény lekerülését követően
évente szeptember 1.
és november 30. között
elektronikus úton a NÉBIH-
hez
6 *  Szántóföldi növénytermesztés zöldtrágyázás a támogatási időszak alatt legalább egy alkalommal a növényállomány beforgatását megelőző 15 napon belül Kincstár által közleményben közétett módon
7 *  másodvetés a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül Kincstár által közleményben közétett módon
8 *  Szántóföldi növénytermesztés középmély lazítás a támogatási időszak alatt egy alkalommal a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül Kincstár által közleményben közétett módon
9 célprogram csoport esetén földhasználati terv elkészítése Első gazdálkodási évre vonatkozóan 2010. május 15.
A második gazdálkodási évtől kezdődően minden év szeptember 30-ig vagy a főnövény lekerülését követően
évente
10 Ültetvénygazdálkodás célprogram csoport esetén levélanalízis évente
11 Szántóföldi és gyepgazdálkodási természetvédelmi célú zonális célprogramok, valamint vizes élőhelyeken történő gazdálkodás célprogram esetén kaszálás évente legalább két alkalommal megkezdése előtt legalább 5 nappal az illetékes állami természetvédelmi szervnek írásban, elektronikus úton, telefaxon vagy e-mailen

23. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése

Az egyes szankciótípusok értelmezése

Szankció Szankció szintje Szankció időbelisége Szankció mértéke
S0 nem releváns adott évre vonatkozó figyelmeztető levél
S1 –3%
S2 –15%
S3 kötelezettségvállalással –30%
S4 érintett egybefüggő adott évre vonatkozó –60%
S5 terület –100%
S6 teljes támogatási időszakra vonatkozó kizárás, jogosulatlan igénybevétel
S7 –3%
S8 –15%
S9 adott évre vonatkozó –30%
S10 célprogram –60%
S11 –100%
S12 teljes támogatási időszakra vonatkozó kizárás, jogosulatlan igénybevétel
S13 intézkedés adott évre vonatkozó kizárás
S14 teljes támogatási időszakra vonatkozó kizárás, jogosulatlan igénybevétel

I. Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
1.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban Helyszíni ellenőrzés (a továbbiakban: HE9) (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 1.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 1. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
1. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
2.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 2.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 2. a) a terület 20% alatti részén S2
2. b) a terület 20% feletti részén S3
3.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-
gazdálkodási terv készítése és végrehajtása
HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján]
évente célprogram 3. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
3. b) Készült tápanyag-gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több 3. ba) a terület 20% alatti részén S8 S9
tápanyag került kijuttatásra 3. bb) a terület 20% feletti részén S9 S10
3. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
4.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 4. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
4. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
5.) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély
(35–60 cm) lazítás alkalmazása
HE (GN alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 5.) Nem került alkalmazásra középmély lazítás 5. a) a terület 20% alatti részén S1
5. b) a terület 20% feletti részén S2
6.) *  a vetésváltás szabályainak betartása; HE (GN alapján) évente tábla 6. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 6. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
6. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S5
6. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 6. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
6. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
6. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 6. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
6. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
6. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 6. da) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
6. db) a célprogram területének 20% feletti részén S5
6. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 6. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
6. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
6. f) szója/olajrepce/napraforgó követi egymást 6. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
6. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
7.) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell hogy legyen HE (GN, földhasználati terv és kifizetési kérelem adatai alapján) 5. évben célprogram 7. a) Az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya meghaladja a 60%-ot 7. aa) A részarány mértéke 80% alatti S9
7. ab) A részarány mértéke 80% feletti S10
7. b) A pillangós növények részaránya nem éri el a 10%-ot 7. ba) A részarány mértéke 5% feletti S7
7. bb) A részarány mértéke 5% alatti S8
8.) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása mely másodvetésben is történhet HE (GN és földhasználati terv alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 8.) Nem került megvalósításra a zöldtrágyázás 8. a) a terület 20% alatti részén S1
8. b) a terület 20% feletti részén S2
9.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő hatóanyagok alkalmazhatók HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 9.) Nem környezetkímélő növényvédő hatóanyag is alkalmazásra került S5 S6
10.) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni. HE (GN és egyéb igazolások alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 10.) Nem dokumentált előrejelzés alapján történt a beavatkozás S0 S1

II. Tanyás gazdálkodás célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
11.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 11.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 11. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
11. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
12.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 12.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 12.) a terület 20% alatti részén S2
12.) a terület 20% feletti részén S3
13.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és
évente célprogram 13. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
évente tápanyag-
gazdálkodási terv készítése és végrehajtása
Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján] 13. b) Készült tápanyag-
gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több tápanyag került kijuttatásra
13. ba) a terület 20% alatti részén S8 S9
13. bb) a terület 20% feletti részén S9 S10
13. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
14.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 14. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
14. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
15.) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35–60 cm) lazítás alkalmazása HE (GN alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 15.) Nem került alkalmazásra középmély lazítás 15. a) a terület 20% alatti részén S1
15. b) a terület 20% feletti részén S2
16.) *  a vetésváltás szabályainak betartása; HE (földhasználati terv alapján) évente tábla 16. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 16. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
16. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S5
16. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 16. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
16. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
16. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 16. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
16. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
16. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 16. da) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
16. db) a célprogram területének 20% feletti részén S5
16. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 16. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
16. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
16. f) szója/olajrepce/napraforgó követi egymást 16. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
16. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
17.) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell hogy legyen HE (GN és földhasználati terv alapján) évente célprogram 17. a) Az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya meghaladja a 50%-ot 17. aa) Az eltérés mértéke 60% alatti S9
17. ab) Az eltérés mértéke 60% feletti S10
17. b) A pillangós növények részaránya nem éri el a 10%-ot 17. ba) A részarány mértéke 5% feletti S7
17. bb) A részarány mértéke 5% alatti S8
18.) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása mely másodvetésben is történhet HE (GN és földhasználati terv alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 18.) Nem került megvalósításra a zöldtrágyázás 18. a) a terület 20% alatti részén S1
18. b) a terület 20% feletti részén S2
19.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő hatóanyagok alkalmazhatók HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 19.) Nem környezetkímélő növényvédő hatóanyag is alkalmazásra került S5 S6
20.) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni. HE (GN és egyéb igazolások alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20.) Nem dokumentált előrejelzés alapján történt a beavatkozás S0 S1

III. Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
21.) *  a 834/2007/EK rendelet HE és az ellenőrző évente kötelezettségvállalással 21. a) Csávázott vetőmag felhasználása S3 S4
ökológiai termelésre szerv adat- érintett egybefüggő terület 21. b) Vetésváltás szabályainak megsértése S2 S3
vonatkozó szabályainak és a szolgáltatása alapján 21. c) Trágyázás szabályainak megsértése S3 S4
889/2008/EK rendelet előírásainak betartása; 21. d) A növényvédelem szabályainak megsértése S3 S4
22.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 22.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 22. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
22. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
23.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 23.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 23. a) a terület 20% alatti részén S2
23. b) a terület 20% feletti részén S3
24. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
24.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és
évente célprogram 24. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
évente tápanyag-
gazdálkodási terv készítése és végrehajtása
Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján] 24. b) Készült tápanyag-
gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több tápanyag került kijuttatásra
24. ba) a terület 20% alatti részén S8 S9
24. bb) a terület 20% feletti részén S9 S10
24. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
25.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 25. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
25. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
26.) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35–60 cm) lazítás alkalmazása HE (GN alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 26.) Nem került alkalmazásra középmély lazítás 26. a) a terület 20% alatti részén S1
26. b) a terület 20% feletti részén S2
27.) *  a vetésváltás szabályainak betartása; HE (földhasználati terv alapján) évente tábla 27. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 27. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
27. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S5
27. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 27. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
27. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
27. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 27. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
27. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
27. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 27. da) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
27. db) a célprogram területének 20% feletti részén S5
27. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 27. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
27. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
27. f) szója/olajrepce/napraforgó követi egymást 27. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
27. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
28.) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell, hogy legyen HE (GN, földhasználati terv és kifizetési kérelem adatai alapján) 5. évben célprogram 28. a) Az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya meghaladja az 50%-ot 28. aa) A részarány mértéke 50% feletti, de 70% alatti S9
28. ab) A részarány mértéke 70% feletti S10
28. b) A pillangós növények részaránya nem éri el a 10%-ot 28. ba) A részarány mértéke 5% feletti, de 10% alatti S7
28. bb) A részarány mértéke 5% alatti S8
29.) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása mely másodvetésben is történhet HE (GN és földhasználati terv alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 29. Nem került megvalósításra a zöldtrágyázás 29. a) a terület 20% alatti részén S1
29. b) a terület 20% feletti részén S2
30.) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni. HE (GN és egyéb igazolások alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 30.) Nem dokumentált előrejelzés alapján történt a beavatkozás S0 S1

IV. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
Általános előírások
31.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 31.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 31. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
31. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
32.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 32.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 32. a) a terület 20% alatti részén S2
32. b) a terület 20% feletti részén S3
33.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és
évente célprogram 33. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
évente tápanyag-
gazdálkodási terv készítése és végrehajtása
Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján] 33. b) Készült tápanyag-
gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több tápanyag került kijuttatásra
33. ba) a terület 20% alatti részén S8 S9
33. bb) a terület 20% feletti részén S9 S10
33. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
34.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 34. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
34. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
35.) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos HE (GN+talajvédelmi hatóság engedélye) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 35.) Felhasználásra került hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt 35. a) a terület 20% alatti részén S4 S5
35. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
36.) melioráció és öntözés nem végezhető HE (GN, engedély) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 36.) történt melioráció, öntözés 36. a) a terület 20% alatti részén S3 S4
36. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
37.) rágcsálóirtó szerek és/vagy talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 37.) Rágcsálóirtó és talajfertőtlenítő szer is alkalmazásra került S3 S4
38.) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 38.) Rovarölő szer is alkalmazásra került 38. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
38. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
39.) március 1. és július 31. között a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 39. a) Márc.1 – jún. 30. között történt éjszakai munkavégzés S2 S3
39. b) Júl.1 – júl. 31. között történt éjszakai munkavégzés S3 S4
40.) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a 41.) pont figyelembevételével folytatható HE (GN, igazolás NPI) évente célprogram 40.) A természetvédelmi szerv nem került értesítésre S0 S7
41.) a talált fészek körül
0,5–1 hektáros védőterületet
HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 41. a) Van védőterület, de 0,5 ha-nál kisebb S1 S2
kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján 41. b) Nincs védőterület S3 S4
További előírások évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén
42.) tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett, amelynek HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 42. a) Nem telepítés vagy felülvetés esetén került műtrágyával kijuttatásra nitrogén-hatóanyag 42. aa) 90 kg/ha alatt S2 S3
során a műtrágyával kijuttatott nitrogén- 42. ab) 90 kg/ha felett S4 S5
hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha mértéket 42. b) telepítéskor és felülvetéskor 90 és 110 kg/ha közötti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra műtrágyával S2 S3
42. c) telepítéskor és felülvetéskor 110 kg/ha feletti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra műtrágyával S4 S5
43.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő hatóanyagok alkalmazása HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 43.) Nem környezetkímélő növényvédő hatóanyag is alkalmazásra került S4 S5
44.) a lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus–szeptember hónapban HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 44.) Több alkalommal történt felülvetés 44. a) a terület 20% alatti részén S2
44. b) a terület 20% feletti részén S3
Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:
45.) minden kaszáláskor táblánként legalább 5, de HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 45. a) A kaszálatlan terület kevesebb, mint 5% S2 S3
legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla 45. b) A kaszálatlan terület 10 és 15% közötti S1 S2
szélével érintkezően 45. c) A kaszálatlan terület több, mint 15% S2 S3
46.) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni HE (NPI) tettenérés évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 46.) Nem madárbarát módon kaszáltak S2 S3
47.) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 47.) Nem használtak vadriasztó láncot kaszálásnál S0 S2
48.) *  évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 15. után vágható le a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az első növedék HE (GN, NPI) évente célprogram 48. a) A terület állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 50%-án június 15. előtt történt kaszálás (a Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében június 30. előtt történt) 48. aa) Az érintett területfél 20% alatti részén történt a kaszálás S8 S9
április 25-ig vágható le és a második növedék június 30. után vágható le, azzal, hogy az első esetben a Dunavölgyi-sík a Homokhátság, valamint a 48. ab) Az érintett területfél 20% feletti részén történt a kaszálás S9 S10
Hortobágy MTÉT esetében a betakarítás legkorábbi időpontja június 30. 48. b) A fennmaradó területen április 25. és június 30. között történt a kaszálás. 48. ba) Az érintett területfél 20% alatti részén történt a kaszálás S8 S9
48. bb) Az érintett területfél 20% feletti részén történt a kaszálás S9 S10
49.) *  tárgyévben július 31-e előtt végzett kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, NPI igazolás, levél, fax, e-mail évente célprogram 49.) Nincs igazolás 49. a) a terület 20% alatti részét érintően S1 S2
elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni a területileg illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját 49. b) a terület 20% feletti részét érintően S2 S3
További előírások vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén:
50.) *  a vetésváltás szabályainak betartása; HE (földhasználati terv alapján) évente tábla 50. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 50. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
50. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S5
50. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 50. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
50. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
50. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 50. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
50. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
50. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 50. da) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
50. db) a célprogram területének 20% feletti részén S5
50. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 50. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
50. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
50. f) szója/olajrepce/napraforgó követi egymást 50. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
50. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
51.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő hatóanyagok alkalmazása HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 51.) Nem környezetkímélő növényvédő hatóanyag is alkalmazásra került S5 S6
52.) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha mértéket HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 52. a) 90 és 110 kg/ha közötti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra S2 S3
52. b) 110 kg/ha feletti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra S4 S5
53.) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása HE (GN), adminisztratív ellenőrzés 5. év végén célprogram 53. a) A kalászos gabona aránya nem éri el a 20%-ot 53. aa) A részarány mértéke 10% alatti S8
kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós 53. ab) A részarány mértéke 10% feletti S7
takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb 53. b) Az évelő szálas pillangós takarmánynövény (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) aránya nem éri el a 20%-ot 53. ba) A részarány mértéke 10% alatti S9
kultúra 53. bb) A részarány mértéke 10% feletti S8
53. c) A zöldugar aránya nem éri el a 20%-ot 53. ca) A részarány mértéke 10% alatti S8
53. cb) A részarány mértéke 10% feletti S7
53. d) Az őszi repce aránya nem éri el a 10%-ot 53. da) A részarány mértéke 5% alatti S9
53. db) A részarány mértéke 5% feletti S8
53. e) Az egyéb kultúra aránya meghaladja a 20%-ot 53. ea) A részarány mértéke 20% és 25% közötti S7
53. eb) A részarány mértéke 25% feletti S8
54.) a tábla szélen legalább 6 méter széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 54. a) Nincs növényvédőszer-mentes táblaszegély 54. aa) a terület 20% alatti részén S2 S3
54. ab) a terület 20% feletti részén S4 S5
54. b) Van növényvédőszer-mentes táblaszegély, de kevesebb, mint 6 m 54. ba) a terület 20% alatti részén S1 S2
54. bb) a terület 20% feletti részén S2 S3
55.) repce esetén a teljes repceterület legalább 5, de legfeljebb 10%-án, melyet az illetékes természetvédelmi szerv jelöl ki, a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező HE (GN, NPI) Évente, amikor releváns tábla 55.) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kevesebb, mint 5%-án történt hóeltakarítás S1 S2
56.) kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 56.) 25 cm-nél alacsonyabb tarlót hagytak meg 56. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
56. b) a terület 20% feletti részén S2 S3
57.) *  A vetésszerkezetben szereplő szálas pillangós takarmánynövény betakarítása esetén is alkalmazni kell ugyanezen célprogramnak az évelős szálas pillangós takarmánynövények betakarítására vonatkozó előírásait Lásd az egyes előírásoknál, azzal, hogy a 48.) és 49.) pontok esetében az ellenőrzés és a szankcionálás kötelezettségvállassal érintett egybefüggő terület szinten történik.

V. *  Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
Általános előírások
58.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 58.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 58. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
58. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
59.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 59.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 59. a) a terület 20% alatti részén S2
59. b) a terület 20% feletti részén S3
60.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és
évente célprogram 60. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
évente tápanyag-
gazdálkodási terv készítése és végrehajtása
Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján] 60. b) Készült tápanyag-
gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több tápanyag került kijuttatásra
60. ba)
a terület 20% alatti részén
S8 S9
60. bb)
a terület 20% feletti részén
S9 S10
60. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
61.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 61. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
61. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
62.) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha mértéket HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 62. a) 90 és 110 kg/ha közötti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra S2 S3
62. b) 110 kg/ha feletti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra S4 S5
63.) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos HE (GN+talajvédelmi hatóság engedélye) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 63.) Felhasználásra került hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt 63. a) a terület 20% alatti részén S4 S5
63. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
64.) melioráció és öntözés nem végezhető HE (GN, engedély) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 64.) történt melioráció, öntözés 64. a) a terület 20% alatti részén S3 S4
64. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
65.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 65.) Nem környezetkímélő növényvédő szer is alkalmazásra került S4 S5
66.) rágcsálóirtó szerek és/vagy talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 66.) Rágcsálóirtó és talajfertőtlenítő szer is alkalmazásra került S3 S4
67.) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 67.) Rovarölő szer is alkalmazásra került 67. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
67. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
68.) *  a vetésváltás szabályainak betartása; HE (földhasználati terv alapján) évente tábla 68. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 68. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
68. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S5
68. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 68. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
68. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
68. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 68. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
68. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
68. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 68. da) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
68. db) a célprogram területének 20% feletti részén S5
68. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 68. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
68. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
68. f) szója/olajrepce/napraforgó követi egymást 68. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S4 S5
68. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S5
69.) *  a célprogram 5 éve alatt a cél-
programba bevitt
HE (GN) +
adminisztratív ellenőrzés
5. év végén célprogram 69. a) A kalászos gabona aránya nem éri el a 30%-ot 69. aa) A részarány mértéke 20% alatti S8
teljes területen a következő 69. ab) A részarány mértéke 20% feletti S7
vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények 69. b) A szemes kukorica aránya nem éri el a 20%-ot 69. ba) A részarány mértéke 10% alatti S8
tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, 69. bb) A részarány mértéke 10% feletti S7
legalább 20% szemeskukorica, legalább 20% szálas pillangós takarmány-
növény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves
69. c) A szálas pillangós takarmány-
növény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) aránya nem éri el a 20%-ot
69. ca) A részarány mértéke 10% alatti S9
keveréke), legalább 20% zöldugar, leg- 69. cb) A részarány mértéke 10% feletti S8
feljebb 10% egyéb kultúra 69. d) A zöldugar aránya nem éri el a
20%-ot
69. da) A részarány mértéke 10% alatti S8
69. db) A részarány mértéke 10% feletti S7
69. e) Az egyéb kultúra aránya meghaladja a 10%-ot 69. ea) A részarány mértéke 10 és 15% közötti S7
69. eb) A részarány mértéke 15% feletti S8
70.) a szemeskukorica egy táblában vagy több részletben elhelyezkedő teljes területének legalább 10%-án betakarítás előtt az érett állapotban lévő, lábon álló kukoricát szárzúzóval le kell zúzni, és a területet műveletlenül kell hagyni legalább február 28-ig. HE (GN) évente, amikor releváns tábla 70. a) A tábla kevesebb, mint 10%-án történt szárzúzás, de február 28-ig műveletlenül hagyta S1 S2
70. b) A tábla kevesebb, mint 10%-án történt szárzúzás, de február 28. előtt műveli S2 S3
70. c) A tábla legalább 10%-án történt szárzúzás, de február 28. előtt műveli S1 S2
Szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:
71.) minden kaszáláskor táblánként legalább 5, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni a tábla közepén HE (GN) évente tábla 71. a) A kaszálatlan terület kevesebb, mint 5% S2 S3
71. b) A kaszálatlan terület 10 és 15% közötti S1 S2
71. c) A kaszálatlan terület több mint 15% S2 S3
72.) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 72. Nem madárbarát módon kaszáltak S2 S3
73.) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 73. Nem használtak vadriasztó láncot kaszálásnál S0 S2
74.) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés folytatható HE (GN, igazolás NPI) évente célprogram 74.) A természetvédelmi szerv nem került értesítésre S0 S7
75.) *  tárgyévben július 31-e előtt végzett kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, NPI igazolás, levél, fax, e-mail évente célprogram 75.) Nincs igazolás 75. a) a
terület 20% alatti részét érintően
S1 S2
elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni a területileg illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját 75. b)
a terület 20% feletti részét érintően
S2 S3

VI. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
Általános előírások
76.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 76.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 76. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
76. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
77.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 77.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 77. a) a terület 20% alatti részén S2
77. b) a terület 20% feletti részén S3
78.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján]
évente célprogram 78. a) Nem készült tápanyag-
gazdálkodási terv
S9 S10
78. b) Készült tápanyag-
gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több tápanyag került kijuttatásra
78. ba)
a terület 20% alatti részén
S8 S9
78. bb)
a terület 20% feletti részén
S9 S10
78. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
79.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 79. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
79. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
80.) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha mértéket HE (GN) évente tábla 80. a) 90 és 110 kg/ha közötti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra S2 S3
80. b) 110 kg/ha feletti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra S4 S5
81.) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos HE (GN+talaj-
védelmi hatóság engedélye)
évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 81.) Felhasználásra került hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt 81. a) a terület 20% alatti részén S4 S5
81.b) a terület 20% feletti részén S5 S6
82.) melioráció és öntözés nem végezhető HE (GN, engedély) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 82.) történt melioráció, öntözés 82. a) a terület 20% alatti részén S3 S4
82. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
83.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő hatóanyagok alkalmazása HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 83.) Nem környezetkímélő növényvédő hatóanyag is alkalmazásra került S4 S5
84.) rágcsálóirtó szerek és/vagy talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 84.) Rágcsálóirtó és talajfertőtlenítő szer is alkalmazásra került S3 S4
85.) *  rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását; HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettség vállassal érintett egybefüggő terület 85.) Rovarölő szer is alkalmazásra került 85. a) a terület
20% alatti részén
S2 S3
85. b) a terület
20% feletti részén
S3 S4
86.) vetésváltás szabályainak betartása HE (földhasználati terv alapján) évente tábla 86. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 86. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
86. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S6
86. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 86. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
86. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
86. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 86. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
86. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
86. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 86. da) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
86. db) a célprogram területének 20% feletti részén S6
86. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 86. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
86. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
86. f) szója/olajrepce/napraforgó követi egymást 86. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
86. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
87.) a táblán egy gazdálkodási évben csak egyszer szabad gyomirtó szert használni HE (GN, permetezési napló) Évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 87.) Egy alkalomnál többször került gyomirtó szer alkalmazásra 87. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
87. b) a terület 20% feletti részén S2 S3
88.) *  a tábla szélen legalább 3 méter széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 88. a) Nincs növényvédőszer-mentes táblaszegély 88. aa)
a terület 20% alatti részén
S2 S3
hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni 88. ab)
a terület 20% feletti részén
S4 S5
88. b) Van növényvédőszer-mentes táblaszegély, de kevesebb, mint 3 m 88. ba)
a terület 20% alatti részén
S1 S2
88. bb)
a terület 20% feletti részén
S2 S3
89.) *  a célprogram 5 éve alatt a cél-
programba bevitt
HE (GN) +
adminisztratív ellenőrzés
5. év végén Célprogram 89. a) A kalászos gabona aránya nem éri el a 30%-ot 89. aa) A részarány mértéke 20% alatti S8
teljes területen a következő vetés- 89. ab) A részarány mértéke 20% feletti S7
szerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekinte-
tében: legalább 30%
89. b) Az szálas pillangós takarmány-
növény aránya nem éri el a 20%-ot
89. ba) A részarány mértéke 10% alatti S9
kalászos gabona, legalább 20% szálas 89. bb) A részarány mértéke 10% feletti S8
pillangós takarmány-
növény (szálas pillangósok, vagy azok
89. c) A zöldugar aránya nem éri el a 10%-ot 89. ca) A részarány mértéke 5% alatti S8
keveréke illetve füves keveréke), legalább 89. cb) A részarány mértéke 5% feletti S7
10% zöldugar, leg-
feljebb 25% egyéb kultúra
89. d) Az egyéb kultúra aránya meghaladja a 25%-ot 89. da) A részarány mértéke 25 és 30% közötti S7
89. db) A részarány mértéke 30% feletti S8
90.) a célprogram 5 éve alatt legfeljebb egyszer végezhető középmély- vagy mélylazítás HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 90.) Egynél több alkalommal végeztek – vagy mélylazítást S3
Szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:
91.) minden kaszáláskor táblánként legalább 5, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően HE (GN) évente tábla 91. a) A kaszálatlan terület kevesebb, mint 5% S2 S3
91. b) A kaszálatlan terület 10 és 15% közötti S1 S2
91. c) A kaszálatlan terület több mint 15% S2 S3
92.) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 92.) Nem madárbarát módon kaszáltak S2 S3
93.) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 93.) Nem használtak vadriasztó láncot kaszálásnál S0 S2
94.) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés folytatható HE (GN, igazolás NPI) évente célprogram 94.) A természetvédelmi szerv nem került értesítésre S0 S7
95.) *  tárgyévben július 31-e előtt végzett kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, NPI igazolás, levél, fax, e-mail évente célprogram 95.) Nincs igazolás 95. a) a terület 20% alatti részét érintően S1 S2
elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni a területileg illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját 95. b) a terület 20% feletti részét érintően S2 S3

VII. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
Általános előírások
96.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 96.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 96. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
96. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
97.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 97.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 97. a) a terület 20% alatti részén S2
97. b) a terület 20% feletti részén S3
98.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján]
évente célprogram 98. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
98. b) Készült tápanyag-
gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több tápanyag került kijuttatásra
98. ba)
a terület 20% alatti részén
S8 S9
98. bb)
a terület 20% feletti részén
S9 S10
98. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
99.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 99. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
99. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
100.) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos HE (GN+talaj-
védelmi hatóság engedélye)
évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 100.) Felhasználásra került hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt 100 a) a terület 20% alatti részén S4 S5
100. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
101.) melioráció és öntözés nem végezhető HE (GN, engedély) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 101.) történt melioráció, öntözés 101. a) a terület 20% alatti részén S3 S4
101. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
102.) rágcsálóirtó szerek és/vagy talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 102.) Rágcsálóirtó és talajfertőtlenítő szer is alkalmazásra került S3 S4
103.) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 103.) Rovarölő szer is alkalmazásra került 103. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
103. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
104.) március 1. és július 31. között a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 104. a) Márc.1.–jún. 30. között történt éjszakai munkavégzés S2 S3
104. b) Júl.1.–júl. 31. között történt éjszakai munkavégzés S3 S4
105.) *  fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétől számított 5 napon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható. HE (GN, igazolás NPI) évente célprogram 105.) A természetvédelmi szerv nem került értesítésre S0 S7
További előírások évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén
106.) *  tápanyag-
utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett,
HE (GN) évente kötelezettségvállassal érintett egybefüggő terület 106. a) Nem telepítés vagy felülvetés esetén került műtrágyával kijuttatásra nitrogén-
hatóanyag
104. aa) 90
6kg/ha alatt
S2 S3
amelynek során a műtrágyával kijuttatott 106. ab) 90 kg/ha felett S4 S5
nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha mértéket 106. b) telepítéskor és felülvetéskor 90 és 110 kg/ha közötti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra műtrágyával S2 S3
106. c) telepítéskor és felülvetéskor 110 kg/ha feletti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra műtrágyával S4 S5
107.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 107.) Nem környezetkímélő hatóanyag is alkalmazásra került S4 S5
108.) a lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus-szeptember hónapban HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 108.) Több alkalommal történt felülvetés 108. a) a terület 20% alatti részén S2
108. b) a terület 20% feletti részén S3
Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:
109.) minden kaszáláskor táblánként legalább 5, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően HE (GN) évente tábla 109. a) A kaszálatlan terület kevesebb, mint 5% S2 S3
109. b) A kaszálatlan terület 10 és 15% közötti S1 S2
109. c) A kaszálatlan terület több mint 15% S2 S3
110.) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 110.) Nem madárbarát módon kaszáltak S2 S3
111.) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 111.) Nem használtak vadriasztó láncot kaszálásnál S0 S2
112.) a célprogramba bevitt táblákon a kaszálást táblánként eltérő napon kell elvégezni HE (GN) évente a kultúrától függően, amikor releváns célprogram 112.) Amennyiben több mint négy táblája van és nem eltérő napokon történt a kaszálás 112. a) A táblák több mint fele egy napon került kaszálásra S8 S9
112. b) A táblák 25–50%-a került egy napon kaszálásra S7 S8
113.) évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének lekaszálását az első kaszálás esetében május 20-ig, a második kaszálás esetében június 30-ig be kell fejezni. HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 113. a) Az első kaszálás május 20. után történt S1 S2
113. b) A második kaszálás június 30. után történt S1 S2
114.) 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% kaszálásának befejezését követően a másik 50% kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni HE (GN, NPI) Adott évben, amikor releváns kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 114. a) A két táblarész kaszálása közötti idő kevesebb, mint 10 nap, de ez a kötelezettségvállalással érintett terület 20%-ánál kisebb területet érint S1 S2
114. b) A két táblarész kaszálása közötti idő kevesebb, mint 10 nap, de ez a kötelezettségvállalással érintett terület 20%-ánál nagyobb területet érint S2 S3
115.) *  tárgyévben július 31-e előtt végzett kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, NPI igazolás, levél, fax, e-mail évente célprogram 115.) Nincs igazolás 115. a)
a terület 20% alatti részét érintően
S1 S2
elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni a területileg illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját 115. b)
a terület 20% feletti részét érintően
S2 S3
További előírások vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén:
116.) a vetésváltás szabályainak betartása HE (földhasználati terv alapján) évente tábla 116. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 116. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
116. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S6
116. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 116. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
116. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
116. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 116. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
116. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
116. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 116. da) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
116. db) a célprogram területének 20% feletti részén S6
116. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 116. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
116. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
116. f) szója/olajrepce/napraforgó követi egymást 116. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
116. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
117.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő hatóanyagok alkalmazása HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 117.) Nem környezetkímélő növényvédő hatóanyag is alkalmazásra került S5 S6
118.) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha mértéket HE (GN) évente tábla 118. a) 90 és 110 kg/ha közötti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra S2 S3
118. b) 110 kg/ha feletti nitrogén-hatóanyag mennyiség került kijuttatásra S4 S5
119.) *  a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása HE (GN) adminisztratív ellenőrzés 5. év végén célprogram 119. a) A kalászos gabona aránya meghaladja a 30%-ot 119. aa)
A részarány mértéke 40% alatti
S7
kötelező fővetésű növények tekintetében: legfeljebb 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós 119. ab)
A részarány mértéke 40% feletti
S8
takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legfeljebb 20% egyéb kultúra 119. b) A szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) aránya nem éri el a 20%-ot 119. ba)
A részarány mértéke 10% alatti
S9
119. bb)
A részarány mértéke 10% feletti
S8
119. c) A zöldugar aránya nem éri el a 20%-ot 119. ca)
A részarány mértéke 10% alatti
S9
119. cb)
A részarány mértéke 10% feletti
S8
119. d) Az egyéb kultúra aránya meghaladja a 20%-ot 119. da)
A részarány mértéke 20 és 25% közötti
S7
119. db)
A részarány mértéke 25% feletti
S8
120.) a tábla szélen legalább 6 méter széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 120. a) Nincs növényvédőszer-mentes táblaszegély 120. aa) a terület 20% alatti részén S2 S3
120. ab) a terület 20% feletti részén S4 S5
120. b) Van növényvédőszer-
mentes táblaszegély, de kevesebb, mint 6 m
120. ba) a terület 20% alatti részén S1 S2
120. bb) a terület 20% feletti részén S2 S3
121.) A vetésforgóban szereplő szálas pillangós takarmánynövény betakarítása esetén is alkalmazni kell ugyanezen célprogramnak az évelős szálas pillangós takarmánynövények betakarítására vonatkozó előírásait


Lásd az egyes előírásoknál, azzal, hogy a 112.) és 115.) pont esetében az ellenőrzés és a szankcionálás kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület szinten történik.
Zöldugar szárzúzása, kaszálása esetén:
122.) a célprogramba bevitt területeken a szárzúzást, kaszálást táblánként eltérő napokon kell elvégezni HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 122.) Amennyiben több mint négy táblája van és nem eltérő napokon történt a kaszálás 122.) a) A táblák több mint fele egy napon került kaszálásra
S8

S9
122. b) A táblák
25–50%-a került egy napon kaszálásra
S7 S8
123.) 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásnál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezését követően a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni HE (GN, NPI) Adott évben, amikor releváns tábla 123. a) A két táblarész kaszálása, szárzúzása közötti idő kevesebb, mint 10 nap, de ez a kötelezettségvállalással érintett terület 20%-ánál kisebb területet érint S1 S2
123. b) A két táblarész kaszálása, szárzúzása közötti idő kevesebb, mint 10 nap, de ez a kötelezettségvállalással érintett terület 20%-ánál nagyobb területet érint S2 S3
124.) madárbarát kaszálási, szárzúzási módszert kell alkalmazni HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 124.) Nem madárbarát módon kaszáltak S2 S3
125.) szárzúzásnál, kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 125.) Nem használtak vadriasztó láncot S0 S2
126.) *  tárgyévben július 31-e előtt végzett szárzúzás, kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal NPI igazolás, levél, fax, e-mail évente célprogram 126.) Nincs igazolás 126. a)
a terület 20% alatti részét érintően
S1 S2
írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni a területileg illetékes állami természetvédelmi szervnek a szárzúzás, kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját; 126. b)
a terület 20% feletti részét érintően
S2 S3

VIII. *  Vízerózió elleni célprogramok

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
127.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 127.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 127. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
127. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
128.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 128.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 128. a) a terület 20% alatti részén S2
128. b) a terület 20% feletti részén S3
129.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján]
évente célprogram 129. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
129. b) Készült tápanyag-gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több 129. ba)
a terület 20% alatti részén
S8 S9
tápanyag került kijuttatásra 129. bb)
a terület 20% feletti részén
S9 S10
129. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
130.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 130. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
130. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
131.) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély
(35–60 cm) lazítás alkalmazása
HE (GN alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 131.) Nem került alkalmazásra középmély lazítás 131. a) a területének 20% alatti részén S1
131. b) a területének 20% feletti részén S2
132.) a vetésváltás szabályainak betartása HE (földhasználati terv alapján) évente tábla 132. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 132. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
132. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S6
132. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 132. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
132. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
132. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 132. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
132. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
132. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 132. da) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
132. db) a célprogram területének 20% feletti részén S6
132. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 132. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
132. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
132. f) szója/olajrepce/
napraforgó követi egymást
132. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
132. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
133.) *  a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül a szemes kukorica, csemegekukorica és a napraforgó együttes részaránya legfeljebb 20% lehet; HE (GN) +
adminisztratív ellenőrzés
5. év Célprogram 133.) a szemes kukorica, vetőmagkukorica, csemegekukorica és a napraforgó együttes részaránya 133. a) 20 és 30% közötti S9
133. b) meghaladja a
30%-ot
S10
134.) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása mely másodvetésben is történhet HE (GN és földhasználati terv alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 134.) Nem került megvalósításra a zöldtrágyázás 134. a) a terület 20% alatti részén S1
134. b) a terület 20% feletti részén S2
135.) tavaszi vetésű növények esetén téli/tavaszi talajtakarás biztosítása takarónövényekkel, melyeket tavasszal a talaj művelhetővé válását követően kell aláforgatni, legfeljebb a vetést megelőzően két héttel HE (GN) Adott évben, amikor releváns tábla 135.) Nem biztosított takarónövényt 135. a) a rele-
váns terület 20% alatti vagy 2 ha alatti részén
S1 S2
135. b) a rele-
váns terület 20% feletti vagy 2 ha feletti részén
S2 S3
136.) lejtő irányára merőleges művelés alkalmazása HE (GN), távérzékelés évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 136.) Lejtő irányával párhuzamos művelés alkalmazása. S2 S3

IX. Szélerózió elleni célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
137.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/
átvételi elismervény alapján)
évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 137.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 137. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
137. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
138.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/
átvételi elismervény alapján)
5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 138.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 138.) a terület 20% alatti részén S2
138.) a terület 20% feletti részén S3
139.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján HE [tápanyag-
gazdálkodási terv és
évente célprogram 139. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
évente tápanyag-
gazdálkodási terv készítése és végrehajtása
Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján] 139. b) Készült tápanyag-gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több 139. ba)
a terület 20% alatti részén
S8 S9
tápanyag került kijuttatásra 139. bb)
a terület 20% feletti részén
S9 S10
139. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
140.) *  évente földhasználati terv készítése és végrehajtása HE (földhasználati terv alapján) évente célprogram 140. a) Nem készült földhasználati terv S7 S8
140. b) Készült földhasználati terv, de annak tartalma nem felel a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
141.) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély
(35–60 cm) lazítás alkalmazása
HE (GN alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 141.) Nem került alkalmazásra középmély lazítás 141. a) a terület 20% alatti részén S1
141. b) a terület 20% feletti részén S2
142.) a vetésváltás szabályainak betartása HE (földhasználati terv alapján) évente tábla 142. a) cukorrépa, cékla takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négy éven belül egynél többször került termesztésre 142. aa) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
142. ab) a célprogram területének 20% feletti részén S6
142. b) napraforgó egynél többször került termesztésre 142. ba) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
142. bb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
142. c) szárazborsó egynél többször került termesztésre 142. ca) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
142. cb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
142. d) 2 évnél kevesebb telt el két hüvelyes növény termesztése között 142. da) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
142. db) a célprogram területének 20% feletti részén S6
142. e) lucerna után hüvelyes növény került termesztésre 142. ea) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
142. eb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
142. f) szója/olajrepce/
napraforgó követi egymást
142. fa) a célprogram területének 20% alatti részén S5 S6
142. fb) a célprogram területének 20% feletti részén S6
143.) *  a célprogram 5 éve alatt a vetés-
szerkezeten belül őszi vetésű vagy évelő növények aránya legalább 60% és tavaszi vetésű növények aránya legfeljebb 40% lehet, az alábbi növények összesített részaránya el kell hogy érje a 20%-ot: köles, pohánka, cirkok, szudáni fű, mohar, rostkender, baltacim, bükkönyök, somkóró, homoki bab, lucerna, facélia, tarka koronafürt;
HE (GN), adminisztratív ellenőrzés 5. év vége célprogram 143. a) Az őszi vetésű vagy évelő növények aránya nem éri el a 60%-ot 143. aa) A részarány mértéke 50% alatti S10
143. ab) A részarány mértéke 50% feletti S9
143. b) A köles, pohánka, cirkok, 143. ba) A részarány mértéke 10% alatti S9
szudáni fű, mohar, rostkender, baltacim, bükkönyök, somkóró, homoki bab, lucerna, facélia, somkóró, tarka koronafürt együttes részaránya nem éri el a 20%-ot 143. bb) A részarány mértéke 10% feletti S8
144.) őszi vetésű növények betakarítását követően zöldtrágya növény termesztése, melyeket tavasszal a talaj művelhetővé válását követően kell a talajba keverni, legfeljebb a vetést megelőzően két héttel HE (GN) Adott évben, amikor releváns tábla 144.) Nem alkalmazott zöldtrágyázást 144. a) a kötelezettség-
vállalással érintett egybefüggő terület 20% alatti vagy 2 ha alatti részén
S1 S2
144. b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20% feletti vagy
2 ha feletti részén
S2 S3
145.) csak egyszer lehet a program 5 éve alatt forgatásos talajművelést alkalmazni HE (GN) 5. év kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 145. a) Több alkalommal történt forgatásos talajművelés, de a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kevesebb, mint 20%-án S4
145. b) Több alkalommal történt forgatásos talajművelés, de a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület több mint 20%-án S5

X. Extenzív gyepgazdálkodás célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
Legeltetés esetén:
146.) a legeltetett területen minimum 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűség alkalmazása HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 146.) A legeltetett állatállomány nem éri el a 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűséget S3 S4
147.) a gyepek túllegeltetése tilos HE (GN) évente tábla 147.) Túllegeltetés történt, ami taposási kárral jár 147. a) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20% alatti részén S2 S3
147. b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20% feletti részén S4 S5
148.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 148.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés történt 148. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
148. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
149.) *  a célprogram harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,3 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte; ENAR 4. évtől kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 149.) Nincs meg az előírt állatsűrűség a legeltetett területre vonatkozóan S2* S3**
150.) *  pásztoroló/szakaszoló legeltetés alkalmazása; HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 150.) Nem pásztoroló vagy szakaszos legeltetést alkalmaztak S1 S2
151.) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 151.) Egy alkalomnál többször kaszált S2 S3
152.) *  őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező, amely után a lekaszált anyagot HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 152. a) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kevesebb, mint 20%-án nem végzett tisztító kaszálást S1 S2
legkésőbb október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási 152. b) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület több mint 20%-án nem végzett tisztító kaszálást S2 S3
engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül a területről le kell hordani; 152. c) Végzett tisztító kaszálást, de nem hordta le a lekaszált anyagot október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül S0 S1
Kaszálás esetén (a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik):
153.) a gyepet legalább kétszeri kaszálással kell hasznosítani, amelybe az őszi tisztító kaszálás is beleszámítható HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 153. a) Csak egy alkalommal kaszált 153. aa) a terület 20% alatti részén S1 S2
153. ab) a terület 20% feletti részén S2 S3
153. b) Nem kaszált 153. ba) a terület 20% alatti részén S4 S5
153. bb) a terület 20% feletti részén S5 S6
154.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szerves trágyázás és öntözés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 154.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szerves trágyázás, öntözés történt 154. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
154. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
155.) *  a kaszálást követően a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül a területről le kell hordani HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 155.) Nem került lehordásra a lekaszált anyag október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül S0 S1
156.) *  a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 156.) Legeltetés is történt S0 S1
* 4. év
** 5. év

XI. Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
157.) a 834/2007/EK rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak és a 889/2008/EK rendelet előírásainak betartása HE és az ellenőrző szerv adatszolgáltatása alapján évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 157.) Trágyázás szabályainak megsértése S3 S4
Legeltetés esetén:
158.) a legeltetett területen minimum 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűség alkalmazása HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 158.) A legeltetett állatállomány nem éri el a 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűséget S3 S4
159.) a gyepek túllegeltetése tilos HE (GN) évente tábla 159.) Túllegeltetés történt, ami taposási kárral jár 159. a) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20% alatti részén S2 S3
159. b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20% feletti részén S4 S5
160.) felülvetés, öntözés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 160.) felülvetés, öntözés történt 160. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
160. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
161.) *  pásztoroló/szakaszoló legeltetés alkalmazása; HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 161.) Nem pásztoroló vagy szakaszos legeltetést alkalmaztak S1 S2
162.) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 162.) Egy alkalomnál többször kaszált S2 S3
163.) *  őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező, amely után a lekaszált anyagot HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 163. a) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kevesebb, mint 20%-án nem végzett tisztító kaszálást S1 S2
legkésőbb október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított 163. b) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület több mint 20%-án nem végzett tisztító kaszálást S2 S3
kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül a területről le kell hordani; 163. c) Végzett tisztító kaszálást, de nem hordta le a lekaszált anyagot október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül S0 S1
Kaszálás esetén (a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik):
164.) a gyepet legalább kétszeri kaszálással kell hasznosítani, amelybe az őszi tisztító kaszálás is beleszámítható HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 164. a) Csak egy alkalommal kaszált 164. aa) a terület 20% alatti részén S1 S2
164. ab) a terület 20% feletti részén S2 S3
164. b) Nem kaszált 164. ba) a terület 20% alatti részén S4 S5
164. bb) a terület 20% feletti részén S5 S6
165.) felülvetés, szerves trágyázás és öntözés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 165.) felülvetés, szerves trágyázás, öntözés történt 165. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
165. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
166.) *  a kaszálást követően a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül a területről le kell hordani HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 166.) Nem került lehordásra a lekaszált anyag október 31-ig, az állami természetvédelmi szerv által kiállított kaszálási engedélyben előírt október 31-e utáni időpont esetén pedig legkésőbb a kaszálást követő 30 napon belül S0 S1
167.) *  a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 167.) Legeltetés is történt S0 S1

XII. *  Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
Legeltetés esetén:
168.) a legeltetett területen minimum 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűség alkalmazása HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 168.) A legeltetett állatállomány nem éri el a 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűséget S3 S4
169.) a gyepek túllegeltetése tilos HE (GN) évente tábla 169.) Túllegeltetés történt, ami taposási kárral jár 169. a) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20% alatti részén S2 S3
169. b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20% feletti részén S4 S5
170.) *  pásztoroló/szakaszoló legeltetés alkalmazása; HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 170.) Nem pásztoroló vagy szakaszos legeltetést alkalmaztak S1 S2
171.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés, valamint a legelő állatok által elhullajtott trágyától eltekintve egyéb szervestrágyázás tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 171.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés történt 171. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
171. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
172.) fogasolás, gyepszellőztetés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 172.) fogasolás, gyepszellőztetés történt 172. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
172. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
173.) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett, úgy, hogy ugyanezen célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul betartják HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 173.) Egy alkalomnál többször kaszált S2 S3
174.) a területen mindennemű vízelvezetés tilos HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 174.) történt vízelvezetés 174. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
174. b) a terület 20% feletti részén S2 S3
175.) villanypásztor csak az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott, a program 5 évére vonatkozó írásos véleménye alapján alkalmazható HE, engedély évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 175.) Nincs engedélye S3 S4
176.) a célprogramba bevitt teljes gyepterület legfeljebb 50%-án túzok költőhelyet kell kijelölni az illetékes természetvédelmi szervnek, ahol csak május 31. után folytatható legeltetés HE (GN, NPI), távérzékelés évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 176. a) A kijelölt területen május 31. előtt legeltetett, de ez a terület 20%-át nem haladja meg S1 S2
176. b) A kijelölt területen május 31. előtt legeltetett, de ez a terület 20%-át meghaladja S3 S4
177.) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját NPI igazolás célprogram 177.) Nincs meg a szükséges igazolás S7 S8
178.) őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 178. a) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kevesebb, mint 20%-án nem végzett tisztító kaszálást S1 S2
178. b) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület több mint 20%-án nem végzett tisztító kaszálást S2 S3
Kaszálás esetén (a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik):
179.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos
HE (GN)
évente
kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület
179.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás, öntözés történt
179. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
179. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
180.) fogasolás, gyepszellőztetés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 180.) fogasolás, gyepszellőztetés történt 180. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
180. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
181.) szénabetakarításnál a levágott növényi részeket
1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről
HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 181.) Nem került lehordásra a lekaszált anyag egy hónapon belül S0 S1
182.) minden kaszáláskor táblánként legalább 10, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 182. a) A tábla 5%-nál kevesebb kaszálatlan területet hagytak S2 S3
182. b) A tábla 10%-nál kevesebb kaszálatlan területet hagytak S1 S2
182. c) A tábla 15%-nál több kaszálatlan területet hagytak S2 S3
183.) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 183.) Nem madárbarát módon kaszáltak S2 S3
184.) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 184.) Nem használtak vadriasztó láncot kaszálásnál S0 S2
185.) a területen mindennemű vízelvezetés tilos HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 185.) történt vízelvezetés 185. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
185. b) a terület 20% feletti részén S2 S3
186.) szénabetakarításkor a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 186.) történt éjszakai munkavégzés S3 S4
187.) az első kaszálás június 15. után kezdhető meg azzal, hogy a Dunavölgyi-sík a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében a kaszálás legkorábbi időpontja június 30. HE (GN) NPI évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 187. a) Június 15., illetve a Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében június 30. előtt történt kaszálás, de az érintett terület nem haladja meg a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20%-át S2 S3
187. b) Június 15., illetve a Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében június 30. előtt történt kaszálás és az érintett terület meghaladja a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 20%-át S3 S4
188.) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját NPI igazolás évente célprogram 188. a) Nem jelentette be, nincsenek meg a szükséges igazolások S7 S8
188. b) Kevesebb, mint 5 munkanappal a kaszálás előtt jelentette be S0 S7
189.) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a betakarítást/kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a 190.) pont figyelembevételével folytatható HE (GN, igazolás NPI) évente, amelyik évben releváns Célprogram 189.) Nem fejezte be a betakarítást/kaszálást S7 S8
190.) a talált fészek körül 0,5–1 ha-os védőterületet kell kialakítani HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 190. a) Van védőterület, de 0,5 ha-nál kisebb S1 S2
190. b) Nincs védőterület S3 S4
191.) *  a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 191.) Legeltetés is történt S0 S1

XIII. *  Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
Legeltetés esetén:
192.) a legeltetett területen minimum 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűség alkalmazása HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 192.) A legeltetett állatállomány nem éri el a 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűséget S3 S4
193.) a gyepek túllegeltetése tilos HE (GN) évente tábla 193.) Túllegeltetés történt, ami taposási kárral jár 193. a) a kötelezettség-
vállalással érintett egybefüggő terület 20% alatti részén
S2 S3
193. b) a kötelezettség-
vállalással érintett egybefüggő terület 20% feletti részén
S4 S5
194.) *  pásztoroló/ szakaszoló legeltetés alkalmazása; HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 194.) Nem pásztoroló vagy szakaszos legeltetést alkalmaztak S1 S2
195.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés, valamint a legelő állatok által elhullajtott trágyától eltekintve egyéb szervestrágyázás tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 195.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés történt 195. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
195. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
196.) fogasolás, gyepszellőztetés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 196.) fogasolás, gyepszellőztetés történt 196. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
196. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
197.) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett, úgy, hogy ugyanezen célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul betartják HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 197.) Egy alkalomnál többször kaszált S2 S3
198.) a területen minden-
nemű vízelvezetés tilos
HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 198.) történt vízelvezetés 198. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
198. b) a terület 20% feletti részén S2 S3
199.) villanypásztor csak az illetékes állami természet-
védelmi szerv előzetesen kiadott, a program 5 évére vonatkozó írásos véleménye alapján alkalmazható
HE, engedély évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 199.) Nincs engedélye S3 S4
200.) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természet-
védelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját
NPI igazolás célprogram 200.) Nincs meg a szükséges igazolás S7 S8
201.) őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 201. a) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kevesebb, mint 20%-án nem végzett tisztító kaszálást S1 S2
201. b) A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület több mint 20%-án nem végzett tisztító kaszálást S2 S3
Kaszálás esetén (a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik):
202.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 202.) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás, öntözés történt 202. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
202. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
203.) fogasolás, gyepszellőztetés tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 203.) fogasolás, gyepszellőztetés történt 203. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
203. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
204.) szénabetakarításnál a levágott növényi részeket
1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről
HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 204.) Nem került lehordásra a lekaszált anyagot egy hónapon belül S0 S1
205.) minden kaszáláskor táblánként legalább 10, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 205. a) A tábla 5%-nál kevesebb kaszálatlan területet hagytak S2 S3
205. b) A tábla 10%-nál kevesebb kaszálatlan területet hagytak S1 S2
205. c) A tábla 15%-nál több kaszálatlan területet hagytak S2 S3
206.) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni HE (NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 206.) Nem madárbarát módon kaszáltak S2 S3
207.) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 207.) Nem használtak vadriasztó láncot kaszálásnál S0 S2
208.) a területen mindennemű vízelvezetés tilos HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 208.) történt vízelvezetés 208. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
208. b) a terület 20% feletti részén S2 S3
209.) az első kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület kijelölt legfeljebb 50%-án július 31. után kezdhető el – kivéve az Őrség-Vendvidék, illetve a Hanság MTÉT-t, ahol a kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület
50%-án június 1. előtt, a másik 50%-án július 15. után – az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos véleménye alapján
HE (GN) NPI évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 209.) A kijelölt területen július 31., illetve az Őrség-Vendvidék és a Hanság MTÉT esetében előtt megkezdi a kaszálást 209. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
209. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
210.) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját NPI igazolás évente célprogram 210. a) Nem jelentette be, nincsenek meg a szükséges igazolások S7 S8
210. b) Kevesebb, mint 5 munkanappal a kaszálás előtt jelentette be S0 S7
211.) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a betakarítást/kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a 190.) pont figyelembevételével folytatható HE (GN, igazolás NPI) évente, amelyik évben releváns Célprogram 211.) Nem fejezte be a betakarítást/kaszálást S7 S8
212.) *  a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 212.) Legeltetés is történt S0 S1

XIV. Környezetvédelmi célú földhasználat váltás célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
A célprogram első évében:
213.) a létrehozott gyepterületen vegyszeres gyomirtás évente egy alkalommal engedélyezett HE (GN) 1. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 213.) Egy alkalomnál többször történt vegyszeres gyomirtás S2
214.) kizárólag kaszálás megengedett egy alkalommal HE (GN) 1. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 214. a) Legeltetés történt a területen S2
214. b) Több, mint 1 alkalommal kaszált S2
214. c) Nem kaszált S3
A célprogram 2. évétől:
215.) a gyep ápolása évente legalább kétszeri kaszálással, és/vagy legeltetéssel HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 215. a) Csak egy alkalommal kaszált 215. aa) a terület 20% alatti részén S1 S2
215. ab) a terület 20% feletti részén S2 S3
215. b) Nem kaszált 215. ba) a terület 20% alatti részén S4 S5
215. bb) a terület 20% feletti részén S5 S6
216.) a kaszálás minden év május 1. után engedélyezett HE (GN) NPI évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 216.) május 1. előtt történt kaszálás 216. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
216. b) a terület 20% feletti részén S2 S3
217.) *  pásztoroló/ szakaszoló legeltetés alkalmazása; HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 217.) Nem pásztoroló vagy szakaszos legeltetést alkalmaztak S1 S2
218.) műtrágya, szervestrágya és növényvédő szerek alkalmazása tilos HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 218. a) trágyázás történt 218. aa) a terület 20% alatti részén S2 S3
218. ab) a terület 20% feletti részén S4 S5
218. b) növényvédő-szer használat történt 218. ba) a terület 20% alatti részén S2 S3
218. bb) a terület 20% feletti részén S4 S5
219.) a legeltetett területen minimum 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűség alkalmazása HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 219.) A legeltetett állatállomány nem éri el a 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűséget S3 S4
220.) a gyepek túllegeltetése tilos HE (GN) évente tábla 220.) Túllegeltetés történt, ami taposási kárral jár 220. a) a kötelezettség-
vállalással érintett egybefüggő terület 20% alatti részén
S2 S3
220. b) a kötelezettség-
vállalással érintett egybefüggő terület 20% feletti részén
S4 S5
221.) *  a célprogram harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte ENAR 4. évtől kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 221.) Nincs meg az előírt állatsűrűség S2* S3**
222.) a gyep felülvetése a célprogram tíz éve alatt egy alkalommal megengedett HE (GN) 10. év kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 222.) Több alkalommal történt felülvetés 222. a) a terület 20% alatti részén S2
222. b) a terület 20% feletti részén S4
* 4. év
** 5. év

XV. Természetvédelmi célú földhasználat váltás célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
A célprogram első évében:
223.) a létrehozott gyepterületen vegyszeres gyomirtás évente egy alkalommal engedélyezett HE (GN) 1. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 223.) Egy alkalomnál többször történt vegyszeres gyomirtás S2
224) csak kaszálás meg-
engedett egy alkalommal, a legeltetetés nem
HE (GN) 1. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 224. a) Legeltetés történt a területen S2
224. b) Több, mint 1 alkalommal kaszált S2
224. c) Nem kaszált S3
225.) kaszálás csak június 15-e után lehetséges HE (GN) NPI évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 225.) Június 15. előtt történt kaszálás 225. a) a terület 20% alatti részén S2
225. b) a terület 20% feletti részén S4
226.) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természet-
védelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját
NPI igazolás évente célprogram 226. a) Nem jelentette be, nincsenek meg a szükséges igazolások S7 S8
226. b) Kevesebb, mint 5 munkanappal a kaszálás előtt jelentette be S0 S7
A célprogram 2. évétől:
227.) A terület jellegétől függően a B.3.1 vagy B.3.2. célprogramok előírásainak betartása
Lásd B.3.1, illetve B.3.2.

XVI. Integrált gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
228.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 228.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 228. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
228. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
229.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/
átvételi elismervény alapján)
5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 229.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 229. a) a terület 20% alatti részén S2
229. b) a terület 20% feletti részén S3
230.) levélanalízis elvégzése évente HE (a labor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) Évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 230.) Nem készült levélanalízis, nem rendelkezik a szükséges eredményekkel 230. a) a terület 20% alatti részére vonatkozóan S1 S2
230. b) a terület 20% feletti részére vonatkozóan S2 S3
231.) *  a talaj és levélvizsgálati
eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási
HE (tápanyag-
gazdálkodási terv és GN alapján)
évente célprogram 231. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
terv készítése és végrehajtása 231. b) Készült tápanyag-gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több 231. ba)
a terület 20% alatti részén
S8 S9
tápanyag került kijuttatásra 231. bb)
a terület 20% feletti részén
S9 S10
231. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
232.) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt az ültetvényben nem juttatható ki HE (GN), talajvédelmi hatóság évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 232.) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása történt 232. a) a terület 20% alatti részén S3 S4
232. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
233.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő hatóanyagok alkalmazása HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 233.) Nem környezetkímélő növényvédő hatóanyag is alkalmazásra került S4 S5
234.) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának, és a várható kártétel megállapítása érde-
kében, azzal hogy a 2 ha-nál kisebb terület esetén a kihe-
lyezendő csapdák száma 1 db
HE darabszám évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 234.) a Nincs szexferomon csapda S3 S4
234. b) 2 db/4 ha-nál kevesebb szexferomon csapda van S1 S2
235.) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni HE (GN és egyéb igazolások alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 235.) Nem dokumentált előrejelzés alapján történt a beavatkozás S0 S1
236.) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként 6 db madárodút kell elhelyezni HE darabszám évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 236. a) 3 darabnál kevesebb odú van S3 S4
236. b) 6 darabnál kevesebb odú van S1 S2
236. c) *  A madárodúk funkciójuk betöltésére alkalmatlan módon vannak kihelyezve S3 S4
237.) A fa-, illetve tőkehiány a 10%-ot ne haladja meg HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 237.) A fa-, illetve tőkehiány 10% feletti S4 S5

XVII. Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
238.) *  a 834/2007/EK rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak és a 889/2008/EK rendelet előírásainak betartása; HE és az ellenőrző szerv adatszolgáltatása alapján évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 238. a) Trágyázás szabályainak megsértése S3 S4
238. b) A növényvédelem szabályainak megsértése S3 S4
239.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 239.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 239. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
239. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
240.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) 5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 240.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 240. a) a terület 20% alatti részén S2
240. b) a terület 20% feletti részén S3
241.) levélanalízis elvégzése évente HE (a labor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 241.) Nem készült levélanalízis, nem rendelkezik a szükséges eredményekkel 241. a) a terület 20% alatti részére vonatkozóan S1 S2
241. b) a terület 20% feletti részére vonatkozóan S2 S3
242.) *  a talaj és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási HE (tápanyag-
gazdálkodási terv és GN alapján)
évente célprogram 242. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
terv készítése és végrehajtása 242. b) Készült tápanyag-gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több 242. ba)
a terület 20% alatti részén
S8 S9
tápanyag került kijuttatásra 242. bb)
a terület 20% feletti részén
S9 S10
242. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
243.) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának, és a várható kártétel megállapítása érde-
kében, azzal hogy a 2 ha-nál kisebb terület esetén a kihelyezendő csapdák száma 1 db
HE darabszám évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 243. a) Nincs szexferomon csapda S3 S4
243. b) 2db/4 ha-nál kevesebb szexferomon csapda van S1 S2
244.) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni HE (GN és egyéb igazolások alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 244.) Nem dokumentált előrejelzés alapján történt a beavatkozás S0 S1
245.) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként 6 db madárodút kell elhelyezni HE darabszám évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 245. a) 3 darabnál kevesebb odú van S3 S4
245. b) 3–6 db odú van S1 S2
245. c) *  A madárodúk funkciójuk betöltésére alkalmatlan módon vannak kihelyezve S3 S4
246.) az ültetvényben hektáronként legalább 1m2 területen a ragadozó ízeltlábúak számára megfelelő búvóhelyet, szaporodó helyet kell létesíteni, azt évente gondozni és 5 éven át fenntartani HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 246.) nincs meg az 1m2/ha felületű búvóhely 246. a) a terület 20% alatti részére vetítve S1 S2
246. b) a terület 20% feletti részére vetítve S2 S3
247.) A fa-, illetve tőkehiány 15%-ot ne haladja meg HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 247.) A fa-, illetve tőkehiány 15% feletti S4 S5

XVIII. Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
248.) a célprogram megkezdését megelőzően vagy első évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/átvételi elismervény alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 248.) Nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 248. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
248. b) a terület 20% feletti részén S3 S4
249.) a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban HE (a talajlabor által kiállított igazolás/
átvételi elismervény alapján)
5. évben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 249.) Az utolsó évben nem rendelkezik a szükséges talajvizsgálati eredményekkel 249. a) a terület 20% alatti részén S2
249. b) a terület 20% feletti részén S3
250.) *  a talajvizsgálati eredmények alapján HE [tápanyag-gazdálkodási terv és évente célprogram 250. a) Nem készült tápanyag-gazdálkodási terv S9 S10
évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása Gazdálkodási Napló (továbbiakban: GN) alapján] 250. b) Készült tápanyag-gazdálkodási terv, de az abban foglaltaknál több 250. ba)
a terület 20% alatti részén
S8 S9
tápanyag került kijuttatásra 250. bb)
a terület 20% feletti részén
S9 S10
250. c) készült tápanyag-gazdálkodási terv, de annak tartalma nem felel meg a 14. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek. S0 S1
251.) a fák tápanyagpótlás során csupán szerves trágya és komposzt használható HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 251.) Nem csak szerves trágya és komposzt felhasználása történt 251. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
251. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
252.) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt az ültetvényben nem juttatható ki HE (GN), talajvédelmi hatóság évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 252.) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása történt 252. a) a terület 20% alatti részén S3 S4
252. b) a terület 20% feletti részén S5 S6
253.) amennyiben az ültetvény talaját gyep borítja, úgy kizárólag június 15. után, évente legalább egyszer gyepkaszálással, illetve legeltetéssel is hasznosítható, azzal, hogy a levágott növedéket el kell távolítani HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 253. a) A kaszálás vagy legeltetés június 15. előtt történt S1 S2
253. b) A növedéket nem távolította el S0 S1
254.) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként 3 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni HE (darabszám) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 254. a) kevesebb, mint 3 db/ha sűrűségben vannak madárodúk S1 S2
254. b) Nincs madárodú S3 S4
254. c) *  A madárodúk funkciójuk betöltésére alkalmatlan módon vannak kihelyezve S3 S4
255.) kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő hatóanyagok alkalmazása HE (GN és permetezési napló alapján) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 255.) Nem környezetkímélő növényvédő hatóanyag is alkalmazásra került S4 S5
256.) a gyümölcsfák esetében a koronaalakító metszést követően csak ritkító metszés végezhető – az őszibarack kivételével –, amelynek célja a fajtára jellemző természetes koronaforma megtartása HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 256.) A koronametszés és a ritkító metszés kivételével is történt metszés S1 S2
257.) gondoskodni kell a kiöregedett, kipusztult fák pótlásáról HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 257.) Nem pótolták a kiöregedett, kipusztult fákat S4 S5
258.) *  a célprogramba bevont területen a gyümölcsfák sűrűsége 30–150 db/ha, kivéve dió ültetvényeket, ahol 30–80 db/ha, amelybe a területen elhelyezkedő szőlőtőkéket nem kell beleszámítani HE évente Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 258.) a gyümölcsfák sűrűsége nem 30–150 db/ha között, dió ültetvény esetében nem 30–80 db/ha között van S4 S5

XIX. Nádgazdálkodási célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
259.) a területen nádgazdálkodást kell végezni HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 259.) Nem történik nádgazdálkodás
S4 S5
260.) a nád aratása, és egyéb tevékenység végzése (szállítás, kihúzás stb.) kizárólag december 1. és február 15. között engedélyezett, a nád rizómájának megsértése nélkül HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 260.) A nádaratás az engedélyezett időszakon kívül történik 260. a) a rizóma sérülés nélkül S1 S2
260. b) a rizóma meg-
sértésével
S3 S4
261.) az aratás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 261.) Nem hagytak 10 cm-es tarlót 261. a) a terület 20% alatti részén S1 S2
261. b) a terület 20% feletti részén S2 S3
262.) a nádas legalább
60%-át, legfeljebb 80%-át kell évente learatni, valamint 20%-ot 2 évente változó helyen kell aratatlanul hagyni
HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 262. a) A nádas 60%-ánál kevesebbet arattak S5 S6
262. b) A nádas 80%-ánál többet arattak S5 S6

XX. A természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
263.) a területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett a VTT területek árvízvédelmi elárasztását követő vízelvezetés kivételével HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 263.) Történt lecsapolás 263. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
263. b) a terület 20% feletti részén S4 S5
264.) trágyázás, növényvédő szerek használata nem lehetséges HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 264.) Használtak növényvédő szert, illetve történt trágyázás S5 S6
265.) a célprogramba bevitt területet kaszálással vagy legeltetéssel kell hasznosítani, legalább 0,1 ÁE/ha legeltetési sűrűség mellett, úgy hogy a gyep túllegeltetése tilos HE (GN), adminisztratív ellenőrzés évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 265. a) Nem történt se legeltetés, se kaszálás 265. aa) a terület 20% alatti részén S3 S4
265. ab) a terület 20% feletti részén S5 S6
265. b) A legeltetet állatállomány nem éri el a 0,1 ÁE/ha legeltetési sűrűséget S3 S4
265. c) Túllegeltetés történt, ami taposási kárral jár 265. ca) a terület 20% alatti részén S2 S3
265. cb) a terület 20% feletti részén S4 S5
266.) *  a célprogram harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte HE (GN) adminisztratív ellenőrzés 4. évtől kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 266.) Nem rendelkezik az előírt állegységgel. S2* S3**
267.) kaszálni csak megfelelően száraz talajviszonyok mellett, madárbarát kaszálási módszerekkel lehet HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 267. a) Nem száraz talajviszonyok mellett kaszált S2 S3
267. b) Nem madárbarát módon kaszált S1 S2
268.) kaszáláskor legalább 10 cm-es tarlót kell hagyni HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 268.) Nincs 10 cm-es tarló S2 S3
269.) vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 269.) Nem használtak vadriasztó láncot kaszálásnál S0 S2
270.) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját NPI igazolás évente célprogram 270. a) Nem jelentette be, nincsenek meg a szükséges igazolások S7 S8
270. b) Kevesebb, mint 5 munkanappal a kaszálás előtt jelentette be S0 S7
271.) zsombékosok kaszálása tilos HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 271.) zsombékos kaszálás történt 271 a.) a zsombékos terület 20% alatti részén S2 S3
271. b) a zsombékos terület 20% feletti részén S4 S5
* 4. év
** 5. év

XXI. Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram

Ellenőrzés Szankció
A célprogram előírásai lehetséges módja gyakorisága szintje Meg nem felelés típusa a)
első alkalom
b)
többszöri alkalom
272.) a terület biztosítani kell a megjelenő víz minél hosszabb ideig történő megmaradását HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 272.) Nem biztosítja a víz megmaradását S2 S3
273.) a területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett a VTT területek árvízvédelmi elárasztását követő vízelvezetés kivételével HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 273.) Történt lecsapolás 273. a) a terület 20% alatti részén S2 S3
273. b) a terület 20% feletti részén S3 S5
274.) trágyázás, növényvédő szerek használata nem lehetséges HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 274.) Használtak növényvédő szert, illetve történt trágyázás S5 S6
275.) a célprogramba bevitt területet kaszálással vagy legeltetéssel kell hasznosítani, legalább 0,1 ÁE/ha legeltetési sűrűség mellett, úgy hogy a gyep túllegeltetése tilos HE (GN), adminisztratív ellenőrzés évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 275. a) Nem történt se legeltetés, se kaszálás 275. aa) a terület 20% alatti részén S3 S5
275. ab) a terület 20% feletti részén S5 S6
275. b) A legeltetett állatállomány nem éri el a 0,1 ÁE/ha legeltetési sűrűséget S2 S5
275. c) Túllegeltetés történt, ami taposási kárral jár 275. ca) a terület 20% alatti részén S1 S3
275. cb) a terület 20% feletti részén S2 S5
276.) *  a célprogram harmadik gazdálkodási évének végétől legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte HE (GN) adminisztratív ellenőrzés 4. évtől kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 276.) Nem rendelkezik az előírt állegységgel. S2* S3**
277.) kaszálni csak megfelelően száraz talajviszonyok mellett, madárbarát kaszálási módszerekkel lehet HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 277. a) Nem száraz talajviszonyok mellett kaszált S2 S3
277. b) Nem madárbarát módon kaszált S1 S2
278.) kaszáláskor legalább 10 cm-es tarlót kell hagyni HE (GN) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 278.) Nincs 10 cm-es tarló S2 S3
279.) vadriasztó lánc használata kötelező HE (GN, NPI) évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 279.) Nem használtak vadriasztó láncot kaszálásnál S0 S2
280.) *  kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját NPI igazolás évente célprogram 280. a) Nem jelentette be, nincsenek meg a szükséges igazolások S7 S8
280. b) Kevesebb, mint 5 munkanappal a kaszálás előtt jelentette be S0 S7
281.) zsombékosok kaszálása tilos HE évente kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület 281.) zsombékos kaszálás történt 281. a) a zsombékos terület 20% alatti részén S2 S3
281. b) a zsombékos terület 20% feletti részén S4 S5
* 4. év
** 5. év