A jogszabály mai napon ( 2021.12.06. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet

a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és f) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) *  A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének kötelező előírásait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre, továbbá az élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységekre kell alkalmazni.

(2) *  A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének az alábbi tárgyköröket szabályozó, közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:

1-2. * 

3-8. * 

9. *  az emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról szóló 9. melléklet,

10. a mézről szóló 10. melléklet,

11. a gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 11. melléklet,

12. az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről szóló 14. melléklet,

13. * 

14. a gyorsfagyasztott élelmiszerekről szóló 16. melléklet,

15. a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről szóló 17. melléklet,

16. a kávé- és cikóriakivonatokról szóló 18. melléklet,

17. az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló 19. melléklet,

18. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 20. melléklet,

19. az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről szóló 21. melléklet,

20. a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (sűrített tej és tejpor) szóló 22. melléklet,

21. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről szóló 23. melléklet,

22. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról szóló 24. melléklet,

23. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekről szóló 25. melléklet,

24. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponenseinek kioldódási vizsgálatairól szóló 26. melléklet,

25-27. * 

28. *  az etilalkohol-víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázatról szóló 30. melléklet,

29. *  a cukortermékek vizsgálati módszereiről szóló 31. melléklet,

30. *  a sűrített tej és tejporfélék vizsgálatáról szóló 32. melléklet,

31. * 

32. *  az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről szóló 34. melléklet,

33. *  az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavételi módszereiről szóló 35. melléklet,

34. *  a sűrített tej és tejporfélék mintavételi módszereiről szóló 36. melléklet,

35. *  a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, hőkezelt tej mintavételi és vizsgálati módszereiről szóló 37. melléklet,

36. *  a halászati- és akvakultúra-termékek tudományos nevéről és kereskedelmi megnevezéséről szóló 38. melléklet.

(3) *  A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:

a) *  a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló 12. melléklet,

b) a tejtermékekről szóló 13. melléklet,

c) *  a sütőipari termékekről szóló 39. melléklet,

d) *  a hagyományőrző cukrászati termékekről szóló 40. melléklet,

e) *  a füstölt fűszerpaprika-őrleményről szóló 41. melléklet.

2. § (1) Ez a rendelet a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) *  A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 140/2008. (X. 30.) FVM rendeletben szereplő 1-3/51-1 számú előírásnak megfelelő, de e rendelet 13. melléklete szerinti előírásnak nem megfelelő jelölésű termékek 2011. október 31-ig előállíthatóak, és az addig előállított termékek ezt az időpontot követően is forgalomba hozhatóak.

(3) Az R. Mellékletének 2. sora szerinti, a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírása 2. kiadásának megfelelő, de e rendelet 1. melléklete szerinti új előírásainak nem megfelelő termékek 2012. október 31-ig forgalmazhatóak.

(4) Az 1. § (2) bekezdésének c)-e) pontja és a 3-5. melléklet 2010. január 20-án lép hatályba.

(5) *  2011. május 1-jétől tilos azon műanyagok és műanyag tárgyak gyártása, valamint 2011. július 1-jétől forgalomba hozatala és Magyarország területére történő behozatala, amelyek élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, és nem felelnek meg e rendelet előírásainak.

(6) Az 1. § (2) bekezdésének h) pontja és a 8. melléklet 2010. február 13-án lép hatályba.

(7) *  A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelethez az európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. március 12-én megjelent helyesbítés szerinti „sovány (fölözött) tej”, illetve „zsírszegény tej” megjelölésnek nem megfelelő, de a helyesbítést megelőzően ezen tanácsi rendelet „fölözött tej”, illetve „félzsíros tej” megjelölésének megfelelő jelöléssel előállított csomagoló anyagok 2011. október 31-ig felhasználhatóak.

(8) *  A 13. melléklet A rész II. pont 5. a) alpont második franciabekezdésének a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2014. (III. 25.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését megelőző rendelkezésének megfelelő

a) jelöléssel ellátott termékek a MódR. hatálybalépésétől számított egy évig forgalmazhatóak,

b) csomagolóeszközök és címkék a MódR. hatálybalépésétől számított egy évig felhasználhatóak.

(9) *  A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 10/2014. (IX. 18.) FM rendelettel megállapított 38. melléklet rendelkezéseinek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék 2014. december 12-ig használhatóak fel és az ilyen jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig hozhatók forgalomba.

(10) *  A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendelet módosításáról szóló 28/2015. (V. 28.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR2.) megállapított 38. melléklet rendelkezéseinek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék a MódR2. hatálybalépését követő negyedik hónap első napjáig használhatóak fel és az ilyen jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig hozhatók forgalomba.

(11) *  A MódR2.-vel megállapított 10. melléklet A rész II. fejezet 4. pontnak meg nem felelő, 2015. június 24-ét megelőzően forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.

(12) *  A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 48/2016. (VII. 18.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR3.) megállapított 12. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, azonban a MódR3. hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek - a (13) bekezdésben foglalt kivétellel - a MódR3. hatálybalépésének napjától számított 12. hónap utolsó napjáig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

(13) *  A MódR3.-mal megállapított 12. melléklet B rész 2. SONKÁK termékcsoport 2.1. Nyers sonkák alcsoportjának, valamint C. rész 9. Parasztsonka, parasztlapocka és 10. Angolszalonna termékek sótartalomra vonatkozó szabályai az ott megadott időpontoktól kötelezően alkalmazandók.

(14) *  A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 85/2016. (XII. 19.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR4.) megállapított 39. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a korábbi szabályozásnak megfelelő termékek a MódR4. hatálybalépésétől számított hat hónapig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

(15) *  A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 16/2017. (III. 29.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR5.) megállapított 40. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a korábbi szabályozásnak megfelelő termékek a MódR5. hatálybalépésétől számított hat hónapig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

(16) *  A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 8/2020. (III. 25.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR6.) megállapított 41. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő termékek a MódR6. hatálybalépésétől számított két évig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

(17) *  A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 33/2021. (IX. 29.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR7.) megállapított 13. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a MódR7. hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek a MódR7. hatálybalépésének napjától számított 12. hónap utolsó napjáig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

3. § *  Ez a rendelet

1. a vinilklorid monomert tartalmazó és élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. január 30-i 78/142/EGK tanácsi irányelvnek;

2. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajták vizsgálatára szolgáló közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1979. július 26-i 79/796/EGK bizottsági első irányelvnek;

3. az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló közösségi elemzési módszerek megállapításáról szóló, 1979. november 13-i 79/1067/EGK bizottsági első irányelvnek;

4. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. október 15-i 84/500/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2005/31/EK bizottsági irányelvnek;

5. az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről szóló, 1985. október 25-i 85/503/EGK bizottsági első irányelvnek;

6. az étkezési kazeinek és kazeinátok vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról szóló, 1986. július 15-i 86/424/EGK bizottsági első irányelvnek;

7. a tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló vegyi elemzéshez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról szóló, 1987. október 6-i 87/524/EGK bizottsági első irányelvnek;

8. az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/108/EGK tanácsi irányelvnek;

9. az emberi fogyasztásra szánt mélyfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárás és közösségi vizsgálati módszer meghatározásáról szóló, 1992. január 13-i 92/2/EGK bizottsági irányelvnek;

10. a közvetlen emberi fogyasztásra szánt hőkezelt tej elemzési és vizsgálati módszereinek megállapításáról szóló, 1992. november 14-i 92/608/EGK tanácsi határozatnak;

11. a kávé- és a cikóriakivonatokról szóló, 1999. február 22-i 1999/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

12. az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló, 2000. június 23-i 2000/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

13. a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2014/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

14. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelvnek;

15. a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2009/106/EK bizottsági irányelvnek, 2012/12/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és 1040/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek;

16. az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló, 2001. december 20-i 2001/113/EK tanácsi irányelvnek;

17. egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló, 2001. december 20-i 2001/114/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító, 2007/61/EK tanácsi irányelvnek;

18. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokról és tárgyakról szóló, 2007. június 29-i 2007/42/EK bizottsági irányelvnek;

19. az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító, 2010/59/EU és (EU) 2016/1855 bizottsági irányelvnek;

20. az emberi fogyasztásra szánt kazeinekre és kazeinátokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 83/417/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

3/A. § *  Ez a rendelet

a) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

c) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

d) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló, 2011. január 14-i 10/2011/EU bizottsági rendelet 20. cikke;

e) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

4. § *  A 12. és 13. mellékleteknek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

5. § *  E rendelet 39. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

6. § *  E rendelet 41. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

7. § *  E rendelet MódR7.-tel megállapított 13. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1-2. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

3-5. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

6-8. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

9. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2015/2203 előírása az emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról

A rész

1. Ez az előírás a B és C részben meghatározott, emberi fogyasztásra szánt kazeinekre és kazeinátokra, valamint azok keverékeire vonatkozik.

2. Ezen előírás alkalmazásában

2.1. étkezési savkazein: a sovány tej, illetve egyéb tejtermék savval kicsapatott alvadékának kivonása, mosása és szárítása útján nyert tejtermék;

2.2. étkezési oltós kazein: a sovány tej, illetve egyéb tejtermék kicsapatott alvadékának kivonása, mosása és szárítása útján nyert tejtermék, amely esetében az alvadékot oltóenzim vagy más alvasztó enzimek reakciójával nyerik;

2.3. étkezési kazeinát: étkezési kazeinből vagy étkezési kazein alvadékból semlegesítőszerrel való kezelést és szárítást követően nyert termék.

3. A B és C részben meghatározott termékek csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek ezen előírásban foglalt követelményeknek.

4. A B rész 1. pont 1.2. és 1.3. alpontjában, 2. pont 2.2. és 2.3. alpontjában, valamint a C rész 2. és 3. pontjában foglaltaknak nem megfelelő kazein és kazeinát élelmiszer előállításához nem használható fel, és más célra történő forgalomba hozatala esetén oly módon kell megnevezni és jelölni, hogy az a fogyasztót a termék jellege, minősége vagy a felhasználási szándék tekintetbén ne vezesse félre.

5. A B és C részben meghatározott termék csomagolásán, tárolóedényén vagy címkéjén jól láthatóan, tisztán olvashatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni

5.1. a termék 2.1., 2.2. és 2.3. pont szerinti megnevezését, étkezési kazeinát esetében a C rész 4. pontjában meghatározott kationt vagy kationokat is feltüntetve;

5.2. keverék termékek esetén

5.2.1. a keveréket alkotó termékek megnevezését csökkenő mennyiségi sorrendjükben és a „... keveréke” kifejezést;

5.2.2. étkezési kazeinátok esetében a C rész 4. pontjában meghatározott kation vagy kationok megnevezését;

5.2.3. étkezési kazeinátot tartalmazó keverékek esetében a fehérjetartalmat;

5.3. a termék nettó mennyiségét, kilogrammban vagy grammban kifejezve;

5.4. azon élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, amelynek neve vagy cégneve alatt a terméket forgalomba hozzák, illetve amennyiben ez az élelmiszer-vállalkozó nem minősül az Unió területén letelepedettnek, a terméket az uniós piacra behozó importőr nevét vagy cégnevét;

5.5. a harmadik országból importált termék esetén a származási ország nevét;

5.6. a termék tételazonosítóját vagy a gyártás időpontját.

6. Az 5. pontban foglaltaktól eltérően az 5.2.3., 5.3., 5.4. és 5.5. pontban meghatározott adatok feltüntethetőek csak a kísérődokumentumban.

7. A B és C részben meghatározott tejtermékek kizárólag akkor hozhatók forgalomba, ha az 5. pontban meghatározott adatok magyar nyelven feltüntetésre kerülnek, kivéve, ha az élelmiszer-vállalkozás más módon hozzáférhetővé teszi ezeket az adatokat.

8. Amennyiben a B vagy C részben meghatározott tejtermék tejfehérje-tartalma meghaladja a B rész 1.1.2. pont és 2.1.2. pontja szerinti vagy a C rész 1.2. pontja szerinti minimum tejfehérje-tartalmat, ez a tény feltüntethető a termék csomagolásán, tárolóedényén vagy címkéjén.

B rész

Étkezési kazeinek

1. Étkezési savkazein

1.1. Összetétel:

1.1.1. Nedvességtartalom, legfeljebb 12% (m/m)
1.1.2. Tejfehérje-tartalom, szárazanyagra számítva, legalább
ebből kazeintartalom, legalább
90% (m/m)
95% (m/m)
1.1.3. Tejzsírtartalom, legfeljebb 2% (m/m)
1.1.4. Titrálható savasság, 0,1 mólos nátrium-hidroxid-oldat, legfeljebb 0,27 ml/g
1.1.5. Hamutartalom (beleértve P2O5-ot), legfeljebb 2,5% (m/m)
1.1.6. Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb 1% (m/m)
1.1.7. Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb 22,5 mg/25 g

1.2. Szennyező anyagok: Ólomtartalom, legfeljebb 0,75mg/kg

1.3. Szennyeződések:

Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.

1.4. Technológiai segédanyagok, baktérium színtenyészetek és engedélyezett összetevők:

1.4.1. Savak

1.4.1.1. tejsav

1.4.1.2. sósav

1.4.1.3. kénsav

1.4.1.4. citromsav

1.4.1.5. ecetsav

1.4.1.6. ortofoszforsav

1.4.2. tejsavtermelő baktérium színtenyészetek

1.4.3. savó

1.5. Érzékszervi tulajdonságok:

1.5.1. Szag: idegen szagtól mentes.

1.5.2. Külső jellemző: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

2. Étkezési oltós kazein

2.1. Összetétel:

2.1.1. Nedvességtartalom, legfeljebb 12% (m/m)
2.1.2. Tejfehérje-tartalom, szárazanyagra számítva, legalább
ennek kazeintartalma, legalább
84% (m/m)
95% (m/m)
2.1.3. Tejzsírtartalom, legfeljebb 2% (m/m)
2.1.4. Hamutartalom (beleértve P2O5-ot), legalább 7,5% (m/m)
2.1.5. Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb 1% (m/m)
2.1.6. Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb 15 mg/25 g

2.2. Szennyező anyagok: Ólomtartalom, legfeljebb 0,75 mg/kg

2.3. Szennyeződések:

Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.

2.4. Technológiai segédanyagok:

2.4.1. Oltóenzim, amely megfelel az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1332/2008/EK rendelet) követelményeinek.

2.4.2. Egyéb tejalvasztó enzimek, amelyek megfelelnek az 1332/2008/EK rendelet követelményeinek.

2.5. Érzékszervi tulajdonságok:

2.5.1. Szag: idegen szagtól mentes.

2.5.2. Külső: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

C rész

Étkezési kazeinátok

1. Összetétel:

1.1. Nedvességtartalom, legfeljebb 8% (m/m)
1.2. Tejfehérje-tartalom szárazanyagra számítva, legalább
ebből kazeintartalom, legalább
88% (m/m)
95% (m/m)
1.3. Tejzsírtartalom, legfeljebb 2% (m/m)
1.4. Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb 1% (m/m)
1.5. pH-érték 6,0-8,0
1.6. Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb 22,5 mg/25 g

2. Szennyező anyagok:

Ólomtartalom, legfeljebb 0,75 mg/kg

3. Szennyeződések:

Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.

4. Élelmiszer-adalékanyagok (választható semlegesítő és pufferoló szerek):

Az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet E. rész „01.9. Étkezési kazeinátok” és a „0. Az összes élelmiszerkategóriához engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok” kategóriában szereplő élelmiszer-adalékanyagok.

5. Érzékszervi tulajdonságok:

5.1. Szag: igen enyhe idegen íz és szag megengedett.

5.2. Külső: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

5.3. Oldhatóság: desztillált vízben csaknem teljesen oldódik, a kalcium-kazeinát kivételével.

10. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 számú előírása a mézről

A rész

I.

Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Ezeknek a termékeknek meg kell felelniük a C rész követelményeinek.

II.

Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékekre az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

1. A méz megnevezést csak a B rész 1. pontjában meghatározott termékekre szabad alkalmazni és kizárólag ezzel a megnevezéssel kerülhetnek forgalomba.

2. A B rész 2. és 3. pontjában felsorolt megnevezések csak az ott leírt meghatározások szerinti értelemben használhatók. Ezek a megnevezések helyettesíthetők az egyszerű „méz” elnevezéssel, kivéve filtrált méz, lépesméz (táblás lépesméz vagy lépesmézszelet), lépesmézet tartalmazó méz és sütő-főző méz esetében.

Azonban:

a) A sütő-főző méz esetében a „kizárólag főzés, illetve sütés céljára” szöveget a termék címkéjén a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni.

b) A filtrált méz és a sütő-főző méz kivételével a termék megnevezése kiegészülhet az alábbiakkal:

- növényi eredetre való utalással, ha a méz teljesen vagy túlnyomó részben a jelzett növényről (növényekről) származik és megvannak az ezekre jellemző érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkópos tulajdonságai,

- egy regionális, területi - földrajzi eredetre utaló névvel, ha a termék teljes mértékben a jelölt területről származik,

- különleges minőségi jellemzőkkel.

3. Sütő-főző méz felhasználásával készült élelmiszerek megnevezésében a „méz” kifejezés alkalmazása megengedett, de az összetevők felsorolásakor a „sütő-főző méz” kifejezést kell használni.

4. *  A címkén fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felsorolás a következőkkel helyettesíthető:

4.1. EU-országokból származó mézkeverék,

4.2. EU-n kívüli országokból származó mézkeverék,

4.3. EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék.

5. *  A virágpor, mint a méz természetes alkotóeleme, az ezen előírás B részében meghatározott termékek esetében nem tekinthető a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti összetevőnek.

III.

A filtrált méz és a sütő-főző méz esetében a csomagolási egységeken és az árukísérő kereskedelmi dokumentumokon egyértelműen fel kell tüntetni a termékek teljes nevét a B rész 2. (b) (viii) és 3. pontja alapján.

IV.

A nemzetközileg elfogadott módszerek, pl. a Codex Alimentarius módszerei, alkalmazhatók a mézek megfelelőségének ellenőrzésére.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

1. A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek.

2. A mézek főbb típusai a következők

a) Eredet szerint

(i) Virágméz (nektárméz): növények nektárjából származó méz

(ii) Édesharmatméz (mézharmatméz): főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.

b) Előállítási és/vagy megjelenési mód szerint

(iii) Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.

(iv) Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.

(v) Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.

(vi) Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.

(vii) Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.

(viii) Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.

3. Sütő-főző méz

Ipari felhasználásra alkalmas vagy élelmiszerekben összetevőként további feldolgozásra kerülő méz, amely lehet:

- idegen ízű és szagú, vagy

- erjedésnek indult, vagy már megerjedt, vagy

- túlmelegített.

C rész * 

A méz összetételi követelményei

A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ.

A mézhez - a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során - más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek - amennyire csak lehetséges - az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A B rész 3. pontjában meghatározott méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne.

A B rész 2. b) viii. pontjában foglalt kivétellel sem a virágport, sem a méz egyéb alkotóelemét nem lehet kivonni a mézből, kivéve, ha ez az idegen szerves vagy szervetlen anyag eltávolításakor elkerülhetetlen.

Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül, vagy amikor emberi fogyasztás céljára készült termékekben kerül felhasználásra, a méznek az alábbi minőségi követelményeknek meg kell felelnie:

1. Cukortartalom

1.1. Fruktóz- és glukóztartalom

virágméz legalább 60 g/100 g
édesharmatméz, virágméz és édesharmatméz keverékei legalább 45 g/100 g

1.2. Szacharóztartalom

általában legfeljebb 5 g/100 g
akác (Robinia pseudoacacia), lucerna (Medicago sativa), banks-cserje (Banksia menziesii), baltavirág (Hedysarum), vöröslő eukaliptusz (Eucalyptus camadulensis), hócserje (Eucryphia lucida, Eucryphia milligani), citrusfélék (Citrus spp.) legfeljebb 10 g/100 g
levendula (Lavandula spp.), borágó (Borago officinalis) legfeljebb 15 g/100 g

2. Nedvességtartalom

általában legfeljebb 20%
hangaméz (Calluna spp.) és a sütő-főző méz általában legfeljebb 23%
hangafélékről (Calluna spp.) gyűjtött sütő-főző méz legfeljebb 25%

3. Vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom

általában legfeljebb 0,1 g/100 g
sajtolt méz legfeljebb 0,5 g/100 g

4. Elektromos vezetőképesség

mézek általában, kivéve a szelídgesztenye-, édesharmatméz, és ezek keverékeit legfeljebb 0,8 mS/cm
szelídgesztenye-, édesharmatméz, és ezek keverékei az alábbiak kivételével: legalább 0,8 mS/cm
szamócacserje (Arbutus unedo), erika (Erica), eukaliptusz (Eucalyptus spp.), hárs (Tilia spp.), csarab (Calluna vulgaris), teamirtusz (Leptospermum), hangamirtusz (Melaleuca spp.)

5. Szabad savtartalom

általában legfeljebb
50 milliekvivalens/1000 g
sütő-főző méz legfeljebb
80 milliekvivalens/1000 g

6. Diasztázaktivitás és hidroxi-metil-furfurol (HMF)-tartalom feldolgozás és homogenizálás után

a) Diasztázaktivitás (Schade-skála szerint)

általában, kivéve a sütő-főző mézet legalább 8
kis természetes enzimtartalmú mézek (pl. citrusméz), ha a HMF-tartalom nem több, mint 15 mg/kg legalább 3

b) HMF-tartalom

általában, kivéve a sütő-főző mézet legfeljebb 40 mg/kg
kis enzimtartalmú mézek esetében, ahol a diasztázaktivitás legalább 3 (Schade-skála szerint) legfeljebb 15 mg/kg
igazoltan trópusi eredetű mézek és trópusi mézet tartalmazó keverékek esetén, a keverés arányában legfeljebb 80 mg/kg

11. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/112 számú előírása a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről

A rész

I. Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Amennyiben e melléklet eltérően nem rendelkezik, a B részben meghatározott termékek vonatkozásában alkalmazni kell az uniós jog élelmiszerekre vonatkozó rendelkezéseit, így különösen az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

II. 1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékek megnevezésére a B részben felsorolt termékneveket kell használni. A B részben felsorolt terméknevek helyett a D részben meghatározott elnevezések is használhatók, az ott megjelölt nyelven és feltételeknek megfelelően.

2. Egyféle gyümölcsből készült termék esetében a felhasznált gyümölcs megnevezését kell feltüntetni a „gyümölcs” szó helyett.

3. *  A két vagy több gyümölcsből készült termékek esetében - kivéve az ízesítéshez a B rész II. fejezet 2.2. pontjában leírt feltételek szerint felhasznált citromlevet, illetve zöldcitrom (lime) levét - a termékek nevét a felhasznált gyümölcsfélék felsorolásával kell kialakítani, a felhasznált gyümölcslevek vagy gyümölcspürék mennyiségének az összetevők felsorolásában is megadott csökkenő sorrendjében. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyek három vagy annál több gyümölcsféle felhasználásával készültek, a gyümölcsfélék nevét a „többféle gyümölcs”, „vegyes gyümölcs” vagy hasonló megfogalmazás, illetve a felhasznált gyümölcsfélék száma és a „gyümölcs” szó is helyettesítheti.

4. Nem kell feltüntetni a B rész I. fejezetében meghatározott termékek eredeti állapotra való visszaállításához (visszahígításához) a kizárólag ehhez a művelethez feltétlenül szükséges anyagokat, alkotóelemeket. A gyümölcsléhez hozzáadott további, a C részben meghatározott gyümölcsvelőt vagy rostokat a jelölésen fel kell tüntetni.

5. A részben vagy teljesen sűrítményből készült gyümölcslevek és gyümölcsnektárok jelölésének tartalmaznia kell a terméknek megfelelő, „sűrítményből készült” vagy a „részben sűrítményből készült” kifejezést. Ezt a tájékoztatást a megnevezéshez közel, jól láthatóan és olvashatóan kell elhelyezni.

6. Gyümölcsnektárok esetében kötelező feltüntetni a minimális gyümölcshányadot (gyümölcslé, gyümölcspüré, -velő vagy ezek keverékének összegét), a „gyümölcstartalom min .....%” kifejezéssel. Ezt a tájékoztatást ugyanabban a látómezőbe kell elhelyezni, mint a termék megnevezését.

III. A nem végfelhasználónak történő szállításra szánt, a B rész I. fejezet 2. pontja szerinti sűrített gyümölcslevek címkéjének megjegyzést kell tartalmaznia a hozzáadott citromlé, zöldcitromlé, illetve a savanyúságot szabályozó anyag - az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében - megengedett használatára és mennyiségére vonatkozóan. Ezt a megjegyzést a csomagoláson, a csomagoláshoz csatolt címkén vagy a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni.

IV. 1. Azok a termékek, amelyeket 2013. október 28-át megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek és megfelelnek e melléklet 2013. október 27-én hatályos előírásainak, 2015. április 28-ig továbbra is forgalmazhatók.

2. A B rész I. fejezet 1-4. pontja szerinti termékek esetében az „A gyümölcslevek 2015. április 28-tól kezdve nem tartalmaznak hozzáadott cukrot” megjegyzés 2016. október 28-ig feltüntethető a címkén ugyanabban a látómezőben, ahol a termék neve is szerepel.

B rész

I. A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzői

1. Gyümölcslé és koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé

1.1. Gyümölcslé

1.1.1. Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai eljárással kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiekben visszaadagolhatók a léhez.

1.1.2. A citrusfélék esetében a gyümölcslének az endokarpiumból kell származnia. A zöldcitrom leve azonban az egész gyümölcsből nyerhető.

1.1.3. A magokkal és héjjal rendelkező gyümölcsökből készített gyümölcslevek nem tartalmazhatják a magok és a héj bizonyos részeit vagy összetevőit, kivéve, ha a magok és a héj bizonyos részei vagy összetevői még a helyes gyártási gyakorlat révén sem távolíthatók el.

1.1.4. A gyümölcslé készítésekor a gyümölcslé gyümölcspürével összekeverhető.

1.2. Koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé

1.2.1. A 2. pontban meghatározott sűrített gyümölcslé olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt kritériumokat.

1.2.2. A késztermék oldható szárazanyag tartalmának el kell érnie az F részben a sűrítményből készült gyümölcslé tekintetében meghatározott minimális Brix-értéket.

1.2.3. Ha a sűrítményből készült gyümölcslét az F részben nem említett gyümölcsből állítják elő, a sűrítményből készült gyümölcslé minimális Brix-értékének meg kell egyeznie a sűrítmény készítéséhez felhasznált gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékével.

1.2.4. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a sűrítményből készült gyümölcsléhez.

1.2.5. A sűrítményből készült gyümölcslé olyan megfelelő folyamatok révén készül, amelyek megőrzik egy, az adott gyümölcsből nyert átlagos gyümölcslé fizikai, kémiai, érzékszervi és tápérték jellemzőit.

1.2.6. A sűrítményből előállított gyümölcslé készítése során a gyümölcslé, illetve sűrítményből készült gyümölcslé gyümölcspürével, illetve gyümölcspüré-sűrítménnyel összekeverhető.

2. Sűrített gyümölcslé

2.1. Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül fogyasztónak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.

2.2. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsléhez.

3. Vízzel extrahált gyümölcslé

A vízzel történő diffúzió útján a következőkből nyert termék:

a) pépes egész gyümölcs, amelynek leve egyéb fizikai eljárással nem vonható ki, vagy

b) szárított egész gyümölcs.

4. Dehidratált/porított gyümölcslé

Olyan termék, amelyet egy vagy több típusú gyümölcsléből fizikai úton nyernek a víztartalom csaknem teljes elvonásával.

5. Gyümölcsnektár

5.1. Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amely az 1-4. pontban meghatározott termékekhez, gyümölcspüréhez, sűrített gyümölcspüréhez, illetve e termékek keverékéhez víz és cukor, illetve méz hozzáadásával vagy anélkül készül, és megfelel az E rész előírásainak.

5.2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartása mellett a cukor hozzáadása nélkül vagy csökkentett energiatartalommal gyártott gyümölcsnektárok esetében a cukor részben vagy teljes egészében helyettesíthető édesítőszerekkel az 1333/2008/EK rendeletnek megfelelően.

5.3. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsnektárhoz.

II. Engedélyezett összetevők, kezelési módok és anyagok

1. Összetétel

1.1. Gyümölcslevek, gyümölcspürék és gyümölcsnektárok előállításához az F részben - növénytani megnevezésükkel - felsorolt gyümölcsfajták használhatók fel. A termék nevének meg kell felelnie a felhasznált gyümölcs nevének vagy a termék általános elnevezésének. Az F részben nem szereplő gyümölcsfajták esetében a helyes növénytani vagy általános elnevezés alkalmazandó.

1.2. A gyümölcslé esetében a Brix-érték megegyezik a gyümölcsből kivont lé Brix-értékével és nem módosítható, kivéve, ha ugyanazzal a gyümölcsfajtának a levével elegyítik.

1.3. Az F részben a sűrítményből előállított gyümölcslé és gyümölcspüré tekintetében megállapított minimális Brix-érték nem tartalmazza a hozzáadott opcionális összetevők és adalékanyagok oldható szárazanyag-tartalmát.

2. *  Engedélyezett összetevők

2.1. Az I. fejezetben felsorolt termékekhez kizárólag a következő összetevők adhatók hozzá:

2.1.1. A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben engedélyezett vitaminok és ásványi anyagok.

2.1.2. Az 1333/2008/EK rendeletben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok.

2.2. A 2.1. pontban felsoroltakon felül egyes termékekhez a következő összetevők adhatók hozzá:

2.2.1. A gyümölcslevek, sűrítményből készült gyümölcslevek és sűrített gyümölcslevek esetében engedélyezett összetevők: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok.

2.2.2. Kizárólag a szőlőlé esetében: visszaadagolt borkősav.

2.2.3. Gyümölcsnektárok esetében: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok, cukor, illetve méz a végtermék teljes tömegének 20%-áig, illetve édesítőszerek.

Azon állítás, mely szerint a gyümölcsnektár nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás kizárólag akkor tüntethető fel, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert, ideértve az 1333/2006/EK rendeletben meghatározott édesítőszereket is. Amennyiben a gyümölcsnektár természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állításnak is szerepelnie kell: „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.

2.2.4. A D rész 1. pontjában, 2. pontjának 2.1. alpontjában, 3. pontjában, 5. pontjának 5.2. alpontjában és 8. pontjában említett termékek esetében: cukor, illetve méz.

2.2.5. Az I. fejezet 1-5. pontjában meghatározott termékek esetében a savas íz szabályozása érdekében literenként 3 gramm, vízmentes citromsavban kifejezett citromlé, zöldcitromlé, sűrített citromlé, illetve sűrített zöldcitromlé.

2.2.6. Paradicsomlé és a sűrítményből készült paradicsomlé esetében: só, fűszerek és aromás fűszernövények.

3. Engedélyezett eljárások és anyagok:

Az I. fejezetben felsorolt termékek esetében kizárólag a következő eljárások alkalmazhatók és e termékekhez kizárólag a következő anyagok adhatók hozzá:

a) mechanikai kivonási eljárás;

b) sűrített gyümölcslevek előállítására a szokásos fizikai eljárások alkalmazhatók, beleértve (a szőlő kivételével) a gyümölcsök ehető részének in-line vizes extrakcióját (diffúzió) is, feltéve, hogy az így nyert sűrített gyümölcslevek megfelelnek az I. fejezet 1. pontjának;

c) szőlőlé esetében, ahol a kénezéshez kén-dioxidot használnak, megengedett a fizikai eljárással végzett kéntelenítés, ha a végtermékben jelen levő kén-dioxid teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/l-t;

d) enzimkészítmények esetében: pektinázok (pektin lebontására), proteinázok (proteinek lebontására) és amilázok (keményítő lebontására), az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek megfelelően;

e) étkezési zselatin;

f) tanninok;

g) bentonit, mint vízmegkötő közeg;

h) szilikaszol;

i) aktív szén;

j) nitrogén;

k) kémiailag inaktív szűrési segédanyagok (többek között perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan poliamid, polivinil-polipirolidon, polisztirol), amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak;

l) kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendeletnek, és amelyeket a citrusfélék levében limonoid- és naringintartalom csökkentésére használnak anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák a limonoid glükozid-, sav- és cukor- (beleértve az oligoszaharidokat) vagy ásványianyag-tartalmat;

m) *  búzából, borsóból, burgonyából származó, a gyümölcslé derítésére alkalmas növényi eredetű fehérjék.

C rész

Nyersanyagok meghatározásai

Az előírás szempontjából:

1. Gyümölcs

1.1. Minden gyümölcs. Ezen előírás alkalmazásában a paradicsom is gyümölcsnek tekintendő.

1.2. A gyümölcsnek épnek, kellően érettnek és frissnek, illetve fizikai úton vagy az uniós előírásoknak megfelelően alkalmazott kezelés révén - ideértve a szedés utáni kezelést - tartósítottnak kell lennie.

2. Gyümölcspüré

Egész vagy hámozott gyümölcs ehető részéből megfelelő fizikai úton nyert, úgymint szitán átnyomott, őrölt és a lé eltávolítása nélkül nyert erjeszthető, de nem erjesztett termék.

3. Sűrített gyümölcspüré

3.1. Gyümölcspüréből a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonása útján nyert termék.

3.2. A sűrített gyümölcspüréhez a B rész II. fejezet 3. pontjában meghatározottak szerint visszaadagolható a megfelelő fizikai úton nyert, kizárólag ugyanabból a gyümölcsfajtából származó aroma.

4. Aroma

4.1. Az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartása mellett a visszaadagolásra szánt aromákat a gyümölcs feldolgozása során nyerik megfelelő fizikai folyamatok alkalmazásával. E fizikai folyamatok az aroma minőségének megőrzésére, tartósítására vagy stabilizálására alkalmazhatók. Ilyen fizikai folyamat lehet különösen a préselés, kivonás, desztillálás, szűrés, adszorpció, bepárlás, frakcionálás és sűrítés.

4.2. Az aroma a gyümölcs ehető részéből nyerhető. Az aroma alapjául szolgálhat a citrushéjból származó hidegen sajtolt olaj és a magok alkotóelemei is.

5. Cukrok

5.1. az MÉ 1-3-2001/111 számú előírásban meghatározott, emberi fogyasztásra szánt cukrok,

5.2. fruktóz szirup,

5.3. gyümölcsökből nyert cukrok.

6. Méz

Az MÉ 1-3-2001/110 számú előírás szerint mézként meghatározott termékek.

7. Gyümölcspép és -rostok

7.1. Azok a termékek, amelyeket ugyanazon fajtájú gyümölcsök ehető részéből nyernek, a lé eltávolítása nélkül.

7.2. Citrusfélék esetén gyümölcspépnek vagy rostoknak minősülnek az endokarpiumból nyert lézsákok is.

D rész

Sajátos megnevezések a B részben felsorolt bizonyos termékekre

1. gyümölcsnektárokra: „vruchtendrank”;

2. „Süßmost”

Az elnevezés csak a „Fruchtsaft” és „Fruchtnektar” elnevezésekkel kapcsolatban használható:

2.1. azon gyümölcsnektárokra, amelyeket kizárólag gyümölcsléből, sűrítményből vagy ezek keverékéből nyertek, és nagy természetes savasságuk miatt természetes állapotukban élvezhetetlenek,

2.2. azon gyümölcslevekre, amelyeket körtéből szükség esetén alma hozzáadásával, de hozzáadott cukor nélkül nyernek;

3. „succo e polpa” vagy „sumo e polpa”: kizárólag gyümölcspüréből, illetve sűrített gyümölcspüréből készült gyümölcsnektárokra;

4. „æblemost”: hozzáadott cukor nélküli almalére;

5. 5.1. „sur...saft” (dán): a gyümölcs nevével együtt használva, olyan cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslevekre, amelyeket fekete ribizliből, cseresznyefélékből, piros ribizliből, fehér ribizliből, málnából, eperből vagy fekete bodzából nyernek,

5.2. „sød...saft” vagy „sødet...saft”: a gyümölcsök nevével együtt használva olyan gyümölcslevekre, amelyeket ezen gyümölcsökből, több mint 200 g/l cukor hozzáadásával nyernek;

6. „äpplemust”: cukor hozzáadása nélkül készült almalevekre;

7. „mosto” szőlőlére;

8. „smiltsẽrkšķu sula ar cukuru” vagy „astelpaju mahl suhkruga” vagy „słodzony sok z rokitnika” a homoktövisbogyóból készült, literenként legfeljebb 140 g hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek esetében.

E rész

Gyümölcsnektárokra vonatkozó különleges rendelkezések



A. Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből


B. Növénytani megnevezés
C. Minimális gyümölcslé-, illetve pürétartalom (térfogatszázalékban
a késztermékben)
I. Savas levű gyümölcsök, élvezhetetlenek a természetes állapotukban
1. Marakuja (Golgotavirág gyümölcse) Passiflora edulis Sims 25
2. Quito narancs Solanum quitoense 25
3. Fekete ribiszke Ribes nigrum L. 25
4. Fehér ribiszke Ribes rubrum L. 25
5. Piros ribiszke Ribes rubrum L. 25
6. Egres Ribes uva-crispa L. 30
7. Homoktövis (Hippophae) Hippophae rhamnoides 25
8. Kökény Prunus spinosa L. 30
9. Szilvák Prunus domestica L. subsp. domestica 30
10. Kék szilva Prunus domestica 30
11. Berkenye Sorbus aucuparia L. 30
12. Csipkebogyó Rosa sp. L. 40
13. Meggy Prunus cerasus L. 35
14. Cseresznyefajták Prunus avium L. 40
15. Fekete áfonya Vaccinium myrtillus L.
Vaccinium corymbosum L.
Vaccinium angustifolium
40
16. Fekete bodza (bodzabogyó) Sambucus nigra L. Sambucus canadensis 50
17. Málna Rubus idaeus L. Rubus strigorus Michx.
Rubus occidentalis L.
40
18. Kajszibarackok Prunus armeniaca L. 40
19. Szamóca (földieper) Fragaria x. ananassa Duchesne (Fragaria
chiloensis Duchesne x Fragaria virginia
Duchesne)
40
Mocsári hamvas szeder
Faeper
Vadszeder
Rubus chamaemorus L.
Morus hybrid
Rubus fruitcosus L.
40
20. Tőzegáfonya Vaccinium macrocarpon Aiton
Vaccinium oxycoccos L.
30
21. Birsalma Cydonnia oblonga Mill. 50
22. Citrom és zöldcitrom Citrus limon (L.) Brum.f.
Citrus limon Rissa
Citrus aurantifolia (Christm.) (swingle)
25
23. Más, ezen kategóriához
tartozó gyümölcsök
25
II. Alacsony savtartalmú, pépes vagy nagyon ízes, illatos gyümölcsök, amelyeknek leve természetes állapotban
élvezhetetlen
1. Mangó Mangifera indica L. 25
2. Banán Musa fajok, ide értve a M. acuminata-t és
a M. paradisiaca-t, a többit nem
25
3. Guava Psidium guajava L. 25
4. Papaya Carica papaya L. 25
5. Licsi Litchi chinesis Sonn. 25
6. Azaról galagonya / francia galagonya Crataegus azarolus 25
7. Savanyú anóna Annona muricata L. 25
8. Ökörszív Annona reticulata 25
9. Cukoralma Annona squamosa L. 25
10. Gránátalma Punica granatum L. 25
11. Kasugyümölcs Anacardium occidentale L. 25
12. Spanyolszilva Spondias mombin 25
13. Umbu Spondias tuberosa Arruda ex Kost. 25
14. Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök 25
III. Természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcsök
1. Alma Malus domestica Borkh. 50
2. Körte Pyrus communis L. 50
3. Őszibarack Prunus persica (L.) Batsch var. persica 50
4. Citrusfélék, kivéve citrom és zöldcitrom 50
5. Ananász Ananas comosus (L.) Merrill 50
6. Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök 50

F rész

Sűrítményből készült gyümölcslé és a sűrítményből készült gyümölcspüré minimális Brix-értékei

A. A gyümölcs általános megnevezése B. Növénytani megnevezés C. Minimális
Brix-érték
1. Alma (*) Malus domestica Borkh. 11,2
2. Kajszibarack (**) Prunus armeniaca L. 11,2
3. Banán (**) Musa x paradisiaca L. (plantain fajták
kivételével).
21,0
4. Fekete ribizli (*) Ribes nigrum L. 11,0
5. Szőlő (*) Vitis vinifera L. vagy azok hibridjei
Vitis labrusca L. vagy azok hibridjei
15,9
6. Grépfrút (*) Citrus x paradise Macfad. 10,0
7. Guava (**) Psidium guajava L. 8,5
8. Citrom (*) Citrus limon (L.) Burm.f. 8,0
9. Mangó (**) Mangifera indica L. 13,5
10. Narancs (*) Citrus sinensis (L.) Osbeck 11,2
11. Marakuja (Golgotavirág gyümölcse (*) Passiflora edulis Sims 12,0
12. Őszibarack (**) Prunus persica (L.) Batsch var. Persica 10,0
13. Körte (**) Pyrus communis L. 11,9
14. Ananász (*) Ananas comosus (L.) Merr. 12,8
15. Málna (*) Rubus idaeus L. 7,0
16. Meggy (*) Prunus cerasus L. 13,5
17. Földieper (*) Fragaria x ananassa Duch. 7,0
18. Paradicsom (*) Lycopersicon esculentum, Mill. 5,0
19. Mandarin (*) Citrus reticulata Blanco 11,2
(*) Olyan termékek esetében, amelyeket gyümölcsléként állítanak elő, a víz 20 °C-on mért sűrűségéhez viszonyított minimális relatív sűrűség (d 20/20) kerül meghatározásra.
(**) Olyan termékek esetében, amelyeket püréként állítanak elő, csak minimális korrigálatlan - savtartalomtól függő korrekció nélküli - Brix-érték kerül meghatározásra.

12. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról

A RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.

1. *  Ez az előírás a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 7.1. pontja szerinti húskészítményekre és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.15. pontja szerinti előkészített húsokra vonatkozik.

2. Az előírásban meghatározott húskészítmény és előkészített hús megnevezések a Magyarországon forgalomba hozott termékek esetében csak akkor használhatók, ha megfelelnek az előírásban meghatározott követelményeknek.

3. Az előírás nem terjed ki a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalom alatt álló, valamint hagyományos különleges termékként bejegyzett húskészítményekre.

4. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

II.

1. A felhasználható anyagok szempontjából húsnak minősülnek az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (ezen előírás vonatkozásában a továbbiakban: 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott állatok élelmezési célra alkalmas részei, beleértve a vért is.

2. A „hús” megnevezésű összetevő jelölésére a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) előírásai irányadóak.

3. A hústartalom meghatározása a húskészítmények hústartalmának mennyiségi jelölésére és a hústartalom mennyiségének meghatározására szolgáló útmutató alapján történik.

4. Jelölési szempontból húsnak minősül a gépi csontozású hús [angolul: Mechanically Deboned Meat (MDM)] vagy az íntalanított hús [angolul: Mechanically Desinewed Meat (DSM)] is, így a hústartalomba beszámítható, külön jelölése nem szükséges, amennyiben megfelelnek az alábbi meghatározásoknak:

4.1. gépi csontozású hús: az előállítási művelet a csontos húsból a csont gépi úton történő eltávolítására korlátozódik, és nem a csontozást követően visszamaradt csontról történő további húskinyerésre irányul;

4.2. íntalanított hús: a kézi, vagy a fent leírtaknak megfelelően elvégzett gépi csontozás útján nyert friss húst egy erre szolgáló berendezéssel (így különösen Baader vagy egyéb berendezés) kezelik.

5. Nem számít a jelölés szempontjából húsnak a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.14. pontja szerint mechanikailag szétválasztott hús, azaz csontokról mechanikusan lefejtett hús [angolul: Mechanically Separated Meat, MSM] (a továbbiakban: csontokról mechanikusan lefejtett hús). A csontokról mechanikusan lefejtett hús nem számítható be a hústartalomba, és nem jelölhető az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet B. rész 17. pontja szerint. A csontokról mechanikusan lefejtett hús külön jelölése szükséges az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet B. rész 18. pontja szerint.

5.1. *  A húskészítmények és előkészített húsok jelölésénél továbbá figyelembe kell venni a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.14. pontja szerinti csontokról mechanikusan lefejtett hús meghatározásán túl, hogy

a) ha a húskészítmény vagy előkészített hús előállításához használt alapanyag (elsődleges összetevő) több mint 200 mg/kg kalciumot tartalmaz, azt csontokról mechanikusan lefejtett húsnak kell tekinteni;

b) ha a húskészítmény vagy előkészített hús kalciumtartalma több mint 350 mg/kg, a termék bizonyosan tartalmaz csontokról mechanikusan lefejtett húst. A határérték a termékben lévő húson és csontokról mechanikusan lefejtett húson kívüli egyéb kalciumtartalmú összetevőkben levő kalciumtartalom nélkül értendő.

5.1.1. A B és C részben szereplő termékek megnevezése csak abban az esetben használható, ha a húskészítmény vagy előkészített hús kalciumtartalma a 350 mg/kg határértéket nem haladja meg.

5.1.2. A kalcium vizsgálati módszere: MSZ EN 15505:2008 B melléklet szerint vagy azzal egyenértékű módszer szerint történik.

6. A B és C részben szereplő termékcsoportok és termékek esetében csontokról mechanikusan lefejtett húst nem lehet felhasználni, kivéve, ha a B és C rész erről másként rendelkezik.

III.

Ezen előírás vonatkozásában:

1. Aprítás: olyan, a termék összetevőitől és jellegétől függő művelet, melynek célja a termékre jellemző szemcseméret, metszéslap és állomány kialakítása.

2. Bevonatok: a termékek felületének egyenletes bevonására alkalmazott anyag (így különösen fűszer, viasz, egyéb fogyasztható vagy nem fogyasztható bevonat).

3. Előkészített hús: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.15. pontja szerinti fogalom.

4. Érlelés:

4.1. lassú érlelés: a termékek megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait kialakító - érlelésszabályozó nélkül, elsősorban a szárításhoz kapcsolódó - vízaktivitás csökkentéssel járó technológiai folyamatok összessége; vagy

4.2. gyorsérlelés: olyan mikrobiológiai (starterkultúra) vagy kémiai eredetű anyagok alkalmazása (a továbbiakban: érlelés-szabályozók), amelyek elősegítik a termékek szabályozott, gyorsított érlelését.

5. Friss hús: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.10. pontja szerinti fogalom.

6. Füst ízesítés: olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a termékbe, termékre juttatják (így különösen bekeverés, injektálás, felületi kezelés, bemerítés útján). Az ilyen módon előállított termék megnevezése: „füst ízesítésű ...”.

7. Füstölés: olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a termékek füstölt ízének és színének kialakítása, az eltarthatóság növelése, a termék jellegének kialakítása. A füstölés keményfa közvetlen, tökéletlen elégetésével történik, az ilyen módon előállított termék megnevezése: „füstölt ...”.

A füstölés az alábbi módokon végezhető:

7.1. hideg füsttel történő füstölés: 20 °C alatti hőmérsékleten végzett füstölés, amely időtartamának megfelelően lehet:

7.1.1. hagyományos hosszú hidegfüstölés, melynek során a terméket hosszabb ideig szakaszosan egész vékony, híg füsttel füstölik,

7.1.2. rövid hideg füstölési eljárás, melynek során a terméket - megfelelő átpirosodás során - sűrű, hideg füsttel füstölik néhány napig;

7.2. meleg füstölés: 40-60 °C között terjedő hőmérsékleten végzett füstölés;

7.3. forró füstölés: 60-85 °C között terjedő hőmérsékleten végzett füstölés. A füst hatására a termék viszonylag rövid idő alatt jellegzetes füstölt színűvé és ízűvé válik, a folyamat alatt a termékek átpirosodása is végbemegy, de a termék maghőmérséklete 68 °C alatti.

8. Hőkezelés: a húskészítmények legelterjedtebb tartósítási módja, amely egyúttal állomány kialakításra és színstabilizálásra is szolgál; a hőközlő közeg víz, vízgőz (főzés), vagy levegő, zsiradék (sütés).

9. Húskészítmény: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 7.1. pontja szerinti fogalom.

10. Húspép (prád): friss hús az adott termékhez tartozó technológiának megfelelően aprítva, víz és szükség szerint az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (ezen előírás vonatkozásában a továbbiakban: 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerint engedélyezett élelmiszer-adalékanyag felhasználásával készült kötőanyag.

11. Kötőszöveti fehérjetartalom: a hidroxi-prolin-tartalom nyolcszorosa, tömegszázalékban kifejezve.

12. Kötőszövetmentes fehérjetartalom: tömegszázalékban kifejezve az összes fehérjetartalom és a kötőszöveti fehérjetartalom különbsége, abban az esetben, ha a termék nem tartalmaz egyéb hozzáadott, idegen fehérjét.

13. Lángolás: a termék felületének nyílt lánggal való kezelése vagy forró füstölése.

14. Nátrium-klorid-tartalom: összes klorid-tartalom, nátrium-kloridban megadva, tömeg%-ban kifejezve.

15. Nedves sózás: a félkész termék vagy összetevői meghatározott időtartamra sóoldatba való helyezése.

16. Nemespenész bevonat: a termékek megfelelő páratartalmú térben nemespenész spórákkal teli levegő segítségével történő felületkezelése során keletkező nemespenész bevonat.

17. Összes fehérjetartalom: Kjeldahl módszer szerint meghatározott összes nitrogéntartalom 6,25-tel való szorzata, tömegszázalékban kifejezve.

18. Pácérettség: a pácolt hőkezelt terméket, vagy hőkezeletlen termék esetén a vizsgálat során megtörtént hőkezelést követően felvágva a vágási felület egynemű, láthatóan nem nyers, nem halvány színű és metszéslapjának középső része nem szürkül el; szalonnák esetén a metszéslapon rózsaszínes jelleg nem látható; a termék keresztmetszetében mért átlagos só-, nitrit- és nitráttartalom a vonatkozó jogszabályban előírt határértékeken belüli.

19. Pácolás:

19.1. lassú pácolás: a terméket tartósítás, íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket, illetve nitrátokat és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik; vagy

19.2. gyorspácolás: a termékbe, vagy a termék egyes alapanyagaiba íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket, illetve nitrátokat, valamint más összetevőket tartalmazó páclevet injektálnak, illetve vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részekbe juttatnak.

20. Penészes: nemespenész bevonattal borított.

21. Regenerált füstaroma felhasználása: olyan művelet, melynél regenerált engedélyezett füstaroma felhasználásával kamrában füstölik a terméket, a 10.1-10.3. alpontokban foglalt módon. Az ilyen módon előállított termék megnevezése: „folyékony füsttel füstölt ...” vagy „füstoldattal füstölt ...”.

22. Sózás: a termék vagy összetevői tartósítási, állomány- és ízkialakítási módja, amely lehet száraz és nedves sózás.

23. Száraz sózás: a hús, illetve szalonna összetevők sózó edényben, étkezési sóval való behintése, bedörzsölése.

24. Szárítás: elsősorban sózással kombinált tartósítási mód, amelynek során szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú levegőben a termék vízaktivitása és egyben tömege és térfogata csökken.

25. Töltés: olyan művelet, amelynek során különböző berendezésekkel a termék megfelelő formájának/adagjának kialakítására természetes vagy mesterséges burkolóanyagba, formába juttatják a megfelelően előkészített összetevőket.

26. Vágásérettség: szárazáruk érlelése során kialakult állapot, amelynek eredményeként a termék jól szeletelhető, tömör, rugalmas, a szeletelés során a hús és szalonna mozaikok jól összeállóak.

IV.

1. A húskészítmények és előkészített húsok előállításához a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a jó higiéniai gyakorlat útmutatónak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.

2. A húskészítmények és előkészített húsok csomagolására csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő csomagolóanyag és védőgáz használható fel.

3. A húskészítmények és előkészített húsok tárolását, szállítását a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, illetve a gyártója által meghatározott módon, ezek hiányában a jó higiéniai gyakorlatnak megfelelően kell végezni.

V.

A húskészítmények, előkészített húsok jelölésénél a vonatkozó jogszabályok mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. A termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék jelölés szerinti hústartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik. Vegyes baromfihús legalább 70% (m/m)-os felhasználása esetén a termék neve a „baromfi” jelzőt viseli.

Amennyiben a termék jelölés szerinti hústartalmán belül egyik állatfaj hústartalma sem éri el a 70% (m/m)-ot, a megnevezésben fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, melyekből a termék hústartalma származik, mennyiségi csökkenő sorrendben: például csirke, sertés húsból készült termék.

2. A külön jogszabályban szereplő őshonos állatokból, illetve a vadból és tenyésztett vadból készült termék megnevezésében akkor szerepelhet az adott állatfajta, illetve állatfaj neve, ha a termék jelölés szerinti hústartalmának legalább 80%-a az adott állatfajtából, illetve állatfajból származik.

3. A megnevezésben „máj”, „májas”, „májkrém” szavakat viselő terméknek legalább 25% (m/m) májat kell tartalmaznia. A „máj”, „májas”, „májkrém” szavakat viselő termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék májtartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik.

Amennyiben a termék májtartalmán belül egyik állatfaj májtartalma sem éri el a 70% (m/m)-ot, a megnevezésben fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, melyekből a termék májtartalma származik, mennyiségi csökkenő sorrendben: például sertés, pulyka, liba májból készült termék.

Amennyiben a termék májtartalma nem éri el a 25% (m/m)-ot, abban az esetben a termék megnevezésében fel kell tüntetni a máj mennyiségét. A termék előírt neve: „húskészítmény ...% májtartalommal”.

4. A megnevezésben „májpástétom” szót viselő terméknek sertés, szarvasmarha, pulyka állatfajokból származó máj esetében legalább 35% (m/m); csirke és vízi szárnyas állatfajokból származó máj esetében legalább 50% (m/m) májat kell tartalmaznia.

A „májpástétom” szót viselő termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék májtartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik. Amennyiben a termék májtartalmán belül egyik állatfaj májtartalma sem éri el a 70% (m/m)-ot, a megnevezésben fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, melyekből a termék májtartalma származik, mennyiségi csökkenő sorrendben: például sertés, pulyka, liba májból készült termék.

VI.

A B és C részben szabályozott húskészítmények, előkészített húsok jelölésénél az ott előírtak, az V. fejezetben foglaltak és a vonatkozó jogszabályok mellett a következőket kell figyelembe venni:

1. A termékben a hús összetevő mennyiségét az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint, az összetevők mennyiségi jelölési szabályainak megfelelően, a termék megnevezésében, a megnevezés után vagy az összetevők felsorolásánál meg kell adni.

2. Amennyiben a B és C részben meghatározott termékhez ízesítést, jelleget megváltoztató összetevőt (így különösen zöldség, gyümölcs, tejtermék) adnak és az összetevő a megnevezésben kiemelésre kerül (sajt hozzáadása esetén például sajtos párizsi), akkor a B és C részben megadott minőségi jellemzők a termék megnevezésében kiemelésre került összetevő(k) nélküli részre vonatkoznak.

3. A B és C részben szabályozott termékek érzékszervi jellemzőinek vizsgálatát a vonatkozó hatályos nemzeti szabványok figyelembevételével kell elvégezni.

VII.

Az egyes húskészítmények, előkészített húsok részletes előírásait - a meghatározó összetevőit, technológiát, minőségi jellemzőit és speciális jelölési elemeit - a B és C rész tartalmazza.

B RÉSZ

TERMÉKCSOPORTOK

1. FELVÁGOTTAK

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

1.1. Különböző, de legalább 40 mm átmérőjű, természetes vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe (prádba) ágyazott friss hús kategóriába tartozó hús, illetve szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, esetleg füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.

1.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 50%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

1.3. Füst ízesítést kizárólag vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén szabad alkalmazni.

1.4. Minőségi jellemzők

Utóérlelés nélkül Utóérlelt

1.4.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 12,0% (m/m) 16,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m) 45,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 35,0% (m/m) 45,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m) 3,0% (m/m)

1.4.2. Érzékszervi jellemzők

1.4.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.

1.4.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs, a csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos. A szárítással történt utóérlelés esetében a burkolat enyhén ráncos.

1.4.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya tömötten rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap mozaikos, a húspép homogén állományú, 2 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.

1.4.2.4. Szín, íz, illat: A vágásfelületen húspépbe (prádba) ágyazott különböző szemcseméretű azonos vagy különböző, húsból, illetve szalonna alapanyagból és jellegkialakító anyagokból álló mozaikos szerkezet látható. A metszéslap egyenletes színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett az ízkialakító anyagok íze érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt húspép (prád) és a fűszerek illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

1.5. Az élelmiszer előírt neve: felvágott.

2. SONKÁK

A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint három alcsoportra osztható.

2.1. Nyers sonkák

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1 vagy 08.3.4

2.1.1. A termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka; marhacomb vagy lapocka; vagy nagyvad hasonló testtájaiból pácolással vagy sózással, vagy pácolással és sózással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel, illetve szárítással végzik.

2.1.2. Szárított nyers sonka: pácolt vagy sózott, vagy pácolt és sózott, szárítással, illetve füstöléssel és szárítással előállított nyers sonka.

2.1.3. Minőségi jellemzők

2.1.3.1. Kémiai jellemzők

2017. január 1-jétől alkalmazandó 2017. július 1-jétől alkalmazandó
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 6,0% (m/m) 5,0% (m/m)
(58%-os víztartalomra vonatkoztatva)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,91

2.1.3.2. Érzékszervi jellemzők

2.1.3.2.1. Alak, méret: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös termék esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített.

2.1.3.2.2. Állomány: Nem lehet beszáradt, kemény. A termék nem engedhet nyomás nélkül levet.

2.1.3.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, a szalonnás rész a felületén világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a hús, a só és füstölt terméknél a füst érződik.

2.1.4. Az élelmiszer előírt neve: nyers sonka.

2.1.5. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:

2.1.5.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

2.1.5.2. A testtájra utalni kell.

2.1.5.3. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „kötözött” szavak használatával utalni kell.

2.1.5.4. Pácolás esetén a pácolás módjára utalni kell.

2.2. Hőkezelt sonkák

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2 vagy 08.3.4

2.2.1. A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertéscomb vagy lapocka; vagy marhacomb vagy lapocka; vagy nagyvad hasonló testtájaiból előállított pácolt és

a) főtt;

b) füstölt, főtt;

c) füstölt, sült;

d) füstölt, főtt, sült

húskészítmények.

2.2.2. Minőségi jellemzők

2.2.2.1. Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 3,5% (m/m) (58%-os víztartalomra vonatkoztatva)

2.2.2.2. Érzékszervi jellemzők

2.2.2.2.1. Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös termék esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített. A csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos.

2.2.2.2.2. Állomány: jól átfőtt vagy átsült, nem rágós, jól szeletelhető. A termék nem engedhet nyomás nélkül levet.

2.2.2.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt-füstölt illat és íz.

2.2.3. Az élelmiszer előírt neve:

2.2.3.1. főtt sonka,

2.2.3.2. füstölt, főtt sonka,

2.2.3.3. füstölt, sült sonka,

2.2.3.4. füstölt, főtt, sült sonka.

2.2.4. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:

2.2.4.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

2.2.4.2. A testtájra utalni kell.

2.2.4.3. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „kötözött” szavak használatával utalni kell.

2.2.4.4. A pácolás módjára utalni kell.

2.3. Formában vagy bélben hőkezelt sonkák

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2 vagy 08.3.4

2.3.1. Különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött húskészítmények. Sertéscombból vagy lapockából, marhacombból vagy lapockából, vad hasonló testtájaiból vagy baromfi combból vagy baromfimellből készült; jellemzően legalább 20 mm-es, egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy főzés utáni füstöléssel vagy sütéssel készült termékek.

2.3.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 68%.

2.3.3. Minőségi jellemzők

2.3.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 15,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 74,0% (m/m)
Víztartalom baromfi esetében legfeljebb 77,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 9,0% (m/m)
Zsírtartalom baromfi esetében legfeljebb 6,0% (m/m)
Zsírtartalom a szalonnával fedett és csülöksonka terméknél
legfeljebb 15,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,7% (m/m)

2.3.3.2. Érzékszervi jellemzők

2.3.3.2.1. Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű.

2.3.3.2.2. Állomány: jól átfőtt, tömötten rugalmas, nem rágós, jól szeletelhető.

2.3.3.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt-füstölt illat és íz.

2.3.3.2.4. A csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos.

2.3.4. Az élelmiszer előírt neve: formázott, hőkezelt [felhasznált állatfaj(ok) neve] sonka.

2.3.5. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:

2.3.5.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

2.3.5.2. A testtájra utalni kell.

2.3.5.3. A megnevezésben a sonka szó használható csülökhús felhasználása esetén is.

3. ÉRLELT KOLBÁSZOK

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

Különböző (legfeljebb 38 mm, vastagkolbász esetén 38-55 mm közötti) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött, különböző szemcseméretűre aprított friss hús kategóriába tartozó sertés, marha, baromfi, illetve más vágóállat, illetve vad húsa, továbbá szalonna alapanyag vagy baromfizsiradék, vagy marhafaggyú, valamint jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült termékek. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhatnak. Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert (minimum 4 mm) hús- és szalonna vagy faggyú mozaikból áll. Tartósításukat füstöléssel, majd azt követő szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel (érlelésszabályozóval) végzik. A szárításos érlelés esetén az érlelés idejétől függően a termék félszáraz vagy száraz kolbász.

A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint két alcsoportra osztható.

3.1. Szárításos érleléssel készült kolbászok

3.1.1. Minőségi jellemzők

3.1.1.1. Kémiai jellemzők

3.1.1.1.1. Félszáraz kolbász esetén

Víztartalom legfeljebb 34,0%(m/m)
Összes fehérjetartalom legalább 18,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)
Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,0% (m/m)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,95

3.1.1.1.2. Száraz kolbász esetén

Víztartalom legfeljebb 28,0% (m/m)
Összes fehérjetartalom legalább 20,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 47,0% (m/m)
Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,91

3.1.1.2. Érzékszervi jellemzők

3.1.1.2.1. Félszáraz kolbász esetén

3.1.1.2.1.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.

3.1.1.2.1.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.

3.1.1.2.1.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, kellően tömör, jól összeálló, nem kenődő állományú húskészítmény. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

3.1.1.2.1.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.

3.1.1.2.2. Száraz kolbász esetén

3.1.1.2.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.

3.1.1.2.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.

3.1.1.2.2.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, jól szeletelhető, tömör állományú húskészítmény. Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, nem rágós. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

3.1.1.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.

3.1.2. Az élelmiszer leíró neve: szárításos érleléssel készült szárazkolbász, illetve félszáraz kolbász.

3.1.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben, kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

3.2. Érlelés-szabályozóval készült kolbászok

3.2.1. Minőségi jellemzők

3.2.1.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 38,0%(m/m)
Összes fehérjetartalom legalább 18,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,95
pH 4,8 és 5,3 között

3.2.1.2. Érzékszervi jellemzők

3.2.1.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.

3.2.1.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.

3.2.1.2.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, jól szeletelhető, kissé puha állományú húskészítmény. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

3.2.1.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.

3.2.2. Az élelmiszer leíró neve: érlelés-szabályozóval készült kolbász.

3.2.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

4. SZALÁMIK

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

Különböző (legalább 40 mm) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött rúd alakú termékek, amelyek nemespenésszel vagy egyéb anyaggal bevontak (így különösen mártómasszába mártottak, porozottak) vagy bevonat nélküliek, szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel, friss hús kategóriába tartozó sertés, marha, vad, baromfi, illetve egyéb vágóállatok húsából és gyártási szalonna alapanyagból, illetve marhafaggyúból készülnek, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhatnak. Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert legalább 3 mm-es hús- és szalonna vagy faggyú mozaikokból, esetenként durván őrölt fűszerszemcsékből áll. Tartósításukat füstöléssel és szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel (érlelés-szabályozóval) végzik, hőkezelés nélkül.

A termékcsoport az alkalmazott érlelési eljárás szerint két alcsoportra osztható:

4.1. Szárításos érleléssel készült penészes vagy penészmentes szalámik

4.1.1. Minőségi jellemzők

4.1.1.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 29,0% (m/m)
Összes fehérjetartalom legalább 20,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 47,0% (m/m)
Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,91

4.1.1.2. Érzékszervi jellemzők

4.1.1.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet.

4.1.1.2.2. Burkolat: Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. A burkolat a töltelékhez jól tapad.

4.1.1.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló termék. A metszéslapon barnásvörös hússzemcsék és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

4.1.1.2.4. Szín, illat, íz: Nemespenészes termék esetében a burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és nemespenészes termék esetében az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja.

4.1.2. Az élelmiszer leíró neve:

4.1.2.1. szárításos érleléssel készült penészes szalámi, illetve penészmentes szalámi, vagy

4.1.2.2. szárításos érleléssel készült nemespenészes szalámi, illetve nemespenész-mentes szalámi.

4.1.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

4.2. Érlelés-szabályozóval készült penészes vagy penészmentes szárított szalámik

4.2.1. Minőségi jellemzők

4.2.1.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 34,0% (m/m)
Összes fehérjetartalom legalább 18,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,95
pH 4,8 és 5,3 között

4.2.1.2. Érzékszervi jellemzők

4.2.1.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet.

4.2.1.2.2. Burkolat: Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. A burkolat a töltelékhez jól tapad.

4.2.1.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett. Egyenletesen, de termék fajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló termék. A metszéslapon barnásvörös hússzemcsék és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

4.2.1.2.4. Szín, illat, íz: Nemespenészes termék esetében a burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és nemespenészes termék esetében az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet.

4.2.2. Az élelmiszer leíró neve:

4.2.2.1. érlelés-szabályozóval készült penészes szalámi, illetve penészmentes szalámi, vagy

4.2.2.2. érlelés-szabályozóval készült nemespenészes szalámi, illetve nemespenész-mentes szalámi.

4.2.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

C RÉSZ

TERMÉKEK

1. Párizsi vagy Parizer

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

1.1. Legalább 55 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.

1.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

1.3. Minőségi jellemzők

1.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 11,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 23,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

1.3.2. Érzékszervi jellemzők

1.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.

1.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs.

1.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya tömötten rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.

1.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors íz, enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt húspép (prád) és a bors illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

1.4. Az élelmiszer előírt neve: párizsi vagy parizer.

2. Krinolin

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

2.1. Legalább 38 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű termék.

2.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

2.3. Minőségi jellemzők

2.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 13,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 23,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

2.3.2. Érzékszervi jellemzők

2.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.

2.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta és a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék, lég- és zsírzsák nincs. Természetes bél felhasználása esetén a faggyúerezet a felület 15%-ánál nagyobb területen nem látható.

2.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Állománya tömötten rugalmas. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.

2.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fokhagyma-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors, a fokhagyma és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

2.4. Az élelmiszer előírt neve: krinolin.

3. Szafaládé

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

3.1. 28-36 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.

3.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

3.3. Minőségi jellemzők

3.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 13,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 23,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

3.3.2. Érzékszervi jellemzők

3.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.

3.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta folyadék, lég- és zsírzsák nincs.

3.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Tapintásra rugalmas, se nem puha, se nem kemény. Szerkezete homogén, pép jellegű, a fűszereloszlás egyenletes. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Rágás után jól összeálló, melegen lédús, rágási maradék nincs.

3.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

3.4. Az élelmiszer előírt neve: szafaládé.

4. Virsli

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

4.1. Legfeljebb 26 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.

4.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

4.3. Minőségi jellemzők

4.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 11,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 25,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

4.3.2. Érzékszervi jellemzők

4.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.

4.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta folyadék, lég- és zsírzsák nincs.

4.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Tapintásra rugalmas, se nem puha, se nem kemény. Szerkezete homogén, pép jellegű, a fűszereloszlás egyenletes. A metszéslap homogén állományú, 2 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Rágás után jól összeálló, melegen lédús, rágási maradék nincs.

4.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

4.4. Az élelmiszer előírt neve: virsli.

5. Zala felvágott

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

5.1. Legalább 90 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött homogén sertéshús-pépbe (prádba) egyenletesen elosztott, 12-18 mm szemcseméretűre aprított, pácolt sertéshús mozaikokat tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, jól szeletelhető termék.

5.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 60%. A csontokról mechanikusan lefejtett (kizárólag sertés) hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%, de a húsmozaik csontokról mechanikusan lefejtett húst nem tartalmazhat.

5.3. Minőségi jellemzők

5.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 13,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 69,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 22,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

5.3.2. Érzékszervi jellemzők

5.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén legömbölyödő.

5.3.2.2. Burkolat: Ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs.

5.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya rugalmas, se nem puha, se nem kemény. A rúd 5 különböző helyéről származó metszéslapokon legalább 4-4 húsmozaik legyen. Metszéslapján látható zsírszöveti rész nincs. 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, jól összeálló.

5.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt hús íze mellett bors- és fokhagymaíz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt hús, a bors és a fokhagyma illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők.

5.4. Az élelmiszer előírt neve: Zala felvágott.

5.5. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.

6. Nyári turista felvágott

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

6.1. Legalább 60 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy műbélbe töltött sertés-, illetve marhahúshús-pépbe (prádba) egyenletesen elosztott, friss hús kategóriába tartozó, 6-8 mm szemcseméretűre aprított marhahúst, illetve sertéshúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, legalább 10 napig utóérlelt, jól szeletelhető termék.

6.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 65%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús (kizárólag sertés) mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

6.3. Minőségi jellemzők

6.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 16,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 40,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 3,0% (m/m)

6.3.2. Érzékszervi jellemzők

6.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.

6.3.2.2. Burkolat: Kissé ráncos, tiszta, világos vörösesbarna, egyenletes színű, enyhe fényű. A burkolaton áttetszenek a szalonnadarabok. A burkolat alatt lég-, folyadék- és zsírzsák nincs.

6.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya se nem puha, se nem kemény. A mozaikos elemek mérete 6-8 mm, elrendezésük egyenletes. Nem tartalmaz 5 mm-nél nagyobb légüreget. Ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány 3 mm-nél kisebb darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, rágási maradék nincs. Felületi elváltozás nélkül szeletelhető.

6.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap összhatásában világos vörös színű. A fűszereloszlás egyenletes. Az érlelt főtt hús íze mellett füst-, bors-, fokhagyma-, fűszerpaprika-, szegfűbors íz és enyhe sós íz érezhető. A főtt hús és a fűszerek illata érezhető, idegen szagoktól mentes.

6.4. Az élelmiszer előírt neve: nyári turista felvágott vagy nyári turista.

7. Csemege debreceni

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

7.1. 22-32 mm átmérőjű sertésvékonybélbe vagy emészthető műbélbe töltött húspépet (prádot), valamint friss hús kategóriába tartozó, 6-8 mm szemcseméretűre aprított marha-, illetve sertéshúst és szalonna alapanyagot, vagy baromfihúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, legfeljebb 15 cm hosszú termék. Tartósítását füstöléssel és főzéssel végzik.

7.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

7.3. Minőségi jellemzők

7.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 13,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 60,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 32,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

7.3.2. Érzékszervi jellemzők

7.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.

7.3.2.2. Burkolat: A burkolat sima, sérüléstől, szennyeződéstől mentes.

7.3.2.3. Állomány, metszéslap: Tömötten rugalmas, jól összeálló. A metszéslapon 6-8 mm nagyságú hús- és szalonnaszemcsék láthatók húspépbe (prádba) ágyazva. 2 mm-nél nagyobb ín és kötőszöveti hártyadarabokat nem tartalmazhat.

7.3.2.4. Szín, illat, íz: Vörösesbarna színű, kellemesen füstös, fűszeres (kömény) illatú, ízhatása a felhasznált fűszereknek megfelelően harmonikus.

7.4. Az élelmiszer előírt neve: csemege debreceni.

8. Sütnivaló kolbász vagy sütőkolbász

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.2

8.1. Legfeljebb 34 mm átmérőjű sertésvékonybélbe, juhbélbe vagy emészthető műbélbe töltött előkészített hús, amely egyenletesen aprított, friss hús kategóriába tartozó, 4-6 mm-es szemcsézettségű sertéshús és szalonna alapanyagok, vagy baromfihús és szalonna alapanyagok, valamint jelleg és íz kialakító anyagok felhasználásával készül. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat. Fűszerekkel és sóval ízesített nyers termék, fogyasztása előtt sütés szükséges. Élelmiszer-adalékanyagot nem tartalmazhat.

8.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 65%.

8.3. Minőségi jellemzők:

8.3.1. Kémiai összetétel:

Összes fehérjetartalom legalább 14,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 60,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 32,0% (m/m)
Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 2,1% (m/m)

8.3.2. Érzékszervi tulajdonságok

8.3.2.1. Alak, méret: Legfeljebb 34 mm átmérőjű, pározott vagy folyamatos töltésű.

8.3.2.2. Burkolat: Sima, sérüléstől mentes, a töltelékhez jól tapad.

8.3.2.3. Állomány: Puha, jól összeálló.

8.3.2.4. Szín, illat, íz: A gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű hús és szalonnaszemcsék jellemzik, dominánsan fűszerpaprika illatú, a felhasznált fűszerek íze érezhető.

8.4. Az élelmiszer előírt neve: sütnivaló kolbász vagy sütőkolbász.

8.5. A következő szöveget a terméken fel kell tüntetni: „A termék csak alapos hőkezelés (sütés) után fogyasztható.”

8.6. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

9. Parasztsonka, parasztlapocka

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

9.1. Parasztsonka: Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb, amelyről a lábat, valamint a faroktő- és medencecsontot (keresztcsont) eltávolították.

9.2. Parasztlapocka: Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéslapocka, amelyről a lábat, valamint a lapockacsontot (platnicsont) eltávolították.

9.3. Mindkét termék esetében a szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Sózással, illetve pácolással, füstöléssel és szárítással tartósítják, gyorspácolás nem megengedett. Egészben kell érlelni. Az érlelés időtartama legalább 30 nap. Egészben, darabban vagy szeletelve forgalmazzák.

9.4. Minőségi jellemzők

9.4.1. Kémiai jellemzők

2017. január 1-jétől alkalmazandó 2017. július 1-jétől alkalmazandó
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 6,0% (m/m) 5,0% (m/m)
(58%-os víztartalomra vonatkoztatva)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,91

9.4.2. Érzékszervi jellemzők

9.4.2.1. Alak: Bőrrel és szalonnaréteggel fedett, a combra, illetve a lapockára, darabolt termék esetén azok húsrészeire jellemző alakú, megfelelően formázott.

9.4.2.2. Állomány: A nyers pácolt és füstölt sonkára jellemző puhaságú, tömötten rugalmas, jól szeletelhető, nem száraz, nem kemény.

9.4.2.3. Szín, íz, illat: A bőrös és a húsos rész a külső felületen egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. Ízében és illatában a só és a füst érződik.

9.5. Az élelmiszer előírt neve: parasztsonka vagy parasztlapocka.

9.6. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:

9.6.1. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „szeletelt” szavak használatával utalni kell.

9.6.2. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.

10. Angolszalonna

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

10.1. Téglatest alakúra formázott, 8-12 cm vastag, 8-15 cm széles, 20-40 cm hosszú, bőrös vagy bőr nélküli szalonnás karaj alapanyagból álló, sózással, pácolással és füstöléssel készült termék. Bőrös termék esetében a vastagság bőr nélkül értendő.

10.2. Minőségi jellemzők

10.2.1. Kémiai jellemzők

2017. január 1-jétől alkalmazandó 2017. július 1-jétől alkalmazandó
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 6,0% (m/m) 5,0% (m/m)
(58%-os víztartalomra vonatkoztatva)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,91

10.2.2. Érzékszervi jellemzők

10.2.2.1. Alak méret: Egyenletes vastagságú téglatest, tiszta felületű.

10.2.2.2. Állomány, szerkezet: A darab állománya nem rágós, húsos része a pácérett füstölt húsra, szalonnás része az érett szalonnára jellemző. A termék keresztmetszetének legalább 70%-a húsos rész.

10.2.2.3. Metszéslap, szín, íz, illat: A bőrös és a húsos rész a külső felületen egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. A metszéslapon a szalonnás rész fehér, a húsos rész vöröses vagy rózsaszín. Jellegzetes, enyhén sós, füstölt ízű és illatú.

10.3. Az élelmiszer előírt neve: angolszalonna.

10.4. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.

11. Parasztkolbász

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

11.1. 34-38 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy emészthető műbélbe töltött, friss hús kategóriába tartozó, 4-6 mm szemcseméretűre aprított, kizárólag sertés-, illetve marhahúst, szalonna alapanyagot és fűszereket tartalmazó, füstölt, szárított termék. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat.

11.2. Minőségi jellemzők

11.2.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 32,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)
Kötőszövetmentes fehérjetartalom legalább 18,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 4,0% (m/m)
A vízaktivitás értéke (aw) legfeljebb 0,92

11.2.2. Érzékszervi jellemzők

11.2.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.

11.2.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, kissé göbös felületű.

11.2.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, nem rágós. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

11.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a fűszerpaprika határozza meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a bors, a fűszerpaprika és a fokhagyma adja.

11.3. Az élelmiszer előírt neve: parasztkolbász.

12. Téliszalámi

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

12.1. Legalább 55 mm átmérőjű természetes vagy vízgőzáteresztő műbélbe töltött, friss hús kategóriába tartozó, 3-4 mm szemcseméretűre aprított, egyenletesen elkevert, kizárólag sertéshúst, szalonna alapanyagot és fűszereket tartalmazó, füstölt, szárítással minimum 80 napig érlelt rúd alakú húskészítmény. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat. Tömör állományú, jól szeletelhető, felülete szürkésfehér nemespenésszel egyenletesen fedett.

12.2. Minőségi jellemzők

12.2.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 27,0% (m/m)
Kötőszövetmentes fehérjetartalom legalább 19,5% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 47,0% (m/m)
Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)
Vízaktivitás (aw) legfeljebb 0,91

12.2.2. Érzékszervi jellemzők

12.2.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet. A rúdhossz a töltési méretnek megfelelő (mini, turista, midi, normál).

12.2.2.2. Burkolat: Folytonossági hiányoktól mentes, nemespenésszel egyenletesen fedett, enyhén ráncos lehet. A burkolat a töltelékhez jól tapad.

12.2.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett, nem puha, nem túl kemény. A metszéslapon barnásvörös sertéshús- és fehér szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

12.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja.

12.3. Az élelmiszer előírt neve: téliszalámi.

12.4. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.

13. Natúr libamáj, natúr kacsamáj

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

13.1. Egy vagy több hízottliba-máj, vagy hízottkacsa-máj lebenydarabot legalább 90%-ban tartalmazó, csak sózott, hőkezeléssel tartósított termék.

13.2. Minőségi jellemzők

13.2.1. Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,0%

13.2.2. Érzékszervi jellemzők

13.2.2.1. Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű, jól tisztított májdarabok. Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható.

13.2.2.2. Állomány, szerkezet: A hízottmájra jellemző puha, jól szeletelhető.

13.2.2.3. Íz, illat: Hőkezelt májra jellemző illat és íz, minden idegen illattól és íztől mentes.

13.3. Az élelmiszer előírt neve: natúr libamáj vagy natúr kacsamáj.

14. Libamájblokk, kacsamájblokk

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

14.1. Szalonnával bélelt vagy béleletlen formába töltött, a szalonnanélküli részben legalább 86% hízottliba-májat vagy hízottkacsa-májat fűszerezett, pépesített májmasszába ágyazva tartalmazó, hőkezeléssel tartósított termék.

14.2. Minőségi jellemzők

14.2.1. Kémiai jellemzők a szalonnanélküli részben

Összes fehérjetartalom legalább 7,0%
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,0%

14.2.2. Érzékszervi jellemzők

14.2.2.1. Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű májmasszában jól tisztított májdarabokat tartalmazó, bélelt termék esetén vékony, 2-3 mm szalonnaréteg határolja a szeleteket. Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható.

14.2.2.2. Állomány, szerkezet: Puha, a májmasszában halvány drapp vagy rózsaszínű májdarabok találhatók. Nem széteső, jól szeletelhető.

14.2.2.3. Íz, illat: A hőkezelt liba- vagy kacsamáj, a fűszerek és az egyéb ízkialakítók illata is érezhető. Idegen illat és íz nem érezhető.

14.3. Az élelmiszer előírt neve: libamájblokk (csak libamáj felhasználása esetén) vagy kacsamájblokk (csak kacsamáj felhasználása esetén).

14.4. Ízesített termék esetén az ízesítésre a termék megnevezésében utalni kell (például Tokaji aszúval történő ízesítés esetén Tokaji aszús libamájblokk; szarvasgombával történő ízesítés esetén Libamájblokk szarvasgombával).

13. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/19-1 számú előírása a tejtermékekről

A rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.

1. Ez az előírás a tehén-, juh-, kecske- és bivalytejre, valamint az azokból készített termékekre vonatkozik.

2. Az előírásban szereplő tejtermék megnevezések a forgalomba hozott termékek esetén kizárólag akkor használhatók, ha a termékek megfelelnek ezen előírásban foglalt követelményeknek.

3. Az előírás nem alkalmazandó a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott vagy hagyományos különleges termékként bejegyzett tejtermékekre.

4. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

II.

Ezen előírás alkalmazásában:

1. Alvasztás: olyan technológiai művelet, amelynek során a folyékony tej, tejszín stb. kocsonyás (gél) állapotba megy át. Az alvasztás lehet oltó hatására bekövetkező oltós alvadás, sav hatására lejátszódó savas alvadás, valamint oltó és sav együttes hatására végbemenő vegyes alvadás.

2. Alvasztóenzim (oltóenzim): olyan állati, növényi vagy mikroba eredetű készítmény, amely a tejet édes állapotban megalvasztja.

3. Erjedési lyuk: az érés során a sajttésztában képződő szén-dioxid által kialakított többé-kevésbé szabályos, kerek lyuk.

4. Élelmiszer-adalékanyag: az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fogalom.

5. Élőflóra: a termékben jelen lévő élő, hasznos mikroorganizmusok összessége.

6. Felfölöződés: a zsír elkülönülése a tej és a tejszín felszínén.

7. Fogyasztói tej: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) VII. melléklet IV. rész I. pont b) alpontja szerinti fogalom.

8. Fölözés: a tejnek, savónak zsírban dús és sovány részre való szétválasztása gépi úton.

9. Füst ízesítés: olyan művelet, amely során az engedélyezett füstaromát a tejtermékbe vagy annak felületére juttatják, például bekeverés, injektálás útján.

10. Füstölés: olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a tejtermék füstölt ízének, esetenként színének, továbbá egyéb termékjellemzőinek kialakítása, valamint egyes terméktípusok eltarthatóságának növelése. A füstölés keményfa közvetlen, tökéletlen elégetésével vagy regenerált füstaroma használatával történik.

11. Homogénezés: a tej, a tejszín zsírgolyócskáinak elaprózása, esetenként ezekből halmazok képzése.

12. Hőkezelés: a tej, a tejszín vagy a tejtermék melegítésével, hevítésével kapcsolatos művelet, amelynek célja a mikroorganizmusok számának csökkentése, elpusztítása. Főbb hőkezelési eljárások a következők:

12.1. pasztőrözés:

12.1.1. a tej, a tejszín vagy a tejtermék hőkezelése az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) előírásainak megfelelően;

12.1.2. pillanathevítés: olyan hőkezelés, amely során a tejet, tejszínt vagy a tejterméket 100 °C alatti hőmérsékleten olyan hőmérséklet-idő kombinációval kezelik, amely eredményeként a hőkezelés után az alkalikus-foszfatáz- és a peroxidáz-próba egyaránt negatív;

12.2. nagyon magas hőmérsékleten végzett hőkezelés (ESL-hőkezelés): olyan 100 °C feletti hőkezelés, amely során a tejet, a tejszínt vagy a tejterméket legfeljebb 134 °C hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hevítik;

12.3. ultramagas hőmérsékleten végzett hőkezelés (UHT-kezelés): a tej, a tejszín vagy a tejtermék hőkezelése a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelelően.

13. Író: köpüléskor a zsír kiválása után a tejfölből, tejszínből visszamaradó folyékony termék.

14. Ízesítőanyag: gyümölcs-, zöldségkészítmények, fűszerek, növényi kivonatok, cukor, méz, egyéb élelmiszerek, az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti aromák, amelyeket a termékek jellegzetes ízének elérése érdekében adnak a termékhez.

15. Kéregflóra: a sajt kiszáradt felületén, a kérgén megtelepedő, emberi egészségre ártalmatlan mikroorganizmusok összessége.

16. Kultúra (színtenyészet): egyes tejtermékek gyártásához használt, az emberi egészségre ártalmatlan speciális mikrobatenyészet.

17. Laktózmentes: az a tejtermék, amelynek maradék laktóztartalma kevesebb, mint 0,1 g laktóz/100 g tejtermék.

18. Membránszűrés (membránszeparáció): a szelektív permeabilitás elvén alapuló művelet, amellyel a folyadék egy vagy több komponensét féligáteresztő membránnal, nyomás alkalmazásával szeparálják. A művelet feltétele a megfelelő pórusméretű membrán, a szűréshez szükséges hajtóerő (nyomás) és az elválasztandó komponensek közötti méretkülönbség. A szűrési folyamat eredményeként permeátum és koncentrátum (retentátum) keletkezik. Fontosabb membránszűrési eljárás a reverzozmózis (hiperszűrés), a nanoszűrés (ultraozmózis), az ultraszűrés és a mikroszűrés.

19. Nemespenész: egyes sajtféleségek gyártásához használt penészgomba-tenyészet.

19.1. Fehér nemespenész: a Penicillium camemberti vagy a Penicillium caseicolum penészgomba fehér színű tenyészete.

19.2. Zöld nemespenész: a Penicillium roqueforti penészgomba tenyészete.

20. Ömlesztés: olyan peptizációval járó kolloidkémiai változás, amelynek során a sajtfehérje gél állapotból szol állapotba megy át.

21. Penészerezés: a zöld nemespenésszel érő sajtokban az érés során kialakuló kékeszöld színű penészerek hálózata.

22. Permeátum: a membránszűrés során a membránnyílásokon átmenő tejalkotórészeket tartalmazó folyadék.

23. Prebiotikum: olyan tápanyag, amely jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, elősegítve azok bélbeni elszaporodását, túlsúlyba kerülését.

24. Probiotikum: olyan humán bélbaktérium, amely jótékony hatással van a gazdaszervezet egészségi állapotára.

25. Regenerált füstaroma használata: olyan művelet, amely során engedélyezett füstaroma felhasználásával kamrában füstölik a tejterméket.

26. Röglyuk (röghézag): az össze nem tapadó (forradó) alvadékrögök között a sajt érése során termelődő szén-dioxid hatására képződő szabálytalan hézag, nyílás.

27. Rúzsflóra: vörösesbarna nyálkás bevonatot létrehozó Brevibacterium linens tenyészete a sajt felületén.

28. Savó: a tejnek a kazeinfehérje eltávolítása (kicsapatása) után visszamaradó része.

29. Savófehérje: a kazein eltávolítása után a savóban visszamaradó fehérjék összessége.

30. Savófehérje-koncentrátum: nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely a fehérjéknek savóból való elkülönítésével (például membránszeparációval) és vízelvonással készül.

31. Savókiválás: a savó spontán elkülönülése az alvadéktól.

32. Savószín: savóból fölözés útján nyert zsírdús termék.

33. Savóvaj: savószínből köpüléssel előállított vaj.

34. Technológiai segédanyag: az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fogalom.

35. Tejfehérje-koncentrátum (retentátum): nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely tejből készül a fehérjék koncentrálásával (például membránszeparációval) és esetenként vízelvonással.

36. Tejsűrítmény: a tej vákuumbepárlásával vagy azzal egyenértékű művelettel előállított termék, amelyben a szárazanyag-összetevők egymáshoz viszonyított aránya megegyezik a tejben lévővel.

37. Utóhőkezelés: a félkész vagy a késztermék hőkezelése, a szennyező, illetve a kultúrából származó mikrobák nagy részének elpusztítása céljából.

38. Vajolaj: a vajzsír szobahőmérsékleten folyékony frakciója.

39. Vízmentes tejzsír: legalább 99,8% tejzsírt és legfeljebb 0,1% vizet tartalmazó termék.

III.

1. Ízesített termék esetén az ízesítőanyag mennyiségének - ahol nincs erre vonatkozó előírás - a termék jellegzetességét biztosító arányúnak kell lennie.

2. A csomagolás semmilyen tulajdonságával (így különösen méret, megjelenés, tömeg, térfogat) nem vezetheti félre a fogyasztót.

3. Tejtermék jelölésénél a jogszabályi előírások, valamint a B részben meghatározottak mellett a következőket kell figyelembe venni:

3.1. Megnevezés

3.1.1. Tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben nem kötelező a tehéntejre utalni. Tehéntejre utalás esetén elegendő a „tej” szó használata.

3.1.2. Nem tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (például „ízesített tejkészítmény kecsketejből”). Különféle tejelő állatoktól származó tejből, illetve tejtermékből (a továbbiakban: kevert alapanyag) készített termék esetén az állatfaj neve kizárólag akkor tüntethető fel a termék megnevezésében, ha az egyszerű termékhányad legalább 70%-a a megnevezett állatfaj tejéből származik. Az állatfaj nevének feltüntetése esetén a kevert alapanyagra való utalást a megnevezésben szintén fel kell tüntetni (például „juhgomolya kevert tejből”).

3.1.3. Kevert alapanyagból készített termék esetén a kevert alapanyagra való utalást a megnevezésben fel kell tüntetni (például „zsíros, félkemény sajt kevert tejből”).

3.1.4. Ízesített készítmények megnevezésében utalni kell az ízesítőanyagként használt élelmiszer nevére (például „Málnás joghurt”). Többféle ízesítőanyag használatakor a megnevezésben a meghatározó ízre kell utalni, melynek során az ízesítőanyagok közismert gyűjtőneve (például „Erdei vegyes gyümölcsös joghurt”) is használható. Kizárólag aromával ízesített termék esetén a megnevezésben a termék jellegére való utalásként egyedül a(z) „...ízű” kifejezés használható (például „Őszibarackízű aludttej”).

3.1.5. „Félzsíros” tejnek a 2,8% zsírtartalmú tej nevezhető.

3.1.6. A fogyasztói tejek jelölésén feltüntetett zsírtartalom érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 0,15% lehet, azonban a termék mért zsírtartalma az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kategóriákhoz tartozó zsírtartalmak minimum és maximum értékeit nem lépheti át.

3.1.7. Füstölés, füstölt íz kialakítása esetén a tejtermék megnevezésében a következő jelzőt kell feltüntetni:

3.1.7.1. a füstöléssel előállított tejtermék megnevezésében a „füstölt” jelzőt,

3.1.7.2. a regenerált füstaroma használatával előállított tejtermék megnevezésében a „folyékony füsttelt füstölt” vagy „füstoldattal füstölt” jelzőt,

3.1.7.3. a füst ízesítéssel előállított tejtermék megnevezésében a „füst ízű” vagy „füst ízesítésű” jelzőt.

3.1.8. Engedélyezett laktózbontó enzimmel előállított laktózmentes tejtermék megnevezésében a „laktózmentes” jelzőt fel kell tüntetni.

3.2. Egyéb jelölés

3.2.1. Az összetevők mennyiségi jelölésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően fel kell tüntetni

3.2.1.1. kevert alapanyagból gyártott termékek esetében a felhasznált tejféleségek mennyiségét is,

3.2.1.2. a nem kizárólagosan aromával ízesített termékek esetén az ízesítőanyag mennyiségét.

3.2.2. A laktózmentes tejtermék maradék laktóztartalmát a következők szerint kell feltüntetni a termék jelölésén: „laktóztartalom < 0,1 g/100 g”.

4. A B részben szereplő tejtermékek előállításához a B részben meghatározottakon túl felhasználható

4.1. élelmiszer-adalékanyag az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott termék esetén, az ott megjelölt mennyiségben, az 5. pontban foglaltak kivételével,

4.2. vitamin, ásványi anyag és bizonyos egyéb anyag, a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően.

5. A tejföl, a túró és a túrósajt esetében élelmiszer-adalékanyag, a kakaós és a karamellás tej előállítása során pedig színezék hozzáadása nem megengedett.

6. Az összetett élelmiszerek esetén az élelmiszer-kategória meghatározása a tejalapú összetevőre vonatkozik.

B rész

TERMÉKCSOPORTOK

1. ÍZESÍTETT TEJKÉSZÍTMÉNYEK; TEJ-, SAVÓ-, ÍRÓ- ÉS PERMEÁTUMALAPÚ ITALOK
1.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba az 1.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, megfelelő hőkezeléssel készült következő termékek tartoznak:

1.1.1. Ízesített tejkészítmények

1.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4, a kakaós tej és a karamellás tej kivételével, amelyekhez nem adható színezék.

1.1.1.2. Ízesített tejkészítmény a tejből ízesítőanyagok, továbbá színezékek és egyéb élelmiszer-adalékanyagok hozzáadásával előállított termék. A késztermékben a tejhányad legalább 70% (m/m), az állomány folyékony, zselírozott vagy szilárd.

1.1.1.3. A termék előállításához - beleértve az ízesítőanyag, az adalékanyag és a technológiai segédanyag oldását is - nem használható fel hozzáadott víz és olyan egyéb összetevő, amely a tej komponenseinek helyettesítésére szolgál.

1.1.2. Tejalapú italok

1.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4

1.1.2.2. Tejalapú ital az a termék, amelyben a tejhányad legalább 50% (m/m), de nem éri el a 70%-ot (m/m), és az előállításához savót, írót, permeátumot vagy ezek keverékeit, ízesítőanyagot, továbbá szükség szerint vizet, színezéket és egyéb élelmiszer-adalékanyagot is felhasználnak.

1.1.3. Savó-, író- és permeátumalapú italok

1.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4

1.1.3.2. Savó-, író- és permeátumalapú ital az a termék, amelyben a tejhányad nem éri el az 50%-ot (m/m), és az előállításához savót, írót, permeátumot vagy ezek keverékeit, továbbá ízesítőanyagot, szükség szerint vizet, színezéket és egyéb élelmiszer-adalékanyagot is felhasználnak.

1.2. Felhasználható összetevők

1.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény, tejpor, író vagy ezek keveréke, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, ízesítőanyag, laktózbontó enzim, víz.

1.2.2. Savó, permeátum és ezek sűrítményei kizárólag az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti termék előállításához használható fel.

1.3. Minőségi követelmények

1.3.1. Zsírtartalmi követelmények az 1.1.1. és az 1.1.2. pont szerinti termékekre

A B
1. Zsírfokozat Zsírtartalom, % (m/m)
2. Sovány legfeljebb 0,5
3. Zsírszegény legalább
legfeljebb
0,6
1,8
4. Félzsíros legalább
legfeljebb
1,9
3,4
5. Zsíros legalább 3,5

1.3.2. Fehérjetartalom

A B C
1. Az 1.1.1. pont szerinti termékekre fehérjetartalom, legalább 2,1% (m/m)
2. Az 1.1.2. pont szerinti termékekre fehérjetartalom, legalább 1,5% (m/m)

1.3.3. Érzékszervi követelmények

A B C D
1. Ízesített tejkészítmények Tej-, savó-, író- és permeátumalapú ital
2. Tejital Zselírozott tejkészítmény
3. Külső Jellegzetes, az ízesítésre jellemző színű. Jellegzetes, az ízesítésre jellemző színű, fényes felületű. Egyenletes, az alapanyagra jellemző színű, ízesített termék esetén az ízesítő-, illetve a színezőanyagra jellemző.
4. Állomány Pelyhes kicsapódástól, felfölöződéstől és üledéktől mentes. Egynemű, sima, a zselírozás mértékétől függően sűrűn folyó, kanalazható vagy májas, szájban elomló, a csomagolóeszköz falához jól tapadó. Egynemű, kiválástól mentes.
5. Szag Az ízesítésre jellemző, kellemesen aromás, tiszta. Tiszta, idegen szagtól mentes, jellegzetes.
6. Íz Az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző, jellegzetesen zamatos, tiszta. Tiszta, idegen íztől mentes, jellegzetes.
1.4. Jelölés

1.4.1. Megnevezés

1.4.1.1. A termék megnevezésében fel kell tüntetni a hőkezelésre utaló kifejezéseket. A megnevezés részeként vagy ahhoz kapcsolódóan feltüntethető a termék zsírtartalma tömegszázalékban, például „Kakaós tej 0,7%”, „Kakaós tej 0,7% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 0,15% lehet, azonban a termék zsírtartalma az 1.3.1. pontban meghatározott zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.

1.4.1.2. Ha a tej összetételében módosítás történt, azt a megnevezéshez kapcsolt szóval vagy szavakkal kell jelezni, például „laktózmentes” vagy „csökkentett tejcukortartalmú”.

1.4.1.3. Az 1.1.1. pont szerinti termék megnevezése tartalmazhatja a „tej” szót, például „karamellás tej”, „gyümölcsös tejkészítmény”.

1.4.1.4. Az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti termék megnevezésében a „tej” szó nem szerepelhet, még szóösszetételben sem, ezért a csoportmegnevezés sem lehet része a termék megnevezésének. A megnevezés lehet például „Reggeli ital”, „Kakaós ital”, „Író”.

1.4.2. Egyéb jelölés

1.4.2.1. A termék 1.3. pont szerinti zsírfokozatát fel kell tüntetni. Homogénezés esetén utalni kell a műveletre.

2. SAVANYÚ TEJTERMÉKEK
2.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba a megfelelően előkészített, hőkezelt tejből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztással készült termékek tartoznak. Savanyú tejnek minősül a 10%-nál (m/m) kisebb zsírtartalmú termék, savanyú tejszínnek minősül a legalább 10% (m/m) és azt meghaladó zsírtartalmú termék.

2.1.1. Élőflórás, natúr savanyú tejek és tejszínek

2.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.2, 01.6, a tejföl kivételével, amelyhez nem adható élelmiszer-adalékanyag.

2.1.1.2. Élőflórás natúr savanyú tej és tejszín az a termék, amelyet megfelelően előkészített, hőkezelt tejből, tejszínből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek, illetve probiotikus mikrobatörzsek hozzáadásával, savanyítással (pH-csökkentés) és alvasztással állítottak elő, és a minőségmegőrzési időtartama lejártáig legalább a 2.3. pontban előírt mennyiségben tartalmazza a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat. A termék nem tartalmazhat hozzáadott vizet.

2.1.1.3. A savanyú tejek és tejszínek gyártásához a következő mikrobatenyészetek használhatók:

2.1.1.3.1. joghurt: Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus szimbiotikus tenyészete, egyéb joghurtspecifikus tejsavbaktériumokból készített kultúrák;

2.1.1.3.2. kefir: kefirgombából készített kultúrák (például Lactobacillus kefiri, Leuconostoc-, Lactococcus- és Acetobacter-félék jellemző arányban), laktózerjesztő élesztők (például Kluyveromyces marxianus), illetve laktózt nem erjesztő élesztők (például Saccharomyces unisporus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces exiguus, Debaryomyces hansenii);

2.1.1.3.3. más fermentált tejtermékek: specifikus mezofil, illetve termofil tejsavbaktériumok egytörzs- vagy keveréktenyészete.

2.1.2. Élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények

2.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.4

2.1.2.2. Élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékből ízesítőanyagok és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevők vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elő úgy, hogy a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m). A végtermék a minőségmegőrzési időtartam lejártáig a 2.1.1. pont szerinti termék arányának megfelelő mennyiségben tartalmazza a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat. Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).

2.1.3. Nem élőflórás, natúr savanyú tej- és tejszínkészítmények

2.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.3

2.1.3.2. Nem élőflórás natúr savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet olyan mikrobapusztító módszerrel (például utóhőkezeléssel) kezeltek, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékekből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztással állítottak elő. A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, lehetővé téve a termék hosszabb ideig történő tárolását.

2.1.4. Nem élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények

2.1.4.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.4

2.1.4.2. Nem élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet olyan mikrobapusztító módszerrel (például utóhőkezeléssel) kezeltek, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékekből ízesítőanyagok és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevők vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elő úgy, hogy a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m). A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, lehetővé téve a termék hosszabb ideig történő tárolását. Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).

2.2. Felhasználható összetevők

2.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény vagy ezek keveréke, tejszín, vaj, tejpor, víz, étkezési só, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, prebiotikumok, a 2.1.1.3. pontban meghatározott mikrobatenyészetek.

2.2.2. Ízesítőanyag és zselatin kizárólag a 2.1.2. és 2.1.4. pont szerinti termékekhez használható fel.

2.3. Minőségi követelmények

2.3.1. Zsírtartalmi követelmények

2.3.1.1. Savanyú tejkészítmények

A B
1. Zsírfokozat Zsírtartalom, % (m/m)
2. Zsíros savanyú tejkészítmény legalább
kevesebb mint
5,0
10,0
3. Savanyú tejkészítmény legalább
kevesebb mint
3,0
5,0
4. Zsírszegény savanyú tejkészítmény kevesebb mint
több mint
3,0
0,5
5. Sovány savanyú tejkészítmény legfeljebb 0,5

2.3.1.2. Savanyú tejszínkészítmények (tejfölök)

A B
1. Zsírfokozat Zsírtartalom, % (m/m)
2. Zsíros savanyú tejszínkészítmény legalább 30
3. Savanyú tejszínkészítmény legalább
kevesebb mint
18
30
4. Félzsíros savanyú tejszínkészítmény kevesebb mint
legalább
18
10

2.3.2. Kémiai és mikrobiológiai követelmények

A B C D
1. Jellemző Savanyú tejek, a kefir kivételével Kefir Tejföl
2. Zsírmentes szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m) - - 5,9 * 
3. Fehérjetartalom a zsírmentes szárazanyagban, legalább, % (m/m) 34,0
4. Savfok, SH° - - 25-40
5. Kultúrából származó tejsavbaktériumok száma, legalább, élőcsíra/g 107 *  107** 105**
6. Kultúrából származó élesztők száma, legalább, élőcsíra/g - 104** -

2.3.2.1. Ha a termék jelölésén mikrobát vagy mikrobacsoportot tüntetnek fel (például „Lactobacillus acidophilus”, „Bifidobacterium”, „L.casei”, „LA-5”, „BB-12”), a megnevezett, élő, aktív mikroba vagy mikrobacsoport mennyisége a termék minőségmegőrzési idejének végéig legalább 106/g kell hogy legyen.

2.3.2.2. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetében a követelmények az egyszerű savanyú termékhányadra vonatkoznak az ízesítő- és egyéb anyagok hozzáadása előtt.

2.3.2.3. A 2.1.3. és a 2.1.4. pont szerinti termékekre az élőcsíra-előírások nem vonatkoznak.

2.3.3. Érzékszervi követelmények

A B C
1. Natúr savanyú tej és tejszín Ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény
2. Külső Egyenletesen csontfehér színű, felfölöződéstől mentes. Egyenletes, a termék jellegének megfelelő színű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, darabos ízesítőanyagok felhasználásakor az alvadékban a darabok láthatók, habosítás esetén a habszerkezet érzékelhető.
3. Állomány A májas alvadék egynemű, a csomagolóeszköz falához jól tapadó, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, összekeverés után sima, sűrűn vagy hígan folyó.
A habart alvadék egynemű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, sima, sűrűn vagy hígan folyó.
Hígan vagy közepesen sűrűn folyó vagy habszerkezetű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, darabos ízesítőanyagok használatakor az alvadékban a darabok érzékelhetők.
4. Szag Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelően aromás. Kellemesen savanykás, a használt kultúrára és az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.
5. Íz Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelően zamatos. Kellemes savanykás-édeskés vagy -sós, a használt kultúrára és az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.
2.4. Jelölés

2.4.1. Megnevezés

2.4.1.1. A „joghurt”, a „kefir”, az „aludttej”, az „acidofilusz tej” és a „tejföl” név a 2.1.1. pont szerinti termékekre, valamint a 2.1.2. pont követelményeinek is megfelelő ízesített változatai megnevezésében használható.

2.4.1.2. Nem élőflórás termékek esetében a termék megnevezésében a „savanyú tej” vagy „savanyú tejszín” szókapcsolatot kell feltüntetni, kivéve a tejfölt, ahol a „tejföl” megnevezés használható.

2.4.2. Egyéb jelölés

2.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 2.3. pont szerinti zsírfokozatát, ha az sovány, zsírszegény, félzsíros vagy zsíros. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetén a zsírfokozatot a natúr termékhányadra vonatkoztatva kell megadni.

2.4.2.2. Savanyú tejkészítmények esetében a megnevezés részeként vagy ahhoz kapcsolódóan feltüntethető a termék zsírtartalma tömegszázalékban, például „Joghurt 1,5%”, „Joghurt 1,5% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−0,3% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.

2.4.2.3. Savanyú tejszínkészítmények esetében a megnevezés részeként vagy a megnevezéshez kapcsolódóan jelezni kell a termék zsírtartalmát tömegszázalékban, például „Tejföl 20%”, „Tejföl 20% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−1,5% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.

2.4.2.4. Jelezni kell a csomagoláson a nem élőflórás termékek esetén a mikrobapusztító eljárást (például utóhőkezelést), illetve ha a termék állagát jelentősen befolyásoló egyéb fizikai kezelést (például habosítást) is alkalmaztak.

2.4.2.5. Az „élőflórás” kifejezés a 2.1.1. és a 2.1.2. pont szerinti termékekre használható.

3. TEJSZÍNEK ÉS TEJSZÍNKÉSZÍTMÉNYEK
3.1. A termékcsoport meghatározása

Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.6

A termékcsoportba a tejből fölözés vagy más koncentrálási eljárással nyert, zsírban dúsított, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 3.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből készült, megfelelően hőkezelt és hűtött, szükség esetén homogénezett, legalább 10% (m/m) zsírtartalmú, „zsír a vízben” emulzió típusú tejtermékek tartoznak. A termékcsoportba tartozó termék lehet tejszín, továbbá ennek felhasználásával és ízesítőanyagok hozzáadásával előállított ízesített tejszínkészítmény.

3.1.1. Tejszínek

A tejszínek csoportba a különböző zsírtartalommal gyártott, hőkezelt és hűtött, szükség esetén homogénezett zsírdús termékek tartoznak, mint a félzsíros tejszín, a tejszín, a zsírdús tejszín, a habtejszín, a tejszínhab, a zsírdús habtejszín és a zsírdús tejszínhab.

3.1.2. Ízesített tejszínkészítmények

Ízesített tejszínkészítmények a 3.1.1. pont szerinti termékekből a 3.2. pontban felsorolt összetevők szükség szerinti hozzáadásával, hőkezeléssel és hűtéssel előállított termékek, amelyeket folyékony vagy habosított formában hoznak forgalomba. Az ízesített késztermékben az ízesítés előtti tejszínhányad legalább 58% (m/m). Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).

3.1.3. Aeroszolos tejszínek és ízesített tejszínkészítmények

Aeroszolos tejszín és ízesített tejszínkészítmény a 3.1.1. és a 3.1.2. pont szerinti termék inert gázzal működő, porlasztószelepes, nyomásálló csomagolóeszközben forgalomba hozva, amelyből a termék a szelep nyitásával habosított formában nyerhető ki.

3.2. Felhasználható összetevők

3.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok.

3.2.2. Ízesítőanyag, levegő, illetve inert gáz kizárólag a 3.1.2. és a 3.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.

3.3. Minőségi követelmények

3.3.1. Fizikai és kémiai követelmények

A B
1. Zsírfokozat Zsírtartalom, % (m/m)
2. Félzsíros tejszín legalább
kevesebb mint
10
18
3. Tejszín legalább
kevesebb mint
18
45
4. Zsírdús tejszín legalább 45
5. Habtejszín és tejszínhab legalább
kevesebb mint
28
35
6. Zsírdús habtejszín és zsírdús tejszínhab legalább 35

3.3.2. Érzékszervi követelmények

A B C
1. Tejszín Ízesített és aeroszolos tejszínkészítmény * 
2. Külső Egyenletesen csontfehér színű, felfölöződéstől mentes, vagy legfeljebb kismértékben felfölöződött, de a tejszínréteg keveréssel könnyen eloszlatható. Felfölöződéstől mentes, az ízesítőanyagra jellemző színű, darabos ízesítőanyag használatakor a darabok láthatók.
3. Állomány Sima, egynemű, a zsírtartalomnak megfelelően sűrűbben folyó, habbá verve a hab kemény, léeresztéstől mentes. Sima, az ízesítőanyag eloszlása egyenletes, darabos ízesítőanyag használatakor a darabok érzékelhetők.
4. Szag Tiszta, kellemes, enyhén főtt szagú. Kellemes, az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.
5. Íz Enyhén édeskés, telt, tiszta, kellemesen főtt ízű. Kellemesen édes, az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.
3.4. Jelölés

3.4.1. Megnevezés

3.4.1.1. A megnevezés: „tejszín”, „habtejszín”, „tejszínhab”.

3.4.1.2. A megnevezéshez kapcsolódóan fel kell tüntetni a hőkezelés módját és a termék zsírtartalmát tömegszázalékban. A jelölésen feltüntetett zsírtartalom érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−1,5% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át. A megnevezéshez kapcsolódóan fel lehet tüntetni a termék 3.3. pont szerinti zsírfokozatát, ha az félzsíros vagy zsírdús, valamint a felhasználás célját (például kávétejszín, főzőtejszín).

3.4.2. Egyéb jelölés

3.4.2.1. Fel kell tüntetni az esetleges homogénezést, illetve aeroszolos termék esetén annak tényét is. A habtejszín feliratán jelezni kell, hogy a habbá verhetőség érdekében a tejszínt a habbá verés előtt legalább 12 órán keresztül 1-5 °C-on kell tartani.

3.4.2.2. Aeroszolos termékek esetében a termék biztonságos felhasználására vonatkozó jogszabályok jelölési előírásait is be kell tartani.

4. OLTÓS ALVASZTÁSÚ, ÉRLELT SAJTOK
4.1. A termékcsoport meghatározása

Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.2

A termékcsoportba a tejből, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 4.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással - membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással - előállított szilárd vagy félszilárd, rövidebb-hosszabb ideig érlelt olyan termékek tartoznak, amelyekben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt. Megfelelő ízesítőanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók az oltós alvasztású, érlelt sajtok ízesített (például köményes) és füstölt, füstoldattal füstölt, valamint füst ízű változatai is. Az oltós alvasztású, érlelt sajtok extra kemény, kemény, félkemény vagy lágy állományúak.

4.1.1. Extra kemény és kemény sajtok

A kemény és extra kemény sajtokat a szilárd, kemény sajttészta, általában a nagy méret és tömeg, szabályos alak és a több hónapos érési idő jellemzi. Egész tömegükben érnek, de egyes esetekben érésükben a kéregflórának is szerepe lehet. A kemény és extra kemény sajtok három alcsoportba sorolhatók:

4.1.1.1. Reszelni való sajtok

Legfőbb jellemzőjük a kemény, szemcsés, nehezen vágható, inkább törhető, reszelhető állomány.

4.1.1.2. Erjedési lyukas sajtok

Legfőbb jellemzőjük a kemény, rugalmas, vágható állomány, a metszéslapon nagyjából egyenletes eloszlásban nagy, kerek (Ementáli típusú) vagy kisebb, kerek (Gruyer típusú), tompafényű vagy fényes erjedési lyukak.

4.1.1.3. Cseddározással gyártott sajtok

Jellemző tulajdonságuk a kemény, de sajátosan képlékeny állomány, a zárt vagy legfeljebb kisebb röghézagokat, repedéseket mutató sajttészta.

4.1.2. Félkemény sajtok

A félkemény sajtokat a szilárd, de jól vágható állomány, a közepes méret és tömeg, a szabályos alak, valamint a többhetes érési idő jellemzi. Egész tömegükben egyenletesen érnek, egyes alcsoportok érésében a kéregflóra is szerepet játszik. A félkemény sajtok négy alcsoportba sorolhatók:

4.1.2.1. Erjedési lyukas sajtok

Jellemzőjük a nagyjából egyenletes eloszlásban, nem túl sűrűn elhelyezkedő, 3-6 mm átmérőjű, kerek erjedési lyukakat mutató metszéslap és a száraz vagy kissé nyirkos sajtfelület (kéreg).

4.1.2.2. Röglyukas sajtok

Legfontosabb jellemzőjük a röglyukas (röghézagos) sajttészta, továbbá, hogy egyes sajtféleségek érésében a kéregflórának több-kevesebb szerepe van.

4.1.2.3. Hevített-gyúrt sajtok

Jellemzőjük a zárt, legfeljebb légzárványokat mutató, kemény, de sajátosan képlékeny sajttészta, az egész tömegben való lassú érés, az enyhe íz.

4.1.2.4. Nemespenészekkel, illetve rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a vágható, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésű sajttészta, a jellegzetes, karakterisztikus, pikáns, csípős íz, esetleg a fehér penészbevonat.

4.1.3. Lágy sajtok

A lágy sajtokat lágy, a kenhetőtől a könnyen vághatóig terjedő állomány, a kis méret és tömeg, a rövid érési idő jellemzi. A sajtok nagy részének érésében a kéregflóra fontos szerepet játszik, és sok ide tartozó sajt kívülről befelé érik. A lágy sajtok öt alcsoportba sorolhatók:

4.1.3.1. Rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a lágy sajttészta, legfeljebb kevés apró erjedési vagy röglyukkal, a rúzsflóra meghatározó szerepe az érésben, a jellegzetes pikáns szag és íz.

4.1.3.2. Fehér nemespenésszel érő sajtok

Legfontosabb jellemzőjük a fehér penészbevonat, a lágy sajttészta, a gombára emlékeztető szag és íz.

4.1.3.3. Belső érésű sajtok

Jellemzőjük a lágy állomány, a zárt vagy kevés röglyukat, esetleg erjedési lyukat mutató metszéslap, az enyhe, savanykás íz.

4.1.3.4. Sólében érlelt sajtok

Legfontosabb jellemzőjük, hogy a sajtok sós, savós-vizes lében, ún. szalamurában érnek és kerülnek rendszerint forgalomba. A fehér, csontfehér sajttészta mérsékelten lágy, képlékeny, de ugyanakkor törékeny, íze jellegzetesen savanykás, sós.

4.1.3.5. Nemespenészekkel és rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a lágy, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésű sajttészta, a jellegzetes karakterisztikus, pikáns, csípős íz, esetleg a fehér penészbevonat.

4.2. Felhasználható összetevők

4.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejszín, savószín, tejpor, tejsűrítmény, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, részben fölözött tej, sovány tej, író vagy ezek kombinációi, tejsavbaktérium-kultúrák, Propionibacterium shermanii színtenyészete, Brevibacterium linens színtenyészete, Penicillium roqueforti színtenyészete, Penicillium camemberti vagy Penicillium caseicolum színtenyészete, probiotikumok vagy ezek keveréke, továbbá más termékspecifikus színtenyészetek, rennin vagy más megfelelő alvasztóenzim, víz, étkezési só.

4.2.2. Ízesítőanyag kizárólag ízesített sajt készítéséhez használható fel.

4.3. Minőségi követelmények

4.3.1. Fizikai és kémiai követelmények

4.3.1.1. Zsírtartalom

A B
1. Zsírfokozat Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)
2. Zsírdús legalább 60
3. Zsíros legalább
kevesebb, mint
45
60
4. Félzsíros legalább
kevesebb, mint
25
45
5. Zsírszegény legalább
kevesebb, mint
10
25
6. Sovány kevesebb, mint 10

4.3.1.2. Víztartalom

A B
1. Állomány szerinti megnevezés Víztartalom a zsírmentes sajtanyagban (Vzsmsa)*, % (m/m)
2. Extra kemény sajt < 51
3. Kemény sajt 49-56
4. Félkemény sajt 54-69
5. Lágy sajt > 67
* Vzsmsa = víztartalom [% (m m)] x 100
100 - zsírtartalom [% (m m)]
4.4. Jelölés

4.4.1. Megnevezés

4.4.1.1. A megnevezés: „sajt”.

4.4.1.2. A megnevezéshez kapcsolódóan minden sajt esetében fel kell tüntetni a 4.3.1.2. pont szerinti állományjellemző csoport nevét.

4.4.2. Egyéb jelölés

4.4.2.1. Fel kell tüntetni a sajt 4.3.1.1. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.

4.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölésével, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.

4.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölésével, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.

A penésszel, rúzsflórával és sólében érlelt sajtok esetén utalni kell erre a sajátosságra.

5. SAVAS ÉS VEGYES ALVASZTÁSÚ SAJTOK
5.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba a tejből, íróból vagy sajtsavóból, esetleg ezek keverékéből, továbbá szükség szerinti mennyiségben az 5.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, jellemzően mikrobiológiai savas és azt esetleg kiegészítő oltós (vegyes), többnyire hosszú idejű alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, majd részbeni savóelvonással - membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással - előállított olyan termékek tartoznak, amelyekben a savósajtok kivételével a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyeket frissen vagy rövid érlelés után fogyasztanak. Ízesítőanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók a savas és vegyes alvasztású sajtok ízesített (például köményes) és füstölt, füstoldattal füstölt, illetve füst ízű változatai is. A savas és vegyes alvasztású sajtok három csoportba sorolhatók.

5.1.1. Friss sajtok

A friss sajtok gyártás után azonnal fogyaszthatók, lágy állományúak és kellemesen savanykás ízűek. A friss sajtok a következő két alcsoportba sorolhatók:

5.1.1.1. Étkezési tehéntúró (tehéntúró, túró)

Tehéntejből tejsavbaktérium-kultúra, esetleg alvasztóenzim hozzáadásával készített savas vagy vegyes alvasztású, rögös állományú, kelvirágszerű friss sajt.

5.1.1.2. Tejszínsajtok, érlelés nélküli friss sajtok

5.1.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.1

5.1.1.2.2. Az alcsoportba tartoznak:

5.1.1.2.2.1. a nagy zsírtartalmú, mikrobiológiai savas és azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással készült tejszínsajtok,

5.1.1.2.2.2. a különböző zsírtartalommal és állománnyal (például krémes, habos), kizárólag mikrobiológiai savas vagy azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással gyártott termékek,

5.1.1.2.2.3. az érlelés nélküli friss sajtok kombinálva tejszínes (például Cottage cheese) vagy tejfölös (Tejfölös túró) öntettel,

5.1.1.2.2.4. vegyes alvasztással készített gomolyafélék.

5.1.2. Túrósajtok

A túrósajt alapanyaga tejből készített nagy szárazanyag-tartalmú sovány vagy zsíros savas túró, amelyből a terméket megfelelő előkészítés, majd rúzskultúra vagy fehér, vagy kék nemespenész-kultúra hozzáadásával, rövid érleléssel állítják elő (például Pogácsasajt). E csoportba tartozik a savanyú túróból főzéssel előállított főzött sajt is.

5.1.3. Savósajtok

5.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.4

5.1.3.2. A savósajtot savóból, esetleg tejjel, íróval vagy tejszínnel kevert savóból, legfeljebb 4,5 pH-értékig való savanyítással és hevítéssel - esetleg membránszeparációval - állítják elő. A termék félszilárd vagy kenhető, krémes állományú, natúr vagy ízesített változatú (például Orda, Ricotta).

5.2. Felhasználható összetevők

5.2.1. Felhasználható összetevő: tej, tejsűrítmény, tejszín, író, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, tejsavbaktérium-kultúrák, rennin vagy más megfelelő alvasztóenzim, probiotikus mikrobatörzsek, prebiotikumok, víz, étkezési só, ízesítőanyagok.

5.2.2. Az 5.1.1.1. pont szerinti termékhez étkezési kazeinát nem használható.

5.2.3. Édes, illetve savanyú sajtsavó, rúzskultúra, nemespenész-kultúrák (kamember, rokfort) az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti termékekhez használhatók fel.

5.3. Minőségi követelmények

5.3.1. Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.1. és az 5.1.2. pont szerinti termékekre

A B C D
1. Zsírfokozat Szárazanyag-tartalom,
legalább, % (m/m)
Zsírtartalom a szárazanyagban,
% (m/m)
Savfok * , SH°
2. Zsírdús 40,0 legalább 60,0 60-100
3. Zsíros 35,0 legalább
kevesebb, mint
45,0
60,0
4. Félzsíros 25,0 legalább
kevesebb, mint
25,0
45,0
5. Zsírszegény 20,0 legalább
kevesebb, mint
10,0
25,0
6. Sovány 15,0 kevesebb, mint 10,0 60-90

5.3.2. Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.3. pont szerinti termékekre

A B
1. Megnevezés Zsírtartalom a szárazanyagban,
% (m/m)  * 
2. Tejszínes savósajt legalább 33,0
3. Savósajt legalább
kevesebb, mint
10,0
33,0
4. Sovány savósajt kevesebb, mint 10,0

5.3.3. Érzékszervi követelmények

A B C D E
1. Tejszínsajt, érlelés nélküli friss sajt Étkezési tehéntúró (túró, tehéntúró) Túrósajt Savósajt
2. Külső Egyenletesen csontfehér, a tejszínsajt selymesen vagy nedvesen fénylő, a krémes állományú friss sajt tompa fényű. Egyenletesen csontfehér színű. Jellemzően korongformájú, sima és hézagmentes felületű, a használt kultúrára jellemző színű. Egyenletesen csontfehér, tompa fényű.
3. Állomány A tejszínsajt vágásfelülete zárt, kisebb hézagok elfogadhatók.
A krémes állományú friss sajt jól kenhető, nyeléskor enyhén tapadó.
Laza rögökbe összeálló, kelvirágra emlékeztető halmazok. Gépi úton csomagolt termékek (például tégelyes) esetén egynemű tömb, amely laza rögökből álló halmazokra törhető. Szájban jól érzékelhetően rögös állományú. Halványsárga, áttetsző, lyuk nélküli, rugalmas, szájban elomló, legfeljebb kis túrós maggal. Sima, egynemű, kissé tapadós, szájban elomló vagy krémes.
4. Szag Kellemesen savanykás, jellegzetesen aromás, tiszta, idegen szagtól mentes. Jellegzetesen pikáns, aromás, idegen szagtól mentes. Jellegzetesen aromás, savanykás, idegen szagtól mentes.
5. Íz Jellegzetesen aromás, kellemesen savanykás, friss, tiszta, a tejszínsajt kellemesen sós, idegen íztől mentes. Kellemesen savanykás, jellegzetesen zamatos, tiszta, idegen íztől mentes. Kellemesen sós, jellegzetesen zamatos, pikáns, enyhén savanykás, idegen íztől mentes. Kellemesen sós, enyhén savanykás, tiszta, idegen íztől mentes.
5.4. Jelölés

5.4.1. Megnevezés

5.4.1.1. A termék megnevezésére hagyományosan ismert terméknevek, az 5.1.1., az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti, valamint a termék jellegét meghatározó nevek, például „Friss sajt”, „Ricotta”, „Túrósajt”, „Savósajt” használható.

5.4.1.2. Az „étkezési tehéntúró”, a „tehéntúró” vagy a „túró” megnevezés kizárólag az 5.1.1.1. pont szerinti termék esetén használható. Az étkezési tehéntúróétól eltérő állományú friss sajtok esetében ezek a megnevezések önállóan nem használhatóak, a megnevezésben elő- vagy utótagként fel kell tüntetni a friss sajt állományára jellemző tulajdonságot, például „krémtúró”, „túróhab”.

5.4.2. Egyéb jelölés

5.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 5.3. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.

5.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.

5.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.

6. SAJTKÉSZÍTMÉNYEK
6.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba a savas vagy oltós alvasztású sajtból, illetve ezek keverékéből, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 6.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, speciális technológiai műveletekkel (például darálás, simítás, kutterozás) előállított, általában kenhető állományú termékek tartoznak, amelyek készülhetnek friss, rövidebb minőségmegőrzési idejű, esetenként élőflórás és tartós, hőkezelt változatban. A sajtkészítmények három csoportba sorolhatók.

6.1.1. Natúr sajtkészítmények

6.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.6.

6.1.1.2. A natúr sajtkészítmény savas, illetve oltós alvasztású sajtokból, esetleg más tejeredetű termékek hozzáadásával készül (például gomolyatúró, vajas márványsajt).

6.1.2. Ízesített sajtkészítmények

6.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.6.

6.1.2.2. Ízesített sajtkészítmény a savas, illetve oltós alvasztású sajtokból ízesítőanyagok hozzáadásával előállított termék (például körített tehéntúró, sonkás krémsajt). A termékben a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m).

6.1.3. Desszertjellegű sajtkészítmények

6.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 16.

6.1.3.2. A termék desszert jellegét az ízesítőanyag használata (például gyümölcsös túróhab) vagy bevonatként való alkalmazása (például csokoládébevonatos vagy kakaóbevonatos túródesszert) adja. A termékek sajttöltetében a tejeredetű termékhányad legalább 50% (m/m).

6.2. Felhasználható összetevők

6.2.1. Savas és oltós alvasztású sajtok, tejszín, vaj, vízmentes tejzsír, tejsűrítmény, tejpor, savópor, írópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, egyéb tejszármazékok, étkezési só, inert gázok, víz.

6.2.2. Ízesítőanyagok, zselatin kizárólag a 6.1.2. és 6.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.

6.3. Minőségi követelmények

6.3.1. Fizikai és kémiai követelmények a 6.1.1. pont szerinti termékekre

A B C
1. Zsírfokozat Szárazanyag-tartalom,
legalább, % (m/m)
Zsírtartalom a szárazanyagban,
% (m/m)
2. Zsírdús 50,0 legalább 60,0
3. Zsíros 40,0 legalább
kevesebb, mint
45,0
60,0
4. Félzsíros 30,0 legalább
kevesebb, mint
25,0
45,0
5. Zsírszegény 25,0 legalább
kevesebb, mint
10,0
25,0
6. Sovány 20,0 kevesebb, mint 10,0

6.3.2. Érzékszervi követelmények

A B C D
1. Natúr sajtkészítmény Ízesített sajtkészítmény Desszertjellegű sajtkészítmény
2. Külső Az alapanyagsajtokra jellemző. Az alapanyagsajtokra emlékeztető. Rétegezett termékek esetén a rétegek elhatároltak, bevonatos termékek esetén a bevonat egyenletesen fedi a terméket.
Habosított termékek esetében a habeloszlás egyenletes és finom.
3. Állomány Sima, jól kenhető, szájban olvadó. Jól kenhető, az ízesítőanyag darabjai, szemcséi érzékelhetőek. Az alapanyagréteg, -töltet finoman szemcsés, a bevonat ép, könnyen harapható. Habosított termékek esetén az állomány könnyű.
4. Szag Kellemes, jellegzetes, az alapanyagra emlékeztető. Kellemes, jellegzetesen aromás, az ízesítőanyagra emlékeztető. Kellemes, tiszta, az alapanyagsajtra, illetve az ízesítőanyagra vagy a bevonatra emlékeztető.
5. Íz Kellemesen sós, zamatos, az alapanyagra jellemző. Kellemes, jellegzetesen zamatos, az ízesítőanyagra jellemző. Kellemesen édes, illetve az ízesítőanyagra vagy a bevonatra jellemző.
6.4. Jelölés

6.4.1. Megnevezés

6.4.1.1. Hagyományosan ismert terméknevek, a 6.1.1., a 6.1.2., a 6.1.3. pont szerinti, illetve a termék jellegét meghatározó nevek, például „Gomolyatúró”, „Juhtúró”, „Túrókrém”, „Vajas márványsajt”, „Sonkás sajtkrém”.

6.4.1.2. Túrókészítmények esetén a sajt elnevezés használata nem kötelező.

6.4.2. Egyéb jelölés

6.4.2.1. A 6.1.1. pont szerinti termékek esetében fel kell tüntetni azok 6.3. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.

6.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.

6.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.

7. ÖMLESZTETT SAJTOK ÉS ÖMLESZTETT SAJTKÉSZÍTMÉNYEK
7.1. A termékcsoport meghatározása

Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.5.

A termékcsoportba egy vagy több sajtféleségből, tejalkotórészek, illetve egyéb ízesítő élelmiszerek hozzáadásával vagy ezek nélkül, aprítással, keveréssel, hőkezeléssel (ömlesztéssel) és emulgeálással előállított tejtermékek tartoznak, amelyek készíthetőek vágható vagy kenhető állománnyal. A vágható állományú termékeket a legfeljebb 90, a kenhetőeket a 91-240 közötti, 18 °C hőmérsékleten mért penetrációs érték jellemzi. Az ömlesztett sajtok és ömlesztett sajtkészítmények három csoportba sorolhatók.

7.1.1. Megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt

7.1.1.1. Megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt a kizárólag sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír (tejszín, vaj, vajzsír, vajolaj) hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A termékben a megnevezett sajtféleség(ek) mennyisége a sajthányad legalább 75%-a (m/m) a vágható és a kenhető állományú sajtokban egyaránt. A fennmaradó sajthányad hasonló típusú sajtból áll.

7.1.1.2. A megnevezett sajtféleségből előállított vágható állományú ömlesztett sajt szárazanyag-tartalma legfeljebb 4%-kal (m/m) kisebb, mint a gyártáshoz felhasznált megnevezett sajté, vagy mint a felhasznált sajtok szárazanyagainak számtani középértéke.

7.1.1.3. Ízesítőanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.

7.1.2. Ömlesztett sajt

7.1.2.1. Ömlesztett sajt a sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír és egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A végtermékben a tejcukor mennyisége nem haladja meg az 5%-ot (m/m).

7.1.2.2. Ízesítőanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.

7.1.3. Ömlesztett sajtkészítmény (például ömlesztett sajtkrém)

7.1.3.1. Ömlesztett sajtkészítmény a sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír, valamint egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A végtermék szárazanyagában a sajt mennyisége legalább 51% (m/m), a tejcukortartalom nincs korlátozva.

7.1.3.2. Ízesítőanyagok hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.

7.2. Felhasználható összetevők

7.2.1. Felhasználható összetevő: sajt, víz, tejszín, vaj, vajolaj, baktériumkultúrák, ízesítőanyagok a cukrok kivételével, étkezési só.

7.2.2. Tej, tejsűrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, savószín, savóvaj, savópor, étkezési kazeinát kizárólag a 7.1.2. és a 7.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.

7.2.3. Cukrok kizárólag a 7.1.3. pont szerinti termékekhez használhatók fel.

7.3. Minőségi követelmények

7.3.1. Fizikai és kémiai követelmények

A B C
1. Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)

2.
Zsírfokozat Zsírtartalom a sajt-szárazanyagban,
% (m/m)
Vágható ömlesztett sajtok és sajtkészítmények *  Kenhető ömlesztett sajt és ömlesztett sajtkészítmény
3. Zsírdús legalább 60 52 44
4. Zsíros legalább
kevesebb, mint
45
60
48 41
5. Félzsíros legalább
kevesebb, mint
25
45
40 31
6. Zsírszegény legalább
kevesebb, mint
10
25
36 29
7. Sovány kevesebb, mint 10 34 29

7.3.2. Érzékszervi követelmények

A B
1. Alak Szabályos alakú ömlesztett sajtdarabok
2. Külső A termék kéreg nélküli, felülete sima, a csomagolóanyag hézagmentesen simul a felülethez, a hajtogatás ráncaiban nem lehet sajtanyag. Felületi ízesítés esetén az ízesítőanyag a sajt felületén egyenletes eloszlásban helyezkedik el. Tégelybe csomagolt termék esetén a fedőfólia hegesztése folyamatos. Füstölt ömlesztett sajtok esetében a kéregszerű felület egyenletes és egyöntetűen sárgásbarna színű.
3. Belső A termék színe egyöntetű, tompa vagy selyemfényű, a sajt jellegének megfelelő. A sajt szerkezete tömör, lyuk nélküli, egy-két légbuborék megengedett. A sajttésztába kevert ízesítőanyag szemcséi a metszéslapon egyenletes eloszlásban láthatók.
4. Állomány Jól vágható vagy kenhető, sima, szájban könnyen olvadó.
5. Szag Sajtszerű, típusmegnevezés esetén a felhasznált sajtra, illetve ízesítés esetén az ízesítőanyagra emlékeztető.
6. Íz Megnevezett sajtféleségű termék esetén a felhasznált sajtra jellemző, ízesítés esetén az ízesítőanyagnak megfelelő, az ízesítőanyag szemcséi a szájban észlelhetőek.
7.4. Jelölés

7.4.1. Megnevezés

7.4.1.1. Az „ömlesztett sajt”, „ömlesztett sajtkrém” vagy „sajtkészítmény” megnevezés használható.

7.4.1.2. Használhatóak a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is.

7.4.2. Egyéb jelölések

7.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 7.3. pont szerinti zsírfokozatát és állományát, továbbá a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmát 5%-ban, vagy annak egész számú többszöröseként (ez az érték mindig az az 5%, illetve többszöröse, amely közvetlenül a valós érték alatt van, azaz például valós érték: 47%, feltüntetendő érték: 45%).

7.4.2.2. A 7.1.2., valamint a 7.1.3. pont szerint többféle sajtból előállított ömlesztett sajtok esetén utalni lehet a termék jellegzetes ízét adó sajttípus nevére. A 100 °C feletti hőmérsékleten végzett ömlesztést a termék csomagolásán kizárólag akkor kell feltüntetni, ha a hőkezelés steril terméket eredményez.

C rész

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A B részben meghatározott minőségi paraméterek az alábbi módszerekkel kerültek meghatározásra, így a minőségi paraméterek ellenőrzésekor a táblázatban megadott vagy azokkal egyenértékű módszereket kell alkalmazni:

A B
1. Mintavétel MSZ EN ISO 707 Tej és tejtermékek. Mintavételi útmutató
2. Zsírtartalom meghatározása MSZ EN ISO 1211 Tej. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer
(referencia-módszer)
3. MSZ EN ISO 7208 Fölözött tej, savó és író. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer)
4. MSZ EN ISO 2450 Tejszín. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer
(referencia-módszer)
5. MSZ EN ISO 1735 Sajtok és ömlesztett sajtok. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer)
6. MSZ EN ISO 1854 Savósajt. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer
(referencia-módszer)
7. MSZ 3703 Tej és ízesített tejitalok zsírtartalmának meghatározása
8. MSZ 9602 Tejszín, savanyú tej-, tejszínkészítmények és ízesített tejtermékek zsírtartalmának meghatározása
9. MSZ EN ISO 17678 Tej és tejtermékek. A tejzsír tisztaságának meghatározása triglicerides gázkromatográfiás módszerrel (referencia-módszer) (angol nyelvű)
10. Szárazanyag-tartalom MSZ 3727-1 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A szárazanyag-tartalom meghatározása és a zsírmentes szárazanyag-tartalom kiszámítása
11. MSZ EN ISO 5534 Sajtok és ömlesztett sajtok. A szárazanyag-tartalom meghatározása (referencia-módszer)
12. Zsírmentes szárazanyag-
tartalom
MSZ 3727-1 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A szárazanyag-tartalom meghatározása és a zsírmentes szárazanyag-tartalom kiszámítása
13. Savfok MSZ 3727-2 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A titrálható savasság meghatározása és a plazmasavfok kiszámítása
14. MSZ 3728 Sajt, ömlesztett sajt és túró titrálható savasságának (savfokának) és hidrogénion-koncentrációjának (pH) meghatározása
15. Sótartalom MSZ EN ISO 5943 Sajtok és ömlesztett sajtok. A kloridtartalom meghatározása. Potenciometriás titrálásos módszer
16. Fehérjetartalom MSZ EN ISO 8968-1 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása.
1. rész: Kjeldahl-módszer és a nyersfehérje kiszámítása (angol nyelvű)
17. MSZ EN ISO 8968-3 Tej. A nitrogéntartalom meghatározása.
3. rész: Blokkroncsolásos módszer (félmikro gyors rutinmódszer)
18. MSZ EN ISO 8968-4 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása.
4. rész: A protein és a nem proteineredetű nitrogéntartalom meghatározása, valamint a valódi proteintartalom kiszámítása (referencia-módszer) (angol nyelvű)
19. MSZ EN ISO 14891 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása. Dumas-elven alapuló égetéses rutinmódszer (angol nyelvű)
20. Kultúrából származó tejsavbaktériumok és ISO 27205 Fermented milk products - Bacterial starter cultures - Standard of identity (angol nyelvű)
21. bifidobaktériumok száma ISO 19344 Milk and milk products - Starter cultures, probiotics and fermented products - Quantification of lactic acid bacteria by flow cytometry (angol nyelvű)
22. MSZ ISO 15214 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer a mezofil tejsavtermelő baktériumok megszámlálására. Telepszámlálási technika 30 °C-on
23. ISO 17792 Milk, milk products and mesophilic starter cultures - Enumeration of citrate-
fermenting lactic acid bacteria - Colony-count technique at 25 degrees C (angol nyelvű)
24. MSZ ISO 7889 Joghurt. A jellemző mikroorganizmusok meghatározása. Telepszámlálásos eljárás 37 °C-on
25. ISO 20128 Milk products - Enumeration of presumptive Lactobacillus acidophilus on a selective medium - Colony-count technique at 37 degrees (angol nyelvű)
ISO 29981 Milk products - Enumeration of presumptive bifidobacteria - Colony count technique at 37 degrees C (angol nyelvű)
26. Kultúrából származó élesztő-
és penészszám
MSZ ISO 7954 Mikrobiológia. Általános útmutató élesztők és penészek számlálásához. Telepszámlálási technika 25 °C-on
27. MSZ ISO 21527-1 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer az élesztők és a penészek számlálására.
1. rész: Telepszámlálásos technika a 0,95-nél nagyobb vízaktivitású termékekre
28. MSZ ISO 21527-2 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer az élesztők és a penészek számlálására.
2. rész: Telepszámlálásos technika legfeljebb 0,95 vízaktivitású termékekre
29. Laktóztartalom MSZ ISO 22662 Tej és tejtermékek. Laktóztartalom meghatározása nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiával (referencia-módszer)
30. Érzékszervi vizsgálat MSZ ISO 22935-1 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 1. rész: Általános útmutató a bírálók toborzásához, kiválasztásához, képzéséhez és folyamatos ellenőrzéséhez
31. MSZ ISO 22935-2 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 2. rész: Érzékszervi vizsgálathoz ajánlott módszerek
32. MSZ ISO 22935-3 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 3. rész: Útmutató a termékleírásban szereplő érzékszervi tulajdonságoknak való megfelelés pontozásos értékelési módszerére

14. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-2009/32 számú előírása az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről

A rész

1. Ez az előírás az élelmiszerek, és élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált vagy felhasználni kívánt extrakciós oldószerekre vonatkozik. Nem vonatkozik az élelmiszer adalékanyagok, vitaminok vagy egyéb tápértéknövelő anyagok előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre, kivéve, ha ezek az előírás B részében szerepelnek.

Nem kell alkalmazni az előírást a Közösségen kívüli exportra szánt extrakciós oldószerekre és élelmiszerekre.

2. Az előírás szempontjából:

a) „oldószer” minden olyan anyag, amelyet egy élelmiszer, vagy annak bármely alkotórésze feloldására használnak, beleértve az ezen élelmiszerben vagy élelmiszeren lévő szennyező anyagot is,

b) „extrakciós oldószer” olyan oldószer, amelyet a nyersanyagok, élelmiszerek vagy ezek összetevőinek vagy alkotórészeinek előállítása során egy extrakciós eljárásban használnak, majd eltávolítanak, amely azonban nem szándékosan, hanem technológiailag elkerülhetetlenül maradékok vagy származékok formájában jelen lehet az élelmiszerben vagy az élelmiszer összetevőben.

3. Élelmiszerek, élelmiszer-összetevők előállításához csak a B részben felsorolt extrakciós oldószerek, az ott megadott feltételekkel használhatók.

4. A víz (amely savasság vagy lúgosság beállítására szolgáló anyagot is tartalmazhat), valamint az egyéb oldó tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek engedélyezettek az élelmiszerek, illetve összetevőik előállítása során felhasználható extrakciós oldószerként.

5. A B részben felsorolt extrakciós oldószereknek meg kell felelniük a következő általános tisztasági követelményeknek:

a) semmiféle elemet vagy vegyületet nem tartalmazhatnak toxikológiai szempontból veszélyes mennyiségben,

b) nem tartalmazhatnak 1 mg/kg-nál több arzént vagy ólmot.

6. Az élelmiszerek előállításához felhasználható extrakciós oldószerek csak úgy hozhatók forgalomba, ha csomagolásukon jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik a következő információkat:

a) a B részben megadott kereskedelmi megnevezés,

b) az „Élelmiszer extrakciójához felhasználható” kifejezés,

c) a gyártási tétel azonosító jele,

d) a gyártó, a csomagoló vagy a Közösség területén bejegyzett forgalmazó neve vagy cégneve és címe,

e) a térfogategységben megadott nettó mennyiség,

f) különleges tárolási vagy felhasználási előírás, amennyiben van ilyen.

7. Az 6. c), d), e) és f) pontokban előírtaknak az extrakciós oldószer szállításával kapcsolatos kereskedelmi dokumentumokban való feltüntetése is elegendő.

B rész

A nyersanyagok, élelmiszerek, élelmiszer-összetevők, illetve élelmiszer-alkotóelemek feldolgozása során felhasználható extrakciós oldószerek

I. Extrakciós oldószerek, amelyeket a jó gyártási gyakorlat szerint alkalmazva minden célra használni lehet * 

Propán

Bután

Etil-acetát

Etanol

Szén-dioxid

Aceton * 

Nitrogén-oxid

II. *  Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg

Név Felhasználási feltételek A megengedett maradék-határérték az extrahált élelmiszerben vagy élelmiszer-összetevőben
Hexán *  Zsírok és olajok előállítása vagy frakcionálása és kakaóvaj előállítása 1 mg/kg a zsírban, olajban vagy kakaóvajban
Zsírtalanított fehérjetermékek és zsírtalanított lisztek készítése 10 mg/kg a zsírtalanított fehérjeterméket és a zsírtalanított lisztet tartalmazó élelmiszerben
30 mg/kg a végső fogyasztónak eladott zsírtalanított szójatermékben
Zsírtalanított gabonacsírák készítése 5 mg/kg a zsírtalanított gabonacsírában
Metil-acetát Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása 20 mg/kg a kávéban vagy a teában
Cukor előállítása melaszból 1 mg/kg a cukorban
Etil-metil-keton *  Zsírok és olajok frakcionálása 5 mg/kg a zsírban vagy az olajban
Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása 20 mg/kg a kávéban vagy a teában
Diklór-metán Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása 2 mg/kg a pörkölt kávéban,
5 mg/kg a teában
Metanol Minden felhasználás esetén 10 mg/kg
2-propanol Minden felhasználás esetén 10 mg/kg
Dimetil-éter Zsírtalanított állatifehérje-termékek előállítása, beleértve a zselatint *  0,009 mg/kg zsírtalanított állatifehérje-termékek készítése, beleértve a zselatint
Kollagén *  és kollagén-származékok előállítása, a zselatin kivételével 3 mg/kg kollagén és kollagén-származékok készítése, a zselatin kivételével

III. *  Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg

Név Természetes aroma nyersanyagokból, extrakciós oldószerek használatával előállított
aromákból származó oldószer maradék határértéke az élelmiszerekben
Dietil-éter 2 mg/kg
Hexán *  1 mg/kg
Ciklohexán 1 mg/kg
Metil-acetát 1 mg/kg
1-butanol 1 mg/kg
2-butanol 1 mg/kg
Etil-metil-keton *  1 mg/kg
Diklór-metán 0,02 mg/kg
1-propanol 1 mg/kg
1,1,1,2-tetra-fluor-etán 0,02 mg/kg
Metanol 1,5 mg/kg
Propán-2-ol 1 mg/kg

15. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

16. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-89/108 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerekről

1. Ez az előírás a gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozik.

2. Ezen előírás szerint gyorsfagyasztott élelmiszer az olyan élelmiszer, amelyet

a) olyan gyorsfagyasztási folyamatnak vetnek alá, amely során a termék a maximális kristályképződés tartományán a termék jellegétől függően, de a lehető leggyorsabban halad át; ennek eredményeként a termikus kiegyenlítődést követően a termék minden pontjának hőmérséklete -18 °C, vagy ennél kisebb érték lesz, és

b) erre utaló megnevezéssel forgalmaznak.

3. Ezen előírás értelmében az étkezési jég és a jégkrém nem gyorsfagyasztott élelmiszer.

4. Csak a 2. pont szerinti gyorsfagyasztott élelmiszert szabad a 12-14. pontokban megadott jelöléssel ellátni.

5. A gyorsfagyasztott élelmiszer nyersanyagának épnek, egészségesnek és frissnek kell lennie.

6. A kémiai, biokémiai és mikrobiológiai változások minimumra csökkentése érdekében a nyersanyagok előkészítését és a gyorsfagyasztást - megfelelő gépekkel, illetve berendezésekkel - haladéktalanul el kell végezni.

7. A gyorsfagyasztott élelmiszerekkel a következő fagyasztó közegek kerülhetnek közvetlen kapcsolatba:

a) levegő,

b) nitrogén,

c) szén-dioxid.

8. A gyorsfagyasztott élelmiszer hőmérsékletének a termék minden pontján állandóan -18 °C-osnak vagy kisebbnek kell lennie. Szállításkor rövid ingadozással maximum 3 °C-kal lehet nagyobb.

9. A termék hőmérséklete a jó tárolási és szállítási gyakorlat betartásával a helyi elosztás (szállítás) és a kiskereskedelmi tárolás során -18 °C-nál

a) legfeljebb 3 °C-kal lehet nagyobb,

b) a kiskereskedelmi hűtőpultokban legfeljebb 6 °C-kal lehet nagyobb,

c) 2010. december 31-ig a kiskereskedelembe történő helyi kiszállítás során legfeljebb 6 °C-kal lehet nagyobb.

10. Biztosítani kell,

a) hogy a gyorsfagyasztáshoz, tároláshoz, szállításhoz és a helyi áruelosztáshoz használt berendezések, valamint a hűtőpultok alkalmasak legyenek az előírások betartására,

b) a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének ellenőrzését.

11. A gyorsfagyasztott élelmiszert úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás védje a terméket a mikrobiológiai és egyéb szennyeződésektől, valamint a kiszáradástól.

12. A további feldolgozás nélkül a végső fogyasztóhoz - beleértve a vendéglátást, kórházakat, üzemi étkeztetést és hasonló létesítményeket - kerülő gyorsfagyasztott termékekre az általános jelölési előírásokon túl a következők vonatkoznak:

a) a megnevezést a „gyorsfagyasztott” szóval kell kiegészíteni,

b) a minőségmegőrzési időtartam mellett meg kell adni a tárolási feltételeket (tárolási hőmérséklet és/vagy a tárolásra alkalmas berendezés), amelynek betartása biztosítja a termék minőségének megőrzését,

c) a címkén szerepelnie kell a tétel azonosítását lehetővé tevő megjelölésnek,

d) egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a terméket felengedtetés után nem szabad újrafagyasztani.

13. A 2. pontban meghatározott azon termékek jelölésének, amelyek nem kerülnek közvetlenül sem végső fogyasztóhoz, sem a vendéglátáshoz, kórházakhoz, üzemi étkezdékhez és hasonló intézményekhez, csak a következőket kell tartalmaznia:

a) megnevezés, kiegészítve a gyorsfagyasztott szóval,

b) nettó tömeg,

c) a tétel azonosítására szolgáló megjelölés,

d) az előállító vagy csomagoló vagy forgalmazó cég neve (címe).

14. A 13. pont szerinti megjelöléseket a termék burkolatán, a tartályán, a csomagolásán vagy megfelelő címkén kell feltüntetni.

15. A gyorsfagyasztott élelmiszerek, valamint a szállítási és raktározási, tárolási hőmérsékletük ellenőrzését az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének a szállítóeszközökben, raktárakban és tárolókban történő ellenőrzéséről szóló, 2005. január 12-i 37/2005/EK bizottság rendelet és a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-92/2 számú előírása szerint kell végezni.

17. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-92/2 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről

A rész

1. A hatósági hőmérséklet-ellenőrzési vizsgálatot akkor kell elvégezni a B, illetve a C részben ismertetett eljárás és módszer szerint, ha felmerül annak a gyanúja, hogy az élelmiszer hőmérséklete nem felel meg a Magyar Élelmiszerkönyv gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó 1-3-89/108 számú előírásának (a továbbiakban: MÉ 1-3-89/108 számú előírás).

2. Más, tudományosan elfogadott vizsgálati módszer is használható, de abban az esetben, ha a mért érték a jelen előírás szerint mérttől eltér, ezen vizsgálati módszer szerint kapott eredmény a döntő.

B rész

Gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárás

Az ellenőrzésre kiválasztandó minták

A kiválasztandó minták típusának és számának olyannak kell lennie, hogy hőmérsékletük az ellenőrzött szállítmány legnagyobb hőmérsékletű pontjait képviselje.

1. Tárolás (hűtő-tároló terek; hűtőkamrák)

A mintákat a tároló néhány kritikus pontjáról kell kiválasztani, például az ajtók mellől (alsóbb és felsőbb rétegekből), a tároló közepének környékéről (alsóbb és felsőbb rétegekből) és a hűtőberendezésnél a levegő visszatérítésének közeléből. Figyelembe kell venni a termékek tárolásának időtartamát (a hőmérséklet stabilizálódása miatt).

2. Szállítás

a) Mintavétel szállítás közben: amennyiben a mintát szállítás során kell venni, úgy azt a szállítmánynak az ajtók vagy ajtópárok nyílásának széle melletti alsó és felső részéből kell venni.

b) Kirakodás során végzett mintavétel:

a szállítmányból 4-4 mintát kell venni a következő kritikus pontokon levő tételei közül:

- az ajtók nyíló része mellett fekvő tétel aljáról és tetejéről,

- a tétel felső hátsó részéből (a hűtőberendezéstől a lehető legtávolabb levő helyről),

- a tétel közepéről,

- a tétel elülső részének közepéből (a hűtőberendezéshez lehető legközelebb fekvő részről),

- a tétel első síkjának alsó és felső sarkából (a lehető legközelebb a hűtőberendezésnek a légbeszívó részéhez).

3. Kereskedelmi hűtőpultok

A hűtőpult legnagyobb hőmérsékletű pontjait reprezentáló három helyről egy-egy mintát kell venni.

C rész

Gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérséklet-mérési módszere

1. Alkalmazási terület

A MÉ 1-3-89/108 számú előírása 2. pontja szerinti gyorsfagyasztást követő hőmérséklet stabilizációja után, a hőmérsékletnek a termék minden pontján -18 °C-nak vagy annál kisebbnek kell lennie. Kisebb hőmérséklet eltérések a MÉ 1-3-89/108 számú előírás 8. és 9. pontja szerint engedélyezettek.

2. Alapelv

A gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének mérésekor a B rész szerint kiválasztott minták megfelelő eszközök segítségével mért hőmérsékletét kell pontosan lejegyezni.

3. A hőmérséklet definíciója

„Hőmérséklet”-en azt a hőmérsékletet értjük, amelyet egy meghatározott helyen mérnek a mérőműszer vagy eszköz hőérzékeny részével.

4. Felszerelés

4.1. Hőmérsékletmérő eszköz

4.2. Termékfúró eszköz

Egy könnyen tisztítható, hegyes fémszerszámot kell használni (például jéglyukasztó, kézifúró, rúdfúró).

5. A hőmérsékletmérő eszközök általános jellemzői

A hőmérsékletmérő eszköznek a következő jellemzőknek kell megfelelnie:

a) a beállási sebessége olyan legyen, hogy 3 perc alatt érje el a kezdeti és végső leolvasási érték különbségének 90%-át,

b) a pontossága -20 °C és +30 °C, közötti tartományban ±0,5 °C legyen,

c) ha a környező hőmérséklet -20 °C és +30 °C közötti, a mérési pontosság változása használat közben nem lehet nagyobb 0,3 °C-nál,

d) 0,1 oC pontosságú mérésre alkalmas legyen,

e) pontosságát rendszeres időközönként ellenőrizzék,

f) legyen érvényes kalibrációs igazolása,

g) érzékelő része (szonda) könnyen tisztítható legyen,

h) érzékelő része úgy legyen kialakítva, hogy jó hőmérsékleti érintkezést biztosítson a termékkel,

i) elektromos része a páralecsapódástól védve legyen.

6. A mérési eljárás

6.1. Az eszközök előhűtése

A hőmérő érzékelő része és a termékfúró eszköz legyen előhűtve, mielőtt a termék hőmérsékletét mérnék vele. Az eszközök hőmérséklete - amennyire csak lehetséges - közelítse meg a termék hőmérsékletét.

6.2. A minták előkészítése a hőmérséklet méréséhez

Ha szükséges, a gyorsfagyasztott termékeknél az előhűtött termékfúró eszköz segítségével akkora lyukat kell készíteni a termékben, amelybe a szonda szorosan illeszkedik. A lyuk mélysége a termék típusától függ (a 6.3. pont előírásai szerint).

6.3. A termék hőmérsékletének mérése

A minta előkészítése és hőmérsékletének mérése lehetőleg hűtött környezetben történjen, a következőképpen:

a) ha a termék méretei ezt lehetővé teszik, az előhűtött szondát a termék felszínétől számított 2,5 cm mélységbe kell helyezni,

b) ha az a) pontban leírtak végrehajtása nem lehetséges, a szondát a felszíntől a szonda átmérőjének legalább három-négyszeres méretéig kell a mintába behelyezni,

c) bizonyos élelmiszerek (például zöldborsó) méretük vagy összetételük miatt nem fúrhatók át; ezekben az esetekben, az élelmiszercsomag belső hőmérsékletét az élelmiszerrel érintkező levegő hőmérsékletének mérésével kell megállapítani úgy, hogy egy megfelelően előhűtött éles végű szondát az élelmiszerrel érintkező módon a csomag közepébe szúrnak,

d) a hőmérsékletet akkor kell leolvasni, ha az már nem változik.

18. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1999/4 számú előírása a kávé- és cikóriakivonatokról

A rész

1. Ez az előírás a B részben meghatározott kávékivonatokra és cikória-kivonatokra vonatkozik. Ez az előírás nem vonatkozik a cukorral pörkölt kávéból készült szárított kávékivonatra (café torrefacto soluble).

2. A termékeket a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint kell jelölni, ezen előírásban foglaltak figyelembevételével.

3. A kereskedelmi forgalomba kerülő termék megnevezésére a B részben felsorolt neveket kell használni. A termékek megnevezését ki kell egészíteni

a) „sűrítmény” vagy „sűrítményformában”, vagy

b) „folyadék” vagy „folyadékformában”

megfelelő kifejezéssel.

4. A termék megnevezését az alábbi esetekben a „koncentrált” jelzővel lehet kiegészíteni:

a) a B rész 1. c) pontja szerinti termékek esetén, ha a kávéból származó szárazanyag-tartalom több mint 25 tömegszázalék,

b) a B rész 2. c) pontja szerinti termékek esetén, ha a cikóriából származó szárazanyag-tartalom több mint 45 tömegszázalék.

5. A jelölésnek tartalmaznia kell a B rész 1. pontjában meghatározott termékeknél a „koffeinmentesített” vagy a „koffeinmentes” szavakat, ha a vízmentes koffeintartalom a kávéból származó szárazanyagra számítva legfeljebb 0,3 tömegszázalék. Ennek a tájékoztatásnak a megnevezéssel azonos látómezőben kell lennie.

6. A B rész 1. c) és 2. c) pontjai szerinti termékeknél a jelölésben szerepelnie kell a „cukorral”, „cukorral tartósított”, „hozzáadott cukorral” vagy „cukorral pörkölve” kifejezésnek, amelyben a „cukor” szót a felhasznált cukortípusok nevének (neveinek) kell helyettesítenie. Ennek a tájékoztatásnak a megnevezéssel azonos látómezőben kell lennie.

7. A jelölésben fel kell tüntetni a B rész 1. b) és 1. c) pontjaiban meghatározott termékeknél a kávéból származó minimális szárazanyag-tartalmat és a B rész 2. b) és 2. c) pontjaiban meghatározott termékek esetén pedig a cikóriából származó minimális szárazanyag-tartalmat. Ezeket a mennyiségeket a késztermék tömegére számítva, tömegszázalékban kell megadni.

B rész

A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzőik

1. Kávékivonat, oldódó kávékivonat, oldódó kávé, instant kávé, kávéextrakt vagy azonnal oldódó kávé

Olyan termékek, amelyeket a pörkölt kávéból kizárólag vizes extrakcióval különböző koncentrációban nyernek, kizárva mindenféle savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.

A kivonat tartalmazza a kávé oldódó és aromatikus összetevőit, de tartalmazhat a kávéból származó oldhatatlan olajokat és nyomokban egyéb oldhatatlan anyagokat, amelyeket technikailag lehetetlen eltávolítani.

A kávéból származó szárazanyag-tartalomnak:

a) szárított kávékivonat (pl. por, granulátum) esetén legalább 95 tömegszázaléknak,

b) kávékivonat-sűrítmény esetén legfeljebb 85 tömegszázaléknak és legalább 70 tömegszázaléknak,

c) folyékony kávékivonat esetén legfeljebb 55 tömegszázaléknak és több mint 15 tömegszázaléknak

kell lennie.

A szilárd vagy a sűrítmény formájú kávékivonat csak a kávéból extrakcióval kivont alkotórészeket tartalmazhatja. A folyékony kávékivonat pörkölt vagy pörköletlen cukorféléket legfeljebb 12 tömegszázalékban tartalmazhat.

2. Cikória-kivonat, oldódó cikória, instant cikória, szárított cikória-kivonat, cikória-extrakt vagy azonnal oldódó cikória

Olyan termékek, amelyeket a pörkölt cikóriából kizárólag vizes extrakcióval különböző koncentrációban nyernek, kizárva mindenféle savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.

A cikória a Cichorium Intybus L. növény gyökere, amelyet nem a hajtatott cikória termelésére használnak, hanem megfelelő tisztítást követően szárítanak és pörkölnek.

A cikóriából származó szárazanyag-tartalomnak:

a) szárított cikória-kivonat (pl. por, granulátum) esetén legalább 95 tömegszázaléknak,

b) cikóriakivonat-sűrítmény esetén legfeljebb 85 tömegszázaléknak és legalább 70 tömegszázaléknak,

c) folyékony cikória-kivonat esetén legfeljebb 55 tömegszázaléknak és több mint 25 tömegszázaléknak

kell lennie.

A szilárd vagy a sűrítmény formájú cikória-kivonat legfeljebb 1 tömegszázalék nem cikóriából származó szárazanyagot tartalmazhat. A folyékony cikória-kivonat pörkölt vagy pörköletlen cukorféléket legfeljebb 35 tömegszázalékban tartalmazhat.

19. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2000/36 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről

A rész

I. Ezen előírás értelmében kakaó- és csokoládétermékeknek a B részben meghatározott termékek minősülnek.

II. 1. A B rész I. fejezetének 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban felsorolt csokoládétermékekhez felhasználhatók a C részben felsorolt nem kakaóvaj növényi zsírok. A hozzáadott mennyiség nem haladhatja meg a B rész I. fejezetében megengedett anyagok levonása utáni késztermék mennyiségének 5%-át és nem csökkentheti a termékre minimálisan előírt kakaóvaj, vagy összes kakaó szárazanyag mennyiségét.

2. Az 1. pontnak megfelelő, nem kakaóvaj növényi zsírt tartalmazó csokoládétermékek forgalmazásának feltételei:

a) a III. fejezetben foglaltak szerinti megjelölést ki kell egészíteni a következő szöveggel: „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz”,

b) a szövegnek jól olvashatónak, az összetevők listájával egy látómezőben, de a felsorolástól világosan elkülönítve, legalább ugyanakkora betűkkel, és a megnevezés mellett kell lennie. A megnevezés ezen a helyen kívül máshol is elhelyezhető.

III. 1. A B részben felsorolt megnevezéseket csak az ott felsorolt termékekre szabad alkalmazni, és a kereskedelemben ezek szerint kell a termékeket megnevezni. Ezek a megnevezések, kiegészítve (az egyéb szabályozásokkal összhangban) alkalmazhatók más termékek megnevezésére is, ha e termékek nem téveszthetők össze a B részben meghatározott termékekkel (például: forró csokoládé).

2. Ha a B rész I. fejezetének 3., 4., 5., 6., 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékeket vegyesen is forgalmazzák, akkor „vegyes csokoládé” (’assorted chocolates’) vagy „vegyes töltött csokoládé” (’assorted filled chocolates’) vagy hasonló megnevezéseket kell használni. Ebben az esetben a választék összes termékéről készülhet egyetlen, az összetevőket tartalmazó lista.

3. A B rész I. fejezetének 2. c), 2. d), 3., 4., 5., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékek jelölésének tartalmaznia kell az összes kakaó szárazanyag-tartalmat, a következőképpen: „kakaó szárazanyag legalább ...%”.

4. A B rész I. fejezetének 2. b) és a 2. d) pontja második felében meghatározott termékek esetében a jelölésen fel kell tüntetni a kakaóvaj-tartalmat.

5. A B rész I. fejezetében meghatározott „csokoládé (’chocolate’), „tejcsokoládé” (’milk chocolate’) és „mártócsokoládé” (’couverture chocolate’) kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők a minőségi ismertetőjelekre vonatkozó információval vagy leírással, feltéve, hogy a termék tartalmaz:

a) csokoládé esetében legalább 43% összes kakaó szárazanyagot, amelyből legalább 26% kakaóvaj,

b) tejcsokoládé esetében legalább 30% összes kakaó szárazanyagot és legalább 18% tej szárazanyagot, amely részben vagy egészen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, továbbá legalább 4,5% tejzsírt,

c) mártócsokoládé esetében legalább 16% zsírmentes kakaó szárazanyagot.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

I. Megnevezések és meghatározások

1. Kakaóvaj

Kakaóvajnak nevezzük a kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsírt, amelynek

- a szabadzsírsav-tartalma (olajsavban kifejezve) legfeljebb 1,75%,

- az el nem szappanosítható anyag tartalma (petroléterrel meghatározva) legfeljebb 0,5%, kivéve a préselt kakaóvajat, amelyben legfeljebb 0,35% lehet.

2. a) Kakaó, kakaópor

Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék. A terméknek legfeljebb 9% vizet és legalább 20% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell tartalmaznia.

b) Zsírszegény kakaó, zsírszegény kakaópor

Olyan termék, amely kevesebb mint 20% kakaóvajat tartalmaz a szárazanyag tömegére számítva.

c) Porított csokoládé, csokoládépor

Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 32% kakaóport tartalmaz.

d) Ivócsokoládé-por, édesített kakaó, édesített kakaópor

Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 25% kakaóport tartalmaz. A megnevezést a „zsírszegény” megjelölésnek kell kísérnie, ha a termék a b) pont szerint zsírszegény.

3. Csokoládé (étcsokoládé)

a) Olyan termék, amely kakaótermékekből és cukrokból készül, kielégíti a b) pontban foglaltakat, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag.

b) Abban az esetben, ha a megnevezést kiegészítik az alábbi szavakkal:

- „csokoládédara” (’vermicelli’) vagy „csokoládépehely” (’flakes’): a granulált vagy a pelyhekből álló terméknek legalább 32% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 12% kakaóvaj és legalább 14% zsírmentes kakaó szárazanyag;

- „mártócsokoládé” (’couverture’): a terméknek legalább 35% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 31% kakaóvaj és legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyag;

- „Gianduja” (vagy a „gianduja” szó valamilyen származéka) csokoládé: a termék egyrészt olyan csokoládéból készüljön, amely legalább 32% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, és ebből a zsírmentes kakaó szárazanyag-tartalom legalább 8%, másrészt a finoman aprított törökmogyoróból olyan mennyiséget tartalmazzon, hogy 100 g termékben legalább 20 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen.

Felhasználhatók még:

= sűrített tej és/vagy tej szárazanyag olyan arányban, hogy a késztermék legfeljebb 5% tej szárazanyagot tartalmazhat,

= mandulaféleségek, törökmogyoró és más diófajták, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek a termék teljes tömegének a 60%-át nem haladhatják meg.

4. Tejcsokoládé

a) Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejből vagy tejtermékekből áll, és amelyek a b) pontban foglaltakkal összhangban tartalmaznak:

- legalább 25% összes kakaó szárazanyagot,

- legalább 14% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír,

- legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot,

- legalább 3,5% tejzsírt,

- legalább 25% összes zsírt (kakaóvajat és tejzsírt).

b) Abban az esetben, ha a megnevezést kiegészítik az alábbi szavakkal:

- „tejcsokoládédara” (’vermicelli’) vagy „tejcsokoládépehely” (’flakes’): a granulált vagy a pelyhekből álló terméknek legalább 20% összes kakaó szárazanyagot, és legalább 12% tej szárazanyagot kell tartalmaznia, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és tartalmaznia kell továbbá legalább 12% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír),

- „mártótejcsokoládé” (’couverture’): a terméknek legalább 31% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír) kell” tartalmaznia,

- „Gianduja” (vagy a ’gianduja’ szó származékai) mogyorós tejcsokoládé: a termék egyrészt olyan tejcsokoládéból készüljön, amely legalább 10% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy egészben dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, másrészt a finoman aprított törökmogyoróból olyan mennyiséget tartalmazzon, hogy 100 g termékben legalább 15 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen. Mandulaféleségek, törökmogyoró és más dióféleségek ugyancsak felhasználhatók, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek mennyisége a termék tömegének 60%-át nem haladhatja meg.

c) Ha a megnevezésben a „tej” szót helyettesíti:

- a „tejszín”: a termék tejzsírtartalma legalább 5,5% legyen,

- a „sovány tej” („fölözött tej”): a termék tejzsírtartalma legfeljebb 1% lehet.

5. Háztartási tejcsokoládé (’Family milk chocolate’)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejtermékekből készül, és amely tartalmaz:

- legalább 20% összes kakaó szárazanyagot,

- legalább 20% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy egészben dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír,

- legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot,

- legalább 5% tejzsírt,

- legalább 25% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír).

6. Fehér csokoládé

Olyan termék, amely kakaóvajból, tejből vagy tejtermékekből és cukrokból készül, és amely legalább 20% kakaóvajat és legalább 14% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és amelyben a tejzsír legalább 3,5%.

7. Töltött csokoládé (’Filled chocolate’), csokoládé ... töltelékkel (’chocolate with ... filling’), csokoládé ... belsővel/korpussszal (’chocolate with ... centre’)

Olyan töltött termék, amelynek külső része a 3., 4., 5. és 6. pontokban meghatározott termékek valamelyikéből áll. Ezek a megnevezések nem használhatók olyan termékekre, amelyek korpusza sütőipari termék, cukrászsütemény, biszkvit (tartós édesipari lisztes készítmény) vagy jégkrém.

Az ilyen megnevezésű termékek külső csokoládé részének hányada a termék összes tömegének legalább 25%-a legyen.

8. ’Chocolate a la taza * ’ (Asztali csokoládé)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukoricakeményítőből készül, és amely legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag, és legfeljebb 8% a liszt vagy a keményítő.

9. ’Chocolate familiar a la taza * ’ (Háztartási asztali csokoládé)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból, és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukorica-keményítőből készül, és amely legalább 30% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 12% a zsírmentes kakaó szárazanyag és legfeljebb 18% a liszt vagy a keményítő.

10. Praliné, falatnyi csokoládé

Olyan „falatnyi” nagyságú termék, amely

- töltött csokoládé vagy

- tömör csokoládé, vagy a 3., 4., 5. vagy 6. pontban meghatározott valamelyik csokoládéféleség és más élelmiszerek kombinációja vagy keveréke, feltéve, hogy a csokoládé a termék összes tömegének legalább 25%-át teszi ki.

II. Szabadon választható engedélyezett összetevők

Ehető anyagok felhasználása

1. Az A rész II. fejezetében és ezen fejezet (B rész II. fejezet) 2. pontjában foglalt követelmények betartása mellett felhasználhatók más anyagok is az I. fejezet 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott csokoládétermékekhez.

Azonban

- állati zsírokat és azok készítményeit - a tejeredetűeket kivéve - tilos felhasználni,

- lisztek, granulált vagy porított keményítő felhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha ez összhangban van az I. fejezet 8. és 9. pontjaiban foglaltakkal.

Az ilyen anyagok mennyisége a késztermék összes tömegének 40%-át nem haladhatja meg.

2. Az I. fejezet 2., 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékekhez csak olyan ízesítőanyagok használhatók, amelyek nem utánozzák a csokoládé vagy a tejzsír ízét.

III. A százalékok kiszámítása

Az I. fejezet 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékek minimális kakaó szárazanyag, kakaóvaj, tej szárazanyag, tejzsír tartalmát a II. fejezetben engedélyezett összetevők tömegének levonása után kell számítani. Az I. fejezet 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékek esetén a minimális tartalmat a II. fejezetben engedélyezett összetevők és a töltelék tömegének levonása után kell számítani.

Az I. fejezet 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékek csokoládé tartalmát a tölteléket is magában foglaló termék összes tömegére vonatkoztatva kell kiszámítani.

IV. Cukrok

Ezen előírásban szereplő cukrok nem korlátozódnak azokra, amelyeket az MÉ 1-3-2001/111 „Emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek” előírás felsorol.

C rész

Az A rész II. fejezet 1. pontjában említett növényi zsírok

Az A rész II. fejezet 1. pontjában hivatkozott növényi zsírok, önmagukban vagy keverékekben, kakaóvaj-ekvivalensek (kakaóvaj-egyenértékűek), és az alábbi feltételeknek kell eleget tenniük:

a) olyan laurinsav-mentes növényi zsírok, amelyek POP, POSt és StOSt típusú *  szimmetrikus, egyszeresen telítetlen trigliceridekben gazdagok;

b) bármilyen arányban keverhetők kakaóvajjal, és annak fizikai tulajdonságaival (olvadáspont és kristályosodási hőmérséklet, olvadási sebesség, temperálási igény) kompatibilisek;

c) csak finomítási és/vagy frakcionálási eljárásokkal készülnek, amelyek kizárják a triglicerid-szerkezet enzimes megváltozását.

A fenti kritériumoknak megfelelően, az alábbi növényi zsírok használhatók, amelyeket a listán felsorolt növényekből nyernek:

A növényi zsír szokásos neve A felsorolt zsírokat tartalmazó növények tudományos elnevezése
1. Illipe, Borneo-faggyú vagy Tengkawang Shorea spp.
2. Pálmaolaj Elaeis guineensis, Elaeis olifera
3. Sal (egy K-indiai fafajta) Shorea robusta
4. Shea Butyrospermum parkii
5. Kokum gurgi Garcinia indica
6. Mango magzsír Mangifera indica

A jégkrém és a hasonló, fagyasztott termékek gyártásához készülő csokoládéban a kókuszolaj használata is engedélyezett.

20. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/111 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről

A rész

I. 1. Ezen előírás értelmében cukortermékeknek a B rész I. fejezetében meghatározott termékek minősülnek.

2. Az előírás nem vonatkozik a B rész I. fejezetében meghatározott termékekre, ha azok porcukor, kandiscukor, süvegcukor formájában kerülnek forgalomba.

II. 1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően, a B rész I. fejezetében felsorolt termékekre az e fejezetben foglalt követelmények vonatkoznak.

2. Az e fejezetben leírtak fenntartásával, a B rész I. fejezetében felsorolt megnevezések csak az ezen előírásnak megfelelő termékekre használhatók.

3. A B rész I. fejezetének 2. pontjában megadott terméknév alkalmazható a 3. pontjában meghatározott termékre is.

4. A 20 g-nál kisebb nettó tömegű, előre csomagolt termékek esetében a nettó tömeget nem szükséges feltüntetni a csomagoláson.

5. A cukoroldat, invertcukor-oldat és invertcukor-szirup szárazanyag-tartalmát és invertcukor-tartalmát fel kell tüntetni a jelölésen.

6. Az oldatban kristályos részt is tartalmazó invertcukor-szirup jelölésén fel kell tüntetni a „kristályos részt tartalmaz” feliratot.

7. Ha a B rész I. fejezetének 7. és 8. pontjában megadott termékek szárazanyagra számítva 5%-nál több fruktózt tartalmaznak, „glükóz-fruktózszörp” vagy „fruktóz-glükózszörp”, illetve „szárított glükóz-fruktózszörp” vagy „szárított fruktóz-glükózszörp” elnevezést kapnak attól függően, hogy a glükóz vagy a fruktóz aránya a nagyobb.

B rész

Cukortermékek

I. Termékmegnevezések és -meghatározások

1. Félfehér kristálycukor (félfehér cukor)(1)

Tisztított és kristályosított szacharóz, egynemű, szemcsés, az alábbi jellemzőkkel:

a) polarizáció: legalább 99,5 oZ(2)
b) invertcukor-tartalom: legfeljebb 0,1 tömegszázalék
c) szárítási tömegveszteség: legfeljebb 0,1 tömegszázalék

2. Kristálycukor (cukor vagy fehércukor)(1)

Tisztított és kristályosított szacharóz, egynemű, szemcsés, az alábbi jellemzőkkel:

a) polarizáció: legalább 99,7 oZ
b) invertcukor-tartalom: legfeljebb 0,04 tömegszázalék
c) szárítási tömegveszteség: legfeljebb 0,06 tömegszázalék
d) értékpont szilárdszínre: legfeljebb 9, a II. fejezet a) pontja szerint meghatározva.

3. Finomított kristálycukor (extra fehércukor)(1)

Olyan termék, amelynek jellemzői megfelelnek a 2. a), b) és c) pontban megadott követelményeknek, és a II. fejezet alapján számított értékpontok összege nem haladja meg a 8-at, ezen belül:

a) értékpont szilárdszínre: legfeljebb 4
b) értékpont hamutartalomra: legfeljebb 6
c) értékpont oldatban mért színre: legfeljebb 3

4. Cukoroldat(3)

Szacharóz vizes oldata, az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom: legalább 62 tömegszázalék
b) invertcukor-tartalom: legfeljebb 3 tömegszázalék
(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,2) szárazanyagra számítva
c) vezetőképesség-méréssel
meghatározott hamu:
legfeljebb 0,1 tömegszázalék
szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja szerint meghatározva
d) szín oldatban: legfeljebb 45 ICUMSA-egység

5. Invertcukor-oldat(4)

Hidrolízissel részben invertált szacharóz vizes oldata, amely esetleg kristályos részt is tartalmaz, és amelyben az invertcukor nincs túlsúlyban, az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom: legalább 62 tömegszázalék
b) invertcukor-tartalom: 3 - 50 tömegszázalék szárazanyagra számítva
(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,1)
c) vezetőképesség-méréssel
meghatározott hamu:
legfeljebb 0,4 tömegszázalék
szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja szerint meghatározva

6. Invertcukor-szirup(4)

Hidrolízissel részben invertált szacharóz esetleg kristályos részt is tartalmazó vizes oldata, amelyben az invertcukor van túlsúlyban, az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom: legalább 62 tömegszázalék
b) invertcukor-tartalom:
(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,1)
több mint 50 tömegszázalék
szárazanyagra számítva
c) vezetőképesség-méréssel
meghatározott hamu:
legfeljebb 0,4 tömegszázalék
szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja szerint meghatározva

7. Glükózszirup

Keményítőből és/vagy inulinból előállított étkezési szacharidok tisztított és koncentrált vizes oldata az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom: legalább 70 tömegszázalék
b) dextróz-egyenérték (DE): legalább 20 tömegszázalék szárazanyagra számítva és
D-glükózban kifejezve
c) szulfáthamu: legfeljebb 1 tömegszázalék szárazanyagra számítva

8. Szárított glükózszirup

Részben szárított glükózszirup, az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom: legalább 93 tömegszázalék
b) dextróz-ekvivalens (DE): legalább 20 tömegszázalék szárazanyagra számítva és
D-glükózban kifejezve
c) szulfáthamu: legfeljebb 1 tömegszázalék szárazanyagra számítva

9. Dextróz vagy dextróz-monohidrát

Tisztított és kristályosított, egy molekula kristályvizet tartalmazó D-glükóz az alábbi jellemzőkkel:

a) dextróz (D-glükóz)-tartalom: legalább 99,5 tömegszázalék szárazanyagra számítva
b) szárazanyag-tartalom: legalább 90,0 tömegszázalék
c) szulfáthamu: legfeljebb 0,25 tömegszázalék szárazanyagra számítva

10. Dextróz vagy vízmentes dextróz (dextróz anhidrid)

Tisztított és kristályosított, kristályvizet nem tartalmazó D-glükóz, az alábbi jellemzőkkel:

a) dextróz (D-glükóz)-tartalom: legalább 99,5 tömegszázalék szárazanyagra számítva
b) szárazanyag-tartalom: legalább 98 tömegszázalék
c) szulfáthamu: legfeljebb 0,25 tömegszázalék szárazanyagra számítva

11. Fruktóz

Tisztított és kristályosított D-fruktóz az alábbi jellemzőkkel:

a) fruktóztartalom: legalább 98 tömegszázalék szárazanyagra számítva
b) glükóztartalom: legfeljebb 0,5 tömegszázalék
c) szárítási tömegveszteség: legfeljebb 0,5 tömegszázalék
d) vezetőképesség-méréssel legfeljebb 0,1 tömegszázalék
meghatározott hamu: szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja szerint meghatározva
(1) A termék csomagolásán a zárójelben lévő megnevezést nem kell feltüntetni.
(2) °Z: A Nemzetközi Cukorskála egysége. 100 °Z egyenlő 26,000 g levegőben mért tömegű tiszta szacharóz desztillált vízzel 20 °C-on 100,00 cm3-re feltöltött oldatának optikai forgatásával.
(3) A „fehér” jelző használható az olyan cukoroldat megnevezésében, amelynek a színe nem haladja meg a 25 ICUMSA egységet a B. rész (c) pontja szerint meghatározva
(4) A „fehér” jelző használható olyan invertcukor-oldat és invertcukor-szirup megnevezésében, amelynek:
- a vezetőképesség-méréssel meghatározott hamuja nem haladja meg a 0,1%-ot,
- oldatban mért színe nem haladja meg a 25 ICUMSA egységet, a B rész c) pontja szerinti módszerrel meghatározva.

II. A szilárdszín, hamu, oldatban mért szín értékpontjainak meghatározása

Egy értékpont megfelel:

a) szilárdszín esetén 0,5 etalonegységnek, az intervenciós hivatalok által felvásárolt cukor minőségének meghatározására szolgáló módszerek megállapításáról szóló, 1969. július 1-jei 1265/69/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1265/69/EGK rendelet) melléklete A. fejezetének, 2. pontja szerint meghatározva;

b) hamu esetében 0,0018%-nak, az 1265/69/EGK rendelet melléklete A. fejezetének 1. pontja szerint meghatározva;

c) oldatban mért szín esetén 7,5 ICUMSA-egységnek, az 1265/69/EGK rendelet melléklete A. fejezetének 3. pontja szerint meghatározva.

21. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/113 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről

A rész

I. Az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik, de nem terjed ki a finom pékáruk, sütemények, tartós lisztesáruk előállításához felhasznált termékekre.

II. 1. Az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl, ezt az előírást a B részben meghatározott termékekre az e fejezetben foglalt feltételekkel kell alkalmazni:

2. A B részben felsorolt termékmegnevezések csak az oda besorolt termékekre alkalmazhatók, és azok kizárólag a megfelelő megnevezéssel kerülhetnek forgalomba. A B részben feltüntetett megnevezések kiegészíthetők a gyakorlatban használt más megnevezésekkel is, amelyek azonban nem téveszthetők össze a B részben felsoroltakkal.

3. A termék megnevezésében fel kell tüntetni az előállításához felhasznált gyümölcs(ök) nevét, a bemért tömegük szerinti csökkenő sorrendben. Három- vagy többféle gyümölcs alapanyag felhasználása esetén a termék megnevezésében szereplő gyümölcsök felsorolása helyett a „Vegyes gyümölcs” vagy ehhez hasonló kifejezés, vagy a felhasznált gyümölcsök számszerű megadása használható.

4. A termékjelölésnek tartalmaznia kell a gyümölcstartalomra utaló kifejezést a „Készült ... g gyümölcs/100 g” feltüntetésével, ahol a végtermékre vonatkoztatva kell megadni a mennyiségeket. A gyümölcstartalom alatt a termék gyártásához felhasznált gyümölcs mennyiségét kell érteni, a kivonat készítéséhez felhasznált víz nélkül.

5. A jelölésnek tartalmaznia kell: „Összes cukortartalom ...... g/100 g”, ahol a késztermékben 20 °C-on, refraktométerrel, ± 3 ref.% pontossággal meghatározott értéket kell feltüntetni. A cukortartalmat azonban nem szükséges feltüntetni abban az esetben, ha a Magyar Élelmiszerkönyvnek az élelmiszerek tápérték jelöléséről szóló 1-1-90/496 számú előírása szerinti tápértékjelölésben ez szerepel.

6. A 4. és 5. pont szerinti jelöléseket a termék nevével azonos látómezőben, jól láthatóan kell feltüntetni.

7. A termék kén-dioxid-tartalmát 10 mg/kg-ot meghaladó mennyiség esetén a termék összetevőinek felsorolásában is meg kell adni.

III. A B részben meghatározott termékekhez csak a C részben felsorolt összetevők és a D részben megadott nyersanyagok használhatók fel, az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagokra vonatkozó általános és részletes előírások betartása mellett.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

1. A termékek meghatározásai

A „dzsem” cukor, pulp és/vagy egy- vagy többfajta gyümölcspüré és víz megfelelő kocsonyás állományú keveréke.

A citrusdzsem előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.

1000 g késztermék pulp- és/vagy gyümölcspüré-tartalma nem lehet kevesebb, mint:

- 350 g általános szabályként,

- 250 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,

- 150 g gyömbér esetében,

- 160 g kasualma esetében,

- 60 g passiógyümölcs esetében.

Az „extradzsem” cukor, egy- vagy többféle sűrítetlen gyümölcspulp és víz megfelelően zselés állapotú keveréke. A csipkebogyó, a mag nélküli málna, fekete szeder, fekete ribiszke, áfonya és piros ribiszke extradzsem előállítható az adott gyümölcsből készített sűrítetlen püréből is. A citrus extradzsem előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.

Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható extradzsem előállításához.

1000 g késztermék pulptartalma nem lehet kevesebb, mint:

- 450 g általános szabályként,

- 350 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,

- 250 g gyömbér esetében,

- 230 g kasualma esetében,

- 80 g passiógyümölcs esetében.

A „zselé” cukor, gyümölcslé és/vagy egy- vagy többféle gyümölcs vizes kivonatának megfelelően zselés keveréke.

1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint a dzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani.

„Extrazselé” esetében az 1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint az extradzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani. Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható az extrazselé előállításához.

A „marmelád” víz, cukor és meghatározott citrustermékek (pulp, püré, lé, vizes kivonat és héj) megfelelően zselés állományú keveréke. 1000 g késztermék előállításához felhasznált citrusgyümölcs mennyisége nem lehet kevesebb, mint 200 g, amelyből legalább 75 g-nak az endokarpiumból kell származnia. A ’zselémarmelád megnevezés abban az esetben alkalmazható, amikor a termék nem tartalmaz oldhatatlan részeket, kivéve a kis mennyiségű finoman szeletelt héjat.

A „cukrozott gesztenyekrém” víz, cukor és legalább 380 g gesztenye (Castanea sativa) keveréke 1000 g késztermékre számítva.

2. Az 1. pontban meghatározott termékek szárazanyag-tartalma legalább 60% refraktométerrel mérve, kivéve azokat a termékeket, amelyek esetében a cukrot részben vagy teljesen édesítőszerrel helyettesítették.

Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírások betartása mellett egyes speciális, külön meghatározott esetekben az első részben meghatározott termékekre fenntartott megnevezések 60%-nál kisebb refrakciójú termékekre is alkalmazhatók.

3. Többféle gyümölcsből készült termék esetében az 1. pontban meghatározott minimális gyümölcstartalmakat az egyes gyümölcsfélékre a százalékban megadott mennyiségük arányában kell alkalmazni.

C rész

Felhasználható összetevők

A B részben felsorolt termékekhez a következő kiegészítő összetevők használhatók:

- a Magyar Élelmiszerkönyvnek a mézről szóló 1-3-2001/110 számú előírása szerinti méz: valamennyi termékhez, mint a cukrok teljes vagy részbeni helyettesítője,

- gyümölcslé: csak a dzsemekhez,

- citrus gyümölcslé: más gyümölcstípusokból előállított termék esetében: csak a dzsemek, extradzsemek, zselék és extrazselék esetében,

- piros gyümölcsök leve: csak a következő gyümölcsökből előállított dzsemhez vagy extradzsemhez: csipkebogyó, szamóca, málna, egres, piros ribiszke, szilva és rebarbara,

- céklalé: csak a következő gyümölcsökből készült dzsemhez és zseléhez: szamóca, málna, egres, piros ribiszke és szilva,

- citrusfélék illóolaja: csak a marmeládhoz vagy a zselémarmeládhoz,

- étkezési olajok és zsírok: habzásgátlóként valamennyi termékhez,

- pektinoldat: valamennyi termékhez,

- citrushéj: dzsemhez, extradzsemhez, zseléhez és extrazseléhez,

- Pelargonium odoratissimum levele (citromillatú muskátli): birsalmából készült dzsemhez, extradzsemhez, zseléhez, extrazseléhez,

- alkohol, bor és likőrbor, dió, mogyoró és mandula, aromás növények, fűszerek, vanília és vaníliakivonat: minden termékhez,

- vanillin: minden termékhez.

D rész

Felhasználható nyersanyagok

I. A nyersanyagok meghatározása

1. Gyümölcs:

- friss, egészséges, megfelelően érett, ép, valamennyi hasznos összetevőjét tartalmazó gyümölcs a szennyező anyagok és a feldolgozásra nem megfelelő részek eltávolítása után,

- ezen előírás szempontjából a paradicsom, a rebarbara levélnyelének ehető része, a sárgarépa, az édesburgonya (Batata), az uborka, a sütőtök és a dinnyefélék is gyümölcsnek számítanak,

- a gyömbér (Zingiber officinale) a növény ehető részét jelenti friss állapotban vagy tartósítva. A gyömbér lehet szárított vagy szirupban tartósított.

2. (Gyümölcs)pulp:

A gyümölcs ehető része, esetenként a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, szeletelve vagy zúzva, de nem szitán áttörve.

3. (Gyümölcs)püré:

A gyümölcs ehető része, szükség szerint a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, melyet szitán áttörve vagy hasonló művelettel nyernek.

4. Vizes (gyümölcs)kivonat:

A vizes gyümölcskivonat a szükségszerűen fellépő veszteségektől eltekintve tartalmazza a felhasznált gyümölcs valamennyi vízben oldható összetevőjét.

5. Cukor:

Az engedélyezett cukrok a következők:

- a Magyar Élelmiszerkönyvnek az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 1-3-2001/111 számú előírása szerinti cukor,

- fruktózszirup,

gyümölcsből kivont cukrok,

barna cukor.

II. A nyersanyagok kezelése

1. Az I. fejezet 1., 2., 3. és 4. pontjai szerinti nyersanyagok a következő módon kezelhetők:

- hőkezelés, hűtés vagy fagyasztás,

- fagyasztva szárítás,

- sűrítés, technológiailag lehetséges mértékben,

- az „extra” megjelölésű termékek gyártásához használt alapanyagok kivételével: kén-dioxid (E 220) vagy sóinak (E 221, E 222, E 223, E 224, E 226 és E 227) hozzáadása a Magyar Élelmiszerkönyv édesítőszereken és a színezékeken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1-2-95/2 számú előírása szerint.

2. A dzsem előállításához felhasznált sárgabarack és szilva a fagyasztva szárításon kívül más módon is vízteleníthető.

3. A citrushéj sós lében is tartósítható.

22. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/114 számú előírása a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (Sűrített tej és tejpor)

A rész

I. Ez az előírás a B részben meghatározott, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékekre (sűrített tej és tejpor) vonatkozik.

II. 1. A B részben felsorolt élelmiszerekre az általános jelölési előírásokon túlmenően ebben a fejezetben foglaltakat is alkalmazni kell.

2. A B részben felsorolt megnevezések csak az ott meghatározott termékekre alkalmazhatók és azokat - a 3. pontban felsorolt esetek kivételével - változtatás nélkül kell alkalmazni a forgalomba hozott termékek megnevezésére és megjelölésére.

3. A B részben felsorolt megnevezések helyett a C részben felsorolt megnevezések az ott megjelölt nyelven és feltételek mellett használhatóak.

4. A termék jelölésében fel kell tüntetni a végtermék tömegére vonatkoztatott tejzsírtartalmat százalékban (m/m) kifejezve, kivéve a B rész 1. d) és g), valamint 2. d) pontjaiban meghatározott termékeket, továbbá fel kell tüntetni a tejeredetű zsírmentes szárazanyag-tartalmat a B rész 1. pontjában meghatározott termékek esetében. Ezeket az adatokat a termék megnevezésének közelében kell feltüntetni.

5. A B rész 2. pontjában feltüntetett termékek jelölésében meg kell adni a hígítás vagy az eredeti állapot visszaállításának módjára vonatkozó ajánlásokat, továbbá az így hígított vagy visszaállított termékek zsírtartalmát.

6. Ha a terméket 20 g-nál kisebb tömegű egyedi csomagolásba, majd gyűjtőcsomagolásba helyezik, az ebben a paragrafusban előírt külön jelöléseket csak a gyűjtőcsomagoláson kell feltüntetni, kivéve a 2. pontban előírtakat.

(7) A B rész 2. pontja szerinti termékek jelölésében fel kell tüntetni, hogy a termékek 12 hónapnál fiatalabb csecsemők élelmezésére nem ajánlottak.

B rész

A termékek meghatározásai és megnevezései

1. Részben dehidratált tej (sűrített tej)

Ez a megnevezés azt az édesített vagy nem édesített folyékony termékcsoportot jelöli, amelyet részleges vízelvonással nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, vagy ezek keverékéből, amely tartalmazhat még hozzáadott tejszínt vagy teljesen dehidratált tejet (tejport), vagy mindkettőt, amelyben a hozzáadott teljesen dehidratált tej aránya a késztermék tejeredetű szárazanyag-tartalmának legfeljebb 25 tömegszázaléka lehet.

- A cukrozatlan sűrített tej típusai:

a) Nagy zsírtartalmú sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 15% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 26,5% (m/m).

b) Sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 7,5% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 25% (m/m).

c) Félzsíros sűrített tej, vagy részben fölözött sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), de legfeljebb 7,5% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).

d) Sovány sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).

- A cukrozott sűrített tej típusai:

e) Cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 8% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).

f) Félzsíros cukrozott sűrített tej, vagy részben fölözött cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), de legfeljebb 8% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).

g) Sovány cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).

2. Teljesen dehidratált tej (tejpor)

Ez a megnevezés azt a szilárd termékcsoportot jelöli, amelynek víztartalma a végtermékben legfeljebb 5 tömegszázalék, és amelyet a víztartalom elvonásával nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, tejszínből, vagy ezek keverékéből.

a) Nagy zsírtartalmú tejpor vagy szárított nagy zsírtartalmú tej Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 42% (m/m).

b) Zsíros- vagy teljes tejpor, vagy szárított zsíros-, illetve teljes tej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 26% (m/m), de kevesebb, mint 42% (m/m).

c) Félzsíros tejpor vagy szárított félzsíros tej, illetve részben fölözött félzsíros tej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma több mint 1,5% (m/m), de kevesebb, mint 26% (m/m).

d) Sovány tejpor, vagy szárított soványtej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1,5% (m/m).

3. Gyártási előírások

a) Az 1. pont e)-g) alpontjaiban meghatározott termékek gyártásához a végtermékre vonatkoztatva legfeljebb 0,03% (m/m) tejcukor hozzáadása megengedett.

b) Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül, az 1. és 2. pontban említett termékek tartósítása a következő módokon történik:

- hőkezeléssel (sterilezés, UHT stb.) az 1. pont a)-d) alpontjaiban meghatározott termékek esetében,

- cukor (szacharóz) hozzáadásával az 1. pont e)-g) alpontjaiban meghatározott termékeknél,

- vízelvonással (dehidratálással) a 2. pontban meghatározott termékeknél.

c) Ezen rész 1. és 2. pontjában szereplő összetételi követelmények sérelme nélkül a tej fehérjetartalma tejalkotórészek hozzáadásával, illetve kivonásával 34 tömegszázalékos (zsírmentes szárazanyag-tartalomban kifejezett) minimális tartalomra állítható be oly módon, hogy ne változzon a tejsavófehérje-kazein arány.

4. Engedélyezett egyéb anyagok

a) Vitaminok és ásványi anyagok a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK rendelettel összhangban,

b) A 3. pont c) alpontjában említett fehérjetartalom-beállítás céljára az alábbi engedélyezett nyersanyagok használhatók:

I. retentátum (tejkoncentrátum)

A retentátum a tej, a részben fölözött vagy fölözött tej ultraszűrésével a tejfehérje koncentrálásával nyert termék;

II. tejpermeátum

A permeátum a tejfehérje és a tejzsír ultraszűréssel való eltávolításával tejből, részben fölözött vagy fölözött tejből nyert termék; valamint

III. tejcukor

A tejcukor a tej természetes alkotórésze, amelyet rendszerint savóból állítanak elő, amelynek a szárazanyagra vonatkoztatott vízmentes tejcukortartalma nem kevesebb, mint 99,0 tömegszázalék. Ez lehet vízmentes vagy tartalmazhat egy molekula kristályvizet, illetve lehet a két forma keveréke.

C rész

A B részben felsorolt egyes termékek különleges megnevezése

a) Az angol „evaporated milk” kifejezés azt a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amely legalább 9% (m/m) zsírt és legalább 31% (m/m) összes tejeredetű szárazanyagot tartalmaz.

b) A francia „lait demi-écrémé concentré” és „lait demi-écrémé concentré non sucré”, a spanyol „leche evaporada semidesnatada”, a holland „geevaporeerde halfvolle melk” vagy „halfvolle koffiemelk” és az angol „evaporated semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van és szárazanyag-tartalmuk legalább 24% (m/m).

c) A dán „kondenseret kaffeflrde” és a német „kondensierte Kaffeesahne” kifejezések a B rész 1. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelentik.

d) A dán „flqdepulver”, a német „Rahmpulver” és „Sahnepulver”, a francia „créme en poudre”, a holland „roompoeder”, a svéd „gräddpulver” és a finn „kermajauhe” kifejezések a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelentik.

e) A francia „lait demi-écrémé concentré sucré”, a spanyol „leche condensada semidesnatada”, a holland „gecondenseerde halfvolle melk met suiker” kifejezések azokat a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyeknek a zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van és a tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).

f) A francia „lait demi-écrémé en poudre”, a holland „halfvolle melkpoeder” és az angol „semi-skimmed milk powder” vagy „dried semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelentik, amelyek zsírtartalma 14 és 16% (m/m) között van.

g) A portugál „leite em pó meio gordo” kifejezés azt a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek a zsírtartalma 13 és 26% (m/m) között van.

h) A holland „koffiemelk” kifejezés a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

i) A finn „rasvaton maitojauhe” kifejezés a B rész 2. pont d) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

j) A spanyol „leche en polvo semidesnatada” kifejezés a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 10 és 16% (m/m) között van.

k) A máltai „halib evaporat” kifejezés a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

l) A máltai „halib evaporat b’kontenut baxx ta’ xaham” kifejezés a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

m) Az észt „koorepulber” a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

n) Az észt „piimapulber” a B rész 2. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

o) Az észt „väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

p) Az észt „magustatud väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

q) Az észt „väherasvane piimapulber” a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

r) A cseh „zahuÓt ná neslazená smetana” a B rész 1. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

s) A cseh „zahuÓt ná neslazené plnotu...né mléko” a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

t) A cseh „zahuÓt ná neslazené polotu...né mléko” a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van.

u) A cseh „zahuÓt ná slazené plnotu...né mléko” a B rész 1. pont e) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

v) A cseh „zahuÓt ná slazené polotu...né mléko” a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van.

w) A cseh „suÓené smetana” a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

x) A cseh „suÓené polotu...né mléko” a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 14 és 16% (m/m) között van.

23. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-78/142 számú előírása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről

1. Ez az előírás a vinil-klorid polimerekből vagy kopolimerekből előállított, élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokban vagy tárgyakban (a továbbiakban: anyagok és tárgyak) esetleg jelenlévő vinil-klorid monomerre, továbbá ezek esetleges vinil-klorid monomer leadására vonatkozik.

2. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak vinil-klorid monomer tartalmának nem szabad túllépnie az 5. pontban megadott mennyiséget.

3. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak nem adhatnak át a velük érintkezésbe kerülő élelmiszereknek a 6. pont kritériumai szerinti eljárás alapján kimutatható mennyiségű vinil-kloridot.

4. A 2. és 3. pont betartásának ellenőrzéséhez használt vizsgálati módszer feleljen meg a 6. pontban előírt kritériumoknak.

5. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak megengedett maximális vinil-klorid momomer tartalma: 1 mg/kg késztermék.

6. Kritériumok az 1. pontban említett anyagok és tárgyak vinil-klorid tartalmát meghatározó és az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerekbe kioldódott vinil-kloridot meghatározó vizsgálati módszerekhez:

6.1. Az anyagok és tárgyak vinil-klorid tartalmának meghatározása és az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-klorid meghatározása gázkromatográfiás „Head-Space” technika alkalmazásával történik.

6.2. Az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-klorid meghatározásakor az alsó kimutatási határ: 0,01 mg/kg.

6.3. Az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-kloridot alapvetően az élelmiszerekből határozzák meg. Ha a meghatározás bizonyos élelmiszereknél technikai okok miatt lehetetlennek bizonyul, akkor a modell-oldatos meghatározások használhatók.

24. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-84/500 számú előírása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról

A rész

I.

1. Ez az előírás olyan kerámiatárgyak esetleges ólom és kadmium kioldhatóságára vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek és e célra készültek.

2. Ezen előírás értelmében a kerámiatárgyak általában nagy agyag vagy szilikáttartalmú szervetlen anyagok keverékéből, esetleg kis mennyiségű szerves anyag hozzáadásával előállított tárgyak. A keveréket az előállítás során formázzák, majd kiégetik. E tárgyak lehetnek mázasak, zománcozottak, illetve festettek.

II.

1. A kerámiatárgyakból kioldódó ólom és kadmium mennyisége nem haladhatja meg az alábbiakban megállapított határértékeket.

2. A kerámiatárgyak ólom és kadmium kioldódását a B részben meghatározott általános feltételek betartásával a C részben leírt vizsgálati módszerrel kell meghatározni.

3. Ha a kerámiatárgy egy kerámiafedéllel ellátott edény, az ólomra, illetve kadmiumra vonatkozó maximális határérték (mg/dm2 vagy mg/liter) az edényre vonatkozó határértéknek felel meg. Az edényt és a fedél belső felületét azonos körülmények között, külön-külön kell megvizsgálni. Az így kapott két ólom-, illetve kadmium-kioldódási értéket csak az edény felületéhez vagy térfogatához kell megfelelően viszonyítani.

4. Egy kerámiatárgy akkor felel meg ezen előírás követelményeinek, ha a B és C részben megállapított feltételek mellett elvégzett vizsgálatok során a belőle kivont ólom, illetve kadmium mennyisége nem haladja meg az alábbi határértékeket:

Edény kategória Pb Cd
- 1. kategória: Lapos edény
Nem megtölthető tárgyak, valamint olyan megtölthető tárgyak, amelyek belső mélysége a legalsó ponttól a felső perem vízszintes síkjáig legfeljebb 25 mm
0,8 mg/dm2 0,07 mg/dm2
- 2. kategória: Öblös edény
Az összes egyéb megtölthető tárgy
4,0 mg/l 0,3 mg/l
- 3. kategória: Főzőedények
Három liternél nagyobb térfogatú csomagoló- és tárolóedények
1,5 mg/l 0,1 mg/l

5. Amennyiben egy kerámiatárgy a fenti mennyiségeket legfeljebb 50%-kal haladja meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy a tétel megfelel ezen előírás követelményeinek, ha legalább három másik ugyanolyan alakú, méretű, díszítésű és ugyanolyan mázzal bevont - a B és C részben megállapított feltételek mellett megvizsgált - tárgyból kioldódott ólom, illetve kadmium átlagos mennyisége nem haladja meg a meghatározott határértékeket, és eközben egyik edény esetében sem lépi túl e határértékeket 50%-nál nagyobb mértékben.

III.

1. Az élelmiszerekkel érintkezésbe még nem került kerámiatárgyakat forgalomba hozataluk különböző szakaszaiban - a kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag - az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1935/2004/EK rendelet) 16. cikkének megfelelően írásbeli nyilatkozattal kell ellátni. Ezt a nyilatkozatot a kerámiatárgy gyártójának vagy az Európai Unióban székhellyel rendelkező eladónak kell kiállítania, és tartalmaznia kell az ezen előírás D részben meghatározott adatokat.

2. A gyártónak vagy az Európai Unióba importálónak az ellenőrző hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátania a megfelelő dokumentációt annak igazolására, hogy a kerámiatárgyak megfelelnek az ólom és kadmium kioldódás II. fejezetben meghatározott határértékének. A dokumentációnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálat eredményeit, a vizsgálat körülményeit, valamint a vizsgálatot elvégző laboratórium nevét és címét.

B rész

Alapszabályok az ólom és kadmium kioldódás meghatározására

1. Vizsgáló oldat (szimuláló oldószer)

4%-os (V/V) ecetsav frissen készített vizes oldata.

2. Vizsgálati körülmények

2.1. A vizsgálatot 22 ± 2 °C hőmérsékleten 24 ± 0,5 órás időtartamon keresztül kell végezni.

2.2. Ha csupán az ólom kioldódást kell meghatározni, akkor a vizsgálandó tárgyat egy alkalmas anyaggal lefedjük, és a laboratóriumban szokásos megvilágítási feltételek mellett tartjuk.

Ha a kadmium- és ólom vagy a kadmium kioldódást kell meghatározni, akkor a mintát úgy kell lefedni, hogy a vizsgálandó felület teljes sötétségben maradjon.

3. Megtöltés

3.1. Megtölthető edények

Az edényt 4%-os ecetsavval legfeljebb 1 mm-rel a túlfolyási pont alatti szintig kell megtölteni. A lapos vagy enyhe lejtésű peremmel rendelkező edényeknél a folyadékszint és a túlfolyási pont közötti távolság legfeljebb 6 mm lehet, a ferde szegély mentén mérve.

3.2. Nem megtölthető edények

A tárgyaknak azt a felületét, amelynek nem az a rendeltetése, hogy élelmiszerekkel érintkezzen, megfelelő védőréteggel kell ellátni, amely ellenáll a 4%-os ecetsavnak. Azután a tárgyat olyan módon kell belemeríteni egy meghatározott mennyiségű ecetsavat tartalmazó tartályba, hogy a tárgy felületének az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő részét teljesen lepje el a vizsgáló oldat.

4. A felület meghatározása

Az 1. kategóriába tartozó tárgyak felülete azonos a 3. pontban leírt töltési körülmények betartásával betöltött folyadék szabad felülete által alkotott meniszkuszfelülettel.

C rész

Vizsgálati módszerek az ólom és kadmium kioldódás meghatározására

1. Cél és alkalmazási terület

A módszerrel meghatározható az egyedi ólom, illetve kadmium kioldódás.

2. Alapelv

Az egyedi ólom-, illetve kadmium kioldódás meghatározását olyan műszeres vizsgálati módszerrel kell elvégezni, amely eleget tesz a 4. pontban megállapított teljesítmény-jellemzőknek.

3. Reagensek

Ahol nincs külön megjelölve, minden reagensnek analitikai minőségűnek kell lennie. Víz alatt mindig desztillált vizet vagy ezzel megegyező minőségű vizet kell érteni.

3.1. 4%-os (V/V) ecetsav vizes oldata.

40 ml jégecetet oldjunk fel vízben, majd töltsük fel 1000 ml-re.

3.2. Törzsoldatok

Olyan összehasonlító oldatokat kell készíteni, amelyek a 3.1. pont szerinti 4%-os ecetsavban 1000 mg ólmot, illetve legalább 500 mg kadmiumot tartalmaznak literenként.

4. A műszeres vizsgálati módszer teljesítményjellemzői

4.1. Az ólomra és kadmiumra vonatkozó kimutathatósági határ legfeljebb:

- 0,1 mg/liter, ólom esetében,

- 0,01 mg/liter, kadmium esetében.

A kimutathatósági határ az elem azon koncentrációja a 3.1. pont szerinti 4%-os ecetsavoldatban, ami a készülék háttérzajának kétszeresével egyenlő jelet ad.

4.2. Az ólomra és kadmiumra vonatkozó meghatározási határ legfeljebb:

- 0,2 mg/liter, ólom esetében,

- 0,02 mg/liter, kadmium esetében.

4.3. Visszanyerés

A 3.1. pontban szerinti 4%-os ecetsavoldathoz hozzáadott ólom és kadmium visszanyerésének a hozzáadott mennyiség 80-120%-ának kell lennie.

4.4. Különleges előírások

A használt műszeres vizsgálati módszernek mátrix- és spektrális interferenciáktól mentesnek kell lennie.

5. Módszer

5.1. A minta előkészítése

A mintának tisztának, zsírtól és a vizsgálatot befolyásoló egyéb anyagoktól mentesnek kell lennie. Mossuk le a mintát folyékony háztartási mosószerrel 40 °C körüli hőmérsékleten. Öblítsük le a mintát először csapvízzel, majd desztillált vízzel vagy ezzel azonos minőségű vízzel. Csurgassuk le és szárítsuk meg, hogy ne legyen foltos. Megtisztítás után ne érjünk a vizsgálandó felülethez.

5.2. Az ólom, illetve kadmium meghatározása

- Az így előkészített mintát a B részben megállapított feltételek szerint vizsgáljuk meg.

- Az ólom, illetve kadmium meghatározására szolgáló kísérleti oldat kivétele előtt az oldat mintatartalmát olyan megfelelő módszerrel homogenizáljuk, amellyel elkerüljük az oldatveszteséget és a vizsgálandó felület felhorzsolását.

- Végezzünk vakpróbát a mérési sorozatokhoz használt reagensekkel.

- Megfelelő körülmények között végezzük el az ólom-, illetve kadmium tartalom meghatározását.

D rész

Megfelelőségi nyilatkozat

Az A rész III. fejezet 1. pont szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

1. a kész kerámiatárgyat gyártó vállalat és az importáló neve és címe,

2. a kerámiatárgy megnevezése,

3. a nyilatkozat dátuma,

4. igazolás arról, hogy a kerámiatárgy megfelel ezen előírás és az 1935/2004/EK rendelet vonatkozó követelményeinek.

Az írásbeli nyilatkozatnak lehetővé kell tennie azoknak a tárgyaknak a könnyű azonosítását, amelyekre kiállították, és meg kell újítani a nyilatkozatot, amennyiben a gyártásban történt alapvető változások az ólom és kadmium kioldódást is megváltoztatják.

25. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-2007/42 számú előírása az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekről

A rész

I.

1. Ez az előírás az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozó előírásokat tartalmaz.

2. Jelen előírás olyan regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozik, amelyek megfelelnek az B rész általános leírásának, és amelyeket

a) önmagukban vagy

b) más, az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező vagy érintkezésbe kerülhető anyag részeként

használnak.

3. Jelen előírás nem vonatkozik a regenerált cellulózból készült műbelekre.

4. A 2. pont szerinti regenerált cellulózfilmek a következő típusok egyikébe tartoznak:

a) bevonat nélküli regenerált cellulózfilm,

b) cellulózból származó bevonatú regenerált cellulózfilm,

c) műanyag bevonatú regenerált cellulózfilm.

II.

1. Az I. fejezet 4. pont a) és b) alpont szerinti regenerált cellulózfilmek gyártásához kizárólag a C részben felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

2. A regenerált cellulózfilmek gyártásához színezékként (festék és pigment) vagy ragasztóként a C részben megadottaktól eltérő anyagok is felhasználhatók, ha ezek az élelmiszerbe nyomokban sem oldódnak ki, és hatályos vizsgálati módszerekkel nem mutathatók ki.

3. Az I. fejezet 4. pont c) alpont szerinti regenerált cellulózfilmek bevonást megelőző gyártásához kizárólag a C rész I. fejezetében felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

4. A 3. pont szerinti bevonattal ellátott regenerált cellulózfilmek előállításához csak az MÉ 1-2-2002/72 számú előírás C-G részeiben megadott anyagok vagy anyagcsoportok az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

5. Az I. fejezet 4. pont c) alpont szerinti regenerált cellulózfilmből készült anyagoknak és eszközöknek - a 3. pontban foglaltakon kívül - meg kell felelniük az MÉ 1-2-2002/72 számú előírás A rész II., VII. és VIII. fejezetében leírtaknak.

6. A regenerált cellulózfilm nyomtatott felületei nem kerülhetnek érintkezésbe az élelmiszerrel.

III.

1. Kiskereskedelmi forgalmat kivéve az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokat és eszközöket az értékesítés minden fázisában kísérnie kell az 1935/2004/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilatkozatnak.

2. Az 1. pontot nem kell alkalmazni olyan regenerált cellulózfilmből készült anyagokra és eszközökre, melyek természetüknél fogva élelmiszerekkel nem kerülnek érintkezésbe.

3. Amennyiben speciális felhasználási feltételek vannak, a regenerált cellulózfilmből készült anyagok és eszközök címkéjén ezt fel kell tüntetni.

B rész

Regenerált cellulózfilm leírása

A regenerált cellulózfilm olyan fóliaanyag, melyet újrafelhasználás nélküli faanyagból vagy gyapotból nyert finomított cellulózból állítanak elő. A C részben felsorolt anyagok használhatók a masszába adva vagy a felületre. A regenerált cellulózfilm az egyik vagy mindkét oldalon bevonható.

C rész

Regenerált cellulózfilm gyártásához engedélyezett anyagok listája

Megjegyzés: - az I. és II. fejezetben szereplő százalékos mennyiségek tömeg százalékok és a vízmentes regenerált cellulózfilmre vonatkoznak,

- a szokásos műszaki megjelölések zárójelben vannak megadva,

- a tisztasági kritériumok alapján az anyagoknak jó technikai minőségűeknek kell lenniük.

I. Bevonatlan regenerált cellulózfilm

Megnevezés *Korlátozás
A. Regenerált cellulóz Legalább 72% (m/m)
B. Adalékanyagok
1. Lágyítók Összesen nem több, mint 27% (m/m)
- Bisz(2-hidroxi-etil)-éter / = dietilénglikol/

- 1,2 Etándiol /= monoetilénglikol/
Csak olyan, a felhasználás előtt bevonattal ellátott filmeknél alkalmazhatók, amelyeket száraz felületükön vizet nem tartalmazó élelmiszerekhez használnak fel.
A bisz (2-hidroxi-etil)-éter és etándiol összmennyisége az élelmiszerekben, amelyek érintkezésbe kerülhetnek ilyen típusú filmmel, nem haladhatja meg a 30 mg/kg értéket.
- 1,3-Butándiol
- Glicerin
- 1,2-Propándiol /= 1,2-propilénglikol/
- Polietilén-oxid /= polietilénglikol/



Átlagos móltömege 250 és 1200 között
- 1,2-Polipropilén-oxid/= 1,2-polipropilénglikol/ Átlagos móltömege nem lehet nagyobb, mint 400,
és a szabad 1,3-propándiol tartalom nem lehet több, mint 1% (m/m)
- Szorbit
- Tetraetilénglikol
- Trietilénglikol
- Karbamid
2. Egyéb adalékanyagok Összesen nem lehet több, mint 1% (m/m)
ELSŐ OSZTÁLY Az egyes bekezdésekben szereplő anyag vagy anyag csoportok mennyisége nem haladhatja meg a 2 mg/dm2 értéket
- Ecetsav és ammónium-, kalcium-, magnézium, kálium- és nátriumsói
- Aszkorbinsav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium-
és nátriumsói
- Benzoesav és nátrium-benzoát
- Hangyasav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium-
és nátriumsói
- Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8-20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint behénsav
- Ricinolsav, valamint ezen savak ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium-, nátrium-, alumínium- és cinksói
- Citromsav, D és L tejsav, maleinsav, L-borkősav és ezek nátrium- és káliumsói
- Szorbinsav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium-
és nátriumsói
- Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8-20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak amidjai, behén- és ricinolsavamid
- Természetes étkezési keményítők és lisztek
- Étkezési keményítők és lisztek, melyeket kémiai kezeléssel módosítottak
- Amilóz
- Kalcium- és magnézium-karbonátok és kloridok
- Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8-20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, illetve az adipinsav, a citromsav, a 12-hidroxi-sztearinsav, a ricinolsav glicerinnel alkotott észterei
- Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8-20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak és polietilén-oxid (mely 8-14 etilén-oxid egységet tartalmaz) észterei
- Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8-20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak szorbit észterei
- Sztearinsav 1,2-etándiollal, illetve bisz (2-hidroxi-etil)-éterrel, illetve trietilénglikollal alkotott mono-, illetve diészterei
- Aluminium, kalcium, magnéziumoxidok és hidroxidok, valamint szilikon-, alumínium-, kalcium-, magnézium- és kálium szilikátjai és hidratált szilikátjai
- Polietilén-oxid /= polietilénglikol/


















Átlagos móltömeg 1200-4000 között
- Nátrium-propionát
MÁSODIK OSZTÁLY Az összes anyagmennyiség nem haladhatja meg az 1 mg/dm2-t és az egyes bekezdésekben lévő anyagok vagy anyagcsoportok mennyisége nem haladhatja meg a 0,2 mg/dm2-t (vagy egy alacsonyabb értéket, ha ilyet határoztak meg).
- Nátrium-alkil (C8-C18)-benzol-szulfonát
- Nátrium-izopropil- naftalin-szulfonát
- Nátrium-alkil (C8-C18)-szulfát
- Nátrium-alkil (C8-C18)-szulfonát
- Nátrium-dioktil-szulfo-szukcinát
- Di-(hidroxi-etil) -dietilén - triamin-monoacetát disztearátja






Legfeljebb 0,05 mg/dm2 a bevonattal nem rendelkező filmeknél
- Ammónium-, magnézium- és kálium-lauril-szulfát
- N,N’-disztearoil-diamino-etánN,N’-dipalmitoil-diamino-etán és N,N’-dioleil-diamino-etán
- 2-Heptadecil 1-4,4 di-metilén-oxazolin-disztearát
- Polietilén-amino-sztearamid-(etil-szulfát)




Legfeljebb 0,1 mg/dm2 a bevonattal nem rendelkező filmeknél
HARMADIK OSZTÁLY Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg az 1 mg/dm2 értéket
Rögzítőszerek
- Módosítás nélküli melamin-formaldehid kondenzációs termék vagy az alábbiak közül egy vagy több anyaggal módosított

A szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb 0,5 mg/dm2 értéknél
- Butanol, dietilén-triamin, etanol, trietilén-tetramin, tetraetilén-pentamin, tri-(2-hidroxi-etil)-amin, 3,3’-diamino-dipropil-amin, 4,4’-diamino-dibutil-amin A szabad melamin tartalom nem lehet nagyobb 0,3 mg/dm2-nél
- Melamin-karbamid, formaldehid trisz (2-hidroxi-etil)- aminnal módosított kondenzációs terméke A szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,5 mg/dm2 bevonatlan filmre vonatkoztatva.
A szabad melamin tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,3 mg/dm2
- Keresztkötéses kationos polialkilén-aminok:
a) Diamino-propil-metilamin és epiklórhidrin alapú poliamid-
epiklórhidrin gyanta
b) Epiklórhidrin, adipinsav, kaprolaktám dietilén-triamin, illetve etilén-diamin alapú poliamin-epiklórhidrin gyanta
c) Adipinsav, trietilén-triamin és epiklórhidrin vagy epiklórhidrin és ammónia keverék alapú poliamid-epiklórhidrin gyanta
d) Epiklórhidrin-dimetil-adipát és dietilén-tetramin alapú poliamid-poliamin-epiklórhidrin gyanta
e) Epiklórhidrin, adipinsav-amid és diamino-propil-metil-amin alapú poliamid-poliamin-epiklórhidrin gyanta
- Polietilén-aminok és polietilén-iminek












Legfeljebb 0,75 mg/dm2
- Módosítás nélküli karbamid-formaldehid kondenzációs termékek vagy a következő egy
vagy több anyaggal módosított:
Szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,5 mg/dm2
amino-metán-szulfonsav,
szulfanilsav, butanol, diamino-bután, diamino-dietil-amin,
diamino-di-propil-amin,
diamino-propán, dietilén-triamin,
etanol, guanidin, metanol,
tetraetilén-pentamin, trietilén-tetramin,
nátriumszulfit
NEGYEDIK OSZTÁLY Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 0,01 mg/dm2-t
- Étkezési olajok, aminjai és polietilén-oxidreakciójából származó termékek
- Monoetanol-amin-lauril-szulfát
* A korlátozások mennyiségi értékei minden esetben a bevonatlan filmre vonatkoznak.

II. Bevont regenerált cellulózfilm

Megnevezés *Korlátozás
A) Regenerált cellulóz Lásd: az első részt
B) Adalékanyagok Lásd: az első részt
C) Bevonat
1. Polimerek Az anyagok mennyisége nem haladhatja meg az 50 mg/dm2 értéket.
- Cellulóz, etil-, hidroxi-etil-, hidroxipropil- és metil- észterei
- Cellulóz-nitrát


Maximálisan megengedett mennyiség 20 mg/dm2,
a cellulóz-nitrátban a nitrogén tartalom
10,8% (m/m)-12,2% (m/m) lehet.
2. Gyanták Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 12,5 mg/dm2-t és kizárólag olyan regenerált cellulózfilmek előállításához használhatók, amelyek cellulóz-nitráttal vannak bevonva.
- Kazein
- Fenyőgyanta, illetve polimerizációs, hidrogénezési vagy diszproporcióból származó termékei és azok metil-, etil-, vagy több értékű (C2-C6) alkoholok keverékeinek észterei
- Fenyőgyanta, illetve polimerizációs, hidrogénezési vagy diszproporcióból származó termékei, melyeket akril-, melamin-, citrom-, fumár-, illetve ftálsavval kondenzáltak, illetve bisz-fenol formaldehiddel kondenzáltak, illetve metil-, etil- vagy több értékű (C2-C6) alkoholok vagy ezen alkoholok keverékeivel alkotott észterei
-β-pinén, illetve dipentén, illetve diterpén és maleinsav-anhidrid addiciós termékeinek bisz (2-hidroxi-etil)-éterrel nyert észterei
- Étkezési zselatin
- Ricinusolaj dehidrált vagy hidrogénezett termékei, valamint poliglicerinnel, adipin-, citrom-, malein-, ftál- és szebacinsavval kondenzált termékei
- Természetes gyanták (= damar)
- Poli - ββ - pinén (terpén gyanták)
- Karbamid-formaldehid-gyanták (lásd: rögzítőszerek)
3. Lágyítók Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 6 mg/dm2-t
- Acetil-tributil-citrát
- Acetil-trisz(2-etilhexil)-citrát
- Diizobutil-adipát
- Di-n-butil-adipát
- Di-n-hexil-azelát
- Diciklohexil-ftalát





nem több, mint 4,0 mg/dm2
- 2-etil -(hexil)-difenil-foszfát (szinonimája: foszforsav-difenil-2-etilhexil-észter) A 2-etil -(hexil)-difenil-foszfát mennyisége nem haladhatja meg:
a) a 2,4 mg/dm2 értéket az ilyen típusú bevonattal érintkező élelmiszer kilogrammjára vonatkoztatva, vagy
b) a 0,4 mg/dm2 értéket a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.
- Glicerin-monoacetát (= monoacetin)
- Glicerin-diacetát (= diacetin)
- Glicerin-triacetát (= triacetin)
- Dibutil-szebacát
- Bisz(2-etil-hexil)-szebacát (= dioktil-szebacát)
- Di-n-butil-tartarát
- Diizobutil-tartarát
4. Egyéb adalékanyagok A bevonatlan regenerált cellulózfilmben, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő oldalon lévő bevonaton az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 6 mg/dm2 értéket.
4.1. Az első részben felsorolt adalékanyagok Ugyanolyan korlátozás, mint az első részben (a mg/dm2-ben lévő anyag mennyiség a bevonatlan regenerált cellulózfilmre, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő bevonatra összesen vonatkozik).
4.2. Specifikus bevonó adalékanyagok Az egyes bekezdésben lévő adalékanyagok anyagcsoportok összmennyisége nem haladhatja meg a 2 mg/dm2-t (vagy az alacsonyabb határt, ha ilyen van).
- 1-hexadekanol és 1-oktadekanol
- Telített vagy telítetlen el nem ágazó 8-10 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint a ricinolsav etil-, butil-, amil- és oleoil-nyíltláncú alkoholokat tartalmazó észterei
- Montán viaszok, amelyek tisztított montán (C26-C32) savakból, illetve azok 1,2-etándiollal, illetve 1-3 butándiollal, illetve kalcium- és káliumsóiból állnak
- Karnaubaviasz
- Méhviasz
- Eszpartóviasz
- Kandelillaviasz
- Dimetil-polisziloxán












Legfeljebb 1,0 mg/dm2
- Epoxidált szójaolaj (6-8% epoxi tartalom)
- Finomított paraffin- és mikrokristályos viaszok
- Pentaeritrit-tetrasztearát
- Mono- és bisz (oktadecil-dietilén-oxid)-foszfátok



Nem több, mint 0,2 mg/dm2
- Alifás (C8-C20) savak mono- vagy bisz
(2-hidroxil-etil) -aminnal alkotott észterei
- 2- és 3-terc-butil-4-hidroxi-anizol
(= butil-hidroxi-anizol = BHA)


Nem több, mint 0,06 mg/dm2
- 2,6 di-terc-butil-4-metil-fenol (= butil-hidroxi-toluol = BHT) Nem több, mint 0,06 mg/dm2
- Di-n-oktil-ón-bisz (2-etil-hexil)-maleát Nem több, mint 0,06 mg/dm2
5. Oldószerek Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 0,6 mg/dm2 értéket, a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.
- Butil-acetát
- Etil-acetát
- Izobutil-acetát
- Izopropil-acetát
- Propil-acetát
- Aceton
- 1-Butanol
- Etil-akohol
- 2-Butanol
- 2-Propanol
- 1-Propanol
- Ciklohexán
- Etilénglikol-monobutil-éter
- Etilénglikol-monobutil-éter-acetát
- Metil-etil-keton
- Metil-izobutil-keton
- Tetrahidrofurán
- Toluol
















Nem több, mint 0,06 mg/dm2 a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.
* A korlátozások mennyiségi értékei minden esetben a bevonatlan filmre vonatkoznak.

26. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

27-29. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

30. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1/15-1 számú előírása az etilalkohol-víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázatról * 

Az etilalkohol-víz elegyek térfogatszázalékban és tömegszázalékban kifejezett alkoholtartalmát a következők szerint kell meghatározni.

1. Fogalmak

Az etilalkohol-víz elegyek alkoholtartalma térfogatszázalékban kifejezve: a 20 °C hőmérsékletű elegyben lévő tiszta etilalkohol térfogatának aránya az azonos hőmérsékletű elegy teljes térfogatához viszonyítva.

Az etilalkohol-víz elegyek alkoholtartalma tömegszázalékban kifejezve: az elegyben lévő tiszta etilalkohol tömegének aránya az elegy teljes tömegéhez viszonyítva.

2. Az alkoholtartalom kifejezése

Az alkoholtartalmat az elegyben lévő alkoholmennyiség százalékos arányával fejezzük ki.

A vonatkozó jelölések a következők:

„% V/V” - térfogatszázalék,

„% m/m” - tömegszázalék.

3. Az alkoholtartalom meghatározása

A meghatározást a következőképpen végezzük:

- a fokolón vagy a sűrűségmérőn leolvassuk a mért értéket az elegy adott hőmérsékletén;

- meghatározzuk az elegy hőmérsékletét.

Az eredményt a nemzetközi alkoholtáblázatból állapítjuk meg.

4. Az etilalkohol-víz elegy nemzetközi alkoholtáblázat értékeinek számítási módszere

A „t” (°C) hőmérsékletű etilalkohol-víz elegy ρ (kg/m3) sűrűsége a

– „ρ” az elegy tömegaránya tizedes számban kifejezve (pl. 12% esetén ρ = 0,12), a

– „t” az elegy hőmérséklete (°C), valamint

- az alább megadott állandók függvényében a következő képlettel határozható meg.

A képlet a -20 ... +40 °C hőmérséklettartományban érvényes.

ahol:

n = 5;

m1= 11;

m2 = 10;

m3 = 9;

m4 = 4;

m5 = 2.

A képletben alkalmazott állandók:

Ak Bk
k kg/m3 kg/(m3 · °C)
1 9,982 012 300 · 102 - 2,061 851 3 · 10-1
2 - 1,929 769 495 · 102 - 5,268 254 2 · 10-3
3 3,891 238 958 · 102 3,613 001 3 · 10-5
4 - 1,668 103 923 · 103 - 3,895 770 2 · 10-7
5 1,352 215 441 · 104 7,169 354 0 · 10-9
6 - 8,829 278 388 · 104 - 9,973 923 1 · 10-11
7 3,062 874 042 · 105
8 - 6,138 381 234 · 105
9 7,470 172 998 · 105
10 - 5,478 461 354 · 105
11 2,234 460 334 · 105
12 - 3,903 285 426 · 104
C1,k C2,k
k kg/(m3 · °C) kg/(m3 · °C2)
1 1,693 443 461 530 087 · 10- 1 - 1,193 013 005 057 010 · 10- 2
2 - 1,046 914 743 455 169 · 101 2,517 399 633 803 461 · !10- 1
3 7,196 353 469 546 523 · 101 - 2,170 575 700 536 993
4 - 7,047 478 054 272 792 · 102 1,353 034 988 843 029 · 101
5 3,924 090 430 035 045 · 103 - 5,029 988 758 547 014 · 101
6 - 1,210 164 659 068 747 · 104 1,096 355 666 577 570 · 102
7 2,248 646 550 400 788 · 104 - 1,422 753 946 421 155 · 102
8 - 2,605 562 982 188 164 · 104 1,080 435 942 856 230 · 102
9 1,852 373 922 069 467 · 104 - 4,414 153 236 817 392 · 101
10 - 7,420 201 433 430 137 · 103 7,442 971 530 188 783
11 1,285 617 841 998 974 · 103
C3,k C4,k
k kg/(m3 · °C3) kg/(m3 · °C4)
1 - 6,802 995 733 503 803 · 10-4 4,075 376 675 622 027 · 10- 6
2 1,876 837 790 289 664 · 10-2 - 8,763 058 573 471 110 · 10- 6
3 - 2,002 561 813 734 156 · 10-1 6,515 031 360 099 368 · 10- 6
4 1,022 992 966 719 220 - 1,515 784 836 987 210 · 10-6
5 - 2,895 696 483 903 638
6 4,810 060 584 300 675
7 - 4,672 147 440 794 683
8 2,458 043 105 903 461
9 - 5,411 227 621 436 812 · 10-1
C5,k
k kg/(m3 · °C5)
1 - 2,788 074 354 782 409 · 10-8
2 1,345 612 883 493 354 · 10-8

31. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-79/796 számú előírása a cukortermékek vizsgálati módszereiről

A rész

1. A B részben megadott összetevők meghatározását a C részben leírt módszerekkel kell végezni.

2. A Luff-Schoorl módszer alkalmazható a következő cukrok redukálóanyag-tartalmának meghatározására:

- cukoroldat

- fehér cukoroldat

- invertcukoroldat

- fehér invertcukoroldat

- invertcukorszirup

- glükózszirup

- szárított glükózszirup

- dextróz monohidrát

- vízmentes dextróz

Ezeknek a cukroknak a vizsgálatára a Lane-Eynon módszer is engedélyezett.

B rész

A vizsgálati módszerek alkalmazási területe

I. Szárítási tömegveszteség meghatározása:

- félfehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

- cukor vagy fehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

- finomított fehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

II. Szárazanyagtartalom meghatározása:

II.1.

- glükózszirup (C rész 2. módszer szerint)

- szárított glükózszirup (C rész 2. módszer szerint)

- dextróz monohidrát (C rész 2. módszer szerint)

- vízmentes dextróz (C rész 2. módszer szerint)

II.2.

- cukoroldat vagy fehér cukoroldat (C rész 3. módszer szerint)

- invertcukoroldat vagy fehér invertcukoroldat (C rész 3. módszer szerint)

- invertcukorszirup vagy fehér invertcukorszirup (C rész 3. módszer szerint)

III. Redukálócukrok meghatározása:

III.1.

- félfehér cukor (C rész 4. módszer szerint)

III.2.

- cukor vagy fehér cukor (C rész 5. módszer szerint)

- finomított fehér cukor (C rész 5. módszer szerint)

III.3.

- cukoroldat vagy fehér cukoroldat (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

- invertcukoroldat vagy fehér invertcukoroldat (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

- invertcukorszirup vagy fehér invertcukorszirup (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

III.4.

- glükózszirup (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

- szárított glükózszirup (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

- dextróz monohidrát (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

- vízmentes dextróz (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

IV. Szulfáthamu meghatározása:

- glükózszirup (C rész 9. módszer szerint)

- szárított glükózszirup (C rész 9. módszer szerint)

- dextróz monohidrát (C rész 9. módszer szerint)

- vízmentes dextróz (C rész 9. módszer szerint)

V. Polarizáció meghatározása:

- félfehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

- cukor vagy fehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

- finomított fehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

C rész

Vizsgálati módszerek

Általános előírások

1. A minta előkészítése a vizsgálathoz

A laboratóriumba beérkezett mintát gondosan összekeverjük. Ebből legalább 200 g mintát veszünk ki, amit tiszta, száraz, légmentesen zárható porüvegbe töltünk.

2. Eszközök és vegyszerek

Az eszközök leírásánál csak a speciális műszereket és eszközöket adjuk meg. A felhasznált víz desztillált vagy ioncserélt vagy legalább azzal egyenértékű tisztaságú legyen. A vizsgálatok elvégzésekor - ha más előírás nincs - a felhasznált vegyszerek analitikai tisztaságúak legyenek. Az oldószer megadása nélkül említett reagensoldatok vizes oldatokat jelentenek.

3. Az eredmények kiszámítása

A hivatalos vizsgálat jegyzőkönyvében eredményként legalább két párhuzamos meghatározás középértékét adjuk meg. Ha más előírás nincs, az eredményeket az eredeti laboratóriumi minta tömegszázalékában fejezzük ki. Az eredményeket annyi tizedesjegyig adjuk meg, amennyit a módszer pontossága lehetővé tesz.

1. MÓDSZER

Szárítási tömegveszteség meghatározása

1. Alkalmazási terület

A módszerrel szárítási tömegveszteséget határozunk meg:

- félfehér cukorban

- cukorban vagy fehér cukorban

- finomított fehér cukorban

2. Fogalommeghatározás

„Szárítási tömegveszteség”: a szárítási tömegveszteség mért értéke, a következőkben leírt módszerrel meghatározva.

3. A módszer elve

103+2 °C hőmérsékleten történő szárításnál meghatározzuk a tömegveszteséget.

4. Eszközök

4.1. Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg pontosságú.

4.2. Szárítószekrény, 103+2 °C hőmérsékletű, megfelelő szellőzéssel és hőmérséklet-szabályozással ellátva.

4.3. Bemérőedény fémből, amely a mintának és a vizsgálati körülményeknek ellenáll, jól záródó lapos fedéllel, legalább 100 mm átmérővel és legalább 30 mm magassággal.

4.4. Exszikkátor, amely frissen aktivált szilikagélt vagy azzal egyenértékű nedvesség megkötő anyagot tartalmaz, víztartalom indikátorral.

5. A vizsgálat módja

Az 5.3-5.7. pontban leírt műveleteket a mintát tartalmazó edények megnyitása után azonnal végre kell hajtani.

5.1. A bemérőedényt (4.3.) szárítószekrényben (4.2.) 103+2 °C-on tömegállandóságig szárítjuk.

5.2. Exszikkátorban (4.4.) hagyjuk lehűlni a bemérőedényt (legalább 30-35 percig) és megmérjük a tömegét 0,1 mg pontossággal.

5.3. Ezután a bemérőedénybe (4.3.) kb. 20-30 g mintát mérünk be, 0,1 mg pontossággal.

5.4. A bemérőedényt a mintával 103+2 °C-on 3 órán át szárítószekrényben (4.2.) szárítjuk.

5.5. Lehűtjük a bemérőedényt az exszikkátorban (4.4.) és tömegét 0,1 mg pontossággal megmérjük.

5.6. A bemérőedényt 30 percre újra a 103+2 °C-os szárítószekrénybe helyezzük. Ezután az exszikkátorban (4.4.) lehűtjük és 0,1 mg pontossággal megmérjük. A műveletet meg kell ismételni, ha a két egymást követő mérés eredménye között az eltérés több, mint 1 mg. Ha tömegnövekedést észlelünk, a számításban a legalacsonyabb mért értéket kell figyelembe venni.

5.7. A teljes szárítási idő nem haladhatja meg a 4 órát.

6. Az eredmények kiszámítása

A szárítási tömegveszteséget - a minta tömegszázalékában - következő képlettel számítjuk ki:

ahol:

m0 = a vizsgált minta szárítás előtti tömege, g-ban

m1 = a vizsgált minta szárítás utáni tömege, g-ban

7. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,02 g/100 g minta lehet.

2. MÓDSZER

Szárazanyagtartalom meghatározása
(Vákuum-szárítószekrényes módszer)

1. Alkalmazási terület

A módszerrel szárazanyagtartalmat határozunk meg:

- glükózszirupban

- szárított glükózszirupban

- dextróz monohidrátban

- vízmentes dextrózban.

2. Fogalommeghatározás

„Szárazanyagtartalom”: a bemért minta szárazanyagtartalma, a következőkben részletezett módszerrel meghatározva

3. A módszer elve

70+1 °C hőmérsékleten vákuum-szárítószekrényben (3,3 kPa/34 mbar) határozzuk meg a szárazanyagot. A glükózszirup vagy szárított glükózszirup esetén a vizsgálandó mintákat szárítás előtt előkészítjük, vízzel és kovafölddel elkeverjük.

4. Vegyszerek

4.1. Kovaföld: Helyezzük Büchner-tölcsérbe és tisztítsuk hígított sósavval, többszöri átmosással (1 cm3 koncentrált sav, sűrűsége 20 °C-on = 1,19 g/cm3, 1 liter vízben). A kezelést akkor tekintjük befejezettnek, amikor a mosóoldat határozottan savas marad. Ezután vízzel mossuk, amíg az átszűrt víz pH értéke 4-nél nagyobb nem lesz. Szárítószekrényben 103+2 °C-on szárítjuk, és légmentesen záródó edényben tároljuk.

5. Eszközök

5.1. Vákuum-szárítószekrény, szivárgásmentes, hőmérséklet-szabályozóval, hőmérővel és vákuummérővel felszerelve. A szárítószekrény olyan felépítésű legyen, hogy a hő gyorsan átjárja a polcokra helyezett bemérőedényeket.

5.2. Levegőszárító oszlop, amely egy víztartalom-indikátorral ellátott, frissen aktivált száraz szilikagéllel vagy egyenértékű szárító hatású anyaggal töltött üveg szűrőoszlopból áll. A szűrőoszlophoz koncentrált kénsavat tartalmazó gáztisztító berendezés csatlakozik, amelyen a szárítószekrénybe bemenő levegő átáramlik.

5.3. Vákuumszivattyú, amely 3,3 kPa (34 mbar) vagy annál kisebb nyomást biztosít a szárítószekrényben.

5.4. Fém bemérőedény, amely a mintának és a vizsgálat körülményeinek ellenáll, lapos fedővel, legalább 100 mm átmérővel, 30 mm magassággal.

5.5. Üvegbot, olyan hosszúságú, amely nem esik a bemérőedénybe.

5.6. Exszikkátor, amely frissen aktivált szilikagélt vagy azzal egyenértékű szárító hatású anyagot tartalmaz, víztartalom-indikátorral.

5.7. Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg pontossággal.

6. A vizsgálat módja

6.1. Körülbelül 30 g kovaföldet (4.1.) helyezzünk az üvegbottal (5.5.) ellátott bemérőedénybe (5.4.). Az egészet 70+1 °C-os szárítószekrénybe (5.1.) tesszük, és a nyomást 3,3 kPa (34 mbar) vagy annál kisebb értékig csökkentjük. Legalább 5 óráig szárítjuk, mialatt a szárítóoszlopon keresztül lassú levegőáramlást biztosítunk a szárítószekrényben. A nyomást időnként ellenőrizzük és korrigáljuk, ha szükséges.

6.2. Óvatosan növeljük a száraz levegő mennyiségét a külső légnyomás értékéig. Ekkor a bemérőedényt - az üvegbottal együtt - az exszikkátorba (5.6.) helyezzük. Lehűlés után megmérjük.

6.3. Gondosan bemérünk - 1 mg pontossággal - kb. 10 g vizsgálandó mintát egy 100 cm3-es főzőpohárba.

6.4. 10 cm3 meleg vízzel hígítjuk a mintát, és átmossuk az egész mennyiséget az üvegbot segítségével a bemérőedénybe.

6.5. A vizsgálati mintát tartalmazó bemérőedényt az üvegbottal együtt helyezzük a szárítószekrénybe, és csökkentsük a nyomást 3,3 kPa (34 mbar)-ig vagy annál kisebbre. Szárítsuk 70+1 °C-on, a száraz levegő lassú áramlását biztosítva a szárítószekrényen keresztül. A szárítási műveletet 20 órán át kell folytatni. A vákuumszivattyút egész éjszaka üzemeltetni kell, hogy a kb. 3,3 kPa (34 mbar) nyomást biztosítsuk, és a száraz levegő lassú áramlással keringjen.

6.6. Óvatosan növeljük a száraz levegő mennyiségét a külső légnyomás értékéig. Ezután a bemérőedényt tartalmával együtt gyorsan exszikkátorba helyezzük. Lehűtjük és megmérjük 1 mg pontossággal.

6.7. A 6.5. műveletet ismételjük további 4 órán át. Majd újra visszaállítjuk a légnyomást a szárítószekrényben, a bemérőedényt azonnal exszikkátorba téve lehűlni hagyjuk és megmérjük. A szárítást tömegállandóságig folytatjuk. Ez azt jelenti, hogy az azonos bemérőedény két egymást követő mérésénél a különbség nem haladhatja meg a 2 mg-ot. Ha a különbség nagyobb, a 6.7. műveletet meg kell ismételni.

6.8. A vízmentes dextróz vagy dextróz monohidrát szárazanyagtartalmának meghatározásánál a kovaföld és a víz használata nem szükséges.

7. Az eredmények kiszámítása

A szárazanyagtartalmat - a minta tömegszázalékában - a következő képlettel számítjuk ki:

ahol

m0 = a vizsgált minta kezdeti tömege, g-ban

m1 = a bemérőedény tömege kovafölddel, üvegbottal és a vizsgált minta maradékával szárítás után, g-ban

m2 = a bemérőedény, kovaföld és üvegbot tömege, g-ban

8. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,12 g/100 g minta lehet.

3. MÓDSZER

Szárazanyagtartalom meghatározása
(Refraktometriás módszer)

1. Alkalmazási terület

A módszerrel szárazanyagtartalmat határozunk meg:

- cukoroldatban vagy fehér cukoroldatban

- invertcukoroldatban vagy fehér invertcukoroldatban

- invertcukorszirupban vagy fehér invertcukorszirupban

2. Fogalommeghatározás

„Szárazanyagtartalom”: a minta szárazanyagtartalma a következőkben részletezett módszerrel meghatározva.

3. A módszer elve

Meghatározzuk a vizsgált minta törésmutatóját 20 °C hőmérsékleten, és átszámítjuk szárazanyagtartalomra a táblázat segítségével, ami a törésmutató és szacharóztartalom közötti összefüggést adja meg.

4. Eszközök

4.1. Refraktométer, amellyel a törésmutató értéke négy tizedes pontossággal olvasható le, hőmérővel és vízkeringtető szivattyúval, 20+0,5 °C-ra beállított termosztáttal.

4.2. Fényforrás (Nátriumgőz lámpa)

5. A vizsgálat módja

5.1. Ha a minta kristályokat tartalmaz, oldjuk azokat 1:1 (m/m) arányú hígítással.

5.2. Olvassuk le a minta törésmutatóját 20 °C-on refraktométeren.

6. Az eredmények kiszámítása

6.1. A szárazanyagtartalmat a szacharózoldatok 20 °C-ra megadott törésmutatóiból állapítjuk meg (lásd: a táblázatban), és az invertcukortartalomtól függően korrigáljuk úgy, hogy a táblázatból kapott eredményhez minden 1% invertcukor esetén hozzáadunk 0,022 értéket.

6.2. Az 1:1 (m/m) arányú hígítás esetén a kapott értéket 2-vel szorozzuk.

7. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség 100 g mintára vonatkoztatva 0,2 g-nál nagyobb nem lehet.

Törésmutató-cukortartalom táblázat 20 °C-on

Törésmutató
(n) 20 °C-on
Szacharóztartalom % Törésmutató
(n) 20 °C-on
Szacharóztartalom %
1,3330 0,009 1,3380 3,463
1,3331 0,078 1,3381 3,532
1,3332 0,149 1,3382 3,600
1,3333 0,218 1,3383 3,668
1,3334 0,288 1,3384 3,736
1,3335 0,358 1,3385 3,804
1,3336 0,428 1,3386 3,872
1,3337 0,498 1,3387 3,940
1,3338 0,567 1,3388 4,008
1,3339 0,637 1,3389 4,076
1,3340 0,707 1,3390 4,144
1,3341 0,776 1,3391 4,212
1,3342 0,846 1,3392 4,279
1,3343 0,915 1,3393 4,347
1,3344 0,985 1,3394 4,415
1,3345 1,054 1,3395 4,483
1,3346 1,124 1,3396 4,550
1,3347 1,193 1,3397 4,618
1,3348 1,263 1,3398 4,686
1,3349 1,332 1,3399 4,753
1,3350 1,401 1,3400 4,821
1,3351 1,470 1,3401 4,888
1,3352 1,540 1,3402 4,956
1,3353 1,609 1,3403 5,023
1,3354 1,678 1,3404 5,091
1,3355 1,747 1,3405 5,158
1,3356 1,816 1,3406 5,225
1,3357 1,885 1,3407 5,293
1,3358 1,954 1,3408 5,360
1,3359 2,023 1,3409 5,427
1,3360 2,092 1,3410 5,494
1,3361 2,161 1,3411 5,562
1,3362 2,230 1,3412 5,629
1,3363 2,299 1,3413 5,696
1,3364 2,367 1,3414 5,763
1,3365 2,436 1,3415 5,830
1,3366 2,505 1,3416 5,897
1,3367 2,574 1,3417 5,964
1,3368 2,642 1,3418 6,031
1,3369 2,711 1,3419 6,098
1,3370 2,779 1,3420 6,165
1,3371 2,848 1,3421 6,231
1,3372 2,917 1,3422 6,298
1,3373 2,985 1,3423 6,365
1,3374 3,053 1,3424 6,432
1,3375 3,122 1,3425 6,498
1,3376 3,190 1,3426 6,565
1,3377 3,259 1,3427 6,632
1,3378 3,327 1,3428 6,698
1,3379 3,395 1,3429 6,765
1,3430 6,831
1,3431 6,898 1,3485 10,440
1,3432 6,964 1,3486 10,505
1,3433 7,031 1,3487 10,570
1,3434 7,097 1,3488 10,634
1,3435 7,164 1,3489 10,699
1,3436 7,230 1,3490 10,763
1,3437 7,296 1,3491 10,828
1,3438 7,362 1,3492 10,892
1,3439 7,429 1,3493 10,957
1,3440 7,495 1,3494 11,021
1,3441 7,561 1,3495 11,086
1,3442 7,627 1,3496 11,150
1,3443 7,693 1,3497 11,215
1,3444 7,759 1,3498 11,279
1,3445 7,825 1,3499 11,343
1,3446 7,891 1,3500 11,407
1,3447 7,957 1,3501 11,472
1,3448 8,023 1,3502 11,536
1.3449 8,089 1,3503 11,600
1,3450 8,155 1,3504 11,664
1,3451 8,221 1,3505 11,728
1,3452 8,287 1,3506 11,792
1,3453 8,352 1,3507 11,856
1,3454 8,418 1,3508 11,920
1,3455 8,484 1,3509 11,984
1,3456 8,550 1,3510 12,048
1,3457 8,615 1,3511 12,112
1,3458 8,681 1,3512 12,176
1,3459 8,746 1,3513 12,240
1,3460 8,812 1,3514 12,304
1,3461 8,878 1,3515 12,368
1,3462 8,943 1,3516 12,431
1,3463 9,008 1,3517 12,495
1,3464 9,074 1,3518 12,559
1,3465 9,139 1,3519 12,623
1,3466 9,205 1,3520 12,686
1,3467 9,270 1,3521 12,750
1,3468 9,335 1,3522 12,813
1,3469 9,400 1,3523 12,877
1,3470 9,466 1,3524 12,940
1,3471 9,531 1,3525 13,004
1,3472 9,596 1,3526 13,067
1,3473 9,661 1,3527 13,131
1,3474 9,726 1,3528 13,194
1,3475 9,791 1,3529 13,258
1,3476 9,856 1,3530 13,321
1,3477 9,921 1,3531 13,384
1,3478 9,986 1,3532 13,448
1,3479 10,051 1,3533 13,511
1,3480 10,116 1,3534 13,574
1,3481 10,181 1,3535 13,637
1,3482 10,246 1,3536 13,700
1,3483 10,311 1,3537 13,763
1,3484 10,375 1,3538 13,826
1,3539 13,890 1,3592 17,189
1,3540 13,953 1,3593 17,250
1,3541 14,016 1,3594 17,311
1,3542 14,079 1,3595 17,373
1,3543 14,141 1,3596 17,434
1,3544 14,204 1,3597 17,496
1,3545 14,267 1,3598 17,557
1,3546 14,330 1,3599 17,618
1,3547 14,393 1,3600 17,679
1,3548 14,456 1,3601 17,741
1,3549 14,518 1,3602 17,802
1,3550 14,581 1,3603 17,863
1,3551 14,644 1,3604 17,924
1,3552 14,707 1,3605 17,985
1,3553 14,769 1,3606 18,046
1,3554 14,832 1,3607 18,107
1,3555 14,894 1,3608 18,168
1,3556 14,957 1,3609 18,229
1,3557 15,019 1,3610 18,290
1,3558 15,082 1,3611 18,351
1,3559 15,144 1,3612 18,412
1,3560 15,207 1,3613 18,473
1,3561 15,269 1,3614 18,534
1,3562 15,332 1,3615 18,595
1,3563 15,394 1,3616 18,655
1,3564 15,456 1,3617 18,716
1,3565 15,518 1,3618 18,777
1,3566 15,581 1,3619 18,837
1,3567 15,643 1,3620 18,898
1,3568 15,705 1,3621 18,959
1,3569 15,767 1,3622 19,019
1,3570 15,829 1,3623 19,080
1,3571 15,891 1,3624 19,141
1,3572 15,953 1,3625 19,201
1,3573 16,016 1,3626 19,262
1,3574 16,078 1,3627 19,322
1,3575 16,140 1,3628 19,382
1,3576 16,201 1,3629 19,443
1,3577 16,263 1,3630 19,503
1,3578 16,325 1,3631 19,564
1,3579 16,387 1,3632 19,624
1,3580 16,449 1,3633 19,684
1,3581 16,511 1,3634 19,745
1,3582 16,573 1,3635 19,805
1,3583 16,634 1,3636 19,865
1,3584 16,696 1,3637 19,925
1,3585 16,758 1,3638 19,985
1,3586 16,819 1,3639 20,045
1,3587 16,881 1,3640 20,106
1,3588 16,943 1,3641 20,166
1,3589 17,004 1,3642 20,226
1,3590 17,066 1,3643 20,286
1,3591 17,127 1,3644 20,346
1,3645 20,406 1,3699 23,603
1,3646 20,466 1,3700 23,661
1,3647 20,525 1,3701 23,720
1,3648 20,585 1,3702 23,778
1,3649 20,645 1,3703 23,836
1,3650 20,705 1,3704 23,895
1,3651 20,765 1,3705 23,953
1,3652 20,825 1,3706 24,011
1,3653 20,884 1,3707 24,070
1,3654 20,944 1,3708 24,128
1,3655 21,004 1,3709 24,186
1,3656 21,063 1,3710 24,244
1,3657 21,123 1,3711 24,302
1,3658 21,183 1,3712 24,361
1,3659 21,242 1,3713 24,419
1,3660 21,302 1,3714 24,477
1,3661 21,361 1,3715 24,535
1,3662 21,421 1,3716 24,593
1,3663 21,480 1,3717 24,651
1,3664 21,540 1,3718 24,709
1,3665 21,599 1,3719 24,767
1,3666 21,658 1,3720 24,825
1,3667 21,718 1,3721 24,883
1,3668 21,777 1,3722 24,941
1,3669 21,836 1,3723 24,998
1,3670 21,896 1,3724 25,056
1,3671 21,955 1,3725 25,114
1,3672 22,014 1,3726 25,172
1,3673 22,073 1,3727 25,230
1,3674 22,132 1,3728 25,287
1,3675 22,192 1,3729 25,345
1,3676 22,251 1,3730 25,403
1,3677 22,310 1,3731 25,460
1,3678 22,369 1,3732 25,518
1,3679 22,428 1,3733 25,576
1,3680 22,487 1,3734 25,633
1,3681 22,546 1,3735 25,691
1,3682 22,605 1,3736 25,748
1,3683 22,664 1,3737 25,806
1,3684 22,723 1,3738 25,863
1,3685 22,781 1,3739 25,921
1,3686 22,840 1,3740 25,978
1,3687 22,899 1,3741 26,035
1,3688 22,958 1,3742 26,093
1,3689 23,017 1,3743 26,150
1,3690 23,075 1,3744 26,207
1,3691 23,134 1,3745 26,265
1,3692 23,193 1,3746 26,322
1,3693 23,251 1,3747 26,379
1,3694 23,310 1,3748 26,436
1,3695 23,369 1,3749 26,493
1,3696 23,427 1,3750 26,551
1,3697 23,486 1,3751 26,608
1,3698 23,544 1,3752 26,665
1,3753 26,722 1,3807 29,767
1,3754 26,779 1,3808 29,823
1,3755 26,836 1,3809 29,878
1,3756 26,893 1,3810 29,934
1,3757 26,950 1,3811 29,989
1,3758 27,007 1,3812 30,045
1,3759 27,064 1,3813 30,101
1,3760 27,121 1,3814 30,156
1,3761 27,178 1,3815 30,212
1,3762 27,234 1,3816 30,267
1,3763 27,291 1,3817 30,323
1,3764 27,348 1,3818 30,378
1,3765 27,405 1,3819 30,434
1,3766 27,462 1,3820 30,489
1,3767 27,518 1,3821 30,544
1,3768 27,575 1,3822 30,600
1,3769 27,632 1,3823 30,655
1,3770 27,688 1,3824 30,711
1,3771 27,745 1,3825 30,766
1,3772 27,802 1,3826 30,821
1,3773 27,858 1,3827 30,876
1,3774 27,915 1,3828 30,932
1,3775 27,971 1,3829 30,987
1,3776 28,028 1,3830 31,042
1,3777 28,084 1,3831 31,097
1,3778 28,141 1,3832 31,152
1,3779 28,197 1,3833 31,207
1,3780 28,253 1,3834 31,262
1,3781 28,310 1,3835 31,317
1,3782 28,366 1,3836 31,372
1,3783 28,422 1,3837 31,428
1,3784 28,479 1,3838 31,482
1,3785 28,535 1,3839 31,537
1,3786 28,591 1,3840 31,592
1,3787 28,648 1,3841 31,647
1,3788 28,704 1,3842 31,702
1,3789 28,760 1,3843 31,757
1,3790 28,816 1,3844 31,812
1,3791 28,872 1,3845 31,867
1,3792 28,928 1,3846 31,922
1,3793 28,984 1,3847 31,976
1,3794 29,040 1,3848 32,031
1,3795 29,096 1,3849 32,086
1,3796 29,152 1,3850 32,140
1,3797 29,208 1,3851 32,195
1,3798 29,264 1,3852 32,250
1,3799 29,320 1,3853 32,304
1,3800 29,376 1,3854 32,359
1,3801 29,432 1,3855 32,414
1,3802 29,488 1,3856 32,466
1,3803 29,544 1,3857 32,528
1,3804 29,600 1,3858 32,577
1,3805 29,655 1,3859 32,632
1,3806 29,711 1,3860 32,686
1,3861 32,741 1,3915 35,647
1,3862 32,795 1,3916 35,700
1,3863 32,849 1,3917 35,753
1,3864 32,904 1,3918 35,806
1,3865 32,958 1,3919 35,859
1,3866 33,013 1,3920 35,912
1,3867 33,067 1,3921 35,966
1,3868 33,121 1,3922 36,019
1,3869 33,175 1,3923 36,072
1,3870 33,230 1,3924 36,125
1,3871 33,284 1,3925 36,178
1,3872 33,338 1,3926 36,231
1,3873 33,392 1,3927 36,284
1,3874 33,446 1,3928 36,337
1,3875 33,500 1,3929 36,389
1,3876 33,555 1,3930 36,442
1,3877 33,609 1,3931 36,495
1,3878 33,668 1,3932 36,548
1,3879 33,717 1,3933 36,601
1,3880 33,771 1,3934 36,654
1,3881 33,825 1,3935 36,706
1,3882 33,879 1,3936 36,759
1,3883 33,933 1,3937 36,812
1,3884 33,987 1,3938 36,865
1,3885 34,040 1,3939 36,917
1,3886 34,094 1,3940 36,970
1,3887 34,148 1,3941 37,023
1,3888 34,202 1,3942 37,075
1,3889 34,256 1,3943 37,128
1,3890 34,310 1,3944 37,180
1,3891 34,363 1,3945 37,233
1,3892 34,417 1,3946 37,286
1,3893 34,471 1,3947 37,338
1,3894 34,524 1,3948 37,391
1,3895 34,578 1,3949 37,443
1,3896 34,632 1,3950 37,495
1,3897 34,685 1,3951 37,548
1,3898 34,739 1,3952 37,600
1,3899 34,793 1,3953 37,653
1,3900 34,845 1,3954 37,705
1,3901 34,900 1,3955 37,757
1,3902 34,953 1,3956 37,810
1,3903 35,007 1,3957 37,862
1,3904 35,060 1,3958 37,914
1,3905 35,114 1,3959 37,967
1,3906 35,167 1,3960 38,019
1,3907 35,220 1,3961 38,071
1,3908 35,274 1,3962 38,123
1,3909 35,327 1,3963 38,175
1,3910 35,380 1,3964 38,228
1,3911 35,434 1,3965 38,280
1,3912 35,487 1,3966 38,332
1,3913 35,540 1,3967 38,384
1,3914 35,593 1,3968 38,436
1,3969 38,488 1,4023 41,268
1,3970 38,540 1,4024 41,318
1,3971 38,592 1,4025 41,369
1,3972 38,644 1,4026 41,420
1,3973 38,696 1,4027 41,471
1,3974 38,748 1,4028 41,522
1,3975 38,800 1,4029 41,573
1,3976 38,852 1,4030 41,623
1,3977 38,904 1,4031 41,674
1,3978 38,955 1,4032 41,725
1,3979 39,007 1,4033 41,776
1,3980 39,059 1,4034 41,826
1,3981 39,111 1,4035 41,877
1,3982 39,163 1,4036 41,928
1,3983 39,214 1,4037 41,978
1,3984 39,266 1,4038 42,029
1,3985 39,318 1,4039 42,080
1,3986 39,370 1,4040 42,130
1,3987 39,421 1,4041 42,181
1,3988 39,473 1,4042 42,231
1,3989 39,525 1,4043 42,282
1,3990 39,576 1,4044 42,332
1,3991 39,628 1,4045 42,383
1,3992 39,679 1,4046 42,433
1,3993 39,731 1,4047 42,484
1,3994 39,782 1,4048 42,534
1,3995 39,834 1,4049 42,585
1,3996 39,885 1,4050 42,635
1,3997 39,937 1,4051 42,685
1,3998 39,988 1,4052 42,736
1,3999 40,040 1,4053 42,786
1,4000 40,091 1,4054 42,836
1,4001 40,142 1,4055 42,887
1,4002 40,194 1,4056 42,937
1,4003 40,245 1,4057 42,987
1,4004 40,296 1,4058 43,037
1,4005 40,348 1,4059 43,088
1,4006 40,399 1,4060 43,138
1,4007 40,450 1,4061 43,188
1,4008 40,501 1,4062 43,238
1,4009 40,553 1,4063 43,288
1,4010 40,604 1,4064 43,338
1,4011 40,655 1,4065 43,388
1,4012 40,706 1,4066 43,439
1,4013 40,757 1,4067 43,489
1,4014 40,808 1,4068 43,539
1,4015 40,860 1,4069 43,589
1,4016 40,911 1,4070 43,639
1,4017 40,962 1,4071 43,689
1,4018 41,013 1,4072 43,739
1,4019 41,064 1,4073 43,789
1,4020 41,115 1,4074 43,836
1,4021 41,166 1,4075 43,888
1,4022 41,217 1,4076 43,936
1,4077 43,988 1,4131 46,652
1,4078 44,038 1,4132 46,701
1,4079 44,068 1,4133 46,750
1,4080 44,138 1,4134 46,799
1,4081 44,187 1,4135 46,848
1,4082 44,237 1,4136 46,896
1,4083 44,287 1,4137 46,945
1,4084 44,337 1,4138 46,994
1,4085 44,386 1,4139 47,043
1,4086 44,436 1,4140 47,091
1,4087 44,486 1,4141 47,140
1,4088 44,535 1,4142 47,188
1,4089 44,585 1,4143 47,237
1,4090 44,635 1,4144 47,286
1,4091 44,684 1,4145 47,334
1,4092 44,734 1,4146 47,383
1,4093 44,788 1,4147 47,431
1,4094 44,833 1,4148 47,480
1,4095 44,882 1,4149 47,528
1,4096 44,932 1,4150 47,577
1,4097 44,981 1,4151 47,625
1,4098 45,031 1,4152 47,674
1,4099 45,080 1,4153 47,722
1,4100 45,130 1,4154 47,771
1,4101 45,179 1,4155 47,819
1,4102 45,228 1,4156 47,868
1,4103 45,278 1,4157 47,916
1,4104 45,327 1,4158 47,984
1,4105 45,376 1,4159 48,013
1,4106 45,426 1,4160 48,061
1,4107 45,475 1,4161 48,109
1,4108 45,524 1,4162 48,158
1,4109 45,574 1,4163 48,206
1,4110 45,623 1,4164 48,254
1,4111 45,672 1,4165 48,302
1,4112 45,721 1,4166 48,350
1,4113 45,770 1,4167 48,399
1,4114 45,820 1,4168 48,447
1,4115 45,869 1,4169 48,495
1,4116 45,918 1,4170 48,543
1,4117 45,967 1,4171 48,591
1,4118 46,016 1,4172 48,639
1,4119 46,065 1,4173 48,687
1,4120 46,114 1,4174 48,735
1,4121 46,163 1,4175 48,784
1,4122 46,212 1,4176 48,832
1,4123 46,261 1,4177 48,880
1,4124 46,310 1,4178 48,928
1,4125 46,359 1,4179 48,976
1,4126 46,408 1,4180 49,023
1,4127 46,457 1,4181 49,071
1,4128 46,506 1,4182 49,119
1,4129 46,555 1,4183 49,167
1,4130 46,604 1,4184 49,215
1,4185 49,263 1,4239 51,822
1,4186 49,311 1,4240 51,869
1,4187 49,359 1,4241 51,916
1,4188 49,407 1,4242 51,963
1,4189 49,454 1,4243 52,010
1,4190 49,502 1,4244 52,057
1,4191 49,550 1,4245 52,104
1,4192 49,598 1,4246 52,150
1,4193 49,645 1,4247 52,197
1,4194 49,693 1,4248 52,244
1,4195 49,741 1,4249 52,291
1,4196 49,788 1,4250 52,338
1,4197 49,836 1,4251 52,384
1,4198 49,884 1,4252 52,431
1,4199 49,931 1,4253 52,478
1,4200 49,979 1,4254 52,524
1,4201 50,027 1,4255 52,571
1,4202 50,074 1,4256 52,618
1,4203 50,122 1,4257 52,664
1,4204 50,169 1,4258 52,711
1,4205 50,217 1,4259 52,758
1,4206 50,264 1,4260 52,804
1,4207 50,312 1,4261 52,851
1,4208 50,359 1,4262 52,897
1,4209 50,407 1,4263 52,944
1,4210 50,454 1,4264 52,990
1,4211 50,502 1,4265 53,037
1,4212 50,549 1,4266 53,083
1,4213 50,596 1,4267 53,138
1,4214 50,644 1,4268 53,176
1,4215 50,691 1,4269 53,223
1,4216 50,738 1,4270 53,269
1,4217 50,786 1,4271 53,316
1,4218 50,833 1,4272 53,362
1,4219 50,880 1,4273 53,408
1,4220 50,928 1,4274 53,455
1,4221 50,975 1,4275 53,501
1,4222 51,022 1,4276 53,548
1,4223 51,069 1,4277 53,594
1,4224 51,116 1,4278 53,640
1,4225 51,164 1,4279 53,686
1,4226 51,211 1,4280 53,733
1,4227 51,258 1,4281 53,779
1,4228 51,305 1,4282 53,825
1,4229 51,352 1,4283 53,871
1,4230 51,399 1,4284 53,918
1,4231 51,446 1,4285 53,964
1,4232 51,493 1,4286 54,010
1,4233 51,540 1,4287 54,056
1,4234 51,587 1,4288 54,102
1,4235 51,634 1,4289 54,148
1,4236 51,681 1,4290 54,194
1,4237 51,728 1,4291 54,241
1,4238 51,775 1,4292 54,287
1,4293 54,333 1,4347 56,796
1,4294 54,379 1,4348 56,841
1,4295 54,425 1,4349 56,887
1,4296 54,471 1,4350 56,932
1,4297 54,517 1,4351 56,977
1,4298 54,563 1,4352 57,022
1,4299 54,609 1,4353 57,067
1,4300 54,655 1,4354 57,112
1,4301 54,701 1,4355 57,157
1,4302 54,746 1,4356 57,202
1,4303 54,792 1,4357 57,247
1,4304 54,838 1,4358 57,292
1,4305 54,884 1,4359 57,337
1,4306 54,930 1,4360 57,382
1,4307 54,976 1,4361 57,427
1,4308 55,022 1,4362 57,472
1,4309 55,067 1,4363 57,517
1,4310 55,113 1,4364 57,562
1,4311 55,159 1,4365 57,607
1,4312 55,205 1,4366 57,652
1,4313 55,250 1,4367 57,697
1,4314 55,296 1,4368 57,742
1,4315 55,342 1,4369 57,787
1,4316 55,388 1,4370 57,832
1,4317 55,433 1,4371 57,877
1,4318 55,479 1,4372 57,921
1,4319 55,524 1,4373 57,966
1,4320 55,570 1,4374 58,011
1,4321 55,616 1,4375 58,056
1,4322 55,661 1,4376 58,101
1,4323 55,707 1,4377 58,145
1,4324 55,752 1,4378 58,190
1,4325 55,798 1,4379 58,235
1,4326 55,844 1,4380 58,279
1,4327 55,889 1,4381 58,324
1,4328 55,935 1,4382 58,369
1,4329 55,980 1,4383 58,413
1,4330 56,026 1,4384 58,458
1,4331 56,071 1,4385 58,503
1,4332 56,116 1,4386 58,547
1,4333 56,162 1,4387 58,592
1,4334 56,207 1,4388 58,637
1,4335 56,253 1,4389 58,681
1,4336 56,298 1,4390 58,726
1,4337 56,343 1,4391 58,770
1,4338 56,389 1,4392 58,815
1,4339 56,434 1,4393 58,859
1,4340 56,479 1,4394 58,904
1,4341 56,525 1,4395 58,948
1,4342 56,570 1,4396 58,993
1,4343 56,615 1,4397 59,037
1,4344 56,660 1,4398 59,082
1,4345 56,706 1,4399 59,126
1,4346 56,751 1,4400 59,170
1,4401 59,215 1,4455 61,591
1,4402 59,259 1,4456 61,634
1,4403 59,304 1,4457 61,678
1,4404 59,348 1,4458 61,721
1,4405 59,392 1,4459 61,765
1,4406 59,437 1,4460 61,809
1,4407 59,481 1,4461 61,852
1,4408 59,525 1,4462 61,896
1,4409 59,569 1,4463 61,939
1,4410 59,614 1,4464 61,983
1,4411 59,658 1,4465 62,026
1,4412 59,702 1,4466 62,070
1,4413 59,746 1,4467 62,113
1,4414 59,791 1,4468 62,156
1,4415 59,835 1,4469 62,200
1,4416 59,879 1,4470 62,243
1,4417 59,923 1,4471 62,287
1,4418 59,967 1,4472 62,330
1,4419 60,011 1,4473 62,373
1,4420 60,056 1,4474 62,417
1,4421 60,100 1,4475 62,460
1,4422 60,144 1,4476 62,503
1,4423 60,188 1,4477 62,547
1,4424 60,232 1,4478 62,590
1,4425 60,276 1,4479 62,633
1,4426 60,320 1,4480 62,677
1,4427 60,364 1,4481 62,720
1,4428 60,408 1,4482 62,763
1,4429 60,452 1,4483 62,806
1,4430 60,496 1,4484 62,849
1,4431 60,540 1,4485 62,893
1,4432 60,584 1,4486 62,936
1,4433 60,628 1,4487 62,979
1,4434 60,672 1,4488 63,022
1,4435 60,716 1,4489 63,065
1,4436 60,759 1,4490 63,108
1,4437 60,803 1,4491 63,152
1,4438 60,847 1,4492 63,195
1,4439 60,891 1,4493 63,238
1,4440 60,935 1,4494 63,281
1,4441 60,979 1,4495 63,324
1,4442 61,023 1,4496 63,367
1,4443 61,066 1,4497 63,410
1,4444 61,110 1,4498 63,453
1,4445 61,154 1,4499 63,496
1,4446 61,198 1,4500 63,539
1,4447 61,241 1,4501 63,582
1,4448 61,285 1,4502 63,625
1,4449 61,329 1,4503 63,668
1,4450 61,372 1,4504 63,711
1,4451 61,416 1,4505 63,754
1,4452 61,460 1,4506 63,797
1,4453 61,503 1,4507 63,840
1,4454 61,547 1,4508 63,882
1,4509 63,925 1,4563 66,221
1,4510 63,968 1,4564 66,263
1,4511 64,011 1,4565 66,305
1,4512 64,054 1,4566 66,347
1,4513 64,097 1,4567 66,389
1,4514 64,139 1,4568 66,431
1,4515 64,182 1,4569 66,473
1,4516 64,225 1,4570 66,515
1,4517 64,268 1,4571 66,557
1,4518 64,311 1,4572 66,599
1,4519 64,353 1,4573 66,641
1,4520 64,396 1,4574 66,683
1,4521 64,439 1,4575 66,725
1,4522 64,481 1,4576 66,767
1,4523 64,524 1,4577 66,809
1,4524 64,567 1,4578 66,851
1,4525 64,609 1,4579 66,893
1,4526 64,652 1,4580 66,935
1,4527 64,695 1,4581 66,977
1,4528 64,737 1,4582 67,019
1,4529 64,780 1,4583 67,061
1,4530 64,823 1,4584 67,103
1,4531 64,865 1,4585 67,145
1,4532 64,908 1,4586 67,186
1,4533 64,950 1,4587 67,228
1,4534 64,993 1,4588 67,270
1,4535 65,035 1,4589 67,312
1,4536 65,078 1,4590 67,354
1,4537 65,120 1,4591 67,396
1,4538 65,163 1,4592 67,437
1,4539 65,205 1,4593 67,479
1,4540 65,248 1,4594 67,521
1,4541 65,290 1,4595 67,563
1,4542 65,333 1,4596 67,604
1,4543 65,375 1,4597 67,646
1,4544 65,417 1,4598 67,688
1,4545 65,460 1,4599 67,729
1,4546 65,502 1,4600 67,771
1,4547 65,544 1,4601 67,813
1,4548 65,587 1,4602 67,854
1,4549 65,629 1,4603 67,896
1,4550 65,672 1,4604 67,938
1,4551 65,714 1,4605 67,979
1,4552 65,756 1,4606 68,021
1,4553 65,798 1,4607 68,063
1,4554 65,841 1,4608 68,104
1,4555 65,883 1,4609 68,146
1,4556 65,925 1,4610 68,187
1,4557 65,967 1,4611 68,229
1,4558 66,010 1,4612 68,270
1,4559 66,052 1,4613 68,312
1,4560 66,094 1,4614 68,353
1,4561 66,136 1,4615 68,395
1,4562 66,178 1,4616 68,436
1,4617 68,478 1,4671 70,698
1,4618 68,519 1,4672 70,739
1,4619 68,561 1,4673 70,780
1,4620 68,602 1,4674 70,821
1,4621 68,643 1,4675 70,861
1,4622 68,685 1,4676 70,902
1,4623 68,726 1,4677 70,943
1,4624 68,768 1,4678 70,984
1,4625 68,809 1,4679 71,024
1,4626 68,850 1,4680 71,065
1,4627 68,892 1,4681 71,106
1,4628 68,933 1,4682 71,146
1,4629 68,974 1,4683 71,187
1,4630 69,016 1,4684 71,228
1,4631 69,057 1,4685 71,268
1,4632 69,098 1,4686 71,309
1,4633 69,139 1,4687 71,349
1,4634 69,181 1,4688 71,390
1,4635 69,222 1,4689 71,431
1,4636 69,263 1,4690 71,471
1,4637 69,304 1,4691 71,512
1,4638 69,346 1,4692 71,552
1,4639 69,387 1,4693 71,593
1,4640 69,428 1,4694 71,633
1,4641 69,469 1,4695 71,674
1,4642 69,510 1,4696 71,714
1,4643 69,551 1,4697 71,755
1,4644 69,593 1,4698 71,795
1,4645 69,634 1,4699 71,836
1,4646 69,675 1,4700 71,876
1,4647 69,716 1,4701 71,917
1,4648 69,757 1,4702 71,957
1,4649 69,798 1,4703 71,998
1,4650 69,839 1,4704 72,038
1,4651 69,880 1,4705 72,078
1,4652 69,921 1,4706 72,119
1,4653 69,962 1,4707 72,159
1,4654 70,003 1,4708 72,199
1,4655 70,044 1,4709 72,240
1,4656 70,085 1,4710 72,280
1,4657 70,126 1,4711 72,320
1,4658 70,167 1,4712 72,361
1,4659 70,208 1,4713 72,401
1,4660 70,249 1,4714 72,441
1,4661 70,290 1,4715 72,482
1,4662 70,331 1,4716 72,522
1,4663 70,372 1,4717 72,562
1,4664 70,413 1,4718 72,602
1,4665 70,453 1,4719 72,643
1,4666 70,494 1,4720 72,683
1,4667 70,535 1,4721 72,723
1,4668 70,576 1,4722 72,763
1,4669 70,617 1,4723 72,803
1,4670 70,658 1,4724 72,843
1,4725 72,884 1,4779 75,035
1,4726 72,924 1,4780 75,074
1,4727 72,964 1,4781 75,114
1,4728 73,004 1,4782 75,153
1,4729 73,044 1,4783 75,193
1,4730 73,084 1,4784 75,232
1,4731 73,124 1,4785 75,272
1,4732 73,164 1,4786 75,311
1,4733 73,204 1,4787 75,350
1,4734 73,244 1,4788 75,390
1,4735 73,285 1,4789 75,429
1,4736 73,325 1,4790 75,469
1,4737 73,365 1,4791 75,508
1,4738 73,405 1,4792 75,547
1,4739 73,445 1,4793 75,587
1,4740 73,485 1,4794 75,626
1,4741 73,524 1,4795 75,666
1,4742 73,564 1,4796 75,705
1,4743 73,604 1,4797 75,744
1,4744 73,644 1,4798 75,784
1,4745 73,684 1,4799 75,823
1,4746 73,724 1,4800 75,862
1,4747 73,764 1,4801 75,901
1,4748 73,804 1,4802 75,941
1,4749 73,844 1,4803 75,980
1,4750 73,884 1,4804 76,019
1,4751 73,924 1,4805 76,058
1,4752 73,963 1,4806 76,098
1,4753 74,003 1,4807 76,137
1,4754 74,043 1,4808 76,176
1,4755 74,083 1,4809 76,215
1,4756 74,123 1,4810 76,254
1,4757 74,162 1,4811 76,294
1,4758 74,202 1,4812 76,333
1,4759 74,242 1,4813 76,372
1,4760 74,282 1,4814 76,411
1,4761 74,321 1,4815 76,450
1,4762 74,361 1,4816 76,489
1,4763 74,401 1,4817 76,528
1,4764 74,441 1,4818 76,567
1,4765 74,480 1,4819 76,607
1,4766 74,520 1,4820 76,646
1,4767 74,560 1,4821 76,685
1,4768 74,599 1,4822 76,724
1,4769 74,639 1,4823 76,763
1,4770 74,678 1,4824 76,802
1,4771 74,718 1,4825 76,841
1,4772 74,758 1,4826 76,880
1,4773 74,797 1,4827 76,919
1,4774 74,837 1,4828 76,958
1,4775 74,876 1,4829 76,997
1,4776 74,916 1,4830 77,036
1,4777 74,956 1,4831 77,075
1,4778 74,995 1,4832 77,113
1,4833 77,152 1,4887 79,238
1,4834 77,191 1,4888 79,276
1,4835 77,230 1,4889 79,314
1,4836 77,269 1,4890 79,353
1,4837 77,308 1,4891 79,391
1,4838 77,347 1,4892 79,429
1,4839 77,386 1,4893 79,468
1,4840 77,425 1,4894 79,506
1,4841 77,463 1,4895 79,544
1,4842 77,502 1,4896 79,582
1,4843 77,541 1,4897 79,620
1,4844 77,580 1,4898 79,659
1,4845 77,619 1,4899 79,697
1,4846 77,657 1,4900 79,735
1,4847 77,696 1,4901 79,773
1,4848 77,735 1,4902 79,811
1,4849 77,774 1,4903 79,850
1,4850 77,812 1,4904 79,888
1,4851 77,851 1,4905 79,926
1,4852 77,890 1,4906 79,964
1,4853 77,928 1,4907 80,002
1,4854 77,967 1,4908 80,040
1,4855 78,006 1,4909 80,078
1,4856 78,045 1,4910 80,116
1,4857 78,083 1,4911 80,154
1,4858 78,122 1,4912 80,192
1,4859 78,160 1,4913 80,231
1,4860 78,199 1,4914 80,269
1,4861 78,238 1,4915 80,307
1,4862 78,276 1,4916 80,345
1,4863 78,315 1,4917 80,383
1,4864 78,353 1,4918 80,421
1,4865 78,392 1,4919 80,459
1,4866 78,431 1,4920 80,497
1,4867 78,469 1,4921 80,534
1,4868 78,508 1,4922 80,572
1,4869 78,546 1,4923 80,610
1,4870 78,585 1,4924 80,648
1,4871 78,623 1,4925 80,686
1,4872 78,662 1,4926 80,724
1,4873 78,700 1,4927 80,762
1,4874 78,739 1,4928 80,800
1,4875 78,777 1,4929 80,838
1,4876 78,816 1,4930 80,876
1,4877 78,854 1,4931 80,913
1,4878 78,892 1,4932 80,951
1,4879 78,931 1,4933 80,989
1,4880 78,969 1,4934 81,027
1,4881 79,008 1,4935 81,065
1,4882 79,046 1,4936 81,103
1,4883 79,084 1,4937 81,140
1,4884 79,123 1,4938 81,178
1,4885 79,161 1,4939 81,216
1,4886 79,199 1,4940 81,254
1,4941 81,291 1,4996 83,351
1,4942 81,329 1,4997 83,388
1,4943 81,367 1,4998 83,425
1,4944 81,405 1,4999 83,463
1,4945 81,442 1,5000 83,500
1,4946 81,480 1,5001 83,537
1,4947 81,518 1,5002 83,574
1,4948 81,555 1,5003 83,611
1,4949 81,593 1,5004 83,648
1,4950 81,631 1,5005 83,685
1,4951 81,668 1,5006 83,722
1,4952 81,706 1,5007 83,759
1,4953 81,744 1,5008 83,796
1,4954 81,781 1,5009 83,833
1,4955 81,819 1,5010 83,870
1,4956 81,856 1,5011 83,907
1,4957 81,894 1,5012 83,944
1,4958 81,932 1,5013 83,981
1,4959 81,969 1,5014 84,018
1,4960 82,007 1,5015 84,055
1,4961 82,044 1,5016 84,092
1,4962 82,082 1,5017 84,129
1,4963 82,119 1,5018 84,166
1,4964 82,157 1,5019 84,203
1,4965 82,194 1,5020 84,240
1,4966 82,232 1,5021 84,277
1,4967 82,269 1,5022 84,314
1,4968 82,307 1,5023 84,351
1,4969 82,344 1,5024 84,388
1,4970 82,381 1,5025 84,424
1,4971 82,419 1,5026 84,461
1,4972 82,456 1,5027 84,498
1,4973 82,494 1,5028 84,535
1,4974 82,531 1,5029 84,572
1,4975 82,569 1,5030 84,609
1,4976 82,606 1,5031 84,645
1,4977 82,643 1,5032 84,682
1,4979 82,718 1,5033 84,719
1,4980 82,755 1,5034 84,756
1,4981 82,793 1,5035 84,792
1,4982 82,830 1,5036 84,829
1,4983 82,867 1,5037 84,866
1,4984 82,905 1,5038 84,903
1,4985 82,942 1,5039 84,939
1,4986 82,979 1,5040 84,976
1,4987 83,016 1,5041 85,013
1,4988 83,054 1,5042 85,049
1,4989 83,091 1,5043 85,086
1,4990 83,128 1,5044 85,123
1,4991 83,165 1,5045 85,159
1,4992 83,202 1,5046 85,196
1,4993 83,240 1,5047 85,233
1,4994 83,277 1,5048 85,269
1,4995 83,314 1,5049 85,306
1,5050 85,343 1,5065 85,890
1,5051 85,379 1,5066 85,927
1,5052 85,416 1,5067 85,963
1,5053 85,452 1,5068 86,000
1,5054 85,489 1,5069 86,036
1,5055 85,525 1,5070 86,072
1,5056 85,562 1,5071 86,109
1,5057 85,598 1,5072 86,145
1,5058 85,635 1,5073 86,182
1,5059 85,672 1,5074 86,218
1,5060 85,708 1,5075 86,254
1,5061 85,744 1,5076 86,291
1,5062 85,781 1,5077 86,327
1,5063 85,817 1,5078 86,363
1,5064 85,854 1,5079 86,399

4. MÓDSZER

Redukálócukor-tartalom meghatározása, invertcukorban kifejezve
(A Berlini Intézet módszere)

1. Alkalmazási terület

A módszerrel invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalmat határozunk meg félfehér cukorban.

2. Fogalommeghatározás

„Az invertcukorban kifejezett redukálócukor”: redukálócukor-tartalom a következőkben részletezett módszerrel meghatározva.

3. A módszer elve

A mintaoldatban lévő redukálóanyagok a Cu2+-ionokat redukálják. A keletkezett Cu2O-t oxidálja a hozzáadott jódoldat, majd a jódoldat feleslegét nátrium-tioszulfát-oldattal visszatitráljuk.

4. Anyagok

4.1. Cu(II)-ionokat tartalmazó oldat (Müller-féle reagens).

4.1.1. 35 g réz-szulfátot (CuSO4 · 5 H2O) oldunk 400 cm3 forró vízben, hagyjuk lehűlni.

4.1.2. 173 g kálium-nátrium-tartarátot (KNaC4O6H4 · 4H2O) és 68 g vízmentes nátrium-karbonátot feloldunk 500 cm3 forró vízben. Hagyjuk lehűlni.

4.1.3. A két oldatot (4.1.1. és 4.1.2.) összekeverjük egy 1000 cm3-es mérőlombikban, majd vízzel jelig töltjük. A mérőlombikba 2 g aktív szenet teszünk, felrázzuk, néhány órán át állni hagyjuk, és ezután az oldatot vastag szűrőpapíron vagy membránszűrőn átszűrjük. Ha hosszabb tárolás következtében a réz-oxid kicsapódna, akkor az oldatot újra átszűrjük.

4.2. Ecetsav-oldat; 5 mol/dm3-es

4.3. Jódoldat; 0,01665 mol/dm3-es (0,0333 n; 4,2258 g/dm3)

4.4. Nátrium-tioszulfát-oldat; 0,0333 mol/dm3-es

4.5. Keményítő-oldat; 5 g oldható keményítőt eldörzsölünk 30 cm3 vízzel, és a kapott keményítőtejet 1 dm3 forró vízbe öntjük. Három percig forraljuk, lehűtjük és - ha szükséges - konzerválószerként adunk hozzá 10 mg higany-jodidot.

5. Eszközök

5.1. Erlenmeyer-lombik, 300 cm3-es; büretták és pipetták

5.2. Vízfürdő

6. A vizsgálat módja

6.1. Legfeljebb 30 mg invertcukrot tartalmazó mintamennyiséget (10 g vagy kevesebb) bemérünk 300 cm3-es Erlenmeyer-lombikba és kb. 100 cm3 vízben feloldjuk. Hozzáadunk 10 cm3 Müller-féle reagenst (4.1.). Jól összekeverjük és pontosan 10 percig forrásban lévő vízfürdőbe helyezzük (5.2.). Az Erlenmeyer-lombikban lévő oldat szintje 20 mm-el alacsonyabb legyen, mint a vízfürdő szintje. Folyóvíz alatt (vízcsap) gyorsan lehűtjük a lombik tartalmát, keverés nélkül, nehogy a réz(I)-oxidot a levegő oxigénje oxidálja. A lehűtött oldathoz 5 cm3 5 mol/dm3-es ecetsavat (4.2.) adunk pipettázva, rázás nélkül, majd bürettából azonnal hozzáadunk 20-40 cm3 0,01665 mol/dm3-es jódoldatot (4.3.) /feleslegben legyen/. Ezután a lombik tartalmát összerázzuk, a réz-csapadék teljes feloldódásáig. A jódoldat-felesleget 0,0333 mol/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldattal (4.4.) visszatitráljuk, keményítő indikátor mellett. Az indikátort a titrálás vége felé adjuk hozzá.

6.2. Egyidejűleg ellenőrző vizsgálatot is végzünk. Az ellenőrző vizsgálatot (vakpróbát) új Müller-reagens készítése esetén el kell végezni. A jódoldat fogyasztás ne haladja meg a 0,1 cm3-t.

6.3. Párhuzamosan el kell végezni a meghatározást a cukoroldattal melegítés nélkül is. Hagyjuk állni 10 percig szobahőmérsékleten, hogy az olyan redukálóanyagok, mint a kén-dioxid, reakcióba lépjenek.

7. Az eredmény kiszámítása

A fogyott jódoldat térfogata: a feleslegben adott 0,01665 mol/dm3-es jódoldat mennyisége cm3-ben, minusz a meghatározáskor fogyott nátrium-tioszulfát-oldat (0,0333 mol/dm3-es) mennyisége cm3-ben. A fogyott 0,01665 mol/dm3-es jódoldat térfogatát (cm3-ben) korrigálni kell a következő levonásokkal: (7.1.; 7.2.; 7.3.).

7.1. A vízzel vakpróbára (6.2.) fogyott térfogat cm3-ben.

7.2. A cukoroldattal (6.3.) hidegkorrekcióra fogyott térfogat cm3-ben.

7.3. Az aliquotban jelen lévő minden 10 g szacharózra 2,0 cm3-nyi érték fogy, vagy ha a minta 10 g-nál kevesebb szacharózt tartalmaz, akkor azzal arányos mennyiség (szacharózkorrekció).

A fenti korrekciók elvégzése után 1 cm3 jódoldat (4.3.) 1 mg invertcukornak felel meg. Az invertcukor-tartalom, százalékban a következő képlettel számítható ki:

ahol

V1 = a jódoldat (4.3.) térfogata korrekció után cm3-ben

m0 = a meghatározásra került minta tömege, g-ban

8. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,02 g/100 g minta lehet.

5. MÓDSZER

Redukálócukor-tartalom meghatározása invertcukorban kifejezve
(Knight és Allen módszere)

1. Alkalmazási terület

A módszerrel az invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalmat határozzuk meg:

- cukorban vagy fehér cukorban,

- finomított fehér cukorban

2. Fogalommeghatározás

„Az invertcukorban kifejezett redukálócukor”: redukálócukor-tartalom, a következőkben részletezett módszerrel meghatározva.

3. A módszer elve

A mintaoldathoz feleslegben adott réztartalmú reagens redukálódik, majd a nem redukált részét EDTA-oldattal visszatitráljuk.

4. Vegyszerek

4.1. Etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) dinátrium só 0,0025 mol/dm3-es oldata: oldjunk fel 0,930 g EDTA dinátrium sót vízben, majd töltsük fel vízzel egy literre.

4.2. Murexid indikátoroldat: adjunk 0,25 g murexidot 50 cm3 vízhez és keverjük össze metilénkék 0,2 g/100 cm3 vizes oldatából 20 cm3-rel.

4.3. Lúgos rézreagens: oldjunk fel 25 g vízmentes nátrium-karbonátot és 25 g kálium-nátrium-tartarát-tetrahidrátot kb. 600 cm3 vízben, amely 40 cm3-t tartalmaz az 1 mol/dm3 töménységű nátrium-hidroxidból. Oldjunk fel 6 g-ot a két vegyértékű réz-szulfát-penta-hidrátból (CuSO4 · 5H2O) kb. 100 cm3 vízben és adjuk a tartarát-oldathoz. Hígítsuk 1 literre vízzel.

Megjegyzés: az oldat korlátozott ideig használható.

4.4. Standard invertcukoroldat: oldjunk fel 23,750 g tiszta szacharózt (4.5.) kb. 120 cm3 vízben egy 250 cm3-es mérőlombikban, adjunk hozzá 9 cm3 sósavat (sűrűsége = 1,19 g/cm3), és hagyjuk állni nyolc napot szobahőmérsékleten. Töltsük fel az oldatot 250 cm3-re és ellenőrizzük a hidrolízis teljességét egy 200 mm-es csőben polariméteres vagy szachariméteres leolvasással. Ennek -11,80+0,05 °Z-nak kell lenni (lásd a megjegyzést, 9. pont), pipettázzunk 200 cm3-t ebből az oldatból egy 2000 cm3-es mérőlombikba. Hígítsuk vízzel, és mialatt rázzuk (hogy elkerüljük a túlzott helyi lúgosodást), adjunk hozzá 71,4 cm3 olyan nátrium-hidroxid-oldatot (1 mól/dm3), melyben 4 g benzoesav is feloldásra került. Töltsük fel 2000 cm3-re, hogy az oldat 1 g/100 cm3 invertcukrot tartalmazzon. Az oldat pH értéke kb. 3 kell, hogy legyen. Ez a stabil törzsoldat csak közvetlenül felhasználás előtt hígítható.

4.5. Tiszta szacharóz: szacharóz legfeljebb 0,001 g/100 g invertcukor-tartalommal.

5. Eszközök

5.1. Kémcső, 150x20 mm

5.2. Fehér porcelán tál

5.3. Analitikai mérleg legalább 0,1 mg pontossággal.

6. A vizsgálat módja

6.1. Kémcsőben oldjunk fel 5 g cukormintát 5 cm3 hideg vízben (5.1.). Adjunk hozzá 2 cm3-t a rézreagensből (4.3.), és keverjük össze. Merítsük a csövet a forrásban lévő vízfürdőbe 5 percre, majd hűtsük le hideg vízben.

6.2. A kémcsőben lévő oldatot vigyük át veszteségmentesen, minél kevesebb víz felhasználásával a fehér porcelán tálba (5.2.), adjunk hozzá három csepp indikátort (4.2.) és titráljuk EDTA-oldattal (4.1.). A V0 a titráláshoz fogyott EDTA-oldat köbcentimétereinek (cm3) száma. A végpontnál az oldat színe zöldből szürkén keresztül bíborra vált. A bíbor szín lassan eltűnik, a réz(I)-oxidnak réz(II)-oxiddá történő oxidációja miatt, ami függ a jelenlévő redukált réz koncentrációjától. A titrálás végpontját ezért igen gyorsan kell megközelíteni.

6.3. Készítsünk kalibrációs görbét úgy, hogy az invertcukor ismert mennyiségét hozzáadjuk (a 4.4. oldat megfelelően hígítva) 5 g tiszta szacharózhoz (4.5.) és adjunk megfelelő mennyiségű hideg vizet úgy, hogy az oldat összesen 5 cm3 legyen. Ábrázoljuk a titrálásnál kapott fogyásértékeket (cm3-ben) az 5 g szacharózhoz hozzáadott invertcukor százalékának függvényében: egyenest kapunk a 0,001-0,019 g invertcukor/100 g minta tartományban.

7. Az eredmények kiszámítása

Olvassuk le a kalibrációs görbéről azt az invertcukor százalékot, ami a minta vizsgálatánál meghatározott V0 cm3 EDTA értékhez tartozik. Ha a vizsgálandó mintában a koncentráció várhatóan nagyobb, mint 0,017 g invertcukor/100 g minta, a vizsgálatra bemért minta mennyiségét (6.1.) ennek megfelelően csökkenteni kell, de a vizsgálati mintát tiszta szacharózzal (4.5.) 5 g-ra ki kell egészíteni.

8. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,005 g/100 g minta lehet.

9. Megjegyzés

A °Z értékét 2,889-el osztva válthatjuk át a polarimetriás szögfokra. Szükséges eszközök, műszerek: 200 mm-es polariméter cső; nátriumgőz lámpa, mint fényforrás; mérőműszer (polariméter v. szachariméter) amelyet olyan helyen kell elhelyezni, ahol a hőmérséklet 20 °C körüli érték.

6. MÓDSZER

Redukálócukor-tartalom meghatározása invertcukorban kifejezve
(Luff-Schoorl módszer)

1. Az alkalmazási terület

A módszerrel meghatározunk

1.1. Invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalmat:

- cukoroldatban vagy fehér cukoroldatban

- invertcukoroldatban vagy fehér invertcukoroldatban

- invertcukorszirupban vagy fehér invertcukorszirupban

1.2. Dextróz egyenértékben kifejezett és szárazanyagtartalomra számított redukálócukor-tartalmat:

- glükózszirupban

- szárított glükózszirupban

1.3. D-glükózban kifejezett redukálócukor-tartalmat:

- dextróz monohidrátban

- vízmentes dextrózban

2. Fogalommeghatározás

„Az invertcukorban, D-glükózban vagy dextróz egyenértékben kifejezett redukálócukor tartalom”: redukálócukor-tartalom a következőkben részletezett módszer szerint meghatározva, és invertcukorban, D-glükózban vagy dextrózban kifejezve vagy számítva.

3. A módszer elve

A mintaoldatban lévő redukálócukrokat (ha szükséges, derítés után) meghatározott módon forrásig melegítjük Cu (II) ionokat tartalmazó oldattal, mely Cu (I) ionná alakul. A Cu (II) felesleget jodometriásan határozzuk meg.

4. Vegyszerek

4.1. Carrez I. oldat: 21,95 g cink-acetát-dihidrátot (Zn/CH3COO/2 · 2H2O) vagy 24 g cink-acetát-trihidrátot (Zn/CH3COO/2 · 3H2O) és 3 cm3 jégecetet oldunk 100 cm3 vízben.

4.2. Carrez II. oldat: 10,6 g kálium-hexaciano-ferrát-(II)-ot (K4/Fe (CN)6/ · 3H2O) oldunk 100 cm3 vízben.

4.3. Luff-Schoorl reagens: az alábbi oldatokat készítjük el:

4.3.1. Réz-szulfát-oldat: 25 g CuSO4 · 5H2O-t feloldunk 100 cm3 vízben.

4.3.2. Citromsav-oldat: 50 g citromsavat (C6H8O7 · H2O) feloldunk 50 cm3 vízben.

4.3.3. Nátrium-karbonát-oldat: 143,8 g vízmentes nátrium-karbonátot feloldunk 300 cm3 meleg vízben és lehűtjük.

4.3.4. A citromsav-oldatot 1000 cm3-es mérőlombikban (4.3.2.) lassan összekeverjük a nátrium-karbonát-oldattal (4.3.3.). A habzás megszűnése után a réz-szulfát oldatot (4.3.1.) hozzáöntjük és 1000 cm3-es mérőlombikban vízzel jelig töltjük. Állni hagyjuk egy éjszakán át, és ha szükséges átszűrjük. A 6.1. pontban leírt módszer szerint ellenőrizzük a reagens molaritását (Cu 0,1 mól/dm3; Na2CO3I mól/dm3).

4.4. Nátrium-tioszulfát-oldat; 0,1 mól/dm3

4.5. Keményítőoldat: 5 g oldható keményítőt eldörzsölünk 30 cm3 vízzel, és a kapott keményítőtejet 1 dm3 forró vízbe öntjük. Három percig forraljuk, lehűtjük és - ha szükséges - konzerválószerként adjunk hozzá 10 mg higany-jodidot.

4.6. Kénsav, 3 mól/dm3.

4.7. Kálium-jodid-oldat; 30% (m/v).

4.8. Forrkő; sósavban forralva, vízzel savmentesre mosva és megszárítva.

4.9. Izopentanol

4.10. Nátrium-hidroxid; 0,1 mól/dm3.

4.11. Sósav; 0,1 mól/dm3.

4.12. Fenolftalein-oldat; 1%(m/v), etanolban.

5. Eszközök

5.1. Erlenmeyer-lombik, 300 cm3-es, visszafolyó hűtővel felszerelve.

5.2. Stopperóra

6. A vizsgálat módja

6.1. A Luff-Schoorl reagens titrálása.

6.1.1. 25 cm3 Luff-Schoorl reagenshez (4.3.) hozzáadunk 3 g kálium-jodidot (4.7.) és 25 cm3 3 mól/dm3-es kénsavat (4.6.). A 0,1 mól/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldattal (4.4.) titráljuk, keményítőoldatot (4.5.) használva indikátorként. Az indikátort a titrálás vége felé adjuk az elegyhez. Ha a fogyott 0,1 mól/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldat térfogata nem 25 cm3, a reagenst újból készítjük.

6.1.2. 10 cm3 Luff-Schoorl reagenst 100 cm3-es mérőlombikba pipettázunk és vízzel jelig töltjük. A hígított reagensből 10 cm3-t pipettázunk a 0,1 mól/dm3-es sósavból (4.11.) 25 cm3-t tartalmazó Erlenmeyer-lombikba és forrásban lévő vízfürdőn 1 órán át melegítjük. Lehűtjük, frissen forralt vízzel eredeti térfogatig töltjük és 0,1 mól/dm3-es nátrium-hidroxiddal (4.10.) titráljuk fenolftalein indikátor (4.12.) jelenlétében. A felhasznált 0,1 mól/dm3-es nátrium-hidroxid térfogatának 5,5 és 6,5 cm3 között kell lennie.

6.1.3. A hígított reagens (6.1.2.) 10 cm3-ét titráljuk 0,1 mól/dm3-es sósavval (4.11.) fenolftalein indikátor (4.12.) jelenlétében. Az átcsapási pontot az ibolyaszín eltűnése jelzi. A felhasznált 0,1 mól/dm3-es sósav (4.11.) térfogatának 6,0-és 7,5 cm3 között kell lennie.

6.1.4. A Luff-Schoorl reagens pH-ja 9,3-9,4 legyen 20 °C-on.

6.2. Az mintaoldat készítése

6.2.1. 1 mg pontossággal lemérünk 5 g mintát és 200 cm3 vízzel veszteségmentesen 250 cm3-es mérőlombikba visszük. Derítjük - ha szükséges - 5 cm3 Carrez I. oldat (4.1.) és 5 cm3 Carrez II. oldat (4.2.) hozzáadásával. A reagensek hozzáadása után mindig jól összekeverjük. Vízzel jelig töltjük, szűrjük.

6.2.2. Hígítjuk az oldatot (6.2.1.) úgy, hogy 25 cm3 hígított oldat 15-60 mg redukálócukrot tartalmazzon, glükózban kifejezve.

6.3. Titrálás Luff-Schoorl módszer szerint. A Luff-Schoorl reagensből (4.3.) pipettázunk 25 cm3-t a 300 cm3-es Erlenmeyer lombikba. Ugyanoda pipettázunk még 25 cm3 cukoroldatot (6.2.) és két darabka forrkővet (4.8.) adunk hozzá. Szereljük fel visszafolyó hűtővel (5.1.) és késedelem nélkül - Bunsen égő felett - azbeszt dróthálóra helyezzük. Az azbeszt dróthálóban a lombik alja átmérőjének megfelelő kivágás legyen. A lombik tartalmát két perc alatt forrásig melegítjük, és pontosan 10 percig lassú forrásban tartjuk. Hideg víz alatt gyorsan lehűtjük, és 5 perc után az alábbiak szerint titráljuk: Hozzáadunk 10 cm3 kálium-jodid-oldatot (4.7.) és a habzás elkerülése végett óvatosan 25 cm3 3 mól/dm3-es kénsavat (4.6.). 0,1 mól/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldattal (4.4.) titráljuk, amíg az oldat szine majdnem teljesen eltűnik, akkor néhány cm3 keményítőoldatot (4.5.) adunk hozzá és folytatjuk a titrálást addig, amíg a kék szín teljesen eltűnik. Vakpróbát is végzünk, 25 cm3 vizet használva 25 cm3 cukoroldat (6.2.2.) helyett.

7. Az eredmények kiszámítása

Az alábbi táblázatból megállapítjuk (ha szükséges, interpolálva) az invertcukor, illetve glükóz tömegét mg-ban, a két titrálás fogyásának különbsége alapján, a 0,1 mol/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldat cm3-ében kifejezve. Az eredményt invertcukorban vagy d-glükózban fejezzük ki, tömeg %-ban, (m/m), szárazanyagra számítva adjuk meg.

8. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,2 cm3 lehet.

9. Megjegyzés

A kénsav hozzáadása előtt kis mennyiségű izopentanol (4.9.) adható az elegyhez, a habzás csökkentése céljából.

A mért fogyáskülönbségnek megfelelő redukálócukor mennyiség a Luff-Schoorl módszernél

0,1 mol/dm3
Na2S2O3
fogyáskülönbség
cm3
Glükóz vagy invert cukor
mg

Különbség
mg
0,1 mol/dm3
Na2S2O3
fogyáskülönbség
cm3
Glükóz vagy invert
cukor
mg

Különbség
mg
1 2,4 - 11 27,6 2,6
2 4,8 2,4 12 30,3 2,7
3 7,2 2,4 13 33,0 2,7
4 9,7 2,5 14 35,7 2,7
5 12,2 2,5 15 38,5 2,8
6 14,7 2,5 16 41,3 2,8
7 17,2 2,5 17 44,2 2,9
8 19,8 2,6 18 47,1 2,9
9 22,4 2,6 19 50,0 2,9
10 25,0 2,6 20 53,0 3,0

7. MÓDSZER

Redukálócukor-tartalom meghatározása invertcukorban kifejezve
(Lane-Eynon állandó térfogatú módszer)

1. Alkalmazási terület

A módszerrel invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalmat határozunk meg:

- cukoroldatban,

- fehér cukoroldatban,

- invertcukoroldatban,

- fehér invertcukoroldatban,

- invertcukorszirupban

- fehér invertcukorszirupban.

2. Fogalommeghatározás

„Az invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalom” redukálócukor-tartalom az alábbiakban részletezett módszer szerint meghatározva és invertcukorban kifejezve vagy számítva.

3. A módszer elve

A minta oldatát metilénkék indikátor mellett forrásponton Fehling-oldattal titráljuk.

4. Vegyszerek

4.1. Fehling-oldat:

4.1.1. A oldat: 69,3 g réz(II)-szulfátot (CuSO4 · 5H2O) 1000 cm3-es mérőlombikban vízben oldunk, jelig feltöltjük.

4.1.2. B oldat: 346,0 kálium-nátrium-tartarátot (KNaC4H4O6 · 4H2O) és 100,0 g nátrium-hidroxidot 1000 cm3-es mérőlombikban vízben oldunk. Ha az oldat üledékes, meg kell szűrni.

Megjegyzés: mindkét oldatot sötét üvegben kell tárolni.

4.2. Nátrium-hidroxid-oldat, 1 mol/dm3.

4.3. Invertcukor-standardoldat: 23,750 g tiszta szacharózt kb. 120 cm3 vízben, 250 cm3-es mérőlombikban oldunk, hozzáadunk 9 cm3 sósavat (ρ = 1,16) és szobahőmérsékleten állni hagyjuk nyolc napig. A 250 cm3-es mérőlombikot jelig töltjük és polariméterrel vagy szachariméterrel 200 mm-es csőben ellenőrizzük a hidrolízis befejezését, amelynél a mért értéknek - 11,80 °Z +0,05 °Z-nek kell lennie. (lásd: Megjegyzés).

Ennek az oldatnak 200 cm3-ét pipettázzuk egy 2000 cm3-es mérőlombikba. Vízzel hígítjuk és rázás közben hozzáadunk 71,4 cm3 nátrium-hidroxid-oldatot (1 mol/l-es) (4.2.), majd 4 g benzoesavat. A 2000 cm3-es lombikban jelig töltjük, hogy 1 g/100 cm3-es invertcukoroldatot kapjunk. Az oldat pH-jának kb. 3-nak kell lennie. A stabil oldatot közvetlenül felhasználás előtt kell hígítani. Ahhoz, hogy 0,25 g/100 cm3 invertcukoroldatot kapjunk, jelig töltünk egy 250 ml-es lombikot az 1 g/100 cm3-es invertcukoroldattal 20 °C-on, majd ennek a mérőlombiknak a tartalmát átmossuk egy 1000 cm3-es mérőlombikba, és vízzel jelig töltjük.

4.4. Metilénkék-oldat, 1 g/100 cm3.

5. Eszközök

5.1. Szűknyakú Erlenmeyer-lombik, 500 cm3-es.

5.2. Büretta, 50 cm3-es; 0,05 cm3 beosztású.

5.3. Pipetták, 20, 25 és 50 cm3-esek.

5.4. Mérőlombikok; 250, 1000 és 2000 cm3-esek.

5.5. Fűtőeszköz a forraláshoz, - a 6.1. pontban leírtak szerint, - amely lehetővé teszi a titrálás végpontjának megfigyelését anélkül, hogy a hőforrástól elmozdítanánk a forraló lombikot (5.1.).

5.6. Stopperóra, legalább 1 sec. pontossággal.

6. A vizsgálat módja

6.1. A Fehling-oldat beállítása.

6.1.1. 50 cm3-t a B oldatból (4.1.2.) és 50 cm3-t az A oldatból (4.1.1.) pipettázzunk tiszta, száraz főzőpohárba, és jól keverjük össze.

6.1.2. A bürettát 0,25%-os (0,25 g/100 cm3) invertcukor-standardoldattal (4.3.) öblítsük át, és töltsük fel.

6.1.3. Az A és B oldatok (6.1.1.) keverékéből 20 cm3-t pipettázzunk a szűknyakú Erlenmeyer lombikba (5.1.) és adjunk hozzá 15 cm3 vizet. A bürettából adagoljunk 39 cm3 invertcukoroldatot, adjunk hozzá kis mennyiségű forrkövet, és óvatosan, körkörös mozdulatokkal keverjük össze.

6.1.4. Forrásig melegítjük, és pontosan két percen át forraljuk. A lombikot a hőforrástól elmozdítani nem lehet, és ügyeljünk arra, hogy a vizsgálat során a forrás ne szűnjön meg. A két perc forralás végén hozzáadunk 3-4 csepp metilénkék-oldatot (4.4.): az elegynek határozottan kéknek kell lennie.

6.1.5. Folytatjuk a beállítást: kis adagokban invertcukor-standardoldatot adunk hozzá bürettából, eleinte 0,2 cm3-enként, később 0,1 cm3-enként és végül cseppenként, a végpont eléréséig. Ezt a kék szín teljes eltűnése jelzi. Az oldat színe pirosasra változik a réz(I)-oxid jelenléte miatt.

6.1.6. A végpontot el kell érni az oldat forrásának kezdetétől számított 3. perc végére. A titráláshoz fogyott oldat térfogatának (V0) 39,0 és 41,0 cm3 közt kell lennie. Ha a V0 térfogat a határokon kívül esik, a Fehling-oldat (4.1.1.) rézkoncentrációját korrigálni kell, és a beállítási folyamatot meg kell ismételni.

6.2. A mintaoldatok előkészítése: A vizsgált mintaoldatok koncentrációjának 250 és 400 mg invertcukor/100 cm3 között kell lennie.

6.3. Elővizsgálat

6.3.1. Az elővizsgálat célja annak a vízmenyiségnek a meghatározása, amelyet az A és B oldatok keverékének 20 cm3-éhez hozzáadva a titrálás utáni térfogat 75 cm3 lesz. A 6.1.4. pontban leírt vizsgálattal azonosan hajtjuk végre, azzal a különbséggel, hogy az invert-cukor-standardoldat helyett a mintaoldatot használjuk, azaz bürettából a lombikba engedett mintaoldat térfogata: 25 cm3. A hozzáadott víz mennyisége 15 cm3, az oldatot két percig forraljuk, és a titrálást a 6.1.5. pont szerint a végpontig végezzük.

6.3.2. Ha a metilénkék-oldat hozzáadása után a pirosas szín megmarad, a mintaoldat koncentrációja túl nagy.

Ebben az esetben a vizsgálatot félbeszakítjuk, és megismételjük kisebb koncentrációjú mintaoldatot használva. Ha a mintaoldatból több mint 50 cm3 szükséges ahhoz, hogy a pirosas színt elérjük, nagyobb koncentrációjú mintaoldatot kell használni. Számítsuk ki a hozzáadott vízmennyiséget, levonva a kevert Fehling-oldat térfogatát (20 cm3) és a mintaoldat térfogatát 75 cm3-ből.

6.4. A mintaoldat vizsgálata

6.4.1. Pipettázzunk a forraló lombikba 20 m3 kevert Fehling oldatot és azt a vízmennyiséget, amit a 6.3. pont szerint határoztunk meg.

6.4.2. Bürettából adagoljunk a mintaoldatból a 6.3. pont megfigyelt fogyásnál 1 cm3-el kevesebbet. Néhány forrkövet adunk hozzá, körkörös mozdulatokkal keverjük a lombik tartalmát, felforraljuk és titráljuk, mint korábban (6.3.). A végpontot a metilénkék-oldat hozzáadásától számított egy perc alatt el kell érni.

A végső fogyás = V1.

7. Az eredmények kiszámítása

A minta redukálócukor tartalmát invertcukorban kifejezve, az alábbi képlettel számítjuk ki:

ahol:

C0 = a vizsgált mintaoldat koncentrációja, g/100 cm3-ben;

V0 = invertcukor standardoldat titrálásnál fogyott térfogata cm3-ben;

V1 = a vizsgált mintaoldat térfogata cm3-ben, ami a minta vizsgálatánál, a 6.4.2. pont szerint fogyott;

f = korrekciós faktor, mellyel figyelembe vesszük a vizsgált mintaoldat szacharóz tartalmát.

Az értékeket az alábbi táblázat mutatja:

Szacharóz (g-ban) a forralt elegyben Korrekciós faktor
0 1,000
0,5 0,982
1,0 0,971
1,5 0,962
2,0 0,954
2,5 0,946
3,0 0,939
3,5 0,932
4,0 0,926
4,5 0,920
5,0 0,915
5,5 0,910
6,0 0,904
6,5 0,898
7,0 0,893
7,5 0,888
8,0 0,883
8,5 0,878
9,0 0,874

A vizsgált mintaoldat szacharóztartalmának megfelelő faktort a táblázatból interpolálással számíthatjuk ki.

Megjegyzés: A szacharóz hozzávetőleges koncentrációja úgy határozható meg, hogy az invertcukor becsült koncentrációját levonjuk (ebben a becslésben f = 1,0) a szacharózban kifejezett összes oldott szárazanyagtartalomból, amit az oldat törésmutatója alapján a jelen előírás harmadik módszerével határozhatunk meg.

8. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb a középérték 1,0%-a lehet.

9. Megjegyzés:

2,889-el osztjuk, hogy átszámítsuk az „°Z”-ot polariméter szögfok értékre 200 mm hosszú polarimétercső, nátriumgőzlámpa fény-forrás és 20 °C-hoz közeli hőmérsékletű helyiség esetén.

8. MÓDSZER

Dextróz-ekvivalens meghatározása
(Lane-Eynon állandó térfogatú módszer)

1. Alkalmazási terület

A módszerrel dextróz-ekvivalenst határozunk meg:

- glükózszirupban,

- szárított glükózszirupban,

- dextróz monohidrátban

- vízmentes dextrózban.

2. Fogalommeghatározás

2.1. „Redukálóképesség”: redukálócukor-tartalom, az alábbi módszer szerint meghatározva tömeg %-ban megadva, vízmentes dextrózban (d-glükózban) kifejezve, eredeti anyagra számítva.

2.2. „Dextróz-ekvivalens”: redukálóképesség, tömeg %-ban megadva, szárazanyagra számítva.

3. A módszer elve

A vizsgálandó oldatot pontosan meghatározott körülmények között metilénkék indikátort használva, forráspontján Fehling-oldattal titráljuk.

4. Vegyszerek

4.1. Fehling-oldat:

4.1.1. A oldat: 69,3 g réz(II)-szulfátot (CuSO4 · 5H2O) 1000 cm3-es mérőlombikban vízben oldunk, jelig töltjük.

4.1.2. B oldat: 346,0 g kálium-nátrium-tartarátot (KNaC4H4O6 · 4H2O) és 100,0 g nátrium-hidroxidot 1000 cm3-es mérőlombikban vízben oldunk, jelig töltjük.

Megjegyzés: Mindkét oldatot (4.1.1. és 4.1.2.) sötét üvegben kell tárolni.

4.1.3. Fehling-oldatkeverék készítése: 50 cm3-t a B oldatból (4.1.2.) és 50 cm3-t az A oldatból (4.1.1.) tiszta, száraz főzőpohárba pipettázunk és jól összekeverünk.

Megjegyzés: A Fehling-oldatkeveréket nem szabad tárolni, minden nap frissen kell készíteni és beállítani.

4.2. Vízmentes dextróz (d-glükóz) (C6H12O6). Használat előtt vákuum-szárítószekrényben 4 órán át szárítjuk 100+1 °C-on és kb. 10 kPa (103 mbar) belső nyomásnál.

4.3. Dextróz-standardoldat: 0,600 g/100 cm3.0,6 g vízmentes dextrózt (4.2.) 0,1 mg pontossággal bemérünk, vízben oldjuk, átmossuk egy 100 cm3-es mérőlombikba (5.4.), jelig töltjük és összekeverjük. Az oldatot használat előtt mindig frissen készítjük.

4.4. Metilénkék-oldat: 0,1 g/100 cm3.0,1 g metilénkék indikátort 100 cm3 vízben oldunk.

5. Eszközök

5.1. Szűknyakú Erlenmeyer-lombik, 250 cm3-es.

5.2. Büretta 50 cm3-es, 0,05 cm3-es beosztású.

5.3. Egyjelű pipetták, 25 és 50 cm3-esek.

5.4. Mérőlombikok, 100 és 500 cm3-esek.

5.5. Melegítő eszköz a forraláshoz, - a 6.1. pontban leírtak szerint, - amely lehetővé teszi a titrálás végpontjának megfigyelését anélkül, hogy a forraló lombikot elmozdítanánk a hőforrástól (lásd: 6.1.3. megjegyzést).

5.6. Stopperóra, legalább 1 sec. beosztással.

6. A vizsgálat módja

6.1. A Fehling-oldat beállítása.

6.1.1. 25 cm3 Fehling-oldatot (4.1.3.) a tiszta, száraz, szűknyakú Erlenmeyer-lombikba (5.1.) pipettázunk.

6.1.2. Megtöltjük a bürettát (5.2.) dextróz-standardoldattal (4.3.) és a meniszkuszt a 0-pontra állítjuk be.

6.1.3. 18 cm3 dextróz-standardoldatot (4.3.) a bürettából az Erlenmeyer-lombikba engedünk. Körkörösen mozgatva keverjük a lombik tartalmát.

6.1.4. A lombikot melegítő eszközre (5.5.) helyezzük, előzetesen beállítva azt úgy, hogy a forrás 120+15 másodperc alatt elkezdődjön. Továbbiakban a melegítő eszközt az egész titrálási idő alatt (lásd: 1. megj.) így beállítva hagyjuk.

6.1.5. A forrás kezdetekor elindítjuk a stopperórát.

6.1.6. A lombik tartalmát 120 másodpercig forraljuk, a stopperórával mérve az időt. Az idő vége felé hozzáadjuk a metilénkék-oldatot (4.4.)

6.1.7. 120 másodperces forralás után (stopperórával mérve) a bürettából (6.1.2.) elkezdjük a lombikba (5.1.) adagolni a dextróz-standardoldatot 0,5 cm3-enként, amíg a metilénkék színe eltűnik (lásd: 2. és 3. megjegyzést). Feljegyezzük a hozzáadott dextróz-standardoldat fogyást, az utolsó előtti 0,5 cm3-es adagot is beleértve (X cm3).

6.1.8. Megismételjük 6.1.1. és 6.1.2. pontokban leírtakat.

6.1.9. A bürettából a lombikba (5.1.) adagoljuk a (X-0,3) cm3-nek megfelelő térfogatú dextróz-standardoldatot.

6.1.10. Megismételjük a 6.1.4., 6.1.5 és 6.1.6. pontokban leírtakat.

6.1.11. 120 másodperces forralás után (stopperórával mérve), kezdjük a lombikba (5.1.) adagolni a dextróz-standardoldatot a bürettából, eleinte 0,2 cm3-enként és végül cseppenként, amíg a metilénkék színe eltűnik. A titrálás végső stádiumában a dextróz-standardoldat két egymást követő adagolása között 10-15 másodpercnek kell eltelnie. Az adagolásnak 60 másodpercen keresztül be kell fejeződnie, hogy a forralás teljes ideje ne legyen több, mint 180 másodperc. Esetleg harmadik titrálás is szükségessé válhat, kissé nagyobb adagot alkalmazva a dextróz-standardoldatból (6.1.9.) ahhoz, hogy ezt elérjük.

6.1.12. Feljegyezzük a titrálásban fogyott dextróz-standardoldat térfogatát (V0 cm3), (lásd: 4. Megjegyzést).

6.1.13. A dextróz-standardoldat (4.3.) (V0) térfogatának 19 és 21 cm3 között kell lennie. Ha a térfogat ezeken a határokon kívül esik, a Fehling-oldat (4.1.3.) koncentrációját módosítani kell és a beállítását meg kell ismételni.

6.1.14. A kevert Fehling-oldat napi beállításához, mivel V0 pontosan ismert, egyetlen titrálás elegendő, a (V0-0,5) cm3 dextróz-standardoldat kezdeti adagolásával.

1. Megjegyzés: Ez biztosítja, hogy a forralás kezdetétől intenzív és folytonos legyen a párolgás az egész titrálási folyamat alatt, megelőzve a levegő bejutását a titráló lombikba, s így megakadályozva az oxidációt.

2. Megjegyés: A metilénkék színének eltűnése legjobban az elegy habján látható, mivel az mentes a piros réz(I)-oxid üledéktől. A szín eltűnése legkönnyebben szórt világításnál érzékelhető. A titráló lombik mögött elhelyezett fehér háttér is előnyös.

3. Megjegyzés: Vizsgálat közben a bürettát óvni kell a melegtől.

4. Megjegyzés: Mivel az eredmény az emberi tényezőn is múlik, minden vizsgálónak saját beállítást kell végeznie és saját V0-értéket kell használnia az eredmény kiszámításánál (7.1.).

6.2. Az előkészített minta elővizsgálata

6.2.1. Elővizsgálatot akkor kell végezni, ha nem ismert a minta redukálóképessége. Az eredményből számítható a vizsgálathoz bemérendő mintamennyiség (6.3.). Az elővizsgálatot a következőképpen végezzük.

6.2.2. 2% (m/v) koncentrációjú minta-oldatot készítünk: „Z” a becsült bemérendő mintamennyiség.

6.2.3. Úgy, mint a 6.1.2. pontban a minta-oldatot (6.2.2.) használva a dextróz-standardoldat helyett.

6.2.4. A 6.1.1. pont szerint.

6.2.5. A 6.1.3. pont szerint, 10 cm3 mintaoldatot használva a 18,0 cm3 dextróz-standardoldat helyett.

6.2.6. A 6.1.4. pont szerint.

6.2.7. A lombik tartalmát forrásig melegítjük. Hozzáadunk 1 cm3 metilénkék-oldatot (4.4.).

6.2.8. A forralás kezdetétől indítjuk a stopperórát (5.6.) és elkezdjük adagolni a mintaoldatot a bürettából a lombikba 1,0 cm3-es adagokban, 10 másodpercenként, addig, amíg a metilénkék színe átcsap. Feljegyezzük a hozzáadott mintaoldat teljes térfogatát, beleértve az utolsó előtti adagot is (Y cm3).

6.2.9. „Y” nem lehet több, mint 50 cm3. Ha igen, a mintaoldat koncentrációját növeljük és a titrálást megismételjük.

6.2.10. Az előkészített minta hozzávetőleges redukálóképességét tömeg %-ban, az alábbiak szerint számítjuk ki:

60 · V0
Y · Z

6.3. A vizsgálati minta bemérése

0,1 mg pontossággal bemérünk az előkészített mintából annyit, hogy 2,85-3,15 g redukálócukrot tartalmazzon vízmentes dextrózban (d-glükóz) kifejezve, vagy a redukálóképesség (2.1.) hozzávetőleges értéke, vagy a 6.2.10. pont szerint kapott hozzávetőleges mennyiség alapján.

6.4. A minta-oldat készítése

A bemért mintát vízben oldjuk és 500 cm3-es mérőlombikban jelig töltjük.

6.5. Meghatározás

6.5.1. A 6.1.1. pont szerint.

6.5.2. A bürettát (5.2.) a vizsgált oldattal (6.4.) megtöltjük és a meniszkuszt 0-pontra beállítjuk.

6.5.3. 18,5 cm3 vizsgált oldatot a bürettából Erlenmeyer-lombikba engedünk. Körkörös mozdulatokkal megkeverjük a lombik tartalmát.

6.5.4. A 6.1.4. pont szerint.

6.5.5. A 6.1.5. pont szerint.

6.5.6. A 6.1.6. pont szerint.

6.5.7. A 6.1.7. pont szerint, a mintaoldatot használva a dextróz-standardoldat helyett.

6.5.8. A 6.1.8. pont szerint.

6.5.9. A 6.1.9. pont szerint a mintaoldatot használva a dextróz-standardoldat helyett.

6.5.10. A 6.1.10. pont szerint.

6.5.11. A 6.1.11. pont szerint, a vizsgált oldatot használva a dextróz-standardoldat helyett.

6.5.12. Feljegyezzük a titrálás végpontjáig fogyott mintaoldat térfogatát: V1.

6.5.13. V1 térfogata 19 és 21 cm3 között kell hogy legyen. Ha a V1 térfogat ezeken a határokon kívül esik, a mintaoldat koncentrációját módosítani kell, és a 6.5.1.-től a 6.5.12.-ig a vizsgálat műveleteit meg kell ismételni.

6.5.14. Azonos mintaoldattal két párhuzamos meghatározást végzünk.

6.6. Szárazanyagtartalom: Az előkészített minta szárazanyagtartalmát a 2. módszer szerint határozzuk meg.

7. Az eredmények kiszámítása

7.1. Redukálóképesség (rp)

A redukálóképességet tömeg %-ban, eredeti mintára vonatkoztatva a következő képlettel számítjuk ki:

ahol:

V0 = a beállítási titrálásnál felhasznált dextróz-standardoldat (4.3.) térfogata cm3-ben;

V1 = a vizsgálati titrálásnál (6.5.) felhasznált mintaoldat (6.4.) térfogata cm3-ben;

m = a vizsgált minta tömege (6.3.), melyet az 500 cm3 mintaoldat készítéséhez használtunk fel, g-ban.

7.2. Dextróz-ekvivalens:

A dextróz-ekvivalenst tömeg %-ban, a minta szárazanyagtartalmára vonatkoztatva következő képlettel számítjuk ki:

ahol:

DE = dextróz-ekvivalens;

rp = a minta (7.1.) redukálóképessége tömeg %-ban;

d = a minta szárazanyagtartalma, tömeg %-ban.

7.3. Eredményként két meghatározás középértékét vesszük, amelyeknél az ismételhetőségre vonatkozó követelmény (8) teljesül.

8. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb a középérték 1%-a lehet.

9. MÓDSZER

Szulfáthamu-tartalom meghatározás

1. Alkalmazási terület

A módszerrel szulfáthamu-tartalmat határozunk meg

- glükózszirupban,

- szárított glükózszirupban,

- dextróz monohidrátban,

- vízmentes dextrózban.

2. Fogalommeghatározás

„Szulfáthamu-tartalom”: a következőkben részletezett módszer szerint meghatározott szulfáthamu tartalom.

3. A módszer elve

A vizsgált minta maradékának tömegét 525 °C-on, kénsav jelenlétében végzett hamvasztás után határozzuk meg, és a bemért minta tömeg %-ában adjuk meg.

4. Vegyszerek

4.1. Kénsav, hígított oldat: lassan és óvatosan hozzáadunk 100 cm3 koncentrált kénsavat (sűrűség 20 °C-on: 1,84 g/cm3; 96% m/m) 300 cm3 vízhez, keverve és hűtve.

5. Eszközök

5.1. Tokos elektromos kemence, 525 °C +25 °C-os hőmérsékleten.

5.2. Analitikai mérleg 0,1 mg pontossággal.

5.3. Platina vagy kvarc hamvasztótégely megfelelő méretű.

5.4. Exszikkátor, mely frissen aktívált szilikagélt, vagy egyenértékű szárító hatású anyagot, valamint víztartalom indikátort tartalmaz.

6. A vizsgálat módja

Hevítsük a tégelyt (5.3.) a hamvasztási hőmérsékletig, hűtsük exszikkátorban, majd mérjük meg. Mérjünk 0,1 mg pontossággal 5 g glükózszirupot, vagy szárított glükózszirupot, illetve 10 g dextróz monohidrátot vagy vízmentes dextrózt a tégelybe. Adjunk hozzá 5 cm3 kénsav-oldatot (4.1.) (lásd: Megjegyzés 9.1. pontját), és óvatosan hevítsük a mintát láng fölött vagy főzőlapon, amíg az teljesen elszenesedik. Az elszenesítést, ami alatt a gőzök kiégnek a mintából (lásd: a megjegyzés 9.2. pontját) elszívó-fülkében végezzük. Helyezzük a tégelyt (5.3.) a tokos kemencébe (5.1.), hevítsük azt 525 °C +25 °C-on, amíg fehér hamut nem kapunk. Ez átlagosan két órát vesz igénybe (lásd: a megjegyzés 9.3. pontját). Hagyjuk a mintát kb. 30 percig exszikkátorban (5.4.) hűlni, majd mérjük meg.

7. Az eredmények kiszámítása

A szulfáthamu-tartalom a vizsgált minta tömeg %-ában a következő képlettel számítható:

ahol:

m1 = a hamu tömege g-ban,

m0 = a vizsgált minta tömege g-ban.

8. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb a középérték 2%-a lehet.

9. Megjegyzés

9.1. A kénsavat kis adagokban kell hozzáadni, hogy elkerüljük a túlzott habzást.

9.2. Minden óvintézkedést meg kell tenni az első elszenesítés alatt, hogy megelőzzük a mintának vagy a hamunak a túlzott felhabzás miatt fellépő veszteségét.

9.3. Ha a mintát nehéz teljesen elhamvasztani (vagyis fekete részek maradnak), a tégelyt ki kell venni a tokos kemencéből, a maradékot - lehűtés után - néhány csepp vízzel nedvesítjük, majd visszatesszük a kemencébe.

10. MÓDSZER

Polarizáció meghatározás

1. Hivatkozás

ICUMSA módszer. Forrás: 12. ICUMSA ülés 1958, 84. oldal; 13. ICUMSA ülés 1962, 83. oldal; 14. ICUMSA ülés 1966.

2. Alkalmazási terület

A módszerrel a polarizációt határozzuk meg:

- félfehér cukorban,

- cukorban vagy fehér cukorban,

- finomított fehér cukorban.

3. Fogalommeghatározás

A polarizáció a poláros fény síkjának elforgatása a 26 g cukor/100 cm3 oldatban, 200 mm hosszú csőben.

4. A módszer elve

A polarizációt szachariméter vagy polariméter segítségével határozzuk meg, a következő módszerben leírt módon.

5. Vegyszerek

5.1. Derítőszer: bázikus ólom-acetát-oldat.

Adjunk 560 g száraz bázikus ólom-acetátot a kb. 1 dm3 frissen forralt vízhez. Forraljuk a keveréket 30 percig, majd hagyjuk állni egy éjszakán át. Dekantáljuk a felső részt, majd hígítsuk frissen forralt vízzel, hogy 1,25 g/cm3 sűrűséget kapjunk 20 °C-on. Védjük az oldatot a levegővel való érintkezéstől.

5.2. Dietil-éter

6. Eszközök

6.1. Szachariméter, melyet 26 g cukor normáltömegre kalibráltak vagy polariméter. Ezt a berendezést olyan helyen kell felállítani, ahol a hőmérsékletet 20 °C-hoz közel lehet tartani. Hitelesítsük az eszközt szabványos kvarclemezekkel.

6.2. Fényforrás: nátriumgőz lámpa.

6.3. Precíziós polarimétercső, a hosszúság 200 mm, az eltérés nem több +0,02 mm-nél.

6.4. Analitikai mérleg 0,1 mg pontosságú.

6.5. Egyedileg hitelesített 100 cm3-es mérőlombik. Olyan lombik használható, amelynek a tényleges térfogata a 100+0,01 cm3 tartományba esik. Azokat a lombikokat, melyek űrtartalma a fenti tűréshatáron kívül esik, csak megfelelő korrekció után szabad használni.

6.6. Vízfürdő, szabályozott hőmérsékletű, 20+0,1 °C-os.

7. A vizsgálat módja

7.1. Az oldat készítése

Mérjünk le 26+0,002 g cukormintát, mossuk be a teljes mennyiséget kb. 60 cm3 vízzel egy 100 cm3-es mérőlombikba (6.5.). Oldjuk fel körkörös mozgatással, melegítés nélkül.

Ha derítés szükséges, adjunk hozzá 0,5 cm3 ólom-acetát reagenst (5.1.). Keverjük az oldatot körkörös mozgatással; mossuk le a lombik falát, amíg a meniszkusz nem lesz kb. 10 mm-rel a kalibrációs jel alatt.

Helyezzük a lombikot olyan vízfürdőbe (6.6.), amely 20+0,1 °C pontosságú hőmérséklet-szabályozóval rendelkezik és tartsuk ott, míg a cukoroldat hőmérséklete nem állandósul. Szüntessük meg a folyadék felszínén esetleg képződőbuborékot egy csepp dietil-éterrel (5.2.). Töltsük fel a jelig vízzel. Dugaszoljuk be, és legalább háromszor felfordítva a lombikot keverjük össze alaposan. Hagyjuk öt percet állni.

7.2. A polarizáció meghatározása

A hőmérsékletet az összes következő műveletben 20+1 °C-on kell tartani.

7.2.1. Végezzük el a mérőkészülék zérus-korrekcióját.

7.2.2. Szűrjük a mintát szűrőpapíron keresztül, a szűrlet első 10 cm3-ét külön felfogva és kiöntve. Gyűjtsük össze a szűrlet következő 50 cm3-ét.

7.2.3. A polarimétercsövet kétszer mossuk át a vizsgálandó mintaoldattal. (7.2.2.)

7.2.4. Töltsük be óvatosan a vizsgálandó mintaoldatot 20+1 °C-on.

Távolítsuk el az összes légbuborékot, amikor a fedőüveget a helyére csúsztatjuk. Helyezzük a töltött csövet a készülékbe.

7.2.5. Olvassuk le a forgatást 0,05 °Z vagy 0,02 szögfok pontossággal.

Ismételjük meg a leolvasást még négyszer. Vegyük az öt leolvasás átlagát.

8. Az eredmények kiszámítása

Az eredményt Z-fokban fejezzük ki, tized fokra kerekítve. A szögfokok átváltásánál Z-fokra a következő képletet használjuk:

°Z = szögfok · 2,889

9. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett vizsgálatok 5 leolvasás átlagából számított eredményei közötti különbség legfeljebb a középérték 0,1%-a lehet.

32. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez * 

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-79/1067 számú előírása a sűrített tej és tejporfélék vizsgálatáról

A rész

1. A B részben felsorolt sűrített tej- és tejporfélék vizsgálatára a C részben leírt módszereket kell alkalmazni.

2. Ha azonos célra többféle módszer alkalmazható, ezek bármelyikével vizsgálhatunk. Az alkalmazott módszert a C rész szerint elkészített vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell adni.

B rész

Sűrített tej és tejporfélék vizsgálati módszereinek alkalmazási területe

1. Bevezetés, általános előírások

2. Szárazanyag-tartalom meghatározás:

- cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej (C rész, 1. módszer)

- cukrozatlan sűrített tej (C rész, 1. módszer)

- cukrozatlan sűrített félzsíros tej (C rész, 1. módszer)

- cukrozatlan sűrített sovány tej (C rész, 1. módszer)

- cukrozott sűrített tej (C rész, 1. módszer)

- cukrozott sűrített félzsíros tej (C rész, 1. módszer)

- cukrozott sűrített sovány tej (C rész, 1. módszer)

3. Víztartalom meghatározás:

- nagy zsírtartalmú tejpor (C rész, 2. módszer)

- zsíros (teljes) tejpor (C rész, 2. módszer)

- félzsíros tejpor (C rész, 2. módszer)

- sovány tejpor (C rész, 2. módszer)

4. Zsírtartalom meghatározás:

- cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej (C rész, 3. módszer)

- cukrozatlan sűrített tej (C rész, 3. módszer)

- cukrozatlan sűrített félzsíros tej (C rész, 3. módszer.)

- cukrozatlan sűrített sovány tej (C rész, 3. módszer)

- cukrozott sűrített tej (C rész, 3. módszer)

- cukrozott sűrített félzsíros tej (C rész, 3. módszer)

- cukrozott sűrített sovány tej (C rész, 3. módszer)

- nagy zsírtartalmú tejpor (C rész, 4. módszer)

- zsíros (teljes) tejpor (C rész, 4. módszer)

- félzsíros tejpor (C rész, 4. módszer)

- sovány tejpor (C rész, 4. módszer)

5. Szacharóz meghatározás:

- cukrozott sűrített tej (C rész, 5. módszer)

- cukrozott sűrített félzsíros tej (C rész, 5. módszer)

- cukrozott sűrített sovány tej (C rész, 5. módszer)

6. Tejsav és laktát meghatározás:

- nagy zsírtartalmú tejpor (C rész, 6. módszer)

- zsíros (teljes) tejpor (C rész, 6. módszer)

- félzsíros tejpor (C rész, 6. módszer)

- sovány tejpor (C rész, 6. módszer)

7. Foszfatáz-aktivitás meghatározás:

- nagy zsírtartalmú tejpor (C rész, 7. vagy 8. módszer)

- zsíros (teljes) tejpor (C rész, 7. vagy 8. módszer)

- félzsíros tejpor (C rész, 7. vagy 8. módszer)

- sovány tejpor (C rész, 7. vagy 8. módszer)

C rész

Sűrített tej és tejporfélék vizsgálati módszerei

Bevezetés, általános előírások

1. A minta előkészítése

1.1. Cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej

Cukrozatlan sűrített tej

Cukrozatlan sűrített félzsíros tej

Cukrozatlan sűrített sovány tej

A lezárt dobozt összerázzuk és megforgatjuk. A dobozt kinyitjuk és a tejet lassan egy másik, légmentesen zárható edénybe töltjük át, majd ismételt áttöltögetéssel összekeverjük. Gondoskodjunk arról, hogy a doboz falán és alján tapadó zsír- és tejrészecskék a mintába kerüljenek. Az edényt lezárjuk.

Ha a tartalom nem homogén, akkor az edényt 40 °C hőmérsékletű vízfürdőn melegítjük, 15 percenként erősen megrázzuk. 2 óra múlva az edényt a vízfürdőről levesszük, szobahőmérsékletre hűtjük. A fedőt levesszük és az edény tartalmát kanállal, vagy spatulával alaposan összekeverjük (amennyiben a zsír kivált, a minta nem vizsgálható). Hűtve tároljuk.

1.2. Cukrozott sűrített tej

Cukrozott sűrített félzsíros tej

Cukrozott sűrített sovány tej

Doboz: a lezárt dobozt vízfürdőben 30-40 °C-on kb. 30 percig melegítjük. A dobozt kinyitjuk és tartalmát kanállal vagy spatulával felfelé-, lefelé- és körkörös irányú mozgatással jól összekeverjük a felső és alsó rétegek elegyedése végett. Gondoskodjunk arról, hogy a doboz karimáján, falán és alján tapadó tejrészecskék a mintába jussanak. A doboz tartalmát amilyen gyorsan csak lehet, légmentesen záró fedéllel ellátott másik dobozba öntjük. Az edényt lezárjuk, és hidegen tároljuk.

Tubus: alját levágjuk, és tartalmát egy légmentesen záró fedéllel ellátott edénybe nyomjuk. Aztán a tubust hosszában is felvágjuk. Belsejéből az összes anyagot kikaparjuk, és a többivel gondosan összekeverjük. Az edényt hűtve tároljuk.

1.3. Nagy zsírtartalmú tejpor

Zsíros (teljes) tejpor

Félzsíros tejpor

Sovány tejpor

A tejport tiszta, száraz, légmentesen záródó fedővel ellátott edénybe töltjük. Az edény térfogata a por térfogatának kétszerese legyen. Az edényt azonnal lezárjuk és a tejport az edény ismételt rázásával és forgatásával alaposan összekeverjük. A minta előkészítése során amennyire csak lehet, kerüljük el, hogy a tejpor a levegővel érintkezzen, s ez által nedvességet vegyen fel.

2. Vegyszerek

2.1. Víz

2.1.1. Minden olyan esetben, amikor oldásra, hígításra vagy mosásra vizet használunk, az mindig desztillált vagy legalább azzal azonos minőségű, ionmentesített víz legyen.

2.1.2. Minden olyan esetben, amikor „oldás” vagy „hígítás” minden további adat nélkül szerepel, mindig „vízben való oldást” vagy „vízzel való hígítást” kell értenünk.

2.2. Tisztasági követelmény

Minden alkalmazott vegyszer analitikai tisztaságú legyen, hacsak nincs más kikötés.

3. Eszközök

3.1. Készülékek és segédanyagok felsorolása

A módszereknél a felsorolás csak a speciális készülékeket és eszközöket tartalmazza.

3.2. Analitikai mérleg, amelynek pontossága legalább 0,1 mg.

4. Az eredmények kiszámítása

4.1. A beltartalom kiszámítása

Ha nincs egyéb előírás, a laboratórium által számított eredményt mindig a minta tömegszázalékában adjuk meg.

4.2. Az eredmény megadásának pontossága

Az eredményben nem szabad több tizedesjegyet megadni, mint amennyit az alkalmazott analitikai módszer pontossága megenged.

5. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyvben az analitikai módszereket és az eredményeket kell megadni. Kiegészítésképpen adjunk meg minden olyan részletet, amelyet a vizsgálati módszer nem ír elő, vagy választható és minden olyan körülményt, amely az eredményt befolyásolhatja. A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a minta azonosításához szükséges összes adatot.

1. MÓDSZER

Szárazanyag-tartalom meghatározás (szárítószekrényben 99 °C-on)

1. Tárgy és alkalmazási terület

Ezzel a módszerrel a következő termékek szárazanyag-tartalmát határozzuk meg:

- cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej,

- cukrozatlan sűrített tej,

- cukrozatlan sűrített félzsíros tej,

- cukrozatlan sűrített sovány tej,

- cukrozott sűrített tej,

- cukrozott sűrített félzsíros tej,

- cukrozott sűrített sovány tej.

2. Fogalommeghatározás

A sűrített tej szárazanyaga: az ezzel a módszerrel meghatározott szárazanyag.

3. A módszer elve

A minta ismert mennyiségét vízzel hígítjuk, homokkal elkeverjük és 99+1 °C-on szárítjuk. A szárítás utáni tömeg a szárazanyag. A szárazanyagot a minta tömegszázalékában adjuk meg.

4. Vegyszerek és segédanyagok

Kvarchomok vagy tengeri homok, sósavval kezelt (szemcsemérete: 0,18-0,5 mm, ez azt jelenti, hogy 500 mikronos szitaszöveten átesik, de 180 mikronos szitán fennmarad). Végezzük el a következő vizsgálatot:

Körülbelül 25 g homokot 2 órán keresztül szárítószekrényben (5.3.) a 6.1. és 6.3. pontokban leírtak szerint szárítsunk.

Adjunk hozzá 5 ml vizet és szárítószekrényben 2 órán keresztül ismét szárítsuk, majd hűtsük le és még egyszer mérjük le. A két tömeg közötti különbség 0,5 mg-nál nem lehet több.

Ha szükséges, a homokot sósavoldattal (25%) 3 napig kezeljük, időnként megkeverjük. Vízzel mossuk sav-, illetve kloridmentesre. 160 °C-on szárítsuk, és a fentiek szerint újra vizsgáljuk meg.

5. Eszközök

5.1. Analitikai mérleg

5.2. Bemérőedény fémből, nikkelből, alumíniumból, rozsdamentes acélból, vagy üvegből. A bemérőedénynek jól záró, de gyorsan levehető fedele legyen.

Megfelelő méretek: átmérő 60-80 mm, mélység kb. 25 mm.

5.3. Szárítószekrény, atmoszférikus nyomású, jól szellőző, 99 °C +1 °C-ra beállítható. A hőmérséklet az egész szekrényben azonos legyen.

5.4. Exszikkátor, nedvességindikátort tartalmazó, frissen aktívált szilikagéllel vagy azonos hatékonyságú szárító közeggel.

5.5. Üvegbot, az egyik végén lapos és olyan hosszú, hogy a bemérőedénybe (5.2.) beleférjen.

5.6. Vízfürdő, forrásban tartható.

6. A vizsgálat menete

6.1. Körülbelül 25 g homokot (4) és egy rövid üvegbotot (5.5) a bemérőedénybe (5.2.) viszünk.

6.2. Az edényt (levett fedővel), a fedőt és a bemért homokot 2 órán keresztül szárítószekrényben (5.3.) szárítjuk.

6.3. A fedőt újra rátesszük, és a bemérőedényt az exszikkátorba helyezzük. Szobahőmérsékletre hűtjük és 0,1 mg pontossággal mérjük (M0)

6.4. A homokot az edény egyik oldalára döntjük. A szabad térbe a cukrozott sűrített tejből kb. 1,5 g-ot, a cukrozatlan sűrített tejből 3,0 g-ot adagolunk. A fedőt rátesszük, és 0,1 mg pontossággal lemérjük. (M1).

6.5. A fedőt levesszük, 5 ml vizet adunk hozzá és az üvegbot (5.5) segítségével keverjük össze előbb a folyadékokat, majd a homokot és a folyékony részt. A botot a keverékben hagyjuk.

6.6. A bemérőedényt forrásban lévő vízfürdőn (5.6.) tartjuk, amíg a víz el nem párolog. Ez általában 20 percig tart. A keveréket időnként üvegbottal megkeverjük, hogy az anyagot jól átszellőztessük, és hogy a szárítás alatt pogácsává ne álljon össze. Az üvegbotot a bemérőedényben hagyjuk.

6.7. Az edényt és a fedőt 1 óra 30 percre szárítószekrénybe helyezzük.

6.8. A fedőt újra rátesszük, és az edényt exszikkátorba (5.4.) helyezzük, szobahőmérsékletre hűtjük, majd 0,1 mg pontossággal lemérjük.

6.9. Az edényt kinyitjuk és fedelével együtt 1 órán át szárítószekrényben szárítjuk.

6.10. A munkafolyamatot a 6.8. pontban leírtak szerint ismételjük.

6.11. A 6.9 és 6.10. pontban leírt munkafolyamatot addig ismételjük, amíg két egymásutáni mérés közötti tömegkülönbség 0,5 mg-nál kisebb, vagy a tömeg nőni nem kezd. Tömegnövekedés esetén a számolásnál (7.) a legalacsonyabb tömegértéket vesszük figyelembe. A végleges tömeget M2-vel jelöljük.

7. Az eredmények kiszámítása

A minta tömegszázalékában megadott szárazanyag-tartalmát a következő képlettel számítjuk ki:

ahol:

M0 = a bemérőedény, az üvegbot, a fedő és a homok együttes tömege g-ban a 6.3. művelet után,

M1 = a bemérőedény, az üvegbot, a fedő, a homok és a minta tömege g-ban a 6.4. művelet után,

M2 = a bemérőedény, az üvegbot, a fedő, a homok és a kiszárított minta tömege g-ban a 6.11. művelet után.

7.1. A cukrozott sűrített tej tejszárazanyagát megkapjuk, ha az összes szárazanyagból (C rész, 1. módszer) levonjuk a szacharózt (C rész, 5. módszer).

7.2. A cukrozott sűrített tej zsírmentes tejszárazanyagát a következőképpen kapjuk meg: az összes szárazanyagtartalomból (C rész, 1. módszer) levonjuk a szacharóztartalmat (C rész, 5. módszer) és a zsírtartalmat (C rész, 3. módszer)

7.3. A cukrozatlan sűrített tej zsírmentes tejszárazanyagát a következőképpen kapjuk meg: az összes szárazanyagból (C rész, 1. módszer) levonjuk a zsírtartalmat (C rész, 3. módszer).

8. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,2 g szárazanyag/100 g termék lehet.

2. MÓDSZER

Víztartalom meghatározás (szárítószekrényben 102 °C-on)

1. Tárgy és alkalmazási terület

Ezzel a módszerrel határozzuk meg a következő termékek víztartalmát:

- nagy zsírtartalmú tejpor,

- zsíros (teljes) tejpor,

- félzsíros tejpor,

- sovány tejpor.

2. Fogalommeghatározás

Víztartalom: ezzel a módszerrel meghatározott, a szárítás során bekövetkezett tömegveszteség.

3. A módszer elve

Szárítószekrényben 102+1 °C-on, atmoszférikus nyomáson, tömegállandóságig szárított minta tömegét határozzuk meg. A tömegveszteséget a minta tömegszázalékában számítjuk.

4. Eszközök

4.1. Analitikai mérleg

4.2. Bemérőedény nikkelből, alumíniumból, rozsdamentes acélból vagy üvegből. Az edénynek jól záró, de gyorsan levehető fedele legyen. Megfelelő méretek: átmérő: 60-80 mm, mélység: kb. 25 mm.

4.3. Szárítószekrény, atmoszférikus nyomású, jól szellőző, 102+1 °C-ra beállítható. A hőmérséklet az egész szekrényben azonos legyen.

4.4. Exszikkátor, nedvességindikátort tartalmazó, frissen aktívált szilikagéllel vagy azzal azonos hatékonyságú szárítóanyaggal.

5. A vizsgálat menete

5.1. A bemérőedényt (4.2.) levett fedővel körülbelül 1 órára szárítószekrénybe (4.3.) tesszük.

5.2. Az edényre a fedelet rátesszük, és exszikkátorba (4.4.) helyezzük, szobahőmérsékletre hűtjük, és 0,1 mg pontossággal megmérjük. (M0)

5.3. Körülbelül 2 g tejpormintát az edénybe teszünk, az edényt a fedelével lefedjük, és 0,1 mg pontossággal gyorsan lemérjük (M1)

5.4. Az edényt levett fedővel 2 órára szárítószekrénybe helyezzük.

5.5. Az edényt lefedjük, exszikkátorba helyezzük, és szobahőmérsékletre hűtjük. Lehülés után 0,1 mg pontossággal gyorsan lemérjük. (M2)

5.6. Az edényt levett fedővel 1 órán át szárítószekrényben szárítjuk.

5.7. Az 5.5. pont alatt leírt műveletet megismételjük.

5.8. Az 5.6. és 5.7. szerinti műveleteket addig ismételjük, amíg a két egymás utáni mérés tömege közötti különbség 0,5 mg-nál kisebb, vagy a tömeg nőni nem kezd. Ha tömegnövekedés lép fel, a számolásnál a legkisebb tömegértéket vesszük figyelembe (6.). A végleges tömeget M2-vel jelöljük.

6. Az eredmények kiszámítása

A minta tömegveszteségét tömegszázalékban kifejezve a következő képlettel számítjuk ki:

ahol:

M0 = a bemérőedény és a fedél tömege g-ban az 5.2. művelet után,

M1 = a bemérőedény, a fedél, a minta tömege g-ban az 5.3. művelet után,

M2 = a bemérőedény, a fedél és a kiszárított minta tömege g-ban az 5.5. művelet után.

7. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,1 g víz/100 g termék lehet.

3. MÓDSZER

Zsírtartalom meghatározás sűrített tejből
(Röse-Gottlieb-módszer)

1. Tárgy és alkalmazási terület

E módszerrel határozzuk meg a zsírtartalmat a következő termékekben:

- cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej,

- cukrozatlan sűrített tej,

- cukrozatlan sűrített félzsíros tej,

- cukrozatlan sűrített sovány tej,

- cukrozott sűrített tej,

- cukrozott sűrített félzsíros tej,

- cukrozott sűrített sovány tej.

2. Fogalommeghatározás

A sűrített tej zsírtartalma: a megadott módszerrel meghatározott zsírtartalom.

3. A módszer elve

A zsírtartalmat Röse-Gottlieb-módszerrel határozzuk meg. A minta ammóniás-alkoholos oldatából a zsírokat dietil-éterrel vagy petroléterrel extraháljuk, majd az oldatot bepároljuk, a maradékot mérjük, és a zsírtartalmat a minta tömegszázalékában fejezzük ki.

4. Vegyszerek

Minden reagensnek meg kell felelnie a vakpróbára vonatkozó részben (6.1.) megadott feltételeknek. Ha szükséges, a reagenseket 1 g vajzsír/100 ml oldószer jelenlétében újra desztilláljuk.

4.1. Ammónia-oldat, kb. 25% (m/m) NH3 tartalommal, sűrűsége 20 °C-on kb. 0,91 g/ml (vagy ismert koncentrációjú, töményebb oldat).

4.2. Etanol, 96+2%-os (v/v) vagy metanollal, metil-etil-k