Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és f) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) * A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének kötelező előírásait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre, továbbá az élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységekre kell alkalmazni.
(2) * A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének az alábbi tárgyköröket szabályozó, közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:
1–2. *
3–8. *
9. * az emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról szóló 9. melléklet,
10. a mézről szóló 10. melléklet,
11. a gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 11. melléklet,
12. az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről szóló 14. melléklet,
13. *
14. a gyorsfagyasztott élelmiszerekről szóló 16. melléklet,
15. a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről szóló 17. melléklet,
16. a kávé- és cikóriakivonatokról szóló 18. melléklet,
17. az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló 19. melléklet,
18. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 20. melléklet,
19. az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről szóló 21. melléklet,
20. a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (sűrített tej és tejpor) szóló 22. melléklet,
21. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről szóló 23. melléklet,
22. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról szóló 24. melléklet,
23. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekről szóló 25. melléklet,
24. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponenseinek kioldódási vizsgálatairól szóló 26. melléklet,
25–27. *
28. * az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázatról szóló 30. melléklet,
29. * a cukortermékek vizsgálati módszereiről szóló 31. melléklet,
30. * a sűrített tej és tejporfélék vizsgálatáról szóló 32. melléklet,
31. *
32. * az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről szóló 34. melléklet,
33. * az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavételi módszereiről szóló 35. melléklet,
34. * a sűrített tej és tejporfélék mintavételi módszereiről szóló 36. melléklet,
35. * a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, hőkezelt tej mintavételi és vizsgálati módszereiről szóló 37. melléklet,
36. * a halászati- és akvakultúra-termékek tudományos nevéről és kereskedelmi megnevezéséről szóló 38. melléklet.
(3) * A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:
a) * a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló 12. melléklet,
b) a tejtermékekről szóló 13. melléklet,
c) * a sütőipari termékekről szóló 39. melléklet,
d) * a hagyományőrző cukrászati termékekről szóló 40. melléklet,
e) * a füstölt fűszerpaprika-őrleményről szóló 41. melléklet.
2. § (1) Ez a rendelet a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(2) * A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 140/2008. (X. 30.) FVM rendeletben szereplő 1–3/51–1 számú előírásnak megfelelő, de e rendelet 13. melléklete szerinti előírásnak nem megfelelő jelölésű termékek 2011. október 31-ig előállíthatóak, és az addig előállított termékek ezt az időpontot követően is forgalomba hozhatóak.
(3) Az R. Mellékletének 2. sora szerinti, a Magyar Élelmiszerkönyv 1–1–90/496 számú előírása 2. kiadásának megfelelő, de e rendelet 1. melléklete szerinti új előírásainak nem megfelelő termékek 2012. október 31-ig forgalmazhatóak.
(4) Az 1. § (2) bekezdésének c)–e) pontja és a 3–5. melléklet 2010. január 20-án lép hatályba.
(5) * 2011. május 1-jétől tilos azon műanyagok és műanyag tárgyak gyártása, valamint 2011. július 1-jétől forgalomba hozatala és Magyarország területére történő behozatala, amelyek élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, és nem felelnek meg e rendelet előírásainak.
(6) Az 1. § (2) bekezdésének h) pontja és a 8. melléklet 2010. február 13-án lép hatályba.
(7) * A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelethez az európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. március 12-én megjelent helyesbítés szerinti „sovány (fölözött) tej”, illetve „zsírszegény tej” megjelölésnek nem megfelelő, de a helyesbítést megelőzően ezen tanácsi rendelet „fölözött tej”, illetve „félzsíros tej” megjelölésének megfelelő jelöléssel előállított csomagoló anyagok 2011. október 31-ig felhasználhatóak.
(8) * A 13. melléklet A rész II. pont 5. a) alpont második franciabekezdésének a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2014. (III. 25.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését megelőző rendelkezésének megfelelő
a) jelöléssel ellátott termékek a MódR. hatálybalépésétől számított egy évig forgalmazhatóak,
b) csomagolóeszközök és címkék a MódR. hatálybalépésétől számított egy évig felhasználhatóak.
(9) * A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 10/2014. (IX. 18.) FM rendelettel megállapított 38. melléklet rendelkezéseinek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék 2014. december 12-ig használhatóak fel és az ilyen jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig hozhatók forgalomba.
(10) * A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendelet módosításáról szóló 28/2015. (V. 28.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR2.) megállapított 38. melléklet rendelkezéseinek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék a MódR2. hatálybalépését követő negyedik hónap első napjáig használhatóak fel és az ilyen jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig hozhatók forgalomba.
(11) * A MódR2.-vel megállapított 10. melléklet A rész II. fejezet 4. pontnak meg nem felelő, 2015. június 24-ét megelőzően forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.
(12) * A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 48/2016. (VII. 18.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR3.) megállapított 12. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, azonban a MódR3. hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek – a (13) bekezdésben foglalt kivétellel – a MódR3. hatálybalépésének napjától számított 12. hónap utolsó napjáig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.
(13) * A MódR3.-mal megállapított 12. melléklet B rész 2. SONKÁK termékcsoport 2.1. Nyers sonkák alcsoportjának, valamint C. rész 9. Parasztsonka, parasztlapocka és 10. Angolszalonna termékek sótartalomra vonatkozó szabályai az ott megadott időpontoktól kötelezően alkalmazandók.
(14) * A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 85/2016. (XII. 19.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR4.) megállapított 39. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a korábbi szabályozásnak megfelelő termékek a MódR4. hatálybalépésétől számított hat hónapig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.
(15) * A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 16/2017. (III. 29.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR5.) megállapított 40. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a korábbi szabályozásnak megfelelő termékek a MódR5. hatálybalépésétől számított hat hónapig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.
(16) * A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 8/2020. (III. 25.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR6.) megállapított 41. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő termékek a MódR6. hatálybalépésétől számított két évig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.
(17) * A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 33/2021. (IX. 29.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR7.) megállapított 13. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a MódR7. hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek a MódR7. hatálybalépésének napjától számított 12. hónap utolsó napjáig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.
(18) * A 10. mellékletnek a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 44/2023. (VII. 27.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR8.) megállapított rendelkezéseinek nem megfelelő, azonban a MódR8. hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek a MódR8. hatálybalépésének napjától számított 6. hónap utolsó napjáig forgalomba hozhatók, és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.
3. § * Ez a rendelet
1. a vinilklorid monomert tartalmazó és élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. január 30-i 78/142/EGK tanácsi irányelvnek;
2. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajták vizsgálatára szolgáló közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1979. július 26-i 79/796/EGK bizottsági első irányelvnek;
3. az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló közösségi elemzési módszerek megállapításáról szóló, 1979. november 13-i 79/1067/EGK bizottsági első irányelvnek;
4. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. október 15-i 84/500/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2005/31/EK bizottsági irányelvnek;
5. az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről szóló, 1985. október 25-i 85/503/EGK bizottsági első irányelvnek;
6. az étkezési kazeinek és kazeinátok vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról szóló, 1986. július 15-i 86/424/EGK bizottsági első irányelvnek;
7. a tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló vegyi elemzéshez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról szóló, 1987. október 6-i 87/524/EGK bizottsági első irányelvnek;
8. az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/108/EGK tanácsi irányelvnek;
9. az emberi fogyasztásra szánt mélyfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárás és közösségi vizsgálati módszer meghatározásáról szóló, 1992. január 13-i 92/2/EGK bizottsági irányelvnek;
10. a közvetlen emberi fogyasztásra szánt hőkezelt tej elemzési és vizsgálati módszereinek megállapításáról szóló, 1992. november 14-i 92/608/EGK tanácsi határozatnak;
11. a kávé- és a cikóriakivonatokról szóló, 1999. február 22-i 1999/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
12. az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló, 2000. június 23-i 2000/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
13. a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2014/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
14. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelvnek;
15. a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2009/106/EK bizottsági irányelvnek, 2012/12/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és 1040/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek;
16. az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló, 2001. december 20-i 2001/113/EK tanácsi irányelvnek;
17. egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló, 2001. december 20-i 2001/114/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító, 2007/61/EK tanácsi irányelvnek;
18. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokról és tárgyakról szóló, 2007. június 29-i 2007/42/EK bizottsági irányelvnek;
19. az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító, 2010/59/EU és (EU) 2016/1855 bizottsági irányelvnek;
20. az emberi fogyasztásra szánt kazeinekre és kazeinátokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 83/417/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
3/A. § * Ez a rendelet
a) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
c) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
d) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló, 2011. január 14-i 10/2011/EU bizottsági rendelet 20. cikke;
e) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
4. § * A 12. és 13. mellékleteknek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
5. § * E rendelet 39. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
6. § * E rendelet 41. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
7. § * E rendelet MódR7.-tel megállapított 13. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
8. § * E rendelet 10. mellékletének a MódR8.-cal megállapított rendelkezései tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. Ez az előírás a B és C részben meghatározott, emberi fogyasztásra szánt kazeinekre és kazeinátokra, valamint azok keverékeire vonatkozik.
2. Ezen előírás alkalmazásában
2.1. étkezési savkazein: a sovány tej, illetve egyéb tejtermék savval kicsapatott alvadékának kivonása, mosása és szárítása útján nyert tejtermék;
2.2. étkezési oltós kazein: a sovány tej, illetve egyéb tejtermék kicsapatott alvadékának kivonása, mosása és szárítása útján nyert tejtermék, amely esetében az alvadékot oltóenzim vagy más alvasztó enzimek reakciójával nyerik;
2.3. étkezési kazeinát: étkezési kazeinből vagy étkezési kazein alvadékból semlegesítőszerrel való kezelést és szárítást követően nyert termék.
3. A B és C részben meghatározott termékek csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek ezen előírásban foglalt követelményeknek.
4. A B rész 1. pont 1.2. és 1.3. alpontjában, 2. pont 2.2. és 2.3. alpontjában, valamint a C rész 2. és 3. pontjában foglaltaknak nem megfelelő kazein és kazeinát élelmiszer előállításához nem használható fel, és más célra történő forgalomba hozatala esetén oly módon kell megnevezni és jelölni, hogy az a fogyasztót a termék jellege, minősége vagy a felhasználási szándék tekintetbén ne vezesse félre.
5. A B és C részben meghatározott termék csomagolásán, tárolóedényén vagy címkéjén jól láthatóan, tisztán olvashatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni
5.1. a termék 2.1., 2.2. és 2.3. pont szerinti megnevezését, étkezési kazeinát esetében a C rész 4. pontjában meghatározott kationt vagy kationokat is feltüntetve;
5.2. keverék termékek esetén
5.2.1. a keveréket alkotó termékek megnevezését csökkenő mennyiségi sorrendjükben és a „... keveréke” kifejezést;
5.2.2. étkezési kazeinátok esetében a C rész 4. pontjában meghatározott kation vagy kationok megnevezését;
5.2.3. étkezési kazeinátot tartalmazó keverékek esetében a fehérjetartalmat;
5.3. a termék nettó mennyiségét, kilogrammban vagy grammban kifejezve;
5.4. azon élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, amelynek neve vagy cégneve alatt a terméket forgalomba hozzák, illetve amennyiben ez az élelmiszer-vállalkozó nem minősül az Unió területén letelepedettnek, a terméket az uniós piacra behozó importőr nevét vagy cégnevét;
5.5. a harmadik országból importált termék esetén a származási ország nevét;
5.6. a termék tételazonosítóját vagy a gyártás időpontját.
6. Az 5. pontban foglaltaktól eltérően az 5.2.3., 5.3., 5.4. és 5.5. pontban meghatározott adatok feltüntethetőek csak a kísérődokumentumban.
7. A B és C részben meghatározott tejtermékek kizárólag akkor hozhatók forgalomba, ha az 5. pontban meghatározott adatok magyar nyelven feltüntetésre kerülnek, kivéve, ha az élelmiszer-vállalkozás más módon hozzáférhetővé teszi ezeket az adatokat.
8. Amennyiben a B vagy C részben meghatározott tejtermék tejfehérje-tartalma meghaladja a B rész 1.1.2. pont és 2.1.2. pontja szerinti vagy a C rész 1.2. pontja szerinti minimum tejfehérje-tartalmat, ez a tény feltüntethető a termék csomagolásán, tárolóedényén vagy címkéjén.
1. Étkezési savkazein
1.1. Összetétel:
| 1.1.1. | Nedvességtartalom, legfeljebb | 12% (m/m) | |
| 1.1.2. | Tejfehérje-tartalom, szárazanyagra számítva, legalább ebből kazeintartalom, legalább | 90% (m/m) 95% (m/m) | |
| 1.1.3. | Tejzsírtartalom, legfeljebb | 2% (m/m) | |
| 1.1.4. | Titrálható savasság, 0,1 mólos nátrium-hidroxid-oldat, legfeljebb | 0,27 ml/g | |
| 1.1.5. | Hamutartalom (beleértve P2O5-ot), legfeljebb | 2,5% (m/m) | |
| 1.1.6. | Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb | 1% (m/m) | |
| 1.1.7. | Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb | 22,5 mg/25 g |
1.2. Szennyező anyagok: Ólomtartalom, legfeljebb 0,75mg/kg
1.3. Szennyeződések:
Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.
1.4. Technológiai segédanyagok, baktérium színtenyészetek és engedélyezett összetevők:
1.4.1. Savak
1.4.1.1. tejsav
1.4.1.2. sósav
1.4.1.3. kénsav
1.4.1.4. citromsav
1.4.1.5. ecetsav
1.4.1.6. ortofoszforsav
1.4.2. tejsavtermelő baktérium színtenyészetek
1.4.3. savó
1.5. Érzékszervi tulajdonságok:
1.5.1. Szag: idegen szagtól mentes.
1.5.2. Külső jellemző: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.
2. Étkezési oltós kazein
2.1. Összetétel:
| 2.1.1. | Nedvességtartalom, legfeljebb | 12% (m/m) | |
| 2.1.2. | Tejfehérje-tartalom, szárazanyagra számítva, legalább ennek kazeintartalma, legalább | 84% (m/m) 95% (m/m) | |
| 2.1.3. | Tejzsírtartalom, legfeljebb | 2% (m/m) | |
| 2.1.4. | Hamutartalom (beleértve P2O5-ot), legalább | 7,5% (m/m) | |
| 2.1.5. | Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb | 1% (m/m) | |
| 2.1.6. | Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb | 15 mg/25 g |
2.2. Szennyező anyagok: Ólomtartalom, legfeljebb 0,75 mg/kg
2.3. Szennyeződések:
Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.
2.4. Technológiai segédanyagok:
2.4.1. Oltóenzim, amely megfelel az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1332/2008/EK rendelet) követelményeinek.
2.4.2. Egyéb tejalvasztó enzimek, amelyek megfelelnek az 1332/2008/EK rendelet követelményeinek.
2.5. Érzékszervi tulajdonságok:
2.5.1. Szag: idegen szagtól mentes.
2.5.2. Külső: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.
1. Összetétel:
| 1.1. | Nedvességtartalom, legfeljebb | 8% (m/m) | |
| 1.2. | Tejfehérje-tartalom szárazanyagra számítva, legalább ebből kazeintartalom, legalább | 88% (m/m) 95% (m/m) | |
| 1.3. | Tejzsírtartalom, legfeljebb | 2% (m/m) | |
| 1.4. | Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb | 1% (m/m) | |
| 1.5. | pH-érték | 6,0–8,0 | |
| 1.6. | Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb | 22,5 mg/25 g |
2. Szennyező anyagok:
Ólomtartalom, legfeljebb 0,75 mg/kg
3. Szennyeződések:
Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.
4. Élelmiszer-adalékanyagok (választható semlegesítő és pufferoló szerek):
Az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet E. rész „01.9. Étkezési kazeinátok” és a „0. Az összes élelmiszerkategóriához engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok” kategóriában szereplő élelmiszer-adalékanyagok.
5. Érzékszervi tulajdonságok:
5.1. Szag: igen enyhe idegen íz és szag megengedett.
5.2. Külső: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.
5.3. Oldhatóság: desztillált vízben csaknem teljesen oldódik, a kalcium-kazeinát kivételével.
1. Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik, amelyeknek meg kell felelniük a C rész követelményeinek.
2. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékekre az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
1. A méz megnevezést csak a B rész 1. pontjában meghatározott termékekre szabad alkalmazni és kizárólag ezzel a megnevezéssel kerülhetnek forgalomba.
2. A B rész 2. és 3. pontjában felsorolt megnevezések csak az ott leírt meghatározások szerinti értelemben használhatók. Ezek a megnevezések helyettesíthetők az egyszerű „méz” elnevezéssel, kivéve filtrált méz, lépesméz (táblás lépesméz vagy lépesmézszelet), lépesmézet tartalmazó méz és sütő-főző méz esetében.
Azonban:
a) A sütő-főző méz esetében a „kizárólag főzés, illetve sütés céljára” szöveget a termék címkéjén a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni.
b) A filtrált méz és a sütő-főző méz kivételével a termék megnevezése kiegészülhet az alábbiakkal:
– növényi eredetre való utalással, ha a méz teljesen vagy túlnyomó részben a jelzett növényről (növényekről) származik és megvannak az ezekre jellemző érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkópos tulajdonságai,
– egy regionális, területi – földrajzi eredetre utaló névvel, ha a termék teljes mértékben a jelölt területről származik,
– különleges minőségi jellemzőkkel.
3. Sütő-főző méz felhasználásával készült élelmiszerek megnevezésében a „méz” kifejezés alkalmazása megengedett, de az összetevők felsorolásakor a „sütő-főző méz” kifejezést kell használni.
4. * A címkén fel kell tüntetni azon származási országot vagy országokat, ahol a mézet begyűjtötték. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni a származási országokat a „mézkeverék” kifejezéssel együtt. Például: „Magyarországról és Kínából származó mézkeverék”.
5. * A virágpor, mint a méz természetes alkotóeleme, az ezen előírás B részében meghatározott termékek esetében nem tekinthető a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti összetevőnek.
A filtrált méz és a sütő-főző méz esetében a csomagolási egységeken és az árukísérő kereskedelmi dokumentumokon egyértelműen fel kell tüntetni a termékek teljes nevét a B rész 2. (b) (viii) és 3. pontja alapján.
A nemzetközileg elfogadott módszerek, pl. a Codex Alimentarius módszerei, alkalmazhatók a mézek megfelelőségének ellenőrzésére.
1. A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek.
2. A mézek főbb típusai a következők
a) Eredet szerint
(i) Virágméz (nektárméz): növények nektárjából származó méz
(ii) Édesharmatméz (mézharmatméz): főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.
b) Előállítási és/vagy megjelenési mód szerint
(iii) Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.
(iv) Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.
(v) Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.
(vi) Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.
(vii) Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.
(viii) Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.
3. Sütő-főző méz
Ipari felhasználásra alkalmas vagy élelmiszerekben összetevőként további feldolgozásra kerülő méz, amely lehet:
– idegen ízű és szagú, vagy
– erjedésnek indult, vagy már megerjedt, vagy
– túlmelegített.
A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ.
A mézhez – a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során – más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek – amennyire csak lehetséges – az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A B rész 3. pontjában meghatározott méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne.
A B rész 2. b) viii. pontjában foglalt kivétellel sem a virágport, sem a méz egyéb alkotóelemét nem lehet kivonni a mézből, kivéve, ha ez az idegen szerves vagy szervetlen anyag eltávolításakor elkerülhetetlen.
Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül, vagy amikor emberi fogyasztás céljára készült termékekben kerül felhasználásra, a méznek az alábbi minőségi követelményeknek meg kell felelnie:
1. Cukortartalom
1.1. Fruktóz- és glukóztartalom
| virágméz | legalább 60 g/100 g | |
| édesharmatméz, virágméz és édesharmatméz keverékei | legalább 45 g/100 g |
1.2. Szacharóztartalom
| általában | legfeljebb 5 g/100 g | |
| akác (Robinia pseudoacacia), lucerna (Medicago sativa), banks-cserje (Banksia menziesii), baltavirág (Hedysarum), vöröslő eukaliptusz (Eucalyptus camadulensis), hócserje (Eucryphia lucida, Eucryphia milligani), citrusfélék (Citrus spp.) | legfeljebb 10 g/100 g | |
| levendula (Lavandula spp.), borágó (Borago officinalis) | legfeljebb 15 g/100 g |
2. Nedvességtartalom
| általában | legfeljebb 20% | |
| hangaméz (Calluna spp.) és a sütő-főző méz általában | legfeljebb 23% | |
| hangafélékről (Calluna spp.) gyűjtött sütő-főző méz | legfeljebb 25% |
3. Vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom
| általában | legfeljebb 0,1 g/100 g | |
| sajtolt méz | legfeljebb 0,5 g/100 g |
4. Elektromos vezetőképesség
| mézek általában, kivéve a szelídgesztenye-, édesharmatméz, és ezek keverékeit | legfeljebb 0,8 mS/cm | |
| szelídgesztenye-, édesharmatméz, és ezek keverékei az alábbiak kivételével: | legalább 0,8 mS/cm | |
| szamócacserje (Arbutus unedo), erika (Erica), eukaliptusz (Eucalyptus spp.), hárs (Tilia spp.), csarab (Calluna vulgaris), teamirtusz (Leptospermum), hangamirtusz (Melaleuca spp.) |
5. Szabad savtartalom
| általában | legfeljebb 50 milliekvivalens/1000 g | |
| sütő-főző méz | legfeljebb 80 milliekvivalens/1000 g |
6. Diasztázaktivitás és hidroxi-metil-furfurol (HMF)–tartalom feldolgozás és homogenizálás után
a) Diasztázaktivitás (Schade-skála szerint)
| általában, kivéve a sütő-főző mézet | legalább 8 | |
| kis természetes enzimtartalmú mézek (pl. citrusméz), ha a HMF-tartalom nem több, mint 15 mg/kg | legalább 3 |
b) HMF-tartalom
| általában, kivéve a sütő-főző mézet | legfeljebb 40 mg/kg | |
| kis enzimtartalmú mézek esetében, ahol a diasztázaktivitás legalább 3 (Schade-skála szerint) | legfeljebb 15 mg/kg | |
| igazoltan trópusi eredetű mézek és trópusi mézet tartalmazó keverékek esetén, a keverés arányában | legfeljebb 80 mg/kg |
I. Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Amennyiben e melléklet eltérően nem rendelkezik, a B részben meghatározott termékek vonatkozásában alkalmazni kell az uniós jog élelmiszerekre vonatkozó rendelkezéseit, így különösen az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.
II. 1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékek megnevezésére a B részben felsorolt termékneveket kell használni. A B részben felsorolt terméknevek helyett a D részben meghatározott elnevezések is használhatók, az ott megjelölt nyelven és feltételeknek megfelelően.
2. Egyféle gyümölcsből készült termék esetében a felhasznált gyümölcs megnevezését kell feltüntetni a „gyümölcs” szó helyett.
3. * A két vagy több gyümölcsből készült termékek esetében – kivéve az ízesítéshez a B rész II. fejezet 2.2. pontjában leírt feltételek szerint felhasznált citromlevet, illetve zöldcitrom (lime) levét – a termékek nevét a felhasznált gyümölcsfélék felsorolásával kell kialakítani, a felhasznált gyümölcslevek vagy gyümölcspürék mennyiségének az összetevők felsorolásában is megadott csökkenő sorrendjében. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyek három vagy annál több gyümölcsféle felhasználásával készültek, a gyümölcsfélék nevét a „többféle gyümölcs”, „vegyes gyümölcs” vagy hasonló megfogalmazás, illetve a felhasznált gyümölcsfélék száma és a „gyümölcs” szó is helyettesítheti.
4. Nem kell feltüntetni a B rész I. fejezetében meghatározott termékek eredeti állapotra való visszaállításához (visszahígításához) a kizárólag ehhez a művelethez feltétlenül szükséges anyagokat, alkotóelemeket. A gyümölcsléhez hozzáadott további, a C részben meghatározott gyümölcsvelőt vagy rostokat a jelölésen fel kell tüntetni.
5. A részben vagy teljesen sűrítményből készült gyümölcslevek és gyümölcsnektárok jelölésének tartalmaznia kell a terméknek megfelelő, „sűrítményből készült” vagy a „részben sűrítményből készült” kifejezést. Ezt a tájékoztatást a megnevezéshez közel, jól láthatóan és olvashatóan kell elhelyezni.
6. Gyümölcsnektárok esetében kötelező feltüntetni a minimális gyümölcshányadot (gyümölcslé, gyümölcspüré, -velő vagy ezek keverékének összegét), a „gyümölcstartalom min .....%” kifejezéssel. Ezt a tájékoztatást ugyanabban a látómezőbe kell elhelyezni, mint a termék megnevezését.
III. A nem végfelhasználónak történő szállításra szánt, a B rész I. fejezet 2. pontja szerinti sűrített gyümölcslevek címkéjének megjegyzést kell tartalmaznia a hozzáadott citromlé, zöldcitromlé, illetve a savanyúságot szabályozó anyag – az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében – megengedett használatára és mennyiségére vonatkozóan. Ezt a megjegyzést a csomagoláson, a csomagoláshoz csatolt címkén vagy a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni.
IV. 1. Azok a termékek, amelyeket 2013. október 28-át megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek és megfelelnek e melléklet 2013. október 27-én hatályos előírásainak, 2015. április 28-ig továbbra is forgalmazhatók.
2. A B rész I. fejezet 1–4. pontja szerinti termékek esetében az „A gyümölcslevek 2015. április 28-tól kezdve nem tartalmaznak hozzáadott cukrot” megjegyzés 2016. október 28-ig feltüntethető a címkén ugyanabban a látómezőben, ahol a termék neve is szerepel.
I. A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzői
1. Gyümölcslé és koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé
1.1. Gyümölcslé
1.1.1. Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai eljárással kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiekben visszaadagolhatók a léhez.
1.1.2. A citrusfélék esetében a gyümölcslének az endokarpiumból kell származnia. A zöldcitrom leve azonban az egész gyümölcsből nyerhető.
1.1.3. A magokkal és héjjal rendelkező gyümölcsökből készített gyümölcslevek nem tartalmazhatják a magok és a héj bizonyos részeit vagy összetevőit, kivéve, ha a magok és a héj bizonyos részei vagy összetevői még a helyes gyártási gyakorlat révén sem távolíthatók el.
1.1.4. A gyümölcslé készítésekor a gyümölcslé gyümölcspürével összekeverhető.
1.2. Koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé
1.2.1. A 2. pontban meghatározott sűrített gyümölcslé olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt kritériumokat.
1.2.2. A késztermék oldható szárazanyag tartalmának el kell érnie az F részben a sűrítményből készült gyümölcslé tekintetében meghatározott minimális Brix-értéket.
1.2.3. Ha a sűrítményből készült gyümölcslét az F részben nem említett gyümölcsből állítják elő, a sűrítményből készült gyümölcslé minimális Brix-értékének meg kell egyeznie a sűrítmény készítéséhez felhasznált gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékével.
1.2.4. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a sűrítményből készült gyümölcsléhez.
1.2.5. A sűrítményből készült gyümölcslé olyan megfelelő folyamatok révén készül, amelyek megőrzik egy, az adott gyümölcsből nyert átlagos gyümölcslé fizikai, kémiai, érzékszervi és tápérték jellemzőit.
1.2.6. A sűrítményből előállított gyümölcslé készítése során a gyümölcslé, illetve sűrítményből készült gyümölcslé gyümölcspürével, illetve gyümölcspüré-sűrítménnyel összekeverhető.
2. Sűrített gyümölcslé
2.1. Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül fogyasztónak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.
2.2. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsléhez.
3. Vízzel extrahált gyümölcslé
A vízzel történő diffúzió útján a következőkből nyert termék:
a) pépes egész gyümölcs, amelynek leve egyéb fizikai eljárással nem vonható ki, vagy
b) szárított egész gyümölcs.
4. Dehidratált/porított gyümölcslé
Olyan termék, amelyet egy vagy több típusú gyümölcsléből fizikai úton nyernek a víztartalom csaknem teljes elvonásával.
5. Gyümölcsnektár
5.1. Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amely az 1–4. pontban meghatározott termékekhez, gyümölcspüréhez, sűrített gyümölcspüréhez, illetve e termékek keverékéhez víz és cukor, illetve méz hozzáadásával vagy anélkül készül, és megfelel az E rész előírásainak.
5.2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartása mellett a cukor hozzáadása nélkül vagy csökkentett energiatartalommal gyártott gyümölcsnektárok esetében a cukor részben vagy teljes egészében helyettesíthető édesítőszerekkel az 1333/2008/EK rendeletnek megfelelően.
5.3. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsnektárhoz.
II. Engedélyezett összetevők, kezelési módok és anyagok
1. Összetétel
1.1. Gyümölcslevek, gyümölcspürék és gyümölcsnektárok előállításához az F részben – növénytani megnevezésükkel – felsorolt gyümölcsfajták használhatók fel. A termék nevének meg kell felelnie a felhasznált gyümölcs nevének vagy a termék általános elnevezésének. Az F részben nem szereplő gyümölcsfajták esetében a helyes növénytani vagy általános elnevezés alkalmazandó.
1.2. A gyümölcslé esetében a Brix-érték megegyezik a gyümölcsből kivont lé Brix-értékével és nem módosítható, kivéve, ha ugyanazzal a gyümölcsfajtának a levével elegyítik.
1.3. Az F részben a sűrítményből előállított gyümölcslé és gyümölcspüré tekintetében megállapított minimális Brix-érték nem tartalmazza a hozzáadott opcionális összetevők és adalékanyagok oldható szárazanyag-tartalmát.
2. * Engedélyezett összetevők
2.1. Az I. fejezetben felsorolt termékekhez kizárólag a következő összetevők adhatók hozzá:
2.1.1. A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben engedélyezett vitaminok és ásványi anyagok.
2.1.2. Az 1333/2008/EK rendeletben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok.
2.2. A 2.1. pontban felsoroltakon felül egyes termékekhez a következő összetevők adhatók hozzá:
2.2.1. A gyümölcslevek, sűrítményből készült gyümölcslevek és sűrített gyümölcslevek esetében engedélyezett összetevők: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok.
2.2.2. Kizárólag a szőlőlé esetében: visszaadagolt borkősav.
2.2.3. Gyümölcsnektárok esetében: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok, cukor, illetve méz a végtermék teljes tömegének 20%-áig, illetve édesítőszerek.
Azon állítás, mely szerint a gyümölcsnektár nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás kizárólag akkor tüntethető fel, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert, ideértve az 1333/2006/EK rendeletben meghatározott édesítőszereket is. Amennyiben a gyümölcsnektár természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állításnak is szerepelnie kell: „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.
2.2.4. A D rész 1. pontjában, 2. pontjának 2.1. alpontjában, 3. pontjában, 5. pontjának 5.2. alpontjában és 8. pontjában említett termékek esetében: cukor, illetve méz.
2.2.5. Az I. fejezet 1–5. pontjában meghatározott termékek esetében a savas íz szabályozása érdekében literenként 3 gramm, vízmentes citromsavban kifejezett citromlé, zöldcitromlé, sűrített citromlé, illetve sűrített zöldcitromlé.
2.2.6. Paradicsomlé és a sűrítményből készült paradicsomlé esetében: só, fűszerek és aromás fűszernövények.
3. Engedélyezett eljárások és anyagok:
Az I. fejezetben felsorolt termékek esetében kizárólag a következő eljárások alkalmazhatók és e termékekhez kizárólag a következő anyagok adhatók hozzá:
a) mechanikai kivonási eljárás;
b) sűrített gyümölcslevek előállítására a szokásos fizikai eljárások alkalmazhatók, beleértve (a szőlő kivételével) a gyümölcsök ehető részének in-line vizes extrakcióját (diffúzió) is, feltéve, hogy az így nyert sűrített gyümölcslevek megfelelnek az I. fejezet 1. pontjának;
c) szőlőlé esetében, ahol a kénezéshez kén-dioxidot használnak, megengedett a fizikai eljárással végzett kéntelenítés, ha a végtermékben jelen levő kén-dioxid teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/l-t;
d) enzimkészítmények esetében: pektinázok (pektin lebontására), proteinázok (proteinek lebontására) és amilázok (keményítő lebontására), az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek megfelelően;
e) étkezési zselatin;
f) tanninok;
g) bentonit, mint vízmegkötő közeg;
h) szilikaszol;
i) aktív szén;
j) nitrogén;
k) kémiailag inaktív szűrési segédanyagok (többek között perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan poliamid, polivinil-polipirolidon, polisztirol), amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak;
l) kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendeletnek, és amelyeket a citrusfélék levében limonoid- és naringintartalom csökkentésére használnak anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák a limonoid glükozid-, sav- és cukor- (beleértve az oligoszaharidokat) vagy ásványianyag-tartalmat;
m) * búzából, borsóból, burgonyából származó, a gyümölcslé derítésére alkalmas növényi eredetű fehérjék.
Az előírás szempontjából:
1. Gyümölcs
1.1. Minden gyümölcs. Ezen előírás alkalmazásában a paradicsom is gyümölcsnek tekintendő.
1.2. A gyümölcsnek épnek, kellően érettnek és frissnek, illetve fizikai úton vagy az uniós előírásoknak megfelelően alkalmazott kezelés révén – ideértve a szedés utáni kezelést – tartósítottnak kell lennie.
2. Gyümölcspüré
Egész vagy hámozott gyümölcs ehető részéből megfelelő fizikai úton nyert, úgymint szitán átnyomott, őrölt és a lé eltávolítása nélkül nyert erjeszthető, de nem erjesztett termék.
3. Sűrített gyümölcspüré
3.1. Gyümölcspüréből a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonása útján nyert termék.
3.2. A sűrített gyümölcspüréhez a B rész II. fejezet 3. pontjában meghatározottak szerint visszaadagolható a megfelelő fizikai úton nyert, kizárólag ugyanabból a gyümölcsfajtából származó aroma.
4. Aroma
4.1. Az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartása mellett a visszaadagolásra szánt aromákat a gyümölcs feldolgozása során nyerik megfelelő fizikai folyamatok alkalmazásával. E fizikai folyamatok az aroma minőségének megőrzésére, tartósítására vagy stabilizálására alkalmazhatók. Ilyen fizikai folyamat lehet különösen a préselés, kivonás, desztillálás, szűrés, adszorpció, bepárlás, frakcionálás és sűrítés.
4.2. Az aroma a gyümölcs ehető részéből nyerhető. Az aroma alapjául szolgálhat a citrushéjból származó hidegen sajtolt olaj és a magok alkotóelemei is.
5. Cukrok
5.1. az MÉ 1-3-2001/111 számú előírásban meghatározott, emberi fogyasztásra szánt cukrok,
5.2. fruktóz szirup,
5.3. gyümölcsökből nyert cukrok.
6. Méz
Az MÉ 1-3-2001/110 számú előírás szerint mézként meghatározott termékek.
7. Gyümölcspép és -rostok
7.1. Azok a termékek, amelyeket ugyanazon fajtájú gyümölcsök ehető részéből nyernek, a lé eltávolítása nélkül.
7.2. Citrusfélék esetén gyümölcspépnek vagy rostoknak minősülnek az endokarpiumból nyert lézsákok is.
1. gyümölcsnektárokra: „vruchtendrank”;
2. „Süßmost”
Az elnevezés csak a „Fruchtsaft” és „Fruchtnektar” elnevezésekkel kapcsolatban használható:
2.1. azon gyümölcsnektárokra, amelyeket kizárólag gyümölcsléből, sűrítményből vagy ezek keverékéből nyertek, és nagy természetes savasságuk miatt természetes állapotukban élvezhetetlenek,
2.2. azon gyümölcslevekre, amelyeket körtéből szükség esetén alma hozzáadásával, de hozzáadott cukor nélkül nyernek;
3. „succo e polpa” vagy „sumo e polpa”: kizárólag gyümölcspüréből, illetve sűrített gyümölcspüréből készült gyümölcsnektárokra;
4. „æblemost”: hozzáadott cukor nélküli almalére;
5. 5.1. „sur...saft” (dán): a gyümölcs nevével együtt használva, olyan cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslevekre, amelyeket fekete ribizliből, cseresznyefélékből, piros ribizliből, fehér ribizliből, málnából, eperből vagy fekete bodzából nyernek,
5.2. „sød...saft” vagy „sødet...saft”: a gyümölcsök nevével együtt használva olyan gyümölcslevekre, amelyeket ezen gyümölcsökből, több mint 200 g/l cukor hozzáadásával nyernek;
6. „äpplemust”: cukor hozzáadása nélkül készült almalevekre;
7. „mosto” szőlőlére;
8. „smiltsẽrkšķu sula ar cukuru” vagy „astelpaju mahl suhkruga” vagy „słodzony sok z rokitnika” a homoktövisbogyóból készült, literenként legfeljebb 140 g hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek esetében.
| A. Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből | B. Növénytani megnevezés | C. Minimális gyümölcslé-, illetve pürétartalom (térfogatszázalékban a késztermékben) | ||
| I. Savas levű gyümölcsök, élvezhetetlenek a természetes állapotukban | ||||
| 1. | Marakuja (Golgotavirág gyümölcse) | Passiflora edulis Sims | 25 | |
| 2. | Quito narancs | Solanum quitoense | 25 | |
| 3. | Fekete ribiszke | Ribes nigrum L. | 25 | |
| 4. | Fehér ribiszke | Ribes rubrum L. | 25 | |
| 5. | Piros ribiszke | Ribes rubrum L. | 25 | |
| 6. | Egres | Ribes uva-crispa L. | 30 | |
| 7. | Homoktövis (Hippophae) | Hippophae rhamnoides | 25 | |
| 8. | Kökény | Prunus spinosa L. | 30 | |
| 9. | Szilvák | Prunus domestica L. subsp. domestica | 30 | |
| 10. | Kék szilva | Prunus domestica | 30 | |
| 11. | Berkenye | Sorbus aucuparia L. | 30 | |
| 12. | Csipkebogyó | Rosa sp. L. | 40 | |
| 13. | Meggy | Prunus cerasus L. | 35 | |
| 14. | Cseresznyefajták | Prunus avium L. | 40 | |
| 15. | Fekete áfonya | Vaccinium myrtillus L. Vaccinium corymbosum L. Vaccinium angustifolium | 40 | |
| 16. | Fekete bodza (bodzabogyó) | Sambucus nigra L. Sambucus canadensis | 50 | |
| 17. | Málna | Rubus idaeus L. Rubus strigorus Michx. Rubus occidentalis L. | 40 | |
| 18. | Kajszibarackok | Prunus armeniaca L. | 40 | |
| 19. | Szamóca (földieper) | Fragaria x. ananassa Duchesne (Fragaria chiloensis Duchesne x Fragaria virginia Duchesne) | 40 | |
| Mocsári hamvas szeder Faeper Vadszeder | Rubus chamaemorus L. Morus hybrid Rubus fruitcosus L. | 40 | ||
| 20. | Tőzegáfonya | Vaccinium macrocarpon Aiton Vaccinium oxycoccos L. | 30 | |
| 21. | Birsalma | Cydonnia oblonga Mill. | 50 | |
| 22. | Citrom és zöldcitrom | Citrus limon (L.) Brum.f. Citrus limon Rissa Citrus aurantifolia (Christm.) (swingle) | 25 | |
| 23. | Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök | 25 | ||
| II. Alacsony savtartalmú, pépes vagy nagyon ízes, illatos gyümölcsök, amelyeknek leve természetes állapotban élvezhetetlen | ||||
| 1. | Mangó | Mangifera indica L. | 25 | |
| 2. | Banán | Musa fajok, ide értve a M. acuminata-t és a M. paradisiaca-t, a többit nem | 25 | |
| 3. | Guava | Psidium guajava L. | 25 | |
| 4. | Papaya | Carica papaya L. | 25 | |
| 5. | Licsi | Litchi chinesis Sonn. | 25 | |
| 6. | Azaról galagonya / francia galagonya | Crataegus azarolus | 25 | |
| 7. | Savanyú anóna | Annona muricata L. | 25 | |
| 8. | Ökörszív | Annona reticulata | 25 | |
| 9. | Cukoralma | Annona squamosa L. | 25 | |
| 10. | Gránátalma | Punica granatum L. | 25 | |
| 11. | Kasugyümölcs | Anacardium occidentale L. | 25 | |
| 12. | Spanyolszilva | Spondias mombin | 25 | |
| 13. | Umbu | Spondias tuberosa Arruda ex Kost. | 25 | |
| 14. | Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök | 25 | ||
| III. Természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcsök | ||||
| 1. | Alma | Malus domestica Borkh. | 50 | |
| 2. | Körte | Pyrus communis L. | 50 | |
| 3. | Őszibarack | Prunus persica (L.) Batsch var. persica | 50 | |
| 4. | Citrusfélék, kivéve citrom és zöldcitrom | 50 | ||
| 5. | Ananász | Ananas comosus (L.) Merrill | 50 | |
| 6. | Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök | 50 | ||
| A. A gyümölcs általános megnevezése | B. Növénytani megnevezés | C. Minimális Brix-érték | ||
| 1. | Alma (*) | Malus domestica Borkh. | 11,2 | |
| 2. | Kajszibarack (**) | Prunus armeniaca L. | 11,2 | |
| 3. | Banán (**) | Musa x paradisiaca L. (plantain fajták kivételével). | 21,0 | |
| 4. | Fekete ribizli (*) | Ribes nigrum L. | 11,0 | |
| 5. | Szőlő (*) | Vitis vinifera L. vagy azok hibridjei Vitis labrusca L. vagy azok hibridjei | 15,9 | |
| 6. | Grépfrút (*) | Citrus x paradise Macfad. | 10,0 | |
| 7. | Guava (**) | Psidium guajava L. | 8,5 | |
| 8. | Citrom (*) | Citrus limon (L.) Burm.f. | 8,0 | |
| 9. | Mangó (**) | Mangifera indica L. | 13,5 | |
| 10. | Narancs (*) | Citrus sinensis (L.) Osbeck | 11,2 | |
| 11. | Marakuja (Golgotavirág gyümölcse (*) | Passiflora edulis Sims | 12,0 | |
| 12. | Őszibarack (**) | Prunus persica (L.) Batsch var. Persica | 10,0 | |
| 13. | Körte (**) | Pyrus communis L. | 11,9 | |
| 14. | Ananász (*) | Ananas comosus (L.) Merr. | 12,8 | |
| 15. | Málna (*) | Rubus idaeus L. | 7,0 | |
| 16. | Meggy (*) | Prunus cerasus L. | 13,5 | |
| 17. | Földieper (*) | Fragaria x ananassa Duch. | 7,0 | |
| 18. | Paradicsom (*) | Lycopersicon esculentum, Mill. | 5,0 | |
| 19. | Mandarin (*) | Citrus reticulata Blanco | 11,2 | |
| (*) Olyan termékek esetében, amelyeket gyümölcsléként állítanak elő, a víz 20 °C-on mért sűrűségéhez viszonyított minimális relatív sűrűség (d 20/20) kerül meghatározásra. (**) Olyan termékek esetében, amelyeket püréként állítanak elő, csak minimális korrigálatlan – savtartalomtól függő korrekció nélküli – Brix-érték kerül meghatározásra. | ||||
1. * Ez az előírás a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 7.1. pontja szerinti húskészítményekre és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.15. pontja szerinti előkészített húsokra vonatkozik.
2. Az előírásban meghatározott húskészítmény és előkészített hús megnevezések a Magyarországon forgalomba hozott termékek esetében csak akkor használhatók, ha megfelelnek az előírásban meghatározott követelményeknek.
3. Az előírás nem terjed ki a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalom alatt álló, valamint hagyományos különleges termékként bejegyzett húskészítményekre.
4. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
1. A felhasználható anyagok szempontjából húsnak minősülnek az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (ezen előírás vonatkozásában a továbbiakban: 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott állatok élelmezési célra alkalmas részei, beleértve a vért is.
2. A „hús” megnevezésű összetevő jelölésére a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) előírásai irányadóak.
3. A hústartalom meghatározása a húskészítmények hústartalmának mennyiségi jelölésére és a hústartalom mennyiségének meghatározására szolgáló útmutató alapján történik.
4. Jelölési szempontból húsnak minősül a gépi csontozású hús [angolul: Mechanically Deboned Meat (MDM)] vagy az íntalanított hús [angolul: Mechanically Desinewed Meat (DSM)] is, így a hústartalomba beszámítható, külön jelölése nem szükséges, amennyiben megfelelnek az alábbi meghatározásoknak:
4.1. gépi csontozású hús: az előállítási művelet a csontos húsból a csont gépi úton történő eltávolítására korlátozódik, és nem a csontozást követően visszamaradt csontról történő további húskinyerésre irányul;
4.2. íntalanított hús: a kézi, vagy a fent leírtaknak megfelelően elvégzett gépi csontozás útján nyert friss húst egy erre szolgáló berendezéssel (így különösen Baader vagy egyéb berendezés) kezelik.
5. Nem számít a jelölés szempontjából húsnak a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.14. pontja szerint mechanikailag szétválasztott hús, azaz csontokról mechanikusan lefejtett hús [angolul: Mechanically Separated Meat, MSM] (a továbbiakban: csontokról mechanikusan lefejtett hús). A csontokról mechanikusan lefejtett hús nem számítható be a hústartalomba, és nem jelölhető az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet B. rész 17. pontja szerint. A csontokról mechanikusan lefejtett hús külön jelölése szükséges az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet B. rész 18. pontja szerint.
5.1. * A húskészítmények és előkészített húsok jelölésénél továbbá figyelembe kell venni a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.14. pontja szerinti csontokról mechanikusan lefejtett hús meghatározásán túl, hogy
a) ha a húskészítmény vagy előkészített hús előállításához használt alapanyag (elsődleges összetevő) több mint 200 mg/kg kalciumot tartalmaz, azt csontokról mechanikusan lefejtett húsnak kell tekinteni;
b) ha a húskészítmény vagy előkészített hús kalciumtartalma több mint 350 mg/kg, a termék bizonyosan tartalmaz csontokról mechanikusan lefejtett húst. A határérték a termékben lévő húson és csontokról mechanikusan lefejtett húson kívüli egyéb kalciumtartalmú összetevőkben levő kalciumtartalom nélkül értendő.
5.1.1. A B és C részben szereplő termékek megnevezése csak abban az esetben használható, ha a húskészítmény vagy előkészített hús kalciumtartalma a 350 mg/kg határértéket nem haladja meg.
5.1.2. A kalcium vizsgálati módszere: MSZ EN 15505:2008 B melléklet szerint vagy azzal egyenértékű módszer szerint történik.
6. A B és C részben szereplő termékcsoportok és termékek esetében csontokról mechanikusan lefejtett húst nem lehet felhasználni, kivéve, ha a B és C rész erről másként rendelkezik.
Ezen előírás vonatkozásában:
1. Aprítás: olyan, a termék összetevőitől és jellegétől függő művelet, melynek célja a termékre jellemző szemcseméret, metszéslap és állomány kialakítása.
2. Bevonatok: a termékek felületének egyenletes bevonására alkalmazott anyag (így különösen fűszer, viasz, egyéb fogyasztható vagy nem fogyasztható bevonat).
3. Előkészített hús: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.15. pontja szerinti fogalom.
4. Érlelés:
4.1. lassú érlelés: a termékek megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait kialakító – érlelésszabályozó nélkül, elsősorban a szárításhoz kapcsolódó – vízaktivitás csökkentéssel járó technológiai folyamatok összessége; vagy
4.2. gyorsérlelés: olyan mikrobiológiai (starterkultúra) vagy kémiai eredetű anyagok alkalmazása (a továbbiakban: érlelés-szabályozók), amelyek elősegítik a termékek szabályozott, gyorsított érlelését.
5. Friss hús: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.10. pontja szerinti fogalom.
6. Füst ízesítés: olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a termékbe, termékre juttatják (így különösen bekeverés, injektálás, felületi kezelés, bemerítés útján). Az ilyen módon előállított termék megnevezése: „füst ízesítésű ...”.
7. Füstölés: olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a termékek füstölt ízének és színének kialakítása, az eltarthatóság növelése, a termék jellegének kialakítása. A füstölés keményfa közvetlen, tökéletlen elégetésével történik, az ilyen módon előállított termék megnevezése: „füstölt ...”.
A füstölés az alábbi módokon végezhető:
7.1. hideg füsttel történő füstölés: 20 °C alatti hőmérsékleten végzett füstölés, amely időtartamának megfelelően lehet:
7.1.1. hagyományos hosszú hidegfüstölés, melynek során a terméket hosszabb ideig szakaszosan egész vékony, híg füsttel füstölik,
7.1.2. rövid hideg füstölési eljárás, melynek során a terméket – megfelelő átpirosodás során – sűrű, hideg füsttel füstölik néhány napig;
7.2. meleg füstölés: 40–60 °C között terjedő hőmérsékleten végzett füstölés;
7.3. forró füstölés: 60–85 °C között terjedő hőmérsékleten végzett füstölés. A füst hatására a termék viszonylag rövid idő alatt jellegzetes füstölt színűvé és ízűvé válik, a folyamat alatt a termékek átpirosodása is végbemegy, de a termék maghőmérséklete 68 °C alatti.
8. Hőkezelés: a húskészítmények legelterjedtebb tartósítási módja, amely egyúttal állomány kialakításra és színstabilizálásra is szolgál; a hőközlő közeg víz, vízgőz (főzés), vagy levegő, zsiradék (sütés).
9. Húskészítmény: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 7.1. pontja szerinti fogalom.
10. Húspép (prád): friss hús az adott termékhez tartozó technológiának megfelelően aprítva, víz és szükség szerint az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (ezen előírás vonatkozásában a továbbiakban: 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerint engedélyezett élelmiszer-adalékanyag felhasználásával készült kötőanyag.
11. Kötőszöveti fehérjetartalom: a hidroxi-prolin-tartalom nyolcszorosa, tömegszázalékban kifejezve.
12. Kötőszövetmentes fehérjetartalom: tömegszázalékban kifejezve az összes fehérjetartalom és a kötőszöveti fehérjetartalom különbsége, abban az esetben, ha a termék nem tartalmaz egyéb hozzáadott, idegen fehérjét.
13. Lángolás: a termék felületének nyílt lánggal való kezelése vagy forró füstölése.
14. Nátrium-klorid-tartalom: összes klorid-tartalom, nátrium-kloridban megadva, tömeg%-ban kifejezve.
15. Nedves sózás: a félkész termék vagy összetevői meghatározott időtartamra sóoldatba való helyezése.
16. Nemespenész bevonat: a termékek megfelelő páratartalmú térben nemespenész spórákkal teli levegő segítségével történő felületkezelése során keletkező nemespenész bevonat.
17. Összes fehérjetartalom: Kjeldahl módszer szerint meghatározott összes nitrogéntartalom 6,25-tel való szorzata, tömegszázalékban kifejezve.
18. Pácérettség: a pácolt hőkezelt terméket, vagy hőkezeletlen termék esetén a vizsgálat során megtörtént hőkezelést követően felvágva a vágási felület egynemű, láthatóan nem nyers, nem halvány színű és metszéslapjának középső része nem szürkül el; szalonnák esetén a metszéslapon rózsaszínes jelleg nem látható; a termék keresztmetszetében mért átlagos só-, nitrit- és nitráttartalom a vonatkozó jogszabályban előírt határértékeken belüli.
19. Pácolás:
19.1. lassú pácolás: a terméket tartósítás, íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket, illetve nitrátokat és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik; vagy
19.2. gyorspácolás: a termékbe, vagy a termék egyes alapanyagaiba íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket, illetve nitrátokat, valamint más összetevőket tartalmazó páclevet injektálnak, illetve vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részekbe juttatnak.
20. Penészes: nemespenész bevonattal borított.
21. Regenerált füstaroma felhasználása: olyan művelet, melynél regenerált engedélyezett füstaroma felhasználásával kamrában füstölik a terméket, a 10.1–10.3. alpontokban foglalt módon. Az ilyen módon előállított termék megnevezése: „folyékony füsttel füstölt ...” vagy „füstoldattal füstölt ...”.
22. Sózás: a termék vagy összetevői tartósítási, állomány- és ízkialakítási módja, amely lehet száraz és nedves sózás.
23. Száraz sózás: a hús, illetve szalonna összetevők sózó edényben, étkezési sóval való behintése, bedörzsölése.
24. Szárítás: elsősorban sózással kombinált tartósítási mód, amelynek során szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú levegőben a termék vízaktivitása és egyben tömege és térfogata csökken.
25. Töltés: olyan művelet, amelynek során különböző berendezésekkel a termék megfelelő formájának/adagjának kialakítására természetes vagy mesterséges burkolóanyagba, formába juttatják a megfelelően előkészített összetevőket.
26. Vágásérettség: szárazáruk érlelése során kialakult állapot, amelynek eredményeként a termék jól szeletelhető, tömör, rugalmas, a szeletelés során a hús és szalonna mozaikok jól összeállóak.
1. A húskészítmények és előkészített húsok előállításához a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a jó higiéniai gyakorlat útmutatónak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.
2. A húskészítmények és előkészített húsok csomagolására csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő csomagolóanyag és védőgáz használható fel.
3. A húskészítmények és előkészített húsok tárolását, szállítását a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, illetve a gyártója által meghatározott módon, ezek hiányában a jó higiéniai gyakorlatnak megfelelően kell végezni.
A húskészítmények, előkészített húsok jelölésénél a vonatkozó jogszabályok mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:
1. A termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék jelölés szerinti hústartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik. Vegyes baromfihús legalább 70% (m/m)-os felhasználása esetén a termék neve a „baromfi” jelzőt viseli.
Amennyiben a termék jelölés szerinti hústartalmán belül egyik állatfaj hústartalma sem éri el a 70% (m/m)-ot, a megnevezésben fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, melyekből a termék hústartalma származik, mennyiségi csökkenő sorrendben: például csirke, sertés húsból készült termék.
2. A külön jogszabályban szereplő őshonos állatokból, illetve a vadból és tenyésztett vadból készült termék megnevezésében akkor szerepelhet az adott állatfajta, illetve állatfaj neve, ha a termék jelölés szerinti hústartalmának legalább 80%-a az adott állatfajtából, illetve állatfajból származik.
3. A megnevezésben „máj”, „májas”, „májkrém” szavakat viselő terméknek legalább 25% (m/m) májat kell tartalmaznia. A „máj”, „májas”, „májkrém” szavakat viselő termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék májtartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik.
Amennyiben a termék májtartalmán belül egyik állatfaj májtartalma sem éri el a 70% (m/m)-ot, a megnevezésben fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, melyekből a termék májtartalma származik, mennyiségi csökkenő sorrendben: például sertés, pulyka, liba májból készült termék.
Amennyiben a termék májtartalma nem éri el a 25% (m/m)-ot, abban az esetben a termék megnevezésében fel kell tüntetni a máj mennyiségét. A termék előírt neve: „húskészítmény ...% májtartalommal”.
4. A megnevezésben „májpástétom” szót viselő terméknek sertés, szarvasmarha, pulyka állatfajokból származó máj esetében legalább 35% (m/m); csirke és vízi szárnyas állatfajokból származó máj esetében legalább 50% (m/m) májat kell tartalmaznia.
A „májpástétom” szót viselő termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék májtartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik. Amennyiben a termék májtartalmán belül egyik állatfaj májtartalma sem éri el a 70% (m/m)-ot, a megnevezésben fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, melyekből a termék májtartalma származik, mennyiségi csökkenő sorrendben: például sertés, pulyka, liba májból készült termék.
A B és C részben szabályozott húskészítmények, előkészített húsok jelölésénél az ott előírtak, az V. fejezetben foglaltak és a vonatkozó jogszabályok mellett a következőket kell figyelembe venni:
1. A termékben a hús összetevő mennyiségét az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint, az összetevők mennyiségi jelölési szabályainak megfelelően, a termék megnevezésében, a megnevezés után vagy az összetevők felsorolásánál meg kell adni.
2. Amennyiben a B és C részben meghatározott termékhez ízesítést, jelleget megváltoztató összetevőt (így különösen zöldség, gyümölcs, tejtermék) adnak és az összetevő a megnevezésben kiemelésre kerül (sajt hozzáadása esetén például sajtos párizsi), akkor a B és C részben megadott minőségi jellemzők a termék megnevezésében kiemelésre került összetevő(k) nélküli részre vonatkoznak.
3. A B és C részben szabályozott termékek érzékszervi jellemzőinek vizsgálatát a vonatkozó hatályos nemzeti szabványok figyelembevételével kell elvégezni.
Az egyes húskészítmények, előkészített húsok részletes előírásait – a meghatározó összetevőit, technológiát, minőségi jellemzőit és speciális jelölési elemeit – a B és C rész tartalmazza.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
1.1. Különböző, de legalább 40 mm átmérőjű, természetes vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe (prádba) ágyazott friss hús kategóriába tartozó hús, illetve szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, esetleg füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.
1.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 50%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.
1.3. Füst ízesítést kizárólag vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén szabad alkalmazni.
1.4. Minőségi jellemzők
| Utóérlelés nélkül | Utóérlelt |
1.4.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább 12,0% (m/m) | 16,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb 70,0% (m/m) | 45,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb 35,0% (m/m) | 45,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb 2,2% (m/m) | 3,0% (m/m) |
1.4.2. Érzékszervi jellemzők
1.4.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.
1.4.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs, a csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos. A szárítással történt utóérlelés esetében a burkolat enyhén ráncos.
1.4.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya tömötten rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap mozaikos, a húspép homogén állományú, 2 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.
1.4.2.4. Szín, íz, illat: A vágásfelületen húspépbe (prádba) ágyazott különböző szemcseméretű azonos vagy különböző, húsból, illetve szalonna alapanyagból és jellegkialakító anyagokból álló mozaikos szerkezet látható. A metszéslap egyenletes színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett az ízkialakító anyagok íze érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt húspép (prád) és a fűszerek illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.
1.5. Az élelmiszer előírt neve: felvágott.
A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint három alcsoportra osztható.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1 vagy 08.3.4
2.1.1. A termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka; marhacomb vagy lapocka; vagy nagyvad hasonló testtájaiból pácolással vagy sózással, vagy pácolással és sózással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel, illetve szárítással végzik.
2.1.2. Szárított nyers sonka: pácolt vagy sózott, vagy pácolt és sózott, szárítással, illetve füstöléssel és szárítással előállított nyers sonka.
2.1.3. Minőségi jellemzők
2.1.3.1. Kémiai jellemzők
| 2017. január 1-jétől alkalmazandó | 2017. július 1-jétől alkalmazandó | |||
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 6,0% (m/m) | 5,0% (m/m) | |
| (58%-os víztartalomra vonatkoztatva) | ||||
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,91 | ||
2.1.3.2. Érzékszervi jellemzők
2.1.3.2.1. Alak, méret: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös termék esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített.
2.1.3.2.2. Állomány: Nem lehet beszáradt, kemény. A termék nem engedhet nyomás nélkül levet.
2.1.3.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, a szalonnás rész a felületén világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a hús, a só és füstölt terméknél a füst érződik.
2.1.4. Az élelmiszer előírt neve: nyers sonka.
2.1.5. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:
2.1.5.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.
2.1.5.2. A testtájra utalni kell.
2.1.5.3. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „kötözött” szavak használatával utalni kell.
2.1.5.4. Pácolás esetén a pácolás módjára utalni kell.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2 vagy 08.3.4
2.2.1. A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertéscomb vagy lapocka; vagy marhacomb vagy lapocka; vagy nagyvad hasonló testtájaiból előállított pácolt és
a) főtt;
b) füstölt, főtt;
c) füstölt, sült;
d) füstölt, főtt, sült
húskészítmények.
2.2.2. Minőségi jellemzők
2.2.2.1. Kémiai jellemzők
Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 3,5% (m/m) (58%-os víztartalomra vonatkoztatva)
2.2.2.2. Érzékszervi jellemzők
2.2.2.2.1. Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös termék esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített. A csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos.
2.2.2.2.2. Állomány: jól átfőtt vagy átsült, nem rágós, jól szeletelhető. A termék nem engedhet nyomás nélkül levet.
2.2.2.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt-füstölt illat és íz.
2.2.3. Az élelmiszer előírt neve:
2.2.3.1. főtt sonka,
2.2.3.2. füstölt, főtt sonka,
2.2.3.3. füstölt, sült sonka,
2.2.3.4. füstölt, főtt, sült sonka.
2.2.4. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:
2.2.4.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.
2.2.4.2. A testtájra utalni kell.
2.2.4.3. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „kötözött” szavak használatával utalni kell.
2.2.4.4. A pácolás módjára utalni kell.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2 vagy 08.3.4
2.3.1. Különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött húskészítmények. Sertéscombból vagy lapockából, marhacombból vagy lapockából, vad hasonló testtájaiból vagy baromfi combból vagy baromfimellből készült; jellemzően legalább 20 mm-es, egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy főzés utáni füstöléssel vagy sütéssel készült termékek.
2.3.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 68%.
2.3.3. Minőségi jellemzők
2.3.3.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább | 15,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 74,0% (m/m) | |
| Víztartalom baromfi esetében | legfeljebb | 77,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 9,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom baromfi esetében | legfeljebb | 6,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom a szalonnával fedett és csülöksonka terméknél | |||
| legfeljebb | 15,0% (m/m) | ||
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,7% (m/m) | |
2.3.3.2. Érzékszervi jellemzők
2.3.3.2.1. Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű.
2.3.3.2.2. Állomány: jól átfőtt, tömötten rugalmas, nem rágós, jól szeletelhető.
2.3.3.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt-füstölt illat és íz.
2.3.3.2.4. A csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos.
2.3.4. Az élelmiszer előírt neve: formázott, hőkezelt [felhasznált állatfaj(ok) neve] sonka.
2.3.5. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:
2.3.5.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.
2.3.5.2. A testtájra utalni kell.
2.3.5.3. A megnevezésben a sonka szó használható csülökhús felhasználása esetén is.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1
Különböző (legfeljebb 38 mm, vastagkolbász esetén 38–55 mm közötti) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött, különböző szemcseméretűre aprított friss hús kategóriába tartozó sertés, marha, baromfi, illetve más vágóállat, illetve vad húsa, továbbá szalonna alapanyag vagy baromfizsiradék, vagy marhafaggyú, valamint jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült termékek. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhatnak. Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert (minimum 4 mm) hús- és szalonna vagy faggyú mozaikból áll. Tartósításukat füstöléssel, majd azt követő szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel (érlelésszabályozóval) végzik. A szárításos érlelés esetén az érlelés idejétől függően a termék félszáraz vagy száraz kolbász.
A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint két alcsoportra osztható.
3.1.1. Minőségi jellemzők
3.1.1.1. Kémiai jellemzők
3.1.1.1.1. Félszáraz kolbász esetén
| Víztartalom legfeljebb 34,0%(m/m) | |||
| Összes fehérjetartalom | legalább | 18,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 45,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid tartalom | legfeljebb | 4,0% (m/m) | |
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,95 |
3.1.1.1.2. Száraz kolbász esetén
| Víztartalom | legfeljebb | 28,0% (m/m) | |
| Összes fehérjetartalom | legalább | 20,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 47,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid tartalom | legfeljebb | 4,5% (m/m) | |
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,91 |
3.1.1.2. Érzékszervi jellemzők
3.1.1.2.1. Félszáraz kolbász esetén
3.1.1.2.1.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.
3.1.1.2.1.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.
3.1.1.2.1.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, kellően tömör, jól összeálló, nem kenődő állományú húskészítmény. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.
3.1.1.2.1.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.
3.1.1.2.2. Száraz kolbász esetén
3.1.1.2.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.
3.1.1.2.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.
3.1.1.2.2.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, jól szeletelhető, tömör állományú húskészítmény. Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, nem rágós. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.
3.1.1.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.
3.1.2. Az élelmiszer leíró neve: szárításos érleléssel készült szárazkolbász, illetve félszáraz kolbász.
3.1.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben, kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.
3.2.1. Minőségi jellemzők
3.2.1.1. Kémiai jellemzők
| Víztartalom | legfeljebb | 38,0%(m/m) | |
| Összes fehérjetartalom | legalább | 18,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 45,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 4,5% (m/m) | |
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,95 | |
| pH | 4,8 és 5,3 között |
3.2.1.2. Érzékszervi jellemzők
3.2.1.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.
3.2.1.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.
3.2.1.2.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, jól szeletelhető, kissé puha állományú húskészítmény. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.
3.2.1.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.
3.2.2. Az élelmiszer leíró neve: érlelés-szabályozóval készült kolbász.
3.2.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1
Különböző (legalább 40 mm) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött rúd alakú termékek, amelyek nemespenésszel vagy egyéb anyaggal bevontak (így különösen mártómasszába mártottak, porozottak) vagy bevonat nélküliek, szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel, friss hús kategóriába tartozó sertés, marha, vad, baromfi, illetve egyéb vágóállatok húsából és gyártási szalonna alapanyagból, illetve marhafaggyúból készülnek, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhatnak. Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert legalább 3 mm-es hús- és szalonna vagy faggyú mozaikokból, esetenként durván őrölt fűszerszemcsékből áll. Tartósításukat füstöléssel és szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel (érlelés-szabályozóval) végzik, hőkezelés nélkül.
A termékcsoport az alkalmazott érlelési eljárás szerint két alcsoportra osztható:
4.1.1. Minőségi jellemzők
4.1.1.1. Kémiai jellemzők
| Víztartalom | legfeljebb | 29,0% (m/m) | |
| Összes fehérjetartalom | legalább | 20,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 47,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid tartalom | legfeljebb | 4,5% (m/m) | |
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,91 |
4.1.1.2. Érzékszervi jellemzők
4.1.1.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet.
4.1.1.2.2. Burkolat: Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. A burkolat a töltelékhez jól tapad.
4.1.1.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló termék. A metszéslapon barnásvörös hússzemcsék és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.
4.1.1.2.4. Szín, illat, íz: Nemespenészes termék esetében a burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és nemespenészes termék esetében az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja.
4.1.2. Az élelmiszer leíró neve:
4.1.2.1. szárításos érleléssel készült penészes szalámi, illetve penészmentes szalámi, vagy
4.1.2.2. szárításos érleléssel készült nemespenészes szalámi, illetve nemespenész-mentes szalámi.
4.1.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.
4.2.1. Minőségi jellemzők
4.2.1.1. Kémiai jellemzők
| Víztartalom | legfeljebb | 34,0% (m/m) | |
| Összes fehérjetartalom | legalább | 18,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 45,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 4,5% (m/m) | |
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,95 | |
| pH | 4,8 és 5,3 között |
4.2.1.2. Érzékszervi jellemzők
4.2.1.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet.
4.2.1.2.2. Burkolat: Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. A burkolat a töltelékhez jól tapad.
4.2.1.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett. Egyenletesen, de termék fajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló termék. A metszéslapon barnásvörös hússzemcsék és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.
4.2.1.2.4. Szín, illat, íz: Nemespenészes termék esetében a burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és nemespenészes termék esetében az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet.
4.2.2. Az élelmiszer leíró neve:
4.2.2.1. érlelés-szabályozóval készült penészes szalámi, illetve penészmentes szalámi, vagy
4.2.2.2. érlelés-szabályozóval készült nemespenészes szalámi, illetve nemespenész-mentes szalámi.
4.2.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
1.1. Legalább 55 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.
1.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.
1.3. Minőségi jellemzők
1.3.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább | 11,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 70,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 23,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,2% (m/m) |
1.3.2. Érzékszervi jellemzők
1.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.
1.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs.
1.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya tömötten rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.
1.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors íz, enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt húspép (prád) és a bors illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.
1.4. Az élelmiszer előírt neve: párizsi vagy parizer.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
2.1. Legalább 38 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű termék.
2.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.
2.3. Minőségi jellemzők
2.3.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább | 13,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 70,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 23,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,2% (m/m) |
2.3.2. Érzékszervi jellemzők
2.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.
2.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta és a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék, lég- és zsírzsák nincs. Természetes bél felhasználása esetén a faggyúerezet a felület 15%-ánál nagyobb területen nem látható.
2.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Állománya tömötten rugalmas. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.
2.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fokhagyma-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors, a fokhagyma és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.
2.4. Az élelmiszer előírt neve: krinolin.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
3.1. 28–36 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.
3.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.
3.3. Minőségi jellemzők
3.3.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább | 13,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 70,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 23,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,2% (m/m) |
3.3.2. Érzékszervi jellemzők
3.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.
3.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta folyadék, lég- és zsírzsák nincs.
3.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Tapintásra rugalmas, se nem puha, se nem kemény. Szerkezete homogén, pép jellegű, a fűszereloszlás egyenletes. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Rágás után jól összeálló, melegen lédús, rágási maradék nincs.
3.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.
3.4. Az élelmiszer előírt neve: szafaládé.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
4.1. Legfeljebb 26 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.
4.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.
4.3. Minőségi jellemzők
4.3.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább | 11,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 70,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 25,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,2% (m/m) |
4.3.2. Érzékszervi jellemzők
4.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.
4.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta folyadék, lég- és zsírzsák nincs.
4.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Tapintásra rugalmas, se nem puha, se nem kemény. Szerkezete homogén, pép jellegű, a fűszereloszlás egyenletes. A metszéslap homogén állományú, 2 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Rágás után jól összeálló, melegen lédús, rágási maradék nincs.
4.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.
4.4. Az élelmiszer előírt neve: virsli.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
5.1. Legalább 90 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött homogén sertéshús-pépbe (prádba) egyenletesen elosztott, 12–18 mm szemcseméretűre aprított, pácolt sertéshús mozaikokat tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, jól szeletelhető termék.
5.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 60%. A csontokról mechanikusan lefejtett (kizárólag sertés) hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%, de a húsmozaik csontokról mechanikusan lefejtett húst nem tartalmazhat.
5.3. Minőségi jellemzők
5.3.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább | 13,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 69,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 22,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,2% (m/m) |
5.3.2. Érzékszervi jellemzők
5.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén legömbölyödő.
5.3.2.2. Burkolat: Ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs.
5.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya rugalmas, se nem puha, se nem kemény. A rúd 5 különböző helyéről származó metszéslapokon legalább 4-4 húsmozaik legyen. Metszéslapján látható zsírszöveti rész nincs. 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, jól összeálló.
5.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt hús íze mellett bors- és fokhagymaíz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt hús, a bors és a fokhagyma illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők.
5.4. Az élelmiszer előírt neve: Zala felvágott.
5.5. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
6.1. Legalább 60 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy műbélbe töltött sertés-, illetve marhahúshús-pépbe (prádba) egyenletesen elosztott, friss hús kategóriába tartozó, 6–8 mm szemcseméretűre aprított marhahúst, illetve sertéshúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, legalább 10 napig utóérlelt, jól szeletelhető termék.
6.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 65%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús (kizárólag sertés) mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.
6.3. Minőségi jellemzők
6.3.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább | 16,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 40,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 45,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 3,0% (m/m) |
6.3.2. Érzékszervi jellemzők
6.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.
6.3.2.2. Burkolat: Kissé ráncos, tiszta, világos vörösesbarna, egyenletes színű, enyhe fényű. A burkolaton áttetszenek a szalonnadarabok. A burkolat alatt lég-, folyadék- és zsírzsák nincs.
6.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya se nem puha, se nem kemény. A mozaikos elemek mérete 6–8 mm, elrendezésük egyenletes. Nem tartalmaz 5 mm-nél nagyobb légüreget. Ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány 3 mm-nél kisebb darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, rágási maradék nincs. Felületi elváltozás nélkül szeletelhető.
6.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap összhatásában világos vörös színű. A fűszereloszlás egyenletes. Az érlelt főtt hús íze mellett füst-, bors-, fokhagyma-, fűszerpaprika-, szegfűbors íz és enyhe sós íz érezhető. A főtt hús és a fűszerek illata érezhető, idegen szagoktól mentes.
6.4. Az élelmiszer előírt neve: nyári turista felvágott vagy nyári turista.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
7.1. 22–32 mm átmérőjű sertésvékonybélbe vagy emészthető műbélbe töltött húspépet (prádot), valamint friss hús kategóriába tartozó, 6–8 mm szemcseméretűre aprított marha-, illetve sertéshúst és szalonna alapanyagot, vagy baromfihúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, legfeljebb 15 cm hosszú termék. Tartósítását füstöléssel és főzéssel végzik.
7.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.
7.3. Minőségi jellemzők
7.3.1. Kémiai jellemzők
| Összes fehérjetartalom | legalább | 13,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 60,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 32,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,2% (m/m) |
7.3.2. Érzékszervi jellemzők
7.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.
7.3.2.2. Burkolat: A burkolat sima, sérüléstől, szennyeződéstől mentes.
7.3.2.3. Állomány, metszéslap: Tömötten rugalmas, jól összeálló. A metszéslapon 6–8 mm nagyságú hús- és szalonnaszemcsék láthatók húspépbe (prádba) ágyazva. 2 mm-nél nagyobb ín és kötőszöveti hártyadarabokat nem tartalmazhat.
7.3.2.4. Szín, illat, íz: Vörösesbarna színű, kellemesen füstös, fűszeres (kömény) illatú, ízhatása a felhasznált fűszereknek megfelelően harmonikus.
7.4. Az élelmiszer előírt neve: csemege debreceni.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.2
8.1. Legfeljebb 34 mm átmérőjű sertésvékonybélbe, juhbélbe vagy emészthető műbélbe töltött előkészített hús, amely egyenletesen aprított, friss hús kategóriába tartozó, 4–6 mm-es szemcsézettségű sertéshús és szalonna alapanyagok, vagy baromfihús és szalonna alapanyagok, valamint jelleg és íz kialakító anyagok felhasználásával készül. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat. Fűszerekkel és sóval ízesített nyers termék, fogyasztása előtt sütés szükséges. Élelmiszer-adalékanyagot nem tartalmazhat.
8.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 65%.
8.3. Minőségi jellemzők:
8.3.1. Kémiai összetétel:
| Összes fehérjetartalom | legalább | 14,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 60,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 32,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid tartalom | legfeljebb | 2,1% (m/m) |
8.3.2. Érzékszervi tulajdonságok
8.3.2.1. Alak, méret: Legfeljebb 34 mm átmérőjű, pározott vagy folyamatos töltésű.
8.3.2.2. Burkolat: Sima, sérüléstől mentes, a töltelékhez jól tapad.
8.3.2.3. Állomány: Puha, jól összeálló.
8.3.2.4. Szín, illat, íz: A gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű hús és szalonnaszemcsék jellemzik, dominánsan fűszerpaprika illatú, a felhasznált fűszerek íze érezhető.
8.4. Az élelmiszer előírt neve: sütnivaló kolbász vagy sütőkolbász.
8.5. A következő szöveget a terméken fel kell tüntetni: „A termék csak alapos hőkezelés (sütés) után fogyasztható.”
8.6. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1
9.1. Parasztsonka: Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb, amelyről a lábat, valamint a faroktő- és medencecsontot (keresztcsont) eltávolították.
9.2. Parasztlapocka: Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéslapocka, amelyről a lábat, valamint a lapockacsontot (platnicsont) eltávolították.
9.3. Mindkét termék esetében a szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Sózással, illetve pácolással, füstöléssel és szárítással tartósítják, gyorspácolás nem megengedett. Egészben kell érlelni. Az érlelés időtartama legalább 30 nap. Egészben, darabban vagy szeletelve forgalmazzák.
9.4. Minőségi jellemzők
9.4.1. Kémiai jellemzők
| 2017. január 1-jétől alkalmazandó | 2017. július 1-jétől alkalmazandó | |||
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 6,0% (m/m) | 5,0% (m/m) | |
| (58%-os víztartalomra vonatkoztatva) | ||||
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,91 |
9.4.2. Érzékszervi jellemzők
9.4.2.1. Alak: Bőrrel és szalonnaréteggel fedett, a combra, illetve a lapockára, darabolt termék esetén azok húsrészeire jellemző alakú, megfelelően formázott.
9.4.2.2. Állomány: A nyers pácolt és füstölt sonkára jellemző puhaságú, tömötten rugalmas, jól szeletelhető, nem száraz, nem kemény.
9.4.2.3. Szín, íz, illat: A bőrös és a húsos rész a külső felületen egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. Ízében és illatában a só és a füst érződik.
9.5. Az élelmiszer előírt neve: parasztsonka vagy parasztlapocka.
9.6. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:
9.6.1. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „szeletelt” szavak használatával utalni kell.
9.6.2. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1
10.1. Téglatest alakúra formázott, 8–12 cm vastag, 8–15 cm széles, 20–40 cm hosszú, bőrös vagy bőr nélküli szalonnás karaj alapanyagból álló, sózással, pácolással és füstöléssel készült termék. Bőrös termék esetében a vastagság bőr nélkül értendő.
10.2. Minőségi jellemzők
10.2.1. Kémiai jellemzők
| 2017. január 1-jétől alkalmazandó | 2017. július 1-jétől alkalmazandó | |||
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 6,0% (m/m) | 5,0% (m/m) | |
| (58%-os víztartalomra vonatkoztatva) | ||||
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,91 | ||
10.2.2. Érzékszervi jellemzők
10.2.2.1. Alak méret: Egyenletes vastagságú téglatest, tiszta felületű.
10.2.2.2. Állomány, szerkezet: A darab állománya nem rágós, húsos része a pácérett füstölt húsra, szalonnás része az érett szalonnára jellemző. A termék keresztmetszetének legalább 70%-a húsos rész.
10.2.2.3. Metszéslap, szín, íz, illat: A bőrös és a húsos rész a külső felületen egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. A metszéslapon a szalonnás rész fehér, a húsos rész vöröses vagy rózsaszín. Jellegzetes, enyhén sós, füstölt ízű és illatú.
10.3. Az élelmiszer előírt neve: angolszalonna.
10.4. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1
11.1. 34–38 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy emészthető műbélbe töltött, friss hús kategóriába tartozó, 4–6 mm szemcseméretűre aprított, kizárólag sertés-, illetve marhahúst, szalonna alapanyagot és fűszereket tartalmazó, füstölt, szárított termék. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat.
11.2. Minőségi jellemzők
11.2.1. Kémiai jellemzők
| Víztartalom | legfeljebb | 32,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 45,0% (m/m) | |
| Kötőszövetmentes fehérjetartalom | legalább | 18,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 4,0% (m/m) | |
| A vízaktivitás értéke (aw) | legfeljebb | 0,92 |
11.2.2. Érzékszervi jellemzők
11.2.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.
11.2.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, kissé göbös felületű.
11.2.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, nem rágós. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.
11.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a fűszerpaprika határozza meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a bors, a fűszerpaprika és a fokhagyma adja.
11.3. Az élelmiszer előírt neve: parasztkolbász.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1
12.1. Legalább 55 mm átmérőjű természetes vagy vízgőzáteresztő műbélbe töltött, friss hús kategóriába tartozó, 3-4 mm szemcseméretűre aprított, egyenletesen elkevert, kizárólag sertéshúst, szalonna alapanyagot és fűszereket tartalmazó, füstölt, szárítással minimum 80 napig érlelt rúd alakú húskészítmény. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat. Tömör állományú, jól szeletelhető, felülete szürkésfehér nemespenésszel egyenletesen fedett.
12.2. Minőségi jellemzők
12.2.1. Kémiai jellemzők
| Víztartalom | legfeljebb | 27,0% (m/m) | |
| Kötőszövetmentes fehérjetartalom | legalább | 19,5% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 47,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid tartalom | legfeljebb | 4,5% (m/m) | |
| Vízaktivitás (aw) | legfeljebb | 0,91 |
12.2.2. Érzékszervi jellemzők
12.2.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet. A rúdhossz a töltési méretnek megfelelő (mini, turista, midi, normál).
12.2.2.2. Burkolat: Folytonossági hiányoktól mentes, nemespenésszel egyenletesen fedett, enyhén ráncos lehet. A burkolat a töltelékhez jól tapad.
12.2.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett, nem puha, nem túl kemény. A metszéslapon barnásvörös sertéshús- és fehér szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.
12.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja.
12.3. Az élelmiszer előírt neve: téliszalámi.
12.4. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
13.1. Egy vagy több hízottliba-máj, vagy hízottkacsa-máj lebenydarabot legalább 90%-ban tartalmazó, csak sózott, hőkezeléssel tartósított termék.
13.2. Minőségi jellemzők
13.2.1. Kémiai jellemzők
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,0% |
13.2.2. Érzékszervi jellemzők
13.2.2.1. Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű, jól tisztított májdarabok. Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható.
13.2.2.2. Állomány, szerkezet: A hízottmájra jellemző puha, jól szeletelhető.
13.2.2.3. Íz, illat: Hőkezelt májra jellemző illat és íz, minden idegen illattól és íztől mentes.
13.3. Az élelmiszer előírt neve: natúr libamáj vagy natúr kacsamáj.
Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2
14.1. Szalonnával bélelt vagy béleletlen formába töltött, a szalonnanélküli részben legalább 86% hízottliba-májat vagy hízottkacsa-májat fűszerezett, pépesített májmasszába ágyazva tartalmazó, hőkezeléssel tartósított termék.
14.2. Minőségi jellemzők
14.2.1. Kémiai jellemzők a szalonnanélküli részben
| Összes fehérjetartalom | legalább | 7,0% | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,0% |
14.2.2. Érzékszervi jellemzők
14.2.2.1. Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű májmasszában jól tisztított májdarabokat tartalmazó, bélelt termék esetén vékony, 2-3 mm szalonnaréteg határolja a szeleteket. Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható.
14.2.2.2. Állomány, szerkezet: Puha, a májmasszában halvány drapp vagy rózsaszínű májdarabok találhatók. Nem széteső, jól szeletelhető.
14.2.2.3. Íz, illat: A hőkezelt liba- vagy kacsamáj, a fűszerek és az egyéb ízkialakítók illata is érezhető. Idegen illat és íz nem érezhető.
14.3. Az élelmiszer előírt neve: libamájblokk (csak libamáj felhasználása esetén) vagy kacsamájblokk (csak kacsamáj felhasználása esetén).
14.4. Ízesített termék esetén az ízesítésre a termék megnevezésében utalni kell (például Tokaji aszúval történő ízesítés esetén Tokaji aszús libamájblokk; szarvasgombával történő ízesítés esetén Libamájblokk szarvasgombával).
1. Ez az előírás a tehén-, juh-, kecske- és bivalytejre, valamint az azokból készített termékekre vonatkozik.
2. Az előírásban szereplő tejtermék megnevezések a forgalomba hozott termékek esetén kizárólag akkor használhatók, ha a termékek megfelelnek ezen előírásban foglalt követelményeknek.
3. Az előírás nem alkalmazandó a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott vagy hagyományos különleges termékként bejegyzett tejtermékekre.
4. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
Ezen előírás alkalmazásában:
1. Alvasztás: olyan technológiai művelet, amelynek során a folyékony tej, tejszín stb. kocsonyás (gél) állapotba megy át. Az alvasztás lehet oltó hatására bekövetkező oltós alvadás, sav hatására lejátszódó savas alvadás, valamint oltó és sav együttes hatására végbemenő vegyes alvadás.
2. Alvasztóenzim (oltóenzim): olyan állati, növényi vagy mikroba eredetű készítmény, amely a tejet édes állapotban megalvasztja.
3. Erjedési lyuk: az érés során a sajttésztában képződő szén-dioxid által kialakított többé-kevésbé szabályos, kerek lyuk.
4. Élelmiszer-adalékanyag: az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fogalom.
5. Élőflóra: a termékben jelen lévő élő, hasznos mikroorganizmusok összessége.
6. Felfölöződés: a zsír elkülönülése a tej és a tejszín felszínén.
7. Fogyasztói tej: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) VII. melléklet IV. rész I. pont b) alpontja szerinti fogalom.
8. Fölözés: a tejnek, savónak zsírban dús és sovány részre való szétválasztása gépi úton.
9. Füst ízesítés: olyan művelet, amely során az engedélyezett füstaromát a tejtermékbe vagy annak felületére juttatják, például bekeverés, injektálás útján.
10. Füstölés: olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a tejtermék füstölt ízének, esetenként színének, továbbá egyéb termékjellemzőinek kialakítása, valamint egyes terméktípusok eltarthatóságának növelése. A füstölés keményfa közvetlen, tökéletlen elégetésével vagy regenerált füstaroma használatával történik.
11. Homogénezés: a tej, a tejszín zsírgolyócskáinak elaprózása, esetenként ezekből halmazok képzése.
12. Hőkezelés: a tej, a tejszín vagy a tejtermék melegítésével, hevítésével kapcsolatos művelet, amelynek célja a mikroorganizmusok számának csökkentése, elpusztítása. Főbb hőkezelési eljárások a következők:
12.1. pasztőrözés:
12.1.1. a tej, a tejszín vagy a tejtermék hőkezelése az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) előírásainak megfelelően;
12.1.2. pillanathevítés: olyan hőkezelés, amely során a tejet, tejszínt vagy a tejterméket 100 °C alatti hőmérsékleten olyan hőmérséklet-idő kombinációval kezelik, amely eredményeként a hőkezelés után az alkalikus-foszfatáz- és a peroxidáz-próba egyaránt negatív;
12.2. nagyon magas hőmérsékleten végzett hőkezelés (ESL-hőkezelés): olyan 100 °C feletti hőkezelés, amely során a tejet, a tejszínt vagy a tejterméket legfeljebb 134 °C hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hevítik;
12.3. ultramagas hőmérsékleten végzett hőkezelés (UHT-kezelés): a tej, a tejszín vagy a tejtermék hőkezelése a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelelően.
13. Író: köpüléskor a zsír kiválása után a tejfölből, tejszínből visszamaradó folyékony termék.
14. Ízesítőanyag: gyümölcs-, zöldségkészítmények, fűszerek, növényi kivonatok, cukor, méz, egyéb élelmiszerek, az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti aromák, amelyeket a termékek jellegzetes ízének elérése érdekében adnak a termékhez.
15. Kéregflóra: a sajt kiszáradt felületén, a kérgén megtelepedő, emberi egészségre ártalmatlan mikroorganizmusok összessége.
16. Kultúra (színtenyészet): egyes tejtermékek gyártásához használt, az emberi egészségre ártalmatlan speciális mikrobatenyészet.
17. Laktózmentes: az a tejtermék, amelynek maradék laktóztartalma kevesebb, mint 0,1 g laktóz/100 g tejtermék.
18. Membránszűrés (membránszeparáció): a szelektív permeabilitás elvén alapuló művelet, amellyel a folyadék egy vagy több komponensét féligáteresztő membránnal, nyomás alkalmazásával szeparálják. A művelet feltétele a megfelelő pórusméretű membrán, a szűréshez szükséges hajtóerő (nyomás) és az elválasztandó komponensek közötti méretkülönbség. A szűrési folyamat eredményeként permeátum és koncentrátum (retentátum) keletkezik. Fontosabb membránszűrési eljárás a reverzozmózis (hiperszűrés), a nanoszűrés (ultraozmózis), az ultraszűrés és a mikroszűrés.
19. Nemespenész: egyes sajtféleségek gyártásához használt penészgomba-tenyészet.
19.1. Fehér nemespenész: a Penicillium camemberti vagy a Penicillium caseicolum penészgomba fehér színű tenyészete.
19.2. Zöld nemespenész: a Penicillium roqueforti penészgomba tenyészete.
20. Ömlesztés: olyan peptizációval járó kolloidkémiai változás, amelynek során a sajtfehérje gél állapotból szol állapotba megy át.
21. Penészerezés: a zöld nemespenésszel érő sajtokban az érés során kialakuló kékeszöld színű penészerek hálózata.
22. Permeátum: a membránszűrés során a membránnyílásokon átmenő tejalkotórészeket tartalmazó folyadék.
23. Prebiotikum: olyan tápanyag, amely jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, elősegítve azok bélbeni elszaporodását, túlsúlyba kerülését.
24. Probiotikum: olyan humán bélbaktérium, amely jótékony hatással van a gazdaszervezet egészségi állapotára.
25. Regenerált füstaroma használata: olyan művelet, amely során engedélyezett füstaroma felhasználásával kamrában füstölik a tejterméket.
26. Röglyuk (röghézag): az össze nem tapadó (forradó) alvadékrögök között a sajt érése során termelődő szén-dioxid hatására képződő szabálytalan hézag, nyílás.
27. Rúzsflóra: vörösesbarna nyálkás bevonatot létrehozó Brevibacterium linens tenyészete a sajt felületén.
28. Savó: a tejnek a kazeinfehérje eltávolítása (kicsapatása) után visszamaradó része.
29. Savófehérje: a kazein eltávolítása után a savóban visszamaradó fehérjék összessége.
30. Savófehérje-koncentrátum: nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely a fehérjéknek savóból való elkülönítésével (például membránszeparációval) és vízelvonással készül.
31. Savókiválás: a savó spontán elkülönülése az alvadéktól.
32. Savószín: savóból fölözés útján nyert zsírdús termék.
33. Savóvaj: savószínből köpüléssel előállított vaj.
34. Technológiai segédanyag: az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fogalom.
35. Tejfehérje-koncentrátum (retentátum): nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely tejből készül a fehérjék koncentrálásával (például membránszeparációval) és esetenként vízelvonással.
36. Tejsűrítmény: a tej vákuumbepárlásával vagy azzal egyenértékű művelettel előállított termék, amelyben a szárazanyag-összetevők egymáshoz viszonyított aránya megegyezik a tejben lévővel.
37. Utóhőkezelés: a félkész vagy a késztermék hőkezelése, a szennyező, illetve a kultúrából származó mikrobák nagy részének elpusztítása céljából.
38. Vajolaj: a vajzsír szobahőmérsékleten folyékony frakciója.
39. Vízmentes tejzsír: legalább 99,8% tejzsírt és legfeljebb 0,1% vizet tartalmazó termék.
1. Ízesített termék esetén az ízesítőanyag mennyiségének – ahol nincs erre vonatkozó előírás – a termék jellegzetességét biztosító arányúnak kell lennie.
2. A csomagolás semmilyen tulajdonságával (így különösen méret, megjelenés, tömeg, térfogat) nem vezetheti félre a fogyasztót.
3. Tejtermék jelölésénél a jogszabályi előírások, valamint a B részben meghatározottak mellett a következőket kell figyelembe venni:
3.1. Megnevezés
3.1.1. Tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben nem kötelező a tehéntejre utalni. Tehéntejre utalás esetén elegendő a „tej” szó használata.
3.1.2. Nem tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (például „ízesített tejkészítmény kecsketejből”). Különféle tejelő állatoktól származó tejből, illetve tejtermékből (a továbbiakban: kevert alapanyag) készített termék esetén az állatfaj neve kizárólag akkor tüntethető fel a termék megnevezésében, ha az egyszerű termékhányad legalább 70%-a a megnevezett állatfaj tejéből származik. Az állatfaj nevének feltüntetése esetén a kevert alapanyagra való utalást a megnevezésben szintén fel kell tüntetni (például „juhgomolya kevert tejből”).
3.1.3. Kevert alapanyagból készített termék esetén a kevert alapanyagra való utalást a megnevezésben fel kell tüntetni (például „zsíros, félkemény sajt kevert tejből”).
3.1.4. Ízesített készítmények megnevezésében utalni kell az ízesítőanyagként használt élelmiszer nevére (például „Málnás joghurt”). Többféle ízesítőanyag használatakor a megnevezésben a meghatározó ízre kell utalni, melynek során az ízesítőanyagok közismert gyűjtőneve (például „Erdei vegyes gyümölcsös joghurt”) is használható. Kizárólag aromával ízesített termék esetén a megnevezésben a termék jellegére való utalásként egyedül a(z) „...ízű” kifejezés használható (például „Őszibarackízű aludttej”).
3.1.5. „Félzsíros” tejnek a 2,8% zsírtartalmú tej nevezhető.
3.1.6. A fogyasztói tejek jelölésén feltüntetett zsírtartalom érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 0,15% lehet, azonban a termék mért zsírtartalma az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kategóriákhoz tartozó zsírtartalmak minimum és maximum értékeit nem lépheti át.
3.1.7. Füstölés, füstölt íz kialakítása esetén a tejtermék megnevezésében a következő jelzőt kell feltüntetni:
3.1.7.1. a füstöléssel előállított tejtermék megnevezésében a „füstölt” jelzőt,
3.1.7.2. a regenerált füstaroma használatával előállított tejtermék megnevezésében a „folyékony füsttelt füstölt” vagy „füstoldattal füstölt” jelzőt,
3.1.7.3. a füst ízesítéssel előállított tejtermék megnevezésében a „füst ízű” vagy „füst ízesítésű” jelzőt.
3.1.8. Engedélyezett laktózbontó enzimmel előállított laktózmentes tejtermék megnevezésében a „laktózmentes” jelzőt fel kell tüntetni.
3.2. Egyéb jelölés
3.2.1. Az összetevők mennyiségi jelölésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően fel kell tüntetni
3.2.1.1. kevert alapanyagból gyártott termékek esetében a felhasznált tejféleségek mennyiségét is,
3.2.1.2. a nem kizárólagosan aromával ízesített termékek esetén az ízesítőanyag mennyiségét.
3.2.2. A laktózmentes tejtermék maradék laktóztartalmát a következők szerint kell feltüntetni a termék jelölésén: „laktóztartalom < 0,1 g/100 g”.
4. A B részben szereplő tejtermékek előállításához a B részben meghatározottakon túl felhasználható
4.1. élelmiszer-adalékanyag az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott termék esetén, az ott megjelölt mennyiségben, az 5. pontban foglaltak kivételével,
4.2. vitamin, ásványi anyag és bizonyos egyéb anyag, a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően.
5. A tejföl, a túró és a túrósajt esetében élelmiszer-adalékanyag, a kakaós és a karamellás tej előállítása során pedig színezék hozzáadása nem megengedett.
6. Az összetett élelmiszerek esetén az élelmiszer-kategória meghatározása a tejalapú összetevőre vonatkozik.
A termékcsoportba az 1.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, megfelelő hőkezeléssel készült következő termékek tartoznak:
1.1.1. Ízesített tejkészítmények
1.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4, a kakaós tej és a karamellás tej kivételével, amelyekhez nem adható színezék.
1.1.1.2. Ízesített tejkészítmény a tejből ízesítőanyagok, továbbá színezékek és egyéb élelmiszer-adalékanyagok hozzáadásával előállított termék. A késztermékben a tejhányad legalább 70% (m/m), az állomány folyékony, zselírozott vagy szilárd.
1.1.1.3. A termék előállításához – beleértve az ízesítőanyag, az adalékanyag és a technológiai segédanyag oldását is – nem használható fel hozzáadott víz és olyan egyéb összetevő, amely a tej komponenseinek helyettesítésére szolgál.
1.1.2. Tejalapú italok
1.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4
1.1.2.2. Tejalapú ital az a termék, amelyben a tejhányad legalább 50% (m/m), de nem éri el a 70%-ot (m/m), és az előállításához savót, írót, permeátumot vagy ezek keverékeit, ízesítőanyagot, továbbá szükség szerint vizet, színezéket és egyéb élelmiszer-adalékanyagot is felhasználnak.
1.1.3. Savó-, író- és permeátumalapú italok
1.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4
1.1.3.2. Savó-, író- és permeátumalapú ital az a termék, amelyben a tejhányad nem éri el az 50%-ot (m/m), és az előállításához savót, írót, permeátumot vagy ezek keverékeit, továbbá ízesítőanyagot, szükség szerint vizet, színezéket és egyéb élelmiszer-adalékanyagot is felhasználnak.
1.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény, tejpor, író vagy ezek keveréke, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, ízesítőanyag, laktózbontó enzim, víz.
1.2.2. Savó, permeátum és ezek sűrítményei kizárólag az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti termék előállításához használható fel.
1.3.1. Zsírtartalmi követelmények az 1.1.1. és az 1.1.2. pont szerinti termékekre
| A | B | |||
| 1. | Zsírfokozat | Zsírtartalom, % (m/m) | ||
| 2. | Sovány | legfeljebb | 0,5 | |
| 3. | Zsírszegény | legalább legfeljebb | 0,6 1,8 | |
| 4. | Félzsíros | legalább legfeljebb | 1,9 3,4 | |
| 5. | Zsíros | legalább | 3,5 | |
1.3.2. Fehérjetartalom
| A | B | C | ||
| 1. | Az 1.1.1. pont szerinti termékekre | fehérjetartalom, legalább | 2,1% (m/m) | |
| 2. | Az 1.1.2. pont szerinti termékekre | fehérjetartalom, legalább | 1,5% (m/m) |
1.3.3. Érzékszervi követelmények
| A | B | C | D | ||
| 1. | Ízesített tejkészítmények | Tej-, savó-, író- és permeátumalapú ital | |||
| 2. | Tejital | Zselírozott tejkészítmény | |||
| 3. | Külső | Jellegzetes, az ízesítésre jellemző színű. | Jellegzetes, az ízesítésre jellemző színű, fényes felületű. | Egyenletes, az alapanyagra jellemző színű, ízesített termék esetén az ízesítő-, illetve a színezőanyagra jellemző. | |
| 4. | Állomány | Pelyhes kicsapódástól, felfölöződéstől és üledéktől mentes. | Egynemű, sima, a zselírozás mértékétől függően sűrűn folyó, kanalazható vagy májas, szájban elomló, a csomagolóeszköz falához jól tapadó. | Egynemű, kiválástól mentes. | |
| 5. | Szag | Az ízesítésre jellemző, kellemesen aromás, tiszta. | Tiszta, idegen szagtól mentes, jellegzetes. | ||
| 6. | Íz | Az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző, jellegzetesen zamatos, tiszta. | Tiszta, idegen íztől mentes, jellegzetes. | ||
1.4.1. Megnevezés
1.4.1.1. A termék megnevezésében fel kell tüntetni a hőkezelésre utaló kifejezéseket. A megnevezés részeként vagy ahhoz kapcsolódóan feltüntethető a termék zsírtartalma tömegszázalékban, például „Kakaós tej 0,7%”, „Kakaós tej 0,7% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 0,15% lehet, azonban a termék zsírtartalma az 1.3.1. pontban meghatározott zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.
1.4.1.2. Ha a tej összetételében módosítás történt, azt a megnevezéshez kapcsolt szóval vagy szavakkal kell jelezni, például „laktózmentes” vagy „csökkentett tejcukortartalmú”.
1.4.1.3. Az 1.1.1. pont szerinti termék megnevezése tartalmazhatja a „tej” szót, például „karamellás tej”, „gyümölcsös tejkészítmény”.
1.4.1.4. Az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti termék megnevezésében a „tej” szó nem szerepelhet, még szóösszetételben sem, ezért a csoportmegnevezés sem lehet része a termék megnevezésének. A megnevezés lehet például „Reggeli ital”, „Kakaós ital”, „Író”.
1.4.2. Egyéb jelölés
1.4.2.1. A termék 1.3. pont szerinti zsírfokozatát fel kell tüntetni. Homogénezés esetén utalni kell a műveletre.
A termékcsoportba a megfelelően előkészített, hőkezelt tejből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztással készült termékek tartoznak. Savanyú tejnek minősül a 10%-nál (m/m) kisebb zsírtartalmú termék, savanyú tejszínnek minősül a legalább 10% (m/m) és azt meghaladó zsírtartalmú termék.
2.1.1. Élőflórás, natúr savanyú tejek és tejszínek
2.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.2, 01.6, a tejföl kivételével, amelyhez nem adható élelmiszer-adalékanyag.
2.1.1.2. Élőflórás natúr savanyú tej és tejszín az a termék, amelyet megfelelően előkészített, hőkezelt tejből, tejszínből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek, illetve probiotikus mikrobatörzsek hozzáadásával, savanyítással (pH-csökkentés) és alvasztással állítottak elő, és a minőségmegőrzési időtartama lejártáig legalább a 2.3. pontban előírt mennyiségben tartalmazza a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat. A termék nem tartalmazhat hozzáadott vizet.
2.1.1.3. A savanyú tejek és tejszínek gyártásához a következő mikrobatenyészetek használhatók:
2.1.1.3.1. joghurt: Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus szimbiotikus tenyészete, egyéb joghurtspecifikus tejsavbaktériumokból készített kultúrák;
2.1.1.3.2. kefir: kefirgombából készített kultúrák (például Lactobacillus kefiri, Leuconostoc-, Lactococcus- és Acetobacter-félék jellemző arányban), laktózerjesztő élesztők (például Kluyveromyces marxianus), illetve laktózt nem erjesztő élesztők (például Saccharomyces unisporus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces exiguus, Debaryomyces hansenii);
2.1.1.3.3. más fermentált tejtermékek: specifikus mezofil, illetve termofil tejsavbaktériumok egytörzs- vagy keveréktenyészete.
2.1.2. Élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények
2.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.4
2.1.2.2. Élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékből ízesítőanyagok és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevők vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elő úgy, hogy a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m). A végtermék a minőségmegőrzési időtartam lejártáig a 2.1.1. pont szerinti termék arányának megfelelő mennyiségben tartalmazza a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat. Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).
2.1.3. Nem élőflórás, natúr savanyú tej- és tejszínkészítmények
2.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.3
2.1.3.2. Nem élőflórás natúr savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet olyan mikrobapusztító módszerrel (például utóhőkezeléssel) kezeltek, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékekből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztással állítottak elő. A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, lehetővé téve a termék hosszabb ideig történő tárolását.
2.1.4. Nem élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények
2.1.4.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.4
2.1.4.2. Nem élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet olyan mikrobapusztító módszerrel (például utóhőkezeléssel) kezeltek, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékekből ízesítőanyagok és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevők vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elő úgy, hogy a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m). A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, lehetővé téve a termék hosszabb ideig történő tárolását. Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).
2.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény vagy ezek keveréke, tejszín, vaj, tejpor, víz, étkezési só, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, prebiotikumok, a 2.1.1.3. pontban meghatározott mikrobatenyészetek.
2.2.2. Ízesítőanyag és zselatin kizárólag a 2.1.2. és 2.1.4. pont szerinti termékekhez használható fel.
2.3.1. Zsírtartalmi követelmények
2.3.1.1. Savanyú tejkészítmények
| A | B | |||
| 1. | Zsírfokozat | Zsírtartalom, % (m/m) | ||
| 2. | Zsíros savanyú tejkészítmény | legalább kevesebb mint | 5,0 10,0 | |
| 3. | Savanyú tejkészítmény | legalább kevesebb mint | 3,0 5,0 | |
| 4. | Zsírszegény savanyú tejkészítmény | kevesebb mint több mint | 3,0 0,5 | |
| 5. | Sovány savanyú tejkészítmény | legfeljebb | 0,5 | |
2.3.1.2. Savanyú tejszínkészítmények (tejfölök)
| A | B | |||
| 1. | Zsírfokozat | Zsírtartalom, % (m/m) | ||
| 2. | Zsíros savanyú tejszínkészítmény | legalább | 30 | |
| 3. | Savanyú tejszínkészítmény | legalább kevesebb mint | 18 30 | |
| 4. | Félzsíros savanyú tejszínkészítmény | kevesebb mint legalább | 18 10 | |
2.3.2. Kémiai és mikrobiológiai követelmények
| A | B | C | D | ||
| 1. | Jellemző | Savanyú tejek, a kefir kivételével | Kefir | Tejföl | |
| 2. | Zsírmentes szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m) | – | – | 5,9 * | |
| 3. | Fehérjetartalom a zsírmentes szárazanyagban, legalább, % (m/m) | 34,0 | |||
| 4. | Savfok, SH° | – | – | 25–40 | |
| 5. | Kultúrából származó tejsavbaktériumok száma, legalább, élőcsíra/g | 107 * | 107** | 105** | |
| 6. | Kultúrából származó élesztők száma, legalább, élőcsíra/g | – | 104** | – | |
2.3.2.1. Ha a termék jelölésén mikrobát vagy mikrobacsoportot tüntetnek fel (például „Lactobacillus acidophilus”, „Bifidobacterium”, „L.casei”, „LA–5”, „BB–12”), a megnevezett, élő, aktív mikroba vagy mikrobacsoport mennyisége a termék minőségmegőrzési idejének végéig legalább 106/g kell hogy legyen.
2.3.2.2. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetében a követelmények az egyszerű savanyú termékhányadra vonatkoznak az ízesítő- és egyéb anyagok hozzáadása előtt.
2.3.2.3. A 2.1.3. és a 2.1.4. pont szerinti termékekre az élőcsíra-előírások nem vonatkoznak.
2.3.3. Érzékszervi követelmények
| A | B | C | ||
| 1. | Natúr savanyú tej és tejszín | Ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény | ||
| 2. | Külső | Egyenletesen csontfehér színű, felfölöződéstől mentes. | Egyenletes, a termék jellegének megfelelő színű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, darabos ízesítőanyagok felhasználásakor az alvadékban a darabok láthatók, habosítás esetén a habszerkezet érzékelhető. | |
| 3. | Állomány | A májas alvadék egynemű, a csomagolóeszköz falához jól tapadó, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, összekeverés után sima, sűrűn vagy hígan folyó. A habart alvadék egynemű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, sima, sűrűn vagy hígan folyó. | Hígan vagy közepesen sűrűn folyó vagy habszerkezetű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, darabos ízesítőanyagok használatakor az alvadékban a darabok érzékelhetők. | |
| 4. | Szag | Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelően aromás. | Kellemesen savanykás, a használt kultúrára és az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző. | |
| 5. | Íz | Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelően zamatos. | Kellemes savanykás-édeskés vagy -sós, a használt kultúrára és az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző. |
2.4.1. Megnevezés
2.4.1.1. A „joghurt”, a „kefir”, az „aludttej”, az „acidofilusz tej” és a „tejföl” név a 2.1.1. pont szerinti termékekre, valamint a 2.1.2. pont követelményeinek is megfelelő ízesített változatai megnevezésében használható.
2.4.1.2. Nem élőflórás termékek esetében a termék megnevezésében a „savanyú tej” vagy „savanyú tejszín” szókapcsolatot kell feltüntetni, kivéve a tejfölt, ahol a „tejföl” megnevezés használható.
2.4.2. Egyéb jelölés
2.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 2.3. pont szerinti zsírfokozatát, ha az sovány, zsírszegény, félzsíros vagy zsíros. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetén a zsírfokozatot a natúr termékhányadra vonatkoztatva kell megadni.
2.4.2.2. Savanyú tejkészítmények esetében a megnevezés részeként vagy ahhoz kapcsolódóan feltüntethető a termék zsírtartalma tömegszázalékban, például „Joghurt 1,5%”, „Joghurt 1,5% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−0,3% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.
2.4.2.3. Savanyú tejszínkészítmények esetében a megnevezés részeként vagy a megnevezéshez kapcsolódóan jelezni kell a termék zsírtartalmát tömegszázalékban, például „Tejföl 20%”, „Tejföl 20% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−1,5% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.
2.4.2.4. Jelezni kell a csomagoláson a nem élőflórás termékek esetén a mikrobapusztító eljárást (például utóhőkezelést), illetve ha a termék állagát jelentősen befolyásoló egyéb fizikai kezelést (például habosítást) is alkalmaztak.
2.4.2.5. Az „élőflórás” kifejezés a 2.1.1. és a 2.1.2. pont szerinti termékekre használható.
Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.6
A termékcsoportba a tejből fölözés vagy más koncentrálási eljárással nyert, zsírban dúsított, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 3.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből készült, megfelelően hőkezelt és hűtött, szükség esetén homogénezett, legalább 10% (m/m) zsírtartalmú, „zsír a vízben” emulzió típusú tejtermékek tartoznak. A termékcsoportba tartozó termék lehet tejszín, továbbá ennek felhasználásával és ízesítőanyagok hozzáadásával előállított ízesített tejszínkészítmény.
3.1.1. Tejszínek
A tejszínek csoportba a különböző zsírtartalommal gyártott, hőkezelt és hűtött, szükség esetén homogénezett zsírdús termékek tartoznak, mint a félzsíros tejszín, a tejszín, a zsírdús tejszín, a habtejszín, a tejszínhab, a zsírdús habtejszín és a zsírdús tejszínhab.
3.1.2. Ízesített tejszínkészítmények
Ízesített tejszínkészítmények a 3.1.1. pont szerinti termékekből a 3.2. pontban felsorolt összetevők szükség szerinti hozzáadásával, hőkezeléssel és hűtéssel előállított termékek, amelyeket folyékony vagy habosított formában hoznak forgalomba. Az ízesített késztermékben az ízesítés előtti tejszínhányad legalább 58% (m/m). Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).
3.1.3. Aeroszolos tejszínek és ízesített tejszínkészítmények
Aeroszolos tejszín és ízesített tejszínkészítmény a 3.1.1. és a 3.1.2. pont szerinti termék inert gázzal működő, porlasztószelepes, nyomásálló csomagolóeszközben forgalomba hozva, amelyből a termék a szelep nyitásával habosított formában nyerhető ki.
3.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok.
3.2.2. Ízesítőanyag, levegő, illetve inert gáz kizárólag a 3.1.2. és a 3.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.
3.3.1. Fizikai és kémiai követelmények
| A | B | |||
| 1. | Zsírfokozat | Zsírtartalom, % (m/m) | ||
| 2. | Félzsíros tejszín | legalább kevesebb mint | 10 18 | |
| 3. | Tejszín | legalább kevesebb mint | 18 45 | |
| 4. | Zsírdús tejszín | legalább | 45 | |
| 5. | Habtejszín és tejszínhab | legalább kevesebb mint | 28 35 | |
| 6. | Zsírdús habtejszín és zsírdús tejszínhab | legalább | 35 | |
3.3.2. Érzékszervi követelmények
| A | B | C | ||
| 1. | Tejszín | Ízesített és aeroszolos tejszínkészítmény * | ||
| 2. | Külső | Egyenletesen csontfehér színű, felfölöződéstől mentes, vagy legfeljebb kismértékben felfölöződött, de a tejszínréteg keveréssel könnyen eloszlatható. | Felfölöződéstől mentes, az ízesítőanyagra jellemző színű, darabos ízesítőanyag használatakor a darabok láthatók. | |
| 3. | Állomány | Sima, egynemű, a zsírtartalomnak megfelelően sűrűbben folyó, habbá verve a hab kemény, léeresztéstől mentes. | Sima, az ízesítőanyag eloszlása egyenletes, darabos ízesítőanyag használatakor a darabok érzékelhetők. | |
| 4. | Szag | Tiszta, kellemes, enyhén főtt szagú. | Kellemes, az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző. | |
| 5. | Íz | Enyhén édeskés, telt, tiszta, kellemesen főtt ízű. | Kellemesen édes, az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző. |
3.4.1. Megnevezés
3.4.1.1. A megnevezés: „tejszín”, „habtejszín”, „tejszínhab”.
3.4.1.2. A megnevezéshez kapcsolódóan fel kell tüntetni a hőkezelés módját és a termék zsírtartalmát tömegszázalékban. A jelölésen feltüntetett zsírtartalom érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−1,5% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át. A megnevezéshez kapcsolódóan fel lehet tüntetni a termék 3.3. pont szerinti zsírfokozatát, ha az félzsíros vagy zsírdús, valamint a felhasználás célját (például kávétejszín, főzőtejszín).
3.4.2. Egyéb jelölés
3.4.2.1. Fel kell tüntetni az esetleges homogénezést, illetve aeroszolos termék esetén annak tényét is. A habtejszín feliratán jelezni kell, hogy a habbá verhetőség érdekében a tejszínt a habbá verés előtt legalább 12 órán keresztül 1–5 °C-on kell tartani.
3.4.2.2. Aeroszolos termékek esetében a termék biztonságos felhasználására vonatkozó jogszabályok jelölési előírásait is be kell tartani.
Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.2
A termékcsoportba a tejből, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 4.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással – előállított szilárd vagy félszilárd, rövidebb-hosszabb ideig érlelt olyan termékek tartoznak, amelyekben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt. Megfelelő ízesítőanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók az oltós alvasztású, érlelt sajtok ízesített (például köményes) és füstölt, füstoldattal füstölt, valamint füst ízű változatai is. Az oltós alvasztású, érlelt sajtok extra kemény, kemény, félkemény vagy lágy állományúak.
4.1.1. Extra kemény és kemény sajtok
A kemény és extra kemény sajtokat a szilárd, kemény sajttészta, általában a nagy méret és tömeg, szabályos alak és a több hónapos érési idő jellemzi. Egész tömegükben érnek, de egyes esetekben érésükben a kéregflórának is szerepe lehet. A kemény és extra kemény sajtok három alcsoportba sorolhatók:
4.1.1.1. Reszelni való sajtok
Legfőbb jellemzőjük a kemény, szemcsés, nehezen vágható, inkább törhető, reszelhető állomány.
4.1.1.2. Erjedési lyukas sajtok
Legfőbb jellemzőjük a kemény, rugalmas, vágható állomány, a metszéslapon nagyjából egyenletes eloszlásban nagy, kerek (Ementáli típusú) vagy kisebb, kerek (Gruyer típusú), tompafényű vagy fényes erjedési lyukak.
4.1.1.3. Cseddározással gyártott sajtok
Jellemző tulajdonságuk a kemény, de sajátosan képlékeny állomány, a zárt vagy legfeljebb kisebb röghézagokat, repedéseket mutató sajttészta.
4.1.2. Félkemény sajtok
A félkemény sajtokat a szilárd, de jól vágható állomány, a közepes méret és tömeg, a szabályos alak, valamint a többhetes érési idő jellemzi. Egész tömegükben egyenletesen érnek, egyes alcsoportok érésében a kéregflóra is szerepet játszik. A félkemény sajtok négy alcsoportba sorolhatók:
4.1.2.1. Erjedési lyukas sajtok
Jellemzőjük a nagyjából egyenletes eloszlásban, nem túl sűrűn elhelyezkedő, 3–6 mm átmérőjű, kerek erjedési lyukakat mutató metszéslap és a száraz vagy kissé nyirkos sajtfelület (kéreg).
4.1.2.2. Röglyukas sajtok
Legfontosabb jellemzőjük a röglyukas (röghézagos) sajttészta, továbbá, hogy egyes sajtféleségek érésében a kéregflórának több-kevesebb szerepe van.
4.1.2.3. Hevített-gyúrt sajtok
Jellemzőjük a zárt, legfeljebb légzárványokat mutató, kemény, de sajátosan képlékeny sajttészta, az egész tömegben való lassú érés, az enyhe íz.
4.1.2.4. Nemespenészekkel, illetve rúzsflórával érő sajtok
Jellemzőjük a vágható, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésű sajttészta, a jellegzetes, karakterisztikus, pikáns, csípős íz, esetleg a fehér penészbevonat.
4.1.3. Lágy sajtok
A lágy sajtokat lágy, a kenhetőtől a könnyen vághatóig terjedő állomány, a kis méret és tömeg, a rövid érési idő jellemzi. A sajtok nagy részének érésében a kéregflóra fontos szerepet játszik, és sok ide tartozó sajt kívülről befelé érik. A lágy sajtok öt alcsoportba sorolhatók:
4.1.3.1. Rúzsflórával érő sajtok
Jellemzőjük a lágy sajttészta, legfeljebb kevés apró erjedési vagy röglyukkal, a rúzsflóra meghatározó szerepe az érésben, a jellegzetes pikáns szag és íz.
4.1.3.2. Fehér nemespenésszel érő sajtok
Legfontosabb jellemzőjük a fehér penészbevonat, a lágy sajttészta, a gombára emlékeztető szag és íz.
4.1.3.3. Belső érésű sajtok
Jellemzőjük a lágy állomány, a zárt vagy kevés röglyukat, esetleg erjedési lyukat mutató metszéslap, az enyhe, savanykás íz.
4.1.3.4. Sólében érlelt sajtok
Legfontosabb jellemzőjük, hogy a sajtok sós, savós-vizes lében, ún. szalamurában érnek és kerülnek rendszerint forgalomba. A fehér, csontfehér sajttészta mérsékelten lágy, képlékeny, de ugyanakkor törékeny, íze jellegzetesen savanykás, sós.
4.1.3.5. Nemespenészekkel és rúzsflórával érő sajtok
Jellemzőjük a lágy, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésű sajttészta, a jellegzetes karakterisztikus, pikáns, csípős íz, esetleg a fehér penészbevonat.
4.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejszín, savószín, tejpor, tejsűrítmény, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, részben fölözött tej, sovány tej, író vagy ezek kombinációi, tejsavbaktérium-kultúrák, Propionibacterium shermanii színtenyészete, Brevibacterium linens színtenyészete, Penicillium roqueforti színtenyészete, Penicillium camemberti vagy Penicillium caseicolum színtenyészete, probiotikumok vagy ezek keveréke, továbbá más termékspecifikus színtenyészetek, rennin vagy más megfelelő alvasztóenzim, víz, étkezési só.
4.2.2. Ízesítőanyag kizárólag ízesített sajt készítéséhez használható fel.
4.3.1. Fizikai és kémiai követelmények
4.3.1.1. Zsírtartalom
| A | B | |||
| 1. | Zsírfokozat | Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m) | ||
| 2. | Zsírdús | legalább | 60 | |
| 3. | Zsíros | legalább kevesebb, mint | 45 60 | |
| 4. | Félzsíros | legalább kevesebb, mint | 25 45 | |
| 5. | Zsírszegény | legalább kevesebb, mint | 10 25 | |
| 6. | Sovány | kevesebb, mint | 10 | |
4.3.1.2. Víztartalom
| A | B | ||||
| 1. | Állomány szerinti megnevezés | Víztartalom a zsírmentes sajtanyagban (Vzsmsa)*, % (m/m) | |||
| 2. | Extra kemény sajt | < 51 | |||
| 3. | Kemény sajt | 49–56 | |||
| 4. | Félkemény sajt | 54–69 | |||
| 5. | Lágy sajt | > 67 | |||
| * Vzsmsa = | víztartalom [% (m m)] | x 100 | |||
| 100 – zsírtartalom [% (m m)] | |||||
4.4.1. Megnevezés
4.4.1.1. A megnevezés: „sajt”.
4.4.1.2. A megnevezéshez kapcsolódóan minden sajt esetében fel kell tüntetni a 4.3.1.2. pont szerinti állományjellemző csoport nevét.
4.4.2. Egyéb jelölés
4.4.2.1. Fel kell tüntetni a sajt 4.3.1.1. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.
4.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölésével, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.
4.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölésével, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.
A penésszel, rúzsflórával és sólében érlelt sajtok esetén utalni kell erre a sajátosságra.
A termékcsoportba a tejből, íróból vagy sajtsavóból, esetleg ezek keverékéből, továbbá szükség szerinti mennyiségben az 5.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, jellemzően mikrobiológiai savas és azt esetleg kiegészítő oltós (vegyes), többnyire hosszú idejű alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, majd részbeni savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással – előállított olyan termékek tartoznak, amelyekben a savósajtok kivételével a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyeket frissen vagy rövid érlelés után fogyasztanak. Ízesítőanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók a savas és vegyes alvasztású sajtok ízesített (például köményes) és füstölt, füstoldattal füstölt, illetve füst ízű változatai is. A savas és vegyes alvasztású sajtok három csoportba sorolhatók.
5.1.1. Friss sajtok
A friss sajtok gyártás után azonnal fogyaszthatók, lágy állományúak és kellemesen savanykás ízűek. A friss sajtok a következő két alcsoportba sorolhatók:
5.1.1.1. Étkezési tehéntúró (tehéntúró, túró)
Tehéntejből tejsavbaktérium-kultúra, esetleg alvasztóenzim hozzáadásával készített savas vagy vegyes alvasztású, rögös állományú, kelvirágszerű friss sajt.
5.1.1.2. Tejszínsajtok, érlelés nélküli friss sajtok
5.1.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.1
5.1.1.2.2. Az alcsoportba tartoznak:
5.1.1.2.2.1. a nagy zsírtartalmú, mikrobiológiai savas és azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással készült tejszínsajtok,
5.1.1.2.2.2. a különböző zsírtartalommal és állománnyal (például krémes, habos), kizárólag mikrobiológiai savas vagy azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással gyártott termékek,
5.1.1.2.2.3. az érlelés nélküli friss sajtok kombinálva tejszínes (például Cottage cheese) vagy tejfölös (Tejfölös túró) öntettel,
5.1.1.2.2.4. vegyes alvasztással készített gomolyafélék.
5.1.2. Túrósajtok
A túrósajt alapanyaga tejből készített nagy szárazanyag-tartalmú sovány vagy zsíros savas túró, amelyből a terméket megfelelő előkészítés, majd rúzskultúra vagy fehér, vagy kék nemespenész-kultúra hozzáadásával, rövid érleléssel állítják elő (például Pogácsasajt). E csoportba tartozik a savanyú túróból főzéssel előállított főzött sajt is.
5.1.3. Savósajtok
5.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.4
5.1.3.2. A savósajtot savóból, esetleg tejjel, íróval vagy tejszínnel kevert savóból, legfeljebb 4,5 pH-értékig való savanyítással és hevítéssel – esetleg membránszeparációval – állítják elő. A termék félszilárd vagy kenhető, krémes állományú, natúr vagy ízesített változatú (például Orda, Ricotta).
5.2.1. Felhasználható összetevő: tej, tejsűrítmény, tejszín, író, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, tejsavbaktérium-kultúrák, rennin vagy más megfelelő alvasztóenzim, probiotikus mikrobatörzsek, prebiotikumok, víz, étkezési só, ízesítőanyagok.
5.2.2. Az 5.1.1.1. pont szerinti termékhez étkezési kazeinát nem használható.
5.2.3. Édes, illetve savanyú sajtsavó, rúzskultúra, nemespenész-kultúrák (kamember, rokfort) az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti termékekhez használhatók fel.
5.3.1. Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.1. és az 5.1.2. pont szerinti termékekre
| A | B | C | D | |||
| 1. | Zsírfokozat | Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m) | Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m) | Savfok * , SH° | ||
| 2. | Zsírdús | 40,0 | legalább | 60,0 | 60–100 | |
| 3. | Zsíros | 35,0 | legalább kevesebb, mint | 45,0 60,0 | ||
| 4. | Félzsíros | 25,0 | legalább kevesebb, mint | 25,0 45,0 | ||
| 5. | Zsírszegény | 20,0 | legalább kevesebb, mint | 10,0 25,0 | ||
| 6. | Sovány | 15,0 | kevesebb, mint | 10,0 | 60–90 | |
5.3.2. Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.3. pont szerinti termékekre
| A | B | |||
| 1. | Megnevezés | Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m) * | ||
| 2. | Tejszínes savósajt | legalább | 33,0 | |
| 3. | Savósajt | legalább kevesebb, mint | 10,0 33,0 | |
| 4. | Sovány savósajt | kevesebb, mint | 10,0 | |
5.3.3. Érzékszervi követelmények
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Tejszínsajt, érlelés nélküli friss sajt | Étkezési tehéntúró (túró, tehéntúró) | Túrósajt | Savósajt | ||
| 2. | Külső | Egyenletesen csontfehér, a tejszínsajt selymesen vagy nedvesen fénylő, a krémes állományú friss sajt tompa fényű. | Egyenletesen csontfehér színű. | Jellemzően korongformájú, sima és hézagmentes felületű, a használt kultúrára jellemző színű. | Egyenletesen csontfehér, tompa fényű. | |
| 3. | Állomány | A tejszínsajt vágásfelülete zárt, kisebb hézagok elfogadhatók. A krémes állományú friss sajt jól kenhető, nyeléskor enyhén tapadó. | Laza rögökbe összeálló, kelvirágra emlékeztető halmazok. Gépi úton csomagolt termékek (például tégelyes) esetén egynemű tömb, amely laza rögökből álló halmazokra törhető. Szájban jól érzékelhetően rögös állományú. | Halványsárga, áttetsző, lyuk nélküli, rugalmas, szájban elomló, legfeljebb kis túrós maggal. | Sima, egynemű, kissé tapadós, szájban elomló vagy krémes. | |
| 4. | Szag | Kellemesen savanykás, jellegzetesen aromás, tiszta, idegen szagtól mentes. | Jellegzetesen pikáns, aromás, idegen szagtól mentes. | Jellegzetesen aromás, savanykás, idegen szagtól mentes. | ||
| 5. | Íz | Jellegzetesen aromás, kellemesen savanykás, friss, tiszta, a tejszínsajt kellemesen sós, idegen íztől mentes. | Kellemesen savanykás, jellegzetesen zamatos, tiszta, idegen íztől mentes. | Kellemesen sós, jellegzetesen zamatos, pikáns, enyhén savanykás, idegen íztől mentes. | Kellemesen sós, enyhén savanykás, tiszta, idegen íztől mentes. | |
5.4.1. Megnevezés
5.4.1.1. A termék megnevezésére hagyományosan ismert terméknevek, az 5.1.1., az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti, valamint a termék jellegét meghatározó nevek, például „Friss sajt”, „Ricotta”, „Túrósajt”, „Savósajt” használható.
5.4.1.2. Az „étkezési tehéntúró”, a „tehéntúró” vagy a „túró” megnevezés kizárólag az 5.1.1.1. pont szerinti termék esetén használható. Az étkezési tehéntúróétól eltérő állományú friss sajtok esetében ezek a megnevezések önállóan nem használhatóak, a megnevezésben elő- vagy utótagként fel kell tüntetni a friss sajt állományára jellemző tulajdonságot, például „krémtúró”, „túróhab”.
5.4.2. Egyéb jelölés
5.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 5.3. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.
5.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.
5.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.
A termékcsoportba a savas vagy oltós alvasztású sajtból, illetve ezek keverékéből, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 6.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, speciális technológiai műveletekkel (például darálás, simítás, kutterozás) előállított, általában kenhető állományú termékek tartoznak, amelyek készülhetnek friss, rövidebb minőségmegőrzési idejű, esetenként élőflórás és tartós, hőkezelt változatban. A sajtkészítmények három csoportba sorolhatók.
6.1.1. Natúr sajtkészítmények
6.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.6.
6.1.1.2. A natúr sajtkészítmény savas, illetve oltós alvasztású sajtokból, esetleg más tejeredetű termékek hozzáadásával készül (például gomolyatúró, vajas márványsajt).
6.1.2. Ízesített sajtkészítmények
6.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.6.
6.1.2.2. Ízesített sajtkészítmény a savas, illetve oltós alvasztású sajtokból ízesítőanyagok hozzáadásával előállított termék (például körített tehéntúró, sonkás krémsajt). A termékben a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m).
6.1.3. Desszertjellegű sajtkészítmények
6.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 16.
6.1.3.2. A termék desszert jellegét az ízesítőanyag használata (például gyümölcsös túróhab) vagy bevonatként való alkalmazása (például csokoládébevonatos vagy kakaóbevonatos túródesszert) adja. A termékek sajttöltetében a tejeredetű termékhányad legalább 50% (m/m).
6.2.1. Savas és oltós alvasztású sajtok, tejszín, vaj, vízmentes tejzsír, tejsűrítmény, tejpor, savópor, írópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, egyéb tejszármazékok, étkezési só, inert gázok, víz.
6.2.2. Ízesítőanyagok, zselatin kizárólag a 6.1.2. és 6.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.
6.3.1. Fizikai és kémiai követelmények a 6.1.1. pont szerinti termékekre
| A | B | C | |||
| 1. | Zsírfokozat | Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m) | Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m) | ||
| 2. | Zsírdús | 50,0 | legalább | 60,0 | |
| 3. | Zsíros | 40,0 | legalább kevesebb, mint | 45,0 60,0 | |
| 4. | Félzsíros | 30,0 | legalább kevesebb, mint | 25,0 45,0 | |
| 5. | Zsírszegény | 25,0 | legalább kevesebb, mint | 10,0 25,0 | |
| 6. | Sovány | 20,0 | kevesebb, mint | 10,0 | |
6.3.2. Érzékszervi követelmények
| A | B | C | D | ||
| 1. | Natúr sajtkészítmény | Ízesített sajtkészítmény | Desszertjellegű sajtkészítmény | ||
| 2. | Külső | Az alapanyagsajtokra jellemző. | Az alapanyagsajtokra emlékeztető. | Rétegezett termékek esetén a rétegek elhatároltak, bevonatos termékek esetén a bevonat egyenletesen fedi a terméket. Habosított termékek esetében a habeloszlás egyenletes és finom. | |
| 3. | Állomány | Sima, jól kenhető, szájban olvadó. | Jól kenhető, az ízesítőanyag darabjai, szemcséi érzékelhetőek. | Az alapanyagréteg, -töltet finoman szemcsés, a bevonat ép, könnyen harapható. Habosított termékek esetén az állomány könnyű. | |
| 4. | Szag | Kellemes, jellegzetes, az alapanyagra emlékeztető. | Kellemes, jellegzetesen aromás, az ízesítőanyagra emlékeztető. | Kellemes, tiszta, az alapanyagsajtra, illetve az ízesítőanyagra vagy a bevonatra emlékeztető. | |
| 5. | Íz | Kellemesen sós, zamatos, az alapanyagra jellemző. | Kellemes, jellegzetesen zamatos, az ízesítőanyagra jellemző. | Kellemesen édes, illetve az ízesítőanyagra vagy a bevonatra jellemző. |
6.4.1. Megnevezés
6.4.1.1. Hagyományosan ismert terméknevek, a 6.1.1., a 6.1.2., a 6.1.3. pont szerinti, illetve a termék jellegét meghatározó nevek, például „Gomolyatúró”, „Juhtúró”, „Túrókrém”, „Vajas márványsajt”, „Sonkás sajtkrém”.
6.4.1.2. Túrókészítmények esetén a sajt elnevezés használata nem kötelező.
6.4.2. Egyéb jelölés
6.4.2.1. A 6.1.1. pont szerinti termékek esetében fel kell tüntetni azok 6.3. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.
6.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.
6.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.
Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.5.
A termékcsoportba egy vagy több sajtféleségből, tejalkotórészek, illetve egyéb ízesítő élelmiszerek hozzáadásával vagy ezek nélkül, aprítással, keveréssel, hőkezeléssel (ömlesztéssel) és emulgeálással előállított tejtermékek tartoznak, amelyek készíthetőek vágható vagy kenhető állománnyal. A vágható állományú termékeket a legfeljebb 90, a kenhetőeket a 91–240 közötti, 18 °C hőmérsékleten mért penetrációs érték jellemzi. Az ömlesztett sajtok és ömlesztett sajtkészítmények három csoportba sorolhatók.
7.1.1. Megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt
7.1.1.1. Megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt a kizárólag sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír (tejszín, vaj, vajzsír, vajolaj) hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A termékben a megnevezett sajtféleség(ek) mennyisége a sajthányad legalább 75%-a (m/m) a vágható és a kenhető állományú sajtokban egyaránt. A fennmaradó sajthányad hasonló típusú sajtból áll.
7.1.1.2. A megnevezett sajtféleségből előállított vágható állományú ömlesztett sajt szárazanyag-tartalma legfeljebb 4%-kal (m/m) kisebb, mint a gyártáshoz felhasznált megnevezett sajté, vagy mint a felhasznált sajtok szárazanyagainak számtani középértéke.
7.1.1.3. Ízesítőanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.
7.1.2. Ömlesztett sajt
7.1.2.1. Ömlesztett sajt a sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír és egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A végtermékben a tejcukor mennyisége nem haladja meg az 5%-ot (m/m).
7.1.2.2. Ízesítőanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.
7.1.3. Ömlesztett sajtkészítmény (például ömlesztett sajtkrém)
7.1.3.1. Ömlesztett sajtkészítmény a sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír, valamint egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A végtermék szárazanyagában a sajt mennyisége legalább 51% (m/m), a tejcukortartalom nincs korlátozva.
7.1.3.2. Ízesítőanyagok hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.
7.2.1. Felhasználható összetevő: sajt, víz, tejszín, vaj, vajolaj, baktériumkultúrák, ízesítőanyagok a cukrok kivételével, étkezési só.
7.2.2. Tej, tejsűrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, savószín, savóvaj, savópor, étkezési kazeinát kizárólag a 7.1.2. és a 7.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.
7.2.3. Cukrok kizárólag a 7.1.3. pont szerinti termékekhez használhatók fel.
7.3.1. Fizikai és kémiai követelmények
| A | B | C | ||||
| 1. | Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m) | |||||
| 2. | Zsírfokozat | Zsírtartalom a sajt-szárazanyagban, % (m/m) | Vágható ömlesztett sajtok és sajtkészítmények * | Kenhető ömlesztett sajt és ömlesztett sajtkészítmény | ||
| 3. | Zsírdús | legalább | 60 | 52 | 44 | |
| 4. | Zsíros | legalább kevesebb, mint | 45 60 | 48 | 41 | |
| 5. | Félzsíros | legalább kevesebb, mint | 25 45 | 40 | 31 | |
| 6. | Zsírszegény | legalább kevesebb, mint | 10 25 | 36 | 29 | |
| 7. | Sovány | kevesebb, mint | 10 | 34 | 29 | |
7.3.2. Érzékszervi követelmények
| A | B | ||
| 1. | Alak | Szabályos alakú ömlesztett sajtdarabok | |
| 2. | Külső | A termék kéreg nélküli, felülete sima, a csomagolóanyag hézagmentesen simul a felülethez, a hajtogatás ráncaiban nem lehet sajtanyag. Felületi ízesítés esetén az ízesítőanyag a sajt felületén egyenletes eloszlásban helyezkedik el. Tégelybe csomagolt termék esetén a fedőfólia hegesztése folyamatos. Füstölt ömlesztett sajtok esetében a kéregszerű felület egyenletes és egyöntetűen sárgásbarna színű. | |
| 3. | Belső | A termék színe egyöntetű, tompa vagy selyemfényű, a sajt jellegének megfelelő. A sajt szerkezete tömör, lyuk nélküli, egy-két légbuborék megengedett. A sajttésztába kevert ízesítőanyag szemcséi a metszéslapon egyenletes eloszlásban láthatók. | |
| 4. | Állomány | Jól vágható vagy kenhető, sima, szájban könnyen olvadó. | |
| 5. | Szag | Sajtszerű, típusmegnevezés esetén a felhasznált sajtra, illetve ízesítés esetén az ízesítőanyagra emlékeztető. | |
| 6. | Íz | Megnevezett sajtféleségű termék esetén a felhasznált sajtra jellemző, ízesítés esetén az ízesítőanyagnak megfelelő, az ízesítőanyag szemcséi a szájban észlelhetőek. |
7.4.1. Megnevezés
7.4.1.1. Az „ömlesztett sajt”, „ömlesztett sajtkrém” vagy „sajtkészítmény” megnevezés használható.
7.4.1.2. Használhatóak a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is.
7.4.2. Egyéb jelölések
7.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 7.3. pont szerinti zsírfokozatát és állományát, továbbá a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmát 5%-ban, vagy annak egész számú többszöröseként (ez az érték mindig az az 5%, illetve többszöröse, amely közvetlenül a valós érték alatt van, azaz például valós érték: 47%, feltüntetendő érték: 45%).
7.4.2.2. A 7.1.2., valamint a 7.1.3. pont szerint többféle sajtból előállított ömlesztett sajtok esetén utalni lehet a termék jellegzetes ízét adó sajttípus nevére. A 100 °C feletti hőmérsékleten végzett ömlesztést a termék csomagolásán kizárólag akkor kell feltüntetni, ha a hőkezelés steril terméket eredményez.
A B részben meghatározott minőségi paraméterek az alábbi módszerekkel kerültek meghatározásra, így a minőségi paraméterek ellenőrzésekor a táblázatban megadott vagy azokkal egyenértékű módszereket kell alkalmazni:
| A | B | ||
| 1. | Mintavétel | MSZ EN ISO 707 Tej és tejtermékek. Mintavételi útmutató | |
| 2. | Zsírtartalom meghatározása | MSZ EN ISO 1211 Tej. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer) | |
| 3. | MSZ EN ISO 7208 Fölözött tej, savó és író. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer) | ||
| 4. | MSZ EN ISO 2450 Tejszín. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer) | ||
| 5. | MSZ EN ISO 1735 Sajtok és ömlesztett sajtok. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer) | ||
| 6. | MSZ EN ISO 1854 Savósajt. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer) | ||
| 7. | MSZ 3703 Tej és ízesített tejitalok zsírtartalmának meghatározása | ||
| 8. | MSZ 9602 Tejszín, savanyú tej-, tejszínkészítmények és ízesített tejtermékek zsírtartalmának meghatározása | ||
| 9. | MSZ EN ISO 17678 Tej és tejtermékek. A tejzsír tisztaságának meghatározása triglicerides gázkromatográfiás módszerrel (referencia-módszer) (angol nyelvű) | ||
| 10. | Szárazanyag-tartalom | MSZ 3727–1 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A szárazanyag-tartalom meghatározása és a zsírmentes szárazanyag-tartalom kiszámítása | |
| 11. | MSZ EN ISO 5534 Sajtok és ömlesztett sajtok. A szárazanyag-tartalom meghatározása (referencia-módszer) | ||
| 12. | Zsírmentes szárazanyag- tartalom | MSZ 3727–1 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A szárazanyag-tartalom meghatározása és a zsírmentes szárazanyag-tartalom kiszámítása | |
| 13. | Savfok | MSZ 3727–2 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A titrálható savasság meghatározása és a plazmasavfok kiszámítása | |
| 14. | MSZ 3728 Sajt, ömlesztett sajt és túró titrálható savasságának (savfokának) és hidrogénion-koncentrációjának (pH) meghatározása | ||
| 15. | Sótartalom | MSZ EN ISO 5943 Sajtok és ömlesztett sajtok. A kloridtartalom meghatározása. Potenciometriás titrálásos módszer | |
| 16. | Fehérjetartalom | MSZ EN ISO 8968–1 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása. 1. rész: Kjeldahl-módszer és a nyersfehérje kiszámítása (angol nyelvű) | |
| 17. | MSZ EN ISO 8968–3 Tej. A nitrogéntartalom meghatározása. 3. rész: Blokkroncsolásos módszer (félmikro gyors rutinmódszer) | ||
| 18. | MSZ EN ISO 8968–4 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása. 4. rész: A protein és a nem proteineredetű nitrogéntartalom meghatározása, valamint a valódi proteintartalom kiszámítása (referencia-módszer) (angol nyelvű) | ||
| 19. | MSZ EN ISO 14891 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása. Dumas-elven alapuló égetéses rutinmódszer (angol nyelvű) | ||
| 20. | Kultúrából származó tejsavbaktériumok és | ISO 27205 Fermented milk products – Bacterial starter cultures – Standard of identity (angol nyelvű) | |
| 21. | bifidobaktériumok száma | ISO 19344 Milk and milk products – Starter cultures, probiotics and fermented products – Quantification of lactic acid bacteria by flow cytometry (angol nyelvű) | |
| 22. | MSZ ISO 15214 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer a mezofil tejsavtermelő baktériumok megszámlálására. Telepszámlálási technika 30 °C-on | ||
| 23. | ISO 17792 Milk, milk products and mesophilic starter cultures – Enumeration of citrate- fermenting lactic acid bacteria – Colony-count technique at 25 degrees C (angol nyelvű) | ||
| 24. | MSZ ISO 7889 Joghurt. A jellemző mikroorganizmusok meghatározása. Telepszámlálásos eljárás 37 °C-on | ||
| 25. | ISO 20128 Milk products – Enumeration of presumptive Lactobacillus acidophilus on a selective medium – Colony-count technique at 37 degrees (angol nyelvű) | ||
| ISO 29981 Milk products – Enumeration of presumptive bifidobacteria – Colony count technique at 37 degrees C (angol nyelvű) | |||
| 26. | Kultúrából származó élesztő- és penészszám | MSZ ISO 7954 Mikrobiológia. Általános útmutató élesztők és penészek számlálásához. Telepszámlálási technika 25 °C-on | |
| 27. | MSZ ISO 21527–1 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer az élesztők és a penészek számlálására. 1. rész: Telepszámlálásos technika a 0,95-nél nagyobb vízaktivitású termékekre | ||
| 28. | MSZ ISO 21527–2 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer az élesztők és a penészek számlálására. 2. rész: Telepszámlálásos technika legfeljebb 0,95 vízaktivitású termékekre | ||
| 29. | Laktóztartalom | MSZ ISO 22662 Tej és tejtermékek. Laktóztartalom meghatározása nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiával (referencia-módszer) | |
| 30. | Érzékszervi vizsgálat | MSZ ISO 22935–1 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 1. rész: Általános útmutató a bírálók toborzásához, kiválasztásához, képzéséhez és folyamatos ellenőrzéséhez | |
| 31. | MSZ ISO 22935–2 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 2. rész: Érzékszervi vizsgálathoz ajánlott módszerek | ||
| 32. | MSZ ISO 22935–3 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 3. rész: Útmutató a termékleírásban szereplő érzékszervi tulajdonságoknak való megfelelés pontozásos értékelési módszerére | ||
1. Ez az előírás az élelmiszerek, és élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált vagy felhasználni kívánt extrakciós oldószerekre vonatkozik. Nem vonatkozik az élelmiszer adalékanyagok, vitaminok vagy egyéb tápértéknövelő anyagok előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre, kivéve, ha ezek az előírás B részében szerepelnek.
Nem kell alkalmazni az előírást a Közösségen kívüli exportra szánt extrakciós oldószerekre és élelmiszerekre.
2. Az előírás szempontjából:
a) „oldószer” minden olyan anyag, amelyet egy élelmiszer, vagy annak bármely alkotórésze feloldására használnak, beleértve az ezen élelmiszerben vagy élelmiszeren lévő szennyező anyagot is,
b) „extrakciós oldószer” olyan oldószer, amelyet a nyersanyagok, élelmiszerek vagy ezek összetevőinek vagy alkotórészeinek előállítása során egy extrakciós eljárásban használnak, majd eltávolítanak, amely azonban nem szándékosan, hanem technológiailag elkerülhetetlenül maradékok vagy származékok formájában jelen lehet az élelmiszerben vagy az élelmiszer összetevőben.
3. Élelmiszerek, élelmiszer-összetevők előállításához csak a B részben felsorolt extrakciós oldószerek, az ott megadott feltételekkel használhatók.
4. A víz (amely savasság vagy lúgosság beállítására szolgáló anyagot is tartalmazhat), valamint az egyéb oldó tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek engedélyezettek az élelmiszerek, illetve összetevőik előállítása során felhasználható extrakciós oldószerként.
5. A B részben felsorolt extrakciós oldószereknek meg kell felelniük a következő általános tisztasági követelményeknek:
a) semmiféle elemet vagy vegyületet nem tartalmazhatnak toxikológiai szempontból veszélyes mennyiségben,
b) nem tartalmazhatnak 1 mg/kg-nál több arzént vagy ólmot.
6. Az élelmiszerek előállításához felhasználható extrakciós oldószerek csak úgy hozhatók forgalomba, ha csomagolásukon jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik a következő információkat:
a) a B részben megadott kereskedelmi megnevezés,
b) az „Élelmiszer extrakciójához felhasználható” kifejezés,
c) a gyártási tétel azonosító jele,
d) a gyártó, a csomagoló vagy a Közösség területén bejegyzett forgalmazó neve vagy cégneve és címe,
e) a térfogategységben megadott nettó mennyiség,
f) különleges tárolási vagy felhasználási előírás, amennyiben van ilyen.
7. Az 6. c), d), e) és f) pontokban előírtaknak az extrakciós oldószer szállításával kapcsolatos kereskedelmi dokumentumokban való feltüntetése is elegendő.
I. Extrakciós oldószerek, amelyeket a jó gyártási gyakorlat szerint alkalmazva minden célra használni lehet *
Propán
Bután
Etil-acetát
Etanol
Szén-dioxid
Aceton *
Nitrogén-oxid
II. * Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg
| Név | Felhasználási feltételek | A megengedett maradék-határérték az extrahált élelmiszerben vagy élelmiszer-összetevőben | |
| Hexán * | Zsírok és olajok előállítása vagy frakcionálása és kakaóvaj előállítása | 1 mg/kg a zsírban, olajban vagy kakaóvajban | |
| Zsírtalanított fehérjetermékek és zsírtalanított lisztek készítése | 10 mg/kg a zsírtalanított fehérjeterméket és a zsírtalanított lisztet tartalmazó élelmiszerben | ||
| 30 mg/kg a végső fogyasztónak eladott zsírtalanított szójatermékben | |||
| Zsírtalanított gabonacsírák készítése | 5 mg/kg a zsírtalanított gabonacsírában | ||
| Metil-acetát | Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása | 20 mg/kg a kávéban vagy a teában | |
| Cukor előállítása melaszból | 1 mg/kg a cukorban | ||
| Etil-metil-keton * | Zsírok és olajok frakcionálása | 5 mg/kg a zsírban vagy az olajban | |
| Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása | 20 mg/kg a kávéban vagy a teában | ||
| Diklór-metán | Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása | 2 mg/kg a pörkölt kávéban, 5 mg/kg a teában | |
| Metanol | Minden felhasználás esetén | 10 mg/kg | |
| 2-propanol | Minden felhasználás esetén | 10 mg/kg | |
| Dimetil-éter | Zsírtalanított állatifehérje-termékek előállítása, beleértve a zselatint * | 0,009 mg/kg zsírtalanított állatifehérje-termékek készítése, beleértve a zselatint | |
| Kollagén * és kollagén-származékok előállítása, a zselatin kivételével | 3 mg/kg kollagén és kollagén-származékok készítése, a zselatin kivételével | ||
III. * Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg
| Név | Természetes aroma nyersanyagokból, extrakciós oldószerek használatával előállított aromákból származó oldószer maradék határértéke az élelmiszerekben | |
| Dietil-éter | 2 mg/kg | |
| Hexán * | 1 mg/kg | |
| Ciklohexán | 1 mg/kg | |
| Metil-acetát | 1 mg/kg | |
| 1-butanol | 1 mg/kg | |
| 2-butanol | 1 mg/kg | |
| Etil-metil-keton * | 1 mg/kg | |
| Diklór-metán | 0,02 mg/kg | |
| 1-propanol | 1 mg/kg | |
| 1,1,1,2-tetra-fluor-etán | 0,02 mg/kg | |
| Metanol | 1,5 mg/kg | |
| Propán-2-ol | 1 mg/kg | |
1. Ez az előírás a gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozik.
2. Ezen előírás szerint gyorsfagyasztott élelmiszer az olyan élelmiszer, amelyet
a) olyan gyorsfagyasztási folyamatnak vetnek alá, amely során a termék a maximális kristályképződés tartományán a termék jellegétől függően, de a lehető leggyorsabban halad át; ennek eredményeként a termikus kiegyenlítődést követően a termék minden pontjának hőmérséklete –18 °C, vagy ennél kisebb érték lesz, és
b) erre utaló megnevezéssel forgalmaznak.
3. Ezen előírás értelmében az étkezési jég és a jégkrém nem gyorsfagyasztott élelmiszer.
4. Csak a 2. pont szerinti gyorsfagyasztott élelmiszert szabad a 12–14. pontokban megadott jelöléssel ellátni.
5. A gyorsfagyasztott élelmiszer nyersanyagának épnek, egészségesnek és frissnek kell lennie.
6. A kémiai, biokémiai és mikrobiológiai változások minimumra csökkentése érdekében a nyersanyagok előkészítését és a gyorsfagyasztást – megfelelő gépekkel, illetve berendezésekkel – haladéktalanul el kell végezni.
7. A gyorsfagyasztott élelmiszerekkel a következő fagyasztó közegek kerülhetnek közvetlen kapcsolatba:
a) levegő,
b) nitrogén,
c) szén-dioxid.
8. A gyorsfagyasztott élelmiszer hőmérsékletének a termék minden pontján állandóan –18 °C-osnak vagy kisebbnek kell lennie. Szállításkor rövid ingadozással maximum 3 °C-kal lehet nagyobb.
9. A termék hőmérséklete a jó tárolási és szállítási gyakorlat betartásával a helyi elosztás (szállítás) és a kiskereskedelmi tárolás során –18 °C-nál
a) legfeljebb 3 °C-kal lehet nagyobb,
b) a kiskereskedelmi hűtőpultokban legfeljebb 6 °C-kal lehet nagyobb,
c) 2010. december 31-ig a kiskereskedelembe történő helyi kiszállítás során legfeljebb 6 °C-kal lehet nagyobb.
10. Biztosítani kell,
a) hogy a gyorsfagyasztáshoz, tároláshoz, szállításhoz és a helyi áruelosztáshoz használt berendezések, valamint a hűtőpultok alkalmasak legyenek az előírások betartására,
b) a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének ellenőrzését.
11. A gyorsfagyasztott élelmiszert úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás védje a terméket a mikrobiológiai és egyéb szennyeződésektől, valamint a kiszáradástól.
12. A további feldolgozás nélkül a végső fogyasztóhoz – beleértve a vendéglátást, kórházakat, üzemi étkeztetést és hasonló létesítményeket – kerülő gyorsfagyasztott termékekre az általános jelölési előírásokon túl a következők vonatkoznak:
a) a megnevezést a „gyorsfagyasztott” szóval kell kiegészíteni,
b) a minőségmegőrzési időtartam mellett meg kell adni a tárolási feltételeket (tárolási hőmérséklet és/vagy a tárolásra alkalmas berendezés), amelynek betartása biztosítja a termék minőségének megőrzését,
c) a címkén szerepelnie kell a tétel azonosítását lehetővé tevő megjelölésnek,
d) egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a terméket felengedtetés után nem szabad újrafagyasztani.
13. A 2. pontban meghatározott azon termékek jelölésének, amelyek nem kerülnek közvetlenül sem végső fogyasztóhoz, sem a vendéglátáshoz, kórházakhoz, üzemi étkezdékhez és hasonló intézményekhez, csak a következőket kell tartalmaznia:
a) megnevezés, kiegészítve a gyorsfagyasztott szóval,
b) nettó tömeg,
c) a tétel azonosítására szolgáló megjelölés,
d) az előállító vagy csomagoló vagy forgalmazó cég neve (címe).
14. A 13. pont szerinti megjelöléseket a termék burkolatán, a tartályán, a csomagolásán vagy megfelelő címkén kell feltüntetni.
15. A gyorsfagyasztott élelmiszerek, valamint a szállítási és raktározási, tárolási hőmérsékletük ellenőrzését az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének a szállítóeszközökben, raktárakban és tárolókban történő ellenőrzéséről szóló, 2005. január 12-i 37/2005/EK bizottság rendelet és a Magyar Élelmiszerkönyv 1–3–92/2 számú előírása szerint kell végezni.
1. A hatósági hőmérséklet-ellenőrzési vizsgálatot akkor kell elvégezni a B, illetve a C részben ismertetett eljárás és módszer szerint, ha felmerül annak a gyanúja, hogy az élelmiszer hőmérséklete nem felel meg a Magyar Élelmiszerkönyv gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó 1–3–89/108 számú előírásának (a továbbiakban: MÉ 1–3–89/108 számú előírás).
2. Más, tudományosan elfogadott vizsgálati módszer is használható, de abban az esetben, ha a mért érték a jelen előírás szerint mérttől eltér, ezen vizsgálati módszer szerint kapott eredmény a döntő.
Az ellenőrzésre kiválasztandó minták
A kiválasztandó minták típusának és számának olyannak kell lennie, hogy hőmérsékletük az ellenőrzött szállítmány legnagyobb hőmérsékletű pontjait képviselje.
1. Tárolás (hűtő-tároló terek; hűtőkamrák)
A mintákat a tároló néhány kritikus pontjáról kell kiválasztani, például az ajtók mellől (alsóbb és felsőbb rétegekből), a tároló közepének környékéről (alsóbb és felsőbb rétegekből) és a hűtőberendezésnél a levegő visszatérítésének közeléből. Figyelembe kell venni a termékek tárolásának időtartamát (a hőmérséklet stabilizálódása miatt).
2. Szállítás
a) Mintavétel szállítás közben: amennyiben a mintát szállítás során kell venni, úgy azt a szállítmánynak az ajtók vagy ajtópárok nyílásának széle melletti alsó és felső részéből kell venni.
b) Kirakodás során végzett mintavétel:
a szállítmányból 4-4 mintát kell venni a következő kritikus pontokon levő tételei közül:
– az ajtók nyíló része mellett fekvő tétel aljáról és tetejéről,
– a tétel felső hátsó részéből (a hűtőberendezéstől a lehető legtávolabb levő helyről),
– a tétel közepéről,
– a tétel elülső részének közepéből (a hűtőberendezéshez lehető legközelebb fekvő részről),
– a tétel első síkjának alsó és felső sarkából (a lehető legközelebb a hűtőberendezésnek a légbeszívó részéhez).
3. Kereskedelmi hűtőpultok
A hűtőpult legnagyobb hőmérsékletű pontjait reprezentáló három helyről egy-egy mintát kell venni.
1. Alkalmazási terület
A MÉ 1–3–89/108 számú előírása 2. pontja szerinti gyorsfagyasztást követő hőmérséklet stabilizációja után, a hőmérsékletnek a termék minden pontján –18 °C-nak vagy annál kisebbnek kell lennie. Kisebb hőmérséklet eltérések a MÉ 1–3–89/108 számú előírás 8. és 9. pontja szerint engedélyezettek.
2. Alapelv
A gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének mérésekor a B rész szerint kiválasztott minták megfelelő eszközök segítségével mért hőmérsékletét kell pontosan lejegyezni.
3. A hőmérséklet definíciója
„Hőmérséklet”-en azt a hőmérsékletet értjük, amelyet egy meghatározott helyen mérnek a mérőműszer vagy eszköz hőérzékeny részével.
4. Felszerelés
4.1. Hőmérsékletmérő eszköz
4.2. Termékfúró eszköz
Egy könnyen tisztítható, hegyes fémszerszámot kell használni (például jéglyukasztó, kézifúró, rúdfúró).
5. A hőmérsékletmérő eszközök általános jellemzői
A hőmérsékletmérő eszköznek a következő jellemzőknek kell megfelelnie:
a) a beállási sebessége olyan legyen, hogy 3 perc alatt érje el a kezdeti és végső leolvasási érték különbségének 90%-át,
b) a pontossága –20 °C és +30 °C, közötti tartományban ±0,5 °C legyen,
c) ha a környező hőmérséklet –20 °C és +30 °C közötti, a mérési pontosság változása használat közben nem lehet nagyobb 0,3 °C-nál,
d) 0,1 oC pontosságú mérésre alkalmas legyen,
e) pontosságát rendszeres időközönként ellenőrizzék,
f) legyen érvényes kalibrációs igazolása,
g) érzékelő része (szonda) könnyen tisztítható legyen,
h) érzékelő része úgy legyen kialakítva, hogy jó hőmérsékleti érintkezést biztosítson a termékkel,
i) elektromos része a páralecsapódástól védve legyen.
6. A mérési eljárás
6.1. Az eszközök előhűtése
A hőmérő érzékelő része és a termékfúró eszköz legyen előhűtve, mielőtt a termék hőmérsékletét mérnék vele. Az eszközök hőmérséklete – amennyire csak lehetséges – közelítse meg a termék hőmérsékletét.
6.2. A minták előkészítése a hőmérséklet méréséhez
Ha szükséges, a gyorsfagyasztott termékeknél az előhűtött termékfúró eszköz segítségével akkora lyukat kell készíteni a termékben, amelybe a szonda szorosan illeszkedik. A lyuk mélysége a termék típusától függ (a 6.3. pont előírásai szerint).
6.3. A termék hőmérsékletének mérése
A minta előkészítése és hőmérsékletének mérése lehetőleg hűtött környezetben történjen, a következőképpen:
a) ha a termék méretei ezt lehetővé teszik, az előhűtött szondát a termék felszínétől számított 2,5 cm mélységbe kell helyezni,
b) ha az a) pontban leírtak végrehajtása nem lehetséges, a szondát a felszíntől a szonda átmérőjének legalább három-négyszeres méretéig kell a mintába behelyezni,
c) bizonyos élelmiszerek (például zöldborsó) méretük vagy összetételük miatt nem fúrhatók át; ezekben az esetekben, az élelmiszercsomag belső hőmérsékletét az élelmiszerrel érintkező levegő hőmérsékletének mérésével kell megállapítani úgy, hogy egy megfelelően előhűtött éles végű szondát az élelmiszerrel érintkező módon a csomag közepébe szúrnak,
d) a hőmérsékletet akkor kell leolvasni, ha az már nem változik.
1. Ez az előírás a B részben meghatározott kávékivonatokra és cikória-kivonatokra vonatkozik. Ez az előírás nem vonatkozik a cukorral pörkölt kávéból készült szárított kávékivonatra (café torrefacto soluble).
2. A termékeket a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint kell jelölni, ezen előírásban foglaltak figyelembevételével.
3. A kereskedelmi forgalomba kerülő termék megnevezésére a B részben felsorolt neveket kell használni. A termékek megnevezését ki kell egészíteni
a) „sűrítmény” vagy „sűrítményformában”, vagy
b) „folyadék” vagy „folyadékformában”
megfelelő kifejezéssel.
4. A termék megnevezését az alábbi esetekben a „koncentrált” jelzővel lehet kiegészíteni:
a) a B rész 1. c) pontja szerinti termékek esetén, ha a kávéból származó szárazanyag-tartalom több mint 25 tömegszázalék,
b) a B rész 2. c) pontja szerinti termékek esetén, ha a cikóriából származó szárazanyag-tartalom több mint 45 tömegszázalék.
5. A jelölésnek tartalmaznia kell a B rész 1. pontjában meghatározott termékeknél a „koffeinmentesített” vagy a „koffeinmentes” szavakat, ha a vízmentes koffeintartalom a kávéból származó szárazanyagra számítva legfeljebb 0,3 tömegszázalék. Ennek a tájékoztatásnak a megnevezéssel azonos látómezőben kell lennie.
6. A B rész 1. c) és 2. c) pontjai szerinti termékeknél a jelölésben szerepelnie kell a „cukorral”, „cukorral tartósított”, „hozzáadott cukorral” vagy „cukorral pörkölve” kifejezésnek, amelyben a „cukor” szót a felhasznált cukortípusok nevének (neveinek) kell helyettesítenie. Ennek a tájékoztatásnak a megnevezéssel azonos látómezőben kell lennie.
7. A jelölésben fel kell tüntetni a B rész 1. b) és 1. c) pontjaiban meghatározott termékeknél a kávéból származó minimális szárazanyag-tartalmat és a B rész 2. b) és 2. c) pontjaiban meghatározott termékek esetén pedig a cikóriából származó minimális szárazanyag-tartalmat. Ezeket a mennyiségeket a késztermék tömegére számítva, tömegszázalékban kell megadni.
1. Kávékivonat, oldódó kávékivonat, oldódó kávé, instant kávé, kávéextrakt vagy azonnal oldódó kávé
Olyan termékek, amelyeket a pörkölt kávéból kizárólag vizes extrakcióval különböző koncentrációban nyernek, kizárva mindenféle savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.
A kivonat tartalmazza a kávé oldódó és aromatikus összetevőit, de tartalmazhat a kávéból származó oldhatatlan olajokat és nyomokban egyéb oldhatatlan anyagokat, amelyeket technikailag lehetetlen eltávolítani.
A kávéból származó szárazanyag-tartalomnak:
a) szárított kávékivonat (pl. por, granulátum) esetén legalább 95 tömegszázaléknak,
b) kávékivonat-sűrítmény esetén legfeljebb 85 tömegszázaléknak és legalább 70 tömegszázaléknak,
c) folyékony kávékivonat esetén legfeljebb 55 tömegszázaléknak és több mint 15 tömegszázaléknak
kell lennie.
A szilárd vagy a sűrítmény formájú kávékivonat csak a kávéból extrakcióval kivont alkotórészeket tartalmazhatja. A folyékony kávékivonat pörkölt vagy pörköletlen cukorféléket legfeljebb 12 tömegszázalékban tartalmazhat.
2. Cikória-kivonat, oldódó cikória, instant cikória, szárított cikória-kivonat, cikória-extrakt vagy azonnal oldódó cikória
Olyan termékek, amelyeket a pörkölt cikóriából kizárólag vizes extrakcióval különböző koncentrációban nyernek, kizárva mindenféle savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.
A cikória a Cichorium Intybus L. növény gyökere, amelyet nem a hajtatott cikória termelésére használnak, hanem megfelelő tisztítást követően szárítanak és pörkölnek.
A cikóriából származó szárazanyag-tartalomnak:
a) szárított cikória-kivonat (pl. por, granulátum) esetén legalább 95 tömegszázaléknak,
b) cikóriakivonat-sűrítmény esetén legfeljebb 85 tömegszázaléknak és legalább 70 tömegszázaléknak,
c) folyékony cikória-kivonat esetén legfeljebb 55 tömegszázaléknak és több mint 25 tömegszázaléknak
kell lennie.
A szilárd vagy a sűrítmény formájú cikória-kivonat legfeljebb 1 tömegszázalék nem cikóriából származó szárazanyagot tartalmazhat. A folyékony cikória-kivonat pörkölt vagy pörköletlen cukorféléket legfeljebb 35 tömegszázalékban tartalmazhat.
I. Ezen előírás értelmében kakaó- és csokoládétermékeknek a B részben meghatározott termékek minősülnek.
II. 1. A B rész I. fejezetének 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban felsorolt csokoládétermékekhez felhasználhatók a C részben felsorolt nem kakaóvaj növényi zsírok. A hozzáadott mennyiség nem haladhatja meg a B rész I. fejezetében megengedett anyagok levonása utáni késztermék mennyiségének 5%-át és nem csökkentheti a termékre minimálisan előírt kakaóvaj, vagy összes kakaó szárazanyag mennyiségét.
2. Az 1. pontnak megfelelő, nem kakaóvaj növényi zsírt tartalmazó csokoládétermékek forgalmazásának feltételei:
a) a III. fejezetben foglaltak szerinti megjelölést ki kell egészíteni a következő szöveggel: „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz”,
b) a szövegnek jól olvashatónak, az összetevők listájával egy látómezőben, de a felsorolástól világosan elkülönítve, legalább ugyanakkora betűkkel, és a megnevezés mellett kell lennie. A megnevezés ezen a helyen kívül máshol is elhelyezhető.
III. 1. A B részben felsorolt megnevezéseket csak az ott felsorolt termékekre szabad alkalmazni, és a kereskedelemben ezek szerint kell a termékeket megnevezni. Ezek a megnevezések, kiegészítve (az egyéb szabályozásokkal összhangban) alkalmazhatók más termékek megnevezésére is, ha e termékek nem téveszthetők össze a B részben meghatározott termékekkel (például: forró csokoládé).
2. Ha a B rész I. fejezetének 3., 4., 5., 6., 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékeket vegyesen is forgalmazzák, akkor „vegyes csokoládé” (’assorted chocolates’) vagy „vegyes töltött csokoládé” (’assorted filled chocolates’) vagy hasonló megnevezéseket kell használni. Ebben az esetben a választék összes termékéről készülhet egyetlen, az összetevőket tartalmazó lista.
3. A B rész I. fejezetének 2. c), 2. d), 3., 4., 5., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékek jelölésének tartalmaznia kell az összes kakaó szárazanyag-tartalmat, a következőképpen: „kakaó szárazanyag legalább ...%”.
4. A B rész I. fejezetének 2. b) és a 2. d) pontja második felében meghatározott termékek esetében a jelölésen fel kell tüntetni a kakaóvaj-tartalmat.
5. A B rész I. fejezetében meghatározott „csokoládé (’chocolate’), „tejcsokoládé” (’milk chocolate’) és „mártócsokoládé” (’couverture chocolate’) kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők a minőségi ismertetőjelekre vonatkozó információval vagy leírással, feltéve, hogy a termék tartalmaz:
a) csokoládé esetében legalább 43% összes kakaó szárazanyagot, amelyből legalább 26% kakaóvaj,
b) tejcsokoládé esetében legalább 30% összes kakaó szárazanyagot és legalább 18% tej szárazanyagot, amely részben vagy egészen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, továbbá legalább 4,5% tejzsírt,
c) mártócsokoládé esetében legalább 16% zsírmentes kakaó szárazanyagot.
I. Megnevezések és meghatározások
1. Kakaóvaj
Kakaóvajnak nevezzük a kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsírt, amelynek
– a szabadzsírsav-tartalma (olajsavban kifejezve) legfeljebb 1,75%,
– az el nem szappanosítható anyag tartalma (petroléterrel meghatározva) legfeljebb 0,5%, kivéve a préselt kakaóvajat, amelyben legfeljebb 0,35% lehet.
2. a) Kakaó, kakaópor
Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék. A terméknek legfeljebb 9% vizet és legalább 20% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell tartalmaznia.
b) Zsírszegény kakaó, zsírszegény kakaópor
Olyan termék, amely kevesebb mint 20% kakaóvajat tartalmaz a szárazanyag tömegére számítva.
c) Porított csokoládé, csokoládépor
Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 32% kakaóport tartalmaz.
d) Ivócsokoládé-por, édesített kakaó, édesített kakaópor
Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 25% kakaóport tartalmaz. A megnevezést a „zsírszegény” megjelölésnek kell kísérnie, ha a termék a b) pont szerint zsírszegény.
3. Csokoládé (étcsokoládé)
a) Olyan termék, amely kakaótermékekből és cukrokból készül, kielégíti a b) pontban foglaltakat, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag.
b) Abban az esetben, ha a megnevezést kiegészítik az alábbi szavakkal:
– „csokoládédara” (’vermicelli’) vagy „csokoládépehely” (’flakes’): a granulált vagy a pelyhekből álló terméknek legalább 32% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 12% kakaóvaj és legalább 14% zsírmentes kakaó szárazanyag;
– „mártócsokoládé” (’couverture’): a terméknek legalább 35% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 31% kakaóvaj és legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyag;
– „Gianduja” (vagy a „gianduja” szó valamilyen származéka) csokoládé: a termék egyrészt olyan csokoládéból készüljön, amely legalább 32% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, és ebből a zsírmentes kakaó szárazanyag-tartalom legalább 8%, másrészt a finoman aprított törökmogyoróból olyan mennyiséget tartalmazzon, hogy 100 g termékben legalább 20 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen.
Felhasználhatók még:
= sűrített tej és/vagy tej szárazanyag olyan arányban, hogy a késztermék legfeljebb 5% tej szárazanyagot tartalmazhat,
= mandulaféleségek, törökmogyoró és más diófajták, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek a termék teljes tömegének a 60%-át nem haladhatják meg.
4. Tejcsokoládé
a) Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejből vagy tejtermékekből áll, és amelyek a b) pontban foglaltakkal összhangban tartalmaznak:
– legalább 25% összes kakaó szárazanyagot,
– legalább 14% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír,
– legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot,
– legalább 3,5% tejzsírt,
– legalább 25% összes zsírt (kakaóvajat és tejzsírt).
b) Abban az esetben, ha a megnevezést kiegészítik az alábbi szavakkal:
– „tejcsokoládédara” (’vermicelli’) vagy „tejcsokoládépehely” (’flakes’): a granulált vagy a pelyhekből álló terméknek legalább 20% összes kakaó szárazanyagot, és legalább 12% tej szárazanyagot kell tartalmaznia, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és tartalmaznia kell továbbá legalább 12% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír),
– „mártótejcsokoládé” (’couverture’): a terméknek legalább 31% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír) kell” tartalmaznia,
– „Gianduja” (vagy a ’gianduja’ szó származékai) mogyorós tejcsokoládé: a termék egyrészt olyan tejcsokoládéból készüljön, amely legalább 10% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy egészben dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, másrészt a finoman aprított törökmogyoróból olyan mennyiséget tartalmazzon, hogy 100 g termékben legalább 15 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen. Mandulaféleségek, törökmogyoró és más dióféleségek ugyancsak felhasználhatók, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek mennyisége a termék tömegének 60%-át nem haladhatja meg.
c) Ha a megnevezésben a „tej” szót helyettesíti:
– a „tejszín”: a termék tejzsírtartalma legalább 5,5% legyen,
– a „sovány tej” („fölözött tej”): a termék tejzsírtartalma legfeljebb 1% lehet.
5. Háztartási tejcsokoládé (’Family milk chocolate’)
Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejtermékekből készül, és amely tartalmaz:
– legalább 20% összes kakaó szárazanyagot,
– legalább 20% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy egészben dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír,
– legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot,
– legalább 5% tejzsírt,
– legalább 25% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír).
6. Fehér csokoládé
Olyan termék, amely kakaóvajból, tejből vagy tejtermékekből és cukrokból készül, és amely legalább 20% kakaóvajat és legalább 14% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és amelyben a tejzsír legalább 3,5%.
7. Töltött csokoládé (’Filled chocolate’), csokoládé ... töltelékkel (’chocolate with ... filling’), csokoládé ... belsővel/korpussszal (’chocolate with ... centre’)
Olyan töltött termék, amelynek külső része a 3., 4., 5. és 6. pontokban meghatározott termékek valamelyikéből áll. Ezek a megnevezések nem használhatók olyan termékekre, amelyek korpusza sütőipari termék, cukrászsütemény, biszkvit (tartós édesipari lisztes készítmény) vagy jégkrém.
Az ilyen megnevezésű termékek külső csokoládé részének hányada a termék összes tömegének legalább 25%-a legyen.
8. ’Chocolate a la taza * ’ (Asztali csokoládé)
Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukoricakeményítőből készül, és amely legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag, és legfeljebb 8% a liszt vagy a keményítő.
9. ’Chocolate familiar a la taza * ’ (Háztartási asztali csokoládé)
Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból, és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukorica-keményítőből készül, és amely legalább 30% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 12% a zsírmentes kakaó szárazanyag és legfeljebb 18% a liszt vagy a keményítő.
10. Praliné, falatnyi csokoládé
Olyan „falatnyi” nagyságú termék, amely
– töltött csokoládé vagy
– tömör csokoládé, vagy a 3., 4., 5. vagy 6. pontban meghatározott valamelyik csokoládéféleség és más élelmiszerek kombinációja vagy keveréke, feltéve, hogy a csokoládé a termék összes tömegének legalább 25%-át teszi ki.
II. Szabadon választható engedélyezett összetevők
Ehető anyagok felhasználása
1. Az A rész II. fejezetében és ezen fejezet (B rész II. fejezet) 2. pontjában foglalt követelmények betartása mellett felhasználhatók más anyagok is az I. fejezet 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott csokoládétermékekhez.
Azonban
– állati zsírokat és azok készítményeit – a tejeredetűeket kivéve – tilos felhasználni,
– lisztek, granulált vagy porított keményítő felhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha ez összhangban van az I. fejezet 8. és 9. pontjaiban foglaltakkal.
Az ilyen anyagok mennyisége a késztermék összes tömegének 40%-át nem haladhatja meg.
2. Az I. fejezet 2., 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékekhez csak olyan ízesítőanyagok használhatók, amelyek nem utánozzák a csokoládé vagy a tejzsír ízét.
III. A százalékok kiszámítása
Az I. fejezet 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékek minimális kakaó szárazanyag, kakaóvaj, tej szárazanyag, tejzsír tartalmát a II. fejezetben engedélyezett összetevők tömegének levonása után kell számítani. Az I. fejezet 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékek esetén a minimális tartalmat a II. fejezetben engedélyezett összetevők és a töltelék tömegének levonása után kell számítani.
Az I. fejezet 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékek csokoládé tartalmát a tölteléket is magában foglaló termék összes tömegére vonatkoztatva kell kiszámítani.
IV. Cukrok
Ezen előírásban szereplő cukrok nem korlátozódnak azokra, amelyeket az MÉ 1–3–2001/111 „Emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek” előírás felsorol.
Az A rész II. fejezet 1. pontjában hivatkozott növényi zsírok, önmagukban vagy keverékekben, kakaóvaj-ekvivalensek (kakaóvaj-egyenértékűek), és az alábbi feltételeknek kell eleget tenniük:
a) olyan laurinsav-mentes növényi zsírok, amelyek POP, POSt és StOSt típusú * szimmetrikus, egyszeresen telítetlen trigliceridekben gazdagok;
b) bármilyen arányban keverhetők kakaóvajjal, és annak fizikai tulajdonságaival (olvadáspont és kristályosodási hőmérséklet, olvadási sebesség, temperálási igény) kompatibilisek;
c) csak finomítási és/vagy frakcionálási eljárásokkal készülnek, amelyek kizárják a triglicerid-szerkezet enzimes megváltozását.
A fenti kritériumoknak megfelelően, az alábbi növényi zsírok használhatók, amelyeket a listán felsorolt növényekből nyernek:
| A növényi zsír szokásos neve | A felsorolt zsírokat tartalmazó növények tudományos elnevezése | |
| 1. Illipe, Borneo-faggyú vagy Tengkawang | Shorea spp. | |
| 2. Pálmaolaj | Elaeis guineensis, Elaeis olifera | |
| 3. Sal (egy K-indiai fafajta) | Shorea robusta | |
| 4. Shea | Butyrospermum parkii | |
| 5. Kokum gurgi | Garcinia indica | |
| 6. Mango magzsír | Mangifera indica |
A jégkrém és a hasonló, fagyasztott termékek gyártásához készülő csokoládéban a kókuszolaj használata is engedélyezett.
I. 1. Ezen előírás értelmében cukortermékeknek a B rész I. fejezetében meghatározott termékek minősülnek.
2. Az előírás nem vonatkozik a B rész I. fejezetében meghatározott termékekre, ha azok porcukor, kandiscukor, süvegcukor formájában kerülnek forgalomba.
II. 1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően, a B rész I. fejezetében felsorolt termékekre az e fejezetben foglalt követelmények vonatkoznak.
2. Az e fejezetben leírtak fenntartásával, a B rész I. fejezetében felsorolt megnevezések csak az ezen előírásnak megfelelő termékekre használhatók.
3. A B rész I. fejezetének 2. pontjában megadott terméknév alkalmazható a 3. pontjában meghatározott termékre is.
4. A 20 g-nál kisebb nettó tömegű, előre csomagolt termékek esetében a nettó tömeget nem szükséges feltüntetni a csomagoláson.
5. A cukoroldat, invertcukor-oldat és invertcukor-szirup szárazanyag-tartalmát és invertcukor-tartalmát fel kell tüntetni a jelölésen.
6. Az oldatban kristályos részt is tartalmazó invertcukor-szirup jelölésén fel kell tüntetni a „kristályos részt tartalmaz” feliratot.
7. Ha a B rész I. fejezetének 7. és 8. pontjában megadott termékek szárazanyagra számítva 5%-nál több fruktózt tartalmaznak, „glükóz-fruktózszörp” vagy „fruktóz-glükózszörp”, illetve „szárított glükóz-fruktózszörp” vagy „szárított fruktóz-glükózszörp” elnevezést kapnak attól függően, hogy a glükóz vagy a fruktóz aránya a nagyobb.
I. Termékmegnevezések és -meghatározások
1. Félfehér kristálycukor (félfehér cukor)(1)
Tisztított és kristályosított szacharóz, egynemű, szemcsés, az alábbi jellemzőkkel:
| a) polarizáció: | legalább | 99,5 oZ(2) | |
| b) invertcukor-tartalom: | legfeljebb | 0,1 tömegszázalék | |
| c) szárítási tömegveszteség: | legfeljebb | 0,1 tömegszázalék |
2. Kristálycukor (cukor vagy fehércukor)(1)
Tisztított és kristályosított szacharóz, egynemű, szemcsés, az alábbi jellemzőkkel:
| a) polarizáció: | legalább | 99,7 oZ | |
| b) invertcukor-tartalom: | legfeljebb | 0,04 tömegszázalék | |
| c) szárítási tömegveszteség: | legfeljebb | 0,06 tömegszázalék | |
| d) értékpont szilárdszínre: | legfeljebb | 9, a II. fejezet a) pontja szerint meghatározva. |
3. Finomított kristálycukor (extra fehércukor)(1)
Olyan termék, amelynek jellemzői megfelelnek a 2. a), b) és c) pontban megadott követelményeknek, és a II. fejezet alapján számított értékpontok összege nem haladja meg a 8-at, ezen belül:
| a) értékpont szilárdszínre: | legfeljebb | 4 | |
| b) értékpont hamutartalomra: | legfeljebb | 6 | |
| c) értékpont oldatban mért színre: | legfeljebb | 3 |
4. Cukoroldat(3)
Szacharóz vizes oldata, az alábbi jellemzőkkel:
| a) szárazanyag-tartalom: | legalább | 62 tömegszázalék | |
| b) invertcukor-tartalom: | legfeljebb | 3 tömegszázalék | |
| (fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,2) | szárazanyagra számítva | ||
| c) vezetőképesség-méréssel meghatározott hamu: | legfeljebb | 0,1 tömegszázalék szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja szerint meghatározva | |
| d) szín oldatban: | legfeljebb | 45 ICUMSA-egység |
5. Invertcukor-oldat(4)
Hidrolízissel részben invertált szacharóz vizes oldata, amely esetleg kristályos részt is tartalmaz, és amelyben az invertcukor nincs túlsúlyban, az alábbi jellemzőkkel:
| a) szárazanyag-tartalom: | legalább | 62 tömegszázalék | |
| b) invertcukor-tartalom: | 3 – 50 tömegszázalék szárazanyagra számítva | ||
| (fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,1) | |||
| c) vezetőképesség-méréssel meghatározott hamu: | legfeljebb | 0,4 tömegszázalék szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja szerint meghatározva |
6. Invertcukor-szirup(4)
Hidrolízissel részben invertált szacharóz esetleg kristályos részt is tartalmazó vizes oldata, amelyben az invertcukor van túlsúlyban, az alábbi jellemzőkkel:
| a) szárazanyag-tartalom: | legalább | 62 tömegszázalék | |
| b) invertcukor-tartalom: (fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,1) | több mint | 50 tömegszázalék szárazanyagra számítva | |
| c) vezetőképesség-méréssel meghatározott hamu: | legfeljebb | 0,4 tömegszázalék szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja szerint meghatározva |
7. Glükózszirup
Keményítőből és/vagy inulinból előállított étkezési szacharidok tisztított és koncentrált vizes oldata az alábbi jellemzőkkel:
| a) szárazanyag-tartalom: | legalább | 70 tömegszázalék | |
| b) dextróz-egyenérték (DE): | legalább | 20 tömegszázalék szárazanyagra számítva és D-glükózban kifejezve | |
| c) szulfáthamu: | legfeljebb | 1 tömegszázalék szárazanyagra számítva |
8. Szárított glükózszirup
Részben szárított glükózszirup, az alábbi jellemzőkkel:
| a) szárazanyag-tartalom: | legalább | 93 tömegszázalék | |
| b) dextróz-ekvivalens (DE): | legalább | 20 tömegszázalék szárazanyagra számítva és D-glükózban kifejezve | |
| c) szulfáthamu: | legfeljebb | 1 tömegszázalék szárazanyagra számítva |
9. Dextróz vagy dextróz-monohidrát
Tisztított és kristályosított, egy molekula kristályvizet tartalmazó D-glükóz az alábbi jellemzőkkel:
| a) dextróz (D-glükóz)-tartalom: | legalább | 99,5 tömegszázalék szárazanyagra számítva | |
| b) szárazanyag-tartalom: | legalább | 90,0 tömegszázalék | |
| c) szulfáthamu: | legfeljebb | 0,25 tömegszázalék szárazanyagra számítva |
10. Dextróz vagy vízmentes dextróz (dextróz anhidrid)
Tisztított és kristályosított, kristályvizet nem tartalmazó D-glükóz, az alábbi jellemzőkkel:
| a) dextróz (D-glükóz)-tartalom: | legalább | 99,5 tömegszázalék szárazanyagra számítva | |
| b) szárazanyag-tartalom: | legalább | 98 tömegszázalék | |
| c) szulfáthamu: | legfeljebb | 0,25 tömegszázalék szárazanyagra számítva |
11. Fruktóz
Tisztított és kristályosított D-fruktóz az alábbi jellemzőkkel:
| a) fruktóztartalom: | legalább | 98 tömegszázalék szárazanyagra számítva | |||||||
| b) glükóztartalom: | legfeljebb | 0,5 tömegszázalék | |||||||
| c) szárítási tömegveszteség: | legfeljebb | 0,5 tömegszázalék | |||||||
| d) vezetőképesség-méréssel | legfeljebb | 0,1 tömegszázalék | |||||||
| meghatározott hamu: | szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja szerint meghatározva | ||||||||
| (1) A termék csomagolásán a zárójelben lévő megnevezést nem kell feltüntetni. | |||||||||
| (2) °Z: A Nemzetközi Cukorskála egysége. 100 °Z egyenlő 26,000 g levegőben mért tömegű tiszta szacharóz desztillált vízzel 20 °C-on 100,00 cm3-re feltöltött oldatának optikai forgatásával. | |||||||||
| (3) A „fehér” jelző használható az olyan cukoroldat megnevezésében, amelynek a színe nem haladja meg a 25 ICUMSA egységet a B. rész (c) pontja szerint meghatározva | |||||||||
| (4) A „fehér” jelző használható olyan invertcukor-oldat és invertcukor-szirup megnevezésében, amelynek: | |||||||||
| – a vezetőképesség-méréssel meghatározott hamuja nem haladja meg a 0,1%-ot, | |||||||||
| – oldatban mért színe nem haladja meg a 25 ICUMSA egységet, a B rész c) pontja szerinti módszerrel meghatározva. | |||||||||
II. A szilárdszín, hamu, oldatban mért szín értékpontjainak meghatározása
Egy értékpont megfelel:
a) szilárdszín esetén 0,5 etalonegységnek, az intervenciós hivatalok által felvásárolt cukor minőségének meghatározására szolgáló módszerek megállapításáról szóló, 1969. július 1-jei 1265/69/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1265/69/EGK rendelet) melléklete A. fejezetének, 2. pontja szerint meghatározva;
b) hamu esetében 0,0018%-nak, az 1265/69/EGK rendelet melléklete A. fejezetének 1. pontja szerint meghatározva;
c) oldatban mért szín esetén 7,5 ICUMSA-egységnek, az 1265/69/EGK rendelet melléklete A. fejezetének 3. pontja szerint meghatározva.
I. Az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik, de nem terjed ki a finom pékáruk, sütemények, tartós lisztesáruk előállításához felhasznált termékekre.
II. 1. Az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl, ezt az előírást a B részben meghatározott termékekre az e fejezetben foglalt feltételekkel kell alkalmazni:
2. A B részben felsorolt termékmegnevezések csak az oda besorolt termékekre alkalmazhatók, és azok kizárólag a megfelelő megnevezéssel kerülhetnek forgalomba. A B részben feltüntetett megnevezések kiegészíthetők a gyakorlatban használt más megnevezésekkel is, amelyek azonban nem téveszthetők össze a B részben felsoroltakkal.
3. A termék megnevezésében fel kell tüntetni az előállításához felhasznált gyümölcs(ök) nevét, a bemért tömegük szerinti csökkenő sorrendben. Három- vagy többféle gyümölcs alapanyag felhasználása esetén a termék megnevezésében szereplő gyümölcsök felsorolása helyett a „Vegyes gyümölcs” vagy ehhez hasonló kifejezés, vagy a felhasznált gyümölcsök számszerű megadása használható.
4. A termékjelölésnek tartalmaznia kell a gyümölcstartalomra utaló kifejezést a „Készült ... g gyümölcs/100 g” feltüntetésével, ahol a végtermékre vonatkoztatva kell megadni a mennyiségeket. A gyümölcstartalom alatt a termék gyártásához felhasznált gyümölcs mennyiségét kell érteni, a kivonat készítéséhez felhasznált víz nélkül.
5. A jelölésnek tartalmaznia kell: „Összes cukortartalom ...... g/100 g”, ahol a késztermékben 20 °C-on, refraktométerrel, ± 3 ref.% pontossággal meghatározott értéket kell feltüntetni. A cukortartalmat azonban nem szükséges feltüntetni abban az esetben, ha a Magyar Élelmiszerkönyvnek az élelmiszerek tápérték jelöléséről szóló 1–1–90/496 számú előírása szerinti tápértékjelölésben ez szerepel.
6. A 4. és 5. pont szerinti jelöléseket a termék nevével azonos látómezőben, jól láthatóan kell feltüntetni.
7. A termék kén-dioxid-tartalmát 10 mg/kg-ot meghaladó mennyiség esetén a termék összetevőinek felsorolásában is meg kell adni.
III. A B részben meghatározott termékekhez csak a C részben felsorolt összetevők és a D részben megadott nyersanyagok használhatók fel, az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagokra vonatkozó általános és részletes előírások betartása mellett.
1. A termékek meghatározásai
A „dzsem” cukor, pulp és/vagy egy- vagy többfajta gyümölcspüré és víz megfelelő kocsonyás állományú keveréke.
A citrusdzsem előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.
1000 g késztermék pulp- és/vagy gyümölcspüré-tartalma nem lehet kevesebb, mint:
– 350 g általános szabályként,
– 250 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,
– 150 g gyömbér esetében,
– 160 g kasualma esetében,
– 60 g passiógyümölcs esetében.
Az „extradzsem” cukor, egy- vagy többféle sűrítetlen gyümölcspulp és víz megfelelően zselés állapotú keveréke. A csipkebogyó, a mag nélküli málna, fekete szeder, fekete ribiszke, áfonya és piros ribiszke extradzsem előállítható az adott gyümölcsből készített sűrítetlen püréből is. A citrus extradzsem előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.
Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható extradzsem előállításához.
1000 g késztermék pulptartalma nem lehet kevesebb, mint:
– 450 g általános szabályként,
– 350 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,
– 250 g gyömbér esetében,
– 230 g kasualma esetében,
– 80 g passiógyümölcs esetében.
A „zselé” cukor, gyümölcslé és/vagy egy- vagy többféle gyümölcs vizes kivonatának megfelelően zselés keveréke.
1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint a dzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani.
„Extrazselé” esetében az 1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint az extradzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani. Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható az extrazselé előállításához.
A „marmelád” víz, cukor és meghatározott citrustermékek (pulp, püré, lé, vizes kivonat és héj) megfelelően zselés állományú keveréke. 1000 g késztermék előállításához felhasznált citrusgyümölcs mennyisége nem lehet kevesebb, mint 200 g, amelyből legalább 75 g-nak az endokarpiumból kell származnia. A ’zselémarmelád megnevezés abban az esetben alkalmazható, amikor a termék nem tartalmaz oldhatatlan részeket, kivéve a kis mennyiségű finoman szeletelt héjat.
A „cukrozott gesztenyekrém” víz, cukor és legalább 380 g gesztenye (Castanea sativa) keveréke 1000 g késztermékre számítva.
2. Az 1. pontban meghatározott termékek szárazanyag-tartalma legalább 60% refraktométerrel mérve, kivéve azokat a termékeket, amelyek esetében a cukrot részben vagy teljesen édesítőszerrel helyettesítették.
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírások betartása mellett egyes speciális, külön meghatározott esetekben az első részben meghatározott termékekre fenntartott megnevezések 60%-nál kisebb refrakciójú termékekre is alkalmazhatók.
3. Többféle gyümölcsből készült termék esetében az 1. pontban meghatározott minimális gyümölcstartalmakat az egyes gyümölcsfélékre a százalékban megadott mennyiségük arányában kell alkalmazni.
A B részben felsorolt termékekhez a következő kiegészítő összetevők használhatók:
– a Magyar Élelmiszerkönyvnek a mézről szóló 1–3–2001/110 számú előírása szerinti méz: valamennyi termékhez, mint a cukrok teljes vagy részbeni helyettesítője,
– gyümölcslé: csak a dzsemekhez,
– citrus gyümölcslé: más gyümölcstípusokból előállított termék esetében: csak a dzsemek, extradzsemek, zselék és extrazselék esetében,
– piros gyümölcsök leve: csak a következő gyümölcsökből előállított dzsemhez vagy extradzsemhez: csipkebogyó, szamóca, málna, egres, piros ribiszke, szilva és rebarbara,
– céklalé: csak a következő gyümölcsökből készült dzsemhez és zseléhez: szamóca, málna, egres, piros ribiszke és szilva,
– citrusfélék illóolaja: csak a marmeládhoz vagy a zselémarmeládhoz,
– étkezési olajok és zsírok: habzásgátlóként valamennyi termékhez,
– pektinoldat: valamennyi termékhez,
– citrushéj: dzsemhez, extradzsemhez, zseléhez és extrazseléhez,
– Pelargonium odoratissimum levele (citromillatú muskátli): birsalmából készült dzsemhez, extradzsemhez, zseléhez, extrazseléhez,
– alkohol, bor és likőrbor, dió, mogyoró és mandula, aromás növények, fűszerek, vanília és vaníliakivonat: minden termékhez,
– vanillin: minden termékhez.
I. A nyersanyagok meghatározása
1. Gyümölcs:
– friss, egészséges, megfelelően érett, ép, valamennyi hasznos összetevőjét tartalmazó gyümölcs a szennyező anyagok és a feldolgozásra nem megfelelő részek eltávolítása után,
– ezen előírás szempontjából a paradicsom, a rebarbara levélnyelének ehető része, a sárgarépa, az édesburgonya (Batata), az uborka, a sütőtök és a dinnyefélék is gyümölcsnek számítanak,
– a gyömbér (Zingiber officinale) a növény ehető részét jelenti friss állapotban vagy tartósítva. A gyömbér lehet szárított vagy szirupban tartósított.
2. (Gyümölcs)pulp:
A gyümölcs ehető része, esetenként a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, szeletelve vagy zúzva, de nem szitán áttörve.
3. (Gyümölcs)püré:
A gyümölcs ehető része, szükség szerint a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, melyet szitán áttörve vagy hasonló művelettel nyernek.
4. Vizes (gyümölcs)kivonat:
A vizes gyümölcskivonat a szükségszerűen fellépő veszteségektől eltekintve tartalmazza a felhasznált gyümölcs valamennyi vízben oldható összetevőjét.
5. Cukor:
Az engedélyezett cukrok a következők:
– a Magyar Élelmiszerkönyvnek az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 1–3–2001/111 számú előírása szerinti cukor,
– fruktózszirup,
gyümölcsből kivont cukrok,
barna cukor.
II. A nyersanyagok kezelése
1. Az I. fejezet 1., 2., 3. és 4. pontjai szerinti nyersanyagok a következő módon kezelhetők:
– hőkezelés, hűtés vagy fagyasztás,
– fagyasztva szárítás,
– sűrítés, technológiailag lehetséges mértékben,
– az „extra” megjelölésű termékek gyártásához használt alapanyagok kivételével: kén-dioxid (E 220) vagy sóinak (E 221, E 222, E 223, E 224, E 226 és E 227) hozzáadása a Magyar Élelmiszerkönyv édesítőszereken és a színezékeken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1–2–95/2 számú előírása szerint.
2. A dzsem előállításához felhasznált sárgabarack és szilva a fagyasztva szárításon kívül más módon is vízteleníthető.
3. A citrushéj sós lében is tartósítható.
I. Ez az előírás a B részben meghatározott, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékekre (sűrített tej és tejpor) vonatkozik.
II. 1. A B részben felsorolt élelmiszerekre az általános jelölési előírásokon túlmenően ebben a fejezetben foglaltakat is alkalmazni kell.
2. A B részben felsorolt megnevezések csak az ott meghatározott termékekre alkalmazhatók és azokat – a 3. pontban felsorolt esetek kivételével – változtatás nélkül kell alkalmazni a forgalomba hozott termékek megnevezésére és megjelölésére.
3. A B részben felsorolt megnevezések helyett a C részben felsorolt megnevezések az ott megjelölt nyelven és feltételek mellett használhatóak.
4. A termék jelölésében fel kell tüntetni a végtermék tömegére vonatkoztatott tejzsírtartalmat százalékban (m/m) kifejezve, kivéve a B rész 1. d) és g), valamint 2. d) pontjaiban meghatározott termékeket, továbbá fel kell tüntetni a tejeredetű zsírmentes szárazanyag-tartalmat a B rész 1. pontjában meghatározott termékek esetében. Ezeket az adatokat a termék megnevezésének közelében kell feltüntetni.
5. A B rész 2. pontjában feltüntetett termékek jelölésében meg kell adni a hígítás vagy az eredeti állapot visszaállításának módjára vonatkozó ajánlásokat, továbbá az így hígított vagy visszaállított termékek zsírtartalmát.
6. Ha a terméket 20 g-nál kisebb tömegű egyedi csomagolásba, majd gyűjtőcsomagolásba helyezik, az ebben a paragrafusban előírt külön jelöléseket csak a gyűjtőcsomagoláson kell feltüntetni, kivéve a 2. pontban előírtakat.
(7) A B rész 2. pontja szerinti termékek jelölésében fel kell tüntetni, hogy a termékek 12 hónapnál fiatalabb csecsemők élelmezésére nem ajánlottak.
1. Részben dehidratált tej (sűrített tej)
Ez a megnevezés azt az édesített vagy nem édesített folyékony termékcsoportot jelöli, amelyet részleges vízelvonással nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, vagy ezek keverékéből, amely tartalmazhat még hozzáadott tejszínt vagy teljesen dehidratált tejet (tejport), vagy mindkettőt, amelyben a hozzáadott teljesen dehidratált tej aránya a késztermék tejeredetű szárazanyag-tartalmának legfeljebb 25 tömegszázaléka lehet.
– A cukrozatlan sűrített tej típusai:
a) Nagy zsírtartalmú sűrített tej
Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 15% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 26,5% (m/m).
b) Sűrített tej
Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 7,5% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 25% (m/m).
c) Félzsíros sűrített tej, vagy részben fölözött sűrített tej
Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), de legfeljebb 7,5% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).
d) Sovány sűrített tej
Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).
– A cukrozott sűrített tej típusai:
e) Cukrozott sűrített tej
Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 8% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).
f) Félzsíros cukrozott sűrített tej, vagy részben fölözött cukrozott sűrített tej
Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), de legfeljebb 8% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).
g) Sovány cukrozott sűrített tej
Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).
2. Teljesen dehidratált tej (tejpor)
Ez a megnevezés azt a szilárd termékcsoportot jelöli, amelynek víztartalma a végtermékben legfeljebb 5 tömegszázalék, és amelyet a víztartalom elvonásával nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, tejszínből, vagy ezek keverékéből.
a) Nagy zsírtartalmú tejpor vagy szárított nagy zsírtartalmú tej Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 42% (m/m).
b) Zsíros- vagy teljes tejpor, vagy szárított zsíros-, illetve teljes tej
Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 26% (m/m), de kevesebb, mint 42% (m/m).
c) Félzsíros tejpor vagy szárított félzsíros tej, illetve részben fölözött félzsíros tej
Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma több mint 1,5% (m/m), de kevesebb, mint 26% (m/m).
d) Sovány tejpor, vagy szárított soványtej
Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1,5% (m/m).
3. Gyártási előírások
a) Az 1. pont e)–g) alpontjaiban meghatározott termékek gyártásához a végtermékre vonatkoztatva legfeljebb 0,03% (m/m) tejcukor hozzáadása megengedett.
b) Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül, az 1. és 2. pontban említett termékek tartósítása a következő módokon történik:
– hőkezeléssel (sterilezés, UHT stb.) az 1. pont a)–d) alpontjaiban meghatározott termékek esetében,
– cukor (szacharóz) hozzáadásával az 1. pont e)–g) alpontjaiban meghatározott termékeknél,
– vízelvonással (dehidratálással) a 2. pontban meghatározott termékeknél.
c) Ezen rész 1. és 2. pontjában szereplő összetételi követelmények sérelme nélkül a tej fehérjetartalma tejalkotórészek hozzáadásával, illetve kivonásával 34 tömegszázalékos (zsírmentes szárazanyag-tartalomban kifejezett) minimális tartalomra állítható be oly módon, hogy ne változzon a tejsavófehérje-kazein arány.
4. Engedélyezett egyéb anyagok
a) Vitaminok és ásványi anyagok a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK rendelettel összhangban,
b) A 3. pont c) alpontjában említett fehérjetartalom-beállítás céljára az alábbi engedélyezett nyersanyagok használhatók:
I. retentátum (tejkoncentrátum)
A retentátum a tej, a részben fölözött vagy fölözött tej ultraszűrésével a tejfehérje koncentrálásával nyert termék;
II. tejpermeátum
A permeátum a tejfehérje és a tejzsír ultraszűréssel való eltávolításával tejből, részben fölözött vagy fölözött tejből nyert termék; valamint
III. tejcukor
A tejcukor a tej természetes alkotórésze, amelyet rendszerint savóból állítanak elő, amelynek a szárazanyagra vonatkoztatott vízmentes tejcukortartalma nem kevesebb, mint 99,0 tömegszázalék. Ez lehet vízmentes vagy tartalmazhat egy molekula kristályvizet, illetve lehet a két forma keveréke.
a) Az angol „evaporated milk” kifejezés azt a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amely legalább 9% (m/m) zsírt és legalább 31% (m/m) összes tejeredetű szárazanyagot tartalmaz.
b) A francia „lait demi-écrémé concentré” és „lait demi-écrémé concentré non sucré”, a spanyol „leche evaporada semidesnatada”, a holland „geevaporeerde halfvolle melk” vagy „halfvolle koffiemelk” és az angol „evaporated semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van és szárazanyag-tartalmuk legalább 24% (m/m).
c) A dán „kondenseret kaffeflrde” és a német „kondensierte Kaffeesahne” kifejezések a B rész 1. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelentik.
d) A dán „flqdepulver”, a német „Rahmpulver” és „Sahnepulver”, a francia „créme en poudre”, a holland „roompoeder”, a svéd „gräddpulver” és a finn „kermajauhe” kifejezések a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelentik.
e) A francia „lait demi-écrémé concentré sucré”, a spanyol „leche condensada semidesnatada”, a holland „gecondenseerde halfvolle melk met suiker” kifejezések azokat a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyeknek a zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van és a tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).
f) A francia „lait demi-écrémé en poudre”, a holland „halfvolle melkpoeder” és az angol „semi-skimmed milk powder” vagy „dried semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelentik, amelyek zsírtartalma 14 és 16% (m/m) között van.
g) A portugál „leite em pó meio gordo” kifejezés azt a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek a zsírtartalma 13 és 26% (m/m) között van.
h) A holland „koffiemelk” kifejezés a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
i) A finn „rasvaton maitojauhe” kifejezés a B rész 2. pont d) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
j) A spanyol „leche en polvo semidesnatada” kifejezés a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 10 és 16% (m/m) között van.
k) A máltai „halib evaporat” kifejezés a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
l) A máltai „halib evaporat b’kontenut baxx ta’ xaham” kifejezés a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
m) Az észt „koorepulber” a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
n) Az észt „piimapulber” a B rész 2. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
o) Az észt „väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
p) Az észt „magustatud väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
q) Az észt „väherasvane piimapulber” a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
r) A cseh „zahuÓt ná neslazená smetana” a B rész 1. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
s) A cseh „zahuÓt ná neslazené plnotu...né mléko” a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
t) A cseh „zahuÓt ná neslazené polotu...né mléko” a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van.
u) A cseh „zahuÓt ná slazené plnotu...né mléko” a B rész 1. pont e) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
v) A cseh „zahuÓt ná slazené polotu...né mléko” a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van.
w) A cseh „suÓené smetana” a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.
x) A cseh „suÓené polotu...né mléko” a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 14 és 16% (m/m) között van.
1. Ez az előírás a vinil-klorid polimerekből vagy kopolimerekből előállított, élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokban vagy tárgyakban (a továbbiakban: anyagok és tárgyak) esetleg jelenlévő vinil-klorid monomerre, továbbá ezek esetleges vinil-klorid monomer leadására vonatkozik.
2. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak vinil-klorid monomer tartalmának nem szabad túllépnie az 5. pontban megadott mennyiséget.
3. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak nem adhatnak át a velük érintkezésbe kerülő élelmiszereknek a 6. pont kritériumai szerinti eljárás alapján kimutatható mennyiségű vinil-kloridot.
4. A 2. és 3. pont betartásának ellenőrzéséhez használt vizsgálati módszer feleljen meg a 6. pontban előírt kritériumoknak.
5. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak megengedett maximális vinil-klorid momomer tartalma: 1 mg/kg késztermék.
6. Kritériumok az 1. pontban említett anyagok és tárgyak vinil-klorid tartalmát meghatározó és az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerekbe kioldódott vinil-kloridot meghatározó vizsgálati módszerekhez:
6.1. Az anyagok és tárgyak vinil-klorid tartalmának meghatározása és az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-klorid meghatározása gázkromatográfiás „Head-Space” technika alkalmazásával történik.
6.2. Az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-klorid meghatározásakor az alsó kimutatási határ: 0,01 mg/kg.
6.3. Az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-kloridot alapvetően az élelmiszerekből határozzák meg. Ha a meghatározás bizonyos élelmiszereknél technikai okok miatt lehetetlennek bizonyul, akkor a modell-oldatos meghatározások használhatók.
1. Ez az előírás olyan kerámiatárgyak esetleges ólom és kadmium kioldhatóságára vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek és e célra készültek.
2. Ezen előírás értelmében a kerámiatárgyak általában nagy agyag vagy szilikáttartalmú szervetlen anyagok keverékéből, esetleg kis mennyiségű szerves anyag hozzáadásával előállított tárgyak. A keveréket az előállítás során formázzák, majd kiégetik. E tárgyak lehetnek mázasak, zománcozottak, illetve festettek.
1. A kerámiatárgyakból kioldódó ólom és kadmium mennyisége nem haladhatja meg az alábbiakban megállapított határértékeket.
2. A kerámiatárgyak ólom és kadmium kioldódását a B részben meghatározott általános feltételek betartásával a C részben leírt vizsgálati módszerrel kell meghatározni.
3. Ha a kerámiatárgy egy kerámiafedéllel ellátott edény, az ólomra, illetve kadmiumra vonatkozó maximális határérték (mg/dm2 vagy mg/liter) az edényre vonatkozó határértéknek felel meg. Az edényt és a fedél belső felületét azonos körülmények között, külön-külön kell megvizsgálni. Az így kapott két ólom-, illetve kadmium-kioldódási értéket csak az edény felületéhez vagy térfogatához kell megfelelően viszonyítani.
4. Egy kerámiatárgy akkor felel meg ezen előírás követelményeinek, ha a B és C részben megállapított feltételek mellett elvégzett vizsgálatok során a belőle kivont ólom, illetve kadmium mennyisége nem haladja meg az alábbi határértékeket:
| Edény kategória | Pb | Cd | |
| – 1. kategória: Lapos edény Nem megtölthető tárgyak, valamint olyan megtölthető tárgyak, amelyek belső mélysége a legalsó ponttól a felső perem vízszintes síkjáig legfeljebb 25 mm | 0,8 mg/dm2 | 0,07 mg/dm2 | |
| – 2. kategória: Öblös edény Az összes egyéb megtölthető tárgy | 4,0 mg/l | 0,3 mg/l | |
| – 3. kategória: Főzőedények Három liternél nagyobb térfogatú csomagoló- és tárolóedények | 1,5 mg/l | 0,1 mg/l |
5. Amennyiben egy kerámiatárgy a fenti mennyiségeket legfeljebb 50%-kal haladja meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy a tétel megfelel ezen előírás követelményeinek, ha legalább három másik ugyanolyan alakú, méretű, díszítésű és ugyanolyan mázzal bevont – a B és C részben megállapított feltételek mellett megvizsgált – tárgyból kioldódott ólom, illetve kadmium átlagos mennyisége nem haladja meg a meghatározott határértékeket, és eközben egyik edény esetében sem lépi túl e határértékeket 50%-nál nagyobb mértékben.
1. Az élelmiszerekkel érintkezésbe még nem került kerámiatárgyakat forgalomba hozataluk különböző szakaszaiban – a kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag – az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1935/2004/EK rendelet) 16. cikkének megfelelően írásbeli nyilatkozattal kell ellátni. Ezt a nyilatkozatot a kerámiatárgy gyártójának vagy az Európai Unióban székhellyel rendelkező eladónak kell kiállítania, és tartalmaznia kell az ezen előírás D részben meghatározott adatokat.
2. A gyártónak vagy az Európai Unióba importálónak az ellenőrző hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátania a megfelelő dokumentációt annak igazolására, hogy a kerámiatárgyak megfelelnek az ólom és kadmium kioldódás II. fejezetben meghatározott határértékének. A dokumentációnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálat eredményeit, a vizsgálat körülményeit, valamint a vizsgálatot elvégző laboratórium nevét és címét.
1. Vizsgáló oldat (szimuláló oldószer)
4%-os (V/V) ecetsav frissen készített vizes oldata.
2. Vizsgálati körülmények
2.1. A vizsgálatot 22 ± 2 °C hőmérsékleten 24 ± 0,5 órás időtartamon keresztül kell végezni.
2.2. Ha csupán az ólom kioldódást kell meghatározni, akkor a vizsgálandó tárgyat egy alkalmas anyaggal lefedjük, és a laboratóriumban szokásos megvilágítási feltételek mellett tartjuk.
Ha a kadmium- és ólom vagy a kadmium kioldódást kell meghatározni, akkor a mintát úgy kell lefedni, hogy a vizsgálandó felület teljes sötétségben maradjon.
3. Megtöltés
3.1. Megtölthető edények
Az edényt 4%-os ecetsavval legfeljebb 1 mm-rel a túlfolyási pont alatti szintig kell megtölteni. A lapos vagy enyhe lejtésű peremmel rendelkező edényeknél a folyadékszint és a túlfolyási pont közötti távolság legfeljebb 6 mm lehet, a ferde szegély mentén mérve.
3.2. Nem megtölthető edények
A tárgyaknak azt a felületét, amelynek nem az a rendeltetése, hogy élelmiszerekkel érintkezzen, megfelelő védőréteggel kell ellátni, amely ellenáll a 4%-os ecetsavnak. Azután a tárgyat olyan módon kell belemeríteni egy meghatározott mennyiségű ecetsavat tartalmazó tartályba, hogy a tárgy felületének az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő részét teljesen lepje el a vizsgáló oldat.
4. A felület meghatározása
Az 1. kategóriába tartozó tárgyak felülete azonos a 3. pontban leírt töltési körülmények betartásával betöltött folyadék szabad felülete által alkotott meniszkuszfelülettel.
1. Cél és alkalmazási terület
A módszerrel meghatározható az egyedi ólom, illetve kadmium kioldódás.
2. Alapelv
Az egyedi ólom-, illetve kadmium kioldódás meghatározását olyan műszeres vizsgálati módszerrel kell elvégezni, amely eleget tesz a 4. pontban megállapított teljesítmény-jellemzőknek.
3. Reagensek
Ahol nincs külön megjelölve, minden reagensnek analitikai minőségűnek kell lennie. Víz alatt mindig desztillált vizet vagy ezzel megegyező minőségű vizet kell érteni.
3.1. 4%-os (V/V) ecetsav vizes oldata.
40 ml jégecetet oldjunk fel vízben, majd töltsük fel 1000 ml-re.
3.2. Törzsoldatok
Olyan összehasonlító oldatokat kell készíteni, amelyek a 3.1. pont szerinti 4%-os ecetsavban 1000 mg ólmot, illetve legalább 500 mg kadmiumot tartalmaznak literenként.
4. A műszeres vizsgálati módszer teljesítményjellemzői
4.1. Az ólomra és kadmiumra vonatkozó kimutathatósági határ legfeljebb:
– 0,1 mg/liter, ólom esetében,
– 0,01 mg/liter, kadmium esetében.
A kimutathatósági határ az elem azon koncentrációja a 3.1. pont szerinti 4%-os ecetsavoldatban, ami a készülék háttérzajának kétszeresével egyenlő jelet ad.
4.2. Az ólomra és kadmiumra vonatkozó meghatározási határ legfeljebb:
– 0,2 mg/liter, ólom esetében,
– 0,02 mg/liter, kadmium esetében.
4.3. Visszanyerés
A 3.1. pontban szerinti 4%-os ecetsavoldathoz hozzáadott ólom és kadmium visszanyerésének a hozzáadott mennyiség 80–120%-ának kell lennie.
4.4. Különleges előírások
A használt műszeres vizsgálati módszernek mátrix- és spektrális interferenciáktól mentesnek kell lennie.
5. Módszer
5.1. A minta előkészítése
A mintának tisztának, zsírtól és a vizsgálatot befolyásoló egyéb anyagoktól mentesnek kell lennie. Mossuk le a mintát folyékony háztartási mosószerrel 40 °C körüli hőmérsékleten. Öblítsük le a mintát először csapvízzel, majd desztillált vízzel vagy ezzel azonos minőségű vízzel. Csurgassuk le és szárítsuk meg, hogy ne legyen foltos. Megtisztítás után ne érjünk a vizsgálandó felülethez.
5.2. Az ólom, illetve kadmium meghatározása
– Az így előkészített mintát a B részben megállapított feltételek szerint vizsgáljuk meg.
– Az ólom, illetve kadmium meghatározására szolgáló kísérleti oldat kivétele előtt az oldat mintatartalmát olyan megfelelő módszerrel homogenizáljuk, amellyel elkerüljük az oldatveszteséget és a vizsgálandó felület felhorzsolását.
– Végezzünk vakpróbát a mérési sorozatokhoz használt reagensekkel.
– Megfelelő körülmények között végezzük el az ólom-, illetve kadmium tartalom meghatározását.
Az A rész III. fejezet 1. pont szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:
1. a kész kerámiatárgyat gyártó vállalat és az importáló neve és címe,
2. a kerámiatárgy megnevezése,
3. a nyilatkozat dátuma,
4. igazolás arról, hogy a kerámiatárgy megfelel ezen előírás és az 1935/2004/EK rendelet vonatkozó követelményeinek.
Az írásbeli nyilatkozatnak lehetővé kell tennie azoknak a tárgyaknak a könnyű azonosítását, amelyekre kiállították, és meg kell újítani a nyilatkozatot, amennyiben a gyártásban történt alapvető változások az ólom és kadmium kioldódást is megváltoztatják.
1. Ez az előírás az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozó előírásokat tartalmaz.
2. Jelen előírás olyan regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozik, amelyek megfelelnek az B rész általános leírásának, és amelyeket
a) önmagukban vagy
b) más, az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező vagy érintkezésbe kerülhető anyag részeként
használnak.
3. Jelen előírás nem vonatkozik a regenerált cellulózból készült műbelekre.
4. A 2. pont szerinti regenerált cellulózfilmek a következő típusok egyikébe tartoznak:
a) bevonat nélküli regenerált cellulózfilm,
b) cellulózból származó bevonatú regenerált cellulózfilm,
c) műanyag bevonatú regenerált cellulózfilm.
1. Az I. fejezet 4. pont a) és b) alpont szerinti regenerált cellulózfilmek gyártásához kizárólag a C részben felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.
2. A regenerált cellulózfilmek gyártásához színezékként (festék és pigment) vagy ragasztóként a C részben megadottaktól eltérő anyagok is felhasználhatók, ha ezek az élelmiszerbe nyomokban sem oldódnak ki, és hatályos vizsgálati módszerekkel nem mutathatók ki.
3. Az I. fejezet 4. pont c) alpont szerinti regenerált cellulózfilmek bevonást megelőző gyártásához kizárólag a C rész I. fejezetében felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.
4. A 3. pont szerinti bevonattal ellátott regenerált cellulózfilmek előállításához csak az MÉ 1–2–2002/72 számú előírás C–G részeiben megadott anyagok vagy anyagcsoportok az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.
5. Az I. fejezet 4. pont c) alpont szerinti regenerált cellulózfilmből készült anyagoknak és eszközöknek – a 3. pontban foglaltakon kívül – meg kell felelniük az MÉ 1–2–2002/72 számú előírás A rész II., VII. és VIII. fejezetében leírtaknak.
6. A regenerált cellulózfilm nyomtatott felületei nem kerülhetnek érintkezésbe az élelmiszerrel.
1. Kiskereskedelmi forgalmat kivéve az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokat és eszközöket az értékesítés minden fázisában kísérnie kell az 1935/2004/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilatkozatnak.
2. Az 1. pontot nem kell alkalmazni olyan regenerált cellulózfilmből készült anyagokra és eszközökre, melyek természetüknél fogva élelmiszerekkel nem kerülnek érintkezésbe.
3. Amennyiben speciális felhasználási feltételek vannak, a regenerált cellulózfilmből készült anyagok és eszközök címkéjén ezt fel kell tüntetni.
A regenerált cellulózfilm olyan fóliaanyag, melyet újrafelhasználás nélküli faanyagból vagy gyapotból nyert finomított cellulózból állítanak elő. A C részben felsorolt anyagok használhatók a masszába adva vagy a felületre. A regenerált cellulózfilm az egyik vagy mindkét oldalon bevonható.
Megjegyzés: – az I. és II. fejezetben szereplő százalékos mennyiségek tömeg százalékok és a vízmentes regenerált cellulózfilmre vonatkoznak,
– a szokásos műszaki megjelölések zárójelben vannak megadva,
– a tisztasági kritériumok alapján az anyagoknak jó technikai minőségűeknek kell lenniük.
I. Bevonatlan regenerált cellulózfilm
| Megnevezés | *Korlátozás | |
| A. Regenerált cellulóz | Legalább 72% (m/m) | |
| B. Adalékanyagok | ||
| 1. Lágyítók | Összesen nem több, mint 27% (m/m) | |
| – Bisz(2-hidroxi-etil)-éter / = dietilénglikol/ – 1,2 Etándiol /= monoetilénglikol/ | Csak olyan, a felhasználás előtt bevonattal ellátott filmeknél alkalmazhatók, amelyeket száraz felületükön vizet nem tartalmazó élelmiszerekhez használnak fel. A bisz (2-hidroxi-etil)-éter és etándiol összmennyisége az élelmiszerekben, amelyek érintkezésbe kerülhetnek ilyen típusú filmmel, nem haladhatja meg a 30 mg/kg értéket. | |
| – 1,3-Butándiol – Glicerin – 1,2-Propándiol /= 1,2-propilénglikol/ – Polietilén-oxid /= polietilénglikol/ | Átlagos móltömege 250 és 1200 között | |
| – 1,2-Polipropilén-oxid/= 1,2-polipropilénglikol/ | Átlagos móltömege nem lehet nagyobb, mint 400, és a szabad 1,3-propándiol tartalom nem lehet több, mint 1% (m/m) | |
| – Szorbit – Tetraetilénglikol – Trietilénglikol – Karbamid | ||
| 2. Egyéb adalékanyagok | Összesen nem lehet több, mint 1% (m/m) | |
| ELSŐ OSZTÁLY | Az egyes bekezdésekben szereplő anyag vagy anyag csoportok mennyisége nem haladhatja meg a 2 mg/dm2 értéket | |
| – Ecetsav és ammónium-, kalcium-, magnézium, kálium- és nátriumsói – Aszkorbinsav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói – Benzoesav és nátrium-benzoát – Hangyasav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint behénsav – Ricinolsav, valamint ezen savak ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium-, nátrium-, alumínium- és cinksói – Citromsav, D és L tejsav, maleinsav, L-borkősav és ezek nátrium- és káliumsói – Szorbinsav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak amidjai, behén- és ricinolsavamid | ||
| – Természetes étkezési keményítők és lisztek – Étkezési keményítők és lisztek, melyeket kémiai kezeléssel módosítottak – Amilóz – Kalcium- és magnézium-karbonátok és kloridok – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, illetve az adipinsav, a citromsav, a 12-hidroxi-sztearinsav, a ricinolsav glicerinnel alkotott észterei – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak és polietilén-oxid (mely 8–14 etilén-oxid egységet tartalmaz) észterei – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak szorbit észterei – Sztearinsav 1,2-etándiollal, illetve bisz (2-hidroxi-etil)-éterrel, illetve trietilénglikollal alkotott mono-, illetve diészterei – Aluminium, kalcium, magnéziumoxidok és hidroxidok, valamint szilikon-, alumínium-, kalcium-, magnézium- és kálium szilikátjai és hidratált szilikátjai – Polietilén-oxid /= polietilénglikol/ | Átlagos móltömeg 1200–4000 között | |
| – Nátrium-propionát | | |
| MÁSODIK OSZTÁLY | Az összes anyagmennyiség nem haladhatja meg az 1 mg/dm2-t és az egyes bekezdésekben lévő anyagok vagy anyagcsoportok mennyisége nem haladhatja meg a 0,2 mg/dm2-t (vagy egy alacsonyabb értéket, ha ilyet határoztak meg). | |
| – Nátrium-alkil (C8-C18)-benzol-szulfonát – Nátrium-izopropil- naftalin-szulfonát – Nátrium-alkil (C8-C18)-szulfát – Nátrium-alkil (C8-C18)-szulfonát – Nátrium-dioktil-szulfo-szukcinát – Di-(hidroxi-etil) -dietilén – triamin-monoacetát disztearátja | Legfeljebb 0,05 mg/dm2 a bevonattal nem rendelkező filmeknél | |
| – Ammónium-, magnézium- és kálium-lauril-szulfát – N,N’-disztearoil-diamino-etánN,N’-dipalmitoil-diamino-etán és N,N’-dioleil-diamino-etán – 2-Heptadecil 1-4,4 di-metilén-oxazolin-disztearát – Polietilén-amino-sztearamid-(etil-szulfát) | Legfeljebb 0,1 mg/dm2 a bevonattal nem rendelkező filmeknél | |
| HARMADIK OSZTÁLY | Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg az 1 mg/dm2 értéket | |
| Rögzítőszerek – Módosítás nélküli melamin-formaldehid kondenzációs termék vagy az alábbiak közül egy vagy több anyaggal módosított | A szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb 0,5 mg/dm2 értéknél | |
| – Butanol, dietilén-triamin, etanol, trietilén-tetramin, tetraetilén-pentamin, tri-(2-hidroxi-etil)-amin, 3,3’-diamino-dipropil-amin, 4,4’-diamino-dibutil-amin | A szabad melamin tartalom nem lehet nagyobb 0,3 mg/dm2-nél | |
| – Melamin-karbamid, formaldehid trisz (2-hidroxi-etil)– aminnal módosított kondenzációs terméke | A szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,5 mg/dm2 bevonatlan filmre vonatkoztatva. A szabad melamin tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,3 mg/dm2 | |
| – Keresztkötéses kationos polialkilén-aminok: a) Diamino-propil-metilamin és epiklórhidrin alapú poliamid- epiklórhidrin gyanta b) Epiklórhidrin, adipinsav, kaprolaktám dietilén-triamin, illetve etilén-diamin alapú poliamin-epiklórhidrin gyanta c) Adipinsav, trietilén-triamin és epiklórhidrin vagy epiklórhidrin és ammónia keverék alapú poliamid-epiklórhidrin gyanta d) Epiklórhidrin-dimetil-adipát és dietilén-tetramin alapú poliamid-poliamin-epiklórhidrin gyanta e) Epiklórhidrin, adipinsav-amid és diamino-propil-metil-amin alapú poliamid-poliamin-epiklórhidrin gyanta – Polietilén-aminok és polietilén-iminek | Legfeljebb 0,75 mg/dm2 | |
| – Módosítás nélküli karbamid-formaldehid kondenzációs termékek vagy a következő egy vagy több anyaggal módosított: | Szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,5 mg/dm2 | |
| amino-metán-szulfonsav, szulfanilsav, butanol, diamino-bután, diamino-dietil-amin, diamino-di-propil-amin, diamino-propán, dietilén-triamin, etanol, guanidin, metanol, tetraetilén-pentamin, trietilén-tetramin, nátriumszulfit | ||
| NEGYEDIK OSZTÁLY | Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 0,01 mg/dm2-t | |
| – Étkezési olajok, aminjai és polietilén-oxidreakciójából származó termékek – Monoetanol-amin-lauril-szulfát | ||
| * A korlátozások mennyiségi értékei minden esetben a bevonatlan filmre vonatkoznak. | ||
II. Bevont regenerált cellulózfilm
| Megnevezés | *Korlátozás | |
| A) Regenerált cellulóz | Lásd: az első részt | |
| B) Adalékanyagok | Lásd: az első részt | |
| C) Bevonat | ||
| 1. Polimerek | Az anyagok mennyisége nem haladhatja meg az 50 mg/dm2 értéket. | |
| – Cellulóz, etil-, hidroxi-etil-, hidroxipropil- és metil- észterei – Cellulóz-nitrát | Maximálisan megengedett mennyiség 20 mg/dm2, a cellulóz-nitrátban a nitrogén tartalom 10,8% (m/m)–12,2% (m/m) lehet. | |
| 2. Gyanták | Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 12,5 mg/dm2-t és kizárólag olyan regenerált cellulózfilmek előállításához használhatók, amelyek cellulóz-nitráttal vannak bevonva. | |
| – Kazein – Fenyőgyanta, illetve polimerizációs, hidrogénezési vagy diszproporcióból származó termékei és azok metil-, etil-, vagy több értékű (C2–C6) alkoholok keverékeinek észterei – Fenyőgyanta, illetve polimerizációs, hidrogénezési vagy diszproporcióból származó termékei, melyeket akril-, melamin-, citrom-, fumár-, illetve ftálsavval kondenzáltak, illetve bisz-fenol formaldehiddel kondenzáltak, illetve metil-, etil- vagy több értékű (C2–C6) alkoholok vagy ezen alkoholok keverékeivel alkotott észterei –β-pinén, illetve dipentén, illetve diterpén és maleinsav-anhidrid addiciós termékeinek bisz (2-hidroxi-etil)-éterrel nyert észterei – Étkezési zselatin – Ricinusolaj dehidrált vagy hidrogénezett termékei, valamint poliglicerinnel, adipin-, citrom-, malein-, ftál- és szebacinsavval kondenzált termékei – Természetes gyanták (= damar) – Poli – ββ – pinén (terpén gyanták) – Karbamid-formaldehid-gyanták (lásd: rögzítőszerek) | ||
| 3. Lágyítók | Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 6 mg/dm2-t | |
| – Acetil-tributil-citrát – Acetil-trisz(2-etilhexil)–citrát – Diizobutil-adipát – Di-n-butil-adipát – Di-n-hexil-azelát – Diciklohexil-ftalát | nem több, mint 4,0 mg/dm2 | |
| – 2-etil -(hexil)–difenil-foszfát (szinonimája: foszforsav-difenil–2-etilhexil-észter) | A 2-etil -(hexil)–difenil-foszfát mennyisége nem haladhatja meg: a) a 2,4 mg/dm2 értéket az ilyen típusú bevonattal érintkező élelmiszer kilogrammjára vonatkoztatva, vagy b) a 0,4 mg/dm2 értéket a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon. | |
| – Glicerin-monoacetát (= monoacetin) – Glicerin-diacetát (= diacetin) – Glicerin-triacetát (= triacetin) – Dibutil-szebacát – Bisz(2-etil-hexil)–szebacát (= dioktil-szebacát) – Di-n-butil-tartarát – Diizobutil-tartarát | ||
| 4. Egyéb adalékanyagok | A bevonatlan regenerált cellulózfilmben, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő oldalon lévő bevonaton az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 6 mg/dm2 értéket. | |
| 4.1. Az első részben felsorolt adalékanyagok | Ugyanolyan korlátozás, mint az első részben (a mg/dm2-ben lévő anyag mennyiség a bevonatlan regenerált cellulózfilmre, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő bevonatra összesen vonatkozik). | |
| 4.2. Specifikus bevonó adalékanyagok | Az egyes bekezdésben lévő adalékanyagok anyagcsoportok összmennyisége nem haladhatja meg a 2 mg/dm2-t (vagy az alacsonyabb határt, ha ilyen van). | |
| – 1-hexadekanol és 1-oktadekanol – Telített vagy telítetlen el nem ágazó 8–10 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint a ricinolsav etil-, butil-, amil- és oleoil-nyíltláncú alkoholokat tartalmazó észterei – Montán viaszok, amelyek tisztított montán (C26–C32) savakból, illetve azok 1,2-etándiollal, illetve 1–3 butándiollal, illetve kalcium- és káliumsóiból állnak – Karnaubaviasz – Méhviasz – Eszpartóviasz – Kandelillaviasz – Dimetil-polisziloxán | Legfeljebb 1,0 mg/dm2 | |
| – Epoxidált szójaolaj (6–8% epoxi tartalom) – Finomított paraffin- és mikrokristályos viaszok – Pentaeritrit-tetrasztearát – Mono- és bisz (oktadecil-dietilén-oxid)–foszfátok | Nem több, mint 0,2 mg/dm2 | |
| – Alifás (C8–C20) savak mono- vagy bisz (2-hidroxil-etil) -aminnal alkotott észterei – 2- és 3-terc-butil–4-hidroxi-anizol (= butil-hidroxi-anizol = BHA) | Nem több, mint 0,06 mg/dm2 | |
| – 2,6 di-terc-butil–4-metil-fenol (= butil-hidroxi-toluol = BHT) | Nem több, mint 0,06 mg/dm2 | |
| – Di-n-oktil-ón-bisz (2-etil-hexil)–maleát | Nem több, mint 0,06 mg/dm2 | |
| 5. Oldószerek | Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 0,6 mg/dm2 értéket, a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon. | |
| – Butil-acetát – Etil-acetát – Izobutil-acetát – Izopropil-acetát – Propil-acetát – Aceton – 1-Butanol – Etil-akohol – 2-Butanol – 2-Propanol – 1-Propanol – Ciklohexán – Etilénglikol-monobutil-éter – Etilénglikol-monobutil-éter-acetát – Metil-etil-keton – Metil-izobutil-keton – Tetrahidrofurán – Toluol | Nem több, mint 0,06 mg/dm2 a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon. | |
| * A korlátozások mennyiségi értékei minden esetben a bevonatlan filmre vonatkoznak. | ||
Az etilalkohol-víz elegyek térfogatszázalékban és tömegszázalékban kifejezett alkoholtartalmát a következők szerint kell meghatározni.
1. Fogalmak
Az etilalkohol-víz elegyek alkoholtartalma térfogatszázalékban kifejezve: a 20 °C hőmérsékletű elegyben lévő tiszta etilalkohol térfogatának aránya az azonos hőmérsékletű elegy teljes térfogatához viszonyítva.
Az etilalkohol-víz elegyek alkoholtartalma tömegszázalékban kifejezve: az elegyben lévő tiszta etilalkohol tömegének aránya az elegy teljes tömegéhez viszonyítva.
2. Az alkoholtartalom kifejezése
Az alkoholtartalmat az elegyben lévő alkoholmennyiség százalékos arányával fejezzük ki.
A vonatkozó jelölések a következők:
„% V/V” – térfogatszázalék,
„% m/m” – tömegszázalék.
3. Az alkoholtartalom meghatározása
A meghatározást a következőképpen végezzük:
– a fokolón vagy a sűrűségmérőn leolvassuk a mért értéket az elegy adott hőmérsékletén;
– meghatározzuk az elegy hőmérsékletét.
Az eredményt a nemzetközi alkoholtáblázatból állapítjuk meg.
4. Az etilalkohol-víz elegy nemzetközi alkoholtáblázat értékeinek számítási módszere
A „t” (°C) hőmérsékletű etilalkohol-víz elegy ρ (kg/m3) sűrűsége a
– „ρ” az elegy tömegaránya tizedes számban kifejezve (pl. 12% esetén ρ = 0,12), a
– „t” az elegy hőmérséklete (°C), valamint
– az alább megadott állandók függvényében a következő képlettel határozható meg.
A képlet a –20 ... +40 °C hőmérséklettartományban érvényes.
ahol:
n = 5;
m1= 11;
m2 = 10;
m3 = 9;
m4 = 4;
m5 = 2.
A képletben alkalmazott állandók:
| Ak | Bk | ||||||||||
| k | kg/m3 | kg/(m3 · °C) | |||||||||
| 1 | 9,982 | 012 | 300 · 102 | – 2,061 | 851 | 3 · 10–1 | |||||
| 2 | – 1,929 | 769 | 495 · 102 | – 5,268 | 254 | 2 · 10–3 | |||||
| 3 | 3,891 | 238 | 958 · 102 | 3,613 | 001 | 3 · 10–5 | |||||
| 4 | – 1,668 | 103 | 923 · 103 | – 3,895 | 770 | 2 · 10–7 | |||||
| 5 | 1,352 | 215 | 441 · 104 | 7,169 | 354 | 0 · 10–9 | |||||
| 6 | – 8,829 | 278 | 388 · 104 | – 9,973 | 923 | 1 · 10–11 | |||||
| 7 | 3,062 | 874 | 042 · 105 | ||||||||
| 8 | – 6,138 | 381 | 234 · 105 | ||||||||
| 9 | 7,470 | 172 | 998 · 105 | ||||||||
| 10 | – 5,478 | 461 | 354 · 105 | ||||||||
| 11 | 2,234 | 460 | 334 · 105 | ||||||||
| 12 | – 3,903 | 285 | 426 · 104 | ||||||||
| C1,k | C2,k | ||||||||||
| k | kg/(m3 · °C) | kg/(m3 · °C2) | |||||||||
| 1 | 1,693 | 443 | 461 | 530 | 087 · 10– 1 | – 1,193 | 013 | 005 | 057 | 010 · 10– 2 | |
| 2 | – 1,046 | 914 | 743 | 455 | 169 · 101 | 2,517 | 399 | 633 | 803 | 461 · !10– 1 | |
| 3 | 7,196 | 353 | 469 | 546 | 523 · 101 | – 2,170 | 575 | 700 | 536 | 993 | |
| 4 | – 7,047 | 478 | 054 | 272 | 792 · 102 | 1,353 | 034 | 988 | 843 | 029 · 101 | |
| 5 | 3,924 | 090 | 430 | 035 | 045 · 103 | – 5,029 | 988 | 758 | 547 | 014 · 101 | |
| 6 | – 1,210 | 164 | 659 | 068 | 747 · 104 | 1,096 | 355 | 666 | 577 | 570 · 102 | |
| 7 | 2,248 | 646 | 550 | 400 | 788 · 104 | – 1,422 | 753 | 946 | 421 | 155 · 102 | |
| 8 | – 2,605 | 562 | 982 | 188 | 164 · 104 | 1,080 | 435 | 942 | 856 | 230 · 102 | |
| 9 | 1,852 | 373 | 922 | 069 | 467 · 104 | – 4,414 | 153 | 236 | 817 | 392 · 101 | |
| 10 | – 7,420 | 201 | 433 | 430 | 137 · 103 | 7,442 | 971 | 530 | 188 | 783 | |
| 11 | 1,285 | 617 | 841 | 998 | 974 · 103 | ||||||
| C3,k | C4,k | ||||||||||
| k | kg/(m3 · °C3) | kg/(m3 · °C4) | |||||||||
| 1 | – 6,802 | 995 | 733 | 503 | 803 · 10–4 | 4,075 | 376 | 675 | 622 | 027 · 10– 6 | |
| 2 | 1,876 | 837 | 790 | 289 | 664 · 10–2 | – 8,763 | 058 | 573 | 471 | 110 · 10– 6 | |
| 3 | – 2,002 | 561 | 813 | 734 | 156 · 10–1 | 6,515 | 031 | 360 | 099 | 368 · 10– 6 | |
| 4 | 1,022 | 992 | 966 | 719 | 220 | – 1,515 | 784 | 836 | 987 | 210 · 10–6 | |
| 5 | – 2,895 | 696 | 483 | 903 | 638 | ||||||
| 6 | 4,810 | 060 | 584 | 300 | 675 | ||||||
| 7 | – 4,672 | 147 | 440 | 794 | 683 | ||||||
| 8 | 2,458 | 043 | 105 | 903 | 461 | ||||||
| 9 | – 5,411 | 227 | 621 | 436 | 812 · 10–1 | ||||||
| C5,k | |||||||||||
| k | kg/(m3 · °C5) | ||||||||||
| 1 | – 2,788 | 074 | 354 | 782 | 409 · 10–8 | ||||||
| 2 | 1,345 | 612 | 883 | 493 | 354 · 10–8 | ||||||
1. A B részben megadott összetevők meghatározását a C részben leírt módszerekkel kell végezni.
2. A Luff–Schoorl módszer alkalmazható a következő cukrok redukálóanyag-tartalmának meghatározására:
– cukoroldat
– fehér cukoroldat
– invertcukoroldat
– fehér invertcukoroldat
– invertcukorszirup
– glükózszirup
– szárított glükózszirup
– dextróz monohidrát
– vízmentes dextróz
Ezeknek a cukroknak a vizsgálatára a Lane–Eynon módszer is engedélyezett.
I. Szárítási tömegveszteség meghatározása:
– félfehér cukor (C rész 1. módszer szerint)
– cukor vagy fehér cukor (C rész 1. módszer szerint)
– finomított fehér cukor (C rész 1. módszer szerint)
II. Szárazanyagtartalom meghatározása:
II.1.
– glükózszirup (C rész 2. módszer szerint)
– szárított glükózszirup (C rész 2. módszer szerint)
– dextróz monohidrát (C rész 2. módszer szerint)
– vízmentes dextróz (C rész 2. módszer szerint)
II.2.
– cukoroldat vagy fehér cukoroldat (C rész 3. módszer szerint)
– invertcukoroldat vagy fehér invertcukoroldat (C rész 3. módszer szerint)
– invertcukorszirup vagy fehér invertcukorszirup (C rész 3. módszer szerint)
III. Redukálócukrok meghatározása:
III.1.
– félfehér cukor (C rész 4. módszer szerint)
III.2.
– cukor vagy fehér cukor (C rész 5. módszer szerint)
– finomított fehér cukor (C rész 5. módszer szerint)
III.3.
– cukoroldat vagy fehér cukoroldat (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)
– invertcukoroldat vagy fehér invertcukoroldat (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)
– invertcukorszirup vagy fehér invertcukorszirup (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)
III.4.
– glükózszirup (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)
– szárított glükózszirup (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)
– dextróz monohidrát (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)
– vízmentes dextróz (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)
IV. Szulfáthamu meghatározása:
– glükózszirup (C rész 9. módszer szerint)
– szárított glükózszirup (C rész 9. módszer szerint)
– dextróz monohidrát (C rész 9. módszer szerint)
– vízmentes dextróz (C rész 9. módszer szerint)
V. Polarizáció meghatározása:
– félfehér cukor (C rész 10. módszer szerint)
– cukor vagy fehér cukor (C rész 10. módszer szerint)
– finomított fehér cukor (C rész 10. módszer szerint)
Általános előírások
1. A minta előkészítése a vizsgálathoz
A laboratóriumba beérkezett mintát gondosan összekeverjük. Ebből legalább 200 g mintát veszünk ki, amit tiszta, száraz, légmentesen zárható porüvegbe töltünk.
2. Eszközök és vegyszerek
Az eszközök leírásánál csak a speciális műszereket és eszközöket adjuk meg. A felhasznált víz desztillált vagy ioncserélt vagy legalább azzal egyenértékű tisztaságú legyen. A vizsgálatok elvégzésekor – ha más előírás nincs – a felhasznált vegyszerek analitikai tisztaságúak legyenek. Az oldószer megadása nélkül említett reagensoldatok vizes oldatokat jelentenek.
3. Az eredmények kiszámítása
A hivatalos vizsgálat jegyzőkönyvében eredményként legalább két párhuzamos meghatározás középértékét adjuk meg. Ha más előírás nincs, az eredményeket az eredeti laboratóriumi minta tömegszázalékában fejezzük ki. Az eredményeket annyi tizedesjegyig adjuk meg, amennyit a módszer pontossága lehetővé tesz.
1. MÓDSZER
Szárítási tömegveszteség meghatározása
1. Alkalmazási terület
A módszerrel szárítási tömegveszteséget határozunk meg:
– félfehér cukorban
– cukorban vagy fehér cukorban
– finomított fehér cukorban
2. Fogalommeghatározás
„Szárítási tömegveszteség”: a szárítási tömegveszteség mért értéke, a következőkben leírt módszerrel meghatározva.
3. A módszer elve
103+2 °C hőmérsékleten történő szárításnál meghatározzuk a tömegveszteséget.
4. Eszközök
4.1. Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg pontosságú.
4.2. Szárítószekrény, 103+2 °C hőmérsékletű, megfelelő szellőzéssel és hőmérséklet-szabályozással ellátva.
4.3. Bemérőedény fémből, amely a mintának és a vizsgálati körülményeknek ellenáll, jól záródó lapos fedéllel, legalább 100 mm átmérővel és legalább 30 mm magassággal.
4.4. Exszikkátor, amely frissen aktivált szilikagélt vagy azzal egyenértékű nedvesség megkötő anyagot tartalmaz, víztartalom indikátorral.
5. A vizsgálat módja
Az 5.3–5.7. pontban leírt műveleteket a mintát tartalmazó edények megnyitása után azonnal végre kell hajtani.
5.1. A bemérőedényt (4.3.) szárítószekrényben (4.2.) 103+2 °C-on tömegállandóságig szárítjuk.
5.2. Exszikkátorban (4.4.) hagyjuk lehűlni a bemérőedényt (legalább 30–35 percig) és megmérjük a tömegét 0,1 mg pontossággal.
5.3. Ezután a bemérőedénybe (4.3.) kb. 20–30 g mintát mérünk be, 0,1 mg pontossággal.
5.4. A bemérőedényt a mintával 103+2 °C-on 3 órán át szárítószekrényben (4.2.) szárítjuk.
5.5. Lehűtjük a bemérőedényt az exszikkátorban (4.4.) és tömegét 0,1 mg pontossággal megmérjük.
5.6. A bemérőedényt 30 percre újra a 103+2 °C-os szárítószekrénybe helyezzük. Ezután az exszikkátorban (4.4.) lehűtjük és 0,1 mg pontossággal megmérjük. A műveletet meg kell ismételni, ha a két egymást követő mérés eredménye között az eltérés több, mint 1 mg. Ha tömegnövekedést észlelünk, a számításban a legalacsonyabb mért értéket kell figyelembe venni.
5.7. A teljes szárítási idő nem haladhatja meg a 4 órát.
6. Az eredmények kiszámítása
A szárítási tömegveszteséget – a minta tömegszázalékában – következő képlettel számítjuk ki:
ahol:
m0 = a vizsgált minta szárítás előtti tömege, g-ban
m1 = a vizsgált minta szárítás utáni tömege, g-ban
7. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,02 g/100 g minta lehet.
2. MÓDSZER
Szárazanyagtartalom meghatározása
(Vákuum-szárítószekrényes módszer)
1. Alkalmazási terület
A módszerrel szárazanyagtartalmat határozunk meg:
– glükózszirupban
– szárított glükózszirupban
– dextróz monohidrátban
– vízmentes dextrózban.
2. Fogalommeghatározás
„Szárazanyagtartalom”: a bemért minta szárazanyagtartalma, a következőkben részletezett módszerrel meghatározva
3. A módszer elve
70+1 °C hőmérsékleten vákuum-szárítószekrényben (3,3 kPa/34 mbar) határozzuk meg a szárazanyagot. A glükózszirup vagy szárított glükózszirup esetén a vizsgálandó mintákat szárítás előtt előkészítjük, vízzel és kovafölddel elkeverjük.
4. Vegyszerek
4.1. Kovaföld: Helyezzük Büchner-tölcsérbe és tisztítsuk hígított sósavval, többszöri átmosással (1 cm3 koncentrált sav, sűrűsége 20 °C-on = 1,19 g/cm3, 1 liter vízben). A kezelést akkor tekintjük befejezettnek, amikor a mosóoldat határozottan savas marad. Ezután vízzel mossuk, amíg az átszűrt víz pH értéke 4-nél nagyobb nem lesz. Szárítószekrényben 103+2 °C-on szárítjuk, és légmentesen záródó edényben tároljuk.
5. Eszközök
5.1. Vákuum-szárítószekrény, szivárgásmentes, hőmérséklet-szabályozóval, hőmérővel és vákuummérővel felszerelve. A szárítószekrény olyan felépítésű legyen, hogy a hő gyorsan átjárja a polcokra helyezett bemérőedényeket.
5.2. Levegőszárító oszlop, amely egy víztartalom-indikátorral ellátott, frissen aktivált száraz szilikagéllel vagy egyenértékű szárító hatású anyaggal töltött üveg szűrőoszlopból áll. A szűrőoszlophoz koncentrált kénsavat tartalmazó gáztisztító berendezés csatlakozik, amelyen a szárítószekrénybe bemenő levegő átáramlik.
5.3. Vákuumszivattyú, amely 3,3 kPa (34 mbar) vagy annál kisebb nyomást biztosít a szárítószekrényben.
5.4. Fém bemérőedény, amely a mintának és a vizsgálat körülményeinek ellenáll, lapos fedővel, legalább 100 mm átmérővel, 30 mm magassággal.
5.5. Üvegbot, olyan hosszúságú, amely nem esik a bemérőedénybe.
5.6. Exszikkátor, amely frissen aktivált szilikagélt vagy azzal egyenértékű szárító hatású anyagot tartalmaz, víztartalom-indikátorral.
5.7. Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg pontossággal.
6. A vizsgálat módja
6.1. Körülbelül 30 g kovaföldet (4.1.) helyezzünk az üvegbottal (5.5.) ellátott bemérőedénybe (5.4.). Az egészet 70+1 °C-os szárítószekrénybe (5.1.) tesszük, és a nyomást 3,3 kPa (34 mbar) vagy annál kisebb értékig csökkentjük. Legalább 5 óráig szárítjuk, mialatt a szárítóoszlopon keresztül lassú levegőáramlást biztosítunk a szárítószekrényben. A nyomást időnként ellenőrizzük és korrigáljuk, ha szükséges.
6.2. Óvatosan növeljük a száraz levegő mennyiségét a külső légnyomás értékéig. Ekkor a bemérőedényt – az üvegbottal együtt – az exszikkátorba (5.6.) helyezzük. Lehűlés után megmérjük.
6.3. Gondosan bemérünk – 1 mg pontossággal – kb. 10 g vizsgálandó mintát egy 100 cm3-es főzőpohárba.
6.4. 10 cm3 meleg vízzel hígítjuk a mintát, és átmossuk az egész mennyiséget az üvegbot segítségével a bemérőedénybe.
6.5. A vizsgálati mintát tartalmazó bemérőedényt az üvegbottal együtt helyezzük a szárítószekrénybe, és csökkentsük a nyomást 3,3 kPa (34 mbar)-ig vagy annál kisebbre. Szárítsuk 70+1 °C-on, a száraz levegő lassú áramlását biztosítva a szárítószekrényen keresztül. A szárítási műveletet 20 órán át kell folytatni. A vákuumszivattyút egész éjszaka üzemeltetni kell, hogy a kb. 3,3 kPa (34 mbar) nyomást biztosítsuk, és a száraz levegő lassú áramlással keringjen.
6.6. Óvatosan növeljük a száraz levegő mennyiségét a külső légnyomás értékéig. Ezután a bemérőedényt tartalmával együtt gyorsan exszikkátorba helyezzük. Lehűtjük és megmérjük 1 mg pontossággal.
6.7. A 6.5. műveletet ismételjük további 4 órán át. Majd újra visszaállítjuk a légnyomást a szárítószekrényben, a bemérőedényt azonnal exszikkátorba téve lehűlni hagyjuk és megmérjük. A szárítást tömegállandóságig folytatjuk. Ez azt jelenti, hogy az azonos bemérőedény két egymást követő mérésénél a különbség nem haladhatja meg a 2 mg-ot. Ha a különbség nagyobb, a 6.7. műveletet meg kell ismételni.
6.8. A vízmentes dextróz vagy dextróz monohidrát szárazanyagtartalmának meghatározásánál a kovaföld és a víz használata nem szükséges.
7. Az eredmények kiszámítása
A szárazanyagtartalmat – a minta tömegszázalékában – a következő képlettel számítjuk ki:
ahol
m0 = a vizsgált minta kezdeti tömege, g-ban
m1 = a bemérőedény tömege kovafölddel, üvegbottal és a vizsgált minta maradékával szárítás után, g-ban
m2 = a bemérőedény, kovaföld és üvegbot tömege, g-ban
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,12 g/100 g minta lehet.
3. MÓDSZER
Szárazanyagtartalom meghatározása
(Refraktometriás módszer)
1. Alkalmazási terület
A módszerrel szárazanyagtartalmat határozunk meg:
– cukoroldatban vagy fehér cukoroldatban
– invertcukoroldatban vagy fehér invertcukoroldatban
– invertcukorszirupban vagy fehér invertcukorszirupban
2. Fogalommeghatározás
„Szárazanyagtartalom”: a minta szárazanyagtartalma a következőkben részletezett módszerrel meghatározva.
3. A módszer elve
Meghatározzuk a vizsgált minta törésmutatóját 20 °C hőmérsékleten, és átszámítjuk szárazanyagtartalomra a táblázat segítségével, ami a törésmutató és szacharóztartalom közötti összefüggést adja meg.
4. Eszközök
4.1. Refraktométer, amellyel a törésmutató értéke négy tizedes pontossággal olvasható le, hőmérővel és vízkeringtető szivattyúval, 20+0,5 °C-ra beállított termosztáttal.
4.2. Fényforrás (Nátriumgőz lámpa)
5. A vizsgálat módja
5.1. Ha a minta kristályokat tartalmaz, oldjuk azokat 1:1 (m/m) arányú hígítással.
5.2. Olvassuk le a minta törésmutatóját 20 °C-on refraktométeren.
6. Az eredmények kiszámítása
6.1. A szárazanyagtartalmat a szacharózoldatok 20 °C-ra megadott törésmutatóiból állapítjuk meg (lásd: a táblázatban), és az invertcukortartalomtól függően korrigáljuk úgy, hogy a táblázatból kapott eredményhez minden 1% invertcukor esetén hozzáadunk 0,022 értéket.
6.2. Az 1:1 (m/m) arányú hígítás esetén a kapott értéket 2-vel szorozzuk.
7. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség 100 g mintára vonatkoztatva 0,2 g-nál nagyobb nem lehet.
Törésmutató-cukortartalom táblázat 20 °C-on
| Törésmutató (n) 20 °C-on | Szacharóztartalom % | Törésmutató (n) 20 °C-on | Szacharóztartalom % | |
| 1,3330 | 0,009 | 1,3380 | 3,463 | |
| 1,3331 | 0,078 | 1,3381 | 3,532 | |
| 1,3332 | 0,149 | 1,3382 | 3,600 | |
| 1,3333 | 0,218 | 1,3383 | 3,668 | |
| 1,3334 | 0,288 | 1,3384 | 3,736 | |
| 1,3335 | 0,358 | 1,3385 | 3,804 | |
| 1,3336 | 0,428 | 1,3386 | 3,872 | |
| 1,3337 | 0,498 | 1,3387 | 3,940 | |
| 1,3338 | 0,567 | 1,3388 | 4,008 | |
| 1,3339 | 0,637 | 1,3389 | 4,076 | |
| 1,3340 | 0,707 | 1,3390 | 4,144 | |
| 1,3341 | 0,776 | 1,3391 | 4,212 | |
| 1,3342 | 0,846 | 1,3392 | 4,279 | |
| 1,3343 | 0,915 | 1,3393 | 4,347 | |
| 1,3344 | 0,985 | 1,3394 | 4,415 | |
| 1,3345 | 1,054 | 1,3395 | 4,483 | |
| 1,3346 | 1,124 | 1,3396 | 4,550 | |
| 1,3347 | 1,193 | 1,3397 | 4,618 | |
| 1,3348 | 1,263 | 1,3398 | 4,686 | |
| 1,3349 | 1,332 | 1,3399 | 4,753 | |
| 1,3350 | 1,401 | 1,3400 | 4,821 | |
| 1,3351 | 1,470 | 1,3401 | 4,888 | |
| 1,3352 | 1,540 | 1,3402 | 4,956 | |
| 1,3353 | 1,609 | 1,3403 | 5,023 | |
| 1,3354 | 1,678 | 1,3404 | 5,091 | |
| 1,3355 | 1,747 | 1,3405 | 5,158 | |
| 1,3356 | 1,816 | 1,3406 | 5,225 | |
| 1,3357 | 1,885 | 1,3407 | 5,293 | |
| 1,3358 | 1,954 | 1,3408 | 5,360 | |
| 1,3359 | 2,023 | 1,3409 | 5,427 | |
| 1,3360 | 2,092 | 1,3410 | 5,494 | |
| 1,3361 | 2,161 | 1,3411 | 5,562 | |
| 1,3362 | 2,230 | 1,3412 | 5,629 | |
| 1,3363 | 2,299 | 1,3413 | 5,696 | |
| 1,3364 | 2,367 | 1,3414 | 5,763 | |
| 1,3365 | 2,436 | 1,3415 | 5,830 | |
| 1,3366 | 2,505 | 1,3416 | 5,897 | |
| 1,3367 | 2,574 | 1,3417 | 5,964 | |
| 1,3368 | 2,642 | 1,3418 | 6,031 | |
| 1,3369 | 2,711 | 1,3419 | 6,098 | |
| 1,3370 | 2,779 | 1,3420 | 6,165 | |
| 1,3371 | 2,848 | 1,3421 | 6,231 | |
| 1,3372 | 2,917 | 1,3422 | 6,298 | |
| 1,3373 | 2,985 | 1,3423 | 6,365 | |
| 1,3374 | 3,053 | 1,3424 | 6,432 | |
| 1,3375 | 3,122 | 1,3425 | 6,498 | |
| 1,3376 | 3,190 | 1,3426 | 6,565 | |
| 1,3377 | 3,259 | 1,3427 | 6,632 | |
| 1,3378 | 3,327 | 1,3428 | 6,698 | |
| 1,3379 | 3,395 | 1,3429 | 6,765 | |
| 1,3430 | 6,831 | |||
| 1,3431 | 6,898 | 1,3485 | 10,440 | |
| 1,3432 | 6,964 | 1,3486 | 10,505 | |
| 1,3433 | 7,031 | 1,3487 | 10,570 | |
| 1,3434 | 7,097 | 1,3488 | 10,634 | |
| 1,3435 | 7,164 | 1,3489 | 10,699 | |
| 1,3436 | 7,230 | 1,3490 | 10,763 | |
| 1,3437 | 7,296 | 1,3491 | 10,828 | |
| 1,3438 | 7,362 | 1,3492 | 10,892 | |
| 1,3439 | 7,429 | 1,3493 | 10,957 | |
| 1,3440 | 7,495 | 1,3494 | 11,021 | |
| 1,3441 | 7,561 | 1,3495 | 11,086 | |
| 1,3442 | 7,627 | 1,3496 | 11,150 | |
| 1,3443 | 7,693 | 1,3497 | 11,215 | |
| 1,3444 | 7,759 | 1,3498 | 11,279 | |
| 1,3445 | 7,825 | 1,3499 | 11,343 | |
| 1,3446 | 7,891 | 1,3500 | 11,407 | |
| 1,3447 | 7,957 | 1,3501 | 11,472 | |
| 1,3448 | 8,023 | 1,3502 | 11,536 | |
| 1.3449 | 8,089 | 1,3503 | 11,600 | |
| 1,3450 | 8,155 | 1,3504 | 11,664 | |
| 1,3451 | 8,221 | 1,3505 | 11,728 | |
| 1,3452 | 8,287 | 1,3506 | 11,792 | |
| 1,3453 | 8,352 | 1,3507 | 11,856 | |
| 1,3454 | 8,418 | 1,3508 | 11,920 | |
| 1,3455 | 8,484 | 1,3509 | 11,984 | |
| 1,3456 | 8,550 | 1,3510 | 12,048 | |
| 1,3457 | 8,615 | 1,3511 | 12,112 | |
| 1,3458 | 8,681 | 1,3512 | 12,176 | |
| 1,3459 | 8,746 | 1,3513 | 12,240 | |
| 1,3460 | 8,812 | 1,3514 | 12,304 | |
| 1,3461 | 8,878 | 1,3515 | 12,368 | |
| 1,3462 | 8,943 | 1,3516 | 12,431 | |
| 1,3463 | 9,008 | 1,3517 | 12,495 | |
| 1,3464 | 9,074 | 1,3518 | 12,559 | |
| 1,3465 | 9,139 | 1,3519 | 12,623 | |
| 1,3466 | 9,205 | 1,3520 | 12,686 | |
| 1,3467 | 9,270 | 1,3521 | 12,750 | |
| 1,3468 | 9,335 | 1,3522 | 12,813 | |
| 1,3469 | 9,400 | 1,3523 | 12,877 | |
| 1,3470 | 9,466 | 1,3524 | 12,940 | |
| 1,3471 | 9,531 | 1,3525 | 13,004 | |
| 1,3472 | 9,596 | 1,3526 | 13,067 | |
| 1,3473 | 9,661 | 1,3527 | 13,131 | |
| 1,3474 | 9,726 | 1,3528 | 13,194 | |
| 1,3475 | 9,791 | 1,3529 | 13,258 | |
| 1,3476 | 9,856 | 1,3530 | 13,321 | |
| 1,3477 | 9,921 | 1,3531 | 13,384 | |
| 1,3478 | 9,986 | 1,3532 | 13,448 | |
| 1,3479 | 10,051 | 1,3533 | 13,511 | |
| 1,3480 | 10,116 | 1,3534 | 13,574 | |
| 1,3481 | 10,181 | 1,3535 | 13,637 | |
| 1,3482 | 10,246 | 1,3536 | 13,700 | |
| 1,3483 | 10,311 | 1,3537 | 13,763 | |
| 1,3484 | 10,375 | 1,3538 | 13,826 | |
| 1,3539 | 13,890 | 1,3592 | 17,189 | |
| 1,3540 | 13,953 | 1,3593 | 17,250 | |
| 1,3541 | 14,016 | 1,3594 | 17,311 | |
| 1,3542 | 14,079 | 1,3595 | 17,373 | |
| 1,3543 | 14,141 | 1,3596 | 17,434 | |
| 1,3544 | 14,204 | 1,3597 | 17,496 | |
| 1,3545 | 14,267 | 1,3598 | 17,557 | |
| 1,3546 | 14,330 | 1,3599 | 17,618 | |
| 1,3547 | 14,393 | 1,3600 | 17,679 | |
| 1,3548 | 14,456 | 1,3601 | 17,741 | |
| 1,3549 | 14,518 | 1,3602 | 17,802 | |
| 1,3550 | 14,581 | 1,3603 | 17,863 | |
| 1,3551 | 14,644 | 1,3604 | 17,924 | |
| 1,3552 | 14,707 | 1,3605 | 17,985 | |
| 1,3553 | 14,769 | 1,3606 | 18,046 | |
| 1,3554 | 14,832 | 1,3607 | 18,107 | |
| 1,3555 | 14,894 | 1,3608 | 18,168 | |
| 1,3556 | 14,957 | 1,3609 | 18,229 | |
| 1,3557 | 15,019 | 1,3610 | 18,290 | |
| 1,3558 | 15,082 | 1,3611 | 18,351 | |
| 1,3559 | 15,144 | 1,3612 | 18,412 | |
| 1,3560 | 15,207 | 1,3613 | 18,473 | |
| 1,3561 | 15,269 | 1,3614 | 18,534 | |
| 1,3562 | 15,332 | 1,3615 | 18,595 | |
| 1,3563 | 15,394 | 1,3616 | 18,655 | |
| 1,3564 | 15,456 | 1,3617 | 18,716 | |
| 1,3565 | 15,518 | 1,3618 | 18,777 | |
| 1,3566 | 15,581 | 1,3619 | 18,837 | |
| 1,3567 | 15,643 | 1,3620 | 18,898 | |
| 1,3568 | 15,705 | 1,3621 | 18,959 | |
| 1,3569 | 15,767 | 1,3622 | 19,019 | |
| 1,3570 | 15,829 | 1,3623 | 19,080 | |
| 1,3571 | 15,891 | 1,3624 | 19,141 | |
| 1,3572 | 15,953 | 1,3625 | 19,201 | |
| 1,3573 | 16,016 | 1,3626 | 19,262 | |
| 1,3574 | 16,078 | 1,3627 | 19,322 | |
| 1,3575 | 16,140 | 1,3628 | 19,382 | |
| 1,3576 | 16,201 | 1,3629 | 19,443 | |
| 1,3577 | 16,263 | 1,3630 | 19,503 | |
| 1,3578 | 16,325 | 1,3631 | 19,564 | |
| 1,3579 | 16,387 | 1,3632 | 19,624 | |
| 1,3580 | 16,449 | 1,3633 | 19,684 | |
| 1,3581 | 16,511 | 1,3634 | 19,745 | |
| 1,3582 | 16,573 | 1,3635 | 19,805 | |
| 1,3583 | 16,634 | 1,3636 | 19,865 | |
| 1,3584 | 16,696 | 1,3637 | 19,925 | |
| 1,3585 | 16,758 | 1,3638 | 19,985 | |
| 1,3586 | 16,819 | 1,3639 | 20,045 | |
| 1,3587 | 16,881 | 1,3640 | 20,106 | |
| 1,3588 | 16,943 | 1,3641 | 20,166 | |
| 1,3589 | 17,004 | 1,3642 | 20,226 | |
| 1,3590 | 17,066 | 1,3643 | 20,286 | |
| 1,3591 | 17,127 | 1,3644 | 20,346 | |
| 1,3645 | 20,406 | 1,3699 | 23,603 | |
| 1,3646 | 20,466 | 1,3700 | 23,661 | |
| 1,3647 | 20,525 | 1,3701 | 23,720 | |
| 1,3648 | 20,585 | 1,3702 | 23,778 | |
| 1,3649 | 20,645 | 1,3703 | 23,836 | |
| 1,3650 | 20,705 | 1,3704 | 23,895 | |
| 1,3651 | 20,765 | 1,3705 | 23,953 | |
| 1,3652 | 20,825 | 1,3706 | 24,011 | |
| 1,3653 | 20,884 | 1,3707 | 24,070 | |
| 1,3654 | 20,944 | 1,3708 | 24,128 | |
| 1,3655 | 21,004 | 1,3709 | 24,186 | |
| 1,3656 | 21,063 | 1,3710 | 24,244 | |
| 1,3657 | 21,123 | 1,3711 | 24,302 | |
| 1,3658 | 21,183 | 1,3712 | 24,361 | |
| 1,3659 | 21,242 | 1,3713 | 24,419 | |
| 1,3660 | 21,302 | 1,3714 | 24,477 | |
| 1,3661 | 21,361 | 1,3715 | 24,535 | |
| 1,3662 | 21,421 | 1,3716 | 24,593 | |
| 1,3663 | 21,480 | 1,3717 | 24,651 | |
| 1,3664 | 21,540 | 1,3718 | 24,709 | |
| 1,3665 | 21,599 | 1,3719 | 24,767 | |
| 1,3666 | 21,658 | 1,3720 | 24,825 | |
| 1,3667 | 21,718 | 1,3721 | 24,883 | |
| 1,3668 | 21,777 | 1,3722 | 24,941 | |
| 1,3669 | 21,836 | 1,3723 | 24,998 | |
| 1,3670 | 21,896 | 1,3724 | 25,056 | |
| 1,3671 | 21,955 | 1,3725 | 25,114 | |
| 1,3672 | 22,014 | 1,3726 | 25,172 | |
| 1,3673 | 22,073 | 1,3727 | 25,230 | |
| 1,3674 | 22,132 | 1,3728 | 25,287 | |
| 1,3675 | 22,192 | 1,3729 | 25,345 | |
| 1,3676 | 22,251 | 1,3730 | 25,403 | |
| 1,3677 | 22,310 | 1,3731 | 25,460 | |
| 1,3678 | 22,369 | 1,3732 | 25,518 | |
| 1,3679 | 22,428 | 1,3733 | 25,576 | |
| 1,3680 | 22,487 | 1,3734 | 25,633 | |
| 1,3681 | 22,546 | 1,3735 | 25,691 | |
| 1,3682 | 22,605 | 1,3736 | 25,748 | |
| 1,3683 | 22,664 | 1,3737 | 25,806 | |
| 1,3684 | 22,723 | 1,3738 | 25,863 | |
| 1,3685 | 22,781 | 1,3739 | 25,921 | |
| 1,3686 | 22,840 | 1,3740 | 25,978 | |
| 1,3687 | 22,899 | 1,3741 | 26,035 | |
| 1,3688 | 22,958 | 1,3742 | 26,093 | |
| 1,3689 | 23,017 | 1,3743 | 26,150 | |
| 1,3690 | 23,075 | 1,3744 | 26,207 | |
| 1,3691 | 23,134 | 1,3745 | 26,265 | |
| 1,3692 | 23,193 | 1,3746 | 26,322 | |
| 1,3693 | 23,251 | 1,3747 | 26,379 | |
| 1,3694 | 23,310 | 1,3748 | 26,436 | |
| 1,3695 | 23,369 | 1,3749 | 26,493 | |
| 1,3696 | 23,427 | 1,3750 | 26,551 | |
| 1,3697 | 23,486 | 1,3751 | 26,608 | |
| 1,3698 | 23,544 | 1,3752 | 26,665 | |
| 1,3753 | 26,722 | 1,3807 | 29,767 | |
| 1,3754 | 26,779 | 1,3808 | 29,823 | |
| 1,3755 | 26,836 | 1,3809 | 29,878 | |
| 1,3756 | 26,893 | 1,3810 | 29,934 | |
| 1,3757 | 26,950 | 1,3811 | 29,989 | |
| 1,3758 | 27,007 | 1,3812 | 30,045 | |
| 1,3759 | 27,064 | 1,3813 | 30,101 | |
| 1,3760 | 27,121 | 1,3814 | 30,156 | |
| 1,3761 | 27,178 | 1,3815 | 30,212 | |
| 1,3762 | 27,234 | 1,3816 | 30,267 | |
| 1,3763 | 27,291 | 1,3817 | 30,323 | |
| 1,3764 | 27,348 | 1,3818 | 30,378 | |
| 1,3765 | 27,405 | 1,3819 | 30,434 | |
| 1,3766 | 27,462 | 1,3820 | 30,489 | |
| 1,3767 | 27,518 | 1,3821 | 30,544 | |
| 1,3768 | 27,575 | 1,3822 | 30,600 | |
| 1,3769 | 27,632 | 1,3823 | 30,655 | |
| 1,3770 | 27,688 | 1,3824 | 30,711 | |
| 1,3771 | 27,745 | 1,3825 | 30,766 | |
| 1,3772 | 27,802 | 1,3826 | 30,821 | |
| 1,3773 | 27,858 | 1,3827 | 30,876 | |
| 1,3774 | 27,915 | 1,3828 | 30,932 | |
| 1,3775 | 27,971 | 1,3829 | 30,987 | |
| 1,3776 | 28,028 | 1,3830 | 31,042 | |
| 1,3777 | 28,084 | 1,3831 | 31,097 | |
| 1,3778 | 28,141 | 1,3832 | 31,152 | |
| 1,3779 | 28,197 | 1,3833 | 31,207 | |
| 1,3780 | 28,253 | 1,3834 | 31,262 | |
| 1,3781 | 28,310 | 1,3835 | 31,317 | |
| 1,3782 | 28,366 | 1,3836 | 31,372 | |
| 1,3783 | 28,422 | 1,3837 | 31,428 | |
| 1,3784 | 28,479 | 1,3838 | 31,482 | |
| 1,3785 | 28,535 | 1,3839 | 31,537 | |
| 1,3786 | 28,591 | 1,3840 | 31,592 | |
| 1,3787 | 28,648 | 1,3841 | 31,647 | |
| 1,3788 | 28,704 | 1,3842 | 31,702 | |
| 1,3789 | 28,760 | 1,3843 | 31,757 | |
| 1,3790 | 28,816 | 1,3844 | 31,812 | |
| 1,3791 | 28,872 | 1,3845 | 31,867 | |
| 1,3792 | 28,928 | 1,3846 | 31,922 | |
| 1,3793 | 28,984 | 1,3847 | 31,976 | |
| 1,3794 | 29,040 | 1,3848 | 32,031 | |
| 1,3795 | 29,096 | 1,3849 | 32,086 | |
| 1,3796 | 29,152 | 1,3850 | 32,140 | |
| 1,3797 | 29,208 | 1,3851 | 32,195 | |
| 1,3798 | 29,264 | 1,3852 | 32,250 | |
| 1,3799 | 29,320 | 1,3853 | 32,304 | |
| 1,3800 | 29,376 | 1,3854 | 32,359 | |
| 1,3801 | 29,432 | 1,3855 | 32,414 | |
| 1,3802 | 29,488 | 1,3856 | 32,466 | |
| 1,3803 | 29,544 | 1,3857 | 32,528 | |
| 1,3804 | 29,600 | 1,3858 | 32,577 | |
| 1,3805 | 29,655 | 1,3859 | 32,632 | |
| 1,3806 | 29,711 | 1,3860 | 32,686 | |
| 1,3861 | 32,741 | 1,3915 | 35,647 | |
| 1,3862 | 32,795 | 1,3916 | 35,700 | |
| 1,3863 | 32,849 | 1,3917 | 35,753 | |
| 1,3864 | 32,904 | 1,3918 | 35,806 | |
| 1,3865 | 32,958 | 1,3919 | 35,859 | |
| 1,3866 | 33,013 | 1,3920 | 35,912 | |
| 1,3867 | 33,067 | 1,3921 | 35,966 | |
| 1,3868 | 33,121 | 1,3922 | 36,019 | |
| 1,3869 | 33,175 | 1,3923 | 36,072 | |
| 1,3870 | 33,230 | 1,3924 | 36,125 | |
| 1,3871 | 33,284 | 1,3925 | 36,178 | |
| 1,3872 | 33,338 | 1,3926 | 36,231 | |
| 1,3873 | 33,392 | 1,3927 | 36,284 | |
| 1,3874 | 33,446 | 1,3928 | 36,337 | |
| 1,3875 | 33,500 | 1,3929 | 36,389 | |
| 1,3876 | 33,555 | 1,3930 | 36,442 | |
| 1,3877 | 33,609 | 1,3931 | 36,495 | |
| 1,3878 | 33,668 | 1,3932 | 36,548 | |
| 1,3879 | 33,717 | 1,3933 | 36,601 | |
| 1,3880 | 33,771 | 1,3934 | 36,654 | |
| 1,3881 | 33,825 | 1,3935 | 36,706 | |
| 1,3882 | 33,879 | 1,3936 | 36,759 | |
| 1,3883 | 33,933 | 1,3937 | 36,812 | |
| 1,3884 | 33,987 | 1,3938 | 36,865 | |
| 1,3885 | 34,040 | 1,3939 | 36,917 | |
| 1,3886 | 34,094 | 1,3940 | 36,970 | |
| 1,3887 | 34,148 | 1,3941 | 37,023 | |
| 1,3888 | 34,202 | 1,3942 | 37,075 | |
| 1,3889 | 34,256 | 1,3943 | 37,128 | |
| 1,3890 | 34,310 | 1,3944 | 37,180 | |
| 1,3891 | 34,363 | 1,3945 | 37,233 | |
| 1,3892 | 34,417 | 1,3946 | 37,286 | |
| 1,3893 | 34,471 | 1,3947 | 37,338 | |
| 1,3894 | 34,524 | 1,3948 | 37,391 | |
| 1,3895 | 34,578 | 1,3949 | 37,443 | |
| 1,3896 | 34,632 | 1,3950 | 37,495 | |
| 1,3897 | 34,685 | 1,3951 | 37,548 | |
| 1,3898 | 34,739 | 1,3952 | 37,600 | |
| 1,3899 | 34,793 | 1,3953 | 37,653 | |
| 1,3900 | 34,845 | 1,3954 | 37,705 | |
| 1,3901 | 34,900 | 1,3955 | 37,757 | |
| 1,3902 | 34,953 | 1,3956 | 37,810 | |
| 1,3903 | 35,007 | 1,3957 | 37,862 | |
| 1,3904 | 35,060 | 1,3958 | 37,914 | |
| 1,3905 | 35,114 | 1,3959 | 37,967 | |
| 1,3906 | 35,167 | 1,3960 | 38,019 | |
| 1,3907 | 35,220 | 1,3961 | 38,071 | |
| 1,3908 | 35,274 | 1,3962 | 38,123 | |
| 1,3909 | 35,327 | 1,3963 | 38,175 | |
| 1,3910 | 35,380 | 1,3964 | 38,228 | |
| 1,3911 | 35,434 | 1,3965 | 38,280 | |
| 1,3912 | 35,487 | 1,3966 | 38,332 | |
| 1,3913 | 35,540 | 1,3967 | 38,384 | |
| 1,3914 | 35,593 | 1,3968 | 38,436 | |
| 1,3969 | 38,488 | 1,4023 | 41,268 | |
| 1,3970 | 38,540 | 1,4024 | 41,318 | |
| 1,3971 | 38,592 | 1,4025 | 41,369 | |
| 1,3972 | 38,644 | 1,4026 | 41,420 | |
| 1,3973 | 38,696 | 1,4027 | 41,471 | |
| 1,3974 | 38,748 | 1,4028 | 41,522 | |
| 1,3975 | 38,800 | 1,4029 | 41,573 | |
| 1,3976 | 38,852 | 1,4030 | 41,623 | |
| 1,3977 | 38,904 | 1,4031 | 41,674 | |
| 1,3978 | 38,955 | 1,4032 | 41,725 | |
| 1,3979 | 39,007 | 1,4033 | 41,776 | |
| 1,3980 | 39,059 | 1,4034 | 41,826 | |
| 1,3981 | 39,111 | 1,4035 | 41,877 | |
| 1,3982 | 39,163 | 1,4036 | 41,928 | |
| 1,3983 | 39,214 | 1,4037 | 41,978 | |
| 1,3984 | 39,266 | 1,4038 | 42,029 | |
| 1,3985 | 39,318 | 1,4039 | 42,080 | |
| 1,3986 | 39,370 | 1,4040 | 42,130 | |
| 1,3987 | 39,421 | 1,4041 | 42,181 | |
| 1,3988 | 39,473 | 1,4042 | 42,231 | |
| 1,3989 | 39,525 | 1,4043 | 42,282 | |
| 1,3990 | 39,576 | 1,4044 | 42,332 | |
| 1,3991 | 39,628 | 1,4045 | 42,383 | |
| 1,3992 | 39,679 | 1,4046 | 42,433 | |
| 1,3993 | 39,731 | 1,4047 | 42,484 | |
| 1,3994 | 39,782 | 1,4048 | 42,534 | |
| 1,3995 | 39,834 | 1,4049 | 42,585 | |
| 1,3996 | 39,885 | 1,4050 | 42,635 | |
| 1,3997 | 39,937 | 1,4051 | 42,685 | |
| 1,3998 | 39,988 | 1,4052 | 42,736 | |
| 1,3999 | 40,040 | 1,4053 | 42,786 | |
| 1,4000 | 40,091 | 1,4054 | 42,836 | |
| 1,4001 | 40,142 | 1,4055 | 42,887 | |
| 1,4002 | 40,194 | 1,4056 | 42,937 | |
| 1,4003 | 40,245 | 1,4057 | 42,987 | |
| 1,4004 | 40,296 | 1,4058 | 43,037 | |
| 1,4005 | 40,348 | 1,4059 | 43,088 | |
| 1,4006 | 40,399 | 1,4060 | 43,138 | |
| 1,4007 | 40,450 | 1,4061 | 43,188 | |
| 1,4008 | 40,501 | 1,4062 | 43,238 | |
| 1,4009 | 40,553 | 1,4063 | 43,288 | |
| 1,4010 | 40,604 | 1,4064 | 43,338 | |
| 1,4011 | 40,655 | 1,4065 | 43,388 | |
| 1,4012 | 40,706 | 1,4066 | 43,439 | |
| 1,4013 | 40,757 | 1,4067 | 43,489 | |
| 1,4014 | 40,808 | 1,4068 | 43,539 | |
| 1,4015 | 40,860 | 1,4069 | 43,589 | |
| 1,4016 | 40,911 | 1,4070 | 43,639 | |
| 1,4017 | 40,962 | 1,4071 | 43,689 | |
| 1,4018 | 41,013 | 1,4072 | 43,739 | |
| 1,4019 | 41,064 | 1,4073 | 43,789 | |
| 1,4020 | 41,115 | 1,4074 | 43,836 | |
| 1,4021 | 41,166 | 1,4075 | 43,888 | |
| 1,4022 | 41,217 | 1,4076 | 43,936 | |
| 1,4077 | 43,988 | 1,4131 | 46,652 | |
| 1,4078 | 44,038 | 1,4132 | 46,701 | |
| 1,4079 | 44,068 | 1,4133 | 46,750 | |
| 1,4080 | 44,138 | 1,4134 | 46,799 | |
| 1,4081 | 44,187 | 1,4135 | 46,848 | |
| 1,4082 | 44,237 | 1,4136 | 46,896 | |
| 1,4083 | 44,287 | 1,4137 | 46,945 | |
| 1,4084 | 44,337 | 1,4138 | 46,994 | |
| 1,4085 | 44,386 | 1,4139 | 47,043 | |
| 1,4086 | 44,436 | 1,4140 | 47,091 | |
| 1,4087 | 44,486 | 1,4141 | 47,140 | |
| 1,4088 | 44,535 | 1,4142 | 47,188 | |
| 1,4089 | 44,585 | 1,4143 | 47,237 | |
| 1,4090 | 44,635 | 1,4144 | 47,286 | |
| 1,4091 | 44,684 | 1,4145 | 47,334 | |
| 1,4092 | 44,734 | 1,4146 | 47,383 | |
| 1,4093 | 44,788 | 1,4147 | 47,431 | |
| 1,4094 | 44,833 | 1,4148 | 47,480 | |
| 1,4095 | 44,882 | 1,4149 | 47,528 | |
| 1,4096 | 44,932 | 1,4150 | 47,577 | |
| 1,4097 | 44,981 | 1,4151 | 47,625 | |
| 1,4098 | 45,031 | 1,4152 | 47,674 | |
| 1,4099 | 45,080 | 1,4153 | 47,722 | |
| 1,4100 | 45,130 | 1,4154 | 47,771 | |
| 1,4101 | 45,179 | 1,4155 | 47,819 | |
| 1,4102 | 45,228 | 1,4156 | 47,868 | |
| 1,4103 | 45,278 | 1,4157 | 47,916 | |
| 1,4104 | 45,327 | 1,4158 | 47,984 | |
| 1,4105 | 45,376 | 1,4159 | 48,013 | |
| 1,4106 | 45,426 | 1,4160 | 48,061 | |
| 1,4107 | 45,475 | 1,4161 | 48,109 | |
| 1,4108 | 45,524 | 1,4162 | 48,158 | |
| 1,4109 | 45,574 | 1,4163 | 48,206 | |
| 1,4110 | 45,623 | 1,4164 | 48,254 | |
| 1,4111 | 45,672 | 1,4165 | 48,302 | |
| 1,4112 | 45,721 | 1,4166 | 48,350 | |
| 1,4113 | 45,770 | 1,4167 | 48,399 | |
| 1,4114 | 45,820 | 1,4168 | 48,447 | |
| 1,4115 | 45,869 | 1,4169 | 48,495 | |
| 1,4116 | 45,918 | 1,4170 | 48,543 | |
| 1,4117 | 45,967 | 1,4171 | 48,591 | |
| 1,4118 | 46,016 | 1,4172 | 48,639 | |
| 1,4119 | 46,065 | 1,4173 | 48,687 | |
| 1,4120 | 46,114 | 1,4174 | 48,735 | |
| 1,4121 | 46,163 | 1,4175 | 48,784 | |
| 1,4122 | 46,212 | 1,4176 | 48,832 | |
| 1,4123 | 46,261 | 1,4177 | 48,880 | |
| 1,4124 | 46,310 | 1,4178 | 48,928 | |
| 1,4125 | 46,359 | 1,4179 | 48,976 | |
| 1,4126 | 46,408 | 1,4180 | 49,023 | |
| 1,4127 | 46,457 | 1,4181 | 49,071 | |
| 1,4128 | 46,506 | 1,4182 | 49,119 | |
| 1,4129 | 46,555 | 1,4183 | 49,167 | |
| 1,4130 | 46,604 | 1,4184 | 49,215 | |
| 1,4185 | 49,263 | 1,4239 | 51,822 | |
| 1,4186 | 49,311 | 1,4240 | 51,869 | |
| 1,4187 | 49,359 | 1,4241 | 51,916 | |
| 1,4188 | 49,407 | 1,4242 | 51,963 | |
| 1,4189 | 49,454 | 1,4243 | 52,010 | |
| 1,4190 | 49,502 | 1,4244 | 52,057 | |
| 1,4191 | 49,550 | 1,4245 | 52,104 | |
| 1,4192 | 49,598 | 1,4246 | 52,150 | |
| 1,4193 | 49,645 | 1,4247 | 52,197 | |
| 1,4194 | 49,693 | 1,4248 | 52,244 | |
| 1,4195 | 49,741 | 1,4249 | 52,291 | |
| 1,4196 | 49,788 | 1,4250 | 52,338 | |
| 1,4197 | 49,836 | 1,4251 | 52,384 | |
| 1,4198 | 49,884 | 1,4252 | 52,431 | |
| 1,4199 | 49,931 | 1,4253 | 52,478 | |
| 1,4200 | 49,979 | 1,4254 | 52,524 | |
| 1,4201 | 50,027 | 1,4255 | 52,571 | |
| 1,4202 | 50,074 | 1,4256 | 52,618 | |
| 1,4203 | 50,122 | 1,4257 | 52,664 | |
| 1,4204 | 50,169 | 1,4258 | 52,711 | |
| 1,4205 | 50,217 | 1,4259 | 52,758 | |
| 1,4206 | 50,264 | 1,4260 | 52,804 | |
| 1,4207 | 50,312 | 1,4261 | 52,851 | |
| 1,4208 | 50,359 | 1,4262 | 52,897 | |
| 1,4209 | 50,407 | 1,4263 | 52,944 | |
| 1,4210 | 50,454 | 1,4264 | 52,990 | |
| 1,4211 | 50,502 | 1,4265 | 53,037 | |
| 1,4212 | 50,549 | 1,4266 | 53,083 | |
| 1,4213 | 50,596 | 1,4267 | 53,138 | |
| 1,4214 | 50,644 | 1,4268 | 53,176 | |
| 1,4215 | 50,691 | 1,4269 | 53,223 | |
| 1,4216 | 50,738 | 1,4270 | 53,269 | |
| 1,4217 | 50,786 | 1,4271 | 53,316 | |
| 1,4218 | 50,833 | 1,4272 | 53,362 | |
| 1,4219 | 50,880 | 1,4273 | 53,408 | |
| 1,4220 | 50,928 | 1,4274 | 53,455 | |
| 1,4221 | 50,975 | 1,4275 | 53,501 | |
| 1,4222 | 51,022 | 1,4276 | 53,548 | |
| 1,4223 | 51,069 | 1,4277 | 53,594 | |
| 1,4224 | 51,116 | 1,4278 | 53,640 | |
| 1,4225 | 51,164 | 1,4279 | 53,686 | |
| 1,4226 | 51,211 | 1,4280 | 53,733 | |
| 1,4227 | 51,258 | 1,4281 | 53,779 | |
| 1,4228 | 51,305 | 1,4282 | 53,825 | |
| 1,4229 | 51,352 | 1,4283 | 53,871 | |
| 1,4230 | 51,399 | 1,4284 | 53,918 | |
| 1,4231 | 51,446 | 1,4285 | 53,964 | |
| 1,4232 | 51,493 | 1,4286 | 54,010 | |
| 1,4233 | 51,540 | 1,4287 | 54,056 | |
| 1,4234 | 51,587 | 1,4288 | 54,102 | |
| 1,4235 | 51,634 | 1,4289 | 54,148 | |
| 1,4236 | 51,681 | 1,4290 | 54,194 | |
| 1,4237 | 51,728 | 1,4291 | 54,241 | |
| 1,4238 | 51,775 | 1,4292 | 54,287 | |
| 1,4293 | 54,333 | 1,4347 | 56,796 | |
| 1,4294 | 54,379 | 1,4348 | 56,841 | |
| 1,4295 | 54,425 | 1,4349 | 56,887 | |
| 1,4296 | 54,471 | 1,4350 | 56,932 | |
| 1,4297 | 54,517 | 1,4351 | 56,977 | |
| 1,4298 | 54,563 | 1,4352 | 57,022 | |
| 1,4299 | 54,609 | 1,4353 | 57,067 | |
| 1,4300 | 54,655 | 1,4354 | 57,112 | |
| 1,4301 | 54,701 | 1,4355 | 57,157 | |
| 1,4302 | 54,746 | 1,4356 | 57,202 | |
| 1,4303 | 54,792 | 1,4357 | 57,247 | |
| 1,4304 | 54,838 | 1,4358 | 57,292 | |
| 1,4305 | 54,884 | 1,4359 | 57,337 | |
| 1,4306 | 54,930 | 1,4360 | 57,382 | |
| 1,4307 | 54,976 | 1,4361 | 57,427 | |
| 1,4308 | 55,022 | 1,4362 | 57,472 | |
| 1,4309 | 55,067 | 1,4363 | 57,517 | |
| 1,4310 | 55,113 | 1,4364 | 57,562 | |
| 1,4311 | 55,159 | 1,4365 | 57,607 | |
| 1,4312 | 55,205 | 1,4366 | 57,652 | |
| 1,4313 | 55,250 | 1,4367 | 57,697 | |
| 1,4314 | 55,296 | 1,4368 | 57,742 | |
| 1,4315 | 55,342 | 1,4369 | 57,787 | |
| 1,4316 | 55,388 | 1,4370 | 57,832 | |
| 1,4317 | 55,433 | 1,4371 | 57,877 | |
| 1,4318 | 55,479 | 1,4372 | 57,921 | |
| 1,4319 | 55,524 | 1,4373 | 57,966 | |
| 1,4320 | 55,570 | 1,4374 | 58,011 | |
| 1,4321 | 55,616 | 1,4375 | 58,056 | |
| 1,4322 | 55,661 | 1,4376 | 58,101 | |
| 1,4323 | 55,707 | 1,4377 | 58,145 | |
| 1,4324 | 55,752 | 1,4378 | 58,190 | |
| 1,4325 | 55,798 | 1,4379 | 58,235 | |
| 1,4326 | 55,844 | 1,4380 | 58,279 | |
| 1,4327 | 55,889 | 1,4381 | 58,324 | |
| 1,4328 | 55,935 | 1,4382 | 58,369 | |
| 1,4329 | 55,980 | 1,4383 | 58,413 | |
| 1,4330 | 56,026 | 1,4384 | 58,458 | |
| 1,4331 | 56,071 | 1,4385 | 58,503 | |
| 1,4332 | 56,116 | 1,4386 | 58,547 | |
| 1,4333 | 56,162 | 1,4387 | 58,592 | |
| 1,4334 | 56,207 | 1,4388 | 58,637 | |
| 1,4335 | 56,253 | 1,4389 | 58,681 | |
| 1,4336 | 56,298 | 1,4390 | 58,726 | |
| 1,4337 | 56,343 | 1,4391 | 58,770 | |
| 1,4338 | 56,389 | 1,4392 | 58,815 | |
| 1,4339 | 56,434 | 1,4393 | 58,859 | |
| 1,4340 | 56,479 | 1,4394 | 58,904 | |
| 1,4341 | 56,525 | 1,4395 | 58,948 | |
| 1,4342 | 56,570 | 1,4396 | 58,993 | |
| 1,4343 | 56,615 | 1,4397 | 59,037 | |
| 1,4344 | 56,660 | 1,4398 | 59,082 | |
| 1,4345 | 56,706 | 1,4399 | 59,126 | |
| 1,4346 | 56,751 | 1,4400 | 59,170 | |
| 1,4401 | 59,215 | 1,4455 | 61,591 | |
| 1,4402 | 59,259 | 1,4456 | 61,634 | |
| 1,4403 | 59,304 | 1,4457 | 61,678 | |
| 1,4404 | 59,348 | 1,4458 | 61,721 | |
| 1,4405 | 59,392 | 1,4459 | 61,765 | |
| 1,4406 | 59,437 | 1,4460 | 61,809 | |
| 1,4407 | 59,481 | 1,4461 | 61,852 | |
| 1,4408 | 59,525 | 1,4462 | 61,896 | |
| 1,4409 | 59,569 | 1,4463 | 61,939 | |
| 1,4410 | 59,614 | 1,4464 | 61,983 | |
| 1,4411 | 59,658 | 1,4465 | 62,026 | |
| 1,4412 | 59,702 | 1,4466 | 62,070 | |
| 1,4413 | 59,746 | 1,4467 | 62,113 | |
| 1,4414 | 59,791 | 1,4468 | 62,156 | |
| 1,4415 | 59,835 | 1,4469 | 62,200 | |
| 1,4416 | 59,879 | 1,4470 | 62,243 | |
| 1,4417 | 59,923 | 1,4471 | 62,287 | |
| 1,4418 | 59,967 | 1,4472 | 62,330 | |
| 1,4419 | 60,011 | 1,4473 | 62,373 | |
| 1,4420 | 60,056 | 1,4474 | 62,417 | |
| 1,4421 | 60,100 | 1,4475 | 62,460 | |
| 1,4422 | 60,144 | 1,4476 | 62,503 | |
| 1,4423 | 60,188 | 1,4477 | 62,547 | |
| 1,4424 | 60,232 | 1,4478 | 62,590 | |
| 1,4425 | 60,276 | 1,4479 | 62,633 | |
| 1,4426 | 60,320 | 1,4480 | 62,677 | |
| 1,4427 | 60,364 | 1,4481 | 62,720 | |
| 1,4428 | 60,408 | 1,4482 | 62,763 | |
| 1,4429 | 60,452 | 1,4483 | 62,806 | |
| 1,4430 | 60,496 | 1,4484 | 62,849 | |
| 1,4431 | 60,540 | 1,4485 | 62,893 | |
| 1,4432 | 60,584 | 1,4486 | 62,936 | |
| 1,4433 | 60,628 | 1,4487 | 62,979 | |
| 1,4434 | 60,672 | 1,4488 | 63,022 | |
| 1,4435 | 60,716 | 1,4489 | 63,065 | |
| 1,4436 | 60,759 | 1,4490 | 63,108 | |
| 1,4437 | 60,803 | 1,4491 | 63,152 | |
| 1,4438 | 60,847 | 1,4492 | 63,195 | |
| 1,4439 | 60,891 | 1,4493 | 63,238 | |
| 1,4440 | 60,935 | 1,4494 | 63,281 | |
| 1,4441 | 60,979 | 1,4495 | 63,324 | |
| 1,4442 | 61,023 | 1,4496 | 63,367 | |
| 1,4443 | 61,066 | 1,4497 | 63,410 | |
| 1,4444 | 61,110 | 1,4498 | 63,453 | |
| 1,4445 | 61,154 | 1,4499 | 63,496 | |
| 1,4446 | 61,198 | 1,4500 | 63,539 | |
| 1,4447 | 61,241 | 1,4501 | 63,582 | |
| 1,4448 | 61,285 | 1,4502 | 63,625 | |
| 1,4449 | 61,329 | 1,4503 | 63,668 | |
| 1,4450 | 61,372 | 1,4504 | 63,711 | |
| 1,4451 | 61,416 | 1,4505 | 63,754 | |
| 1,4452 | 61,460 | 1,4506 | 63,797 | |
| 1,4453 | 61,503 | 1,4507 | 63,840 | |
| 1,4454 | 61,547 | 1,4508 | 63,882 | |
| 1,4509 | 63,925 | 1,4563 | 66,221 | |
| 1,4510 | 63,968 | 1,4564 | 66,263 | |
| 1,4511 | 64,011 | 1,4565 | 66,305 | |
| 1,4512 | 64,054 | 1,4566 | 66,347 | |
| 1,4513 | 64,097 | 1,4567 | 66,389 | |
| 1,4514 | 64,139 | 1,4568 | 66,431 | |
| 1,4515 | 64,182 | 1,4569 | 66,473 | |
| 1,4516 | 64,225 | 1,4570 | 66,515 | |
| 1,4517 | 64,268 | 1,4571 | 66,557 | |
| 1,4518 | 64,311 | 1,4572 | 66,599 | |
| 1,4519 | 64,353 | 1,4573 | 66,641 | |
| 1,4520 | 64,396 | 1,4574 | 66,683 | |
| 1,4521 | 64,439 | 1,4575 | 66,725 | |
| 1,4522 | 64,481 | 1,4576 | 66,767 | |
| 1,4523 | 64,524 | 1,4577 | 66,809 | |
| 1,4524 | 64,567 | 1,4578 | 66,851 | |
| 1,4525 | 64,609 | 1,4579 | 66,893 | |
| 1,4526 | 64,652 | 1,4580 | 66,935 | |
| 1,4527 | 64,695 | 1,4581 | 66,977 | |
| 1,4528 | 64,737 | 1,4582 | 67,019 | |
| 1,4529 | 64,780 | 1,4583 | 67,061 | |
| 1,4530 | 64,823 | 1,4584 | 67,103 | |
| 1,4531 | 64,865 | 1,4585 | 67,145 | |
| 1,4532 | 64,908 | 1,4586 | 67,186 | |
| 1,4533 | 64,950 | 1,4587 | 67,228 | |
| 1,4534 | 64,993 | 1,4588 | 67,270 | |
| 1,4535 | 65,035 | 1,4589 | 67,312 | |
| 1,4536 | 65,078 | 1,4590 | 67,354 | |
| 1,4537 | 65,120 | 1,4591 | 67,396 | |
| 1,4538 | 65,163 | 1,4592 | 67,437 | |
| 1,4539 | 65,205 | 1,4593 | 67,479 | |
| 1,4540 | 65,248 | 1,4594 | 67,521 | |
| 1,4541 | 65,290 | 1,4595 | 67,563 | |
| 1,4542 | 65,333 | 1,4596 | 67,604 | |
| 1,4543 | 65,375 | 1,4597 | 67,646 | |
| 1,4544 | 65,417 | 1,4598 | 67,688 | |
| 1,4545 | 65,460 | 1,4599 | 67,729 | |
| 1,4546 | 65,502 | 1,4600 | 67,771 | |
| 1,4547 | 65,544 | 1,4601 | 67,813 | |
| 1,4548 | 65,587 | 1,4602 | 67,854 | |
| 1,4549 | 65,629 | 1,4603 | 67,896 | |
| 1,4550 | 65,672 | 1,4604 | 67,938 | |
| 1,4551 | 65,714 | 1,4605 | 67,979 | |
| 1,4552 | 65,756 | 1,4606 | 68,021 | |
| 1,4553 | 65,798 | 1,4607 | 68,063 | |
| 1,4554 | 65,841 | 1,4608 | 68,104 | |
| 1,4555 | 65,883 | 1,4609 | 68,146 | |
| 1,4556 | 65,925 | 1,4610 | 68,187 | |
| 1,4557 | 65,967 | 1,4611 | 68,229 | |
| 1,4558 | 66,010 | 1,4612 | 68,270 | |
| 1,4559 | 66,052 | 1,4613 | 68,312 | |
| 1,4560 | 66,094 | 1,4614 | 68,353 | |
| 1,4561 | 66,136 | 1,4615 | 68,395 | |
| 1,4562 | 66,178 | 1,4616 | 68,436 | |
| 1,4617 | 68,478 | 1,4671 | 70,698 | |
| 1,4618 | 68,519 | 1,4672 | 70,739 | |
| 1,4619 | 68,561 | 1,4673 | 70,780 | |
| 1,4620 | 68,602 | 1,4674 | 70,821 | |
| 1,4621 | 68,643 | 1,4675 | 70,861 | |
| 1,4622 | 68,685 | 1,4676 | 70,902 | |
| 1,4623 | 68,726 | 1,4677 | 70,943 | |
| 1,4624 | 68,768 | 1,4678 | 70,984 | |
| 1,4625 | 68,809 | 1,4679 | 71,024 | |
| 1,4626 | 68,850 | 1,4680 | 71,065 | |
| 1,4627 | 68,892 | 1,4681 | 71,106 | |
| 1,4628 | 68,933 | 1,4682 | 71,146 | |
| 1,4629 | 68,974 | 1,4683 | 71,187 | |
| 1,4630 | 69,016 | 1,4684 | 71,228 | |
| 1,4631 | 69,057 | 1,4685 | 71,268 | |
| 1,4632 | 69,098 | 1,4686 | 71,309 | |
| 1,4633 | 69,139 | 1,4687 | 71,349 | |
| 1,4634 | 69,181 | 1,4688 | 71,390 | |
| 1,4635 | 69,222 | 1,4689 | 71,431 | |
| 1,4636 | 69,263 | 1,4690 | 71,471 | |
| 1,4637 | 69,304 | 1,4691 | 71,512 | |
| 1,4638 | 69,346 | 1,4692 | 71,552 | |
| 1,4639 | 69,387 | 1,4693 | 71,593 | |
| 1,4640 | 69,428 | 1,4694 | 71,633 | |
| 1,4641 | 69,469 | 1,4695 | 71,674 | |
| 1,4642 | 69,510 | 1,4696 | 71,714 | |
| 1,4643 | 69,551 | 1,4697 | 71,755 | |
| 1,4644 | 69,593 | 1,4698 | 71,795 | |
| 1,4645 | 69,634 | 1,4699 | 71,836 | |
| 1,4646 | 69,675 | 1,4700 | 71,876 | |
| 1,4647 | 69,716 | 1,4701 | 71,917 | |
| 1,4648 | 69,757 | 1,4702 | 71,957 | |
| 1,4649 | 69,798 | 1,4703 | 71,998 | |
| 1,4650 | 69,839 | 1,4704 | 72,038 | |
| 1,4651 | 69,880 | 1,4705 | 72,078 | |
| 1,4652 | 69,921 | 1,4706 | 72,119 | |
| 1,4653 | 69,962 | 1,4707 | 72,159 | |
| 1,4654 | 70,003 | 1,4708 | 72,199 | |
| 1,4655 | 70,044 | 1,4709 | 72,240 | |
| 1,4656 | 70,085 | 1,4710 | 72,280 | |
| 1,4657 | 70,126 | 1,4711 | 72,320 | |
| 1,4658 | 70,167 | 1,4712 | 72,361 | |
| 1,4659 | 70,208 | 1,4713 | 72,401 | |
| 1,4660 | 70,249 | 1,4714 | 72,441 | |
| 1,4661 | 70,290 | 1,4715 | 72,482 | |
| 1,4662 | 70,331 | 1,4716 | 72,522 | |
| 1,4663 | 70,372 | 1,4717 | 72,562 | |
| 1,4664 | 70,413 | 1,4718 | 72,602 | |
| 1,4665 | 70,453 | 1,4719 | 72,643 | |
| 1,4666 | 70,494 | 1,4720 | 72,683 | |
| 1,4667 | 70,535 | 1,4721 | 72,723 | |
| 1,4668 | 70,576 | 1,4722 | 72,763 | |
| 1,4669 | 70,617 | 1,4723 | 72,803 | |
| 1,4670 | 70,658 | 1,4724 | 72,843 | |
| 1,4725 | 72,884 | 1,4779 | 75,035 | |
| 1,4726 | 72,924 | 1,4780 | 75,074 | |
| 1,4727 | 72,964 | 1,4781 | 75,114 | |
| 1,4728 | 73,004 | 1,4782 | 75,153 | |
| 1,4729 | 73,044 | 1,4783 | 75,193 | |
| 1,4730 | 73,084 | 1,4784 | 75,232 | |
| 1,4731 | 73,124 | 1,4785 | 75,272 | |
| 1,4732 | 73,164 | 1,4786 | 75,311 | |
| 1,4733 | 73,204 | 1,4787 | 75,350 | |
| 1,4734 | 73,244 | 1,4788 | 75,390 | |
| 1,4735 | 73,285 | 1,4789 | 75,429 | |
| 1,4736 | 73,325 | 1,4790 | 75,469 | |
| 1,4737 | 73,365 | 1,4791 | 75,508 | |
| 1,4738 | 73,405 | 1,4792 | 75,547 | |
| 1,4739 | 73,445 | 1,4793 | 75,587 | |
| 1,4740 | 73,485 | 1,4794 | 75,626 | |
| 1,4741 | 73,524 | 1,4795 | 75,666 | |
| 1,4742 | 73,564 | 1,4796 | 75,705 | |
| 1,4743 | 73,604 | 1,4797 | 75,744 | |
| 1,4744 | 73,644 | 1,4798 | 75,784 | |
| 1,4745 | 73,684 | 1,4799 | 75,823 | |
| 1,4746 | 73,724 | 1,4800 | 75,862 | |
| 1,4747 | 73,764 | 1,4801 | 75,901 | |
| 1,4748 | 73,804 | 1,4802 | 75,941 | |
| 1,4749 | 73,844 | 1,4803 | 75,980 | |
| 1,4750 | 73,884 | 1,4804 | 76,019 | |
| 1,4751 | 73,924 | 1,4805 | 76,058 | |
| 1,4752 | 73,963 | 1,4806 | 76,098 | |
| 1,4753 | 74,003 | 1,4807 | 76,137 | |
| 1,4754 | 74,043 | 1,4808 | 76,176 | |
| 1,4755 | 74,083 | 1,4809 | 76,215 | |
| 1,4756 | 74,123 | 1,4810 | 76,254 | |
| 1,4757 | 74,162 | 1,4811 | 76,294 | |
| 1,4758 | 74,202 | 1,4812 | 76,333 | |
| 1,4759 | 74,242 | 1,4813 | 76,372 | |
| 1,4760 | 74,282 | 1,4814 | 76,411 | |
| 1,4761 | 74,321 | 1,4815 | 76,450 | |
| 1,4762 | 74,361 | 1,4816 | 76,489 | |
| 1,4763 | 74,401 | 1,4817 | 76,528 | |
| 1,4764 | 74,441 | 1,4818 | 76,567 | |
| 1,4765 | 74,480 | 1,4819 | 76,607 | |
| 1,4766 | 74,520 | 1,4820 | 76,646 | |
| 1,4767 | 74,560 | 1,4821 | 76,685 | |
| 1,4768 | 74,599 | 1,4822 | 76,724 | |
| 1,4769 | 74,639 | 1,4823 | 76,763 | |
| 1,4770 | 74,678 | 1,4824 | 76,802 | |
| 1,4771 | 74,718 | 1,4825 | 76,841 | |
| 1,4772 | 74,758 | 1,4826 | 76,880 | |
| 1,4773 | 74,797 | 1,4827 | 76,919 | |
| 1,4774 | 74,837 | 1,4828 | 76,958 | |
| 1,4775 | 74,876 | 1,4829 | 76,997 | |
| 1,4776 | 74,916 | 1,4830 | 77,036 | |
| 1,4777 | 74,956 | 1,4831 | 77,075 | |
| 1,4778 | 74,995 | 1,4832 | 77,113 | |
| 1,4833 | 77,152 | 1,4887 | 79,238 | |
| 1,4834 | 77,191 | 1,4888 | 79,276 | |
| 1,4835 | 77,230 | 1,4889 | 79,314 | |
| 1,4836 | 77,269 | 1,4890 | 79,353 | |
| 1,4837 | 77,308 | 1,4891 | 79,391 | |
| 1,4838 | 77,347 | 1,4892 | 79,429 | |
| 1,4839 | 77,386 | 1,4893 | 79,468 | |
| 1,4840 | 77,425 | 1,4894 | 79,506 | |
| 1,4841 | 77,463 | 1,4895 | 79,544 | |
| 1,4842 | 77,502 | 1,4896 | 79,582 | |
| 1,4843 | 77,541 | 1,4897 | 79,620 | |
| 1,4844 | 77,580 | 1,4898 | 79,659 | |
| 1,4845 | 77,619 | 1,4899 | 79,697 | |
| 1,4846 | 77,657 | 1,4900 | 79,735 | |
| 1,4847 | 77,696 | 1,4901 | 79,773 | |
| 1,4848 | 77,735 | 1,4902 | 79,811 | |
| 1,4849 | 77,774 | 1,4903 | 79,850 | |
| 1,4850 | 77,812 | 1,4904 | 79,888 | |
| 1,4851 | 77,851 | 1,4905 | 79,926 | |
| 1,4852 | 77,890 | 1,4906 | 79,964 | |
| 1,4853 | 77,928 | 1,4907 | 80,002 | |
| 1,4854 | 77,967 | 1,4908 | 80,040 | |
| 1,4855 | 78,006 | 1,4909 | 80,078 | |
| 1,4856 | 78,045 | 1,4910 | 80,116 | |
| 1,4857 | 78,083 | 1,4911 | 80,154 | |
| 1,4858 | 78,122 | 1,4912 | 80,192 | |
| 1,4859 | 78,160 | 1,4913 | 80,231 | |
| 1,4860 | 78,199 | 1,4914 | 80,269 | |
| 1,4861 | 78,238 | 1,4915 | 80,307 | |
| 1,4862 | 78,276 | 1,4916 | 80,345 | |
| 1,4863 | 78,315 | 1,4917 | 80,383 | |
| 1,4864 | 78,353 | 1,4918 | 80,421 | |
| 1,4865 | 78,392 | 1,4919 | 80,459 | |
| 1,4866 | 78,431 | 1,4920 | 80,497 | |
| 1,4867 | 78,469 | 1,4921 | 80,534 | |
| 1,4868 | 78,508 | 1,4922 | 80,572 | |
| 1,4869 | 78,546 | 1,4923 | 80,610 | |
| 1,4870 | 78,585 | 1,4924 | 80,648 | |
| 1,4871 | 78,623 | 1,4925 | 80,686 | |
| 1,4872 | 78,662 | 1,4926 | 80,724 | |
| 1,4873 | 78,700 | 1,4927 | 80,762 | |
| 1,4874 | 78,739 | 1,4928 | 80,800 | |
| 1,4875 | 78,777 | 1,4929 | 80,838 | |
| 1,4876 | 78,816 | 1,4930 | 80,876 | |
| 1,4877 | 78,854 | 1,4931 | 80,913 | |
| 1,4878 | 78,892 | 1,4932 | 80,951 | |
| 1,4879 | 78,931 | 1,4933 | 80,989 | |
| 1,4880 | 78,969 | 1,4934 | 81,027 | |
| 1,4881 | 79,008 | 1,4935 | 81,065 | |
| 1,4882 | 79,046 | 1,4936 | 81,103 | |
| 1,4883 | 79,084 | 1,4937 | 81,140 | |
| 1,4884 | 79,123 | 1,4938 | 81,178 | |
| 1,4885 | 79,161 | 1,4939 | 81,216 | |
| 1,4886 | 79,199 | 1,4940 | 81,254 | |
| 1,4941 | 81,291 | 1,4996 | 83,351 | |
| 1,4942 | 81,329 | 1,4997 | 83,388 | |
| 1,4943 | 81,367 | 1,4998 | 83,425 | |
| 1,4944 | 81,405 | 1,4999 | 83,463 | |
| 1,4945 | 81,442 | 1,5000 | 83,500 | |
| 1,4946 | 81,480 | 1,5001 | 83,537 | |
| 1,4947 | 81,518 | 1,5002 | 83,574 | |
| 1,4948 | 81,555 | 1,5003 | 83,611 | |
| 1,4949 | 81,593 | 1,5004 | 83,648 | |
| 1,4950 | 81,631 | 1,5005 | 83,685 | |
| 1,4951 | 81,668 | 1,5006 | 83,722 | |
| 1,4952 | 81,706 | 1,5007 | 83,759 | |
| 1,4953 | 81,744 | 1,5008 | 83,796 | |
| 1,4954 | 81,781 | 1,5009 | 83,833 | |
| 1,4955 | 81,819 | 1,5010 | 83,870 | |
| 1,4956 | 81,856 | 1,5011 | 83,907 | |
| 1,4957 | 81,894 | 1,5012 | 83,944 | |
| 1,4958 | 81,932 | 1,5013 | 83,981 | |
| 1,4959 | 81,969 | 1,5014 | 84,018 | |
| 1,4960 | 82,007 | 1,5015 | 84,055 | |
| 1,4961 | 82,044 | 1,5016 | 84,092 | |
| 1,4962 | 82,082 | 1,5017 | 84,129 | |
| 1,4963 | 82,119 | 1,5018 | 84,166 | |
| 1,4964 | 82,157 | 1,5019 | 84,203 | |
| 1,4965 | 82,194 | 1,5020 | 84,240 | |
| 1,4966 | 82,232 | 1,5021 | 84,277 | |
| 1,4967 | 82,269 | 1,5022 | 84,314 | |
| 1,4968 | 82,307 | 1,5023 | 84,351 | |
| 1,4969 | 82,344 | 1,5024 | 84,388 | |
| 1,4970 | 82,381 | 1,5025 | 84,424 | |
| 1,4971 | 82,419 | 1,5026 | 84,461 | |
| 1,4972 | 82,456 | 1,5027 | 84,498 | |
| 1,4973 | 82,494 | 1,5028 | 84,535 | |
| 1,4974 | 82,531 | 1,5029 | 84,572 | |
| 1,4975 | 82,569 | 1,5030 | 84,609 | |
| 1,4976 | 82,606 | 1,5031 | 84,645 | |
| 1,4977 | 82,643 | 1,5032 | 84,682 | |
| 1,4979 | 82,718 | 1,5033 | 84,719 | |
| 1,4980 | 82,755 | 1,5034 | 84,756 | |
| 1,4981 | 82,793 | 1,5035 | 84,792 | |
| 1,4982 | 82,830 | 1,5036 | 84,829 | |
| 1,4983 | 82,867 | 1,5037 | 84,866 | |
| 1,4984 | 82,905 | 1,5038 | 84,903 | |
| 1,4985 | 82,942 | 1,5039 | 84,939 | |
| 1,4986 | 82,979 | 1,5040 | 84,976 | |
| 1,4987 | 83,016 | 1,5041 | 85,013 | |
| 1,4988 | 83,054 | 1,5042 | 85,049 | |
| 1,4989 | 83,091 | 1,5043 | 85,086 | |
| 1,4990 | 83,128 | 1,5044 | 85,123 | |
| 1,4991 | 83,165 | 1,5045 | 85,159 | |
| 1,4992 | 83,202 | 1,5046 | 85,196 | |
| 1,4993 | 83,240 | 1,5047 | 85,233 | |
| 1,4994 | 83,277 | 1,5048 | 85,269 | |
| 1,4995 | 83,314 | 1,5049 | 85,306 | |
| 1,5050 | 85,343 | 1,5065 | 85,890 | |
| 1,5051 | 85,379 | 1,5066 | 85,927 | |
| 1,5052 | 85,416 | 1,5067 | 85,963 | |
| 1,5053 | 85,452 | 1,5068 | 86,000 | |
| 1,5054 | 85,489 | 1,5069 | 86,036 | |
| 1,5055 | 85,525 | 1,5070 | 86,072 | |
| 1,5056 | 85,562 | 1,5071 | 86,109 | |
| 1,5057 | 85,598 | 1,5072 | 86,145 | |
| 1,5058 | 85,635 | 1,5073 | 86,182 | |
| 1,5059 | 85,672 | 1,5074 | 86,218 | |
| 1,5060 | 85,708 | 1,5075 | 86,254 | |
| 1,5061 | 85,744 | 1,5076 | 86,291 | |
| 1,5062 | 85,781 | 1,5077 | 86,327 | |
| 1,5063 | 85,817 | 1,5078 | 86,363 | |
| 1,5064 | 85,854 | 1,5079 | 86,399 |
4. MÓDSZER
Redukálócukor-tartalom meghatározása, invertcukorban kifejezve
(A Berlini Intézet módszere)
1. Alkalmazási terület
A módszerrel invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalmat határozunk meg félfehér cukorban.
2. Fogalommeghatározás
„Az invertcukorban kifejezett redukálócukor”: redukálócukor-tartalom a következőkben részletezett módszerrel meghatározva.
3. A módszer elve
A mintaoldatban lévő redukálóanyagok a Cu2+-ionokat redukálják. A keletkezett Cu2O-t oxidálja a hozzáadott jódoldat, majd a jódoldat feleslegét nátrium-tioszulfát-oldattal visszatitráljuk.
4. Anyagok
4.1. Cu(II)-ionokat tartalmazó oldat (Müller-féle reagens).
4.1.1. 35 g réz-szulfátot (CuSO4 · 5 H2O) oldunk 400 cm3 forró vízben, hagyjuk lehűlni.
4.1.2. 173 g kálium-nátrium-tartarátot (KNaC4O6H4 · 4H2O) és 68 g vízmentes nátrium-karbonátot feloldunk 500 cm3 forró vízben. Hagyjuk lehűlni.
4.1.3. A két oldatot (4.1.1. és 4.1.2.) összekeverjük egy 1000 cm3-es mérőlombikban, majd vízzel jelig töltjük. A mérőlombikba 2 g aktív szenet teszünk, felrázzuk, néhány órán át állni hagyjuk, és ezután az oldatot vastag szűrőpapíron vagy membránszűrőn átszűrjük. Ha hosszabb tárolás következtében a réz-oxid kicsapódna, akkor az oldatot újra átszűrjük.
4.2. Ecetsav-oldat; 5 mol/dm3-es
4.3. Jódoldat; 0,01665 mol/dm3-es (0,0333 n; 4,2258 g/dm3)
4.4. Nátrium-tioszulfát-oldat; 0,0333 mol/dm3-es
4.5. Keményítő-oldat; 5 g oldható keményítőt eldörzsölünk 30 cm3 vízzel, és a kapott keményítőtejet 1 dm3 forró vízbe öntjük. Három percig forraljuk, lehűtjük és – ha szükséges – konzerválószerként adunk hozzá 10 mg higany-jodidot.
5. Eszközök
5.1. Erlenmeyer-lombik, 300 cm3-es; büretták és pipetták
5.2. Vízfürdő
6. A vizsgálat módja
6.1. Legfeljebb 30 mg invertcukrot tartalmazó mintamennyiséget (10 g vagy kevesebb) bemérünk 300 cm3-es Erlenmeyer-lombikba és kb. 100 cm3 vízben feloldjuk. Hozzáadunk 10 cm3 Müller-féle reagenst (4.1.). Jól összekeverjük és pontosan 10 percig forrásban lévő vízfürdőbe helyezzük (5.2.). Az Erlenmeyer-lombikban lévő oldat szintje 20 mm-el alacsonyabb legyen, mint a vízfürdő szintje. Folyóvíz alatt (vízcsap) gyorsan lehűtjük a lombik tartalmát, keverés nélkül, nehogy a réz(I)-oxidot a levegő oxigénje oxidálja. A lehűtött oldathoz 5 cm3 5 mol/dm3-es ecetsavat (4.2.) adunk pipettázva, rázás nélkül, majd bürettából azonnal hozzáadunk 20–40 cm3 0,01665 mol/dm3-es jódoldatot (4.3.) /feleslegben legyen/. Ezután a lombik tartalmát összerázzuk, a réz-csapadék teljes feloldódásáig. A jódoldat-felesleget 0,0333 mol/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldattal (4.4.) visszatitráljuk, keményítő indikátor mellett. Az indikátort a titrálás vége felé adjuk hozzá.
6.2. Egyidejűleg ellenőrző vizsgálatot is végzünk. Az ellenőrző vizsgálatot (vakpróbát) új Müller-reagens készítése esetén el kell végezni. A jódoldat fogyasztás ne haladja meg a 0,1 cm3-t.
6.3. Párhuzamosan el kell végezni a meghatározást a cukoroldattal melegítés nélkül is. Hagyjuk állni 10 percig szobahőmérsékleten, hogy az olyan redukálóanyagok, mint a kén-dioxid, reakcióba lépjenek.
7. Az eredmény kiszámítása
A fogyott jódoldat térfogata: a feleslegben adott 0,01665 mol/dm3-es jódoldat mennyisége cm3-ben, minusz a meghatározáskor fogyott nátrium-tioszulfát-oldat (0,0333 mol/dm3-es) mennyisége cm3-ben. A fogyott 0,01665 mol/dm3-es jódoldat térfogatát (cm3-ben) korrigálni kell a következő levonásokkal: (7.1.; 7.2.; 7.3.).
7.1. A vízzel vakpróbára (6.2.) fogyott térfogat cm3-ben.
7.2. A cukoroldattal (6.3.) hidegkorrekcióra fogyott térfogat cm3-ben.
7.3. Az aliquotban jelen lévő minden 10 g szacharózra 2,0 cm3-nyi érték fogy, vagy ha a minta 10 g-nál kevesebb szacharózt tartalmaz, akkor azzal arányos mennyiség (szacharózkorrekció).
A fenti korrekciók elvégzése után 1 cm3 jódoldat (4.3.) 1 mg invertcukornak felel meg. Az invertcukor-tartalom, százalékban a következő képlettel számítható ki:
ahol
V1 = a jódoldat (4.3.) térfogata korrekció után cm3-ben
m0 = a meghatározásra került minta tömege, g-ban
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,02 g/100 g minta lehet.
5. MÓDSZER
Redukálócukor-tartalom meghatározása invertcukorban kifejezve
(Knight és Allen módszere)
1. Alkalmazási terület
A módszerrel az invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalmat határozzuk meg:
– cukorban vagy fehér cukorban,
– finomított fehér cukorban
2. Fogalommeghatározás
„Az invertcukorban kifejezett redukálócukor”: redukálócukor-tartalom, a következőkben részletezett módszerrel meghatározva.
3. A módszer elve
A mintaoldathoz feleslegben adott réztartalmú reagens redukálódik, majd a nem redukált részét EDTA-oldattal visszatitráljuk.
4. Vegyszerek
4.1. Etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) dinátrium só 0,0025 mol/dm3-es oldata: oldjunk fel 0,930 g EDTA dinátrium sót vízben, majd töltsük fel vízzel egy literre.
4.2. Murexid indikátoroldat: adjunk 0,25 g murexidot 50 cm3 vízhez és keverjük össze metilénkék 0,2 g/100 cm3 vizes oldatából 20 cm3-rel.
4.3. Lúgos rézreagens: oldjunk fel 25 g vízmentes nátrium-karbonátot és 25 g kálium-nátrium-tartarát-tetrahidrátot kb. 600 cm3 vízben, amely 40 cm3-t tartalmaz az 1 mol/dm3 töménységű nátrium-hidroxidból. Oldjunk fel 6 g-ot a két vegyértékű réz-szulfát-penta-hidrátból (CuSO4 · 5H2O) kb. 100 cm3 vízben és adjuk a tartarát-oldathoz. Hígítsuk 1 literre vízzel.
Megjegyzés: az oldat korlátozott ideig használható.
4.4. Standard invertcukoroldat: oldjunk fel 23,750 g tiszta szacharózt (4.5.) kb. 120 cm3 vízben egy 250 cm3-es mérőlombikban, adjunk hozzá 9 cm3 sósavat (sűrűsége = 1,19 g/cm3), és hagyjuk állni nyolc napot szobahőmérsékleten. Töltsük fel az oldatot 250 cm3-re és ellenőrizzük a hidrolízis teljességét egy 200 mm-es csőben polariméteres vagy szachariméteres leolvasással. Ennek –11,80+0,05 °Z-nak kell lenni (lásd a megjegyzést, 9. pont), pipettázzunk 200 cm3-t ebből az oldatból egy 2000 cm3-es mérőlombikba. Hígítsuk vízzel, és mialatt rázzuk (hogy elkerüljük a túlzott helyi lúgosodást), adjunk hozzá 71,4 cm3 olyan nátrium-hidroxid-oldatot (1 mól/dm3), melyben 4 g benzoesav is feloldásra került. Töltsük fel 2000 cm3-re, hogy az oldat 1 g/100 cm3 invertcukrot tartalmazzon. Az oldat pH értéke kb. 3 kell, hogy legyen. Ez a stabil törzsoldat csak közvetlenül felhasználás előtt hígítható.
4.5. Tiszta szacharóz: szacharóz legfeljebb 0,001 g/100 g invertcukor-tartalommal.
5. Eszközök
5.1. Kémcső, 150x20 mm
5.2. Fehér porcelán tál
5.3. Analitikai mérleg legalább 0,1 mg pontossággal.
6. A vizsgálat módja
6.1. Kémcsőben oldjunk fel 5 g cukormintát 5 cm3 hideg vízben (5.1.). Adjunk hozzá 2 cm3-t a rézreagensből (4.3.), és keverjük össze. Merítsük a csövet a forrásban lévő vízfürdőbe 5 percre, majd hűtsük le hideg vízben.
6.2. A kémcsőben lévő oldatot vigyük át veszteségmentesen, minél kevesebb víz felhasználásával a fehér porcelán tálba (5.2.), adjunk hozzá három csepp indikátort (4.2.) és titráljuk EDTA-oldattal (4.1.). A V0 a titráláshoz fogyott EDTA-oldat köbcentimétereinek (cm3) száma. A végpontnál az oldat színe zöldből szürkén keresztül bíborra vált. A bíbor szín lassan eltűnik, a réz(I)-oxidnak réz(II)-oxiddá történő oxidációja miatt, ami függ a jelenlévő redukált réz koncentrációjától. A titrálás végpontját ezért igen gyorsan kell megközelíteni.
6.3. Készítsünk kalibrációs görbét úgy, hogy az invertcukor ismert mennyiségét hozzáadjuk (a 4.4. oldat megfelelően hígítva) 5 g tiszta szacharózhoz (4.5.) és adjunk megfelelő mennyiségű hideg vizet úgy, hogy az oldat összesen 5 cm3 legyen. Ábrázoljuk a titrálásnál kapott fogyásértékeket (cm3-ben) az 5 g szacharózhoz hozzáadott invertcukor százalékának függvényében: egyenest kapunk a 0,001–0,019 g invertcukor/100 g minta tartományban.
7. Az eredmények kiszámítása
Olvassuk le a kalibrációs görbéről azt az invertcukor százalékot, ami a minta vizsgálatánál meghatározott V0 cm3 EDTA értékhez tartozik. Ha a vizsgálandó mintában a koncentráció várhatóan nagyobb, mint 0,017 g invertcukor/100 g minta, a vizsgálatra bemért minta mennyiségét (6.1.) ennek megfelelően csökkenteni kell, de a vizsgálati mintát tiszta szacharózzal (4.5.) 5 g-ra ki kell egészíteni.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,005 g/100 g minta lehet.
9. Megjegyzés
A °Z értékét 2,889-el osztva válthatjuk át a polarimetriás szögfokra. Szükséges eszközök, műszerek: 200 mm-es polariméter cső; nátriumgőz lámpa, mint fényforrás; mérőműszer (polariméter v. szachariméter) amelyet olyan helyen kell elhelyezni, ahol a hőmérséklet 20 °C körüli érték.
6. MÓDSZER
Redukálócukor-tartalom meghatározása invertcukorban kifejezve
(Luff–Schoorl módszer)
1. Az alkalmazási terület
A módszerrel meghatározunk
1.1. Invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalmat:
– cukoroldatban vagy fehér cukoroldatban
– invertcukoroldatban vagy fehér invertcukoroldatban
– invertcukorszirupban vagy fehér invertcukorszirupban
1.2. Dextróz egyenértékben kifejezett és szárazanyagtartalomra számított redukálócukor-tartalmat:
– glükózszirupban
– szárított glükózszirupban
1.3. D-glükózban kifejezett redukálócukor-tartalmat:
– dextróz monohidrátban
– vízmentes dextrózban
2. Fogalommeghatározás
„Az invertcukorban, D-glükózban vagy dextróz egyenértékben kifejezett redukálócukor tartalom”: redukálócukor-tartalom a következőkben részletezett módszer szerint meghatározva, és invertcukorban, D-glükózban vagy dextrózban kifejezve vagy számítva.
3. A módszer elve
A mintaoldatban lévő redukálócukrokat (ha szükséges, derítés után) meghatározott módon forrásig melegítjük Cu (II) ionokat tartalmazó oldattal, mely Cu (I) ionná alakul. A Cu (II) felesleget jodometriásan határozzuk meg.
4. Vegyszerek
4.1. Carrez I. oldat: 21,95 g cink-acetát-dihidrátot (Zn/CH3COO/2 · 2H2O) vagy 24 g cink-acetát-trihidrátot (Zn/CH3COO/2 · 3H2O) és 3 cm3 jégecetet oldunk 100 cm3 vízben.
4.2. Carrez II. oldat: 10,6 g kálium-hexaciano-ferrát-(II)-ot (K4/Fe (CN)6/ · 3H2O) oldunk 100 cm3 vízben.
4.3. Luff–Schoorl reagens: az alábbi oldatokat készítjük el:
4.3.1. Réz-szulfát-oldat: 25 g CuSO4 · 5H2O-t feloldunk 100 cm3 vízben.
4.3.2. Citromsav-oldat: 50 g citromsavat (C6H8O7 · H2O) feloldunk 50 cm3 vízben.
4.3.3. Nátrium-karbonát-oldat: 143,8 g vízmentes nátrium-karbonátot feloldunk 300 cm3 meleg vízben és lehűtjük.
4.3.4. A citromsav-oldatot 1000 cm3-es mérőlombikban (4.3.2.) lassan összekeverjük a nátrium-karbonát-oldattal (4.3.3.). A habzás megszűnése után a réz-szulfát oldatot (4.3.1.) hozzáöntjük és 1000 cm3-es mérőlombikban vízzel jelig töltjük. Állni hagyjuk egy éjszakán át, és ha szükséges átszűrjük. A 6.1. pontban leírt módszer szerint ellenőrizzük a reagens molaritását (Cu 0,1 mól/dm3; Na2CO3I mól/dm3).
4.4. Nátrium-tioszulfát-oldat; 0,1 mól/dm3
4.5. Keményítőoldat: 5 g oldható keményítőt eldörzsölünk 30 cm3 vízzel, és a kapott keményítőtejet 1 dm3 forró vízbe öntjük. Három percig forraljuk, lehűtjük és – ha szükséges – konzerválószerként adjunk hozzá 10 mg higany-jodidot.
4.6. Kénsav, 3 mól/dm3.
4.7. Kálium-jodid-oldat; 30% (m/v).
4.8. Forrkő; sósavban forralva, vízzel savmentesre mosva és megszárítva.
4.9. Izopentanol
4.10. Nátrium-hidroxid; 0,1 mól/dm3.
4.11. Sósav; 0,1 mól/dm3.
4.12. Fenolftalein-oldat; 1%(m/v), etanolban.
5. Eszközök
5.1. Erlenmeyer-lombik, 300 cm3-es, visszafolyó hűtővel felszerelve.
5.2. Stopperóra
6. A vizsgálat módja
6.1. A Luff-Schoorl reagens titrálása.
6.1.1. 25 cm3 Luff-Schoorl reagenshez (4.3.) hozzáadunk 3 g kálium-jodidot (4.7.) és 25 cm3 3 mól/dm3-es kénsavat (4.6.). A 0,1 mól/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldattal (4.4.) titráljuk, keményítőoldatot (4.5.) használva indikátorként. Az indikátort a titrálás vége felé adjuk az elegyhez. Ha a fogyott 0,1 mól/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldat térfogata nem 25 cm3, a reagenst újból készítjük.
6.1.2. 10 cm3 Luff-Schoorl reagenst 100 cm3-es mérőlombikba pipettázunk és vízzel jelig töltjük. A hígított reagensből 10 cm3-t pipettázunk a 0,1 mól/dm3-es sósavból (4.11.) 25 cm3-t tartalmazó Erlenmeyer-lombikba és forrásban lévő vízfürdőn 1 órán át melegítjük. Lehűtjük, frissen forralt vízzel eredeti térfogatig töltjük és 0,1 mól/dm3-es nátrium-hidroxiddal (4.10.) titráljuk fenolftalein indikátor (4.12.) jelenlétében. A felhasznált 0,1 mól/dm3-es nátrium-hidroxid térfogatának 5,5 és 6,5 cm3 között kell lennie.
6.1.3. A hígított reagens (6.1.2.) 10 cm3-ét titráljuk 0,1 mól/dm3-es sósavval (4.11.) fenolftalein indikátor (4.12.) jelenlétében. Az átcsapási pontot az ibolyaszín eltűnése jelzi. A felhasznált 0,1 mól/dm3-es sósav (4.11.) térfogatának 6,0-és 7,5 cm3 között kell lennie.
6.1.4. A Luff-Schoorl reagens pH-ja 9,3–9,4 legyen 20 °C-on.
6.2. Az mintaoldat készítése
6.2.1. 1 mg pontossággal lemérünk 5 g mintát és 200 cm3 vízzel veszteségmentesen 250 cm3-es mérőlombikba visszük. Derítjük – ha szükséges – 5 cm3 Carrez I. oldat (4.1.) és 5 cm3 Carrez II. oldat (4.2.) hozzáadásával. A reagensek hozzáadása után mindig jól összekeverjük. Vízzel jelig töltjük, szűrjük.
6.2.2. Hígítjuk az oldatot (6.2.1.) úgy, hogy 25 cm3 hígított oldat 15–60 mg redukálócukrot tartalmazzon, glükózban kifejezve.
6.3. Titrálás Luff-Schoorl módszer szerint. A Luff-Schoorl reagensből (4.3.) pipettázunk 25 cm3-t a 300 cm3-es Erlenmeyer lombikba. Ugyanoda pipettázunk még 25 cm3 cukoroldatot (6.2.) és két darabka forrkővet (4.8.) adunk hozzá. Szereljük fel visszafolyó hűtővel (5.1.) és késedelem nélkül – Bunsen égő felett – azbeszt dróthálóra helyezzük. Az azbeszt dróthálóban a lombik alja átmérőjének megfelelő kivágás legyen. A lombik tartalmát két perc alatt forrásig melegítjük, és pontosan 10 percig lassú forrásban tartjuk. Hideg víz alatt gyorsan lehűtjük, és 5 perc után az alábbiak szerint titráljuk: Hozzáadunk 10 cm3 kálium-jodid-oldatot (4.7.) és a habzás elkerülése végett óvatosan 25 cm3 3 mól/dm3-es kénsavat (4.6.). 0,1 mól/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldattal (4.4.) titráljuk, amíg az oldat szine majdnem teljesen eltűnik, akkor néhány cm3 keményítőoldatot (4.5.) adunk hozzá és folytatjuk a titrálást addig, amíg a kék szín teljesen eltűnik. Vakpróbát is végzünk, 25 cm3 vizet használva 25 cm3 cukoroldat (6.2.2.) helyett.
7. Az eredmények kiszámítása
Az alábbi táblázatból megállapítjuk (ha szükséges, interpolálva) az invertcukor, illetve glükóz tömegét mg-ban, a két titrálás fogyásának különbsége alapján, a 0,1 mol/dm3-es nátrium-tioszulfát-oldat cm3-ében kifejezve. Az eredményt invertcukorban vagy d-glükózban fejezzük ki, tömeg %-ban, (m/m), szárazanyagra számítva adjuk meg.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,2 cm3 lehet.
9. Megjegyzés
A kénsav hozzáadása előtt kis mennyiségű izopentanol (4.9.) adható az elegyhez, a habzás csökkentése céljából.
A mért fogyáskülönbségnek megfelelő redukálócukor mennyiség a Luff-Schoorl módszernél
| 0,1 mol/dm3 Na2S2O3 fogyáskülönbség cm3 | Glükóz vagy invert cukor mg | Különbség mg | 0,1 mol/dm3 Na2S2O3 fogyáskülönbség cm3 | Glükóz vagy invert cukor mg | Különbség mg | |
| 1 | 2,4 | – | 11 | 27,6 | 2,6 | |
| 2 | 4,8 | 2,4 | 12 | 30,3 | 2,7 | |
| 3 | 7,2 | 2,4 | 13 | 33,0 | 2,7 | |
| 4 | 9,7 | 2,5 | 14 | 35,7 | 2,7 | |
| 5 | 12,2 | 2,5 | 15 | 38,5 | 2,8 | |
| 6 | 14,7 | 2,5 | 16 | 41,3 | 2,8 | |
| 7 | 17,2 | 2,5 | 17 | 44,2 | 2,9 | |
| 8 | 19,8 | 2,6 | 18 | 47,1 | 2,9 | |
| 9 | 22,4 | 2,6 | 19 | 50,0 | 2,9 | |
| 10 | 25,0 | 2,6 | 20 | 53,0 | 3,0 |
7. MÓDSZER
Redukálócukor-tartalom meghatározása invertcukorban kifejezve
(Lane–Eynon állandó térfogatú módszer)
1. Alkalmazási terület
A módszerrel invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalmat határozunk meg:
– cukoroldatban,
– fehér cukoroldatban,
– invertcukoroldatban,
– fehér invertcukoroldatban,
– invertcukorszirupban
– fehér invertcukorszirupban.
2. Fogalommeghatározás
„Az invertcukorban kifejezett redukálócukor-tartalom” redukálócukor-tartalom az alábbiakban részletezett módszer szerint meghatározva és invertcukorban kifejezve vagy számítva.
3. A módszer elve
A minta oldatát metilénkék indikátor mellett forrásponton Fehling-oldattal titráljuk.
4. Vegyszerek
4.1. Fehling-oldat:
4.1.1. A oldat: 69,3 g réz(II)-szulfátot (CuSO4 · 5H2O) 1000 cm3-es mérőlombikban vízben oldunk, jelig feltöltjük.
4.1.2. B oldat: 346,0 kálium-nátrium-tartarátot (KNaC4H4O6 · 4H2O) és 100,0 g nátrium-hidroxidot 1000 cm3-es mérőlombikban vízben oldunk. Ha az oldat üledékes, meg kell szűrni.
Megjegyzés: mindkét oldatot sötét üvegben kell tárolni.
4.2. Nátrium-hidroxid-oldat, 1 mol/dm3.
4.3. Invertcukor-standardoldat: 23,750 g tiszta szacharózt kb. 120 cm3 vízben, 250 cm3-es mérőlombikban oldunk, hozzáadunk 9 cm3 sósavat (ρ = 1,16) és szobahőmérsékleten állni hagyjuk nyolc napig. A 250 cm3-es mérőlombikot jelig töltjük és polariméterrel vagy szachariméterrel 200 mm-es csőben ellenőrizzük a hidrolízis befejezését, amelynél a mért értéknek – 11,80 °Z +0,05 °Z-nek kell lennie. (lásd: Megjegyzés).
Ennek az oldatnak 200 cm3-ét pipettázzuk egy 2000 cm3-es mérőlombikba. Vízzel hígítjuk és rázás közben hozzáadunk 71,4 cm3 nátrium-hidroxid-oldatot (1 mol/l-es) (4.2.), majd 4 g benzoesavat. A 2000 cm3-es lombikban jelig töltjük, hogy 1 g/100 cm3-es invertcukoroldatot kapjunk. Az oldat pH-jának kb. 3-nak kell lennie. A stabil oldatot közvetlenül felhasználás előtt kell hígítani. Ahhoz, hogy 0,25 g/100 cm3 invertcukoroldatot kapjunk, jelig töltünk egy 250 ml-es lombikot az 1 g/100 cm3-es invertcukoroldattal 20 °C-on, majd ennek a mérőlombiknak a tartalmát átmossuk egy 1000 cm3-es mérőlombikba, és vízzel jelig töltjük.
4.4. Metilénkék-oldat, 1 g/100 cm3.
5. Eszközök
5.1. Szűknyakú Erlenmeyer-lombik, 500 cm3-es.
5.2. Büretta, 50 cm3-es; 0,05 cm3 beosztású.
5.3. Pipetták, 20, 25 és 50 cm3-esek.
5.4. Mérőlombikok; 250, 1000 és 2000 cm3-esek.
5.5. Fűtőeszköz a forraláshoz, – a 6.1. pontban leírtak szerint, – amely lehetővé teszi a titrálás végpontjának megfigyelését anélkül, hogy a hőforrástól elmozdítanánk a forraló lombikot (5.1.).
5.6. Stopperóra, legalább 1 sec. pontossággal.
6. A vizsgálat módja
6.1. A Fehling-oldat beállítása.
6.1.1. 50 cm3-t a B oldatból (4.1.2.) és 50 cm3-t az A oldatból (4.1.1.) pipettázzunk tiszta, száraz főzőpohárba, és jól keverjük össze.
6.1.2. A bürettát 0,25%-os (0,25 g/100 cm3) invertcukor-standardoldattal (4.3.) öblítsük át, és töltsük fel.
6.1.3. Az A és B oldatok (6.1.1.) keverékéből 20 cm3-t pipettázzunk a szűknyakú Erlenmeyer lombikba (5.1.) és adjunk hozzá 15 cm3 vizet. A bürettából adagoljunk 39 cm3 invertcukoroldatot, adjunk hozzá kis mennyiségű forrkövet, és óvatosan, körkörös mozdulatokkal keverjük össze.
6.1.4. Forrásig melegítjük, és pontosan két percen át forraljuk. A lombikot a hőforrástól elmozdítani nem lehet, és ügyeljünk arra, hogy a vizsgálat során a forrás ne szűnjön meg. A két perc forralás végén hozzáadunk 3–4 csepp metilénkék-oldatot (4.4.): az elegynek határozottan kéknek kell lennie.
6.1.5. Folytatjuk a beállítást: kis adagokban invertcukor-standardoldatot adunk hozzá bürettából, eleinte 0,2 cm3-enként, később 0,1 cm3-enként és végül cseppenként, a végpont eléréséig. Ezt a kék szín teljes eltűnése jelzi. Az oldat színe pirosasra változik a réz(I)-oxid jelenléte miatt.
6.1.6. A végpontot el kell érni az oldat forrásának kezdetétől számított 3. perc végére. A titráláshoz fogyott oldat térfogatának (V0) 39,0 és 41,0 cm3 közt kell lennie. Ha a V0 térfogat a határokon kívül esik, a Fehling-oldat (4.1.1.) rézkoncentrációját korrigálni kell, és a beállítási folyamatot meg kell ismételni.
6.2. A mintaoldatok előkészítése: A vizsgált mintaoldatok koncentrációjának 250 és 400 mg invertcukor/100 cm3 között kell lennie.
6.3. Elővizsgálat
6.3.1. Az elővizsgálat célja annak a vízmenyiségnek a meghatározása, amelyet az A és B oldatok keverékének 20 cm3-éhez hozzáadva a titrálás utáni térfogat 75 cm3 lesz. A 6.1.4. pontban leírt vizsgálattal azonosan hajtjuk végre, azzal a különbséggel, hogy az invert-cukor-standardoldat helyett a mintaoldatot használjuk, azaz bürettából a lombikba engedett mintaoldat térfogata: 25 cm3. A hozzáadott víz mennyisége 15 cm3, az oldatot két percig forraljuk, és a titrálást a 6.1.5. pont szerint a végpontig végezzük.
6.3.2. Ha a metilénkék-oldat hozzáadása után a pirosas szín megmarad, a mintaoldat koncentrációja túl nagy.
Ebben az esetben a vizsgálatot félbeszakítjuk, és megismételjük kisebb koncentrációjú mintaoldatot használva. Ha a mintaoldatból több mint 50 cm3 szükséges ahhoz, hogy a pirosas színt elérjük, nagyobb koncentrációjú mintaoldatot kell használni. Számítsuk ki a hozzáadott vízmennyiséget, levonva a kevert Fehling-oldat térfogatát (20 cm3) és a mintaoldat térfogatát 75 cm3-ből.
6.4. A mintaoldat vizsgálata
6.4.1. Pipettázzunk a forraló lombikba 20 m3 kevert Fehling oldatot és azt a vízmennyiséget, amit a 6.3. pont szerint határoztunk meg.
6.4.2. Bürettából adagoljunk a mintaoldatból a 6.3. pont megfigyelt fogyásnál 1 cm3-el kevesebbet. Néhány forrkövet adunk hozzá, körkörös mozdulatokkal keverjük a lombik tartalmát, felforraljuk és titráljuk, mint korábban (6.3.). A végpontot a metilénkék-oldat hozzáadásától számított egy perc alatt el kell érni.
A végső fogyás = V1.
7. Az eredmények kiszámítása
A minta redukálócukor tartalmát invertcukorban kifejezve, az alábbi képlettel számítjuk ki:
ahol:
C0 = a vizsgált mintaoldat koncentrációja, g/100 cm3-ben;
V0 = invertcukor standardoldat titrálásnál fogyott térfogata cm3-ben;
V1 = a vizsgált mintaoldat térfogata cm3-ben, ami a minta vizsgálatánál, a 6.4.2. pont szerint fogyott;
f = korrekciós faktor, mellyel figyelembe vesszük a vizsgált mintaoldat szacharóz tartalmát.
Az értékeket az alábbi táblázat mutatja:
| Szacharóz (g-ban) a forralt elegyben | Korrekciós faktor | |
| 0 | 1,000 | |
| 0,5 | 0,982 | |
| 1,0 | 0,971 | |
| 1,5 | 0,962 | |
| 2,0 | 0,954 | |
| 2,5 | 0,946 | |
| 3,0 | 0,939 | |
| 3,5 | 0,932 | |
| 4,0 | 0,926 | |
| 4,5 | 0,920 | |
| 5,0 | 0,915 | |
| 5,5 | 0,910 | |
| 6,0 | 0,904 | |
| 6,5 | 0,898 | |
| 7,0 | 0,893 | |
| 7,5 | 0,888 | |
| 8,0 | 0,883 | |
| 8,5 | 0,878 | |
| 9,0 | 0,874 |
A vizsgált mintaoldat szacharóztartalmának megfelelő faktort a táblázatból interpolálással számíthatjuk ki.
Megjegyzés: A szacharóz hozzávetőleges koncentrációja úgy határozható meg, hogy az invertcukor becsült koncentrációját levonjuk (ebben a becslésben f = 1,0) a szacharózban kifejezett összes oldott szárazanyagtartalomból, amit az oldat törésmutatója alapján a jelen előírás harmadik módszerével határozhatunk meg.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb a középérték 1,0%-a lehet.
9. Megjegyzés:
2,889-el osztjuk, hogy átszámítsuk az „°Z”-ot polariméter szögfok értékre 200 mm hosszú polarimétercső, nátriumgőzlámpa fény-forrás és 20 °C-hoz közeli hőmérsékletű helyiség esetén.
8. MÓDSZER
Dextróz-ekvivalens meghatározása
(Lane–Eynon állandó térfogatú módszer)
1. Alkalmazási terület
A módszerrel dextróz-ekvivalenst határozunk meg:
– glükózszirupban,
– szárított glükózszirupban,
– dextróz monohidrátban
– vízmentes dextrózban.
2. Fogalommeghatározás
2.1. „Redukálóképesség”: redukálócukor-tartalom, az alábbi módszer szerint meghatározva tömeg %-ban megadva, vízmentes dextrózban (d-glükózban) kifejezve, eredeti anyagra számítva.
2.2. „Dextróz-ekvivalens”: redukálóképesség, tömeg %-ban megadva, szárazanyagra számítva.
3. A módszer elve
A vizsgálandó oldatot pontosan meghatározott körülmények között metilénkék indikátort használva, forráspontján Fehling-oldattal titráljuk.
4. Vegyszerek
4.1. Fehling-oldat:
4.1.1. A oldat: 69,3 g réz(II)-szulfátot (CuSO4 · 5H2O) 1000 cm3-es mérőlombikban vízben oldunk, jelig töltjük.
4.1.2. B oldat: 346,0 g kálium-nátrium-tartarátot (KNaC4H4O6 · 4H2O) és 100,0 g nátrium-hidroxidot 1000 cm3-es mérőlombikban vízben oldunk, jelig töltjük.
Megjegyzés: Mindkét oldatot (4.1.1. és 4.1.2.) sötét üvegben kell tárolni.
4.1.3. Fehling-oldatkeverék készítése: 50 cm3-t a B oldatból (4.1.2.) és 50 cm3-t az A oldatból (4.1.1.) tiszta, száraz főzőpohárba pipettázunk és jól összekeverünk.
Megjegyzés: A Fehling-oldatkeveréket nem szabad tárolni, minden nap frissen kell készíteni és beállítani.
4.2. Vízmentes dextróz (d-glükóz) (C6H12O6). Használat előtt vákuum-szárítószekrényben 4 órán át szárítjuk 100+1 °C-on és kb. 10 kPa (103 mbar) belső nyomásnál.
4.3. Dextróz-standardoldat: 0,600 g/100 cm3.0,6 g vízmentes dextrózt (4.2.) 0,1 mg pontossággal bemérünk, vízben oldjuk, átmossuk egy 100 cm3-es mérőlombikba (5.4.), jelig töltjük és összekeverjük. Az oldatot használat előtt mindig frissen készítjük.
4.4. Metilénkék-oldat: 0,1 g/100 cm3.0,1 g metilénkék indikátort 100 cm3 vízben oldunk.
5. Eszközök
5.1. Szűknyakú Erlenmeyer-lombik, 250 cm3-es.
5.2. Büretta 50 cm3-es, 0,05 cm3-es beosztású.
5.3. Egyjelű pipetták, 25 és 50 cm3-esek.
5.4. Mérőlombikok, 100 és 500 cm3-esek.
5.5. Melegítő eszköz a forraláshoz, – a 6.1. pontban leírtak szerint, – amely lehetővé teszi a titrálás végpontjának megfigyelését anélkül, hogy a forraló lombikot elmozdítanánk a hőforrástól (lásd: 6.1.3. megjegyzést).
5.6. Stopperóra, legalább 1 sec. beosztással.
6. A vizsgálat módja
6.1. A Fehling-oldat beállítása.
6.1.1. 25 cm3 Fehling-oldatot (4.1.3.) a tiszta, száraz, szűknyakú Erlenmeyer-lombikba (5.1.) pipettázunk.
6.1.2. Megtöltjük a bürettát (5.2.) dextróz-standardoldattal (4.3.) és a meniszkuszt a 0-pontra állítjuk be.
6.1.3. 18 cm3 dextróz-standardoldatot (4.3.) a bürettából az Erlenmeyer-lombikba engedünk. Körkörösen mozgatva keverjük a lombik tartalmát.
6.1.4. A lombikot melegítő eszközre (5.5.) helyezzük, előzetesen beállítva azt úgy, hogy a forrás 120+15 másodperc alatt elkezdődjön. Továbbiakban a melegítő eszközt az egész titrálási idő alatt (lásd: 1. megj.) így beállítva hagyjuk.
6.1.5. A forrás kezdetekor elindítjuk a stopperórát.
6.1.6. A lombik tartalmát 120 másodpercig forraljuk, a stopperórával mérve az időt. Az idő vége felé hozzáadjuk a metilénkék-oldatot (4.4.)
6.1.7. 120 másodperces forralás után (stopperórával mérve) a bürettából (6.1.2.) elkezdjük a lombikba (5.1.) adagolni a dextróz-standardoldatot 0,5 cm3-enként, amíg a metilénkék színe eltűnik (lásd: 2. és 3. megjegyzést). Feljegyezzük a hozzáadott dextróz-standardoldat fogyást, az utolsó előtti 0,5 cm3-es adagot is beleértve (X cm3).
6.1.8. Megismételjük 6.1.1. és 6.1.2. pontokban leírtakat.
6.1.9. A bürettából a lombikba (5.1.) adagoljuk a (X–0,3) cm3-nek megfelelő térfogatú dextróz-standardoldatot.
6.1.10. Megismételjük a 6.1.4., 6.1.5 és 6.1.6. pontokban leírtakat.
6.1.11. 120 másodperces forralás után (stopperórával mérve), kezdjük a lombikba (5.1.) adagolni a dextróz-standardoldatot a bürettából, eleinte 0,2 cm3-enként és végül cseppenként, amíg a metilénkék színe eltűnik. A titrálás végső stádiumában a dextróz-standardoldat két egymást követő adagolása között 10–15 másodpercnek kell eltelnie. Az adagolásnak 60 másodpercen keresztül be kell fejeződnie, hogy a forralás teljes ideje ne legyen több, mint 180 másodperc. Esetleg harmadik titrálás is szükségessé válhat, kissé nagyobb adagot alkalmazva a dextróz-standardoldatból (6.1.9.) ahhoz, hogy ezt elérjük.
6.1.12. Feljegyezzük a titrálásban fogyott dextróz-standardoldat térfogatát (V0 cm3), (lásd: 4. Megjegyzést).
6.1.13. A dextróz-standardoldat (4.3.) (V0) térfogatának 19 és 21 cm3 között kell lennie. Ha a térfogat ezeken a határokon kívül esik, a Fehling-oldat (4.1.3.) koncentrációját módosítani kell és a beállítását meg kell ismételni.
6.1.14. A kevert Fehling-oldat napi beállításához, mivel V0 pontosan ismert, egyetlen titrálás elegendő, a (V0–0,5) cm3 dextróz-standardoldat kezdeti adagolásával.
1. Megjegyzés: Ez biztosítja, hogy a forralás kezdetétől intenzív és folytonos legyen a párolgás az egész titrálási folyamat alatt, megelőzve a levegő bejutását a titráló lombikba, s így megakadályozva az oxidációt.
2. Megjegyés: A metilénkék színének eltűnése legjobban az elegy habján látható, mivel az mentes a piros réz(I)-oxid üledéktől. A szín eltűnése legkönnyebben szórt világításnál érzékelhető. A titráló lombik mögött elhelyezett fehér háttér is előnyös.
3. Megjegyzés: Vizsgálat közben a bürettát óvni kell a melegtől.
4. Megjegyzés: Mivel az eredmény az emberi tényezőn is múlik, minden vizsgálónak saját beállítást kell végeznie és saját V0-értéket kell használnia az eredmény kiszámításánál (7.1.).
6.2. Az előkészített minta elővizsgálata
6.2.1. Elővizsgálatot akkor kell végezni, ha nem ismert a minta redukálóképessége. Az eredményből számítható a vizsgálathoz bemérendő mintamennyiség (6.3.). Az elővizsgálatot a következőképpen végezzük.
6.2.2. 2% (m/v) koncentrációjú minta-oldatot készítünk: „Z” a becsült bemérendő mintamennyiség.
6.2.3. Úgy, mint a 6.1.2. pontban a minta-oldatot (6.2.2.) használva a dextróz-standardoldat helyett.
6.2.4. A 6.1.1. pont szerint.
6.2.5. A 6.1.3. pont szerint, 10 cm3 mintaoldatot használva a 18,0 cm3 dextróz-standardoldat helyett.
6.2.6. A 6.1.4. pont szerint.
6.2.7. A lombik tartalmát forrásig melegítjük. Hozzáadunk 1 cm3 metilénkék-oldatot (4.4.).
6.2.8. A forralás kezdetétől indítjuk a stopperórát (5.6.) és elkezdjük adagolni a mintaoldatot a bürettából a lombikba 1,0 cm3-es adagokban, 10 másodpercenként, addig, amíg a metilénkék színe átcsap. Feljegyezzük a hozzáadott mintaoldat teljes térfogatát, beleértve az utolsó előtti adagot is (Y cm3).
6.2.9. „Y” nem lehet több, mint 50 cm3. Ha igen, a mintaoldat koncentrációját növeljük és a titrálást megismételjük.
6.2.10. Az előkészített minta hozzávetőleges redukálóképességét tömeg %-ban, az alábbiak szerint számítjuk ki:
| 60 · V0 | ||
| Y · Z |
6.3. A vizsgálati minta bemérése
0,1 mg pontossággal bemérünk az előkészített mintából annyit, hogy 2,85–3,15 g redukálócukrot tartalmazzon vízmentes dextrózban (d-glükóz) kifejezve, vagy a redukálóképesség (2.1.) hozzávetőleges értéke, vagy a 6.2.10. pont szerint kapott hozzávetőleges mennyiség alapján.
6.4. A minta-oldat készítése
A bemért mintát vízben oldjuk és 500 cm3-es mérőlombikban jelig töltjük.
6.5. Meghatározás
6.5.1. A 6.1.1. pont szerint.
6.5.2. A bürettát (5.2.) a vizsgált oldattal (6.4.) megtöltjük és a meniszkuszt 0-pontra beállítjuk.
6.5.3. 18,5 cm3 vizsgált oldatot a bürettából Erlenmeyer-lombikba engedünk. Körkörös mozdulatokkal megkeverjük a lombik tartalmát.
6.5.4. A 6.1.4. pont szerint.
6.5.5. A 6.1.5. pont szerint.
6.5.6. A 6.1.6. pont szerint.
6.5.7. A 6.1.7. pont szerint, a mintaoldatot használva a dextróz-standardoldat helyett.
6.5.8. A 6.1.8. pont szerint.
6.5.9. A 6.1.9. pont szerint a mintaoldatot használva a dextróz-standardoldat helyett.
6.5.10. A 6.1.10. pont szerint.
6.5.11. A 6.1.11. pont szerint, a vizsgált oldatot használva a dextróz-standardoldat helyett.
6.5.12. Feljegyezzük a titrálás végpontjáig fogyott mintaoldat térfogatát: V1.
6.5.13. V1 térfogata 19 és 21 cm3 között kell hogy legyen. Ha a V1 térfogat ezeken a határokon kívül esik, a mintaoldat koncentrációját módosítani kell, és a 6.5.1.-től a 6.5.12.-ig a vizsgálat műveleteit meg kell ismételni.
6.5.14. Azonos mintaoldattal két párhuzamos meghatározást végzünk.
6.6. Szárazanyagtartalom: Az előkészített minta szárazanyagtartalmát a 2. módszer szerint határozzuk meg.
7. Az eredmények kiszámítása
7.1. Redukálóképesség (rp)
A redukálóképességet tömeg %-ban, eredeti mintára vonatkoztatva a következő képlettel számítjuk ki:
ahol:
V0 = a beállítási titrálásnál felhasznált dextróz-standardoldat (4.3.) térfogata cm3-ben;
V1 = a vizsgálati titrálásnál (6.5.) felhasznált mintaoldat (6.4.) térfogata cm3-ben;
m = a vizsgált minta tömege (6.3.), melyet az 500 cm3 mintaoldat készítéséhez használtunk fel, g-ban.
7.2. Dextróz-ekvivalens:
A dextróz-ekvivalenst tömeg %-ban, a minta szárazanyagtartalmára vonatkoztatva következő képlettel számítjuk ki:
ahol:
DE = dextróz-ekvivalens;
rp = a minta (7.1.) redukálóképessége tömeg %-ban;
d = a minta szárazanyagtartalma, tömeg %-ban.
7.3. Eredményként két meghatározás középértékét vesszük, amelyeknél az ismételhetőségre vonatkozó követelmény (8) teljesül.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb a középérték 1%-a lehet.
9. MÓDSZER
Szulfáthamu-tartalom meghatározás
1. Alkalmazási terület
A módszerrel szulfáthamu-tartalmat határozunk meg
– glükózszirupban,
– szárított glükózszirupban,
– dextróz monohidrátban,
– vízmentes dextrózban.
2. Fogalommeghatározás
„Szulfáthamu-tartalom”: a következőkben részletezett módszer szerint meghatározott szulfáthamu tartalom.
3. A módszer elve
A vizsgált minta maradékának tömegét 525 °C-on, kénsav jelenlétében végzett hamvasztás után határozzuk meg, és a bemért minta tömeg %-ában adjuk meg.
4. Vegyszerek
4.1. Kénsav, hígított oldat: lassan és óvatosan hozzáadunk 100 cm3 koncentrált kénsavat (sűrűség 20 °C-on: 1,84 g/cm3; 96% m/m) 300 cm3 vízhez, keverve és hűtve.
5. Eszközök
5.1. Tokos elektromos kemence, 525 °C +25 °C-os hőmérsékleten.
5.2. Analitikai mérleg 0,1 mg pontossággal.
5.3. Platina vagy kvarc hamvasztótégely megfelelő méretű.
5.4. Exszikkátor, mely frissen aktívált szilikagélt, vagy egyenértékű szárító hatású anyagot, valamint víztartalom indikátort tartalmaz.
6. A vizsgálat módja
Hevítsük a tégelyt (5.3.) a hamvasztási hőmérsékletig, hűtsük exszikkátorban, majd mérjük meg. Mérjünk 0,1 mg pontossággal 5 g glükózszirupot, vagy szárított glükózszirupot, illetve 10 g dextróz monohidrátot vagy vízmentes dextrózt a tégelybe. Adjunk hozzá 5 cm3 kénsav-oldatot (4.1.) (lásd: Megjegyzés 9.1. pontját), és óvatosan hevítsük a mintát láng fölött vagy főzőlapon, amíg az teljesen elszenesedik. Az elszenesítést, ami alatt a gőzök kiégnek a mintából (lásd: a megjegyzés 9.2. pontját) elszívó-fülkében végezzük. Helyezzük a tégelyt (5.3.) a tokos kemencébe (5.1.), hevítsük azt 525 °C +25 °C-on, amíg fehér hamut nem kapunk. Ez átlagosan két órát vesz igénybe (lásd: a megjegyzés 9.3. pontját). Hagyjuk a mintát kb. 30 percig exszikkátorban (5.4.) hűlni, majd mérjük meg.
7. Az eredmények kiszámítása
A szulfáthamu-tartalom a vizsgált minta tömeg %-ában a következő képlettel számítható:
ahol:
m1 = a hamu tömege g-ban,
m0 = a vizsgált minta tömege g-ban.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb a középérték 2%-a lehet.
9. Megjegyzés
9.1. A kénsavat kis adagokban kell hozzáadni, hogy elkerüljük a túlzott habzást.
9.2. Minden óvintézkedést meg kell tenni az első elszenesítés alatt, hogy megelőzzük a mintának vagy a hamunak a túlzott felhabzás miatt fellépő veszteségét.
9.3. Ha a mintát nehéz teljesen elhamvasztani (vagyis fekete részek maradnak), a tégelyt ki kell venni a tokos kemencéből, a maradékot – lehűtés után – néhány csepp vízzel nedvesítjük, majd visszatesszük a kemencébe.
10. MÓDSZER
Polarizáció meghatározás
1. Hivatkozás
ICUMSA módszer. Forrás: 12. ICUMSA ülés 1958, 84. oldal; 13. ICUMSA ülés 1962, 83. oldal; 14. ICUMSA ülés 1966.
2. Alkalmazási terület
A módszerrel a polarizációt határozzuk meg:
– félfehér cukorban,
– cukorban vagy fehér cukorban,
– finomított fehér cukorban.
3. Fogalommeghatározás
A polarizáció a poláros fény síkjának elforgatása a 26 g cukor/100 cm3 oldatban, 200 mm hosszú csőben.
4. A módszer elve
A polarizációt szachariméter vagy polariméter segítségével határozzuk meg, a következő módszerben leírt módon.
5. Vegyszerek
5.1. Derítőszer: bázikus ólom-acetát-oldat.
Adjunk 560 g száraz bázikus ólom-acetátot a kb. 1 dm3 frissen forralt vízhez. Forraljuk a keveréket 30 percig, majd hagyjuk állni egy éjszakán át. Dekantáljuk a felső részt, majd hígítsuk frissen forralt vízzel, hogy 1,25 g/cm3 sűrűséget kapjunk 20 °C-on. Védjük az oldatot a levegővel való érintkezéstől.
5.2. Dietil-éter
6. Eszközök
6.1. Szachariméter, melyet 26 g cukor normáltömegre kalibráltak vagy polariméter. Ezt a berendezést olyan helyen kell felállítani, ahol a hőmérsékletet 20 °C-hoz közel lehet tartani. Hitelesítsük az eszközt szabványos kvarclemezekkel.
6.2. Fényforrás: nátriumgőz lámpa.
6.3. Precíziós polarimétercső, a hosszúság 200 mm, az eltérés nem több +0,02 mm-nél.
6.4. Analitikai mérleg 0,1 mg pontosságú.
6.5. Egyedileg hitelesített 100 cm3-es mérőlombik. Olyan lombik használható, amelynek a tényleges térfogata a 100+0,01 cm3 tartományba esik. Azokat a lombikokat, melyek űrtartalma a fenti tűréshatáron kívül esik, csak megfelelő korrekció után szabad használni.
6.6. Vízfürdő, szabályozott hőmérsékletű, 20+0,1 °C-os.
7. A vizsgálat módja
7.1. Az oldat készítése
Mérjünk le 26+0,002 g cukormintát, mossuk be a teljes mennyiséget kb. 60 cm3 vízzel egy 100 cm3-es mérőlombikba (6.5.). Oldjuk fel körkörös mozgatással, melegítés nélkül.
Ha derítés szükséges, adjunk hozzá 0,5 cm3 ólom-acetát reagenst (5.1.). Keverjük az oldatot körkörös mozgatással; mossuk le a lombik falát, amíg a meniszkusz nem lesz kb. 10 mm-rel a kalibrációs jel alatt.
Helyezzük a lombikot olyan vízfürdőbe (6.6.), amely 20+0,1 °C pontosságú hőmérséklet-szabályozóval rendelkezik és tartsuk ott, míg a cukoroldat hőmérséklete nem állandósul. Szüntessük meg a folyadék felszínén esetleg képződőbuborékot egy csepp dietil-éterrel (5.2.). Töltsük fel a jelig vízzel. Dugaszoljuk be, és legalább háromszor felfordítva a lombikot keverjük össze alaposan. Hagyjuk öt percet állni.
7.2. A polarizáció meghatározása
A hőmérsékletet az összes következő műveletben 20+1 °C-on kell tartani.
7.2.1. Végezzük el a mérőkészülék zérus-korrekcióját.
7.2.2. Szűrjük a mintát szűrőpapíron keresztül, a szűrlet első 10 cm3-ét külön felfogva és kiöntve. Gyűjtsük össze a szűrlet következő 50 cm3-ét.
7.2.3. A polarimétercsövet kétszer mossuk át a vizsgálandó mintaoldattal. (7.2.2.)
7.2.4. Töltsük be óvatosan a vizsgálandó mintaoldatot 20+1 °C-on.
Távolítsuk el az összes légbuborékot, amikor a fedőüveget a helyére csúsztatjuk. Helyezzük a töltött csövet a készülékbe.
7.2.5. Olvassuk le a forgatást 0,05 °Z vagy 0,02 szögfok pontossággal.
Ismételjük meg a leolvasást még négyszer. Vegyük az öt leolvasás átlagát.
8. Az eredmények kiszámítása
Az eredményt Z-fokban fejezzük ki, tized fokra kerekítve. A szögfokok átváltásánál Z-fokra a következő képletet használjuk:
°Z = szögfok · 2,889
9. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett vizsgálatok 5 leolvasás átlagából számított eredményei közötti különbség legfeljebb a középérték 0,1%-a lehet.
1. A B részben felsorolt sűrített tej- és tejporfélék vizsgálatára a C részben leírt módszereket kell alkalmazni.
2. Ha azonos célra többféle módszer alkalmazható, ezek bármelyikével vizsgálhatunk. Az alkalmazott módszert a C rész szerint elkészített vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell adni.
1. Bevezetés, általános előírások
2. Szárazanyag-tartalom meghatározás:
– cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej (C rész, 1. módszer)
– cukrozatlan sűrített tej (C rész, 1. módszer)
– cukrozatlan sűrített félzsíros tej (C rész, 1. módszer)
– cukrozatlan sűrített sovány tej (C rész, 1. módszer)
– cukrozott sűrített tej (C rész, 1. módszer)
– cukrozott sűrített félzsíros tej (C rész, 1. módszer)
– cukrozott sűrített sovány tej (C rész, 1. módszer)
3. Víztartalom meghatározás:
– nagy zsírtartalmú tejpor (C rész, 2. módszer)
– zsíros (teljes) tejpor (C rész, 2. módszer)
– félzsíros tejpor (C rész, 2. módszer)
– sovány tejpor (C rész, 2. módszer)
4. Zsírtartalom meghatározás:
– cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej (C rész, 3. módszer)
– cukrozatlan sűrített tej (C rész, 3. módszer)
– cukrozatlan sűrített félzsíros tej (C rész, 3. módszer.)
– cukrozatlan sűrített sovány tej (C rész, 3. módszer)
– cukrozott sűrített tej (C rész, 3. módszer)
– cukrozott sűrített félzsíros tej (C rész, 3. módszer)
– cukrozott sűrített sovány tej (C rész, 3. módszer)
– nagy zsírtartalmú tejpor (C rész, 4. módszer)
– zsíros (teljes) tejpor (C rész, 4. módszer)
– félzsíros tejpor (C rész, 4. módszer)
– sovány tejpor (C rész, 4. módszer)
5. Szacharóz meghatározás:
– cukrozott sűrített tej (C rész, 5. módszer)
– cukrozott sűrített félzsíros tej (C rész, 5. módszer)
– cukrozott sűrített sovány tej (C rész, 5. módszer)
6. Tejsav és laktát meghatározás:
– nagy zsírtartalmú tejpor (C rész, 6. módszer)
– zsíros (teljes) tejpor (C rész, 6. módszer)
– félzsíros tejpor (C rész, 6. módszer)
– sovány tejpor (C rész, 6. módszer)
7. Foszfatáz-aktivitás meghatározás:
– nagy zsírtartalmú tejpor (C rész, 7. vagy 8. módszer)
– zsíros (teljes) tejpor (C rész, 7. vagy 8. módszer)
– félzsíros tejpor (C rész, 7. vagy 8. módszer)
– sovány tejpor (C rész, 7. vagy 8. módszer)
Bevezetés, általános előírások
1. A minta előkészítése
1.1. Cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej
Cukrozatlan sűrített tej
Cukrozatlan sűrített félzsíros tej
Cukrozatlan sűrített sovány tej
A lezárt dobozt összerázzuk és megforgatjuk. A dobozt kinyitjuk és a tejet lassan egy másik, légmentesen zárható edénybe töltjük át, majd ismételt áttöltögetéssel összekeverjük. Gondoskodjunk arról, hogy a doboz falán és alján tapadó zsír- és tejrészecskék a mintába kerüljenek. Az edényt lezárjuk.
Ha a tartalom nem homogén, akkor az edényt 40 °C hőmérsékletű vízfürdőn melegítjük, 15 percenként erősen megrázzuk. 2 óra múlva az edényt a vízfürdőről levesszük, szobahőmérsékletre hűtjük. A fedőt levesszük és az edény tartalmát kanállal, vagy spatulával alaposan összekeverjük (amennyiben a zsír kivált, a minta nem vizsgálható). Hűtve tároljuk.
1.2. Cukrozott sűrített tej
Cukrozott sűrített félzsíros tej
Cukrozott sűrített sovány tej
Doboz: a lezárt dobozt vízfürdőben 30–40 °C-on kb. 30 percig melegítjük. A dobozt kinyitjuk és tartalmát kanállal vagy spatulával felfelé-, lefelé- és körkörös irányú mozgatással jól összekeverjük a felső és alsó rétegek elegyedése végett. Gondoskodjunk arról, hogy a doboz karimáján, falán és alján tapadó tejrészecskék a mintába jussanak. A doboz tartalmát amilyen gyorsan csak lehet, légmentesen záró fedéllel ellátott másik dobozba öntjük. Az edényt lezárjuk, és hidegen tároljuk.
Tubus: alját levágjuk, és tartalmát egy légmentesen záró fedéllel ellátott edénybe nyomjuk. Aztán a tubust hosszában is felvágjuk. Belsejéből az összes anyagot kikaparjuk, és a többivel gondosan összekeverjük. Az edényt hűtve tároljuk.
1.3. Nagy zsírtartalmú tejpor
Zsíros (teljes) tejpor
Félzsíros tejpor
Sovány tejpor
A tejport tiszta, száraz, légmentesen záródó fedővel ellátott edénybe töltjük. Az edény térfogata a por térfogatának kétszerese legyen. Az edényt azonnal lezárjuk és a tejport az edény ismételt rázásával és forgatásával alaposan összekeverjük. A minta előkészítése során amennyire csak lehet, kerüljük el, hogy a tejpor a levegővel érintkezzen, s ez által nedvességet vegyen fel.
2. Vegyszerek
2.1. Víz
2.1.1. Minden olyan esetben, amikor oldásra, hígításra vagy mosásra vizet használunk, az mindig desztillált vagy legalább azzal azonos minőségű, ionmentesített víz legyen.
2.1.2. Minden olyan esetben, amikor „oldás” vagy „hígítás” minden további adat nélkül szerepel, mindig „vízben való oldást” vagy „vízzel való hígítást” kell értenünk.
2.2. Tisztasági követelmény
Minden alkalmazott vegyszer analitikai tisztaságú legyen, hacsak nincs más kikötés.
3. Eszközök
3.1. Készülékek és segédanyagok felsorolása
A módszereknél a felsorolás csak a speciális készülékeket és eszközöket tartalmazza.
3.2. Analitikai mérleg, amelynek pontossága legalább 0,1 mg.
4. Az eredmények kiszámítása
4.1. A beltartalom kiszámítása
Ha nincs egyéb előírás, a laboratórium által számított eredményt mindig a minta tömegszázalékában adjuk meg.
4.2. Az eredmény megadásának pontossága
Az eredményben nem szabad több tizedesjegyet megadni, mint amennyit az alkalmazott analitikai módszer pontossága megenged.
5. Vizsgálati jegyzőkönyv
A vizsgálati jegyzőkönyvben az analitikai módszereket és az eredményeket kell megadni. Kiegészítésképpen adjunk meg minden olyan részletet, amelyet a vizsgálati módszer nem ír elő, vagy választható és minden olyan körülményt, amely az eredményt befolyásolhatja. A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a minta azonosításához szükséges összes adatot.
1. MÓDSZER
Szárazanyag-tartalom meghatározás (szárítószekrényben 99 °C-on)
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ezzel a módszerrel a következő termékek szárazanyag-tartalmát határozzuk meg:
– cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej,
– cukrozatlan sűrített tej,
– cukrozatlan sűrített félzsíros tej,
– cukrozatlan sűrített sovány tej,
– cukrozott sűrített tej,
– cukrozott sűrített félzsíros tej,
– cukrozott sűrített sovány tej.
2. Fogalommeghatározás
A sűrített tej szárazanyaga: az ezzel a módszerrel meghatározott szárazanyag.
3. A módszer elve
A minta ismert mennyiségét vízzel hígítjuk, homokkal elkeverjük és 99+1 °C-on szárítjuk. A szárítás utáni tömeg a szárazanyag. A szárazanyagot a minta tömegszázalékában adjuk meg.
4. Vegyszerek és segédanyagok
Kvarchomok vagy tengeri homok, sósavval kezelt (szemcsemérete: 0,18–0,5 mm, ez azt jelenti, hogy 500 mikronos szitaszöveten átesik, de 180 mikronos szitán fennmarad). Végezzük el a következő vizsgálatot:
Körülbelül 25 g homokot 2 órán keresztül szárítószekrényben (5.3.) a 6.1. és 6.3. pontokban leírtak szerint szárítsunk.
Adjunk hozzá 5 ml vizet és szárítószekrényben 2 órán keresztül ismét szárítsuk, majd hűtsük le és még egyszer mérjük le. A két tömeg közötti különbség 0,5 mg-nál nem lehet több.
Ha szükséges, a homokot sósavoldattal (25%) 3 napig kezeljük, időnként megkeverjük. Vízzel mossuk sav-, illetve kloridmentesre. 160 °C-on szárítsuk, és a fentiek szerint újra vizsgáljuk meg.
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Bemérőedény fémből, nikkelből, alumíniumból, rozsdamentes acélból, vagy üvegből. A bemérőedénynek jól záró, de gyorsan levehető fedele legyen.
Megfelelő méretek: átmérő 60–80 mm, mélység kb. 25 mm.
5.3. Szárítószekrény, atmoszférikus nyomású, jól szellőző, 99 °C +1 °C-ra beállítható. A hőmérséklet az egész szekrényben azonos legyen.
5.4. Exszikkátor, nedvességindikátort tartalmazó, frissen aktívált szilikagéllel vagy azonos hatékonyságú szárító közeggel.
5.5. Üvegbot, az egyik végén lapos és olyan hosszú, hogy a bemérőedénybe (5.2.) beleférjen.
5.6. Vízfürdő, forrásban tartható.
6. A vizsgálat menete
6.1. Körülbelül 25 g homokot (4) és egy rövid üvegbotot (5.5) a bemérőedénybe (5.2.) viszünk.
6.2. Az edényt (levett fedővel), a fedőt és a bemért homokot 2 órán keresztül szárítószekrényben (5.3.) szárítjuk.
6.3. A fedőt újra rátesszük, és a bemérőedényt az exszikkátorba helyezzük. Szobahőmérsékletre hűtjük és 0,1 mg pontossággal mérjük (M0)
6.4. A homokot az edény egyik oldalára döntjük. A szabad térbe a cukrozott sűrített tejből kb. 1,5 g-ot, a cukrozatlan sűrített tejből 3,0 g-ot adagolunk. A fedőt rátesszük, és 0,1 mg pontossággal lemérjük. (M1).
6.5. A fedőt levesszük, 5 ml vizet adunk hozzá és az üvegbot (5.5) segítségével keverjük össze előbb a folyadékokat, majd a homokot és a folyékony részt. A botot a keverékben hagyjuk.
6.6. A bemérőedényt forrásban lévő vízfürdőn (5.6.) tartjuk, amíg a víz el nem párolog. Ez általában 20 percig tart. A keveréket időnként üvegbottal megkeverjük, hogy az anyagot jól átszellőztessük, és hogy a szárítás alatt pogácsává ne álljon össze. Az üvegbotot a bemérőedényben hagyjuk.
6.7. Az edényt és a fedőt 1 óra 30 percre szárítószekrénybe helyezzük.
6.8. A fedőt újra rátesszük, és az edényt exszikkátorba (5.4.) helyezzük, szobahőmérsékletre hűtjük, majd 0,1 mg pontossággal lemérjük.
6.9. Az edényt kinyitjuk és fedelével együtt 1 órán át szárítószekrényben szárítjuk.
6.10. A munkafolyamatot a 6.8. pontban leírtak szerint ismételjük.
6.11. A 6.9 és 6.10. pontban leírt munkafolyamatot addig ismételjük, amíg két egymásutáni mérés közötti tömegkülönbség 0,5 mg-nál kisebb, vagy a tömeg nőni nem kezd. Tömegnövekedés esetén a számolásnál (7.) a legalacsonyabb tömegértéket vesszük figyelembe. A végleges tömeget M2-vel jelöljük.
7. Az eredmények kiszámítása
A minta tömegszázalékában megadott szárazanyag-tartalmát a következő képlettel számítjuk ki:
ahol:
M0 = a bemérőedény, az üvegbot, a fedő és a homok együttes tömege g-ban a 6.3. művelet után,
M1 = a bemérőedény, az üvegbot, a fedő, a homok és a minta tömege g-ban a 6.4. művelet után,
M2 = a bemérőedény, az üvegbot, a fedő, a homok és a kiszárított minta tömege g-ban a 6.11. művelet után.
7.1. A cukrozott sűrített tej tejszárazanyagát megkapjuk, ha az összes szárazanyagból (C rész, 1. módszer) levonjuk a szacharózt (C rész, 5. módszer).
7.2. A cukrozott sűrített tej zsírmentes tejszárazanyagát a következőképpen kapjuk meg: az összes szárazanyagtartalomból (C rész, 1. módszer) levonjuk a szacharóztartalmat (C rész, 5. módszer) és a zsírtartalmat (C rész, 3. módszer)
7.3. A cukrozatlan sűrített tej zsírmentes tejszárazanyagát a következőképpen kapjuk meg: az összes szárazanyagból (C rész, 1. módszer) levonjuk a zsírtartalmat (C rész, 3. módszer).
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,2 g szárazanyag/100 g termék lehet.
2. MÓDSZER
Víztartalom meghatározás (szárítószekrényben 102 °C-on)
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ezzel a módszerrel határozzuk meg a következő termékek víztartalmát:
– nagy zsírtartalmú tejpor,
– zsíros (teljes) tejpor,
– félzsíros tejpor,
– sovány tejpor.
2. Fogalommeghatározás
Víztartalom: ezzel a módszerrel meghatározott, a szárítás során bekövetkezett tömegveszteség.
3. A módszer elve
Szárítószekrényben 102+1 °C-on, atmoszférikus nyomáson, tömegállandóságig szárított minta tömegét határozzuk meg. A tömegveszteséget a minta tömegszázalékában számítjuk.
4. Eszközök
4.1. Analitikai mérleg
4.2. Bemérőedény nikkelből, alumíniumból, rozsdamentes acélból vagy üvegből. Az edénynek jól záró, de gyorsan levehető fedele legyen. Megfelelő méretek: átmérő: 60–80 mm, mélység: kb. 25 mm.
4.3. Szárítószekrény, atmoszférikus nyomású, jól szellőző, 102+1 °C-ra beállítható. A hőmérséklet az egész szekrényben azonos legyen.
4.4. Exszikkátor, nedvességindikátort tartalmazó, frissen aktívált szilikagéllel vagy azzal azonos hatékonyságú szárítóanyaggal.
5. A vizsgálat menete
5.1. A bemérőedényt (4.2.) levett fedővel körülbelül 1 órára szárítószekrénybe (4.3.) tesszük.
5.2. Az edényre a fedelet rátesszük, és exszikkátorba (4.4.) helyezzük, szobahőmérsékletre hűtjük, és 0,1 mg pontossággal megmérjük. (M0)
5.3. Körülbelül 2 g tejpormintát az edénybe teszünk, az edényt a fedelével lefedjük, és 0,1 mg pontossággal gyorsan lemérjük (M1)
5.4. Az edényt levett fedővel 2 órára szárítószekrénybe helyezzük.
5.5. Az edényt lefedjük, exszikkátorba helyezzük, és szobahőmérsékletre hűtjük. Lehülés után 0,1 mg pontossággal gyorsan lemérjük. (M2)
5.6. Az edényt levett fedővel 1 órán át szárítószekrényben szárítjuk.
5.7. Az 5.5. pont alatt leírt műveletet megismételjük.
5.8. Az 5.6. és 5.7. szerinti műveleteket addig ismételjük, amíg a két egymás utáni mérés tömege közötti különbség 0,5 mg-nál kisebb, vagy a tömeg nőni nem kezd. Ha tömegnövekedés lép fel, a számolásnál a legkisebb tömegértéket vesszük figyelembe (6.). A végleges tömeget M2-vel jelöljük.
6. Az eredmények kiszámítása
A minta tömegveszteségét tömegszázalékban kifejezve a következő képlettel számítjuk ki:
ahol:
M0 = a bemérőedény és a fedél tömege g-ban az 5.2. művelet után,
M1 = a bemérőedény, a fedél, a minta tömege g-ban az 5.3. művelet után,
M2 = a bemérőedény, a fedél és a kiszárított minta tömege g-ban az 5.5. művelet után.
7. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,1 g víz/100 g termék lehet.
3. MÓDSZER
Zsírtartalom meghatározás sűrített tejből
(Röse–Gottlieb-módszer)
1. Tárgy és alkalmazási terület
E módszerrel határozzuk meg a zsírtartalmat a következő termékekben:
– cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej,
– cukrozatlan sűrített tej,
– cukrozatlan sűrített félzsíros tej,
– cukrozatlan sűrített sovány tej,
– cukrozott sűrített tej,
– cukrozott sűrített félzsíros tej,
– cukrozott sűrített sovány tej.
2. Fogalommeghatározás
A sűrített tej zsírtartalma: a megadott módszerrel meghatározott zsírtartalom.
3. A módszer elve
A zsírtartalmat Röse–Gottlieb-módszerrel határozzuk meg. A minta ammóniás-alkoholos oldatából a zsírokat dietil-éterrel vagy petroléterrel extraháljuk, majd az oldatot bepároljuk, a maradékot mérjük, és a zsírtartalmat a minta tömegszázalékában fejezzük ki.
4. Vegyszerek
Minden reagensnek meg kell felelnie a vakpróbára vonatkozó részben (6.1.) megadott feltételeknek. Ha szükséges, a reagenseket 1 g vajzsír/100 ml oldószer jelenlétében újra desztilláljuk.
4.1. Ammónia-oldat, kb. 25% (m/m) NH3 tartalommal, sűrűsége 20 °C-on kb. 0,91 g/ml (vagy ismert koncentrációjú, töményebb oldat).
4.2. Etanol, 96+2%-os (v/v) vagy metanollal, metil-etil-ketonnal, illetve petroléterrel denaturált etanol.
4.3. Dietiléter, peroxidmentes.
1. megjegyzés:
A peroxid vizsgálatához 10 ml dietil-étert öntünk üvegdugóval lezárható, kis mérőhengerbe, amelyet előzetesen kevés éterrel átöblítettünk. Hozzáadunk 1 ml frissen készített 10%-os kálium-jodid oldatot, összerázzuk és 1 percig állni hagyjuk. Egyik fázisban sem lehet sárga elszíneződés.
2. megjegyzés:
A dietil-éter peroxidmentesen eltartható, ha olyan nedves cinkfóliát adunk hozzá, amelyet előzőleg 1 percre híg, savas réz-szulfátoldatba merítettünk, majd vízzel leöblítettünk. 1 liter dietil-éterhez kb. 8000 mm2 felületű, hosszú csíkokra felvágott cinkfóliát használjunk. A csíkok legalább az edény feléig érjenek.
4.4. Petroléter, 30–60 °C közötti forrpontú
4.5. Oldószer elegy, közvetlenül a felhasználás előtt azonos térfogatú dietil-éterből (4.3.) és petroléterből készítjük (4.4). Az oldószerelegy dietil-éterrel vagy petroléterrel helyettesíthető.
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Megfelelő extrahálócső vagy lombik, becsiszolt üvegdugóval vagy egyéb, az alkalmazott oldószernek megfelelő zárással.
5.3. Vékonyfalú állólombikok, 150–250 ml névleges térfogatúak.
5.4. Szárítószekrény atmoszférikus nyomású, jól szellőző, hőmérséklete 102+1 °C-ra beállítható.
5.5. Forrást segítő anyag, zsírmentes, nem porózus, használat közben nem törékeny, például üveggyöngy vagy szilícium-karbid darabkák. (lásd 6.2.1. pont).
5.6. Pipetta, az extraháló csőhöz megfelelő.
5.7. Centrifuga
6. A vizsgálat menete
6.1. Vakpróba
A minta zsírtartalmának meghatározásával egy időben vakpróbát végzünk 10 ml desztillált vízzel, azonos extraháló készülékben, a reagensek azonos arányával és azonos módon a következőkben leírtak szerint, a 6.2.2. alatt leírtak kivételével. Ha a vakpróbára 0,5 mg-nál nagyobb értéket kaptunk, a reagenseket meg kell vizsgálni, tiszta reagensekkel kell helyettesíteni vagy meg kell tisztítani.
6.2. Vizsgálat
6.2.1. A lombikot (5.3.) az oldószer elpárologtatása során a forrást megkönnyítő anyaggal együtt (5.5), szárítószekrénybe (5.4.) tesszük, és fél-egy óra hosszat szárítjuk. A lombikot a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük és 0,1 mg pontossággal mérjük.
6.2.2. Az előkészített mintát megkeverjük, és a cukrozott sűrített tej mintákból 2–2,5 g-ot, a cukrozatlan sűrített tej mintákból 4–5 g-ot közvetlen beméréssel, vagy visszaméréssel 0,1 mg pontossággal az extraháló edénybe mérünk. 10,5 ml térfogatig vízzel feltöltjük, és enyhe melegítés (40–50 °C) közben az anyagok teljes elkeveredése céljából óvatosan összerázzuk. A minta teljesen eloszlatható legyen, különben a meghatározást meg kell ismételni.
6.2.3. 1,5 ml ammónia-oldatot (4.1.) vagy töményebb oldat egyenértékű térfogatát adunk hozzá és jól összekeverjük.
6.2.4. 10 ml etanolt (4.2.) adunk hozzá és a folyadékokat a nyitott lombikban lassan, tökéletesen összekeverjük.
6.2.5. 25 ml dietil-étert adunk hozzá (4.3.) és folyó vízzel lehűtjük. Az edényt lezárjuk, 1 percig erősen rázzuk és közben többször megfordítjuk.
6.2.6. A dugót óvatosan kivesszük, és 25 ml petrolétert (4.4.) adunk hozzá úgy, hogy a petroléter első néhány milliliterével leöblítjük a dugót és az edény nyakának belső falát. Az öblítőfolyadékot az edénybe engedjük. Az edényt a dugóval újra lezárjuk, 30 másodpercig rázzuk és forgatjuk. Ha a 6.2.7. pontban leírt műveletben nem centrifugálunk, nem szabad túl erősen rázni.
6.2.7. A vizsgálati anyagot a felső folyadékfázis kitisztulásáig, és a vizes fázistól való teljes elválásáig állni hagyjuk. A fázisok szétválasztása megfelelő centrifugával (5.7.) is elvégezhető.
Megjegyzés:
Az a centrifuga, amelyik nem háromfázisú motorral működik, szikrát kelthet. Ezért különösen ügyelni kell arra, hogy robbanás vagy tűz ne keletkezzék az étergőzök jelenléte miatt (például a lombik törése esetén).
6.2.8. A dugót kivesszük, néhány ml oldószer eleggyel a dugót és a lombik nyakának belső falát leöblítjük, az öblítőfolyadékot az extraháló edénybe engedjük. A felső réteget dekantálással vagy pipettával gondosan és lehetőleg teljes mennyiségében a lombikba visszük át (6.2.1.).
Megjegyzés:
Ha a leszivatást nem pipettával végezzük, szükség lehet arra, hogy valamennyi vizet hozzáadva a két folyadék közötti fázishatárt a dekantálás megkönnyítésére megemeljük.
6.2.9. Az extraháló edény nyakának külső és belső falát vagy a pipetta csúcsát és alsó részét néhány ml oldószer eleggyel leöblítjük. Az edény külső oldaláról az öblítőfolyadékot a lombikba, a pipetta és a belső fal öblítőfolyadékát pedig az extraháló edénybe folyatjuk.
6.2.10. A 6.2.5–6.2.9. műveletek megismétlésével 15 ml dietil-éter és 15 ml petroléter felhasználásával második extrakciót végzünk.
6.2.11. Harmadik extrakciót végzünk a 6.2.10. szerint, azonban az utolsó öblítést (6.2.9.) elhagyjuk.
Megjegyzés:
A cukrozatlan és cukrozott sűrített sovány tej esetében a harmadik extrakció nem szükséges.
6.2.12. Az oldószert (beleértve az etanolt is) gondos elpárologtatással vagy desztillálással eltávolítjuk. Ha a lombik űrtartalma kicsi, akkor minden extrakció után a fent leírt módon a kis mennyiségű oldószert eltávolítjuk.
6.2.13. Ha már nem érzünk oldószerszagot, a lombikokat fektetve 1 órára a szárítószekrénybe helyezzük és szárítjuk.
6.2.14. A lombikot a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük és 0,1 mg pontossággal mérjük.
6.2.15. A 6.2.13. és a 6.2.14. műveleteket addig ismételjük, míg a két egymás utáni mérés különbsége 0,5 mg-nál kisebb lesz, vagy a tömeg növekszik. Tömegnövekedés esetén a számolásnál (7.) a legkisebb értéket vesszük figyelembe. A végső tömeget M1-gyel jelöljük.
6.2.16. Ezután 15–25 ml petrolétert adunk hozzá annak vizsgálatára, hogy az extrahált anyag teljesen oldható-e. Az oldószert enyhén melegítjük és rázogatjuk, amíg a zsír egészen fel nem oldódik.
6.2.16.1. Ha az extrahált anyag petroléterben teljesen oldható, a 6.2.1. és a 6.2.15. mérések közti különbség a zsír tömege.
6.2.16.2. Kétség esetén vagy ha oldhatatlan anyagok vannak jelen, a lombikban lévő zsírt meleg petroléteres mosással ismét extraháljuk, és az oldhatatlan részt minden dekantálás előtt ülepítjük. A lombik nyakának külső oldalát háromszor leöblítjük. A lombikot 1 órán keresztül fekvő helyzetben szárítószekrényben szárítjuk a 6.2.1. szerint, a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük, majd 0,1 mg pontossággal mérjük.
A zsír mennyisége a 6.2.15. szerinti mennyiségnek és ennek a tényleges végső mennyiségnek a különbsége.
7. Az eredmények kiszámítása
Az extrahált zsír grammban kifejezett tömegét a következő képlettel számítjuk ki:
(M1 – M2) – (B1 – B2)
A minta zsírtartalma %-ban:
ahol:
M1 = a lombik tömege zsírral együtt g-ban a 6.2.15. művelet után,
M2 = a lombik tömege g-ban a 6.2.1. művelet után, illetve oldhatatlan anyag jelenléte vagy annak gyanúja esetében a 6.2.16.2. művelet után,
B1 = a vakpróba lombikjának tömege g-ban a 6.2.15. művelet után,
B2 = a vakpróba lombikjának tömege g-ban a 6.2.1. művelet után, illetve oldhatatlan anyag jelenléte vagy annak gyanúja esetén a 6.2.16.2. művelet után,
S = a bemért minta mennyisége g-ban.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,05 g zsír/100 g termék lehet.
4. MÓDSZER
Zsírtartalom meghatározás tejporból
(Röse–Gottlieb-módszer)
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ezzel a módszerrel határozzuk meg a zsírtartalmat a következő termékekből:
– nagy zsírtartalmú tejpor,
– zsíros (teljes) tejpor,
– félzsíros tejpor,
– sovány tejpor.
2. Fogalommeghatározás
A tejpor zsírtartalma: a megadott módszerrel meghatározott zsírtartalom.
3. A módszer elve
A meghatározást a Röse–Gottlieb-módszer szerint végezzük. A tejpor ammóniás-alkoholos oldatából a zsírt dietil-éterrel és petroléterrel extraháljuk, majd az oldószert elpárologtatjuk, a maradékot mérjük, és a minta tömegszázalékában fejezzük ki.
4. Vegyszerek
Minden reagensnek meg kell felelnie a vakpróbára vonatkozó részben (6.1.) megadott követelményeknek. Ha szükséges, a reagenseket 1 g vajzsír/100 ml oldószer jelenlétében újra desztilláljuk.
4.1. Ammónia-oldat, kb. 25%-os (m/m) NH3 tartalommal sűrűsége 20 °C-on kb. 0,91 g/ml (vagy ismert koncentrációjú töményebb oldat).
4.2. Etanol, 96+2%-os (v/v) vagy metanollal, metil-etil-ketonnal, illetve petroléterrel denaturált etanol.
4.3. Dietil-éter, peroxidmentes
1. megjegyzés:
A peroxid vizsgálatához 10 ml dietil-étert öntünk üvegdugóval lezárható kis mérőhengerbe, amelyet előzetesen kevés éterrel öblítettük. Hozzáadunk 1 ml frissen készített 10%-os kálium-jodid-oldatot, összerázzuk és 1 percig állni hagyjuk. Egyik fázisban sem lehet sárga elszíneződés.
2. megjegyzés:
A dietil-éter peroxidmentesen eltartható, ha olyan nedves cinkfóliát adunk hozzá, amelyet előzőleg 1 percre savas réz-szulfát-oldatba merítettük, majd vízzel leöblítettük.
Egy liter dietil-éterhez kb. 8000 mm2 felületű, csíkokra felvágott cinkfóliát használjunk. A csíkok legalább az edény feléig érjenek.
4.4. Petroléter, 30–60 °C közötti forrpontú
4.5. Oldószer elegy, melyet közvetlenül a felhasználás előtt azonos térfogatú dietil-éterből (4.3.) és petroléterből (4.4.) készítünk. Az oldószerelegy dietil-éterrel vagy petroléterrel helyettesíthető.
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Megfelelő extrahálócső vagy lombik becsiszolt üvegdugóval vagy egyéb, az alkalmazott oldószernek megfelelő zárással.
5.3. Vékonyfalú állólombik, 150–250 ml névleges térfogatú.
5.4. Szárítószekrény, atmoszférikus nyomású, jól szellőző, 102+1 °C-ra beállítható.
5.5. Forrást segítő anyag, zsírmentes, nem porózus, használat közben nem törékeny, például üveggyöngy vagy szilícium-karbid darabkák (lásd a 6.2.1. pont).
5.6. Vízfürdő, 60–70 °C-ra beállítható.
5.7. Pipetta, az extraháló csőhöz megfelelő.
5.8. Centrifuga.
6. A vizsgálat menete
6.1. Vakpróba
A minta zsírtartalmának meghatározásával egyidőben vakpróbát végzünk 10 ml desztillált vízzel, azonos extraháló edényben, a reagensek azonos arányával és azonos módon, a következőkben leírtak szerint, a 6.2.2. alatt leírtak kivételével. Ha a vakpróbára 0,5 mg-nál nagyobb értéket kapunk, a reagenseket meg kell vizsgálni, tiszta reagensekkel kell helyettesíteni vagy meg kell tisztítani.
6.2. Vizsgálat
6.2.1. A lombikot (5.3.) az oldószer elpárologtatása során a forrást megkönnyítő anyaggal együtt szárítószekrénybe (5.4.) tesszük és fél-egy óra hosszat szárítjuk. A lombikot a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük, és 0,1 mg pontossággal mérjük.
6.2.2. Kb. 1 g zsíros (teljes) tejport, vagy kb. 1,5 g félzsíros tejport, illetve sovány tejport közvetlen beméréssel vagy visszaméréssel 0,1 mg pontossággal az extraháló edénybe (5.2.) mérünk. 10 ml vizet adunk hozzá és a tejpor teljes feloldásáig rázogatjuk (egyes mintáknál melegítésre is szükség lehet).
6.2.3. 1,5 ml ammónia-oldatot (4.1.) vagy töményebb oldat ezzel egyenértékű térfogatát adjuk hozzá, vízfürdőn (5.6.) időnként összerázva 15 percig 60–70 °C-on melegítjük, majd folyóvízzel lehűtjük.
6.2.4. 10 ml etanolt (4.2.) adunk hozzá és a folyadékokat a nyitott extraháló edényben óvatosan összekeverjük.
6.2.5. 25 ml dietil-étert (4.3.) adunk hozzá és folyóvízzel lehűtjük. A készüléket lezárjuk, 1 percen keresztül erősen rázzuk, és közben többször megfordítjuk.
6.2.6. A dugót óvatosan kivesszük és 25 ml petrolétert (4.4) adunk hozzá úgy, hogy néhány ml-ével leöblítjük a dugót és az extraháló edény nyakának belső falát az öblítőfolyadékot az extraháló edénybe folyatjuk. Az edényt a dugóval újra lezárjuk, 30 másodpercig rázzuk, és időnként megfordítjuk. Ha a 6.2.7. pontban leírt műveletben nem centrifugálunk, nem szabad túl erősen rázni.
6.2.7. A vizsgálati anyagot állni hagyjuk, a felső folyadék fázis kitisztulásáig és a vizes fázistól való teljes elválásáig. A fázisok elválasztását megfelelő centrifugával (5.8.) is elvégezhetjük.
Megjegyzés:
Az a centrifuga, amely nem háromfázisú motorral működik, szikrát kelthet. Ezért különösen ügyelni kell arra, hogy robbanás vagy tűz ne keletkezzék az étergőzök jelenléte miatt (például a lombik eltörése esetén).
6.2.8. A dugót kivesszük, néhány ml oldószer eleggyel (4.5.) a dugót és a lombik nyakának belső oldalát leöblítjük, az öblítőfolyadékot az exraháló edénybe folyatjuk. A felső réteget dekantálással vagy pipettával (5.7.) gondosan és lehetőleg teljes mennyiségében a lombikba visszük át (6.2.1.).
Megjegyzés:
Ha a leszivatást nem pipettával végezzük, szükség lehet arra, hogy valamennyi vizet hozzáadva a két folyadék közti fázishatárt, a dekantálás megkönnyítésére, megemeljük.
6.2.9. Az extraháló edény nyakának külső és belső falát, vagy a pipetta csúcsát és alsó részét néhány ml oldószer eleggyel leöblítjük. Az extraháló edény külső oldaláról az öblítőfolyadékot a lombikba, a pipetta és a belső fal öblítőfolyadékát pedig az extraháló edénybe folyatjuk.
6.2.10. A 6.2.5–6.2.9. műveletek megismétlésével 15 ml dietil-éter és 15 ml petroléter felhasználásával második extrakciót végzünk.
6.2.11. Harmadik extrakciót végzünk a 6.2.10. szerint, azonban az utolsó öblítést (6.2.9.) elhagyjuk.
Megjegyzés:
Sovány tejpor esetében harmadik extrakció nem szükséges.
6.2.12. Az oldószert (beleértve az etanolt is) gondos elpárologtatással vagy desztillációval eltávolítjuk. Ha a lombik űrtartalma kicsi, akkor minden extrakció után a fent leírt módon a kis mennyiségű oldószert eltávolítjuk.
6.2.13. Ha már nem érzünk oldószerszagot, a lombikot fektetve 1 órára a szárítószekrénybe helyezzük és szárítjuk.
6.2.14. A lombikot a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük és 0,1 mg pontossággal mérjük.
6.2.15. A 6.2.13. és a 6.2.14. műveleteket addig ismételjük, míg a két egymás utáni mérés különbsége 0,5 mg-nál kisebb lesz, vagy a tömeg növekszik. Tömegnövekedés esetén a számolásnál (7.) a legkisebb értéket vegyük figyelembe. A végső tömeget M1-gyel jelöljük.
6.2.16. Ezután 15–25 ml petrolétert adunk hozzá annak vizsgálatára, hogy az extrahált anyag teljesen oldható-e. Az oldószert enyhén melegítjük és rázogatjuk, amíg az egész zsír fel nem oldódik.
6.2.16.1. Ha az extrahált anyag petroléterben teljesen oldható, a 6.2.1. és 6.2.15. mérések közti különbség a zsír tömege.
6.2.16.2. Kétség esetén vagy ha oldhatatlan anyagok vannak jelen, a lombikban lévő zsírt meleg petroléteres mosással ismét extraháljuk, és az oldhatatlan részt minden dekantálás előtt ülepítjük. A lombik nyakának külső oldalát háromszor leöblítjük. A lombikot 1 órán keresztül fekvő helyzetben szárítószekrényben szárítjuk, 6.2.1. szerint a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük, majd 0,1 mg pontossággal mérjük. A zsír mennyisége a 6.2.15. szerinti mennyiség és ennek a tényleges végső mennyiségnek a különbsége.
7. Az eredmények kiszámítása
Az extrahált zsír grammban kifejezett tömegét a következő képlettel számítjuk ki:
(M1 – M2) – (B1 – B2)
A minta zsírtartalma %-ban:
ahol:
M1 = a lombik tömege zsírral együtt g-ban a 6.2.15. művelet után,
M2 = a lombik tömege g-ban a 6.2.1. művelet után, illetve oldhatatlan anyag jelenléte, vagy annak gyanúja esetében a 6.2.16.2. művelet után,
B1 = a vakpróba lombikjának tömege g-ban a 6.2.15. művelet után,
B2 = a vakpróba lombikjának tömege g-ban a 6.2.1. művelet után, illetve oldhatatlan anyag jelenléte, vagy annak gyanúja esetén a 6.2.16.2. művelet után,
S = a bemért minta mennyisége g-ban.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,2 g zsír/100 g termék, sovány tejpor esetében 0,1 g zsír/100 g termék lehet.
5. MÓDSZER
Szacharóz-tartalom meghatározás
(polarimetriás módszer)
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ezzel a módszerrel határozzuk meg a szacharóztartalmat a következő termékekből:
– cukrozott sűrített tej,
– cukrozott sűrített félzsíros tej,
– cukrozott sűrített sovány tej.
A minta nem tartalmazhat invertcukrot.
2. Fogalommeghatározás
A cukrozott sűrített tej szacharóztartalma: az ezzel a módszerrel meghatározott szacharóztartalom.
3. A módszer elve
A módszer a Clerget-inverzió elvén alapszik: gyengén savas kezelés hatására a szacharóz teljesen hidrolizál, míg a laktóz vagy más cukrok nem változnak. A szacharóztartalmat az oldat forgatóképességének változásából állapítjuk meg.
A minta tiszta szűrletét a laktóz okozta mutarotáció nélkül úgy állítjuk elő, hogy az oldatot ammóniával kezeljük, majd semlegesítjük, és cink-acetát, illetve kálium-hexaciano-ferrát/II/-oldat egymás után történő hozzáadásával csapadékot képzünk.
A szűrlet egy részében a szacharózt megfelelő eljárással hidrolizáljuk.
A szűrlet inverzió előtti és utáni forgatóképességéből számítjuk ki a szacharóztartalmat a megfelelő képlet alapján.
4. Vegyszerek
4.1. Cink-acetát oldat, 1 mólos: 21,9 g kristályos cink-acetátot (Zn(C2H3O2)2 · 2H2O) és 3 ml jégecetet vízzel 100 ml-re feltöltünk.
4.2. Kálium-hexaciano-ferrát/II/oldat 0,25 mólos: 10,6 g kristályos kálium-hexaciano-ferrát/II/-ot (K4(Fe(CN)6) · 3H2O vízzel 100 ml-re feltöltünk.
4.3. Sósav-oldat, 6,35+0,20 mólos (20–22%), vagy 5,0+0,2 mólos (16–18%)
4.4. Ammónia-oldat, 2,0+0,2 mólos, kb. 3,5% (m/m)
4.5. Ecetsav-oldat, 2,0+0,2 mólos, 12% (m/m)
4.6. Brómtimolkék-indikátor 1%-os (m/v) etanolos oldata.
5. Eszközök
5.1. Mérleg, 10 mg-os pontosságú,
5.2. Polariméter-cső, 2 dm-es, pontosan kalibrált hosszúságú.
5.3. Polariméter vagy szachariméter:
a) polariméter nátriumfénnyel vagy zöld higanyfénnyel (higanygőzlámpa prizmával vagy speciális Wratten-szűrővel Nr. 77A), legalább 0,05 szögfok leolvasási pontossággal,
b) Szachariméter nemzetközi cukorskálával, 6%-os kálium-bikromát oldat 15 mm vastag szűrőjén átvezetett fehér fénnyel vagy nátriumfénnyel. A nemzetközi cukorskálán a leolvasási pontosság legalább 0,1 fok legyen.
5.4. Vízfürdő, 60+1 °C-ra beállítható.
6. A vizsgálat menete
6.1. Ellenőrző vizsgálat
A módszer, a reagensek és a készülékek ellenőrzésére a következő módszerrel kettős ellenőrző vizsgálatot végzünk 100 g tej, vagy 110 g sovány tej és 18,00 g tiszta szacharóz felhasználásával. Ez a keverék 40,00 g 45% szacharóztartalmú sűrített tejnek felel meg. A cukortartalmat a 7. pontban megadott képlettel számítjuk ki, ahol az 1. képletben szereplő M, F, és P a bemért tejmennyiséget, a tej zsír- és fehérjetartalmát jelenti, a 2. képletben szereplő M helyére 40,00 számot kell beírni. A megállapított értékek középértéke a tényleges 45%-tól legfeljebb 0,2%-kal térhet el.
6.2. Meghatározás
6.2.1. A jól összekevert mintából kb. 40 g-ot 10 mg pontossággal 100 ml térfogatú főzőpohárba mérünk. 50 ml forróvizet (80–90 °C) adunk hozzá és alaposan összekeverjük.
6.2.2. A keveréket 200 ml-es mérőlombikba maradéktalanul áttöltjük és a főzőpoharat kismennyiségű desztillált vízzel többször átöblítjük. A desztillált víz hőmérséklete 60 °C, összes térfogata 120–150 ml legyen. Összekeverjük, és szobahőfokra hűtjük.
6.2.3. 5 ml hígított ammónia-oldatot (4.4.) adunk hozzá, újra összekeverjük és 15 percig állni hagyjuk.
6.2.4. Az ammóniát ekvivalens mennyiségű ecetsav-oldat (4.5.) hozzáadásával semlegesítjük. Előzetesen a pontos mennyiséget az ammónia-oldat brómtimolkék indikátor (4.6.) jelenlétében történő titrálásával állapítjuk meg. Összekeverjük az oldatot.
6.2.5. 12,5 ml cink-acetát oldatot (4.1.) adunk hozzá, miközben a megdöntött lombikot körkörösen forgatjuk.
6.2.6. Az acetát-oldat adagolásával azonos módon 12,5 ml kálium-hexaciano-ferrát (4.2.) oldatot adunk hozzá.
6.2.7. A lombik tartalmát 20°C-ra beállítjuk és 20 °C-os vízzel a 200 ml-es jelig töltjük.
Megjegyzés:
Eddig a műveletig a víz vagy a reagensek adagolását úgy kell végezni, hogy a légbuborékok képződését elkerüljük. Ugyanebből a célból minden keverést a lombik óvatos körkörös forgatásával és nem rázogatással kell végezni. A 200 ml végtérfogatra való feltöltést megelőzően keletkezett légbuborékokat a lombikra kapcsolt vákuumszivattyúval és a lombik körkörös mozgatásával távolítjuk el.
6.2.8. A lombikot száraz dugóval lezárjuk, és erős rázással alaposan összekeverjük.
6.2.9. Néhány percig állni hagyjuk, majd száraz szűrőpapíron átszűrjük, a szürlet első 25 ml-ét kiöntjük.
6.2.10. Közvetlen polarizáció: meghatározzuk a szürlet optikai forgatóképességét 20+1 °C-on.
6.2.11. Inverzió: az előbbiek szerint nyert szürletből 40 ml-t 50 ml-es mérőlombikba pipettázunk. 6,0 ml 6,35 mólos vagy 7,5 ml 5,0 mólos sósavat (4.3.) adunk hozzá.
A lombikot 15 percre 60 °C-os vízfürdőbe állítjuk úgy, hogy a lombik a nyakáig belemerüljön. Az első 5 percben körkörös mozgatással keverjük, ezalatt a lombik tartalmának el kell érnie a vízfürdő hőmérsékletét. 20 °C-ra lehűtjük és 20 °C-os vízzel a 50 ml-es jelig feltöltjük. Összekeverjük és ezen a hőmérsékleten 1 órán keresztül állni hagyjuk.
6.2.12. Inverzió utáni polarizáció
Az invertált oldat forgatóképességét 20+0,2 °C-on mérjük. (Ha a polarizálócsőben a folyadék hőmérséklete több mint 0,2 °C-kal eltér a 20 °C-tól, akkor a 7.2. pontban megadott hőmérsékletkorrekciót kell alkalmazni.)
7. Az eredmények kiszámítása
7.1. Számítás
A szacharóztartalom kiszámítását a következő képletek szerint végezzük:
1.
2.
ahol:
S = szacharóztartalom,
M = a bemért minta tömege g-ban,
F = a minta zsírtartalma %-ban,
P = a minta fehérjetartalma (N x 6,38)%-ban,
V = az a térfogat ml-ben, amire a mintát a szűrés előtt felhígítjuk,
v = a szűréskor képződött csapadék térfogat korrekciója ml-ben,
D = a közvetlen polarizációs érték (az inverzió előtti polarizáció),
I = az inverzió utáni polarizációs érték,
L= a polarimétercső hossza dm-ben,
Q = inverziós faktor, amelynek az értékére a következőkben térünk ki.
Megjegyzések:
a) Ha pontosan 40,00 g sűrített tejet mértünk be, és nátriumlámpás polariméter szögfokot és 2 dm-es polarimétercsövet használunk 20+0,1 °C-on, akkor a normál sűrített tej (C=9) szacharóztartalmát a következő képlettel számítjuk ki:
S = (D–1,25 I) x (2,833 – 0,00612 F – 0,00878 P)
b) Ha a polarizációt inverzió után a megadott 20 °C-tól (T) eltérő hőmérsékleten mértük, az értéket meg kell szorozni a következő faktorral: [1 + 0,0037 (T – 20)]
7.2. Az inverziós faktor (Q) értéke
A következő képletek megadják a Q pontos értékét különböző fényforrások, különböző koncentrációk és hőmérsékletek esetén:
nátriumfénynél és polariméter szögfokban mérve:
Q = 0,8825 + 0,0006 (C – 9) – 0,0033 (T – 20),
zöld higanyfénynél és polariméter szögfokban mérve:
Q = 1,0392 + 0,0007 (C – 9) – 0,0039 (T – 20),
fehér fénynél bikromátszűrővel és nemzetközi cukorskálával ellátott szachariméterrel mérve:
Q = 2,549 + 0,0017 (C – 9) – 0,0095 (T – 20).
Az előbbi képletekben a betűk jelentése:
C = a polarimetriás mérésnek megfelelő összes cukortartalom az invertált oldatban, százalékben,
T = az invertált oldat hőmérséklete a polarimetriás mérés alatt.
1. megjegyzés:
Az invertált oldatban lévő összes cukortartalmat %-ban (C) a közvetlen polarizációs érték és az inverzió utáni polarizációs érték a szacharóz, laktóz és invertcukor specifikus forgatóképességének normál értékével a szokásos módon lehet kiszámítani.
A 0,0006 (C–9) korrekció csak akkor pontos, ha C kb. = 9, szokásos sűrített tejnél ez a korrekció elhagyható, mivel C 9-hez közel van.
2. megjegyzés:
A 20 °C mérési hőmérséklethez képest 1 °C hőmérséklet eltérés a közvetlen leolvasásban keveset jelent, de az inverzió utáni leolvasásnál a 0,2 °C-nál nagyobb eltérés esetén már korrekcióra van szükség. A 0,0033 (T – 20) korrekció stb. csak 18 °C – 22 °C között pontos.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,3 g szacharóz/100 g termék lehet.
6. MÓDSZER
Tejsav és laktáttartalom meghatározás
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ezzel a módszerrel a következő termékek tejsav- és laktáttartalmát határozzuk meg:
– nagy zsírtartalmú tejpor,
– zsíros (teljes) tejpor,
– félzsíros tejpor,
– sovány tejpor.
2. Fogalommeghatározás
A tejpor tejsav- és laktáttartalma: az ezzel a módszerrel meghatározott tejsav- és laktáttartalom, tejsavban kifejezve.
3. A módszer elve
Réz-szulfát és kalcium-hidroxid egyidejű adagolása után a zsírt, a fehérjét és laktózt szűréssel eltávolítjuk. A szürletben lévő tejsavat tömény kénsavval réz-szulfát jelenlétében acetaldehiddé alakítjuk. Az acetaldehidet 4-hidroxi-difenillel fotometriásan meghatározzuk. A tejsav és laktáttartalmát tejsav mg/100 g zsírmentes szárazanyag értékben adjuk meg.
4. Vegyszerek
4.1. Réz(II)szulfát oldat: 250 g réz(II)szulfátot (CuSO4 · 5H2O) vízben oldunk, és 1000 ml-re feltöltjük.
4.2. Kálcium-hidroxid-szuszpenzió:
4.2.1. 300 g kálcium-hidroxidot [Ca(OH)2] mozsárban összesen 900 ml víz felhasználásával eldörzsöljük. A szuszpenziót a felhasználás előtt frissen készítjük.
4.2.2. Másik változat: 300 g kálcium-hidroxidot [Ca(OH)2] mozsárban összesen 1400 ml víz felhasználásával eldörzsölünk. A szuszpenziót a felhasználás előtt frissen készítjük.
4.3. Kénsavas réz(II)szulfát oldat: 300 ml kénsavhoz (95,5–97,0% (m/m) H2SO4) 0,5 ml réz(II)szulfát oldatot (4.1.) adunk.
4.4. 4-hidroxi-difenil oldat (C6H5C6H4OH): 0,75 g 4-hidroxi-difenilt enyhe melegítés és keverés közben 5 gramm NaOH/100 ml koncentrációjú vizes nátrium-hidroxid oldat 5 ml-ében feloldunk. Mérőlombikban vízzel 50 ml-re feltöltjük. Az oldatot sötét, hűvös helyen, barna folyadéküvegben tároljuk. Ne használjuk, ha színváltozás vagy zavarosodás lép fel. Legfeljebb 72 óráig tárolható.
4.5. Tejsav kalibráló oldat: közvetlenül a felhasználás előtt 0,1067 g lítium-laktátot (CH3CHOHCOOLi) vízben feloldunk és mérőlombikban 1000 ml-re feltöltünk. Ennek az oldatnak 1 ml-e 0,1 mg tejsavnak felel meg.
4.6. Visszaállított normál tej: jó minőségű tejpor mintákat előzőleg megvizsgálunk. A kalibrációs görbe felvételéhez azokat a mintákat választjuk ki, amelyek tejsav tartalma a legkisebb, legfeljebb 30 mg/100 g zsírmentes szárazanyag tartalommal. A műveleteket a 6.2.1. és a 6.2.2. szerint végezzük.
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Spektrofotométer, 570 nm hullámhosszra beállítható
5.3. Vízfürdő, 30+2 °C-ra beállítható
5.4. Dörzsmozsár törővel
5.5. Szürőpapír, (Schleicher és Schüll 595, Whatman 1 vagy azzal egyenértékű)
5.6. Reagensüveg Pyrex vagy azzal egyenértékű üvegből (mérete: 25x150 mm)
Megjegyzés:
Minden üvegedény teljesen tiszta legyen, és csak ehhez a vizsgálathoz használjuk. A csapadékot tartalmazó üvegedényeket tömény sósavas kiöblítés után mosogassuk el.
6. A vizsgálat menete
6.1. Vakpróba
Vakpróbát készítünk, amelyhez 30 ml vizet töltünk egy 50 ml-es mérőlombikba és a 6.2.4.–6.2.11. műveleteket elvégezzük. Ha a vakpróba eredménye vízzel szemben mérve a 20 mg tejsav/100 mg zsírmentes szárazanyagnak megfelelő értéket túllépi, a reagenseket felül kell vizsgálni, a szennyezett reagenseket, illetve reagenst mással kell pótolni. A vakpróbát a minta vizsgálatával egyidejűleg kell végezni.
6.2. Meghatározás
Megjegyzés:
Különösen nyállal és izzadsággal való szennyeződéstől óvjuk a mintákat.
6.2.1. A minta zsírmentes szárazanyagtartalmát (a) megkapjuk, ha 100-ból levonjuk a zsírtartalmat (meghatározása a 4. módszerrel) és a víztartalmat (meghatározása a 2. módszerrel).
6.2.2. A minta 1000/a–10 g-ját 0,1 g pontossággal lemérjük.
Ehhez a mintamennyiséghez 100 ml vizet adunk és alaposan összekeverjük.
6.2.3. Az így kapott oldatból 5 ml-t 50 ml-es mérőlombikba pipettázunk és vízzel kb. 30 ml-re felhígítjuk.
6.2.4. Forgatás közben lassan hozzáadunk 5 ml réz-szulfát oldatot (4.1.) és 10 percig állni hagyjuk.
6.2.5. Forgatás közben lassan hozzáadunk 5 ml kálcium-hidroxid szuszpenziót (4.2.1.) vagy 10 ml kalcium-hidroxid szuszpenziót (4.2.2.)
6.2.6. Vízzel 50 ml-re feltöltjük, erősen összerázzuk, 10 percig állni hagyjuk, majd szűrjük. A szürlet első részét elöntjük.
6.2.7. A szürlet 1 ml-ét reagensüvegbe pipettázzuk (5.6.)
6.2.8. Bürettával vagy osztott pipettával a kénsav-réz-szulfát-oldatból (4.3.) 6,0 ml-t, a reagensüvegbe adagolunk. Összekeverjük.
6.2.9. A reagensüveget 5 percen keresztül forró vízfürdőn melegítjük. Folyó vízzel szobahőfokra hűtjük.
6.2.10. Két csepp 4-hidroxi-difenil-reagenst (4.4) adunk hozzá és erősen összerázzuk, hogy a reagens az egész folyadékban egyenletesen eloszoljon. A reagensüveget 30+2 °C hőmérsékletű vízfürdőbe helyezzük, 15 percen keresztül benne hagyjuk, és időnként rázogatjuk.
6.2.11. A reagensüveget 90 másodpercre forró vízfürdőbe helyezzük, majd folyó vízzel szobahőmérsékletre hűtjük.
6.2.12. Az optikai sűrűséget a vakpróbával szemben (6.1.) 3 órán belül az 5.2. pontban megadott hullámhosszon mérjük.
6.2.13. Amennyiben az optikai sűrűség a kalibrációs görbe legmagasabb pontját túllépi, a 6.2.6. szerint nyert szürlet megfelelő hígításával kapott mintával a vizsgálatot megismételjük.
6.3. A kalibrációs görbe felvétele
6.3.1. A visszaállított tej (4.6.) 5 ml-ét 5 db 50 ml-es mérőlombikba pipettázzuk. Ezekbe a lombikokba 0, 1, 2, 3, 4 ml kalibráló oldatot (4.5.) pipettázunk. Az így kapott oldatok 0, 20, 40, 60, 80 mg tejsav/100 g zsírmentes szárazanyag koncentrációnak felelnek meg.
6.3.2. Vízzel kb. 30 ml-re hígítjuk és a 6.2.4.–6.2.11. pontban leírtak szerint járunk el.
6.3.3. A standard (6.3.1.) optikai sűrűségét a vakpróbával (6.1.) szemben az 5.2. pontban megadott hullámhosszon mérjük. Az optikai sűrűség adatait a 6.3.1. pontban megadott 0 mg, 20 mg, 40 mg, 60 mg, 80 mg/100 g zsírmentes szárazanyagra vonatkoztatott tejsav mennyiségének függvényében diagramon ábrázoljuk. Ezeknek a pontoknak legjobban megfelelő egyenest megrajzoljuk, és a kalibrációs görbét úgy készítjük el, hogy az egyenes önmagával párhuzamosan eltolva a koordinátarendszer nullpontját metssze.
7. Az eredmények kiszámítása
A minta 6.2.12. vagy 6.2.13. szerint mért optikai sűrűségét a kalibrációs görbe segítségével tejsav mg/100 g zsírmentes szárazanyag értékre számoljuk át. Az eredményt a hígítási faktorral megszorozzuk, amennyiben a szürletet a 6.2.13. szerint hígítottuk.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 8 mg tejsav/100 g zsírmentes szárazanyag lehet 80 mg/100 g mért értékig. Nagyobb értékeknél ez a különbség a legkisebb érték 10%-nál nem lehet nagyobb.
7. MÓDSZER
Foszfatáz-aktivitás meghatározás
(módosított Sanders–Sagar-eljárás)
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ez a módszer a foszfatáz-aktivitás meghatározását írja le a következő termékekben:
– nagy zsírtartalmú tejpor,
– zsíros (teljes) tejpor,
– félzsíros tejpor,
– sovány tejpor.
2. Fogalommeghatározás
A foszfatáz-aktivitás a jelenlévő aktív, alkalikus foszfatáz mennyiségének a mértéke. Ezt az értéket az 1 ml hígított tejből, az itt leírt módszerrel felszabadított fenol µg-ban állapítjuk meg.
3. A módszer elve
A tejpor foszfatáz-aktívitását a foszfatáz azon képessége alapján határozzuk meg, hogy dinátrium-fenil-foszfátból fenolt képes felszabadítani. Az alább leírt feltételek közt felszabaduló fenol mennyiségét spektrofotometriás méréssel, a Gibb reagenssel kialakított szín mérése útján határozzuk meg.
4. Vegyszerek
4.1. A oldat
Bárium-borát-hidroxid-puffer: pH 10,6+0,1 20 °C-on. 25,0 g bárium-hidroxidot (Ba(OH)2 · 8H2O) vízben oldunk, és 500 ml-re felhígítjuk. 11,0 g bórsavat (H3BO3) vízben feloldunk, és 500 ml-re felhígítjuk.
Mindkét oldatot 50 °C-ra felmelegítjük és összekeverjük. Az elegyet rázogatva szobahőmérsékletre hűtjük. A pH-értékét bárium-hidroxid-oldattal 10,6+0,1-re állítjuk be és leszűrjük. Az oldatot jól zárható edényben tároljuk. A puffert felhasználás előtt azonos mennyiségű vízzel felhígítjuk.
4.2. B oldat
Színképző puffer: 6,0 g nátrium-metaborátot (NaBO2) vagy (12,5 g NaBO2 · 4H2O) és 20 g nátrium-kloridot (NaCl) vízben feloldunk, és 1000 ml-re feltöltjük.
4.3. C oldat Szubsztrátum-puffer oldat
4.3.1. 0,5 g dinátrium-fenil-foszfátot (Na2C6H5PO4 · 2H2O) 4,5 ml B oldatban (4.2.) feloldunk. Az E oldatból (4.5.) 2 cseppet adunk hozzá, és 30 percig állni hagyjuk. A színanyagot 2,5 ml butanollal (4.10) extraháljuk. Amennyiben szükséges, a színanyag extrakciót megismételjük. A kivonás után a butanolt kiöntjük. Az oldat hűtőszekrényben több napig eltartható. A felhasználás előtt a színezéket újra kifejlesztjük és extraháljuk.
4.3.2. Ebből az oldatból 1 ml-t egy 100 ml-es mérőlombikba viszünk át és az A oldattal jelig töltjük. A pufferoldatot közvetlenül a felhasználás előtt készítjük el.
4.4. D oldat
Csapadékképző reagens: 3,0 g cink-szulfátot (ZnSO4 · 7H2O) és 0,6 g réz-szulfátot (CuSO4 · 5H2O) vízben feloldunk, és 100 ml-re feltöltjük.
4.5. E oldat
Gibb reagens: 0,040 g 2,6-dibrómkinon-1,4-klórimidet (C6H2Br2CINO) 10 ml 96%-os etil-alkoholban feloldunk. Az oldatot sötét üvegben hűtőszekrényben tároljuk. Elszíneződött reagens nem használható.
4.6. Színhígító puffer
A színképző B oldatból (4.2.) 10 ml-t vízzel 100 ml-re hígítunk.
4.7. Réz-szulfát oldat
0,05 g réz(II)-szulfátot (CuSO4 · 5H2O) vízben oldunk és vízzel 100 ml-re feltöltjük.
4.8. Fenol törzsoldat
0,200+0,001 g tiszta fenolt vízben oldunk és mérőlombikban 100 ml-re feltöltjük. Az oldat hűtőszekrényben néhány hónapig eltartható. Ebből az oldatból 10 ml-t vízzel 100 ml-re feltöltünk. Ezen hígított oldat 1 ml-e 200 µg fenolt tartalmaz és további hígítások előállításához is felhasználható.
4.9. Kiforralt desztillált víz
4.10. n-butanol
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Vízfürdő, 37+1 °C-ra beállítható
5.3. Spektrofotométer, 610 nm hullámhossznál történő méréshez
5.4. Szűrőpapír (Schleicher és Schüll 597, Whatman 42 vagy más, azonos minőségű szűrőpapír).
5.5. Vízfürdő, forrásban lévő
5.6. Alumíniumfólia
6. A minta előkészítése
A minta 10 g-ját (0,1 g pontossággal lemérve) 90 ml vízben feloldjuk. A por feloldása közben a hőmérséklet semmiképpen sem lehet 35 °C-nál nagyobb.
7. A vizsgálat menete
7.1. Óvórendszabályok
1. Kerüljük a napfény hatását.
2. Minden üvegeszközt, a dugókat és a felszereléseket állandóan tisztán kell tartani, vízzel leöblíteni és kifőzni, vagy gőzzel kezelni.
3. A műanyagok alkalmazását (például dugók) kerüljük, mivel azok fenolt tartalmazhatnak.
4. A nyál foszfatázt tartalmaz; a nyálnyomokkal való szennyeződést gondosan kerülni kell.
7.2. Meghatározás
7.2.1. Két reagensüvegbe a 6. szerint előkészített, visszaállított tejből 1-1 ml-t adagolunk.
7.2.2. A reagensüvegek egyikét 2 percen keresztül forrásban lévő vízfürdőben melegítjük. A reagensüveget és a vízfürdőt (5.5.) egy alufóliával bevont főzőpohárral (5.6.) lefedjük, annak biztosítására, hogy a reagensüveg teljes egészében átforrósodjon. Hideg vízzel szobahőfokra hűtjük. Ezt a reagensüveget a vakpróbához használjuk. Ettől a ponttól kezdődően mindkét reagensüveget azonos módon kezeljük.
7.2.3. 10 ml C oldatot (4.3.2.) adunk hozzá, összekeverjük, és a reagensüvegeket 37 °C-os vízfürdőbe (5.2.) állítjuk.
7.2.4. 60 percig vízfürdőben inkubáljuk, és időnként összerázzuk.
7.2.5. A reagensüvegeket rögtön a forrásban lévő vízfürdőbe (5.5.) állítjuk, és 2 percig hevítjük, hideg vízzel szobahőmérsékletre hűtjük.
7.2.6. A D oldatból 1 ml-t (4.4.) hozzáadunk, összekeverjük, és száraz szűrőpapíron szűrjük, az első szürleteket mindaddig elöntjük, amíg tiszta folyadékot nem kapunk.
7.2.7. Mindkét szürletből 5 ml-t reagensüvegekbe adagolunk, 5 ml B oldatot (4.2.) és 0,1 ml E oldatot (4.5.) adunk hozzá. Összekeverjük.
7.2.8. A szín kialakulásához 30 percig szobahőfokon napfénytől védve állni hagyjuk.
7.2.9. Az optikai sűrűséget a vakpróbával szemben az 5.3. alatt megadott hullámhosszon mérjük.
7.2.10. A meghatározást megismételjük, ha az oldat optikai sűrűsége az 7.3. pont szerint kapott 20 µg-os fenol standardénál nagyobb. Ha ezt az értéket túlléptük, a visszaállított tej (6.) térfogatát, olyan tej megfelelő térfogatával hígítjuk fel, amelyet a 7.2.2. szerint a foszfatáz inaktiválására gondosan felforraltunk.
7.3. A kalibrációs görbe felvétele
7.3.1. 4 db 100 ml-es mérőlombikba 1, 3, 5, és 10 ml-t mérünk be a 4.8. szerint felhígított kalibráló oldatból és vízzel jelig töltjük. Ezek a hígítások ml-enként 2,6,10 és 20 µg fenolt tartalmaznak.
7.3.2. 1 ml vizet, illetve a referenciaoldatok 1 ml-ét (7.3.1.) a reagensüvegekbe pipettázzuk, hogy olyan mintasorozatot kapjunk, amely 0, 2, 6, 10 és 20 µg fenolt tartalmaz.
7.3.3. Egymás után minden reagensüvegbe 1 ml réz-szulfát-oldatot (4.7.), 5 ml színhigító puffert (4.6.), 3 ml vizet és 0,1 ml E oldatot (4.5.) adunk. Összekeverjük.
7.3.4. A reagensüvegeket szobahőmérsékleten napfénytől védve 30 percig állni hagyjuk.
7.3.5. A reagensüvegekből kivett oldatok optikai sűrűségét a vakpróbahoz viszonyítva az 5.3. pontban megadott hullámhosszon megmérjük.
7.3.6. Az optikai sűrűséget a 7.3.2. pontban megadottak szerint µg-ban mért fenol mennyiség függvényében kalibrációs görbén ábrázoljuk.
8. Az eredmények kiszámítása
8.1. A 7.2.9. szerint kapott értékeket a kalibrációs görbe felhasználásával µg fenolra számítjuk át.
8.2. A µg fenolban kifejezett foszfatáz-aktívitást a visszaállított tej 1 ml-ére vonatkoztatva a következő képlettel számítjuk ki:
Foszfatáz-aktívitás = 2,4 x P
ahol
P = a fenolmennyiség µg-ban a 8.1. szerint.
8.3. Ha a 7.2.10. szerinti hígítás szükséges volt, úgy a 8.2. szerinti eredményeket még a hígítási faktorral is meg kell szorozni.
9. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 2 µg felszabadított fenol/ml visszaállított tej lehet.
8. MÓDSZER
Foszfatáz-aktivitás meghatározása
(Aschaffenburg–Mullen-módszer)
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ez a módszer a foszfatáz-aktivitás meghatározását írja le a következő termékekben:
– nagyzsírtartalmú tejpor,
– zsíros (teljes) tejpor,
– félzsíros tejpor,
– sovány tejpor.
2. Fogalommeghatározás
A tejpor foszfatáz-aktívitása a termékben lévő aktív alkalikus foszfatáz mennyiségének a mértéke. Ezt az értéket a visszaállított minta 1 ml-éből az itt leírt módszerrel felszabaduló p-nitrofenol µg-ban határozzuk meg.
3. A módszer elve
A visszaállított mintát 10,2 pH-jú szubsztrát-pufferrel felhígítjuk és 37 °C hőmérsékleten termosztáljuk. A mintában lévő alkalikus foszfatáz ezen körülmények között a dinátrium-p-nitrofenil-foszfátból p-nitrofenolt szabadít fel. A felszabadított p-nitrofenolt standard színes üvegekkel való közvetlen összehasonlítással, egyszerű komparátorban, visszavert fényben meghatározzuk.
4. Vegyszerek
4.1. Nátrium-karbonát-hidrogénkarbonát puffer
3,5 g vízmentes nátrium-karbonátot és 1,5 g nátrium-hidrogénkarbonátot vízben feloldunk és mérőlombikban 1000 ml-re feltöltjük.
4.2. Szubsztrát-puffer-oldat
1,5 g dinátrium-p-nitrofenil-foszfátot nátrium-karbonát/hidrogénkarbonát pufferben (4.1.) feloldunk, és mérőlombikban a pufferrel (4.1.) 1000 ml-re feltöltjük. Az oldat egy hónapig stabilis marad, ha hűtőszekrényben (4 °C-on vagy az alatti hőfokon) tároljuk, azonban a tárolt oldatból színvizsgálatot kell végezni, lásd: 7. pont 3. megjegyzés.
4.3. Csapadékképző reagensek
4.3.1. Cink-szulfát oldat
30,8 g cink-szulfátot vízben feloldunk és mérőlombikban 100 ml-re feltöltjük.
4.3.2. Kálium-ferrocianid oldat
17,2 g kálium-ferrocianid-trihidrátot vízben feloldunk és mérőlombikban 100 ml-re feltöltjük.
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Vízfürdő, termosztáttal 37+1 °C-ra beállítható
5.3. Komparátor, különleges p-nitrofenol µg/ml tej értékre hitelesített, standard, színes üveg tárcsával és 2 db, 25 mm-es küvettával.
6. A minta előkészítése
10 g tejport 90 ml vízben feloldunk. A tejpor oldási hőmérséklete nem lépheti túl a 35 °C-t.
7. A vizsgálat menete
Óvintézkedések:
1. Felhasználás után a reagensüvegeket ki kell üríteni, vízzel kiöblíteni, lúgos mosószert tartalmazó forró vízben kimosni, és tiszta forró vízzel kiöblíteni. Felhasználás előtt vízzel ki kell öblíteni és megszárítani. Használat után a pipettákat alaposan, tiszta hideg folyóvízben rögtön ki kell öblíteni, végül a felhasználás előtt vízzel ki kell öblíteni és megszárítani.
2. A reagensüvegeket felhasználás után rögtön forró folyóvízzel alaposan le kell öblíteni, majd 2 percen keresztül vízben kifőzni.
3. A szubsztrát-puffer-oldat (4.2.) legalább 1 hónapig stabil marad, ha azt hűtőszekrényben 4 °C-on vagy annál kisebb hőmérsékleten tároljuk. Az esetleges instabilitást sárga szín megjelenése jelzi. Vizsgálat közben a minták mellett mindig azonos mennyiségű szubsztrat-puffer oldatot tartalmazó kontroll mintát is olvassunk le. Az oldatot ne használjuk, ha olyan elszíneződés lép fel, amely a komparátor 25 mm-es küvettájában desztillált vízzel szemben mérve 10 µg-nál nagyobb értéknek felel meg.
4. Minden mintához külön pipettát használjunk, hogy a pipetta nyállal való szennyeződését elkerüljük.
5. A mintát a legrövidebb időre sem szabad közvetlen napfény hatásának kitenni.
7.1. Meghatározás
7.1.1. A szubsztrát-puffer 15 ml-ét tiszta, száraz reagens üvegbe pipettázzuk, majd hozzáadjuk a vizsgálandó visszaállított minta (6.) 2 ml-ét. A reagensüveget lezárjuk, forgatással összekeverjük, és 37 °C hőmérsékletű vízfürdőbe tesszük.
7.1.2. Egyidejűleg egy másik reagensüvegben lévő 15 ml szubsztrát-pufferhoz 2 ml kiforralt, visszaállított mintát adunk és a vizsgálandó mintával azonos módon vízfürdőbe helyezzük.
7.1.3. 2 óra múlva mindkét reagensüveget a vízfürdőből kivesszük, 0,5 ml cink-szulfát oldatot (4.3.1.) adunk hozzá, a dugóval az üvegeket lezárjuk, erősen összerázzuk és 3 percig állni hagyjuk. Hozzáadunk 0,5 ml kálium-ferrocianid oldatot (4.3.2.), alaposan összekeverjük, szűrjük, a tiszta szürletet tiszta reagensüvegben felfogjuk.
7.1.4. A szürletet 25 mm-es küvettába visszük, és a kifőzött minta szürletével a komparátorban speciális tárcsa (5.3.) segítségével összehasonlítjuk.
8. A eredmények kiszámítása
A 7.1.4. szerint közvetlenül leolvasott értékeket µg p-nitrofenol/ml visszaállított mintára adjuk meg.
9. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 2 µg nitrofenol/ml visszaállított tej lehet.
A B részben meghatározott összetevők vizsgálatához a C részben leírt módszereket kell alkalmazni.
I. Mintaelőkészítés és általános követelmények
II. Víztartalom meghatározás
– savkazeinben a C rész 1. módszere szerint
– oltós kazeinben a C rész 1. módszere szerint
– kazeinátban a C rész 1. módszere szerint
III. Fehérjetartalom meghatározás
– savkazeinben a C rész 2. módszere szerint
– oltós kazeinben a C rész 2. módszere szerint
– kazeinátban a C rész 2. módszere szerint
IV. Titrálható savasság meghatározás
– savkazeinben a C rész 3. módszere szerint
V. Hamutartalom meghatározás (P2O5-ot beleértve)
– savkazeinben a C rész 4. módszere szerint
– oltós kazeinben a C rész 5. módszere szerint
VI. pH-érték meghatározás
– kazeinátban a C rész 6. módszere szerint
1. Minta előkészítése
1.1. Általános követelmények
A laboratóriumi vizsgálatokhoz rendelkezésre álló minta mennyisége legalább 200 g legyen.
1.2. A minta előkészítése a laboratóriumi vizsgálathoz
1.2.1. A mintát az edény állandó rázásával és forgatásával gondosan összekeverjük és az összes csomót eloszlatjuk (ehhez a mintát légmentesen zárható és elegendő befogadóképességű, a mintánál kétszer nagyobb térfogatú edénybe tesszük).
1.2.2. Az alaposan összekevert mintából (1.2.1.) 50 g körüli reprezentatív mennyiséget a szitába (3.3.) teszünk.
1.2.3. Ha az 50 g-ot a szita (3.3.) teljesen vagy majdnem teljesen (legalább 95% (m/m)-át) átengedi, úgy a 1.2.1. szerint járunk el.
1.2.4. Ellenkező esetben az 50 g-ot egy darálóval (3.4.) addig aprítjuk, amíg a szitálási előírásoknak meg nem felel (1.2.3.). Az átszitált minta teljes mennyiségét rögtön légmentesen zárható és megfelelő méretű edénybe öntjük (a méret a minta térfogatának kétszerese legyen) és állandó rázással és forgatással összekeverjük.
Ügyeljünk arra, hogy a folyamat alatt a minta nedvességtartalma ne változzon.
1.2.5. Ha a mintát előkészítettük, a vizsgálatot a lehető leggyorsabban el kell végezni.
1.3. Tárolóedény
A mintát lég- és nedvességmentesen zárható edényben kell tárolni.
2. Vegyszerek
2.1. Vízre vonatkozó előírás
2.1.1. Oldás, hígítás vagy mosás esetén, mindig desztillált vizet vagy azzal azonos minőségű vizet használjunk.
2.1.2. Ahol az „oldás” vagy „hígítás” szó szerepel minden magyarázat nélkül, ott mindig „vizes oldatot” vagy „vízzel való hígítást” értünk.
2.2. Vegyszerek tisztasága
Minden vegyszer analitikailag legtisztább minőségű legyen, ha nincs más előírás.
3. Eszközök
3.1. A szokásos laboratóriumi eszközök, különösképpen:
3.2. Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg leolvasási pontossággal
3.3. Ellenőrző szita
Fedővel lezárt, fémhuzalszövet szita, átmérője 200 mm, névleges lyukbősége 500 µm. A szitára és a huzalátmérőre megengedett eltérést az ISO 3310/1 szabvány tartalmazza. (Ellenőrző sziták. Műszaki követelmények és vizsgálat I. rész: Fémhuzalszövet ISO 3310/I–1975). A szitához egy gyűjtőedény tartozik.
3.4. Daráló, amivel, szükség esetén (1.2.4.), a laboratóriumi minta túlzott felmelegedés, nedvességcsökkenés vagy -növekedés nélkül felaprítható.
Kalapácsos daráló nem alkalmazható.
4. Az eredmények megadása
A vizsgálati jegyzőkönyvben megadott eredmény legalább két olyan meghatározás középértéke legyen, amelyek ismételhetősége az adott analitikai módszernek megfelel.
Ha nincs más előírás, az eredményeket tömegszázalékban [%(m/m)] kell megadni.
5. Vizsgálati jegyzőkönyv
A vizsgálati jegyzőkönyvben az analitikai módszert és az eredményeket kell megadni. Kiegészítésképpen meg kell adni minden olyan részletet, amelyet a módszer nem ír elő, vagy választható, valamint azokat a körülményeket, amelyek az eredményeket befolyásolhatták. A jegyzőkönyvnek a minta azonosításához szükséges minden adatot tartalmaznia kell.
1. MÓDSZER
A víztartalom meghatározás
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ez a módszer a
– savkazeinek,
– oltós kazeinek,
– kazeinátok
víztartalmának meghatározására szolgál.
2. Fogalommeghatározás
A kazein és kazeinát víztartalma: a leírt módszer szerinti tömegveszteség.
3. A módszer elve
102+1 °C hőmérsékletű szárítószekrényben légköri nyomáson tömegállandóságig szárítva a minta visszamaradt tömegét határozzuk meg. A tömegveszteséget a minta tömegének százalékában adjuk meg.
4. Eszközök
4.1. Analitikai mérleg
4.2. Bemérőedények lapos aljjal, a kísérleti körülmények között nem rozsdásodó anyagból pl. nikkelből, alumíniumból, saválló acélból vagy üvegből. Fedelük szorosan záró, de könnyen levehető legyen. Megfelelő méretek: 60–80 mm, magasság kb. 25 mm.
4.3. Szárítószekrény, légköri nyomáson működő, jól szellőző, 102+1 °C hőmérsékletre termosztáttal beállítható. A hőmérséklet a szekrény minden pontján azonos legyen.
4.4. Exszikkátor frissen aktivált nedvességindikátort tartalmazó szilikagéllel, vagy azonos hatékonyságú szárítóközeggel.
4.5. Megfelelő szerszám az edények mozgatásához, pl. laboratóriumi edényfogó.
5. A vizsgálat menete
5.1. A vizsgálandó minta előkészítése
Lásd: I. Mintaelőkészítés és általános követelmények 1.2. pont.
5.2. A bemérőedény előkészítése
5.2.1. A fedetlen bemérőedényt és fedelét (4.2.) a 102+1 °C hőmérsékletre beállított szárítószekrényben (4.3.) legalább 1 óra hosszat szárítjuk.
5.2.2. Ezután a fedelet az edényre helyezzük, a lezárt edényt exszikkátorba (4.4) tesszük és a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük, majd 0,1 mg pontossággal mérjük, (M0).
5.3. Bemérés
3–5 g vizsgálandó mintát (5.1.) a bemérőedénybe mérünk, az edényt a fedéllel lefedjük és tartalmát 0,1 mg pontossággal lemérjük (M1).
5.4. Meghatározás
5.4.1. A fedetlen bemérőedényt és a fedelet 102+1 °C hőmérsékletre beállított szárítószekrénybe (4.3.) helyezzük 4 órára.
5.4.2. A fedelet újra az edényre helyezzük, az exszikkátorba (4.4.) tesszük, a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük, majd 0,1 mg pontossággal mérjük.
5.4.3. Végül a fedetlen edényt fedéllel együtt a szárítószekrényben 1 óra hosszat melegítjük, majd az 5.4.2. szerinti műveleteket megismételjük.
5.4.4. Ha az 5.4.3. művelet után kapott tömeg az 5.4.2. művelet utáni tömegnél több, mint 1 mg-mal kisebb, az 5.4.3. pontban leírtakat megismételjük.
Ha a tömeg növekszik, a számolásnál (6.) a legkisebb értéket vesszük figyelembe.
A véglegesen elfogadott tömeg M2 g lesz.
Az összes szárítási idő általában 6 óránál nem hosszabb.
6. Az eredmény kiszámítása
A minta víztartalmát tömegszázalékban a következő képlettel számítjuk ki:
ahol:
M0 = az edény és a fedél együttes tömege g-ban az 5.2. művelet után,
M1 = az edény, a fedél és a minta együttes tömege g-ban szárítás előtt (5.3.)
M2 = az edény, a fedél és a minta együttes tömege szárítás után (5.4.3.) vagy (5.4.4.)
A víztartalmat 0,01% m/m pontossággal kell számítani.
7. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség nem lehet több, mint 0,1 g víz /100 g termék [0,1% (m/m)].
2. MÓDSZER
A fehérjetartalom meghatározása
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ez a módszer a
– savkazeinek,
– oltós kazeinek,
– kazeinátok
fehérjetartalmának meghatározására szolgál, kivéve az ammónium-kazeinátot vagy más ammónium- vagy nitrogén vegyületeket tartalmazó kazeinátokat.
2. Fogalommeghatározás
Fehérjetartalom: ezzel a módszerrel meghatározott nitrogéntartalom 6,38-as faktorral megszorozva, tömegszázalékban kifejezve.
3. A módszer elve
Ismert mennyiségű mintát kálium-szulfát és kénsav elegyével, réz(II)-szulfát katalizátor jelenlétében elroncsolunk, hogy a szerves nitrogént ammóniumsó nitrogénjévé alakítsuk. Az ammóniát desztilláljuk, bórsavoldatban felfogjuk, majd sósav mérőoldattal titráljuk. A nitrogéntartalmat 6,38-as faktorral szorozva fehérje-tartalommá számítjuk át.
4. Vegyszerek
4.1. Kénsav, tömény sűrűsége 1,84 g/ml
4.2. Kálium-szulfát, vízmentes (K2SO4)
4.3. Réz(II)-szulfát-pentahidrát (CuSO4 · 5H2O)
4.4. Szacharóz (C12H22O11)
4.5. Bórsav, 40 g/l oldat
4.6. Nátrium-hidroxid, 30% (m/m) vizes oldat karbonátmentes
4.7. Sósav, 0,1 mol/l
4.8. Indikátorkeverék: 2 g/l, legalább 95% (v/v) etanolban oldott metilvörös oldatot és 1 g/l, legalább 95% (v/v) etanolban oldott metilénkék oldatot azonos térfogatarányban összekeverünk.
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Kjeldahl-lombik, 500 ml-es
5.3. Roncsolókészülék, amely a Kjeldahl lombikot (5.2.) ferde helyzetben tartja olyan melegítőberendezéssel, amellyel elkerülhető, hogy a folyadékfelszín feletti lombikrész felhevüljön
5.4. Hűtő, egyenes belső csővel
5.5. Biztonsági gömbbel ellátott visszafolyó cső, amely a hűtő alsó részéhez csiszolattal vagy gumicsővel csatlakozik. Amennyiben gumicsatlakozást használunk, az ne legyen túl hosszú.
5.6. Desztilláló feltét, amely a Kjeldahl lombikhoz (5.2.) és a hűtőhöz (5.4.) puha, jól záró gumiból, vagy más megfelelő anyagból készült dugóval csatlakozik
5.7. Erlenmeyer-lombik, 500 ml-es
5.8. Mérőhenger, 50 ml-es és 100 ml-es
5.9. Büretta, 50 ml-es, 0,1 ml-es osztással
5.10. Forrást elősegítő anyag
5.10.1. A roncsoláshoz: kis porcelándarabkák vagy üveggyöngyök
5.10.2. A desztillációhoz: forrkő darabkák (csak egyszer használhatók)
6. A vizsgálat menete
6.1. A minta előkészítése
Lásd: I. Mintaelőkészítés és általános követelmények 1.2. pont
6.2. Elővizsgálat az ammónium-nitrogén ellenőrzésére
Ha azt feltételezzük, hogy ammónium-kazeinát vagy más ammónium-vegyület van jelen, hajtsuk végre a következő elővizsgálatot:
1 g mintához egy kis Erlenmeyer-lombikban 10 ml vizet és 100 mg magnézium-oxidot adunk. A lombik belső falára tapadt összes magnézium-oxidot az oldatba beleöblítjük és a lombikot parafadugóval lezárjuk. A dugó és az üvegnyak közé nedves vörös-lakmuszpapír csíkot helyezünk. A lombik tartalmát gondosan összerázzuk, és a lombikot 60–65 °C-os vízfürdőn melegítjük. Ha a lakmuszpapír 15 percen belül kékre színeződik, ammónia van jelen, és a módszer nem alkalmazható (lásd: 1. pont).
6.3. Vakpróba
A minta nitrogéntartalmának meghatározásával egyidőben 0,5 g szacharóz jelenlétében vakpróbát is készítünk ugyanazon készülékben, minden reagens ugyanazon mennyiségével és ugyanazzal az eljárással, mint amit a 6.5. pontban leírtunk; ha a vakpróba titrálásra 0,1 mol/l töménységű savból 0,5 ml-nél több fogy, a vegyszereket ellenőrizni kell és a szennyezetteket meg kell tisztítani, vagy ki kell cserélni.
6.4. Bemérés
Kjeldahl-lombikba (5.2.) 0,3–0,4 g vizsgálandó mintát (6.1.) 0,1 mg pontossággal bemérünk.
6.5. Meghatározás
6.5.1. A lombikba néhány porcellándarabkát vagy üveggyöngyöt (5.10.1.) és kb. 10 g vízmentes kálium-szulfátot (4.2.) adunk. Ezután hozzáadunk 0,2 g réz(II)-szulfátot (4.3.), a lombik nyakát vízzel utánaöblítjük, végül 20 ml tömény kénsavat (4.1.) és a lombik tartalmát összekeverjük.
A lombikot a roncsolókészüléken (5.3.) lassan melegítjük, amíg a habképződés meg nem szűnik. Lassan erősítjük a hevítést és addig folytatjuk, amíg az oldat már egyetlen fekete részecskét sem tartalmaz és halvány zöldeskék színű nem lesz. A lombikot melegítés közben időnként óvatosan összerázzuk.
A forralást úgy kell szabályozni, hogy a gőzök a lombik nyakának közepén kondenzálódjanak. A forralást a helyi túlmelegedést elkerülve 90 percig folytatjuk. Végül a lombikot tartalmával együtt szobahőmérsékletre hűtjük. Azután óvatosan hozzáadunk 200 ml vizet és néhány darab forrkövet (5.10.2.), összekeverjük és újra lehűtjük.
6.5.2. Az Erlenmeyer lombikba (5.7.) 50 ml bórsavoldatot (4.5.) és 4 csepp indikátort (4.8.) adunk és tartalmát összekeverjük. A lombikot a hűtő (5.4.) alá csatlakoztatjuk úgy, hogy a lefolyócső vége (5.5) a bórsavoldatba merüljön. Mérőhengerrel (5.8.), 80 ml nátrium-hidroxid oldatot (4.6.) töltünk a Kjeldahl-lombikba. Ezalatt a lombikot megdöntve tartjuk úgy, hogy a nátrium-hidroxid oldat a lombik belső falán végigfolyva alsó réteget képezzen. Ezután a Kjeldahl-lombikot azonnal a feltét (5.6.) segítségével a hűtőhöz csatlakoztatjuk. A Kjeldahl-lombikot óvatosan megforgatjuk, hogy tartalma összekeveredjen. A felhabzás elkerülésére lassan melegítjük.
A desztillációt 150 ml desztillátum összegyűléséig – kb. 30 percen keresztül – folytatjuk. A desztillátum hőmérséklete 25 °C alatt legyen. Kb. 2 perccel a desztilláció befejezése előtt az Erlenmeyer-lombikot úgy süllyesztjük, hogy a cső vége már ne érjen bele a savoldatba, a cső végét kevés vízzel leöblítjük. A melegítést befejezzük, eltávolítjuk a csövet úgy, hogy mind a belső, mind a külső falát kevés vízzel leöblítjük és az öblítővizet az Erlenmeyer-lombikban felfogjuk.
6.5.3. Az Erlenmeyer lombikban felfogott desztillátumot 0,1 mol/l töménységű sósavoldattal (4.7.) megtitráljuk.
7. Az eredmények kiszámítása
A minta fehérjetartalmát tömegszázalékban kifejezve a következő képlettel határozzuk meg:
ahol:
V1 = a meghatározáshoz (6.5.) fogyott sósav mérőoldat (4.7.) térfogata ml-ben
V2 = a vakpróbára (6.3.) fogyott sósav mérőoldat (4.7.) térfogata ml-ben
T = a sósav mérőoldat (4.7.) faktora
m = a bemért minta tömege g-ban
A fehérjetartalmat 0,1% (m/m) pontossággal kell megadni.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,5 g fehérje/100 g termék [0,5% (m/m)].
3. MÓDSZER
A titrálható savasság meghatározása
1. Tárgy és alkalmazási terület
A módszer a savkazein titrálható savasságának meghatározására szolgál.
2. Fogalommeghatározás
Titrálható savasság: 0,1 mol/l töménységű nátrium-hidroxid mérőoldat ml-ben mért térfogata, amely a termék 1 g-ja vizes extraktumának közömbösítéséhez szükséges.
3. A módszer elve
A minta 60 °C-on kivont vizes extraktumát szűrjük. A szűrletet nátrium-hidroxid mérőoldattal fenolftalein indikátor jelenlétében megtitráljuk.
4. Vegyszerek
Az eljáráshoz vagy a reagensekhez szükséges vizet előzetesen 10 percen át forralva szén-dioxid-mentesíteni kell.
4.1. Nátrium-hidroxid mérőoldat, 0,1 mol/l
4.2. Fenolftalein indikátor 10 g/l, etanolos oldat 95% (v/v), közömbösített
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Erlenmeyer-lombik, 500 ml-es, becsiszolt dugóval
5.3. Pipetta, 100 ml-es
5.4. Pipetta, 0,5 ml indikátoroldat (4.2.) adagolására
5.5. Erlenmeyer lombik, 250 ml-es
5.6. Mérőhenger, 250 ml-es
5.7. Büretta, 0,1 ml osztással
5.8. Vízfürdő, hőmérséklete 60+2 °C-ra szabályozható
5.9. Megfelelő szűrő
6. A vizsgálat menete
6.1. A vizsgálandó minta előkészítése
(Lásd: az I. Mintaelőkészítés és általános követelmények 1.2. pont)
6.2. Bemérés
Kb. 10 g mintát (6.1.) 10 mg pontossággal lemérünk és Erlenmeyer-lombikba (5.2.) tesszük.
6.3. Meghatározás
250 ml-es mérőhengerrel (5.6.) 200 ml frissen kiforralt és lehűtött, majd 60 °C-ra melegített vizet Erlenmeyer-lombikba mérünk. A lombikot lezárjuk, rázással összekeverjük és 60 °C-ra beállított vízfürdőben (5.8.) 30 percen keresztül melegítjük. A lombikot 10 perces időközönként összerázzuk. Szűrjük és a szűrletet 20 °C-ra lehűtjük. A szűrlet tiszta legyen. A lehűtött szűrlet 100 ml-ét pipettával (5.3.) Erlenmeyer-lombikba (5.5.) mérjük. Pipettával (5.4.) hozzáadunk 0,5 ml fenolftalelein indikátor-oldatot (4.2.). Addig titráljuk a nátrium-hidroxid mérőoldattal (4.1.), amíg halvány rózsaszínű nem lesz, és a szín legalább 30 másodpercig meg is marad. A fogyott mennyiséget 0,01 ml pontossággal leolvassuk és feljegyezzük.
7. Az eredmény kiszámítása
A kazein titrálható savasságát a következő képlettel számítjuk ki:
| 20 · V · T | |||
| m |
ahol:
V = a fogyott normál nátrium-hidroxid oldat (4.1.) térfogata, ml-ben
T = a nátrium-hidroxid oldat faktora (4.1.), mol/l
m = a bemért minta tömege, g-ban
A titrálható savasságot két tizedes pontossággal fejezzük ki.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,02 ml 0,1 mol/l nátrium-hidroxid mérőoldat/1 g termék.
4. MÓDSZER
A hamutartalom meghatározás (P2O5-ot beleértve)
1. Tárgy és alkalmazási terület
A módszer a savkazein hamutartalmának (P2O5-ot beleértve) meghatározására szolgál.
2. Fogalommeghatározás
Hamutartalom (P2O5-ot beleértve): a következőkben leírt módszerrel meghatározott hamutartalom.
3. A módszer elve
A vizsgálandó mintát 825+25 °C-on az összes szerves eredetű foszfort megkötő magnézium-acetát jelenlétében elhamvasztjuk. A hamutartalmat a maradék és a magnézium-acetátból származó hamu mennyiség különbsége adja.
4. Vegyszerek
4.1. Magnézium-acetát-tetrahidrát oldat, 120 g/l
A magnézium-acetát-tetrahidrát /Mg(CH3CO2)2 · 4H2O/120 g-ját vízben oldjuk, és 1 literre feltöltjük.
5. Eszközök
5.1. Analitikai mérleg
5.2. Pipetta, 5 ml-es
5.3. Izzítótégely, kvarcból vagy platinából, átmérője kb. 70 mm, magassága 25–50 mm
5.4. Szárítószekrény, 102+1 °C-ra beállítható
5.5. Izzítókemence, 825+25 °C-ra beállítható
5.6. Vízfürdő, forrásban tartható
5.7. Exszikkátor, nedvességre érzékeny indikátort tartalmazó frissen aktivált szilikagéllel vagy azonos hatékonyságú szárítóközeggel.
6. A vizsgálat menete
6.1. A vizsgálandó minta előkészítése
Lásd: I. Mintaelőkészítés és általános követelmények 1.2. pont.
6.2. Az izzítótégely előkészítése
Két izzítótégelyt a 825+25 °C-ra beállított izzítókemencében (5.5.) 30 percig hevítünk. Azután az izzítótégelyeket exszikkátorban (5.7.) a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük és 0,1 mg pontossággal mérjük.
6.3. Bemérés
A fenti módon előkészített izzítótégelybe (A) kb. 3 g vizsgálandó mintát (6.1.) 0,1 mg pontossággal bemérünk.
6.4. Meghatározás
Az izzítótégelybe (A) pipettával (5.2.) pontosan 5 ml magnézium-acetát oldatot (4.1.) adunk úgy, hogy az egész minta átnedvesedjen, ezután 20 percig állni hagyjuk.
Egy másik előkészített izzítótégelybe (B) pipettával (5.2.) pontosan 5 ml magnézium-acetát oldatot (4.1.) adunk.
Mindkét izzítótégely (A és B) tartalmát forrásban lévő vízfürdőn (5.6.) szárazra pároljuk.
Mindkét izzítótégelyt 30 percre a 102+1 °C-ra beálllított szárítószekrénybe (5.4.) helyezzük. Az A jelű izzítótégely tartalmát kis lánggal melegített forró lapon vagy infravörös lámpa alatt addig hevítjük, amíg a vizsgálandó anyagmennyiség teljesen el nem szenesedik. Ügyeljünk arra, hogy a tartalma lángra ne lobbanjon.
Mindkét tégelyt (A és B) 825+25 °C-ra beállított izzítókemencébe (5.5.) tesszük és legalább 1 óra hosszat a kemencében hagyjuk, míg az A tégelyben elszenesedett részeket már nem találunk. Mindkét izzítótégelyt exszikkátorban (5.7.) a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük, majd 0,1 mg pontossággal mérjük.
Az elektromos izzítókemencében (5.5.) történő hevítést a lehűtést és a mérést mindaddig ismételjük, amíg a tömeg 1 mg pontossággal állandó marad, vagy növekedni nem kezd. A legkisebb tömeget jegyezzük fel.
7. Az eredmény kiszámítása
A minta hamutartalmát (P2O5-ot beleértve) tömegszázalékban kifejezve a következő képlettel számítjuk:
ahol:
m0 = a bemért minta tömege g-ban,
m1 = az A izzítótégely és a maradék tömege g-ban,
m2 = az előkészített A tégely tömege g-ban,
m3 = a B izzítótégely és a maradék tömege g-ban,
m4 = az előkészített B izzítótégely tömege g-ban.
Az eredményeket 0,01% (m/m) pontossággal adjuk meg.
8. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,1 g/100 g termék [0,1% (m/m)] lehet.
5. MÓDSZER
A hamutartalom meghatározása (P2O5-ot is beleértve)
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ez a módszer oltós kazeinben lévő hamutartalom meghatározására szolgál.
2. Fogalommeghatározás
A hamutartalom (P2O5-ot beleértve): ezzel a módszerrel meghatározott hamutartalom.
3. A módszer elve
A minta ismert mennyiségét 825+25 °C-on tömegállandóságig hamvasztjuk. A maradékot mérjük és az eredményt a minta tömegszázalékában adjuk meg.
4. Eszközök
4.1. Analitikai mérleg
4.2. Izzítótégely kvarcból vagy platinából, átmérője kb. 70 mm, magassága 25–50 mm
4.3. Elektromos izzítókemence 825+25 °C-ra szabályozható
4.4. Exszikkátor, nedvességre érzékeny indikátort tartalmazó frissen aktivált szilikagéllel, vagy azonos hatékonyságú szárítóközeggel
5. A vizsgálat menete
5.1. A vizsgálandó minta előkészítése
Lásd: I. Mintaelőkészítés és általános körülmények (1.2. pont).
5.2. Az izzítótégely előkészítése
Az izzítótégelyt a 825+25 °C-ra beállított elektromos izzítókemencében (4.3.) 30 percen keresztül izzítjuk. Ezután exszikkátorban (4.4.) a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük és 0,1 mg pontossággal mérjük.
5.3. Bemérés
A fenti módon előkészített izzítótégelybe a vizsgálandó mintából (5.1.) közvetlenül vagy visszaméréssel kb. 3 g-ot 0,1 mg pontossággal bemérünk.
5.4. Meghatározás
Az izzítótégelyt tartalmával együtt kis lángon vagy infravörös lámpával a mintamennyiség teljes elszenesedéséig hevítjük. Ügyeljünk arra, hogy a tartalom lángra ne lobbanjon.
Ezután az izzítótégelyt 825+25 °C hőmérsékletre beállított elektromos izzítókemencébe (4.3.) tesszük és legalább 1 óra hosszat, az izzítótégelyben lévő szénrészecskék teljes eltűnéséig hevítjük.
Ezután az izzítótégelyt exszikkátorban (4.4.) a mérlegszoba hőmérsékletére hűtjük és 0,1 mg pontossággal mérjük.
Az izzítást, a lehűtést és a mérést addig ismételjük, amíg a tömeg 1 mg pontossággal állandó marad, vagy növekedni nem kezd. A legkisebb tömeget jegyezzük fel.
6. Az eredmény kiszámítása
A minta hamutartalmát (P2O5-ot beleértve) tömegszázalékban a következő képlettel számítjuk ki:
ahol:
m0 = a bemért minta tömege mg-ban,
m1 = az ízzítótégely és a maradék tömege mg-ban,
m2 = az ízzítótégely tömege mg-ban.
Az eredményeket 0,01% (m/m) pontossággal adjuk meg.
7. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,15 g/100 g termék [0,15% (m/m)] lehet.
6. MÓDSZER
A pH-érték meghatározása
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ez a módszer a kazeinát pH-értékének meghatározására szolgál.
2. Fogalommeghatározás
A kazeinát pH-értéke: a kazeinát vizes oldatának 20 °C-on ezzel a módszerrel meghatározott pH-értéke.
3. A módszer elve
A kazeinát vizes oldata pH-értékének elektrometriás meghatározása pH-mérővel.
4. Vegyszerek
A vegyszerek elkészítéséhez vagy a vizsgálathoz (6.) felhasznált vizet közvetlenül a felhasználás előtt desztillálni és a széndioxid-abszorpció ellen védeni kell.
4.1. Puffer-oldat a pH-mérő (5.2.) kalibrálásához
Két standard puffer-oldatot használunk, amelyeknek pH-értéke 20 °C-on két tizedesjegy pontossággal ismert. Az egyik pH-értéke kisebb, a másiké nagyobb legyen, mint a vizsgálandó mintáé. Például 4 körüli pH-jú ftalát-puffer-oldatot, és 9 körüli pH-jú bórax-puffer-oldatot használhatunk.
5. Eszközök
5.1. Mérleg, leolvasási pontossága 0,1 mg
5.2. pH-mérő, leolvasási pontossága 0,05 pH egység, megfelelően hitelesített üveg-, kalomel vagy más vonatkoztatási elektróddal
5.3. Hőmérő, leolvasási pontossága 0,5 °C
5.4. Erlenmeyer-lombik, 100 ml-es, becsiszolt üvegdugóval
5.5. Főzőpohár, 50 ml-es
5.6. Keverő
5.7. Főzőpohár a keveréshez (5.6.), térfogata legalább 250 ml
6. A vizsgálat menete
6.1. A vizsgálandó minta előkészítése
Lásd: I. Mintaelőkészítés és általános követelmények (1.2. pont).
6.2. Meghatározás
6.2.1. A mérőműszer hitelesítése
A puffer-oldatok (4.1.) hőmérsékletét 20 °C-ra állítjuk be és a pH-mérőt a használati utasításnak megfelelően hitelesítjük.
Megjegyzések:
1. A hitelesítést addig kell elvégezni, amíg a vizsgálandó oldatot 20 percig állni hagyjuk (6.2.2.).
2. Ha mintasorozatot vizsgálunk, a pH-mérő egy vagy több standard oldattal végzett hitelesítését legalább 30 percenként meg kell ismételni.
6.2.2. A vizsgálandó oldat előkészítése
A főzőpohárba (5.7.) 95 ml vizet engedünk, hozzáadunk 5 g vizsgálandó mintát (6.1.) és a keverővel (5.6.) 30 másodpercig keverjük. 20 percig 20 °C-on állni hagyjuk; közben a főzőpoharat óraüveggel lefedjük.
6.2.3. A pH-érték meghatározása
Az oldatból körülbelül 20 ml-t a főzőpohárba (5.5.) viszünk és a pH-mérővel (5.2.) az oldat pH-értékét azonnal mérjük. A pH-mérő üvegelektródját előzőleg vízzel gondosan öblítsük le. A kazeinát vizes oldatának pH-értékét a pH-mérő skáláján legalább 2 tizedes pontossággal leolvassuk és feljegyezzük.
7. Ismételhetőség
Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,05 pH-érték lehet.
A Magyar Élelmiszerkönyv 1–3–83/417 előírás szerinti étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálatához szükséges mintavételt az alábbi eljárások szerint kell elvégezni.
1. Adminisztratív előírások
1.1. A mintavevőre vonatkozó előírás
A mintavételt az érvényes előírásoknak megfelelően képzett és meghatalmazott személy végezze.
1.2. A minták lezárása és jelölése
Minden hivatalos mintát a vétel helyszínén le kell zárni, le kell pecsételni és az azonosításhoz szükséges adatokat fel kell tüntetni rajta.
1.3. Párhuzamos minták
A vizsgálatokhoz legalább két azonos, reprezentatív mintát kell egyidejűleg venni. A mintákat a mintavétel után a lehető leghamarabb el kell küldeni a laboratóriumba.
Az egyik minta ellenmintaként szolgál.
1.4. Mintavételi jegyzőkönyv
A mintához mintavételi jegyzőkönyvet kell mellékelni. A jegyzőkönyvet a mintavétellel megbízott és tanúként jelen lévő személyek írják alá. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a mintavétel helyét, dátumát, időpontját,
b) a mintavevő személy és a tanú nevét,
c) a mintavétel pontos leírását,
d) a szállítmányt alkotó tételek fajtáját, számát, kódját,
e) annak a tételnek az azonosítási számát, amelyből a mintát vették,
f) a tételből vett minták számát, utalva arra a tételre, amelyből a minták származnak,
g) a helyet, ahová a mintát küldeni kell,
h) a gyártó vagy a csomagolásért felelős személy nevét és címét.
2. Mintavevő eszközök
Minden eszköz legyen alkalmas a mintavételre, és ne okozzon a mintában semmilyen, a vizsgálat eredményét befolyásoló változást. Rozsdamentes acélból készült eszközök használata ajánlott.
Minden felület sima, karcmentes, minden saroklegömbölyített legyen. A mintavevő eszközök feleljenek meg az egyes vizsgálandó termékekre érvényes követelményeknek.
3. Mintatároló edények
A mintatároló edények és fedelük olyan anyagból, olyan kialakítással készüljenek, hogy védjék a mintát minden olyan lehetséges változástól, ami a vizsgálatok eredményét befolyásolhatja. Az alkalmas anyagok közé tartozik az üveg, egyes fémek és egyes műanyagok. Az edények átlátszatlansága előnyös. Ha fényáteresztő edényeket használunk, mintával megtöltve sötét helyen tároljuk. Az edények és a fedők tiszták és szárazak legyenek.
Felhasználhatók eldobható műanyag edények, alumíniumfóliával rétegezett műanyagból készült edények és megfelelő zárással ellátott alkalmas műanyag zacskók. A műanyag zacskókon kívül a többi edény légmentesen zárható legyen, vagy alkalmas dugóval, vagy, szükség esetén, nedvességet szigetelő, nem oldódó, nem abszorbeáló és zsírnak ellenálló műanyagbevonattal ellátott menetes fém/műanyag kupakkal azért, hogy a minta szagának, ízének, tulajdonságainak vagy összetételének bármilyen változását elkerüljük. Ha dugót használunk, az nem abszorbeáló, szagmentes anyagból készüljön.
4. A mintavétel technikája
A mintatároló edényt a mintavétel után azonnal zárjuk le.
5. A minták tárolása
A különböző kazein- és kazeinát-minták tárolási hőmérséklete ne haladja meg a 25 °C-ot.
6. A minták szállítása
A mintákat a mintavétel után a lehető leggyorsabban (lehetőség szerint 24 órán belül) el kell juttatni a vizsgáló laboratóriumba. A szállítás alatt gondoskodni kell arról, hogy a légnemű szennyeződések, a közvetlen napfény és a 25 °C feletti hőmérséklet okozta károsodásokat elkerüljük.
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ezek a módszerek
– étkezési savkazeinek,
– étkezési oltós kazeinek,
– étkezési kazeinátok
mintavételére szolgálnak.
2. Eszközök
Lásd: I. Általános előírások, 2. pont.
2.1. Szúró mintavevők, amelyek elegendő hosszúak ahhoz, hogy a terméket tartalmazó tartály aljáig leérjenek. A szúró mintavevők leírása a III. fejezetben található.
2.2. Kanál vagy széles végű spatula
2.3. Mintatároló edények
Lásd: I. Általános előírások, 3. pont.
3. Mintavételi eljárás
3.1. Általános előírások
Mindent el kell követni, hogy a vizsgálandó minta vétele előtt és alatt az edény és a minta által felvett légnedvesség a lehető legkisebb legyen. Az edényt a mintavétel után újból gondosan zárjuk le.
3.2. Mintavétel
3.2.1. Mintavétel kémiai vizsgálathoz
A kivett minta mennyisége legalább 200 g legyen. A tiszta és száraz szúró mintavevőt a terméken keresztülvezetjük, szükség esetén a tartályt megdöntjük vagy oldalára fektetjük. A szúró mintavevő nyílását lefelé irányítjuk, a bevezetés egyenletes legyen. Ha a szúró mintavevő a tartály alját elérte, 180°-kal elfordítjuk, kihúzzuk és tartalmát a mintatároló edénybe töltjük. A 200 g-os mennyiséghez egy vagy több mintavétel szükséges. Mihelyt összegyűlt az elegendő minta mennyiség, a mintatároló edényt azonnal lezárjuk.
3.2.2. Mintavétel fogyasztói csomagokból
Sértetlen, bontatlan csomagot kell mintaként kivenni. Lehetőleg azonos gyártásból származó, vagy azonosan megjelölt csomagokat vegyünk ki. A minta összes mennyisége legalább 200 g legyen.
Ha ez a mintavétel nem megoldható, más, reprezentatív mintát adó módszert is lehet alkalmazni. Amennyiben azonban az instant tulajdonságok meghatározása szükséges, mindig ezt a mintavételi eljárást alkalmazzuk.
3.2.3. A minta megőrzése, tárolása és szállítása
Lásd: I. Általános előírások, 5. és 6. pont.
1. Szúró mintavevő fajták
A típus: hosszú
B típus: rövid
(Lásd az ábrát)
2. Anyagok
A hengeres test és a fogantyú polírozott fémből, lehetőleg rozsdamentes acélból készüljön. A hosszú szúró mintavevő markolata rozsdamentes acélból készüljön. A rövid szúró mintavevő markolata levehető, fából, vagy műanyagból készült, a tulajdonképpeni szúró mintavevőhöz bajonettzárral csatlakozik.
3. Kivitel
3.1. A szúró mintavevő alakja, anyaga és megmunkálása olyan legyen, hogy az könnyen tisztítható és szükség esetén sterilezhető legyen.
3.2. Az A típusú szúró mintavevő hengeres testének széle elegendően éles legyen ahhoz, hogy kaparóként szolgáljon.
3.3. A szúró mintavevő hegye elég éles legyen, hogy a mintavételt megkönnyítse.
4. Fő méretek
A szúró mintavevők feleljenek meg a következő táblázatban feltüntetett méreteknek, 10% tűréssel:
| Méretek milliméterben | |||
| A típus hosszú | B típus rövid | ||
| A szúró mintavevő hossza | 800 | 400 | |
| A fémlap vastagsága | 1–2 | 1–2 | |
| A szúró mintavevő belső átmérője a csúcsnál | 18 | 32 | |
| A szúró mintavevő belső átmérője a nyél alatt | 22 | 28 | |
| Résszélesség a csúcsnál | 4 | 20 | |
| Résszélesség a nyél alatt | 14 | 14 | |
5. Használati utasítás a szúró mintavevőkhöz
5.1. Többé-kevésbé könnyen folyó porokba a szúró mintavevők függőlegesen vezethetők be. Az A típusú szúró mintavevő forgatással teljesen megtölthető és függőlegesen visszahúzható. A B típusú szúró mintavevő a bevezetés alatt már teljesen megtelik, visszahúzáskor azonban megfelelő helyzetben kell tartani, hogy a veszteséget az alsó végén elkerüljük.
5.2. Többé-kevésbé szabadon folyó poroknál a tartályt megdöntjük és a szúró mintavevőt majdnem vízszintesen, réssel lefelé vezetjük be, majd réssel felfelé húzzuk ki.
ÁBRA
Szúró mintavevő kazeinek és kazeinátok mintavételére
(méretek mm-ben)
Az étkezési sűrített tej és a tejpor vizsgálatához szükséges mintavételt a következőkben leírtak szerint kell elvégezni.
Általános előírások
1. Adminisztratív előírások
1.1. A mintavevőre vonatkozó előírás
A mintavételt az érvényes előírásoknak megfelelően képesített és felhatalmazott személy végezze.
1.2. A minták lezárása és jelölése2
Minden hivatalos mintát a vétel helyszínén le kell pecsételni és az előírások szerint megjelölni.
1.3. Párhuzamos minták
A vizsgálatokhoz legalább két azonos mintát kell egyidejűleg venni.
Az egyik minta ellenmintaként szolgál.
A mintákat a mintavétel után a lehető leghamarabb el kell küldeni a laboratóriumba.
1.4. Jegyzőkönyv
A mintához mintavételi jegyzőkönyvet kell mellékelni.
A jegyzőkönyvet a mintavétellel megbízott és tanúként jelenlévő személyek írják alá. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a mintavétel helye, dátuma, időpontja,
b) a mintavevő személy és a tanú neve,
c) a mintavétel pontos leírása,
d) a szállítmányt alkotó tételek fajtája, száma, kódja,
e) annak a tételnek az azonosítási száma, amiből a mintát vették,
f) a tételből vett minták száma, utalva arra a tételre, amiből a minták származnak,
g) a hely, ahová a mintát küldeni kell,
h) a gyártó vagy a csomagolásért felelős személy neve és címe.
2. Mintavevő eszközök
Minden eszköz legyen alkalmas a mintavételre, és ne okozzon a mintában semmilyen, a vizsgálat eredményét befolyásoló változást. Rozsdamentes acélból készült eszközök használata ajánlott, melyek felülete sima, karcmentes, minden sarok legömbölyített legyen.
A mintavevő eszközök feleljenek meg az egyes vizsgálandó termékekre érvényes követelményeknek.
3. Mintatároló edények
A mintatároló edényeket és fedelüket olyan anyagból, olyan kialakítással kell készíteni, hogy védjék a mintát minden olyan lehetséges változástól, ami a vizsgálatok eredményét befolyásolhatja. Az alkalmas anyagok közé tartozik az üveg, egyes fémek és egyes műanyagok. Az edények átlátszatlansága előnyös. Ha fényáteresztő edényeket használunk, a mintával megtöltve sötét helyen tároljuk azokat.
Az edények és a fedők tiszták és szárazak legyenek. Az edények alakja és térfogata feleljen meg a vizsgálandó termékre érvényes követelményeknek.
Felhasználhatók eldobható műanyag edények, alumíniumfóliával rétegezett műanyagból készült edények és megfelelő zárással ellátott alkalmas műanyagzacskók. A műanyagzacskókon kívül a többi edény légmentesen zárható legyen vagy erre alkalmas dugóval, vagy szükség esetén nedvességet szigetelő, nem oldódó, nem abszorbeáló, zsírnak ellenálló műanyag bevonattal ellátott, menetes fém/műanyag kupakkal, azért hogy a minta szagának, ízének, tulajdonságainak vagy összetételének bármilyen változását elkerüljük.
Ha dugót használunk, az nem abszorbeáló, szagmenetes anyagból készüljön.
4. A mintavétel technikája
A mintatároló edényt a mintavétel után azonnal zárjuk le.
5. A minták tárolása
A tárolási hőmérséklet a minták elszállítását megelőzően ne haladja meg a 25 °C-ot.
6. A minták szállítása
A mintákat a mintavétel után a lehető leggyorsabban (lehetőség szerint 24 órán belül) el kell juttatni a vizsgáló laboratóriumba. A szállítás alatt gondoskodni kell arról, hogy a légnemű szennyeződések, a közvetlen napfény és a 25 °C feletti hőmérséklet okozta károsodásokat elkerüljük.
1. MÓDSZER: mintavétel sűrített tejből
1. Tárgy és alkalmazási terület
A módszert a következő tejfélék kémiai vizsgálatához szükséges minta vételére alkalmazzuk:
– cukrozatlan sűrített nagy zsírtartalmú tej,
– cukrozatlan sűrített tej,
– cukrozatlan sűrített félzsíros tej,
– cukrozatlan sűrített sovány tej,
– cukrozott sűrített tej,
– cukrozott sűrített félzsíros tej.
– cukrozott sűrített soványtej,
2. Eszközök
2.1. Általános megjegyzések
Lásd: I. Általános előírások, 2. pont.
2.2. Perforált tárcsás, és egyéb keverők
A keverők a nagymennyiségű folyadékok átkeveréséhez, örvénylő mozgás keltéséhez elegendő nagy felületűek legyenek, azonban ne segítsék elő avas íz és szag kifejlődését.
A tartályok különféle formája és nagysága miatt nem létezik minden célra megfelelő keverő. A keverőt úgy kell kialakítani, hogy a tartály belső felületét a keverés során ne karcolja fel. Az eszközöket az I. Általános előírások 2. pontja írja le. Vödörben, kannában lévő folyadékok keverésére alkalmas keverő (lásd: 1. ábra) tájékoztató méretei: 150 mm átmérőjű tárcsa, 100 mm átmérőjű kör mentén elhelyezkedő hat, egyenként 12,5 mm átmérőjű lyukkal.
A középpontban olyan nem-fém rúd csatlakozik, amelynek a másik végén hurokszerű fogantyú van. A rúd hossza fogantyúval együtt kb. 1 méter.
Kis tartályokhoz alkalmas keverő közelítő méretei (lásd: 2. ábra): legalább 2 m hosszú rúdhoz 300 mm átmérőjű tárcsa csatlakozik; a tárcsán 230 mm átmérőjű kör mentén 12, egyenként 30 mm átmérőjű lyuk található. Nagy tartályok mechanikus keveréséhez tiszta sűrített levegő ajánlott. A lehető legkisebb légnyomást és a legkisebb levegőmennyiséget alkalmazzuk az avas íz és szag kifejlődésének elkerülésére.
Megjegyzés: A tiszta sűrített levegőn az összes szennyeződéstől (beleértve az olajat, vizet és port) megtisztított levegőt értjük.
2.3. Keverő
A keverőnek széles lapátja legyen és érjen le az edény aljáig. A keverő egyik oldala pontosan illeszkedjék a tartály alakjához (lásd: 3. ábra).
2.4. Merítőkanál
Mintavételre alkalmas méretű és formájú merítőkanalat mutat be a 4. ábra. A merítőkanálnak legalább 150 mm hosszú merev nyele legyen, térfogata pedig legalább 50 ml. Előnyös, ha a nyél hajlított végű. A kanalak formája lehetővé teszi egymásba illesztett tárolásukat.
Alkalmazható még az előbbivel azonos térfogatú, jellel öt azonos térfogatszakaszra osztott, hengeres merítőkanál is, amely több edényben érkező áru mintavételét könnyíti meg.
2.5. Keverő rúd
Hengeres, kb. 1 m hosszú, 35 mm átmérőjű.
2.6. Edény
Részminták vételéhez, 5 l térfogatú, szélesszájú.
2.7. Kanál vagy spatula
A spatula lapát része széles legyen.
2.8. Mintatároló edény
Lásd: I. Általános előírások, 3. pont.
3. Eljárás
3.1. Mintavétel cukrozatlan sűrített tejből.
Legalább 200 g mintát kell venni.
3.1.1. Az edény tartalmát egy keverőrúd le-fel mozgatásával, keverővel való keveréssel, mechanikus mozgatással egyik edényből a másikba való áttöltéssel vagy tiszta sűrített levegővel (lásd: 2.2. pont) alaposan átkeverjük a kielégítően homogén állapot elérése céljából. A mintát közvetlenül a keverés után merítőkanállal vesszük ki.
Ha a megfelelő homogén állapot nehezen érhető el, a mintát az edény különböző részeiből kell kivenni.
Az összes mintamennyiség legalább 200 g legyen.
Ha a minta részminták elegye, azt a minta címkéjén, vagy a kísérő jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
3.1.2. Mintavétel fogyasztói csomagolásból
Sértetlen, bontatlan csomagot kell mintaként kivenni.
Lehetőleg azonos gyártásból származó vagy azonosan megjelölt csomagokat vegyünk ki. A minta összes mennyisége legalább 200 g legyen.
3.2. Mintavétel cukrozott sűrített tejből
3.2.1. Általános előírások
Nagy tartályokban lévő cukrozott sűrített tejből a mintavétel nagy nehézséggel járhat, különösen akkor, ha a termék inhomogén és nagy viszkozitású. A mintavételnél gondot okozhatnak az egész termékben megjelenő vagy a falakon tapadó, csomósodást okozó szacharóz vagy laktóz kristályok, sókiválások. Ezek a körülmények felismerhetők, ha mintavevőt vezetünk be a tartályba, és azzal a tartály tartalmát megmozgatjuk. Ha a cukorkristályok mérete 6 mm-nél kisebb, a mintavétel nem okoz gondot. Ha a termék nem homogén, azt a mintán és a csatolt jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
Mivel a cukrozott sűrített tejet gyakran a külső hőmérséklettel azonos hőmérsékleten tárolják, a reprezentatív minta kivételéhez tanácsos a termék hőmérsékletét legalább 20 °C-ra emelni.
3.2.2. Eljárás
Legalább 200 g-os mintát kell venni.
– Nyitható tartályok.
A tartály egyik fedőlapját kinyitás előtt kívülről alaposan megtisztítjuk és megszárítjuk annak elkerülésére, hogy a nyitás során idegen anyagok jussanak a tartályba. Tartalmát keverő (lásd: 3. ábra) segítségével jól átkeverjük. A keverő élével a fal belső oldalára és az aljára tapadó terméket lekaparjuk. A ferdén tartott keverő forgó és függőleges mozgatásával a tartályt jól átkeverjük, ügyelve arra, hogy levegőt ne juttassunk bele. A keverőt kivesszük, a rátapadt sűrített tejet spatulával vagy kanállal az 5 literes edénybe (2.6.) kaparjuk. A keverést és a keverő kiemelését addig ismételjük, míg 2–3 l össze nem gyűlik, majd ezt a mennyiséget homogénné kell keverni és ebből legalább 200 g mintát kivenni.
– Zárt tartályok (dobok), peremes nyílással a fedőlapon vagy a paláston.
A 3.2.1. pontban leírt okokból a mintavétel a peremes nyíláson keresztül csak akkor lehetséges, ha a sűrített tej könnyen folyó, s egyenletes állományú. A tartalmat úgy keverjük át, hogy egy mintavevő rudat a nyíláson át bevezetünk, s ameddig csak lehetséges, minden irányban mozgatjuk és forgatjuk. A rúd visszahúzása után a 3.2.1. pontban leírt módon mintát gyűjtünk.
Lehetséges megoldás még az, ha a tartály tartalmát megfelelő edénybe átöntjük, ügyelve arra, hogy az eredeti térfogatból a lehető legtöbb jusson át. A 3.2.1. pontban leírt, keverővel történő átkeverés után kivesszük a mintát.
3.2.3. Mintavétel fogyasztói csomagolásból
Sértetlen, bontatlan csomagot kell mintaként kivenni.
Lehetőleg azonos gyártásból származó, vagy azonosan megjelölt csomagokat vegyünk ki.
A minta összes mennyisége legalább 200 g legyen.
3.3. A minták megőrzése, tárolása, szállítása
Lásd: I. Általános előírások: 5. és 6. pont.
2. MÓDSZER: mintavétel tejporból
1. Alkalmazási terület
Ez a módszer
– nagy zsírtartalmú tejpor
– zsíros (teljes) tejpor,
– félzsíros tejpor,
– sovány tejpor,
kémiai vizsgálatához szükséges mintavételt írja le.
2. Eszközök
Lásd: I. Általános előírások, 2. pont.
2.1. A szúró mintavevők legyenek elegendő hosszúak ahhoz, hogy a tartály aljára érjenek. Az engedélyezett szúró mintavevők a IV. részben leírtaknak feleljenek meg.
2.2. Kanál vagy spatula
A spatula lapja széles legyen.
2.3. Mintatároló edény
Lásd: I. Általános előírások 3. pont
3. Eljárás
3.1. Általános megjegyzések
Ügyelni kell arra, hogy a tartályban lévő termék a mintavétel alatt vagy ezt megelőzően a lehető legkevesebb légnedvességet vegye fel. A tartályt a mintavétel után gondosan vissza kell zárni.
3.2. Mintavétel kémiai vizsgálat céljára
A minta mennyisége legalább 200 g legyen. A tiszta és száraz szúró mintavevőt a terméken átfúrjuk, ehhez a tartályt megdöntjük, vagy oldalára fektetjük.
A szúró mintavevő nyílását lefelé fordítjuk, hogy a behatolás egyenletes legyen. Ha a szúró mintavevő a tartály alját elérte, 180 fokkal megfordítjuk, kihúzzuk és tartalmát a mintatároló edénybe töltjük. A 200 g-hoz egy vagy több furat szükséges. Mihelyt a szükséges mintamennyiség összegyűlt, a mintatároló edényt le kell zárni.
3.2.1. Mintavétel fogyasztói csomagolásból
Sértetlen, bontatlan csomagot kell mintaként kivenni.
Lehetőleg azonos gyártásból származó, vagy azonosan megjelölt csomagokat vegyünk ki.
A minta összes mennyisége legalább 200 g legyen.
Megjegyzés: Amennyiben változó tulajdonságokat kell meghatározni, ezt a mintavételi eljárást kell alkalmazni.
3.3. A minta megőrzése, tárolása és szállítása
Lásd: I. Általános előírások, 5. és 6. pont.
Szúró mintavevők csomagolatlan tejpor mintavételéhez
1. Fajták:
A típus: hosszú
B típus: rövid
(lásd: 5. ábra)
2. Anyagok
A lap és a támasz polírozott fémből, lehetőleg rozsdamentes acélból készüljön.
A hosszú szúró mintavevő fogantyúja rozsdamentes acél legyen. A rövid szúró mintavevőnek levehető, fából vagy műanyagból készült, bajonettzárral ráerősíthető nyele legyen.
3. Kivitel
3.1. A szúró mintavevő alakja, anyaga és felülete tegye lehetővé könnyű tisztítását.
3.2. Az A típusú szúró mintavevő éle elég éles legyen ahhoz, hogy kaparóként is szolgálhasson.
3.3. A szúró mintavevő hegye legyen elég éles ahhoz, hogy a mintavételt megkönnyítse.
4. Főbb méretek
A szúró mintavevők a következő táblázatban található méreteknek feleljenek meg, 10% megengedett eltéréssel:
| Méretek milliméterben | |||
| A típus hosszú | B típus rövid | ||
| A szúró mintavevő hossza | 800 | 400 | |
| A fémlemez vastagsága | 1–2 | 1–2 | |
| A szúró mintavevő belső átmérője a hegyénél | 18 | 32 | |
| A szúró mintavevő belső átmérője a nyél alatt | 22 | 28 | |
| Nyílásszélesség a hegyénél | 4 | 20 | |
| Nyílásszélesség a nyél alatt | 14 | 14 | |
5. A szúró mintavevők használata
5.1. A többé-kevésbé könnyen folyó porokba a szúró mintavevőt függőlegesen vezetjük be. Az A típusú szúró mintavevőt elforgatással megtöltjük és függőlegesen kihúzzuk.
A B típusú szúró mintavevőt a bevezetés során teljesen megtöltjük, és visszahúzáskor megfelelő állásban tartjuk, hogy az alsó részén az anyag kihullását elkerüljük.
5.2. A többé-kevésbé szabadon folyó porok tartályát megdöntjük, a szúró mintavevőt csaknem vízszintesen, nyílásával lefelé bevezetjük és nyílásával felfelé húzzuk ki.
1. ábra: Keverő kannához és vödörhöz
(méretek mm-ben)
2. ábra: Kisméretű tartályhoz ajánlott keverő
(méretek mm-ben)
3. ábra: A cukrozott sűrített tejkeverésére alkalmas keverő
4. ábra: Mérőkanál folyadékokhoz
5. ábra: Szúró mintavevő tejporhoz
(méretek mm-ben)
1. A közvetlen emberi fogyasztásra szánt hőkezelt tejnek az alábbi jellemzőit vizsgálják referenciamódszerekkel:
– szárazanyag-tartalom,
– zsírtartalom,
– zsírmentes szárazanyag-tartalom,
– összes nitrogéntartalom,
– fehérjetartalom,
– sűrűség.
2. A referenciamódszereket és a mintavételt a B részben ismertetett általános szabályok betartásával kell alkalmazni, illetve elvégezni.
3. A referenciamódszerek részletes szabályait a C rész tartalmazza
4. A D rész alternatív eljárást határoz meg zsírtartalom vizsgálatához.
1. Bevezetés
Ez a fejezet a reagensekre, az eszközökre, az eredmények megadására, a pontosságra és a vizsgálati jegyzőkönyvre vonatkozó azon általános előírásokat tartalmazza, amelyeket a tej mintavételét és vizsgálatát végző ellenőrző laboratóriumoknak be kell tartaniuk.
2. Reagensek
2.1. Víz
2.1.1. Ha nincs másképpen előírva, akkor az oldáshoz, a hígításhoz és a mosáshoz minden esetben desztillált vagy ioncserélt, vagy legalább azzal azonos tisztaságú sótalanított vizet kell használni.
2.1.2. Ha nincs másképpen előírva, akkor az „oldáson” és a „hígításon” vizes oldás, illetve vizes hígítás értendő.
2.2. Vegyszerek
Ha nincs másképpen előírva, akkor valamennyi felhasznált vegyszer analitikai minőségű legyen.
3. Eszközök
3.1. Az eszközök jegyzéke
A különböző referenciamódszerek leírásában megadott eszközlista csak azokat tartalmazza, amelyek speciálisak, illetve különleges felhasználásúak.
3.2. Analitikai mérleg
Az „analitikai mérleg” 0,1 mg mérésére alkalmas mérleget jelent.
4. Az eredmények megadása
4.1. Eredmények
Ha nincs másképpen előírva, akkor a jegyzőkönyvben megadott eredmény két olyan vizsgálati eredmény számtani átlaga, amelyek kielégítik a módszer ismételhetőségi (5.1.1.) követelményét.
Ha a vizsgálati eredmények az ismételhetőségi követelménynek nem felelnek meg, akkor, ha lehetséges, a vizsgálatot meg kell ismételni, vagy az eredmény érvénytelen.
4.2. A százalékérték számítása
Ha nincs másképpen előírva, akkor az eredményt tömegszázalékban kell megadni.
5. Pontossági ismérvek
5.1. A pontossági ismérvek az egyes módszerek esetében az ismételhetőség és az összehasonlíthatóság.
5.1.1. Az ismételhetőség (r) akkor teljesül, ha ugyanazon eljárással, ugyanazon mintából, ugyanazon feltételek mellett (azonos vizsgálószemély, azonos eszközök, azonos laboratórium és rövid időintervallum) végzett, két egymást követő vizsgálat eredményének abszolút különbsége nem haladja meg az érvényes küszöbértéket.
5.1.2. Az összehasonlíthatóság (R) akkor teljesül, ha ugyanazon eljárással, ugyanazon mintából, különböző feltételek között (különböző vizsgáló személyek, különböző eszközök, különböző laboratóriumok és/vagy különböző időpontok) végzett két vizsgálat eredményének abszolút különbsége nem haladja meg a mindenkor érvényes küszöbértéket.
5.1.3. Ha nincs másképpen előírva, akkor az ismételhetőség és az összehasonlíthatóság küszöbértékére az ISO 5725:1986, 2. kiadása szerinti 95%-os valószínűségre vonatkozó követelmények a mérvadók.
5.1.4. A szükséges körvizsgálatokat a vonatkozó nemzetközi irányelvek szerint kell tervezni és végrehajtani.
6. Vizsgálati jegyzőkönyv
A vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell adni az alkalmazott eljárást, valamint a kapott eredményeket. Meg kell adni továbbá, az alkalmazott eljárás minden olyan részletét, amely nincsen rögzítve a vizsgálati módszer leírásában vagy választható, továbbá minden olyan körülményt, amely befolyásolhatta a kapott eredményeket. A jegyzőkönyvben meg kell adni a minta egyértelmű azonosításához szükséges valamennyi adatot.
1. Tárgy és alkalmazási terület
A leírás megadja a hőkezelt tej mintavételének, szállításának és tárolásának referenciamódszerét.
2. Általános előírások
A hőkezelt tej mintavételét szakképzett személynek kell végeznie, aki előzőleg megfelelő oktatásban részesült.
A vizsgálólaboratórium feladata, hogy a megbízott mintavevő személyt megfelelő utasításokkal lássa el a mintavételi technikára vonatkozóan azért, hogy a minta reprezentatív és a tétellel megegyező legyen.
Ugyancsak a vizsgáló laboratóriumnak kell utasítással ellátni a megbízott mintavevő személyt a minta jelölésére vonatkozóan annak érdekében, hogy a minta egyértelműen azonosítható legyen.
3. Mintavevő eszközök
3.1. Általános előírások
A mintavevő eszközök rozsdamentes acélból vagy más, megfelelő szilárdságú anyagból készüljenek és célszerűen kialakítottak legyenek. A nagy tartályokban lévő folyadékok keverésére szolgáló keverőt és keverőberendezést úgy kell méretezni, hogy az alkalmas legyen a folyadék megkeverésére anélkül, hogy a zsír avasodását okozná.
A mintavevő nyele erős, megfelelő hosszú legyen, hogy a tartály bármely mélységéből mintát lehessen venni.
A mintavevő edény térfogata legalább 50 ml legyen.
A mintavevő edények és a fedelük üvegből, megfelelő fémből vagy műanyagból készüljenek.
A mintavevő eszközök (beleértve az edényeket és a fedeleket) anyagának nem szabad olyan változást előidéznie a mintában, amely befolyásolhatja a vizsgálati eredményeket. A mintavevő eszközök felülete tiszta, száraz, sima és karcmentes legyen, a sarkai pedig legyenek lekerekítve.
4. Mintavételi technika
4.1. Általános előírások
Az elvégzendő vizsgálatoktól függetlenül a tejet a mintavétel előtt kézzel vagy géppel alaposan össze kell keverni. A mintát közvetlenül a keverés után kell venni, amikor a tej még mozgásban van.
A minta mennyisége feleljen meg a vizsgálati igényeknek. A mintavevő edény térfogatát úgy kell megválasztani, hogy az edényt a minta csaknem teljesen kitöltse, azonban tartalmát a vizsgálat előtt megfelelően össze lehessen keverni, egyidejűleg kizárva a minta szállítás közbeni kiköpülődését.
4.2. Mintavétel
4.2.1. Arányos minta vétele
Ha a mintavételre kijelölt tej több edényben van, akkor minden edényből reprezentatív mennyiséget vegyünk ki, és jegyezzük fel az egyes minták által képviselt tejmennyiségeket.
Ha az egyes edényekből származó mintákat nem vizsgálják külön-külön, akkor ezeket a részmintákat az egyes tankok tejtérfogatának arányában kell összekeverni. Összekeverés után ebből vesszük ki az arányos mintát.
4.2.2. Mintavétel nagy tartályokból, tárolótankokból, vasúti és közúti szállítótartályokból
4.2.2.1. A mintavétel előtt megfelelő eljárással keverjük meg a tejet.
Nagy edények, tárolótankok, vasúti vagy közúti szállítótartályok tartalmának keverésére mechanikus keverés ajánlatos (4.2.2.2.).
A keverés időtartamát a tej állási időtartamától függően kell megválasztani. Az alkalmazott keverés hatásossága terjedjen ki minden körülményre és feleljen meg az elvégzendő vizsgálat céljának. A keverés hatásossága különösen lényeges feltétele a vizsgálati eredmények összehasonlíthatóságának, ha a minták különböző részszállítmányokból származnak, vagy ha azokat a tankok ürítése során a kifolyócsapon át meghatározott időközönként veszik. A tej keverése akkor megfelelő, ha két, azonos feltételek között vett minta zsírtartalmának különbsége legfeljebb 0,1%.
A fenékürítéses nagy tartályok esetében előfordulhat, hogy az ürítési ponton vett kis mennyiségű tejminta még keverés után sem reprezentálja a teljes mennyiséget. Ebben az esetben a mintát előnyös a búvónyíláson keresztül venni. Ha a mintát az ürítőnyíláson keresztül vesszük, akkor elegendő mennyiségű tejet kell kifolyatni annak érdekében, hogy a minta a teljes mennyiséget reprezentálja.
4.2.2.2. Nagy tartályok, tárolótankok, vasúti vagy közúti szállítótartályok tartalmának keverését a következőképpen lehet végezni:
– beépített, villanymotor-hajtású mechanikus keverővel;
– villanymotor-hajtású propelleres vagy egyéb keverővel, amelyet a búvónyíláson keresztül lógatnak a tejbe;
– vasúti vagy közúti szállítótartályok esetén a tejnek az ürítőtömlőn keresztüli visszakeringtetésével úgy, hogy az ürítőszivattyúra erősített tömlőt bevezetjük a tartály búvónyílásán;
– tiszta, szűrt, sűrített levegővel. Ebben az esetben a lehető legkisebb levegőmennyiséget és levegőnyomást kell alkalmazni, hogy megakadályozzuk az avas íz kialakulását.
4.3. A fogyasztói kiszerelésű, közvetlen fogyasztásra szánt hőkezelt tej mintavétele
A fogyasztói kiszerelésű, közvetlen fogyasztásra szánt hőkezelt tej esetében a zárt kiszerelési egységet tekintjük a mintának. Ha lehetséges, akkor a mintákat a feldolgozó üzemben a gyártást követően közvetlenül a csomagológépről vagy a hűtőkamrából kell venni, pasztőrözött tej esetén a feldolgozás napján.
Mindegyik típusú hőkezelt tejből (pasztőrözött, UHT és steril) olyan számú mintát veszünk, hogy az megfeleljen az elvégezendő vizsgálatoknak, és kielégítse a vizsgálólaboratórium által előírtakat.
5. A minták azonosítása
A mintát azonosító kóddal kell ellátni úgy, hogy az pontosan azonosítható legyen és feleljen meg a vizsgálólaboratórium vagy az illetékes hatóság előírásainak.
6. A minták tartósítása, szállítása és tárolása
A tartósításra (vegyszer, hőmérséklet), a szállításra, a tárolásra vonatkozó előírásokat, továbbá a mintavétel és a vizsgálat közötti megengedhető időtartamot a vizsgálólaboratórium adja meg a tej típusától és a vizsgálati módszertől, illetve a vonatkozó hatósági előírásoktól függően.
Az előírás a következőre térjen ki:
– A szállítás és a tárolás során óvni kell a mintát az idegen szagoktól és a közvetlen napfénytől. Ha a mintatartó edény átlátszó, akkor a mintát sötét helyen kell tárolni.
1. Tárgy és alkalmazási terület
A leírt eljárás a tej szárazanyag-tartalma meghatározásának referenciamódszere.
2. Fogalommeghatározás
Szárazanyag-tartalom: a megadott szárítási eljárás elvégzése után visszamaradt anyag tömege, tömegszázalékban kifejezve.
3. A módszer elve
A vizet elpárologtatják a tejből 102+2 °C hőmérsékleten, szárítószekrényben.
4. Eszközök
A szokásos laboratóriumi eszközök, valamint a következők:
4.1. Analitikai mérleg.
4.2. Exszikkátor, hatékony nedvszívó anyaggal (pl. frissen szárított szilikagél a nedvességtartalmat jelző indikátorral).
4.3. Szárítószekrény, jól szellőző, 102+2 °C hőmérsékletre szabályozható a szárítótér minden pontján.
4.4. Lapos fenekű edény, 20–25 mm magas, 50–75 mm átmérőjű, megfelelő anyagú, jól záró, könnyen eltávolítható fedővel.
4.5. Vízfürdő.
4.6. Homogenizátor.
5. A vizsgálati minta előkészítése
A tejmintát 20–25 °C hőmérsékletre melegítjük, alaposan összekeverjük a zsír egyenletes eloszlatása céljából. Kerüljük az olyan erős keverést, amely a tej habosodását vagy kiköpülődését okozza. Ha a tejszínréteg nehezen oszlik szét, akkor a mintát melegítsük fel lassan 25 és 40 °C közé, és gondos keveréssel emulgáljuk bele az edényhez tapadó tejszínt.
Gyorsan hűtsük le a mintát 20–25 °C-ra.
Ha szükséges használhatunk homogenizátort is a zsír eloszlatásához.
Nem várhatunk pontos eredményeket, ha a minta elkülönült, folyékony zsírt vagy az edény falához tapadó, szemmel látható, szabálytalan alakú, fehér részecskéket tartalmaz.
6. Vizsgálati eljárás
6.1. Az edény előkészítése
A fedelet az edény mellé helyezve, melegítsük az edényt (4.4.) szárítószekrényben (4.3.) 102+2 °C hőmérsékleten legalább 30 percig. Tegyük a fedőt az edényre és azonnal helyezzük exszikkátorba (4.2.), hagyjuk lehűlni szobahőmérsékletre (legalább 30 perc) és mérjük meg 0,1 mg pontossággal.
6.2. Bemérés
Közvetlenül mérjünk az edénybe 0,1 mg pontossággal 3–5 g előkészített vizsgálati anyagot.
6.3. Meghatározás
6.3.1. Az edény tartalmát vízfürdőn (4.5.) 30 percig előszárítjuk.
6.3.2. Melegítsük az edényt a mellé helyezett fedővel szárítószekrényben (4.3.) 102+2°C hőmérsékleten két órán át. Tegyük a fedőt az edényre és vegyük ki a szárítószekrényből.
6.3.3. Hagyjuk lehűlni exszikkátorban (4.2.) (legalább 30 perc) szobahőmérsékletre, és mérjük meg 0,1 mg pontossággal.
6.3.4. Melegítsük ismét az edényt a mellé helyezett fedővel a szárítószekrényben egy órán keresztül. Tegyük rá a fedőt az edényre és vegyük ki a szárítószekrényből. Hagyjuk lehűlni kb. 30 percig exszikkátorban és mérjük meg 0,1 mg pontossággal.
6.3.5. Ismételjük a 6.3.4. pontban leírt műveletet addig, amíg a tömegkülönbség két egymást követő méréskor már nem haladja meg a 0,5 mg-ot. A legkisebb tömeget jegyezzük fel.
7. Az eredmények megadása
7.1. Számítás és képlet
Az összes szárazanyag-tartalmat, tömegszázalékban, a következő képlettel számítjuk ki:
ahol
Wr az összes szárazanyag-tartalom, g/100 g;
m0 az edény és a fedő tömege, g;
m1 az edény, a fedő és a vizsgálati anyag tömege, g;
m2 az edény, a fedő és a vizsgálati anyag tömege, szárítás után, g.
Az eredményt 0,01 tömegszázalékra kerekítve kell megadni.
7.2. Pontosság
7.2.1. Ismételhetőség (r): 0,10 g összes szárazanyag/100 g termék.
7.2.2. Összehasonlíthatóság (R): 0,20 g összes szárazanyag/100 g termék.
1. Tárgy és alkalmazási terület
A leírt eljárás a nyers tej, a teljes tej, a zsírszegény (részben fölözött) és a sovány (fölözött) tej zsírtartalma meghatározásának referenciamódszere.
2. Fogalommeghatározás
A tej zsírtartalma: minden olyan anyag, amelyet ezzel a módszerrel meghatározunk, tömegszázalékban kifejezve.
3. A módszer elve
A vizsgálati anyag ammóniás és etil-alkoholos oldatát dietil-éterrel és petroléterrel extraháljuk, az oldószert ledesztilláljuk vagy elpárologtatjuk és a petroléterben oldható extrahált anyag tömegét meghatározzuk. (Az eljárás Röse–Gottlieb-módszerként általánosan ismert.)
4. Vegyszerek
Az összes vegyszer analitikai minőségű legyen, és a vakpróbának ne legyen maradéka.
A vegyszerek minőségének ellenőrzéséhez a 6.3. pontban leírt meghatározást kell elvégezni. A beméréshez egy kitárázott üres lombikot, főzőpoharat vagy fémcsészét (5.9.) használjunk, amelyet a 6.4. pontban leírtak szerint készítünk elő (hogy a környezeti feltételeknek a mérésre gyakorolt hatását korrigáljuk). Ha a táratömeg látszólagos változásával korrigált visszamaradó anyag tömege 2,5 mg-nál több, akkor külön-külön meg kell határozni 100 ml dietil-éterés 100 ml petroléter elpárologtatás utáni maradékát.
Bemérés előtt ez esetben is meg kell határozni a táratömeget. Ha a visszamaradó anyag 2,5 mg-nál több, akkor meg kell tisztítani az oldószert desztillációval,vagy másik oldószert kell használni.
4.1. Ammóniaoldat, kb. 25% (m/m) NH3-tartalommal.
Nagyobb koncentrációjú ammóniaoldat is használható (lásd a 6.5.1. és az A. 1.5.1. pontot).
4.2. Etil-alkohol, legalább 94% (V/V)-os. Metil-alkohollal denaturált etil-alkohol is használható, ha bizonyítottan nem befolyásolja a meghatározás eredményeit.
4.3. Kongóvörös- vagy krezolvörösindikátor-oldat
Oldjunk fel 1g kongóvörös- vagy krezolvörösindikátort, és hígítsuk fel 100 ml-re.
Megjegyzés:
Az oldat használata lehetővé teszi az oldószer és a vizes fázis határfelületének pontosabb megállapítását. Használata nem kötelező (6.5.2.).
Más vízoldható színezékek is használhatók, feltéve, hogy nem befolyásolják a meghatározás eredményét.
4.4. Dietil-éter, peroxidmentes, legfeljebb 2 mg/kg antioxidáns-tartalommal, a tisztasági követelményeket kielégítő (6.3.).
4.5. Petroléter, forrási tartománya 30–60 °C.
4.6. Oldószerkeverék, amelyet közvetlenül a felhasználás előtt készítenek azonos mennyiségű dietil-éter (4.4.) és petroléter (4.5.) összekeverésével.
5. Eszközök
Figyelmeztetés: Mivel a meghatározáskor tűzveszélyes oldószereket használunk, ezért minden elektromos készüléknek meg kell felelnie a tűzveszélyes oldószerek használatára vonatkozó előírásoknak.
A szokásos laboratóriumi eszközök és a következők:
5.1. Analitikai mérleg.
5.2. Centrifuga az extrahálólombikokhoz vagy -csövekhez (5.6.), amely percenként 500–600 fordulatszám mellett 80–90 g gravitációs mezőt eredményez a lombikok, illetve a csövek külső végén.
Megjegyzés:
Használata nem kötelező (6.5.5.).
5.3. Desztilláló- vagy lepárlókészülék, amely lehetővé teszi az oldószerek, illetve az etil-alkohol ledesztillálását a lombikból vagy elpárologtatását a főzőpoharakból és a csészékből (6.5.12. és 6.5.15.) legfeljebb 100 °C hőmérsékleten.
5.4. Szárítószekrény, elektromos fűtéssel, teljesen nyitott szellőzőnyílásokkal, amely alkalmas a munkatér minden pontján 102+2 °C hőmérséklet tartására.
5.5. Vízfürdő, hőmérséklete 35–40 °C-ra szabályozható.
5.6. Mojonnier-féle extrahálólombik.
Megjegyzés:
Használhatunk szifonnal vagy mosópalack-feltéttel ellátott extrahálócsöveket is, de ebben az esetben más, a függelékben leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.
Az extrahálólombikokat (vagy -csöveket) becsiszolt üvegdugóval vagy jó minőségű parafa dugóval vagy más, a használt vegyszereknek ellenálló dugóval kell felszerelni. A parafa dugókat dietil-éterrel kell extrahálni (4.4.), majd legalább 60 °C-os vízben kell tartani legalább 15 percig és vízben kell lehűlni hagyni, hogy használatkor vízzel telítettek legyenek.
5.7. Állvány az extrahálólombikokhoz (vagy -csövekhez) (5.6.).
5.8. Mosópalack, az oldószerkeverékhez (4.6.). Műanyag palackot nem szabad használni!
5.9. Zsírgyűjtő edény, pl. forralólombik (lapos fenekű) vagy Erlenmeyer-lombik 125–250 ml űrtartalommal vagy fémedények. Ha fémedényt használunk, akkor az lehetőleg rozsdamentes acélból készüljön, magassága kb. 50 mm, átmérője 80–100 mm legyen, továbbá lapos fenekű és lehetőleg kiöntőcsőrrel ellátott legyen.
5.10. Forrást elősegítők, zsírmentes, nem porózus, porcelán, szilikonkarbid vagy üveggyöngy (használata fémedények esetén nem kötelező).
5.11. Mérőhenger, 5 és 25 ml űrtartalommal.
5.12. Pipetta, osztott, 10 ml űrtartalommal.
5.13. Fogó, fémből, amely alkalmas a lombikok, a főzőpoharak vagy a csészék megfogására.
6. Vizsgálati eljárás
Megjegyzés:
A szifonnal ellátott extrahálócsöves alternatív eljárást (lásd az 5.6. pont megjegyzését) a függelék tartalmazza.
6.1. A vizsgálati minta előkészítése
Állítsuk be a laboratóriumi minta hőmérsékletét 15 perc alatt 35–40 °C-ra (szükség esetén vízfürdőn). A mintatartó edény ismételt átforgatásával keverjük meg alaposan, de óvatosan a mintát úgy, hogy a habképződést vagy a kiköpülődést elkerüljük, majd gyorsan hűtsük le 20 °C-ra.
6.2. Bemérés
Keverjük meg a vizsgálati anyagot (6.1.) átforgatva az edényt háromszor vagy négyszer, és azonnal mérjünk be 10–11 g-ot 1 mg pontossággal, közvetlenül vagy visszaméréssel az egyik extrahálólombikba (5.6.).
A vizsgálati anyagot a lehető legkisebb veszteséggel juttassuk az extrahálólombik alsó (kis) gömbrészébe.
6.3. Vakpróba
Végezzünk vakpróbát a meghatározással egyidejűleg, ugyanazokat a vegyszereket használva, de a vizsgálati anyag helyett 10–11 ml vizet mérjünk be.
A zsírgyűjtő edény látszólagos tömegvesztesége, korrigálva a kontrolledény látszólagos tömegveszteségével, legfeljebb 2,5 mg.
6.4. A zsírgyűjtő edény előkészítése
Szárítószekrényben (5.4.) szárítsunk 1 órán át egy edényt (5.9.) forrást elősegítővel (5.10.) együtt, amelyet az egyenletes enyhe forrás fenntartására alkalmazunk. Hagyjuk lehűlni az edényt (nem exszikkátorban, de portól védett helyen) a mérlegszoba hőmérsékletére (üvegedények esetében legalább 1 óra, fémedények esetében legalább 30 perc). Ügyelve a hőmérséklet-változások elkerülésére, helyezzük fogóval az edényt a mérlegre és mérjük meg 0,1 mg pontossággal.
6.5. Meghatározás
6.5.1. 2 ml ammóniaoldattal (4.1.) vagy töményebb ammóniaoldat egyenértékű mennyiségével alaposan keverjük össze a vizsgálati anyagot az extrahálólombik kis gömbrészében. Az ammónia hozzáadása után azonnal végezzük el a meghatározást.
6.5.2. Adjunk hozzá 10 ml etil-alkoholt (4.2.) és óvatosan, de alaposan keverjük össze úgy, hogy a lombik tartalma előre-hátra folyhasson a két gömb között; vigyázzunk, hogy a folyadék ne kerüljön túl közel a palack nyakához. Ha szükséges, adjunk hozzá két csepp kongóvörös- vagy krezolvörösindikátor-oldatot (4.3.).
6.5.3. Adjunk hozzá 25 ml dietil-étert (4.4.), zárjuk le a lombikot vízzel telített parafa dugóval vagy vízzel megnedvesített dugóval (5.6.) és óvatosan rázzuk a lombik tartalmát egy percig (elkerülve a tartós emulzió kialakulását) vízszintesen tartva az edényt úgy, hogy a kis gömbrész felfelé mutasson. A folyadéknak ismételten át kell folynia a nagy gömbből a kis gömbbe. Ha szükséges hűtsük le a lombikot folyó vízzel, azután óvatosan távolítsuk el a dugót és azt, valamint a lombik nyakát öblítsük le kevés oldószerkeverékkel (4.6.), használva a mosópalackot (5.8.) úgy, hogy az oldószerkeverék a lombikba jusson.
6.5.4. Adjunk hozzá 25 ml petrolétert (4.5.), zárjuk le a lombikot újranedvesített dugóval (vízbe mártva), és rázzuk óvatosan 30 másodpercig a 6.5.3. pontban leírtak szerint.
6.5.5. Centrifugáljuk a lezárt edényt 1–5 percig 500–600 percenkénti fordulattal (5.2.). Centrifuga hiányában (lásd az 5.2. pont megjegyzését), a lezárt lombikot hagyjuk állni az állványon (5.7.) legalább 30 percig, amíg a felszínen úszó réteg tiszta nem lesz, és tökéletesen el nem különül a vizes rétegtől. Ha szükséges, hűtsük le a lombikot folyó vízzel.
6.5.6. Óvatosan távolítsuk el a dugót és azt, valamint a lombik nyakának belső felületét öblítsük le kevés oldószerkeverékkel (4.6.) úgy, hogy az bejusson az edénybe.
Ha a két réteg határfelülete túlságosan alul van, úgy a lombik falán öntsünk óvatosan vizet az elegyhez, a réteghatár megemelésére annak érdekében, hogy az oldószer leönthető (dekantálható) legyen.
6.5.7. Az extrahálólombikot a kisgömb-részénél fogva, a felső fázist a lehető legnagyobb mértékben dekantáljuk a forrást elősegítőt (5.10.) tartalmazó zsírgyűjtő edénybe (6.4.). Ügyelni kell arra, hogy a vizes fázisból ne kerüljön anyag a zsírgyűjtő edénybe.
6.5.8. Öblítsük le az extrahálólombik nyakának külső végét kevés oldószerkeverékkel (4.6.) a zsírgyűjtő edénybe, ügyelve arra, hogy oldószerkeverék ne jusson a lombik külső falára.
Ha szükséges az oldószert vagy annak egy részét eltávolíthatjuk a lombikból desztillációval vagy elpárologtatással a 6.5.12. pontban leírtak szerint.
6.5.9. Adjunk 5 ml etil-alkoholt (4.2.) az extrahálólombik tartalmához, amellyel egyúttal a lombik nyakának belső falát leöblítjük, és keverjük össze a lombik tartalmát a 6.5.2. pontban leírtak szerint.
6.5.10. Végezzünk második extrakciót csak 15ml dietil-éterrel (4.4.) és 15 ml petroléterrel (4.5.) a 6.5.3–6.5.8. pontokban leírtak szerint úgy, hogy a lombik nyakának belső falát is leöblítjük. Ha szükséges, emeljük a két réteg határfelületét a lombik nyakának a feléig, hogy az oldószeres fázis dekantálása minél tökéletesebb legyen.
6.5.11. Végezzünk harmadik extrakciót csak 15 ml dietil-éterrel (4.4.) és 15 ml petroléterrel (4.5.) a 6.5.3–6.5.8. pontokban leírtak szerint leöblítve azzal az extrahálólombik nyakának belső falát. Ha szükséges, emeljük a két réteg határfelületét a lombik nyakának a feléig a tökéletes dekantálhatóság érdekében.
6.5.12. Távolítsuk el az oldószerkeveréket (beleértve az etil-alkoholt is) a lombikból desztillációval, főzőpohár vagy csésze használata esetén elpárologtatással (5.3.), leöblítve a lombik nyakának belső felületét kevés oldószerkeverékkel (4.6.) a desztilláció előtt.
6.5.13. Helyezzük a zsírgyűjtő edényt (a lombikot oldalára fektetve az oldószermaradék könnyebb eltávolítása végett) 1 órára szárítószekrénybe (5.4.). Vegyük ki a zsírgyűjtő edényt a szárítószekrényből, hagyjuk lehűlni abban a helyiségben, ahol mérni fogjuk (nem exszikkátorban, de portól védett helyen) a mérlegszoba hőmérsékletére (üvegedények esetében legalább 1 óra, fémedények esetében legalább 30 perc szükséges), és mérjük le a tömegét 0,1 mg pontossággal.
Ne töröljük meg az edényt közvetlenül a mérés előtt. Az edényt a mérlegre fogóval helyezzük, és kerüljük a hőmérséklet-különbségeket.
6.5.14. Ismételjük meg a 6.5.13. pontban leírt műveleteket mindaddig, amíg a zsírgyűjtő edény egymásután mért, két tömege között az eltérés legfeljebb 0,5 mg. A zsírgyűjtő edény és az extraktum együttes tömegének a legkisebb mért értéket tekintjük.
6.5.15. Mérjünk 25 ml petrolétert a zsírgyűjtő edénybe annak megállapítására, hogy a kivont anyag teljesen oldható vagy sem. Óvatosan melegítsük mozgatás közben az edényt, amíg az összes zsír fel nem oldódik.
Ha a kivont anyag teljesen feloldódik a petroléterben, akkor a zsír tömege a kivont anyagot tartalmazó edény legkisebb mért tömege (6.5.14.) és az üres edény tömege közötti (6.4.) különbség.
6.5.16. Ha a kivont anyag nem oldódik fel teljesen a petroléterben, vagy kétségünk van felőle, akkor távolítsuk el a zsírt az edényből ismételt meleg petroléteres mosással.
Hagyjuk az oldhatatlan anyagot leülepedni, és óvatosan dekantáljuk a petrolétert az oldhatatlan anyag felkavarása nélkül. Petrolétert használva ismételjük meg ezt a műveletet háromszor úgy, hogy az edény nyakának belső falát leöblítjük.
Végül öblítsük le az edény felső, külső részét az oldószerkeverékkel úgy, hogy az oldószer ne terjedjen szét az edény külső falán. Szárítószekrényben 1 órán át melegítve az edényt távolítsuk el a petrolétergőzöket, hagyjuk lehűlni és mérjük meg a tömegét a 6.5.13. és 6.5.14. pontokban leírtak szerint.
A zsír tömegének a 6.5.14. pontban meghatározott tömeg és e végső tömeg különbségét tekintjük.
7. Az eredmények megadása
7.1. Számítás és képlet
A zsírtartalmat, tömegszázalékban, a következő képlettel számítjuk ki:
ahol
F zsírtartalom, g/100 g;
m0 a vizsgálati anyag (6.2.) tömege, g;
m1 a zsírgyűjtő edény és a 6.5.14. pontban leírtak szerint meghatározott kivont anyag tömege, g;
m2 az előkészített zsírgyűjtő edény tömege, vagy nem oldódó anyag esetén a zsírgyűjtő edény és a 6.5.16. pontban leírtak szerint meghatározott oldhatatlan anyag együttes tömege, g;
m3 a vakpróbához (6.3.) használt zsírgyűjtő edénynek a 6.5.14 pontban leírtak szerint meghatározott tömege, g;
m4 a vakpróbához (6.3.) használt zsírgyűjtő edénynek vagy oldhatatlan anyag esetén a 6.5.16. pontban leírtak szerint meghatározott, oldhatatlan maradékot is tartalmazó zsírgyűjtő edénynek a tömege, g.
Az eredményt 0,01% pontossággal kell megadni.
7.2. Pontosság
7.2.1. Ismételhetőség (r):
– teljes tejre és zsírszegény (részben fölözött) tejre: 0,02 g zsír/100 g termék;
– sovány (fölözött) tejre: 0.01 g zsír/100 g termék.
7.2.2. Összehasonlíthatóság (R):
– teljes tejre: 0,04 g zsír/100 g termék;
– zsírszegény (részben fölözött) tejre: 0.03 g zsír/100 g termék;
– sovány (fölözött) tejre: 0.025 g zsír/100 g termék.
1. Tárgy és alkalmazási terület
A leírt eljárás a hőkezelt tej összes zsírmentes szárazanyag-tartalma meghatározásának referenciamódszere.
2. Fogalommeghatározás
Zsírmentes szárazanyag-tartalom: a szárazanyag-tartalom (I. fejezet) és a zsírtartalom (II. fejezet) különbsége.
A zsírmentes szárazanyag-tartalmat tömegszázalékban kell kifejezni.
1. Tárgy és alkalmazási terület
Ez a leírás a nyers tej, a hőkezelt teljes tej, a zsírszegény (részben fölözött) és a sovány (fölözött) tej összes nitrogéntartalma meghatározásának referenciamódszere.
2. Fogalommeghatározás
A tej összes nitrogéntartalma: a leírt Kjeldahl-módszerrel meghatározott nitrogéntartalom, tömegszázalékban kifejezve.
3. A módszer elve
A bemért tejmintát kálium-szulfát és réz(II)-szulfát katalizátor jelenlétében tömény kénsavval roncsoljuk abból a célból, hogy a szerves vegyületek nitrogéntartalma ammónium-szulfáttá alakuljon át. Nátrium-hidroxid-oldat hozzáadásával az ammóniát felszabadítjuk majd bórsavoldatba desztilláljuk át és elnyeletjük. Ezt az oldatot azután savmérőoldattal titráljuk.
4. Vegyszerek
4.1. Kálium-szulfát (K2SO4).
4.2. Réz-szulfát-oldat. Oldjunk fel 5,0 g kristályos réz(II)-szulfátot (CuSO4 · 5H2O) vízben és hígítsuk 100 ml-re (20 °C-on) mérőlombikban.
4.3. Kénsav, legalább 98,0% (m/m) H2SO4-tartalmú.
4.4. Nátrium-hidroxid-oldat. 47% (m/m) -os (704 g NaOH/l 20 °C-on).
Megjegyzés:
Kisebb töménységű nátrium-hidroxid-oldatot is szabad használni, pl. 40% (m/m)-ost (572 g/l 20 °C-on) vagy 30% (m/m)-ost (399 g/l 20 °C-on).
4.5. Bórsavoldat. Oldjunk fel 40 g bórsavat (H3BO3) egy liter forró vízben, hagyjuk lehűlni és tároljuk boroszilikátüvegben.
4.6. Indikátoroldat. Oldjunk fel 0,01 g metilvöröset, 0,02 g brómtimolkéket és 0,06 g brómkrezolzöldet 100 ml etil-alkoholban. Az oldatot zárt barna üvegben, sötét, hűvös helyen kell tárolni.
4.7. Mérőoldat.
0,1 mol/l HCL vagy 0,05 mol/l H2SO4,0,0001 mol/l pontossággal beállított.
4.8. Nitrogénmentes répacukor.
4.9. Ammóniumsó, tiszta ammónium-oxalát/(NH4)2C2O4 · H2O/ vagy ammónium-szulfát/(NH4)2SO4/.
4.10. Triptofán (C11H12N2O2), fenacetin (C10H7CH2CONH2) vagy lizin-mono- vagy di(hidrogén-klorid) (C6H14N2O2 · HCl), illetve (C6H14N2O2 · 2 HCl).
Megjegyzés:
A 4.9. és a 4.10. pont szerinti reagenseknek analitikailag legtisztább minőségűnek kell lenniük.
Lehetőség szerint bizonylatolt ammóniumsó-oldatot kell használni (4.9.).
5. Eszközök
A szokásos laboratóriumi eszközök és a következők:
5.1. Kjeldahl-lombikok, 500 ml űrtartalommal.
5.2. Megfelelő, forrást elősegítő anyag, pl. üveggyöngy kb. 5 mm átmérőjű, pl. Hengar-granulátum, habkő.
5.3. Büretta vagy automata pipetta, 1,0 ml beméréséhez.
5.4. Osztott mérőhengerek üvegből, 50, 100 és 250 ml űrtartalommal.
5.5. Roncsolókészülék, amely a roncsolólombikot ferde helyzetben (kb. 45 fokos szögben) tartja, olyan elektromos vagy gáz-fűtőberendezéssel, amellyel elkerülhető, hogy a roncsolólombik folyadékszint feletti része melegítődjön, valamint elszívóberendezés.
5.6. Desztillálókészülék boroszilikátüvegből, amelyhez Kjeldahl-lombik szerelhető. Ez megfelelő desztillálófeltétből, hozzákapcsolódó egyenes, belső csöves, hatékony hűtőből és alsó részén egyenes kifolyócsőből áll. A csatlakozótömlőknek, dugóknak megfelelően kell tömíteniük, ezért előnyös, ha neopréngumiból készülnek.
5.7. Pipetta vagy automata pipetta 0,10 ml kiméréséhez.
5.8. Erlenmeyer-lombik, 500 ml űrtartalommal, 200 ml-nél jelöléssel.
5.9. Büretta, 50 ml űrtartalommal, 0,1 ml-es osztással, legfeljebb +0,05 ml hibával.
5.10. Nagyítólencse, a büretta (5.9.) leolvasásához.
5.11. pH-mérő.
5.12. Automata büretta.
6. Vizsgálati eljárás
6.1. Tegyünk a Kjeldahl-lombikba (5.1.) forrást elősegítő anyagot (5.2.) (pl. három üveggyöngyöt), 15 g kálium-szulfátot (4.1.), 1,0 ml réz-szulfát-oldatot (4.2.), kb. 5 g tejmintát (0,001 g pontossággal lemérve) és 25 ml kénsavat (4.3.) rétegezzünk rá. A lombik nyakára tapadt réz-szulfátot, kálium-szulfátot vagy tejmintát a savval öblítsük a lombikba. Ezután óvatosan keverjük össze a lombik tartalmát.
Megjegyzés:
Mivel a szerves vegyületek a forralás során kénsavat fogyasztanak, 5,0% (m/m)-nál nagyobb zsírtartalmú tejminta esetén 25 ml helyett 30 ml kénsavat (4.3.) használjunk a roncsoláshoz.
Ugyanígy kell eljárni a vakpróbával is.
6.2. Melegítsük a roncsolókészülékre (5.5.) helyezett Kjeldahl-lombikot eleinte egészen óvatosan úgy, hogy a fekete hab teljes egészében a gömbrészben maradjon. Amikor a kezdeti habzás megszűnik és sűrű fehér gőz jelenik meg, kezdjük erősebben forralni az elegyet (a savgőz kondenzálódik a lombik nyakának felénél) addig, amíg eltűnnek a fekete részecskék, a lombik tartalma kitisztul és halvány kékessárga színűvé nem válik. Ezután kíméletesen forraljuk még legalább 1,5 órán keresztül. Az alábbi feltételeknek fenn kell állniuk:
a) a lombik tartalmának a kitisztulásáig eltelt időtartama legfeljebb 1 óra;
a teljes roncsolási időtartam legfeljebb 2,5 óra. Ha egy óránál több időre van szükség a kitisztuláshoz, akkor a teljes roncsolási időtartamot ennek megfelelően meg kell növelni.
b) A hozzáadott kálium-szulfát segíti a roncsolást, mivel növeli az elegy forráspontját. Ha a roncsolás után visszamaradó kénsav mennyisége kevesebb, mint kb. 15 ml, akkor esetleg nitrogénveszteséggel kell számolni helyi túlhevülés miatt. Ha a hevítést gázégővel végezzük, akkor a lombikot olyan kör alakú nyílással rendelkező, hőszigetelt anyagból készült lemezen hevítsük, amelynek akkora az átmérője, hogy az égő lángja a lombiknak csak a folyadékfelszín alatti részét érje (5.5.).
c) Ha elszenesedett részek kerülnek a lombik nyakára és ezek nem jutnak vissza az erőteljes hevítés kezdetén a lecsapódó savgőzökkel a lombikba, amit a lombik mozgatásával lehet segíteni, akkor hagyjuk lassan lehűlni a lombikot és kevés vízzel gondosan öblítsük bele. Ezután folytassuk az előzőek szerint a roncsolást.
6.3. Amikor a Kjeldahl-lombik lehűlt, adjunk hozzá 300 ml vizet (lásd a megjegyzést) úgy, hogy a nyakára tapadt anyagot gondosan a lombikba mossuk, és alaposan keverjük meg a tartalmát, hogy a kivált kristályok feloldódjanak.
Adjunk hozzá forrást elősegítő anyagot (5.2.) az egyenletes forrás biztosítására. Ezután mérjünk a lombikba 70 ml nátrium-hidroxid-oldatot (4.4.) (lásd a megjegyzést) óvatosan alárétegezve az oldatot a megdöntött lombik nyakán, hogy a nátrium-hidroxid-oldat alsó réteget képezzen. A nyak felső részét ne érje nátrium-hidroxid-oldat.
Megjegyzés:
Fontos, hogy a víz és a nátrium-hidroxid-oldat együttes mennyisége 370 ml legyen azért, hogy kb. 150 ml desztillátumot összegyűjthessünk a késleltetett forrás (lökődések) jelentkezése előtt (6.4.).
Ha hígabb nátrium-hidroxid-oldatból nagyobb mennyiséget mérünk a lombikba, akkor a hozzáadott vízmennyiséget arányosan csökkenteni kell.
Pl. ha 85 ml 40%-os vagy 125 ml 30%-os nátrium-hidroxid-oldatot mérünk be, a hozzáadott víz mennyisége 285 ml, illetve 245 ml legyen.
6.4. A Kjeldahl-lombikot azonnal kapcsoljuk a desztillálókészülékhez (5.6.). Biztosítani kell, hogy a hűtő kivezető csöve a szedőedényben (5.8.) lévő 50 ml bórsavoldat (4.5.) és 0,20 ml (5–6 csepp) indikátoroldat (4.6.) elegyébe merüljön. Keverjük össze alaposan a Kjeldahl-lombik tartalmát, és forraljuk óvatosan, hogy a túlzott habzást elkerüljük. Amikor 100–125 ml desztillátum összegyűlt, süllyesszük le a szedőedényt annyira, hogy a hűtő kivezető csövének vége kb. 40 mm-re legyen a 200 ml jelzés felett. Folytassuk a desztillációt a késleltetett forrás (lökődések) jelentkezéséig; ekkor azonnal kapcsoljuk ki a fűtést. Szereljük le a Kjeldahl-lombikot és a hűtő kivezető csövét kevés vízzel öblítsük a szedőedénybe. Az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:
a) A desztillációt úgy kell végezni, hogy a késleltetett forrás (lökődések) jelentkezéséig összegyűjtött desztillátum mennyisége kb. 150 ml, a szedőedényben lévő folyadék térfogata pedig kb. 200 ml legyen.
b) A hűtést úgy kell szabályozni, hogy a desztilláció során a desztillátum hőmérséklete ne haladja meg a 25 °C-ot.
6.5. Titráljuk a desztillátumot a mérőoldattal (4.7.) pH-mérő készüléket használva 4,6+0,1 pH-értékig, tetszés szerint automata bürettát alkalmazva. Indikátor hozzáadásával ellenőrizhetjük a titrálás pontos végpontját. Nagyító (5.10.) használatával kiküszöbölve a parallaxishibát, olvassuk le a fogyást 0,01 ml pontossággal.
A titrálást végezhetjük csak indikátor jelenlétében. A végponthoz tartozó szín megegyezik 150 ml vízből, 50 ml bórsavoldatból és 0,20 ml indikátoroldatból Erlenmeyer-lombikban (5.8.) frissen készített elegy színével.
6.6. Végezzünk vakpróbát a 6.1–6.5. pontok szerint, 5 ml desztillált vizet és kb. 0,1 g répacukrot (4.8.) bemérve a tejminta helyett.
Megjegyzés:
A vakpróba desztillátumának titrálásakor csak igen kis mennyiségű mérőoldat (4.7.) fogyása kívánatos.
6.7. Az eljárás pontosságát a 6.1–6.5. pontokban leírt két visszanyerési vizsgálattal kell ellenőrizni.
6.7.1. Annak ellenőrzésére, hogy a desztilláció folyamán nem lép-e fel nitrogénveszteség, helyi túlhevülés vagy a csatlakozások szivárgása miatt, mérjünk be 0,15 g ammónium-oxalátot (4.9.) vagy -szulfátot 0,001 g pontossággal, adjunk hozzá 0,1 g répacukrot (4.8.) és végezzük el a vizsgálatot.
A nitrogén visszanyerési százaléka 99,0 és 100,0% között legyen.
A kisebb vagy a nagyobb értékek módszerbeli hibára és/vagy a mérőoldat (4.7.) nem megfelelő koncentrációjára utalnak.
6.7.2. A roncsolási folyamatot úgy ellenőrizzük, hogy 0,20 g tiszta triptofánt, 0,35 g fenacetint vagy 0,20 g lizin-hidrogén-kloridot (4.10.) mérünk be annak megállapítására, hogy a nitrogén teljes mennyisége szabaddá vált-e. Mindegyiket 0,001 g pontossággal kell bemérni.
A nirogént legalább 98–99%-ban kell visszanyerni.
7. Munkavédelmi előírások
A tömény kénsavval és a nátrium-hidroxiddal való munkavégzéskor, valamint a Kjeldahl-lombikkal végzett munka során mindig viseljünk laboratóriumi köpenyt, biztonsági szemüveget és saválló kesztyűt.
Desztillálás közben soha ne hagyjuk a Kjeldahl-lombikot felügyelet nélkül. Ha a lombik tartalma túl intenzíven forr, akkor veszély miatt azonnal állítsuk le a desztillálást. Ha a gáz vagy az áram több, mint két vagy három percre kimarad, engedjük le a desztillátumot gyűjtő edényt úgy, hogy a hűtő kivezető csöve ne érjen a folyadékba.
8. Az eredmények megadása
8.1. Számítás és képlet
Számítsuk ki a nitrogéntartalmat (Wn), g nitrogén/100 g termékegységben, a következő képlettel:
ahol
Wn nitrogéntartalom, g/100 g;
V a meghatározáshoz fogyott savmérőoldat térfogata, ml;
V0 a vakpróbára fogyott savmérőoldat térfogata, ml;
c a savmérőoldat koncentrációja, mol/liter;
m a bemért vizsgálati minta tömege, g.
Az eredményt 0,001 g/100 g-ra kerekítve kell megadni.
8.2. Pontosság
8.2.1. Ismételhetőség (r): 0,007 g/100 g.
8.2.2. Összehasonlíthatóság (R): 0,015 g/100 g.
9. Módosított eljárások
9.1. Blokk-roncsolókészüléket és megfelelő henger alakú roncsolóedényt használhatunk az 5.5. és 5.1. pontokban leírt roncsolókészülék és Kjledahl-lombik helyett. Ebben az esetben a potenciális hibaforrásokat minden egyes ponton egyedileg kell megvizsgálni (6.7.).
9.2. A közvetlen melegítés helyett alkalmazhatunk vízgőz-desztillációt. Ha a vízgőz-desztilláló készülék nem teszi lehetővé desztillált víz használatát, akkor gondoskodjunk arról, hogy a használt víz ne tartalmazzon illó savas vagy lúgos alkotórészt.
9.3. 5 g-os bemérés (6.1.) helyett alkalmazhatunk 1 g-os mintabemérést (félmikro Kjeldahl), amely esetben:
– a roncsoláshoz használt reagensek mennyiségét (6.1.) (H2SO4, CuSO4 · 5 H2O, K2SO4), megfelelő arányban csökkentjük (1/5),
– a teljes roncsolási időtartamot (6.2.) 75 percre rövidítjük,
– a nátrium-hidroxid-oldat mennyiségét (6.3.) ugyanolyan arányban csökkentjük (1:5),
– kisebb koncentrációjú savmérőoldatot (4.7.) (0,02–0,03 mol/l) alkalmazunk.
Megjegyzés:
Ezen választható eljárások közül egy vagy több alkalmazása akkor van megengedve, ha a leírásban meghatározott ismételhetőségi követelmények (8.2.1.), valamint a két ellenőrző vizsgálatra vonatkozó pontosság teljesülnek.
1. Tárgy és alkalmazási terület
A leírt eljárás a hőkezelt tej fehérjetartalom-meghatározásának a referenciamódszere.
2. Fogalommeghatározás
Fehérjetartalom: a IV. fejezetben leírt eljárással meghatározott és tömegszázalékban kifejezett nitrogéntartalomból megfelelő faktorral megszorozva kapott érték (3. pont).
3. Az eredmények kiszámítása
A tej fehérjetartalma tömegszázalékban kifejezve egyenlő 6,38 x a tej összes N-tartalma %-ban.
1. Tárgy és alkalmazási terület
A leírt eljárás a nyers tej, a hőkezelt teljes tej, zsírszegény (részben fölözött) és a sovány (fölözött) tej 20 °C-on végzett sűrűségmeghatározásának módszere.
2. Fogalommeghatározás
A tej sűrűsége (relatív sűrűsége) meghatározott térfogatú 20 °C-os tej tömegének és a vele azonos térfogatú, 20 °C hőmérsékletű víz tömegének a hányadosa.
3. A módszer elve
A tej sűrűségét 20 °C hőmérsékleten sűrűségmérővel határozzuk meg.
4. Eszközök
A szokásos laboratóriumi eszközök, valamint a következők:
4.1. Sűrűségmérő
A sűrűségmérő olyan üveg úszótest, amely alsó végén széles és nehéz. A felső végéhez közös tengelyű üvegcső csatlakozik, amelynek felső vége zárt.
Az üveg úszótestben van a sűrűségmérő tömegének beszabályozásához szükséges nehezék (ólom, higany stb.).
Az üvegcsőben osztott skála van, 1,025–1,035 g/ml beosztással.
A sűrűségmérőt piknométeres módszerrel kell ellenőrizni. A piknométer kb. 100 ml űrtartalmú és precíziós hőmérővel van ellátva.
4.2. Hengerek (üveg vagy rozsdamentes acél).
Minimális méretek:
– belső átmérő kb. 35 mm
– belső magasság kb. 225 mm
4.3. Vízfürdő, 20+0,1 °C-ra beállítható.
4.4. Vízfürdő, 40+2 °C-ra beállítható.
4.5. Hőmérő, 0,5 °C beosztással.
5. Vizsgálati eljárás
5.1. A zsír eloszlatása céljából, keverjük meg a mintát a mintatartó edény átforgatásával és tegyük vízfürdőbe (4.4.).
Hagyjuk, hogy a minta felmelegedjen 40 °C hőmérsékletre és tartsuk ezen a hőmérsékleten öt percen át. A mintatartó edény óvatos átforgatásával alaposan keverjük össze a mintát, biztosítva a zsír egyenletes eloszlását. Ezt követően hűtsük le 20 °C-ra a másik vízfürdőben (4.3.).
5.2. Ismét keverjük össze alaposan a mintát a mintatartó edény óvatos átforgatásával, habzás nélkül. Öntsük a tejet a hengerbe (4.2.), amelyet megdöntve tartsunk, hogy elkerüljük a hab- és buborékképződést. Annyi tejmintát használjunk, hogy az kicsorduljon a hengerből, amikor a sűrűségmérőt belehelyezzük (4.1.). Óvatosan engedjük a sűrűségmérőt a tejbe és hagyjuk abban szabadon úszni, amíg eléri egyensúlyi helyzetét. A henger függőleges helyzetben álljon. A sűrűségmérőnek a folyadékoszlop közepén kell elhelyezkednie, nem szabad, hogy hozzáérjen az oldalfalhoz.
5.3. Amikor a sűrűségmérő elérte egyensúlyi helyzetét olvassuk le a felső meniszkusznál a sűrűségértéket.
5.4. Közvetlenül a sűrűségmérő leolvasása után helyezzük a hőmérőt (4.5.) a mintába és olvassuk le a hőmérsékletet 0,5 °C pontossággal. A hőmérséklet legfeljebb +2 °C-kal térhet el a 20 °C-tól.
6. Hőmérséklet-korrekció
6.1. Ha a sűrűségméréskor a tejminta hőmérséklete nem pontosan 20 °C, akkor a kapott eredményt korrigálni kell úgy, hogy 20 °C felett hozzáadunk a mért sűrűséghez fokonként 0,0002-t, 20 °C alatt pedig levonunk fokonként 0,0002-t.
Ez a korrekció csak akkor érvényes, ha a tejminta hőmérséklete legfeljebb 5 °C-kal tér el a 20 °C-tól.
7. Az eredmények megadása
A minta 20 °C-on mért sűrűségét, sovány (fölözött) tejre átszámítva, g/ml-ben, a következő képlettel számítjuk ki:
ahol
mv a minta sűrűsége a sűrűségmérőn leolvasva (5.4.), g/ml;
MG a minta zsírtartalma, g/ml;
0,92 a zsír sűrűsége.
8. Pontosság
8.1. Ismételhetőség (r): 0,0003 g/ml.
8.2. Összehasonlíthatóság (R): 0,0015 g/ml.
A.1. Eljárás
A.1.1. A vizsgálati minta előkészítése
A 6.1. pont szerint.
A.1.2. Bemérés
A 6.2. pontban megadottak szerint kell eljárni, de zsírextraháló csövet használva (5.6.). A bemért minta egész mennyiségét lehetőleg a cső aljába kell juttatni.
A.1.3. Vakpróba
A 6.3. pont szerint.
A.1.4. A zsírgyűjtő edény előkészítése
A 6.4. pont szerint.
A.1.5. Meghatározás
A.1.5.1. Adjunk 2 ml ammóniaoldatot (4.1.) vagy ennek megfelelő mennyiségű töményebb ammóniaoldatot a cső alján lévő vizsgálati anyaghoz, és alaposan keverjük össze. Az ammónia hozzáadása után azonnal végezzük el a meghatározást.
A.1.5.2. Mérjünk a csőbe 10 ml etil-alkoholt (4.2.) és a cső alsó végének rázogatásával óvatosan, de alaposan keverjük össze a mintával. Szükség esetén adjunk hozzá két csepp kongó- vagy krezolvörösindikátor-oldatot.
A.1.5.3. Adjunk hozzá 25 ml dietil-étert (4.4.), zárjuk le a csövet vízzel telített parafa dugóval vagy vízzel nedvesített dugóval (5.6.) és ismételt átforgatás mellett rázzuk a csövet egy percig erőteljesen, de csak annyira, hogy elkerüljük a tartós emulzió kialakulását. Ha szükséges, hűtsük le a csövet folyó vízzel, majd óvatosan vegyük ki a dugót és a mosópalackból (5.8.) kevés oldószereleggyel (4.6.) öblítsük a dugót és a cső nyakát úgy, hogy az a csőbe folyjon.
A.1.5.4. Mérjünk be 25 ml petrolétert (4.5.), zárjuk le a csövet újranedvesített dugóval (újranedvesítés vízbe mártással) és rázzuk a csövet 30 másodpercig az A.1.5.3. pontban leírtak szerint.
A.1.5.5. Centrifugáljuk a lezárt csövet 1–5 percig percenként 500–600 fordulatszámmal (5.2.). Centrifuga hiányában (lásd az 5.2. pont megjegyzését), hagyjuk a zárt csövet állni az állványon (5.7.) legalább 30 percig, amíg a felül keletkező réteg tökéletesen ki nem tisztul és élesen el nem válik a vizes rétegtől. Ha szükséges hűtsük le a csövet folyó vízzel.
A.1.5.6. Óvatosan vegyük ki a dugót, és egy kevés oldószerkeverékkel öblítsük le a dugót és a cső nyakát úgy, hogy az a csőbe folyjon.
A.1.5.7. Helyezzünk szifont vagy mosópalackfeltétet a csőbe és a hosszú csövét toljuk le addig, hogy a vége kb. 3 mm-re legyen a réteghatár felett. A szifon vagy a feltét hosszú csöve párhuzamos legyen az extrahálócső tengelyével.
Gondosan vigyük át a felső réteget az extrahálócsőből az előkészített zsírgyűjtő edénybe (6.4.), amelybe lombik használata esetén néhány forrást elősegítő anyagot (5.10.) teszünk (fémcsészék esetén tetszőlegesen) vigyázva arra, hogy a vizes rétegből semmi ne kerüljön át. Öblítsük le a szívócső külső végét kevés oldószerkeverékkel, úgy, hogy az a gyűjtőedénybe jusson.
A.1.5.8. Lazítsuk meg a feltétet az extrahálócső nyakánál, kissé emeljük meg és öblítsük le a hosszú cső alsó részét belül egy kevés oldószerkeverékkel. Tegyük vissza a feltétet, és az öblítőszert vigyük át a zsírgyűjtő edénybe.
Öblítsük le a feltét kimeneteli részét egy kevés oldószerkeverékkel és gyűjtsük az öblítőfolyadékot az edénybe.
Szükség esetén az oldószert teljesen vagy részben el lehet távolítani az edényből desztillációval vagy elpárologtatással a 6.5.12. pont szerint.
A.1.5.9. Ismét lazítsuk meg a feltétet, emeljük meg kissé és mérjünk 5 ml etil-alkoholt a csőbe; az etil-alkoholt használjuk fel a feltét belső részének leöblítésére; a keverést az A.1.5.2. pontban leírtak szerint végezzük.
A.1.5.10. Végezzünk második extrakciót az A.1.5.3–A.1.5.8. pontokban leírtak szerint, de csak 15 ml dietil-étert (4.4.) és 15 ml petrolétert használjunk (4.5.). A feltét hosszú csövének belső végét öblítsük le dietil-éterrel, amikor az extrahálás után a feltétet eltávolítjuk az extrahálócsőből.
A.1.5.11. Végezzünk harmadik extrakciót az A.1.5.3–A.1.5.8. pontokban leírtak szerint 15 ml dietil-étert és 15 ml petrolétert használva.
A feltétet az A.1.5.10. pontban leírtak szerint öblítsük le.
Sovány (fölözött) tej esetében a harmadik extrakció elhagyható.
A.1.5.12. A további műveleteket a 6.5.12–6.5.16. pontokban leírtak szerint végezzük el.
1. A halászati- és akvakultúra-termékek jelölésén a fajok tudományos neve és kereskedelmi megnevezése
a) az 1379/2013/EU rendelet 35. cikk (1) bekezdése alapján, valamint
b) ahol jogszabály alapján a jelölésnek ezt tartalmaznia kell,
a 2. pontban foglaltak szerint tüntethető fel.
2. A halászati- és akvakultúra-termékek tudományos neve és kereskedelmi megnevezése:
2.1. Édesvízi fajok
| A. Sor- szám | B. Tudományos név | C. Kereskedelmi megnevezés (faj neve) | D. Megengedett további kereskedelmi megnevezés | |
| 1. | Blicca bjoerkna | karikakeszeg | keszeg | |
| 2. | Vimba vimba | szilvaorrú keszeg | keszeg | |
| 3. | Abramis ballerus | laposkeszeg | keszeg | |
| 4. | Abramis brama | dévérkeszeg | keszeg, dévér | |
| 5. | Abramis sapa | bagolykeszeg | keszeg | |
| 6. | Acipenser baerii1 | szibériai tok | lénai tok | |
| 7. | Acipenser gueldenstaedtii2 | vágótok | ||
| 8. | Acipenser nudiventris2 | simatok | ||
| 9. | Acipenser ruthenus1 | kecsege | ||
| 10. | Acipenser stellatus2 | sőregtok | ||
| 11. | Ameiurus melas | fekete törpeharcsa | ||
| 12. | Ameiurus nebulosus | törpeharcsa | ||
| 13. | Anguilla anguilla | angolna | ||
| 14. | Aspius aspius | balin | ragadozó őn | |
| 15. | Barbus barbus | márna | rózsás márna | |
| 16. | Carassius carassius | kárász | széles kárász, aranykárász | |
| 17. | Carassius gibelio | ezüstkárász | ||
| 18. | Chondrostoma nasus | paduc | ||
| 19. | Clarias batrachus | békaharcsa | ||
| 20. | Clarias gariepinus | afrikai harcsa | ||
| 21. | Ctenopharyngodon idella | amur | ||
| 22. | Cyprinus carpio | ponty | ||
| 23. | Esox lucius | csuka | ||
| 24. | Huso huso2 | viza | ||
| 25. | Hypophthalmichthys molitrix | fehér busa | busa | |
| 26. | Hypophthalmichthys nobilis | pettyes busa | busa | |
| 27. | Ictalurus punctatus | pettyes harcsa | ||
| 28. | Ictalurus spp. egyéb fajai | törpeharcsa | ||
| 29. | Lates calcarifer | barramundi | ausztrál süllő | |
| 30. | Lates niloticus | nílusi sügér | ||
| 31. | Leuciscus idus | jászkeszeg | jász | |
| 32. | Lota lota | menyhal | ||
| 33. | Micropterus salmoides | pisztrángsügér | fekete sügér | |
| 34. | Oncorhynchus mykiss | szivárványos pisztráng | ||
| 35. | Oreochromis spp. | tilápia | ||
| 36. | Oreochromis niloticus | nílusi tilápia | viktória tavi tilápia | |
| 37. | Pangasius Hypopthalmus | cápaharcsa | panga, pangasius | |
| 38. | Pelecus cultratus | garda | ||
| 39. | Perca fluviatilis | sügér | csapó sügér | |
| 40. | Polyodon spatula1 | lapátorrú tok | ||
| 41. | Rutilus rutilus | bodorka | veresszárnyú koncér | |
| 42. | Salmo trutta m fario | sebes pisztráng | ||
| 43. | Salvelinus fontinalis | pataki szajbling | ||
| 44. | Scardinius erythrophthalmus | vörösszárnyú keszeg | pirosszemű kele | |
| 45. | Silurus glanis | harcsa | szürke harcsa, folyami harcsa, lesőharcsa | |
| 46. | Stizostedion lucioperca = Sander lucioperca | süllő | fogassüllő, fogas | |
| 47. | Stizostedion volgense = Sander volgensis | kősüllő | ||
| 48. | Tinca tinca | compó | ||
| 49-51. * |
2.2. Tengeri fajok
| A. Sor- szám | B. Tudományos név | C. Kereskedelmi megnevezés (faj neve) | D. Megengedett további kereskedelmi megnevezés | |
| 1. | Alutera monoceros | egyszarvú vérteshal | ||
| 2. | Amiantis purpurata | bíborkagyló | ||
| 3. | Anabas testudineus | ázsiai kúszóhal | ||
| 4. | Auxis thazard | tonmakréla | ||
| 5. | Aprion virescens | zöld csattogóhal | ||
| 6. | Argyrosomus regius | sashal | árnyékhal | |
| 7. | Boops boops | nagyszemű durbincs | aranysávos durbincs | |
| 8. | Brama spp. | aranyosfejű hal | ||
| 9. | Buccinum undatum | közönséges kürtcsiga | hullámos kürtcsiga | |
| 10. | Cancer pagurus | nagy tarisznyarák | ||
| 11. | Cephalopholis fulva | vörösfejű vajhal | ||
| 12. | Cephalopholis sonnerati | paradicsom sügér | ||
| 13. | Cephalopholis taeniops | kékpettyes csíkossügér | ||
| 14. | Cervimunida johni | kék zömök homár | ||
| 15. | Clupea harengus | hering | nemes hering | |
| 16. | Conger conger | tengeri angolna | konger | |
| 17. | Coregonus pollan | kék maréna | ||
| 18. | Coregonus genus egyéb fajai3 | maréna | ||
| 19. | Coryphaena hippurus | nagy aranymakrahal | mahi – mahi | |
| 20. | Crangon crangon | közönséges garnéla | homoki garnéla | |
| 21. | Crassostrea gigas | amerikai osztriga | ||
| 22. | Cultellus spp. | palloskagyló | ||
| 23. | Cynoglossus spp. | kutyanyelvhal | ||
| 24. | Dentex dentex | tengeri fogas | fogasdurbincs | |
| 25. | Dicentrarchus labrax | farkassügér | tengeri sügér | |
| 26. | Engraulis spp. | szardella | ajóka | |
| 27. | Epinephelus alexandrinus | sziklajáró csíkossügér | ||
| 28. | Epinephelus chlorostigma | foltos csíkossügér | ||
| 29. | Epinephelus malabaricus | malabári csíkossügér | ||
| 30. | Etelis carbunculus | mélytengeri vörös csattogóhal | ||
| 31. | Ethmidium maculatum | csendes-óceáni menhaden | ||
| 32. | Etrumeus teres | vörösszemű hengeres hering | ||
| 32/a. * | Euphasia superba | sarki krill rák | ||
| 33. | Euthynnus pelamis = Katsuwonus pelamis | csíkoshasú tonhal, bonitó | ||
| 34. | Euthynnus alleteratus = Euthynnus quadripunctatus | atlanti kis tonhal | ||
| 35. | Euthynnus affinis | keleti kis tonhal | ||
| 36. | Euthynnus lineatus | fekete tonhal | ||
| 37. | Euthynnus spp. egyéb fajai | bonitók | ||
| 38. | Gadus morhua | közönséges tőkehal | atlanti-óceáni tőkehal | |
| 39. | Gadus macrocephalus | csendes-óceáni tőkehal | ||
| 40. | Hippoglossus hippoglossus | óriás laposhal | atlanti laposhal | |
| 41. | Homarus gammarus | homár | ||
| 42. | Homarus americanus | amerikai homár | kanadai homár | |
| 43. | Hyperoplus lanceolatus | nagy homoki angolna | ||
| 44. | Hyperlophus vittatus | homoki spratt | ||
| 45. | Illex argentinus | argentin rövidúszójú kalmár | ||
| 46. | Illex spp. | kalmár | ||
| 47. | Isurus oxyrinchus | lándzsafogú cápa | ||
| 48. | Lampris guttatus | tündöklőhal | királyhal | |
| 49. | Lepidocybium flavobrunneum | kígyómakréla | ||
| 50. | Lepidopus caudatus, Sphanopus carbo | villásfarkú abroncshal | ||
| 51. | Lepidorhombus spp. | szárnyas rombuszhal | ||
| 52. | Limanda limanda | közönséges lepényhal | ||
| 53. | Limanda aspera | sárgaúszójú lepényhal | japán lepényhal | |
| 54. | Liza aurata | tengeri aranypér | ||
| 55. | Loligo spp. | valódi kalmár | ||
| 56. | Lophius spp. | horgászhal | ördöghal, szerzetes hal | |
| 57. | Lophius americanus | amerikai ördöghal | amerikai horgászhal | |
| 58. | Lutjanus agennes | afrikai vörös csattogóhal | ||
| 59. | Lutjanus fulgens | aranyos csattogóhal | ||
| 60. | Lutjanus goreensis | gorei csattogóhal | ||
| 61. | Lutjanus malabaricus | malabári csattogóhal | ||
| 62. | Lutjanus sanguineus | púposfejű csattogóhal | ||
| 63. | Lutjanus sebae | vörös csattogóhal | ||
| 64. | Lutjanus synagris | mexikói csattogóhal | ||
| 65. | Macruronus magellanicus | érdesfejű gránátoshal | hoki, északatlanti gránátoshal, patagóniai gránátoshal | |
| 66. | Makaira indica | fekete nyársorrú hal | fekete marlin | |
| 67. | Makaira nigricans | kék marlin | kormos marlin, atlanti kék marlin | |
| 68. | Melanogrammus aeglefinus | foltos tőkehal | ||
| 68/a. * | Mallotus villosus | csuklyáshal | ||
| 69. | Merlangus merlangus | vékonybajszú tőkehal | ||
| 70. | Merluccius merluccius | hekk | európai hekk, földközi-tengeri tőkehal, | |
| 71. | Merluccius hubbsi | dél-amerikai hekk, argentin hekk | ||
| 72. | Merluccius polylepis | chilei hekk, ausztrál hekk | ||
| 73. | Merluccius gayi | perui hekk, dél-csendes-óceáni hekk | ||
| 74. | Merluccius bilinearis | észak-amerikai hekk, ezüst hekk | ||
| 75. | Merluccius capensis | fokföldi hekk | ||
| 76. | Merluccius senegalensis | szenegáli hekk | ||
| 77. | Merluccius paradoxus | mélytengeri fokföldi hekk | ||
| 78. | Merluccius polli | Benguela hekk, trópusi hekk | ||
| 79. | Merluccius productus | észak-csendes-óceáni hekk | ||
| 80. | Merluccius spp. egyéb fajai, Urophycis spp. | hekk | szürke tőkehal | |
| 81. | Metapenaeus monoceros | pettyes garnéla | barna garnéla, rózsaszín garnéla | |
| 82. | Micromesistius poutassou = Gadus poutassou | puha tőkehal | ||
| 83. | Micropogon furnieri | fehérszájú árnyékhal | ||
| 84. | Microstomus kitt | kisfejű lepényhal | ||
| 85. | Molva spp. | északi vagy fogas menyhal | ||
| 86. | Mugil spp. | tengeri pérhal | ||
| 87. | Mullus surmuletus, Mullus barbatus | sávos vörösmárna | bajuszos vörösmárna | |
| 88. | Mycteroperca rubra | piros csíkossügér | ||
| 89. | Mytilus spp. | kékkagyló | ||
| 90. | Mytilus galloprovincialis = Mytilus provincialis | feketekagyló | ||
| 91. | Mytilus edulis | kékkagyló | ||
| 92. | Nematalosa vlaminghi | ausztrál alóza | ||
| 93. | Nemipterus spp. | fonálúszójú keszeg | ||
| 94. | Nephrops norvegicus | norvég homár | karcsú homár | |
| 95. | Octopus spp. | polip | ||
| 96. | Octopus vulgaris | közönséges polip | ||
| 97. | Octopus maya | négyszemű polip | ||
| 98. | Ommastrephes sagittatus | nyílkalmár | ||
| 99. | Oncorhynchus nerka | csendes-óceáni lazac | nerkalazac | |
| 100. | Oncorhynchus gorbuscha | púposlazac | ||
| 101. | Oncorhynchus keta | ketalazac | ||
| 102. | Oncorhynchus tschawytscha | királylazac | ||
| 103. | Oncorhynchus kisutch | koholazac | ||
| 104. | Oncorhynchus masou | |||
| 105. | Oncorhynchus rhodurus | |||
| 106. | Opisthonema oglinum | atlanti cérna hering | ||
| 107. | Orcynopsis unicolor | karcsú palamida | lapos bonitó | |
| 108. | Ostrea edulis | osztriga | ||
| 109. | Patinopecten yessoensis | japán fésűkagyló | ||
| 110. | Pagellus spp. | vörösdurbincs | ||
| 111. | Pagrus caeruleosticus = Sparus caeruleosticus | kékpettyes durbincs | ||
| 112. | Pagrus pagrus | rózsaszín durbincs | ||
| 113. | Palaemon serratus | fűrészes garnéla | ||
| 114. | Palinurus cygnus | ausztrál languszta | nyugati languszta | |
| 115. | Palinurus vulgaris | languszta | ||
| 116. | Pandalus borealis | hidegvízi garnéla | norvég garnéla | |
| 117. | Paralithodes camtschaticus | vörös királyrák | alaszkai királyrák, kamcsatkai királyrák | |
| 118. | Parapeneopsis spp. | garnéla | ||
| 119. | Patagonotothen ramsayi | jéghal | patagóniai nototénia, nototénia | |
| 120. | Peaneus vannamei vagy Litopenaeus vannamei | fehérlábú ostorgarnéla | garnéla | |
| 121. | Peaneus monodon | óriás csíkos ostorgarnéla | garnéla | |
| 122. | Pecten maximus | fésűkagyló | nagy fésűkagyló | |
| 123. | Penaeus spp. | ostoros garnéla | ||
| 124. | Penaeus indicus | indiai garnéla | ||
| 125. | Penaeus semisulcatus | tigris garnéla | ||
| 126. | Penaeus monoceros = Metapenaeus Monoceros | pettyes garnéla | ||
| 127. | Peneaus affinis | rózsaszín garnéla | ||
| 128. | Peprilus spp. | vajhal | ||
| 129. | Phycis blennoides | villás tőkehal | ezüstös tengeri compó | |
| 130. | Placopecten magellanicus | amerikai fésűkagyló | ||
| 131. | Platichthys flesus | érdes lepényhal | ||
| 132. | Pleuronectes platessa | sima lepényhal | ||
| 133. | Pollachius pollachius | sávos vagy sárga tőkehal | ||
| 134. | Pollachius virens | fekete tőkehal | ||
| 135. | Psetta maxima | óriás rombuszhal | ||
| 136. | Prionace glauca | kék cápa | ||
| 137. | Pristipomoides filamentosu | Crimson csattogóhal | ||
| 138. | Projasus bahamondei | chilei languszta | ||
| 139. | Psettodes belcheri | foltos tüskésrombuszhal | ||
| 140. | Pseudupeneus prayensis | nyugat-afrikai kecskehal | ||
| 141. | Puntazzo puntazzo = Diplodus puntazzo | hegyesdurbincs | ||
| 142. | Raja batis | sima rája | ||
| 143. | Raja genus egyéb fajai | rája | ||
| 144. | Reinhardtius hippoglossoides | grönlandi laposhal | ||
| 145. | Rhinonemus spp. | tengeri menyhal | ||
| 146. | Rhizoprionodon acutus | tejcápa | fehérszemű cápa | |
| 147. | Rhomboplites aurorubens | vörös sznapper | ||
| 148. | Ruditapes decussatus | vénuszkagyló | rácsos vénuszkagyló | |
| 149. | Ruditapes philippinarum | keleti vénuszkagyló | ||
| 150. | Tapes spp. | |||
| 151. | Veneridae | |||
| 152. | Mercenaria mercenaria | pénzkagyló | ||
| 153. | Salmo salar | atlanti lazac | nemes lazac, norvég lazac | |
| 154. | Salvelinus namaycush | amerikai tavi pisztráng | tavi szajbling | |
| 155. | Sarda sarda | atlanti bonitó | ||
| 156. | Sarda chilentis | csendes-óceáni bonitó | ||
| 157. | Sarda orientalis | keleti bonitó | ||
| 158. | Sarda genus egyéb fajai | bonitó | ||
| 159. | Sardina pilchardus | szardínia | európai szardínia | |
| 160. | Sardinops melanostictus | japán szardínia | ||
| 161. | Sardinops neopilchardus | ausztrál szardínia | ||
| 162. | Sardinops ocellatus | dél-afrikai szardínia | ||
| 163. | Sardinops sagax | chilei szardínia | ||
| 164. | Sardinops caeryleus | kaliforniai szardínia | ||
| 165. | Sardinella spp. | szardinella | alasák | |
| 166. | Sciaena aneus = Pennahia anea | nagyszemű árnyékhal | ||
| 167. | Scomber scombrus, Scomber japonicus | közönséges makréla | spanyol makréla | |
| 168. | Scorpaena stephanica | foltosúszójú sziklahal | ||
| 169. | Sebastes marinus | vörös álsügér | norvég álsügér | |
| 170. | Sebastes mentella | mélyvízi vörös álsügér | ||
| 170/a. * | Scyliorhinus canicula | kispettyes macskacápa | ||
| 171. | Sepia officinalis, Rossia macrosoma, Sepiola rondeletti | tintahal | ||
| 172. | Seriola rivoliana | sárgafarkú fattyúmakréla | ||
| 173. | Seriola genus egyéb fajai | sárgafarkú fattyúmakréla | ||
| 174. | Solea spp. | nyelvhal | közönséges/valódi nyelvhal | |
| 175. | Sparidae | tengeri durbincsfélék | ||
| 176. | Sparus aurata | aranydurbincs | ||
| 177. | Spicara smaris | közönséges nyurgadurbincs | ||
| 178. | Spondyliosoma cantharus | fekete durbincs | ||
| 179. | Sprattus sprattus | sprotni | spratt | |
| 180. | Squalus acanthias | tüskéscápa | kutyacápa | |
| 181. | Scyliorhinys spp. | macskacápa | ||
| 182. | Strangomera bentincki | chilei hering | ||
| 183. | Synaptura cadenati | guineai nyelvhal | ||
| 184. | Tapes rhomboides | szögletes Vénuszkagyló | ||
| 185. | Theragra chalcogramma | alaszkai tőkehal | ||
| 186. | Thunnus alalunga | hosszúúszójú tonhal, germon | ||
| 187. | Thunnus [neothunnus] albacares | sárgaúszójú tonhal | ||
| 188. | Thunnus thynnus | nagy tonhal | ||
| 189. | Thunnus [parathunnus] obesus | nagyszemű tonhal | ||
| 190. | Thunnus spp. | tonhal | ||
| 191. | Todarodes pacificus | atlanti hosszúszárnyú kalmár | japán szárnyas tintahal | |
| 192. | Trachurus spp. | fattyúmakréla | ||
| 193. | Trachynotus carolinius | közönséges pompano | ||
| 194. | Trigla spp. | morgóhal | ||
| 195. | Tiglia lucerna | közönséges morgóhal | ||
| 196. | Trisopterus luscus | francia tőkehal | ||
| 197. | Trisopterus minutus | törpe tőkehal | ||
| 198. | Uroteuthis duvaucelii = Loligo duvauceli | indiai kalmár | ||
| 199. | Venerupis aurea | aranysárga Vénuszkagyló | ||
| 200. | Xiphias gladius | kardhal | kardoshal | |
| 201. | Zeus faber | kakashal | Szent Péter hala | |
| Megjegyzés: | ||||
| 1 Harmadik országból történő behozatalhoz CITES engedély megléte szükséges és csak akvakultúrás termelésből származó termék hozható forgalomba. | ||||
| 2 Védett halfaj, kereskedelmi forgalomba csak a természetvédelmi jogszabályok előírásai alapján kerülhet, harmadik országból történő behozatalhoz CITES engedély megléte szükséges és csak akvakultúrás termelésből származó termék hozható forgalomba. | ||||
| 3 A hegyesorrú maréna (Coregonus oxyrynchus) az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős halfaj, kereskedelmi forgalomba hazánkban nem hozható. | ||||
1. Ezen előírás az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 66. § (1) bekezdése alapján
1.1. a kenyerek termékcsoportra és egyes termékeire,
1.2. a vizes tésztából készült péksütemények termékcsoportra és kiemelt termékeire,
1.3. a tejes tésztából készült péksütemények termékcsoportra és kiemelt termékeire,
1.4. a dúsított tésztából készült péksütemények termékcsoportra és kiemelt termékeire,
1.5. a tojással dúsított tésztából készült finom pékáruk termékcsoportra,
1.6. az omlós tésztából készült finom pékáruk termékcsoportra és kiemelt termékeire
1.7. a leveles tésztából készült finom pékáruk termékcsoportra, valamint
1.8. a zsemlemorzsára
vonatkozó követelményeket határozza meg.
2. Az előírás nem terjed ki a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalom alatt álló, valamint hagyományos különleges termékként bejegyzett sütőipari termékekre.
3. Az előírásban a termékcsoportokra meghatározott fizikai és kémiai követelmények az előírás D része szerinti vizsgálati módszerekkel kerültek meghatározásra, így a paraméterek ellenőrzésekor az ott megjelölt vagy azzal egyenértékű vizsgálati módszereket kell alkalmazni.
4. Az előírásban meghatározott megnevezések a Magyarországon forgalomba hozott termékek esetében csak akkor használhatók, ha megfelelnek az előírásban rögzített követelményeknek.
5. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
A sütőipari termékek részletes előírásait – a meghatározó összetevőit, technológiát, minőségi jellemzőit és speciális jelölési elemeit – az előírás B és C része tartalmazza.
Az előírás C részében szereplő kenyér terméktípusokra vonatkozó, a felhasznált liszttípusok szerinti kenyércsoportosítás táblázatos összefoglalóját az előírás E része tartalmazza.
Ezen előírás vonatkozásában:
1. Alak: a termék jellemző külső megjelenési formája.
2. Alaki hányados: a termék alakjára jellemző, dimenzió nélküli szám, a termék legnagyobb szélességének és legnagyobb magasságának a hányadosa.
3. Alakítás: a tésztafeldolgozás olyan részművelete, amellyel a sütőipari termékek változatos megjelenési formáját hozzák létre.
4. Alaktalan, torz termék: az a termék, amely a termékfajtára jellemző formától nagymértékben eltér, deformálódott.
5. Alapanyag: a termék előállításához szükséges, annak lényeges (jelentős) részét képező nyersanyag; a gabonafélék őrleményei és víz.
6. Arányosan domború termék: a kenyér alakjára utaló kifejezés, számszerűen a 2 körüli alaki hányadossal jellemezhető.
7. Aroma: az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanács rendelet szerinti fogalom.
8. Álgabona: pszeudogabonák (amarant: Amaranthus sp.; hajdina vagy pohánka: Fagopyrum esculentum; quinoa: Chenopodium quinoa), illetve azokból előállított őrlemények, készítmények.
9. Babajka: BL 55 típusú lisztből, víz, élesztő, só felhasználásával, morzsagyártás céljából előállított félkész termék.
10. Bélzet: a termék héjat és tölteléket nem tartalmazó része.
11. Burgonyakészítmény: héjatlanított étkezési burgonyából előállított, általában feltárt és tartósított termék, amely a burgonyabelső minden összetevőjét tartalmazza.
12. Cserepesedés: a termék héjának pikkelyszerű megrepedezése. Hűlés során a termék különböző rétegeiben fellépő hőmérséklet-különbség a héjban feszültséget eredményez, amelynek hatására a búzakenyér, a vizes, esetenként a tejes és a dúsított tésztából készített termékek héja is megrepedezik (kicserepesedik).
13. Cipó: kerek alaplapú termék, amelynek gyártásakor alakítási műveletként csak az osztást és a gömbölyítést alkalmazzák.
14. Dagasztás: a tésztakészítés egyik olyan részművelete, amelynek során az alap-, a segéd-, a járulékos anyagokat és az élelmiszer-adalékanyagokat összekeverik és belőlük erőteljes mechanikai megmunkálással tésztát készítenek.
15. Domború termék: a szélességéhez viszonyítva kellő magasságú, ívelt metszetű termék.
16. Elvált héjú termék: az a termék, amelynek héja a bélzettől a termékmetszet kerületének 1/4 részénél nagyobb mértékben elvált.
17. Élelmiszer-adalékanyag: az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fogalom.
18. Élelmiszerenzim: az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fogalom.
19. Fajlagos térfogat: a termék vagy a jellemző termékrész térfogatának és tömegének a hányadosa.
20. Felhasználható összetevők: azon nyersanyagok, amelyek felhasználása megengedett az adott termék, termékcsoport előállításához.
21. Finom pékáruk: a tojással dúsított, az omlós és a leveles tésztából készült sütőipari termékek, amelyek jellegzetessége, hogy receptúrájukban az étkezési zsiradék és a cukor együttes mennyisége a felhasznált lisztre számítva legalább 10%.
22. Gömbölyítés: a tészta meghatározott tömegű darabján végrehajtott alakító művelet.
23. Héj: a termék – a bélzettől megkülönböztethető – teljes külső rétege.
24. Járulékos anyagok: a termék táplálkozási értékét javító, jellemző érzékszervi tulajdonságait lényegesen befolyásoló, a tésztakészítés vagy a feldolgozás során az alapanyagok mellett felhasználásra kerülő következő anyagok:
24.1. dúsítóanyagok; így különösen cukor, tej és tejtermékek, zsiradékok, tojás és tojáskészítmények, a tészta dúsítására szolgáló anyagok;
24.2. ízesítőanyagok; így különösen fűszerek, fűszerpótlók, aromák, komló, kakaó;
24.3. töltelékanyagok; így különösen gyümölcsök és gyümölcskészítmények, olajos magvak.
25. Kelesztés: a technológiának az a szakasza, amelyben az alakított tésztadarabokat megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú térben, a termék jellegétől függő ideig tartják, hogy mikrobiológiai, enzimes és kolloid folyamatok eredményeként sütésre (hőkezelésre) alkalmas, megfelelően lazított tésztaszerkezet alakuljon ki.
26. Kenyércímke: a nem csomagolt kenyerek előírt jelölését tartalmazó papírcímke.
27. Kovász: a közvetett tésztakészítési eljárás során alkalmazott, a feldolgozandó liszt egy részéből, élesztőből, illetve starterkultúrából, vízből készített, majd érlelt előtészta, amelyet az élesztő és a tejsavbaktériumok elszaporítása, szén-dioxid-gáz képzése, valamint jellemző savak, íz és aromák kialakítása céljából használnak fel.
28. Kovászérlelés: a kovász készítésétől az érettség bekövetkezéséig terjedő szakasz, amelynek során a kovász a kellő savtartalmát eléri, benne az élesztősejtek jól sarjadzanak, a szén-dioxid-képződés élénk, ezután a kovász már túléretté válik, az erjedés (gáz- és savtermelés) sebessége csökken, a kovász aromája romlik.
29. Kovászkészítmény: fermentációval készített, rendszerint a közvetlen kenyérkészítés hátrányainak mérséklésére alkalmazott, szárított por alakú vagy folyékony segédanyag, amelynek bélzetszínező hatása nincs.
30. Kovász nagyság: a kovászba adagolt liszt mennyisége, az összes liszt tömegszázalékában kifejezve.
31. Kovászsűrűség: a kovászoláshoz felhasznált víz mennyisége a kovászhoz adagolt liszt tömegszázalékában kifejezve.
32. Lapos vagy túl domború termék: az a termék, amelynél a szélesség és magasság viszonya nem felel meg az előírásoknak.
33. Lazítás: a tészta térfogatát lazítóanyagokkal (biológiai és kémiai vagy fizikai műveletekkel) növelő művelet.
34. Maláta, malátakészítmény: csírázott és kíméletesen megszárított gabona rendszerint enzimaktivitással rendelkező kivonata vagy sűrítménye.
35. Morzsálódás: egyes termékek bélzetének azon tulajdonsága, amelynek következtében vágás vagy szeletelés hatására apró bélzetrészek válnak le.
36. Nyersanyag: a sütőipari termékek készítéséhez felhasználható anyagok összessége, amelyek technológiai szerepük alapján lehetnek alap-, segéd- és járulékos anyagok.
37. Nyúlósodás: a Bacillus subtilis mikroorganizmus kártétele következtében előálló olyan kenyérbetegség, amelynek során a kenyér bélszerkezete ragadós, kenőcsös állományúvá válik, széttöréskor szálhúzás figyelhető meg, és a termék gyümölcs észterre emlékeztető szagú lesz.
38. Omlós törésű termék: olyan homogén szerkezetű termék, amely könnyen szétmorzsolható és enyhe nyomás hatására apró rögökre hull.
39. Öregedés: a sütőipari termékek tárolása során végbemenő (meg nem gátolható, csak késleltethető) folyamat, amelynek során a héj elveszti fényét, megpuhul, szívósabb lesz, a bélzet keményebbé, morzsalékossá, szikkadttá válik, az ízben és aromaanyagokban torzulás következik be és összességében csökken a termék élvezeti értéke.
40. Péksütemény: ipari (kisipari) körülmények között, különböző összetétellel, vizes, tejes, dúsított tésztából előállított termékek gyűjtőneve, amelyek összetételében az étkezési zsiradék és a cukor együttes mennyisége a felhasznált lisztre számított 10%-ot nem éri el.
41. Pórusfal: a termék bélzetének jellemzője, amely összefüggésben van a fajlagos térfogattal és a térfogategységben található üregek számával. Mértékét számszerűen nem szokás kifejezni.
42. Ragacsos bélzetű termék: az a termék, amelynek bélzete enyhe nyomásra összetapad, a nagy amiláz aktivitású liszt felhasználása vagy a helytelen sütés következtében.
43. Repedt felületű termék: az a termék, amelynek oldalán, alján vagy tetején a termék hosszának 2/3 részénél kisebb szakaszokon a héj felszakadt és a bélzet kilátszik.
44. Rugalmas bélzetű termék: az a termék, amelynek bélzete enyhe ujjnyomásra bekövetkező alakváltozás után visszanyeri eredeti állapotát.
45. Rugalmatlan bélzetű termék: az a termék, amelynek bélzete enyhe ujjnyomásra bekövetkező alakváltozás után nem nyeri vissza eredeti állapotát, hanem maradandó alakváltozást szenved.
46. Segédanyag: a termék kisebb hányadát képező anyag, amely azonban a termék minőségét döntően befolyásolja (így különösen só, élesztő, kovászkészítmény).
47. Selymes tapintású bélzet: olyan bélzet, amely apró lyukacsos, laza szerkezete és vékony pórusfala következtében tapintáskor selymes érzetet kelt.
48. Starterkultúra: egy speciális, specifikus tulajdonságok alapján válogatott, szaporodóképes mikroorganizmusokat tartalmazó mikrobiológiai kultúra, amelyet az élelmiszer előállítás során a különböző fermentatív folyamatoknál használnak. Színtenyészetben vagy kontrollált/ellenőrzött vegyes/kevert kultúrában is előfordulhatnak.
49. Sodrás: egyes sütőipari termékek jellegzetes alakítási művelete.
50. Sütés: a tészta erőteljes hőkezelése, amelynek hatására a fellazult, megkelt tészta térfogata tovább növekszik, majd kialakul a termékre jellemző héj és bélszerkezet.
51. Sütőélesztő (élesztő): a Saccharomyces cerevisiae technikailag tiszta tenyészetéből szaporítás útján nyert sejtek összessége, friss vagy szárított formában.
52. Szabadon vetett termék: sütőforma nélkül készített termék.
53. Szalonnás (vízcsíkos) termékbélzet: az a bélzet, amelyen a héj mentén 3 mm-nél vastagabb, tömött, rugalmatlan, nedves tapintású réteg észlelhető.
54. Szárított élesztő: sütőélesztőből készített, kis nedvességtartalmú, aktív élesztősejteket tartalmazó készítmény.
55. Szemcsenagyság: valamely őrlemény azon méretbeli tulajdonsága, amelyet többnyire két vagy több, különböző lyukméretű szita alkalmazásával állapítanak meg.
56. Színező maláta: olyan maláta vagy malátakészítmény, amelynek bélzetszínező hatása van.
57. Tartós kenyér: az olyan kenyérféle, amelynek minőségmegőrzési ideje legalább 6 nap, mikrobiológiai romlást gátló élelmiszer-adalékanyaggal, illetve eljárással, valamint a termék öregedését késleltető anyagokkal készül, és csomagolva hoznak forgalomba.
58. Tejpor: a Magyar Élelmiszerkönyv MÉ 1–3–2001/114. számú előírása szerinti termék.
59. Tészta: alapanyagokból, esetenként segéd-, járulékos és élelmiszer-adalékanyagokból mechanikai műveletekkel (így különösen dagasztás, gyúrás, keverés) készített egynemű anyag, amely állománytulajdonságaitól függően különféle eljárásokkal alakítható (így különösen formázás, nyújtás).
60. Tésztaérlelés: a technológiának az a szakasza, amikor a bedagasztott, nagy tömegű tésztát pihentetik annak érdekében, hogy kolloid, enzimes és mikrobiológiai folyamatok hatására olyan tésztaszerkezet alakuljon ki, amely alkalmas a továbbfeldolgozásra.
61. Tésztakészítés: a sütőipari technológia részművelete, amely a következő szakaszokból áll: anyag-előkészítés, közvetett tésztavezetés esetén kovászkészítés és érlelés, dagasztás, tésztaérlelés; közvetlen tésztavezetés esetén pedig dagasztás és tésztaérlelés.
62. Tésztaosztás: a tésztafeldolgozás azon részművelete, amikor a nagy tömegű, érett tésztát a termék előállításához szükséges tömegűre osztják és mérik.
63. Tojáskészítmény: pasztőrözött, homogenizált, illetve tartósított vegyes tojáslé vagy ennek porításával nyert olyan termék, amely természetes arányban tartalmazza a tojássárgáját és a tojásfehérjét.
64. Töltelék: a termékek élvezeti értékének növelésére alkalmas, többé-kevésbé képlékeny anyag, amelyet a termék belsejében vagy a tésztarétegek között töltelékként, esetleg díszítőanyagként használnak fel.
65. Vekni: hosszúkás, két végén elkeskenyedő termék.
66. Végigrepedt termék: az a termék, amelynek oldalán, alján vagy tetején a termék hosszának 2/3 részénél nagyobb szakaszon a héj (a felület sütés előtti felmetszése nélkül) felszakadt és a bélzet kilátszik.
67. Vitális glutin: duzzadóképességgel rendelkező, por alakú búzasikér.
1.1. A kenyér meghatározása
Kenyérnek minősül a döntő részben gabonaőrlemény(ek)ből kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. A csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 250 gramm. Formája lehet szabadon vetett, illetve formában sült.
1.2. Szokásosan felhasználásra kerülő összetevők:
1.2.1. Álgabonák
1.2.2. Burgonya és burgonyakészítmények
1.2.3. Búzaőrlemények és egyéb búzatermékek
1.2.4. Cukor
1.2.5. Élelmiszer-adalékanyagok
1.2.6. Élelmiszerenzimek
1.2.7. Ételecet
1.2.8. Étkezési só, fűszerek
1.2.9. Étkezési zsiradékok
1.2.10. Gabonaeredetű feltárt vagy pelyhesített, illetve extrudált termékek
1.2.11. Glükózszirup
1.2.12. Ivóvíz
1.2.13. Komló vagy komlókivonat
1.2.14. Kovász vagy azt helyettesítő kovászkészítmény
1.2.15. Kukoricakeményítő
1.2.16. Kukoricaőrlemények
1.2.17. Maláta és malátakészítmények
1.2.18. Olajos magvak
1.2.19. Rozsőrlemények
1.2.20. Starterkultúra
1.2.21. Sütőélesztő
1.2.22. Szójaőrlemény és egyéb szójatermékek
1.2.23. Tej és tejtermékek
1.2.24. Vitális glutin
1.3. Minőségi követelmények
1.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
1.3.1.1. * A szárazanyagra vonatkoztatott sótartalom NaCl-ban kifejezve: * legalább 1,3% (m/m) legfeljebb 2,35% (m/m)
1.3.1.2. Alaki hányados (Ah)
(szabadon vetett kenyerek esetén) legfeljebb 2,2
1.3.1.3. Savfok legalább 3,0
a legfeljebb 24 órás minőség-megőrzési idejű, legalább 50% BL 55 típusú búzalisztet tartalmazó kenyerek esetén: legalább 2,5
1.3.2. Tömegtűrés
Egyedi fogyasztói csomagolás nélküli kenyér esetén, egyedi mérlegelés alapján:
az 1000 g és az annál kisebb névleges tömegű kenyér esetén –4%,
az ennél nagyobb névleges tömegű kenyér esetén –3%
egyedi tömegtűrés van megengedve azzal, hogy 30 db azonos jelölésű kenyér átlagtömegének megengedett legnagyobb eltérése a névleges tömegtől:
a 750, az 500 és a 250 g-os névleges tömegű kenyerek esetében –2%,
az 1000 g-os és az afeletti névleges tömegű kenyerek esetében –1%.
1.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.3.3.2. Héj: a kenyértípusra jellemző világos vagy sötétebb barna, fényes vagy matt, sima vagy cserepes, szórt és/vagy vágott; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, a felhasznált lisztre jellemző színű, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen nyers, szalonnás, ragacsos, nyúlósodás jeleit ne mutassa, frissen ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.3.3.4. Íz és szag: aromás, a kenyértípusra jellemző, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.5. Megnevezés
1.5.1. Az összetételre névvel utaló kenyerek megnevezései a C rész 1. „AZ ÖSSZETÉTELRE NÉVVEL UTALÓ KENYEREK” című pontban szerepelnek.
1.5.2. Az összetételre névvel utaló kenyerek csoportjába nem besorolható összetétellel gyártott kenyerek esetében a termék nevének tartalmaznia kell a „kenyér” kifejezést, és ezen termékeknél a C rész 1. „AZ ÖSSZETÉTELRE NÉVVEL UTALÓ KENYEREK” pontban felsorolt termékmegnevezések nem használhatók, illetve az ott felsorolt termékmegnevezésben szereplő kiemelt összetevőre utalni sem lehet. Például: kenyér 3% szezámmaggal, illetve kenyér teljes kiőrlésű búzaliszttel megnevezés nem használható.
1.5.3. Az extrudált kenyér esetében a kenyér szó használható a megnevezésben.
1.5.4. Ha az 1.5.1. és az 1.5.2. pontba tartozó termék előállításához színező malátát használtak, a megnevezéshez kapcsolódóan erre a „színező maláta” kifejezés használatával utalni kell.
1.5.5. Egyéb jelölési előírás
Az egyedi fogyasztói csomagolás nélküli kenyér jelölésére jól olvasható módon elhelyezett kenyércímkét kell használni.
1.5.6. Több termékcsoportba is besorolható kenyér esetében minden termékcsoport feltüntethető a megnevezésben. Ez esetben minden, a megnevezéssel összefüggésbe hozható termékcsoport előírásainak meg kell felelnie a terméknek.
Példa a megnevezésre: lenmagos rozskenyér (C rész 1.5 és 1.8. pontjának előírásai).
2.1. A termékcsoport meghatározása
A vizes tésztából készült péksütemény gabonaőrleményből (általában búzafinomliszt, BL 55 típusú lisztből), élesztő, só, víz és szükség szerint élelmiszer-adalékanyag és egyéb összetevők felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, majd sütéssel előállított, legfeljebb 500 g tömegű termék.
2.2. Szokásosan felhasználásra kerülő összetevők:
2.2.1. Álgabonák
2.2.2. Burgonya és burgonyakészítmények
2.2.3. Búzaőrlemények és egyéb búzatermékek
2.2.4. Cukor
2.2.5. Egyéb étkezési gabonaőrlemények és -készítmények
2.2.6. Élelmiszer-adalékanyagok
2.2.7. Élelmiszerenzimek
2.2.8. Ételecet, étkezési ecetsav
2.2.9. Étkezési só, fűszerek
2.2.10. Étkezési zsiradékok
2.2.11. Glükózszirup
2.2.12. Ivóvíz
2.2.13. Komló vagy komlókivonat
2.2.14. Kukoricakeményítő
2.2.15. Maláta és malátakészítmények
2.2.16. Olajos magvak
2.2.17. Starterkultúra
2.2.18. Sütőélesztő
2.2.19. Szójaőrlemény és egyéb szójatermékek
2.2.20. Vitális glutin
2.3. Minőségi követelmények
2.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
A bélzet szárazanyagára vonatkoztatott sótartalom NaCl-ban kifejezve legfeljebb 2,1% (m/m)
2.3.2. Tömegtűrés (csomagolatlan termék esetén)
2.3.2.1. 250 g-nál kisebb névleges tömegű termékek esetén (30 db termék lemérésével) a névleges tömeg –5%-a,
2.3.2.2. 250 g-os, továbbá a 250 g és az 500 g közötti névleges tömegű termékek esetén (10 db termék lemérésével) a névleges tömeg –3%-a.
2.3.3. Érzékszervi jellemzők
2.3.3.1. Alak: a termékre jellemző, domború; ne legyen torz.
2.3.3.2. Héj: a terméktípusra jellemző színű, sima vagy cserepes, esetleg vágott; ne legyen végigrepedt, kormos vagy szennyezett, égett, ázott, átnedvesedett vagy feltűnően sérült.
2.3.3.3. Bélzet: a termékbél átsült, a héjtól nem elváló, a gyártáshoz felhasznált liszt jellegének megfelelő, egyenletes színű, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes tapintású; ne legyen morzsálódó, ragacsos, széteső, ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
2.3.3.4. Íz és szag: a termékre jellemző aromájú; ne legyen idegen ízű és szagú.
2.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
2.5. Megnevezés
A termék megnevezéséhez használhatók a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is.
3.1. A termékcsoport meghatározása
A tejes tésztából készült péksütemény gabonaőrleményekből (általában búzafinomliszt, BL 55 típusú lisztből), élesztő, só, lisztre számított legalább 3% sovány tejpor vagy annak megfelelő egyéb típusú tejpor, illetve tej, étkezési zsiradék, cukor, víz és szükség szerint élelmiszer-adalékanyag és egyéb összetevők felhasználásával tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, majd sütéssel előállított termék.
3.2. Szokásosan felhasználásra kerülő összetevők:
3.2.1. Álgabonák
3.2.2. Burgonya és burgonyakészítmények
3.2.3. Búzaőrlemények és egyéb búzatermékek
3.2.4. Cukor
3.2.5. Egyéb étkezési gabonaőrlemények és készítmények
3.2.6. Élelmiszer-adalékanyagok
3.2.7. Élelmiszerenzimek
3.2.8. Étkezési só, fűszerek
3.2.9. Étkezési zsiradékok
3.2.10. Glükózszirup
3.2.11. Ivóvíz
3.2.12. Komló vagy komlókivonat
3.2.13. Kovász vagy azt helyettesítő kovászkészítmény
3.2.14. Kukoricakeményítő
3.2.15. Maláta és malátakészítmények
3.2.16. Olajos magvak
3.2.17. Starterkultúra
3.2.18. Sütőélesztő
3.2.19. Szójaőrlemény és egyéb szójatermékek
3.2.20. Tej és tejtermékek
3.2.21. Tojás és tojáskészítmények
3.2.22. Vitális glutin
3.3. Minőségi követelmények
3.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
A bélzet szárazanyagára vonatkoztatott
3.3.1.1. sótartalom NaCl-ban kifejezve legfeljebb 1,8% (m/m),
3.3.1.2. zsírtartalom legalább 2,2% (m/m),
3.3.1.3. cukortartalom legalább 1,5% (m/m)
3.3.2. Tömegtűrés (csomagolatlan termék esetén)
3.3.2.1. 250 g-nál kisebb névleges tömegű termékek esetén (30 db termék lemérésével) a névleges tömeg –5%-a,
3.3.2.2. 250 g-os és annál nagyobb névleges tömegű termékek esetén (10 db termék lemérésével) a névleges tömeg –3%-a.
3.3.3. Érzékszervi jellemzők
3.3.3.1. Alak: a terméktípusra jellemző; ne legyen torz.
3.3.3.2. Héj: a terméktípusra jellemző színű, sima vagy cserepes; ne legyen végigrepedt, kormos, szennyezett, égett, ázott vagy feltűnően sérült.
3.3.3.3. Bélzet: a termékbél átsült, a héjtól nem elváló, a gyártáshoz felhasznált liszt jellegének megfelelő egyenletes színű, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes tapintású; ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
3.3.3.4. Íz és szag: a termékre jellemző aromájú, enyhén érződjön rajta a tej és a cukor jelenléte; ne legyen idegen ízű és szagú.
3.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
3.5. Megnevezés:
3.5.1. (kerek) mákos kalács
3.5.2. császárzsemle
3.5.3. fejes mákos kalács
3.5.4. fonott kalács
3.5.5. nagykifli
3.5.6. óriás kifli
3.5.7. sós kalács
3.5.8. sóskifli
3.5.9. szegedi vágott
3.5.10. A fel nem sorolt termékek megnevezéséhez használhatók a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is.
4.1. A termékcsoport meghatározása
A dúsított tésztából készült péksüteményeket gabonaőrleményekből (általában búzafinomliszt, BL 55 típusú lisztből), élesztő, só, lisztre számított legalább 3% sovány tejpor vagy annak megfelelő, egyéb típusú tejpor, illetve tej, étkezési zsiradék, cukor, víz és szükség szerint élelmiszer-adalékanyag és egyéb összetevők felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, majd sütéssel állítják elő.
4.2. Szokásosan felhasználásra kerülő összetevők:
4.2.1. Álgabonák
4.2.2. Aromák
4.2.3. Burgonya és burgonyakészítmények
4.2.4. Búzaőrlemények és egyéb búzatermékek
4.2.5. Cukor
4.2.6. Egyéb étkezési gabonaőrlemények és készítmények
4.2.7. Élelmiszer-adalékanyagok
4.2.8. Élelmiszerenzimek
4.2.9. Étkezési só, fűszerek
4.2.10. Étkezési zsiradékok
4.2.11. Glükózszirup
4.2.12. Ivóvíz
4.2.13. Komló vagy komlókivonat
4.2.14. Kukoricakeményítő
4.2.15. Maláta és malátakészítmény
4.2.16. Starterkultúra
4.2.17. Sütőélesztő
4.2.18. Szójaőrlemény és egyéb szójatermékek
4.2.19. Tej és tejtermékek
4.2.20. Tojás és tojáskészítmények
4.2.21. Vitális glutin
4.3. Minőségi követelmények
4.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
A bélzet szárazanyagára vonatkoztatott
4.3.1.1. sótartalom NaCl-ban kifejezve legfeljebb 1,3% (m/m),
4.3.1.2. sótartalom NaCl-ban kifejezve sós tésztából készült termék esetén legfeljebb 3,5% (m/m),
4.3.1.3. zsírtartalom legalább 4,4% (m/m),
4.3.1.4. cukortartalom legalább 3,0% (m/m),
4.3.1.5. cukortartalom sós tésztából készült termék esetén legalább 1,5% (m/m).
4.3.2. Tömegtűrés (csomagolatlan termék esetén)
4.3.2.1. 250 g-nál kisebb névleges tömegű termékek esetén (30 db termék lemérésével) a névleges tömeg –5%-a,
4.3.2.2. 250 g-os és annál nagyobb névleges tömegű termékek esetén (10 db termék lemérésével) a névleges tömeg –3%-a.
4.3.3. Érzékszervi jellemzők
4.3.3.1. Alak: a terméktípusra jellemző; ne legyen torz.
4.3.3.2. Héj: a terméktípusra jellemző színű; ne legyen végigrepedt, kormos vagy szennyezett, égett, ázott vagy feltűnően sérült.
4.3.3.3. Bélzet: a termékbél átsült, a héjtól nem elváló, a gyártáshoz felhasznált liszt jellegének megfelelő, egyenletes színű, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes tapintású; ne legyen morzsálódó, ragacsos, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
4.3.3.4. Íz és szag: a termékre jellemző aromájú; ne legyen idegen ízű és szagú.
4.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
4.5. Megnevezés:
4.5.1. paprikáskifli
4.5.2. uzsonnarúd
4.5.3. mindszenti kalács
4.5.4. A fel nem sorolt termékek megnevezéséhez használhatók a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is.
4.5.5. A termék megnevezésében a „vaj” vagy a vajra utaló kifejezés önmagában csak akkor szerepelhet, ha a termék zsiradékként az esetleg felhasznált emulgeátor zsiradékkomponensén kívül csak tiszta vajból származó vajzsírt tartalmaz. Vajra utaló íz-, ízfokozó, aroma- és élelmiszer-adalékanyagok ebben az esetben nem használhatók fel.
4.5.6. Amennyiben a vaj mellett felhasználásra kerül egyéb étkezési zsiradék is, a „vaj” vagy a vajra utaló kifejezés a felhasznált egyéb étkezési zsiradék megnevezésével együtt tüntethető fel a termék megnevezésében, az összetevők csökkenő sorrendje figyelembevételével, például 60% margarin és 40% vaj felhasználása esetén: „termék megnevezése” margarinnal és vajjal.
5.1. A termékcsoport meghatározása
A tojással dúsított tésztából készült finom pékárukat gabonaőrleményekből (általában búzafinomliszt, BL 55 típusú lisztből), élesztő, só, tejpor vagy tej, étkezési zsiradék, cukor, víz és liszt kg-onként legalább 1 db tojás vagy annak megfelelő tojáskészítmény, szükség szerint élelmiszer-adalékanyag és egyéb összetevők felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, majd sütéssel állítják elő.
5.2. Szokásosan felhasználásra kerülő összetevők:
5.2.1. Álgabonák
5.2.2. Aroma
5.2.3. Burgonya és burgonyakészítmények
5.2.4. Búzaőrlemények és egyéb búzatermékek
5.2.5. Cukor
5.2.6. Egyéb étkezési gabonaőrlemények és készítmények
5.2.7. Élelmiszer-adalékanyagok
5.2.8. Élelmiszerenzimek
5.2.9. Étkezési só, fűszerek
5.2.10. Étkezési zsiradékok
5.2.11. Glükózszirup
5.2.12. Gyümölcsök, gyümölcskészítmények
5.2.13. Ivóvíz
5.2.14. Kakaó- és csokoládétermékek
5.2.15. Komló vagy komlókivonat
5.2.16. Kukoricakeményítő
5.2.17. Maláta, malátakészítmény
5.2.18. Morzsa
5.2.19. Olajos magvak
5.2.20. Starterkultúra
5.2.21. Sütőélesztő
5.2.22. Szójaőrlemény és egyéb szójatermékek
5.2.23. Tej és tejtermékek
5.2.24. Tojás és tojáskészítmények
5.2.25. Vitális glutin
5.2.26. Zöldségfélék, zöldségkészítmények
5.3. Minőségi követelmények
5.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
A késztermék bélzetének szárazanyagára vonatkoztatott
5.3.1.1. sótartalma NaCl-ban kifejezve legfeljebb 1,5% (m/m),
5.3.1.2. zsírtartalma legalább 8,1% (m/m),
5.3.1.3. cukortartalma legalább 8,0% (m/m).
5.3.2. Tömegtűrés (csomagolatlan termék esetén)
5.3.2.1. 250 g-nál kisebb névleges tömegű termékek esetén (30 db termék lemérésével) a névleges tömeg –5%-a,
5.3.2.2. 250 g-os és annál nagyobb névleges tömegű termékek esetén (10 db termék lemérésével) a névleges tömeg –3%-a.
5.3.3. Érzékszervi jellemzők
5.3.3.1. Alak: a terméktípusra jellemző; ne legyen torz.
5.3.3.2. Héj: a terméktípusra jellemző színű, a tojással kezelt felületek fényes aranysárga vagy barnássárga színűek; ne legyen kormos, szennyezett, égett, ázott vagy feltűnően sérült.
5.3.3.3. Bélzet: enyhén sárgás színű, csomómentes, egyenletesen lazított, összefüggő, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes fényű és tapintású, a bél és a héj (a töltelékes áruk kivételével) szerkezetileg összefüggő; ne legyen morzsálódó, ragacsos, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
5.3.3.4. Íz és szag: enyhén érződjön a cukor, a tojás, a tej és a zsiradékok jelenléte, harmonikus, a termékre jellemző aromájú, ne legyen idegen ízű és szagú. A töltelékes áruk esetén a töltelék íze domináljon.
5.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
5.5. Megnevezés:
5.5.1. briós
5.5.2. puffancs
5.5.3. „ízesítés megnevezése” bukta
5.5.4. „ízesítés megnevezése” batyu
5.5.5. finom fonott kalács (kávéházi kalács)
5.5.6. foszlós kalács
5.5.7. „ízesítés megnevezése” kelt tekercs
5.5.8. A fel nem sorolt termékek megnevezéséhez használhatók a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is.
5.5.9. A termék megnevezésében a „túró” és „sajt” kifejezés önmagában akkor használható, ha a termék gyártásához kizárólag az MÉ–1–3/51–1 számú előírásnak megfelelő tehéntúrót, sajtot használtak fel.
5.5.10. Amennyiben a „túró” és a „sajt” helyettesítésére az MÉ–1–3/51–1 számú előírásnak nem megfelelő összetevő kerül felhasználásra, a termék megnevezésében a „túró” és a „sajt” kifejezés a felhasznált egyéb összetevő megnevezésével együtt tüntethető fel, az összetevők csökkenő sorrendje figyelembevételével, például 60% növényi zsír és 40% sajt felhasználása esetén: növényi zsíros és sajtos „termék megnevezése”.
6.1. A termékcsoport meghatározása
Az omlós tésztából készült finom pékárukat gabonaőrleményekből (általában búzafinomliszt, BL 55 típusú lisztből), élesztő, só, étkezési zsiradék, víz, szükség szerint dúsító- és élelmiszer-adalékanyag és egyéb összetevők felhasználásával, jellegzetes technológiával állítják elő. A termékek kissé tömött bélzetű, rugalmatlan, omlós törésű finom pékáruk.
6.2. Szokásosan felhasználásra kerülő összetevők
6.2.1. Álgabonák
6.2.2. Aromák
6.2.3. Burgonya és burgonyakészítmények
6.2.4. Búzaőrlemények és egyéb búzatermékek
6.2.5. Cukor
6.2.6. Egyéb étkezési gabonaőrlemények és készítmények
6.2.7. Élelmiszer-adalékanyagok
6.2.8. Élelmiszerenzimek
6.2.9. Étkezési só, fűszerek
6.2.10. Étkezési tepertő
6.2.11. Étkezési zsiradékok
6.2.12. Gyümölcsök és gyümölcskészítmények
6.2.13. Ivóvíz
6.2.14. Kakaó- és csokoládétermékek
6.2.15. Maláta, malátakészítmény
6.2.16. Morzsa
6.2.17. Olajos magvak
6.2.18. Starterkultúra
6.2.19. Sütőélesztő
6.2.20. Szójaőrlemény és egyéb szójatermékek
6.2.21. Tej és tejtermékek
6.2.22. Tojás és tojáskészítmények
6.2.23. Zöldségfélék, zöldségkészítmények
6.3. Minőségi követelmények
6.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
6.3.1.1. Zsírtartalom:
a késztermék bélzetének zsírtartalma, szárazanyagra számítva legalább 20,0% (m/m).
6.3.1.2. Cukortartalom:
édes tésztából készült termékek bélzetének cukortartalma, szárazanyagra számítva legalább 4,5% (m/m).
6.3.1.3. Sótartalom:
sós tésztából készült termékek bélzetének sótartalma, szárazanyagra számítva, NaCl-ban kifejezve legfeljebb 4,0% (m/m).
6.3.1.4. Töltelék:
a töltelék összetételben, arányban és minőségben feleljen meg a termék gyártmánylapján rögzítettnek.
6.3.2. Tömegtűrés (csomagolatlan termék esetén)
6.3.2.1. 250 g-nál kisebb névleges tömegű termékek esetén –5%,
6.3.2.2. 250 g-os és annál nagyobb névleges tömegű termékek esetén – 3%
egyedi tömegtűrés van megengedve.
6.3.3. Érzékszervi jellemzők
6.3.3.1. Alak: a termékre jellemző; ne legyen torz.
6.3.3.2. Felület: a termékre jellemző.
6.3.3.3. Bélzet: kissé tömött, rugalmatlan, omlós szerkezetű, ne legyen szalonnás.
6.3.3.4. Íz és szag: a termékre jellemző aromájú; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
6.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
6.5. Megnevezés:
6.5.1. omlós pogácsa
6.5.2. „ízesítés megnevezése” omlós pogácsa
6.5.3. „ízesítés megnevezése” omlós tekercs
6.5.4. „ízesítés megnevezése” omlós pite
6.5.5. A felsorolásban nem szereplő egyéb termékek megnevezéséhez használhatók a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is, „omlós” jelzővel.
6.5.6. A termék megnevezésében a „vaj” vagy a vajra utaló kifejezés önmagában csak akkor szerepelhet, ha a termék zsiradékként az esetleg felhasznált emulgeátor zsiradékkomponensén kívül csak tiszta vajból származó vajzsírt tartalmaz. Vajra utaló íz-, ízfokozó, aroma- és élelmiszer-adalékanyagok ebben az esetben nem használhatók fel.
6.5.7. Amennyiben a vaj mellett felhasználásra kerül egyéb étkezési zsiradék is, a „vaj” vagy a vajra utaló kifejezés a felhasznált egyéb étkezési zsiradék megnevezésével együtt tüntethető fel a termék megnevezésében, az összetevők csökkenő sorrendje figyelembevételével, például 60% margarin és 40% vaj felhasználása esetén: „termék megnevezése” margarinnal és vajjal.
6.5.8. A termék megnevezésében a „túró” és „sajt” kifejezés önmagában akkor használható, ha a termék gyártásához kizárólag az MÉ–1–3/51–1 számú előírásnak megfelelő tehéntúrót, sajtot használtak fel.
6.5.9. Amennyiben a „túró” és a „sajt” helyettesítésére az MÉ–1–3/51–1 számú előírásnak nem megfelelő összetevő kerül felhasználásra, a termék megnevezésében a „túró” és a „sajt” kifejezés a felhasznált egyéb összetevő megnevezésével együtt tüntethető fel, az összetevők csökkenő sorrendje figyelembevételével, például 60% növényi zsír és 40% sajt felhasználása esetén: növényi zsíros és sajtos „termék megnevezése”.
7.1. A termékcsoport meghatározása
A leveles tésztából készült finom pékáruk gabonaőrlemények (általában BL 55 típusú lisztből), só, étkezési zsiradék, víz, szükség szerint dúsító- és élelmiszer-adalékanyag felhasználásával előállított, laza, leveles szerkezetű termékek.
7.2. Szokásosan felhasználásra kerülő összetevők:
7.2.1. Álgabonák
7.2.2. Aromák
7.2.3. Búzaőrlemények és egyéb búzatermékek
7.2.4. Cukor
7.2.5. Élelmiszer-adalékanyagok
7.2.6. Élelmiszerenzimek
7.2.7. Ételecet
7.2.8. Étkezési só, fűszerek
7.2.9. Étkezési tepertő
7.2.10. Étkezési zsiradékok
7.2.11. Gyümölcsök, gyümölcskészítmények
7.2.12. Húskészítmények
7.2.13. Ivóvíz
7.2.14. Kakaó és csokoládé termékek
7.2.15. Maláta, maláta készítmények
7.2.16. Morzsa
7.2.17. Olajos magvak
7.2.18. Starterkultúra
7.2.19. Sütőélesztő
7.2.20. Szójaőrlemény és egyéb szójatermékek
7.2.21. Tej és tejtermékek
7.2.22. Tojás és tojáskészítmények
7.2.23. Zöldségfélék, zöldségkészítmények
7.3. Minőségi követelmények
7.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
7.3.1.1. A késztermék bélzetének zsírtartalma, szárazanyagra számítva legalább 20,0% (m/m)
7.3.1.2. Édes tésztából készült termékek töltelék nélküli részének cukortartalma, szárazanyagra számítva legalább 4,5% (m/m)
7.3.1.3. Sós tésztából készült termékek bélzetének szárazanyagra számított sótartalma, NaCl-ban kifejezve legfeljebb 4,0% (m/m)
7.3.1.4. Töltelék: A töltelék összetételben, arányban és minőségben feleljen meg a termék gyártmánylapján rögzítettnek.
7.3.2. Tömegtűrés (csomagolatlan termék esetén)
7.3.2.1. 250 g-nál kisebb névleges tömegű termékek esetén –5%,
7.3.2.2. 250 g-os és annál nagyobb névleges tömegű termékek esetén –3%
egyedi tömegtűrés van megengedve.
7.3.3. Érzékszervi jellemzők
7.3.3.1. Alak: a termékre jellemző; ne legyen torz.
7.3.3.2. Felület: aranysárgából vörösesbarnába hajló színű; a termékre jellemző felületű.
7.3.3.3. Bélzet: laza, leveles szerkezetű, harapáskor vékony lemezekre szétváló;
7.3.3.4. Íz és szag: a termékre jellemző aromájú; a használt dúsító anyag jól érezhető; ne legyen idegen ízű vagy szagú
7.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
7.5. Megnevezés:
7.5.1. rongyos kifli
7.5.2. leveles rúd
7.5.3. leveles pogácsa
7.5.4. „ízesítés megnevezése” leveles pogácsa
7.5.5. „ízesítés megnevezése” táska
7.5.6. „ízesítés megnevezése” búrkifli
7.5.7. „ízesítés megnevezése” csiga
7.5.8. „ízesítés megnevezése” leveles rétes
7.5.9. A felsorolásban nem szereplő egyéb termékek megnevezéséhez használhatók a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is, „leveles” jelzővel.
7.5.10. A termék megnevezésében a „vaj” vagy a vajra utaló kifejezés önmagában csak akkor szerepelhet, ha a termék zsiradékként az esetleg felhasznált emulgeátor zsiradékkomponensén kívül csak tiszta vajból származó vajzsírt tartalmaz. Vajra utaló íz-, ízfokozó, aroma- és élelmiszer-adalékanyagok ebben az esetben nem használhatók fel.
7.5.11. Amennyiben a vaj mellett felhasználásra kerül egyéb étkezési zsiradék is, a „vaj” vagy a vajra utaló kifejezés a felhasznált egyéb étkezési zsiradék megnevezésével együtt tüntethető fel a termék megnevezésében, az összetevők csökkenő sorrendje figyelembevételével, például 60% margarin és 40% vaj felhasználása esetén: „termék megnevezése” margarinnal és vajjal.
7.5.12. A termék megnevezésében a „túró” és „sajt” kifejezés önmagában akkor használható, ha a termék gyártásához kizárólag az MÉ–1–3/51–1 számú előírásnak megfelelő tehéntúrót, sajtot használtak fel.
7.5.13. Amennyiben a „túró” és a „sajt” helyettesítésére az MÉ–1–3/51–1 számú előírásnak nem megfelelő összetevő kerül felhasználásra, a termék megnevezésében a „túró” és a „sajt” kifejezés a felhasznált egyéb összetevő megnevezésével együtt tüntethető fel, az összetevők csökkenő sorrendje figyelembevételével, például 60% növényi zsír és 40% sajt felhasználása esetén: növényi zsíros és sajtos „termék megnevezése”.
8.1 A termék meghatározása
A zsemlemorzsa a vizes zsemlének vagy a BL 55 típusú liszt, víz, élesztő és só felhasználásával, morzsagyártás céljából előállított félkész terméknek (babajka) a szárítása után aprítással, őrléssel előállított termék.
8.2. Szokásosan felhasználásra kerülő összetevők:
8.2.1. Búzaliszt, sütőipari
8.2.2. Sütőélesztő
8.2.3. Étkezési só
8.2.4. Vizes zsemle
8.2.5. Ivóvíz
8.2.6. Élelmiszer-adalékanyagok (csak vizes zsemle készítéséhez)
8.2.7. A zsemlemorzsa gyártásához a kereskedelemből visszaszállított terméket felhasználni nem szabad.
8.3. Minőségi követelmények
8.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
8.3.1.1. Szárazanyag-tartalom legalább 88% (m/m)
8.3.1.2. Szemcsenagyság (őrlési finomság)
8.3.1.2.1. átesés az 1,6 mm-es lyukméretű fémhuzal szitán 100%
8.3.1.2.2. átesés a 0,1 mm-es lyukméretű fémhuzal szitán legfeljebb 15%
8.3.1.3. Idegen anyag, állati kártevő nincs megengedve
8.3.1.4. Savfok legfeljebb 5,0
8.3.1.5. A szárazanyagra vonatkoztatott
8.3.1.5.1. zsírtartalom legfeljebb 1,3% (m/m)
8.3.1.5.2. sótartalom NaCl-ban kifejezve legfeljebb 2,1% (m/m)
8.3.1.5.3. sómentes hamutartalom legfeljebb 0,7% (m/m)
8.3.2. Érzékszervi jellemzők
8.3.2.1. Küllem: durva őrlésű, érdes felületű, közel egyenletes szemcsenagyságú, könnyen szórható; ne legyen csomós, túlnyomóan lisztes, szennyezett; idegen anyagot ne tartalmazzon.
8.3.2.2. Szín: összhatásában egységes, sárga-világosbarna, a jellegének megfelelő; sötét, égett szemcséktől mentes.
8.3.2.3. Szag: a fajtára jellemző, kellemes; ne legyen állott, avas, savanyú, idegen szagú.
8.3.2.4. Íz: a termékre jellemző; ne legyen keserű, savanyú, édeskés, állott vagy avas ízű.
8.4. Csomagolás
A zsemlemorzsát csak csomagolva szabad forgalomba hozni az élelmezés-egészségügyi előírásoknak megfelelő csomagolóanyag felhasználásával.
8.5 Megnevezés:
Zsemlemorzsa
1.1.1. A termék meghatározása
A búzakenyér kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény segítségével, legalább 95% búzaőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
1.1.2. Felhasználható összetevők:
1.1.2.1. búzaőrlemény, bármelyik BL típusú, legalább 95%,
1.1.2.2. egyéb gabona- vagy álgabona őrlemény vagy készítmény,
1.1.2.3. a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában meghatározott összetevők.
1.1.3. Minőségi követelmények
1.1.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.1.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.1.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.1.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.1.3.3.2. Héj: világos aranybarna, fényes, sima vagy cserepes, lehet vágott; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.1.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletesen lazított, sima tapintású, világos vajszínű vagy világos drapp színű, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, frissen ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.1.3.3.4. Íz és szag: aromás, a kovászos íz és illat jól érezhető, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.1.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.1.5. Megnevezés:
búzakenyér
1.2.1. A termék meghatározása
A fehér kenyér 100% BL 80 fehér búzakenyérlisztből kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
Legfeljebb 1%-ban más típusú liszt is elfogadható, amennyiben hordozóként kerül a termékbe.
1.2.2. Felhasználható összetevők:
1.2.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
1.2.2.2. Búzakenyérliszt, fehér BL 80 típusú
1.2.2.3. Élelmiszerenzimek
1.2.2.4. Ételecet
1.2.2.5. Étkezési só
1.2.2.6. Ivóvíz
1.2.2.7. Kovász vagy azt helyettesítő kovászkészítmény
1.2.2.8. Starterkultúra
1.2.2.9. Sütőélesztő
1.2.2.10. Vitális glutin
1.2.3. Minőségi követelmények
1.2.3.1 Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.2.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.2.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.2.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.2.3.3.2. Héj: világos aranybarna, fényes, sima vagy cserepes, lehet vágott; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.2.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletesen lazított, sima tapintású, világos drapp vagy enyhén szürkés színű, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, frissen ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.2.3.3.4. Íz és szag: aromás, a kovászos íz és illat jól érezhető, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.2.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.2.5. Megnevezés:
fehér kenyér
1.3.1. A termék meghatározása
A félbarna kenyér 85% BL 112 félfehér búzakenyérlisztből és 15% RL 90 világos rozslisztből, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
Legfeljebb 1%-ban más típusú liszt is elfogadható, amennyiben hordozóként kerül a termékbe.
1.3.2. Felhasználható összetevők:
1.3.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
1.3.2.2. Búzakenyérliszt, félfehér BL 112 típusú
1.3.2.3. Élelmiszerenzimek
1.3.2.4. Ételecet
1.3.2.5. Étkezési só
1.3.2.6. Ivóvíz
1.3.2.7. Kovász, vagy azt helyettesítő kovászkészítmény
1.3.2.8. Starterkultúra
1.3.2.9. Sütőélesztő
1.3.2.10. Világos rozsliszt RL 90 típusú
1.3.2.11. Vitális glutin
1.3.3. Minőségi követelmények
1.3.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.3.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.3.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.3.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.3.3.3.2. Héj: aranybarna, fényes, sima vagy cserepes, lehet vágott; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.3.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletesen lazított, sötétebb drapp vagy enyhén szürkés színű, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, frissen ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.3.3.3.4. Íz és szag: aromás, a kovászos íz és illat jól érezhető, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.3.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.3.5. Megnevezés:
félbarna kenyér
1.4.1. A termék meghatározása
A rozsos kenyér legalább 30% rozsőrleményből (jellemzően lisztből) és legfeljebb 70% búzaőrleményből (jellemzően lisztből), kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
Legfeljebb 1%-ban más típusú liszt is elfogadható, amennyiben hordozóként kerül a termékbe.
1.4.2. Felhasználható összetevők:
1.4.2.1. Búzaőrlemény, bármelyik BL típusú legfeljebb 70%,
1.4.2.2. Rozsőrlemény, bármelyik RL típusú legalább 30%,
1.4.2.3. a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában meghatározott összetevők.
1.4.3. Minőségi követelmények
1.4.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.4.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.4.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.4.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.4.3.3.2. Héj: középbarna, a rozsliszt szemcséi láthatóak, sima vagy vágott, ritkán cserepes, lehet liszttel szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.4.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, a felhasznált rozslisztre jellemző sötétebb vagy világosabb barna színű, egyöntetű állományú, kevésbé lazított és rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, frissen ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.4.3.3.4. Íz és szag: aromás, enyhén savanykás, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.4.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.4.5. Megnevezés:
1.4.5.1. rozsos kenyér
1.4.5.2. A termék megnevezésében a rozsliszt típusára való utalás, így különösen a „világos rozsos kenyér” vagy „sötét rozsos kenyér” szerepelhet, amennyiben az előírt mennyiségű rozsőrlemény teljes egészében az adott rozsőrlemény típusból áll.
1.5.1. A termék megnevezése
A rozskenyér legalább 60% rozsőrleményből (jellemzően lisztből) és legfeljebb 40% búzaőrleményből (jellemzően lisztből), kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
Legfeljebb 1%-ban más típusú liszt is elfogadható, amennyiben hordozóként kerül a termékbe.
1.5.2. Felhasználható összetevők:
1.5.2.1. Rozsőrlemény, bármelyik RL típusú legalább 60%,
1.5.2.2. Búzaőrlemény, bármelyik BL típusú legfeljebb 40%,
1.5.2.3. a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában meghatározott összetevők.
1.5.3. Minőségi követelmények
1.5.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.5.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.5.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.5.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.5.3.3.2. Héj: sötét- vagy középbarna, a rozsliszt szemcséi láthatóak, sima, nem cserepesedő, lehet liszttel szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.5.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, a felhasznált rozslisztre jellemző sötétebb vagy világosabb barna színű, egyöntetű állományú, kevésbé lazított és rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.5.3.3.4. Íz és szag: aromás, enyhén savanykás, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.5.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.5.5. Megnevezés:
1.5.5.1. rozskenyér
1.5.5.2. A termék megnevezésében a rozsliszt típusára való utalás, így különösen a „világos rozskenyér” vagy „sötét rozskenyér” szerepelhet, amennyiben az előírt mennyiségű rozsőrlemény teljes egészében az adott rozsőrlemény típusból áll.
1.6.1. A termék meghatározása
Az alapgabonán (búzán és rozson) kívül az „egyéb” gabonaőrlemény mindegyike lisztre számítva legalább 5–5% mennyiségű felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
1.6.2. Felhasználható összetevők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában foglaltak szerint
1.6.3. Minőségi követelmények
1.6.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.6.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.6.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.6.3.3.1. Alak: A termék vekni formájú, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.6.3.3.2. Héj: vörösesbarna színű, felületén a magvak megpirultak, sima vagy vágott, lehet fényes vagy szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.6.3.3.3. Bélzet: egyenletesen lazított szerkezetű, rugalmas, a magvak eloszlása egyenletes, a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, a felhasznált gabona lisztszínétől függően sötétebb vagy világosabb barna színű, vagy sárgás árnyalatú, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.6.3.3.4. Íz és szag: a felhasznált magokra jellemző, aromás, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.6.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.6.5. Megnevezés:
többgabonás kenyér
1.7.1. A termék meghatározása
100 kg összes lisztre számítva legalább 10 kg, legalább 8% zsírtartalmú búzacsíra felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
1.7.2. Felhasználható összetevők:
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában foglaltak szerint
1.7.3. Minőségi követelmények
1.7.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.7.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.7.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.7.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.7.3.3.2. Héj: vörösesbarna, a felületen a búzacsíra szemcséi láthatók, sima vagy cserepes, vágott, lehet fényes vagy szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.7.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, világosabb barna színű, a búzacsíra szemcséi jól láthatóak, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.7.3.3.4. Íz és szag: aromás, az illatban és ízben jelenjen meg a felhasznált búzacsíra aromája, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.7.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.7.5. Megnevezés:
búzacsírás kenyér
1.8.1. A termék meghatározása
Az olajos magos kenyér 100 kg összes lisztre számítva legalább 8 kg, a kenyér nevében szereplő olajos mag felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
1.8.2. Felhasználható összetevők:
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában foglaltak szerint
1.8.3. Minőségi követelmények
1.8.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.8.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.8.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.8.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.8.3.3.2. Héj: vörösesbarna, a felületen az olajos mag darabok láthatók, sima vagy vágott, ritkán cserepes, lehet fényes vagy szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.8.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, világosabb barna színű, a magvak a bélzetben jól láthatók, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.8.3.3.4. Íz és szag: aromás, az illatban és ízben jelenjen meg a felhasznált olajosmag, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.8.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.8.5. Megnevezés:
Az olajos mag nevét a termék nevében ki kell emelni, például „Lenmagos kenyér”.
1.9.1. A termék meghatározása
100 kg összes lisztre számítva legalább 10 kg szójakészítmény felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
1.9.2. Felhasználható összetevők:
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában foglaltak szerint
1.9.3. Minőségi követelmények
1.9.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.9.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.9.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.9.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.9.3.3.2. Héj: vörösesbarna, sima vagy vágott, ritkán cserepes, lehet fényes vagy szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.9.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, világosabb barna színű, a szójaliszt eloszlása egyöntetű, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.9.3.3.4. Íz és szag: aromás, az illatban és ízben jelenjen meg a felhasznált dúsító liszt, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.9.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.9.5. Megnevezés:
szójás kenyér
1.10.1. A termék meghatározása
100 kg összes lisztre számítva legalább 10 kg gabonából vagy megfelelő hüvelyesből készített étkezési korpa felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
A korpa szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott keményítőtartalma legfeljebb 15% lehet. Nagyobb keményítőtartalmú korpa használata esetén a korpa mennyiségét korrigálni kell.
1.10.2. Felhasználható összetevők:
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában foglaltak szerint
1.10.3. Minőségi követelmények
1.10.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.10.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.10.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.10.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.10.3.3.2. Héj: vörösesbarna, a felületen a korpaszemcsék sötétebbek, sima vagy vágott, ritkán cserepes, lehet fényes vagy szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.10.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, világosabb barna színű, a korpaszemcsék jól láthatóak, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.10.3.3.4. Íz és szag: aromás, az illatban és ízben jelenjen meg a felhasznált korpa aromája, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.10.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.10.5. Megnevezés:
korpás kenyér
1.11.1. A termék meghatározása
100 kg összes lisztre számítva legalább 5 kg burgonya vagy ezzel egyenértékű olyan burgonya szárazanyagot tartalmazó készítmény felhasználásával, amely a burgonyabelső minden összetevőjét tartalmazza, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
1.11.2. Felhasználható összetevők:
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában foglaltak szerint
1.11.3. Minőségi követelmények
1.11.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport az 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.11.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.11.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.11.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.11.3.3.2. Héj: aranybarna, sima, ritkán cserepes, lehet fényes vagy szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.11.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, világos drapp vagy nyers színű, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.11.3.3.4. Íz és szag: aromás, az illatban és ízben jelenjen meg a felhasznált burgonya, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.11.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.11.5. Megnevezés:
krumplis kenyér vagy burgonyás kenyér
1.12.1. A termék meghatározása
Legalább 90% búza Graham–liszt és legfeljebb 10% egyéb búza- vagy rozsőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
Legfeljebb 1%-ban más típusú liszt is elfogadható, amennyiben hordozóként kerül a termékbe.
1.12.2. Felhasználható összetevők:
1.12.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
1.12.2.2. Élelmiszerenzimek
1.12.2.3. Ételecet
1.12.2.4. Étkezési só
1.12.2.5. Ivóvíz
1.12.2.6. Legalább 90% búza Graham-liszt
1.12.2.7. Legfeljebb 10% búza- vagy rozsőrlemény
1.12.2.8. Starterkultúra
1.12.2.9. Sütőélesztő
1.12.2.10. Vitális glutin
1.12.3. Minőségi követelmények
1.12.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.12.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.12.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.12.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.12.3.3.2. Héj: középbarna, a búza Graham-liszt szemcséi sötétebbek és láthatóak, sima, nem cserepes, lehet szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.12.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, a búza Graham-lisztszemcsék sötétebbek, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.12.3.3.4. Íz és szag: aromás, kovászos, enyhén savanykás, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.12.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.12.5. Megnevezés:
Graham–kenyér
1.13.1. A termék meghatározása
Legalább 60% teljes kiőrlésű liszt (búza, rozs vagy tönköly) és legfeljebb 40% egyéb búza-, rozs-, vagy tönkölyőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
Legfeljebb 1%-ban más típusú liszt is elfogadható, amennyiben hordozóként kerül a termékbe.
1.13.2. Felhasználható összetevők:
1.13.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
1.13.2.2. Élelmiszerenzim
1.13.2.3. Ételecet
1.13.2.4. Étkezési só
1.13.2.5. Ivóvíz
1.13.2.6. Legalább 60% teljes kiőrlésű búza-, rozs- vagy tönkölyliszt
1.13.2.7. Legfeljebb 40% egyéb búza-, rozs- vagy tönkölyőrlemény
1.13.2.8. Starterkultúra
1.13.2.9. Sütőélesztő
1.13.2.10. Vitális glutin
1.13.3. Minőségi követelmények
1.13.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.13.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.13.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.13.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.13.3.3.2. Héj: sötét- vagy középbarna, a rozsliszt szemcséi láthatóak, sima, nem cserepes, lehet liszttel szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.13.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, kevésbé lazított, a felhasznált rozslisztre jellemző sötétebb barna színű, a szemcsék jól láthatók, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.13.3.3.4. Íz és szag: aromás, enyhén savanykás, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.13.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.13.5. Megnevezés:
teljes kiőrlésű kenyér
1.14.1. A termék meghatározása
Legalább 60% tönkölybúza-őrlemény és legfeljebb 40% egyéb búza- vagy rozsőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
1.14.2. Felhasználható összetevők:
1.14.2.1. Legalább 60% tönkölybúza-őrlemény,
1.14.2.2. Legfeljebb 40% búza- vagy rozsőrlemény,
1.14.2.3. a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában meghatározott összetevők.
1.14.3. Minőségi követelmények
1.14.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.14.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.14.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.14.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.14.3.3.2. Héj: vörösesbarna, sima, nem cserepes, lehet fényes vagy liszttel szórt; ne legyen végigrepedt, szennyezett, égett, átnedvesedett, sérült.
1.14.3.3.3. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, egyenletes, kevésbé lazított, világosabb barna színű, enyhén sárgás árnyalatú, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes; ne legyen szalonnás, ragacsos, nyers, ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagot.
1.14.3.3.4. Íz és szag: aromás, a kovászos íz jól érezhető, harmonikus; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
1.14.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.14.5. Megnevezés:
tönkölybúzakenyér vagy tönkölykenyér
1.15.1. Termék meghatározás
100 kg összes lisztre számítva legalább 5,5 kg extrudált kukoricapehely liszt vagy egyéb kukorica őrlemény szárazanyag felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
1.15.2. Felhasználható összetevők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.2. pontjában meghatározott összetevők
1.15.3. Minőségi követelmények
1.15.3.1. Fizikai és kémiai jellemzők
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.1. pontjában foglaltak alapján
1.15.3.2. Tömegtűrés
a B rész 1. Kenyerek termékcsoport 1.3.2. pontjában foglaltak alapján
1.15.3.3. Érzékszervi jellemzők
1.15.3.3.1. Alak: vekni, kerek vagy formában sült, arányosan domború, szabályos; ne legyen torz, benyomódott.
1.15.3.3.2. Héj: egyenletes aranysárga, sárgásbarna színű, fényes, kissé cserepes.
1.15.3.3.3. Bélzet: jól átsült, rugalmas tapintású, egyenletesen lazított, színe enyhén sárgás árnyalatú.
1.15.3.3.4. Íz, szag: a kenyérfélékre jellemző, kissé karamelles aromájú.
1.15.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
1.15.5. Megnevezés:
kukoricás kenyér
2.1.1. A termék meghatározása
A vizes zsemle búzafinomliszt (BL 55 liszt), élesztő, só, cukor, víz – esetleg élelmiszer-adalékanyag – felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, majd sütéssel előállított kerek, domború termék.
2.1.2. Felhasználható összetevők
2.1.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
2.1.2.2. Búzafinomliszt, BL 55 típusú
2.1.2.3. Cukor
2.1.2.4. Élelmiszerenzimek
2.1.2.5. Étkezési só
2.1.2.6. Ivóvíz
2.1.2.7. Kovász vagy azt helyettesítő kovászkészítmény
2.1.2.8. Maláta, malátakészítmények
2.1.2.9. Starterkultúra
2.1.2.10. Sütőélesztő
2.1.2.11. Vitális glutin
2.1.3. Minőségi követelmények
2.1.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
A B rész 2. Vizes tésztából készült péksütemények termékcsoport 2.3.1. pontjában foglaltak szerint.
2.1.3.2. Tömegtűrés
Az egyedi fogyasztói csomagolás nélküli termék esetén a 30 db termék mérésével megállapított átlagtömeg 52–56 g között legyen.
2.1.3.3. Érzékszervi jellemzők
2.1.3.3.1. Alak: a termékre jellemző kerek, domború; ne legyen torz.
2.1.3.3.2. Héj: fényes, aranysárgából vörösesbarnába hajló színű, sima vagy cserepes, esetleg vágott; ne legyen végigrepedt, kormos vagy szennyezett, égett, ázott, átnedvesedett vagy feltűnően sérült.
2.1.3.3.3. Bélzet: a termékbél átsült, a héjtól nem elváló, a gyártáshoz felhasznált liszt jellegének megfelelő, egyenletes színű, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes tapintású; ne legyen morzsálódó, ragacsos, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
2.1.3.3.4. Íz és szag: a termékre, sült tésztára jellemző aromájú; ne legyen idegen ízű és szagú.
2.1.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
2.1.5. Megnevezés:
Vizes zsemle.
2.2.1. A termék meghatározása
A zsemlecipó búzafinomliszt (BL 55 liszt), élesztő, só, cukor, víz – esetleg élelmiszer-adalékanyag – felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, majd sütéssel előállított kerek, domború, legalább 250 g és legfeljebb 500 g tömegű termék.
2.2.2. Felhasználható összetevők
2.2.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
2.2.2.2. Búzafinomliszt (BL 55 típusú)
2.2.2.3. Cukor
2.2.2.4. Élelmiszerenzimek
2.2.2.5. Étkezési só
2.2.2.6. Ivóvíz
2.2.2.7. Kovász vagy azt helyettesítő kovászkészítmény
2.2.2.8. Maláta, malátakészítmények
2.2.2.9. Starterkultúra
2.2.2.10. Sütőélesztő
2.2.2.11. Vitális glutin
2.2.3. Minőségi követelmények
2.2.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
A B rész 2. Vizes tésztából készült péksütemények termékcsoport 2.3.1. pontjában foglaltak szerint.
2.2.3.2. Tömegtűrés
Az egyedi fogyasztói csomagolás nélküli termék esetén a B rész 2. Vizes tésztából készült péksütemények termékcsoport 2.3.2. pontjában foglaltak szerint.
2.2.3.3. Érzékszervi jellemzők
2.2.3.3.1. Alak: a termékre jellemző kerek, domború; ne legyen túl domború vagy túl lapos, torz.
2.2.3.3.2. Héj: fényes, aranysárgából vörösesbarnába hajló színű, sima vagy cserepes, esetleg vágott; ne legyen végigrepedt, kormos vagy szennyezett, égett, ázott, átnedvesedett vagy feltűnően sérült.
2.2.3.3.3. Bélzet: a termékbél átsült, a héjtól nem elváló, a gyártáshoz felhasznált liszt jellegének megfelelő, egyenletes színű, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes tapintású; ne legyen morzsálódó, ragacsos, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
2.2.3.3.4. Íz és szag: a termékre, sült tésztára jellemző aromájú; ne legyen idegen ízű és szagú.
2.2.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
2.2.5. Megnevezés:
Zsemlecipó
2.3.1. A termék meghatározása
A zsemlevekni búzafinomliszt (BL 55 liszt), élesztő, só, cukor, víz – esetleg élelmiszer-adalékanyag – felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, majd sütéssel előállított vekni alakú, domború, legalább 250 g és legfeljebb 500 g tömegű termék.
2.3.2. Felhasználható összetevők
2.3.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
2.3.2.2. Búzafinomliszt (BL 55 típusú)
2.3.2.3. Cukor
2.3.2.4. Élelmiszerenzimek
2.3.2.5. Étkezési só
2.3.2.6. Ivóvíz
2.3.2.7. Kovász vagy azt helyettesítő kovászkészítmény
2.3.2.8. Maláta, malátakészítmények
2.3.2.9. Starterkultúra
2.3.2.10. Sütőélesztő
2.3.2.11. Vitális glutin
2.3.3. Minőségi követelmények
2.3.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
A B rész 2. Vizes tésztából készült péksütemények termékcsoport 2.3.1. pontjában foglaltak szerint.
2.3.3.2. Tömegtűrés
Az egyedi fogyasztói csomagolás nélküli termék esetén a B rész 2. Vizes tésztából készült péksütemények termékcsoport 2.3.2. pontjában foglaltak szerint.
2.3.3.3. Érzékszervi jellemzők
2.3.3.3.1. Alak: a termékre jellemző vekni alakú, domború; ne legyen túl domború vagy túl lapos, torz.
2.3.3.3.2. Héj: fényes, aranysárgából vörösesbarnába hajló színű, sima vagy cserepes, esetleg vágott; ne legyen végigrepedt, kormos vagy szennyezett, égett, ázott, átnedvesedett vagy feltűnően sérült.
2.3.3.3.3. Bélzet: a termékbél átsült, a héjtól nem elváló, a gyártáshoz felhasznált liszt jellegének megfelelő, egyenletes színű, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes tapintású; ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
2.3.3.3.4. Íz és szag: sült tésztára jellemző aromájú; a termékre jellemző aromájú; ne legyen idegen ízű és szagú.
2.3.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
2.3.5. Megnevezés:
Zsemlevekni.
3.1.1. A termék meghatározása
A tejes kifli búzafinomliszt (BL 55 típusú lisztből), élesztő, só, lisztre számított legalább 3% sovány tejpor vagy annak megfelelő egyéb típusú tejpor, illetve tej, margarin és/vagy vaj, cukor, víz, esetleg élelmiszer-adalékanyag és a 3.1.2. pontban megjelölt összetevők felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, jellemzően sodrással, kelesztéssel, majd sütéssel előállított termék.
3.1.2. Felhasználható összetevők
3.1.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
3.1.2.2. Búzafinomliszt (BL 55 típusú)
3.1.2.3. Cukor
3.1.2.4. Élelmiszerenzimek
3.1.2.5. Étkezési só
3.1.2.6. Étolaj (választóanyagként)
3.1.2.7. Ivóvíz
3.1.2.8. Kovász vagy azt helyettesítő kovászkészítmény
3.1.2.9. Margarin
3.1.2.10. Starterkultúra
3.1.2.11. Sütőélesztő
3.1.2.12. Tej, tejpor
3.1.2.13. Vaj
3.1.2.14. Vitális glutin
3.1.3. Minőségi követelmények
3.1.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők:
A bélzet szárazanyagára vonatkoztatott
3.1.3.1.1. sótartalom NaCl-ban kifejezve legalább 1,2% (m/m), legfeljebb 1,8% (m/m),
3.1.3.1.2. zsírtartalom legalább 2,2% (m/m),
3.1.3.1.3. cukortartalom legalább 1,5% (m/m),
3.1.3.2. Tömegtűrés
Az egyedi fogyasztói csomagolás nélküli termék esetén a 30 db termék mérésével megállapított átlagtömeg 42–46 g között legyen.
3.1.3.3. Érzékszervi jellemzők
3.1.3.3.1. Alak: a termékre jellemzően ívelt vagy egyenes, keresztirányú metszete majdnem kör alakú; két vége irányában csúcsosodó, arányosan domború; ne legyen torz.
3.1.3.3.2. Héj: aranysárgából vörösesbarnába hajló színű, fényes, sima vagy cserepes, a sodrás nyomai láthatók; ne legyen végigrepedt, kormos, szennyezett, égett, ázott vagy feltűnően sérült.
3.1.3.3.3. Bélzet: a termékbél átsült, a héjtól nem elváló, a gyártáshoz felhasznált liszt jellegének megfelelő, egyenletes színű, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes tapintású; ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
3.1.3.3.4. Íz és szag: a termékre jellemző aromájú, enyhén érződjön rajta a tej és a cukor jelenléte; ne legyen idegen ízű és szagú.
3.1.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
3.1.5. Megnevezés:
Tejes kifli.
4.1.1. A termék meghatározása
A vajaskiflit búzafinomliszt (BL 55 típusú liszt), élesztő, só, lisztre számított legalább 3% zsíros (teljes) tejpor vagy annak megfelelő tej, vaj, cukor, esetleg élelmiszer-adalékanyag, víz, esetleg a felületkenéshez tojás felhasználásával, tésztakészítéssel, sodrással, zárt vagy nyitott gyűrű formájúvá alakítással, lazítással, majd sütéssel állítják elő.
4.1.2. Felhasználható összetevők
4.1.2.1. Élelmiszer-adalékanyag
4.1.2.2. Búzafinomliszt (BL 55)
4.1.2.3. Cukor
4.1.2.4. Élelmiszerenzimek
4.1.2.5. Étkezési só
4.1.2.6. Étolaj (kizárólag választóanyagként)
4.1.2.7. Ivóvíz
4.1.2.8. Starterkultúra
4.1.2.9. Sütőélesztő
4.1.2.10. Tej vagy zsíros (teljes) tejpor *
4.1.2.11. Tojás vagy tojáskészítmény (felületre)
4.1.2.12. Vaj *
4.1.2.13. Vitális glutin
4.1.3. Minőségi követelmények
4.1.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
A bélzet szárazanyagára vonatkoztatott
4.1.3.1.1. sótartalom NaCl-ban kifejezve legfeljebb 1,3% (m/m),
4.1.3.1.2. zsírtartalom legalább 4,4% (m/m),
4.1.3.1.3. cukortartalom legalább 3,0% (m/m),
4.1.3.2. Tömegtűrés
Csomagolás nélküli termék esetén 30 db vajaskifli átlagtömege 32–36 g között legyen.
4.1.3.3. Érzékszervi jellemzők
4.1.3.3.1. Alak: a terméktípusra jellemző zárt vagy nyitott gyűrű alakú; ne legyen torz.
4.1.3.3.2. Héj: fényes, aranysárgából vörösesbarnába hajló színű; ne legyen végigrepedt, kormos vagy szennyezett, égett, ázott vagy feltűnően sérült.
4.1.3.3.3. Bélzet: a termékbél átsült, a héjtól nem elváló, a gyártáshoz felhasznált liszt jellegének megfelelő, egyenletes színű, rugalmas, laza szerkezetű, vékony pórusfalú, selymes tapintású; ne legyen morzsálódó, ragacsos, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által károsított.
4.1.3.3.4. Íz és szag: a cukor és a zsiradék jól érezhető, harmonikus, a termékre jellemző vajas aromájú; ne legyen idegen ízű és szagú.
4.1.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
4.1.5. Megnevezés:
Vajaskifli
5.1.1. A termék meghatározása
A bejgli búzaőrleményből (főleg búzafinomlisztből BL55), élesztő, étkezési só, étkezési zsiradék, cukor, tej vagy tejpor, liszt kg-ként 1 db tojásnak megfelelő tojáskészítmény, víz és szükség szerint dúsító- és élelmiszer-adalékanyag felhasználásával, jellegzetes omlós-élesztős tésztakészítési technológiával, lappá nyújtás utáni, egyenletesen elkent töltelékterítéssel, feltekerő, hengergető alakítással, száraz légtérben történő kelesztéssel, közben tojásozással, majd száraz légterű kemencében, sütéssel előállított termék.
5.1.2. Felhasználható anyagok
5.1.2.1. Élelmiszer-adalékanyagok
5.1.2.2. Aromák
5.1.2.3. Búzaőrlemények és egyéb búzatermékek
5.1.2.4. Citromhéj
5.1.2.5. Cukor
5.1.2.6. Dióbél
5.1.2.7. Élelmiszerenzimek
5.1.2.8. Étkezési só
5.1.2.9. Étkezési zsiradékok
5.1.2.10. Fűszerek
5.1.2.11. Gesztenye
5.1.2.12. Gyümölcs és gyümölcskészítmények
5.1.2.13. Ivóvíz
5.1.2.14. Kakaó- és csokoládétermékek
5.1.2.15. Mák
5.1.2.16. Mazsola
5.1.2.17. Méz
5.1.2.18. Morzsa
5.1.2.19. Olajos magvak
5.1.2.20. Starterkultúra
5.1.2.21. Sütőélesztő
5.1.2.22. Szójaőrlemény és egyéb szójatermékek *
5.1.2.23. Tej és tejtermékek
5.1.2.24. Tojás és tojáskészítmények
5.1.3. Minőségi követelmények
5.1.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
5.1.3.1.1. Tömeg: legalább 250 g
5.1.3.1.2. Zsírtartalom: a bejgli bélzetének zsírtartalma, szárazanyagra számítva legalább 22% (m/m)
5.1.3.1.3. Cukortartalom: a bejgli bélzetének cukortartalma, szárazanyagra számítva legalább 5% (m/m)
5.1.3.1.4. Töltelék
5.1.3.1.4.1 A töltelék mennyisége a késztermékben legalább 40% (m/m)
5.1.3.1.4.2. A termék megnevezésében szereplő, a töltelék jellegét meghatározó anyag mennyisége a töltelékben legalább 40% (m/m)
5.1.3.2. Tömegtűrés (csomagolatlan termék esetén)
Egyedi tömegtűrés: névleges tömeg –3%.
5.1.3.3. Érzékszervi jellemzők
5.1.3.3.1. Alak: a termékre jellemző hosszúkás, rúd alakú, arányosan domború, a termék egész hosszában egyenletes vastagságú; ne legyen torz.
5.1.3.3.2. Felület: a terméktípusra jellemző vörösesbarna, márványosan fényes, sima, összefüggő felületű (apró repedések előfordulhatnak az összes felület 10%-án); nem lehet kormos, szennyezett, égett, ázott, átnedvesedett, vagy sérült.
5.1.3.3.3. Bélzet: kissé tömött, rugalmatlan, omlós szerkezetű, jól felismerhető a csigavonalban elhelyezett töltelék.
5.1.3.3.4. Íz és illat: a felhasznált anyagok jellegének megfelelő, jellemző aromájú; ne legyen idegen ízű vagy szagú.
5.1.4. Csomagolás
Nincs külön előírás.
5.1.5. Megnevezés:
5.1.5.1. A termék megnevezését a bejgli (beigli) szóból és a felhasznált töltelék jellegét meghatározó anyag nevéből kell képezni.
5.1.5.2. A megnevezést ki kell egészíteni a töltelék arányával a késztermékben.
5.1.5.3. Példák a megnevezésre:
5.1.5.3.1. Diós bejgli (beigli) 40% töltelékkel,
5.1.5.3.2. Mákos bejgli (beigli) 48% töltelékkel.
1.1. Kenyerek termékcsoport
| A | B | ||
| 1. | Minőségi jellemző | Vizsgálati módszer | |
| 2. | Szárazanyag-tartalom | MSZ 20501–1. 2. fejezet | |
| 3. | Alaki hányados | MSZ 20501–3. 3. fejezet | |
| 4. | Savfok | MSZ 20501–1. 9. fejezet | |
| 5. | Szárazanyagra vonatkoztatott sótartalom NaCl-ban kifejezve | MSZ 20501–1. 3.1 vagy 3.2 szakasz |
1.2. Vizes tésztából készült péksütemények termékcsoport
| A | B | ||
| 1. | Minőségi jellemző | Vizsgálati módszer | |
| 2. | Szárazanyag-tartalom | MSZ 20501–1. 2. fejezet | |
| 3. | Szárazanyagra vonatkoztatott sótartalom NaCl-ban kifejezve | MSZ 20501–1. 3.1 vagy 3.2 szakasz |
1.3. Tejes és dúsított tésztából készült péksütemények, valamint tojással dúsított tésztából, omlós tésztából és leveles tésztából készült finom pékáruk termékcsoport
| A | B | ||
| 1. | Minőségi jellemző | Vizsgálati módszer | |
| 2. | Szárazanyag-tartalom | MSZ 20501–1. 2. fejezet | |
| 3. | Szárazanyagra vonatkoztatott cukortartalom | MSZ 20501–1. 8.2. szakasz | |
| 4. | Szárazanyagra vonatkoztatott sótartalom NaCl-ban kifejezve | MSZ 20501–1. 3.1 vagy 3.2 szakasz | |
| 5. | Szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom | MSZ 20501–1. 4.1 szakasz | |
| 6. | Töltelékarány | MSZ 20986. 3.4.1.szakasz |
1.4. Zsemlemorzsa
| A | B | ||
| 1. | Minőségi jellemző | Vizsgálati módszer | |
| 2. | Szárazanyag-tartalom | MSZ 20501–1. 2.fejezet | |
| 3. | Szárazanyagra vonatkoztatott sótartalom NaCl-ban kifejezve | MSZ 20501–1. 3.1 vagy 3.2 szakasz | |
| 4. | Szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom | MSZ 20501–1. 4.1 szakasz | |
| 5. | Szárazanyagra vonatkoztatott sómentes hamutartalom | MSZ 20501–1. 5.2.szakasz | |
| 6. | Savfok | MSZ 20501–1. 9.fejezet | |
| 7. | Idegen anyag | MSZ 6369–2. 2.1. szakasz | |
| 8. | Őrlési finomság (szemcsenagyság) | MSZ 6369–7. 4.1.szakasz |
| A | B | C | D | ||
| 1. | Azonosító | Kenyér típus megnevezése | Felhasználandó liszttípus megnevezése | Felhasználandó liszt aránya %-ban kifejezve | |
| 2. | C. rész 1.1 | búzakenyér | bármelyik BL típusú búzaőrlemény | legalább 95 | |
| 3. | C. rész 1.2 | fehér kenyér | búzakenyérliszt, fehér BL 80 | 100 | |
| 4. | C. rész 1.3 | félbarna kenyér | búzakenyérliszt, félfehér BL 112 | 85 | |
| világos rozsliszt RL 90 | 15 | ||||
| 5. | C. rész 1.4 | rozsos kenyér | bármelyik BL típusú búzaőrlemény | legfeljebb 70 | |
| bármelyik RL típusú rozsőrlemény | legalább 30 | ||||
| 6. | C. rész 1.5 | rozskenyér | bármelyik BL típusú búzaőrlemény | legfeljebb 40 | |
| bármelyik RL típusú rozsőrlemény | legalább 60 | ||||
| 7. | C. rész 1.12 | Graham-kenyér | búza Graham-liszt | legalább 90 | |
| bármelyik BL típusú búzaőrlemény, bármelyik RL típusú rozsőrlemény | legfeljebb 10 | ||||
| 8. | C. rész 1.13 | teljes kiőrlésű kenyér | teljes kiőrlésű liszt (búza, rozs, tönköly) | legalább 60 | |
| bármelyik BL típusú búzaliszt, bármelyik RL típusú rozsliszt, tönkölybúza-őrlemény | legfeljebb 40 | ||||
| 9. | C. rész 1.14 | tönkölybúza kenyér | tönkölybúza-őrlemény | legalább 60 | |
| (tönkölykenyér) | bármelyik BL típusú búzaőrlemény, bármelyik RL típusú rozsőrlemény | legfeljebb 40 | |||
1. Ezen előírás az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 66. § (1) bekezdése alapján a hagyományőrző cukrászati termékek minőségére és összetételére vonatkozó követelményeket határozza meg.
2. Az előírásban meghatározott megnevezés a Magyarországon forgalomba hozott termék esetében csak akkor használható, ha a termék megfelel ezen előírásban megállapított követelményeknek.
3. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
4. Ezen előírás alkalmazásában:
1. angol krém: tejet, tojássárgáját, cukrot, vaníliás cukrot tartalmazó cukrászati alapkrém;
2. áthúzás: olyan bevonó művelet, amellyel a különböző felületeket (korpuszokat) folyékony halmazállapotú bevonattal látják el, melyet bevonás után dermesztenek;
3. csokoládés fondán: 15% olvasztott csokoládét tartalmazó fondán;
4. dermesztés: olyan hőmérsékletcsökkentéssel járó folyamat, melyben egy adott olvadt (folyós halmazállapotú) anyag felülete megszilárdul;
5. dobos krém: a dobostorta töltelékét alkotó kötött technológiájú csokoládés krém;
6. dobos lap: olyan vajjal készült piskótafelvert tészta, amelyet kerek lap formában sütnek;
7. dobos tető: a dobostorta tetejének befejező piskótafelvert eleme, amelyet olvasztott, karamellizált cukorral húznak át;
8. dúsítás: az a minőségjavító módszer, amellyel a nyersanyag összetételbeli változtatását úgy hajtják végre, hogy az adott termék íze, zamata, illata intenzívebbé válik;
9. Esterházy-felvert: olyan cukor, tojásfehérje, dió vagy mandula felhasználásával készült piskótafelvert-tészta, amely búzaliszt helyett rizslisztet is tartalmazhat;
10. Esterházy-krém: dióval vagy mandulával dúsított angol krém, amelyet vajjal és szeszes itallal lazítanak;
11. fondán (fondan, fondant, cukormáz): olyan polidiszperz rendszer, amely átlagosan 10–25 mikrométer élhosszúságú szacharóz-kristályokból (szilárd fázis) és telített cukoroldatból (folyadékfázis) áll; a folyadékfázisban szacharóz, glükózszirup és más szénhidrát (például invertcukor, fruktóz, szorbit) van oldva és kevés levegő is jelen van buborék formájában;
12. gyúrás: tészták egyneműsítő művelete, amelyhez nagy erőbehatás szükséges az alacsony nedvességtartalom miatt;
13. hörzsölés: jellemzően az indiáner felvertből készült félgömb alakú halmok óvatos, a felszíni kérget meg nem sértő kivájása, kimélyítése;
14. hüvely: olyan félkész, csokoládéból, grillázsból, speciális piskótafelvertből készült termék, amely a desszert vázát adja;
15. karamell:
15.1. főleg a díszítő cukrászatban használatos, 145–155 °C-ig besűrített, invertált cukrászipari félkész termék, 1–3% víztartalommal,
15.2. krémek, fagylaltok ízesítésére használatos, a cukor száraz olvasztásával előállított barnán folyós termék, amelyet karamellizációval érnek el, vízzel, tejszínnel, vajjal visszahígítva;
16. keverés: egyes tészták, krémek összetevőinek egységes, homogén állományúvá tétele;
17. krémlap (krémeslap): 2–3 mm vastagságúra kinyújtott és megsütött leveles tészta;
18. kulőr: cukorból készült színező hatású anyag;
19. leveles tészta: búzaliszt, vaj vagy vaj és legfeljebb 20% margarin keveréke, víz, étkezési só és ecet vagy rum felhasználásával készült tészta;
20. panírozás: az a művelet, amely előtt a díszítendő felületet előbb tapadást segítő anyaggal bevonják, felkenik, majd a panírozó anyagot (olajos mag őrleményt, reszeléket, forgácsot, édes morzsát stb.) kézzel felhordják a felületre az íz javítása, a sütemény esztétikai megjelenésének fokozása, a kiszáradás veszélyének csökkentése vagy a csomagolás megkönnyítése érdekében;
21. piskóta (piskótafelvert): kerek, szögletes vagy lap formájú, számtalan kiegészítő járulékos anyaggal ízesíthető, búzaliszt, cukor és tojás felhasználásával készült tészta, amelyet tojásfehérjehabbal lazítanak;
22. sárgakrém (cukrászkrém): olyan krém, amely az angol krém alapanyagaitól annyiban tér el, hogy a sűrítést keményítő tartalmú anyagokkal fokozzák (búzaliszt, búzakeményítő, kukoricakeményítő, burgonyakeményítő), és további feldolgozásakor lazíthatják melegen tojásfehérjehabbal, hideg állapotában pedig vajjal, tejszínhabbal;
23. temperálás: hőkezelési művelet, mellyel biztosítják, hogy a csokoládé kakaóvaj-tartalma stabil kristályszerkezeti formában dermedjen meg;
24. vaníliás cukor, vaníliás porcukor: vanília növény termésével (vaníliarúddal) ízesített cukor.
1.1. A termék meghatározása
A dobostorta 6 vékony dobos lapból készült, csokoládés vajkrémmel töltött, kerek torta. A dobos lap és a töltelék vastagsága közel megegyező. A süteménynek a roppanósan törő, aranybarna, fényes karamellizált cukorral bevont, felvágott Dobos tető egyedi megjelenést biztosít.
1.2. Felhasználandó összetevők
1.2.1. Dobos laphoz
1.2.1.1. Tojássárgája
1.2.1.2. Tojásfehérje
1.2.1.3. Cukor
1.2.1.4. Búzafinomliszt BL55
1.2.1.5. Vaj (min. 80% zsírtartalom)
1.2.2. Dobos krémhez
1.2.2.1. Tojás
1.2.2.2. Cukor
1.2.2.3. Vaníliás cukor
1.2.2.4. Vaj
1.2.2.5. Étcsokoládé (min. 50% kakaószárazanyag-tartalom)
1.2.2.6. Kakaómassza
1.2.2.7. Kakaóvaj
1.2.3. Bevonathoz
1.2.3.1. Porcukor
1.2.4. Dobostorta anyaghányada (16 szelethez)
| 1.2.4.1. Dobos lap | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Tojássárgája | 0,120 | |
| Tojásfehérje | 0,180 | |
| Cukor | 0,100 | |
| Búzafinomliszt | 0,100 | |
| Vaj | 0,035 | |
| 1.2.4.2. Dobos krém | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Tojás | 0,200 | |
| Cukor | 0,200 | |
| Vaj | 0,235 | |
| Vaníliás cukor | 0,017 | |
| Kakaóvaj | 0,035 | |
| Kakaómassza | 0,035 | |
| Étcsokoládé | 0,200 | |
| 1.2.4.3. Dobos tető | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Porcukor | 0,1 | |
| Eltérés | +/–3% | |
| 1.2.4.4. Késztermék összeállítása | ||
| Felhasznált összetevők | Arány (%) | |
| Dobos lap | 20–22 | |
| Dobos krém | 65–67 | |
| Dobos tető | 15–11 | |
1.3. Minőségi követelmények
1.3.1. Érzékszervi jellemzők
1.3.1.1. Megjelenés: Kör alakú torta, melyben 5 dobos lap között dobos krém található. A dobos krém és a dobos lap közel egyenlő vastagságú. A dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített dobos tető alkotja.
1.3.1.2. Illat: Karamell- és csokoládéillat jellemzi, a dobos lapban a vaj illata érezhető.
1.3.1.3. Íz: A krém a csokoládé és kakaótartalom miatt jellemzően csokoládé ízű, minden idegen íztől mentes.
1.3.1.4. Állomány: A karamellizált cukorral készített tető ropogóssága, a dobos lap omlóssága és a krém selymessége adja a textúrát.
1.4. Megnevezés: dobostorta
1.5. Dobostorta készítésének ajánlott technológiai leírása
1.5.1. Dobos lap készítése
1.5.1.1. A tojássárgáját a cukor 1/3 részével addig keverik, amíg a cukorkristályok fel nem oldódnak, kihabosítják, majd beleöntik a langyos lágy vajat. Az olvasztott vajjal a kihabosított sárgáját csak átkeverik, annak érdekében, hogy a hosszú ideig tartó keveréstől a térfogat ne csökkenjen.
1.5.1.2. A tojásfehérjét a cukor 2/3 részével kemény habbá verik, óvatosan belekeverik a kihabosított sárgájába, majd apránként adagolva hozzáadják a lisztet is. Olajozott, lisztezett lemezekre 6 kerek lapot kennek.
1.5.1.3. A sütést alacsonyabb (160 °C körüli) hőmérsékletű sütőtérben kezdik, majd a megemelkedést követően emelik a hőmérsékletet. 180 °C-on 8–10 percet sütik. Sütés után késsel alávágnak és tortakarikával kiszúrják.
1.5.2. Dobos krém készítése
1.5.2.1. A tojást a cukorral állandó keveréssel melegítik kb. 75 °C-ra, majd kihűlésig habbá verik. A vajat vaníliás cukorral kihabosítják. A csokoládét, a kakaóvajat és a kakaómasszát felolvasztják (maximum 40 °C-ra), összekeverik, majd a kihabosított vajhoz adagolják. Keverés közben a kihűlt tojásos alapot belecsurgatják a csokoládés, vajas krémbe.
1.5.3. A dobostorta töltése és bevonása
1.5.3.1. 5 kerek dobos lapot a dobos krémmel egyenletes vastagságban egymás fölé töltik, kívülről is lekenik, dermesztik.
1.5.3.2. A porcukrot kristálymentesre, aranybarnára olvasztják, ráöntik a 6. lapra, elkenik és dermedés előtt 16–20 szeletbe vágják. A dobos tetőt ráhelyezik a tortára, majd a torta oldalát saját krémmel újra kenik.
2.1. A termék meghatározása
Az Esterházy-torta vagy Esterházy-szelet olyan sütemény, amelynél 5 darab Esterházy-felvert lap közé egyenletesen Esterházy-krémet töltenek. A termék legfelső rétegét csokoládéval pókhálózott fondán borítja.
2.2. Felhasználandó összetevők
2.2.1. Esterházy-felvert laphoz
2.2.1.1. Dió vagy mandula
2.2.1.2. Tojásfehérje
2.2.1.3. Cukor
2.2.1.4. Búzaliszt vagy rizsliszt
2.2.1.5. A liszt olajosmag őrleményhez viszonyított maximális aránya 10%.
2.2.2. Esterházy-krémhez
2.2.2.1. Tej
2.2.2.2. Tojássárgája
2.2.2.3. Cukor
2.2.2.4. Vaníliás cukor vagy vaníliarúd
2.2.2.5. Vaj
2.2.2.6. Dió vagy mandula
2.2.2.7. Szeszes ital (rum vagy narancs ízesítésű likőr)
2.2.3. Bevonathoz
2.2.3.1. Sárgabaracklekvár vagy sárgabarackíz
2.2.3.2. Fondán (fehér)
2.2.3.3. Étcsokoládé (min. 50% kakaószárazanyag-tartalom)
2.2.3.4. Dió vagy mandula
2.2.4. Összetevők aránya a késztermékben
| 2.2.4.1. Késztermék összeállítása | ||
| Felhasznált összetevők | Arány (%) | |
| Esterházy-felvert lap | 40 | |
| Esterházy-krém | 46 | |
| Sárgabaracklekvár vagy sárgabarackíz | 0,4 | |
| Fondán (fehér) | 8,5 | |
| Étcsokoládé | 0,1 | |
| Dió (durvára darált) vagy pörkölt, szeletelt mandula panírozáshoz | 5 | |
2.3. Minőségi követelmények
2.3.1. Érzékszervi jellemzők:
2.3.1.1. Megjelenés: Kör alakú torta. A torta oldala dióval vagy mandulával panírozott, a legfelső rétegét csokoládéval pókhálózott fondán borítja. Az Esterházy-szelet a tortával azonos alapanyagokból, azonos arányokkal és azonos technológiával készült sütemény, melyet nem torta formában, hanem négyszög alapon készítenek és vágnak. A szelet hasáb alakú, díszítése azonos a tortáéval, oldala lehet panírozott.
2.3.1.2. Illat: Pörkölt dióra vagy mandulára jellemző illat, idegen illattól mentes.
2.3.1.3. Íz: Ízében hangsúlyos, felismerhető a pörkölt dió vagy mandula íze.
2.3.1.4. Állomány: Nedvességtartalom kiegyenlítődése következtében nem különül el a krém és a lap textúrája, bársonyos állományú, a darabolt olajos mag határozottan érezhető.
2.4. Megnevezés: Esterházy-torta vagy Esterházy-szelet
2.5. Esterházy-torta ajánlott anyaghányada (16 szelethez) és az Esterházy-torta vagy -szelet készítésének ajánlott technológiai leírása (diós változat)
2.5.1. Anyaghányad
| 2.5.1.1. Esterházy-felvert lap | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Tojásfehérje | 0,300 | |
| Cukor | 0,300 | |
| Dió | 0,260 | |
| Búzaliszt vagy rizsliszt | 0,020 | |
| 2.5.1.2. Esterházy-krém | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség | |
| Tej | 0,250 kg | |
| Vaníliás cukor vagy vaníliarúd | 0,02 kg 1/4 db | |
| Cukor | 0,125 kg | |
| Tojássárgája | 0,100 kg | |
| Dió | 0,050 kg | |
| Vaj | 0,300 kg | |
| Szeszes ital | 0,050 liter | |
2.5.2. Esterházy-felvert lap készítése
2.5.2.1. Az enyhén pörkölt, finomra darált diót összekeverik a búzaliszttel vagy rizsliszttel. A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verik, majd óvatosan belekeverik a darált dió és a búzaliszt vagy rizsliszt keverékét. A tésztát 210 °C-on enyhén gőzös sütőben sütik. Sütés után alávágnak és tortakarikával kiszúrják, vagy négyszög alakúra felvágják.
2.5.3. Esterházy-krém készítése
2.5.3.1. A tejet a felhasított vaníliarúddal vagy a vaníliás cukorral felforralják. A tojássárgáját a cukorral kikeverik, hozzáöntik a forró vaníliás tejet és 85 °C-ra hevítik. Ekkor hozzáadják az őrölt diót, továbbmelegítés nélkül. Így kapják a vaníliás-diós alapot. A vaníliás-diós alapot szobahőmérsékletűre hűtik, és ekkor adják hozzá a szeszes italt. A szobahőmérsékletű vajat kihabosítják, és ehhez keverés közben apránként hozzáöntik a szobahőmérsékletűre hűlt vaníliás-diós alapot.
2.5.4. Esterházy-torta vagy -szelet töltése
2.5.4.1. Az Esterházy-krémmel összetöltenek 5 Esterházy-felvert lapot, oldalát Esterházy-krémmel lekenik. Hűtőben minimum 5–6 órán keresztül dermesztik. A tortát megfordítják, így a talprész lesz a legfelső lap.
2.5.5. Esterházy-torta vagy -szelet díszítése
2.5.5.1. Forralt sárgabaracklekvárral vagy -ízzel vékonyan lekenik, majd kb. 40 °C-ra melegített fehér fondánnal húzzák (befedik). A felületre olvasztott csokoládéval vízszintes vonalakat fecskendeznek 1 cm távolságban, mártóvillával vagy késsel a még híg fondános bevonatot fölfelé és lefelé 1 mm mélyen bevágják, így a felület jellegzetes pókhálószerű mintát kap. Oldalát darált pörkölt dióval panírozzák. Az Esterházy-szelet oldala lehet panírozott.
3.1. A termék meghatározása
Az indiáner fánk két félgömbbel lezárt, henger alakú sütemény. Tésztája piskótafelvert, amelyet cukros tejszínhabbal töltenek és fényesen csillogó csokoládés fondánnal vonnak be. Az indiáner hüvelye ropogósan törik, az édes tejszínhabtöltelék szinte elolvad a szájban.
3.2. Felhasználandó összetevők
3.2.1. Indiáner piskótafelverthez (indiáner hüvely)
3.2.1.1. Tojássárgája
3.2.1.2. Tojásfehérje
3.2.1.3. Cukor
3.2.1.4. Búzaliszt (20%-a búza- vagy kukoricakeményítővel kiváltható)
3.2.1.5. Víz
3.2.2. Töltelékhez
3.2.2.1. Sárgabaracklekvár (min. 50% gyümölcstartalom)
3.2.2.2. Tejszín (min. 30%-os zsírtartalmú)
3.2.2.3. Porcukor
3.2.3. Bevonathoz
3.2.3.1. Fondán (fehér)
3.2.3.2. Étcsokoládé (min. 50% kakaószárazanyag-tartalom)
3.2.3.3. Tojásfehérje
3.2.4. Összetevők aránya a késztermékben
| 3.2.4.1. Késztermék összeállítása | ||
| Felhasznált összetevők | Arány (%) | |
| Indiáner hüvely | 25 | |
| Sárgabaracklekvár | 8 | |
| Fondán | 22 | |
| Étcsokoládé | 5 | |
| Cukrozott tejszínhab (5% cukortartalommal) | 40 |
3.3. Minőségi követelmények
3.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők (késztermékre)
Tömeg/db: 60–70 g
3.3.2. Érzékszervi jellemzők
3.3.2.1. Megjelenés: Az indiáner két félgömbbel lezárt henger alakú sütemény. Tésztája piskótafelvert, amelyet cukros tejszínhabbal töltenek és fényesen csillogó csokoládés fondánnal vonnak be. Papírhüvelybe téve kínálják.
3.3.2.2. Illat: A csokoládéillat dominál, idegen illattól mentes.
3.3.2.3. Íz: A bevonat kesernyés csokoládé ízét tompítja a tejszínhab lágysága. Az édes és kesernyés együttes előfordulása harmonikus ízt kölcsönöz. A felhasznált sárgabaracklekvár savanykássága kiemeli a csokoládéízt.
3.3.2.4. Állomány: A puha csokoládés fondánon keresztülharapva az omlós piskótafelvert és lágy tejszínhab alkotta belsőhöz jutunk.
3.4. Csomagolás: nincs külön előírás.
3.5. Megnevezés: indiáner fánk, indiáner
3.6. Indiáner fánk ajánlott anyaghányada (20 db-hoz) és készítésének ajánlott technológiai leírása
3.6.1. Anyaghányad
| 3.6.1.1. Indiáner piskótafelvert (indiáner hüvely) 20 db-hoz | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Tojássárgája | 0,060 | |
| Tojásfehérje | 0,090 | |
| Cukor | 0,030 | |
| Búzaliszt | 0,060 | |
| Víz | 0,020 | |
3.6.2. Indiáner hüvely készítése
3.6.2.1. A tojássárgáját a liszt negyed részével és vízzel péppé keverik. A tojásfehérjét a cukorral habbá verik.
3.6.2.2. A tojássárgájás pépet először egy kevés habbal elkeverik, majd óvatosan belekeverik a többi habot és végül a maradék lisztet. Ezután papírral fedett lemezre sima csöves nyomózsákkal félgömböket alakítanak.
3.6.2.3. A tésztát 170 °C-on, gőzmentes sütőben aranysárgára sütik. A megsült hüvelyeket kihörzsölik.
3.6.2.4. Két kihörzsölt indiáner hüvelyt forró sárgabaracklekvárral összeragasztanak és felületét lekenik sárgabaracklekvárral.
3.6.2.5. A félkész termék készítése során meg kell védeni a korpuszokat a teljes kiszáradástól.
3.6.3. Indiáner fánk készítése
3.6.3.1. Az indiáner gömböt csokoládés fondánba mártják, lecsöpögő rácsra helyezik. Dermedés után alávágnak, majd vizes késsel a gömb 1/3 részét levágják, amely az indiáner kalapját képezi.
3.6.3.2. Csillagcsöves nyomózsákkal a kihörzsölt mélyedésbe és fölé körkörösen cukrozott tejszínhabot nyomnak, majd ráhelyezik a kalapot.
4.1. A termék meghatározása
A rigójancsi két, vajjal készült kakaós piskótafelvert lap közé betöltött, csokoládés tejszínhabból álló, kb. 7–8 cm magas sütemény. A sütemény magasságának 3/4 részét a töltelék teszi ki. A krém jellegzetessége, hogy tejszínhabra számítva 30% csokoládét tartalmaz. A felső kakaós piskótafelvert lap étcsokoládéval van bevonva, a késztermék kockára szelt.
4.2. Felhasználandó összetevők
4.2.1. Kakaós piskótafelvert laphoz
4.2.1.1. Tojássárgája
4.2.1.2. Tojásfehérje
4.2.1.3. Cukor
4.2.1.4. Búzaliszt
4.2.1.5. Kakaópor (min. 20% zsírtartalom)
4.2.1.6. Vaj (min. 80% zsírtartalom)
4.2.1.7. A kakaó aránya a liszt mennyiségének minimum 10%-a
4.2.2. Rigójancsi krémhez
4.2.2.1. Tejszín (min. 30% zsírtartalmú)
4.2.2.2. Étcsokoládé (min. 50% kakaószárazanyag-tartalom)
4.2.2.3. Porcukor
4.2.3. Bevonathoz
4.2.3.1. Étcsokoládé (min. 50% kakaószárazanyag-tartalom)
4.2.4. Összetevők aránya a késztermékben
| 4.2.4.1. Késztermék összeállítása | ||
| Felhasznált összetevők | Arány (%) | |
| Kakaós piskótafelvert lap | 30 | |
| Tejszínhab | 45 | |
| Étcsokoládé | 14 | |
| Porcukor | 2 | |
| Étcsokoládé bevonáshoz | 9 | |
4.3. Minőségi követelmények
4.3.1. Érzékszervi jellemzők
4.3.1.1. Megjelenés: A kakaó és a csokoládé három különböző színű árnyalata alkot egységet; két, kakaós piskótafelvert lap között vastag csokoládés tejszínhab töltelék található. A felső kakaós piskótafelvert lap étcsokoládéval van bevonva, a késztermék kockára szelt.
4.3.1.2. Illat: Csokoládéillatú.
4.3.1.3. Íz: Telt, krémes-habos csokoládé íz.
4.3.1.4. Állomány: Lágy, enyhén rugalmas, nem elterülő tejszínhabkrém.
4.4. Csomagolás: nincs külön előírás.
4.5. Megnevezés: rigójancsi
4.6. Rigójancsi ajánlott anyaghányada (20 db-hoz) és készítésének ajánlott technológiai leírása
4.6.1. Anyaghányad
| 4.6.1.1. Kakaós piskótafelvert lap | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Tojássárgája | 0,140 | |
| Tojásfehérje | 0,210 | |
| Cukor | 0,140 | |
| Búzaliszt | 0,126 | |
| Kakaópor | 0,014 | |
| Vaj (olvasztott) | 0,035 | |
| 4.6.1.2. Rigójancsikrém | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Tejszínhab | 0,70 | |
| Étcsokoládé (min. 50%) | 0,20 | |
| Porcukor | 0–0,1 | |
4.6.2. Kakaós piskótafelvert lap készítése:
4.6.2.1. A tojássárgáját a cukor egyharmad részével addig keverik, amíg a cukorkristályok fel nem oldódnak és habos állagúvá nem válik.
4.6.2.2. A vajat kb. 40 °C-ra olvasztják, majd szobahőmérsékletűre hagyják kihűlni. Ezt követően a vajat a kihabosított tojássárgájához adják és röviden átkeverik. A tojásfehérjét félig felverik, hozzáadják a cukor kétharmad részét, majd kemény habbá verik.
4.6.2.3. A felvert tojássárgáját először egy kevés habbal lazítják, óvatosan hozzákeverik a többi habot, majd a búzaliszt és kakaópor keverékét is.
4.6.2.4. Az így elkészített felvertet sütőpapírral vagy sütőfóliával fedett lemezre (esetleg szilikonlapra) egyenletes, 1,5 cm vastagságban téglalap alakúra kenik.
4.6.2.5. A piskótalapokat 200 °C-on enyhén gőzös sütőben sütik, így a felvert nedvdús marad.
4.6.3. Rigójancsi krém készítése:
4.6.3.1. Az olvasztott étcsokoládét kevés tejszínhabbal és porcukorral összekeverik, majd a többi habbal óvatosan lazítják.
4.6.4. Rigójancsi készítése:
4.6.4.1. A rigójancsit két vastag kakaós piskótalap felhasználásával készítik.
4.6.4.2. Az egyik lapra szögletes keretet tesznek, és színültig töltik a krémmel.
4.6.4.3. A másik lapot temperált étcsokoládéval áthúzzák, dermedés után forró vízbe mártott késsel meghatározott méretű kockákra beosztják a csokoládéréteget, és a piskótalapot félig átvágják. A keretet lehúzzák, rácsúsztatják a csokoládéval bevont felső lapot, majd forró vizes késsel fölvágják a kész süteményt.
5.1. A termék meghatározása:
A krémes olyan cukrászati sütemény, amely zsiradékkal készült leveles tésztából sütött lap(ok)ból és a közéjük töltött lágy, vaníliás, főzött sárgakrémből áll. Négyzet vagy téglalap alakúra szeletelt, vaníliás porcukorral meghintett tetejű sütemény.
5.2. Felhasználható összetevők
5.2.1. Leveles tésztához
5.2.1.1. Búzaliszt
5.2.1.2. Vaj (a felhasznált vaj legfeljebb 20%-a helyettesíthető margarinnal)
5.2.1.3. Víz
5.2.1.4. Étkezési só
5.2.1.5. Ecet vagy rum
5.2.2. Főzött vaníliás sárgakrémhez
5.2.2.1. Búzaliszt és (búza-, kukorica- vagy burgonya-) keményítő (a felhasznált liszt max. 30%-a váltható ki keményítővel)
5.2.2.2. Tej (min. 2,8% zsírtartalom)
5.2.2.3. Cukor
5.2.2.4. Vaníliás cukor vagy vaníliarúd
5.2.2.5. Tojássárgája
5.2.2.6. Tojásfehérje
5.2.3. Hintéshez
5.2.3.1. Vaníliás porcukor
5.2.4. Összetevők aránya a késztermékben
| 5.2.4.1. Késztermék összeállítása | ||
| Felhasznált összetevők | Arány (%) | |
| Krémlap | 22–27 | |
| Főzött vaníliás sárgakrém | 70–75 | |
| Vaníliás porcukor hintéshez | 3 | |
5.3. Minőségi követelmények
5.3.1. Érzékszervi jellemzők
5.3.1.1. Megjelenés: Négyzet vagy téglalap alakúra felvágott, leveles tészta között halványsárga krém, a legfelső lap vaníliás porcukorral megszórva.
5.3.1.2. Illat: Kellemes, enyhén vaníliás illatú, idegen illattól mentes.
5.3.1.3. Íz: A harmonikus vaníliaíz kiérződik, a búzaliszt és a keményítő íze nem érződik, a tojássárgája alkotói bársonyosságot kölcsönöznek a krémnek.
5.3.1.4. Állomány: Friss, lágy krém, roppanós tésztarétegek között; a krém tányéron, szobahőmérsékleten enyhén remegős.
5.3.1.5. Szín: Halványsárga krém, sült tésztalapok.
5.4. Csomagolás: nincs külön előírás.
5.5. Megnevezés: krémes
5.5.1. A krémes megnevezés használata önállóan csak abban az esetben engedélyezett, amennyiben a termék az 5.1–5.3. pontban meghatározott követelményeknek megfelel.
5.5.2. Az 5.1. és 5.2. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő és további összetevőket tartalmazó termékek esetében a megnevezésben a krémes szót kiegészítő jelzővel kell ellátni, például Ruswurm krémes, bécsi krémes, brüsszeli krémes stb.
5.5.3. Az 5.1. pontban meghatározott termékhez hasonló megjelenésű, de az 5.2. pontban meghatározott követelményeknek nem megfelelő termékek esetében a krémes szó a termék megnevezésében nem használható. Lehetséges megnevezésekre példák: puding kocka, vaníliás kocka, vaníliás szelet stb.
5.5.4. Az 5.1. pontban meghatározottól eltérő jellegű és megjelenésű sütemények esetében a krémes szó használható a termék megnevezésében. Lehetséges megnevezésekre példák: mézes krémes, csokis krémes szelet, kókuszos krémes kocka stb.
5.6. Krémes ajánlott anyaghányada (96 db-hoz) és készítésének ajánlott technológiai leírása
5.6.1. Anyaghányad
| 5.6.1.1. Leveles tészta | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Búzaliszt | 0,8 | |
| Vaj vagy vaj és margarin (a felhasznált vaj legfeljebb 20%-a helyettesíthető margarinnal) | 0,8 | |
| Víz | 0,4 | |
| Ecet vagy rum | 0,016 | |
| Étkezési só | 0,016 | |
| 5.6.1.2. Főzött vaníliás sárgakrém | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség | |
| Tej | 4 liter | |
| Búzaliszt és keményítő (a felhasznált liszt maximum 30%-a kiváltható keményítővel) | 0,600 kg | |
| Vaníliás cukor vagy Vaníliarúd | 0,1 kg 1 db | |
| Tojássárgája | 0,60 kg | |
| Tojásfehérje | 1,40 kg | |
| Cukor | 0,80 kg | |
5.6.2. Leveles tészta készítése:
5.6.2.1. Első lépésben a zsiradékos alapot (vagy zsiradékos alaptésztát) készítik el. A zsiradék 80%-át a liszt 20%-ával összegyúrják, téglalap alakúra formálják, és hűtőben pihentetik.
5.6.2.2. Második lépésben a tésztaalapot készítik el: a fennmaradó lisztet (az eredeti lisztmennyiség 80%-a) a fennmaradó zsiradékkal (az eredeti zsiradékmennyiség 20%-a), sóval, hideg vízzel, ecettel (vagy rummal) addig gyúrják, amíg a tészta az asztaltól vagy az üst oldalától elválik. A víz mennyisége függ a liszt vízfelvevő képességétől, így annak mennyisége a megadottól eltérhet. Az elkészített tésztaalapot felgömbölyítik, felületét bevágják, fólia alatt legalább fél órát pihentetik.
5.6.2.3. A pihentetési idő lejártával a zsiradékos alapot becsomagolják a tésztaalapba, majd az egész tésztát behajtogatják, egy egyszeri hajtást és egy dupla hajtást rátéve. A tésztára fóliát borítanak, hűtőben pihentetik.
5.6.2.4. A pihentetés legalább 1 óra, de legjobb, ha a tésztát a következő műszakban dolgozzák fel.
5.6.2.5. A tésztára újabb egyszeri és dupla hajtást tesznek, majd hűtőbe teszik, és feldolgozás előtt legalább 1 órát pihentetik.
5.6.3. Krémlap készítése:
5.6.3.1. A tésztát 2–3 mm vastagságban sütőlemez nagyságúra kinyújtják. A lemezen túllógó széleket levágják, majd a felületet megszurkálják. A krémlapokat a sütőlemezen legalább 20 percig pihentetik, gőzös sütőben, két ütemben először 240 °C-on, majd 200 °C-on sütik, amíg halványsárga, aranyszínű nem lesz, illetve ropogóssá nem válik a tészta.
5.6.4. A vaníliás sárgakrém készítése:
5.6.4.1. A vaníliakrém tejből, tojásból, cukorból, lisztből, vaníliarúd vagy vaníliás cukor felhasználásával készül. A lisztet a tej egy részével péppé keverik. A többi tejet a vaníliás cukorral fölforralják. A tojásfehérjét a cukorral habbá verik.
5.6.4.2. A forró tejet állandó keverés mellett beleöntik a pépbe. Először tojás nélkül főzik, majd hozzákeverik az átkevert tojássárgáját és addig főzik, míg a krém pöfögni nem kezd. Ezután hevítés közben hozzáadagolják és habverővel óvatosan belekeverik a tojásfehérjehabot. Az egynemű szerkezet elérésekor a krém elkészült.
5.6.5. Krémes készítés:
5.6.5.1. A krémlapot lemezre helyezik, amelyre keretet tesznek. Színültig töltik a forró vaníliás sárgakrémmel. Kihűlés után ráhelyezik a másik krémlapot. Megfordítják, így az alsó lap felülre kerül. A krémest körbevágják a keret mellett, a keretet lehúzzák, majd beosztják, négyzetesen vagy téglalap alakban fölvágva, felületét vaníliás porcukorral hintik.
6.1. A termék meghatározása
Olyan krémes, amelynek a főzött sárgakrém aránya a krémesénél kisebb, a sárgakrémen cukorral ízesített tejszínhab található. A felső krémlapot kulőrrel színezett fondán borítja. Négyzetre vagy téglalapformára van felvágva.
6.2. Felhasználandó összetevők
6.2.1. Leveles tésztához
6.2.1.1. Búzaliszt
6.2.1.2. Vaj (a felhasznált vaj legfeljebb 20%-a helyettesíthető margarinnal)
6.2.1.3. Víz
6.2.1.4. Étkezési só
6.2.1.5. Ecet vagy rum
6.2.2. Vaníliás sárgakrémhez
6.2.2.1. Búzaliszt és (búza- vagy kukorica-) keményítő (a felhasznált liszt legfeljebb 30%-a váltható ki keményítővel)
6.2.2.2. Tej (min. 2,8% zsírtartalom)
6.2.2.3. Cukor
6.2.2.4. Vaníliás cukor vagy vaníliarúd
6.2.2.5. Tojássárgája
6.2.2.6. Tojásfehérje
6.2.3. Tejszínhabhoz
6.2.3.1. Tejszín (min. 30%-os zsírtartalmú)
6.2.3.2. Porcukor
6.2.3.3. Zselatin
6.2.3.4. Víz (zselatin feloldásához)
6.2.4. Bevonathoz
6.2.4.1. Fondán
6.2.4.2. Kulőr
6.2.4.3. Sárgabaracklekvár (min. 50% gyümölcstartalommal)
6.2.5 Összetevők aránya a késztermékben
| 6.2.5.1. Késztermék összeállítása | ||
| Felhasznált összetevők | Arány (%) | |
| Krémlap | 20 | |
| Főzött vaníliás sárgakrém | 45–49 | |
| Tejszínhab | 22–26 | |
| Kulőrrel színezett fondán | 8 | |
| Sárgabaracklekvár | 1 | |
6.3. Minőségi követelmények
6.3.1. Érzékszervi jellemzők
6.3.1.1. Megjelenés: Négyzet vagy téglalap alakúra felvágott leveles tészta között sárgakrém és tejszínhab, a felső lap fondánnal bevont.
6.3.1.2. Illat: A vanília illata a tejszínhab illatával párosul, idegen illattól mentes.
6.3.1.3. Íz: Harmonikus vaníliaíz kiérződik, a búzaliszt vagy a keményítő íze nem érződik a sárgakrémben, a tojássárgája alkotói bársonyosságot kölcsönöznek a krémnek. A sárgakrémíz mellett a tejszínhab lágy, jellegzetes íze és a kulőrös fondán íze érződik.
6.3.1.4. Állomány: Friss, lágy krém, a tésztarétegek roppanósak, a legfelső rétegen lévő fondán lágy.
6.3.1.5. Szín: 3 jól elkülönülő szín dominál, a világossárga krém, a fehér tejszínhab és a világosbarna fondán.
6.4. Megnevezés: franciakrémes
6.5. Franciakrémes ajánlott anyaghányada (96 db-hoz) és készítésének ajánlott technológiai leírása
6.5.1. Anyaghányad
| 6.5.1.1. Leveles tészta | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Búzaliszt | 0,8 | |
| Vaj vagy vaj és margarin (a felhasznált vaj legfeljebb 20%-a helyettesíthető margarinnal) | 0,8 | |
| Víz | 0,4 | |
| Ecet vagy rum | 0,016 | |
| Étkezési só | 0,016 | |
| 6.5.1.2. Főzött vaníliás sárgakrém | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség | |
| Tej | 4 liter | |
| Búzaliszt és keményítő (a felhasznált liszt maximum 30%-a kiváltható keményítővel) | 0,600 kg | |
| Vaníliás cukor vagy Vaníliarúd | 0,1 kg 1 db | |
| Tojássárgája | 0,60 kg | |
| Tojásfehérje | 1,40 kg | |
| Cukor | 0,80 kg | |
| 6.5.1.3. Cukrozott tejszínhab (2 kg-hoz) | ||
| Felhasznált összetevők | Mennyiség (kg) | |
| Tejszín | 1,75 | |
| Cukor | 0,15 | |
| Zselatin | 0,020 | |
| Víz | 0,1 | |
6.5.1.4. A franciakrémes leveles tészta, krémlap és a főzött vaníliás sárgakrém készítése megegyezik a krémesnél leírtakkal.
6.5.2. Cukrozott tejszínhab készítése
6.5.2.1. A zselatint hideg vízben duzzasztják, majd felmelegítik. A tejszínt habbá verik (géppel vagy kézzel), a habszerkezet kialakulásakor (de még nem a kemény hab állag elérésekor) hozzákeverik a porcukrot, a habverést folytatják. A zselatint kis idő múlva kézzel a cukros habhoz keverik.
6.5.3. Franciakrémes összeállítása
6.5.3.1. A krémlapot lemezre helyezik, amelyre keretet tesznek. Színültig töltik a forró vaníliás sárgakrémmel. A kihűlés után a cukrozott tejszínhabot egyenletesen eloszlatják a krém tetején.
6.5.3.2. Egy megfordított leveles tészta lapot (krémlapot) forró sárgabaracklekvárral vékonyan lekennek. A fondánmasszát melegítés után kulőrrel megszínezik, majd a színezett masszát a lekvárral megkent leveles lapra egyenletesen elkenik.
6.5.3.3. Kihűlés után a kulőrös fedlapot a tejszínhabos sárgakrémre helyezik, majd a készterméket szeletelik.
1. Ezen előírás az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 66. § (1) bekezdése alapján a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó Capsicum annuum L. var. longum DC. fajták érett, szárított terméséből füstöléssel és őrléssel előállított termékekre vonatkozó követelményeket határozza meg.
2. Az előírás nem terjed ki a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján eredetmegjelölésként oltalom alatt álló fűszerpaprika-őrleményekre.
3. Az előírásban meghatározott „füstölt fűszerpaprika-őrlemény” megnevezés kizárólag akkor használható, ha a termék megfelel az előírásban megállapított követelményeknek.
4. Az előírásban meghatározott minőségi jellemzők az előírás C része szerinti vizsgálati módszerekkel kerültek meghatározásra, így a minőségi jellemzők ellenőrzésekor az ott megjelölt vagy azzal egyenértékű vizsgálati módszereket kell alkalmazni.
5. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
Ezen előírás alkalmazásában:
1. Bőr: a paprika termésének színezőanyagot tartalmazó termésfala.
2. Csuma: a kocsány és a csészelevelek összenövéséből származó zöldszínű képlet.
3. Füstölés: olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a termékek füstölt ízének és színének, valamint a termék jellegének kialakítása. A füstölés keményfa közvetlen, tökéletlen elégetésével történik. A füstölés az alábbi módokon végezhető:
3.1. hideg füsttel történő füstölés: 40 ºC alatti hőmérsékleten végzett füstölés, amely időtartamának megfelelően lehet:
3.1.1. hagyományos hosszú hidegfüstölés, amelynek során a terméket hosszabb ideig szakaszosan egész vékony, híg füsttel füstölik,
3.1.2. rövid hideg füstölés, amelynek során a terméket – megfelelő átpirosodás során – sűrű hideg füsttel füstölik néhány napon keresztül;
3.2. meleg füstölés: 40–60 ºC-ig terjedő hőmérsékleten végzett füstölés.
4. Fűszerpaprika: a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, Capsicum annuum L. var. longum DC. növényfajták frissen vagy szárítva.
5. Illat: az előkészített minta szaglással érzékelhető illata, illatharmóniája és fűszeressége.
6. Íz: a szájba vett mintarészlet ízleléssel megállapítható zamata, fűszeressége, ízharmóniája és csípőssége.
7. Külső megjelenés: a vizuális (látható) tulajdonságok összessége, különösen az őrlés finomsága, egyöntetűsége.
8. Mozaikosság: szemmel érzékelhető mértékű, jól elkülönülő termésrészdarabkák (bőr, mag, csuma) jelenléte a kisimított felületen.
9. Összes kapszaicin-tartalom: a kapszaicin- és a dihidrokapszaicin-tartalom összege.
10. Szín: az előkészített minta által a bírálóban kiváltott színérzet, kiegészítve az árnyalat és a tisztaság vizsgálatával, természetes, szórt fényben vagy azzal egyenértékű mesterséges fényben.
11. Termőhely: az az ország, ahol az őrlemény alapanyagául szolgáló fűszerpaprika megtermett.
1. A termék meghatározása
A füstölt fűszerpaprika-őrlemény a fűszerpaprika érett, szárított terméséből füstöléssel és őrléssel előállított termék.
2. Felhasználható összetevő
2.1. Fűszerpaprika-őrlemény előállításához kizárólag a fűszerpaprika termése használható fel: a bőr, a magház, az erezet, a termésben lévő magok, valamint változó mértékben a termés más részei, mint a csészelevél és a kocsány.
2.2. Élelmiszer-adalékanyag, füstaroma és egyéb összetevő felhasználása nem megengedett.
3. Minőségi jellemzők
3.1. Fizikai, kémiai jellemzők
| A | B | ||
| 1. | Fizikai, kémiai jellemzők | Minőségi követelmények | |
| 2. | Természetes színezőanyag-tartalom, ASTA színegységben | 100 | |
| 3. | Nedvességtartalom | legfeljebb 11% (m/m) | |
| 4. | Összes hamu, szárazanyagra vonatkoztatva | legfeljebb 8% (m/m) | |
| 5. | Savban oldhatatlan hamu, szárazanyagra vonatkoztatva | legfeljebb 0,7% (m/m) | |
| 6. | Az éterrel kivont nem illékony anyagtartalom, szárazanyagra vonatkoztatva | legfeljebb 16% (m/m) | |
| 7. | Őrlési finomság, ø 0,500 (mm) szitaméreten áteső rész | 100% |
3.2. Fűszerpaprika-őrlemények csoportosítása csípősség szerint
| A | B | ||
| 1. | Csípősség megnevezése | Összes kapszaicin-tartalom (mg/kg) | |
| 2. | Csípősségmentes (édes) | 30 alatt | |
| 3. | Enyhén csípős | 30–200 | |
| 4. | Csípős | 201–500 | |
| 5. | Nagyon csípős | 500 felett |
3.3. Érzékszervi tulajdonságok
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Külső megjelenés | Szín | Illat | Íz | ||
| 2. | Elfogadható tulajdonságok | Homogén, finom őrlésű vagy nem elkülönülő színhatásában enyhén mozaikos. | Egyöntetűen piros, sötétpiros, téglapiros vagy vörös. | Jellegzetes, tiszta, intenzív, fűszeres, enyhén karamelles. Enyhén kesernyés, enyhén fanyar, legalább enyhén füstölt illatú. Minden egyéb idegen szagtól mentes. | Jellegzetes, aromás, tiszta, intenzív, harmonikus, kissé édeskés, enyhén karamelles. Kissé állott vagy enyhén kesernyés, enyhén fanyar. Legalább enyhén füstölt ízű. Minden egyéb idegen íztől mentes. A csomagoláson feltüntetett csípősségi kategóriának jól érzékelhetően megfelel. | |
| 3. | Nem elfogadható tulajdonságok | Inhomogén őrlés. Elkülönülő színhatású mozaikosság. Durva őrlésű vagy összeállt, nem szétnyomható, csomós szemcsék, nagyszámú rostos rész. Szabad szemmel is látható idegen anyag. | Sárgás vagy barnás vagy feketés árnyalatú piros. Sárga vagy barna. Egyenetlen színhatás. Kifakult világos vagy elbarnult, égett. | Jellegtelen, erősen fanyar, enyhén erjedt, túl erősen vagy egyáltalán nem érezhető, füstös illat. Levegőztetés után is állott, keserű, savanyú, dohos, penészes, avas, égett vagy egyéb, a termékre nem jellemző idegen vagy undorkeltő szag. | Jellegtelen, állott, fűízű, enyhén savanyú, keserű, avas, dohos, égett, penészes. A füstös íz túl erősen vagy egyáltalán nem érezhető. A termékre nem jellemző idegen íz. A csomagoláson feltüntetett csípősségi kategóriának nem felel meg. |
4. Csomagolás, tárolás
4.1. A forgalomba kerülő füstölt fűszerpaprika-őrleményt fényvédő, zsírt fel nem szívó, át nem eresztő csomagolóanyagba kell csomagolni, és úgy lezárni, hogy annak eredetisége a zárás látható megsértése nélkül biztosított legyen.
4.2. A füstölt fűszerpaprika-őrleményt száraz, hűvös, jól szellőztethető, közvetlen napfénytől, rovaroktól és rágcsálóktól védett helyen kell tárolni.
5. Jelölés
5.1. Megnevezés
5.1.1. A megnevezésnek tartalmaznia kell:
5.1.1.1. a „füstölt fűszerpaprika-őrlemény” vagy „füstölt őrölt fűszerpaprika” vagy más, a fogyasztó számára azonos jelentéssel bíró „füstölt paprika” kifejezést (például füstölt őrölt paprika);
5.1.1.2. a termék csípősségére való utalást a „csípősségmentes” vagy „édes”, „enyhén csípős”,
„csípős” vagy „nagyon csípős” szavakkal.
5.1.2. Tilos a termék megnevezésében és márkanevében magyar földrajzi egységet jelölni, ha
5.1.2.1. az őrlemény nem kizárólag magyarországi termesztésű fűszerpaprika felhasználásával készült, vagy
5.1.2.2. nem Magyarországról származó fűszerpaprika-őrleményt kevertek bele.
5.2. Csípősség feltüntetése
Az 5.1.1.2. pontban foglaltakon kívül a termék csomagolásán csípősségre utaló piktogram, illetve az összes kapszaicin-tartalom mg/kg-ban is feltüntethető.
5.3. Termőhely jelölése
5.3.1. A füstölt fűszerpaprika-őrlemény csomagolásán fel kell tüntetni a termőhelyet.
5.3.1.1. Ha több termőhelyről származik a felhasznált fűszerpaprika(-őrlemény), az adott termőhelyről származó, fűszerpaprika(-őrlemény) mennyiségének csökkenő sorrendjében kell feltüntetni a termőhelyeket, egyúttal jelölve az adott termőhelyekről származó fűszerpaprika(-őrlemény) tömegszázalékban kifejezett mennyiségét [például: Magyarország (70%), Spanyolország (20%), Kína (10%)].
5.3.1.2. Ha az őrlemény alapjául szolgáló fűszerpaprika egy termőhelyről származik, a termék megnevezésében is lehet utalni arra az országra, ahol a fűszerpaprikát termesztették (például: Füstölt fűszerpaprika-őrlemény, Termőhely: Spanyolország).
5.3.2. A termőhelyet a fő látómezőben, a csomagoláson alkalmazott legnagyobb betűméret legalább 50%-át elérő betűmérettel kell feltüntetni, ami nem lehet kisebb a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (2) és (3) bekezdésében a kötelezően feltüntetendő adatokra meghatározott betűméretnél.
A B részben meghatározott minőségi jellemzők ellenőrzésekor az alábbi – vagy azzal egyenértékű – módszereket kell alkalmazni.
| A | B | ||
| 1. | Fizikai, kémiai jellemzők | Vizsgálati módszer száma | |
| 2. | Természetes színezőanyag-tartalom, ASTA színegységben | MSZ EN ISO 7541 | |
| 3. | Nedvességtartalom | MSZ EN ISO 7540 (A melléklete szerint) | |
| 4. | Összes hamu, szárazanyagra vonatkoztatva | MSZ ISO 928 | |
| 5. | Savban oldhatatlan hamu, szárazanyagra vonatkoztatva | MSZ ISO 930 | |
| 6. | Az éterrel kivont nem illékony anyagtartalom, szárazanyagra vonatkoztatva | MSZ ISO 1108 | |
| 7. | Őrlési finomság, ø 0,500 (mm) szitaméreten áteső rész | MSZ ISO 3588 | |
| 8. | Összes kapszaicin-tartalom (a kapszaicin- és a dihidrokapszaicin-tartalom összege) | MSZ 9681-4 | |
| 9. | Érzékszervi tulajdonságok | MSZ 9681-2 | |
