1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról Budapesten, 2010. február 4. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy Egyezményt kössenek a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén, az alábbiak szerint állapodtak meg:
1. Ez az Egyezmény csak azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségűek, kivéve, ha az Egyezmény másképpen rendelkezik.
2. Ez az Egyezmény semmilyen módon nem korlátozza azokat a kedvezményeket, amelyeket most vagy a későbbiekben nyújtanak:
a) valamelyik Szerződő Állam jogszabályai; vagy
b) bármely más olyan megállapodás, amelynek mindkét Szerződő Állam részese.
3. a) E cikk 2. bekezdése b) albekezdésének rendelkezéseire tekintet nélkül:
i) a Szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XXII. cikkének (Konzultáció) 3. bekezdése alkalmazásában a Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy bármely, ezen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő kérdés, és különösen az, hogy egy adózási intézkedés ezen Egyezmény hatálya alá tartozik-e, kizárólag ezen Egyezmény 25. cikkének (Kölcsönös egyeztetési eljárás) rendelkezései szerint kerül meghatározásra; valamint
ii) a Szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XVII. cikkének rendelkezései nem alkalmazandók az adózási intézkedésre, kivéve, ha az illetékes hatóságok egyetértenek abban, hogy az intézkedés nem tartozik ezen Egyezmény 24. cikkének (Egyenlő elbánás) hatálya alá.
b) E bekezdés alkalmazásában „intézkedés” a törvény, a rendelet, a szabály, az eljárás, a határozat, a közigazgatási intézkedés, vagy bármely hasonló rendelkezés vagy tevékenység.
4. Az 5. bekezdésben meghatározott mértéket kivéve, ez az Egyezmény nem érinti az egyik Szerződő Állam belföldi illetőségű személyeinek [a 4. cikk (Belföldi illetőségű személy) meghatározása szerint] és állampolgárainak e Szerződő Állam által történő adóztatását. Továbbá, az 5. bekezdésben meghatározott mértéket kivéve és ezen Egyezmény egyéb rendelkezéseire tekintet nélkül, az egyik Szerződő Állam korábbi állampolgára vagy korábban hosszú távon belföldi illetőségű személye az e jogállásának elvesztését követő tízéves időtartamon belül megadóztatható e Szerződő Állam jogszabályainak megfelelően.
5. A 4. bekezdés rendelkezései nem érintik:
a) az egyik Szerződő Állam által a 9. cikk (Kapcsolt vállalkozások) 2. bekezdése, a 17. cikk (Nyugdíjak és társadalombiztosításból származó jövedelem) 1. bekezdésének b) albekezdése, 2. és 3. bekezdése, valamint a 23. cikk (A kettős adóztatás elkerülése), a 24. cikk (Egyenlő elbánás) és a 25. cikk (Kölcsönös egyeztetési eljárás) alapján nyújtott előnyöket; valamint
b) az egyik Szerződő Állam által a 18. cikk (Közszolgálat), a 19. cikk (Tanulók és gyakornokok), a 20. cikk (Tanárok és oktatók) és a 27. cikk (Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai) alapján olyan természetes személyeknek nyújtott előnyöket, akik ennek az államnak nem állampolgárai, és akik ebben az államban nem kaptak állandó letelepedésre engedélyt.
6. Az egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján pénzügyileg átlátható jogalanyon keresztül szerzett jövedelem-, nyereség- vagy elidegenítésből származó nyereségtétel olyan mértékben tekintendő úgy, mintha azt az egyik államban belföldi illetőségű személy kapná, amilyen mértékben ezt a tételt az ilyen Szerződő Állam adójogának alkalmazásában belföldi illetőségű személy jövedelmeként, nyereségeként vagy elidegenítésből származó nyereségeként kezelik.
1. Ez az Egyezmény azokra a jövedelemadókra terjed ki, amelyeket az egyik Szerződő Állam vet ki a beszedés módjára való tekintet nélkül.
2. Jövedelemadónak tekintendők mindazok az adók, amelyet a teljes jövedelem vagy a jövedelem részei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adókat és a vállalkozások által fizetett bérek és fizetések teljes összege utáni adókat, de kizárva a társadalombiztosítási és munkanélküliségi adókat.
3. Azok a jelenleg létező adók, amelyekre az Egyezmény kiterjed:
a) Magyarország esetében:
i) a személyi jövedelemadó;
ii) a társasági adó;
iii) a különadó;
b) az Egyesült Államok esetében: az Internal Revenue Code által előírt szövetségi jövedelemadók (kivéve a társadalombiztosítási és a munkanélküliségi adókat), és a magánalapítványokra tekintettel kivetett szövetségi fogyasztási adók.
4. Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet az Egyezmény aláírása után a jelenleg létező adók mellett vagy azok helyett vezetnek be. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a vonatkozó adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról.
1. Az Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:
a) a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a hagyatékot, a trust-ot, a személyegyesítő társaságot, a társaságot és bármely más személyi egyesülést;
b) a „társaság” kifejezés bármely jogi személyt vagy egyéb olyan jogalanyt jelent, amely adóztatás szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendő;
c) „az egyik Szerződő Állam vállalkozása” és „a másik Szerződő Állam vállalkozása” kifejezések az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, illetve a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást jelentik; a kifejezések ugyancsak magukban foglalják az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által az ezen Szerződő Államban pénzügyileg átláthatóként kezelt jogalanyon keresztül folytatott vállalkozást;
d) a „vállalkozás” kifejezés bármely üzleti tevékenység végzésére vonatkozik;
e) az „üzleti tevékenység” kifejezés magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más önálló jellegű tevékenység végzését;
f) a „nemzetközi forgalom” kifejezés hajó vagy légi jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha az ilyen szállítás kizárólag az egyik Szerződő Államban lévő helyek között zajlik;
g) az „illetékes hatóság” kifejezés a következőt jelenti:
i) Magyarországon: a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét; és
ii) az Egyesült Államokban: a pénzügyminisztert vagy annak megbízottját;
h) a „Magyarország” kifejezés a Magyar Köztársaságot és földrajzi értelemben használva a Magyar Köztársaság területét jelenti;
i) az „Egyesült Államok” kifejezés az Amerikai Egyesült Államokat jelenti és magában foglalja ennek államait valamint a District of Columbia-t; az ilyen kifejezés szintén magában foglalja ennek parti tengerét, valamint a parti tenger melletti tenger alatti tengerfeneket és altalajt, amely felett az Egyesült Államok a nemzetközi joggal összhangban szuverén jogokat gyakorol; a kifejezés azonban nem foglalja magában Puerto Ricót, az Amerikai Virgin-szigeteket, Guamot és az Egyesült Államok bármely más birtokait vagy területeit;
j) az egyik Szerződő Állam „állampolgára” kifejezés a következőket jelenti:
i) bármely természetes személyt, aki ezen állam állampolgárságával rendelkezik; és
ii) bármely jogi személyt, személyegyesítő társaságot, egyesülést vagy egyéb olyan jogalanyt, amely ezt a jogállását az ebben az államban hatályos jogszabályokból nyeri;
k) a „nyugdíjalap” kifejezés minden olyan, az egyik Szerződő Államban alapított személyt jelent, amely
i) ebben az államban általában mentes a jövedelemadóztatás alól; és
ii) elsősorban a következő céllal működik:
A) nyugdíjak vagy nyugellátások igazgatására vagy juttatására; vagy
B) az A) pontban leírt egy vagy több személy javára jövedelem szerzésére; és
l) az „egyik Szerződő Állam” és a „másik Szerződő Állam” kifejezés Magyarországot vagy az Egyesült Államokat jelenti a szövegösszefüggésnek megfelelően.
2. Az Egyezménynek az egyik Szerződő Állam által bármely időpontban történő alkalmazásánál az Egyezményben meghatározás nélkül szereplő kifejezésnek - amennyiben a szövegösszefüggés mást nem kíván, vagy ha az illetékes hatóságok a 25. cikk (Kölcsönös egyeztetési eljárás) rendelkezéseinek megfelelően egy közös jelentésben meg nem egyeznek - olyan jelentése van, mint amit ennek az államnak a jogszabályaiban az adott időpontban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre az Egyezmény alkalmazást nyer, ennek az államnak az adójogszabályaiban foglalt meghatározások az irányadók ennek az államnak az egyéb jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben.
1. Az Egyezmény alkalmazásában „az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, székhelye, állampolgársága, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján adóköteles, beleértve az államot és annak bármely politikai alegységét vagy helyi hatóságát. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az államban kizárólag az ebben az államban lévő forrásokból származó jövedelem vagy az ebben az államban levő telephelynek betudható nyereség alapján adókötelesek.
2. „Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy” kifejezés magában foglalja:
a) az ebben az államban alapított nyugdíjalapot; és
b) a kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális vagy oktatási célból az ezen államban alapított és fenntartott szervezetet,
tekintet nélkül arra, hogy ezen állam belső jogszabályai alapján jövedelmének vagy elidegenítésből származó nyereségének egésze vagy egy része mentes-e az adó alól.
3. Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);
b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
c) amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;
d) amennyiben mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel törekednek rendezni a kérdést.
4. Amennyiben ezen cikk 1. és 2. bekezdéseinek rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel törekednek megállapítani, hogy az Egyezmény milyen módon alkalmazandó erre a személyre. Amennyiben az illetékes hatóságok nem tudnak ilyen megállapodásra jutni, akkor ez a személy az Egyezményben biztosított előnyök igénylésének szempontjából, a 24. cikkben (Egyenlő elbánás) és a 25. cikkben (Kölcsönös egyeztetési eljárás) biztosítottak kivételével, egyik Szerződő Államban sem kezelhető belföldi illetőségű személyként.
1. Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti.
2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:
a) az üzletvezetés helyét;
b) a fióktelepet;
c) az irodát;
d) a gyártelepet;
e) a műhelyt; és
f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kiaknázására szolgáló bármely más telepet.
3. Az építési terület, az építkezési vagy beszerelési munkálat, vagy a természeti erőforrások feltárására használt beszerelési- vagy fúrótorony vagy hajó telephelyet keletkeztetnek, de csak ha tizenkét hónapnál tovább tartanak, vagy a feltárási tevékenység tizenkét hónapnál tovább folytatódik.
4. E cikk előző rendelkezéseire tekintet nélkül nem minősül „telephelynek”:
a) létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása, kiállítása vagy kiszolgáltatása céljára;
b) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás, kiállítás vagy kiszolgáltatás céljára;
c) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy azokat egy másik vállalkozás feldolgozza;
d) állandó üzleti hely fenntartása, kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek;
e) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;
f) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az a)-e) albekezdésekben említett tevékenységek bármilyen kombinációját végezze, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen kombinációból származó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.
5. Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy - kivéve a független képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezése alkalmazandó - egy vállalkozás számára tevékenykedik és az egyik Szerződő Államban meghatalmazása van, amellyel ott rendszeresen él, arra, hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön, úgy ez a vállalkozás telephellyel bírónak tekintendő ebben az államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyet ez a személy a vállalkozás részére kifejt, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül fejtenék ki, az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az állandó üzleti helyet telephellyé.
6. Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik Szerződő Államban telephelye lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben az államban alkusz, bizományos vagy más független képviselő útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el.
7. Azt a tényt, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság olyan társaságot ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, vagy üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik államban (akár telephely útján, akár más módon), nem kell figyelembe venni annak meghatározásánál, hogy valamelyik társaságnak telephelye van-e ebben a másik államban.
1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból szerez, beleértve a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származó jövedelmet, megadóztatható ebben a másik államban.
2. Az „ingatlan vagyon” kifejezésnek olyan jelentése van, amit annak a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik. Ez a kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minősülő vagyont, beleértve az állatállományt és a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban használatos berendezéseket, azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelőhelyek, források és más természeti erőforrások kitermelésének vagy kitermelési jogának ellenértékeként járó változó vagy állandó kifizetésekhez való jogot. A hajók, belvízi hajók és légi járművek nem tekintendők ingatlan vagyonnak.
3. Az 1. bekezdés rendelkezései az ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából vagy hasznosításának bármely más formájából származó jövedelemre is alkalmazandók.
4. Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó jövedelemre is alkalmazandók.
5. Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, aki a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból származó jövedelme után a másik Szerződő Államban bruttó alapon adóköteles, bármely adózási év vonatkozásában választhatja, hogy az ilyen jövedelemre vonatkozó adót nettó alapon számítja ki úgy, mintha az ilyen jövedelem a másik államban lévő telephelynek betudható vállalkozási nyereség lenne. Bármely ilyen választás kötelező érvényű a választás adózási évére, valamint minden további adózási évre, kivéve, ha a vagyon fekvése szerinti Szerződő Állam illetékes hatósága beleegyezik a választás megszüntetésébe.
1. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik államban, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be.
2. A 3. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephelye útján üzleti tevékenységet fejt ki, akkor mindkét Szerződő Államban azt a nyereséget kell ennek a telephelynek betudni, amelyet akkor érne el, ha önálló és független vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet végezne azonos vagy hasonló feltételek mellett, és teljesen függetlenként tartana fenn üzleti kapcsolatot azzal a vállalkozással, amelynek telephelye. E célból a telephelynek betudható nyereség csak azt a nyereséget foglalja magában, amely a telephely által használt eszközökből, vállalt kockázatokból és végzett tevékenységekből származik.
3. A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a telephely miatt felmerült költségek, beleértve az így felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket, függetlenül attól, hogy abban az államban merültek-e fel, ahol a telephely található, vagy máshol.
4. Nem tudható be nyereség a telephelynek csupán azért, mert a telephely javakat vagy árukat vásárol a vállalkozásnak.
5. Az előző bekezdések alkalmazásában a telephelynek betudható nyereséget évről évre azonos módon kell megállapítani, hacsak elégséges és alapos ok nincs az ellenkezőjére.
6. Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel az Egyezmény más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit e cikk rendelkezései nem érintik.
7. E cikk, a 10. cikk (Osztalék) 6. bekezdése, a 11. cikk (Kamat) 4. bekezdése, a 12. cikk (Jogdíj) 3. bekezdése, a 13. cikk (Elidegenítésből származó nyereség) 3. bekezdése, valamint a 21. cikk (Egyéb jövedelem) 2. bekezdése alkalmazásában, bármely, a telephelynek, annak fennállása alatt, betudható jövedelem vagy elidegenítésből származó nyereség abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyikben az ilyen telephely található, még akkor is, ha a kifizetéseket a telephely megszűnése utáni időre halasztják.
1. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának hajók vagy légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó nyeresége csak ebben az államban adóztatható.
2. E cikk alkalmazásában a hajók vagy légi járművek üzemeltetéséből származó nyereség a következőket foglalja magában, de ezekre nem korlátozódik:
a) a hajók vagy légi járművek teljes (időszakra vagy utazásra vonatkozó) bérbeadásából származó nyereséget;
b) a hajók vagy légi járművek személyzet nélküli bérbeadásából származó nyereséget, ha a bérbeadásból származó jövedelem esetleges a hajók vagy légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó nyereséghez képest; és
c) a hajók vagy légi járművek személyzet nélküli bérbeadásából származó nyereséget, ha az ilyen hajókat vagy légi járműveket nemzetközi forgalomban a bérlő üzemelteti.
Egy vállalkozásnak ingó vagyon vagy utasok valamelyik Szerződő Államon belüli belföldi szállításából származó nyereségét úgy kell kezelni, mint a hajók vagy légi járművek nemzetközi fogalomban történő üzemeltetéséből származó nyereséget, amennyiben az ilyen szállítást nemzetközi szállítás részeként végzik.
3. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának konténerek (beleértve a konténerek szállítására szolgáló utánfutókat, uszályokat és kapcsolódó eszközöket) használatából, fenntartásából vagy bérbeadásából származó nyeresége csak abban a Szerződő Államban adóztatható, kivéve olyan mértékben, amilyen mértékben ezeket a konténereket kizárólag a másik Szerződő Államon belüli helyek közötti szállításra használják.
4. Az 1. és 3. bekezdések rendelkezései alkalmazandók azokra a nyereségekre is, amelyek valamely poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való részvételből származnak.
1. Amennyiben
a) az egyik Szerződő Állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesedik; vagy
b) ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Állam vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesednek,
és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e feltételek miatt nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe és ennek megfelelően megadóztatható.
2. Ha az egyik Szerződő Állam ezen állam valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan nyereséget számít hozzá, és adóztat meg ennek megfelelően, amelyet a másik Szerződő Állam vállalkozásánál megadóztattak ebben a másik államban, és a másik Szerződő Állam egyetért azzal, hogy az így hozzászámított nyereség olyan nyereség, amelyet az elsőként említett állam vállalkozása ért volna el, ha a két vállalkozás olyan feltételekben állapodott volna meg, mint amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy ez a másik állam megfelelően kiigazítja az ilyen nyereségre ott kivetett adó összegét. Az ilyen kiigazítás megállapításánál kellően figyelembe kell venni ezen Egyezmény egyéb rendelkezéseit, és a Szerződő Államok illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek egymással.
1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik államban.
2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban is megadóztatható, és annak az államnak a jogszabályai szerint, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha azonban az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, kivéve eltérő rendelkezés esetén, az így megállapított adó nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzó egy olyan társaság, amely az osztalékot fizető társaság szavazati jogot biztosító részvényeiben legalább 10 százalékos közvetlen részesedéssel bír;
b) az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden más esetben.
E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását azon nyereség után, amelyből az osztalékot fizetik.
3. Tekintet nélkül a 2. bekezdésre, az osztalék nem adóztatható meg abban a Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha:
a) az osztalék haszonhúzója olyan nyugdíjalap, amely a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű; és
b) az ilyen osztalék nem a nyugdíjalap által vagy egy kapcsolt vállalkozáson keresztül folytatott kereskedelmi vagy üzleti tevékenységből származik.
4. a) A 2. bekezdés a) albekezdése nem alkalmazandó abban az esetben, ha az osztalékot egy egyesült államokbeli Szabályozott Befektetési Társaság (U.S. Regulated Investment Company, RIC) vagy egy egyesült államokbeli Ingatlan Befektetési Trust (U.S. Real Estate Investment Trust, REIT) fizeti.
A RIC által fizetett osztalék esetében a 2. bekezdés b) albekezdése és a 3. bekezdés alkalmazandó. A REIT által fizetett osztalék esetében a 2. bekezdés b) albekezdése és a 3. bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha:
i) az osztalék haszonhúzója olyan természetes személy vagy nyugdíjalap, amelynek a REIT-ben való részesedése egyik esetben sem haladja meg a 10 százalékot;
ii) az osztalékot nyilvános kereskedésű részvényosztályra tekintettel fizetik és az osztalék haszonhúzója olyan személy, amelynek a REIT bármely részvényosztályában való részesedése nem haladja meg az 5 százalékot; vagy
iii) az osztalék haszonhúzója olyan személy, amelynek a REIT-ben való részesedése nem haladja meg a 10 százalékot és a REIT diverzifikált.
b) E bekezdés alkalmazásában a REIT akkor „diverzifikált”, ha az ingatlanban lévő egyetlen részesedésének értéke sem haladja meg az ingatlanokban lévő teljes részesedés 10 százalékát. E szabály alkalmazásában az árverési ingatlan nem minősül ingatlanban lévő részesedésnek. Amennyiben a REIT egy személyegyesítő társaságban rendelkezik részesedéssel, akkor úgy kell kezelni, mintha a személyegyesítő társaságban lévő részesedésének arányában közvetlenül lenne tulajdonosa a személyegyesítő társaság ingatlanban lévő részesedésének.
c) E bekezdés szabályai szintén alkalmazandók az olyan Magyarországon belföldi illetőségű társaságok által fizetett osztalékra, amelyek ebben a bekezdésben említett egyesült államokbeli társaságokhoz hasonlóak.
5. E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből, vagy más nyereségből való részesedést biztosító jogokból - kivéve a hitelköveteléseket - származó jövedelmet, valamint olyan jövedelmet jelent, amelyet annak az államnak az adózási jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetőségű, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek.
6. Az 1-4. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztalék egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk (Vállalkozási nyereség) rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. Az egyik Szerződő Állam nem vethet ki adót a másik államban belföldi illetőségű személy által fizetett osztalékra, kivéve, amennyiben az osztalékot az elsőként említett államban belföldi illetőségű személynek fizetik vagy az osztalék egy telephelynek tudható be, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségére nem vethet ki adót, a 8. bekezdés rendelkezéseinek kivételével, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben az ebben az államban keletkező nyereségből vagy jövedelemből keletkezik.
8. a) Az egyik államban belföldi illetőségű társaság, amelynek a másik államban telephelye van, vagy amely a másik államban nettó alapon adóköteles az olyan jövedelme után, amely a másik államban a 6. cikk (Ingatlan vagyonból származó jövedelem), vagy a 13. cikk (Elidegenítésből származó nyereség) 1. vagy 4. bekezdése alapján adóztatható, ebben a másik államban az Egyezmény egyéb rendelkezései alapján kivethető adókon felül is megadóztatható.
b) Ilyen adó azonban csak a következőképpen vethető ki:
i) csak a társaság vállalkozási nyereségének a telephelynek betudható részére, továbbá az a) albekezdésben hivatkozott jövedelemrészre, amely a 6. cikk, vagy a 13. cikk 1. vagy 4. bekezdése alapján adóztatható, amely az Egyesült Államok esetében az ilyen nyereség vagy jövedelem osztalékkal megegyező összegét fejezi ki, Magyarország esetében pedig az osztalékkal megegyező összeggel hasonló összeget; és
ii) 2. bekezdés a) albekezdésében meghatározott adókulcsot nem meghaladó adókulccsal.
1. A kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelynek haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, csak ebben a másik államban adóztatható.
2. Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire:
a) a Magyarországon keletkező kamat, amelyet az adós vagy egy kapcsolt személy bevételeivel, értékesítésével, jövedelmével, nyereségével vagy más pénzmozgásával kapcsolatban, az adós vagy egy kapcsolt személy bármely vagyonának értékében bekövetkező változással kapcsolatban, vagy az adósnak vagy egy kapcsolt személynek osztalék kifizetésével, személyegyesítő társaság nyereségfelosztásával, vagy hasonló kifizetésekkel kapcsolatban határoztak meg, megadóztatható Magyarországon, és Magyarország jogszabályai szerint, de ha a haszonhúzó az Egyesült Államokban belföldi illetőségű személy, akkor a kamat bruttó összegének 15 százalékát meg nem haladó kulccsal adóztatható;
b) az Egyesült Államokban keletkező feltételes kamat, amely az Egyesült Államok jogszabályai szerint nem minősül portfolió kamatnak, megadóztatható az Egyesült Államokban, de ha a kamat haszonhúzója Magyarországon belföldi illetőségű, akkor a kamat bruttó összegének 15 százalékát meg nem haladó kulccsal adóztatható; és
c) az olyan kamat, amely az ingatlanjelzáloggal foglalkozó befektetési közvetítő társaság maradványkamatát többletként tartalmazza, mindkét államban megadóztatható azok belső joga szerint.
3. E cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségéből való részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat, valamint minden más jövedelmet, amely a jövedelem keletkezése szerinti Szerződő Állam adójoga alapján a kölcsönadott pénzből származó jövedelemmel azonos adózási elbánás alá esik. A 10. cikkben (Osztalék) említett jövedelem és a késedelmes fizetés utáni büntető terhek nem tekintendők ezen Egyezmény alkalmazásában kamatnak.
4. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a kamat keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a követelés, amely után a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk (Vállalkozási nyereség) rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. Ha a kamatot fizető személy és a haszonhúzó közötti, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege ahhoz a követeléshez viszonyítva, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodtak volna, úgy e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.
1. A jogdíj, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelynek haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, csak ebben a másik államban adóztatható.
2. E cikk alkalmazásában a „jogdíj” kifejezés a következőket jelenti:
a) bármely olyan jellegű kifizetést, amelyet irodalmi, művészeti, tudományos vagy más művek (ideértve a filmalkotást) szerzői jogának, bármilyen szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, titkos formulának vagy eljárásnak hasznosításáért vagy hasznosítási jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként kapnak; és
b) az a) albekezdésben leírt bármely vagyon elidegenítéséből származó nyereséget olyan mértékben, amilyen mértékben az ilyen nyereség a vagyon termelékenységétől, használatától, vagy a vele való rendelkezéstől függ.
3. Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a jogdíj keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk (Vállalkozási nyereség) rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. Ha a jogdíjat fizető személy és a haszonhúzó, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege azon hasznosításhoz, joghoz vagy információhoz mérten, amiért fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a jogdíjat fizető személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodott volna, úgy e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.
1. Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyona elidegenítésének betudható nyeresége megadóztatható ebben a másik államban.
2. E cikknek az Egyesült Államok által történő alkalmazásában a „másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyon” kifejezés a következőket foglalja magában:
a) a 6. cikkben (Ingatlan vagyonból származó jövedelem) meghatározott ingatlan vagyont; és
b) amennyiben a másik állam az Egyesült Államok, az egyesült államokbeli ingatlanrészesedést.
3. E cikk Magyarország által történő alkalmazásában a „másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyon” kifejezés a 6. cikkben meghatározott ingatlan vagyont foglalja magában.
4. Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek olyan részvények vagy hasonló érdekeltségek elidegenítéséből származó nyeresége, amelyek értékének több mint 50 százaléka közvetlenül vagy közvetve Magyarországon fekvő ingatlan vagyonból áll, megadóztatható Magyarországon.
5. Az e cikk 4. bekezdésében nem említett egyéb nyereség, amely olyan ingó vagyon elidegenítéséből származik, amely az egyik Szerződő Állam vállalkozása másik Szerződő Államban levő telephelye üzleti vagyonának része, beleértve az ilyen telephelynek (önmagában vagy az egész vállalkozással együtt történő) elidegenítéséből elért nyereséget, megadóztatható ebben a másik államban.
6. Az egyik Szerződő Állam vállalkozása által nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók vagy légi járművek, vagy az ilyen hajók vagy légi járművek üzemeltetését szolgáló ingó vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak ebben az államban adóztatható.
7. Az egyik Szerződő Állam vállalkozása által a javak vagy áruk szállítására használt konténerek (beleértve a konténerek szállítására szolgáló utánfutókat, uszályokat és kapcsolódó eszközöket) elidegenítéséből származó nyereség csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a konténereket kizárólag a másik Szerződő Államon belüli helyek közötti szállításra használják.
8. Az 1-7. bekezdésekben nem említett bármely vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyikben az elidegenítő belföldi illetőségű.
9. Amennyiben egy magánszemélyt az egyik Szerződő Államban lévő belföldi illetősége megszűnésével ennek az államnak az adójogszabálya alapján úgy kezelnek, mintha tisztességes piaci értéken elidegenítette volna bármely vagyonát és ezen oknál fogva ebben az államban megadóztatják, a magánszemély választhatja, hogy a másik Szerződő Államban adózás szempontjából úgy kezeljék, mintha a magánszemély közvetlenül az elsőként említett államban lévő belföldi illetősége megszűnése előtt elidegenítette és újra megszerezte volna az ilyen vagyont, az adott időben a tisztességes piaci értékkel egyenlő összegben.
1. A 15. (Igazgatók tiszteletdíja), a 17. (Nyugdíjak és társadalombiztosításból származó jövedelem), a 18. (Közszolgálat), a 19. (Tanulók és gyakornokok) és a 20. (Tanárok és oktatók) cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik államban.
2. Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban gyakorolt munkaviszonyra tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha:
a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül; és
b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban; és
c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli.
3. Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, az 1. bekezdésben meghatározott díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó vagy légi jármű fedélzetén végzett munkaviszonyra tekintettel a hajó vagy légi jármű rendes állományának tagjaként kap, csak ebben az államban adóztatható.
Az igazgatói tiszteletdíj és más térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság igazgatótanácsának tagjaként kap, megadóztatható ebben a másik Szerződő Államban.
1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy előadóművészként, mint színpadi, film-, rádió- vagy televíziós művész vagy zeneművész, vagy sportolóként élvez a másik Szerződő Államban ilyen minőségében kifejtett személyes tevékenységéből, és amely a 7. (Vállalkozási nyereség) és a 14. (Munkaviszonyból származó jövedelem) cikkek rendelkezései szerint abban a másik Szerződő Államban mentes lenne az adó alól, megadóztatható ebben a másik államban, kivéve, ha az ilyen előadóművész vagy sportoló ilyen tevékenységből származó bruttó bevételének összege, beleértve a neki megtérített vagy a nevében viselt kiadásokat, nem haladja meg a húszezer amerikai dollárt ($20.000) vagy az azzal egyenértékű magyar forintot a kifizetés adóévében.
2. Amennyiben egy előadóművész vagy egy sportoló által ilyen minőségében kifejtett tevékenységéből származó jövedelem nem az előadóművésznél vagy a sportolónál magánál, hanem egy másik személynél jelentkezik, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 7. és a 14. cikkek rendelkezéseire, megadóztatható abban a Szerződő Államban, amelyikben az előadóművész vagy a sportoló tevékenységét kifejti, kivéve, ha a személyes tevékenység végzése alapjául szolgáló szerződés a másik személynek megengedi, hogy kijelölje azt a természetes személyt, akinek a személyes tevékenységet el kell végeznie.
1. a) A nyugdíj és más hasonló díjazás, amelynek haszonhúzója az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, csak ebben az államban adóztatható.
b) Tekintet nélkül az a) albekezdésre, az egyik Szerződő Államban keletkező nyugdíj vagy díjazás, amely, ha megkapják, mentes lenne az adóztatás alól ebben az államban, ha a haszonhúzó ott lenne belföldi illetőségű, mentes az adóztatás alól abban a Szerződő Államban, amelyben a haszonhúzó belföldi illetőséggel bír.
2. Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire:
a) az Egyesült Államok által az Egyesült Államok társadalombiztosítási vagy hasonló jogszabályi rendelkezései alapján egy Magyarországon belföldi illetőségű személynek teljesített kifizetések csak az Egyesült Államokban adóztathatók; és
b) a Magyarország által Magyarország kötelező nyugdíjrendszere alapján az Egyesült Államokban belföldi illetőségű személynek vagy az Egyesült Államok állampolgárának teljesített kifizetések csak Magyarországon adóztathatók.
3. Ha az egyik államban belföldi illetőségű természetes személy olyan nyugdíjalap tagja vagy kedvezményezettje vagy résztvevője, amely a másik államban belföldi illetőségű, akkor a nyugdíjalap által szerzett jövedelem ennek a természetes személynek a jövedelmeként csak akkor adóztatható, amennyiben - az 1. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, és olyan mértékben, amilyen mértékben - az ennek a természetes személynek a számára vagy javára a nyugdíjalapból kifizetésre került (és nem utalták át abban a másik államban levő másik nyugdíjalapba).
1. Tekintet nélkül a 14. (Munkaviszonyból származó jövedelem), a 15. (Igazgatók tiszteletdíja), a 16. (Előadóművészek és sportolók), a 19. (Tanulók és gyakornokok) és a 20. (Tanárok és oktatók) cikkek rendelkezéseire:
a) a fizetések, bérek és más hasonló díjazások, kivéve a nyugdíjat, amelyeket az egyik Szerződő Állam vagy annak politikai alegysége vagy helyi hatósága fizet természetes személynek az ezen államnak vagy alegységnek vagy hatóságnak teljesített szolgálatért, a b) albekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, csak ebben az államban adóztathatók;
b) mindazonáltal az ilyen díjazások csak a másik Szerződő Államban adóztathatók, ha a szolgálatot ebben az államban teljesítették és a természetes személy ebben az államban olyan belföldi illetőségű személy, aki:
i) ennek az államnak az állampolgára; vagy
ii) nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ebben az államban belföldi illetőségű személlyé.
2. Tekintet nélkül a 17. cikk (Nyugdíjak és társadalombiztosításból származó jövedelem) 1. bekezdésének rendelkezéseire:
a) bármely nyugdíj és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Állam, annak politikai alegysége vagy helyi hatósága vagy az ezek által létesített alap fizet egy természetes személynek az ezen államnak, alegységnek vagy hatóságnak teljesített szolgálatért (kivéve az olyan kifizetéseket, amelyekre a 17. cikk 2. bekezdése alkalmazandó), a b) albekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, csak ebben az államban adóztatható;
b) mindazonáltal az ilyen nyugdíj csak a másik Szerződő Államban adóztatható, ha a természetes személy ebben az államban belföldi illetőségű és ennek az államnak az állampolgára.
3. Az egyik Szerződő Állam vagy annak politikai alegysége vagy helyi hatósága által folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetett fizetésekre, bérekre, és más díjazásokra, valamint nyugdíjakra a 14., 15., 16. és a 17. cikkek rendelkezései alkalmazandók.
1. Azok a kifizetések, kivéve a személyes szolgálatokért járó ellenértéket, amelyeket olyan tanuló vagy gyakornok kap, aki közvetlenül az egyik Szerződő Államba való utazás előtt a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű volt, vagy jelenleg is az, és aki az elsőként említett államban elsődlegesen tanulmányi vagy képzési célból tartózkodik, nem adóztatható meg ebben az államban, feltéve, hogy az ilyen kifizetések ezen államon kívül keletkeznek és ellátását, tanulmányait vagy képzését szolgálják. Az e bekezdésben biztosított adó alóli mentesség a gyakornokokra csak egy évet meg nem haladó időszakra alkalmazandó attól az időponttól számítva, amikor a gyakornok a képzés céljából először érkezik az elsőként említett Szerződő Államba.
2. Az 1. bekezdés szerinti tanuló vagy gyakornok a személyes szolgálatért járó jövedelem tekintetében évente összesen 9.000 USD vagy azzal egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg erejéig mentes lesz az adó alól abban a Szerződő Államban, amelyben ideiglenesen tartózkodik. Az illetékes hatóságok ötévente kiigazítják az ezen albekezdésben meghatározott összeget az egyesült államokbeli személyes mentességekben és szokásos levonásokban bekövetkezett változások figyelembevételéhez szükséges mértékben.
3. E cikk alkalmazásában gyakornok az olyan természetes személy:
a) aki ideiglenesen az egyik Szerződő Államban tartózkodik egy szakma vagy szakterület gyakorlásához szükséges képzés megszerzése céljából; vagy
b) aki ideiglenesen az egyik Szerződő Államban tartózkodik a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy alkalmazottjaként vagy ilyen személlyel szerződéses viszonyban, elsődlegesen abból a célból, hogy technikai, szakmai vagy üzleti tapasztalatokat szerezzen egy, ettől a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személytől (vagy egy, ezzel a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személlyel kapcsolt személytől) eltérő személytől.
1. Az a tanár vagy oktató, aki az egyik Szerződő Államot meglátogatja attól az időponttól számított két évet meg nem haladó időszakra, amikor először látogatja meg ezt az államot kizárólag az ebben a Szerződő Államban lévő egyetemen, főiskolán vagy más elismert kutató intézetben vagy felsőoktatási intézményben tanítás vagy felsőfokú tanulmányok folytatása (beleértve a kutatást) céljából, és aki közvetlenül ezen látogatás előtt a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy volt, az elsőként említett Szerződő Államban mentes az adó alól az ilyen tanításért, tanulmányért kapott díjazás után. Amennyiben a látogatás a két évet meghaladja, az elsőként említett állam a belső joga alapján megadóztathatja a természetes személyt a látogatás teljes időtartamára.
2. E cikk előző rendelkezései nem alkalmazandók az olyan díjazásra, amelyet a tanár vagy az oktató kutatás folytatásáért kap, ha a kutatást elsődlegesen egy meghatározott személy vagy személyek egyéni haszna érdekében végzik.
1. A jövedelemnek az Egyezmény megelőző cikkeiben nem tárgyalt részei, amelyeknek az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a haszonhúzója, bárhol is keletkeznek, csak ebben az államban adóztathatók.
2. Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 6. cikk (Ingatlanból származó jövedelem) 2. bekezdésében meghatározott ingatlan vagyonból származó jövedelmen kívüli jövedelemre, ha a jövedelemnek az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, és a jog vagy vagyoni érték, amelyre tekintettel a jövedelmet fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk (Vállalkozási nyereség) rendelkezéseit kell alkalmazni.
1. Hacsak e cikk másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem jogosult az ezen Egyezmény által biztosított olyan kedvezményekre, amelyeket egyébként az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személyeknek nyújtanak, kivéve, ha az ilyen belföldi illetőségű személy a 2. bekezdésben meghatározott „minősített személy”.
2. Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy egy adóévre minősített személynek minősül, ha:
a) természetes személy;
b) Szerződő Állam vagy annak politikai alegysége vagy helyi hatósága;
c) társaság, amennyiben:
i) a fő részvényosztályával (és bármely elsőbbségi részvényosztályával) rendszeresen kereskednek egy vagy több elismert tőzsdén, és:
A) a fő részvényosztályával elsősorban abban a Szerződő Államban található egy vagy több elismert tőzsdén kereskednek, amelyben a társaság belföldi illetőségű (vagy egy Magyarországon belföldi illetőségű társaság esetében egy olyan elismert értéktőzsdén, amely az Európai Unióban vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes bármely más államban van, vagy az Egyesült Államokban belföldi illetőségű társaság esetében egy az Észak Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményben részes bármely más államban lévő, elismert értéktőzsdén); vagy
B) a társaság elsődleges üzletvezetési és ellenőrzési helye abban a Szerződő Államban található, amelyben a társaság belföldi illetőségű; vagy
ii) a társaság összes szavazati jogának és részvényértékének legalább 50 százaléka (és bármely magasabb részesedésű részvényosztályának legalább 50 százaléka) közvetlenül vagy közvetve olyan öt vagy annál kevesebb társaság tulajdonában van, amelyek jelen albekezdés i) pontja alapján kedvezményekre jogosultak, feltéve, hogy közvetett tulajdonlás esetén valamennyi közbenső tulajdonos valamelyik Szerződő Államban belföldi illetőségű;
d) az Egyezmény 4. cikkének 2. bekezdésében meghatározott személy, feltéve, hogy az ezen bekezdés a) albekezdésében meghatározott személy esetében, a személy kedvezményezettjeinek, tagjainak vagy résztvevőinek több mint 50 százaléka valamelyik Szerződő Államban belföldi illetőségű természetes személy; vagy
e) a természetes személytől eltérő személy, ha:
i) az adóév napjainak legalább felében az ebben a Szerződő Államban belföldi illetőségű személyek és akik ezen Egyezmény kedvezményeire e bekezdés a) albekezdése, b) albekezdése, c) albekezdésének i) pontja vagy d) albekezdése alapján jogosultak, a személy összes szavazati jogának és értékének legalább 50 százalékát (és a magasabb részesedésű részvényosztálynak legalább 50 százalékát) képviselő részvénynek vagy más tulajdonosi érdekeltségnek közvetlenül vagy közvetve tulajdonosai, feltéve hogy közvetett tulajdonlás esetében mindegyik közvetett tulajdonos ebben a Szerződő Államban belföldi illetőségű, és
ii) a személy belföldi illetősége szerinti államban meghatározottak szerint az adóévben a személy bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 százaléka kerül közvetlenül vagy közvetve olyan személyek számára kifizetésre vagy elhatárolásra, akik egyik Szerződő Államban sem belföldi illetőségű személyek amelyek e bekezdés a) albekezdése, b) albekezdése, c) albekezdésének i) pontja vagy d) albekezdése alapján jogosultak ezen Egyezmény kedvezményeire olyan kifizetések formájában, amelyek az Egyezmény hatálya alá tartozó adókból a személy belföldi illetősége szerinti államban levonhatók [ide nem értve a szolgáltatásokért vagy dologi javakért a rendes üzletmenet során szokásos piaci áron kifizetett összegeket és a pénzügyi kötelezettségekre tekintettel a bank (beleértve Magyarország esetében a hitelintézetet) részére történő fizetések, amelyek nem kapcsolódnak a kifizetőhöz].
3. a) Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy jogosult az Egyezmény kedvezményeire a másik államból szerzett jövedelemtétel esetén, tekintet nélkül arra, hogy a belföldi illetőséggel bíró személy minősített személy-e, amennyiben a belföldi illetőségű személy aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet végez az elsőként említett államban (kivéve a belföldi illetőségű személy saját számlájára végzett vagy kezelt befektetéseket, kivéve, ha ezek a tevékenységek egy biztosító társaság vagy egy bejegyzett értékpapírkereskedő által folytatott biztosítási vagy értékpapírral kapcsolatos tevékenységek, vagy, az Egyesült Államokban belföldi illetőségű személy esetében, egy bank által folytatott banki tevékenységek, vagy, egy Magyarországon belföldi illetőségű személy esetében, egy pénzügyi intézmény által folytatott szabályozott pénzügyi szolgáltatások), és a másik Szerződő Államból szerzett jövedelem az adott kereskedelmi vagy üzleti tevékenységgel kapcsolatban vagy azzal együtt járóan keletkezik.
b) Amennyiben az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy az általa a másik Szerződő Államban folytatott kereskedelmi vagy üzleti tevékenységből vagy egy kapcsolt személytől a másik Szerződő Államból származó jövedelemtételt szerez, az a) albekezdésben leírt feltételek az ilyen tétel tekintetében csak akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a belföldi illetőségű személynek az elsőként említett Szerződő Államban folytatott kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége jelentősnek számít a belföldi illetőségű személy vagy az ilyen személy által a másik Szerződő Államban folytatott kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez képest. Az, hogy egy kereskedelmi vagy üzleti tevékenység e bekezdés alkalmazásában jelentősnek számít-e, az összes tény és körülmény alapulvételével kerül meghatározásra.
c) E bekezdés alkalmazása szempontjából egy személlyel kapcsolt személyek által végzett tevékenységek az ilyen személy által végzett tevékenységeknek tekintendők. Egy személy akkor kapcsolt egy másik személlyel, ha az egyik a másik személy tulajdonosi érdekeltségének legalább 50 százalékát (vagy egy társaság esetében az összes szavazati jog és a társaság részvényértékének vagy a társaság saját tőke részesedésének legalább 50 százalékát) birtokolja, vagy ha egy másik személy birtokolja mindkét személy tulajdonosi érdekeltségének legalább 50 százalékát (vagy egy társaság esetében az összes szavazati jog és a társaság részvényértékének vagy a társaság saját tőke részesedésének legalább 50 százalékát). Mindenesetre egy személy egy másikkal kapcsoltnak tekintendő, ha az összes lényeges tény és körülmény alapján az egyik ellenőrzési joggal rendelkezik a másik fölött, vagy mindkettő ugyanannak a személynek vagy személyeknek az ellenőrzése alatt áll.
4. A Szerződő Állam belföldi illetőségű társasága is jogosult az Egyezmény által biztosított kedvezményekre, ha:
a) részvényei összesített szavazati jogának és értékének legalább 95 százalékát (és valamely magasabb részesedésű részvényosztály legalább 50 százalékát) közvetlenül vagy közvetve hét vagy ennél kevesebb számú, egyenrangú kedvezményezettnek minősülő személy tulajdonolja; és
b) a társaság, belföldi illetősége szerinti Államban meghatározottak szerinti, bruttó jövedelmének kevesebb, mint 50 százalékát az adóévre nézve egyenrangú kedvezményezettnek nem minősülő személyek számára, közvetlenül vagy közvetve fizetik ki vagy került elhatárolásra olyan kifizetések formájában (ide nem értve a szolgáltatásokért vagy dologi javakért a rendes üzletmenet során szokásos piaci áron kifizetett összegeket), amelyek a társaság belföldi illetősége szerinti államában a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adók esetében levonhatóak.
5. Az egyik Szerződő Állam belföldi illetőségű személye szintén jogosult jelen Egyezmény összes kedvezményére, amelyet egyébként az egyik Állam belföldi illetőségű személyeinek nyújtanak, ha az multinacionális társaságcsoport vállalatközpont társaságaként szolgál és ez a belföldi illetőségű személy eleget tesz minden különleges feltételnek azért, hogy megkapja az e cikktől eltérő kedvezményeket. Egy személy e célból csak akkor tekinthető vállalatközpont társaságnak, ha:
a) a csoport teljes felügyeletének és igazgatásának jelentős részét nyújtja, amely magában foglalhatja, de nem elsősorban, a csoportfinanszírozást;
b) a társaságcsoport olyan társaságokból áll, amelyek belföldi illetőségű személyek és az aktív üzletben vannak jelen legalább öt országban, és az öt ország mindegyikében (vagy öt országcsoportban) folytatott üzleti tevékenység a csoport bruttó jövedelmének legalább 10 százalékát állítja elő;
c) a vállalatközpont társaság belföldi illetőségének Szerződő Államától eltérő bármely országban folytatott üzleti tevékenység a csoport bruttó jövedelmének kevesebb, mint 50 százalékát állítja elő;
d) bruttó jövedelmének nem több, mint 25 százaléka származik a másik Szerződő Államból;
e) független diszkrecionális felhatalmazással rendelkezik és gyakorolja is azt azért, hogy az a) albekezdésben hivatkozott funkciókat végrehajtsa;
f) a 3. bekezdésben foglalt személy belföldi illetőségének országában azonos jövedelemadózási szabályok alá esik; és
g) a másik Szerződő Államban szerzett jövedelem vagy a b) albekezdésben hivatkozott aktív üzlettel kapcsolatos vagy azzal járulékos.
Ha e bekezdés b), c) vagy d) albekezdések bruttó jövedelem követelményei nem teljesülnek, mégis teljesítettnek kell tekinteni akkor, ha a követelt aránynak eleget tesznek azzal, hogy átlagolják a megelőző négy év bruttó jövedelmét.
6. A jelen cikk megelőző rendelkezései ellenére, ha a Szerződő Állam vállalkozása jövedelmet szerez a másik Szerződő Államból, és ez a jövedelem egy olyan telephelynek tudható be, amellyel a vállalkozás egy harmadik államban rendelkezik, az egyébként az Egyezmény más rendelkezései alapján alkalmazásra kerülő adókedvezmények nem alkalmazandók erre a jövedelemre, ha ennek a telephelynek a nyeresége alá van vetve egy összevont, összesített tényleges adómértéknek az elsőként említett Szerződő Államban és a harmadik államban kevesebb, mint az elsőként említett Szerződő Államban alkalmazandó társasági adó általános mértékének 60 százaléka. Bármely osztalék, kamat vagy jogdíj, amelyre a jelen bekezdés rendelkezései alkalmazandók, a másik Szerződő Államban olyan adónak lesz alávetve, amelynek mértéke nem haladja meg annak bruttó összege 15 százalékát. Bármely más jövedelem, amelyre e bekezdés rendelkezései alkalmazandók, a másik Szerződő Állam hazai joga rendelkezései szerint lesznek adónak alávetve, tekintet nélkül ezen Egyezmény bármely más rendelkezésére. A jelen bekezdés rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra, ha:
a) jogdíj esetében, a jogdíjat ellenértékként kapják a maga a telephely által előállított vagy kifejlesztett eszmei javak használata vagy használati joga fejében; vagy
b) bármely egyéb jövedelem esetében, a másik Szerződő Államból szerzett jövedelmet, harmadik államban található telephely által folytatott aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységgel kapcsolatosan vagy azzal járulékosan szerzik (a vállalkozás saját számlájára történő befektetések eszközlésére, kezelésére vagy puszta birtoklására irányuló üzleti tevékenységen kívül, kivéve, ha ezek a tevékenységek regisztrált értékpapír-kereskedő által folytatott értékpapír tevékenységek, vagy az Egyesült Államokban belföldi illetőségű vállalkozás esetében, bank által folytatott banki tevékenységek, vagy a Magyarországon belföldi illetőségű vállalkozás esetében, pénzügyi intézmény által folytatott szabályozott pénzügyi szolgáltatások).
7. Az Egyezmény által biztosított kedvezményeket azonban megadják az egyik Szerződő Állam belföldi illetőségű személye számára, aki a jelen cikk megelőző bekezdései alapján nem jogosult kedvezményekre, ha a másik Szerződő Állam illetékes hatósága megállapítja, hogy az ilyen személy telephelyének, megszerzésének vagy fenntartásának és működtetése folytatásának nem egyik elsődleges célja a jelen Egyezmény alapján való kedvezmények megszerzése. Annak a Szerződő Államnak az illetékes hatósága, amelyben a jövedelem keletkezik, mielőtt megtagadná az Egyezmény kedvezményeit ezen bekezdés alapján, egyeztet a másik Szerződő Állam illetékes hatóságával.
8. E cikk alkalmazásában:
a) az „elismert tőzsde” kifejezés a következőket jelenti:
i) az Értékpapír Kereskedők Nemzeti Szövetsége (National Association of Securities Dealers, Inc.) tulajdonában lévő NASDAQ Rendszer, és bármely, az Amerikai Értékpapír és Tőzsdefelügyeletnél (U.S. Securities and Exchange Commission) az 1934. évi Amerikai Értékpapírtőzsde Törvény szerint nemzeti értékpapírtőzsdeként nyilvántartott tőzsde;
ii) a budapesti értéktőzsde;
iii) az amszterdami, a brüsszeli, a frankfurti, a londoni, a párizsi, a bécsi, a varsói és a zürichi értéktőzsdék;
iv) bármely más értéktőzsde, amelyről az illetékes hatóságok megállapodtak;
b) a „fő részvényosztály” kifejezés a társaság törzsrészvényeit vagy közönséges részvényeit jelenti, feltéve, hogy ez a részvényosztály képviseli a társaság szavazati jogainak és értékének többségét. Amennyiben egyetlen törzs vagy közönséges részvényosztály sem képviseli a társaság összes szavazati jogának és értékének többségét, a „fő részvényosztály” azokat az osztályokat jelenti, amelyek összességében a társaság összes szavazati jogának és értékének többségét képviselik;
c) az „elsőbbségi részvényosztály” kifejezés a Szerződő Államok egyikében illetőséggel bíró társaság bármely olyan részvényosztályát jelenti, amely a részvénytulajdonost aránytalanul magas részesedésre jogosítja osztalékon, visszaváltási értéken keresztül vagy más módon, a másik államban a társaság konkrét eszközeiből vagy tevékenységeiből termelt bevételekből; és
d) egy társaság „elsődleges üzletvezetési és ellenőrzési helye” csak akkor lesz abban a Szerződő Államban, amelyben belföldi illetőségű, ha az ügyvezető igazgatók és a felsővezetésben dolgozó alkalmazottak a társaság (beleértve a közvetlen és közvetett leányvállalatait) stratégiai, pénzügyi és működési elvi szintű döntéshozataláért a napi szintű felelősséget nagyobb részben inkább ebben az államban gyakorolják, mint bármely más államban és az ilyen személyek személyzete az ezen döntések előkészítéséhez és meghozatalához szükséges napi szintű tevékenységek többségét inkább ebben az államban, mint bármely másik államban végzi;
e) az „egyenrangú kedvezményezett” kifejezés az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes bármely más államnak vagy az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás részes államának belföldi illetőségű személyét jelenti, de csak akkor, ha ez a belföldi illetőségű személy:
i) A) jogosult lenne az Európai Unió valamely tagállama vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes bármely más állam, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás valamely részes állama és azon Állam közötti - ahonnan a jelen Egyezmény által biztosított kedvezményeket igénylik - a kettős adóztatás elkerülésére irányuló átfogó egyezmény által biztosított valamennyi kedvezményre a jelen cikk 2. bekezdés a), b) albekezdésével, c) albekezdésének i) pontjával vagy d) albekezdésével analóg rendelkezések alapján, feltéve, hogy az ilyen egyezmény nem tartalmaz a kedvezmények korlátozásáról szóló cikket, a személy akkor lenne jogosult a jelen Egyezmény által biztosított kedvezményekre a jelen cikk 2. bekezdés a), b) albekezdése, c) albekezdésének i) pontja, vagy d) albekezdése alapján, ha az ilyen személy a jelen Egyezmény 4. cikke (Belföldi illetőség) alapján az egyik Állam belföldi illetőségű személye lenne; és
B) a jelen Egyezmény 10. cikkében (Osztalék), 11. cikkében (Kamat) vagy 12. cikkében (Jogdíj) említett jövedelem tekintetében, az ilyen egyezmény alapján olyan adómértékre lenne jogosult azon adott jövedelmi osztály tekintetében, amelyre nézve a kedvezményeket a jelen Egyezmény alapján igénylik, amely legalább olyan alacsony, mint a jelen Egyezmény alapján alkalmazandó mérték; vagy
ii) a Szerződő Állam olyan belföldi illetőségű személye, aki a jelen Egyezmény által biztosított kedvezményekre a jelen cikk 2. bekezdés a), b) albekezdése, c) albekezdésének i) alpontja, vagy d) albekezdése alapján jogosult; és
f) az olyan osztalék, kamat vagy jogdíj tekintetében, amely Magyarországon keletkezik, és amelynek a haszonhúzója egy, az Egyesült Államokban belföldi illetőségű társaság, az Európai Unió tagállamában belföldi illetőségű társaságot úgy kezelik, hogy megfelel a jelen bekezdés e) i) B) albekezdésében foglalt követelményeknek annak meghatározása céljából, hogy vajon az ilyen Egyesült Államokban belföldi illetőségű személy jogosult-e a kedvezményekre a jelen bekezdés alapján, ha az azon osztalék, kamat vagy jogdíj kifizetése, amely Magyarországon keletkezik, és amelyet közvetlenül fizetnek ki az Európai Unió tagállamában belföldi illetőségű személynek, adómentes lenne az Európai Unió valamely irányelve alapján, annak ellenére, hogy a Magyarország és az Európai Unió ezen másik tagállama közötti jövedelemadó egyezmény az illető kifizetés tekintetében magasabb adómértéket ír elő az illető egyesült államokbeli társaságra a jelen Egyezmény 10., 11. vagy 12. cikke alapján alkalmazandó adó mértékénél.
1. Magyarország esetében a kettős adóztatást a következő módon kell elkerülni:
a) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható az Egyesült Államokban, Magyarország a b) és a c) albekezdésekben foglalt rendelkezések fenntartásával mentesíti az ilyen jövedelmet az adó alól.
b) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10. (Osztalék) és a 11. (Kamat) cikkek rendelkezései szerint megadóztathatók az Egyesült Államokban, Magyarország megengedi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik az Egyesült Államokban megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely az Egyesült Államokból származó ilyen jövedelemtételekre esik.
c) Amennyiben az Egyezmény bármely rendelkezése szerint valamely, Magyarországon belföldi illetőségű személy által élvezett jövedelem mentesül az adó alól Magyarországon, Magyarország mindazonáltal ennek a belföldi illetőségű személynek a többi jövedelme utáni adó kiszámításánál figyelembe veheti a mentesített jövedelmet.
d) Az a) albekezdés rendelkezései nem alkalmazandók Magyarországon belföldi illetőségű személy jövedelmére, ha az Egyesült Államok ezen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazva mentesíti az ilyen jövedelmet az adó alól, vagy az ilyen jövedelemre a 10. cikk 2. bekezdése vagy a 11. cikk 2. bekezdése rendelkezéseit alkalmazza.
2. Az Egyesült Államok jogának rendelkezései szerint, és az abban meghatározott korlátozások fenntartásával (amely időnként módosulhat annak általános elvi változtatása nélkül), az Egyesült Államok megengedi az Egyesült Államokban belföldi illetőségű személyek vagy állampolgárok számára az ilyen belföldi illetőségű személyekre és állampolgárokra alkalmazandó egyesült államokbeli jövedelemadóba a következők beszámítását:
a) az ilyen belföldi illetőségű személy vagy állampolgár által vagy nevében Magyarországon megfizetett vagy elhatárolt jövedelemadót; és
b) egy Magyarországon belföldi illetőségű társaság szavazati jogot biztosító részvényeinek legalább 10 százalékát birtokló, és abból osztalékot kapó egyesült államokbeli társaság esetében, a fizető által vagy nevében Magyarországon megfizetett vagy elhatárolt jövedelemadót, azon nyereség után, amelyből az osztalékot fizetik.
E bekezdés alkalmazásában a 2. cikk (Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók) 3. bekezdés a) albekezdésében és 4. bekezdésében hivatkozott adók tekintendők jövedelemadónak.
3. E cikk 2. bekezdésének alkalmazása szempontjából egy Egyesült Államokban belföldi illetőségű személy által szerzett, és az Egyesült Államok jogszabályai szerint meghatározott bruttó jövedelemtétel, amely jelen Egyezmény alapján megadóztatható Magyarországon, Magyarországon lévő forrásból származó jövedelemnek tekintendő.
4. Amennyiben az Egyesült Államok állampolgára belföldi illetőségű Magyarországon:
a) az olyan jövedelemtételek esetében, amelyek ezen Egyezmény rendelkezései értelmében az Egyesült Államokban mentesek az adó alól, vagy amelyek az Egyesült Államokban csökkentett adókulcs alá tartoznak, ha olyan Magyarországon belföldi illetőségű személy szerzi meg, aki az Egyesült Államoknak nem állampolgára, Magyarország megengedi a beszámítást a magyarországi adóba, de csak a megfizetett adóét, ha egyáltalán van olyan, amelyet az Egyesült Államok ezen Egyezmény rendelkezései értelmében kivethet, kivéve azokat az adókat, amelyeket kizárólag állampolgársági alapon vethetnek ki az 1. cikk (Általános hatály) 4. bekezdésének kivételt megállapító klauzulája alapján;
b) a 2. bekezdésnek az a) albekezdésben hivatkozott jövedelemtételekkel kapcsolatos egyesült államokbeli adó kiszámítására való alkalmazása szempontjából az Egyesült Államok megengedi az egyesült államokbeli adóba az a) albekezdésben meghatározott beszámítás után a Magyarországon megfizetett jövedelemadó beszámítását; az így megengedett beszámítás nem csökkentheti az a) albekezdés értelmében a magyarországi adóba beszámítható egyesült államokbeli adórészt; és
c) kizárólag abból a célból, hogy az Egyesült Államokban elkerüljék a kettős adóztatást a b) albekezdés alapján, az a) albekezdésben meghatározott jövedelemtételek Magyarországon keletkezőnek tekintendők olyan mértékben, amilyen mértékben az szükséges az ilyen jövedelmek kettős adózástatásának a b) albekezdés szerinti elkerüléséhez.
1. Az egyik Szerződő Állam állampolgárai nem vethetők a másik Szerződő Államban olyan adóztatás, vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség, amelynek e másik állam állampolgárai azonos körülmények között, különös tekintettel a világjövedelem utáni adóztatásra, alá vannak vagy alá lehetnek vetve. Ez a rendelkezés azokra a személyekre is alkalmazandó, akik nem belföldi illetőségűek az egyik vagy mindkét Szerződő Államban.
2. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban lévő telephelyét ebben a másik államban nem lehet kedvezőtlenebb adóztatás alá vetni, mint ennek a másik államnak azonos tevékenységet folytató vállalkozásait.
3. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem értelmezendők akként, mintha az egyik Szerződő Államot arra köteleznék, hogy a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személyeknek a polgári jogállás vagy családi kötelezettségek alapján adózási célból olyan személyi kedvezményeket, mentességeket és levonásokat nyújtson, amelyeket a saját belföldi illetőségű személyeinek nyújt.
4. Az egyik Szerződő Állam vállalkozása által a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizetett kamat, jogdíj és más kifizetések az ilyen vállalkozás adóköteles nyereségének megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók le, mintha azokat az elsőként említett államban belföldi illetőségű személy részére fizették volna meg, kivéve, ha a 9. cikk (Kapcsolt vállalkozások) 1. bekezdésének, a 11. cikk (Kamat) 5. bekezdésének vagy a 12. cikk (Jogdíj) 4. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók. Hasonlóképpen az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személlyel szemben fennálló tartozásai az ilyen vállalkozás adóköteles vagyonának megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók le, mintha azok az elsőként említett államban belföldi illetőségű személlyel szemben álltak volna fenn.
5. Az egyik Szerződő Állam olyan vállalkozásai, amelyeknek tőkéje teljesen vagy részben, közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű egy vagy több személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van, nem vethetők az elsőként említett Szerződő Államban olyan adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás és azzal összefüggő kötelezettség, amelynek az elsőként említett állam más hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve.
6. E cikk rendelkezései semmiképpen sem értelmezendők úgy, mintha bármelyik Szerződő Államot meggátolnák a 10. cikk (Osztalék) 8. bekezdésében meghatározott adó kivetésében.
7. E cikk rendelkezései, tekintet nélkül a 2. cikk (Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók) rendelkezéseire, az egyik Szerződő Állam vagy annak politikai alegysége vagy helyi hatósága által kivetett bármilyen fajtájú és megnevezésű adóra alkalmazandók.
1. Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam intézkedései rá nézve olyan adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg ezen Egyezmény rendelkezéseinek, úgy ezeknek az államoknak a belső jogszabályai által biztosított jogorvoslati lehetőségektől függetlenül ügyét előterjesztheti annak a Szerződő Államnak az illetékes hatóságához, amelyben belföldi illetőségű, vagy ha ügye a 24. cikk 1. bekezdése alá tartozik, annak a Szerződő Államnak az illetékes hatóságához, amelynek állampolgára.
2. Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes kielégítő megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik Szerződő Állam illetékes hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze azzal a céllal, hogy elkerüljék az olyan adóztatást, amely nem áll összhangban az Egyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a Szerződő Államok belső jogszabályaiban előírt határidőktől vagy más eljárási korlátozásoktól függetlenül végre kell hajtani, feltéve, hogy a másik Szerződő Állam illetékes hatósága az elsőként említett illetékes hatóságtól értesítést kapott arról, hogy egy ilyen ügy létezik az azon adózási év végét követő hat éven belül, amelyre az ügy vonatkozik.
3. A Szerződő Államok illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket vagy kétségeket kölcsönös egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan esetekben is elkerüljék a kettős adóztatást, amelyekről az Egyezmény nem rendelkezik.
4. Az illetékes hatóságok megállapodhatnak az Egyezményben említett valamely meghatározott dollárösszegnek a gazdasági és pénzügyi fejlődést tükröző megemelésében is.
5. A Szerződő Államok illetékes hatóságai közvetlenül érintkezhetnek egymással, beleértve egy saját magukból vagy képviselőikből álló közös bizottságot, abból a célból, hogy az előző bekezdések értelmében egyetértésre jussanak.
1. A Szerződő Államok illetékes hatóságai tájékoztatni fogják egymást ezen Egyezmény rendelkezéseinek vagy a Szerződő Államok által kivetett bármilyen fajtájú adóra vonatkozó, a Szerződő Államok belső jogszabályi rendelkezéseinek végrehajtásához előreláthatóan fontos információról, olyan mértékben, amennyiben az ezek alapján való adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel, ideértve az ilyen adók megállapítására vagy beszedésére, ezek érvényesítésére, vagy a vonatkozó peres eljárásra, vagy az ilyen adókkal kapcsolatos jogorvoslat elbírálására vonatkozó információkat. Az információcserét az 1. cikk (Általános hatály) 1. bekezdése vagy a 2. cikk (Az Egyezmény hatálya alá tartózó adók) nem korlátozza.
2. A Szerződő Államnak az e cikk alapján kapott bármely információt ugyanúgy titokként kell kezelnie, mint az ennek az államnak a saját belső jogszabályai alapján megszerzett információkat és csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) részére szabad felfednie, amelyek a fent említett adók megállapításával, beszedésével, vagy ezek igazgatásával, érvényesítésével, vagy a vonatkozó peres eljárással, vagy az ezekkel az adókkal kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával, vagy az ilyen tevékenységek felügyeletével foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok az információt csak ilyen célokra használhatják fel. Nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban az információt nyilvánosságra hozhatják.
3. Az előző bekezdések rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, mintha valamelyik Szerződő Államot arra köteleznék, hogy:
a) az egyik vagy a másik Szerződő Állam jogszabályaitól vagy államigazgatási gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedést hozzon;
b) olyan információt nyújtson, amely az egyik vagy másik Szerződő Állam jogszabályai szerint, vagy az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;
c) olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást fedne fel, vagy amelynek felfedése sértené a közrendet.
4. Ha az egyik Szerződő Állam e cikknek megfelelően információt kér, a másik Szerződő Állam saját információszerzési intézkedéseit alkalmazza a kért információ megszerzése érdekében, még akkor is, ha a másik államnak az információra saját adóügyi céljaira nincs szüksége. A megelőző mondatban foglalt kötelezettségre a 3. bekezdés korlátozásai vonatkoznak, de ezek a korlátozások semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Állam számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását azért, mert az információhoz nem kapcsolódik hazai érdeke.
5. A 3. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Állam számára megengedik a másik Szerződő Állam által kért információszolgáltatás megtagadását azért, mert az információ banknak, más pénzintézetnek, kijelölt személynek vagy képviselői vagy bizalmi minőségben eljáró személynek áll rendelkezésére, vagy mert az egy személyben lévő tulajdonosi érdekeltségre vonatkozik.
6. Amennyiben az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága kifejezetten kéri, a másik Szerződő Állam illetékes hatósága e cikk alapján információt nyújt tanúvallomások és közzé nem tett eredeti dokumentumok (beleértve a könyveket, iratokat, nyilatkozatokat, nyilvántartásokat, számlákat és írásos anyagokat) hitelesített másolatai formájában, olyan mértékben, amilyen mértékben az ilyen vallomás vagy dokumentumok ennek a másik államnak a jogszabályai és közigazgatási gyakorlata alapján a saját adóira vonatkozóan beszerezhetők.
Az Egyezmény semmilyen módon nem érinti a diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjait a nemzetközi jog általános szabályai szerint vagy külön egyezmények rendelkezései alapján megillető adózási kiváltságokat.
1. Ezt az Egyezményt a Szerződő Államok alkalmazandó eljárásainak megfelelően ratifikálni kell, és a ratifikációs okmányokat ezt követően amint lehet kicserélik.
2. Az Egyezmény a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép hatályba és rendelkezései alkalmazandók:
a) a forrásnál levont adók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének időpontját közvetlenül követő második hónap első napján vagy azután fizetett vagy beszámított összegekre;
b) az egyéb adók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének időpontját közvetlenül követő január első napján vagy azután kezdődő adózási időszakokra.
3. A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén 1979. február 12-én aláírt Egyezmény, valamint az ugyanazon a napon aláírt kapcsolódó Levélváltás („a korábbi Egyezmény”) hatályát veszti bármely adó vonatkozásában attól a naptól kezdve, amelyen ez az Egyezmény alkalmazandó azon adó vonatkozásában e cikk 2. bekezdésének megfelelően. Tekintet nélkül a megelőző mondatra, amennyiben bármely, a korábbi Egyezmény alapján kedvezményekre jogosult személy nagyobb kedvezményekre lett volna jogosult az alapján, mint ezen Egyezmény alapján, akkor a korábbi Egyezmény, az ilyen személy választása alapján az ilyen személy adói tekintetében, teljes egészében hatályban marad 2010. december 31-ig. A korábbi Egyezmény azon az utolsó napon szűnik meg, amelyen az e bekezdés megelőző rendelkezéseinek megfelelően bármely adó vonatkozásában alkalmazandó.
4. Tekintet nélkül ezen Egyezmény hatálybalépésére, egy természetes személy, aki az előző Egyezmény 17. cikkének (Tanárok) és 18. cikkének (Tanulók és gyakornokok) kedvezményeire jogosult ezen Egyezmény hatálybalépésének idején, továbbra is jogosult lesz az ilyen kedvezményekre addig az időpontig, ameddig a természetes személy nem szűnne meg jogosultnak lenni az ilyen kedvezményekre, ha a korábbi Egyezmény hatályban maradna.
Az Egyezmény mindaddig hatályban marad, ameddig az egyik Szerződő Állam fel nem mondja. Az Egyezményt bármelyik Szerződő Állam felmondhatja, feltéve, hogy a felmondásról diplomáciai úton 6 hónapos előzetes értesítést ad. Ebben az esetben az Egyezmény hatályát veszti:
a) a forrásnál levont adók tekintetében a 6 hónapos időszak lejáratát követő január hónap első napján vagy az után fizetett vagy beszámított összegekre;
b) az egyéb adók tekintetében a 6 hónapos időszak lejáratát követő január hónap első napján vagy az után kezdődő adózási időszakokra.
Ennek hiteléül a saját Kormányuk által arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak az Egyezményt aláírták.
Készült Budapesten, két példányban magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, 2010. február 4. napján.
| a Magyar Köztársaság Kormánya nevében | az Amerikai Egyesült Államok Kormánya nevében |
(aláírások)
Dr. Péter Oszkó
a Magyar Köztársaság pénzügyminiszterének
Budapest, 2010. február 4.
Tisztelt Miniszter Úr!
Megtiszteltetés számomra, hogy utalhatok a mai napon aláírt, az Amerikai Egyesült Államok Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményre („az Egyezmény”), és megerősíthetem az Egyesült Államok Kormánya nevében, hogy a két Kormány között a következő egyetértések születtek:
1. Hivatkozással az Egyezmény 1. cikkének (Általános hatály) 6. bekezdésére, megállapítást nyert, hogy az egyik Szerződő Államban lévő forrásból származó jövedelmet, amelyet olyan jogalany kap, amelyet bármely Szerződő Államban szerveztek meg és amelyet bármely Szerződő Állam jogszabályai alapján pénzügyileg átláthatóként kezelnek, úgy kell kezelni, mint a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által szerzett jövedelmet olyan mértékben, amilyen mértékben az ilyen jövedelem mint a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy jövedelme adóköteles. Megállapítást nyert továbbá, hogy ez a bekezdés nem alkalmazandó egy harmadik államban megszervezett jogalany által szerzett jövedelemre.
2. Hivatkozással az Egyezmény 2. cikkének (Az egyezmény hatálya alá tartozó adók) 2. bekezdésére, megállapítást nyert, hogy „az ingó vagyon” az Egyezmény 6. cikkében (Ingatlan vagyonból származó jövedelem) meghatározott ingatlan vagyonon kívül minden más vagyont jelent.
3. Hivatkozással az Egyezmény 3. cikkének (Általános meghatározások) 1. bekezdés b) albekezdésére, megállapítást nyert, hogy a Magyarországon alapított személyegyesítő társaság (betéti társaság, közkereseti társaság) Magyarországon társaságként adózik és ezért a „társaság” meghatározásába tartozik.
4. Hivatkozással az Egyezmény 3. cikkének (Általános meghatározások) 1. bekezdés j) albekezdés i) pontjára, megállapítást nyert, hogy az Egyesült Államok esetében az „állampolgárság” („nationality”) kifejezés magában foglalja az állampolgárságot (citizenship).
5. Hivatkozással az Egyezmény 7. cikkének (Vállalkozási nyereség) 2. bekezdésére, megállapítást nyert, hogy az OECD Transzferár Irányelvek alapelvei alkalmazandók, analógia alapján, a telephelynek betudható nyereség meghatározásának céljából. Ennek megfelelően az ott leírt bármely módszer alkalmazható beleértve a nyereségmegosztási módszereket, a telephely nyereségének a meghatározására mindaddig, amíg az az Irányelvekkel összhangban van.
6. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 2. bekezdés e) albekezdés i) pontjára, megállapítást nyert, hogy a 2) bekezdés e) albekezdésének i) pontjában foglalt feltételek teljesülnek, amennyiben a tulajdonlási teszt az adózási év napjainak legalább felében kielégítésre kerül, függetlenül attól, hogy a napok, amelyen a teszt kielégítésre kerül, egymást követőek-e.
7. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 2. bekezdés e) albekezdés ii) pontjára és 4. bekezdés b) pontjára, megállapítást nyert, hogy az „elhatárolt” kifejezésnek az a jelentése, amelyet annak az Egyezmény kedvezményeit igénylő személy belföldi illetősége szerinti állam belső joga, beleértve az adózási célokra alkalmazandó számviteli alapelveket, ad.
8. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 3. bekezdés a) pontjára és 6. bekezdés b) pontjára, a „szabályozott pénzügyi szolgáltatások” kifejezés a magyar pénzintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. szakasz 1. bekezdésében felsorolt szolgáltatásokat, vagy bármely azt követően kihirdetett, az illetékes hatóságok által jóváhagyott hasonló szabályozást jelent.
9. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 3. bekezdés a) pontjára, megállapítást nyert, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, aki ebben az államban aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet végez, megkaphatja az Egyezmény kedvezményeit e bekezdés alapján egy, a másik Szerződő Államban szerzett jövedelemtétellel kapcsolatban, amennyiben ez a jövedelemtétel ezzel a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységgel kapcsolatban vagy azzal együtt járóan keletkezik. A következő példa szemlélteti ezt az eredményt:
HUCo egy Magyarországon belföldi illetőségű társaság. HUCo fő tevékenysége új gyógyszerek kifejlesztése, és ennek a tevékenységnek a kifejtéséhez HUCo egy nagy kutatás-fejlesztési létesítményt működtet Magyarországon. Amint HUCo személyzete befejezi a kutatást és a gyógyszereket eladásra engedélyezték, HUCo az új, általa kifejlesztett gyógyszerekre a multinacionális csoport más tagjainak hasznosítási engedélyt ad, beleértve USCo-t, egy Egyesült Államokban belföldi illetőségű társaságot. USCo gyártja HUCo termékeit az Egyesült Államokban és jogdíjat fizet HUCo-nak a HUCo által kifejlesztett gyógyszerekre kötött hasznosítási szerződésre tekintettel. HUCo Magyarországon aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet végez. Az USCo által kifizetett jogdíjak HUCo kutatás-fejlesztési tevékenységével kapcsolatban keletkeznek. Ebből következően, feltételezve, hogy HUCo tevékenysége jelentős USCo tevékenységéhez képest, amint az alább a 10. bekezdésben kifejtésre kerül, HUCo jogosult az Egyezmény kedvezményeire az egyesült államokbeli forrásból származó jogdíj jövedelmére tekintettel.
10. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 3. bekezdés b) pontjára, megállapítást nyert, hogy a 3. bekezdés b) pontja szerinti jelentősség követelménye, az egyezmények nyújtotta lehetőséggel való visszaélések egy szűk esetére irányul, amikor egy társaság úgy próbál jogosultságot szerezni az egyezmény kedvezményeire, hogy minimális mértékben azzal kapcsolatban üzleti tevékenységet folytat, amely csekély gazdasági költséggel vagy hatással van a társaság tevékenységének egészét tekintve. Azt, hogy egy kereskedelmi vagy üzleti tevékenység e bekezdés alkalmazásában jelentősnek számít-e, az összes tény és körülmény figyelembevételével kell meghatározni. Az ilyen meghatározásnak az egyes Szerződő Államokban folytatott kereskedelmi vagy üzleti tevékenység egymáshoz viszonyított méreteit (a tőke értéke, a jövedelem és a bérköltség alapján mérve), az egyes Szerződő Államokban végzett tevékenységek természetét és - amennyiben a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet mindkét Szerződő Államban folytatják - az egyes Szerződő Államokban az ehhez a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez tett egymáshoz viszonyított hozzájárulásokat kell figyelembe vennie. Minden ilyen döntés vagy összehasonlítás során megfelelően figyelembe kell venni az Egyesült Államok gazdasága és a magyar gazdaság viszonylagos méretét.
Mindazonáltal egy kereskedelmi vagy üzleti tevékenység feltétlenül jelentősnek tekintendő, amennyiben a megelőző adózási év vonatkozásában, vagy a megelőző három adózási év átlagában, a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez kapcsolódó tőke értéke, a bruttó jövedelem és a bérköltség az elsőként említett államban legalább 7,5 százaléka ennek a belföldi illetőségű személynek (és bármely kapcsolt félnek) a tőke értékében, a bruttó jövedelemben és a bérköltségben lévő megfelelő arányos részesedésének, amelyből a másik államban ez a jövedelem keletkezett, és a három arány átlaga meghaladja a 10 százalékot. Ha a belföldi illetőségű személy közvetlenül vagy közvetve kevesebb, mint 100 százalékban tulajdonosa az egyik államban folytatott tevékenységnek, csak a belföldi illetőségű személynek az ilyen tevékenységben lévő arányos érdekeltségét veszik figyelembe az e bekezdésben leírt teszt alkalmazásában.
Az alábbi példák mutatják be a jelentősség követelményének alkalmazását.
1. példa
(i) V, belföldi illetőségű személy egy országban, amelynek nincs adóegyezménye az Egyesült Államokkal, meg akar szerezni egy amerikai pénzügyi intézményt. Mindazonáltal, miután az illetősége szerinti országnak nincs adóegyezménye az Egyesült Államokkal, a befektetés által létrehozott bármely osztalék az Egyesült Államok belső joga szerinti forrásadó alá esne. V egy magyar társaságot alapít, egy irodával egy kisvárosban, hogy befektetési tanácsadást nyújtson a helyi lakosok számára. Ez a magyar társaság megszerzi az egyesült államokbeli pénzügyi intézményt a V. által biztosított tőkéből.
(ii) Az egyesült államokbeli forrású jövedelem, amely olyan üzleti tevékenységből keletkezik az Egyesült Államokban, amely a magyar anyavállalat által folytatott befektetési tanácsadással függ össze. Mindazonáltal, a jelentősségi követelmény ebben a példában nem teljesül, ezért az osztalék az Egyesült Államok belső joga alatti, nem pedig a 10. cikkben (Osztalék) előírt kulccsal való forrásadó alatt marad.
2. példa
(i) S egy Magyarországon megszervezett, vezetett és ellenőrzött bankszervezet. S-nek számos helyi fiókja és ügyfele van Magyarországon, továbbá megfelelő személyzete, amely képes a banki szolgáltatásokat nyújtani ezen ügyfelek számára. Mindazonáltal, miután a banki piac Magyarországon versenytársakkal telített, S elhatározta, hogy Magyarországon kívül fiókokat kell alapítania, hogy bővítse üzleti tevékenységét. E terv alapján S az Egyesült Államok több nagyvárosában alapított fiókokat, hogy azok ugyanolyan jellegű banki tevékenységet folytassanak, mint Magyarországon. Idővel az egyesült államokbeli fiókok számottevően növekedtek, és most már méreteikben elérték S egész magyarországi tevékenységének méreteit.
(ii) S egyesült államokbeli fiókjainak üzleti tevékenysége kapcsolatban áll S Magyarországon folytatott üzleti tevékenységével. Mivel S-nek nagyszámú helyi fiókja és alkalmazottja van Magyarországon, S Magyarországon folytatott tevékenysége jelentősnek minősül a 22. cikk 3. bekezdés b) pontjának alkalmazásában.
3. példa
HUCo, egy magyar társaság, 100 százalékban tulajdonosa USCo, egy egyesült államokbeli társaság részvényeinek, és 50 százalékban a HUSub, egy magyar társaság részvényeinek. HUCo közvetlenül nem folytat aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet. USCo és HUSub aktív zeneipari tevékenységet végez. USCo-nak számos alkalmazottja van, akiknek a feladata új hangfelvételeket készítő művészek felfedezése. USCo szintén készít hangfelvételeket, foglalkozik gyártással és forgalmazással az Egyesült Államokban. HUSub alkalmazottainak feladata a felvételek reklámozása Magyarországon, valamint a forgalmazási stratégia kidolgozása Európa többi részére. Az egyesült államokbeli hangfelvételeket készítő művészek európai eladásai nagymértékben hozzájárulnak USCo nyereségességéhez.
HUCo kamat- és osztalékkifizetést kap USCo-tól. Ahhoz, hogy ezek a kifizetések jogosultak legyenek az egyezmény kedvezményeire a 22. cikk 3. bekezdése alapján, HUCo-t olyannak kell tekintetni, mint amely Magyarországon aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet folytat. A 3. bekezdés b) pontja alapján, mivel HUCo és USCo kapcsolt vállalkozások, a Magyarországon folytatott és HUCo-nak tulajdonított tevékenységnek jelentősnek kell lennie a USCo által folytatott tevékenység vonatkozásában. HUCo-t úgy kell tekinteni, mint amely teljesíti ezt a követelményt, amennyiben a HUCo-nak betudható tőke, jövedelem és bérköltség aránya legalább 10 százaléka és minden egyes arány legalább 7,5 százaléka a USCo-nak betudható tőkének, jövedelemnek és bérköltségnek. Minden, az utóbbi négy évben lezárt adózási évben az ezen társaságok kereskedelmi vagy üzleti tevékenységnek betudható tőkéje, bruttó jövedelme és bérköltsége a következők szerint alakult:
| USCo | HUSub | |
| Tőke ..................... $300 | $50 | |
| Jövedelem ...............50 | 10 | |
| Bérköltség ................60 | 10 |
HUCo-nak nincs olyan tőkéje, jövedelme vagy bérköltsége, amely betudható a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységnek. Mindazonáltal HUSub tőkéje, jövedelme és bérköltsége, amely a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez kapcsolódik, a c) albekezdés alapján betudható HUCo-nak, mivel HUCo a HUSub-ban fennálló 50 százalékos tényleges tulajdonosi részesedése folytán kapcsolódik HUSub-hoz. Ennek megfelelően HUSub tőkéjének, jövedelmének és bérköltségének 50 százaléka betudható HUCo-nak. A HUCo-nak betudható összegek és a USCo megfelelő összegeinek százalékos aránya a következők szerint alakult:
| HUCo | HUCo USCo százalékos arányában | |
| Tőke ...................$25 | 8.3 | |
| Jövedelem ............5 | 10.0 | |
| Bérköltség .............5 | 8.3 |
Miután e százalékos arányok egyike sem haladja meg a 10 százalékot, HUCo nem teljesíti a fentiekben vázolt adóvédettségi követelményt. Ezenkívül a hároméves átlag szabályának alkalmazása sem változtat az eredményen, mivel a három megelőző évre vonatkozó összegek (és a belőle fakadó arányok) megegyeznek az első megelőző adózási év összegeivel.
Mindazonáltal HUCo jogosult lesz a kedvezményekre a USCo-tól kapott osztalék tekintetében. A HUSub által folytatott tevékenységek jelentősnek minősülnek USCo tevékenységével kapcsolatban, figyelembe véve az egyes társaságok hozzájárulásait a csoport egészének tevékenységéhez.
11. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 4. bekezdés a) pontjára, megállapítást nyert, hogy mindkét ország illetékes hatóságai általában megadják az egyezmény kedvezményeit a 22. cikk 7. bekezdés alapján olyan esetekben, amikor a kedvezményeket a 4. bekezdés alapján igénylő társaság legfeljebb 10 magánszemély közvetlen tulajdonában van, feltéve, hogy az ilyen magánszemélyek egyenrangú kedvezménye- zettek [a 8. bekezdés e) albekezdése szerinti értelemben] és a 4. bekezdés b) albekezdésének követelményei és minden az Egyezmény által a kedvezményekhez előírt kiegészítő követelmény teljesül.
12. A Magyar Köztársaság Kormánya arról tájékoztatta az Amerikai Egyesült Államok Kormányát, hogy értelmezése szerint az ebben az egyezményben foglalt kötelezettségei összhangban vannak az európai uniós tagságából származó kötelezettségeivel. Amennyiben a Magyar Köztársaság egy jövőbeni időpontban úgy találná, hogy ezen egyezmény szerinti kötelezettségei nincsenek összhangban azokkal a követelményekkel, amelyek Magyarországra, mint az Európai Unió tagjára alkalmazandók, bármelyik Szerződő Állam konzultációt kérhet az Egyezmény módosításának lehetséges tárgyalása tekintetében.
Megtiszteltetés továbbá számomra, hogy javasoljam Önnek az Amerikai Egyesült Államok Kormánya nevében, hogy a jelen jegyzék és Excellenciád erre adott megerősítő válasza, amelyben megerősíti, hogy Kormánya osztja ezeket az értelmezéseket, megállapodást fog képezni a Kormányaink között ezen pontokon és ugyanazon a napon lép hatályba, mint az Egyezmény.
Fogadja Miniszter Úr legmagasabb nagyrabecsülésemet.
Kiváló tisztelettel:
Eleni Tsakopoulos Kounalakis
Nagykövet
Eleni Tsakopoulos Kounalakis Asszonynak,
az Amerikai Egyesült Államok
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének
Magyarországon
Budapest, 2010. február 4.
Tisztelt Nagykövet Asszony!
Megtiszteltetés számomra elismerni Excellenciádnak a ma aláírt jövedelemadó egyezményre vonatkozó mai jegyzékének vételét, melynek szövege a következő:
„Megtiszteltetés számomra, hogy utalhatok a mai napon aláírt, az Amerikai Egyesült Államok Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményre („az Egyezmény”), és megerősíthetem az Egyesült Államok Kormánya nevében, hogy a két Kormány között a következő egyetértések születtek:
1. Hivatkozással az Egyezmény 1. cikkének (Általános hatály) 6. bekezdésére, megállapítást nyert, hogy az egyik Szerződő Államban lévő forrásból származó jövedelmet, amelyet olyan jogalany kap, amelyet bármely Szerződő Államban szerveztek meg és amelyet bármely Szerződő Állam jogszabályai alapján pénzügyileg átláthatóként kezelnek, úgy kell kezelni, mint a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által szerzett jövedelmet olyan mértékben, amilyen mértékben az ilyen jövedelem mint a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy jövedelme adóköteles. Megállapítást nyert továbbá, hogy ez a bekezdés nem alkalmazandó egy harmadik államban megszervezett jogalany által szerzett jövedelemre.
2. Hivatkozással az Egyezmény 2. cikkének (Az egyezmény hatálya alá tartozó adók) 2. bekezdésére, megállapítást nyert, hogy „az ingó vagyon” az Egyezmény 6. cikkében (Ingatlan vagyonból származó jövedelem) meghatározott ingatlan vagyonon kívül minden más vagyont jelent.
3. Hivatkozással az Egyezmény 3. cikkének (Általános meghatározások) 1. bekezdés b) albekezdésére, megállapítást nyert, hogy a Magyarországon alapított személyegyesítő társaság (betéti társaság, közkereseti társaság) Magyarországon társaságként adózik és ezért a „társaság” meghatározásába tartozik.
4. Hivatkozással az Egyezmény 3. cikkének (Általános meghatározások) 1. bekezdés j) albekezdés i) pontjára, megállapítást nyert, hogy az Egyesült Államok esetében az „állampolgárság” („nationality”) kifejezés magában foglalja az állampolgárságot (citizenship).
5. Hivatkozással az Egyezmény 7. cikkének (Vállalkozási nyereség) 2. bekezdésére, megállapítást nyert, hogy az OECD Transzferár Irányelvek alapelvei alkalmazandók, analógia alapján, a telephelynek betudható nyereség meghatáro- zásának céljából. Ennek megfelelően az ott leírt bármely módszer alkalmazható beleértve a nyereségmegosztási módszereket, a telephely nyereségének a meghatározására mindaddig, amíg az az Irányelvekkel összhangban van.
6. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 2. bekezdés e) albekezdés i) pontjára, megállapítást nyert, hogy a 2) bekezdés e) albekezdésének i) pontjában foglalt feltételek teljesülnek, amennyiben a tulajdonlási teszt az adózási év napjainak legalább felében kielégítésre kerül, függetlenül attól, hogy a napok, amelyen a teszt kielégítésre kerül, egymást követőek-e.
7. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 2. bekezdés e) albekezdés ii) pontjára és 4. bekezdés b) pontjára, megállapítást nyert, hogy az „elhatárolt” kifejezésnek az a jelentése, amelyet annak az Egyezmény kedvezményeit igénylő személy belföldi illetősége szerinti állam belső joga, beleértve az adózási célokra alkalmazandó számviteli alapelveket, ad.
8. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 3. bekezdés a) pontjára és 6. bekezdés b) pontjára, a „szabályozott pénzügyi szolgáltatások” kifejezés a magyar pénzintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. szakasz 1. bekezdésében felsorolt szolgáltatásokat, vagy bármely azt követően kihirdetett, az illetékes hatóságok által jóváhagyott hasonló szabályozást jelent.
9. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 3. bekezdés a) pontjára, megállapítást nyert, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, aki ebben az államban aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet végez, megkaphatja az Egyezmény kedvezményeit e bekezdés alapján egy, a másik Szerződő Államban szerzett jövedelemtétellel kapcsolatban, amennyiben ez a jövedelemtétel ezzel a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységgel kapcsolatban vagy azzal együtt járóan keletkezik. A következő példa szemlélteti ezt az eredményt:
HUCo egy Magyarországon belföldi illetőségű társaság. HUCo fő tevékenysége új gyógyszerek kifejlesztése, és ennek a tevékenységnek a kifejtéséhez HUCo egy nagy kutatás-fejlesztési létesítményt működtet Magyarországon. Amint HUCo személyzete befejezi a kutatást és a gyógyszereket eladásra engedélyezték, HUCo az új, általa kifejlesztett gyógyszerekre a multinacionális csoport más tagjainak hasznosítási engedélyt ad, beleértve USCo-t, egy Egyesült Államokban belföldi illetőségű társaságot. USCo gyártja HUCo termékeit az Egyesült Államokban és jogdíjat fizet HUCo-nak a HUCo által kifejlesztett gyógyszerekre kötött hasznosítási szerződésre tekintettel. HUCo Magyarországon aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet végez. Az USCo által kifizetett jogdíjak HUCo kutatás-fejlesztési tevékenységével kapcsolatban keletkeznek. Ebből következően, feltételezve, hogy HUCo tevékenysége jelentős USCo tevékenységéhez képest, amint az alább a 10. bekezdésben kifejtésre kerül, HUCo jogosult az Egyezmény kedvezményeire az egyesült államokbeli forrásból származó jogdíj jövedelmére tekintettel.
10. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 3. bekezdés b) pontjára, megállapítást nyert, hogy a 3. bekezdés b) pontja szerinti jelentősség követelménye, az egyezmények nyújtotta lehetőséggel való visszaélések egy szűk esetére irányul, amikor egy társaság úgy próbál jogosultságot szerezni az egyezmény kedvezményeire, hogy minimális mértékben azzal kapcsolatban üzleti tevékenységet folytat, amely csekély gazdasági költséggel vagy hatással van a társaság tevékenységének egészét tekintve. Azt, hogy egy kereskedelmi vagy üzleti tevékenység e bekezdés alkalmazásában jelentősnek számít-e, az összes tény és körülmény figyelembevételével kell meghatározni. Az ilyen meghatározásnak az egyes Szerződő Államokban folytatott kereskedelmi vagy üzleti tevékenység egymáshoz viszonyított méreteit (a tőke értéke, a jövedelem és a bérköltség alapján mérve), az egyes Szerződő Államokban végzett tevékenységek természetét és - amennyiben a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet mindkét Szerződő Államban folytatják - az egyes Szerződő Államokban az ehhez a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez tett egymáshoz viszonyított hozzájárulásokat kell figyelembe vennie. Minden ilyen döntés vagy összehasonlítás során megfelelően figyelembe kell venni az Egyesült Államok gazdasága és a magyar gazdaság viszonylagos méretét.
Mindazonáltal egy kereskedelmi vagy üzleti tevékenység feltétlenül jelentősnek tekintendő, amennyiben a megelőző adózási év vonatkozásában, vagy a megelőző három adózási év átlagában, a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez kapcsolódó tőke értéke, a bruttó jövedelem és a bérköltség az elsőként említett államban legalább 7,5 százaléka ennek a belföldi illetőségű személynek (és bármely kapcsolt félnek) a tőke értékében, a bruttó jövedelemben és a bérköltségben lévő megfelelő arányos részesedésének, amelyből a másik államban ez a jövedelem keletkezett, és a három arány átlaga meghaladja a 10 százalékot. Ha a belföldi illetőségű személy közvetlenül vagy közvetve kevesebb, mint 100 százalékban tulajdonosa az egyik államban folytatott tevékenységnek, csak a belföldi illetőségű személynek az ilyen tevékenységben lévő arányos érdekeltségét veszik figyelembe az e bekezdésben leírt teszt alkalmazásában.
Az alábbi példák mutatják be a jelentősség követelményének alkalmazását.
1. példa
(i) V, belföldi illetőségű személy egy országban, amelynek nincs adóegyezménye az Egyesült Államokkal, meg akar szerezni egy amerikai pénzügyi intézményt. Mindazonáltal, miután az illetősége szerinti országnak nincs adóegyezménye az Egyesült Államokkal, a befektetés által létrehozott bármely osztalék az Egyesült Államok belső joga szerinti forrásadó alá esne. V egy magyar társaságot alapít, egy irodával egy kisvárosban, hogy befektetési tanácsadást nyújtson a helyi lakosok számára. Ez a magyar társaság megszerzi az egyesült államokbeli pénzügyi intézményt a V. által biztosított tőkéből.
(ii) Az egyesült államokbeli forrású jövedelem, amely olyan üzleti tevékenységből keletkezik az Egyesült Államokban, amely a magyar anyavállalat által folytatott befektetési tanácsadással függ össze. Mindazonáltal, a jelentősségi követelmény ebben a példában nem teljesül, ezért az osztalék az Egyesült Államok belső joga alatti, nem pedig a 10. cikkben (Osztalék) előírt kulccsal való forrásadó alatt marad.
2. példa
(i) S egy Magyarországon megszervezett, vezetett és ellenőrzött bankszervezet. S-nek számos helyi fiókja és ügyfele van Magyarországon, továbbá megfelelő személyzete, amely képes a banki szolgáltatásokat nyújtani ezen ügyfelek számára. Mindazonáltal, miután a banki piac Magyarországon versenytársakkal telített, S elhatározta, hogy Magyarországon kívül fiókokat kell alapítania, hogy bővítse üzleti tevékenységét. E terv alapján S az Egyesült Államok több nagyvárosában alapított fiókokat, hogy azok ugyanolyan jellegű banki tevékenységet folytassanak, mint Magyarországon. Idővel az egyesült államokbeli fiókok számottevően növekedtek, és most már méreteikben elérték S egész magyarországi tevékenységének méreteit.
(ii) S egyesült államokbeli fiókjainak üzleti tevékenysége kapcsolatban áll S Magyarországon folytatott üzleti tevékenységével. Mivel S-nek nagyszámú helyi fiókja és alkalmazottja van Magyarországon, S Magyarországon folytatott tevékenysége jelentősnek minősül a 22. cikk 3. bekezdés b) pontjának alkalmazásában.
3. példa
HUCo, egy magyar társaság, 100 százalékban tulajdonosa USCo, egy egyesült államokbeli társaság részvényeinek, és 50 százalékban a HUSub, egy magyar társaság részvényeinek. HUCo közvetlenül nem folytat aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet. USCo és HUSub aktív zeneipari tevékenységet végez. USCo-nak számos alkalmazottja van, akiknek a feladata új hangfelvételeket készítő művészek felfedezése. USCo szintén készít hangfelvételeket, foglalkozik gyártással és forgalmazással az Egyesült Államokban. HUSub alkalmazottainak feladata a felvételek reklámozása Magyarországon, valamint a forgalmazási stratégia kidolgozása Európa többi részére. Az egyesült államokbeli hangfelvételeket készítő művészek európai eladásai nagymértékben hozzájárulnak USCo nyereségességéhez.
HUCo kamat- és osztalékkifizetést kap USCo-tól. Ahhoz, hogy ezek a kifizetések jogosultak legyenek az egyezmény kedvezményeire a 22. cikk 3. bekezdése alapján, HUCo-t olyannak kell tekintetni, mint amely Magyarországon aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet folytat. A 3. bekezdés b) pontja alapján, mivel HUCo és USCo kapcsolt vállalkozások, a Magyarországon folytatott és HUCo-nak tulajdonított tevékenységnek jelentősnek kell lennie a USCo által folytatott tevékenység vonatkozásában. HUCo-t úgy kell tekinteni, mint amely teljesíti ezt a követelményt, amennyiben a HUCo-nak betudható tőke, jövedelem és bérköltség aránya legalább 10 százaléka és minden egyes arány legalább 7,5 százaléka a USCo-nak betudható tőkének, jövedelemnek és bérköltségnek. Minden, az utóbbi négy évben lezárt adózási évben az ezen társaságok kereskedelmi vagy üzleti tevékenységnek betudható tőkéje, bruttó jövedelme és bérköltsége a következők szerint alakult:
| USCo | HUSub | |
| Tőke ..................... $300 | $50 | |
| Jövedelem ...............50 | 10 | |
| Bérköltség ................60 | 10 |
HUCo-nak nincs olyan tőkéje, jövedelme vagy bérköltsége, amely betudható a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységnek. Mindazonáltal HUSub tőkéje, jövedelme és bérköltsége, amely a kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez kapcsolódik, a c) albekezdés alapján betudható HUCo-nak, mivel HUCo a HUSub-ban fennálló 50 százalékos tényleges tulajdonosi részesedése folytán kapcsolódik HUSub-hoz. Ennek megfelelően HUSub tőkéjének, jövedelmének és bérköltségének 50 százaléka betudható HUCo-nak. A HUCo-nak betudható összegek és a USCo megfelelő összegeinek százalékos aránya a következők szerint alakult:
| HUCo | HUCo USCo százalékos arányában | |
| Tőke .....................$25 | 8.3 | |
| Jövedelem ..............5 | 10.0 | |
| Bérköltség ...............5 | 8.3 |
Miután e százalékos arányok egyike sem haladja meg a 10 százalékot, HUCo nem teljesíti a fentiekben vázolt adóvédettségi követelményt. Ezenkívül a hároméves átlag szabályának alkalmazása sem változtat az eredményen, mivel a három megelőző évre vonatkozó összegek (és a belőle fakadó arányok) megegyeznek az első megelőző adózási év összegeivel.
Mindazonáltal HUCo jogosult lesz a kedvezményekre a USCo-tól kapott osztalék tekintetében. A HUSub által folytatott tevékenységek jelentősnek minősülnek USCo tevékenységével kapcsolatban, figyelembe véve az egyes társaságok hozzájárulásait a csoport egészének tevékenységéhez.
11. Hivatkozással az Egyezmény 22. cikkének (Kedvezmények korlátozása) 4. bekezdés a) pontjára, megállapítást nyert, hogy mindkét ország illetékes hatóságai általában megadják az egyezmény kedvezményeit a 22. cikk 7. bekezdés alapján olyan esetekben, amikor a kedvezményeket a 4. bekezdés alapján igénylő társaság legfeljebb 10 magánszemély közvetlen tulajdonában van, feltéve, hogy az ilyen magánszemélyek egyenrangú kedvezménye- zettek [a 8. bekezdés e) albekezdése szerinti értelemben] és a 4. bekezdés b) albekezdésének követelményei és minden az Egyezmény által a kedvezményekhez előírt kiegészítő követelmény teljesül.
12. A Magyar Köztársaság Kormánya arról tájékoztatta az Amerikai Egyesült Államok Kormányát, hogy értelmezése szerint az ebben az egyezményben foglalt kötelezettségei összhangban vannak az európai uniós tagságából származó kötelezettségeivel. Amennyiben a Magyar Köztársaság egy jövőbeni időpontban úgy találná, hogy ezen egyezmény szerinti kötelezettségei nincsenek összhangban azokkal a követelményekkel, amelyek Magyarországra, mint az Európai Unió tagjára alkalmazandók, bármelyik Szerződő Állam konzultációt kérhet az Egyezmény módosításának lehetséges tárgyalása tekintetében.
Megtiszteltetés továbbá számomra, hogy javasoljam Önnek az Amerikai Egyesült Államok Kormánya nevében, hogy a jelen jegyzék és Excellenciád erre adott megerősítő válasza, amelyben megerősíti, hogy Kormánya osztja ezeket az értelmezéseket, megállapodást fog képezni a Kormányaink között ezen pontokon és ugyanazon a napon lép hatályba, mint az Egyezmény.”
Tájékoztatni kívánom Önt arról, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya osztja Excellenciád jegyzékében foglalt megállapításokat. Van szerencsém ezért megerősíteni, hogy Excellenciád jegyzéke és ez a válasz jegyzék ezeken a pontokon Kormányaink között megállapodást fog képezni, amely ugyanazon a napon lép hatályba, mint az Egyezmény.
Fogadja Nagykövet Asszony legmagasabb nagyrabecsülésemet.
Kiváló tisztelettel:
Dr. Oszkó Péter
a Magyar Köztársaság
pénzügyminisztere”
The Government of the Republic of Hungary and the Government of the United States of America, desiring to conclude a Convention for the avoidance of double taxation and the prevention of fiscal evasion with respect to taxes on income, have agreed as follows:
1. This Convention shall apply only to persons who are residents of one or both of the Contracting States, except as otherwise provided in the Convention.
2. This Convention shall not restrict in any manner any benefit now or hereafter accorded:
a) by the laws of either Contracting State; or
b) by any other agreement to which both of the Contracting States are parties.
3. a) Notwithstanding the provisions of subparagraph b) of paragraph 2 of this Article:
i) for purposes of paragraph 3 of Article XXII (Consultation) of the General Agreement on Trade in Services, the Contracting States agree that any question arising as to the interpretation or application of this Convention and, in particular, whether a taxation measure is within the scope of this Convention, shall be determined exclusively in accordance with the provisions of Article 25 (Mutual Agreement Procedure) of this Convention; and
ii) the provisions of Article XVII of the General Agreement on Trade in Services shall not apply to a taxation measure unless the competent authorities agree that the measure is not within the scope of Article 24 (Non-Discrimination) of this Convention.
b) For the purposes of this paragraph, a „measure” is a law, regulation, rule, procedure, decision, administrative action, or any similar provision or action.
4. Except to the extent provided in paragraph 5, this Convention shall not affect the taxation by a Contracting State of its residents [as determined under Article 4 (Resident)] and its citizens. Further, except to the extent provided in paragraph 5 and notwithstanding the other provisions of this Convention, a former citizen or former long-term resident of a Contracting State may, for the period of ten years following the loss of such status, be taxed in accordance with the laws of that Contracting State.
5. The provisions of paragraph 4 shall not affect:
a) the benefits conferred by a Contracting State under paragraph 2 of Article 9 (Associated Enterprises), paragraphs 1 b), 2, and 3 of Article 17 (Pensions and Income from Social Security) and Articles 23 (Relief From Double Taxation), 24 (NonDiscrimination), and 25 (Mutual Agreement Procedure); and
b) the benefits conferred by a Contracting State under Articles 18 (Government Service), 19 (Students and Trainees), 20 (Professors and Teachers), and 27 (Members of Diplomatic Missions and Consular Posts), upon individuals who are neither citizens of, nor have been admitted for permanent residence in, that State.
6. An item of income, profit or gain derived through an entity that is fiscally transparent under the laws of either Contracting State shall be considered to be derived by a resident of a State to the extent that the item is treated for purposes of the taxation law of such Contracting State as the income, profit or gain of a resident.
1. This Convention shall apply to taxes on income imposed on behalf of a Contracting State irrespective of the manner in which they are levied.
2. There shall be regarded as taxes on income all taxes imposed on total income, or on elements of income, including taxes on gains from the alienation of movable or immovable property (real property), and taxes on the total amounts of wages or salaries paid by enterprises, but excluding social security and unemployment taxes.
3. The existing taxes to which this Convention shall apply are:
a) in the case of Hungary:
i) the personal income tax;
ii) the corporate tax;
iii) the surtax;
b) in the case of the United States: the Federal income taxes imposed by the Internal Revenue Code (but excluding social security and unemployment taxes), and the Federal excise taxes imposed with respect to private foundations.
4. This Convention shall apply also to any identical or substantially similar taxes that are imposed after the date of signature of the Convention in addition to, or in place of, the existing taxes. The competent authorities of the Contracting States shall notify each other of any significant changes that have been made in their taxation laws.
1. For the purposes of this Convention, unless the context otherwise requires:
a) the term „person” includes an individual, an estate, a trust, a partnership, a company, and any other body of persons;
b) the term „company” means any body corporate or any entity that is treated as a body corporate for tax purposes;
c) the terms „enterprise of a Contracting State” and „enterprise of the other Contracting State” mean respectively an enterprise carried on by a resident of a Contracting State, and an enterprise carried on by a resident of the other Contracting State; the terms also include an enterprise carried on by a resident of a Contracting State through an entity that is treated as fiscally transparent in that Contracting State;
d) the term „enterprise” applies to the carrying on of any business;
e) the term „business” includes the performance of professional services and of other activities of an independent character;
f) the term „international traffic” means any transport by a ship or aircraft, except when such transport is solely between places in a Contracting State;
g) the term „competent authority” means:
i) in Hungary: the Minister of Finance or his authorized representative; and
ii) in the United States: the Secretary of the Treasury or his delegate;
h) the term „Hungary” means the Republic of Hungary and, when used in a geographical sense, it means the territory of the Republic of Hungary;
i) the term „United States” means the United States of America, and includes the states thereof and the District of Columbia; such term also includes the territorial sea thereof and the sea bed and subsoil of the submarine areas adjacent to that territorial sea, over which the United States exercises sovereign rights in accordance with international law; the term, however, does not include Puerto Rico, the Virgin Islands, Guam or any other United States possession or territory;
j) the term „national” of a Contracting State means:
i) any individual possessing the nationality of that State; and
ii) any legal person, partnership, association or other entity deriving its status as such from the laws in force in that State;
k) the term „pension fund” means any person established in a Contracting State that is:
i) generally exempt from income taxation in that State; and
ii) operated principally either:
A) to administer or provide pension or retirement benefits; or
B) to earn income for the benefit of one or more persons described in clause A); and
l) the terms „a Contracting State” and „the other Contracting State” mean Hungary or the United States, as the context requires.
2. As regards the application of the Convention at any time by a Contracting State any term not defined therein shall, unless the context otherwise requires, or the competent authorities agree to a common meaning pursuant to the provisions of Article 25 (Mutual Agreement Procedure), have the meaning which it has at that time under the law of that State for the purposes of the taxes to which the Convention applies, any meaning under the applicable tax laws of that State prevailing over a meaning given to the term under other laws of that State.
1. For the purposes of this Convention, the term „resident of a Contracting State” means any person who, under the laws of that State, is liable to tax therein by reason of his domicile, residence, citizenship, place of management, place of incorporation, or any other criterion of a similar nature, and also includes that State and any political subdivision or local authority thereof. This term, however, does not include any person who is liable to tax in that State in respect only of income from sources in that State or of profits attributable to a permanent establishment in that State.
2. The term „resident of a Contracting State” includes:
a) a pension fund established in that State; and
b) an organization that is established and maintained in that State exclusively for religious, charitable, scientific, artistic, cultural, or educational purposes,
notwithstanding that all or part of its income or gains may be exempt from tax under the domestic law of that State.
3. Where, by reason of the provisions of paragraph 1, an individual is a resident of both Contracting States, then his status shall be determined as follows:
a) he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has a permanent home available to him; if he has a permanent home available to him in both States, he shall be deemed to be a resident only of the State with which his personal and economic relations are closer (center of vital interests);
b) if the State in which he has his center of vital interests cannot be determined, or if he does not have a permanent home available to him in either State, he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has an habitual abode;
c) if he has an habitual abode in both States or in neither of them, he shall be deemed to be a resident only of the State of which he is a national;
d) if he is a national of both States or of neither of them, the competent authorities of the Contracting States shall endeavor to settle the question by mutual agreement.
4. Where by reason of the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article a person other than an individual is a resident of both Contracting States, the competent authorities of the Contracting States shall endeavor to determine by mutual agreement the mode of application of this Convention to that person. If the competent authorities do not reach such an agreement, that person shall not be entitled to claim any benefit provided by this Convention, except for those provided by Article 24 (Non-Discrimination) and Article 25 (Mutual Agreement Procedure).
1. For the purposes of this Convention, the term „permanent establishment” means a fixed place of business through which the business of an enterprise is wholly or partly carried on.
2. The term „permanent establishment” includes especially:
a) a place of management;
b) a branch;
c) an office;
d) a factory;
e) a workshop; and
f) a mine, an oil or gas well, a quarry, or any other place of extraction of natural resources.
3. A building site or construction or installation project, or an installation or drilling rig or ship used for the exploration of natural resources, constitutes a permanent establishment only if it lasts, or the exploration activity continues for more than twelve months.
4. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, the term „permanent establishment” shall be deemed not to include:
a) the use of facilities solely for the purpose of storage, display or delivery of goods or merchandise belonging to the enterprise;
b) the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely for the purpose of storage, display or delivery;
c) the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely for the purpose of processing by another enterprise;
d) the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of purchasing goods or merchandise, or of collecting information, for the enterprise;
e) the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of carrying on, for the enterprise, any other activity of a preparatory or auxiliary character;
f) the maintenance of a fixed place of business solely for any combination of the activities mentioned in subparagraphs a) through e), provided that the overall activity of the fixed place of business resulting from this combination is of a preparatory or auxiliary character.
5. Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2, where a person - other than an agent of an independent status to whom paragraph 6 applies - is acting on behalf of an enterprise and has and habitually exercises in a Contracting State an authority to conclude contracts in the name of the enterprise, that enterprise shall be deemed to have a permanent establishment in that State in respect of any activities that the person undertakes for the enterprise, unless the activities of such person are limited to those mentioned in paragraph 4 that, if exercised through a fixed place of business, would not make this fixed place of business a permanent establishment under the provisions of that paragraph.
6. An enterprise shall not be deemed to have a permanent establishment in a Contracting State merely because it carries on business in that State through a broker, general commission agent, or any other agent of an independent status, provided that such persons are acting in the ordinary course of their business.
7. The fact that a company that is a resident of a Contracting State controls or is controlled by a company that is a resident of the other Contracting State, or that carries on business in that other State (whether through a permanent establishment or otherwise), shall not be taken into account in determining whether either company has a permanent establishment in that other State.
1. Income derived by a resident of a Contracting State from immovable property (real property), including income from agriculture or forestry, situated in the other Contracting State may be taxed in that other State.
2. The term „immovable property (real property)” shall have the meaning which it has under the law of the Contracting State in which the property in question is situated. The term shall in any case include property accessory to immovable property (real property), including livestock and equipment used in agriculture and forestry, rights to which the provisions of general law respecting landed property apply, usufruct of immovable property (real property) and rights to variable or fixed payments as consideration for the working of, or the right to work, mineral deposits, sources and other natural resources. Ships, boats and aircraft shall not be regarded as immovable property (real property).
3. The provisions of paragraph 1 shall apply to income derived from the direct use, letting, or use in any other form of immovable property (real property).
4. The provisions of paragraphs 1 and 3 shall also apply to the income from immovable property (real property) of an enterprise.
5. A resident of a Contracting State who is liable to tax in the other Contracting State on a gross basis on income from immovable property (real property) situated in the other Contracting State may elect for any taxable year to compute the tax on such income on a net basis as if such income were business profits attributable to a permanent establishment in such other State. Any such election shall be binding for the taxable year of the election and all subsequent taxable years unless the competent authority of the Contracting State in which the property is situated agrees to terminate the election.
1. The profits of an enterprise of a Contracting State shall be taxable only in that State unless the enterprise carries on business in the other Contracting State through a permanent establishment situated therein. If the enterprise carries on business as aforesaid, the profits of the enterprise may be taxed in the other State but only so much of them as are attributable to that permanent establishment.
2. Subject to the provisions of paragraph 3, where an enterprise of a Contracting State carries on business in the other Contracting State through a permanent establishment situated therein, there shall in each Contracting State be attributed to that permanent establishment the profits that it might be expected to make if it were a distinct and independent enterprise engaged in the same or similar activities under the same or similar conditions and dealing wholly independently with the enterprise of which it is a permanent establishment. For this purpose, the profits to be attributed to the permanent establishment shall include only the profits derived from the assets used, risks assumed and activities performed by the permanent establishment.
3. In determining the profits of a permanent establishment, there shall be allowed as deductions expenses that are incurred for the purposes of the permanent establishment, including executive and general administrative expenses so incurred, whether in the State in which the permanent establishment is situated or elsewhere.
4. No profits shall be attributed to a permanent establishment by reason of the mere purchase by that permanent establishment of goods or merchandise for the enterprise.
5. For the purposes of the preceding paragraphs, the profits to be attributed to the permanent establishment shall be determined by the same method year by year unless there is good and sufficient reason to the contrary.
6. Where profits include items of income that are dealt with separately in other Articles of the Convention, then the provisions of those Articles shall not be affected by the provisions of this Article.
7. In applying this Article, paragraph 6 of Article 10 (Dividends), paragraph 4 of Article 11 (Interest), paragraph 3 of Article 12 (Royalties), paragraph 5 of Article 13 (Gains) and paragraph 2 of Article 21 (Other Income), any income or gain attributable to a permanent establishment during its existence is taxable in the Contracting State where such permanent establishment is situated even if the payments are deferred until such permanent establishment has ceased to exist.
1. Profits of an enterprise of a Contracting State from the operation of ships or aircraft in international traffic shall be taxable only in that State.
2. For purposes of this Article, profits from the operation of ships or aircraft include, but are not limited to:
a) profits from the rental of ships or aircraft on a full (time or voyage) basis;
b) profits from the rental on a bareboat basis of ships or aircraft if the rental income is incidental to profits from the operation of ships or aircraft in international traffic; and
c) profits from the rental on a bareboat basis of ships or aircraft if such ships or aircraft are operated in international traffic by the lessee.
Profits derived by an enterprise from the inland transport of property or passengers within either Contracting State shall be treated as profits from the operation of ships or aircraft in international traffic if such transport is undertaken as part of international traffic.
3. Profits of an enterprise of a Contracting State from the use, maintenance, or rental of containers (including trailers, barges, and related equipment for the transport of containers) shall be taxable only in that Contracting State, except to the extent that those containers are used for transport solely between places within the other Contracting State.
4. The provisions of paragraphs 1 and 3 shall also apply to profits from participation in a pool, a joint business, or an international operating agency.
1. Where:
a) an enterprise of a Contracting State participates directly or indirectly in the management, control or capital of an enterprise of the other Contracting State; or
b) the same persons participate directly or indirectly in the management, control, or capital of an enterprise of a Contracting State and an enterprise of the other Contracting State,
and in either case conditions are made or imposed between the two enterprises in their commercial or financial relations that differ from those that would be made between independent enterprises, then any profits that, but for those conditions, would have accrued to one of the enterprises, but by reason of those conditions have not so accrued, may be included in the profits of that enterprise and taxed accordingly.
2. Where a Contracting State includes in the profits of an enterprise of that State, and taxes accordingly, profits on which an enterprise of the other Contracting State has been charged to tax in that other State, and the other Contracting State agrees that the profits so included are profits that would have accrued to the enterprise of the firstmentioned State if the conditions made between the two enterprises had been those that would have been made between independent enterprises, then that other State shall make an appropriate adjustment to the amount of the tax charged therein on those profits. In determining such adjustment, due regard shall be had to the other provisions of this Convention and the competent authorities of the Contracting States shall if necessary consult each other.
1. Dividends paid by a company that is a resident of a Contracting State to a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State.
2. However, such dividends may also be taxed in the Contracting State of which the company paying the dividends is a resident and according to the laws of that State, but if the dividends are beneficially owned by a resident of the other Contracting State, except as otherwise provided, the tax so charged shall not exceed:
a) 5 percent of the gross amount of the dividends if the beneficial owner is a company that owns directly at least 10 percent of the voting stock of the company paying the dividends;
b) 15 percent of the gross amount of the dividends in all other cases.
This paragraph shall not affect the taxation of the company in respect of the profits out of which the dividends are paid.
3. Notwithstanding paragraph 2, dividends shall not be taxed in the Contracting State of which the company paying the dividends is a resident if:
a) the beneficial owner of the dividends is a pension fund that is a resident of the other Contracting State; and
b) such dividends are not derived from the carrying on of a trade or business by the pension fund or through an associated enterprise.
4. a) Subparagraph a) of paragraph 2 shall not apply in the case of dividends paid by a U.S. Regulated Investment Company (RIC) or a U.S. Real Estate Investment Trust (REIT). In the case of dividends paid by a RIC, subparagraph b) of paragraph 2 and paragraph 3 shall apply. In the case of dividends paid by a REIT, subparagraph b) of paragraph 2 and paragraph 3 shall apply only if:
i) the beneficial owner of the dividends is an individual or pension fund, in either case holding an interest of not more than 10 percent in the REIT;
ii) the dividends are paid with respect to a class of stock that is publicly traded and the beneficial owner of the dividends is a person holding an interest of not more than 5 percent of any class of the REIT¨s stock; or
iii) the beneficial owner of the dividends is a person holding an interest of not more than 10 percent in the REIT and the REIT is diversified.
b) For purposes of this paragraph, a REIT shall be „diversified” if the value of no single interest in real property exceeds 10 percent of its total interests in real property. For the purposes of this rule, foreclosure property shall not be considered an interest in real property. Where a REIT holds an interest in a partnership, it shall be treated as owning directly a proportion of the partnership’s interests in real property corresponding to its interest in the partnership.
c) The rules of this paragraph shall also apply to dividends paid by companies resident in Hungary that are similar to the U.S. companies referred to in this paragraph.
5. For purposes of this Article, the term „dividends” means income from shares or other rights, not being debtclaims, participating in profits, as well as income that is subjected to the same taxation treatment as income from shares by the laws of the State of which the company making the distribution is a resident.
6. The provisions of paragraphs 1 through 4 shall not apply if the beneficial owner of the dividends, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State, of which the payer is a resident, through a permanent establishment situated therein, and the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with such permanent establishment. In such case the provisions of Article 7 (Business Profits) shall apply.
7. A Contracting State may not impose any tax on dividends paid by a resident of the other State, except insofar as the dividends are paid to a resident of the first-mentioned State or the dividends are attributable to a permanent establishment, nor may it impose tax on a corporation’s undistributed profits, except as provided in paragraph 8, even if the dividends paid or the undistributed profits consist wholly or partly of profits or income arising in that State.
8. a) A company that is a resident of one of the States and that has a permanent establishment in the other State or that is subject to tax in the other State on a net basis on its income that may be taxed in the other State under Article 6 [Income from Immovable Property (Real Property)] or under paragraphs 1 or 4 of Article 13 (Gains) may be subject in that other State to a tax in addition to the tax allowable under the other provisions of this Convention.
b) Such tax, however, may be imposed:
i) on only the portion of the business profits of the company attributable to the permanent establishment and the portion of the income referred to in subparagraph a) that is subject to tax under Article 6 or under paragraphs 1 or 4 of Article 13 that, in the case of the United States, represents the dividend equivalent amount of such profits or income and, in the case of Hungary, is an amount that is analogous to the dividend equivalent amount; and
ii) at a rate not in excess of the rate specified in paragraph 2 a).
1. Interest arising in a Contracting State and beneficially owned by a resident of the other Contracting State may be taxed only in that other State.
2. Notwithstanding the provisions of paragraph 1:
a) interest arising in Hungary that is determined with reference to receipts, sales, income, profits or other cash flow of the debtor or a related person, to any change in the value of any property of the debtor or a related person or to any dividend, partnership distribution or similar payment made by the debtor or a related person may be taxed in Hungary, and according to the laws of Hungary, but if the beneficial owner is a resident of the United States, the interest may be taxed at a rate not exceeding 15 percent of the gross amount of the interest;
b) interest arising in the United States that is contingent interest of a type that does not qualify as portfolio interest under United States law may be taxed in the United States but, if the beneficial owner of the interest is a resident of Hungary, the interest may be taxed at a rate not exceeding 15 percent of the gross amount of the interest; and
c) interest that is an excess inclusion with respect to a residual interest in a real estate mortgage investment conduit may be taxed by each State in accordance with its domestic law.
3. The term „interest” as used in this Article means income from debtclaims of every kind, whether or not secured by mortgage, and whether or not carrying a right to participate in the debtor’s profits, and in particular, income from government securities and income from bonds or debentures, including premiums or prizes attaching to such securities, bonds or debentures, and all other income that is subjected to the same taxation treatment as income from money lent by the taxation law of the Contracting State in which the income arises. Income dealt with in Article 10 (Dividends) and penalty charges for late payment shall not be regarded as interest for the purposes of this Convention.
4. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the interest, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in which the interest arises, through a permanent establishment situated therein, and the debt-claim in respect of which the interest is paid is effectively connected with such permanent establishment. In such case the provisions of Article 7 (Business Profits) shall apply.
5. Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or between both of them and some other person, the amount of the interest, having regard to the debtclaim for which it is paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this Article shall apply only to the lastmentioned amount. In such case the excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each State, due regard being had to the other provisions of this Convention.
1. Royalties arising in a Contracting State and beneficially owned by a resident of the other Contracting State may be taxed only in that other State.
2. The term „royalties” as used in this Article means:
a) payments of any kind received as a consideration for the use of, or the right to use, any copyright of literary, artistic, scientific or other work (including cinematographic films), any patent, trademark, design or model, plan, secret formula or process, or for information concerning industrial, commercial or scientific experience; and
b) gains derived from the alienation of any property described in subparagraph a), to the extent that such gain is contingent on the productivity, use, or disposition of the property.
3. The provisions of paragraph 1 shall not apply if the beneficial owner of the royalties, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in which the royalties arise through a permanent establishment situated therein and the right or property in respect of which the royalties are paid is effectively connected with such permanent establishment. In such case the provisions of Article 7 (Business Profits) shall apply.
4. Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or between both of them and some other person, the amount of the royalties, having regard to the use, right, or information for which they are paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this Article shall apply only to the lastmentioned amount. In such case, the excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each Contracting State, due regard being had to the other provisions of the Convention.
1. Gains derived by a resident of a Contracting State that are attributable to the alienation of immovable property (real property) situated in the other Contracting State may be taxed in that other State.
2. For the purposes of the application of this Article by the United States, the term „immovable property (real property) situated in the other Contracting State” shall include:
a) immovable property (real property) referred to in Article 6 [Income from Immovable Property (Real Property)]; and
b) a United States real property interest.
3. For the purposes of the application of this Article by Hungary, the term „immovable property (real property) situated in the other Contracting State” shall include immovable property (real property) referred to in Article 6.
4. Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of shares or comparable interests deriving more than 50 percent of their value directly or indirectly from immovable property (real property) situated in Hungary may be taxed in Hungary.
5. Gains, other than those dealt with in paragraph 4 of this Article, from the alienation of movable property forming part of the business property of a permanent establishment that an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State, including such gains from the alienation of such a permanent establishment (alone or with the whole enterprise), may be taxed in that other State.
6. Gains derived by an enterprise of a Contracting State from the alienation of ships or aircraft operated in international traffic or movable property pertaining to the operation of such ships or aircraft shall be taxable only in that State.
7. Gains derived by an enterprise of a Contracting State from the alienation of containers (including trailers, barges and related equipment for the transport of containers) used for the transport of goods or merchandise shall be taxable only in that State, unless those containers are used for transport solely between places within the other Contracting State.
8. Gains from the alienation of any property other than property referred to in paragraphs 1 through 7 shall be taxable only in the Contracting State of which the alienator is a resident.
9. Where an individual, upon ceasing to be a resident of one of the Contracting States, is treated under the taxation law of that State as having alienated any property for its fair market value and is taxed in that State by reason thereof, the individual may elect to be treated for purposes of taxation in the other Contracting State as if the individual had, immediately before ceasing to be a resident of the first-mentioned State, alienated and reacquired such property for an amount equal to its fair market value at such time.
1. Subject to the provisions of Articles 15 (Directors’ Fees), 17 (Pensions and Income from Social Security), 18 (Government Service), 19 (Students and Trainees) and 20 (Professors and Teachers), salaries, wages, and other similar remuneration derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment shall be taxable only in that State unless the employment is exercised in the other Contracting State. If the employment is so exercised, such remuneration as is derived therefrom may be taxed in that other State.
2. Notwithstanding the provisions of paragraph 1, remuneration derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment exercised in the other Contracting State shall be taxable only in the firstmentioned State if:
a) the recipient is present in the other State for a period or periods not exceeding in the aggregate 183 days in any twelve month period commencing or ending in the tax year concerned; and
b) the remuneration is paid by, or on behalf of, an employer who is not a resident of the other State; and
c) the remuneration is not borne by a permanent establishment which the employer has in the other State.
3. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, remuneration described in paragraph 1 that is derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment exercised aboard a ship or aircraft operated in international traffic as a member of the regular complement of the ship or aircraft shall be taxable only in that State.
Directors’ fees and other compensation derived by a resident of a Contracting State in his capacity as a member of the board of directors of a company that is a resident of the other Contracting State may be taxed in that other Contracting State.
1. Income derived by a resident of a Contracting State as an entertainer, such as a theater, motion picture, radio, or television artiste, or a musician, or as a sportsman, from his personal activities as such exercised in the other Contracting State, which income would be exempt from tax in that other Contracting State under the provisions of Articles 7 (Business Profits) and 14 (Income from Employment) may be taxed in that other State, except where the amount of the gross receipts derived by such entertainer or sportsman, including expenses reimbursed to him or borne on his behalf, from such activities does not exceed twenty thousand United States dollars ($20,000) or its equivalent in Hungarian Forints for the tax year of the payment.
2. Where income in respect of activities exercised by an entertainer or a sportsman in his capacity as such accrues not to the entertainer or sportsman himself but to another person, that income, notwithstanding the provisions of Article 7 or 14, may be taxed in the Contracting State in which the activities of the entertainer or sportsman are exercised unless the contract pursuant to which the personal activities are performed allows that other person to designate the individual who is to perform the personal activities.
1. a) Pensions and other similar remuneration beneficially owned by a resident of a Contracting State shall be taxable only in that State.
b) Notwithstanding subparagraph a), the amount of any such pension or remuneration arising in a Contracting State that, when received, would be exempt from taxation in that State if the beneficial owner were a resident thereof shall be exempt from taxation in the Contracting State of which the beneficial owner is a resident.
2. Notwithstanding the provisions of paragraph 1:
a) payments made by the United States under provisions of the social security or similar legislation of the United States to a resident of Hungary shall be taxable only in the United States; and
b) payments made by Hungary under the mandatory pension scheme of Hungary to a resident or citizen of the United States shall be taxable only in Hungary.
3. Where an individual who is a resident of one of the States is a member or beneficiary of, or participant in, a pension fund that is a resident of the other State, income earned by the pension fund may be taxed as income of that individual only when, and, subject to the provisions of paragraph 1, to the extent that, it is paid to, or for the benefit of, that individual from the pension fund (and not transferred to another pension fund in that other State).
1. Notwithstanding the provisions of Articles 14 (Income from Employment), 15 (Directors’ Fees), 16 (Entertainers and Sportsmen), 19 (Students and Trainees) and 20 (Professors and Teachers):
a) Salaries, wages and other remuneration, other than a pension, paid by a Contracting State or a political subdivision or a local authority thereof to an individual in respect of services rendered to that State, or subdivision or local authority shall, subject to the provisions of subparagraph b), be taxable only in that State;
b) such remuneration, however, shall be taxable only in the other Contracting State if the services are rendered in that State and the individual is a resident of that State who:
i) is a national of that State; or
ii) did not become a resident of that State solely for the purpose of rendering the services.
2. Notwithstanding the provisions of paragraph 1 of Article 17 (Pensions and Income from Social Security):
a) any pension and other similar remuneration paid by, or out of funds created by, a Contracting State or a political subdivision or a local authority thereof to an individual in respect of services rendered to that State or subdivision or authority (other than a payment to which paragraph 2 of Article 17 applies) shall, subject to the provisions of subparagraph b), be taxable only in that State;
b) such pension, however, shall be taxable only in the other Contracting State if the individual is a resident of, and a national of, that State.
3. The provisions of Articles 14, 15, 16 and 17 shall apply to salaries, wages and other remuneration, and to pensions, in respect of services rendered in connection with a business carried on by a Contracting State or a political subdivision or a local authority thereof.
1. Payments, other than compensation for personal services, received by a student or business trainee who is, or was immediately before visiting a Contracting State, a resident of the other Contracting State, and who is present in the first-mentioned State for the primary purpose of his education or training, shall not be taxed in that State, provided that such payments arise outside that State and are for the purpose of his maintenance, education or training. The exemption from tax provided by this paragraph shall apply to a business trainee only for a period of time not exceeding one year from the date the business trainee first arrives in the first-mentioned Contracting State for the purpose of training.
2. A student or business trainee within the meaning of paragraph 1 shall be exempt from tax by the Contracting State in which the individual is temporarily present with respect to income from personal services in an aggregate amount equal to $9,000 or its equivalent in Hungarian Forints annually. The competent authorities shall, every five years, adjust the amount provided in this subparagraph to the extent necessary to take into account changes in the U.S. personal exemption and the standard deduction.
3. For purposes of this Article, a business trainee is an individual:
a) who is temporarily in a Contracting State for the purpose of securing training required to qualify the individual to practice a profession or professional specialty; or
b) who is temporarily in a Contracting State as an employee of, or under contract with, a resident of the other Contracting State, for the primary purpose of acquiring technical, professional, or business experience from a person other than that resident of the other Contracting State (or a person related to such resident of the other Contracting State).
1. A professor or teacher who visits one of the Contracting States for a period not exceeding two years starting from the date he first visits that Contracting State for the sole purpose of teaching or carrying out advanced study (including research) at a university, college or other recognized research institute or other establishment for higher education in that Contracting State and who was immediately before that visit a resident of the other State shall be exempt from tax in the first-mentioned Contracting State on any remuneration for such teaching or study. If the visit exceeds two years, the first-mentioned State may tax the individual under its domestic law for the entire period of the visit.
2. The preceding provisions of this Article shall not apply to remuneration which a professor or teacher receives for conducting research if the research is undertaken primarily for the private benefit of a specific person or persons.
1. Items of income beneficially owned by a resident of a Contracting State, wherever arising, not dealt with in the foregoing Articles of this Convention shall be taxable only in that State.
2. The provisions of paragraph 1 shall not apply to income, other than income from real property as defined in paragraph 2 of Article 6 [Income from Immovable Property (Real Property)], if the beneficial owner of the income, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State through a permanent establishment situated therein and the right or property in respect of which the income is paid is effectively connected with such permanent establishment. In such case the provisions of Article 7 (Business Profits) shall apply.
1. Except as otherwise provided in this Article, a resident of a Contracting State shall not be entitled to the benefits of this Convention otherwise accorded to residents of a Contracting State unless such resident is a „qualified person” as defined in paragraph 2.
2. A resident of a Contracting State shall be a qualified person for a taxable year if the resident is:
a) an individual;
b) a Contracting State, or a political subdivision or local authority thereof;
c) a company, if:
i) the principal class of its shares (and any disproportionate class of shares) is regularly traded on one or more recognized stock exchanges, and either:
A) its principal class of shares is primarily traded on one or more recognized stock exchanges located in the Contracting State of which the company is a resident (or, in the case of a company resident in Hungary, on a recognized stock exchange located within the European Union or in any other European Free Trade Association state or, in the case of a company resident in the United States, on a recognized stock exchange located in another state that is a party to the North American Free Trade Agreement); or
B) the company’s primary place of management and control is in the Contracting State of which it is a resident; or
ii) at least 50 percent of the aggregate vote and value of the shares (and at least 50 percent of any disproportionate class of shares) in the company is owned directly or indirectly by five or fewer companies entitled to benefits under clause i) of this subparagraph, provided that, in the case of indirect ownership, each intermediate owner is a resident of either Contracting State;
d) a person described in paragraph 2 of Article 4 (Residence) of this Convention, provided that, in the case of a person described in subparagraph a) of that paragraph, more than 50 percent of the person’s beneficiaries, members or participants are individuals resident in either Contracting State; or
e) a person other than an individual, if:
i) on at least half the days of the taxable year, persons who are residents of that Contracting State and that are entitled to the benefits of this Convention under subparagraph a), subparagraph b), clause i) of subparagraph c), or subparagraph d) of this paragraph own, directly or indirectly, shares or other beneficial interests representing at least 50 percent of the aggregate voting power and value (and at least 50 percent of any disproportionate class of shares) of the person, provided that, in the case of indirect ownership, each intermediate owner is a resident of that Contracting State, and
ii) less than 50 percent of the person’s gross income for the taxable year, as determined in the person’s State of residence, is paid or accrued, directly or indirectly, to persons who are not residents of either Contracting State entitled to the benefits of this Convention under subparagraph a), subparagraph b), clause i) of subparagraph c), or subparagraph d) of this paragraph in the form of payments that are deductible for purposes of the taxes covered by this Convention in the person’s State of residence (but not including arm’s length payments in the ordinary course of business for services or tangible property and payments in respect of financial obligations to a bank (including, in the case of Hungary, a credit institution) that is not related to the payor).
3. a) A resident of a Contracting State will be entitled to benefits of the Convention with respect to an item of income derived from the other State, regardless of whether the resident is a qualified person, if the resident is engaged in the active conduct of a trade or business in the first-mentioned State (other than the business of making or managing investments for the resident’s own account, unless these activities either are insurance or securities activities carried on by an insurance company or registered securities dealer, or, in the case of a resident of the United States, are banking activities carried on by a bank, or, in the case of a resident of Hungary, are regulated financial services carried on by a financial institution), and the income derived from the other Contracting State is derived in connection with, or is incidental to, that trade or business.
b) If a resident of a Contracting State derives an item of income from a trade or business activity conducted by that resident in the other Contracting State, or derives an item of income arising in the other Contracting State from a related person, the conditions described in subparagraph a) shall be considered to be satisfied with respect to such item only if the trade or business activity carried on by the resident in the first-mentioned Contracting State is substantial in relation to the trade or business activity carried on by the resident or such person in the other Contracting State. Whether a trade or business activity is substantial for the purposes of this paragraph will be determined based on all the facts and circumstances.
c) For purposes of applying this paragraph, activities conducted by persons connected to a person shall be deemed to be conducted by such person. A person shall be connected to another if one possesses at least 50 percent of the beneficial interest in the other (or, in the case of a company, at least 50 percent of the aggregate vote and value of the company’s shares or of the beneficial equity interest in the company) or another person possesses at least 50 percent of the beneficial interest (or, in the case of a company, at least 50 percent of the aggregate vote and value of the company’s shares or of the beneficial equity interest in the company) in each person. In any case, a person shall be considered to be connected to another if, based on all the relevant facts and circumstances, one has control of the other or both are under the control of the same person or persons.
4. A company that is a resident of a Contracting State shall also be entitled to the benefits of the Convention if:
a) at least 95 percent of the aggregate voting power and value of its shares (and at least 50 percent of any disproportionate class of shares) is owned, directly or indirectly, by seven or fewer persons that are equivalent beneficiaries; and
b) less than 50 percent of the company’s gross income, as determined in the company’s State of residence, for the taxable year is paid or accrued, directly or indirectly, to persons who are not equivalent beneficiaries, in the form of payments (but not including arm’s length payments in the ordinary course of business for services or tangible property), that are deductible for the purposes of the taxes covered by this Convention in the company’s State of residence.
5. A person that is a resident of a Contracting State shall also be entitled to all the benefits of this Convention otherwise accorded to residents of a State if that person functions as a headquarters company for a multinational corporate group and that resident satisfies any specified conditions for the obtaining of such benefits other than those of this Article. A person shall be considered a headquarters company for this purpose only if:
a) it provides a substantial portion of the overall supervision and administration of the group, which may include, but can not be principally, group financing;
b) the corporate group consists of corporations resident in, and engaged in an active business in, at least five countries, and the business activities carried on in each of the five countries (or five groupings of countries) generate at least 10 percent of gross income of the group;
c) the business activities carried on in any one country other than the Contracting State of residence of the headquarters company generate less than 50 percent of the gross income of the group;
d) no more than 25 percent of its gross income is derived from the other Contracting State;
e) it has, and exercises, independent discretionary authority to carry out the functions referred to in subparagraph a);
f) it is subject to the same income taxation rules in its country of residence as persons described in paragraph 3; and
g) the income derived in the other Contracting State either is derived in connection with, or is incidental to, the active business referred to in subparagraph b).
If the gross income requirements of subparagraphs b), c) or d) of this paragraph are not fulfilled, they will be deemed to be fulfilled if the required ratios are met when averaging the gross income of the preceding four years.
6. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, where an enterprise of a Contracting State derives income from the other Contracting State, and that income is attributable to a permanent establishment which that enterprise has in a third state, the tax benefits that would otherwise apply under the other provisions of the Convention will not apply to that income if the profits of that permanent establishment are subject to a combined aggregate effective rate of tax in the first-mentioned Contracting State and third state is less than 60 percent of the general rate of company tax applicable in the first-mentioned Contracting State. Any dividends, interest or royalties to which the provisions of this paragraph apply shall be subject to tax in the other Contracting State at a rate that shall not exceed 15 percent of the gross amount thereof. Any other income to which the provisions of this paragraph apply shall be subject to tax under the provisions of the domestic law of the other Contracting State, notwithstanding any other provision of the Convention. The provisions of this paragraph shall not apply if:
a) in the case of royalties, the royalties are received as compensation for the use of, or the right to use, intangible property produced or developed by the permanent establishment itself; or
b) in the case of any other income, the income derived from the other Contracting State is derived in connection with, or is incidental to, the active conduct of a trade or business carried on by the permanent establishment in the third state (other than the business of making, managing or simply holding investments for the enterprise’s own account, unless these activities are securities activities carried on by a registered securities dealer, or, in the case of an enterprise of the United States, are banking activities carried on by a bank, or, in the case of an enterprise of Hungary, are regulated financial services carried on by a financial institution).
7. A resident of a Contracting State that is not entitled to benefits pursuant to the preceding paragraphs of this Article shall, nevertheless, be granted benefits of the Convention, if the competent authority of the other Contracting State determines that the establishment, acquisition or maintenance of such person and the conduct of its operations did not have as one of its principal purposes the obtaining of benefits under this Convention. The competent authority of the Contracting State in which the income arises will consult with the competent authority of the other Contracting State before denying the benefits of the Convention under this paragraph.
8. For purposes of this Article:
a) the term „recognized stock exchange” means:
i) the NASDAQ System owned by the National Association of Securities Dealers, Inc. and any stock exchange registered with the U.S. Securities and Exchange Commission as a national securities exchange under the U.S. Securities Exchange Act of 1934;
ii) the stock exchange of Budapest;
iii) the stock exchanges of Amsterdam, Brussels, Frankfurt, London, Paris, Vienna, Warsaw and Zurich;
iv) any other stock exchange agreed upon by the competent authorities;
b) the term „principal class of shares” means the ordinary or common shares of the company, provided that such class of shares represents the majority of the voting power and value of the company. If no single class of ordinary or common shares represents the majority of the aggregate voting power and value of the company, the „principal class of shares” are those classes that in the aggregate represent a majority of the aggregate voting power and value of the company;
c) the term „disproportionate class of shares” means any class of shares of a company resident in one of the Contracting States that entitles the shareholder to disproportionately higher participation, through dividends, redemption payments or otherwise, in the earnings generated in the other State by particular assets or activities of the company;
d) a company’s „primary place of management and control” will be in the Contracting State of which it is a resident only if executive officers and senior management employees exercise day-to-day responsibility for more of the strategic, financial and operational policy decision making for the company (including its direct and indirect subsidiaries) in that State than in any other state and the staff of such persons conduct more of the day-to-day activities necessary for preparing and making those decisions in that State than in any other state;
e) the term „equivalent beneficiary” means a resident of a member state of the European Union or of any other European Free Trade Association state or of a party to the North American Free Trade Agreement, but only if that resident:
i) A) would be entitled to all the benefits of a comprehensive convention for the avoidance of double taxation between any member state of the European Union or any other European Free Trade Association state or any party to the North American Free Trade Agreement and the State from which the benefits of this Convention are claimed under provisions analogous to subparagraph a), b), clause i) of subparagraph c) or subparagraph d) of paragraph 2 of this Article, provided that if such convention does not contain a comprehensive limitation on benefits article, the person would be entitled to the benefits of this Convention by reason of subparagraph a), b), clause i) of subparagraph c) or subparagraph d) of paragraph 2 of this Article if such person were a resident of one of the States under Article 4 of this Convention; and
B) with respect to income referred to in Article 10 (Dividends), 11 (Interest) or 12 (Royalties) of this Convention, would be entitled under such convention to a rate of tax with respect to the particular class of income for which benefits are being claimed under this Convention that is at least as low as the rate applicable under this Convention; or
ii) is a resident of a Contracting State that is entitled to the benefits of this Convention by reason of subparagraph a), b), clause i) of subparagraph c) or subparagraph d) of paragraph 2 of this Article; and
f) with respect to dividends, interest or royalties arising in Hungary and beneficially owned by a company that is a resident of the United States, a company that is a resident of a member state of the European Union will be treated as satisfying the requirements of subparagraph e) i) B) of this paragraph for purposes of determining whether such United States resident is entitled to benefits under this paragraph if a payment of dividends, interest or royalties arising in Hungary and paid directly to such resident of a member state of the European Union would have been exempt from tax pursuant to any directive of the European Union, notwithstanding that the income tax convention between Hungary and that other member state of the European Union would provide for a higher rate of tax with respect to such payment than the rate of tax applicable to such United States company under Article 10, 11 or 12 of this Convention.
1. In the case of Hungary, double taxation will be relieved as follows:
a) Where a resident of Hungary derives income that, in accordance with the provisions of this Convention may be taxed in the United States, Hungary shall, subject to the provisions of subparagraphs b) and c), exempt such income from tax.
b) Where a resident of Hungary derives items of income that, in accordance with the provisions of Articles 10 (Dividends) and 11 (Interest), may be taxed in the United States, Hungary shall allow as a deduction from the tax on the income of that resident an amount equal to the tax paid in the United States. Such deduction shall not, however, exceed that part of the tax, as computed before the deduction is given that is attributable to such items of income derived from the United States.
c) Where in accordance with any provision of the Convention income derived by a resident of Hungary is exempt from tax in Hungary, Hungary may nevertheless, in calculating the amount of tax on the remaining income of such resident, take into account the exempted income.
d) The provisions of subparagraph a) shall not apply to income derived by a resident of Hungary where the United States applies the provisions of this Convention to exempt such income from tax or applies the provisions of paragraph 2 of Article 10 or paragraph 2 of Article 11 to such income.
2. In accordance with the provisions and subject to the limitations of the law of the United States (as it may be amended from time to time without changing the general principle hereof), the United States shall allow to a resident or citizen of the United States as a credit against the United States tax on income applicable to residents and citizens:
a) the income tax paid or accrued to Hungary by or on behalf of such resident or citizen; and
b) in the case of a United States company owning at least 10 percent of the voting stock of a company that is a resident of Hungary and from which the United States company receives dividends, the income tax paid or accrued to Hungary by or on behalf of the payer with respect to the profits out of which the dividends are paid.
For the purposes of this paragraph, the taxes referred to in paragraphs 3 a) and 4 of Article 2 (Taxes Covered) shall be considered income taxes.
3. For the purposes of applying paragraph 2 of this Article, an item of gross income, as determined under the laws of the United States, derived by a resident of the United States that, under this Convention, may be taxed in Hungary shall be deemed to be income from sources in Hungary.
4. Where a United States citizen is a resident of Hungary:
a) with respect to items of income that under the provisions of this Convention are exempt from United States tax or that are subject to a reduced rate of United States tax when derived by a resident of Hungary who is not a United States citizen, Hungary shall allow as a credit against Hungarian tax, only the tax paid, if any, that the United States may impose under the provisions of this Convention, other than taxes that may be imposed solely by reason of citizenship under the saving clause of paragraph 4 of Article 1 (General Scope);
b) for purposes of applying paragraph 2 to compute United States tax on those items of income referred to in subparagraph a), the United States shall allow as a credit against United States tax the income tax paid to Hungary after the credit referred to in subparagraph a); the credit so allowed shall not reduce the portion of the United States tax that is creditable against the Hungarian tax in accordance with subparagraph a); and
c) for the exclusive purpose of relieving double taxation in the United States under subparagraph b), items of income referred to in subparagraph a) shall be deemed to arise in Hungary to the extent necessary to avoid double taxation of such income under subparagraph b).
1. Nationals of a Contracting State shall not be subjected in the other Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith that is other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which nationals of that other State in the same circumstances, in particular with respect to taxation on worldwide income, are or may be subjected. This provision shall also apply to persons who are not residents of one or both of the Contracting States.
2. The taxation on a permanent establishment that an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State shall not be less favorably levied in that other State than the taxation levied on enterprises of that other State carrying on the same activities.
3. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not be construed as obliging a Contracting State to grant to residents of the other Contracting State any personal allowances, reliefs, and reductions for taxation purposes on account of civil status or family responsibilities that it grants to its own residents.
4. Except where the provisions of paragraph 1 of Article 9 (Associated Enterprises), paragraph 5 of Article 11 (Interest), or paragraph 4 of Article 12 (Royalties) apply, interest, royalties, and other disbursements paid by an enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the purpose of determining the taxable profits of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had been paid to a resident of the first-mentioned State. Similarly, any debts of an enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the purpose of determining the taxable capital of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had been contracted to a resident of the first-mentioned State.
5. Enterprises of a Contracting State, the capital of which is wholly or partly owned or controlled, directly or indirectly, by one or more residents of the other Contracting State, shall not be subjected in the first-mentioned State to any taxation or any requirement connected therewith that is other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which other similar enterprises of the first-mentioned State are or may be subjected.
6. Nothing in this Article shall be construed as preventing either Contracting State from imposing a tax as described in paragraph 8 of Article 10 (Dividends).
7. The provisions of this Article shall, notwithstanding the provisions of Article 2 (Taxes Covered), apply to taxes of every kind and description imposed by a Contracting State or a political subdivision or local authority thereof.
1. Where a person considers that the actions of one or both of the Contracting States result or will result for such person in taxation not in accordance with the provisions of this Convention, it may, irrespective of the remedies provided by the domestic law of those States, present its case to the competent authority of the Contracting State of which the person is a resident or, if his case comes under paragraph 1 of Article 24 (Non-Discrimination), to that of the Contracting State of which he is a national.
2. The competent authority shall endeavor, if the objection appears to it to be justified and if it is not itself able to arrive at a satisfactory solution, to resolve the case by mutual agreement with the competent authority of the other Contracting State, with a view to the avoidance of taxation which is not in accordance with the Convention. Any agreement reached shall be implemented notwithstanding any time limits or other procedural limitations in the domestic law of the Contracting States, provided that the competent authority of the other State has received notice from the first-mentioned competent authority that such a case exists within six years from the end of the taxable year to which the case relates.
3. The competent authorities of the Contracting States shall endeavor to resolve by mutual agreement any difficulties or doubts arising as to the interpretation or application of the Convention. They also may consult together for the elimination of double taxation in cases not provided for in the Convention.
4. The competent authorities also may agree to increases in any specific dollar amounts referred to in the Convention to reflect economic or monetary developments.
5. The competent authorities of the Contracting States may communicate with each other directly, including through a joint commission consisting of themselves or their representatives, for the purpose of reaching an agreement in the sense of the preceding paragraphs.
1. The competent authorities of the Contracting States shall exchange such information as is foreseeably relevant for carrying out the provisions of this Convention or of the domestic laws of the Contracting States concerning taxes of every kind imposed by a Contracting State to the extent that the taxation thereunder is not contrary to the Convention, including information relating to the assessment or collection of, the enforcement or prosecution in respect of, or the determination of appeals in relation to, such taxes. The exchange of information is not restricted by paragraph 1 of Article 1 (General Scope) or Article 2 (Taxes Covered).
2. Any information received under this Article by a Contracting State shall be treated as secret in the same manner as information obtained under the domestic laws of that State and shall be disclosed only to persons or authorities (including courts and administrative bodies) concerned with the assessment, collection, or administration of, the enforcement or prosecution in respect of, or the determination of appeals in relation to, the taxes referred to above, or the oversight of such functions. Such persons or authorities shall use the information only for such purposes. They may disclose the information in public court proceedings or in judicial decisions.
3. In no case shall the provisions of the preceding paragraphs be construed so as to impose on a Contracting State the obligation:
a) to carry out administrative measures at variance with the laws and administrative practice of that or of the other Contracting State;
b) to supply information that is not obtainable under the laws or in the normal course of the administration of that or of the other Contracting State;
c) to supply information that would disclose any trade, business, industrial, commercial, or professional secret or trade process, or information the disclosure of which would be contrary to public policy (ordre public).
4. If information is requested by a Contracting State in accordance with this Article, the other Contracting State shall use its information gathering measures to obtain the requested information, even though that other State may not need such information for its own tax purposes. The obligation contained in the preceding sentence is subject to the limitations of paragraph 3 but in no case shall such limitation be construed to permit a Contracting State to decline to supply information because it has no domestic interest in such information.
5. In no case shall the provisions of paragraph 3 be construed to permit a Contracting State to decline to supply information requested by the other Contracting State because the information is held by a bank, other financial institution, nominee or person acting in an agency or a fiduciary capacity or because it relates to ownership interests in a person.
6. If specifically requested by the competent authority of a Contracting State, the competent authority of the other Contracting State shall provide information under this Article in the form of depositions of witnesses and authenticated copies of unedited original documents (including books, documents, statements, records, accounts, and writings), to the extent such deposition and documents can be obtained under the laws and administrative practices of such other State with respect to its own taxes.
Nothing in this Convention shall affect the fiscal privileges of members of diplomatic missions or consular posts under the general rules of international law or under the provisions of special agreements.
1. This Convention shall be subject to ratification in accordance with the applicable procedures of each Contracting State, and instruments of ratification shall be exchanged as soon thereafter as possible.
2. This Convention shall enter into force on the date of the exchange of instruments of ratification and its provisions shall have effect:
a) in respect of taxes withheld at source, for amounts paid or credited on or after the first day of the second month next following the date on which the Convention enters into force; and
b) in respect of other taxes, for taxable periods beginning on or after the first day of January next following the date on which the Convention enters into force.
3. The Convention between the Government of the Hungarian People’s Republic and the Government of the United States of America for the Avoidance of Double Taxation and the Prevention of Fiscal Evasion with Respect to Taxes on Income signed February 12, 1979 and the related exchange of letters signed the same day, („the prior Convention”) shall cease to have effect in relation to any tax from the date on which this Convention has effect in relation to that tax in accordance with paragraph 2 of this Article. Notwithstanding the preceding sentence, where any person entitled to benefits under the prior Convention would have been entitled to greater benefits thereunder than under this Convention, the prior Convention shall, at the election of such person, continue to have effect in its entirety with respect to such person’s taxes until December 31, 2010. The prior Convention shall terminate on the last date on which it has effect in relation to any tax in accordance with the foregoing provisions of this paragraph.
4. Notwithstanding the entry into force of this Convention, an individual who was entitled to benefits of Article 18 (Students and Trainees) and Article 17 (Teachers) of the prior Convention at the time of the entry into force of this Convention shall continue to be entitled to such benefits until such time as the individual would cease to be entitled to such benefits if the prior Convention remained in force.
This Convention shall remain in force until terminated by a Contracting State. Either Contracting State may terminate the Convention provided that 6-months’ prior notice of termination has been given through diplomatic channels. In such event, the Convention shall cease to have effect:
a) in respect of taxes withheld at source, for amounts paid or credited on or after the first day of January next following the expiration of the 6-months’ period; and
b) in respect of other taxes, for taxable periods beginning on or after the first day of January next following the expiration of the 6-months’ period.
In witness whereof, the undersigned, being duly authorized thereto by their respective Governments, have signed this Convention.
Done at Budapest in duplicate, in the Hungarian and English languages, both texts being equally authentic, this 4 day of February, 2010.
| for the Government of the Republic of Hungary: | for the Government of the United States of America: |
(signatures)
Budapest
February 4, 2010
His Excellency,
Dr. Péter Oszkó
the Minister of Finance
of the Republic of Hungary
Excellency,
I have the honor to refer to the Convention signed today between the Government of the United States of America and the Government of the Republic of Hungary for the Avoidance of Double Taxation and the Prevention of Fiscal Evasion with Respect to Taxes on Income (the „Convention”) and to confirm on behalf of the Government of the United States the following understandings reached between our two Governments:
1. With reference to paragraph 6 of Article 1 (General Scope) of the Convention, it is understood that income from sources within one of the Contracting States received by an entity that is organized in either of the Contracting States and that is treated as fiscally transparent under the laws of either Contracting State shall be treated as income derived by a resident of the other Contracting State to the extent that such income is subject to tax as the income of a resident of the other Contracting State. It is further understood that this paragraph shall not apply with respect to income received by an entity that is organized in a third state.
2. With reference to paragraph 2 of Article 2 (Taxes Covered) of the Convention, it is understood that the term „movable property” means all property other than immovable property (real property) as defined in Article 6 [Income from Immovable Property (Real Property)] of the Convention.
3. With reference to paragraph 1) b) of Article 3 (General Definitions) of the Convention, it is understood that partnerships (betéti társaság, közkereseti társaság) established in Hungary are taxed by Hungary as corporations, and therefore fall within the definition of „company”.
4. With reference to paragraph 1) j) i) of Article 3 (General Definitions) of the Convention, it is understood that in the case of the United States, the term „nationality” includes citizenship.
5. With reference to paragraph 2 of Article 7 (Business Profits) of the Convention, it is understood that the principles of the OECD Transfer Pricing Guidelines shall apply, by analogy, for the purposes of determining the profits attributable to a permanent establishment. Accordingly, any of the methods described therein, including profits methods, may be used to determine the income of a permanent establishment so long as those methods are applied in accordance with the Guidelines.
6. With reference to paragraph 2) e) i) of Article 22 (Limitation on Benefits), it is understood that the conditions of paragraph 2) e) i) shall be met if the ownership test is satisfied on at least half the days of the taxable year, without regard to whether the days on which the test is satisfied are consecutive.
7. With reference to paragraph 2) e) ii) and 4) b) of Article 22 (Limitation on Benefits) of the Convention, it is understood that the term „accrued” shall have the meaning given to it under the domestic law, including the accounting principles applicable for tax purposes, of the State of residence of the person seeking the benefits of the Convention.
8. With reference to paragraph 3) a) and 6) b) of Article 22 (Limitation on Benefits) of the Convention, it is understood that the term „regulated financial services” means the services listed in paragraph (1) of Section 3 of Hungarian Act CXII of 1996 on Credit Institutions and Financial Enterprises, or any subsequently enacted similar legislation agreed to by the competent authorities.
9. With reference to paragraph 3) a) of Article 22 (Limitation on Benefits), it is understood that a resident of a Contracting State engaged in the active conduct of a trade or business in that State may obtain the benefits of the Convention with respect to an item of income derived in the other Contracting State under this paragraph if that item of income is derived in connection with or is incidental to that trade or business. The following example illustrates this result:
HUCo is a company resident in Hungary. HUCo’s main function is the development of new drugs, and in carrying out this business HUCo operates a large research and development facility in Hungary. Once HUCo’s staff completes its research and the drugs are approved for sale, HUCo licenses the new drugs it develops to other members of its multinational group, including USCo, a company resident in the United States. USCo manufactures HUCo’s products in the United States, and pays royalties to HUCo with respect to the license agreements for the drugs that HUCo develops. HUCo is engaged in the active conduct of a trade or business in Hungary. The royalties paid by USCo are derived in connection with HUCo’s research and development activity. Therefore, assuming HUCo’s activities are substantial in relationship to the activities of USCo, as discussed in paragraph 10 below, HUCo is entitled to treaty benefits with respect to its U.S.-source royalty income.
10. With reference to paragraph 3) b) of Article 22 (Limitation on Benefits) of the Convention, it is understood that the substantiality requirement of paragraph 3) b) is intended to prevent a narrow case of treaty-shopping abuses in which a company attempts to qualify for treaty benefits by engaging in de minimis connected business activities that have little economic cost or effect with respect to the company’s business as a whole.
Whether a trade or business is substantial for purposes of this paragraph shall be determined based on all the facts and circumstances. Such determination shall take into account the comparative sizes of the trades or businesses in each Contracting State (measured by reference to asset values, income and payroll expenses), the nature of the activities performed in each Contracting State, and, in cases where a trade or business is conducted in both Contracting States, the relative contributions made to that trade or business in each Contracting State. In making each determination or comparison, due regard shall be given to the relative sizes of the U.S. and Hungarian economies.
In any case, however, a trade or business shall be deemed substantial if, for the preceding taxable year, or for the average of the three preceding taxable years, the asset value, the gross income, and the payroll expense that are related to the trade or business in the first-mentioned State equal at least 7.5 percent of the resident’s (and any related parties’) proportionate share of the asset value, gross income and payroll expense, respectively, that generated the income in the other State, and the average of the three ratios exceeds 10 percent. If the resident owns, directly or indirectly, less than 100 percent of an activity conducted in either State, only the resident’s proportionate interest in such activity shall be taken into account for purposes of the test described in this paragraph.
The following examples demonstrate the application of the substantiality requirement.
Example 1
(i) V, a resident of a country that does not have a tax treaty with the United States, wants to acquire a U.S. financial institution. However, since its country of residence does not have a tax treaty with the United States, any dividends generated by the investment would be subject to withholding under U.S. domestic law. V establishes a Hungarian corporation with one office in a small town to provide investment advice to local residents. That Hungarian corporation acquires the U.S. financial institution with capital provided by V.
(ii) The U.S. source income is generated from business activities in the United States that are related to the investment advisory business conducted by the Hungarian parent. However, the substantiality test would not be met in this example, so the dividends would remain subject to withholding under the domestic law of the United States rather than the rate provided in Article 10 (Dividends).
Example 2
(i) S is a banking organization that is organized and managed and controlled in Hungary. S has a large number of local branches and customers in Hungary and sufficient employees to provide banking services to those customers. However, because the banking market in Hungary is crowded with competitors, S determined that it needed to establish branches outside Hungary in order to expand its business. In accordance with that plan, S established branches in several major cities in the United States to engage in the same type of banking business as in Hungary. Over time, the U.S. branches have grown significantly, and now are equal in size to the entire Hungarian business of S.
(ii) The business activities of the U.S. branches of S are related to the business conducted by S in Hungary. Because S has a large number of local branches and employees in Hungary, the activities of S in Hungary are substantial for purposes of subparagraph 3) b) of Article 22.
Example 3
HUCo, a Hungarian corporation, owns 100 percent of the stock of USCo, a U.S. corporation, and 50 percent of the stock of HUSub, a Hungarian corporation. HUCo does not directly conduct an active trade or business. USCo and HUSub are actively engaged in the music business. USCo has a number of employees who are responsible for discovering new recording artists. USCo also produces recordings and is responsible for production and distribution within the United States. Employees of HUSub are responsible for promoting the recordings in Hungary and developing a distribution strategy for the rest of Europe. European sales of U.S. recording artists contribute substantially to the profitability of USCo.
HUCo receives payments of interest and dividends from USCo. In order for these payments to be entitled to treaty benefits under paragraph 3 of Article 22, HUCo must be considered to be engaged in the active conduct of a trade or business in Hungary. Under subparagraph 3) b), because HUCo and USCo are related persons, the activities conducted in Hungary and attributed to HUCo must be substantial in relation to the activities conducted by USCo. HUCo will be deemed to satisfy this requirement if the ratio of the assets, income and payroll attributable to HUCo to the assets, income and payroll attributable to USCo are at least 10 percent and each ratio is at least 7.5 percent.
For each of the four most recently concluded taxable years, the asset values, gross income and payroll expenses of these corporations that are attributable to the trade or business were as follows:
| USCo | HUSub | |
| Assets ..................$300 | $50 | |
| Income .....................50 | 10 | |
| Payroll ......................60 | 10 |
HUCo has no assets, income or payroll that are attributable to the trade or business. The assets, income and payroll of HUSub that are related to the trade or business may be attributed to HUCo, however, under subparagraph c), since HUCo is connected to HUSub by reason of its 50% beneficial ownership in HUSub. Accordingly, 50 percent of HUSub’s assets, income and payroll are attributed to HUCo. The amounts attributed to HUCo and the percentage of USCo’s corresponding amounts are as follows:
| HUCo | UCo as a Percentage of USCo | |
| Assets .................$25 | 8.3 | |
| Income ....................5 | 10.0 | |
| Payroll .....................5 | 8.3 |
Since none of these percentages is greater than 10 percent, HUCo does not meet the requirements for the safe harbor described above. Moreover, application of the three-year average rule does not change the result, since the relevant amounts for the three preceding years (and the resulting ratios) are equal to those for the first preceding taxable year.
Nevertheless, HUCo will still qualify for benefits with respect to dividends received from USCo. The activities performed by HUSub are substantial in relation to those of USCo, taking into account the contributions of each company to the overall business of the group.
11. With reference to paragraph 4) a) of Article 22 (Limitation on Benefits) of the Convention, it is understood that the competent authorities of both countries shall ordinarily grant treaty benefits under paragraph 7 of Article 22 in cases where a company claiming benefits under paragraph 4 is owned directly by up to 10 individuals, provided that such individuals are equivalent beneficiaries [as defined in paragraph 8) e)] and the requirements of paragraph 4) b) and any additional requirements for benefits prescribed by the Convention are satisfied.
12. The Government of the Republic of Hungary has informed the Government of the United States of America that it understands that the obligations of the Republic of Hungary under this Convention are consistent with its obligations as a member of the European Union. Should the Republic of Hungary at some point in the future find that its obligations under this Convention are inconsistent with the requirements that apply to Hungary as a member of the European Union, either Contracting State may seek consultations regarding the possible negotiation of amendments to the Convention.
I have the further honor to propose to you, on behalf of the Government of the United States of America, that the present note and Your Excellency’s affirmative reply thereto confirming that your Government shares these understandings shall constitute an agreement between our two Governments on these points which shall enter into force on the same date as the Convention.
Accept, Excellency, the assurances of my highest consideration.
Sincerely yours,
Eleni Tsakopoulos Kounalakis
Ambassador
Her Excellency,
Eleni Tsakopoulos Kounalakis
Ambassador Extraordinary and
Plenipotentiary of the
United States of America to Hungary
Budapest, February 4, 2010
I have the honor to acknowledge receipt of Your Excellency’s note of today’s date concerning the Income Tax Convention signed today which reads as follows:
„I have the honor to refer to the Convention signed today between the Government of the United States of America and the Government of the Republic of Hungary for the Avoidance of Double Taxation and the Prevention of Fiscal Evasion with Respect to Taxes on Income (the „Convention”) and to confirm on behalf of the Government of the United States the following understandings reached between our two Governments:
1. With reference to paragraph 6 of Article 1 (General Scope) of the Convention, it is understood that income from sources within one of the Contracting States received by an entity that is organized in either of the Contracting States and that is treated as fiscally transparent under the laws of either Contracting State shall be treated as income derived by a resident of the other Contracting State to the extent that such income is subject to tax as the income of a resident of the other Contracting State. It is further understood that this paragraph shall not apply with respect to income received by an entity that is organized in a third state.
2. With reference to paragraph 2 of Article 2 (Taxes Covered) of the Convention, it is understood that the term „movable property” means all property other than immovable property (real property) as defined in Article 6 [Income from Immovable Property (Real Property)] of the Convention.
3. With reference to paragraph 1) b) of Article 3 (General Definitions) of the Convention, it is understood that partnerships (betéti társaság, közkereseti társaság) established in Hungary are taxed by Hungary as corporations, and therefore fall within the definition of „company”.
4. With reference to paragraph 1) j) i) of Article 3 (General Definitions) of the Convention, it is understood that in the case of the United States, the term „nationality” includes citizenship.
5. With reference to paragraph 2 of Article 7 (Business Profits) of the Convention, it is understood that the principles of the OECD Transfer Pricing Guidelines shall apply, by analogy, for the purposes of determining the profits attributable to a permanent establishment. Accordingly, any of the methods described therein, including profits methods, may be used to determine the income of a permanent establishment so long as those methods are applied in accordance with the Guidelines.
6. With reference to paragraph 2) e) i) of Article 22 (Limitation on Benefits), it is understood that the conditions of paragraph 2) e) i) shall be met if the ownership test is satisfied on at least half the days of the taxable year, without regard to whether the days on which the test is satisfied are consecutive.
7. With reference to paragraph 2) e) ii) and 4) b) of Article 22 (Limitation on Benefits) of the Convention, it is understood that the term „accrued” shall have the meaning given to it under the domestic law, including the accounting principles applicable for tax purposes, of the State of residence of the person seeking the benefits of the Convention.
8. With reference to paragraph 3) a) and 6) b) of Article 22 (Limitation on Benefits) of the Convention, it is understood that the term „regulated financial services” means the services listed in paragraph (1) of Section 3 of Hungarian Act CXII of 1996 on Credit Institutions and Financial Enterprises, or any subsequently enacted similar legislation agreed to by the competent authorities.
9. With reference to paragraph 3) a) of Article 22 (Limitation on Benefits), it is understood that a resident of a Contracting State engaged in the active conduct of a trade or business in that State may obtain the benefits of the Convention with respect to an item of income derived in the other Contracting State under this paragraph if that item of income is derived in connection with or is incidental to that trade or business. The following example illustrates this result:
HUCo is a company resident in Hungary. HUCo’s main function is the development of new drugs, and in carrying out this business HUCo operates a large research and development facility in Hungary. Once HUCo’s staff completes its research and the drugs are approved for sale, HUCo licenses the new drugs it develops to other members of its multinational group, including USCo, a company resident in the United States. USCo manufactures HUCo’s products in the United States, and pays royalties to HUCo with respect to the license agreements for the drugs that HUCo develops. HUCo is engaged in the active conduct of a trade or business in Hungary. The royalties paid by USCo are derived in connection with HUCo’s research and development activity. Therefore, assuming HUCo’s activities are substantial in relationship to the activities of USCo, as discussed in paragraph 10 below, HUCo is entitled to treaty benefits with respect to its U.S.-source royalty income.
10. With reference to paragraph 3) b) of Article 22 (Limitation on Benefits) of the Convention, it is understood that the substantiality requirement of paragraph 3) b) is intended to prevent a narrow case of treaty-shopping abuses in which a company attempts to qualify for treaty benefits by engaging in de minimis connected business activities that have little economic cost or effect with respect to the company’s business as a whole.
Whether a trade or business is substantial for purposes of this paragraph shall be determined based on all the facts and circumstances. Such determination shall take into account the comparative sizes of the trades or businesses in each Contracting State (measured by reference to asset values, income and payroll expenses), the nature of the activities performed in each Contracting State, and, in cases where a trade or business is conducted in both Contracting States, the relative contributions made to that trade or business in each Contracting State. In making each determination or comparison, due regard shall be given to the relative sizes of the U.S. and Hungarian economies.
In any case, however, a trade or business shall be deemed substantial if, for the preceding taxable year, or for the average of the three preceding taxable years, the asset value, the gross income, and the payroll expense that are related to the trade or business in the first-mentioned State equal at least 7.5 percent of the resident’s (and any related parties’) proportionate share of the asset value, gross income and payroll expense, respectively, that generated the income in the other State, and the average of the three ratios exceeds 10 percent. If the resident owns, directly or indirectly, less than 100 percent of an activity conducted in either State, only the resident’s proportionate interest in such activity shall be taken into account for purposes of the test described in this paragraph.
The following examples demonstrate the application of the substantiality requirement.
Example 1
(i) V, a resident of a country that does not have a tax treaty with the United States, wants to acquire a U.S. financial institution. However, since its country of residence does not have a tax treaty with the United States, any dividends generated by the investment would be subject to withholding under U.S. domestic law. V establishes a Hungarian corporation with one office in a small town to provide investment advice to local residents. That Hungarian corporation acquires the U.S. financial institution with capital provided by V.
(ii) The U.S. source income is generated from business activities in the United States that are related to the investment advisory business conducted by the Hungarian parent. However, the substantiality test would not be met in this example, so the dividends would remain subject to withholding under the domestic law of the United States rather than the rate provided in Article 10 (Dividends).
Example 2
(i) S is a banking organization that is organized and managed and controlled in Hungary. S has a large number of local branches and customers in Hungary and sufficient employees to provide banking services to those customers. However, because the banking market in Hungary is crowded with competitors, S determined that it needed to establish branches outside Hungary in order to expand its business. In accordance with that plan, S established branches in several major cities in the United States to engage in the same type of banking business as in Hungary. Over time, the U.S. branches have grown significantly, and now are equal in size to the entire Hungarian business of S.
(ii) The business activities of the U.S. branches of S are related to the business conducted by S in Hungary. Because S has a large number of local branches and employees in Hungary, the activities of S in Hungary are substantial for purposes of subparagraph 3) b) of Article 22.
Example 3
HUCo, a Hungarian corporation, owns 100 percent of the stock of USCo, a U.S. corporation, and 50 percent of the stock of HUSub, a Hungarian corporation. HUCo does not directly conduct an active trade or business. USCo and HUSub are actively engaged in the music business. USCo has a number of employees who are responsible for discovering new recording artists. USCo also produces recordings and is responsible for production and distribution within the United States. Employees of HUSub are responsible for promoting the recordings in Hungary and developing a distribution strategy for the rest of Europe. European sales of U.S. recording artists contribute substantially to the profitability of USCo.
HUCo receives payments of interest and dividends from USCo. In order for these payments to be entitled to treaty benefits under paragraph 3 of Article 22, HUCo must be considered to be engaged in the active conduct of a trade or business in Hungary. Under subparagraph 3) b), because HUCo and USCo are related persons, the activities conducted in Hungary and attributed to HUCo must be substantial in relation to the activities conducted by USCo. HUCo will be deemed to satisfy this requirement if the ratio of the assets, income and payroll attributable to HUCo to the assets, income and payroll attributable to USCo are at least 10 percent and each ratio is at least 7.5 percent.
For each of the four most recently concluded taxable years, the asset values, gross income and payroll expenses of these corporations that are attributable to the trade or business were as follows:
| USCo | HUSub | |
| Assets .................$300 | $50 | |
| Income ....................50 | 10 | |
| Payroll .....................60 | 10 |
HUCo has no assets, income or payroll that are attributable to the trade or business. The assets, income and payroll of HUSub that are related to the trade or business may be attributed to HUCo, however, under subparagraph c), since HUCo is connected to HUSub by reason of its 50% beneficial ownership in HUSub. Accordingly, 50 percent of HUSub’s assets, income and payroll are attributed to HUCo. The amounts attributed to HUCo and the percentage of USCo’s corresponding amounts are as follows:
| HUCo | HUCo as a Percentage of USCo | |
| Assets .................$25 | 8.3 | |
| Income ....................5 | 10.0 | |
| Payroll .....................5 | 8.3 |
Since none of these percentages is greater than 10 percent, HUCo does not meet the requirements for the safe harbor described above. Moreover, application of the three-year average rule does not change the result, since the relevant amounts for the three preceding years (and the resulting ratios) are equal to those for the first preceding taxable year.
Nevertheless, HUCo will still qualify for benefits with respect to dividends received from USCo. The activities performed by HUSub are substantial in relation to those of USCo, taking into account the contributions of each company to the overall business of the group.
11. With reference to paragraph 4) a) of Article 22 (Limitation on Benefits) of the Convention, it is understood that the competent authorities of both countries shall ordinarily grant treaty benefits under paragraph 7 of Article 22 in cases where a company claiming benefits under paragraph 4 is owned directly by up to 10 individuals, provided that such individuals are equivalent beneficiaries [as defined in paragraph 8) e)] and the requirements of paragraph 4) b) and any additional requirements for benefits prescribed by the Convention are satisfied.
12. The Government of the Republic of Hungary has informed the Government of the United States of America that it understands that the obligations of the Republic of Hungary under this Convention are consistent with its obligations as a member of the European Union. Should the Republic of Hungary at some point in the future find that its obligations under this Convention are inconsistent with the requirements that apply to Hungary as a member of the European Union, either Contracting State may seek consultations regarding the possible negotiation of amendments to the Convention.
I have the further honor to propose to you, on behalf of the Government of the United States of America, that the present note and Your Excellency’s affirmative reply thereto confirming that your Government shares these understandings shall constitute an agreement between our two Governments on these points which shall enter into force on the same date as the Convention.”
I wish to inform you that the Government of the Republic of Hungary shares the understandings set forth in Your Excellency’s note. Therefore, I have the honor to confirm that Your Excellency’s note and this reply note shall constitute an agreement between our two Governments on these points which shall enter into force on the same date as the Convention.
Accept, Excellency, the assurance of my highest consideration.
Sincerely yours,
Dr. Péter Oszkó
the Minister of Finance
of the Republic of Hungary”
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 28. Cikk 2. bekezdésében meghatározott napon lép hatályba.
(3) Az Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény, valamint az ugyanazon a napon aláírt kapcsolódó Levélváltás kihirdetéséről rendelkező 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet hatályát veszti.
(4) Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
