A jogszabály mai napon ( 2018.05.26. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

36/2010. (IV. 13.) FVM rendelet

az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályairól

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 112. § (2) bekezdése 6. és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelési és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. erdészeti termőhelyfeltárás vagy termőhelyvizsgálat: Az adott területre jellemző erdőtársulások létét alapvetően befolyásoló, növényföldrajzi, meteorológiai, hidrológiai, talajtani, földtani, domborzati és egyéb kiegészítő adatok figyelembevételével az erdőgazdálkodás, különösen az erdőtervezés ökológiai megalapozását, a termőhelyet optimálisan hasznosító fafajok, illetve célállományok megválasztását elősegítő tevékenység.

2. kis szelvény: A talaj jellemzőinek meghatározása érdekében, nem szabványosan kiásott szelvénygödör.

3. talajfúrás: A talaj jellemzőinek meghatározása érdekében, fúrásos eljárással végzett, enyhén bolygatott (nem kevert) talajminta vétel.

4. talajszelvény: A talaj jellemzőinek és típusának (altípusának) meghatározása érdekében, szabvány szerint (MSZ 1398) kiásott szelvénygödör.

5. termőhely: A növénytársulások életéhez szükséges élettelen (klíma, hidrológiai viszonyok, talaj) és élő tényezők összessége.

6. termőhelyi részlet: Az azonos termőhelytípus-változattal jellemezhető, térképen is beazonosítható terület.

7. termőhelytérkép: A vizsgált terület termőhelyfeltárási eredményeinek térképi ábrázolása, alapegységei a termőhelyi részletek, a viszonylag állandó és a termőképességgel a legszorosabb kapcsolatban álló tényezőket ábrázolja, egyaránt támaszkodik a közvetlen és a közvetett termőhely-meghatározás adataira.

8. termőhelytípus: A klíma, a hidrológiai kategória és a genetikai talajtípus összessége.

9. termőhelytípus-változat: A termőhelytípus, a termőréteg mélység és a fizikai talajféleség összessége.

2. § (1) Az erdőrészletek rendeltetésének és üzemmódjának megállapítását, az erdők fatermőképesség szerinti ökonómiai osztályozását, az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési és fakitermelési munkák tervezését, kiemelten az erdősítések célállomány-típusának megválasztását az erdészeti termőhelyfeltárás (továbbiakban: termőhelyfeltárás) eredményeinek figyelembevételével kell elvégezni.

(2) Az Országos Erdőállomány Adattár (a továbbiakban: Adattár) tartalmazza az elvégzett termőhelyfeltárások adatait, melyeket az erdészeti hatóság saját, és külső forrásokból származó adatok alapján készít el és egészít ki, így kiemelten a körzeti erdőtervezés során pontosít, és folyamatosan karbantart.

(3) Az Adattárban a termőhelyfeltárás során meghatározott termőhelyi adatokat a vonatkozó szabályoknak megfelelően erdőrészlet, vagy földrészlet azonosítóhoz kötötten kell nyilvántartani.

3. § (1) Termőhelyfeltárást kell végezni a 4. §-ban részletezett módszerek valamelyikének alkalmazásával a körzeti erdőterv készítésekor, amennyiben az Adattárban nyilvántartott termőhelyi adatok az erdőtervezés megalapozása érdekében további pontosítást igényelnek.

(2) Az 5. § (1) bekezdése szerinti, kiemelt fontosságú esetekben a termőhelyi jellemzők meghatározása érdekében részletes termőhelyfeltárást kell végezni.

4. § (1) A termőhelyfeltárás során a vizsgált erdőrészletben, illetve földrészleten meg kell állapítani a jellemző termőhelytípus-változatot.

(2) A termőhelytípus-változat meghatározása történhet:

a) közvetlen módon:

aa) a kiválasztott helyen a vizsgált terület környezetének termőhelyi tényezői, és a talajszelvény helyszíni, továbbá a talajminták utólagos laboratóriumi vizsgálatával (részletes termőhelyfeltárás),

ab) a kiválasztott helyen a vizsgált terület környezetének termőhelyi tényezői, és a talajszelvény, kis szelvény, vagy talajfúrás helyszíni vizsgálatával (termőhelyleírás),

b) közvetett módon:

ba) a termőhelyi tényezők összhatására kialakuló természetes erdőtársulás-csoport, valamint az ott található faállomány és növekedése, továbbá a termőhely jelző növények vizsgálata alapján,

bb) termőhely azonosítás alapján, a közelben azonos tengerszint feletti magassággal, kitettséggel, domborzati és hidrológiai viszonyokkal, talajképző tényezőkkel jellemezhető, ismert termőhelytípus-változatú terület azonosításával,

bc) termőhelytérkép felhasználásával.

5. § (1) Részletes termőhelyfeltárást kell végezni

a) az erdő rendeltetetésének az Evt. 27. § (1) bekezdés szerinti megváltoztatására irányuló eljáráshoz, amennyiben a talajvédelmi rendeltetés megállapításának kérelmezésére a gyenge termőhely miatt kerül sor, és az Adattárban nyilvántartott termőhelyi adatok ezt nem támasztják alá,

b) az Evt. 33. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a körzeti erdőterv készítésekor az alábbi esetekben:

ba) erdőszerkezet átalakítás tervezésekor, kivéve a fafajcserével nem járó erdőszerkezet átalakítást, vagy, ha az Adattárban nyilvántartott termőhelyi és faállomány adatok a fafajcsere indokoltságát egyértelműen alátámasztják,

bb) gyenge termőhely miatt a talajvédelmi rendeltetés megállapítására vonatkozó javaslat alátámasztására, amennyiben az Adattárban nyilvántartott termőhelyi adatok ezt nem támasztják alá,

bc) az erdő felnyíló erdővé nyilvánítására vonatkozó javaslat alátámasztására, amennyiben az Adattárban nyilvántartott termőhelyi adatok ezt nem támasztják alá,

bd) az erdőtervezés alá vont terület jellemzése érdekében - ahol még nem kellően feltárt a terület - minden természetes erdőtársulásban, termőhelytípusban, és azokban az erdőrészletekben, ahol ez a tervezés megalapozásához szükséges, különös tekintettel az erdőfelújítások tervezésére,

be) amennyiben az adattárban nyilvántartott termőhelytípus változattal kapcsolatban az erdészeti hatóság vagy az erdőgazdálkodó/tulajdonos részéről kétség merül fel, és az termőhely leírással vagy közvetett termőhelytípus változat meghatározással nem pontosítható,

c) az Evt. 40. § (2)-(3) bekezdés szerint az erdőterv módosítására irányuló eljáráshoz az alábbi esetekben:

ca) erdőszerkezet átalakításra irányuló kérelem benyújtásakor, kivéve a fafajcserével nem járó erdőszerkezet átalakítást, vagy, ha az Adattárban nyilvántartott termőhelyi és faállomány adatok a fafajcsere indokoltságát egyértelműen alátámasztják,

cb) amennyiben az erdő felújítása - valamely talajhiba, a megváltozott, vagy a fás növényzet számára kedvezőtlen termőhelyi viszonyok miatt - az erdőtervben foglaltaktól eltérően valósítandó meg, vagy nem hajtható végre,

cc) az erdő felnyíló erdővé nyilvánítása esetén,

d) az Evt. 44. § szerinti esetben az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyására irányuló eljáráshoz,

e) az erdő igénybevételének az Evt. 78. § (2) bekezdés, és 80. § (3) bekezdés szerinti, az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása érdekében indított eljárásban - beleértve az Evt. 82. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetet is -, amennyiben az Adattár nem tartalmaz részletes termőhelyfeltárással felvett termőhely adatot, vagy a termőhelyi viszonyok megváltozása miatt a korábbi adatok pontosítása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, amennyiben a részletes termőhelyfeltárásra a körzeti erdőtervezés során a hatósághoz intézett kérés alapján, vagy kérelemre indított eljárásban kerül sor, annak elkészítéséről a kérés, vagy kérelem benyújtója köteles gondoskodni.

(3) A részletes termőhelyfeltárásnak legalább az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelményeknek kell megfelelni.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részletes termőhelyfeltárás kérelemre indított eljárásban válik szükségessé, úgy azt a 2. mellékletben meghatározott termőhelyfeltárási szakvéleménybe kell foglalni.

6. § Az 5. § (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni.

7. § Az Adattáron történő átvezetés alapjául szolgáló termőhelytérképet az erdészeti hatóság készíti el. Más által készített termőhelytérképet az erdészeti hatóság csak felülvizsgálat után használhat fel az Adattáron történő átvezetésre.

8. § Amennyiben az erdőgazdálkodó, a tulajdonos, a földterületet egyéb jogcímen használó (jogszerű használó), vagy ezek megbízottja az erdőtelepítés területén, az erdőben, vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen végzett közvetlen termőhelyfeltárás eredményeit tartalmazó, az 1. mellékletben hivatkozott, az előírásoknak megfelelően kitöltött Termőhelyvizsgálati jegyzőkönyvet (a továbbiakban: T-lap), termőhelytérképet, továbbá az 1. mellékletben részletezett térképvázlatot, digitális fényképeket, vagy azok másolatát, vagy az azoknak megfelelő adattartalmú, az erdészeti hatóság által jóváhagyott formátumú digitális állományt megküldi a területileg illetékes erdészeti hatóságnak, az azokban foglalt termőhelyi adatokat az erdészeti hatóság csak ellenőrzés, vagy felülvizsgálat után vezetheti át az Adattáron.

9. § (1) Részletes termőhelyfeltárást, illetve termőhelyleírást felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet végezhet.

(2) A talajlaboratóriumi vizsgálati adatok minőségéért a laboratórium és a termőhelyfeltárás készítője felelős.

10. § (1) A rendeletben foglaltakat a rendelet hatálybalépése után keletkező ügyeknél és a hatálybalépést követően indított eljárásoknál kell alkalmazni.

(2) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

1. melléklet a 36/2010. (IV. 13.) FVM rendelethez

A részletes termőhelyfeltárás szakmai alapkövetelményei

1. A talajszelvények helyét úgy kell kijelölni, hogy a vizsgált, természetben összefüggő területen található minden termőhelytípus-változatban legyen legalább egy talajszelvény, de minimálisan megkezdett 5 hektáronként 1 db talajszelvény, 50 hektár felett 10 db talajszelvény + megkezdett 10 hektáronként 1 db talajszelvény.

2. A részletes termőhelyfeltárással érintett talajszelvények 1. pontban meghatározott számától csak a körzeti erdőtervezés során lehet eltérni azokban az erdőrészletekben, ahol az erdőtakaró egyértelműen lehetővé teszi a termőhelytípus-változatok határának megállapítását és a termőhelyi részletek területe meghaladja az 5 hektárt.

3. A talajszelvény szabványos mérete (MSZ 1398): 70-100 cm széles, 200 cm hosszú, mélysége 150-200 cm úgy, hogy a talajképző kőzetbe is betekintést nyújtson, illetve szilárd alapkőzet esetén az alapkőzet felső rétegéig terjed. Felszín közeli (200 cm-nél közelebbi) talajvíz esetén a szelvény mélysége a talajvíz szintjéig terjedjen.

4. A talajszelvény által jellemzett terület - termőhelyi részlet - kiterjedését a helyszíni bejárás során további termőhelyvizsgálati helyek (talajfúrás, kis szelvény, bevágás, partfal), illetve növényzet, topográfiai térkép légi- vagy űrfelvétel segítségével kell meghatározni.

5. A termőhelyi részlet határait, valamint a talajszelvények, talajfúrások, kis szelvények helyét a vizsgálat jellegének megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni.

6. A részletes termőhelyfeltárásról az erdészeti hatóság honlapján közzétett formátum szerinti T-lapot kell kitölteni, melynek kötelező adatai:

6.1. Azonosító adatok:

6.1.1. Erdőgazdálkodó vagy tulajdonos vagy a földterületet egyéb jogcímen használó (jogszerű használó), illetve ezek megbízottjának neve és címe

6.1.2. Erdőgazdálkodó kódja (ha van)

6.1.3. Helység megnevezése

6.1.4. A vizsgált terület helyrajzi száma (nem erdőtervi terület esetén)

6.1.5. Tag, részlet megnevezése (erdő esetén)

6.1.6. Felvétel dátuma (év, hó)

6.1.7. Erdészeti táj és tájrészlet száma

6.1.8. Talajszelvény koordinátái (Egységes Országos Vetületi rendszerben, legalább 10 méteres pontossággal)

6.1.9. *  erdészeti hatóság kódja

6.2. Általános adatok:

6.2.1. Termőhely meghatározás módja

6.2.2. Tengerszint feletti magasság (legalább 50 méteres pontossággal)

6.2.3. Fekvés

6.2.4. Domborzat

6.2.5. Lejtés

6.2.6. Klíma kategória

6.2.7. Hidrológiai kategória

6.2.8. Genetikai talajtípus és altípus

6.2.9. Termőréteg teljes vastagsága

6.2.10. Termőréteg redukált vastagsága

6.2.11. Termőréteg mélysége

6.2.12. Fizikai talajféleség

6.2.13. Vízgazdálkodási fok

6.2.14. Humuszforma

6.2.15. Humuszvastagság

6.2.16. Termőhely minősítése

6.2.17. Vízerózió, szélerózió foka

6.2.18. Alapkőzet megnevezése

6.2.19. Ágyazati kőzet megnevezése

6.2.20. Talajvíz mélysége

6.2.21. Természetes erdőtársulás csoport

6.2.22. Célállomány(ok) és annak fatermőképessége (I-II)

6.2.23. Keltezés

6.2.24. Laboratórium megnevezése, címe

6.2.25. Felvételt végző intézmény vagy cég megnevezése

6.2.26. Felvételt végző neve, oklevél száma, aláírása

Továbbá erdőrészlet esetében:

6.2.27. Részletből jellemző%

- A talajszelvény (vizsgálati hely) környezetére vonatkozóan:

6.2.28. Főfafaj

6.2.29. Főfafaj eredete

6.2.30. Főfafaj magassága (m)

6.2.31. Főfafaj kora (év)

6.2.32. Főfafaj fatermőképessége

6.2.33. Elegyfafaj(ok) (I/II)

6.2.34. Jellemző cserjék

6.2.35. Jellemző lágyszárúak

6.3. Helyszíni talajvizsgálat adatai (szintenként, illetve rétegenként):

6.3.1. Genetikai szint / réteg betűjele

6.3.2. Genetikai szint / réteg mélysége

6.3.3. Genetikai szint / réteg átmenete

6.3.4. Genetikai szint / réteg színe (lehetőleg a Munsell-féle színskála alapján)

6.3.5. Genetikai szint / réteg becsült humusztartalma

6.3.6. Genetikai szint / réteg szerkezete

6.3.7. Genetikai szint / réteg tömődöttsége

6.3.8. Genetikai szint / réteg gyökér tartalma

6.3.9. Genetikai szint / réteg fizikai talajfélesége

6.3.10. A genetikai szintben / rétegben található kiválások megnevezése

6.3.11. A genetikai szint / réteg váztartalma

6.3.12. A genetikai szintben / rétegben található talajhiba megnevezése

6.3.13. A genetikai szint / réteg becsült mésztartalma

6.3.14. A genetikai szint / réteg mért vagy becsült kémhatása (nem kötelező)

6.3.15. A genetikai szint / réteg becsült szóda tartalma (nem kötelező)

Laboratóriumi vizsgálat adatai (szintenként, illetve rétegenként) a 9. pontban meghatározottak szerint.

További, kiegészítő vizsgálatok a 10. pontban meghatározottak szerint.

7. A T-lapot az erdészeti hatóság honlapján elérhető kitöltési útmutató és kódjegyzék alapján kell kitölteni.

8. A talajszelvényről a talajszinteket/rétegeket ábrázoló, továbbá a szelvény környezetét bemutató digitális fényképet kell készíteni a szelvény dokumentálása és az ellenőrzés elősegítése érdekében, melyen a T-lappal, továbbá a talajrétegekkel/szintekkel való egyértelmű megfeleltetést biztosítani kell.

9. A talajszelvény leírását követően szintenként/rétegenként talajmintát kell gyűjteni. Az egyes szintek/rétegek vastagsága nem haladhatja meg az 50 cm-t. Vizsgálandó paraméterek:

9.1. Minden esetben vizsgálandó az összes mintából:

9.1.1. kémhatás - pH (H2O), pH (KCl)

9.1.2. Arany-féle kötöttségi szám (KA)

9.1.3. Kuron-féle higroszkóposság (hy)

9.1.4. vagy az előző két vizsgálat helyett a szemcseeloszlás (mechanikai összetétel) meghatározása

9.2. Megadott feltételtől függően vizsgálandó:

9.2.1. Humusztartalom (%) - a felső és az eltemetett humuszos szintekben/rétegekben

9.2.2. Összes karbonáttartalom (CaCO3%) - 7 pH (H2O) felett

9.2.3. Hidrolitos savanyúság (y1) - 6,5 pH (H2O) alatt

9.2.4. Kicserélődési savanyúság (y2) - 5,5 pH (H2O) alatt

9.2.5. Vízben oldható összes sótartalom (%) - 8,2 pH (H2O) felett

9.2.6. Fenolftalein lúgosság (szóda) - 8,4 pH (H2O) felett, savanyú szikeseknél 7,0 pH felett

9.3. Alkalmazható laboratóriumi vizsgálati módszerek

MSZ-08-0205:1978.01. A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata.
MSZ-08-0206-1:1978.10. A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Általános előírások. A talajminta előkészítése.
MSZ-08-0206-2:1978.10. A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok [pH-érték, szénsavas mész, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos (y1-érték) és kicserélődési aciditás (y2-érték)].
MSZ-08-0210:1977.12. A talaj szerves széntartalmának meghatározása.
MSZ-08-0213-1:1978.07. A talajvízben oldható sóinak minőségi és mennyiségi meghatározása. Általános előírások. Kivonatok készítése.
Megjegyzés: A fentiekkel egyenértékű eredményt adó más módszerek is alkalmazhatók a termőhelyfeltárás során

10. Szakmailag indokolt esetben vizsgálni ajánlott még és a T-laptól elkülönítetten csatolandó a talajvizsgálat eredménye a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben foglalt szabályok szerint:

10.1. Báziscsere

10.2. Tápanyagtartalom

10.3. Talajtömörödöttség

10.4. Szennyező anyagok (egy vagy több szennyezőre)

10.4.1. Toxikus elemtartalom

10.4.2. Szerves szennyezők

11. A talajszelvény helyszíni vizsgálatának adatai és a laboratóriumi eredmények együttes értékelése alapján kell meghatározni a termőhelyi részlet termőhelytípus-változatát.

12. Termőhelyleírás esetében a T-lap azonosító és általános adatai mellett a helyszíni talajvizsgálat adatainak meghatározása kötelező.

13. A termőhelytípus-változat ismeretében kell meghatározni a termőhelynek leginkább megfelelő célállományt (célállományokat).

14. Az erdészeti hatóságnak a célállomány meghatározásának ellenőrzésére „Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok” elnevezésű segédtábla 2005. évi kiadását kell figyelembe venni. Megfelelő szakmai indokolással, különösen a természetes erdődinamikai folyamatok figyelembevételével végzett tervezési elvek alkalmazása esetén a táblázat ajánlásaitól el lehet térni.

2. melléklet a 36/2010. (IV. 13.) FVM rendelethez

A termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalma

1. Általános adatok

A szakvéleménnyel érintett terület

1.1. ingatlan-nyilvántartási adatai (település, helyrajzi szám, alrészlet, művelési ág, terület)

1.2. Adattári azonosító (tag, részlet) - az Adattárban szereplő erdő esetében

1.3. a területet ábrázoló térképek megnevezése (szelvényszámok megadásával)

1.4. az erdőgazdálkodó vagy tulajdonos vagy a földterületet egyéb jogcímen használó (jogszerű használó), illetve ezek megbízottjának neve, címe és elérhetősége

1.5. a szakvéleményt készítő neve, oklevélszáma, címe és elérhetősége

2. Szakvélemény

2.1. a vizsgált terület környezetének termőhelyi tényezői

2.1.1. földrajzi fekvés, erdészeti táj

2.1.2. geológiai, domborzati tényezők

2.1.3. éghajlat

2.1.4. hidrológiai viszonyok

2.1.5. talajviszonyok

2.1.6. természetes növény és erdőtársulások

2.2. a termőhelyfeltárás részletes eredményei

2.2.1. az adatok ismertetése és elemzése

2.2.2. előforduló termőhelytípus-változatok jellemzése

2.3. az alkalmazható erdősítési célállomány-típusok és azok várható fejlődése

2.4. termőhelyi adottságból következő kötelező vagy tiltott talajművelési vagy talajjavítási technológiai eljárások

2.5. keltezés, az erdőgazdálkodó vagy tulajdonos vagy a földterületet egyéb jogcímen használó (jogszerű használó), illetve ezek megbízottja, valamint a szakvéleményt készítő aláírása

Mellékletek:

a) Az ingatlan-nyilvántartási térkép (kiviteli terv esetén), illetve az Adattárban szereplő erdő esetében az erdészeti nyilvántartási térkép hatvan napnál nem régebbi, hivatalos másolatainak felhasználásával készített, a terv jellegének megfelelő, de legalább 1:10000 méretarányú térképvázlat, mely tartalmazza az egyes termőhelytípus-változatok és az egységes célállománnyal és erdősítési eljárással erdősíthető területek határát, valamint a talajszelvények, kis szelvények és talajfúrások pontos helyét.

b) A megfelelően kitöltött T lap(ok), részletes termőhelyfeltárás esetében a hiteles laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvvel.

c) A talajszelvények homlokfalát és a szelvények környezetét ábrázoló fényképek.

d) Amennyiben rendelkezésre állnak, a T-lap és a kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok, a termőhelytérkép, a fényképek - erdészeti hatóság által jóváhagyott formátumú - digitális állománya.


  Vissza az oldal tetejére