Hatály: 2022.I.1. - 2022.V.24. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

FONTOS! A jogszabály egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.

2010. évi XLIII. törvény

a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról * 

Az Országgyűlés a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az Alaptörvény 18. cikk (5) bekezdésének a végrehajtására a következő törvényt alkotja: * 

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § *  (1) E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint a biztosi jogviszonyban álló személyekre terjed ki.

(2) Központi államigazgatási szerv

a) a központi kormányzati igazgatási szerv,

b) az önálló szabályozó szerv,

c) az autonóm államigazgatási szerv, és

d) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

(3) *  Önálló szabályozó szerv

a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

b) *  a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

c) *  a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és

d) *  az Országos Atomenergia Hivatal.

(4) Autonóm államigazgatási szerv

a) a Közbeszerzési Hatóság,

b) * 

c) a Gazdasági Versenyhivatal,

d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, és

e) a Nemzeti Választási Iroda.

(5) Rendvédelmi szerv

a) a rendőrség,

b) a büntetés-végrehajtási szervezet,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és

d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Irányítás és felügyelet

2. § (1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:

a) *  az államigazgatási szerv alapítása, átalakítása, valamint megszüntetése,

b) *  az államigazgatási szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, az államigazgatási szerv vezetőjének felmentése, a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az államigazgatási szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

c) az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése,

d) az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

e) *  az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,

f) jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

g) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

h) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,

i) *  az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és e)–h) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.

(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.

(3) * 

3. § *  Az államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítása alatt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti, az egyes tisztségviselők tevékenységének irányításával kapcsolatos hatásköröket kell érteni.

4. § *  Ha jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon

a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 2. § (1) bekezdés b) pontjában,

b) a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában és

c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 2. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok

5. § (1) A központi államigazgatási szervek – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egyszemélyi vezetés alatt állnak.

(2) Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja.

(3) *  A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot

a) a szervnél politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban vagy szakmai felsővezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,

b) a szervnél szakmai vezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,

c) a szervnél vezetőként közszolgálati jogviszonyban álló személyre,

d) a szervvel vezető beosztással rendelkező, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre,

e) a szervnél vezető beosztással rendelkező, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre, illetve

f) a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló és kormányrendeletben a központi államigazgatási szervnél irányítási jogkörrel felruházott kormánybiztosra,

g) *  a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29. § (3) bekezdése szerinti személyre,

h) *  a szervnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti vezetői munkakört betöltő személyre

átruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.

5/A. § *  (1) A központi államigazgatási szerv, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv és – ha a miniszter gazdasági társaság felett tulajdonosi jogot, illetve alapítvány tekintetében alapítói jogot gyakorol – az ilyen gazdasági társaság, illetve az ilyen alapítvány a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon átadás-átvételi eljárást folytat le.

(2) Az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv az átadás-átvételi eljárást a minisztériumra vonatkozó szabályok szerinti folytatja le azzal, hogy miniszter alatt az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv vezetőjét kell érteni.

(3) Ha az átadás-átvétel az átadás-átvételi eljárásban részt vevő valamely személy mulasztása folytán részben vagy egészben ellehetetlenül, annak eredményes megtörténtéig a mulasztó részére az átadás-átvételi eljárással összefüggő jogviszonyán alapuló juttatás nem teljesíthető.

Az egyes kormányzati igazgatási tisztségviselőkre vonatkozó szabályok * 

6. § * 

7. § (1)–(4) * 

(5) * 

(6) *  A politikai felsővezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, valamint a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és helyettese a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye, valamint a miniszterelnöki megbízott havi vagy egyszeri díjazása nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(7) *  A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a miniszterelnök a miniszternek személyi illetményt állapít meg a 39/A. § szerint.

(8) *  A politikai felsővezető illetménye, jutalma és célprémiuma nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

7/A. § * 

8–12/C. § * 

13. § (1) *  Ha a politikai felsővezető megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg az Alaptörvény vagy törvény rendelkezései alapján gyakorolja hatáskörét.

(2) *  Ha * 

a) a miniszterelnök e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból szűnik meg,

b) a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg,

a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi – lemondás esetén pedig háromhavi – illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult. * 

(3) *  A miniszterelnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) – özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben a miniszterelnök hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg. A miniszter és az államtitkár halála esetén a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás a miniszter és az államtitkár özvegyét – özvegy hiányában a miniszter és az államtitkár örökösét, több örökös esetén örököseit – illeti meg.

(3a) *  A miniszterelnök halála esetén a rá tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából a mindenkori miniszterelnöki illetmény havi összegét kell a miniszterelnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.

(4) *  Ha a politikai felsővezető megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból * 

a) miniszterelnök esetében két évnél,

b) miniszter, államtitkár esetén három évnél

hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.

(5) *  Ha a politikai felsővezető a megbízatásának megszűnését követően újabb politikai felsővezetői megbízatást vagy szakmai felsővezetői kinevezést kap, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással vagy kinevezéssel összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.

(6) * 

(7) *  A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a folyamatosan politikai szolgálati jogviszonyban töltött időt – a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva – egybe kell számítani.

(8) *  A (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

14. § (1) *  A miniszter és az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. Az államtitkár jutalmára a tevékenységét irányító miniszter – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján – tesz javaslatot. Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra az államtitkár tevékenységét irányító miniszter tesz javaslatot.

(2)–(6) * 

15. § * 

II. FEJEZET * 

16. § * 

17. § * 

18–19. § * 

20–25. § * 

25/A. § *  A miniszterelnök havi illetményének az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével.

25/B–25/D. § * 

26. § * 

27. § * 

28–30/A. § * 

31. § *  (1) Az egyidejűleg politikai vagy szakmai felsővezetői megbízatást is betöltő kormánybiztos kormánybiztosi tevékenységére tekintettel a kormánybiztosi kinevezésről szóló normatív kormányhatározatban meghatározott, legfeljebb a (2) bekezdés szerinti illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(2) A politikai vagy szakmai felsővezetői megbízatást be nem töltő kormánybiztos államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A Kormány a kormánybiztos kinevezéséről szóló normatív határozatában a kormánybiztos díjazását és juttatásait ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

32. § *  (1) * 

(2) *  A miniszterelnöki biztosra a 31. §-t alkalmazni kell azzal, hogy kormánybiztos alatt miniszterelnöki biztost, a Kormány normatív határozata alatt a miniszterelnök normatív utasítását, a Kormány alatt a miniszterelnököt kell érteni.

(3)–(6) * 

33. § (1) *  Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt politikai felsővezetőnek, közigazgatási államtitkárnak vagy helyettes államtitkárnak is kinevezik, juttatásaira az e tisztségviselőre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel akkor kaphat díjazást, ha e tevékenysége e tisztségviselői feladatkörével nem függ össze.

(2) * 

(3) *  A megbízás díjazásaként a miniszterelnöki megbízott részére legfeljebb az államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás, valamint kormányrendeletben meghatározott juttatás köthető ki.

II/A. FEJEZET * 

33/A–33/F. § * 

III. FEJEZET * 

34–35. § * 

36. § * 

37. § * 

38. § *  (1)–(5) * 

(6) *  A miniszteri biztos helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7) * 

(8) * 

(9) *  A miniszteri biztos kinevezéséről szóló normatív utasítás a miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (6) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.

39. § *  (1) A miniszter alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa.

(2) A miniszter illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) A miniszter vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4) A miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti.

39/A. § *  (1) A miniszterelnök a miniszter részére az e törvényben meghatározott javadalmazásra vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg.

(3) A személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, központi államigazgatási szervnek nem minősülő költségvetési szerv, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.

(4) A miniszter részére személyi illetmény alkalmazása esetén illetménykiegészítés, pótlék nem fizethető.

40–46. § * 

47. § * 

48. § * 

49–50. § * 

51. § *  (1) *  Annak az államtitkárnak az alapilletménye, aki egyidejűleg országgyűlési képviselői mandátumot is betölt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 12-szerese.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(5) *  Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó államtitkár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a miniszter állapítja meg.

(6) *  Az (1)–(5) bekezdés alkalmazásában a miniszter alatt a miniszterelnököt kell érteni, ha az államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

52–58. § * 

59. § * 

60–68. § * 

69. § * 

IV. FEJEZET * 

70–73/B. § * 

V. FEJEZET

74. § * 

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések * 

75. § (1)–(4a) * 

(4b) *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § szerinti átadás-átvétel eseteit, módját, időpontját és eljárási szabályait, valamint az átadás-átvétel felelősét rendeletben állapítsa meg. * 

(5) * 

Hatályba léptető rendelkezések * 

76. § (1) Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba * .

(2) E törvény 77. §-a 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

77–83. § * 

84. § * 

85. § * 

86–90. § * 

Átmeneti rendelkezések

91. § (1) * 

(2) Azokra az állami vezetőkre, akiknek megbízatása e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 12/A. § kivételével.

(3) *  A 13. § (3a) bekezdését a hatálybalépése előtt megállapított hozzátartozói nyugellátásra is alkalmazni kell az 1990. május 23-át követően miniszterelnöki tisztséget betöltött személy hozzátartozója esetében.

(4) *  Az e törvény hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott vezetői megbízásokra a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31. § (10)–(17) bekezdésének e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) *  Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény e törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés b) pontját és ezzel összefüggésben 8. § (4) bekezdését, 12. § (1) és (3) bekezdését, valamint 14. § (1)–(6) bekezdését azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre e törvény hatálybalépését követően szűnt meg.

(6) *  Ha törvény úgy rendelkezik, hogy valamely tisztséget meghatározott időszakban helyettes államtitkárként szakmai vezetői jogviszonyban állt személy nem tölthet be, akkor az ugyanebben az időszakban szakállamtitkárként állami vezetői jogviszonyban állt személy sem töltheti be ezt a tisztséget.

92. § *  A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 39/A. § (2) bekezdését a 2018. évben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a személyi illetmény 2018. augusztus 1-jétől 2019. február végéig terjedő időszakra állapítható meg.