A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet

a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszereiről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott repülőtéren folytatott, az 1. mellékletben felsorolt szolgáltatásokból és szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátásából (a továbbiakban: szabályozott szolgáltatások) származó bevételekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. repülőtér használó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely utasokat, postai küldeményeket vagy árut szállít légi úton az adott repülőtérre, vagy az adott repülőtérről;

2. repülőtéri díj: a repülőtér üzemben tartója javára beszedett és a repülőtér használói által a kizárólag a repülőtér üzemben tartója által szolgáltatott, a légijármű leszállásához, felszállásához, világításához és parkolásához, valamint az utasok és áru kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások igénybevételéért fizetett díj.

3. A díjak megállapításának és nyilvántartásának alapelvei

3. § (1) A repülőtér üzemben tartójának a szabályozott szolgáltatásokból származó bevételeire felső határt (a továbbiakban: árplafont) kell alkalmazni.

(2) Az árplafon azt határozza meg, hogy a repülőtér üzemben tartója egy adott évben a szabályozott szolgáltatásokon összesen mekkora egy utasra vetített - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételt realizálhat.

(3) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a szabályozott szolgáltatásokra alkalmazott díjtételek mértékét és belső szerkezetét közvetlenül nem befolyásolhatja. A repülőtér üzemben tartója az egyes díjtételeket szabadon állapíthatja meg, feltéve, hogy az egy utasra jutó szabályozott árbevétel a mindenkori árplafon alatt marad.

(4) A díjtételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az általános közérdekű okokból alkalmazott eltérő díjú zajvédelmi díjat kivéve egyenlően terhelik a repülőtér használókat. Az általános közérdekű okokból bevezetett eltérések megállapításakor az eltérés okán alapuló, objektív és átlátható szempontokat kell alkalmazni.

(5) A repülőtér üzemben tartójának az általa érvényesített zajvédelmi díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a zajvédelmi díj megállapításának részletes szabályairól és a beszedett díj összegének felhasználási rendjéről szóló rendeletnek megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania.

4. A Díjszabályzat

4. § (1) Az Lt. 41. § (3) bekezdésében meghatározott díjszabályzatot (a továbbiakban: Díjszabályzat) a repülőtér üzemben tartója ötéves időszakokra állapítja meg.

(2) A Díjszabályzatnak legalább a 2. mellékletben meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

5. Konzultáció és megoldáskeresés

5. § (1) A Díjszabályzat és módosításainak előkészítése során a repülőtér üzembentartója konzultációt folytat a repülőtér használóival, azok képviselőivel vagy azok társulásaival (a továbbiakban együtt: repülőtér használói) a repülőtéri díjrendszer működéséről, a repülőtéri díjak szintjéről és a nyújtott szolgáltatás minőségéről.

(2) A konzultációt a repülőtér üzemben tartójának legalább négy hónappal a Díjszabályzat vagy annak módosításának érvénybe lépése előtt, a repülőtér díjrendszerét vagy a repülőtéri díjak szintjét érintő módosításokra vonatkozó javaslatnak a javasolt változások indoklásával együtt történő átadásával kell kezdeményeznie. Ennek keretében a repülőtér üzemben tartója átadja a repülőtér használói számára a repülőtéren a repülőtér üzemben tartója által felszámított összes díj rendszerének vagy szintjének meghatározásához alapul szolgáló elemekre vonatkozó dokumentációt, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) a felszámított repülőtéri díj ellenében nyújtott szolgáltatások és infrastruktúra jegyzéke,

b) a repülőtéri díj megállapítására használt módszerek,

c) az átfogó költségszerkezet azon létesítmények és szolgáltatások tekintetében, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak,

d) a díjakból befolyt bevétel és az általuk fedezett szolgáltatások összköltsége,

e) azon létesítmények és szolgáltatások állami finanszírozása, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak,

f) a repülőtér helyzetével kapcsolatos előrejelzések a díjak, a forgalomnövekedés és a javasolt beruházások tekintetében,

g) a repülőtér infrastruktúrájának és berendezésének használatára vonatkozó információk egy adott időszak során, és

h) a repülőtér üzembentartója által javasolt, a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő beruházások várható következménye a repülőtér-kapacitásra gyakorolt hatásuk tekintetében.

(3) A konzultációt megelőzően a repülőtér üzemben tartójának kérésére a repülőtér használói legalább a következő információkat adják át a repülőtér üzemben tartója számára:

a) a forgalomra vonatkozó előrejelzések,

b) a légijármű flotta összetételére és tervezett használatára vonatkozó előrejelzések,

c) a repülőtéren tervezett fejlesztéseik bemutatása, és

d) a szabályozott szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeik a repülőtéren.

(4) A repülőtér üzemben tartója a Díjszabályzat kiadását követően évente legalább egyszer konzultál a repülőtér használóival, kivéve, ha az érintett felek a legutolsó konzultáció alkalmával ettől eltérően állapodtak meg. A konzultációk gyakoriságát a Díjszabályzatban kell meghatározni.

(5) * 

(6) A repülőtér üzemben tartója a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő új infrastrukturális beruházásaira vonatkozó terveinek véglegesítése előtt is konzultációt folytat a repülőtér használóival.

6. Az alapértelmezett árplafon meghatározása

6. § (1) Az alapértelmezett árplafon függ

a) a megelőző években a repülőtér üzemben tartója által a repülőtérrel kapcsolatosan megvalósított beruházások összköltségétől,

b) a megelőző években tapasztalt forgalomnövekedés mértékétől és

c) az Eurostat által havonta közzétett európai fogyasztói árindex (European Index of Consumer Prices All Items Index - a továbbiakban: EICP) aktuális értékétől.

(2) Az egyes évekre vonatkozó árplafon meghatározása során mindig a megelőző év augusztusi átlagos éves (annual avarage rate of change) EICP értéket kell használni.

(3) A számítást teljes mértékben szubjektív értékítélettől mentes, objektív alapokon kell elvégezni.

7. § (1) Az új ötéves díjszámítási időszak első évében érvényes árplafon értéket a 3. melléklet 3.1. pontja szerinti képlettel kell meghatározni.

(2) Az ötéves díjszámítási időszak minden évében ugyanazt az alapértelmezett árplafon-változást kell alkalmazni, amely a HICP szerinti inflációs ráta azonos százaléka.

(3) Az ötéves díjszámítási időszak utolsó évének szeptember 1-jéig a légiközlekedési hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtandó díjszabályzatban be kell mutatni a következő ötéves időszakban alkalmazandó alapértelmezett árplafonra vonatkozó becslést (a továbbiakban: becsült alapértelmezett árplafon).

(4) A becsült alapértelmezett árplafont az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévére vonatkozó tényadatok megismerése előtt kell meghatározni. Az alapértelmezett árplafon értékét a repülőtér üzemben tartója az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévének tényadatai alapján véglegesíti.

7. A Díjszabályzat és az árplafon jóváhagyása

8. § (1) A repülőtér üzemben tartója az 5. §-ban foglalt konzultációs eljárás lezárását követően, legalább 120 nappal a tervezett hatályba lépés előtt olyan Díjszabályzatot terjeszt a légi közlekedési hatóság elé jóváhagyás céljából,

a) amelyet az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának több mint 70%-át szállító légitársaságok támogatnak; vagy

b) amely - a légitársaságok (1) bekezdésben foglalt támogatása hiányában - a 6-7. §-ban és a 3. mellékletben foglaltak szerint meghatározott alapértelmezett árplafon értékre került kidolgozásra.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett alapértelmezett árplafon bármikor helyettesíthető a légitársaságok által az (1) bekezdés a) pontja szerint támogatott értékkel.

(3) A Díjszabályzat elbírálása során a légiközlekedési hatóság a csak a szabályozott szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó, ún. „kétkasszás” módszer alkalmazása mellett az alábbi tényezőket veszi figyelembe: * 

a) a szabályozott szolgáltatásokhoz felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan szolgáltatások közötti megoszlása,

b) várható forgalomnövekedés,

c) a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban,

d) a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke,

e) a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső szolgáltatásain elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke,

f) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek,

g) szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség,

h) várható hatékonyságjavulás,

i) a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke,

j) a belgrádi, a bécsi, a pozsonyi és a prágai nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is.

(4) * 

(5) * 

9. § (1) A Díjszabályzathoz mellékelni kell az 5. § (2) bekezdésében foglalt információkat és a repülőtéri díj megállapítását bemutató dokumentumokat, valamint független pénzügyi-számviteli szakértőtől származó megfelelőségi jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság kérésére rendelkezésre bocsátja a jóváhagyáshoz szükséges, a megadott információk igazolására szolgáló további dokumentumokat is.

10. § A repülőtér üzemben tartója az érvénybe lépés előtt két hónappal honlapján közzé teszi Díjszabályzatát.

8. A Díjszabályzat és az árplafon módosításának alapelvei

11. § (1) Az alapértelmezett árplafon módosítása a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem benyújtásával kezdeményezhető.

(2) A repülőtér üzemben tartója kizárólag a Díjszabályzat módosításával rendelkezhet korábban díjmentes szolgáltatás díjfizetési kötelezettséggel járó szolgáltatássá minősítéséről vagy egészítheti ki a Díjszabályzatot abban korábban nem szereplő szolgáltatással.

(3) A Díjszabályzat módosítására a Díjszabályzat jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

12. § A légiközlekedési hatóságnak a Díjszabályzat módosításához adott hozzájárulása nem érinti a repülőtér üzemben tartójának az ötéves időszak lejártát követő újabb Díjszabályzat jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.

13. § (1) A repülőtér üzemben tartója a körülmények olyan kivételes és jelentős megváltozása esetén is kérheti a Díjszabályzat vagy az árplafon felülvizsgálatát, amelyek az üzemeltetési feltételeket jelentősen megváltoztatják és a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okból következtek be, feltéve, ha a repülőtér üzemben tartója

a) minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére,

b) a Díjszabályzat vagy az árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta, amennyiben a változás a forgalomhoz kapcsolódik, és ennek hatásait figyelembe vette.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - az eljárás rövidítéséről szóló indoklás megadásával - a repülőtér üzemben tartója az árplafon vagy a Díjszabályzat módosításának érvénybe lépése előtt kevesebb, mint négy hónappal is kezdeményezheti a konzultáció lefolytatását.

(3) *  A konzultációt a Díjszabályzat módosítása vagy az árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően kell lefolytatni, és a repülőtér használók módosítással kapcsolatos álláspontját a kérelemhez mellékelni kell.

9. Az alapértelmezett árplafon módosításának esetei

14. § (1) Amennyiben valamely évben a tényleges bevételek elmaradnak az e rendelet szerint megengedett szinttől, a repülőtér üzemben tartója a különbséget az adott ötéves díjszabási időszakon belül átviheti a következő évekre, de nem viheti át a következő ötéves díjszabási időszakra. Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók, így a repülőtér üzemben tartója kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet.

(2) Amennyiben a tényleges bevételek - az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után - meghaladják az e rendelet szerint megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a repülőtér üzemben tartója a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni.

15. § * 

16. § A repülőtér üzemben tartója abban az esetben is kérheti az alapértelmezett árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó, az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának legalább 70%-át szállító légitársaságok támogatják. Ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződést is, amit a kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság figyelembe vesz.

10. Szolgáltatások differenciálása

17. § (1) A repülőtér üzemben tartója az igény szerinti szolgáltatás nyújtása, valamint egyes terminálok vagy terminálrészek különleges használatra való fenntartása érdekében meghatározhatja a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok részeinek a korábbiaktól eltérő minőségét és használati körét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a repülőtér üzemben tartója az eltérő szolgáltatási minősséggel, felhasználással és költségekkel arányosan eltérő szintű díjat állapíthat meg.

(3) A repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerint módosított szolgáltatásokhoz, terminálokhoz vagy terminálrészekhez bármely repülőtér használónak - az Lt. 41. § (4a) bekezdése szerinti szolgáltatói megállapodásban rögzített módon - hozzáférést biztosít, amennyiben erre a repülőtér használója igényét fejezi ki.

(4) Ha az (1) bekezdés szerint módosított szolgáltatások, terminálok vagy azok részeinek igénybevétele iránt több repülőtér használó fejezi ki szándékát, mint amennyit azok a kapacitás korlátaira figyelemmel képesek kiszolgálni, a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján határoz a hozzáférésről.

11. A szolgáltatásminőség ellenőrzésének és a pénzügyi ösztönző korrekciók rendszere

18. § (1) A repülőtér üzemben tartójának negyedévente fogyasztói elégedettségi felmérést kell végeznie az utasok, a légitársaságok, és egyéb repülőtér-használók körében, és annak eredményeit közzé kell tennie honlapján. A repülőtér üzemben tartója köteles a felmérés elvégzésével olyan piackutató céget megbízni, amely nem áll a repülőtér üzemben tartójának - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti - közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, vagy amely a repülőtér üzemben tartóját közvetlenül vagy közvetetten nem irányítja.

(2) A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatásminőség megállapítása érdekében köteles kidolgozni és Díjszabályzatában bemutatni a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, valamint az utaselégedettségre vonatkozó felmérések szubjektív értékelési rendszerét, amelynek irányadó szempontjait, valamint az ez alapján alkalmazandó korrekciók mértékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A repülőtér üzemben tartójának biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény részt vesz a negyedévente bonyolított IATA (International Air Transport Association) és az ACI (Airport Council International) által szervezett fogyasztói elégedettségi felmérésben (a továbbiakban: Felmérés), vagy ennek megszűnése esetén ennek megfelelő felmérésben.

(4) Amennyiben a repülőtér üzemben tartójánál az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyike „jóval átlag alattinak” minősül, a repülőtér üzemben tartójának a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül - tájékoztató jelleggel - korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz.

(5) * 

19. § (1) Amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben „jóval átlag alatti” marad, a repülőtér üzemben tartójának annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet. A repülőtér üzemben tartója a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni. Az 5%-os csökkentésből legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, továbbá legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján.

(2) *  A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a repülőtér üzemben tartója köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles a légiközlekedési hatóság részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni.

(3) A repülőtér üzemben tartója a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a szabályozott szolgáltatásokon realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni.

(4) Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani.

12. A légiközlekedési hatóság feladatai

20. § * 

13. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követően indult eljárások során kell alkalmazni, beleértve a díjszabályzat vagy az árplafon módosítására irányuló eljárásokat is.

(2) Díjszabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban e rendeletet a 2017. január 1-jétől kezdődő ötéves periódusra megállapítandó díjszabályzat esetén kell először alkalmazni.

(3) * 

(4) A közlekedésért felelős miniszter e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének való megfelelés érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot a független felügyeleti hatóság nevéről, címéről, a ráruházott feladat- és felelősségi köréről, valamint a független felügyeleti hatóságnak valamennyi repülőtér üzemben tartótól és légifuvarozótól való függetlenségének biztosítása érdekében tett intézkedésekről.

(5) A közlekedésért felelős miniszter szükség szerint együttműködik az Európai Bizottsággal a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása során, különösen az Európai Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013. március 15-ig benyújtandó, a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó jelentéshez szükséges információgyűjtés tekintetében.

22. § Ez a rendelet a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

Az árplafon szabályozás hatálya alá eső szolgáltatások

1.1. A repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások és szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátása alatt a következő szolgáltatások bármelyikét, valamint a szükséges infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítását, bármely kapcsolódó infrastruktúra takarítását, energiaellátását vagy karbantartását kell érteni:

a) repülőtér futópálya, gurulóutak, forgalmi előterek,

b) repülőtér világítás és navigációs eszközök,

c) légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények,

d) légijármű állóhelyek (ideértve a felvezetést is),

e) légitársaságok operatív működését támogató területek,

f) környezetvédelmi kockázatot ellenőrző szolgáltatások,

g) repülőtér biztonság és úthálózat,

h) a jogellenes cselekmények elleni védekezéshez előírt infrastruktúra,

i) kerítésvédelem,

j) katasztrófavédelem és tűzoltóság,

k) légijárművektől származó zajszennyezés csökkentése, vagy megelőzése.

1.2. Utaskezeléshez kapcsolódó szolgáltatások alatt a következő szolgáltatások bármelyikét kell érteni:

a) jegykezelő pultok bérbeadása (kivéve a légitársasági jegyértékesítő pultokat),

b) közös használatú terminálberendezések (CUTE) fenntartása,

c) beszállító kapuk, utashidak, repülőtéri buszok üzemeltetése,

d) utasterek, érkezési és indulási oldali várók (kivéve a VIP várók),

e) rendőrség és vámhatóság által használt területek,

f) utasbiztonságot szolgáló berendezések és szolgáltatások (ideértve a zártláncú biztonsági kamerákat is),

g) a poggyászfeladáshoz, -kezeléshez és -kiadáshoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetése és karbantartása,

h) nyilvános mellékhelyiségek, liftek, mozgólépcsők, mozgójárdák,

i) járat információs rendszer és hangosbemondók.

2. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

A Díjszabályzat tartalma

A. Piaci áttekintés

a) A megelőző ötéves időszak forgalmának elemzése

b) A következő öt évre vonatkozó forgalmi előrejelzés (utaslétszám, légi jármű mozgás és szállított tonna)

c) A repülőtér kapacitására vonatkozó elemzés

d) A szolgáltatás minőségével és a biztonság menedzselésével kapcsolatos folyamatok, teljesítmények és célok áttekintése (és a 4. melléklet 4.1. pontjában meghatározott konzultáció összefoglaló leírása)

e) Az egy gépmozgásra jutó összes költség és a szolgáltatás színvonalának összehasonlítása a belgrádi, a bécsi, a pozsonyi és a prágai nemzetközi repülőterekével

B. Pénzügyi áttekintés

a) A szabályozott és nem szabályozott szolgáltatások közötti bevétel- és költségallokáció elemzése

b) A szabályozott szolgáltatások nyújtása érdekében lekötött tőke értékelése

c) Az előző periódusban ténylegesen megvalósult beruházások összevetése az előző Díjszabályzatban foglalt beruházási előrejelzéssel (amennyiben volt ilyen)

C. Előrejelzések és a finanszírozás áttekintése

a) A szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó működési költségekre és hatékonysági célokra vonatkozó előrejelzések

b) A következő előrejelzési periódus során megvalósítandó, légi közlekedéshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó előrejelzések, ideértve az egyes projektek megvalósításának indikatív menetrendjét is

c) A szabályozott tevékenység várható finanszírozási forrásainak és tőkeszerkezetének áttekintése

d) A folyamatban lévő beruházások finanszírozási módja

D. Alkalmazni kívánt díjak

a) A következő öt évre alkalmazni kívánt, az e rendeletben foglalt elvek alapján kiszámított vagy a légitársaságokkal kötött megállapodásban meghatározott díjak részletes ismertetése

b) A repülőteret használó légitársaságok számára nyújtott azon kedvezmények részletei, amelyet egy adott infrastruktúrát vagy szolgáltatást használó minden ügyfél igénybe vehet

c) A repülőtér üzemben tartójának díjaira kiható, bizonyos szolgáltatás minőségi szint elérésén alapuló pénzügyi ösztönzők részletezése

d) Az 5. mellékletben előírt felmérések és eljárások részletezése

e) A repülőtér üzemben tartójának díjaiban alkalmazható, a beruházások határidőn, költségvetésen belüli, illetve előírásoknak megfelelő megvalósításához kapcsolódó, a 4. mellékletben előírt pénzügyi ösztönző korrekciók részletezése

E. Az ügyféltámogatottság szintje

A Díjszabályzat fenti A-D. pontjaiban vázolt tervekhez kapcsolódóan a légitársaságokkal folytatott konzultációk eredményei és a Díjszabályzat tervezetének légitársasági támogatottságára vonatkozó információk.

F. A Szabályozott szolgáltatások körébe nem tartozó szolgáltatások felsorolása

3. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

Az alapértelmezett árplafon számítása

3.1. Az alapértelmezett árplafon meghatározása:

3.1.1. Új időszak első évében érvényes árplafon = az előző időszak ötödik évében érvényes árplafon x (1+((„Y1” tényező utasforgalom pontszám + „Y2” tényező beruházás pontszám) x HICP szerinti inflációs ráta)).

Ápú = Ápú-1 év x (1+Y x HICP szerinti inflációs ráta)

ahol:

Ápú: új időszak első évében érvényes árplafon

Ápú-1 év: az előző időszak ötödik évében érvényes árplafon

HICP: az 1.2. pont szerinti harmonizált fogyasztói árindex

és

Y = Y1+Y2

ahol:

Y: ún. „Y” tényező

Y1: tényező utasforgalom pontszám

Y2: tényező beruházás pontszám

3.1.2. Az „Y” tényező a következőképpen kerül meghatározásra:

a) Az „Y” nem lehet 0-nál kisebb (az alapértelmezett árplafon legkisebb mértéke tehát megegyezik a korábbi években érvényes árplafonnal),

b) Az „Y” a HICP szerinti inflációs ráta 0, 25, 50, 75 vagy 100%-a lehet (vagyis az alapértelmezett árplafon maximum a HICP szerinti inflációs rátával azonos mértékben emelkedhet).

3.1.3. A múltbeli beruházások és a közelmúltban tapasztalt forgalomnövekedés egyaránt hozzájárulnak az „Y” tényező pontszámokhoz. A két tényező közötti kapcsolat additív és nem multiplikatív, vagyis a két kategóriában nyert pontszámok összeadódnak. Az „Y” tényező azonban nem haladhatja meg a HICP szerinti inflációs ráta 100%-át és az értékek nem vihetők át a későbbi időszakokra. Az utasforgalom- és beruházáspontszámok tervezett számítási módját a 3.2. és 3.3. pontok tartalmazzák.

3.2. Utasforgalom „Y1” pontszám:

Átlagos utaslétszám-növekedés a megelőző két évben1 Utasforgalom
„Y1” pontszám
0% alatti átlagos éves növekedés 100%
0 és 2,99% közötti átlagos éves növekedés 75%
3 és 5,99% közötti átlagos éves növekedés 50%
6 és 8,99% közötti átlagos éves növekedés 25%
9% feletti átlagos éves növekedés 0%

3.3. Múltbeli beruházások értéke

A repülőtér üzemben tartójának összes beruházása a megelőző 5 évben2 „Y2” tényező
tőkeberuházási pontszám
Beruházások > a 4-5. év átlagos EBITDA3 4-szerese 100%
Beruházások > a 4-5. év átlagos EBITDA 3,5-szerese 75%
Beruházások > a 4-5. év átlagos EBITDA 3,0-szorosa 50%
Beruházások > a 4-5. év átlagos EBITDA 2,5-szerese 25%
Beruházások < a 4-5. év átlagos EBITDA 2,5-szerese 0%
1 A megelőző két év az előző ötéves díjszabási időszak 4. és 5. évét jelenti. Az átlagos érték számtani átlagként számítandó.
2 Esetleges vállalatfelvásárlások hatásainak figyelembevétele nélkül. Számítása a repülőtér üzemben tartója auditált pénzügyi jelentésein alapul, vagyis nem tesz különbséget a légiforgalmi és a kereskedelmi beruházások között, illetve nem tartalmazza a repülőtér üzemben tartója mérlegében nem szereplő beruházásokat.
5 Az EBITDA jelenti a kamat, az adók, az értékvesztés és értékcsökkenés levonása nélkül, az általánosan elfogadott nemzetközi számviteli elvekkel összhangban számított eredményt az adott számítási időszakban (anélkül, hogy a nem készpénz jellegű tételek miatti módosítást kétszer vennék figyelembe és kizárva a rendkívüli tételeket).

4. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

A Díjszabályzatban alkalmazható pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke

4.1. A repülőtér üzemben tartója köteles az alábbi rendszert légitársasági ügyfeleivel megvitatni, a konzultációk függvényében és az alábbi paraméterek figyelembevételével véglegesíteni, Díjszabályzatában rögzíteni, valamint közzétenni.

4.1.1. A repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők

Létesítmény Teljesítménykritérium Az árplafoncsökkentés maximális értéke
Minden légitársaságra vonatkozó szempontok
Futópályák - Legalább egy futópályának napi 24 órában rendelkezésre kell állnia. 0,75%
rendelkezésre állása - Méltányosan figyelembe vehető a futópályák a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okokból történő lezárása.
- A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az egyes negyedévekben az egyes futópályák hány percen keresztül nem álltak rendelkezésre a futópálya felületének elégtelen állapota vagy a világítás meghibásodása miatt. Nagyobb mértékű csökkentést von maga után, ha a futópálya csúcsidőben nem áll rendelkezésre. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni.
- Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervszerű karbantartási munkák miatti futópálya lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesíttették.
- „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a két futópálya közül az egyik felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
- Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani.
Légijármű állóhelyek - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az állóhelyek egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. 0,5%
- Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti állóhely-lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették.
- „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az állóhely felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
- Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani.
Csomagkiadó rendszer - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy a csomagkiadó rendszer egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. 0,25%
- Méltányosan figyelembe vehető az, ha a csomagkiadó rendszer meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható.
- Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállítások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették.
- „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
- Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani.
Induló csomagkezelő rendszer rendelkezésre állása - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az induló csomagkezelő rendszer egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. 0,25%
- Méltányosan figyelembe vehető az, ha a rendszer meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható.
- Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették.
- „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
- Vis major események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani.
Utashidakat *  használó légitársaságokra vonatkozó szempontok
Utashidak rendelkezésre állása - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utashidak egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. 0,5%
- Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti utashíd lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették.
- Méltányosan figyelembe vehető az, ha az utashidak meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható.
- „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az utashíd felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
- Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani.
Az utashidakkal rendelkező terminál(ok)on utashidat használó utasok aránya A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utasok hány százalékát szolgálták ki utashídon keresztül. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. 0,25%
- A mérésnek 12 hónapos mozgó átlaggal kell követnie, hogy az ilyen terminál(ok)on a légi járművek be- és kiszállítása során az utasok mekkora aránya veheti igénybe az utashidakat (annak érdekében, hogy a mérésben mindig legyenek a főidényre eső és azon kívüli hónapok). A viszonyítási pont a légitársaságokkal közösen egyeztetett célérték lehet.
Összesen 2,5%

4.2. Az utaselégedettség szubjektív mérése

A repülőtér üzemben tartója által nyújtott és a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok
(automatikusan 0,25% csökkentést von maga után, ha egy tényező négy egymást követő jelentésben „jóval átlag alatti” minősítést kap)
- A repülőtéren való eligazodás nehézségi foka, jelzőtáblák
- Járatinformációs kijelzők
- Gyalogos távolságok
- Átszállás nehézségi foka
- A poggyászkocsik elérhetősége
- Számítógép/távközlés/internet-hozzáférés
- Mosdók (elérhetőség és tisztaság)
- Kényelmes váró- és beszállítókapu területek
- Várakozási idő a jegykezelésnél
- A jegykezelő személyzet hatékonysága
- A biztonsági személyzet udvariassága és segítőkészsége
- Várakozási idő a biztonsági vizsgálatnál
- Biztonságérzet
- Az utasterminál tisztasága
- Gépkocsiparkolók
- A poggyászkiadás sebessége
A repülőtér üzemben tartója által nem nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok (nem vonnak magukkal negatív pénzügyi ösztönző korrekciót) - A repülőtér megközelíthetősége
- A repülőtérről összeköttetésben elérhető városok
- Vámhatósági vizsgálat
- Útlevél- és vízumvizsgálat
- Közrend, közbiztonság
- Éttermek és vendéglátóegységek
- Business várók
- Boltok
- A repülőtéri személyzet (kivéve a jegykezelő és a biztonsági személyzetet) udvariassága és segítőkészsége
- A jegykezelő személyzet udvariassága és segítőkészsége
- Általános elégedettség a repülőtérrel/a repülőtér légköre
- Az éttermek/étkezési/vásárlási létesítmények ár/érték aránya
- A parkolási lehetőségek ár/érték aránya

  Vissza az oldal tetejére