A jogszabály mai napon ( 2018.11.14. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2019.VI.1. - 2020.XII.31.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2011. évi CIX. törvény

a Magyar Művészeti Akadémiáról * 

A nemzet kötelessége, hogy visszatérve az európai akadémiai eszméhez - a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése céljából - létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát.

Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet

A Magyar Művészeti Akadémia jogállása és feladatai

1. A Magyar Művészeti Akadémia jogállása

1. § (1) *  A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) az önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel - különösen az irodalommal, a zenével, a képző- az ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel -, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.

(2) *  Az MMA tagjai

a) a rendes tagok,

b) a levelező tagok [az a) és b) pontban meghatározott személy a továbbiakban együtt: akadémikus],

c) a nem akadémikus tagok,

d) a tiszteletbeli tagok, és

e) a pártoló tagok.

(3) *  Az egyes tagi státuszokhoz kapcsolódó címhasználati formákat az MMA szervezetéről és működéséről szóló szabályzat (a továbbiakban: Alapszabály) határozza meg.

(4) *  Az MMA tagjai az e törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel vagy képviselet útján - e törvényben meghatározott módon - gyakorolják.

2. § (1) Az MMA véleményét a hazai művészeti életet - és ezzel összefüggésben a közfeladatai ellátását -, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során ki kell kérni.

(2) Az MMA az országgyűlés vagy a Kormány, illetve a Kormány tagja felkérésére, valamint a tagsága kezdeményezésére a művészet, valamint a közfeladatai ellátásához kapcsolódóan a társadalom és a gazdaság kérdéseiben kinyilvánítja szakmai véleményét.

(3) Az MMA székhelye Budapest.

(4) A Magyar Művészeti Akadémia név használatára kizárólag az e törvény szerint létrehozott köztestület jogosult.

(5) * 

3. § (1) Az MMA a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, amely tartalmazza az MMA által irányított költségvetési szervek költségvetését is.

(2) Az MMA gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezéseit a jelen törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Az MMA feladatai * 

4. § (1) Az MMA közfeladatként ellátott tevékenységével összefogja a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőit.

(2) Az MMA közfeladatai a következők:

a) elősegíti a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, új értékes alkotások megszületését,

b) figyelemmel kíséri a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja,

c) hozzájárul a magyar művészeti hagyomány gondozásához és közkinccsé tételéhez,

d) segíti a művészetoktatást és a művészképzést,

e) segíti a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet,

f) pályázatok kiírásával, díjak és ösztöndíjak adományozásával ösztönzi a hazai művészeti életet,

g) támogatja a művészeti alkotások nyilvánosságra kerülését, különösen felolvasó ülések, kiállítások, zenei rendezvények, szakmai találkozók, konferenciák és viták megrendezésével; fórumot teremt a hazai művészeti élet számára,

h) támogatja az új összefüggéseket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és ismeretközlő kiadványok megjelenését, szaktudományos és ismeretközlő kiadványokat ad ki,

i) *  művészeti könyvtárat és az Alapszabályban meghatározott dokumentációs központot működtet,

j) részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásának megvalósításában,

k) *  együttműködik a magyarországi országos művészeti szervezetekkel,

l) együttműködik az országos audiovizuális közszolgálati médiaszolgáltatókkal,

m) *  működési és programtámogatás nyújtásával támogathatja a különböző művészeti ágak országos civil szervezeteit,

n) jogszabály vagy egyedi megkeresés, felkérés alapján képviseli a művészeket közfeladat ellátásában közreműködő különböző döntés-előkészítő, véleményező és egyéb testületekben, szervezetekben,

o) együttműködik a határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel,

p) *  gondoskodik a magyar művészeti élet alkotóinak, előadóinak személyes megbecsüléséről,

q) *  a különböző művészeti ágak művelése és korszerű művészetelméleti álláspontok kialakítása érdekében tagozatokat hoz létre és működtet,

r) *  ellátja a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ fenntartói feladatait,

s) *  segíti a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői és tudományos tevékenységet, valamint

t) *  a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ útján ellátja a kulturális örökségvédelem tudományos gyűjteményeinek kezelésével, gyarapításával, közzétételével és nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálatának működtetésével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az MMA közfeladatait éves programterv keretei között valósítja meg.

5. § (1) Az MMA elnöke kétévente beszámol az Országgyűlésnek az MMA munkájáról, valamint tájékoztatást ad a magyar művészeti élet általános helyzetéről.

(2) Az MMA elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az MMA munkájáról.

(3) *  Az MMA a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez - a közzétett adatok felhasználásán túl - az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való adatátvétel útján szerzi be, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltakra.

2/A. *  Az MMA együttműködése egyéb szervezetekkel

5/A. § *  (1) Az MMA elősegíti a művészeket, művészetelméleti szakembereket összefogó hazai, határon túli magyar, külföldi és nemzetközi civil szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a külföldi hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésre.

(2) Az MMA az (1) bekezdésben meghatározott szervezetekkel stratégiai együttműködési megállapodást köthet.

II. Fejezet

Az MMA szervezete és működése * 

3. Az MMA tagjainak választása * 

6. § *  Az MMA tagjait - a 7. § (2) bekezdésében és a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.

7. § (1) *  Rendes taggá választható a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művész. A kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen

a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy

b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művész számára vagy művész számára is adományozható elismerésben való részesülés.

(1a) *  Rendes taggá választható - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az a személy, aki a művészeti tevékenységgel kapcsolatos korszerű elméleti álláspontok megismertetésével és közvetítésével, tendenciák megfigyelésével, garanciarendszerek kidolgozásával kimagasló eredményeket és széles körű társadalmi elismertséget ért el.

(1b) *  Rendes taggá a levelező tag választható, legkorábban a levelező taggá választása napját követő két év elteltével.

(2) A 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai.

(3) *  Az MMA rendes tagjainak száma nem lehet több 250 főnél.

(4) *  Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember az MMA rendes tagjára vonatkozó, e törvényben támasztott feltételeknek megfelel, és rendelkezik legalább négy akadémikus egybehangzó akaratát kifejező, közös ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti tagozata dönt az (5)-(8) bekezdés szerint. Egy akadémikus kizárólag egy rendes tag megválasztását ajánlhatja. Az egynél több főt ajánló akadémikus valamennyi ajánlása érvénytelen; azokat a jelölési és tagválasztási eljárásban a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni.

(5) *  Az ajánlást - a befogadó tagozat megjelölésével - az Alapszabályban meghatározott tartalommal, mellékletekkel és módon kell benyújtani. A beérkezett érvényes ajánlások alapulvételével az elnökség a felvehető rendes tagok létszámkeretének tagozatonkénti bontásban történő meghatározásával jelölésre hívja fel az érintett tagozatot.

(6) *  Az elnökség felhívására az (5) bekezdés szerinti tagozat véleménynyilvánító szavazás céljából ülést tart. Regisztrált tagjelöltté az a jelölt válik, akit a tagozat ülésén a jelenlévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő tagok egyszerű többsége támogat. A regisztrált tagjelöltek között - szakmai vitát követően - a tagozat sorrendet állít fel, és erről az elnökséget tájékoztatja.

(7) *  A tagozati jelölések érdemi megvitatását követően az elnökség a regisztrált tagjelölteket a tagozati jelölések sorrendjében, az (5) bekezdés szerinti létszámkeret erejéig - esetleges vonatkozó észrevételeivel - a közgyűlés elé terjeszti.

(8) *  A közgyűlés az elé terjesztett jelöltek rendes taggá választásáról - közvetlen és titkos szavazással - a jelölést követő első közgyűlés egyszerű többségi, listás szavazással dönt.

8. § (1) *  A közgyűlés - a 7. § (4)-(8) bekezdésében meghatározott eljárás megfelelő alkalmazásával - levelező tagokat választhat. Levelező taggá

a) a nem akadémikus tag, vagy

b) az a személy választható, aki DLA-fokozattal vagy az Alapszabályban meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel rendelkezik.

(2) A levelező tag a 13. § (2) bekezdés és a 20. § (3) bekezdés szerint gyakorolja köztestületi jogait.

(3) *  A levelező tagok száma nem lehet több 50 főnél.

8/A. § *  (1) Nem akadémikus tagként felvételét kérheti az MMA-ba

a) a DLA fokozattal,

b) az Alapszabályban meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel vagy

c) külföldi művészeti szakmai elismeréssel

rendelkező személy.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felvételét kérő személyt az elnökség felveszi a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartásába.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felvételét kérő személyt az elnökség a kérelmező által megjelölt tagozat támogató javaslata alapján felveszi a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartásába.

(4) A nem akadémikus tag képviselő útján, a 13. § (2) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése és a 20. § (3a) bekezdése szerint gyakorolja köztestületi jogait.

8/B. § *  (1) *  A nem akadémikus tagok köztestületi jogaik gyakorlására maguk közül közgyűlési képviselőket (a továbbiakban: közgyűlési képviselő) választanak. A közgyűlési képviselők számát tagozatonként - az akadémikusok és a nem akadémikus tagok létszámának tagozatonkénti megoszlására figyelemmel - az elnökség határozza meg azzal, hogy minden, nem akadémikus taggal rendelkező tagozat rendelkezzen legalább két fő közgyűlési képviselővel.

(2) A közgyűlési képviselők száma nem lehet több 50 főnél.

(3) *  A közgyűlési képviselő mandátuma két évre szól. Ha a közgyűlési képviselő mandátuma a két év eltelte előtt megszűnik, akkor a helyére új közgyűlési képviselő az előző közgyűlési képviselő eredeti mandátumából hátralévő időre választható. A közgyűlési képviselő egy alkalommal választható újra. A közgyűlési képviselő újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a közgyűlési képviselő azon mandátumát, amely az előző közgyűlési képviselő eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.

9. § Az elnökség ajánlására az MMA tiszteletbeli tagjává kimagasló munkájáért hazai vagy nemzetközi szinten elismert közéleti személyiség választható.

10. § *  Az MMA pártoló tagja a közgyűlés által az elnökség ajánlására választott, az MMA érdekében kimagasló szellemi vagy anyagi támogatást vállalt személy.

11. § *  (1) Az MMA - a 4. § (2) bekezdés p) pontja alapján - a rendes és a levelező tagok magyar művészeti életben nyújtott kimagasló szellemi, alkotói teljesítményét és köztestületi munkáját havi életjáradék folyósításával is elismeri; elhalálozásuk esetén annak meghatározott hányada hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) folyósítható.

(2) *  A tagfelvételi eljárás és a közgyűlési képviselők megválasztásának részletes szabályairól e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik.

4. * 

12. § * 

5. A közgyűlés

13. § (1) A közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó szerve.

(2) *  A közgyűlést a rendes tagok, a levelező tagok és a közgyűlési képviselők alkotják, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen - ha e törvény másként nem rendelkezik - szavazati joguk útján gyakorolják. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet az MMA tiszteletbeli, valamint pártoló tagja.

14. § Az MMA közgyűlése

a) jóváhagyja az MMA Alapszabályát és szükség szerint módosítja azt;

b) *  jóváhagyja az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti beszámolót és tájékoztatókat;

c) *  a nem akadémikus tag kivételével dönt a tagok megválasztásról, valamint a tagozatok vezetői kivételével megválasztja és visszahívja az MMA tisztségviselőit;

d) az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között jóváhagyja az MMA költségvetési és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát;

e) véleményt nyilvánít a művészeti élet, a művészet alapvető fontosságú kérdéseiben;

f) dönt költségvetési szerv alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről;

g) egyes közfeladatok ellátása érdekében az MMA tagjaiból munkacsoportot hozhat létre;

h) *  határoz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről;

i) *  a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően határoz az MMA vagyona

ia) átruházásáról, megterheléséről, ha a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, továbbá - értékhatártól függetlenül - átruházásának és megterhelésének elveiről, valamint

ib) használatba adásának, egyéb módon történő hasznosításának elveiről;

j) dönt zártközűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzése elveiről;

k) *  dönt - az i) pont ia) alpontjában foglalt eltéréssel - az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot;

l) *  elfogadja az i) és j) pont szerinti elvekre is figyelemmel megállapított vagyongazdálkodási szabályzatot;

m) jóváhagyja a felügyelő testület ügyrendjét;

n) dönt mindarról, amit jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.

15. § (1) *  Az MMA szükség szerint, de legalább évente egyszer közgyűlést tart.

(2) *  A közgyűlést a napirend megjelölésével az MMA elnöke, valamint a 18. § (6) bekezdése esetén az MMA felügyelő testülete hívja össze.

(3) *  Közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt - a napirend megjelölésével - a rendes tagok, a levelező tagok és a közgyűlési képviselők (a továbbiakban együtt: szavazati jogú tagok) egyötöde vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja a közgyűlés kötelező összehívásának további eseteit is.

16. § (1) *  A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati jogú tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.

(2) *  A közgyűlés határozatait a jelen levő szavazati jogú tagok több mint felének a szavazatával hozza, kivéve, ha jelen törvény vagy az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők és a közgyűlés által választandó felügyelő testületi tag megválasztásakor titkos szavazást kell tartani.

(3) *  Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen megjelent szavazati jogú tagok kétharmadának szavazata szükséges.

(4) *  A közgyűlési képviselő a tagválasztás, valamint az akadémikus köztestületi jogainak gyakorlásával összefüggő döntések során szavazati joggal nem rendelkezik.

6. Az elnökség

17. § (1) *  A Két közgyűlés között az elnökség az MMA döntéshozó testülete, azzal, hogy a 14. § a)-d), f) és h)-m pontjában meghatározott ügyekben dönteni kizárólag a közgyűlés jogosul, a 14. § i) pont ia) alpontja és k) pontja szerinti esetben értékhatártól függően, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra.

(2) *  Az elnökség két közgyűlés között az (1) bekezdés és az (5) bekezdés h) pontja szerint hozott döntéseiről a döntést követő első közgyűlésen - a közgyűlés számára beszámolni köteles.

(3) *  Az MMA elnökségének tagjai:

a) az elnök,

b) a két alelnök,

c) a főtitkár,

d) négy, a közgyűlés által - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül - három évre elnökségi taggá választott akadémikus, valamint

e) a 25. § szerinti esetben a tiszteletbeli elnök.

(3a) *  Ha a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott elnökségi tag megbízása a három év eltelte előtt megszűnik, akkor a helyére új elnökségi tag az előző elnökségi tag eredeti mandátumából hátralévő időre választható. Az elnökségi tag újraválasztására legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. Az újraválaszthatóság korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a (3) bekezdés d) pontja szerinti elnökségi tag azon mandátumát, amely az előző elnökségi tag eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.

(4) *  Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelő testület tagjait, a művészeti tagozatok vezetőit.

(5) Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) irányítja az MMA működését;

b) előkészíti az MMA éves programtervét és felügyeli annak végrehajtását;

c) *  megtárgyalja az 5. § (1) és (2) bekezdéseiben rögzített beszámolót és tájékoztatókat;

d) megtárgyalja az MMA éves költségvetését és költségvetési beszámolóját;

e) gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról;

f) tájékoztatja a felügyelő testületet a közgyűlés és saját döntéseiről, valamint azok végrehajtásáról;

g) a 14. § i) és j) pontja szerint meghatározott elvek szerint dönt

ga) *  az MMA vagyona átruházásáról, megterheléséről, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke nem haladja meg a 25 millió forintot,

gb) az MMA vagyona használatba adásáról, egyéb módon történő hasznosításáról,

gc) zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapításáról, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzéséről,

gd) *  a közbeszerzési szabályzat elfogadásáról;

h) *  dönt az MMA általi egyéb kötelezettségvállalásról, amennyiben annak értéke meghaladja a 150 millió forintot és a döntés nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

i) *  javaslatot tesz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére;

j) *  vezeti a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartását; továbbá

k) *  ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.

(6) *  Az elnökség szerint, de évente legalább tíz alkalommal ülésezik. Az Alapszabály rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező összehívásának eseteit.

(7) Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség határozatképességéhez a tagok több mint felének a jelenléte szükséges.

6/A. *  A Társadalmi Tanácsadó Testület

17/A. § *  Az MMA társadalmi szerepvállalása és gazdasági partnerkapcsolatai hatékonyságának elősegítése, valamint az elnök ezzel kapcsolatos feladatainak ellátásában való támogatása érdekében - stratégiai véleményformáló testületként - Társadalmi Tanácsadó Testületet működtet. A Társadalmi Tanácsadó Testület tagságára és tevékenységére vonatkozó szabályokat az Alapszabály tartalmazza.

7. A felügyelő testület

18. § (1) *  A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését öttagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár lehet. A felügyelő testület egy tagját a Kormány, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, további három tagját - a választás időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül - a közgyűlés, és a közgyűlés hívja vissza. A felügyelő testület tagjai a felügyelő testület megbízatásának idejére maguk közül elnököt választanak. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a közgyűlés és az elnökség ülésének napirendjén szereplő, (1) bekezdés szerinti ellenőrzési feladata szempontjából jelentős valamennyi előterjesztést.

(3) A közgyűlés és az elnökség felkérheti a felügyelő testületet, hogy az általa meghatározott kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. Ezen felkérésnek a felügyelő testület haladéktalanul köteles eleget tenni.

(4) A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MMA irataiba betekinthet, az MMA tagjától, tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(5) A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület az ügyrendjét maga állapítja meg, azt a közgyűlés hagyja jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület élésének összehívásáról, levezetéséről, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól.

(6) Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, Az Alapszabályt, az MMA valamely testületének döntését vagy egyébként az MMA érdekeit sértő körülményt észlel, tapasztal, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az Alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívására.

(7) A felügyelő testület működésének részletes szabályairól, tagjai díjazásáról az Alapszabály rendelkezik.

19. § (1) *  Az elnökség tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és bejegyzett élettársai nem lehetnek a felügyelő testület tagjai.

(2) Az összeférhetetlenségi ok fennálltáról, illetve kinevezése esetén a megszüntetés módjáról az érintett a kinevezése előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a kinevezést követően merül fel, az érintett az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni.

(3) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt az érintett tisztségből való visszahívásáról a felügyelő testület kezdeményezésére, illetve hivatalból határoz az érintettet a 18. § (1) bekezdés szerint kinevező személy vagy megválasztó testület.

(4) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

8. Tagozatok

20. § (1) *  Az MMA közfeladatainak ellátását tagozatok segítik.

(2) *  A tagozat az MMA-nak az akadémikusokat és a közgyűlési képviselőket magában foglaló egysége. A tagozatok felsorolását az Alapszabály tartalmazza. A tagozat e törvény és az Alapszabály keretei között maga állapítja meg ügyrendjét.

(3) *  Az akadémikus egyidejűleg legalább két tagozat munkájában vesz részt, de szavazati joggal két közgyűlés közötti időszakban csak egy tagozatban rendelkezik; további tagozatban tanácskozásra jogosult.

(3a) *  A közgyűlési képviselő annak a tagozatnak a munkájában vehet részt, amely tagozatban közgyűlési képviselővé választották. A közgyűlési képviselő a tagjelölés és a tagok köztestületi jogainak gyakorlásával összefüggő tagozati döntések során szavazati joggal nem rendelkezik.

(4) *  A tagozat működését az Alapszabály és a tagozat ügyrendje által meghatározott jogkörrel a tagozatvezető irányítja, és képviseli a tagozatot. A tagozatvezetőt a tagozaton belül szavazati joggal rendelkező - a tagozatvezetőt választó ülés időpontjában legalább két éve megválasztott - akadémikusok közül a tagozat négy évre választja titkos szavazás útján, az Alapszabályban meghatározott módon. Ha a tagozatvezető mandátuma a négy év eltelte előtt megszűnik, akkor a helyére új tagozatvezető az előző tagozatvezető eredeti mandátumából hátralévő időre választható. A tagozatvezető legfeljebb egy alkalommal választható újra. A tagozatvezető újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a tagozatvezető azon mandátumát, amely az előző tagozatvezető mandátumából hátralévő időre szólt.

(5) A tagozatra vonatkozó egyéb szabályokat az Alapszabály tartalmazza.

(6) * 

9. Tisztségviselők

21. § Az MMA tisztségviselői az elnökség tagjai, továbbá a tagozatok vezetői.

22. § (1) *  Az MMA elnökét a közgyűlés választja a magyar állampolgárságú, a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül, az Alapszabályban meghatározott módon. Az elnök megbízatása három évre szól, kivéve, ha az előző elnök mandátuma a három év eltelte előtt megszűnik, amely esetben a helyére új elnök az előző elnök eredeti megbízása lejártáig hátralévő időre választható. Az elnököt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. A köztársasági elnök döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges. Az elnök legfeljebb egy alkalommal választható újra. Az elnök újraválaszthatósága korlátozásánál nem kell figyelembe venni azt az elnöki ciklust, amely az előző elnök mandátumából hátralévő időre szólt.

(2) Az MMA tevékenységét a közgyűlés határozatainak megfelelően és az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja és gyakorolja a tulajdonosi jogokat a jelen törvény és egyéb jogszabályok alapján. Az MMA-t az elnök képviseli. Az elnök ellátja az MMA költségvetési fejezetét irányító szerv vezetőjének feladatait.

(2a) *  Az elnök dönt az egyéb kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg a 150 millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnök az 50 millió forintot meghaladó értékű egyéb kötelezettségvállalásokról való döntéséről a soron következő közgyűlésen beszámol.

(3) Az elnököt - akadályoztatása esetén - a főtitkár helyettesíti.

23. § *  Az elnököt feladatai ellátásában - a határon túli magyar ügyekben és a nemzetközi ügyekben - két alelnök segíti. Az alelnököt a közgyűlés három évre, a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül választja. Ha az alelnök mandátuma a megbízástól számított három éven belül megszűnik, helyére új alelnök az előző alelnök eredeti mandátumából hátralévő időre választható. Az alelnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Az alelnök újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni az alelnök azon mandátumát, amely az előző alelnök eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.

24. § (1) A főtitkárt - öt évre - a közgyűlés választja az Alapszabályban meghatározott módon. A főtitkár legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.

(1a) *  Az elnök mandátumának megszűnése esetén a főtitkár mandátuma is megszűnik. Ha a főtitkár megválasztásakor az elnök mandátumából három évnél kevesebb van hátra, akkor a főtitkár megbízatása az elnök mandátumából hátralévő időre szól.

(1b) *  Ha a főtitkár megbízatása - az (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérő okból - a megbízás lejártát megelőzően szűnik meg, akkor a helyére új főtitkár az előző főtitkár eredeti mandátumából hátralévő időre választható.

(1c) *  A főtitkár újraválaszthatóságának korlátozásánál nem kell figyelembe venni azt a főtitkári ciklust, amely - az elnök megbízásához, vagy az előző főtitkár eredeti megbízása lejáratához való igazodás okán - három évnél rövidebb ideig tartott.

(2) A főtitkár vezeti a 28. § (1) bekezdésben meghatározott, az MMA működését biztosító költségvetési szervet.

(3) *  A főtitkár részletes feladatait - a (2) bekezdésre is figyelemmel - az Alapszabály és a 28. § (3) bekezdése szerinti alapító okirat határozza meg.

25. § (1) *  A közgyűlés - az elnökség ajánlására - tiszteletbeli elnöki címet adományozhat az MMA - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott - rendes tagja számára.

(2) A tiszteletbeli elnök az elnökség tagja és az elnökség ülésein szavazati joggal rendelkezik.

(3) Az MMA-nak egyidejűleg csak egy tiszteletbeli elnöke lehet.

(4) A tiszteletbeli elnöki cím adományozásának feltételeiről az Alapszabály rendelkezik.

26. § *  (1) Az elnököt a miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás, a főtitkárt a közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, valamint évente 40 munkanap szabadság illeti meg. Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az elnök és a főtitkár az Alapszabályban rögzített feltételek szerint költségtérítésben részesül.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett tisztségviselők a tevékenységükért az Alapszabályban rögzített feltételek szerint díjazásban és költségtérítésben részesülhetnek.

(3) A tisztségviselők számára nyújtott személyi jellegű juttatás mértéke közérdekből nyilvános adat.

III. Fejezet

Az MMA gazdálkodása és vagyona * 

27. § (1) *  Az MMA - közfeladatai ellátása érdekében - a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.

(2) *  Az MMA vagyona lehet

a) ingatlan és ingó (ideértve a pénzeszközöket is) dolog,

b) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági társasági részesedés, valamint

c) immateriális javak, vagyoni értékű jog.

(3) *  Az MMA vagyona származása szerint lehet

a) törvény alapján az MMA tulajdonába adott állami vagyon,

b) az MMA számára ingyenesen átruházott (adományozott) vagyon (ideértve a tag által juttatott vagyont is), valamint

c) az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és b) pontban foglaltaktól eltérő módon a tulajdonába került vagyon.

(4) *  Az MMA vagyonának átruházásáról, megterheléséről, használatba adásáról (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hasznosítás) - ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást - e törvényben és a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök dönt. Az MMA-nak jogszabályban vagy a Kormány egyedi határozatában elrendelt célra juttatott vagyon hasznosításáról és az MMA jóváhagyott elemi költségvetésében meghatározott célt szolgáló összeg felhasználásáról - annak felhasználási célhoz kötöttségére figyelemmel - nem kell külön döntést hozni.

(5) *  Az MMA vagyonának hasznosítására - ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást - kizárólag külső, független szakértő által megállapított értékbecslés alapján kerülhet sor. A vagyon hasznosítására - a 28. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - az MMA nyilvános pályázatot ír ki a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az 5 millió forintot meghaladja. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés - ide nem értve a vagyon átruházását, megterhelését célzó szerződést - megkötéséről, ha a szerződéssel érintett vagyon forgalmi értéke a 150 millió forintot nem haladja meg, az elnök, ha a 150 millió forintot meghaladja, az elnökség, és ha az 500 millió forintot meghaladja, a közgyűlés dönt.

(6) *  Az MMA a vagyona hasznosításából származó, átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.

(7) *  Az MMA a vagyona terhére - közfeladatai ellátása céljából - zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyen gazdasági társaságban - ha törvény más feltételt nem határoz meg - legalább a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyást szerezhet.

(8) *  A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság további, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

(9) Az MMA az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolítói, végrehajtói feladat ellátása, továbbá közbeszerzés lefolytatása céljából gazdálkodó szervezet alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói (tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem létesíthet, részesedést nem szerezhet.

(10) A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság által a vezető tisztségviselőknek és a felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás, jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből nyilvános adat.

(11) A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság köteles az MMA közgyűlését és elnökségét értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja mérlegfőösszegének 10%-át.

(12) *  Az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv saját tulajdonnal nem rendelkezik, vagyont kizárólag az MMA képviseletében eljárva, az MMA javára szerezhet.

(13) *  Az MMA működésének és fejlesztésének elősegítésére - tulajdonába kerülő - adományokat, támogatásokat fogadhat el. Az elfogadás feltételeit és a kapcsolódó részletszabályokat a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.

(14) *  Az MMA tulajdonába az állami vagyonról szóló törvény alapján ingyenesen átadott állami vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, az az MMA megszűnése esetén - a (13) bekezdésben foglalt feltétellel - az államot illeti, az az MMA hitelezői kielégítésére nem szolgálhat.

(15) Az MMA és az általa irányított költségvetési szervek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

28. § *  (1) Az MMA

a) közfeladatainak szervezését,

b) vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatokat, valamint

c) költségvetési fejezetével és az MMA által irányított költségvetési szervekkel kapcsolatos, a köztestület közfeladatai ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat

az MMA Titkársága látja el.

(2) Az MMA Titkársága az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amelynek a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó alkalmazottja - a főtitkárt is beleértve - közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő.

(3) Az MMA Titkárságának alapító okiratát az MMA elnöke adja ki.

(4) Az MMA Titkárságának vagyonkezelési feladatait, illetve vagyonhasználati jogait részletesen a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg. Ha az MMA a vagyona hasznosításával összefüggő valamely pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladat ellátására az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervet bíz meg, azzal - pályázat kiírása nélkül - vagyon hasznosítására irányuló szerződést köt. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötésére a 27. § (5) bekezdését alkalmazni kell. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés tartalmára és formájára irányadó rendelkezéseket a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.

(5) Az MMA által irányított költségvetési szerveknél foglalkoztatottra - az MMA Titkárságának a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó köztisztviselője, közszolgálati ügykezelője vagy munkavállalója kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

III/A. Fejezet * 

A Nemzet Művésze díj * 

28/A. § *  (1) Az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, leginkább elismert - megelőzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét, táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét betöltött - képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából Nemzet Művésze díjat (a továbbiakban: díj) alapít.

(2) A díj az alábbi művészeti területeken adományozható:

a) színházművészet,

b) irodalom,

c) zeneművészet,

d) képzőművészet,

e) filmművészet,

f) építőművészet,

g) táncművészet,

h) iparművészet,

i) fotóművészet,

j) népművészet, valamint

k) cirkuszművészet.

(3) A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától élete végéig havi életjáradékban részesül. Az életjáradék összege havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.

(4) Ha a díjazott Nemzet Színésze, Magyar Mozgókép Mestere vagy Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím (a továbbiakban együtt: egyéb művészeti elismerés) viselésére is jogosult, a (3) bekezdés szerinti életjáradék igénybevételével egyidejűleg az egyéb művészeti elismerésre tekintettel a központi költségvetés terhére havi juttatásban, életjáradékban vagy egyéb jutalomban nem részesíthető.

28/B. § *  (1) A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti.

(2) *  Ha a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő alá csökken, az elnökség - tárgyév június 15-éig - meghatározza, hogy a megüresedett díjazotti helyen a díj a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen adományozható azzal, hogy az egyes művészeti területeken a Nemzet Művésze címet viselők száma lehetőleg ne legyen kevesebb egy főnél.

28/C. § *  (1) A díj kizárólag egyéni teljesítmény elismeréseként és személyenként egy alkalommal adományozható.

(2) A díj megosztva vagy posztumusz nem adományozható.

(3) A díj nem adományozható a köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, az Alkotmánybíróság tagja, a Kúria elnöke és elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint állami vezető részére.

28/D. § *  (1) A díjat az MMA elnöke az MMA megalakulásának évfordulója (november 5.) alkalmából adományozza. A díjat az MMA elnöke és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.

(2) *  A díj adományozására tárgyév július 15. napjáig javaslatot tehet

a) a díj birtokosa,

b) a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a tagozat és

c) a kultúráért felelős miniszter.

(3) *  Az elnökség tárgyév június 15. napjáig meghatározza, hogy mely tagozat a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen tehet a díj adományozására javaslatot.

(4) A díj adományozását a javaslattételre jogosultnál bárki kezdeményezheti.

(5) Az írásban előterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt szakmai életútját és művészeti teljesítménye ismertetését, valamint azokat az indokokat, amelyek a díj odaítélését megalapozhatják.

28/E. § *  (1) A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze díj Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt.

(2) A Bizottságot 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotja.

(3) *  A Bizottság elnöke az MMA elnöke, amennyiben Kossuth-díjjal kitüntetett személy. Ha az MMA elnöke nem Kossuth-díjjal kitüntetett személy, a Bizottság elnökét az elnökség kéri fel az MMA Kossuth-díjjal kitüntetett akadémikusai közül.

(4) A Bizottság 8 tagját a Bizottság elnöke, 2 tagját a kultúráért felelős miniszter kéri fel legfeljebb 3 évre.

(5) A Bizottság tagjainak felkérése során törekedni kell a 28/A. § (2) bekezdése szerinti egyes művészeti területek lehetőség szerinti reprezentálására, amelynek érdekében a tagok jelölése során a Bizottság elnöke és a kultúráért felelős miniszter együttműködésre köteles.

(6) A Bizottság saját tagjai közül alelnököt választ.

(7) A Bizottság elnökére vagy valamely tagjára vonatkozó díjazási javaslattétel esetén, ha a jelölést az érintett elfogadja, az érintett helyett az arra jogosult a tárgyévi döntésre új elnököt vagy tagot kér fel.

28/F. § *  A Bizottság a 28/E. § (1) bekezdése szerinti döntésével érintett személyt tárgyév július 31. napjáig tájékoztatja a döntéséről, és szeptember 15. napjáig történő nyilatkozattételre hívja fel arra vonatkozóan, hogy egyéb művészeti elismerést birtokol-e, és elfogadja-e a Nemzet Művésze díjat. Nem részesíthető a díjban, aki a határidő elteltéig nem tesz a díj elfogadására vonatkozó nyilatkozatot. Az így megüresedett díjazotti helyre a tárgyévet követő évben tehető javaslat és ítélhető oda a díj.

28/G. § *  A díj adományozásával és a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív és titkársági feladatokat az MMA Titkársága látja el.

28/H. § *  (1) A Nemzet Művésze cím viselésére és a díjjal járó életjáradékra nem jogosult az a személy, akitől a díjat visszavonták vagy aki a díjról lemondott.

(2) A Bizottság érdemtelenség esetén a díj visszavonásáról dönthet. Érdemtelenség esete áll fenn különösen, ha a díjazottat bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól.

(3) A díjazott a díjról - a Bizottsághoz címzett írásbeli nyilatkozat útján - lemondhat.

28/I. § *  (1) Az MMA Titkársága a díjazottakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a díjazott nevét, születési helyét és időpontját,

b) a díj adományozásának időpontját és rövid indokolását,

c) az egyéb művészeti elismerés adományozásának időpontját,

d) a díj visszavonása esetén a visszavonás időpontját, valamint

e) a díjról való lemondás esetén a lemondás időpontját.

(2) A díj adományozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok biztosítása céljából a Bizottság tagjai részére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat továbbítható. Az MMA Titkárságának a főtitkár által erre felhatalmazott köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.

(3) A nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a díj adományozásától - visszavonása esetén a visszavonástól, lemondás esetén a lemondástól - számított harminc évig tartalmazza.

28/J. § *  A díjjal járó életjáradék összegét és a díj adományozásával járó egyéb költségeket az MMA költségvetése tartalmazza.

28/K. § *  A díj adományozásával kapcsolatos eljárási szabályokról és a Bizottság működéséről e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik.

III/B. Fejezet * 

Művészjáradék * 

28/L. § *  (1) Az MMA a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelete kifejezéseképpen rendszeres díjazást (a továbbiakban: művészjáradék) nyújt azon, 65. életévét betöltött személynek, aki

a) Kossuth-díjban, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyarország Babérkoszorúja és a Népművészet Mestere díjak valamelyikében,

b) a Népművészet Ifjú Mestere és a Táncsics Mihály-díj kivételével a kultúráért felelős miniszter feladatkörében adományozható

ba) művészeti díjban - a Balassa Péter-díjat beleértve -,

bb) művészet-igazgatási területen végzett vagy művészetelméleti tevékenységre tekintettel adományozott művészet- és közművelődés-igazgatási, művészetelméleti és közművelődés-elméleti díjban,

c) Ybl Miklós-díjban, természetes személy részére adományozott Pro Architectura díjban, vagy

d) a közgyűlés által adományozott, a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja, a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díja, és a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérme díjak valamelyikében

részesült.

(2) Nem részesülhet művészjáradékban

a) a Nemzet Színésze cím viselésére jogosult személy,

b) a Nemzet Művésze díjban részesített személy,

c) a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címben részesített személy,

d) a Magyar Mozgókép Mestere cím birtokosa,

e) az akadémikus,

f) a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti életpálya elismerésre tekintettel a művészjáradék kérelmezése időpontjában járadékban részesülő személy [az a)-f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés], valamint

g) aki a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről lemondott, vagy akitől a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerést visszavonták.

(3) Aki több művészeti elismerésben, vagy több alkalommal azonos elismerésben részesült, csak az egyik elismerése alapján részesülhet művészjáradékban.

(4) A művészjáradék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425%-a. A művészjáradék élethosszig tartó juttatás.

28/M. § *  (1) A művészjáradék iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a Titkárságon

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, állandó lakcíme és tartózkodási helye, folyószámláját vezető pénzintézet neve feltüntetésével, a kérelmező Titkársággal való kapcsolattartását szolgáló telefonszáma megjelölésével,

b) azon művészeti elismerés megnevezésével, amelyre tekintettel a kérelmező a művészjáradékot igényli, továbbá azon időpont meghatározásával, amikor a kérelmező az elismerésben részesült,

c) a 28/L. § (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a művészeti elismerésről szóló okirat hiteles másolatának vagy a kérelmező megkeresésére az elismerés adományozója vagy annak jogutódja által kiállított, a művészeti elismerés tényéről szóló igazolás csatolása mellett, valamint

d) a kérelmező arról szóló nyilatkozatának megtételével, miszerint

da) a művészjáradék megállapítását kizáró elismeréssel nem rendelkezik,

db) a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről történő lemondás vagy visszavonás esetén, vagy a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés szerzése esetén e tényről a Titkárságot 15 napon belül írásban értesíti, valamint

dc) büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek.

(2) A Titkárság a művészjáradék megállapítása iránti eljárásban hozott függő hatályú döntésében nem rendelkezik arról, hogy a művészjáradék a kérelmezőt megilleti.

28/N. § *  (1) A Titkárság a művészjáradékot az arról szóló határozata kiadását követő hónap első napjától, teljes hónapra állapítja meg, és tárgyhónapra, a tárgyhónap 10. napjáig folyósítja. A művészjáradék visszamenőleg nem állapítható meg.

(2) A művészjáradékra jogosult köteles a Titkárságnak 15 napon belül bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra való jogosultságát érinti, így különösen, ha a művészjáradék megállapítását kizáró elismerést szerzett.

(3) A művészjáradék folyósítása megszűnik a művészjáradékban részesülő személy

a) művészjáradék megállapítását kizáró elismerésben való részesülése esetén, az abban való részesítést követő hónap első napjától,

b) művészjáradékról a jövőre nézve történő, a hatóságnál írásban tett lemondása esetén, a lemondást követő hónap első napjától,

c) művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről történő lemondása esetén a lemondást követő hónap első napjától,

d) művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésének visszavonása esetén a visszavonást követő hónap első napjától,

e) halála esetén, az elhalálozást követő hónap első napjától.

(4) Aki a művészjáradékot jogalap nélkül vette fel, köteles azt a Titkárság írásbeli felszólítására, a jogalap nélkül felvett ellátás folyósításától számított 60 napon belül visszafizetni.

(5) A művészjáradék jogalap nélküli felvétele miatt a Titkárság által követelt tartozást - a

művészjáradékot jogalap nélkül felvett személy kérelmére - az MMA kivételes méltánylást érdemlő esetben, a jogalap nélkül felvett művészjáradék felvételének összes körülményére tekintettel, méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti.

28/O. § *  A művészjáradék fedezetét az MMA költségvetésében kell megtervezni.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

9/A. *  Felhatalmazó rendelkezés

28/L. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendes és a levelező tagokat megillető életjáradék mértékét, a folyósítására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az életjáradékban részesített tag elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

10. Hatálybalépés

29. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 33. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) * 

11. Átmeneti rendelkezések

30. § *  (1) A közgyűlési képviselők megbízatása 2018. május 31-én megszűnik; az új közgyűlési képviselőket az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által módosított 8/B. § alapján 2018. május 31-éig - 2018. június 1-jén kezdődő mandátummal - meg kell választani. A 2018. május 31-én megszűnő közgyűlési képviselői megbízást a közgyűlési képviselő újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(2) A Módtv. hatálybalépését követően a pártoló tag felvételének lehetősége megszűnik azzal, hogy a már megválasztott pártoló tagok tagsági jogviszonya fennmarad.

(3) A felügyelő testületi tagok megbízatása 2019. május 31-én megszűnik; az új felügyelő testületi tagokat a Módtv. által megállapított 18. § (1) bekezdése alapján 2019. május 31-éig - 2019. június 1-jével kezdődő mandátummal - meg kell választani. A 2019. május 31-én megszűnő felügyelő testületi tagi megbízást a felügyelő testületi tag újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(4) A tagozatvezetők megbízatása 2018. március 31-én megszűnik, az új tagozatvezetőket a Módtv. által megállapított 20. § (4) bekezdése alapján 2018. március 31-éig - 2018. április 1-jével kezdődő mandátummal - meg kell választani. A 2018. március 31-én megszűnő tagozatvezetői megbízást a tagozatvezető újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(5) A 24. § (1) bekezdését 2026. november 5-éig akként kell alkalmazni, hogy ha a főtitkár mandátuma a megbízásától számított öt éven belül megszűnik, új főtitkárt a közgyűlés az előző főtitkár eredeti mandátumából hátralévő időre választ. A főtitkár ezen okból rövidebb mandátumát az újraválaszthatósága korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.

30/A. § *  (1) A bíróság hivatalból, 2018. január 1-jei hatállyal törli nyilvántartásából az MMA közhasznú jogállására vonatkozó adatot.

(2) A Módtv.-nyel megállapított 28/L. § (1) bekezdése szerinti művészjáradék legkorábban 2018. március 1-jétől állapítható meg.

30/B. § *  (1) A Módtv.-nyel megállapított 24. § (1) bekezdésének a főtitkár három évre való megválasztásáról szóló rendelkezését első alkalommal a 2026. november 5-én hivatalba lépő főtitkár megválasztása során kell figyelembe venni, és 2026. november 5-étől kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-nyel megállapított 24. § (1a)-(1c) bekezdései rendelkezését 2026. november 5-étől kell alkalmazni.

12. Módosuló rendelkezések

31-32. § * 

33. § * 

34-35. § * 


  Vissza az oldal tetejére