A jogszabály mai napon ( 2019.12.10. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

301/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti iskolai együttműködésről szóló, Baján, 2000. december 7-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 2002. július 22. napján megtörtént.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti iskolai együttműködésről szóló, Baján, 2000. december 7-én aláírt egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az iskolai együttműködésről

A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya

abban a törekvésében, hogy a két állam közötti kapcsolatok erősödjenek és a kölcsönös egyetértés elmélyüljön,

abban a meggyőződésében, hogy a német nyelv és a kultúra magyarországi jobb megismertetése értékes hozzájárulást jelent a két ország kulturális kapcsolatainak elmélyítéséhez,

attól az óhajtól vezérelve, hogy a német-magyar iskolai tagozatok létrehozása magyarországi iskolákban hozzájáruljon ahhoz, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti kulturális kapcsolatok elmélyüljenek, hogy átfogó támogatást nyújtson a német nyelv használatához és egymás történelmének és kultúrájának kölcsönös megismeréséhez

az 1994. március 1-jén a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti kulturális együttműködésről szóló egyezmény alapján

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Ezen egyezmény tárgya a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti iskolai együttműködés olyan magyar iskolákra vonatkozóan, amelyekben a diákok német bizonyítványokat szerezhetnek.

2. Cikk

A Magyar Köztársaság Kormánya a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányával való egyeztetés alapján támogatja, hogy a Magyar Köztársaságban kiválasztott iskolákban létrejöjjenek

a) olyan osztályok, ahol a kibővített német nyelvoktatásnak az a célja, hogy a diákokat felkészítse a Németországi Szövetségi Köztársaság tartományi kultuszminiszterei állandó konferenciája (Kultuszminiszteri Konferencia) Német nyelvi diplomájának második fokozatára (II. fokozatú német nyelvi diploma). A II. fokozatú német nyelvi diploma tanúsítvány a Németországi Szövetségi Köztársaságban folytatott felsőfokú tanulmányokhoz szükséges német nyelvismeretekről,

b) olyan osztályok, ahol kibővített német nyelvoktatás és német nyelvű szaktárgyi oktatás valósul meg (a továbbiakban német-magyar tagozatok) azzal a céllal, hogy a diákok a német nyelvi ismeretek mellett német nyelven szaktárgyi oktatásban is részesüljenek, amely alkalmassá tesz a német felsőfokú tanulmányokhoz szükséges általános érettségi képesítés megszerzésére.

3. Cikk

(1) A Magyar Köztársaság Kormánya támogatja a szükséges helyiségek és szervezeti feltételek megteremtését ahhoz, hogy a német nyelvoktatás és a német nyelvű szaktárgyi oktatás sikeres legyen a 2. cikkben megnevezett iskolákban.

(2) Támogatja a szükséges német és magyar tanerők alkalmazását, és egy német tanerő, mint vezető kinevezését a német-magyar tagozat élére.

(3) Biztosítja, hogy a német nyelvoktatás, amely a II. fokozatú német nyelvi diplomához vezet, a Magyar Köztársaság iskolai hatóságai által az ezen végzettségek megszerzéséhez szükséges német irányelvek szerint kerüljön megszervezésre. Biztosítja továbbá, hogy a kibővített német nyelvoktatást és a német nyelvű szaktárgyi oktatást, amely a német általános érettségi képesítéshez vezet, a Magyar Köztársaság iskolai hatóságai a mindkét ország által elismert tantervek alapján szervezzék meg.

(4) Biztosítja ezen felül, hogy a német-magyar tagozat diákjai a közös vizsga sikeres letételével a német általános érettségi mellett magyar érettségi bizonyítványt szereznek.

4. Cikk

(1) A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya kész arra, hogy a 2. cikkben nevezett iskolákat lehetőségeihez mérten pedagógiailag támogatja azzal, hogy tanerőket közvetít és küld, közvetíti a német-magyar tagozat vezetőjét, és kirendeli a vizsgabiztost.

(2) A német fél által felajánlott pedagógiai támogatás ezen felül tartalmazhatja

a) a szükséges tantervek kidolgozásához a pedagógiai tanácsadást,

b) tankönyvek és tananyagok biztosítását, valamint a tankönyvek létrehozása során az együttműködést,

c) magyar tanárok részvételét továbbképzési tanfolyamokon,

d) a német felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges ösztöndíjak nyújtását a legjobb végzősök számára, akiknek kiválasztása az iskola igazgatójával egyeztetve történik,

e) a rádió, televízió és egyéb médiák adta lehetőségek használatát a német nyelv megismertetése és terjesztése céljából,

f) a 2. cikkben nevezett iskolák diákjainak bevonását a német-magyar diákcserébe.

5. Cikk

(1) A német tanerők a Magyar Köztársaság iskoláiba való közvetítésének, illetve kiküldésének részleteit - amennyiben jelen egyezmény és annak szerves részét képező melléklet másként nem rendelkezik - a kulturális együttműködésről szóló, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti Egyezmény 1990. március 24-i Kiegészítő Egyezménye szabályozza.

(2) A német tanerők státuszára vonatkozóan az (1) bekezdésben említett Kiegészítő Egyezmény rendelkezései érvényesek. A jelen egyezmény hatálya alá tartozó tanerőknek tevékenységük folytatásához munkavállalási engedély szükséges, amelyet a magyar fél illetékes szerve a munkaerőpiac aktuális helyzetének vizsgálata nélkül, lehetőleg soron kívül ad ki.

(3) A német tanerők beteg-, baleset- és nyugdíjbiztosítására a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1998. május 2-án, Budapesten aláírt Egyezmény rendelkezései az irányadóak.

(4) A német-magyar tagozat vezetőjének jogállására vonatkozó részleteket az iskola igazgatója hatáskörétől való elhatárolás alapján, valamint a német tanerők jogállását ezen egyezmény melléklete, a személyügyi szabályzat tartalmazza.

6. Cikk

(1) A 2. cikkben említett osztályokba felvételt nyerhetnek német állampolgárok és harmadik ország polgárai is, amennyiben megfelelnek a felvételi követelményeknek.

(2) A német-magyar tagozatra való felvételről az iskola igazgatója dönt a német-magyar tagozat vezetőjével való egyeztetés alapján.

7. Cikk

(1) A német-magyar tagozat 4-6 egymást követő évfolyamból áll a magyar gimnáziumi tanulmányok végéig.

(2) A német-magyar tagozaton a munka két nyelven folyik. Az oktatás nyelve a német és a magyar.

(3) A német nyelvű szaktárgyi oktatás a német, angol, történelem, matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyakra terjed ki.

(4) A német és magyar nyelven tanított tantárgyak évfolyamonkénti heti összóraszámát az Oktatási Minisztériummal egyeztetett óraterv tartalmazza.

(5) Az óratervben megjelölt tantárgyakra a két ország között egyeztetett tantervek érvényesek, amelyek követelményei minden osztályban megfelelnek a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság tantervi követelményeinek.

(6) A magyar nyelven folyó oktatást magyarországi tanárok végzik.

8. Cikk

(1) A II. fokozatú német nyelvi diploma vizsgája esetében a Kultuszminiszteri Konferencia vonatkozó vizsgaszabályzata érvényes. A német-magyar tagozat közös érettségi vizsgája esetében a Kultuszminiszteri Konferencia vizsgaszabályzata, valamint a magyar nyelven vizsgáztatott tantárgyak esetében a vonatkozó magyar előírások érvényesek, mindenkori hatályos formájukban.

(2) A II. fokozatú német nyelvi diplomához szükséges vizsga a német fél által ezzel megbízott tanerő vezetése alatt folyik. Az Oktatási Minisztérium képviselője részt vehet a vizsgán.

(3) A német általános érettségi vizsgán a Kultuszminiszteri Konferencia megbízottja a vizsgaelnök.

(4) A német általános érettségi vizsga során a magyar nyelv és irodalom, mint kötelező tantárgy az országnyelv szerepét tölti be a vizsgaszabályzat értelmében. A magyar nyelven vizsgáztatott tantárgyak tekintetében a magyar érettségi vizsgaszabályzatot kell alkalmazni. Ezt a vizsgát a magyar fél által kirendelt érettségi elnök vezeti, akit a magyar hatóságok a magyar eljárási rend szerint neveznek ki.

(5) A sikeres közös vizsga után a német-magyar tagozat diákjai megkapják a német általános érettségi bizonyítványt, amely feljogosítja őket arra, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság egyetemein és főiskoláin tanulhassanak, és megkapják a magyarországi érettségi bizonyítványt, amellyel jelentkezhetnek a Magyar Köztársaság egyetemeire és főiskoláira.

9. Cikk

(1) Ezen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor a felek jegyzékben értesítették egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges belső jogi feltételeket teljesítették. A hatálybalépés napja az utolsó jegyzék beérkezésének napja.

(2) Ezen Egyezmény 10 évre köttetik; időtartama hallgatólagosan további 5 évre meghosszabbodik, amennyiben azt valamely fél legalább két évvel a lejáratát megelőzően diplomáciai úton írásban fel nem mondja.

(3) Ezen Egyezmény felmondása esetében az Egyezményben foglalt intézkedések azon iskolaév végével kerülnek megszüntetésre, amelyben az Egyezmény hatályát veszti.

Készült 2000. december 7-én Baján, két eredeti példányban, mindkettő német és magyar nyelven, mindkét szöveg egyaránt kötelező érvényű.

A Németországi Szövetségi Köztársaság A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében Kormánya nevében

Melléklet

a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az iskolai együttműködésről szóló Egyezményhez

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A melléklet célja, hogy a szoros együttműködés biztosított legyen a német-magyar tagozattal rendelkező iskolák és az ilyen iskolába közvetített tanárok között a munkafeltételekre és a kölcsönös felelősségre vonatkozó kiegészítő rendelkezések által.

1. A Németországi Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériuma megbízásából a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya németországi szaktanárokat közvetít a német nyelvoktatás és a német nyelvű szaktárgyi oktatás ellátására.

2. A németországi tanárok szerződést kötnek az illető iskolák igazgatóival a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma egyetértésével. Ez a szerződés külföldi szolgálatra kiküldött tanárok esetében első alkalommal három, egy-egy programra szerződött tanárok esetében első alkalommal egy évre szól.

3. Új szerződéskötések esetén a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya megküldi az illető iskola német-magyar tagozata vezetőjének a pályázati anyagokat, aki javaslatot tesz az alkalmazásról az iskola igazgatójának.

Olyan tanárok esetében, akik egy tartomány közoktatásának státusában állnak, a szerződéskötés feltétele, hogy az illető tartomány szabadságolja a tanárt. A tanár a szabadságolásról szóló igazolást a szerződése megkötése előtt köteles bemutatni a magyar iskola igazgatójának.

4. A külföldi szolgálatra kiküldött tanárok szerződése a német-magyar tagozat vezetője javaslatára a magyar iskolaigazgató beleegyezésével, egy évvel a szerződése lejárta előtt, illetve a lehető legkorábbi időpontban újabb 3 évre megköthető, indokolt esetben ezen túl is újra megköthető. Az egy-egy programra szerződött tanárok szerződése évenként hosszabbítható meg, de legfeljebb 6 évig lehetnek szerződéses jogviszonyban.

5. Az újabb szerződés akkor érvényes, ha azt a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya jóváhagyja, külföldi szolgálatra kiküldött tanárok esetében szükséges a német munkáltató által meghosszabbított szabadságolás.

6. Amennyiben az újabb szerződés megkötését nem kérvényezik, vagy azt nem hagyták jóvá, a jogviszony megszűnik a szerződés lejártával.

7. Amennyiben az iskola fenntartója a szerződés alapján havi illetményt fizet, az a tanítási szünetek idejére is fizetendő.

8. A német Szövetségi Külügyminisztérium a német-magyar tagozat vezetőjét vagy a német tanerőt a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának értesítése mellett visszahívhatja, ha azt a Szövetségi Külügyminisztérium indokoltnak tartja, mert nem látja biztosítottnak a további eredményes együttműködést.

9. A szerződések lejárta vagy egy tanár idő előtti kiválása esetén a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya igyekszik új tanárt közvetíteni.

10. A tanárok munkaköri kötelezettségei megfelelnek a külföldi szolgálatra kiküldött német tanárokra, illetve az egy-egy programra szerződött német tanárokra vonatkozó mindenkori előírásoknak.

11. A németországi tanárokra tevékenységük során a szerződésükben megfogalmazott előírások, valamint a Magyar Köztársaság törvényei, határozatai, szabályzatai és irányelvei vonatkoznak.

12. A németországi tanárok óráit a német-magyar tagozat vezetője, a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya képviselői, a Kultuszminiszteri Konferencia képviselője, valamint az iskola igazgatója és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma szakemberei látogathatják.

13. A Kultuszminiszteri Konferencia megbízottja a németországi munkáltató felkérésére szakvéleményt készíthet a tanár tevékenységéről.

14. Hivatalos ügyekben a német-magyar tagozat vezetője és a németországi tanárok a mindenkori hivatali út betartásával levelezhetnek a Németországi Szövetségi Köztársaság, illetve a Magyar Köztársaság hivatalos szerveivel.

II. A NÉMET-MAGYAR TAGOZAT VEZETŐJE

1. A német-magyar tagozat vezetője (tagozatvezető) az iskola igazgatója után a németországi tanárok felettese. Pedagógiai utasításokat az iskola igazgatójának egyetértésével adhat ki.

2. A német Szövetségi Külügyminisztérium javasol a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának kvalifikált pedagógust a német-magyar tagozat vezetőjének.

3. A tagozatvezető hivatali ideje legalább három év, legfeljebb 8 év.

III. A NÉMET-MAGYAR TAGOZAT VEZETŐJÉNEK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

1. A tagozat vezetője a németországi és magyar tanárokkal együtt az érvényes törvényes keretek között azért felelős, hogy a német-magyar tagozat nevelési és oktatási céljai megvalósuljanak. Eközben középponti szerepe van a német nyelvoktatásnak és a német szaktárgyi oktatásnak.

2. A vizsgák során a tagozat vezetője ellátja az érvényes vizsgaszabályzatban meghatározott feladatokat.

3. A tagozatvezető feladataihoz tartozik az oktatás szakmai és módszertani, didaktikai koordinálása és az ezzel összefüggő feladatok ellátása. Gondoskodik a szükséges egyeztetésekről a német-magyar tagozat és az egész iskola között.

4. A tantervekkel kapcsolatos munkáknál és valamennyi tanterv megvalósításának felügyelete során a német oktatási célokat és a Magyar Köztársaság előírásait kell figyelembe venni.

5. A német végzettségre felkészítő tagozatok tanterveit a külföldi oktatással foglalkozó Szövetségi- és Tartomány-közi Bizottságnak kell engedélyeznie.

6. A németországi tanárok óráit rendszeresen látogatja a német-magyar tagozat vezetője, legalább az első szolgálati évben és a szerződés meghosszabbítása előtt. A tagozatvezető feljegyzést készít a tanár teljesítményéről, amit tudomásul vétel céljából bemutat az iskola igazgatójának.

7. A tagozatvezető felelős az újonnan közvetített tanároknak új munkaterületükön való beilleszkedéséért.

8. A tagozatvezető tájékoztatja a németországi tanárokat a Magyar Köztársaság azon hatályos jogszabályairól, amelyek fontosak az itt-tartózkodás és az oktatási tevékenység szempontjából, és gondoskodik azok betartásáról.

9. Súlyos kifogás esetén a tagozatvezető alapos vizsgálat után felszólítja a németországi tanárt viselkedésének megváltoztatására. Ha nem történik változás, az igazgató tudomására hozza az ügyet. Súlyos esetekben a tagozatvezető az iskola igazgatójának, az illetékes német külképviselet és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma egyetértésével ideiglenesen felfüggesztheti a tanárt tevékenységének végzése alól. A tanárt mindezek előtt meg kell hallgatni.

10. A tagozatvezető az iskola igazgatójának egyetértésével a tanárokat sürgős személyes okból 3 napig terjedő időtartamra felmentheti a munkavégzés alól.

11. A tagozatvezető az iskola igazgatójával egyetértésben, kivételes esetekben elrendelheti egyes osztályok vagy csoportok felmentését az oktatás alól.

12. A tagozatvezető az iskola igazgatójával közösen képviseli a magyar-német tagozatot a diákok, a szülők és a nyilvánosság előtt. Adott esetben tanácsokat ad a diákok és a szülők képviselőinek a Magyar Köztársaság hatályos rendelkezéseinek megfelelően.

13. A tagozat vezetője az igazgatóval egyetértésben gondoskodik az oktatás megszervezéséről, a terembeosztásról, az ügyeletekről és a helyettesítésekről.

14. A tagozatvezető felelős a német szervekkel való kapcsolattartásért (Külképviselet, Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya, Kultuszminiszteri Konferencia).

15. A tagozatvezető átruházhat egyes feladatokat más németországi tanárokra, kivéve a tantárgyfelosztást és a teljesítményértékelést. Döntési hatáskörét és felelősségét ez nem érinti. A feladatok átruházásáról a tagozatvezető tájékoztatja az iskola igazgatóját.

IV. A SZERZŐDÉSEK IDŐ ELŐTTI FELMONDÁSA

1. A szerződések felmondása mindkét fél egyetértésével történik.

2. Amennyiben a magyar fél komoly okokat lát egy németországi tanár szerződésének idő előtti felmondására, az iskola igazgatója tájékoztatja a német-magyar tagozat vezetőjét az okokról, és kéri őt és az illető tanárt, hogy foglaljanak állást az ügyben.

Miután az igazgató figyelmeztette az illető tanárt, és a konfliktus megoldására irányuló közvetítési kísérletek a külképviselet - amely a konfliktus megoldása érdekében bevonhatja a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumát - és a tagozatvezető részvételével kudarcot vallottak, az iskola igazgatója kimondhatja a szerződés idő előtti felmondását.

3. Amennyiben a magyar fél komoly okokat lát a tagozatvezető szerződésének felbontására, az Oktatási Minisztérium tájékoztatja az okokról a német külképviseletet. Miután a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának és a német külképviseletnek a konfliktus megoldására irányuló törekvései kudarcot vallottak, az iskola igazgatója kimondhatja a szerződés idő előtti felmondását.

4. Az Iskola igazgatója a III. és IV. fejezet alkalmazása során a hatályos jogszabályokat köteles tiszteletben tartani.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma nem emel kifogást az ellen, hogy a német-magyar tagozat belső döntései esetében a Kultuszminiszteri Konferencia külföldi német iskolákra vonatkozó értekezleti rendjét alkalmazzák, amennyiben az nem ellentétes a magyar jogszabályokkal.

2. A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma nem emel kifogást az ellen, hogy a németországi tanárok érdekképviselőt válasszanak. Az érdekképviselet tevékenységének összhangban kell lennie a magyar törvényekkel és hivatali előírásokkal.

3. Az ezen Személyügyi Szabályzat alkalmazása során fellépő vélemény-különbségek a német külképviselet és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma között diplomáciai úton kerülnek tisztázásra.”

3. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet végrehajtásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére