A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. biomassza: a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 3. pontja szerinti fogalom;
2. * bruttó végső energiafogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat energiafogyasztása, ideértve az energiaágazat villamosenergia- hő- és közlekedési célú üzemanyag-termelésre és hőtermelésre fordított villamos energia és hő fogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és átviteléből származó veszteségeket, és ide nem értve az átalakítási veszteségeket;
3. harmadik állammal történő közös beruházás: Magyarország és nem EGT-állam (a továbbiakban: harmadik állam) közötti együttműködés, amelynek tárgya megújuló forrásból származó villamos energia termelésére irányuló közös beruházás megvalósítása a nemzeti célértékek teljesítése érdekében;
3a. *
4. hidrotermikus energia: a felszíni vizekben hő formájában tárolt energia;
5. kölcsönösen elismert elosztási szabály: a megújuló forrásból előállított energiának a közös támogatási rendszerben részt vevő EGT-államok (a továbbiakban: tagállam) közötti elosztása;
5a. * környezeti energia: természetes módon előforduló hőenergia, és a környezetben meghatározott határokon belül felhalmozódott olyan energia, amely a környezeti levegőben – a távozó levegő kivételével –, felszíni vízben vagy szennyvízben tárolható;
6. közös beruházás: Magyarország és egy vagy több tagállam közötti olyan együttműködés, amelynek tárgya villamos energia, fűtési vagy hűtési célú energia megújuló forrásból történő termelésére irányuló beruházás megvalósítása a nemzeti célértékek teljesítése érdekében;
7. közös támogatási rendszerek: Magyarország és egy vagy több tagállam közötti megállapodás, amelynek célja a részes felek megújuló forrásból származó energia termelésére vonatkozó támogatási rendszerének összehangolása a megújuló forrásokból előállított energia felhasználásának ösztönzése érdekében;
8. légtermikus energia: hő formájában a környezeti levegőben tárolt energia;
8a. * megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszer: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító olyan berendezés, amely villamos energia, hő-, hűtési energia termelésére szolgál;
8b. * megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség: a megújulóenergia-támogatási rendszer keretében meghatározható olyan követelmény, amely az energiatermelőket arra kötelezi, hogy a termelésük egy meghatározott arányban megújuló forrásokból származó energiából álljon, az energiaszolgáltatókat arra kötelezi, hogy az általuk szolgáltatott energia egy meghatározott arányban megújuló forrásokból származó energiából álljon, vagy a fogyasztókat arra kötelezi, hogy fogyasztásuk egy meghatározott arányban megújuló forrásokból származó energiából álljon, ideértve az olyan programokat is, amelyek lehetővé teszik az említett követelményeknek a VET szerinti zöld bizonyítványok útján történő teljesítését;
9. * megújuló forrásból előállított energia: nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szélenergia, napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia) és geotermikus, hidrotermikus, valamint légtermikus energia, környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok továbbá a biogázok energiája;
10. nemzeti célérték: az 1. mellékletben meghatározott és kiszámított érték;
11. passzív energiarendszer: olyan energiarendszer, amely az épület építészeti adottságait használja energiahasznosításra;
12. referenciaév: az 1. melléklet 2. pontja szerint meghatározott év;
13. statisztikai átruházás: megújuló forrásból származó energiatöbblet statisztikai szempontból történő átadása egy másik tagállamnak.
(2) * Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben, a VET-ben, a Büat.-ban és ezek végrehajtási rendeleteiben meghatározottak szerint kell értelmezni.
2. § (1) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztása:
a) a megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztásának;
b) a megújuló forrásokból előállított fűtési és hűtési célú energia bruttó végső fogyasztásának; és
c) a közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyiségének
az összege.
(2) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a kiszámítása során nem vehető figyelembe:
a) az a statisztikai átruházásról szóló megállapodásban meghatározott mennyiség, amelyet Magyarország a statisztikai átruházás során valamely más tagállamnak átad;
b) a megújuló forrásokból Magyarország területén előállított villamos energia, fűtő- vagy hűtőenergia azon mennyisége, amelyet a tagállamok közötti közös beruházásokkal kapcsolatos együttműködés alapján másik tagállam összesített nemzeti célértékébe kell beszámítani;
c) közös támogatási rendszerekre vonatkozó megállapodás esetében Magyarország területén megújuló forrásokból előállított energia azon mennyisége, amelyet statisztikai átruházás keretében egy másik tagállamra ruháztak, vagy, ha azt kölcsönösen elismert elosztási szabály alapján a másik tagállam területén kell figyelembe venni;
d) * a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, illetve olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók felhasználásának a Magyarországon közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 7%-ának megfelelő energiamennyiséget meghaladó része.
(3) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának kiszámítása során figyelembe kell venni:
a) azt a statisztikai átruházásról szóló megállapodásban meghatározott mennyiséget, amelyet Magyarország a statisztikai átruházás során valamely más tagállamtól átvesz;
b) másik tagállam területén termelt megújuló forrásokból előállított villamos energia, fűtési vagy hűtési célú energia azon mennyiségét, amelyet a tagállamok közötti közös beruházásokkal kapcsolatos együttműködés alapján Magyarország célértékébe be kell számítani;
c) közös támogatási rendszerekre vonatkozó megállapodás esetében másik tagállam területén megújuló forrásokból előállított energia azon mennyiségét, amelyet statisztikai átruházás keretében Magyarországra ruháztak vagy, ha azt kölcsönösen elismert elosztási szabály alapján Magyarország területén kell figyelembe venni.
(4) A többféle tüzelőanyaggal működő, megújuló és hagyományos energiaforrásokat hasznosító technológiai berendezésekben csak a megújuló forrásokból termelt villamos energia, fűtési és hűtési célú energia vehető figyelembe. Az egyes energiaforrások részesedését energiatartalmuk alapján kell kiszámítani.
3. § (1) * A megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztása a megújuló forrásból Magyarország területén – a termelő-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló – megtermelt villamos energia mennyiségének felel meg, amelynek kiszámításánál nem vehető figyelembe az országban a korábban felszivattyúzott vizet használó szivattyús energiatárolók által újratermelt villamos energia.
(2) A megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztásának meghatározása során a víz- és szélenergiával termelt villamos energia országosan felhasznált mennyiségét a 2. mellékletben megállapított normalizálási szabálynak megfelelően kell kiszámítani.
(3) A megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztásához hozzá kell számítani azt az energia mennyiséget, amely a harmadik államokkal történő közös beruházásokkal kapcsolatos együttműködés alapján, a (4)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint, Magyarország nemzeti célértékének a meghatározása során figyelembe vehető.
(4) * Harmadik állammal történő közös beruházásokra irányuló megállapodás esetében a megújuló forrásokból harmadik államban előállított villamos energiát abban az esetben kell Magyarország nemzeti célértékének a meghatározása során figyelembe venni, ha
a) a villamos energiát az Európai Unióban használják fel az (5) bekezdésben meghatározottak szerint;
b) a villamos energiát a harmadik állammal történő közös beruházás keretében 2009. június 25-ét követően üzembe helyezett létesítmény vagy ezen időpontot követően felújított, megnövelt kapacitású létesítmény termeli;
c) a termelt és exportált villamosenergia-mennyiség a létesítményre adott beruházási támogatáson kívül nem részesült támogatásban valamely harmadik állam támogatási rendszere keretében; és
d) a villamos energiát a nemzetközi joggal összhangban állították elő egy olyan harmadik államban, amely részes fele az Európa Tanács az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményének vagy más nemzetközi emberi jogi egyezménynek vagy szerződésnek.
(5) A megújuló forrásból termelt villamos energia abban az esetben minősül az Európai Unióban felhasználtnak, ha:
a) a származási ország, a célország és az egyes harmadik tranzit államok valamennyi illetékes átviteli rendszerüzemeltetője egyértelműen az allokált rendszerösszekötő kapacitáshoz rendelte az elszámolt villamos energiával megegyező mennyiségű villamos energiát;
b) az illetékes átviteli rendszerüzemeltető mérlegtáblázatban rögzíti az elszámolt villamos energiával megegyező mennyiségű villamos energiát és azt honlapján közzéteszi; és
c) a hozzárendelt kapacitás és a (4) bekezdés b) pontja szerinti létesítmény által megújuló forrásból előállított villamos energia azonos időszakra vonatkozik.
(6) Magyarország és harmadik államok közötti rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a harmadik államokban előállított és felhasznált villamos energia a megújuló forrásból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a meghatározása során akkor vehető figyelembe Magyarországon, ha:
a) * a rendszerösszekötő vezeték építése, amely a VET szerinti hálózatfejlesztési terv részeként kerül megépítésre, 2026. december 31-ig megkezdődik;
b) * a rendszerösszekötő vezetéket 2030. december 31-ig nem lehet üzembe helyezni, de 2032. december 31-ig a rendszerösszekötő vezeték üzembe helyezhető;
c) az üzembe helyezést követően a rendszerösszekötő vezeték a 3. § (4) bekezdésnek megfelelően a megújuló forrásokból előállított villamos energia Európai Unióban történő exportjára szolgál; és
d) a közös beruházásra irányuló együttműködés a 3. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelel és a rendszerösszekötő vezetéket annak üzembe helyezését követően használó beruházásra, továbbá a rendszerösszekötő vezeték üzembe helyezése után az Európai Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.
(7) A (6) bekezdés szerinti feltételek teljesülését az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bejelenti az Európai Bizottságnak.
4. § (1) A megújuló forrásokból előállított fűtési- és hűtési célú energia bruttó végső fogyasztása Magyarország területén:
a) a megújuló forrásokból előállított távfűtési és távhűtési célú energia mennyiségének, és
b) az ipar, a háztartások, a szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat területén előállított, megújuló forrásokból származó, az a) ponttól eltérő fűtési, hűtési és feldolgozási célú energiafogyasztásnak
az összege.
(2) * A hőszivattyúk és távhűtési rendszerek alkalmazásával fűtésre és hűtésre használt környezeti és geotermikus energiát hozzá kell számítani az (1) bekezdés szerinti összeghez, ha a végső energia-kibocsátás mértéke jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energia-bevitel mértékét. E rendelet alkalmazásában a megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a 3. mellékletben meghatározott módszerrel és a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke szerinti számításában a tagállamokat segítő iránymutatás megállapításáról szóló, 2013. március 1-i 2013/114/EU európai bizottsági határozattal összhangban kell kiszámítani. A számítás során figyelembe kell venni valamennyi végfelhasználói ágazat energiafogyasztását.
(3) A megújuló forrásokból előállított fűtési és hűtési célú energia bruttó végső fogyasztásának meghatározása során nem vehető figyelembe a passzív energiarendszerek által megtakarított olyan hőenergia, ahol az energiafogyasztást az épület szerkezetén keresztül vagy nem-megújuló forrásokból származó energiával termelt hő felhasználásával csökkentik.
(4) * A hűtésre használt megújuló energia mennyiségét az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének a hűtésre és távhűtésre használt megújuló energia mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertan tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. december 14-i (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni.
5. § * (1) A közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyiségét a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései mellett a (2)–(6) bekezdés figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A közlekedési ágazatban a megújuló forrásokból előállított energia teljes fogyasztását a közlekedési célú bioüzemanyagok, biomasszából előállított tüzelőanyagok és nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból származó, folyékony vagy gáznemű, közlekedési célú üzemanyagok összegeként kell kiszámítani.
(3) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a kiszámítása során nem lehet figyelembe venni azokat a bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat, és biomasszából előállított tüzelőanyagokat, amelyek a Büat. és a Korm. rendelet szerinti fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási követelményeket nem teljesítik.
(4) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a kiszámítása során nem lehet figyelembe venni azokat a biomasszából előállított tüzelőanyagokat, amelyek felhasználása 2021. december 25-e után üzembe helyezett vagy biomassza felhasználására 2021. december 25-ét követően átalakított erőműben történik és a felhasználás nem felel meg a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti követelményeknek.
(5) A közlekedésre fordított energia teljes fogyasztásának kiszámításához a közlekedési célú üzemanyagoknak a Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő energiatartalmát kell figyelembe venni. A Korm. rendelet 1. mellékletében nem szereplő közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának meghatározásához az európai szabványügyi szervezet (ESO) az üzemanyagok nettó fűtőértékének kiszámítására vonatkozó, megfelelő szabványát – ha ilyen ESO-szabvány nem került elfogadásra, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) megfelelő szabványát – vagy a szabvánnyal egyenértékű más műszaki megoldását használják.
(6) A bruttó végső energiafogyasztás kiszámításakor a légiközlekedés során felhasznált energia mennyisége a bruttó végső energiafogyasztás arányában nem tekintendő többnek, mint 6,18%.
(7) A közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyiségének meghatározása során figyelembe kell venni az Európai Bizottság által elfogadott módszertant a megújuló forrásokból származó hidrogénnek az üzemanyagok teljes összetételében képviselt arányának kiszámítására vonatkozóan.
6. § (1) A megújuló forrásokból előállított energia részarányát a megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztás és az összes energiaforrásból származó bruttó végső energiafogyasztás arányában kell meghatározni.
(2) A megújuló forrásokból előállított energiának a bruttó végső fogyasztásban képviselt részaránya meghatározásakor a megújuló forrásokból származó gázt, villamos energiát és hidrogént egyszer kell figyelembe venni.
7. § (1) * A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az Európai Bizottságnak történő jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében az e rendeletben meghatározott módszertan figyelembevételével kiszámítja a megújuló forrásokból előállított energia részarányát és az erről szóló értékelő jelentést legkésőbb a jelentéstételi kötelezettség végső határidejét megelőző 60 nappal megküldi a miniszternek.
(2) A Hivatal az értékelő jelentést első alkalommal 2013. október 31-ig, azt követően kétévente készíti el és küldi meg.
7/A. § * A Hivatal a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének, valamint a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség elősegítése, a lakosság, a felhasználók, az építőipari szakemberek, mérnökök, tervezők, üzembe helyezők, szolgáltatók tájékoztatása és iránymutatás biztosítása céljából elektronikus úton a világhálón létrehozott honlapon keresztül
a) a megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek és a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek támogatási rendszereiről,
b) a megújuló energiaforrásból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos előnyökről és gyakorlati kérdésekről,
c) a megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek költség- és energiahatékonyságából származó nettó hasznával kapcsolatos információkról, és
d) a megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek más energiatermelő rendszerekkel történő kombinációjáról
szóló tájékoztatást nyújt.
7/B. § *
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(1a) *
(2) * Ez a rendelet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1., 2., 4., 6. pontjának, 7–13. cikkének, 15. cikk (2) bekezdésének, 29. cikk (11) bekezdésének, I., II. és VII. mellékletének való megfelelést szolgálja.
(3) * Ez a rendelet az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének a hűtésre és távhűtésre használt megújuló energia mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertan tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. december 14-i (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Nemzeti átfogó célérték
| A | B | C | ||
| 1 | A megújuló forrásokból előállított energiának a 2005. évi bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005) | Célkitűzés a megújuló forrásokból előállított energiának a 2020. évi bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020) | ||
| 2 | Magyarország | 4,3% | 13% | |
Vízenergia esetében a normalizáló képlet:
ahol:
N = referencia év;
Q–N(norm) = az ország összes vízerőműve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;
Qi = az i évben az ország összes vízerőműve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve, a nem-megújuló energia felhasználásával felszivattyúzott vizet használó szivattyús energiatárolók által újratermelt villamosenergia-mennyiség kivonásával;
Ci = az ország valamennyi vízerőművének összes beépített kapacitása szivattyús energiatárolók kapacitása nélkül az i év végén, MW-ban kifejezve.
Szélenergia esetében a normalizáló képlet:
ahol:
N = referencia év;
Q–N(norm) = az ország összes szélerőmű-parkja és egyedi szélturbinája által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;
Qi = az i évben az ország összes szélerőműve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve;
Cj = az ország valamennyi szélerőmű-parkjának és egyedi szélturbinájának összes beépített kapacitása a j év végén MW-ban kifejezve;
n = 4 vagy az N évet megelőző azon évek száma – a kettő közül az alacsonyabb –, amelyek vonatkozásában rendelkezésre állnak a kapacitásra és termelésre vonatkozó adatok.
A hőszivattyúk által szolgáltatott légtermikus, geotermikus vagy hidrotermikus energia „ERES”-sel jelölt mennyisége megújuló forrásból előállított energiának minősül, amelyet az alábbi képlet segítségével kell kiszámolni:
ERES =Qhasznos* (1–1/SPF)
| A | B | ||
| 1 | Qhasznos | a hőszivattyúk által szolgáltatott nettó teljes hőenergia, amely megfelel a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe; | |
| 2 | SPF | a becsült átlag szezonális teljesítmény faktor az említett hőszivattyúknál; | |
| 3 | η | a bruttó végső villamosenergia-termelés és a villamosenergia-termeléshez felhasznált elsődleges energia aránya, és az Eurostat-adatok alapján megállapított EU-átlagként kell figyelembe venni. |
