Hatály: 2019.X.1. - 2019.XII.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a)–b), e)–j), m), p), s)–t) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szakképzést érintő kérdések tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörében, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed

a) *  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés a)–j) pontjában foglalt nevelési-oktatási intézményekre,

b) a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekekre, tanulókra,

c) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, valamint a nevelési-oktatási intézményben nem pedagógus-munkakört betöltőkre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),

d) a gyermekek, tanulók szüleire, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők),

e) *  a fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalaira (a továbbiakban: járási hivatal),

f) az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalára (a továbbiakban: hivatal),

g) a köznevelési intézmények intézményfenntartóira,

h) a pedagógiai szakszolgálat keretében ellátott szakértői bizottsági tevékenységre,

i) a névhasználatra vonatkozó rendelkezések tekintetében a pedagógiai szakszolgálati intézményekre, a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekre és a többcélú köznevelési intézményekre is,

j) *  az Nkt. 93/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott természetes és jogi személyekre.

2. Az iskolai évfolyamok számozása

2. § (1) Az iskolai évfolyamok számozása – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig, a kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó iskola első évfolyamától és az alapfokú művészeti iskolában az első alapfokú évfolyamtól folyamatos.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) *  a kilencedik évfolyamot megelőző Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében szervezett évfolyamnak

aa) KH,

ab) SZH/1,

ac) SZH/2,

b) a nyelvi előkészítő évfolyammal szervezett nevelés-oktatás évfolyamának nyolc évfolyamos gimnázium esetében 5/Ny, hat évfolyamos gimnázium esetében 7/Ny, egyéb esetben 9/Ny,

c) a két tanítási nyelvű középiskola által szervezett nevelés-oktatás előkészítő évfolyamának esetében 9/Kny,

d) a nemzetiségi nevelés-oktatást folytató középiskola nemzetiségi előkészítő évfolyamának nyolc évfolyamos gimnázium esetén 5/N, hat évfolyamos gimnázium esetén7/N, egyéb esetben 9/N,

e) *  az Arany János Tehetséggondozó Program előkészítő évfolyamának 9/AJTP,

f) *  az Arany János Kollégiumi Program előkészítő évfolyamának 9/AJKP,

g) *  az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák kötelező előkészítő évfolyamának 9/E,

h) *  a kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakközépiskolai – közismereti kerettantervben foglalt követelmények vagy a középiskola tizedik évfolyamának teljesítését követő – szakképzési évfolyamoknak Ksz/11, Ksz/12,

i) * 

az elnevezése.

II. FEJEZET

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK TARTALMÁRA, ELKÉSZÍTÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. A munkaterv

3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is.

(2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni

a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

b) a szünetek időtartamát,

c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját,

d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,

e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,

f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját,

g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,

h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést,

i) *  az iskolai kórus időpontjait, amely foglalkozás ideje alatt más tanórán kívüli tevékenység a kórustagok számára nem folytatható,

j) *  az iskolai sportkör szakmai programját,

k) *  az általános iskolák 1–8. évfolyamán, a tanítási év során tervezett színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, valamint az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásának előre tervezhető időszakát.

(2a) *  Az iskola munkatervében kell meghatározni azoknak a tanulmányi versenyeknek az időpontját, amelyekben az iskola a tanulóival részt kíván venni. Ha a tanulmányi versenyt a munkaterv elfogadásakor még nem hirdették meg, az iskola a felkészítést a munkatervben való feltüntetés nélkül is elvégezheti. Ha a versenyek anyagi ráfordítást igényelnek, ahhoz a fenntartó egyetértése szükséges.

(3) Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégiumot, a gyakorlati képzés folytatóját és szervezőjét, valamint a vele kapcsolatban álló alapfokú művészeti iskolát tájékoztatja. A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli munkanapokkal összhangban az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók vonatkozásában kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható.

(4) Az iskola és a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást a tanév elfogadott helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot, a gyakorlati képzés folytatóit és szervezőit lehetőség szerint legalább hét nappal korábban írásban tájékoztatni kell.

(5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. Az iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanítás nélküli munkanapok számát az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével megnövelheti abban az esetben, ha az iskola az Nkt. 30. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával az ehhez szükséges időt megteremti.

(6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon – a szülő igénye esetén – az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét.

(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben meghatározottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.

(8) * 

4. A szervezeti és működési szabályzat

4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni

a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,

b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,

c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,

d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,

e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,

g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,

h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,

k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,

l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,

m) az intézményi védő, óvó előírásokat,

n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,

o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,

p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,

q) *  a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait,

r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,

s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,

t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat,

u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,

b) a felnőttoktatás formáit,

c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét,

f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,

g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét

tartalmazza.

(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét.

(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

(5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.

(6) *  A közös igazgatású köznevelési intézmény a szakképzési centrum és az általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

5. A házirend

5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni

a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,

b) *  az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények kivételével a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,

c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,

d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,

h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét,

i) *  a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg

a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,

b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,

c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,

d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,

e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,

f) *  az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, figyelembe véve a környezettudatos használatra vonatkozó szabályokat,

g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.

6. A pedagógiai program

6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ.

(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza

a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,

b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,

c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,

f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,

g) *  az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,

h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,

ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,

ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,

ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,

aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit,

ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,

bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,

be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,

bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,

bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,

bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,

bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

bl) * 

bm) *  az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,

bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,

bq) *  középiskola esetében a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján,

c) szakképző iskola esetén a szakmai programot,

d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot.

(2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ.

(3) *  Az iskola pedagógiai programja – a szakképzést folytató intézmények kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

(4) *  A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a témanapokat, témaheteket és a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

(5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni

a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét,

b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait,

c) *  a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit.

(6) *  Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakközépiskola vagy a szakgimnázium művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon.

(7) *  Az iskolában folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) * 

(9) *  A két tanítási nyelvű iskola a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló jogszabály, a nemzetiségi nevelést-oktatást végző iskola a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabály alapján készíti el helyi tantervét.

8. § (1) *  Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény, a szakképzési centrum és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába.

(2) *  Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik.

9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába.

(2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza

a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét,

b) az iskola helyi tantervén belül

ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit,

bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.

10. § A kollégium pedagógiai programja

a) *  a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a kollégiumi nevelés alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,

b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,

c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,

d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit,

e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,

f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét,

g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,

h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet,

i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,

j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit,

k) *  egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,

l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket

tartalmazza.

11. § (1) *  A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet,

b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot

is tartalmazza, figyelemmel a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltakra.

(2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.

(3) *  A sajátos nevelési igényű tanuló részére, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb – az e bekezdésben foglalt kivétellel – a negyedik évfolyam végéig tarthat. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető.

III. FEJEZET

A NEVELÉSI ÉS A NEVELÉSI-TANÍTÁSI IDŐ FELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI

7. A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai

12. § *  Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.

(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra.

(3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.

13/A. § *  (1) *  Az óvodai, iskolai, kollégiumi foglalkozásokat az óvoda, a kollégium helyiségeiben, az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az óvodán, iskolán, kollégiumon kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a gyermekek, tanulók intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az óvodán, iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.

(2) Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket. * 

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni

a) a szülők kérésére a gyermekek, tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről,

b) a záróvizsgák és az adott tanévben már nem pótolható szakmai gyakorlat megtartásáról.

14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell.

(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.

(4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni.

(5) *  Az iskolának – az alapfokú művészeti iskola kivételével – minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a következő tanítási évben milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni.

(6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.

(7) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azoknál a tanulóknál is, akik az egységes iskolában vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban.

15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is.

(2) *  A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal.

(3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

(4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.

16. § (1) Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.

(2) *  Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.

(3) *  A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, főétkezésre biztosított szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg.

17. § (1) *  A szakképző iskolában az intézményben tartott gyakorlati képzést negyvenöt perces, iskolán kívüli gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. A művészeti szakképzést folytató iskola eltérhet a hatvanperces foglalkozások időtartamától a művészeti szakképzésre vonatkozó szakmai szabályok alapján.

(2) Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez.

(3) A szakképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak mellett a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

18. § *  (1) Alapfokú művészeti iskolában a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében – vagy az Nkt. alapján az alapfokú művészetoktatásban ingyenesen résztvevők esetében ingyenesen – igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet.

(2) Alapfokú művészeti iskolában a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére kötelezően biztosított négy – előképzőben csoportos főtárgy esetén kettő – foglalkozás együttes időtartama

a) alapfokú és továbbképző évfolyamokon zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, ide értve a zeneművészeti ág egyéni foglalkozású előképző évfolyamait is,

b) alapfokú és továbbképző évfolyamokon kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden művészeti ágban – legalább száznyolcvan perc,

c) előképző évfolyamokban zeneművészeti ág csoportos főtárgy, valamint a többi művészeti ág képzéseiben legalább kilencven perc.

(3) *  Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában vesz részt térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a 107. § f) pontjában előírt nyilatkozatot beszerezni.

8. Az egész napos iskola

19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el.

(2) * 

(3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani

a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,

b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,

c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.

(4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.

(5) E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

AZ ÓVODAI FELVÉTEL, A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A KOLLÉGIUMI, EXTERNÁTUSI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

9. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése

20. § (1) *  Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal

a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,

b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint

c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.

(1a) *  A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza

a) az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről, a nevelési év meghatározásáról,

b) az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról,

c) a gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról,

d) az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről,

e) az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről,

f) az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről,

g) az óvoda felvételi körzetéről

szóló tájékoztatást,

h) az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanap, valamint

i) a jogorvoslati eljárás szabályait.

(1b) *  A jegyző figyelemmel kíséri az Nkt. 72. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítését, továbbá bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének.

(1c) *  A jegyző az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást tárgyév március elsejéig megküldi a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője részére.

(1d) *  A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján – az elektronikus elérhetőségének megadásával – kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.

(2) *  A szülő – a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, továbbá a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével – az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

(2a) *  Az a szülő, aki az Nkt. 8. § (2) bekezdésben foglaltak alapján felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra az (1) bekezdésben meghatározott időtartam kezdő időpontjáig nyújtja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Ha a szülő nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét az óvoda fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát megküldi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz.

(2b) *  A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően a (2a) bekezdésben meghatározott eljárás szerint a nevelési év során kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

(2c) *  A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti a gyermek óvodai felvételét.

(3) *  Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

(4) *  Az óvoda vezetője

a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,

b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában

közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.

(5) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője az Nkt. 45. § (10) bekezdése szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.

(6) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.

(6a) *  A nem települési önkormányzati fenntartású óvoda a gyermek felvételétől számított nyolc napon belül megküldi a felvett gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, anyja nevét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a nem települési önkormányzati fenntartású óvoda fenntartója arról döntött, hogy felmenti a gyermeket a kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alól.

(6b) *  A jegyző a gyermek kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alóli felmentés tárgyában hozott határozatáról, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjét.

(7) *  A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a járási hivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.

(8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya a (2) bekezdés szerint megszűnt.

(9) *  Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

(10) *  Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.

(11) *  Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban – az óvodavezető dönt.

10. A tankötelezettség megállapítása

21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban

a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,

b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,

c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha

ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,

cb) a gyermek nem járt óvodába,

cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy

d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.

(4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha

a) a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pontja szerint kiállított óvodai igazolással vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést,

b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.

11. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az általános iskolai, alapfokú művészeti iskolai felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése

22. § (1) *  A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a járási hivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal, amelyet megküld az illetékességi területén működő települési önkormányzatok, továbbá a tankerületi központ részére.

(2) *  Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a járási hivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés véglegessé válását követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.

(3) *  Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a járási hivatal végleges határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába.

(4) *  Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

(5) A felvételi eljárásban az Nkt. 50. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése.

(6) *  Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a tanulónak a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében van a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye.

23. § (1) Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

(3) *  Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt adó döntést az iskola igazgatója írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. Az iskola igazgatója tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájában dönt. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, határidő-számítás, mulasztás elbírása során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

(4) *  A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a járási hivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a járási hivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be.

(5) *  Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény körzetében van.

(6) A tanuló átvételére – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell mellékelni.

(7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.

(8) *  Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve az egyéni munkarenddel rendelkezőt is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)–(3) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, akkor a tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata, és a tanuló adatait az átadó iskola a járási hivatal egyidejű értesítése mellett tizenöt napon belül törli nyilvántartásából. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja.

(9) *  Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt, valamint a megyeszékhely szerinti járási hivatalt.

(10) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

12. A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályok

24. § (1) *  A felvételi körzetek megállapításához a megyeszékhely szerinti járási hivatal minden év október utolsó napjáig beszerzi az illetékességi területén található települési önkormányzatok véleményét, amely tartalmazza a település jegyzőjének nyilvántartásában szereplő, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hátrányos helyzetű, általános iskolába járó gyermekek létszámát intézményi és tagintézményi bontásban. A megyeszékhely szerinti járási hivatal január 15-ig tájékoztatja a települési önkormányzatokat, az illetékességi területén működő általános iskolákat, az illetékes tankerületi központokat, valamint az Nkt. 50. § (10) bekezdése szerinti esetben a nemzetiségi önkormányzatot a kijelölt körzetek tervezetéről.

(1a) *  A települési önkormányzat a véleményéről, a tankerületi központ, valamint az Nkt. 50. § (10) bekezdése szerinti esetben a nemzetiségi önkormányzat az egyetértéséről vagy körzethatár módosítását kezdeményező javaslatáról február 15. napjáig tájékoztatja a megyeszékhely szerinti járási hivatalt.

(1b) *  A megyeszékhely szerinti járási hivatal az (1a) bekezdés szerinti vélemény és egyetértés figyelembevételével kijelölt körzetekről február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat, az illetékességi területén működő általános iskolákat, a tankerületi központokat, valamint az Nkt. 50. § (10) bekezdése szerinti esetben a nemzetiségi önkormányzatot. Egyetértés hiányában vagy körzethatár-módosítást kezdeményező javaslattétel esetén a megyeszékhely szerinti járási hivatal a tankerületi központtal történt egyeztetést követően jelöli ki a felvételi körzeteket február utolsó napjáig. Amennyiben az egyeztetés nem vezetett eredményre, úgy az érintett körzet vonatkozásában adott véleményekről és oktatásszervezési adatokról az illetékes tankerületi központ részletes, írásbeli tájékoztatást ad február utolsó napjáig az oktatásért felelős miniszter részére az Nkt. 50. § (8) bekezdése szerinti döntés meghozatalához.

(2) *  Ha a településen, kerületben több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, a hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya. A hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes általános iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes általános iskolába járó gyermek létszámával. A hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával (a továbbiakban: hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya). Ha a településen több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, nem lehet a település egészét egyetlen körzetként kijelölni.

(3) *  Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve hogy a hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.

(4) *  A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvételi követelményeknek megfelel – a nemzetiség nyelvén vagy a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító iskolába, tagozatra, osztályba, csoportba fel vagy át kell venni.

(5) *  Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a (2) bekezdésben foglalt arányok figyelembevételével. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

(6) *  Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

(7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy

b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy

c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

25. § A 24. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található.

13. A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai

26. § (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel.

(2) A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg.

27. § (1) A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni.

(2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről

a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy

b) *  gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy

c) *  gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei

alapján dönthet.

(3) A (2) bekezdésben tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.

(4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat.

(5) *  Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, a (2) bekezdésben meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja.

28. § (1) Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek.

(2) * 

(3) * 

(4) *  A szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben szereplő, valamint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet.

(6) A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók át.

29. § (1) A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik

a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba,

b) a hat évfolyamos gimnáziumba,

c) a középfokú iskola kilencedik évfolyamára

jelentkeznek.

(2) *  A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgált kompetenciák és az iskolai évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottság elnökből és tagokból áll. A bizottságok elnökét az oktatásért felelős miniszter, tagjait a hivatal kéri fel.

(3) A bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelőségéért.

(4) *  Amennyiben a gimnázium, szakgimnázium valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, az adott évfolyamra történő felvételi eljárás során köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.

(5) *  A központi írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan gimnázium, szakgimnázium köteles elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán.

30. § (1) *  A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát szervező gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.

(2) A KIFIR rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a hivatal feladata.

31. § (1) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről.

(2) *  Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők, vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a gyámhatósági döntés szerint kell továbbítania.

32. § (1) A hivatal szeptember 30-áig honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza az adott tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját.

(2) *  A középfokú iskola a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait az (1) bekezdés szerinti közlemény alapján állapítja meg, és október 20-áig rögzíti a KIFIR rendszerben.

(3) *  A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 20-áig elhelyezi.

(4) A felvételi tájékoztató tartalmazza

a) *  a középfokú iskola OM azonosítóját, feladatellátási helyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,

b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,

c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembevételének arányait,

d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,

e) *  ha az iskola szóbeli vizsgát vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti képesség-, készségfelmérést szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét,

f) ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást,

g) *  ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a középfokú iskolai évfolyamokra.

33. § (1) *  A középfokú felvételi eljárásban – a 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a hivatal által szervezett központi írásbeli vizsga tartható.

(2) A tanuló a központi írásbeli vizsgára való jelentkezését a hivatal által e célra kiadott jelentkezési lapon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, központi írásbeli vizsgát szervező intézménybe.

(3) *  Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a központi írásbeli vizsga jelentkezési lapjához csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium, szakgimnázium igazgatója a kérelemről a döntését határozat formájában hozza meg. A döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről.

(4) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig rögzíti a vizsgázók jelentkezési adatait. A hivatal a rögzített adatok alapján állítja össze az intézmények számára az írásbeli vizsga feladatlapcsomagjait.

34. § (1) A központi írásbeli vizsga a hivatal által megküldött feladatlapok megoldásából áll. A központi írásbeli vizsgát szervező iskola által biztonságos csomagolásban átvett feladatlapcsomagok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag – sértetlen vagy sérült, felbontott – állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) *  A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium, szakgimnázium igazgatójának biztosítania kell a hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsganapon. A figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább harminc perccel meg kell kezdeni, és az írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelte után harminc percig kell folytatni.

(3) *  A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium, szakgimnázium igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsga megkezdése előtt a vizsga helyszínén tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az iskola által kiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól.

(4) A központi írásbeli vizsga során a vizsgaszervező iskola biztosítja a tanári felügyeletet. A vizsgateremben a tanulók ültetési rendjét úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga során – a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a 33. § (3) bekezdés alapján adott igazgatói engedélyben meghatározott eltéréssel – a feladatlap-készítő bizottságok által meghatározott, a hivatal honlapján közzétett, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti jelentkezési határidőig nyilvánosságra hozott és az egyes feladatlapokon is feltüntetett segédeszközök használhatók. A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.

35. § (1) A vizsga dolgozatainak javítását a hivatal által kiadott javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A feladatlapokat és a javítási-értékelési útmutatókat legkésőbb a vizsga napját követő napon a hivatal a honlapján közzéteszi.

(2) *  Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben rögzíti a vizsgán való részvétel tényét, a 33. § (3) bekezdés alapján biztosított speciális körülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint elvégzi az értékelő lapok előállítását, kinyomtatását, hitelesítését.

(3) Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és – kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén – az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni.

(4) A megtekintéshez – az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül – egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő.

(5) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel.

(6) *  Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának kézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét, az Nkt. 38. § (9) bekezdése szerinti fellebbezést a hivatalnak címezve, a vizsgát szervező iskolában kell benyújtani. Az iskola a fellebbezést az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt egy munkanapon belül megküldi a hivatalnak.

(7) * 

36. § (1) Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola – a hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelő lapon – közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat.

(2) *  A gimnázium, szakgimnázium a jelentkező központi írásbeli vizsgából származó felvételi teljesítményét az értékelőlap alapján állapítja meg. A felvételi dolgozat vagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető.

(3) A központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám ötven százalékánál nem lehet kevesebb.

(4) *  Ha a gimnázium, szakgimnázium a 27. § (4) bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.

37. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba.

(2) *  Ha a kiskorú tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a felvételi lapjait a szülő is kitöltheti és a jelentkezési lapot közvetlenül megküldheti a felvételt hirdető gimnáziumba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A szülő kérése alapján az általános iskola is megszervezheti a felvételi lapok kitöltését és továbbítását.

(3) Ha a jelentkező nincs tanulói jogviszonyban, vagy tanulmányait külföldön végzi, a felvételi lapokat a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő tölti ki és a jelentkezési lapot a felvételt hirdető középfokú iskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba küldi meg.

(4) *  A felvételi kérelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell benyújtani. A felvételi lapok többszörözhetők. Ha a felvételi kérelmet nem az e rendeletben foglaltak szerint nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola szükség esetén a hiányok nyolc napon belüli pótlására szólítja fel a kérelem benyújtóját. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá.

(6) *  Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a szülők a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.

(7) *  A felvételi lapok aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a jelentkező személyes adatait a középfokú iskola, a hivatal, a felvételi eljárás törvényes lefolytatása érdekében kezelje. Ha a jelentkező a 40. § (1) bekezdése szerinti felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazását kéri, az erre vonatkozó nyilatkozatát és az egyéni adatát, jeligéjét a jelentkezési lapra rá kell írnia.

38. § (1) Az általános iskola által előállított és a 37. § (5) bekezdése szerint aláírt felvételi lapokra az általános iskola további bejegyzést nem tehet. Indokolt esetben felhívja a tanuló, a szülő figyelmét a hiányzó, a hibás adatokra, továbbá kezdeményezi azok kijavítását. A jelentkezési lapnak az általános iskolai tanulmányi eredményekre vonatkozó részét – a 37. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az általános iskola igazgatója aláírásával hitelesíti.

(2) A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be. Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tanulmányi területnek a 32. § (2) bekezdése szerinti belső kódját minden esetben fel kell tüntetni.

(3) A felvételi kérelem benyújtásához a jelentkező számára jelentkezési lapjai számától függetlenül két példányban tanulói adatlapot kell kiállítani. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a kiállított jelentkezési lapok számát, több tanulmányi terület esetén feltüntetve azoknak a jelentkező által meghatározott rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tanulmányi területenként kell elvégezni.

(4) A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg.

(5) *  Az általános iskola a tanulói adatlap első példányának 37. § (1) bekezdés szerinti elküldése után a tanulói adatlap második példányát borítékba zárja, és a tanév végéig megőrzi oly módon, hogy ahhoz – az e rendeletben meghatározott módosítási lehetőségen kívül – ne lehessen hozzáférni.

(6) Az általános iskola a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás a módosító tanulói adatlap kitöltésével történik. A módosítás során új középfokú iskola nem jelölhető meg, a beírt tanulmányi területek nem törölhetők, azonban az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett középfokú iskolához újabb tanulmányi terület írható be, továbbá az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható. Új tanulmányi terület csak az eredeti tanulói adatlapon szereplő, érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokat megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot visszaadja a tanulóknak. A 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a módosító tanulói adatlapot a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő küldheti meg a Felvételi Központnak.

(7) Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be felvételi kérelmet, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kötelezettségekről.

39. § (1) *  Ha a gimnázium, szakgimnázium szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a gimnázium, szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek.

(2) *  A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kerülhet sor. A 27. § (5) bekezdésében és a 28. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eljárásokat ugyanezen időszak végéig le kell zárni. A szóbeli vizsgákra a gimnázium, szakgimnázium legalább három napot köteles kijelölni.

(3) A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám huszonöt százalékánál nem lehet több.

(4) A szóbeli vizsga nyilvános, amelyet az iskola igazgatója indokolt esetben korlátozhat.

40. § (1) A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a 37. § (7) bekezdése szerint a jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék, akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét tünteti fel.

(2) *  A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi, az adott tanulmányi területre jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező (1) bekezdésben meghatározott azonosító adata mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét.

(3) *  A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye, feladatellátási helye szerinti járás területén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni.

(4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a nemzetiségi tanulmányi területeken a rangsorolás során előnyben kell részesíteni a felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó jelentkezőket.

41. § (1) A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi.

(2) A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.

(3) A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ a KIFIR rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját.

(4) A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola igazgatója a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, és minden oldalát aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva megküldi a Felvételi Központnak. Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, és az ideiglenes felvételi rangsort a saját fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papíralapú hitelesítésre nincs szükség.

(5) A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott tanulmányi területet meghirdető iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszámon belül van.

(6) A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket.

42. § (1) A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is.

(2) Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A felvételről szóló értesítést a 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben a tanulónak, kiskorú tanuló esetében a szülőnek kell megküldeni, továbbá a 37. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az általános iskolának is, ha a vele tanulói jogviszonyban álló tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert.

(3) *  A 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni az általános iskolának, a jogorvoslati eljárás eredményéről pedig csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképpen a tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert.

(4) Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt.

43. § (1) A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

(2) *  Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes járási hivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi.

(3) A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt.

44. § (1) A KIFIR rendszerének adatbázisában szereplő személyazonosításra alkalmas adatokat – a felvételi eljárás lezárását követően – a Felvételi Központ legkésőbb szeptember 15-éig törli, egyúttal a személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat legkésőbb ugyaneddig az időpontig megsemmisíti.

(2) A KIFIR rendszer adatbázisában a személyazonosításra alkalmas adatok törlése után megmaradt adatokat a hivatal tárolja, kezeli, statisztikai célra felhasználhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljára átadhatja.

45. § (1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet.

(2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet.

(3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 37. § (2) bekezdésében leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert.

(4) A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.

14. Felvétel az Arany János Tehetséggondozó Programba * 

46. § *  Az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező tanulók a programba történő beválogatás után a jelentkezési lapjukat elküldik abba az „Arany János” programot indító iskolába, amelyikbe a pályázat elbírálása folyamán bekerültek. A programba jelentkező tanuló az adatlapján első helyen rangsorolja ezen iskola „Arany János” tanulmányi területét. A tanulónak jogában áll más iskolát, tanulmányi területet megjelölni, valamint a programba való jelentkezésével kapcsolatos döntését módosítani. A felvételi eljárással kapcsolatos időpontokat a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

15. Eltérő felvételi szabályok a szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola szakképzési évfolyamára és a készségfejlesztő iskolára

47. § (1) *  Ha a szakközépiskola, a szakgimnázium, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét.

(2) A honvédelemért és rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott iskolákba és a rendészetért felelős miniszter által fenntartott iskolákba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig lehet benyújtani a jelentkezést, a központilag kiadott jelentkezési lapon. A felvételi döntésekre a pályaalkalmassági vizsgálatok után kerül sor.

(3) *  Enyhe értelmi fogyatékos tanuló készségfejlesztő iskolába akkor vehető fel, ha a szakiskola előkészítő kilencedik évfolyamát sikertelenül teljesítette.

16. A kollégiumi felvétel, az externátusi elhelyezés

48. § (1) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés iránt külön kérelmet kell benyújtani.

(2) A kollégiumban a jelentkezés, beiratkozás idejéről a kollégium igazgatója, vezetője dönt. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) Annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

(4) Az externátusi elhelyezés keretében – a lakhatási feltételek kivételével – a tanuló jogai és kötelességei azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaival és kötelességeivel. A lakhatási feltételekről a tanulónak kell gondoskodnia, ennek költségeit az iskola, a kollégium részben vagy egészben átvállalhatja.

(5) A kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető a kollégiumi felvételi kérelem, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is értesíti. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a határozatot a gyámhatóság számára is meg kell küldeni.

17. A vendégtanulói jogviszony létesítése, az ideiglenes óvodai elhelyezés * 

49. § (1) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.

(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy – tanulói jogviszonyának fenntartása mellett – tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében folytassa.

(2a) *  Ha a gyermek, a tanuló a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján krízisközpontban vagy titkos menedékházban kerül elhelyezésre, az elhelyezés időtartamára a krízisközpont vagy a titkos menedékház székhelyén lévő, ennek hiányában a székhelyhez legközelebbi településen lévő, a gyermek neveléséhez, a tanuló tanulmányai folytatásához megfelelő típusú nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: fogadó intézmény) – a krízisközponti vagy a titkos menedékházban történő elhelyezést koordináló intézet kezdeményezése alapján – a gyermeknek, a tanulónak a krízisközponti vagy a titkos menedékházban történő elhelyezése időtartamára ideiglenes óvodai elhelyezést biztosít, a tanulóval ideiglenes vendégtanulói jogviszonyt létesít.

(2b) *  A krízisközpontban vagy a titkos menedékházban történő elhelyezés tényéről a krízisközponti elhelyezést koordináló intézet haladéktalanul tájékoztatja azt a nevelési-oktatási intézményt, amellyel a gyermek óvodai nevelési, a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az ideiglenes vendégtanulói jogviszony létesítésekor az (5) és (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az ideiglenes óvodai jogviszony, az ideiglenes vendégtanulói jogviszony megszüntetésének időpontjában a megszűnt jogviszony tényéről és időtartamáról, továbbá a tanuló tanulmányi eredményéről, a gyermek, a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásáról a fogadó intézmény igazolást állít ki.

(3) Az alapfokú művészeti iskola tanulója az előírt követelményt – az iskolák közötti megállapodás alapján – a másik alapfokú művészeti iskolában is elsajátíthatja.

(4) Ahol e jogszabály vendégtanulót említ, azon az (1)–(3) bekezdések egyikében meghatározott tanulmányokat folytató tanulót kell érteni.

(5) A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, vagy a (2) bekezdésben foglalt kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát.

(6) A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója az (1)–(2) bekezdés szerint benyújtott kérelemről meghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem esetében a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét.

(7) A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát.

18. Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi, externátusi elhelyezés, a kollégiumi tagság megszűnése

50. § (1) * 

(2) A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

(3) Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.

(4) *  A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.

(5) Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az iskola nyilvántartásából törölni kell.

(6) *  Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény vezetője a véglegessé vált döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola igazgatóját.

(7) *  Tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagsági jogviszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya – az áthelyezést kivéve – tanév közben szűnt meg, a megszüntetés tárgyában hozott döntés véglegessé válásával.

(8) A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnéséről a kollégium vezetője írásban értesíti a tanulót – kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét – és az iskola igazgatóját.

(9) Ha a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg a kollégium tanulói nyilvántartásából törölni kell.

V. FEJEZET

A GYERMEK, A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE

19. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok

51. § (1) *  A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.

(2) *  Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,

d) *  a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja,

e) *  az általános iskola 7–8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10–12. évfolyamos tanulója – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.

(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

(4) *  Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti

a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot,

b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a gyermekjóléti szolgálatot.

(4a) *  Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

(4b) *  Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

(4c) *  Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

(5) *  Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen * 

a) *  az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap

b) *  tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

(7) Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen * 

a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,

b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

c)–d) * 

e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,

f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

(8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

(9) *  A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről való hiányzás további következményeit a szakképzésről szóló törvény határozza meg.

(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

20. * 

52. § * 

21. A fegyelmi és kártérítési felelősség

53. § (1) *  A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(2) *  A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

(3) *  Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.

(4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

(5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.

(2) *  Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad.

55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.

(2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen.

(3) *  Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakközépiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb

a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,

b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

56. § (1) *  Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott képviselője is képviselheti.

(2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(2a) *  A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni.

(3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

(4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.

(6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

(2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

(3) *  A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

(4) *  Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is.

(5) *  A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,

b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,

c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,

d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy

e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

(3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

(4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

(5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

(6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

(7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

(2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

60. § (1) *  A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

(2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

(3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.

61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

(2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

22. Az oktatásügyi közvetítő eljárás

62. § (1) *  Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

(2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

(3) A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható.

(4) Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel.

(5) Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat.

(6) A közvetítő nem járhat el, ha

a) valamelyik felet képviseli,

b) *  a felek bármelyikének a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

c) a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt,

d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

(7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni.

(8) A közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni.

(9) Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki.

(10) Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként

a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét,

b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét,

c) a kötelességszegés rövid összefoglalását,

d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét,

e) az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik),

f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat,

g) a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szülő és a közvetítő aláírását

írásban kell rögzíteni.

(11) A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait.

(12) A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja.

(13) Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse.

(14) Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta,

c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy

d) megállapodás született.

VI. FEJEZET

AZ ÓVODÁS GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE

23. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok

63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

(2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról.

(3) *  Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt.

(4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok

64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

(2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) *  az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

(3) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

(4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

(5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

(6) *  A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

(7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

(8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

(2) Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

(3) *  Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetője a vizsgázó – kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő – írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

(4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

(5) *  A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal bízza meg.

(6) *  A középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.

66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében

a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

(2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.

(3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során

a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

(4) *  A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakgimnáziumban húsz óráig – tarthat.

67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.

(2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

(4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

(5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(2) *  A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum hatvan perc.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

(4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

d) * 

(5) * 

69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.

(2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

(3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

(4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

(5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.

(6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy

c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.

(7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

(2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

(4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

(6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

(8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

(2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

(3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,

c) * 

(4) *  Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

(4a) *  Ha a vizsgázó a (3) bekezdés b) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

(5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.

(2) A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá.

(3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

(4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

(5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

(6) A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

(7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

73. § (1) *  A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a megyeszékhely szerinti járási hivatal szervezi.

(2) *  A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

(3) *  A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak.

(4) *  A megyeszékhely szerinti járási hivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

74. § (1) A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni.

(2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni.

(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani.

(4) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel.

(5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

(6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni.

74/A. § *  A tanuló ismereteinek a vizsgának nem minősülő évközi számonkérésekor a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató engedélyezi az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében biztosítani kell az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát és a hosszabb felkészülési időt.

75. § *  (1) Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni munkarend keretében tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Az egyéni munkarend keretében tanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt az egyéni munkarenddel rendelkező kötelességeiről és jogairól. Az egyéni munkarenddel rendelkező kérelmére részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon, valamint felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ezen kérelmekről az iskola igazgatója dönt.

(2) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján tanulmányait egyéni munkarend keretében folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, a felkészítést végző pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról

a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a pedagógiai szakszolgálati intézménynek,

b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak

kell gondoskodni.

(3) A tanuló egyéni munkarend keretében teljesíti tankötelezettségét, ha szakorvosi vélemény alapján részesül tartós gyógykezelésben. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról.

76. § Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú művészeti iskola közösen is megszervezheti.

77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

(3)–(4) * 

78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

25. Az országos pedagógiai mérések

79. § (1) Az országos pedagógiai mérések – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti – végrehajtásában az iskolák, az iskolák vezetői és pedagógusai kötelesek közreműködni.

(2) *  Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A mérésben részt vevő pedagógusnak a mérés napján a méréssel összefüggő feladatok végrehajtásával eltöltött ideje a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben kerül elszámolásra. A mérésen való részvétel vagy távolmaradás elbírálására a tanórai foglalkozáson való részvételre és a tanórai foglalkozásokról való távolmaradásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az országos mérések időpontját, az eljárással kapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A méréshez szükséges megfelelő feltételek biztosítása az iskola fenntartójának és az intézmény igazgatójának a közös felelőssége.

(4) Az országos pedagógiai mérések előkészítéséhez az iskolák a hivatal által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerben szolgáltatnak adatot a hivatal részére. Az informatikai rendszerben szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője felelős.

(5) *  Az országos mérések keretében az érintett nevelési-oktatási intézmények elvégzik az adatfelvételt. Az adatfelvétel hivatal által meghatározott szabályainak betartásáért és az adatfelvétel során szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője a felelős. A hivatal az idegen nyelvi mérés kivételével összegyűjti a méréshez alkalmazott feladatlapokat és kérdőíveket, továbbá gondoskodik azok feldolgozásáról. A hivatal előállítja az országos mutatókat és az elemzés szempontjából releváns részminták alapstatisztikáit, valamint azokat az összevont mutatókat, amelyek alapján az iskola és a fenntartó összehasonlíthatja az iskola teljesítményét az országos mutatókkal és a hasonló helyzetű iskolák statisztikai jellemzőivel.

(6) *  Az Nkt. 80. § (1) bekezdése szerinti

a) 6. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése szerinti 5/NY elnevezésű nyelvi előkészítő évfolyamot vagy 5/N elnevezésű nemzetiségi előkészítő évfolyamot elvégzett tanulók az 5. évfolyamon,

b) *  a 8. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése szerinti 5/NY, 7/NY elnevezésű nyelvi előkészítő évfolyamot vagy 5/N, 7/N elnevezésű nemzetiségi előkészítő évfolyamot elvégzett tanulók a 7. évfolyamon, valamint a Szakképzési Hídprogram keretében a tanulók a SZH/2 elnevezésű évfolyamon,

c) 10. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése szerinti 5/NY, 7/NY, 9/NY vagy 9Kny elnevezésű nyelvi előkészítő évfolyamot, az 5/N, 7/N, 9/N elnevezésű nemzetiségi előkészítő évfolyamot vagy az Arany János Tehetséggondozó Program 9/AJTP és az Arany János Kollégiumi Program 9/AJKP előkészítő évfolyamot elvégzett tanulók a 9. évfolyamon,

d) * 

vesznek részt.

80. § (1) A hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérések eredményeit.

(2) *  A hivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely feladatellátási helyére és bármely képzési típusára vonatkozóan

a) a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet,

b) a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet,

c) a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet.

(3) Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak.

(4) *  A hivatal felhívja az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívást követő harmadik évben elvégzett mérés eredményei alapján az adott feladatellátási helyen, az adott évfolyamon és képzési típusban a (2) bekezdésben meghatározott feltételek továbbra is fennállnak.

(5) *  A fenntartó a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervet a hivatalnak. Az intézkedési terv a hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A hivatal szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.

(6) A képességszinteket az adott tanévben az országos mérési feladatok keretében felmért tanulók teljesítményértékei alapján kell meghatározni pedagógiai, méréselméleti és statisztikai számítások alapján.

(7) A képességszinteket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet – évente, az országos mérések lebonyolítása évének megjelölésével együtt – tartalmazza.

(8) Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi keretét a 3. melléklet tartalmazza.

26. *  A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése

81. § *  (1) A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését (a továbbiakban: fizikai fittségi mérés)

a) – a b)–d) pontban foglalt kivétellel – az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa,

b) ha a tanuló testnevelésórán és gyógytestnevelésben egyaránt részt vesz, az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa és a pedagógiai szakszolgálat gyógytestnevelést tartó pedagógusa együttműködésben,

c) ha a tanuló kizárólag gyógytestnevelésben vesz részt, a pedagógiai szakszolgálat feladatellátása keretében az adott intézményben a gyógytestnevelést ellátó pedagógus,

d) ha a tanuló sem testnevelésórán, sem gyógytestnevelésen nem vesz részt, de valamely strukturált mozgásfejlesztésben igen, a mozgásfejlesztést végző pedagógus,

e) ha a tanuló sajátos nevelési igényű, és részt vesz testnevelésórán, illetve gyógytestnevelésben, az a)–c) pontban meghatározott pedagógus és a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozását tartó gyógypedagógus, konduktor együttműködésben,

f) ha a tanuló gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vesz részt testnevelés- vagy mozgásnevelés-órán, a testnevelést, illetve mozgásnevelést tanító pedagógus

végzi el.

(2) A fizikai fittségi mérés eredményeit az (1) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti esetben a mérést végző pedagógus, az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti esetben az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa rögzíti az Nkt. 44/B. § (1) bekezdése szerinti rendszerbe.

(3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az érintett pedagógusok, továbbá köznevelési intézmények vezetői tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelés tantárgy, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás, valamint a gyógytestnevelés keretei között – szükséges intézkedéseket.

(4) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.

VII. FEJEZET

IRATKEZELÉS A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

27. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága

82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.

(5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

28. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok

83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai, tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja.

(2) A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni

a) minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a tanulóra, gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul,

b) a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, és

c) minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.

(3) Az óvodai, iskolai, kollégiumi felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az óvoda, iskola, kollégium írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket, a kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából.

(4) A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását.

(5) A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót szülője képviselheti.

(6) *  A nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

(7) A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

29. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai

84. § (1) *  Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.

(2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni.

(3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell.

(4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nemzetiségi nyelven folyik, a gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, iskolai oktatásával kapcsolatosan keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven – a nemzetiség által használt és magyar nyelven – kell iktatni és tárgymutatózni.

(5) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.

(6) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.

(7) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

85. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell

a) a nevelési-oktatási intézmény

aa) nevét,

ab) székhelyét,

b) az iktatószámot,

c) az ügyintéző megnevezését,

d) az ügyintézés helyét és idejét,

e) az irat aláírójának nevét, beosztását és

f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

(2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,

b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,

c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és

d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

(3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.

86. § (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.

(2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

30. A kötelezően használt nyomtatványok

87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet

a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány,

b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,

c) elektronikus okirat,

d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.

(2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.

88. § Az óvoda által használt nyomtatvány

a) a felvételi előjegyzési napló,

b) a felvételi és mulasztási napló,

c) az óvodai csoportnapló,

d) az óvodai törzskönyv,

e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény),

f) *  a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.

89. § (1) Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál.

(2) A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát.

(3) A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza

a) a jelentkezés sorszámát, időpontját,

b) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét,

c) a kijelölt óvoda megnevezését,

d) annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották,

e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban,

f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,

g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat,

h) az óvodavezető javaslatát,

i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját,

j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát,

k) a felvétel időpontját.

90. § (1) A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál.

(2) A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését.

(3) A felvételi és mulasztási napló

a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét,

b) a felvétel időpontját,

c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését,

d) a szülők napközbeni telefonszámát,

e) a megjegyzés rovatot

tartalmazza.

(4) Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját.

(5) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.

91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál.

(2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét.

(3) Az óvodai csoportnapló tartalmazza

a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,

b) *  a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy–ötéves, az öt–hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődei ellátásban részesültek,

c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,

d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,

e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,

f) nevelési éven belüli időszakonként

fa) a nevelési feladatokat,

fb) a szervezési feladatokat,

fc) a tervezett programokat és azok időpontjait,

fd) *  a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit,

fe) az értékeléseket,

g) *  a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt,

h) *  a feljegyzést a csoport életéről.

92. § (1) Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál.

(2) Az óvodai törzskönyv tartalmazza

a) a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát,

b) az óvoda nevét és címét,

c) nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését,

d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam),

e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát,

f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát,

g) az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát,

h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és az udvar területe),

i) az óvoda épületeinek adatait (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai),

j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek),

k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési évenként,

l) az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés időpontját.

93. § (1) Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.

(2) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét.

(3) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza

a) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét,

b) az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény

ba) a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét,

bb) a gyermek további óvodai nevelését,

bc) *  a gyermek iskolaérettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát, vagy

bd) * 

javasolja,

c) a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását,

d) a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását.

(4) * 

(5) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

93/A. § *  (1) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.

(2) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza

a) a gyermek anamnézisét,

b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,

c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,

d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,

e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,

f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

94. § *  Az iskola által használt nyomtatvány

1. a beírási napló,

2. a bizonyítvány,

3. a nemzetiségi bizonyítvány,

4. az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány,

5. a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány,

6. a törzslap külíve, belíve,

7. a nemzetiségi törzslap külíve, belíve,

8. a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata,

9. törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához,

10. az értesítő (ellenőrző),

11. az osztálynapló,

12. a csoportnapló,

13. az egyéb foglalkozási napló,

14. a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához,

15. az osztályozóív a tanulmányok alatti vizsgához,

16. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok,

17. az órarend,

18. a tantárgyfelosztás,

19. a továbbtanulók nyilvántartása,

20. az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában,

21. az egyéni és csoportos foglalkozási napló a zeneművészeti szakközépiskolában,

22. az étkeztetési nyilvántartás,

23. a közösségi szolgálati jelentkezési lap,

24. a tanulói jogviszony igazoló lapja,

25. a tanúsítvány a Köznevelési Hídprogram elvégzéséről, tanúsítvány a Szakképzési Hídprogram elvégzéséről,

26. a tanulószerződés-minta,

27. a gyakorlati foglalkozásról vezetett napló,

28. az együttműködési megállapodás.

95. § (1) Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni.

(2) A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni.

(3) A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti.

(4) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

(5) Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját.

(6) Az iskola az (5) bekezdésben meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét – a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.

(7) A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában.

(8) A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(9) A beírási napló tartalmazza

a) a tanuló

aa) naplóbeli sorszámát,

ab) felvételének időpontját,

ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

ad) anyja születéskori nevét,

ae) állampolgárságát,

af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét az alapfokú művészeti iskola kivételével,

ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová felvették vagy átvették,

ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat,

ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait,

b) az egyéb megjegyzéseket.

96. § (1) A tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani.

(2) *  A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola, többcélú intézmény esetén a tagintézmény nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(3) A bizonyítvány tartalmazza

a) a sorszámát,

b) a bizonyítványpótlap sorozatszámát,

c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,

d) a tanuló törzslapjának számát,

e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát,

f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát,

g) a tanuló szorgalmának és – az alapfokú művészeti iskola kivételével – magatartásának értékelését,

h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését,

i) a szükséges záradékot,

j) a nevelőtestület határozatát,

k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát,

l) az igazgató és az osztályfőnök aláírását.

(4) A nemzetiségi bizonyítvány a (3) bekezdésben felsorolt adatokat magyar és nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

(5) A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételének tényét.

(6) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

(7) Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.

(8) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola melyik évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.

97. § Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány és az érettségi vizsgát tanúsító törzslap, törzslapkivonat tartalmát és kiállításának módját az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló jogszabály határozza meg.

98. § A szakmai vizsgáról kiállított bizonyítvány és törzslap tartalmát és kiállításának módját a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló jogszabály határozza meg.

99. § (1) A törzslap két részből áll, a tanulókról külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Az iskola a tanulókról – a tanévkezdést követő harminc napon belül – egyéni törzslapot állít ki.

(2) Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzetiség nyelve, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell hitelesként elfogadni.

(3) Az egyéni törzslap tartalmazza

a) a törzslap sorszámát,

b) a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,

c) a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát,

d) *  a tanévet és a tanuló által elvégzett évfolyamot,

e) a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését,

f) a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi szöveges minősítését,

g) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat,

h) az összes mulasztott óra számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat,

i) a nevelőtestület határozatát,

j) a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat,

k) a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat.

(4) Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

(5) Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső tagozat és a középfokú iskolai tanulmányok befejezését követően, a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni.

(6) A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás helyét és idejét, az osztályfőnök és az igazgató aláírását és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

(7) A törzslap külíve tartalmazza

a) az osztály megnevezését,

b) az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését,

c) a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó tanárok, valamint az igazgató aláírását,

d) a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével).

(8) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani.

100. § (1) Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál. Az alapfokú művészeti iskolai értesítőben a tanuló magatartását nem kell értékelni.

(2) *  Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály megnevezését.

(3) Az értesítő (ellenőrző) tartalmazza

a) a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, anyja születéskori nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát és apja, törvényes képviselője nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát,

b) a tanuló magatartása, szorgalma értékelését,

c) a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését,

d) a félévi osztályzatokat,

e) a mulasztások igazolását.

(4) A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni.

101. § (1) A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet.

(2) *  Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály megnevezését, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(3) A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell vezetni.

(4) Az osztálynapló

a) haladási és mulasztási, valamint

b) értékelő

naplórészt tartalmaz.

(5) A haladási és mulasztási naplórész

a) a tanítási napok sorszámát és időpontját,

b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát,

c) a tanítási óra anyagát,

d) az órát megtartó pedagógus aláírását,

e) igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását,

f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását

tartalmazza heti és napi bontásban.

(6) Az értékelő naplórész

a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,

b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát,

c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges értékelését, osztályzatait,

d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat

tartalmazza.

102. § (1) Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet.

(2) A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(3) A csoportnapló

a) a csoport megnevezését,

b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását,

c) a csoport tanulóinak névsorát,

d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait,

e) a tanuló értékelését,

f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot,

g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását

tartalmazza.

103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet.

(2) Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(3) Az egyéb foglalkozási napló

a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát,

b) a csoportba tartozó tanulók névsorát,

c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,

d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,

e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját,

f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását

tartalmazza.

104. § (1) A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(2) A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét.

(3) A jegyzőkönyv

a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll,

b) a vizsgatárgy megnevezése mellett

ba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,

bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását,

bc) a végleges osztályzatot,

c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,

d) az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását

tartalmazza.

105. § (1) Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít.

(2) *  A tantárgyfelosztás

a) a tanév évszámát,

b) az iskola nevét,

c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat, egyéb foglalkozásokat,

d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát,

e) a pedagógus által ellátott óratervi órák és egyéb foglalkozások számát osztályonként és tantárgyanként, egyéb foglalkozásonként,

f) az egyes pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött óraszámát,

g) az órakedvezményre jogosító jogcímeket,

h) az e)–f) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot, valamint

i) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát

tartalmazza.

(3) *  A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig, szakképző iskola esetében augusztus 22-ig meg kell küldeni a fenntartónak.

(4) A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével.

(5) Az alapfokú művészeti iskolában és a művészeti szakközépiskolában a tantárgyfelosztásban az egyéni órák és a csoportos tantárgyak óráit azzal az eltéréssel kell feltüntetni, hogy abból a (2) bekezdés tartalma megállapítható legyen.

106. § (1) Az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét.

(3) A nyilvántartás

a) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,

b) a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének évét,

c) a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját, címét és szakirányát

tartalmazza.

107. § Az alapfokú művészeti iskolák által használt további és speciális nyomtatvány

a) a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint),

b) a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint),

c) az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíj befizetéséről,

d) az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény,

e) az eszköz- és hangszernyilvántartó lap,

f) a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz.

108. § A kollégium által használt nyomtatvány

a) a kollégiumi csoportnapló,

b) a kollégiumi napló (ügyeleti napló),

c) a kollégiumi törzskönyv.

109. § (1) A kollégium által évenként kialakított csoportok foglalkozásairól a pedagógus kollégiumi csoportnaplót vezet.

(2) A kollégiumi csoportnaplón fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás időpontját, a pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézményi körbélyegző lenyomatát is.

(3) A kollégiumi csoportnapló

a) a csoport megnevezését, a foglalkozások helyét és idejét,

b) a foglalkozás megnevezését,

c) a foglalkozást tartó pedagógus nevét,

d) a csoportba tartozó tanulók évfolyamonkénti és osztályonkénti megoszlását,

e) a csoport tanulóinak névsorát,

f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a foglalkozás témáját,

g) a tanulók nevét és osztályát, valamint igazolt és igazolatlan hiányzásait,

h) a tanulók értékelését, a haladásukkal kapcsolatos bejegyzéseket

tartalmazza.

110. § (1) A kollégiumi napló a kollégiumban folytatott pedagógiai tevékenységek dokumentálására szolgál. A kollégiumi napló szervezeti egységenként külön is vezethető.

(2) A kollégiumi naplón fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

(3) A kollégiumi napló

a) csoportonkénti bontásban a tanulók névsorát,

b) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, iskolája nevét, évfolyamát, érkezésének és távozásának időpontját, anyja születéskori nevét,

c) a pedagógusok nevét, beosztását, elérhetőségét, a vezetett csoport nevét,

d) a létszámnyilvántartást, ennek részeként

ea) a kitöltés napját,

eb) a délelőtti, délutáni és éjszakai nevelőtanár nevét,

ec) az ügyeletes tanuló nevét,

ed) a csoportok számát, aktuális létszámát, az igazoltan és igazolatlanul távollévők létszámát,

ee) a betegek nevét és tartózkodási helyét, a járóbetegek számát, a kórházban, a kollégiumban és az egyéb helyen tartózkodó fekvőbetegek számát, az összes beteg létszámát,

ef) az ügyeletes nevelőtanár jelentését,

eg) az ügyeletes tanár és az igazgató aláírását

tartalmazza.

(4) A létszámnyilvántartást napokra lebontva kell vezetni.

111. § (1) A kollégiumi törzskönyv a kollégiumban elhelyezett tanulók nyilvántartására szolgál. A törzskönyvet tanítási évekre lebontva kell vezetni.

(2) A kollégiumi törzskönyvben fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézményi körbélyegző lenyomatát.

(3) A kollégiumi törzskönyv

a) a tanuló törzskönyvbeli sorszámát,

b) a tanuló nevét, állampolgárságát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,

c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,

d) a tanuló lakcímét, szülő elérhetőségét,

e) azon iskola nevét, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, osztályát,

f) a tanuló kollégiumba történő be- és kiköltözésének időpontját,

g) a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat, záradékokat

tartalmazza.

31. A tanügyi nyilvántartások vezetése

112. § (1) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

(2) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.

(3) Az alapfokú művészeti iskolában a hangszeres vagy a csoportos tantárgyat oktató szaktanár – az intézményvezető megbízása alapján – vezeti az egyéni és a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot, valamint kiállítja a bizonyítványt.

(4) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által alkalmazható záradékokat az 1. melléklet tartalmazza.

113. § (1) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

(2) *  Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt, tanúsítványt (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) is – bizonyítványmásodlatot, tanúsítványmásodlatot (a továbbiakban együtt: bizonyítványmásodlatot) kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának.

(3) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A csere az érintett számára díjmentes.

114. § (1) A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített irat.

(2) *  A bizonyítványmásodlatnak – a 113. § (2) bekezdés szerinti névváltozás kivételével –szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával.

(3) *  Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították. Amennyiben az eredeti érettségi bizonyítvány, szakképesítő bizonyítvány szerepel a hivatal vagy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által kijelölt szervezet által vezetett központi nyilvántartásában, az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell.

(4) A bizonyítványokról, az érettségi és a szakképesítő bizonyítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiállítani.

32. A bizonyítványnyomtatványok, tanúsítványnyomtatványok kezelése * 

115. § (1) *  Az iskola az üres bizonyítványnyomtatványokat, tanúsítványnyomtatványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá.

(2) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.

(3) Az iskola

a) az üres bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról,

b) a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról,

c) az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról, tanúsítványokról

nyilvántartást vezet.

116. § Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját.

VIII. FEJEZET

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK

33. A nevelőtestület

117. § (1) *  A nevelőtestület, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Szakképzési centrum esetén a kizárólag egyetlen tagintézményt érintő ügyekben az adott tagintézmény nevelőtestülete, míg a szakképzési centrum valamennyi tagintézményét érintő ügyekben a tagintézmények együttes nevelőtestülete jár el.

(2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni

a) az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, a kollégiumvezető,

b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának,

c) az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat

kezdeményezésére.

(3) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

(4) A nevelőtestület véleményét

a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,

b) a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt,

c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,

d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,

e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben

ki kell kérni.

34. A szakmai munkaközösség

118. § (1) A szakmai munkaközösség dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,

b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,

c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

(2) A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére.

(3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően –

a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,

b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,

c) a felvételi követelmények meghatározásához,

d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni.

(4) *  A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

(5) *  A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.

(6) *  Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben.

(7) *  A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

35. A szülői szervezet

119. § (1) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet, közösség működik, az a szülői szervezet, közösség járhat el az óvoda, az iskola, a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet, közösség hiányában a szülői szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet, közösséget a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet).

(2) A szülői szervezet, közösség

a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

b) tisztségviselőinek megválasztásáról

szótöbbséggel dönt.

(3) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben.

(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

36. A diákönkormányzat

120. § (1) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).

(2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

a) saját működéséről,

b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

c) hatáskörei gyakorlásáról,

d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint

f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

(4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

(5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl –

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

d) *  az iskolai sportkör – a munkaterv részét képező – szakmai programjának megállapításához,

e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben,

h) *  az iskolai étkeztetés keretében biztosított ételek minőségéről, az iskola házirendjében szabályozott módon

ki kell kérni.

(6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

(7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését.

(8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

(9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

(10) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

37. Az intézményi tanács

121. § (1) *  Az Nkt. 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti

a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,

c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,

d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó,

e) *  az intézmény székhelye szerinti egyházi jogi személyek képviselői,

f) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,

g) *  a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén – amennyiben nem az iskola fenntartója – az országos nemzetiségi önkormányzat,

h) *  szakképző iskolában az illetékes területi gazdasági kamara képviselője (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)–h) pont alattiak együtt: érdekeltek).

(2)–(4) * 

(5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez.

(5a) *  Az Nkt. 73. § (4) bekezdése alapján létrehozott intézményi tanácsban – amennyiben a nevelési, oktatási intézmény kizárólag nagykorúak felnőttoktatását folytatja – a szülők delegáltjai helyett az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékát képviselő tanulói delegált vehet részt.

(5b) *  Az intézményi tanács ügyrendje a működésével összefüggésben az Nkt. 44. § (13) bekezdése alapján nyilvántartott, az intézményi tanácsra vonatkozó adatokon kívül tartalmazza:

a) amennyiben azt az Nkt. 73. § (3) bekezdése alapján hozták létre, ennek tényét, a célját, és feladatait,

b) az intézményi tanács ülésezésének rendjére vonatkozó szabályokat,

c) az intézményi tanács határozathozatalára vonatkozó szabályokat, továbbá

d) a működésével járó egyéb rendelkezéseket.

(6) Az intézményi tanács dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

(8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

(9) * 

38. Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék

122. § (1) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti

a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,

c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)–c) pont alattiak együtt: érdekeltek).

(2) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását és részt vesznek a munkájában.

(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt

a) fenntartó,

b) települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,

c) *  szakképző iskola esetében területi gazdasági kamara.

(4) Az iskolaszékbe

a) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai,

b) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet, közösség, ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei,

c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók

választják.

(5) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában a szülők legalább húsz százaléka vagy az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.

(6) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez.

(7) Az iskolaszék dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházza.

(8) *  Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.

(10) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

(11) Az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék, az általános művelődési központban (a továbbiakban: ÁMK) az ÁMK-szék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK-szék tevékenysége pedig kiterjed a nem köznevelési feladatokat ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé – az érdekeltek megállapodása alapján – a (3) bekezdésben felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselőt.

IX. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK NÉVHASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

39. A köznevelési intézmény hivatalos neve

123. § (1) *  A köznevelési intézmény a működése során kizárólag olyan nevet használhat, amely megfelel az e rendeletben meghatározottaknak és – a (2) bekezdés e) pontját kivéve – szerepel a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában.

(2) A köznevelési intézmény

a) hivatalos nevet,

b) többcélú intézmény esetében a hivatalos névből képzett rövid nevet,

c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet,

d) *  az a)–c) pont szerinti nevet nemzetiségi vagy idegen nyelven,

e) rövidített nevet

használhat.

(3) A köznevelési intézmény hivatalos neve az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott köznevelési intézményt létrehozták.

(4) *  A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése

1. óvoda, egységes óvoda-bölcsőde,

2. általános iskola,

3. gimnázium,

4. szakgimnázium,

5. szakközépiskola,

6. szakiskola,

7. készségfejlesztő iskola,

8. alapfokú művészeti iskola,

9. *  kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,

10. kollégium,

11. pedagógiai szakszolgálat,

12. fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola,

13. pedagógiai intézet,

14. egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény,

15. egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény, valamint

16. szakképzési centrum

lehet.

(5) *  A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott, szakképzési feladatot ellátó katonai köznevelési intézmények, továbbá más, a magyar oktatástörténetben jelentős hagyományokkal rendelkező köznevelési intézmények esetében – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – a (4) bekezdésétől eltérő megnevezés is alkalmazható.

(6) *  A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola megnevezése tartalmazza az adott nemzetiségi nyelv megjelölését.

(7) *  A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, az egységes iskola és az összetett iskola, valamint e feladatokra létrehozott intézményegységek esetében a (4) bekezdés szerinti megnevezéssel kell a hivatalos nevet megállapítani.

124. § (1) *  A köznevelési intézmény hivatalos elnevezésekor

a) a szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola helyett a szakképző iskola,

b) a gimnázium, a szakgimnázium és a szakközépiskola helyett a középiskola

megnevezés is alkalmazható.

(2) *  Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó köznevelési intézmény hivatalos megnevezése lehet továbbá

a) *  a 123. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott megnevezés és előtte a művészeti ágra, ágakra történő utalás,

b) kizárólag zeneművészeti ágban folyó felkészítés esetén zeneiskola-alapfokú művészeti iskola,

c) más művészeti ágban egy tanszakra felkészítő iskola esetén a hivatalos megnevezés kötőjellel kiegészítve a tanszak hivatalos vagy rövid nevével.

(3) *  Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény vagy az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hivatalos nevében az intézményben működő nevelési-oktatási feladatot ellátó szervezeti egység tekintetében a 123. § (4) bekezdés 1–9. pontja szerint kell a nevelési-oktatási alapfeladat jogszabály szerinti megnevezését feltüntetni.

(4) Ha a köznevelési intézmény a nevelő-oktató munkához kapcsolódó nem köznevelési tevékenységet is alapfeladatként ellát, a köznevelési intézmény hivatalos nevében a 123. § (4) bekezdésében meghatározott jogszabály szerinti megnevezés mellett fel kell tüntetni a nem köznevelési alapfeladat jogszabály szerinti megnevezését vagy annak a közismert elnevezését. Kulturális, közművelődési feladat ellátása esetén az intézmény megnevezésként az általános művelődési központ megnevezés is alkalmazható.

125. § (1) *  Egyedi elnevezésként bármilyen megnevezés adható, ha az nem megtévesztő vagy a használatát más jogszabály nem tiltja. Az egyedi elnevezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezések előtt áll, és elősegíti a köznevelési intézmény azonosítását és más, azonos vagy hasonló tevékenységet folytató intézménytől való megkülönböztetését.

(2) Egyedi elnevezésként

a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve,

b) tárgynév,

c) földrajzi név,

d) feladatellátási hely szerinti település neve,

e) közterület neve,

f) fenntartó neve,

g) mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve,

h) *  kifejezés vagy mozaikszó

adható.

(3) Az alternatív nevelési-oktatási intézményként működő köznevelési intézmény esetén az egyedi elnevezés részeként fel kell tüntetni a nevelési, oktatási módszer nevét.

(4) A gyakorló nevelési-oktatási intézmény és gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézmény nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető a gyakorló elnevezés.

(5) A felsőoktatási intézmény nevelési-oktatási intézményének a nevében fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény hivatalos nevét vagy annak elfogadott rövidítését.

(6) A szakképző intézmények a 123. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik.

126. § (1) A rövid név a többcélú köznevelési intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi elnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és

a) azokat a jogszabály szerinti megnevezéseket, amelyek leginkább meghatározzák a köznevelési intézmény alapfeladatát, vagy

b) azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelyből egyértelműen megállapítható az a feladatellátás, amelynek keretében a tanuló szakképesítést, végzettséget szerez.

(1a) *  A szakképzési centrum rövid neve az egyedi elnevezést és az SZC rövidítést tartalmazza.

(2) A tagintézmény neve két vagy három részből áll. Az első részben előtagként az intézmény hivatalos nevét vagy rövid nevét kell feltüntetni, utótagként a megkülönböztető megjelölést az előtaggal birtokviszonyban. A megkülönböztető megjelölés kifejezhető az ellátott feladat 123. § (4) bekezdése szerinti megnevezéssel, valamint a tagintézmény, tagiskola, tagóvoda kifejezés egyikével. Ha a köznevelési intézménynek két vagy több tagintézménye van, az egyes tagintézményeket egyedi elnevezés közbeiktatásával meg kell különböztetni.

(3) *  Ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, oktatás – részben vagy egészben – nemzetiségi vagy idegen nyelven folyik, a köznevelési intézmény nevét két nyelven, magyarul és a nemzetiségi nyelven, vagy magyarul és az idegen nyelven is meg kell határozni.

(4) A rövidített név a hivatalos névből képzett, legfeljebb harminckét karakter hosszúságú megnevezés, amelyet a diákigazolványon és a pedagógusigazolványon lehet használni.

40. A köznevelési intézmény névhasználata

127. § (1) A köznevelési intézmény nevét fel kell tüntetni valamennyi feladatellátási helyen címtáblán, a nyomtatványokon és a bélyegzőkön. A címtáblát jól látható helyen kell elhelyezni. Ha egy épületben több különböző köznevelési intézmény található, minden köznevelési intézmény esetén önálló címtáblát kell elhelyezni.

(2) Ha a köznevelési intézmény nevének nem része, a köznevelési intézmény címtábláján és bélyegzőjén fel kell tüntetni a feladatellátási hely településének a nevét. A nemzetiségi nevelést, oktatást ellátó köznevelési intézmény feladatellátási helyének a neve a nemzetiség nyelvén is feltüntethető, amennyiben a településnek van ilyen neve.

(3) *  A köznevelési intézmény a hivatalos és a rövid nevét, beleértve a velük kapcsolatos nemzetiségi vagy idegen nevet is, kizárólag a székhelycímmel együtt használhatja.

(4) Ha a rövid névben, a tagintézményi névben két vagy több iskolai alapfeladat szerepel, a tanuló bizonyítványában aláhúzással kell jelölni azt az iskolai alapfeladatot, amelyben az irat keletkezett.

X. FEJEZET

A GYERMEK, A TANULÓ EGÉSZSÉGÉNEK, BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK, A FELADATOKBAN KÖZREMŰKÖDŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN

41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben

128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

(3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

a) az egészséges táplálkozás,

b) *  a mindennapos testnevelés, az egészségfejlesztő testmozgás és az iskolai sporttevékenység,

c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f) a személyi higiéné

területére terjednek ki.

(4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

(5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.

(6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el.

(7) *  A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakembert vagy szervezet programját megvalósító személyt vonhat be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.

(8) *  A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi

a) az intézményben dolgozó óvoda- vagy iskolapszichológus,

b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá

c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

véleményét.

(9) *  A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés módszertani útmutatóját az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.

(10) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.

(2) *  A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

(3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

(4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

(5) *  Az óvoda, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

42. Az egészséges táplálkozás

130. § (1) A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással.

(2) *  Ha a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagy az intézmény vezetője – amennyiben erre az intézmény szervezeti és működési szabályzata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.

(3) *  A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja.

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározottakat a szerződés módosítása esetén is alkalmazni kell.

(5) Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését.

43. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése

131. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.

(2) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet fordít a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal.

(3) Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek.

(4) Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust, tanuló esetén az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

44. Az óvoda- és iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben

132. § (1) A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése.

(2) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó óvodapszichológus, iskolapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához.

(3) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit, továbbá

a) megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció vizsgálatának körébe tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése érdekében szükségesek,

b) megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat a nevelési-oktatási intézményben az egyén, a tanulócsoport, és az intézményi szervezet szintjén,

c) megszervezi a nevelési-oktatási intézményben az egészségfejlesztéssel, a nevelő-oktató munka, a szexuális nevelés segítésével, a nevelési-oktatási intézményben észlelt személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos pszichológiai témájú feladatokat,

d) megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan súlyos élethelyzetekben: kortárshaláleset, súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez, valamint

e) a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szűrővizsgálatok kiemelt célcsoportja a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók azon csoportja, akik az Nkt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott és életkoruknak megfelelő pedagógiai szakaszt megkezdték, így

a) óvoda esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek,

b) iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik évfolyamos tanulók.

(5) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a (3) bekezdés b), c), e) pontjában foglalt feladatok megszervezése során szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a tanuló, a pedagógus, továbbá a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek, tanuló személyiségének fejlesztésével összhangban a szülő számára is.

(6) *  A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus az óvoda, az iskola pedagógiai programja szerint szervezett óvodai foglalkozás, iskolai tanóra ideje alatt is végezheti a gyermek, a tanuló részére az egyéni tanácsadást abból a célból, hogy a gyermek, a tanuló személyiségfejlődését elősegítse.

(7) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus

a) segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását,

b) kapcsolatot tart a környezetében működő óvodában, iskolában dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal,

c) együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal a nevelési-oktatási intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában,

d) az óvodai, iskolapszichológusi munka szakmai minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart az oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel,

e) együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában,

(8) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések

133. § (1) *  A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

(2) *  A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,

h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési

területen folytatható tevékenység.

(2a) *  A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat.

(2b) *  A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti.

(3) *  A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

(4) *  A gimnázium, a szakgimnázium a 9–12. évfolyamos, a szakközépiskola a 9–13. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít.

(5) *  A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) *  A közösségi szolgálat helyszínén a tanuló tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezheti a tevékenységet.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) *  az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) *  az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét.

XI. FEJEZET

A HAT ÉS NYOLC ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI NEVELÉS-OKTATÁS, A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS, VALAMINT A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI

46. A gimnáziumi nevelés-oktatás hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolyamos formában történő megszervezésére vonatkozó külön szabályok

134. § *  (1) Hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás abban a nevelési-oktatási intézményben, többcélú intézmény esetén a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelést-oktatást folytató intézményegységben hirdethető meg, amelyik esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a nevelés-oktatás az oktatásért felelős miniszter által az ilyen típusú intézményekre 2012. szeptember 1-je után kiadott vagy jóváhagyott kerettanterv alapján kerül megszervezésre,

b) *  a művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium kivételével az országos pedagógiai mérések központilag feldolgozott országos és intézményi adatai alapján az érintett nevelési-oktatási intézményben, az adott telephelyen, az adott képzési típusban a legutóbbi három tanév adatai alapján, a matematika és a szövegértés átlageredmény a tizedik évfolyamon mindhárom tanév esetében a telephelyi összefoglaló jelentés szerint szignifikánsan meghaladja a tizedik évfolyamra számított országos átlagot,

c) a gimnázium fenntartója a többcélú köznevelési intézménye keretében működő kollégiumában, vagy önálló, vagy más köznevelési intézmény részeként működő kollégiumban ilyen igény esetén meg tudja szervezni valamennyi, a gimnáziummal tanulói jogviszonyban álló, és annak székhelyétől számítva huszonöt kilométernél távolabbi lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulójának a kollégiumi elhelyezését,

d) *  a művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium kivételével az e § szerinti gimnáziumi nevelés-oktatásra jelentkezők száma minden meghirdetett tanulmányi területre vonatkozóan minden tanévben legalább húsz százalékkal meghaladja az Nkt.-ben az intézménytípusra meghatározott minimális osztálylétszámot,

e) *  a kilenc–tizenkettedik évfolyamon a pedagógus-munkaköröket a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezők töltik be, ide nem értve az adott iskolában az idegen nyelv, testnevelés és a művészeti műveltségi terület tantárgyainak oktatásában alkalmazott pedagógusokat, és

f) az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanító pedagógusoknak is legalább a fele a tantárgy tanítására jogosító, a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

(2) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt csak a fenntartóváltást követő évtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

47. A két tanítási nyelvű általános iskolai nevelés-oktatás feltételei

135. § (1) *  Nyolc évfolyamos általános iskolai két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általános iskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogy a hivatal által szervezett célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka megfelel

a) a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintnek, és

b) a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés követelményeinek.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott célnyelvi mérést a hivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban szervezi meg az érintett iskolában.

(3) A mérések eredményét az érintett iskola a hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján teszi közzé, továbbá a hivatal által meghatározottak szerint elektronikus úton megküldi a hivatal részére.

48. *  A két tanítási nyelvű gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelés-oktatás feltételei

136. § *  (1) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás adott célnyelvből abban a gimnáziumban, szakgimnáziumban folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában megfelel annak a feltételnek, hogy a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett gimnáziumi tanulók kilencven százaléka, a szakgimnáziumi tanulók nyolcvan százaléka a célnyelvből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával.

(2) Amennyiben a gimnázium, a szakgimnázium az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, új két tanítási nyelvű nevelés-oktatásra a mérések eredményének nyilvánosságra hozatalát követő évben kezdődő tanévben a kezdő évfolyamára nem hirdethet felvételt.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését egy intézményben célnyelvenként, az adott célnyelvet egy évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján kell vizsgálni.

(4) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az intézményben indítható, amelyben az (1) bekezdés szerinti feltételt az idegen nyelv tekintetében teljesítik.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését egy intézményben célnyelvenként, az adott célnyelvet egy évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján a fenntartónak kell évente vizsgálnia, és a feltétel nem teljesülése esetén a (2) bekezdés szerinti intézkedést megtennie.

(6) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés szerinti feltételt csak a fenntartóváltás évét követő évtől, felmenő rendszerben kell alkalmazni.

49. *  A nyelvi előkészítő évfolyammal induló gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelés-oktatás feltételei

137. § *  (1) Nyelvi előkészítő évfolyam abban a gimnáziumban, szakgimnáziumban folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában megfelel annak a feltételnek, hogy a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és a kilencedik évfolyamot megkezdő, továbbá érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók hetvenöt százaléka a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával.

(2) A gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a második idegen nyelvből a pedagógiai programjában meghatározott évfolyamokon az oktatás feltételeit oly módon kell biztosítania, hogy a középiskolai nevelés-oktatást nyelvi előkészítő évfolyamon kezdő tanulók számára biztosítsa az emelt szintű érettségire való felkészítés feltételeit.

(3) Amennyiben a gimnázium, szakgimnázium az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, új nyelvi előkészítő évfolyamra az érettségi vizsgaeredmények kihirdetését követő évben kezdődő tanévre nem hirdethet felvételt.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését egy intézményben idegen nyelvenként, az adott idegen nyelvet egy évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján a fenntartónak évente vizsgálnia kell.

(5) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés szerinti feltételt csak a fenntartóváltás évét követő évtől, felmenő rendszerben kell alkalmazni.

XII. FEJEZET

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKRE, TANULÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

50. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás

137/A. § * 

138. § (1) Az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell biztosítani.

(2) Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani.

(3) Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell figyelembe venni.

(4) Összevont osztályban az osztály legmagasabb évfolyamára járó tanuló évfolyamára az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott óraszámokat kell alkalmazni.

(5) Az általános iskola felső tagozatán – a nevelőtestület döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven, a középfokú iskolában legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani.

50/A. *  Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok és az együttnevelést segítő pedagógusok

138/A. § *  Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes szakmai eljárás érdekében munkaközösséget működtet, amelynek tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott együttnevelést segítő pedagógusok.

51. A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása

139. § *  (1) A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez, valamint a fejlesztő pedagógus közreműködésével a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább két alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.

(2) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásait, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztését végző intézmény a gyermek, tanuló fejlesztő pedagógiai ellátását központilag kiadott egyéni fejlődési lapon vagy helyben szokásos módon dokumentálja.

52. A fejlesztő nevelés-oktatás * 

140. § (1) A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban

a) az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti,

b) a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti.

(2) *  A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt.

(3) A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.

(4) A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg.

(5) A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet.

(6) A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.

XIII. FEJEZET

AZ ISKOLAI TESTNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

53. *  A mindennapos testnevelés, az egészségfejlesztő testmozgás és az iskolai sporttevékenység megszervezése

141. § *  (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, – az Nkt. 27. § (11) és (11a) bekezdésében foglalt kivétellel – testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.

(2) Ha a tanuló választása alapján a mindennapos testnevelésből heti két testnevelésórát iskolai sportkörben történő sportolással vált ki, és az iskolai sportkör feladatait – a testnevelő tanár közreműködésével – az iskolával kötött megállapodás alapján a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a sportszervezet a tanulótól a két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében díjat semmilyen jogcímen nem szedhet, ellenszolgáltatást nem kérhet.

141/A. § *  (1) Ha az iskolában iskolai sportkör működik, akkor annak foglalkozásait a munkaterv részét képező, egy tanévre szóló szakmai program szerint kell megtervezni és megszervezni.

(2) Az iskolai sportköri foglalkozások nem kötelező tanórai foglalkozásként vagy egyéb foglalkozásként is megszervezhetőek.

(3) Az intézményvezető a tanulók iskolai sportköri foglalkozásokra vonatkozó igényének felmérése, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján − minden év május 31-ig − tesz javaslatot a következő tanévi szakmai program tartalmára.

(4) Ha az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a szakmai program elkészítésébe a sportszervezet képviselőjét is be kell vonni.

(5) Ha az iskola nem rendelkezik tornateremmel vagy tornaszobával, az iskola fenntartója a helyi települési adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően biztosítja a mindennapos testneveléshez, az egészségfejlesztő testmozgáshoz és az iskolai sporttevékenységhez szükséges feltételeket.

(6) A tornaszobával, tornateremmel nem rendelkező iskola részére annak igazgatója kérelmére az iskola fenntartója a fenntartásában működő másik iskola, kollégium tornatermét, tornaszobáját köteles a mindennapos testnevelés céljaira rendelkezésre bocsátani, amennyiben ennek a feltételei rendelkezésre állnak, van szabad kapacitás és nem akadályozza az érintett ingatlanban működő intézmény alapfeladatának az ellátását. A következő tanítási évre vonatkozó kérelmet a tanítási év utolsó tanítási napjáig kell az iskola fenntartójának átadni.

(7) Az iskola fenntartójának fenntartásában működő iskola, kollégium tornaterme, tornaszobája csak a (6) bekezdés szerinti igénybevételen kívüli időtartamban hasznosítható más célra.

54. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje

142. § (1) *  A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

(2) *  A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.

(3) *  A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.

(4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

(5) *  E § vonatkozásában a 64. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy amennyiben a tanuló

a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,

b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt

végzi.

XIV. FEJEZET

A FELNŐTTOKTATÁSRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK * 

55. A felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezések

143. § (1) A felnőttoktatásban a 26–36. és a 39–45. §-ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény azonban a felvételt a pedagógiai programjában meghatározott felvételi követelményekhez kötheti.

(2) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összhangban – a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe.

(3) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

(4) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt.

(5) A felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamint esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint megszervezett oktatásban, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon.

(6) A felnőttoktatásban résztvevő tanuló esetében az e rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) *  a tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év végén vizsgán kell értékelni,

b) az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután, vagy ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú tanterem, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni, e beosztások azonban a helyi sajátosságok alapján módosíthatók,

c) a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat.

(7) Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya.

(8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire.

(9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul.

(10) *  Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható.

(11) *  Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri.

(12) *  Vizsgabiztosi feladat ellátására megbízást az kaphat, aki a hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben szerepel. A vizsgabiztos megvizsgálja, hogy a vizsga előkészítése során és a vizsgákon betartották-e a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályokat.

(13) *  A (12) bekezdés szerinti feladatellátás keretében a vizsgabiztos részt vesz az érintett osztályozó vizsgák valamennyi vizsgarészén és az osztályozó vizsga előkészítésében. A vizsgabiztos az osztályozó vizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az igazgató a vizsgabiztossal köteles együttműködni.

(14) *  A vizsgabiztos megfigyeléseiről, megállapításairól két példányban jegyzőkönyvet készít. A vizsga befejezését követő 8 napon belül a jegyzőkönyv egyik példányát eljuttatja az őt megbízó megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjének, a másik példányt pedig az intézmény vezetőjének.

56. * 

144. § * 

XV. FEJEZET

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN LEFOLYTATHATÓ SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK SZABÁLYAI, AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZAKÉRTŐ TEVÉKENYSÉGE FOLYTATÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI

57. *  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja, módszerei, területei és lefolytatásának általános szabályai

145. § *  (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.

(1a) *  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzését legalább három – a jogszabályi feltételek szerint kijelölt – köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) *  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2a) *  Az intézményi önértékelés keretében ötévente

a) az intézmény teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját,

b) sor kerül az intézmény pedagógusainak az értékelésére.

(2b) *  Az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére kerül sor.

(3) *  Az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára. Az intézményi önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők a megbízásukat követően tekinthetik meg a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a fenntartó részére, továbbá – a megbízásukat követően – az intézmény munkáját támogató szaktanácsadó részére.

(4) Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal elérhető legyen a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben.

146. § *  (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái:

a) a pedagógus ellenőrzése,

b) az intézményvezető ellenőrzése,

c) az intézményellenőrzés.

(2) A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése, módszere – ha a pedagógus munkakörének részét képezi – a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, interjú felvétele, valamint az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó eredményeinek elemzése.

(2a) *  A pedagógus ellenőrzésére a minősítő vizsgán vagy a minősítési eljárásban való részvételét követő három évig nem kerül sor.

(3) A pedagógus ellenőrzése a pedagógus munkájának alábbi területeit vizsgálja:

a) pedagógiai módszertani felkészültség,

b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,

c) a tanulás támogatása,

d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,

e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,

f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,

g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint

h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

(4) A pedagógiai szakszolgálati intézményben a szakértői bizottság és korai fejlesztés területen foglalkoztatottak vonatkozásában az értékelési elemek, kompetenciák a (3) bekezdés e) pontja kivételével kerülnek figyelembe vételre.

(5) Az intézményvezető ellenőrzése a köznevelési intézmény és annak tagintézménye vezetőjére, valamint a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, köznevelési intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére (a továbbiakban együtt: intézményvezető) terjed ki. Az ellenőrzés célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, valamint az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. Módszere az interjúkészítés és a dokumentumelemzés, valamint az Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt és egyéb, az intézmény feladatellátásával összefüggő kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés intézményvezetőre vonatkozó dokumentumainak elemzése.

(6) Az intézményvezető ellenőrzésére legkorábban az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor.

(7) Az intézményvezető ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki:

a) az intézményi pedagógiai folyamatok – nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai – stratégiai vezetése és irányítása,

b) az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív irányítása,

c) az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása,

d) az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása,

e) a vezetői kompetenciák fejlesztése.

(8) Az intézményellenőrzés célja, hogy iránymutatást adjon az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a köznevelési intézmény hogyan valósította meg a pedagógiai programjában és a munkatervében, valamint a 150. § (3) bekezdése szerinti intézkedési tervben foglaltakat. Módszere az interjúkészítés és dokumentumelemzés, a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra megfigyeléssel történő vizsgálata, valamint az intézmény feladatellátásával kapcsolatos kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés eredményeinek elemzése.

(9) Intézményellenőrzésre abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény vezetőjét értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében vagy az intézményellenőrzés során kerül sor az intézményvezető ellenőrzésére is.

(10) Az intézményellenőrzés az alábbi területekre terjed ki:

a) pedagógiai folyamatok,

b) személyiség- és közösségfejlesztés,

c) az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények,

d) belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,

e) az intézmény külső kapcsolatai,

f) a pedagógiai működés feltételei, valamint

g) az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvet megállapító jogszabályban meghatározott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi céloknak való megfelelés.

147. § *  (1) A hivatal minden év július 20-ig a következő évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet (a továbbiakban: ellenőrzési terv) készít megyei bontásban. A hivatal az ellenőrzési tervet úgy állítja össze, hogy az ellenőrzés ötévente egy alkalommal minden intézmény minden pedagógusára kiterjedjen. A hivatal július 31-ig az általa működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzési tervben szereplő pedagógusokat, intézményvezetőket és intézményeket.

(2) A munkáltató, az intézményvezető köteles az ellenőrzés feltételeit biztosítani. Az ellenőrzés által érintett időt az ellenőrzött személy tekintetében munkaidőként kell figyelembe venni.

(3) A hivatal az intézménytípus és az ellenőrzés helyszínének figyelembevételével választja ki az ellenőrzésekben részt vevő szakértőket.

(4) A hivatal a kiválasztásról, valamint az ellenőrzési tervben foglalt szervezési szabályokról július 31-ig az informatikai támogató rendszer útján értesíti a kiválasztott szakértőket és az őket foglalkoztató intézmények vezetőit.

(5) Az intézményvezető szeptember 1-jéig a kiválasztott szakértők tekintetében, az informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amelyen a szakértőt a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.

(6) A hivatal november 30-ig kijelöli az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések időpontját, az ellenőrzésben részt vevő szakértőket és a vezető szakértőt, majd az informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzésben érintett pedagógusokat, szakértőket, valamint az érintett intézmények vezetőit.

(7) Az ellenőrzésben érintett pedagógus, szakértő, valamint az érintett intézmény vezetője haladéktalanul köteles értesíteni a hivatalt minden olyan körülményről, amely az ellenőrzés lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. Az időpontot és a szakértők kijelölését az érintettek kezdeményezésére a hivatal módosíthatja, amelyről haladéktalanul értesíti az érintetteket. Ha a pedagógus, az intézményvezető neki fel nem róható okból nem tud részt venni a rá vonatkozó ellenőrzésben, a hivatal új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak, az intézményvezetőnek fel nem róható ok minden olyan, a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus, az intézményvezető szándékos vagy gondatlan magatartására.

(7a) *  Az ellenőrzést vezető szakértő az ellenőrzés időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény vezetőjével és egyeztetik az ellenőrzés ütemezésével és tartalmával kapcsolatos részleteket.

(8) Az ellenőrzést vezető szakértő a látogatást követő szakértői egyeztetésnek megfelelően elkészíti az ellenőrzés tapasztalatait összegző szakértői dokumentumot, és azt az ellenőrzést követő tizenöt napon belül rögzíti az informatikai támogató rendszerben.

(9) Az ellenőrzésben érintett személy, az intézményellenőrzés esetén az intézményvezető számára az ellenőrzés eredménye a (8) bekezdésben meghatározott időponttól az informatikai támogató rendszer útján elérhető válik.

(10) *  Az intézményi látogatást követően a (8) bekezdés szerinti szakértői dokumentum rögzítését megelőzően az ellenőrzésben részt vett személy, továbbá intézményellenőrzés esetén az intézmény vezetője a nevelőtestülettel egyeztetve értékelőlapot tölthet ki a szakértőkről a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. A hivatal az értékelőlapot a szakértői tevékenység egységes értékelési szempontjai alapján állítja össze. A hivatal a szakértőkről készült értékelőlapok tartalmáról minden év november 30-ig összesítő kimutatást készít, melyet az informatikai támogató rendszerben elérhetővé tesz a szakértő számára.

58. A pedagógus, a köznevelési intézmény vezetője és a köznevelési intézmény ellenőrzésének sajátos szabályai * 

148. § *  (1) *  Pedagógus ellenőrzése esetén az ellenőrzésben érintett pedagógus az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott portfólióból

a) a szakmai önéletrajzot,

b) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását,

c) a szakmai életút értékelését

a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha az ellenőrzés kijelölt időpontja előtt megváltozik a pedagógus munkáltatója, akkor a portfólió feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést úgy kell biztosítani számára, hogy a portfólió a)–c) pontban megjelölt elemeinek módosítására legalább tizenöt nap álljon rendelkezésre. * 

(2) A pedagógust egyidejűleg két szakértő látogatja meg. Ha a pedagógus munkakörének részét képezi tanítási óra, foglalkozás megtartása, a szakértők egy nap alatt a pedagógus két tanítási óráját, foglalkozását látogatják meg.

149. § *  (1) Intézményvezető ellenőrzése esetén az érintett intézményvezető legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe a vezetői tevékenységet bemutató alábbi dokumentumokat:

a) *  a vezetői pályázatát, vagy annak hiányában vezetési programját,

b) az intézmény pedagógiai programját,

c) az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját, valamint

d) az intézmény szervezeti és működési szabályzatát.

(2) Az intézményvezetőt egyidejűleg két szakértő látogatja meg.

150. § *  (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése esetén az érintett intézmény vezetője legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe

a) az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját,

b) a legutóbbi továbbképzési programot és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási terveket, valamint

c) *  az intézményi eredményeket, ide értve az ellenőrzés évét megelőző öt évben lebonyolított, az intézményre vonatkozóan kötelező országos mérések eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket bemutató dokumentumokat.

(2) A köznevelési intézményt egyidejűleg az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók és az intézmény által ellátott feladatok számától függően legalább három, legfeljebb öt szakértő látogatja meg.

(3) *  Az intézményvezető az intézményellenőrzés lezárását követő negyvenöt napon belül, az összegző szakértői dokumentuma alapján öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet a nevelőtestület az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentumának 147. § (8) bekezdése szerinti rögzítésétől számított hatvan napon belül hagyja jóvá. Az intézkedési tervet az érintett intézmény vezetője a jóváhagyást követően haladéktalanul feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a hivatal számára. Az intézkedési tervet az intézményvezető küldi meg a fenntartó számára.

(4) *  Ha az óvodai intézményellenőrzést lefolytató szakértő szerint hatósági ellenőrzés keretén belül indokolt vizsgálni, hogy a köznevelési intézmény rendelkezésére álló eszközök és felszerelések megfelelnek-e a 2. mellékletben foglaltaknak, illetve elégségesek-e a pedagógiai program végrehajtásához, a szakértő indokolással ellátott megállapítását az ellenőrzés tapasztalatait összegző szakértői dokumentumban fel kell tüntetni. Az összegző szakértői dokumentum alapján a hivatal felhívja az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalt hatósági ellenőrzés lefolytatására.

151. § *  A hivatal által működtetett informatikai támogató rendszer biztosítja a benne rögzített ellenőrzési jegyzőkönyvek és összegző szakértői dokumentumok ellenőrzést követő ötödik év december 31-éig történő elektronikus tárolását, és a hivatal, valamint az ellenőrzött személyek, intézmények, továbbá az intézményvezetői és intézményi ellenőrzések tekintetében az érintett fenntartók számára az azokhoz való hozzáférés lehetőségét.

152. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: ellenőrzési eszközök) egységesek és nyilvánosak.

(2) *  Az ellenőrzési eszközöket – szakképző iskolában folytatott pedagógiai szakmai ellenőrzés során az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszere (a továbbiakban: EQAVET) alapján elkészült ellenőrzési eszközöket is figyelembe véve – a hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

(3) *  A hivatal minden év július 31-éig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására.

59. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértő tevékenysége folytatásának szakmai feltételei

153. § *  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt, aki

a) pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, valamint

b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket a hivatal által szervezett hatvanórás továbbképzés keretében elsajátította.

154. § *  (1) A pedagógus ellenőrzésében az érintett pedagógussal azonos munkakörben és intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus vehet részt.

(2) Az intézményvezető ellenőrzésében az érintett intézményvezetővel azonos intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus vehet részt. Az intézményvezető vezetői ellenőrzésében részt vevő szakértők közül legalább az egyiknek szintén intézményvezetőnek vagy korábban intézményvezetői feladatot ellátó személynek kell lennie.

(3) Az intézményellenőrzést az adott intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő végzi. Ha az intézményvezető ellenőrzésére a 146. § (9) bekezdése alapján kerül sor, a szakértők közül legalább egynek intézményvezetőnek vagy korábban intézményvezetői feladatot ellátó személynek kell lennie.

154/A. § * 

155. § *  (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértőt a hivatal jelöli ki. Nem jelölhető ki a szakértő az ellenőrzésre abba az intézménybe, ahol őt vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazzák, továbbá olyan intézménybe, ahol az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazták.

(1a) *  Az (1) bekezdés alapján kijelölt szakértő tekintetében – a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 5. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően – nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a szakképzési centrumnak vagy megyei pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely az ellenőrizendő pedagógust is foglalkoztatja. A szakképzési centrum vagy a megyei pedagógiai szakszolgálat vezetője az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban a szakértőt nem utasíthatja, szakértői munkáját nem befolyásolhatja.

(2) Az alternatív nevelés-oktatást folytató intézmény intézményellenőrzésébe be kell vonni az adott alternatív nevelési-oktatási módszer területén legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértőt.

(3) Ha az egyházi intézményfenntartó az oktatásért felelős miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan, akkor az általa fenntartott intézményekben az ellenőrzéseket végző szakértőket az egyházi intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény javaslatára a hivatal kéri fel és jelöli ki.

(4) A felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézmények, valamint ezek intézményvezetőinek ellenőrzésébe be kell vonni gyakorló nevelési-oktatási intézményben töltött ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértőt.

(5) * 

(6) Ha a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő szakértő nem áll rendelkezésre, a hivatal más a nevelési módszer területén jártas szakértőt, ilyen személy hiányában a nevelési módszer nemzetközileg vagy országosan elismert képviselőjét is felkérheti.

59/A. *  A pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a miniszter által elrendelt szakmai ellenőrzés és a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzés szabályai

156. § *  (1) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól.

(2) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

(3) Az oktatásért felelős miniszter által az Nkt. 77. § (2) bekezdés d) pontja szerint szervezett szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.

(4) A köznevelési intézményben a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzésnél az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.

(5) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával, anonimizált módon kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni.

(6) A köznevelési intézményben a pedagógiai-szakmai ellenőrzést, a szakmai ellenőrzést végző személynek és a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

(7) *  A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében – a (8) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni, kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.

(8) *  Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,

a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni, kivéve, ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvodában, illetve a 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést-oktatást érintően folyik,

b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője. A hivatal megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot azzal, hogy kíván-e saját delegálttal részt venni az ellenőrzésben.

XVI. FEJEZET

AZ EGYHÁZI, MAGÁN ÉS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK * 

60–61. * 

157–159. § * 

62. Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése * 

160. § *  A megyeszékhely szerinti járási hivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy

a) van-e joga a fenntartónak a tevékenység folytatásához,

b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a pedagógiai program,

c) a nevelési-oktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében milyen intézkedéseket tettek,

d) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, a 161. § (1) bekezdése szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

e) a fenntartó által elkészített éves költségvetés biztosítja-e az Nkt.-ben meghatározott feladatok ellátását,

f) az Nkt. 23. § (3) bekezdése szerinti ütemtervben foglaltak teljesülnek-e,

g) *  egyházi nevelési-oktatási intézmény fenntartója esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e,

h) a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének alkalmazása törvényes-e,

i) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét,

j) a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.

XVII. FEJEZET

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖTELEZŐ FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

63. Az eszköz- és felszerelési jegyzék

161. § (1) A 2. melléklet határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, továbbá helyiségeket, amelyekkel a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék].

(2) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak a nevelési-oktatási intézmény részére fenntartóra tekintet nélkül kötelezőek, ha az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedélyt a rendelet hatálybalépése után adják ki, vagy ha az állami, önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény a rendelet hatálybalépése után kezdi meg a tevékenységét.

(3) *  A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban meghatározott tevékenységhez kell biztosítani. Az egyházi és magánintézmény esetén a kötelező eszközök és felszerelések meglétének vizsgálatához a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottakat is figyelembe kell venni.

(4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket a ténylegesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan megteremteni. Ha az iskola nem valamennyi évfolyamon kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni oly módon, hogy – a nevelő és oktató munka megkezdésekor, ezt követően felmenő rendszerben – az adott évfolyam mellett legalább a következő évfolyam indításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésre álljanak. Új iskola, kollégium indítása esetén az induló könyvtári állományba tartozó dokumentumok száma nem lehet kevesebb az előírt állomány ötven százalékánál. A teljes könyvtári dokumentumállományt három év alatt kell elérni.

(5) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés szakmai tantárgyai oktatásához szükséges feltételeket a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(6) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza.

162. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.

(2) Amennyiben a mindennapos testnevelés megszervezése érdekében további tornaszoba, tornaterem kialakítása válik szükségessé, annak biztosítása – amennyiben az a gyermeknek, tanulónak aránytalan terhet és többletköltséget nem jelent – tornateremmel, tornaszobával rendelkező más nevelési-oktatási intézménnyel vagy sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján is teljesíthető a helyiség használati jogának és rendjének írásbeli rögzítésével.

(3) Az aulára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelségében található közösségi tér rendelkezik azokkal a funkciókkal, amelyekre az aula szolgál.

(4) Az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha – az óvoda-, iskola-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint – a gyermekek, tanulók ellátása a nevelési-oktatási intézmény közelségében található egészségügyi intézményben megoldható. Azon nevelési-oktatási intézmények esetében, ahol az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező, a szűrővizsgálatok végzésére olyan helyiséget kell biztosítani, amelynek felszereltsége az iskola-egészségügyi ellátás adminisztratív tevékenységeinek és a védőnői szűréseknek a kivitelezésére elegendő. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában és iskolában orvosi szobát minden esetben helyben kell kialakítani.

(5) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök és felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

(6) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására előírt követelmények teljesülnek, ha a nemzeti szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos vagy azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak megfelel az épület. Amennyiben a nemzeti szabvány vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbá azzal egyenértékű építési és műszaki előírás eltér az e rendelet mellékletében meghatározott követelménytől, abban az esetben a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék rendelkezése az irányadó.

(7) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben felsorolt helyiségekre előírt követelmények teljesülnek, ha az épület megfelel a létesítésére, kialakítására vonatkozó nemzeti szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbá azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak azzal az eltéréssel, hogy az óvodai csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb mint 2,0 m2/fő.

64. Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok

163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.

(3) * 

(4) Az iskolai, kollégiumi könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.

(5) *  Az iskolai könyvtárban a tankönyveket elkülönítve kell kezelni és gyűjteni, ennek sajátos rendjét a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.

(6) * 

164. § (1) *  Az iskolai, kollégiumi könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító okirata, szakmai alapdokumentuma lehetővé teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetőjének kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.

(2) *  A nyilvános könyvtár iskolai, kollégiumi könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata, szakmai alapdokumentuma feljogosítja, továbbá iskolai, kollégiumi könyvtárostanárt, könyvtárostanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

165. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár felszerelésének alapkövetelménye

a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,

b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.

(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel.

(3) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

(4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.

166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata

a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata

a) az Nkt. 4. § 5. pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása,

b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,

c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,

g) *  muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása.

(3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.

(2) A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

(3) *  A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai, kollégiumi könyvtár

a) könyvtárhasználóinak körét,

b) esetén a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját,

c) szolgáltatásai igénybevételének feltételeit,

d) gyűjtőköri szabályzatát,

e) használatának szabályait,

f) nyitva tartásának és a kölcsönzésnek a módját és idejét,

g) tankönyvtári szabályzatát, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat,

h) katalógusszerkesztési szabályzatát.

(4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni.

XVIII. FEJEZET

A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

65. A nevelési-oktatási intézmény baleset-megelőzési tevékenysége, a tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások).

(2) A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.

(3) A nevelési-oktatási intézményekben

a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,

b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében,

c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

169. § (1) *  A nevelési-oktatási intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.

(2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.

(3) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

(4) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

(5) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely

a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,

d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását

okozza.

(6) Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.

(7) *  A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító megyeszékhely szerinti járási hivatal részére.

(8) *  A megyeszékhely szerinti járási hivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartótól, a tankerületi központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére.

(9) A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.

(10) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

66. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek

170. § (1) Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.

(2) A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen:

a) a villamos köszörűgép,

b) a barkácsgép faesztergálásra,

c) a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép,

d) a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint

e) a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz.

(3) A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép:

a) a villamos fúrógép,

b) a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,

c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka,

d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”-forrasztópáka,

e) a villamos háztartási gép,

f) a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló),

g) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

XIX. FEJEZET

KÜLÖNLEGES PEDAGÓGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ IGAZODÓ NEVELÉS- ÉS OKTATÁSSZERVEZÉSI MEGOLDÁSOK

67. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai

171. § (1) *  Az általános iskola és a középfokú iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Mindkét felkészítés alapelve az oktatás méltányosságának erősítése és a tanulók iskolai sikerességének elősegítése, a tanulói előrehaladást támogató korszerű módszerek, a társadalmi-gazdasági helyzetből eredő hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység, a tanulói közösségfejlesztés, a család bevonása és támogatása, valamint az esélyteremtést hatékonyan támogató intézményfejlesztés és módszertani megújulás révén. Az alapelveknek megfelelő pedagógiai rendszer magában foglalja az elvárt eredmények intézményi szintű meghatározását, célrendszerét és a szükséges beavatkozások tervezését, a tanulási és tanítási folyamatot segítő eszközrendszer keretében egyéni haladási ütemet segítő differenciált és kooperatív tanulásszervezést, az önálló tanulási képesség kialakítását, a tanulók kreatív tevékenységére épülő foglalkozásait, a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységeket, a tanulmányi előrehaladást segítő képességfejlesztő programokat, az átmenetek segítését a tanulói előrehaladás, valamint az intézményi, illetve telephelyi szintű teljesítmény rendszeres értékelését.

(2) *  Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) megszervezése nem járhat együtt a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével.

(2a) *  A képességkibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja az iskola

a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,

c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.

(2b) *  A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt pedagógiai rendszernek megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő kompetenciafejlesztés, az önálló tanulást segítő tanulói fejlesztés, az együttműködésen alapuló módszertani elemek alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, a tanulói teljesítmény értékelése, értékelő esetmegbeszéléseken történő részvétel, mentori, tutori tevékenységek ellátása, a tanuló családjával történő rendszeres kapcsolattartás.

(3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.

(4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.

(5) *  A képességkibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a Gyvt. 67/A. §-a alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra, hátrányos helyzetűnek minősül. A hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik.

(6) *  Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók létszámának harminc százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.

172. § (1) *  A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló – az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselőjét.

(2) A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a szervezet szakmai támogatásával szervezi meg, amely szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. A szervezet minőségirányítási követelményeknek megfelelő szakmai támogató rendszert épít ki és működtet a minőségi pedagógiai szolgáltatáshoz történő hozzáférés érdekében, továbbá a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő intézmény az érintett tanuló programnak megfelelő fejlesztése céljából készített intézményi fejlesztési terv megvalósításában történő előrehaladás folyamatos nyomon követése mellett szakmai-módszertani fejlesztő munkát végez.

(3) Nem nyújtható többlettámogatás a képességkibontakoztató felkészítéshez, ha

a) *  az általános iskola székhelye és tagintézménye, tagintézményei azonos településen, azonos fővárosi kerületben működnek, és ezek között az adott székhelyre, tagintézménybe járó hátrányos helyzetű tanulók létszámának az adott székhelyre, tagintézménybe járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő, amennyiben ez az eltérés bármely két tagintézmény, továbbá bármely tagintézmény és a székhely között meghaladja – tört létszám esetében felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot. A különböző településen lévő székhely és tagintézmények esetén az eltérést csak az adott településen lévő székhely, tagintézmények esetében kell vizsgálni;

b) *  az általános iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya (a továbbiakban: osztályon belüli arány) eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja – tört létszám esetében felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot. Tagintézmények esetén az eltérést csak az adott tagintézményen belül kell vizsgálni. Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt működik, az összevont osztály osztályon belüli arányát az összevonásban érintett évfolyamok osztályon belüli arányának átlagával kell összehasonlítani;

c) *  a településen, a fővárosi kerületben több általános iskola működik, és azok bármelyikében a hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya a településen vagy az adott kerületben működő összes iskolában a hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település vagy az adott kerület összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított arányához (a továbbiakban: települési arány) képest – tört létszám esetében felfelé kerekítve – több mint huszonöt százalékponttal eltér.

(4) A (3) bekezdés c) pontja tekintetében a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha köznevelési megállapodás alapján vagy az Nkt. 32. § (2) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve az Nkt. 31. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni.

(5) *  A képességkibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezni abban az esetben, ha az adott osztályban van hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamelyik osztályban nincs hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képesség-kibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni.

(6) E § alkalmazásában általános iskola alatt többcélú intézmény esetén az általános iskolai intézményegységet kell érteni.

68. Az óvodai fejlesztő program megszervezése

173. § (1) *  Az óvoda a hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a Gyvt. 67/A. § alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az így felvehető gyermekek létszáma azonban nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát.

(2) Az óvodai fejlesztő program keretében – a gyermek igényéhez igazodva – biztosítja az óvoda

a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet,

c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, és a gyermekek számára szolgáltatásokat biztosítanak.

(2a) *  A fejlesztő program keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt programnak megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő képességfejlesztés, együttműködést támogató, szociális képességeket fejlesztő módszerek alkalmazása a gyermekek nevelésében, a gyermek fejlődését segítő más szakemberekkel történő együttműködés, a gyermekek differenciált, fejlesztő értékelése, a családjaikkal történő rendszeres kapcsolattartás.

(3) *  Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a hátrányos helyzetű gyermekek aránya – tört létszám esetén felfelé kerekítve – eléri a tíz százalékot.

(4) *  Amennyiben az óvodában, az adott feladatellátási helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport működik, a hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladatellátási helyen több vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a vegyes csoportba járó hátrányos helyzetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot.

(5) Az óvodai fejlesztő programban részt vevő gyermek – az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a gyermek szülőjét és indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, valamint a nevelési tanácsadást végző pedagógiai szakszolgálat képviselőjét.

(6) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a szervezet szakmai támogatásával szervezi meg. E szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. A szervezet az óvodai fejlesztő program vonatkozásában a 172. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújt szakmai támogatást.

69. *  Az Arany János Kollégiumi Program

174. § *  (1) *  Az Arany János Kollégiumi Programban részt vehet az a kollégium és gimnázium vagy szakgimnázium, amelynek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, továbbá a különböző társadalmi hátránnyal küzdő tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, végzettséget szerezhessenek, továbbá javuljanak esélyeik a felsőfokú tanulmányok megkezdésében.

(2) Az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő kollégium kiválasztása az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiírt nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni.

(3) A pályázatokat az e célra létrehozott döntés-előkészítő bizottság bírálja el a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül, majd a támogatásról javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszternek. A javaslattételtől számított tizenöt napon belül a győztes pályázók nevét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(4) *  A döntés-előkészítő bizottság háromtagú, amelybe az oktatásért felelős miniszter – a szakképzési centrum tagintézményeként működő kollégium esetében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter bevonásával – delegálja az Arany János Kollégiumi Program országos koordinációját segítő intézmény egy tagját, az Arany János Kollégiumi Program mentori tanácsadó testületének egy tagját és a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség egy tagját. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.

(5) A pályázathoz csatolni kell

a) az Arany János Kollégiumi Program indítására és az alapító okirat, szakmai alapdokumentum ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,

b) a fenntartónak a pályázaton való részvételt támogató nyilatkozatát,

c) a kollégium – a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt, az Arany János Kollégiumi Program követelményei szerint elkészített – pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját,

d) *  az Arany János Kollégiumi Programban partnerként közreműködő gimnázium vagy szakgimnázium nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők középfokú tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben foglalt, az Arany János Kollégiumi Program követelményei szerint.

(6) *  Fenntartóváltás esetén az Arany János Kollégiumi Program további működtetésének feltételeként a jogutódnak köznevelési szakértői véleménnyel kell rendelkeznie arról, hogy az Arany János Programban zajló tevékenységekről, szolgáltatásokról továbbra is megfelelő színvonalon tud gondoskodni oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. A szakértői véleményt az oktatásért felelős miniszter számára meg kell küldeni, aki a szakértői vélemény, és érintettség esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének függvényében dönt az Arany János Kollégiumi Program folytatásáról.

(7) Az Arany János Kollégiumi Program működtetésének feltételeiről a részt vevő köznevelési intézmények, azok fenntartói és az Arany János Kollégiumi Program országos koordinációjáért felelős szervezet évente megállapodást kötnek.

(8) *  Az Arany János Kollégiumi Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az kapcsolódhat be, aki abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül,

a) tanulói jogviszonyban áll és a gimnázium vagy szakgimnázium kilencedik évfolyamára jelentkezik, és

b) a ba)–bi) alpontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:

ba) a jelentkezés időpontjában a Gyvt. 67/A. §-a szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete fennáll,

bb) a programba történő jelentkezés időpontjában a Gyvt. 45. §-a szerinti átmeneti gondozásban részesül,

bc) a Gyvt. 53. §-a szerinti otthont nyújtó ellátásban részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

bd) törvényes felügyeletét ellátó szülője önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,

be) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,

bf) árva és a család- és gyermekjóléti szolgálat az általános iskola és a gyám kezdeményezésére elkészített javaslata alapján rászorult, azzal, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Kollégiumi Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie,

bg) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a programba történő jelentkezés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

bh) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett településen található,

bi) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem kedvezményezett, de a települési lakónépességi adatok alapján ötezer főt meg nem haladó állandó lakosságszámmal rendelkező településen található és a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt valamelyik célra nyújtott települési támogatásban vagy a jelentkezés időpontját megelőző 6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban részesült.

(9) Az intézmény tájékoztatja a tanulót az Arany János Kollégiumi Programban való részvétel során őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

70. *  Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program

175. § *  (1) *  Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programban azok a szakközépiskolák és kollégiumok vehetnek részt, amelyek közösen vállalják, hogy az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programban részt vevő tanulóknak nappali rendszerű iskolai oktatás keretében szakközépiskolában, kollégiumi elhelyezéssel államilag elismert szakképesítés megszerzését biztosítják.

(2) *  Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programban részt vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)–(5) bekezdése szerinti eljárással történik. Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program esetében a pályázathoz a 174. § (5) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell a partnerként közreműködő szakközépiskola nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők szakközépiskolai tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja. A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a 174. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) *  Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki

a) tanulói jogviszonyban áll, a szakközépiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, és

b) a ba)–be) alpontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:

ba) a Gyvt. szerint halmozottan hátrányos helyzetű,

bb) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította és a törvényes felügyeletét ellátó szülő önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen,

bc) a programba történő jelentkezés időpontjában a Gyvt. 45. §-a szerinti átmeneti gondozásban részesül,

bd) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

be) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a programba történő jelentkezés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy.

71. *  Az Arany János Tehetséggondozó Program

176. § *  (1) *  Az Arany János Tehetséggondozó Programban azok a gimnáziumok, szakgimnáziumok és kollégiumok vehetnek részt, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban.

(2) Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)–(5) bekezdésben foglalt eljárással történik. A pedagógiai program tervezetét az Arany János Tehetséggondozó Program követelményeivel összehangolva kell benyújtani, majd nyertes pályázat esetén annak megfelelően módosítani. A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a 174. § (6) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárásba bevont döntés-előkészítő bizottság háromtagú, amelybe az oktatásért felelős miniszter delegálja az Arany János Kollégiumi Program országos koordinációját segítő intézmény egy tagját, az Arany János Tehetséggondozó Program tanácsadó testületének egy tagját és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei Egyesületének az elnökét.

(4) Az Arany János Tehetséggondozó Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint bekapcsolódhat, aki

a) *  tanulói jogviszonyban áll és a gimnázium vagy szakgimnázium kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és

b) *  a ba)–bf) alpontokban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:

ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

bb) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

bc) a család- és gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a szerinti az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített javaslat alapján rászorult, azzal, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie,

bd) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a pályázat benyújtása időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a pályázat benyújtásának időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

be) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett településen található,

bf) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem kedvezményezett, de a települési lakónépességi adatok alapján ötezer főt meg nem haladó állandó lakosságszámmal rendelkező településen található és a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt valamelyik célra nyújtott települési támogatásban vagy a jelentkezés időpontját megelőző 6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban részesül.

(5) A 174. § (8) bekezdésében, a 175. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésben foglalt, a tanulói pályázatok benyújtásával kapcsolatos eljárást a hivatal szakértők bevonásával ellenőrzi. Ha a szakmai ellenőrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tár fel, a hivatal hatósági ellenőrzést végez.

(6) *  Az Arany János Kollégiumi Programban, az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programban és az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő kollégiumok köréből felmenő rendszerben kikerülhet az az intézmény, amely

a) a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt követelményeknek nem tesz eleget,

b) vonatkozásában a hatóság a programok megvalósításával összefüggő súlyos szabálytalanságot állapít meg vagy

c) jogutód nélkül megszűnik.

(7) *  A (6) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak tekintetében az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program országos koordinációját segítő intézmény egy tagja, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program mentori tanácsadó testületének tagja és a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség tagja, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter két képviselője külön-külön tesz javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, aki a javaslat kézhezvételét vagy a még szükséges adatok tíz napon belül történő beszerzését követően tizenöt napon belül döntést hoz a programokból történő kikerülésről. Az oktatásért felelős miniszter a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével dönthet továbbá arról, hogy a programból kikerült intézmény feladatát a megye más nevelési-oktatási intézménye számára pályázati úton lehetővé teszi.

(8) Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program támogatásának szabályairól szóló rendeletben, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt követelmények megvalósítását végző pedagógusok számára a fenntartó illetménypótlékot állapít meg a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (9) bekezdésében foglaltak alapján.

72. Sportiskolai nevelés-oktatásra vonatkozó szabályok

177. § (1) Az iskola akkor láthatja el a köznevelési típusú sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: köznevelési típusú sportiskola) feladatait, ha jogszabályban foglaltak szerint beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott kerettanterveket, továbbá eleget tesz az alábbi feltételeknek:

a) az iskola összes évfolyamán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által a sportiskolák részére kiadott, testnevelés és sport műveltségterület tantervét,

b) *  az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységeinek szervezése során tekintettel legyen az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége (a továbbiakban együtt: szakszövetség) által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveire,

c) az általános iskola alsó tagozatán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, továbbá a sportágválasztó kerettanterveket,

d) az általános iskola felső tagozatán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, továbbá a tanulásmódszertan kerettanterveket,

e) a középiskolában beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott tanulásmódszertan, továbbá a következő sportelméleti kerettanterveket: sporttörténet, testnevelés-elmélet, edzéselmélet, sportpszichológia, sportegészségtan, sport és szervezetei, sportági ismeretek.

(2) A sportiskola akkor rendelkezik a sportiskolai program végrehajtásához szükséges feltételekkel, ha a fenntartója egyetértésével kialakította az infrastrukturális feltételeket, és együttműködési megállapodást kötött

a) a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel,

b) a szakszövetséggel és

c) a központi sportigazgatásért felelős szerv szakmai szervezetével

az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére.

(3) A köznevelési típusú sportiskola nem láthat el kötelező beiskolázási és felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a köznevelési tanulmányok folytatását azok részére is, akik a nem megfelelő sporttevékenység vagy nem megfelelő sportbéli fejlődés miatt a köznevelési sportiskolára vonatkozó kerettantervi szabályok alapján végzett sportiskolai nevelés-oktatásban nem vehetnek részt.

(4) A köznevelési típusú sportiskolára vonatkozó kerettantervi szabályozás alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek és – a sportágválasztás után – a sportági szakszövetség ajánlásával rendelkezik.

(5) A köznevelési típusú sportiskola működéséhez szükséges – a sportegyesülettel, valamint az adott sportág szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett – többletköltségeket a fenntartónak, állami fenntartó esetében az oktatásért felelős miniszter javaslata alapján a központi költségvetésnek kell biztosítania.

73. Egységes óvoda-bölcsőde

178. § (1) Az egységes óvoda-bölcsőde többcélú köznevelési intézmény alapítására, a fenntartói jog gyakorlására, működésének megkezdésére, működésére, a működéshez szükséges személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi feltételekre, a nevelési feladatok megszervezésére, a nevelésbe történő bekapcsolódásra – az e §-ban foglalt kivételekkel – az óvodákra, az óvodai nevelési jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait önálló intézményként ellátó egységes óvoda-bölcsőde akkor létesíthető, ha

a) a helyi önkormányzat az illetékességi területén nem köteles gyermekjóléti alapellátásként a bölcsődei nevelést megszervezni,

b) az adott településen elégséges gyermek hiányában a gyermekek száma nem teszi lehetővé a húsz főt elérő óvodai csoport kialakítását, továbbá önálló bölcsődei csoport létrehozását, feltéve hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető, és

c) a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.

(3) A bölcsődei és az óvodai csoport létrehozását kizáró feltételek fennállása esetén az egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként is működhet. Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység olyan óvoda részeként szervezhető meg, amelyben az óvodai csoport vagy csoportok gyermeklétszáma eléri a húsz főt.

(4) Több egységes óvoda-bölcsőde létesítése egy településen nem engedélyezhető, továbbá az sem, hogy azon a településen, ahol bölcsőde működik, egységes óvoda-bölcsőde létesüljön.

(5) Az egységes óvoda-bölcsődében – függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy intézményegységként működik – egy csoport alakítható ki.

(6) *  Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt főt. Az óvodás gyermekek létszáma az Nkt. 4. mellékletében meghatározott maximális létszámot akkor haladhatja meg, ha az óvodai csoportszoba alapterületére figyelemmel a 2. mellékletben előírt m2/fő feltétel biztosítható.

179. § (1) Az egységes óvoda-bölcsődében egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén

a) két óvodapedagógust,

b) *  egy kisgyermeknevelőt,

c) egy dajkát

kell kötelezően alkalmazni.

(2) *  Az egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő képesítési előírásaira a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló rendeletben, alkalmazási feltételeire pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az egységes óvoda-bölcsődében óvodapedagógusi munkakört az óvodapedagógus akkor töltheti be, ha rendelkezik az Nkt.-ben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint

a) legalább hatvan órás felkészítésben elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges alapismereteket, vagy

b) *  rendelkezik a kisgyermeknevelői munkakör betöltéséhez szükséges, külön jogszabály szerinti szakképzettséggel.

(4) Az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájában az egy gyermekre jutó alapterület nem lehet kevesebb három négyzetméternél. Az egységes óvoda-bölcsődében – a bölcsődékre meghatározott követelmények szerint – a háromévesnél fiatalabb gyermek életkorának megfelelően biztosítani kell

a) a megfelelő bútorzatot,

b) az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezést.

(5) Az óvodai pedagógiai programnak a három év alatti gyermekek gondozásához-neveléséhez szükséges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékre vonatkozó útmutató szerint.

(6) *  A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni a bölcsőde szakmai, módszertani feladatainak az ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: módszertani intézmény) szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott feltételekkel. A fenntartó jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani intézmény által véleményezett pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét. A fenntartó az egységes óvoda-bölcsőde működésének megkezdéséről értesíti a módszertani intézményt.

(7) *  A fenntartó az egységes óvoda-bölcsődében tervezett ellenőrzés időpontjáról értesíti a módszertani intézményt, és felkéri az ellenőrzésben való részvételre. A módszertani intézmény a három év alatti gyermekek nevelés-gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrizheti.

(8) *  Az egységes óvoda-bölcsőde együttműködik a módszertani intézménnyel. Az együttműködés kérdéseit az egységes óvoda-bölcsőde SZMSZ-ében kell meghatározni.

74. A Köznevelési Hídprogram * 

180. § *  (1) *  Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Köznevelési Hídprogramban folytatja, amelynek időtartama egy évfolyam. A Köznevelési Hídprogramban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Köznevelési Hídprogramban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Köznevelési Hídprogram keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Köznevelési Hídprogramot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára – igény esetén – biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés. A Köznevelési Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.

(2) * 

(3) *  A Köznevelési Hídprogram keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési Hídprogramban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában résztvevő pedagógusok illetménypótlékra jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka középfokú felvételi eljárásban eredményesen vesz részt.

(4)–(7) * 

181. § *  (1) *  Az oktatási központ a Köznevelési Hídprogramot a következő tanévtől megvalósító középfokú intézményt az érintett tanévet megelőző március 31-éig jelöli ki, és erről tájékoztatja az általános iskolákat.

(2) *  Az oktatási központ az alábbi szempontok figyelembevételével jelöli ki az intézményeket:

a) a középfokú iskola elsősorban az Nkt. 20. §-ában foglalt többcélú intézményként, összetett iskolaként, egységes iskolaként vagy közös igazgatású köznevelési intézményként működik,

b) érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatást folytat.

(3) *  Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola tájékoztatást ad a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramokról a szülőnek, és értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni. Az általános iskola a Köznevelési Hídprogramba bekapcsolódni kívánó tanulóról értesítést küld a tankerületi központnak. Ha a Köznevelési Hídprogramot a tanköteles tanuló nem kezdi meg, arról a tankerületi központ értesíti az általános szabálysértési hatóságot.

182. § *  A Köznevelési Hídprogram megszervezése az adott megyében, főváros esetén kerületben legalább nyolc tanuló igénye esetén az oktatási központ által kijelölt köznevelési intézményt fenntartó tankerületi központ a feladata. Amennyiben a Köznevelési Hídprogramban a jelentkezők vagy a program megismétlésére – az évfolyam megismétlésére vonatkozó szabályok szerint – kötelezettek létszáma nem éri el a nyolc főt, a megyeszékhely szerinti járási hivatal gondoskodik a tankötelezettség teljesítéséről.

74/A. *  Az állami általános iskolában az etika óra helyett választható hit- és erkölcstan oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok

182/A. § *  (1) *  Az állami általános iskolában az iskola igazgatója kijelöli azt a március 1. és március 14. közötti időpontot, amikor a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye írásban meghatalmazott képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak és a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást milyen módon szervezi meg. Az iskola igazgatója a kijelölt időpontot olyan módon közli a településen hitéleti tevékenységet ellátó bevett egyházzal vagy annak belső egyházi jogi személyével, hogy azt a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye a tájékoztató időpontja előtt legalább tíz nappal megkapja. * 

(2) *  Amennyiben valamelyik bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője az (1) bekezdés szerinti tájékoztatón nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által rendelkezésére bocsátott, hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat a szülők megismerjék.

(3) *  Az igazgató március 16. és március 31. között a bevett egyháztól vagy annak belső egyházi jogi személyétől kapott tájékoztatás alapján az iskola honlapján és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett egyházak vagy azok belső egyházi jogi személyei megnevezését és az iskola székhelye, feladatellátási helye szerint illetékes képviselőjének nevét, címét, ennek tényéről értesíti a bevett egyházat vagy annak belső egyházi jogi személyét. * 

(4) *  Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit- és erkölcstan oktatás munkamódszerét.

(5) Beiratkozáskor, átiratkozáskor a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy * 

a) *  valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy

b) *  az etika oktatást

igényli a gyermeke számára.

(6) *  Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban igényelheti olyan bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstan oktatását is, amely bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselőjét.

(7) *  Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára etika oktatást szervez. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye vagy a (6) bekezdés szerint megkeresett bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstan oktatást nem vállalja, a szülő ismételten nyilatkozik arról, hogy * 

a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy

b) *  az etika oktatást

igényli a gyermeke számára.

(8) *  Amennyiben a szülő a (5) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés szerinti hit- és erkölcstan oktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett bevett egyháznak vagy annak belső egyházi jogi személyének átadja.

(9) *  A beiratkozáskor a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését a következő tanévben a (3) bekezdés szerint vállaló bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője is jelen lehet, a szülőnek – igénye esetén – hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. Amennyiben valamelyik bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője a beiratkozáskor nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumok megismerhetőségét.

182/B. § *  (1) *  A beiratkozást követő három napon belül az igazgató az érintett bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye meghatalmazott képviselőjének átadja az egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatásra jelentkezett tanulók 182/A. § (8) bekezdése szerinti adatait.

(2) *  Az adatok átadását követő hét napon belül az igazgató egyeztetést folytat a tanulócsoportok kialakításáról azon bevett egyházak vagy azok belső egyházi jogi személyei képviselőivel, amelyek által szervezett hit- és erkölcstan oktatás iránti igényről a szülők nyilatkoztak és amelyek a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállalták.

(3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy

a) *  a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok az Nkt. 4. mellékletében meghatározott maximum osztály- és csoportlétszám mértékéig összevonhatók,

b) *  az etika helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az etika órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.

(4) *  Amennyiben a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye az etika órával azonos időpontban a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.

(5) A hit- és erkölcstan oktatásra létrehozott csoportok létszámáról az igazgató június 30-ig tájékoztatja a fenntartót.

(6) *  Az iskola tanév közben nem változtathatja meg az érintett szülők 182/A. § (5) és (7) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján és a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselőjével a (2) bekezdés alapján lefolytatott egyeztetés eredményeként a hit- és erkölcstan oktatás vonatkozásában meghatározott csoportbeosztást.

(7) *  Ha a szülő a következő tanévre vonatkozóan az etika vagy a hit- és erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását módosítani kívánja, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-áig írásban közli az igazgatóval és az érintett bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselőjével. A 182/A. § (5) és (7) bekezdése szerinti választása megismétlésére a szülő nem kötelezhető.

(8) *  Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő a tanuló számára a második-nyolcadik évfolyamokon etika helyett hit- és erkölcstan vagy más bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által tartott hit- és erkölcstan oktatást választ, a tanulmányok megkezdésének feltételeit az újonnan választott hit- és erkölcstan oktatást folytató bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye határozza meg.

(9) *  Ha az iskola az Nkt. 35. § (3) bekezdése által előírt együttműködési kötelezettségét vagy az Nkt. 35. § (4) bekezdésében a hit- és erkölcstan oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítására vonatkozóan előírt kötelezettségét nem teljesíti, a fenntartó a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye kezdeményezésére köteles gondoskodni a szükséges együttműködés kialakításáról és a feltételek biztosításáról.

(10) *  A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (2)–(3) vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Etika/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja.

(11) *  A hit- és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti, az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos további adminisztrációt a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által az Nkt. 35. § (4) bekezdése szerint foglalkoztatott hitoktató, hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő tanítási nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el.

(12) *  Amennyiben a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.

XX. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS TANULMÁNYI VERSENYEK MEGHIRDETÉSE, TÁMOGATÁSA, VERSENYSZABÁLYZAT

75. Az országos tanulmányi versenyek típusai

183. § (1) Országos tanulmányi és tehetséggondozó verseny

a) az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett és finanszírozott

aa) Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (a továbbiakban: OKTV),

ab) * 

b) az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett és anyagilag támogatott

ba) országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi verseny,

bb) országos szervezésű diáksportverseny, diákolimpia,

bc) sajátos nevelési igényű tanulók részére szervezett országos tanulmányi verseny,

bd) *  országos szervezésű művészeti tanulmányi verseny,

c) az oktatásért felelős miniszter által szakmailag támogatott verseny,

d) *  a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által szervezett szakmai ágazati és ágazaton kívüli érettségi vizsgatárgyak versenye.

(2) Országos tanulmányi és tehetséggondozó versenyt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl

a) magyarországi nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény,

b) pedagógiai szakszolgálati intézmény,

c) pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény,

d) a köznevelésben a tanulók érdekében, sporttevékenységük szervezésére létrehozott országos diáksportszövetség,

e) a köznevelésben a tanulók tehetséggondozása érdekében a művészeti tevékenység szervezésére és támogatására létrehozott országos művészetoktatási szervezet,

f) *  az alapító okirata, szakmai alapdokumentuma szerint nevelési-oktatási tevékenység végzésre jogosult, továbbá nevelési-oktatási intézményt fenntartó, Magyarországon bejegyzett belföldi székhelyű jogi személy

hirdethet meg.

76. Az országos tanulmányi és tehetséggondozó verseny versenykiírását és lebonyolítását meghatározó szabályzat tartalma

184. § (1) Az országos tanulmányi és tehetséggondozó verseny versenykiírása és szabályzata

a) a verseny megnevezését,

b) a verseny pedagógiai célját,

c) a verseny kategóriáit, az évfolyamok vagy korcsoportok születési dátum szerinti megjelölését,

d) a verseny jellegét, részeit, így elsősorban azt, hogy írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy pályázati rendszerű-e,

e) a verseny fordulóit, amely

ea) iskolai forduló,

eb) megyei, és ha szerveznek, akkor területi válogató,

ec) országos döntő

lehet,

f) a megyei, és – ha szerveznek – területi válogatókról történő továbbjutás feltételeit, a továbbjutott versenyzők értesítésének módját, határidejét,

g) az országos döntőben részt vevő versenyzők maximális létszámát,

h) a nevezés módját, a nevezési lapot,

i) a versenyző vagy intézménye által fizetendő díjakat, úgymint a nevezési díjat, a megyei és – ha szerveznek – a területi fordulón való részvétel díját, a részvételi díjat (szállás, ellátás) a döntő fordulóra, valamint ezek mértékét, továbbá annak megjelölését, hogy a fizetés tanulónként vagy csapatonként, iskolánként értendő-e, valamint a díjak fizetésének módját,

j) a verseny témáját, ismeretanyagát, felkészüléshez felhasználható irodalmat,

k) a fordulók feladatainak rövid ismertetését,

l) a verseny díjait,

m) a versenyrendező nevét, címét, elérhetőségét

tartalmazza.

(2) A verseny lebonyolítását érintő rendkívüli események bekövetkezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

XX/A. FEJEZET * 

A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, A TANKÖNYVTÁMOGATÁS, VALAMINT AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL * 

76/A. *  A szakképzés tankönyv- és taneszközellátásával kapcsolatos szakértő és véleményező tevékenységet ellátó testületekre vonatkozó szabályok

184/A. § *  (1) A Szakmai Tankönyv Bizottság legalább öt főből áll, tagjait és elnökét az adott szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre. Működése feltételeit az adott szakképesítésért felelős miniszter biztosítja, ügyrendjét az adott szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács (a továbbiakban: SZTTT) legalább 15, legfeljebb 20 főből áll. Tagjait és a tagok javaslatai alapján az elnökét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre.

(3) Az SZTTT működésének feltételeit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter biztosítja.

(4) Az SZTTT ügyrendjét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá. Az SZTTT ügyrendje a tagok legalább egyharmadának kezdeményezésére módosítható.

(5) Az SZTTT szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik.

(6) Az SZTTT ülését az SZTTT elnöke hívja össze és vezeti le. Az SZTTT ülése akkor határozatképes, ha azon az SZTTT tagjainak több mint fele jelen van.

(7) Az SZTTT javaslatait egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(8) Az elnök és a tag mandátuma megszűnik, ha egy naptári évben három alkalommal nem vesz részt az SZTTT ülésén.

76/B. *  Az iskolai tankönyvtámogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata

184/B. § *  (1) Az iskola igazgatója minden év április 20-áig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján.

(2) Az iskola igazgatója június 10-éig tájékoztatja a szülőket arról, hogy mely tanulók lesznek jogosultak

a) az Nkt. 93/F. § (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra,

b) az Nkt. 93/F. § (4) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra,

c) nemzetiségi tankönyvellátásra az Nkt. 93/F. § (4) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók közül.

(3) Az iskola igazgatója – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – tájékoztatja a szülőket arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyvtámogatási kedvezményt. Ennek tényét július 15-éig a könyvtárellátó felületén is rögzíti.

(4) Az iskola igazgatója az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló

a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. § (5) bekezdésében meghatározott ingyenes tankönyveket,

b) esetében kell biztosítani az Nkt. 93/F. § (4) bekezdése szerinti normatív kedvezményt,

c) esetében kell biztosítani az oktatásért felelős miniszter által megállapított tanulói térítési díj ellenében a nemzetiségi tankönyveket,

d) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokban foglaltakon túl.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti igényeket a könyvtárellátó oldalán letölthető igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra.

184/C. § *  (1) A 184/B. § szerinti kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakértői véleménye,

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat vagy

e) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesülő tanuló esetén a számára gyámhatósági határozat alapján gondozási helyet biztosító intézmény vezetője által kiállított igazolás.

(2) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot vagy a postai igazolószelvényt is.

(3) Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

(4) Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel.

(5) A 184/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

(6) Az iskola igazgatója az (5) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót.

(7) Az iskola – az (5) bekezdésben meghatározott határidőig – kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a 184/B. § (2) bekezdése szerinti támogatásra jogosultak számát.

76/C. *  Az országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése

184/D. § *  A könyvtárellátó a közfeladata körébe tartozó tankönyv kiadótól történő rendelésének és az ezzel összefüggő tankönyvterjesztés ellátásának biztosítása érdekében az 5. mellékletben meghatározott kereskedelmi feltételeket érvényesíti.

184/E. § *  (1) A könyvtárellátót a tankönyvterjesztési feladata ellátása ellenértékeként a tankönyv kiadójától a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának a 20%-a.

(2) A könyvtárellátó nem tagadhatja meg a tankerületi központtól vagy a nem a tankerületi központ által fenntartott iskoláktól érkező, a tankönyvellátási szerződés megkötésére irányuló megkeresést.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a tankerületi központnak és a nem a tankerületi központ által fenntartott iskoláknak

a) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzéséhez és

b) a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9/T. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott külföldi tankönyvek beszerzéséhez.

76/D. *  Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás rendje

184/F. § *  (1) Az iskolai tankönyveket az iskola a fenntartó egyetértésének beszerzését követően rendeli meg azzal, hogy a tanévenkénti

a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja,

b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30.,

c) pótrendelés határideje szeptember 15.

(2) A normatív kedvezményben részesülők státusmódosításának határideje október 1.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell teljesíteni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulóknak és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak a feltüntetésével.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendeléstől.

(5) Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka

a) az osztálylétszám változása, vagy

b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határidőt követően újabb tankönyvvel egészült ki és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott.

(6) A tankönyvrendeléseket a könyvtárellátó – az (1) bekezdés szerinti tankönyvrendelési határidőtől számított – tíz napon belül összesíti és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja.

(7) A kiadó a könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a könyvtárellátó a rendelést leadó iskolát értesíti.

(8) Amennyiben a kiadó a könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását.

(9) A tankönyvrendelés leadására jogosult iskola a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a könyvtárellátó teljesít.

(10) Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a könyvtárellátó részére. A könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik.

184/G. § *  (1) Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

(2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani.

(3) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg.

(4) Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

184/H. § *  (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét

a) a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség),

b) a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona,

[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: közreműködők] bevonásával is megszervezheti, figyelemmel a Korm. rendelet 8. §-ára.

(2) Ha a vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola a közreműködőt kér az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a közreműködőnek kell megküldeni. A közreműködő megkeresi az érintett kiadót, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a közreműködő rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni.

(3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a közreműködő írásos tájékoztatása alapján a tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A közreműködő írásos tájékoztatásához csatolja az adott tankönyv kiadójának küldött megkeresésének a másolatát. A közreműködő az elektronikus úton megküldött tankönyvet a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozza és a beérkezéstől számított hatvan napon belül megküldi az iskolának. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A közreműködő az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást vezet.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg.

184/I. § *  (1) A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit.

(2) Az iskola a tankönyveket a könyvtárellátótól a tanulók részére átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában.

(3) A tankerületi központ által fenntartott iskola esetében a tankerületi központon keresztül az iskolának, a nem a tankerületi központ által fenntartott iskola esetében az iskolának a könyvtárellátó ellentételezést nyújt.

(4) Az ellentételezés módja a nyújtott engedmény.

(5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek és az 1–2. évfolyamos tanulók tankönyveinek kivételével – az iskola könyvtári állománynyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék. Az iskolai házirend és az iskolai tankönyvellátás rendje által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre és az 1–2. évfolyamos tanulók tankönyveire. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.

(6) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.

(7) Az iskolának a 184/C. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.

(8) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.

76/E. *  A tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvjegyzékkel összefüggő igazgatási szolgáltatási díjra és a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő szakértői díjra vonatkozó szabályok

184/J. § *  (1) A 6. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a 7. mellékletben felsorolt fizetési számlákra kell befizetni, azzal, hogy

a) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a 7. melléklet 8. pontja,

b) a szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban, a tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban az illetékes szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az Nkt. 93/B. § (2) bekezdése szerint kijelölt szerv 7. melléklet 1–9. pontja,

c) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban a 7. melléklet 8. pontja

szerinti fizetési számlára kell a befizetést teljesíteni.

(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az (1) bekezdésben meghatározott szerv bevétele.

(3) A szakképesítésekhez alkalmazott szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvjegyzékre kerülésnek, a hibajavítás bejelentésének, a tankönyvvé nyilvánításnak, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésének, a tankönyv felhasználási jogai átengedésének díját az (1) bekezdés b) pontja szerinti költségvetési szerv számlájára kell befizetni.

(4) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására, személyi, tárgyi kiadások fedezetére használható fel.

(5) A befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén – a tankönyvvé nyilvánításban közreműködő szakértők felkéréséig, az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve – vissza kell fizetni a befizetőnek.

(6) Ha a kérelmező az előírt igazgatási szolgáltatási díjnál többet fizetett meg, a többletet az eljáró hatóság visszatéríti. A visszatérítést hivatalból, a többletbefizetés megállapítását követő nyolc napon belül, ha a többletfizetést a kérelmező jelzi az eljáró hatóságnak, a visszatérítésre vonatkozó kérelem beérkezését követő nyolc napon belül kell elrendelni és a visszatérítés teljesítése iránt a visszatérítés elrendelését követő harminc napon belül intézkedni kell.

(7) Az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és b) pontját és (3) bekezdését a díjfizetési kötelezettség keletkezése és fennállása, 31. §-át a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy illetéken az igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.

(8) Az igazgatási szolgáltatási díj nyilvántartására és elszámolására az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(9) HTML-alapú online digitális tananyag esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a 6. mellékletben foglalt táblázat 1., 2., 5., 7., 8., 11., 13., 14. és 17. sora szerint kell megfizetni, a hivatal honlapján közzétett számítás alapján.

184/K. § *  A Korm. rendelet 9/T. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás esetén

a) a szakértői díjazás mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás 10%-a;

b) az iskola kérelme esetén a tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 10%-a.

184/L. § *  A tankönyvvé nyilvánítási eljárás keretében kirendelt szakértő díjazását a 8. melléklet tartalmazza.

XXI. FEJEZET

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

77. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

185. § (1) Ha Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá hogy az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételekről ki gondoskodik.

(2) A nevelési-oktatási intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, valamint közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. A nevelési-oktatási intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja.

(3) Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója – a szülő egyetértésével – az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.

78. Vegyes rendelkezések

186. § (1) E rendelet alkalmazásában az Nkt. 4. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Egyéb foglalkozás alatt az Nkt. 95. § (8) bekezdésében foglaltak alapján 2013. szeptember 1-ig tanórán kívüli foglalkozást kell érteni.

187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az SZMSZ-ben meg kell határozni

aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást,

ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait,

ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét,

b) az intézményegység munkáját az intézményegység vezetője irányítja, intézményegység-vezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat.

188. § (1) *  A nevelési-oktatási intézmény, a többcélú intézmény vezetője, továbbá a tagintézmény, az intézményegység vezetője – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák.

(2) *  Ha a nevelési-oktatási intézménynek, többcélú intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani.

189–191. § * 

191/A. § *  (1) Az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését.

(2) Az oktatásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program, Erdei Óvoda Program, Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program megvalósulását.

(3) Az oktatásért felelős miniszter, a kultúráért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti az iskolai könyvtárak és a közgyűjtemények nevelési-oktatási feladatainak végrehajtását.

(4) Az oktatásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó honvédelmi nevelési feladatok végrehajtását.

(5) Az oktatásért felelős miniszter, a földművelésügyi miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó mezőgazdasági, agrárszakképzési feladatok végrehajtását.

XXII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

79. Hatályba léptető rendelkezések

192. § (1) E rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 194. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 180–182. § 2013. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 131–132. § és a 138. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

80. Átmeneti rendelkezések

193. § (1) Szakképző iskolában a közoktatási törvény szabályai szerint szervezett kifutó évfolyamokon az évfolyamok számozása a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Az első szakképzési évfolyam törtjel utáni kiegészítő számát a szakképzésbe való bekapcsolódás előfeltételeként meghatározott iskolai végzettség alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: ha a szakképzésbe való bekapcsolódás

a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8.,

b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9.,

c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11.,

d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13.

(3) Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés bevezetése még nem kötelező, a második–negyedik évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. A többlet testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelés órát.

(4) Az iskola a további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének, továbbá a tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásának szempontjait, elveit, prioritásait 2012. december 31-ig rögzíti és fogadja el a pedagógiai programjában, az Nkt. 26. §-ában foglalt eljárásrendben.

(5) A 135. § szerinti célnyelvi méréseket a két tanítási nyelvű általános iskolában a hivatal első ízben a 2013/2014. tanévben szervezi meg.

(6) A 137. § rendelkezéseit először a 2012/2013. tanévben nyelvi előkészítő évfolyammal induló nevelésre-oktatásra kell alkalmazni.

(7) A képesség-kibontakoztató felkészítést a 2012/2013. tanévet követően bevezető középfokú köznevelési intézmény felmenő rendszerben, a kilencedik évfolyamon szervezi meg először a képesség-kibontakoztató felkészítést. A képesség-kibontakoztató felkészítést a 2012/2013. tanévet követően bevezető alapfokú köznevelési intézmény felmenő rendszerben, első és ötödik évfolyamon szervezi meg először a képesség-kibontakoztató felkészítést. Az e bekezdésben foglaltak nem érintik a 2012/2013. tanévet megelőzően indított képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezését és lebonyolítását.

(8) A 134. §-ban foglalt rendelkezéseknek történő megfelelést a 2016/2017. tanévtől kezdve kell vizsgálni.

(9) *  A 135. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek történő megfelelést a 2016/2017. tanévtől kezdve kell vizsgálni.

(10)–(11) * 

(12) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben csoportnaplóként és egyéb foglakozási naplóként a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) alapján alkalmazott nyomtatványt is használhatja.

(13) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben megkezdett tanügyi nyomtatványokat az adott osztály, csoport vonatkozásában kifutó rendszerben tovább alkalmazhatja.

(14) E rendelet hatálybalépésekor működő nevelési-oktatási intézmények esetében a fenntartónak, működtetőnek 2013. május 31-éig kell eleget tennie a 2. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(15) *  Az Nkt. 99/J. § a) pontjában meghatározott felülvizsgálat lezárultáig a 2019. augusztus 31-éig magántanulói jogviszonyban álló tanulót az egyéni munkarenddel rendelkező tanulóval megegyező jogállásúnak kell tekinteni.

(16) *  Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban kiemelt projekt (TÁMOP-3.1.8, TÁMOP-3.1.15.) keretében próbaellenőrzésen átesett pedagógusok, intézményvezetők és intézmények próbaellenőrzésének eredményét az érintettek kérése esetén az Nkt. 87. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzésként kell elfogadni.

(17) *  Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) hatálybalépését megelőzően megalakított intézményi tanács a Mód. r. hatálybalépését követő negyvenöt napon belül ügyrendjét a 121. § (5b) bekezdése alapján felülvizsgálja és módosított ügyrendjét megküldi a hivatal számára.

(18)–(20) * 

(21)–(25) * 

(26) *  E rendeletnek a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról szóló 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rendelet 11. §-ával módosított 123. § (4) bekezdésében meghatározott megnevezéseket, az Nkt. 4. § 1. pontja szerinti alapfeladatokat, továbbá az Nkt. 7. §-a szerinti intézménytípusokat az érintett nevelési-oktatási intézmények tekintetében a fenntartó 2016. szeptember 30-ig köteles átvezetni az intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában.

(27) *  Az EQAVET alapján a hivatal által átdolgozott ellenőrzési eszközöket a szakképző iskolában az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a 2018/2019-es tanévtől kezdődően kell alkalmazni.

80/A. *  Az Európai Unió jogának való megfelelés

194. § *  E rendelet 184/B–184/L. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

81. Hatályon kívül helyező rendelkezések

194. § (1) * 

(2) * 

(3)–(4) * 

1. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok

I. Irattári terv

Irattári
tételszám
Ügykör megnevezése Őrzési idő (év)
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem selejtezhető
2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető
3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50
4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10
5. Fenntartói irányítás 10
6. *  Szakmai ellenőrzés 20
7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10
8. Belső szabályzatok 10
9. Polgári védelem 10
10. Munkatervek, jelentések,
Statisztikák
5
11. Panaszügyek 5
Nevelési-oktatási ügyek
12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10
13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető
14. Felvétel, átvétel 20
15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5
16. Naplók 5
17. Diákönkormányzat szervezése, működése 5
18. Pedagógiai szakszolgálat 5
19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5
20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5
21. Gyakorlati képzés szervezése 5
22. Vizsgajegyzőkönyvek 5
23. Tantárgyfelosztás 5
24. Gyermek- és ifjúságvédelem 3
25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1
26. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga 1
27. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum 5
Gazdasági ügyek
27. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek
28. Társadalombiztosítás 50
29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10
30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5
31. A tanműhely üzemeltetése 5
32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5
33. Szakértői bizottság szakértői véleménye 20
34. *  Költségvetési támogatási dokumentumok 5

II. Az iskolák által alkalmazott záradékok

Záradék Dokumentumok
1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve]
a(z) (iskola címe) ....................iskolába.
Bn., N., Tl., B.
2. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Bn., Tl.
3. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., Tl., N.
4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn., Tl., N.
5 ...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B.
6. Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B.
7. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .... N., Tl., B.
8. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.
Kiegészülhet:
osztályozó vizsgát köteles tenni
N., Tl., B.
9. *  Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) egyéni munkarend keretében folytatja. N., Tl.
10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.
Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.
N., Tl., B.
11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., Tl.
12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N., Tl., B.
13. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve
....................-tól ........................-ig.
Kiegészülhet:
Osztályozó vizsgát köteles tenni.
N.
14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., Tl.
15. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy
A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte,
tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja.
N., Tl., B.
16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. N., Tl.
17. A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet.
A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott, ....................... évfolyamba léphet.
N., Tl.,B.,
Tl., B.
18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. N., Tl., B.
19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
Évfolyamot ismételni köteles.
Tl., B.
20. A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett. N., Tl.
21. Osztályozó vizsgát tett. Tl., B.
22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. Tl., B.
23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. Tl., B.
24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. Tl., B.
25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. Tl., B.
26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. Tl., B., N.
27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította,
a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.
Bn., Tl.
28. A tanuló jogviszonya Bn., Tl., B., N.
a) kimaradással,
b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt,
c) egészségügyi alkalmasság miatt,
d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt,
e) ........................ iskolába való átvétel miatt
megszűnt, a létszámból törölve.
29. ............................ fegyelmező intézkedésben részesült. N.
30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. Tl.
31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén
a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam.
b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra.
Bn., Tl., N.
32. Tankötelezettsége megszűnt. Bn.
33. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. Tl., B.
34. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B.
35. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. Tl.
36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. Tl.
37. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B.
38. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ................................................ a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B.
39. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki.
40. Érettségi vizsgát tehet. Tl., B.
41. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. Tl., B., N.
42. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.
43. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N.
44. * 
45. Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. N.
46. *  Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévben ........ óra közösségi szolgálatot teljesített. B.
47. *  A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot Tl.
48. ..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte Tl., B.
49. *  A 20 hónapos köznevelési HÍD II. program első évének tanulmányi követelményeit teljesítette N, Tl.
Beírási napló Bn.
Osztálynapló N.
Törzslap Tl.
Bizonyítvány B.

A kollégiumok által alkalmazható záradékok

Záradék Dokumentumok
1. Feltéve a ................................................. kollégiumba (externátusi elhelyezésre) a(z) .......................... tanévre. Kt.
2. A kollégiumi tagsága (externátusi elhelyezése) .................................................. miatt megszűnt. Kt., Kn., Csn.
3. ............................................ fegyelmező intézkedésben részesült. Csn.
4. ............................................ fegyelmi büntetésben részesült. Kt., Csn.
Alkalmazott rövidítések:
Csoportnapló
Kollégiumi napló
Kollégiumi törzskönyv

Csn.
Kn.
Kt.

2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

JEGYZÉK
a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Az e jegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására általános szabályként a nemzeti szabványban, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak való megfelelőség fogadható el. Amennyiben a nemzeti szabvány, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírás eltér az e mellékletben meghatározott követelménytől, abban az esetben a melléklet rendelkezése az irányadó.

A mellékletben az intézménytípusonként felsorolt helyiségek kialakítása minimum követelmény.

A gyermekek részére kialakított helyiség akkor megfelelő, ha – rendeltetésétől függően – alapterülete lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, tanítását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek.

Ha a helyiséget létszám figyelembe vételével kell kialakítani, a helyiség olyan méretű és berendezésű kell, hogy legyen, amelyben minden egyidejűleg jelenlévő tanuló, munkát végző felnőtt igénye egyidejűleg teljesíthető.

A fűtés megoldási módjáról, a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító – a mellékletben fel nem sorolt további – eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek, tájékoztató tábla) helyben, építési tervezési program elkészítése alkalmával kell dönteni. A nevelési-oktatási intézmények helyiségeiben előírt hőmérséklet követelményeiről szabvány rendelkezik.

Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

A gyermekek, tanulók részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek, tanulók testméretéhez.

A taneszközkészlet meghatározásához az alapfokú művészeti iskolákban az Alapfokú művészetoktatás tantervi programja nyújt segítséget. Taneszközre van szükség minden olyan jellegű tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg.

Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni.

Ahol a melléklet az óvoda pedagógiai programjára utal, azon az Óvodai nevelés országos alapprogramja, továbbá nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda esetén a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését biztosító óvoda esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készített vagy az Nkt. 26. §-ának alapján jóváhagyott pedagógiai programot kell érteni.

Ahol a melléklet az iskola pedagógiai programjára utal, ott a Nat, továbbá a nemzetiségi oktatást biztosító iskola esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, sajátos nevelési igényű tanuló oktatás esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a két tanítási nyelvű oktatást biztosító iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, érettségi vizsgára felkészítő középiskola esetén pedig az Érettségi vizsga vizsgaszabályzata követelményei figyelembevételével készített vagy az Nkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni.

Ahol a melléklet a művészetoktatási intézmények jegyzékében az iskola pedagógiai programjára utal, azon az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára építő vagy az Nkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni.

Az eltérő pedagógiai elveket tartalmazó nevelési program az eszköz- és felszerelési jegyzéktől eltérően határozhatja meg a nevelőmunka eszköz és felszerelési feltételeit.

Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő véleményét kell beszerezni.

Az óvodai játszóudvar, az iskolai udvar akkor megfelelő, ha alapterülete az óvodában lehetővé teszi valamennyi gyermekcsoport-, az iskolában valamennyi osztály tagjainak egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását.

Elfogadható az óvodai játszóudvar kialakítása az óvoda közelében, az óvodán kívül, például közterületen, amennyiben garantált, hogy azt csak az óvodába felvett gyermekek veszik igénybe.

Ugyanígy elfogadható az iskolai udvar kialakítása az iskola közelében, az iskolán kívül, például közterületen, amennyiben garantált, hogy azt csak az iskolába felvett gyermekek veszik igénybe.

Ha az óvoda, az iskola, a művészetoktatási intézmény, kollégium sajátos nevelési igényű – különösen a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi fogyatékossággal küzdő – gyermekek, tanulók nevelésével foglalkozik, a gyermekek, tanulók által használt helyiségek kialakításánál az eszközök és felszerelések beszerzésénél biztosítani kell az akadálymentes, balesetmentes és érzékelhető, valamint biztonságos környezetet, – a fogyatékosság típusától függően – a kapaszkodókat, a nagyobb alapterületű, szélesebb ajtónyitású mellékhelyiségeket stb. A fogyatékosság típusát és mértékét az eszközök és felszerelések megvásárlásánál figyelembe kell venni.

Ha az óvoda nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésében, vagy az iskola (ide értve a művészetoktatási intézményeket is) a nemzetiséghez tartozók iskolai oktatásában, illetve a kollégium nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelésében vesz részt, az eszközök és felszerelések megvásárlásánál a nemzeti, etnikai sajátosságokat figyelembe kell venni.

Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál a „óvodánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az óvodát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható.

Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónál az „óvodánként (székhelyen és telephelyen)” megjelölést alkalmazza úgy valamennyi feladat ellátási helyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megnevezett eszköz, felszerelés.

A „gyermekcsoportonként” megjelölésen a kialakított óvodai gyermekcsoportokat kell érteni.

A „gyermeklétszám” megjelölésen az óvoda alapító okiratában (feladatellátási helyenkénti bontásban is) rögzített felvehető maximális gyermeklétszám értendő.

Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az „iskolánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az iskolát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható.

Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónál az „iskolánként (székhelyen és telephelyen)” megjelölést alkalmazza, úgy valamennyi feladat ellátási helyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megnevezett eszköz, felszerelés.

Az „osztály” fogalmán a ténylegesen kialakított, a tanórai foglalkozáson együtt résztvevők csoportját, az iskolai osztályközösséget kell érteni.

Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál a „kollégiumonkénti” megjelölést alkalmazza, azon a kollégiumot kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható.

1. ÓVODA

(a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve)

I. HELYISÉGEK

Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. csoportszoba gyermekcsoportonként 1 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is

a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő
3. gyermekágy/fektető tároló helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1
4. tornaszoba, sportszertárral óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 A tornaszoba kialakítása kötelező.
Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.
5. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani
6. óvodapszichológusi helyiség ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában helyben alakítandó ki.
7. játszóudvar óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 közterületen, iskolában is kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani
8. intézményvezetői iroda óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1
9. intézményvezető-helyettesi iroda ha az óvodában intézményvezető-helyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1
10. tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes Ha az óvodában tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1
11. óvodatitkári iroda ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező
óvoda székhelyén 1
Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi.
12. nevelőtestületi és könyvtárszoba óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi.
A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez.
13. általános szertár/raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
14. többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség) óvodánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
15. orvosi szoba, elkülönítő szoba óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvoda-
egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható.
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.
16. gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1 Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi.
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen.
17. gyermekmosdó, WC helyiség gyermekcsoportonként 1 (WC – nemenként 1) Gyermeklétszám figyelembevételével.
Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi.
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező.
18. felnőtt öltöző óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
19. felnőtt mosdó óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2,
vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
20. felnőtt WC helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1
Alkalmazotti létszám figyelembevételével.
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
21. felnőtt zuhanyzó óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
22. mosó, vasaló helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
23. szárító helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható.
24. felnőtt étkező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
25. főzőkonyha óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.
26. melegítő konyha óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
27. tálaló-mosogató óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
28. szárazáru raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.
29. földesárú raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.
30. éléskamra óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.
31. karbantartó műhely óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában.
32. kerekesszék tároló óvodánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol mozgáskorlátozott
gyermekeket nevelnek.
33. ételhulladék tároló óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
34. A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat.
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C
1. 1. Csoportszoba
2. óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1 Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint;
látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács).
3. gyermekszék
(ergonomikus)
gyermeklétszám szerint 1 Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével.
4. gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok.
5. fényvédő függöny ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben
6. szőnyeg gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben
7. játéktartó szekrény vagy polc gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1
8. könyvespolc gyermekcsoportonként 1
9. élősarok állvány gyermekcsoportonként 1
10. textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény gyermekcsoportonként 1
11. edény- és evőeszköz-tároló szekrény gyermekcsoportonként 1
12. szeméttartó gyermekcsoportonként 1
13. 2. Tornaszoba
14. tornapad 2
15. tornaszőnyeg 1
16. bordásfal 2
17. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet 1
18. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések három gyermek egyidejű foglalkoztatásához Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel;
a pedagógiai programban foglaltak szerint.
19. 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
20. a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök A pedagógiai programban foglaltak szerint.
21. tükör (az asztal szélességében) 1
22. Asztal 1
23. Szék 2 Egy gyermek, egy felnőtt.
24. Szőnyeg 1
25. játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc 1
26. 4. óvodapszichológusi szoba Gyermeklétszám szerint
27. Asztal 1
28. Szék 4
29. Szőnyeg 1
30. Könyvek, iratok tárolására is alkalmas polc 1
31. 5. Játszóudvar
32. kerti asztal gyermekcsoportonként 1
33. kerti pad gyermekcsoportonként 2
34. Babaház gyermekcsoportonként 1
35. udvari homokozó gyermekcsoportonként 1
36. Takaróháló homokozónkként 1 A homokozó használaton kívüli lefedéséhez.
37. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök V. rész szerint
38. 6. Intézményvezetői iroda
39. íróasztal és szék 1-1
40. tárgyalóasztal, székekkel 1
41. Telefon 1
42. Fax 1
43. Könyvszekrény 1
44. Iratszekrény 1
45. Elektronikus adathordozó szekrény 1
46. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal 1 felszerelés
47. számítógépasztal és szék 1-1
48. 7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda
49. (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el)
50. íróasztal és szék 1-1
51. Iratszekrény 1
52. Telefon 1 Közös vonallal is működtethető.
53. számítógépasztal és szék 1-1
54. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal 1
55. 8. Nevelőtestületi szoba
56. fiókos asztal, ami egyben eszköz előkészítő munkaasztal is pedagóguslétszám szerint 1
57. Szék pedagóguslétszám szerint 1
58. könyvtári dokumentum 500 Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.
59. Könyvszekrény 2 Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen.
60. Fénymásoló 1
61. Tükör 1
62. 9. Többcélú helyiség
63. tárgyalóasztal székekkel 1
64. 10. Orvosi szoba, elkülönítővel berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint Amennyiben az óvoda-egészségügyi szolgálat az óvodában megszervezett, biztosított.
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva.
65. 11. Gyermeköltöző
66. öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám figyelembevételével öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló
67. Öltözőpad gyermeklétszám figyelembevételével
68. 12. Gyermekmosdó, WC helyiség
69. Törülközőtartó gyermeklétszám figyelembevételével
70. Falitükör mosdókagylónként 1
71. rekeszes fali polc (fogmosótartó) gyermeklétszám figyelembevételével
III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK
A B C
1. egyéni tisztálkodó szerek gyermeklétszám szerint 1 fésű, fogkefe, fogmosópohár
2. tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként 1 ruhakefe, körömkefe, szappantartó
3. Fésűtartó csoportonként 1
4. Törülköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3
5. Abrosz asztalonként 3
6. Takaró gyermeklétszám szerint 1
7. ágyneműhuzat, lepedő gyermeklétszám szerint 3-3
IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C
1. szennyes ruha tároló óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
2. mosott ruha tároló óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
3. Mosógép óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
ha a mosás helyben történik
4. Centrifuga óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
ha a mosás helyben történik
5. Vasaló óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
6. Vasalóállvány óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
7. Szárítóállvány óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
8. Takarítóeszközök óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
9. kerti munkaeszközök, szerszámok óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1-1
ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna
10. Hűtőgép óvodánként 1
11. Porszívó óvodánként 1
V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK
A B C
1. 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként)
2. különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben csoportszobai és udvari eszközök külön-külön
3. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével csoportszobai és udvari eszközök külön-külön
4. ének, zene, énekes játékok eszközei gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda pedagógiai programja szerint
5. az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint
6. értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint
7. ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda pedagógiai programja szerint
8. a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda pedagógiai programja szerint
9. munka jellegű tevékenységek eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint
10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök
11. Televízió óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
12. magnetofon/CD
lejátszó/hangfalak
három csoportonként 1
13. diavetítő vagy projektor óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
14. Vetítővászon óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
15. hangszer (pedagógusoknak) óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
az óvoda pedagógiai programja szerint
16. hangszer (gyermekeknek) gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint
17. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodában;
az óvoda pedagógiai programja szerint
18. projektor vagy írásvetítő 1
VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C
1. 1. Beszédfogyatékosok
2. tükör 120 X 180 cm csoportonként 1
3. logopédiai alapkészlet csoportonként 1
4. 2. Hallási fogyatékosok
5. Dallamíró csoportonként 1
6. hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
7. vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék gyermeklétszám szerint 1
8. a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
9. nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
10. szurdologopédiai eszközök csoportonként 1
11. 3. Látási fogyatékosok
12. Olvasótelevízió gyermeklétszám figyelembevételével gyengénlátók, aliglátók számára
13. hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda gyermeklétszám szerint
1
VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK
A B C
1. étel-mintavétel (üvegtartály)
készlet
óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben étel kiosztása folyik
2. Elsősegélyláda óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
3. gyógyszerszekrény (zárható) óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
4. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha külön jogszabályban meghatározottak szerint
5. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha külön jogszabályban meghatározottak szerint
6. tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

2. ISKOLA

(általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola)
(a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve)

I. *  HELYISÉGEK

Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. Tanterem iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1 Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2/fő.
3. Csoportterem legfeljebb nyolc osztállyal működő általános iskolában 4; 16 osztállyal működő általános iskolában 6;
24 osztállyal működő általános iskolában 8;
gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában osztályonként 0.5 csoportterem
A csoportterem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő.
4. szaktanterem a hozzá tartozó szertárral a II/2. pontban foglaltak szerint iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1-1;
a legfeljebb négy osztállyal működő iskolában társadalomtudományi szaktanterem 1 és művészeti nevelés szaktanterem 1
5. laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal iskolánként (székhelyen és telephelyen), Gimnázium, szakközépiskola, szakiskola intézményekben.
6. műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel iskolánként (székhelyen és telephelyen), Szakközépiskola, szakiskola intézményekben.
7. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1,
ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1
8. iskolapszichológusi szoba ha az iskolapszichológus alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
9. tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel) iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették.
Az Nkt. 27. § (11) bekezdés előírásának teljesülésére tekintettel, további tornaterem létesítése abban az esetben kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül nem biztosítható más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodással a még szükséges tornaterem.
A tornaterem és az ahhoz szükséges öltöző, valamint vizesblokk a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítható, továbbá, ha gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak, mindezt akadálymentesen kell létesíteni.
10. tornaszoba vagy féltornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel) iskolánként (székhelyen, telephelyen) harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1 Szakközépiskolában, szakiskolában, ha a tornaterem nem kötelező, vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség, továbbá a mozgáskorlátozott tanuló esetén helyben, akadálymentes WC, zuhanyzó kialakításával.
11. gyógytestnevelési/erőnléti terem iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában ott, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak helyben.
12. Sportudvar iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
13. intézményvezetői iroda iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1
14. intézményvezető-helyettesi iroda ha az iskolában az intézményvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1
15. tagintézmény-, intézményegység-
vezetőhelyettesi iroda
ha az iskolában
tagintézmény-,
intézményegységvezető-
helyettes alkalmazása kötelező
székhelyen és telephelyen 1
16. iskolatitkári iroda iskola székhelyén 1
17. könyvtár iskolánként 1 Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el.
A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására.
18. Könyvtárszoba tagintézményenként 1 ha nem előírás az iskolai könyvtár
vagy a telephelyen nem működik
könyvtár (ha nem működik
legalább négy osztály,
a könyvtárszoba tanteremben is
kialakítható)
19. Könyvraktár iskolánként 1 általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el.
20. orvosi szoba, elkülönítővel iskolánként 1 Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskola-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a tanulók ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül – a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítva.
21. Kiszolgáló helyiségek
22. Sportszertár iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
23. általános szertár iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
24. karbantartó műhely iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában.
25. kerekesszék tároló iskolánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak.
26. aula (előtér, közösségi tér) iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 Az aula kialakítása nem kötelező, amennyiben a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál.
27. Porta iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 Nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van.
28. Ebédlő iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg
29. Főzőkonyha iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben főznek
30. Melegítőkonyha iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 ha helyben étkeznek
31. tálaló-mosogató iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 ha helyben étkeznek
32. szárazáru raktár iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben főznek
33. földesáru raktár iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben főznek
34. Éléskamra iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben főznek
35. felnőtt étkező iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg
36. Teakonyha iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
37. személyzeti öltöző iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1
38. személyzeti mosdó-zuhanyzó iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1
24 osztállyal működő iskola székhelyén, telephelyén nemenként 2
39. személyzeti WC helyiség iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 Alkalmazotti létszám figyelembevételével.
40. tanulói WC helyiség iskolánként (székhelyen, és telephelyen), szintenként, nemenként 1 A tanulói létszám figyelembevételével.
41. technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség iskolánként (székhelyen, telephelyen) nemenként 1
42. Élelmiszerhulladék-tároló iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 ha helyben étkeznek
43. egyéb raktár iskolánként (székhelyen, telephelyen 1)
44. WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve tanulói létszám szerint
II. *  HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C
1. 1. Tanterem
2. tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével Életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel;
mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval.
3. nevelői asztal, szék tantermenként 1
4. eszköztároló szekrény tantermenként 1
5. Tábla tantermenként 1
6. ruhatároló (fogas) tanulók létszámának figyelembevételével
7. Szeméttároló helyiségenként 1
8. sötétítő függöny ablakonként az ablak lefedésére alkalmas méretben
9. 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)
10. a) számítástechnikai terem
11. tábla + flipchart 1
12. Számítógépasztal tanulónként 1
13. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal tanulónként 1 felszerelés
14. Informatikai szoftverek, programok szükség szerint a pedagógiai program előírásai szerint
15. szkenner 1
16. b) társadalomtudományi szaktanterem
17. nyelvi labor berendezés tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható
18. Magnetofon 1
19. CD író, lejátszó, hangszóró 1
20. mikrofon, erősítő, fejhallgató 1
21. DVD (lejátszó, felvevő) 1
22. írásvetítő vagy projektor 1
23. c) természettudományi szaktanterem
24. vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) három tanulónként 1
25. Elszívóberendezés tantermenként 1
26. vegyszerálló mosogató két asztalonként 1
27. fali mosogató tantermenként 1
28. Poroltó tantermenként 1
29. Elsősegélydoboz tantermenként 1
30. eszköz- és vegyszerszekrény 2
31. méregszekrény (zárható) 1 elhelyezése a szertárban
32. eszközszállító tolókocsi tantermenként 1
33. törpefeszültségű csatlakozások tanulóasztalonként 1
34. d) művészeti nevelés szaktanterem
35. rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely
36. tárgyasztal (állítható) tantermenként 2
37. mobil-lámpa (reflektor) 2
38. vízcsap (falikút) 2
39. Pianínó iskolánként 1
40. ötvonalas tábla tantermenként 1
41. CD vagy lemezjátszó, magnetofon tantermenként 1
42. Tárolópolcok tantermenként 1
43. e) technikai szaktanterem (életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)
44. tanulói munkaasztal tizenöt tanuló részére
45. állítható magasságú támla nélküli szék tizenöt tanuló részére
46. f) gyakorló tanterem iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is
47. 3. logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint)
48. 4. tornaszoba
49. Kislabda 5
50. Labda 5
51. Tornaszőnyeg 2
52. Tornapad 2
53. Zsámoly 2
54. Bordásfal 2
55. Mászókötél 2
56. Gumikötél 5
57. Ugrókötél 5
58. Medicinlabda 5
59. Stopper 1
60. kiegészítő torna készlet 1
61. egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
62. 5. Iskolapszichológusi szoba
63. Asztal 1
64. Szék 4
65. Zárható irattároló szekrény 1
66. Számítógép perifériákkal 1
67. ruhatároló (fogas) 1
68. Szeméttároló 1
69. Telefonkészülék 1
70. Szőnyeg 1
71. 6. Tornaterem
(mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)
72. kosárlabda palánk 2
73. Gyűrű 1
74. Mászórúd 1
75. Mászókötél 2
76. Bordásfal 10
77. 7. Sportudvar
78. szabadtéri labdajáték felszerelése 1 bármelyik játék kiválasztható
79. magasugró állvány, léc 1
80. távol-, magasugró gödör 1 homokkal vagy szivaccsal
81. Futópálya 1 lehetőség szerint kialakítva
82. egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
83. 8. Intézményvezetői iroda
84. Íróasztal 1
85. Szék 1
86. tárgyalóasztal, székekkel 1
87. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 1 felszerelés
88. számítógépasztal és szék 1-1
89. Iratszekrény 1
90. digitális adathordók részére szekrény 1
91. Fax 1
92. Telefon 1
93. 9. Nevelőtestületi szoba
94. fiókos asztal pedagóguslétszám szerint 1
95. Szék pedagóguslétszám szerint 1
96. napló és folyóirattartó 1
97. Könyvszekrény 2
98. Fénymásoló 1
99. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 1
100. számítógépasztal, szék 1-1
101. ruhásszekrény vagy fogasok pedagóguslétszám figyelembevételével
102. Tükör 1
103. 10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el)
104. asztal felnőtt létszám figyelembevételével
105. Szék felnőtt létszám figyelembevételével
106. Iratszekrény 1
107. számítógépasztal és szék 1
108. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
109. Telefon közös vonallal is működtethető
110. 11. Könyvtár
111. tanulói asztal, szék egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
112. egyedi világítás olvasóhelyenként 1
113. könyvtárosi asztal, szék 1-1 asztal egyedi világítással
114. szekrény (tároló) legalább háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére
115. tárolók, polcok, szabadpolcok 2
116. létra (polcokhoz) 1
117. Telefon 1 közös vonallal is működtethető
118. Fénymásoló 1
119. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 1-1
120. Televízió 1
121. CD vagy lemezjátszó 1
122. Írásvetítő vagy projektor 1
123. 12. Könyvtárszoba
124. tanulói asztal, szék legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatására elegendő mennyiségben életkornak megfelelő méretben
125. könyvtárosi asztal, szék 1-1 asztal egyedi világítással
126. könyvespolc, szekrény legalább ötszáz könyvtári dokumentum elhelyezésére
III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK
A B C
1. Taneszközök
2. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa pedagógiai programban foglaltak szerint
3. egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában;
pedagógiai programban foglaltak szerint
4. magnetofon iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában – mikrofonnal – osztályonként 1 szaktanteremnél felsorolton kívül;
bárhol szükség szerint elhelyezhető
5. CD vagy lemezjátszó iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető
6. Televízió iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető
IV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI ESZKÖZEI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C
1. Látási fogyatékosok
2. Olvasótelevízió tíz tanulónként 1 alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában
3. Nagyítók tanulói létszám szerint alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában, az érintett tanulóknak
4. kézikamerás olvasókészülék tíz tanulónként 1 alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában
5. speciális könyvtartó eszköz tanulói létszám szerint 1 alig- és gyengénlátót oktató iskolában
6. számítógép színes, nagyító programmal tíz tanulónként 1 alig- és gyengénlátót oktató iskolában
7. világító színű, erősen kontrasztos, illetve nagyított méretű demonstrációs ábragyűjtemény osztályonként 1 alig- és gyengénlátót oktató iskolában
8. Pontírógép tanulói létszám szerint 1 vakot, aliglátó tanulót oktató iskolában
9. Pontozó tanulói létszám szerint 1
10. Braille-tábla tanulói létszám szerint 1
11. számítógép beszélő szintetizátorral vagy Braille-kijelzővel tíz tanulónként 1
12. Braille-nyomtató iskolánként 1
13. Optacon iskolánként 1
14. Scanner iskolánként 1
15. speciális rajzeszköz készlet tanulónként 1
16. Abakusz tanulónként 1
17. Hallási fogyatékosok
18. vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék tanulói létszám szerint 1
19. hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés iskolánként 1
20. zöld alapon sárga, széles vonalközű tábla tantermenként 1 alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában
21. a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó iskolánként 1
22. a nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas elektronikus eszközök iskolánként 1
23. a nyelvi fejlődésükben akadályozottak kommunikációját segítő nyelv szemléltetésére alkalmas audiovizuális és/vagy elektronikus eszköz iskolánként 1
24. Testi fogyatékosok,
mozgáskorlátozottak
25. fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök tanulói létszám szerint, tantárgyanként szükség szerint pedagógiai programban foglaltak szerint
26. állítható magasságú tábla tantermenként 1 mozgásfogyatékos tanulót oktató iskolában
V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

Az óvodáknál ismertetettek szerint.

3. KOLLÉGIUM

(a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonra vonatkozó külön előírások a megjegyzésben feltüntetve)

I. HELYISÉGEK

Az e pontban felsorolt helyiségek kialakítására a nemzeti szabványban, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak való megfelelőség fogadható el

A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. tanulószoba (felkészülő szoba) kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1, illetve, ha a hálószobák ilyen célra nem alakíthatók ki a tanulói létszám figyelembevételével
az utóbbi esetben célszerűen tanulócsoportonként 1
3. szakköri, diákköri szoba kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
a tanulók 15%-ának egyidejű befogadásához;
tanulószobában is kialakítható
4. számítástechnikai terem kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
5. testedző szoba kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
Létesítése nem kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján biztosítható a testedzésre alkalmas helyiség használata.
6. *  Könyvtár kollégiumonként 1 A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztálylétszám egyidejű foglalkoztatására.
7. Könyvraktár kollégiumonként 1 Amennyiben a feladatot nem nyilvános könyvtár látja el.
8. hálószoba, hálóterem kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) négy–hét tanulónként 1
9. Stúdió kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
tanulószobában is kialakítható
10. Sportudvar kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel, kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
11. intézményvezetői iroda kollégiumonként székhelyen
(székhelyen és telephelyen) 1
12. nevelőtestületi szoba kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
13. kollégiumi titkári iroda kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben a kollégiumi titkár alkalmazása kötelező
14. ügyeletes nevelői szoba kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
15. éjszakai gyermekfelügyelői szoba kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen), szintenként
a tanulók elhelyezése szerint 1
16. tanári pihenő kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
100 tanulónként egy
17. Rendezvényterem kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen)1
A kollégium épületének közelében található közösségi térben is kialakítható, amennyiben a funkciók, amelyekre a rendezvényterem szolgál biztosíthatók.
18. orvosi szoba kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskola-
egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a kollégium tanulóinak ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben működő egészségügyi intézményben megoldható.
19. betegszoba, elkülönítővel kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) nemenként 1
100 tanulónként, nemenként egy
20. nővérszoba kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) a tanulók elhelyezése szerinti szintenként 1
sajátos nevelési igényű tanuló kollégiumi nevelése esetén
21. Vendégszoba kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
100 tanulónként egy
22. Kiszolgáló helyiségek
23. társalgó (látogatófogadó) kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) szintenként 1
rendezvényteremként
is használható, ha a helyiség alkalmas a kollégium valamennyi tanulójának egyidejű befogadására
24. Porta székhelyen és telephelyen 1 folyosón, előtérben is kialakítható
25. Ebédlő kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 kivéve, ha az étkeztetést
kollégiumon kívül
szervezik meg
26. Főzőkonyha kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben főznek
27. melegítő konyha ha helyben étkeznek
28. tálaló-mosogató kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben étkeznek
29. szárazáru raktár kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben főznek
30. földesáru raktár kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben főznek
31. Éléskamra kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 ha helyben főznek
32. felnőtt étkező kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 Kivéve, ha az étkezést kollégiumon kívül szervezik meg
33. Teakonyha kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen), szintenként 1
a tanulók 15%-ának egyidejű befogadására
34. tanulói vizesblokk, fürdőszoba kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1
35. tanulói WC helyiség kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1
A tanulói létszám figyelembevételével.
36. személyzeti WC helyiség kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen), nemenként 1
Az alkalmazotti létszám figyelembevételével.
37. személyzeti ötöző kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen), nemenként 1
38. személyzeti mosdó-zuhanyzó kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen), nemenként 1
39. technikai alkalmazotti mosdó-
zuhanyzó
kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen), nemenként 1
40. Élelmiszerhulladék tároló kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
41. karbantartó műhely kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
42. tisztítószer, takarítóeszközök és
-gépek tárolója
kollégiumonként székhelyen és telephelyen 1
43. Ágyneműraktár kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
44. karbantartó műhely kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonban.
45. kerekesszék tároló kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonban, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.
46. mosókonyha (tanulói) kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
47. szárítóhelyiség (tanulói) kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
48. vasaló- és fehérnemű-javító helyiség (tanulói) kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
49. Szeméttároló kollégiumonként
(székhelyen és telephelyen) 1
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C
1. 1. Tanulószoba (felkészülő szoba)
2. tanulói asztal tanulói létszám figyelembevételével 1 életkornak megfelelő méretben;
mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi fogyatékos és gyengénlátó esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok;
gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel;
mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
3. tanulói szék tanulói létszám figyelembevételével 1 életkornak megfelelő méretben;
mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi fogyatékos és gyengénlátó esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok;
gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel;
mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
4. tanári asztal 1
5. tanári szék 1
6. nyitott és zárt könyvesszekrény tanulószobánként 2
7.
8. kézikamerás olvasókészülék kollégiumonként 1 alig- és gyengénlátó nevelése esetén
9. számítógép színes, nagyító programmal tíz tanulónként 1 alig- és gyengénlátó nevelése esetén
10. számítógép asztal, szék számítógépenként 1
11. 2. Szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásoknak megfelelő felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek)
12. 3. Számítástechnikai terem
13. s számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal húsz tanulónként 1 felszerelés
14. számítógépasztal, szék számítógépenként 1
15. Szoftverek és programok szükség szerint
16. zárható szekrény 1
17. tábla + flipchart 1
18. 4. Testedző szoba (felszerelése az iskolai tornaszoba szerint)
19. 5. Könyvtár (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint)
20. 6. Könyvtárszoba (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint)
21. 7. Hálószoba, hálóterem
22. ágyneműtartós ágy tanulói létszám szerint 1 mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint;
látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély
23. Szekrény tanulói létszám figyelembevételével 1
24. éjjeli szekrény tanulói létszám szerint 1
25. Polc tanulói létszám szerint 1
26. Tükör szobánként 1
27. Cipőtároló szobánként 1
28. Szék tanulói létszám figyelembevételével 1 ha tanulószobai feladatokat is ellát, egyébként szobánként egy
29. Asztal tanulói létszám figyelembevételével 1 ha tanulószobai feladatot is ellát, egyébként szobánként kettő
30. ágynemű-garnitúra tanulói létszám szerint 1
31.
32. ágyneműhuzat-garnitúra tanulói létszám szerint 3
33. éjjeli lámpa tanulói létszám szerint 1
34. 8. Stúdió
35. Stúdióasztal 1
36. Szék 3
37. belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat 1
38. Hifi berendezés vagy CD író és lejátszó 1
39. Mikrofon 1
40. Erősítő 1
41. hangszóró + fejhallgató 1
42. digitális kamera 1
43. Tárolószekrény 1
44. 9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint)
45. 11. Intézményvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint)
46. 12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint)
47. 13. Kollégiumi titkári iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint)
48. 14. Orvosi szoba (berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint)
III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C
1. Televízió a kollégium által felvehető tanulói létszám alapján ötven tanulónként 1 közösségi helyiségben elhelyezve
2. Rádió minden társalgóba 1
3. CD vagy lemezjátszó minden társalgóba 1
4. Magnetofon minden társalgóba 1
5. tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok a kollégium feladata szerinti iskolatípusoknak megfelelően könyvtárban, könyvtárszobában elhelyezve
6. egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök oly módon, hogy a kollégium munkarendje szerint minden tanuló használhassa sajátos nevelési igényű tanulót nevelő kollégiumban;
pedagógiai
programban meghatározottak szerint
IV. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

Az óvodáknál ismertetettek szerint.

4. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁK

A MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS MŰVÉSZETI ÁGAIK KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI
I. HELYISÉGEK

(mind a négy művészeti ághoz)
Az egyes helyiségek jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. tanterem székhelyen és telephelyen az iskola munkarendje, valamint az egyes művészeti ágaknál meghatározottak szerint
3. intézményvezetői iroda iskola székhelyén, és azon a telephelyen, amelyen intézményvezető-helyettes, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
4. intézményvezető-helyettesi iroda ha az iskolában az intézményvezető helyettes alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
5. tagintézmény-
intézményegységvezető-helyettesi iroda
ha az iskolában a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező,
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
6. iskolatitkári iroda ha az iskolában az iskolatitkár alkalmazása kötelező,
1 iskolánként (székhelyen) 1
7. nevelőtestületi szoba iskolánként (székhelyen) 1
8. Könyvtár (adattár) iskolánként (székhelyen) 1 a művészeti könyvek, segédkönyvek, kották, hanglemezek és egyéb hangzó anyagok, diafilmek stb. elhelyezésére – saját épülettel rendelkező intézmény esetében.
9. Kiszolgálóhelyiségek
10. szertár, raktár (hangszertár, jelmeztár) iskolánként 1 művészeti áganként biztonsági felszereléssel, a hangszerfajtáknak, jelmezeknek, díszleteknek, színpadi kellékeknek, képző-
és iparművészeti tárgyaknak, anyagoknak biztonságos tárolására
11. aula (előtér, várakozó) iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
porta, várakozóhelyiség és a ruhatár funkcióját is betöltheti
12. porta iskolánként (székhelyen) 1, szükség esetén az előtérben is kialakítható
– saját épülettel rendelkező intézmény esetében
13. személyzeti WC helyiség iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 alkalmazotti létszám figyelembevételével
14. tanulói WC helyiség iskolánként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1 tanulói létszám figyelembevételével
15. öltöző, zuhanyzó iskolánként (székhelyen) nemenként
1
saját épülettel rendelkező intézmény esetében
16. elsősegély helyiség iskolánként 1 lehetőség szerint külön helyiségként
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI MINDEN MŰVÉSZETI ÁG RÉSZÉRE
A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. tanterem, műterem, tanszaki műhelyterem (berendezése az egyes művészeti ágaknál, tanszakoknál ismertetettek szerint)
3. intézményvezetői és intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi iroda (berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)
4. iskolatitkári iroda (berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)
5. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal iskolánként 1 felszerelés ügyviteli feladatok ellátásához
6. nevelőtestületi szoba berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)
7. könyvtár (berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint),
A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. Taneszközök
3. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához évfolyamok, tanszakok, tantárgyak alapján a tanulói létszám figyelembevételével oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden tanuló és csoport alkalmazhassa Az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményei és a pedagógiai programban meghatározottak szerint az iskola által tanított tantárgyak esetében
III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK
IV. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

4.1 AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZAKOK KÖVETELMÉNYEI

4.1.1 ZENEMŰVÉSZET (ZENEISKOLÁK)

A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. Helyiségek
3. egyéni és kiscsoportos órák tanterme a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott egyéni és kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges számban a fúvós és az ütőhangszerek, a jazz-zene és az elektroakusztikus oktatására használt helyiségek hangszigetelése,
valamint az alapvető akusztikai szempontok figyelembevétele szükséges;
100 tanulónként min. 4 terem
4. csoportos órák, együttesek tanterme, próbaterme a csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban a zenekar, kamarazene, énekkar helyiségei közös hasznosításúak is lehetnek;
100 tanulónként min. 2 terem
5. hangversenyterem csatlakozó helyiségekkel iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 figyelembe vehető más célra létesített (többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított), nagyméretű terem is, amennyiben a hangversenyterem funkciójának megfelel
6. Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei
7. Egyéni órák, kiscsoportos órák, tanterme
8. tanári asztal 1
9. tanári szék 1
10. tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével életkornak megfelelő méretben,
mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok;
gyengénlátóknál szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel;
a mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
11. szekrény tantermenként 1
12. zongora vagy pianínó tantermenként 1 legalább egy tanteremben 2 zongora vagy pianínó
13. zongoraszék tantermenként 1 zongoratermekben 2
14. lábzsámoly tantermenként 2 a gitár és a zongora
(billentyűs) teremben
15. kottatartó állvány tantermenként 2
16. metronóm tantermenként 1
17. CD lejátszó 100 tanulónként 1 Hordozható
18. álló tükör tantermenként 1 a fúvós, vonós, ütős és magánének tanszakok termeiben
19. tanított hangszer, tanulói használatra az adott hangszert tanulók 30%-ának megfelelő számban iskolánként kivéve a zongora, hárfa, orgona, valamint a mérete és súlya alapján kézi szállításra nem alkalmas hangszerek (vonós hangszerek esetében elsősorban a kisebb méretű tanulóhangszerek;
furulyánál 25 tanulóként
1 garnitúra)
20. tanított hangszer hangszerfajtánként 1 tanári használatra
21. hangszertartozékok tanárok létszáma szerint 1 garnitúra évente húr, vonószőr, nád, stb.
22. Hangfelvevő eszköz 100 tanulónként 1
23. párologtató tantermenként 1 szükség szerint
24. Csoportos órák, együttesek tanterme
25. tanári asztal 1
26. tanári szék 1
27. tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével életkornak megfelelő méretben,
mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok;
gyengénlátóknál
szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel;
a mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
28. ötvonalas tábla, ötvonalas nyitható tábla, mágneses tábla választás szerint tantermenként 1 elméleti, csoportos órák helyiségébe
29. DVD lejátszó, televízió iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
30. számítógép, perifériákkal elméleti órák helyiségeibe 1. DVD író-olvasó, hangfalakkal, kottagrafikus, készségfejlesztő szoftverekkel – lehetőleg internet elérhetőséggel és nyomtatási lehetőséggel
31. nyomtató 200 tanulónként 1
32. szekrény tantermenként 1
33. zongora vagy pianínó tantermenként 1
34. zongoraszék tantermenként 1
35. lábzsámoly tantermenként 1
36. zenekari pultok iskolánként
(székhelyen és telephelyen) az együttesek létszámának figyelembevételével
együttesek helyiségébe
37. metronom tantermenként 1
38. párologtató tantermenként 1 szükség szerint
39. hangversenyterem (csatlakozó helyiségekkel)
40. szék a terem befogadóképessége szerint
41. zongora 1
42. zongoraszék 1
43. zenekari pultok az együttesek létszámának figyelembevételével
44. énekkari dobogó iskolánként (székhelyen) amennyiben az iskolában kórus tantárgy oktatása folyik
45. alapvető színpadi világítástechnikai és akusztikai berendezések 1 mikrofonok, erősítő, keverő, hangfalak, stb;
reflektorok (lehetőleg szabályozható)
46. hangológép iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1

4.1.2. TÁNCMŰVÉSZET
(balett, moderntánc, kortárstánc, néptánc, társastánc tanszak)

A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. Helyiségek
3. tanterem a csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban más művészeti ágakkal, tanszakokkal közös helyiségként is kialakítható, ha a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi
4. táncterem iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
figyelembe vehető más célra létesített, de funkciójának megfelelő, a többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított nagyméretű terem is
5. tanári öltöző, tusoló iskolánként
(székhelyen és telephelyen) nemenként 1
6. tanulói öltöző, tusoló iskolánként
(székhelyen és telephelyen) nemenként 1
7. kellék- és jelmeztár vagy kellék- és jelmeztároló iskolánként 1 jelmezek, viseletek számára
8. Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei
9. Tanterem
10. tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével
11. tanári asztal, szék tantermenként 1
12. eszköztároló szekrény tantermenként 1
13. Tábla, vagy flipchart tantermenként 1 elméleti órák helyiségébe
14. CD lejátszó tánctermenként 1
15. televízió, digitális kamera, DVD
lejátszó
iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
16. szeméttároló helyiségenként 1
17. Táncterem a tanszaknak megfelelő burkolattal (fapadlózat, laminált padlózat, sportpadló, fapadlózat balett-szőnyegborítással)
18. Zongora, pianínó, vagy elektromos zongora 1 Korrepetítor alkalmazása esetén
19. zongoraszék korrepetítor alkalmazása esetén
20. rögzített, vagy mobil tükör
21. Rögzített, vagy mozgatható balett rudak tanulók létszámának figyelembevételével a tanulók kora szerinti magasságba függesztve, a balett tanszakon
22. Jelmezek, viseletek, kellékek iskolánként a tanított tanszakoknak és a tanulói létszámnak megfelelően

4.1.3. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET

A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Megjegyzés
2. Műhely (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai és a tanszaki műhelygyakorlat termei) a vizuális alapozó gyakorlatok, a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, a rajz-festés-
mintázás tantárgyak és a tanszaki műhelygyakorlat azonos teremben is megtarthatók.
a műhelyterem igénye: jól szellőztethető,
fűthető, megfelelő természetes és mesterséges fényviszonyt biztosító, sötétíthető, amelynek alapterülete tanulónként legalább 1,5–2 m2
3. Valamennyi tanszak és a kötelező közös tantárgyak alapvető eszközei (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai tantárgyak)
4. Projektor vagy diavetítő iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1
5. Tanári laptop iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1
6. Videó-felvevő iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1
7. Fényképezőgép iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1
8. Fénymásoló iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1
9. Szkenner iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1
10. Égetőkemence iskolánként 1
11. Grafikai prés iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
legalább A/3-as méret lehúzására alkalmas méretű
12. Mobilizálható installáció iskolánként 1
13. Archívum iskolánként székhelyen az éves munkát bemutató anyag, eredeti vagy digitálisan archivált tanulómunkákból az eredeti tanulómunkák tárolására, illetve digitális archívum
14. Tanulói asztal, szék az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
15. Zárható tároló szekrény termenként 1
16. Szárító-tároló polc iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
17. Mobil lámpa iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 2
18. Rajztábla A/2–A/3 méretben az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
19. Elektromos főzőlap iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
20. Festékfőző-keverő edények iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 2–3
21. Vasaló iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
22. Varrógép iskolánként 1
23. Rajzi és grafikai eszközök: ceruza, toll, rajzszén, pasztell vagy zsírkréta, tus, karctű az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
24. Gumihenger műhelyenként 2
25. Különböző papírok, kartonok a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
26. Festő eszközök: ecsetek, vizes edény, vízfesték, tempera, spaklik, kések műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
27. Mintázó eszközök, mintázó fák műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
28. Konstruáló eszközök: olló, snitzer, ragasztószalag, rögzítőeszközök műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
29. Kézi szerszámok: kalapács, fogó, ár, fűrész, véső, kés, reszelő, drótkefe műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő arányban
30. Mérőeszközök: vonalzó vagy szalagmérce műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő arányban
31. Gyűjtött tárgyak, modellek, drapériák (tanulmánymunkákhoz) az egyidejűleg foglalkoztatott csoportlétszámok figyelembevételével
32. Szemléltető anyag: képek, könyvek, CD, DVD) iskolánként
(székhelyen és telephelyen) a foglalkozások szükséglete szerint
33. Grafika és festészet tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)
34. Munkaasztal, szék műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban önálló tanszaki műhely esetén
35. Rajztábla az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben alapfokon A/3, továbbképzőben A/2 méretben
36. Festőállvány a helyi tantervnek megfelelően az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban továbbképző évfolyamokon
37. Festőalapok: farost táblák, vásznak, kartonok az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben továbbképző évfolyamokon
38. Linómetsző készlet az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben alapfok 4. évfolyamtól
39. Kormozó eszköz műhelyenként 1 alapfok 4. évfolyamtól
40. Lemezfogó műhelyenként 1 alapfok 4. évfolyamtól
41. Grafikai lapok: kartonok, papírok, linó, fém vagy műanyaglap a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
42. Grafikai anyagok: linó festék, szitafesték a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
43. Zárható vegyszertároló iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
veszélyes anyagok használata esetén
44. Szobrászat és kerámia tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)
45. Munkaasztal, szék műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban önálló tanszaki műhely esetén
46. Mintázó állvány a helyi tantervnek megfelelően az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban továbbképző évfolyamokon
47. Mintázó eszközök, segédeszközök: mintázófa, mintázó gyűrű, ecset, edény, fólia műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
48. Gipszező kéziszerszámok, gipszkeverő, gipszvéső műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
49. Gipszforma készítő alap- és segédanyagok a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
50. Kéziszerszámok: különböző kalapácsok, fűrészek, ráspolyok, reszelők, kézi gyaluk, vésők, fogók, pillanatszorítók műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
51. Mérőeszközök: vonalzó, derékszögű vonalzó, tolómérce a helyi tantervnek megfelelően a csoportlétszámok figyelembevételével
52. Szobrászati alapanyagok: fa, agyag, gipsz, papír, fém, műanyag, textil a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
53. Fazekaskorong két tanulónként 1
54. Agyagnyújtó prés-agyagnyújtó eszköz iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
55. Mázazó eszközök: merőkanál, mázszűrő, műanyag edények a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
56. Mérőeszközök mázkészítéshez a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
57. Kézikorong-forgókorong az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelőszámban
58. Díszítő eszközök: íróka, kaparó-véső fémkés, festőecset, festékszóró, polírozó eszköz az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
59. Korongolási segédeszközök: fa- és gumiprofilok bőrszalag az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
60. Különböző kerámia alapanyagok, mázak, kerámia festékek, engobeok a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
61. Égetőkemence iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
62. Zárható vegyszertároló iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
veszélyes anyagok használata esetén
63. Textil- és bőrműves tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)
64. Munkaasztal, szék műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban önálló tanszaki műhely esetén
65. Nyüsttel ellátott szövőállvány vagy szövőkeret az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban
66. Varrógép műhelyenként a továbbképző évfolyamokon 1
67. Madzag vagy szalagszövő az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
68. Viaszoló ecset vagy batikpipa az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
69. Teregető állvány műhelyenként 1
70. Festékező kád műhelyenként 1
71. Anyagalakító és díszítő eszközök: tű, hurkoló és kötő eszközök az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
72. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: textilek, fonalak, gyapjú a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
73. Gumilap műhelyenként 1
74. Varrópad az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
75. Vékonyító gép műhelyenként 1
76. Bőrműves kéziszerszámok: ár, bőrlyukasztó, bőrvágó kés az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
77. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: puha és kemény bőrök a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
78. Zárható vegyszertároló iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
veszélyes anyagok használata esetén
79. Fém- és zománcműves tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)
80. Munkaasztal, szék műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban önálló tanszaki műhely esetén
81. Zománcégető kemence telephelyenként 1
82. Zománcégetési segédeszköz: berakó lap, villa, kesztyű, szemüveg műhelyenként 2–2
83. Állványos fúrógép műhelyenként 1
84. Segédeszközök: sikattyú, szorító, szerszámsatu forrasztópáka a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
85. Mérőeszközök: subler, körző, szögmérő, súlymérő a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
86. Fémmegmunkáló kézi szerszámok: fogó, pillanatszorító, lemezvágó olló, fémlyukasztó, pontozó, harapó-, csípő-, kúpos- és laposfogó, fémfűrész, lombfűrész, reszelő, tűreszelő, kalapács, véső, beütő és cizellőr szerszám, fém kefe, csiszolóvászon a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
87. Zománcozó eszközök:
spatula, csipesz, tű
az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
88. Dörzscsésze műhelyenként 2
89. Vegyszeres tálak műhelyenként 3
90. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: fémhuzalok, fémlemezek a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
91. Huzalhenger iskolánként 1 továbbképző évfolyamokon
92. Különböző funkciójú tűzzománcozott tárgyak készítésére alkalmas anyagok: lealapozott fémlapok, rézlemez, zománciszap, ékszer zománc a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
93. Zárható vegyszertároló szekrény iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
veszélyes anyagok alkalmazása esetén
94. Fotó és film tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)
95. Munkaasztal, szék műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban önálló tanszaki műhely esetén
96. Sötétkamra iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
97. Szárítóberendezés iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
98. Repró-állvány, fotóállvány iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
99. Fotónagyító az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
100. Fotólámpa, sötétkamra lámpa iskolánként
(székhelyen és telephelyen) a szükséges számban
101. Fényképezőgép objektívekkel, tartozékokkal a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
102. digitális kamera a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
103. Montázsasztal műhelyenként 1
104. Erősítő, keverő, mikrofon iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
105. Fotólabor eszközök:
hívótál, csipesz
az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben
106. Fotóanyagok: papír, előhívó a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
107. Zárható vegyszertároló szekrény iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
veszélyes anyagok alkalmazása esetén
108. Környezet- és kézműveskultúra tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)
109. Munkaasztal, szék műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban önálló tanszaki műhely esetén
110. Varrógép a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő számban
111. Festékező és áztató kád műhelyenként 1
112. Szövőállvány, vagy szövőkeret, madzag, szalag vagy gyöngyszövő a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
113. Bőrlyukasztó feladatellátási helyenként 2
114. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: gyapjú, fonal, textil, agyag, papír, gipsz, fa, bőr, vessző a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak
megfelelő mennyiségben
115. Famegmunkáló eszközök: faragó eszközök, véső, reszelő a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
116. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas faanyagok, ragasztók, konzerváló anyagok a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
117. Ragasztó pisztoly műhelyenként 2
118. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas kartonok, papír, fa és műanyaglapok a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben
119. Zárható vegyszertároló iskolánként
(székhelyen és telephelyen) 1
veszélyes anyagok használata esetén

4.1.4 SZÍNMŰVÉSZET-BÁBMŰVÉSZET

A B C
1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
2. Helyiségek
3. próbaterem a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban A művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható, ha az funkciójának megfelelő, illetve a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Akadálymentes, szabad tér a tanulólétszámnak megfelelően,
tanulónként legalább 3 m2. A terem legyen jól szellőztethető, fűthető, sötétíthető, fa-
vagy műanyag burkolatú padlózattal
4. gyakorlati műhely a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint, az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban bábművészeti tanszaknál
5. jelmez-, kellék- és díszlettár tanszakonként 1 tanszakok közös helyiségeként is kialakítható
6. Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei
7. próbaterem
8. mozgatható dobogók telephelyenként 1 színpad összeállítására alkalmas mennyiségben
9. tábla vagy flipchart próbatermenként 1 elméleti órák helyiségében
10. sötétítő függöny ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben
11. CD-lejátszó próbatermenként 1
12. televízió, projektor vagy DVD-, illetve video lejátszó próbatermenként 1
13. paravánok próbatermenként 1 bábművészeti ágnál
14. egészalakos tükör próbatermenként 1
15. videokamera szélhelyen és tagintézményben 1
16. egyszerű ritmus és dallamhangszerek, próbatermenként 1 készlet Csoportlétszámnak és az egyidejűleg megtartott foglalkozások számának megfelelő számban
17. Báb- és díszletkészítés gyakorlati műhelye
18. tanulói munkaasztal kettő tanulónként 1
19. varrógép műhelyenként 1
20. tároló szekrények, ládák, kosarak műhelyenként 1
21. bábtartó állvány műhelyenként 1
22. kéziszerszámok tanuló létszámnak megfelelően
23. zárható vegyszertároló műhelyenként 1

5. TÖBBCÉLÚ KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY

Az Nkt. 20. §-ának felhatalmazásával létesíthető többcélú intézményen belül az adott intézményegységek kialakításakor az e melléklet szerinti intézménytípusra előírt minimumfeltételeket kell teljesíteni.

A funkcionális egységek (mint pl.: a szaktantermek, a könyvtár, a tornaterem, a tornaszoba, a gyógytestnevelési/erőnléti terem, az ebédlő, a konyha, mosogató, tálaló, illemhelycsoportok, mosó, vasaló, szárító helyiségek, aula, többcélú helyiség − szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására −, udvar) közös használatra is kialakíthatóak.

Amennyiben az óvoda többcélú köznevelési intézményben működik, a gyermekek csoportszobai és udvari foglalkoztatása – a testnevelés kivételével – az e célra kialakított és kizárólag az óvoda által használt helyiségben, udvaron történhet.

Ha az iskola többcélú köznevelési intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkaeszközei, továbbá a köznevelési célú helyiségek, a felszerelési eszközök, a különböző iskolák feladatainak az ellátásához igénybe vehetők. A nem köznevelési célú helyiségek abban az esetben vehetők igénybe, ha e mellékletben meghatározottaknak megfelelnek.

Ha a kollégium többcélú köznevelési intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkaeszközei a kollégiumi feladatok ellátásához is igénybe vehetők. A tanulók által használt helyiségek és felszerelések a kollégium feladatainak az ellátásához igénybe vehetők, amennyiben biztosított, hogy a kollégiumi nevelés teljes időszakában a tanulók igénybe tudják venni. A nem köznevelési célú helyiségei abban az esetben vehetők igénybe, ha e mellékletben meghatározottaknak megfelelnek.

Alapvetés, hogy a többcélú intézmény kialakításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a benne létesülő különböző intézményegységek valamennyi sajátos pedagógiai követelménye teljesülhessen és a közösen használható helyiségek kialakításával a kivitelezésével az adott intézményegység pedagógiai tevékenysége, a gyermekek foglalkoztatása, a tanulók tanítása, tanulása, életrendje nem akadályozható.

A többcélú intézmény létesítését megelőzően, a tervezésnek ki kell terjednie a különböző korosztályok és intézményegységek sajátosságainak felmérésére, az igények rögzítésére, a nem teljesülés következményeire, s külön figyelemmel kell lenni a közös használatba kerülő funkcionális egységek felxibilis, sokrétű igényt kielégítő megvalósíthatóságára.

3. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez * 

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS TARTALMI KERETEI SZÖVEGÉRTÉS, MATEMATIKA

1. SZÖVEGÉRTÉS TESZT

Az Országos kompetenciamérés (a továbbiakban: OKM) szövegértés részében a tanulónak szövegértési képességéről kell számot adnia. Az OKM szövegértés fogalmának definíciója a következő:

A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.

1.1. SZÖVEGTÍPUSOK

Az OKM-ben használt szövegek kétféle módon sorolhatók be, céljuk szerint és formai szempontból. Célja szerint a szöveg lehet:

– élményszerző (1/3 arányban jelenik meg a tesztben),

– magyarázó (1/3 arányban jelenik meg a tesztben),

– adatközlő (1/3 arányban jelenik meg a tesztben).

Formai szempontból a szöveg lehet:

– folyamatos (2/3 arányban jelenik meg a tesztben),

– nem folyamatos és kevert (1/3 arányban jelenik meg a tesztben).

1.2. GONDOLKODÁSI MŰVELETEK

A szövegek olvasását követően, a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt végre, és a kérdésekre, utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Az OKM három csoportra osztja a szövegértési műveleteket.

Az OKM szövegértési tesztjeiben szereplő szövegértési műveletek:

– a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése;

– a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése;

– a szöveg egészének, egy részének vagy konkrét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzőinek és a szöveg üzenetének értelmezése.

1.3. A TESZTMÁTRIX

1. táblázat: Az Országos kompetenciamérés szövegértési feladatsorainak tesztmátrixa

A B C D
1. Gondolkodási 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
2. műveletek Élmény-
szerző
Magya-
rázó
Adat-
közlő
Élmény-
szerző
Magya-
rázó
Adat-
közlő
Élmény-
szerző
Magya-
rázó
Adat-
közlő
3. Információ-
visszakeresés (%)
10–15 10–15 10–15 8–12 10–15 8–12 8–12 8–12 10–15
4. Kapcsolatok és összefüggések felismerése (%) 10–15 8–12 8–12 10–15 10–15 10–15 8–12 8–12 10–15
5. Értelmezés (%) 10–15 8–12 8–12 8–12 10–15 8–12 10–15 10–15 10–15
6. Szövegtípusok aránya (%) 34–40 30–36 30–36 30–36 34–40 30–36 30–36 30–36 34–40

1.4. FELADATTÍPUSOK

Az OKM mérés szövegértés tesztjében alkalmazott feladatok feleletválasztósak vagy nyílt végűek lehetnek.

1.4.1. Feleletválasztásos feladatok:

– egyszerű választásos feladatok, ahol négy vagy öt lehetőség közül kell kiválasztani az egyetlen helyes megoldást;

– igaz-hamis típusú feladatok, ahol 3–5 állításról egyenként kell eldönteni, hogy igaz vagy hamis, illetőleg két-három más kategória közül kiválasztani az adott állításokhoz tartozót;

– a szöveg egyes elemeit kell időbeli vagy logikai sorrendbe állítani.

1.4.2. Nyílt végű feladatok:

– rövid választ igénylő feladatok, ahol a válasz egy rövid elem, vagy a tanulónak a kérdésben megadott szövegrészt kell megjelölnie, aláhúznia;

– hosszabb kifejtést igénylő feladatok, amelyek hosszabb magyarázatot, bővebb kifejtést várnak el.

1.5. A SZÖVEGEK EGYÉB JELLEMZŐI

A szöveget az életkori sajátosságok, tantervi követelmények és a feladatmegoldásra rendelkezésre álló időkeret figyelembevételével kell kiválasztani.

2. MATEMATIKATESZT

Az OKM matematika részében a tanulóknak matematikai eszköztudásukról kell számot adniuk. Az OKM-ben mért matematikai eszköztudás definíciója a következő.

Az OKM-ben vizsgált matematikai eszköztudás magában foglalja:

– az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban;

– a matematikai eszköztár készségszintű használatát;

– az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet;

– a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten.

2.1. TARTALMI TERÜLETEK

A matematikatesztben szereplő tárgyi területeket az OKM négy csoportba sorolja. A matematikateszt négy tartalmi területe:

– mennyiségek, számok, műveletek;

– hozzárendelések, összefüggések;

– alakzatok, tájékozódás;

– statisztikai jellemzők, valószínűség.

2.1.1. Mennyiségek, számok, műveletek

A Mennyiségek, számok, műveletek tartalmi területhez tartozó elemeket a 2. táblázat foglalja össze.

2. táblázat: A Mennyiségek, számok, műveletek tartalmi kategória elemei

A
1. MENNYISÉGEK, SZÁMOK, MŰVELETEK (M)
2. Számok
3. számegyenes
4. intervallum
5. számok felbontása, helyi érték
6. törtek
7. normálalak * 
8. Számítások, műveletek
9. műveletsor * , számításhoz szükséges adatok
10. százalékérték kiszámítása, százalékos arány – tört vagy vizuális megjelenítés megfeleltetése
11. arányszámítás – 1-hez viszonyítva
12. méretarány 1-hez viszonyítva, mért vagy megadott adatokkal
13. számítások geometriai alakzatokkal
14. behelyettesítés átrendezés nélkül
15. Mérés
16. skála leolvasás, berajzolás
17. mennyiségek összehasonlítása
18. mértékegység-átváltás
19. számolás idővel
20. Oszthatóság
21. közös osztó, közös többszörös meghatározása
22. maradékok vizsgálata, oszthatósági szabályok

2.1.2. Hozzárendelések, összefüggések

A Hozzárendelések, összefüggések tartalmi területhez tartozó elemeket a 3. táblázat foglalja össze.

3. táblázat: A Hozzárendelések, összefüggések tartalmi kategória elemei

A
1. HOZZÁRENDELÉSEK, ÖSSZEFÜGGÉSEK (H)
2. Mennyiségek egymáshoz rendelése: táblázat, függvény, diagram, gráf stb., – nem statisztikai adat
3. összefüggések leolvasása
4. összefüggések ábrázolása, ábrázolás vizsgálata
5. hozzárendelési szabály
6. változók közötti kapcsolat
7. Arányosság – egyenes és fordított arányosság * , olyan arányossági feladatok, amelyeknél az aránypár egyik tagja sem 1
8. számok, mennyiségek aránya, nem 1-hez viszonyítva
9. méretarány nem 1-hez viszonyítva, mért vagy megadott adatokkal
10. százalékalap és százalékláb kiszámítása
11. Paraméter-algebra
12. formulákkal, képletekkel végzett műveletek átrendezéssel
13. egyenlet, egyenlőtlenség
14. Sorozatok
16. szabálykövetés – következő elem meghatározása
17. szabálykövetés – adott sorszámú elem meghatározása, adott elem sorszámának meghatározása
18. sorozat elemeinek összege * 

2.1.3. Alakzatok, tájékozódás

4. táblázat: Az Alakzatok, tájékozódás tartalmi kategória elemei

A
1. ALAKZATOK, TÁJÉKOZÓDÁS (A)
2. Síkbeli alakzatok
3. geometriai tulajdonságok ismerete
4. síkbeli transzformációk: egybevágóság * , szimmetria, hasonlóság * , minta kiegészítése
5. síkidomok kerülete, területe
6. Térbeli alakzatok, dimenziók
7. test ábrázolása
9. befoglaló test * 
10. térbeli transzformációk * : elforgatás, eltolás, hasonlóság, síkra vonatkozó tükrözés * 
11. testek paramétereinek és felszínének, illetve térfogatának kapcsolata
12. Tájékozódás
13. irányok, égtájak
14. látószög vizsgálata * 
15. helymeghatározás koordináta-rendszerekben

2.1.4. Statisztikai jellemzők, valószínűség

Statisztikai jellemzők, valószínűség tartalmi területhez tartozó elemeket a 5. táblázat foglalja össze.

5. táblázat: A Statisztikai jellemzők, valószínűség tartalmi kategória elemei

A
1. STATISZTIKAI JELLEMZŐK, VALÓSZÍNŰSÉG (S)
2. Statisztikai adatgyűjtés táblázatból/diagramról: adatleolvasás, adat-összehasonlítás adatértelmezés, adatelemzés
3. Statisztikai adatábrázolás, adatok megfeleltetése: különböző formában megadott statisztikai adatok megjelenítése, megfeleltetése
4. Statisztikai számítások * 
5. Statisztikai módszerek
6. Valószínűség-számítás
7. Kombinatorika * 
8. Eseménygráfok
9. Halmazok
10. Logikai ismeretek (logikai értékek, logikai műveletek)

2.2. GONDOLKODÁSI MŰVELETEK

A matematikateszt megoldásához szükséges gondolkodási műveleteket az OKM három csoportba sorolja. A gondolkodási műveletcsoportok évfolyam-függetlenek.

A gondolkodási műveletek három csoportja az OKM-ben:

– tényismeret és egyszerű műveletek;

– alkalmazás, integráció;

– komplex megoldások és értékelés.

2.2.1. Tényismeret és egyszerű műveletek

A Tényismeret és egyszerű műveletek körébe tartozó elemeket az 6. táblázat foglalja össze.

6. táblázat: A Tényismeret és egyszerű műveletek gondolkodási műveletcsoport elemei

A
1. TÉNYISMERET ÉS EGYSZERŰ MŰVELETEK
Egy tartalmi területről származó egy vagy több egyértelmű lépés végrehajtása
2. Egyszerű matematikai definíciók, alapfogalmak jellemzőinek felidézése. Osztályozás, halmazba sorolás ismert tulajdonság szerint.
3. Adott tulajdonságú matematikai objektumok, valamint ekvivalens matematikai objektumok azonosítása.
4. Műveletek eredményének felismerése.
5. Számítások, műveletek végrehajtása
6. Mérés, mértékegységek
7. Adatgyűjtés leolvasással. Adott tulajdonságú adat, adatsor megtalálása, leolvasott adatokkal végzett egylépéses számítások, egylépéses számítások eredményének kikeresése.

2.2.2. Alkalmazás, integráció

Az Alkalmazás, integráció körébe tartozó elemeket az 7. táblázat foglalja össze.

7. táblázat: Az Alkalmazás, integráció gondolkodási műveletcsoport elemei

A
1. ALKALMAZÁS, INTEGRÁCIÓ
Ismert módszerek vagy azok kombinációjának kiválasztása és alkalmazása
2. Jól definiált adatok, információk megjelenítése, leolvasása, ábrázolása táblázatban, diagramon, grafikonon, rajzon.
3. Szabályok, összefüggések felismerése és ismertetése szövegesen vagy matematikai szimbólumokkal, vagy szabály felismerése és alkalmazása, szituációhoz tartozó összefüggés megadása. Döntéshozatalhoz szükséges adatok kiválasztása.
4. Ismert eljárások, szabályok, algoritmusok kiválasztása és alkalmazása * ,
5. Többféle eljárás, művelet és információ kombinálása, összekapcsolása

2.2.3. Komplex megoldások és értékelés

A Komplex megoldások és értékelés körébe tartozó elemeket az 8. táblázat foglalja össze.

8. táblázat: A Komplex megoldások és értékelés gondolkodási műveletcsoport elemei

A
1. KOMPLEX MEGOLDÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉS
Komplex problémák megoldásai és az eredmények értékelése
2. Komolyabb értelmezést igénylő szituációban megjelenő jellegzetességek felismerése, elemzése, összefüggések értelmezése.
3. Komolyabb értelmezést igénylő szituációban többféle művelet, információ kombinálása.
4. Adatok, információk megjelenítése, önálló ábrázolása az ábrázolási forma önálló megválasztásával. Ábrázolt érték alapján skála megtalálása és a további értékek ábrázolása.
5. Műveletek végrehajtásával nyert adatok megjelenítése, ábrázolása táblázatban, diagramon, grafikonon vagy egyéb módon.
6. Állítások, feltételezések, módszerek, bizonyítások igazságának, érvényességének értékelése matematikai indoklással.
7. Saját megoldási módszerek újszerű problémára, a módszer ismertetése.

2.3. TESZTMÁTRIXOK

9. táblázat: A 6., 8. És 10. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa

A B C D E F
1. Tartalmi
területek

Gondolkodási
műveletcsoportok
Mennyi-
ségek, számok, műveletek (%)
Hozzá-
rendelések, össze-
függések (%)

Alakzatok, tájékozódás (%)
Statisztikai jellemzők, valószínűség (%) A gondol-
kodási
művelet-
csoportok aránya (%)
2. A 6. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa
3. Tényismeret és egyszerű műveletek (%) 10–15 5–10 5–10 3–5 30–40
4. Alkalmazás, integráció (%) 20–25 10–15 10–15 5–10 45–55
5. Komplex megoldások és értékelés (%) 5–10 5–10 3–5 2–5 15–25
6. A tartalmi területek aránya (%) 40–45 20–25 20–25 10–15 100
7. A 8. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa
8. Tényismeret és egyszerű műveletek (%) 10–15 5–10 5–10 3–5 25–30
9. Alkalmazás, integráció (%) 15–20 10–15 10–15 5–10 45–55
10. Komplex megoldások és értékelés (%) 5–10 5–10 3–5 3–5 20–25
11. A tartalmi területek aránya (%) 35–40 25–30 20–25 12–15 100
12. A 10. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa
13. Tényismeret és egyszerű műveletek (%) 5–10 5–10 5–10 5–10 25–30
14. Alkalmazás, integráció (%) 10–15 10–15 10–15 10–15 40–55
15. Komplex megoldások és értékelés (%) 3–5 5–10 5–10 3–5 20–30
16. A tartalmi területek aránya (%) 20–25 25–30 25–30 20–25 100

2.4. FELADATTÍPUSOK

A tesztekben szereplő feladatok formájuk szerint feleletválasztósak vagy nyílt végűek lehetnek.

2.4.1. Feleletválasztásos feladatok:

– egyszerű választásos feladatok, ahol négy vagy öt lehetőség közül kell kiválasztani az egyetlen helyes megoldást;

– igaz-hamis típusú feladatok, ahol 3–5 állításról egyenként kell eldönteni, hogy igaz vagy hamis, illetőleg két-három más kategória közül kiválasztani az adott állításokhoz tartozót;

2.4.2. Nyílt végű feladatok:

– rövid választ igénylő feladatok, ahol a válasz többnyire egyetlen szó, egyetlen szám, egy egyszerű ábrázolás stb;

– többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő feladatok, ahol ismertetni kell a megoldás menetét, matematikai érvelést megfogalmazni vagy matematikai módszert leírni.

10. táblázat: A feleletválasztós és nyílt végű feladatok aránya

A B
1. Feladattípus Arány
2. Feleletválasztásos feladatok 55–65%
3. Nyílt végű feladatok 35–45%

4. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez * 

A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete

1. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai

1.1. Testtömeg mérése

1.2. Testmagasság mérése

1.3. BMI (az előző két érték alapján számítva)

1.4. Testzsírszázalék mérése

1.5. A gyógytestnevelésre utalt, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esetében alternatív mérésként a haskörfogat mérése

2. A tanulók aerobkapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések

2.1. Ütemezett hasizom teszt

2.2. Törzsemelés teszt

2.3. Ütemezett fekvőtámasz teszt

2.4. Kéziszorító erő mérése

2.5. Helyből távolugrás teszt

2.6. Hajlékonysági teszt

2.7. Állóképességi ingafutás teszt 15 m, illetve 20 m

3. Gyógytestnevelésre utalt, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esetében a 2. pontban meghatározott mérések az alábbi alternatív tesztekkel egészülnek ki:

3.1. Módosított ütemezett hasizom teszt

3.2. Függés hajlított karral teszt

3.3. Ülésből feltolás teszt

3.4. Fekvenyomás teszt

3.5. Súlykitolás egy kézzel teszt

3.6. Módosított Thomas-teszt

3.7. Módosított Apley-teszt

3.8. Egymérföldes gyalogló teszt

3.9. YMCA fellépő teszt

3.10. 10 méteres ingafutás teszt

3.11. Célpulzuszóna teszt

3.12. Egyensúlyi teszt

5. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez * 

A nem állami tankönyvek tankönyvbeszerzésének és tankönyvterjesztésének kereskedelmi feltételei

1. A kiadó köteles az e rendeletben foglalt határidőben a tankönyvrendelést, pótrendelést visszaigazolni és a tankönyveket a vállalt könyvszakmai feltételekkel előállítani.

2. A kiadó a tankönyvrendelésben és pótrendelésben foglaltak visszautasítása, nem teljesítése esetén a fedezeti vétel esetleges többletköltségeit fedező kötbér fizetésére köteles.

3. A kiadó köteles a megrendelt tankönyveket a könyvtárellátó által megjelölt országos gyűjtőraktárakba saját költségén a könyvtárellátó által meghatározott időpontig eljuttatni.

4. A könyvtárellátó a terjesztésre átvett tankönyvek ellenértékével folyó év október 31-éig, a pótrendelések és a később igazolt kedvezmények tekintetében folyó év december 31-éig számol el a kiadó felé.

5. A kiadó a tárgyév december 15-éig köteles a visszáru átvételére, amelynek mennyisége a megvásárolt mennyiség legfeljebb tíz százalékáig terjedhet.

6. Azon tankönyvvé nyilvánított digitális tananyagra vonatkozóan, amely internetről tölthető le, vagy interneten keresztül interaktív módon használható, a tananyag elérésének biztosítása tárgyában a kiadó köteles a könyvtárellátóval a terjesztés, illetve elérés feltételeiről és a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazásról legkésőbb június 30-áig külön megállapodást kötni.

7. Azon nyomtatott tankönyvhöz nem kapcsolt digitális tananyag esetében, amely fizikai adathordozón kerül kiadásra és tankönyvjegyzéken feltüntetett ára 0 forint, a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, melynek mértéke darabonként háromszáz forint + ÁFA.

8. Azon nyomtatott tankönyvhöz kapcsolt digitális tananyag, amely fizikai adathordozón, de a kiadó által a tankönyvtől külön csomagolva kerül a könyvtárellátónak átadásra, a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, melynek mértéke darabonként háromszáz forint + ÁFA.

6. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez * 

A tankönyvvé nyilvánítási eljárással és a tankönyvjegyzékkel összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

A B C D
1 Új eljárás esetén Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített címenként 60 000 Ft
2 vagy HTML-alapú online digitális tananyag) ezenfelül nyomdai (A/5) ívenként 18 000 Ft
3 Nem online digitális tananyag címenként 45 000 Ft
4 ezenfelül 10 MB-onként 25 000 Ft
5 Hangzó anyag és videó percenként 1 860 Ft
6 Online digitális tananyag címenként 375 000 Ft
7 Hosszabbítási eljárás esetén, a Korm. rendelet 9/L. § (1) bekezdés b) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített címenként 25 000 Ft
8 és c) pontjában foglalt kivétellel vagy HTML-alapú online digitális tananyag) ezenfelül nyomdai (A/5) ívenként 9 000 Ft
9 Nem online digitális tananyag címenként 23 000 Ft
10 ezenfelül 10 MB-onként 12 500 Ft
11 Hangzó anyag és videó percenként 930 Ft
12 Online digitális tananyag 122 500 Ft
13 Hosszabbítási eljárás esetén, a Korm. rendelet 9/L. § (1) bekezdés b) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített címenként 12 700 Ft
14 és c) pontjában foglalt eljárások esetében vagy HTML-alapú online digitális tananyag) ezenfelül nyomdai (A/5) ívenként 4 500 Ft
15 Nem online digitális tananyag címenként 12 700 Ft
16 ezenfelül 10 MB-onként 7 750 Ft
17 Hangzó anyag és videó percenként 465 Ft
18 Online digitális tananyag 95 500 Ft
19 Tankönyv borítójának megváltoztatása esetén címenként 30 000 Ft
20 Tankönyv kötésmódjának megváltoztatása, valamint különböző kötésmódú változata esetén címenként 30 000 Ft
21 A tankönyv felhasználási jogainak átengedése esetén 15 000 Ft
22 Hibajavítás, valamint tartós tankönyv jelölés bejelentése esetén 7 500 Ft
23 A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetése esetén 25 000 Ft
24 Tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelem benyújtása címenként 5 500 Ft

7. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez * 

Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló bankszámlák számai

1. Emberi Erőforrások Minisztériuma 10032000–01425190–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

2. Agrárminisztérium 10032000–01494549–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

3. Pénzügyminisztérium 10032000–01460658–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

4. Honvédelmi Minisztérium 10023002–01780499–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

5. Igazságügyi Minisztérium 10032000–01397136–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

6. Belügyminisztérium 10032000–01483305–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

7. Innovációs és Technológiai Minisztérium 10032000–00290713–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

8. Oktatási Hivatal 10032000–00282637–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

9. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 10032000–00334789–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

8. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez * 

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők díjazása

A B C D
1 Új eljárás esetén Tankönyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online digitális tananyag) Pedagógiai szakértő 6 000 Ft
(A/5) ívenként
2 Technológiai szakértő 20 000 Ft címenként
3 Bírálati szakértő 3 500 Ft
(A/5) ívenként
4 Nem online digitális tananyag Pedagógiai szakértő 9 000 Ft
10 MB-onként
5 Technológiai szakértő 4 500 Ft
10 MB-onként
6 Bírálati szakértő 5 250 Ft
10 MB-onként
7 Hangzó anyag és videó Pedagógiai szakértő 400 Ft percenként
8 Technológiai szakértő 170 Ft percenként
9 Bírálati szakértő 235 Ft percenként
10 Online digitális tananyag Pedagógiai szakértő 160 000 Ft tananyagonként
11 Technológiai szakértő 80 000 Ft tananyagonként
12 Bírálati szakértő 86 000 Ft tananyagonként
13 Hosszabbítás esetén Tankönyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online digitális tananyag) 3 000 Ft
(A/5) ívenként
14 Nem online digitális tananyag 4 500 Ft
10 MB-onként
15 Hangzó anyag és videó 200 Ft percenként
16 Online digitális tananyag 80 000 Ft tananyagonként
17 Különböző kötésmódú megjelenés, tankönyv borítójának, Könyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online digitális tananyag) 10 000 Ft címenként
18 kötésmódjának megváltoztatása, valamint hibajavítás ellenőrzése Nem online digitális tananyag 10 000 Ft címenként
19 esetén Hangzó anyag és videó 670 Ft percenként
20 Online digitális tananyag 10 000 Ft címenként
21 Különböző nyelvű megjelenés esetén Könyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online digitális tananyag) 3 000 Ft
(A/5) ívenként
22 Nem online digitális tananyag 4 500 Ft
10 MB-onként
23 Hangzó anyag és videó 200 Ft percenként
24 Online digitális tananyag 80 000 Ft címenként