A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés v) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés c) pontjában, a 35–37. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában, a 21. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontjában, és a 48. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya az 1–3. mellékletben felsorolt sajátos építmény (a továbbiakban: sajátos építmény) építésügyi hatósági eljárására és az annak lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire, valamint a sajátos építmény építésügyi hatósági ellenőrzésére és kötelezési eljárásaira terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény: olyan törő-, aprító-, osztályozó vagy mosóberendezés a termelvény közvetlen feladását biztosító berendezésekkel együtt, amelyet teherviselő aljzathoz rögzítettek és a rögzítés megbontása nélkül máshová át nem helyezhető, el nem szállítható;
2. közmű: a víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszer és a nyomvonalas hírközlési építmény;
3. kutatóakna: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített függőleges-, vagy lejtősakna;
4. kutatóárok: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében a külszínről kialakított, elsősorban az ásványi nyersanyag horizontális elterjedésének megismerésére szolgáló külszíni kutatási építmény, amelynek alapterülete meghaladja a 20 m2-t;
5. kutatótáró: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített vízszintes, vagy enyhe, 3°-nál nem nagyobb lejtésű vágat.
3. § A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez
a) az 1–2. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelet engedélye, vagy
b) a 3. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelethez történő bejelentés megtétele
szükséges.
4. § (1) Építésügyi hatósági engedélyek:
a) az elvi építési engedély,
b) az építési engedély,
c) a használatbavételi engedély,
d) a fennmaradási engedély,
e) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és
f) a bontási engedély.
(2) Az építtető a 2. mellékletben meghatározott sajátos építmények esetében az (1) bekezdés b) és f) pontjában foglalt engedélyt és a műszaki üzemi terv jóváhagyását együttesen is kérelmezheti.
(3) * Ha a bányászatról szóló törvény eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap. Ha szakhatóság is részt vesz az eljárásban, az ügyintézési határidő 35 nap.
5. § (1) * Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az építtető a 4. melléklet szerinti adattartalmú, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon írásban, a tervezett építési munkának az V. Fejezetben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációjának 2 példányával együtt terjesztheti elő a bányafelügyelethez. A kérelem benyújtásakor igazolni kell
a) azt, hogy a tervezési munka megfelel a 8. § (2) bekezdésében foglaltaknak,
b) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével az építési jogosultságot.
(2) * Az eljárásban közreműködő szakhatóság megkereséséhez az 5. mellékletben felsorolt dokumentációkat kell csatolni az érintett szakhatóságok számától függően 1–1 példányban.
6. § * (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához, valamint a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenység végzéséhez az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultságot igazolni kell.
(2) *
(3) Az építési jogosultság különösen a következő okiratokkal igazolható: *
a) az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az érintett földrészlet tekintetében az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozatával, vagy tulajdonilap-másolattal,
b) * jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozattal,
c) nem az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az ingatlan tulajdonosának, közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal,
d) társasház esetében közgyűlési határozattal vagy
e) szövetkezet esetében a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával.
(4) *
(5) Nem kell az építési jogosultságot igazolni, ha az e rendelet hatálya alá tartozó sajátos építményt a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (10) bekezdése vagy a 38/A. § (5a) bekezdése szerinti közterületen helyezik el.
7. § (1) Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként megküldött műszaki tervdokumentáció egy példányát az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal, a műszaki tervdokumentáció valamennyi tervlapját bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az építtetőnek. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez a műszaki tervdokumentációt két példányban kell benyújtani.
(2) *
8. § (1) A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) a felelős tervező és a szakági tervező nevét, címét és tervezői névjegyzéki számát;
b) az általuk tervezett építési tevékenység, és műszaki tervdokumentáció megnevezését, az építtető nevét, megnevezését;
c) a tervezett építési tevékenység
ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését,
cb) rövid leírását, jellemzőit,
cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, és
d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.
(2) A tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy
a) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,
c) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
d) az adott tervezési feladatra azonos méretezési módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta, és
e) a sajátos építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel a létesítménnyel szemben támasztott általános követelményeknek.
(3) A tervezőnek dokumentált egyeztetést kell lefolytatnia az érintett közmű és vasútvonal üzemeltetőjével, valamint a közút kezelőjével (a továbbiakban együtt: közösségi szolgáltató) a tulajdonukban, kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő közmű és építmény rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételekről. Az egyeztetésekről készült dokumentumokat a tervezői nyilatkozathoz csatolni kell.
9. § *
10. § * Az építésügyi hatósági engedély rendelkező részének – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:
a) az engedélyezett építési tevékenység feltételeit,
b) tájékoztatást arról, hogy
ba) az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól,
bb) * az építtetőt a tervezett építési tevékenység megkezdésével kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség terheli, és
bc) *
c) az engedély hatályát, meghosszabbításának lehetőségeit és feltételeit,
d)–e) *
11. § (1) * A végleges elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg. A végleges építési, bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos. A végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos.
(2) Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély hatályát veszti, ha véglegessé válásától számított két éven belül *
a) az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a (4) bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy
b) az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.
(3) A bontási engedély hatályát veszti, ha véglegessé válásától számított két éven belül *
a) az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a (4) bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy
b) az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül nem fejezték be.
(4) A bányafelügyelet, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, az építési, a rendeltetés megváltoztatására irányuló vagy a bontási engedélyt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy évvel meghosszabbítja, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik. Az engedély több alkalommal is meghosszabbítható, de a hosszabbítások együttes időtartama a tíz évet nem haladhatja meg.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a sajátos építményre fennmaradási engedély kérhető.
12. § (1) *
(2) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetében
a) az építési tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal, és
b) a 7. mellékletben meghatározott adat változását 8 napon belül
be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.
(3) * Az e rendelet hatálya alá tartozó építmények tekintetében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben előírt elektronikus építési naplót a 2016. október 1-jét követően megkezdett bányafelügyeleti építési engedélyezési eljáráshoz kötött kivitelezések esetében kell alkalmazni.
12/A. § * Az 1. melléklet 4.2. pontjában, illetve a 3. melléklet 1.2. pontjában meghatározott sajátos építmény esetében az építési tevékenység az építésügyi engedély birtokában is csak akkor kezdhető meg, ha a telephely vizsgálati és értékelési programot a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság jóváhagyta.
13. § Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelem benyújtása előtt az építtető a településrendezési előírások teljesíthetőségével, továbbá a kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a sajátos építmény elhelyezésével, kialakításával, a műszaki, geometriai jellemzőivel, új rendeltetése megvalósíthatóságával kapcsolatos műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kérhet.
14. § Az elvi építési engedélynek a 10. §-ban előírtakon túl tartalmaznia kell a sajátos építmény rövid leírását.
15. § (1) Az építési engedélyt – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni.
(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni.
(3) A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni.
16. § (1) *
(2) Ha az építési tevékenység felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, az építési tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet az építési munkák végzését felfüggeszti.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a felelős műszaki vezető személyében bekövetkező változás esetében is.
17. § * Az építési engedélynek a 10. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) * a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, továbbá a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét,
b) az építési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,
c) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, továbbá szállító-elosztó vagy célvezeték próbaüzemi feltételei között annak előírását, hogy a vezeték biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat a vezeték gáz alá helyezéséről annak megtörténtét megelőzően 8 nappal korábban értesíteni kell,
d) a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,
e) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező-e.
18. § (1) * Az építtető csak a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatónak nyilvánított építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt építkezhet.
(2) Az építtető jogutódja az építési engedély alapján jogosított építtető helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az építési tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.
19. § (1) Ha a bányafelügyelet az építési engedélyt kiadja, annak végrehajthatóvá válásának napját követő 8 napon belül az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy záradékolt példányát az irattárában helyezi el, egy példányát az építtetőnek kiadja.
(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bányafelügyelet a műszaki tervdokumentáció egy példányát visszatartja és a további példányait az építtetőnek kiadja.
20. § (1) Az építési engedélyhez kötött sajátos építmény – az 1. melléklet 1.1. és 4.2. pontjában felsorolt sajátos építmények kivételével – csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az építési engedély szerinti egyes megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas sajátos építményrészekre önállóan is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni, illetve bejelentést tenni.
21. § * (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl mellékelni kell:
a) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét,
b) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetében a tárolható robbantóanyag mennyiségét, továbbá – szükség szerint – javaslatot az üzemeltetés különös feltételeire,
c) *
d) * az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,
e)–i) *
(2) *
21/A. § *
22. § A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt megadja, ha
a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, és
b) a sajátos építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.
23. § A használatbavételi engedélynek a 10. § b) és c) pontjában előírtakon túl tartalmaznia kell:
a) az építési engedély számát és keltét,
b) a sajátos építmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki, biztonsági jellemzőit, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését,
c) a biztonsági övezet és a védőtávolság mértékét és esetlegesen a kapcsolatos idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat,
d) a használatbavétel hatósági feltételeit,
e) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést határidő tűzésével,
f) ha a sajátos építmény megépítése révén az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményez, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély közlését követően az építtető köteles – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a megvalósult állapotról változási vázrajzot és mellékleteit az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani, és
g) szállítóvezeték esetében a szolgalom alapításának határidejét,
h) * robbanóanyag-raktár esetében a robbanóanyag-tárolás feltételeit.
23/A. § * A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt közli a szénhidrogén-szállítóvezetéket, földgáz-elosztó és célvezetéket üzemeltetővel is.
24. § A még befejezetlen sajátos építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére vagy a 23. § e) pontjában meghatározott esetben ideiglenes használatbavételi engedély adható. A végleges használatbavételi engedély csak a sajátos építmény teljes befejezése után adható ki.
25. § (1) A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
(2) Ha a sajátos építményt vagy annak részét építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben foglaltaktól eltérő módon létesítették, a bányafelügyelet arra – az építtető vagy a létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján – építési bírság kiszabása mellett fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők.
(3) *
26. § (1) *
(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és a műszaki terveken a tényleges – még befejezetlen sajátos építmény vagy sajátos építményrész esetében pedig a további tervezett – állapotot is ábrázolni kell.
(3) * A szénhidrogén-szállítóvezeték, továbbá a földgáz-elosztó és célvezeték esetében – a nagynyomású szénhidrogén-vezeték kivételével – a fennmaradási engedélye iránti kérelemhez az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltetőnek a 21. § j) pontjában előírt igazolása helyett az üzemeltetőnek a vezeték utólagos beméréséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről szóló igazolását kell csatolni.
27. § (1) A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített sajátos építmény vagy sajátos építményrész megfelel vagy átalakítással megfeleltethető a jogszabályokban foglalt követelményeknek. A sajátos építményrészre vonatkozó fennmaradási engedélyben a bányafelügyeletnek rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítés feltételeiről is.
(2) A fennmaradási engedély egyben a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. Továbbépítés esetében a továbbépített sajátos építményrész csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
(3) A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a sajátos építmény bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról.
(4) * A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt közli a szénhidrogén-szállítóvezetéket, földgáz-elosztó és célvezetéket üzemeltetővel is.
28. § (1) A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásban
a) a bányafelügyelet engedélyéhez kötött építési tevékenység esetében az építési engedélyezési eljárásra vagy
b) bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a bejelentésre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) *
(3) A bányafelügyelet az engedélyt megadja, ha
a) a módosított rendeltetésű sajátos építmény megfelel a biztonsági követelményeknek, és
b) a rendeltetés módosításával létrejövő sajátos építmény az érintett területen engedélyezhető.
(4) A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélynek a 10. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell
a) a létesítménnyel rendelkezni jogosultak nevét, címét, és
b) a rendeltetés megváltoztatásával érintett sajátos építmény vagy földrészlet azonosításra alkalmas adatait, a sajátos építmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését.
29. § (1) A sajátos építmény bontására vonatkozó engedélyezési eljárás a sajátos építmény tulajdonosának kérelmére indul.
(2) A bontási engedély sajátos építményrészre is kérhető.
(3) Új sajátos építmény építése esetén a bontási és építési eljárás egy eljárás keretében is lefolytatható.
30. § (1) A sajátos építmény bontására irányuló kérelemhez az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell:
a) a bontási technológia leírását,
b) a sajátos építmény elbontása utáni állapotot tartalmazó helyszínrajzot és
c) a megszűnő sajátos építmény hiányában bekövetkező helyzet biztonsági elemzését.
(2) Mélyműveléses bánya föld alatti sajátos építményei esetében a kérelemhez kizárólag az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat, a műszaki tervdokumentációt és a szükséges műszaki intézkedések leírását kell mellékelni.
31. § (1) A bontási engedélynek tartalmaznia kell:
a) a bontásra kerülő sajátos építmény megjelölését,
b) a munkálatok végzéséért felelős műszaki vezető nevét, címét,
c) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,
d) a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, és
e) az engedélytől eltérő végrehajtás szankcionálási lehetőségére való figyelemfelhívást.
(2) Ha a bontási tevékenység felelős műszaki vezetője a bontási engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, a bontási engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, a bontási tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet a bontási munkák végzését felfüggeszti.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a felelős műszaki vezető személyében bekövetkező változás esetében is.
(4) A bontási tevékenység befejezését az építtető 8 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek.
(5) *
32. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációban foglaltaktól való eltéréshez a bányafelügyelet engedélye szükséges, ha az eltérés
a) megváltoztatja a sajátos építmény rendeltetési célra való alkalmasságát, vagy biztonsági szintjét kedvezőtlenül befolyásolja,
b) megváltoztatja a sajátos építmény befogadó vagy teljesítő képességét vagy geometriai paramétereit, vagy
c) * a nyomvonalas sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét megváltoztatja, és emiatt új ügyfél, szakhatóság, közösségi szolgáltató bevonása szükséges az eljárásba.
(2) Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően
a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,
b) módosított műszaki tervrészletet, és
c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást
kell mellékelni az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti példányban.
(3) A bányafelügyelet teljes körű műszaki tervdokumentáció elkészítésére kötelezheti az építtetőt, ha a tervezett módosítás az engedélyezett műszaki tervdokumentáció több részletére terjed ki.
33. § (1) A 3. melléklet 1. pontjában meghatározott építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a 6. melléklet szerinti adattartalommal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott építési tevékenység a bejelentés megtételétől számított egy évig folytatható.
(3) Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek az (1) bekezdésben meghatározott építési tevékenység befejezését.
34. § * A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott építési tevékenység befejezését a 8. melléklet szerinti adattartalommal, összevontan, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell bejelenteni.
34/A. § * A bányafelügyelet a 3. melléklet 1.6. pontjában meghatározott építmény nyilvántartásba vételéről szóló döntéséről tájékoztatja a környezetvédelmi és a vízvédelmi hatóságot.
35. § * A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti hatósági hatáskörében ellenőrzi, hogy
a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházás-lebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval,
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,
c) * az építőipari kivitelezési tevékenység a végleges építésügyi hatósági engedély, a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,
d) az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e,
e) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e,
f) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,
g) az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg,
h) az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.
36. § * A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti eljárására az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 64–66. §-ában foglalt rendelkezések kivételével – nem kell alkalmazni.
37. § (1) A bányafelügyelet elrendeli az építési tevékenység felfüggesztését és a szabálytalan állapot megszüntetését
a) az állékonyságot, állagot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot esetében,
b) a kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő hatás, állapot esetében,
c) súlyos környezetkárosítás közvetlen veszélyének fennállása vagy súlyos környezetkárosítás esetében,
d) ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, vagy
e) ha jogszabályban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását, beépítését állapítja meg.
(2) A bányafelügyelet elrendelheti
a) a sajátos építmény vagy sajátos építményrész építésügyi hatósági engedélyben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését,
b) * szabálytalan építkezés esetében az építési tevékenység megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, a végleges építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott műszaki tervdokumentációnak megfelelő állapot kialakítását, illetve
c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését.
(3) A bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény vagy sajátos építményrész azon hibájának és hiányosságának megszüntetését, amely a rendeltetésszerű és biztonságos használatot, más ingatlan állékonyságát, az életet és egészséget, vagy a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.
(4) Ha a sajátos építmény az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, a természeti vagy épített környezetet vagy kulturális örökségi elemet közvetlenül veszélyezteti, és a veszélyhelyzet másként nem szüntethető meg, a sajátos építmény bontását kell elrendelni.
38. § (1) *
(2) Fennmaradási engedély esetében nem szabható ki a bírság, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben az építésügyi bírság kiszabására meghatározott határidő eltelt, vagy a szabálytalan állapot – e határidőn belül – legalább már egy éve a bányafelügyelet tudomására jutott.
(3) A bírság megfizetésére az építtetőt kell kötelezni.
39. § (1) A bírság mértéke
a) engedély nélküli építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 50%-a,
b) engedélytől eltérő építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 40%-a,
c) engedély nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 20%-a,
d) bejelentés nélküli építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 30%-a,
e) bejelentéstől eltérő építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 20%-a,
f) * bejelentés nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 15%-a,
g) * a településrendezési eszközök és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével történő létesítés esetében építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének, bontás esetében könyvszerinti értékének 10%-a vagy
h) * engedély nélküli használat esetén a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 20%-a,
de legalább ötszázezer forint, legfeljebb tízmillió forint.
(2) * Ha a sajátos építmény vagy sajátos építményrész kivitelezését az építési vagy a bontási engedély közlését követően, de annak véglegessé válása előtt kezdték meg, kivéve, ha az engedélyt azonnal végrehajthatónak nyilvánították, és később az építési vagy a bontási engedély változatlan tartalommal véglegessé válik, akkor a bírság mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mérték 50%-a.
(3) A bírság mértékét – a kerekítés általános szabályai szerint – ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
40. § *
41. § A tervezett építési tevékenység műszaki tervdokumentációját a tervezett sajátos építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő tartalommal és részletezettséggel, magyar nyelven kell összeállítani.
42. § A műszaki tervdokumentációban az építési szakmai követelmények teljesítését a vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.
43. § (1) A műszaki tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység megnevezésén túl tartalmazza az építtető nevét vagy megnevezését és a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű eredeti aláírását.
(2) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:
a) a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény rendeltetését,
b) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
c) az adott tervrajz megnevezését és méretarányát önálló ábránként,
d) a tervező vagy tervezők nevét, tervezői névjegyzéki számát és aláírását,
e) a tervlap elkészítésének időpontját, és
f) az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét.
44. § (1) A műszaki tervdokumentáció tervrészei:
a) a sajátos építmény általános műszaki leírása,
b) a terület-előkészítési munkák műszaki tervei,
c) a sajátos építményt, és a biztonsági övezetével érintett ingatlanokat tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképmásolat, továbbá földalatti és külszíni bányászati sajátos építmény esetében a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendelet szerinti bányaművelési térkép,
d) az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta hálóval ellátott helyszínrajz,
e) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai,
f) a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata, valamint ezek kapcsolatainak tervei,
g) a műszaki- és munkabiztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások érvényesítésének ismertetése, a sajátos építmény környezetbe illeszkedésének módja, és
h) a tervezett próbaüzem tervei, a próbaüzem szükségességének indokolása.
(2) Az általános műszaki leírásnak tartalmaznia kell a sajátos építmény főbb adatait és rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, a termelésirányítás rendszerét és műszerezettségét, az irányítástechnikai berendezéseket, a belső anyagmozgatást, a várható veszélyek ismertetését, valamint a sajátos építményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések leírását.
(3) A terület előkészítési munkák terveiben ismertetni kell a kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat. Ennek keretében kell részletezni a vizek medrét és a vízi létesítményeket érintő, szükségessé váló keresztezések, átalakítások és egyéb beavatkozások munkáit is.
(4) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban kell elkészíteni, és annyi magassági adattal kell kiegészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen megállapítható legyen.
45. § (1) Földalatti bányászati sajátos építmény helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel és legalább a biztosítás, a szabad távolságok, a szellőztető légáram iránya és a védőpillér feltüntetésével úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen. Akna, lejtősakna és táró kivételével táró esetében a helyszínrajzot a (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel kell elkészíteni.
(2) Külszíni bányászati- és kutató sajátos építmény, továbbá a földalatti bánya külszíni sajátos építménye esetében – figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is – a helyszínrajzot legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen. Külszíni bányavasút vagy személyszállításra szolgáló sajátos építmény esetében a helyszínrajz részét képezi a keresztező építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény.
(3) A külszíni bányászati- és kutató sajátos építmény engedélyezéséhez készített helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni
a) a tervezett sajátos építményt és biztonsági övezetét, a védőtávolságokat, valamint – ha a helyrajzi számokat, belterület esetében az utcaneveket és a házszámokat külön jegyzékben nem közölték – a létesítménnyel érintett földrészleteket, azok helyrajzi számait, belterület esetében megjelölve az utca nevét és a házszámot is,
b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat,
c) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő épületek, épületrészek és más építmények külső határoló körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit,
d) az érintett közműveket,
e) a sajátos építménynek a közlekedési, az energia- és a közműhálózathoz, továbbá a felszíni vizek medréhez, a felszín alatti vizekhez, a vízi létesítményekhez való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat, és
f) az érintett területen lévő védett természeti és kulturális örökségi elemeket.
(4) A kőolaj- és földgázbányászati sajátos építmény helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel kell elkészíteni. A kőolaj- és a földgázbányászati mezőbeli vezeték, továbbá a kőolaj- és a földgáz-, valamint azok termékei szállítóvezetékének helyszínrajzát a közigazgatási határokat és megnevezéseket is tartalmazó távvezetéki térképen kell megadni. A vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezik a keresztező építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvények.
(5) Az 1. melléklet 3. és 4. pontja szerinti sajátos építmények helyszínrajzát a (3) bekezdés előírása szerint kell elkészíteni legfeljebb 1:1000 méretarányban.
(6) Külterületi gázelosztó vezeték helyszínrajza a célnak megfelelő legfeljebb 1:2000 méretarányban is elkészíthető. A külterületi gázelosztó vezeték hossz-szelvénye helyettesíthető a keresztező építményeket is ábrázoló keresztszelvénnyel.
46. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. március 31-én lép hatályba.
(2) Az 1–45. §, a 47. §, a 48. § a) pontja és az 1–7. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
47. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépése előtt megkezdett, de 10 évnél nem régebbi és a hatálybalépést követően a bányafelügyelet tudomására jutott szabálytalan építkezések esetében az építés időpontjában hatályban volt, a sajátos építményre vagy építészeti-műszaki megoldásra vonatkozó jogszabályok és általános érvényű szakmai szabályok szerint kell eljárni.
48. § Hatályát veszti
a) *
b) *
49. § Nem lép hatályba a villamosenergia-ellátással, a földgázellátással és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 39. §-a.
1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények:
1.1. Kutatóépítmények:
1.1.1. 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,
1.1.2. 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna,
1.1.3. 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok,
1.1.4. kutatótáró.
1.2. A külszíni bányászat építményei:
1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény,
1.2.2. személyszállításra szolgáló építmény,
1.2.3. külszíni bányavasút.
1.3. Földalatti bányászat építményei:
1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),
1.3.2. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,
1.3.3. személyszállításra szolgáló építmény,
1.3.4. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,
1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,
1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút,
1.3.7. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény.
2. Kőolaj- és földgázbányászati építmények:
2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,
2.2. kőolaj- és földgázbányászati célú kút és kútkörzet,
2.3. kőolaj- és földgázbányászati célú mezőbeni csővezeték az átkötő vezetékekkel és a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó- és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás,
2.4. kőolaj- és földgáz továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tételére szolgáló technológiai építmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,
2.5. szénhidrogén szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai,
2.6. földalatti gáztároló földalatti és külszíni építményei,
2.7. kőolaj- és földgázkitermelő mobil építmény.
3. Gázipari sajátos építmények:
3.1. * földgáz-célvezeték és a 250 métert meghaladó földgáz-elosztóvezeték, valamint tartozékai,
3.2. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,
3.3. a propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel,
3.4. az egyéb gázok és gáztermékek vezetékei.
4. Egyéb sajátos építmények:
4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével,
4.2. * az 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, amely
4.2.1. földtani kutatást szolgálja,
4.2.2. a radioaktívhulladék-tároló telephely földtani alkalmasságának igazolását szolgálja, vagy
4.2.3. nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges, és amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,
4.3. polgári felhasználású robbanóanyag raktára,
4.4. építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,
4.5. szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték-hálózat és ennek tartozékai,
4.6. a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével,
4.7. * a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.
1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények:
1.1. Kutatóépítmények:
1.1.1. 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,
1.1.2. 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna,
1.1.3. 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok,
1.1.4. kutatótáró.
1.2. A külszíni bányászat építményei:
1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény,
1.2.2. személyszállításra szolgáló építmény,
1.2.3. külszíni bányavasút.
1.3. Földalatti bányászat építményei:
1.3.1. külszínre nyíló akna, lejtősakna, táró, vágat,
1.3.2. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,
1.3.3. személyszállításra szolgáló építmény,
1.3.4. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,
1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,
1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút,
1.3.7. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény.
2. Kőolaj- és földgázbányászati építmények:
2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,
2.2. kőolaj- és földgázbányászati kút és kútkörzet,
2.3. kőolaj- és földgázbányászati mezőbeli csővezeték (kút- és gerincvezeték) a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó- és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás,
2.4. kőolaj- és földgáz továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tételére szolgáló technológiai építmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,
2.5. földalatti gáztároló földalatti és külszíni építményei,
2.6. kőolaj- és földgázkitermelő mobil építmény.
3. Bányászati hulladékkezelő építmény.
4. * A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.
1. A 33. § (1) bekezdése alapján bejelentéshez kötött építési tevékenységek
1.1. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban használt technológiai építményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek szállítóvezetékeinek és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír.
1.2. * A 400 méter mélységet meg nem haladó mélyfúrás, az 5 méter mélységet meg nem haladó kutatóakna és a 2 méter mélységet meg nem haladó kutatóárok létesítése, ha
1.2.1. a szilárdásvány bányászat és a földtani kutatás területén a kutatást a hatóság engedélyezte, vagy
1.2.2. nukleáris létesítmény esetén a telephely vizsgálati és értékelési programot a hatóság engedélyezte, vagy a telephely vizsgálati és értékelési programhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági, és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott, vagy
1.2.3. a radioaktívhulladék-tároló és radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének telephely kutatási keretprogramját a hatóság engedélyezte.
1.3. A földtani és ásványi nyersanyagkutató mélyfúrások, kutatóaknák, kutatóárkok bontása, felszámolása, tömedékelése amennyiben azok nem harántoltak szénhidrogén tároló réteget, egyéb gáztároló réteget vagy radioaktív érctestet.
1.4. * Gázelosztó-vezeték belterületen történő építése.
1.5. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban, szállításban használt technológiai rendszeren történő olyan felújítás, átalakítás, módosítás, amely a rendszer rendeltetésszerű működésében változással nem jár, annak a folyamatokra hatása nincs, a rendszer biztonsági szintje nem csökken és a használatba vételi engedélyben rögzített területen belül megvalósíthatók.
1.6. * A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.
1.7. * Az 1. melléklet 1.3.3–1.3.5. pontokban foglalt építmény bontása, illetve a földalatti bányatérségben elhelyezkedő, 1. melléklet 1.3.7. és 4.3. pontokban foglalt építmény bontása.
2. A 34. § alapján összevont bejelentéshez kötött építési tevékenység:
2.1. *
2.2. *
2.3. Nyomásszabályozó állomások főelemeinek – fő gázáramlásba épített elzáró szerelvények, nyomásszabályozó berendezés és tartozékai, biztonsági lefúvató és gyorszár – cseréje, ha az új elem az eredetivel megegyező funkciójú, nyomásfokozatú, illetve teljesítményű.
I. Elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelmezett engedély fajtája.
5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
6. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.
7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
8. A benyújtott mellékletek felsorolása.
9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.
10. Elvi építési engedély iránti kérelem kivételével az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
II. Használatbavételi engedély iránti kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. A használatbavétellel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
5. Az építési engedély száma, kelte.
6. A benyújtott mellékletek felsorolása.
7. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
III. Bontási engedély iránti kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező tulajdonos esetében a tulajdonos adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
4. A kérelem tárgyára vonatkozó használatbavételi engedély száma, kelte.
5. A benyújtott mellékletek felsorolása.
6. A bontás elvégzésének tervezett időtartama.
7. Keltezés, a tulajdonos (cégszerű) aláírása.
8. A tulajdonos nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
IV. Fennmaradási engedély iránti kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
5. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.
6. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
7. A benyújtott mellékletek felsorolása.
8. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
9. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
V. Rendeltetés megváltoztatására irányuló kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
5. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.
6. A kérelem tárgyára vonatkozó használatba vételi engedély száma, kelte.
7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
8. A benyújtott mellékletek felsorolása.
9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.
10. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A sajátos építmény helye, rendeltetése.
3. A sajátos építmény általános műszaki leírása.
4. Az ingatlanügyi hatóság által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképmásolat felhasználásával készített helyszínrajz.
5. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi száma, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
6. A közlekedés, a közművek, valamint ezek kapcsolatainak ismertetése vagy tervei.
7. A közmű üzemeltető hozzájárulása.
8. A biztonságtechnikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások teljesítése, külterületen, illetve védett természeti területen a sajátos építmény tájba illesztésének módja.
9. * Átnézeti helyszínrajz legalább 1:50 000 méretarányban a honvédelemért felelős miniszter részére, ha az eljárásban szakhatóságként vesz részt.
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. Az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címe, helyrajzi száma.
3. A bejelentés tárgya és annak rövid leírása.
4. A sajátos építmény rendeltetésének megnevezése.
5. Az építési tevékenység rövid leírása.
6. A bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, száma és kelte.
7. Az építtető sajátkezű aláírása és nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
8. A 8. § szerinti tervezői nyilatkozat, használatbavételi bejelentéshez a 9. § szerinti felelős műszaki vezetői nyilatkozat.
9. A kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja.
10. A kivitelező adatai:
10.1. Neve.
10.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
10.3. Vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének száma.
10.4. Adóazonosító száma.
11. A felelős műszaki vezető adatai:
11.1. Neve.
11.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
11.3. Névjegyzéki jele.
12. Az építési műszaki ellenőr adatai:
12.1. Neve.
12.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
12.3. Névjegyzéki jele.
13. A kiviteli tervek készítőjének adatai:
13.1. Neve.
13.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
13.3. Jogosultsági száma.
14. A tervellenőr adatai:
14.1. Neve.
14.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
14.3. Jogosultsági száma.
1. A bejelentés jogcíme (bejelentés vagy adatváltozás).
2. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
3. Az építési helyszín adatai – cím, helyrajzi szám –, az építési engedély száma.
4. A kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja (csak az első bejelentésnél).
5. A kivitelező adatai:
5.1. Neve (elnevezése).
5.2. Címe (lakóhely vagy székhely, értesítési cím).
5.3. Vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma.
5.4. Adóazonosító száma.
6. Felelős műszaki vezető adatai:
6.1. Neve.
6.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
6.3. Névjegyzéki jele.
7. Építési műszaki ellenőr adatai:
7.1. Neve.
7.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
7.3. Névjegyzéki jele.
8. A kiviteli tervek készítőjének adatai:
8.1. Neve.
8.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
8.3. Jogosultsági száma.
9. Tervellenőr
9.1. Neve.
9.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
9.3. Jogosultsági száma.
10. A benyújtás dátuma.
1. Az építtető megnevezése.
2. Az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címe, helyrajzi száma.
3. Az építési tevékenység rövid leírása.
4. A sajátos építmény rendeltetésének megnevezése.
5. Az építtető nyilatkozata arról, hogy az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében a vezetékjog bejegyzését kezdeményezték, illetve a Bt. 38/A. § (5b) bekezdés szerinti megállapodást megkötötték.
6. A kivitelező adatai:
6.1. Neve.
6.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
7. A felelős műszaki vezető adatai:
7.1. Neve és névjegyzéki jele.
7.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
8. Az építési műszaki ellenőr adatai:
8.1. Neve és névjegyzéki jele.
8.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
9. A kiviteli tervek készítőjének adatai:
9.1. Neve és jogosultsági száma.
9.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
10. A tervellenőr adatai:
10.1. Neve és jogosultsági száma.
10.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
