A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

116/2012. (VI. 15.) Korm. rendelet

a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításának kihirdetéséről

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosítása (a továbbiakban: Módosító Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § A Kormány a Módosító Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

3. § A Módosító Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal felülvizsgált partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról.

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ÍRORSZÁG ELNÖKE,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

MÁLTA ELNÖKE,

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ROMÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,

az Európai Unióról (a továbbiakban: az Unió) szóló szerződés szerződő felei, az Unió tagállamai, a továbbiakban: a tagállamok, és az Európai Unió egyrészről, és

AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,

A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,

BARBADOS ÁLLAMFŐJE,

ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,

A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

BURKINA FASO ELNÖKE,

A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,

AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,

A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,

AZ ETIÓP DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

FIDZSI SZUVERÉN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGÁNAK ELNÖKE,

A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,

A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,

A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GUYANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

JAMAICA ÁLLAMFŐJE,

A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,

A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

NIUE KORMÁNYA,

A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,

A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,

A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

SIERRA LEONE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KELET-TIMORI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE IV. TAUFA’AHAU TUPOU, TONGA KIRÁLYA,

TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,

AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

- államaik a továbbiakban: az AKCS-államok -,

másrészről,

TEKINTETTEL egyrészről az Európai Unióról szóló szerződésre és másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportját (AKCS) létrehozó georgetowni megállapodásra,

TEKINTETTEL a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt, és 2005. június 25-én Luxembourgban felülvizsgált partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a Cotonoui Megállapodás),

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Cotonoui Megállapodás 95. cikkének (1) bekezdése a megállapodás érvényességi idejét húsz évben határozza meg, amely 2000. március 1-jén kezdődik,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Cotonoui Megállapodás 95. cikke (3) bekezdésének második albekezdése megállapítja, hogy minden ötéves időszak lejárta előtt tíz hónappal a Felek tárgyalásokat kezdenek abból a célból, hogy megvizsgálják a Cotonoui Megállapodás rendelkezéseinek minden lehetséges módosítását,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Cotonoui Megállapodás első felülvizsgálatát 2005. június 25-én írták alá Luxembourgban *  és 2008. július 1-jén lépett hatályba,

ELHATÁROZTÁK, hogy aláírják a Cotonoui Megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló ezen megállapodást, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték a következő személyeket:

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ÍRORSZÁG ELNÖKE,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

MÁLTA ELNÖKE,

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ROMÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,

AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,

A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,

BARBADOS ÁLLAMFŐJE,

ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,

A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

BURKINA FASO ELNÖKE,

A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,

AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,

A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,

AZ ETIÓP DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

FIDZSI SZUVERÉN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGÁNAK ELNÖKE,

A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,

A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,

A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GUYANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

JAMAICA ÁLLAMFŐJE,

A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,

A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

NIUE KORMÁNYA,

A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,

A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,

A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

SIERRA LEONE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KELET-TIMORI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE IV. TAUFA’AHAU TUPOU, TONGA KIRÁLYA,

TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,

AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

akik kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,

a következőkben állapodtak meg:

Egyetlen cikk

A Cotonoui Megállapodás 95. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a megállapodás a következőképpen módosul:

A. A teljes szövegben:

Az alábbi cikkek a következőképpen módosulnak:

A IV. melléklet 20. cikkének (3)-(7) bekezdésében az „Alap” szó és annak toldalékolt alakjai helyébe az „e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi kerete”, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek.

A IV. melléklet 26. cikkének (1) bekezdésében a „konstrukcióból” szó helyébe az „e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből” szövegrész lép.

A következő cikkekben a „CSS” betűszó helyébe a „CSP” betűszó lép:

a IV. melléklet 2. cikkében;

a IV. melléklet 4. cikkének (3) bekezdésében;

a IV. melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében.

B. Preambulum

1. Az „EMLÉKEZTETVE az AKCS-országok (...)” szövegrésszel kezdődő tizenegyedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„EMLÉKEZTETVE az AKCS-államok államfői és kormányfői által a csúcstalálkozók keretében tett nyilatkozatokra”

2. A „FIGYELEMBE VÉVE, hogy a legnagyobb szegénységben élők (...)” szavakkal kezdődő tizenkettedik preambulumbekezdés vége a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„FELISMERVE, hogy az EU- és az AKCS-államoknak összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük a milleniumi fejlesztési célok megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására,”

3. A szöveg a tizenkettedik preambulumbekezdés után új preambulumbekezdéssel egészül ki:

„CSATLAKOZVA a Rómában elindított, Párizsban és az accrai cselekvési programban továbbfejlesztett segélyhatékonysági programhoz;”

4. A korábbi tizenharmadik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Különös figyelmet szentelve a legfontosabb ENSZ-konferenciákon és más nemzetközi konferenciákon tett felajánlásokra és elfogadott célkitűzésekre, és felismerve további intézkedések megtételének szükségességét a célok eléréséhez és az említett fórumokon megfogalmazott cselekvési programok végrehajtásához;”

5. A szöveg a korábbi tizenharmadik preambulumbekezdés után új preambulumbekezdéssel egészül ki:

„TUDATÁBAN az éghajlatváltozás jelentette komoly globális környezeti kihívásnak, és mély aggodalommal tekintve arra, hogy a legveszélyeztetettebbek a fejlődő országokban élnek, különösen azokban a legkevésbé fejlett országokban és kis AKCS-szigetállamokban, ahol a megélhetést és a fenntartható fejlődést veszélyeztetik az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó olyan jelenségek, mint a tengerszint emelkedése, a tengerparti erózió, az áradások, a szárazság és az elsivatagosodás;”

C. A cotonoui megállapodás cikkeinek szövege

1. Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdésben az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„E célkitűzések és a felek nemzetközi kötelezettségvállalásai, ideértve a millenniumi fejlesztési célokat is, áthatják az összes fejlesztési stratégiát, és integrált megközelítés révén valósítják meg azokat, egyidejűleg figyelembe véve a fejlesztés politikai és gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi szempontjait is.”

b) A (4) bekezdésben az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A partnerség minden szintjén alkalmazni és integrálni kell a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás elveit, valamint a környezethez kapcsolódó kérdéseket, ideértve az éghajlatváltozást is.”

2. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. CIKK

Alapvető elvek

A jogilag kötelező erejű megállapodásokon és a közös intézmények meglétén nyugvó AKCS-EK együttműködésre a felelősségvállalásról, az összehangolásról, a harmonizációról, a segélyekkel való eredményorientált gazdálkodásról és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program az irányadó, és az alábbi alapvető elveket követve valósul meg:

a partnerek egyenlősége és felelősségvállalás a fejlesztési stratégiákat illetően: a partnerség célkitűzéseinek megvalósítása céljából az AKCS-államok teljes szuverenitással és a 9. cikkben meghatározott lényeges és alapvető elemekre való kellő figyelemmel határozzák meg gazdaságaik és társadalmaik fejlesztését célzó stratégiáikat; a partnerségnek ösztönöznie kell az érintett országok és a lakosság felelősségvállalását a fejlesztési stratégiákat illetően; az uniós fejlesztési partnereknek ezekhez a stratégiákhoz kell igazítaniuk programjaikat;

részvétel: a központi kormányzat mint fő partner mellett a partnerségnek nyitva kell állnia az AKCS-parlamentek és az AKCS-államok helyi hatóságai, valamint különféle más szereplők számára is annak érdekében, hogy ösztönözze a társadalom minden részének integrációját a politikai, gazdasági és társadalmi élet fő áramába, beleértve a magánszektort és a civil társadalmi szervezeteket is;

a párbeszéd, valamint a kölcsönös kötelezettségek és elszámoltathatóság megvalósításának kulcsfontosságú szerepe: a Felek által a párbeszéd keretében vállalt kötelezettségek központi szerepet töltenek be a partnerségi és együttműködési kapcsolataikban; a Felek szorosan együttműködnek a donorok összehangoláshoz és harmonizációjához szükséges folyamatok meghatározásában és végrehajtásában abból a célból, hogy biztosítsák az AKCS-államok kulcsszerepét ezekben a folyamatokban;

differenciálás és regionalizáció: az együttműködési szabályok és prioritások a partnerek fejlettségi szintjei, igényei, teljesítményei és hosszú távú fejlesztési stratégiái szerint változnak. A legkevésbé fejlett országokat különleges elbánásban kell részesíteni. Figyelembe kell venni a tengerparttal nem rendelkező országok és a szigetországok sérülékeny helyzetét. Különös hangsúlyt kell fektetni a regionális integrációra, ideértve a kontinentális szintű integrációt is.”

3. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. CIKK

Általános megközelítés

Az AKCS-államok teljes szuverenitással határozzák meg gazdaságuk és társadalmuk fejlesztésének elveit, stratégiáit és mintáit. A Közösséggel együtt létrehozzák az e megállapodásban előirányzott együttműködési programokat. A Felek ugyanakkor elismerik a nem állami szereplők, az AKCS-országok nemzeti parlamentjei és a helyi decentralizált hatóságok kiegészítő szerepét és hozzájárulási képességét a fejlesztési folyamathoz, különösen nemzeti és regionális szinten. E célból az e megállapodásban meghatározott feltételek mellett a nem állami szereplőket, az AKCS-országok nemzeti parlamentjeit, valamint a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:

tájékoztatni kell az együttműködési politikákról és stratégiákról, az együttműködés prioritásairól, különösen az őket érintő vagy rájuk közvetlen hatást gyakorló területeken, és a politikai párbeszédről és be kell vonni őket az ezekről folytatott konzultációkba;

kapacitásbővítésre irányuló segítséggel látják el a kulcsfontosságú területeken, hogy fejlesszék e szereplőknek különösen a szervezés és képviselet terén fennálló lehetőségeit, és a konzultációs mechanizmusok létrehozását, beleértve a kommunikáció és párbeszéd csatornáit is, valamint a stratégiai szövetségek ösztönzése céljából.

A nem állami szereplőket és a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:

pénzügyi erőforrásokkal kell ellátni az e megállapodásban megállapított feltételek mellett a helyi fejlesztési folyamatok támogatása érdekében;

be kell vonni az együttműködési projektek és programok végrehajtásába az őket érintő vagy azon területeken, ahol e szereplők komparatív előnnyel rendelkeznek.”

4. A 6. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az együttműködés szereplői közé tartoznak:

a) az állami szereplők (helyi, regionális és nemzeti szinten), ideértve az AKCS-országok nemzeti parlamentjeit is;

b) AKCS regionális szervezetek és az Afrikai Unió; E megállapodás alkalmazásában a regionális szervezetek vagy szintek fogalmába beletartoznak a szubregionális szervezetek vagy szintek is.

c) a nem állami szereplők:

a magánszektor;

a gazdasági és szociális partnerek, beleértve a szakszervezeteket;

a civil társadalom bármilyen formában, a nemzeti sajátosságoknak megfelelően.”

b) A (2) bekezdésben a „nem kormányzati szereplők” szövegrész helyébe a „nem állami szereplők” szöveg lép.

5. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A párbeszéd elősegíti a konzultációkat és erősíti a Felek közötti együttműködést a nemzetközi fórumok keretében, valamint előmozdítja és fenntartja a hatékony multilateralizmus rendszerét.”

b) A (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A párbeszéd kiterjed az e megállapodásban megállapított minden célra és célkitűzésre, valamint minden közös, általános vagy regionális érdekű kérdésre, ideértve a regionális és a kontinentális integrációhoz tartozó kérdéseket is. A párbeszéd révén a Felek hozzájárulnak a békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, valamint előmozdítják a stabil és demokratikus politikai környezet kialakulását. Felöleli az együttműködési stratégiákat, ideértve a segélyhatékonysági programot, valamint a globális és ágazati politikákat, beleértve a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást, a nemek közötti egyenlőséget, a migrációt és a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket. Tartalmaznia kell továbbá mindkét Fél azon globális és ágazati politikáit, amelyek érinthetik a fejlesztési együttműködés célkitűzéseinek megvalósítását.”

„(4) A párbeszéd többek között a kölcsönös érdeklődésre számot tartó olyan meghatározott politikai kérdésekre vagy az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából olyan általános jelentőséggel bíró politikai kérdésekre összpontosít, mint a fegyverkereskedelem, a túlzott katonai kiadások, a kábítószerek, a szervezett bűnözés, illetve a gyermekmunka vagy a bármilyen másféle, faji alapon, bőrszín, nemi, nyelvi, vallási, politikai vagy más vélemény képviselete, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születés vagy más státusz alapján történő megkülönböztetés. A párbeszéd felöleli még az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás terén tett előrehaladás rendszeres értékelését.”

c) Az (5) bekezdés vége a következő mondattal egészül ki:

„Az ebben az összefüggésben folytatott párbeszéd adott esetben teljes mértékben bevonja a megfelelő AKCS regionális szervezeteket és az Afrikai Uniót.”

d) A (6) bekezdés vége a következő mondattal egészül ki:

„ideértve a nemzeti, regionális, kontinentális vagy a teljes AKCS-szintet is.”

e) A (7) bekezdés szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A regionális szervezetek és a civil társadalmi szervezetek képviselői, valamint adott esetben az AKCS-országok nemzeti parlamentjei részt vesznek ebben a párbeszédben.”

f) A 8. cikkben a korábbi (6a) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik.

6. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A felelősségteljes kormányzás, amely az AKCS-EU partnerség alapjául szolgál, áthatja a Felek bel- és külpolitikáját, és e megállapodás alapvető elemét képezi. A Felek egyetértenek abban, hogy a 97. cikk szerinti korrupció súlyos esetei, beleértve az ilyen korrupcióhoz vezető vesztegetést is, sértik ezt az elemet.”

b) A (4) bekezdés vége a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ebben a cikkben meghatározott lényeges és alapvető elemek alapját képező elvek egyaránt vonatkoznak egyrészről az AKCS-államokra, másrészről az Európai Unióra és tagállamaira.”

7. A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„- az AKCS-országok nemzeti parlamentjeinek, adott esetben a helyi decentralizált hatóságok, valamint az aktív és szervezett civil társadalom és a magánszektor nagyobb mértékű bevonása.”

b) A (2) bekezdésben a „piacgazdaság” szövegrész helyébe a „szociális piacgazdaság” szöveg lép.

8. A 11. cikk a következőképpen módosul:

a) A cím helyébe a következő cím lép:

„Békeépítési politikák, konfliktus-megelőzés és megoldás, bizonytalan helyzetekre való reagálás”

b) Az (1)-(3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Felek elismerik, hogy fejlődés és a szegénység csökkentése nélkül nincs fenntartható béke és biztonság, és béke és biztonság nélkül nem lehetséges a fenntartható fejlődés. A Felek e partnerség keretein belül aktív, átfogó és integrált politikát folytatnak a békeépítés, a konfliktus-megelőzés és -megoldás, valamint a humán biztonság terén, és kezelik a bizonytalan helyzeteket. Ez a politika a felelősségvállalás elvére épül és különösen a nemzeti, a regionális, és a kontinentális kapacitások bővítésére, valamint az erőszakos konfliktusok korai megelőzésére összpontosít azáltal, hogy célzott módon és az összes rendelkezésre álló eszköz megfelelő kombinálásával kezeli a kiváltó okokat, ideértve a szegénységet is.

A Felek elismerik, hogy kezelni kell az olyan új vagy terjedő biztonsági fenyegetéseket, mint a szervezett bűnözés, a kalózkodás, valamint az emberekkel, a kábítószerekkel és a fegyverekkel való kereskedelem. Ezeken kívül figyelembe kell venni az olyan globális kihívások hatásait, mint a nemzetközi pénzügyi piaci sokkok, az éghajlatváltozás és a világméretű járványok.

A Felek hangsúlyozzák a regionális szervezeteknek a békeépítésben, konfliktus-megelőzésben és - megoldásban, valamint az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések feltartóztatásában betöltött fontos szerepét, ami - Afrikában - az Afrikai Unió kulcsfontosságú felelőssége.

(2) A biztonság és a fejlődés közötti kölcsönös összefüggés áthatja a békeépítés, a konfliktus-megelőzés és -megoldás területeit, melyek rövid és hosszútávú koncepciókat kombinálva átfogják és túllépnek a válságkezelésen. Az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések elhárítását szolgáló tevékenységek többek között a bűnüldözést támogatják, ideértve az együttműködést a határellenőrzés területén, a nemzetközi ellátási lánc biztonságának fokozását, valamint a légi, a tengeri és a közúti közlekedéshez kapcsolódó védőintézkedések fejlesztését.

A békeépítés, valamint a konfliktus-megelőzés és -megoldás területén megvalósuló tevékenységek kiterjednek különösen a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeknek a társadalom összes szegmense közötti kiegyensúlyozására, a kormányzás demokratikus legitimitásának és hatékonyságának megerősítésére, a csoportérdekek békés egyeztetését célzó hatékony mechanizmusok kialakítására, a nők aktív bevonására, a társadalom különböző szegmensei közötti választóvonalak áthidalására, valamint az aktív és szervezett civil társadalom támogatására. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a konfliktusok megelőzéséhez hozzájáruló korai figyelmeztető rendszerek és békeépítést szolgáló mechanizmusok kidolgozására.

(3) Az ide kapcsolódó tevékenységeknek ki kell terjedniük többek között a közvetítésre, a tárgyalásokra és békítésre irányuló erőfeszítések támogatására, a megosztott, szűkös természeti erőforrásokkal való hatékony, regionális gazdálkodásra, a korábbi harcokban részt vevők leszerelésére és a társadalomba történő újbóli beilleszkedésükre, a gyermekkatonákhoz, valamint a nők és a gyermekek elleni erőszakhoz kapcsolódó problémák megoldására. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a katonai kiadások és a fegyverkereskedelem vállalható korlátozására, az elfogadott előírások és magatartási kódexek előmozdítását és alkalmazását, valamint a konfliktusokat tápláló tevékenységek elleni küzdelmet célzó támogatás révén is.

(3a) Különös hangsúlyt kell fektetni a gyalogsági taposóaknák és a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek elleni küzdelemre, valamint a kézi- és könnyűfegyverek és ezek lőszerei tiltott gyártásának, átadásának, terjesztésének és felhalmozásának kezelésére, ideértve a nem megfelelően biztosított készleteket, valamint az ellenőrizetlen terjesztést. A Felek megegyeznek abban, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből származó kötelezettségeiket összehangolják, felügyelik és teljes mértékben végrehajtják, és e célból vállalják, hogy nemzeti, regionális és kontinentális szinten együttműködnek.

(3b) A Felek vállalják továbbá, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből, valamint a vonatkozó jogszabályaikból és előírásaikból származó kötelezettségekkel összhangban együttműködnek a zsoldos tevékenységek megelőzése területén.”

c) A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bizonytalan helyzetek stratégiai és hatékony módon történő kezelése érdekében a Felek megosztják egymással az információkat és elősegítik a diplomácia, a biztonság és a fejlesztési együttműködés eszközeit koherens módon kombináló preventív válaszokat. A Felek megegyeznek abban a legjobb módban, amely megerősíti az államok központi feladatai ellátásához szükséges és a reformok iránti politikai hajlandóság ösztönzését szolgáló képességét, a felelősségvállalás elvének tiszteletben tartása mellett. Bizonytalan helyzetekben különös jelentősége van a politikai párbeszédnek, melyet tovább kell fejleszteni és erősíteni.”

d) A korábbi (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik.

e) A (6) bekezdésben az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Konfliktust követő helyzetekben a Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést a helyzet stabilizálására az átmenet alatt az erőszakmentes, stabil és demokratikus helyzet visszaállásának lehetővé tételére.”

9. A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. CIKK

A közösségi politikák koherenciája és hatásuk e megállapodás végrehajtására

A Felek vállalják, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciáját célzott, stratégiai és partnerségorientált módon kezelik, ideértve a politikák fejlesztési célú koherenciájához kapcsolódó kérdésekről folytatott párbeszéd megerősítését. Az Európai Unió elismeri, hogy - a fejlesztéspolitikától különböző - uniós politikák az e megállapodásban foglalt célkitűzésekkel összhangban támogathatják az AKCS-államok fejlesztési prioritásait. Az Európai Unió ennek alapján fokozni fogja e politikák koherenciáját az e megállapodásban foglalt célkitűzések elérése érdekében.

A 96. cikk sérelme nélkül, amennyiben a Közösség a hatáskörének gyakorlása során e megállapodás célkitűzéseinek vonatkozásában az AKCS-államok érdekeit érintő intézkedést szándékozik tenni, kellő időben tájékoztatja az AKCS-csoportot e szándékáról. E célból a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az AKCS-csoport Titkárságát a tervezett javaslatokról, és egyidejűleg továbbítja az ilyen intézkedésekre irányuló javaslatát. Szükség esetén az AKCS-államok is kezdeményezhetnek információkérést.

Kérésükre haladéktalanul konzultációkat kell tartani, hogy minden végleges döntés meghozatala előtt figyelembe lehessen venni az ilyen intézkedések hatásával kapcsolatos aggodalmaikat.

Az ilyen konzultációk megtörténtét követően az AKCS-államok és az AKCS-csoport ezen felül a lehető leghamarabb írásban is eljuttathatja aggodalmait a Közösségnek, és módosítási javaslatokat nyújthat be, jelezve, hogy milyen módon kellene eloszlatni az aggályaikat.

Ha a Közösség nem ért egyet az AKCS-államok beadványaival, a lehető leghamarabb értesíti őket, megindokolva egyet nem értését.

Az AKCS-csoportot lehetőség szerint előzetesen kellő tájékoztatással is el kell látni az ilyen döntések hatálybalépéséről.”

10. A 14. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben a „megállapodás intézményei” szövegrész helyébe a „megállapodás közös intézményei” szöveg lép.

b) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2) A közös intézmények és a gazdasági partnerségi megállapodások keretében felállított intézmények a meglévő vagy jövőbeni gazdasági partnerségi megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül biztosítják a koordinációt, a koherenciát és a kiegészítő jelleget, valamint az információk hatékony és kölcsönös áramlását.”

11. A szöveg a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. CIKK

Az állam- és kormányfői találkozók

A Felek állam- és kormányfői szinten, közös megállapodás alapján, megfelelő összetételben találkoznak.”

12. A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Miniszterek Tanácsa rendes üléseit évente egyszer, az elnöke kezdeményezésére tartja, illetve szükség szerint a tárgyalt témának megfelelő földrajzi összetételben és formában. Az ilyen találkozók keretet nyújtanak a magas szintű, a Felek számára különös érdeklődésre számot tartó ügyekről folyó konzultációkhoz, és kiegészítik a 38. cikkben meghatározottak szerint a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottságban, valamint a 83. cikkben meghatározottak szerint az AKCS-EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságban végzett munkát, és előkészítik a Miniszterek Tanácsa évente megrendezett rendes üléseit.”

b) A (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Tanács az éves rendes üléseken vagy írásbeli eljárás keretében a Felekre kötelező határozatokat hozhat és állásfoglalásokat, ajánlásokat és véleményeket alakíthat ki. A megállapodás végrehajtásáról évente jelentést tesz a Közös Parlamenti Közgyűlésnek. Megvizsgálja és figyelembe veszi a Közös Parlamenti Közgyűlés által elfogadott állásfoglalásokat és ajánlásokat.”

13. A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés harmadik és negyedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„- megvitatja a fejlődéshez és az AKCS-EU partnerséghez tartozó kérdéseket, ideértve a gazdasági partnerségi megállapodásokat, más kereskedelmi szabályozásokat, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint az országstratégiai dokumentumokat és a regionális stratégiai dokumentumokat. E célból a Bizottság az ilyen stratégiai dokumentumokat tájékoztatásul megküldi a Közös Parlamenti Közgyűlésnek;

- megvitatja a Miniszterek Tanácsával az e megállapodás végrehajtásáról szóló éves jelentést, határozatokat fogad el és ajánlásokat tesz a Miniszterek Tanácsának az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása céljából;”

b) A (2) bekezdés a negyedik francia bekezdés után a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„- támogatja a nemzeti parlamentek intézményfejlesztését és kapacitásbővítését az e megállapodás 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően.”

c) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Közös Parlamenti Közgyűlés évente kétszer tart plenáris ülést felváltva az Európai Unióban és valamely AKCS-államban. A regionális integráció erősítése és a nemzeti parlamentek közötti együttműködés ösztönzése céljából regionális szintű találkozókat szerveznek az EU és az AKCS parlamenti képviselői között.

E regionális szintű találkozókat az e megállapodás 14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében szervezik.”

14. A 19. cikk (2) bekezdésének vége a következő mondattal egészül ki:

„A Felek összehangolt erőfeszítéseket tesznek a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására.”

15. A 20. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben a második és harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az együttműködés így összefüggő keretrendszert biztosít az AKCS-országok saját fejlesztési stratégiáinak támogatásához, biztosítva, hogy a különböző elemek kiegészítsék egymást és kölcsönhatásba lépjenek, különösen nemzeti és regionális szinten, illetve azok között. Ebben az összefüggésben, valamint az AKCS-államok által követett fejlesztési politikák és reformok keretrendszerében az AKCS-EK együttműködési stratégiák nemzeti szinten és adott esetben regionális szinten a következőkre irányulnak:”

b) Az (1) bekezdés a) pontjában a következő szövegrészt el kell hagyni:

„valamint a regionális együttműködés és integráció előmozdítása;”

c) Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

aa) a regionális együttműködés és integráció előmozdítása;”

d) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az együttműködés minden területén módszeresen figyelembe kell venni az alábbi tematikus és több területet érintő kérdések érvényesítését: emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség kérdései, demokrácia, felelősségteljes kormányzás, környezeti fenntarthatóság, éghajlatváltozás, fertőző és nem fertőző betegségek, valamint intézményfejlesztés és kapacitásbővítés. E területek közösségi támogatásra is jogosultak.”

16. A 21. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben a „magánbefektetések” szöveg helyébe a „befektetések” szöveg lép.

b) A (3) bekezdés c) pontjában a „bővítése” szó helyébe a „fokozása” szó lép.

c) Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A beruházások és a magánszektor fejlesztését szolgáló támogatásnak makro-, mezo- és mikrogazdasági szinten kell az intézkedéseket és kezdeményezéseket integrálnia, és elő kell mozdítania az innovatív finanszírozási mechanizmusok felkutatását, ideértve a fejlesztések finanszírozását célzó magán- és közforrások kombinálását és fokozását.”

d) A cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az együttműködésnek támogatnia kell az állami szektor alapinfrastruktúrába irányuló, a magánszektor fejlesztését, a gazdasági növekedést és a szegénység felszámolását célzó beruházásait.”

17. A 22. cikk (1) bekezdése b) pontjának első mondata helyébe a következő szöveg lép:

b) a különböző szereplők - különösen a magánszektor - szerepének megerősítését célzó strukturális politikák, valamint a hazai erőforrások fokozott mobilizációját, az üzleti vállalkozások, beruházások és foglalkoztatottság növekedését elősegítő környezet javítása, valamint:”

18. A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

d) stratégiák kidolgozása, melyek az AKCS-államokban a mezőgazdasági termelés és a termelékenység fokozását célozzák különösen a mezőgazdasági kutatás számára szükséges finanszírozás, a mezőgazdasági inputok és szolgáltatások, támogató vidéki infrastruktúra, a kockázatcsökkentés és -kezelés biztosításán keresztül. A támogatásnak ki kell terjednie a mezőgazdaságba irányuló állami és magánberuházásokra, a mezőgazdasági politikák és stratégiák kidolgozásának ösztönzésére, a mezőgazdasági termelők és a magánszektor szervezeteinek megerősítésére, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra, a mezőgazdasági piacok fejlesztésére és működésére. A mezőgazdasági termelési stratégiáknak meg kell erősíteniük a nemzeti és regionális élelmezésbiztonsági politikákat és a regionális integrációt; Ebben az összefüggésben az együttműködésnek támogatnia kell az AKCS-országoknak a nyersanyagkivitel versenyképességének fokozására tett erőfeszítéseit és a nyersanyagkiviteli stratégiáik hozzáigazítását a változó kereskedelmi feltételekhez.”

b) A bekezdés a d) pont után a következő pontokkal egészül ki:

e) a vízkészletek fenntartható fejlesztése az integrált vízkészlet-gazdálkodás elvei alapján, a megosztott vízkészletek igazságos és fenntartható elosztása felhasználásuk különböző céljai között;

f) az akvakultúra és a halászat fenntartható fejlődése, ami kiterjed a belvízi halászatra és a tengeri erőforrásokra egyaránt az AKCS-államok kizárólagos gazdasági övezetein belül.”

c) A korábbi e)-l) pont számozása g)-n) pontra változik.

d) A bekezdés vége a következő o) ponttal egészül ki:

o) a preferenciaerózió hatását kezelő különleges alkalmazkodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása, ezek tartalmazhatják a fenti a)-n) pontban említett tevékenységeket.”

19. A szöveg a következő 23a. cikkel egészül ki:

„23a. CIKK

Halászat

Felismerve a halászat és az akvakultúra AKCS-országokban betöltött kulcsszerepét, mely a munkahelyteremtéshez, a jövedelemtermeléshez, az élelmezésbiztonsághoz, a vidéki és a tengerparti közösségek megélhetéséhez, és ezáltal a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulására épül, az együttműködés célja az AKCS-országok halászati és akvakultúra ágazatainak további fejlesztése az azokhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági előnyök fenntartható módon történő növelése céljából.

Az együttműködési programoknak és tevékenységeknek támogatniuk kell többek között az AKCS-országokban és -régiókban a fenntartható akvakultúrát és halászatot célzó fejlesztési stratégiák és gazdálkodási tervek kidolgozását és végrehajtását; az akvakultúra és a halászat fokozott figyelembe vételét a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákban; az ahhoz szükséges infrastruktúra és technikai know-how fejlesztését, ami révén az AKCS-országok a halászatukból és akvakultúrájukból a legnagyobb fenntartható haszonra tehetnek szert; az AKCS-országok kapacitásainak bővítését az olyan külső kihívások leküzdésére, amelyek hátráltatják őket a halászati forrásaik nyújtotta előnyök teljes kiaknázásában; valamint az AKCS-országok halászati és akvakultúra ágazataiba befektető közös vállalkozások ösztönzését és fejlesztését. A Közösség és az AKCS-államok közötti bármilyen lehetséges, tárgyalásra kerülő halászati megállapodásnak kellőképpen összhangban kell állnia az ezen a területen kidolgozott fejlesztési stratégiákkal;

Közös megállapodás alapján magas szintű konzultációk tarthatók, ideértve a miniszteri szintűeket is, melyek célja a fenntartható akvakultúra és halászat területén folytatott AKCS-EU fejlesztési együttműködés fejlesztése, javítása és/vagy megerősítése.”

20. A 25. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

a) az oktatás és a képzés javítása valamennyi szinten, a felsőfokú képesítések elismerésének előmozdítása, minőségbiztosítási rendszerek létrehozása az oktatás számára, ideértve az internetes vagy más, nem hagyományos eszközökkel történő oktatást és képzést, valamint a műszaki kapacitások és készségek fejlesztését;

b) az egészségügyi rendszerek, különösen az átfogó és magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokhoz való igazságos hozzáférés és az élelmezés javítása, az éhezés és az alultápláltság felszámolása, valamint a megfelelő élelmiszerellátás és az élelmezésbiztonság biztosítása, például biztonsági hálók támogatásán keresztül;”

21. A 27. cikk a következőképpen módosul:

a) A cím helyébe a következő cím lép:

„Kultúra és fejlesztés”

b) A c) pontban az „és” szót el kell hagyni.

c) A cikk a következő pontokkal egészül ki:

e) a kulturális szereplők és a kulturális hálózatok szerepének, valamint fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuk felismerése és támogatása;

f) az oktatás kulturális dimenziójának, valamint a fiatalok kulturális tevékenységekben való részvételének támogatása.”

22. A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. CIKK

Általános megközelítés

(1) Az AKCS-EU együttműködés hatékonyan segíti az AKCS-államok által a regionális együttműködés és integráció terén saját maguk számára kitűzött célok és prioritások elérését.

(2) Az 1. cikkben és a 20. cikkben meghatározott általános célkitűzéseknek megfelelően az AKCS-EU együttműködés a következőket célozza:

a) a béke és a stabilitás előmozdítása, valamint konfliktus-megelőzés és -megoldás;

b) a gazdasági fejlődés és a gazdasági együttműködés fokozása a következőkön keresztül: nagyobb piacok létrehozása, a személyek, az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő és a technológia szabad mozgása az AKCS-országok között, az AKCS-államok gazdaságának felgyorsított diverzifikációja, az AKCS-országok közötti és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem ösztönzése és kiterjesztése, valamint az AKCS-államok fokozatos integrációja a világgazdaságba;

c) a fenntartható fejlődés transznacionális léptékű kihívásai megoldásának előmozdítása, többek között a regionális együttműködési politikák összehangolásán és harmonizációján keresztül.

(3) Az 58. cikkben meghatározott feltételek mellett az együttműködés az interregionális és az AKCS-n belüli együttműködést is támogatja a következő szereplők bevonásával:

a) egy vagy több AKCS regionális szervezet, ideértve a kontinentális szintet is;

b) az európai tengerentúli országok és területek (TOT) és a legkülső régiók.

c) a nem AKCS fejlődő országok.”

23. A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. CIKK

A regionális együttműködést és integrációt támogató AKCS-EU együttműködés

(1) A stabilitás, a béke és a konfliktus-megelőzés területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:

a) a regionális politikai párbeszéd előmozdítása és fejlesztése a konfliktus-megelőzés és -megoldás területein; emberi jogok és demokratizáció; a fejlesztésben résztvevő különböző szereplők közötti eszmecsere, hálózatépítés és mobilitás előmozdítása, különösen a civil társadalomban.

b) biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel - ideértve a fegyverzetellenőrzést, a kábítószerek elleni fellépést, a szervezett bűnözést, a pénzmosást, a megvesztegetést és a korrupciót - foglalkozó regionális kezdeményezések és politikák

(2) A regionális gazdasági integráció területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:

a) az AKCS-államok legkevésbé fejlett országainak a regionális piacok létrehozásában való részvétele és annak előnyeiből való részesedésük;

b) a regionális szintű ágazati gazdasági reformpolitikák végrehajtása;

c) a kereskedelem és a fizetési forgalom liberalizálása;

d) a határokon átnyúló külföldi és hazai beruházások, valamint a regionális és szubregionális gazdasági integrációs kezdeményezések előmozdítása;

e) a regionális integráció nettó átmeneti költségeinek a költségvetési bevételekre és a fizetési mérlegre gyakorolt hatásai enyhítése;

f) az infrastruktúra, különösen a közlekedési és hírközlési infrastruktúra, ezek biztonsága, valamint a szolgáltatások, beleértve a regionális lehetőségek fejlesztését az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén;

(3) A fenntartható fejlődést szolgáló regionális politikák területén az együttműködés az AKCS-régiók prioritásait támogatja, különösen a következőket:

a) a környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal - ideértve a vízkészletet és az energiaforrásokat - való fenntartható gazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás kezelése;

b) élelmezésbiztonság és mezőgazdaság;

c) egészségügy, oktatás és képzés;

d) kutatás és technológiafejlesztés;

e) a katasztrófakészültségre és mérséklésre irányuló regionális kezdeményezések, valamint a katasztrófa utáni helyreállítás.”

24. A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. CIKK

Az AKCS regionális együttműködést és integrációt támogató kapacitásbővítés

Az eredményes és hatékony regionális politikák megvalósítása érdekében az együttműködés fejleszti és megerősíti a következők kapacitásait:

a) az AKCS-államok által létrehozott, illetve az AKCS-államok részvételével működő, a regionális együttműködést és integrációt előmozdító regionális integrációs intézmények és szervezetek;

b) nemzeti kormányok és parlamentek a regionális integráció kérdéseiben;

c) nem állami szereplők, ideértve a magánszektort.”

25. A szöveg a következő 31a. cikkel egészül ki:

„31a. CIKK

HIV/AIDS

(1) Az együttműködés támogatja az AKCS-államoknak a HIV/AIDS járvány kezelését célzó politikák és programok kidolgozására és megerősítésére irányuló, valamint az annak megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, hogy a járvány a fejlődés akadályává váljon. Az együttműködés támogatja az AKCS-államokat abban, hogy egyetemes hozzáférést teremtsenek meg és biztosítsanak a HIV/AIDS megelőzéséhez, kezeléséhez, gondozásához és a kapcsolódó támogatáshoz, és különösen a következőket célozza:

a) a HIV-re/AIDS-re irányuló átfogó multiszektorális stratégiák és tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, a nemzeti és regionális fejlesztési tervekben szereplő prioritásként;

b) a HIV-vel/AIDS-szel szembeni nemzeti intézkedésekbe valamennyi érintett fejlesztési ágazat bevonása, és az érintettek széleskörű mobilizálása valamennyi szinten;

c) a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítése, valamint az egészségügyben jelentkező humánerőforrás-hiány kezelése, ami az egészségügyi rendszerhez való egyetemes hozzáférés biztosításának, valamint a HIV/AIDS-megelőzés, -kezelés és -gondozás és más egészségügyi szolgáltatások hatékony integrációjának alapja;

d) a nemek közötti egyenlőtlenségek, a nemi alapú erőszak és bántalmazás - melyek táplálják a HIV/AIDS járványt - kezelése, a nők és lányok jogainak védelmére irányuló erőfeszítések fokozása, hatékony, a nemekre kidolgozott HIV/AIDS programok, valamint nőknek és lányoknak nyújtott szolgáltatások, ideértve a szexuális és a reproduktív egészséghez és jogokhoz kapcsolódóakat is, valamint a nők HIV/AIDS stratégiákhoz és programokhoz kapcsolódó tervezésbe és döntéshozatalba történő teljes bevonásának támogatása;

e) támogató jogi és politikai keretek kidolgozása, az olyan büntetőjogi rendelkezések megsemmisítése, továbbá az olyan politikák, gyakorlatok, megbélyegzések és diszkrimináció felszámolása, amelyek sértik az emberi jogokat, növelik a HIV-vel/AIDS-szel szembeni sebezhetőséget és akadályozzák a HIV/AIDS betegséggel élő emberek és a legveszélyeztetettebbek számára a hozzáférését a hatékony HIV/AIDS-megelőzéshez, -kezeléshez, -gondozáshoz és támogatáshoz, ideértve a gyógyszerekhez, árucikkekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

f) tényekkel alátámasztott, átfogó HIV/AIDS megelőzéshez való hozzáférés javítása, mely a járvány helyi okaira, a nők speciális igényeire, a fiatalokra és a legveszélyeztetettebbekre irányul;

g) egyetemes és megbízható hozzáférés biztosítása biztonságos, magas színvonalú és megfizethető gyógyszerekhez és egészségügyi árucikkekhez, ideértve a szexuális és reproduktív egészséghez kapcsolódó árucikkeket.”

26. A szöveg a következő 32a. cikkel egészül ki:

„32a. CIKK

Éghajlatváltozás

A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás komoly globális környezeti kihívás, mely veszélyt jelent a milleniumi fejlesztési célok elérésére, amely megfelelő, előrelátható és időben történő pénzügyi támogatást igényel. Ezekből az okokból és a 32. cikkben, és különösen annak (2) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az együttműködés a következőket célozza:

a) az AKCS-államok, különösen pedig a kis szigeteknek és az alacsony fekvésű AKCS-államoknak az éghajlattal kapcsolatos olyan jelenségekkel szembeni sérülékenységének felismerése, mint a tengerparti erózió, ciklonok, áradások és a környezeti hatások által előidézett lakhelyelhagyás; valamint különösen a legkevésbé fejlett és a tengerparttal nem rendelkező AKCS-államoknak az egyre gyakoribb áradásokkal, szárazsággal, erdőirtással és elsivatagosodással szembeni sérülékenységének felismerése;

b) az éghajlatváltozás következményeinek és az általa jelentett fenyegetés enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást szolgáló politikák és programok megerősítése és támogatása, például intézményfejlesztésen és kapacitásbővítésen keresztül;

c) az AKCS-államok globális szén-dioxid-piac fejlesztésére és az abban való részvételre irányuló kapacitásának fokozása; és

d) a következő tevékenységekre való összpontosítás:

i. az éghajlatváltozás integrálása a fejlesztési stratégiákba és a szegénység csökkentését célzó erőfeszítésekbe;

ii. az éghajlatváltozás politikai profiljának kiemelése a fejlesztési együttműködésben, például megfelelő szakpolitikai párbeszéden keresztül;

iii. az AKCS-államok segítése az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban az olyan érintett ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az infrastruktúra, például az idevágó és környezetbarát technológiák átadásán vagy átvételén keresztül;

iv. a katasztrófakockázatok csökkentésének előmozdítása, tükrözve azt, hogy a katasztrófák növekvő aránya az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik;

v. pénzügyi és technikai támogatás nyújtása az AKCS-államok mérséklési intézkedéseihez azokban az esetekben, amikor ez előmozdítja az általuk meghatározott célkitűzéseik elérését a szegénység csökkentése és a fenntartható fejlődés terén, ideértve az erdőirtásból és az erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás, valamint a mezőgazdaságban keletkező kibocsátás csökkentését;

vi. az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos információk és az előrejelzések, valamint a korai figyelmeztető rendszerek javítása;

vii. A fenntartható fejlődést fokozó megújuló energiaforrások és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák használatának ösztönzése.”

27. A 33. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

c) Az államháztartás és a fiskális irányítás javítása és megerősítése, melynek célja a gazdasági tevékenységek fejlesztése az AKCS-országokban, valamint az adóbevételek növelése az AKCS-államok szuverenitásának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett ezen a területen.

Az intézkedések kiterjedhetnek a következőkre:

i. a hazai bevételek igazgatásához kapcsolódó kapacitások növelése, ideértve eredményes, hatékony és fenntartható adórendszerek létrehozását;

ii. a nemzetközi adóegyüttműködési struktúrákban és folyamatokban való részvétel előmozdítása, melynek célja a nemzetközi szabványok továbbfejlesztése és azok hatékony betartása;

iii. adókérdésekben a legjobb nemzetközi gyakorlatok - ideértve az átláthatóság elvét és az információcserét - alkalmazásának támogatása azokban az AKCS-országokban, amelyek vállalták azokat.”

28. A 34. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés vége a következő mondattal egészül ki:

„Ebben az összefüggésben fokozottan figyelembe kell venni, hogy számos AKCS-ország nyersanyagoktól vagy néhány kulcsfontosságú terméktől - ideértve a hozzáadott értéket képviselő agráripari termékeket - való függőségéből eredő sérülékenységét, valamint a preferenciaerózió kockázatát.”

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) E célból a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az I. címben meghatározott nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az AKCS-országok termelési, ellátási és kereskedelmi kapacitásait, valamint a beruházások vonzásával kapcsolatos lehetőségeit kell céloznia. Az együttműködés további célja, hogy új lendületet adjon a Felek közötti kereskedelemnek, az AKCS-országok kereskedelmi és befektetési politikáinak megerősítésének, a nyersanyagoktól való függőségük csökkentésének, a diverzifikáltabb gazdaságok előmozdításának és az AKCS-országok kereskedelemmel kapcsolatos valamennyi probléma kezelését célzó kapacitásának javításának.”

c) A (4) bekezdés vége a következő új mondattal egészül ki:

„Az együttműködésnek kezelnie kell a preferenciaerózió hatásait is a multilaterális kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítésével.”

29. A 35. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben a következő mondatokat el kell hagyni:

„felhasználva minden rendelkezésre álló eszközt a fent megállapított célkitűzések elérése érdekében a kínálati és a keresleti oldal korlátait célozva. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a kereskedelem-fejlesztési intézkedésekre, mint az AKCS-államok versenyképességét növelő eszközre. Ezért megfelelő súlyt kell fektetni a kereskedelem fejlesztésére az AKCS-államok Közösség által támogatott fejlesztési stratégiáin belül.”

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az AKCS-államok regionális integrációs kezdeményezéseire kell épülnie. A regionális együttműködés és integráció érdekében történő, az I. címben meghatározott együttműködés és a gazdasági és kereskedelmi együttműködés kölcsönösen erősítik egymást. A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek különösen a kínálat és kereslet oldali tényezőket kell kezelnie, nevezetesen az infrastruktúra összekapcsolását, a gazdaság diverzifikációt és a kereskedelmet fejlesztő intézkedéseket, mint az AKCS-államok versenyképességét növelő eszközöket. Ezért megfelelő súllyal kell kezelni az AKCS-államok és -régiók fejlesztési stratégiáikban - melyeket a Közösségnek támogatnia kell, különösen kereskedelemösztönző segélyek révén - foglalt idevágó intézkedéseket.”

30. A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. CIKK

Módozatok

(1) A fent megállapított célkitűzésekre és elvekre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy új, a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodásokat kössenek, fokozatosan megszüntetve a közöttük fennálló kereskedelmi akadályokat, és bővítik az együttműködést minden, a kereskedelem szempontjából jelentős területen.

(2) A gazdasági partnerségi megállapodások, mint fejlesztési eszközök, az AKCS-államok világgazdaságba történő zökkenőmentes és fokozatos integrációjának előmozdítását célozzák, különösen a regionális integrációban és a Dél-Dél kereskedelemben rejlő potenciál teljes kihasználása révén.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy az új kereskedelmi szabályozásokat fokozatosan kell bevezetni.”

31. A 37. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„37. CIKK

Eljárások

(1) A gazdasági partnerségi megállapodások tárgyalása során a kapacitásbővítést az I. címben és a 35. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani az AKCS-országok állami és magánszektorai számára, beleértve a versenyképesség növelésére, a regionális szervezetek megerősítésére, valamint a regionális kereskedelmi kezdeményezések támogatására irányuló intézkedéseket, adott esetben a költségvetési kiigazítás és a fiskális reform segítésével, valamint az infrastruktúra modernizálásával és fejlesztésével, és a beruházások ösztönzésével.

(2) A Felek rendszeresen felülvizsgálják a tárgyalások előrehaladását a 38. cikkben előirányzottaknak megfelelően.

(3) A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat olyan AKCS-országokkal folytatják, amelyek erre alkalmasnak tekintik magukat az általuk megfelelőnek tartott szinten és az AKCS-csoporton belül megállapított eljárásoknak megfelelően, az AKCS-n belüli regionális integrációs folyamatok támogatása céljából.

(4) A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások célja a vonatkozó WTO-szabályokkal összhangban a Felek közötti kereskedelmi korlátok fokozatos megszüntetésére vonatkozó ütemterv kialakítása. A Közösség oldaláról a kereskedelem liberalizálásának alapját a közösségi vívmányok képezik, célja pedig az AKCS-országok jelenlegi piacrajutásának javítása, többek között a származási szabályok felülvizsgálata által. A tárgyalásoknak figyelembe kell venniük a fejlettségi szintet és a kereskedelmi intézkedések AKCS-országokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatását, valamint az AKCS-országok azon képességét, hogy gazdaságaikat a liberalizációs folyamathoz igazítsák. A tárgyalások során ezért a lehető legrugalmasabban kell megállapítani a megfelelő átmeneti időszakot, az érintett termékek végleges körét, figyelembe véve az érzékeny ágazatokat, valamint a vámok leépítésének ütemezésében fellelhető aszimmetria mértékét, összhangban maradva az akkor hatályos WTO-szabályokkal.

(5) A Felek szorosan együttműködnek a WTO-n belül az elért szabályozások magyarázata és indokolása céljából, különös tekintettel a rendelkezésre álló rugalmasság mértékére.

(6) A Felek megvitatják továbbá a kiviteleikre vonatkozó származási szabályok egyszerűsítésének és felülvizsgálatának módját, a kumulációs rendelkezéseket is beleértve.

(7) Miután az AKCS-államok gazdasági partnerségi megállapodást kötöttek, az ilyen megállapodásban nem részes AKCS-államok bármikor csatlakozhatnak ahhoz.

(8) Az I. címben ismertetett és a 35. cikknek megfelelően történő, az AKCS regionális együttműködést és integrációt támogató AKCS-EU együttműködés összefüggésében a Felek különös figyelmet tulajdonítanak a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtásából következő igényekre. Az e megállapodás IV. mellékletének 1. cikkében ismertetett elvek alkalmazandók. E célból a Felek megállapodnak a létező vagy új regionális finanszírozási mechanizmusok igénybevételéről, amelyeken keresztül rendelkezésre bocsáthatók az együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásai és más pótlólagos források.”

32. A szöveg a következő 37a. cikkel egészül ki:

„37a. CIKK

Egyéb kereskedelmi szabályozások

(1) A kereskedelem nagyobb fokú liberalizációját célzó jelenlegi kereskedelempolitikai trendek összefüggésében az EU és az AKCS-államok részt vehetnek olyan megállapodásokra irányuló tárgyalásokban és azok végrehajtásában, amelyek fokozzák a multilaterális és bilaterális kereskedelem liberalizációját. Az ilyen liberalizáció az AKCS-államoknak nyújtott preferenciák eróziójához vezethet és érintheti versenyhelyzetüket az EU piacán, valamint a fejlesztést célzó erőfeszítéseiket is, amelyeket az EU támogatni szándékozik.

(2) A gazdasági és kereskedelmi együttműködés célkitűzéseinek megfelelően az EU a liberalizáció lehetséges negatív hatásainak leküzdését célzó intézkedések meghozatalára törekszik abból a célból, hogy ameddig az lehetséges, fenntartsa az AKCS-államok számára a multilaterális kereskedelmi rendszeren belüli jelentős preferenciális hozzáférést, és hogy biztosítsa azt, hogy a preferenciák bármely elkerülhetetlen leépítése fokozatosan, a lehető leghosszabb időszakon át történjen.”

33. A 38. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A miniszteri szintű kereskedelmi bizottság megvitatja az összes AKCS-államot érintő bármely, kereskedelemmel kapcsolatos kérdést, és rendszeresen figyelemmel kíséri a gazdasági partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat és a megállapodások végrehajtását. A bizottság különleges figyelmet fordít a jelenlegi multilaterális kereskedelmi tárgyalásokra, és megvizsgálja a messzemenő liberalizálási kezdeményezések hatását az AKCS-EK kereskedelemre és az AKCS-országok gazdaságainak fejlesztésére. A bizottság jelentést és megfelelő ajánlásokat - ideértve a bármilyen támogató intézkedéseket célzókat is - tesz a Miniszterek Tanácsának azzal a céllal, hogy fokozza az AKCS-EK kereskedelmi szabályozások előnyeit.”

34. A szöveg a következő 38a. cikkel egészül ki:

„38a. CIKK

Konzultáció

(1) Amennyiben a kereskedelem elősegítését célzó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését szolgáló új, vagy a Közösség által elfogadott programokban kikötött intézkedések valószínűleg érintik egy vagy több AKCS-állam érdekeit, a Közösség az ilyen intézkedések elfogadását megelőzően értesíti az AKCS-csoport Titkárságát és az érintett AKCS-államokat.

(2) Annak érdekében, hogy a Közösség figyelembe vehesse az AKCS-csoport érdekeit, ez utóbbi kérelmére az e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban konzultációkat kell tartani azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak.

(3) Amennyiben a kereskedelem elősegítése érdekében elfogadott létező közösségi szabályok vagy rendelkezések, illetve azok értelmezése, alkalmazása vagy végrehajtása érinti egy vagy több AKCS-állam érdekeit, az érintett AKCS-államok kérelmére konzultációkat kell tartani a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak.

(4) A megfelelő megoldás megtalálása céljából a Felek a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottságban felvethetnek bármilyen, a kereskedelemmel kapcsolatos problémát, amely az Európai Unió tagállamai által megtett vagy tervezett intézkedésekből származhat.

(5) A Felek tájékoztatják egymást az ilyen intézkedésekről az eredményes konzultációk biztosítása érdekében.

(6) A Felek megállapodnak abban, hogy a valamely gazdasági partnerségi megállapodás hatályába eső kérdésekről az ilyen megállapodás intézményein belül folytatott konzultációt és az ilyen intézményeken keresztüli tájékoztatást úgy kell tekinteni, hogy azok kielégítik az ebben a cikkben és a 12. cikkben foglalt rendelkezéseket is, feltéve hogy a valószínűleg érintett AKCS-államok mindegyike részese a gazdasági partnerségi megállapodásnak, amelynek keretében a konzultációt tartották vagy a tájékoztatás történt.”

35. A következő cikkek a „nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően,” mondattal egészülnek ki:

- a 41. cikk (5) bekezdése az „A Közösség” szövegrész után;

- a 42. cikk (4) bekezdése az „A Közösség” szövegrész után;

- a 45. cikk (3) bekezdése az „Az együttműködésnek e területen” szövegrész után;

- a 47. cikk (2) bekezdése az „A szabványosításban és a tanúsításban megvalósuló együttműködés célja, hogy” szövegrész után;

- a 48. cikk (3) bekezdése az „A felek megállapodnak, hogy” szövegrész után;

- Az 51. cikk (2) bekezdése az „Az együttműködés célja” szövegrész után.

36. A 43. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Felek megállapodnak abban is, hogy fokozzák a közöttük megvalósuló együttműködést az információs és kommunikációs technológiák, valamint az információs társadalom terén. Ezen együttműködésnek nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően különösen arra kell irányulnia, hogy nemzeti, regionális és nemzetközi szinten megteremtse a kommunikációs rendszerek nagyobb fokú harmonizálását és fokozza azok kiegészítő jellegét, valamint azok új technológiákhoz való hozzáigazítását.”

37. A 44. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a kereskedelem valamennyi területének kezelésével kapcsolatos kapacitásuk megerősítése céljából, beleértve szükség szerint az intézményi keretek javítását és támogatását.”

38. A 46. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Felek megállapodnak továbbá, hogy megerősítik együttműködésüket e területen. Kérésre és az együttesen kölcsönösen megállapított feltételek mellett, valamint nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően az együttműködés kiterjed többek között az alábbi területekre: a szellemi tulajdonjogok oltalmát és érvényesítését célzó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendeletek előkészítése, a jogosultak által az ilyen jogokkal való visszaélés és a versenytársak részéről az ilyen jogok megsértésének megelőzése, belföldi és regionális hivatalok és egyéb ügynökségek létrehozása és megerősítése, ideértve a betartatásban és oltalomban résztvevő regionális szellemi tulajdonjogi szervezetek támogatását, a személyzet képzésével együtt.”

39. a) A 49. cikk (1) bekezdésének vége a következő mondattal egészül ki:

„a 32a. cikk rendelkezéseivel összefüggésben is.”

b) A 49. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felek egyetértenek abban, hogy a környezetvédelmi intézkedéseket nem szabad protekcionista célokra felhasználni.”

40. Az 50. cikk (3) bekezdésében a „kereskedelmi” szót el kell hagyni.

41. Az 56. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A fejlesztésfinanszírozási együttműködést az AKCS-államok által nemzeti, regionális és AKCS-n belüli szinten megállapított fejlesztési célok, stratégiák és prioritások alapján és azokkal összhangban kell megvalósítani. Figyelembe kell venni azok eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőit, valamint egyedi lehetőségeiket. A nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program szerint az együttműködésnek a felelősségvállalásra, az összehangolásra, a donorkoordinációra és harmonizációra kell épülnie az eredményközpontú fejlesztésirányítás és a kölcsönös elszámoltathatóság érdekében. Az együttműködés különösen a következőket célozza:

a) előmozdítja a helyi felelősségvállalást a fejlesztési folyamat minden szintjén;

b) tükrözi a kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapuló partnerséget;

c) hangsúlyozza a kiemelkedően kedvező feltételek mellett és folyamatos alapon biztosított erőforrások áramlásával kapcsolatos kiszámíthatóság és biztonság fontosságát;

d) rugalmas és az egyes AKCS-államok helyzetének megfelelő, valamint alkalmazkodik az érintett projekt vagy program egyedi jellegéhez; és

e) biztosítja a hatékonyságot, az összehangoltságot és a következetességet.”

42. Az 58. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

b) regionális vagy államközi szervek, amelyekhez egy vagy több AKCS-állam tartozik, - ideértve az Afrikai Uniót vagy azokat a szerveket is, amelyeknek nem AKCS-államok is tagjai -, és amelyeket ezen AKCS-államok felhatalmaztak; és”

b) A (2) bekezdés d) pontja a „magánbefektetéseket” szó után a „vagy a közberuházásokat” szöveggel egészül ki.

c) A (2) bekezdés f) pontjának vége a következő szöveggel egészül ki:

„összhangban e megállapodás IV. mellékletének 6. cikkével.”

43. A 60. cikk c) és g) pontjai helyébe a következő szöveg lép:

c) a külső sokkok rövid távú kedvezőtlen hatásainak enyhítése, ideértve az exportjövedelmek instabilitásának gazdasági-társadalmi reformokra és szakpolitikákra gyakorolt hatását;”

g) humanitárius és vészhelyzeti segítségnyújtás, beleértve a menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára nyújtott segítséget, a rövid távú enyhítést és helyreállítást a hosszútávú fejlesztéssel kombináló beavatkozásokat válsághelyzetekben vagy válság utáni helyzetekben, valamint a katasztrófakészültséget.”

44. A 61. cikk (2) és (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A makrogazdasági és ágazati reformok támogatása érdekében közvetlen költségvetési támogatást kell biztosítani, amennyiben:

a) jól meghatározott, a szegénység csökkentésére összpontosító nemzeti vagy ágazati fejlesztési stratégiák léteznek vagy állnak végrehajtás alatt;

b) az ország által önállóan létrehozott, jól meghatározott és a fő donorok - ideértve adott esetben a nemzetközi pénzügyi intézményeket is - által kedvezőnek ítélt, stabilitásorientált makrogazdasági vagy ágazati politika van érvényben vagy áll végrehajtás alatt;

c) a közpénzekkel való gazdálkodás kielégítően átlátható, elszámoltatható és hatékony;

A Közösség igazodik az egyes AKCS-országokra jellemző rendszerekhez és eljárásokhoz, nyomon követi a költségvetés támogatását a partnerországgal, és támogatja a partnerországoknak a belső elszámoltathatóság, a parlamenti felügyelet, az audit kapacitások és az információhoz való nyilvános hozzáférés megerősítésére irányuló erőfeszítéseit.”

„(5) A megállapodás keretében az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében elkülönített összegeket, az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: a bank) saját forrásait, és adott esetben az Európai Közösség költségvetéséből lehívott más forrásokat az e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló projektek, programok és egyéb műveletek támogatására kell felhasználni.”

45. A 66. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az AKCS-államok adósságterhének és fizetésimérleg-problémáinak enyhítése érdekében a Felek megállapodnak, hogy felhasználják az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében előirányzott forrásokat, hogy hozzájáruljanak az AKCS-országok javára az adósságterhek enyhítését célzó, nemzetközi szinten jóváhagyott kezdeményezésekhez. A Közösség továbbá vállalja, hogy megvizsgálja más közösségi források hosszabb távon történő igénybevételének módjait a nemzetközi leg elfogadott adósságenyhítési kezdeményezések támogatása érdekében.”

46. A 67. cikk (1) bekezdése az utolsó mondat előtt a következő mondattal egészül ki:

„Lehetőség szerint a közös értékelés az országspecifikus szabályozások, a támogatás nyomon követése az elért eredmények alapján történik.”

47. A 3. fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„Segítségnyújtás külső sokkok esetén”.

48. A 68. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„68. CIKK

(1) A Felek felismerik, hogy a külső sokkokból eredő makrogazdasági instabilitás kedvezőtlenül érintheti az AKCS-államok fejlődését, és veszélyeztetheti azok fejlesztési célkitűzéseinek a megvalósítását. Ezért kiegészítő támogatást vezetnek be a külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások - ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatásokat is - enyhítésére az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében.

(2) E támogatás célja, hogy biztosítsa azon társadalmi-gazdasági reformokat és szakpolitikákat, amelyeket a bevételcsökkenés hátrányosan érinthet, és orvosolja az ilyen sokkok rövidtávú kedvezőtlen hatásait.

(3) Az AKCS-államok gazdaságainak - különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra - a kiviteltől való fokozott függését figyelembe kell venni a források elosztásakor. Ebben az összefüggésben a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti, konfliktus és természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő AKCS-államokat kedvezményesebb elbánásban kell részesíteni.

(4) A kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmusnak az e megállapodás „Finanszírozás feltételei” című II. mellékletében megállapított különös módozataival összhangban kell biztosítani.

(5) A Közösség támogatást biztosít továbbá az olyan, piaci alapú biztosítási rendszerekhez, amelyeket a magukat a külső sokkok rövidtávú hatásaitól megvédeni kívánó AKCS-államok számára terveztek.”

49. A 6. fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„6. FEJEZET

Humanitárius, sürgősségi és rehabilitációs segítségnyújtás”

50. A 72. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„72. CIKK

Általános alapelv

(1) A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítséget válsághelyzetekben kell nyújtani. A humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás célja az életmentés és -megőrzés, valamint az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése bárhol, ahol erre szükség van. A rehabilitációs segítségnyújtás célja a helyreállítás, valamint a rövidtávú enyhítés összekapcsolása a hosszabb távú fejlesztési programokkal.

(2) A válsághelyzetek, ideértve a hosszú távú strukturális instabilitást vagy bizonytalanságot, olyan helyzetek, amelyek veszélyeztetik a törvényes rendet vagy az egyének biztonságát és védelmét, ami fegyveres konfliktusba torkollhat vagy destabilizálhatja az országot. A válsághelyzetet okozhatják természeti katasztrófák, vagy az olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó, többek között az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energiához és a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények.

(3) A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtást az áldozatok számára addig kell fenntartani, amíg az szükséges az ilyen helyzetekből adódó vészhelyzeti igények kezeléséhez, összekapcsolva az enyhítést, a helyreállítást és a fejlesztést.

(4) A humanitárius segítséget kizárólag a válsághelyzet áldozatai szükségleteinek és érdekeinek megfelelően és a nemzetközi humanitárius jog elveivel összhangban kell nyújtani, tiszteletben tartva az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elveit. Különösen nem lehet megkülönböztetést tenni az áldozatok között faj, etnikai származás, vallás, nem, életkor, nemzetiség vagy politikai elkötelezettség alapján, és garantálni kell az áldozatokhoz való szabad eljutást és az áldozatok védelmét, valamint a humanitárius alkalmazottak és felszerelések biztonságát.

(5) A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtást az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből kell finanszírozni, amennyiben az ilyen segítségnyújtás nem finanszírozható az EU költségvetéséből. A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtás végrehajtása a tagállami erőfeszítések kiegészítésével és azok összehangolásával történik, a segélyhatékonyság területén kialakult legjobb gyakorlatnak megfelelően.”

51. A szöveg a következő új 72a. cikkel egészül ki:

„72a. CIKK

Célkitűzés

(1) A humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás céljai:

a) védi az emberek életét a válsághelyzetekben és a válságokat közvetlenül követő helyzetekben;

b) minden rendelkezésre álló logisztikai eszközzel hozzájárul a humanitárius segély finanszírozásához és célba juttatásához, valamint ahhoz, hogy ahhoz a megcélzott kedvezményezettek közvetlenül hozzáférhessenek;

c) a rövid távú helyreállítás és újjáépítés végrehajtása, hogy az áldozatok részesülhessenek a minimális társadalmi és gazdasági integrációból, és a lehető leghamarabb meglegyenek a feltételek a fejlődés folytatásához az érintett AKCS-országok és régiók által kitűzött hosszú távú célkitűzések alapján;

d) a természeti vagy ember okozta katasztrófákat követően elmozdított emberek (menekültek, lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek és hazatelepülők) igényeinek kezelése, hogy a szükséges ideig kielégítse a menekültek és lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek minden igényét (tartózkodási helytől függetlenül), és megkönnyítse önkéntes hazatelepülésüket, illetve újbóli integrálódásukat származási országukban; és

e) segítségnyújtás az AKCS-állam vagy -régió számára rövid távú katasztrófa-megelőzési és -készültségi mechanizmusok létrehozásában, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából.

(2) Segítség nyújtható a menekülteket vagy hazatérőket fogadó AKCS-államok vagy -régiók számára, hogy kielégítsék a sürgősségi segítségnyújtás által le nem fedett sürgős igényeket.

(3) A rehabilitációs intézkedés célja az adott válság utáni fizikai és társadalmi helyreállítás; az intézkedések célja lehet a rövid távú enyhítés és helyreállítás, valamint a vonatkozó, nemzeti, regionális indikatív programokból vagy AKCS-n belüli programból finanszírozott hosszabb távú fejlesztési programok összekapcsolása. Az ilyen intézkedéseknek szükségesnek kell lenniük a vészhelyzeti szakaszból a fejlődési szakaszba való átmenethez, elő kell segíteniük a lakosság érintett csoportjainak újbóli társadalmi és gazdasági integrációját, a lehető legnagyobb mértékben meg kell szüntetniük a válság okait, és meg kell erősíteniük az intézményeket, valamint a helyi és nemzeti szereplők felelősségvállalását az érintett AKCS-ország fenntartható fejlődési politikájának megfogalmazásában.

(4) Adott esetben az (1) bekezdés e) pontjában említett rövid távú katasztrófa-megelőzési és készültségi mechanizmusokat más, létező katasztrófa-megelőzési és készültségi mechanizmusokkal hangolják össze.

A nemzeti, regionális és az AKCS szintű, katasztrófakockázatokat csökkentő és kockázatkezelő mechanizmus fejlesztésének és megerősítésének segítenie kell az AKCS-államokat a katasztrófák hatásaira való rugalmas reagálás kiépítésében. Valamennyi kapcsolódó intézkedés megtehető a regionális és nemzetközi szervezetekkel és programokkal együttműködésben, melyek bizonyítható eredményeket mutatnak fel a katasztrófakockázatok csökkentése területén.”

52. A 73. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„73. CIKK

Végrehajtás

(1) A segítségnyújtási műveleteket vagy a válsághelyzet által érintett AKCS-ország vagy -régió, vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy a nemzetközi szervezetek vagy a helyi és nemzetközi nem állami szervezetek javaslatára végzik el.

(2) A Közösség megteszi a szükséges megfelelő lépéseket a gyors cselekvés megkönnyítése érdekében, hogy megfeleljen a segítségnyújtást kiváltó sürgető igényeknek. Az ilyen segítséget olyan eljárások alapján kell igazgatni és végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a gyors, rugalmas és hatékony műveleteket.

(3) Hangsúlyozva az e fejezettel összhangban nyújtott segítség fejlesztő jellegét, az érintett állam vagy régió kérésére rendkívüli esetben a segítséget az indikatív programmal együtt is fel lehet használni.”

53. A 76. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

d) a bank saját forrásaiból és a beruházási keretből folyósított kölcsönök, amelyek feltételeit e megállapodás II. melléklete határozza meg. Az ilyen kölcsönök felhasználhatók az alapinfrastruktúrába irányuló közberuházások finanszírozásához is.”

54. A 95. cikk (3) bekezdésében a következő mondatot el kell hagyni:

„Ez azonban nem vonatkozik a gazdasági és kereskedelmi együttműködés rendelkezéseire, amelyekre vonatkozóan különleges felülvizsgálati eljárás létezik.”

D. II. melléklet - a finanszírozás feltételei

1. A II. melléklet módosításait, melyeket az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának 2009. május 29-i 1/2009 határozatában *  fogadtak el, a II. melléklet tartalmazza.

2. Az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2) A kamattámogatásra a jelen mellékletben előirányzott források az 1b. melléklet (2) bekezdésének c) pontjában részletezett kamattámogatás céljára elkülönített eszközből lesznek elérhetők.

(3) A kamattámogatások tőkésíthetők vagy támogatások formájában használhatók fel. A kamattámogatásnak a kölcsön folyósításakor érvényes értéke szerint számított összegét az 1b. melléklet (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kamattámogatás céljára elkülönített eszközökre kell terhelni, és közvetlenül a Banknak kell megfizetni. A kamattámogatás céljára elkülönített eszköz legfeljebb 10%-a fordítható a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatására az AKCS-országokban.

(4) Ezek a feltételek nem érintik azokat a feltételeket, amelyek a súlyosan eladósodott szegény országokra vonatkozó („HIPC”) kezdeményezés értelmében vagy más, nemzetközileg elfogadott adósságfenntarthatósági keretrendszerekben az AKCS-országokra alkalmazható korlátozott hitelfeltételeket szabályozzák. Ennek megfelelően, ha ezek a keretrendszerek a kölcsönök kamatlábának több mint 3%-kal történő csökkentését írják elő, ahogy ezt jelen fejezet 2. és 4. cikke lehetővé teszi, a Banknak törekednie kell a pénzeszközök átlagköltségének csökkentésére egyéb adományozókkal megvalósuló megfelelő társfinanszírozás útján. Amennyiben mindez nem lehetséges, a Bank kölcsönének kamatlába olyan mértékben csökkenthető, hogy az megfeleljen a HIPC-kezdeményezésből vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszerből adódó szint követelményeinek.”

3. A 2. cikk (7) és (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az olyan országok rendes kölcsöneinek időbeli hatálya, amelyekre nem vonatkoznak korlátozott hitelfeltételek a HIPC-kezdeményezés vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszer értelmében, koncessziós feltételek alapján a következő esetekben hosszabbítható meg:

a) a legkevésbé fejlett, konfliktus utáni helyzetben vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő országok olyan infrastrukturális projektjei, amelyek a magánszektor fejlődésének előfeltételei. Ilyen esetekben a kölcsön kamatlába legfeljebb 3%-kal csökken;

b) a privatizáció keretei között megvalósuló szerkezetátalakítással járó vagy jelentős és egyértelműen kimutatható társadalmi vagy környezetvédelmi előnyökkel járó projektek. Ilyen esetekben a kölcsönök kamattámogatással egészíthetők ki, amelynek összegét és formáját a projekt egyedi jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb 3%-nál.

Az a) vagy a b) pont alá tartozó végleges kamatláb egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50%-ánál.”

4. A 2. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Az ilyen koncessziós célokra nyújtandó forrásokat az e megállapodás Ib. melléklete (2) bekezdésének c) pontjában említett kamattámogatás céljára elkülönített eszközökből bocsátják rendelkezésre.”

5. A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bank saját forrásaiból finanszírozott kölcsönöket a következő feltételek mellett kell folyósítani:

a) a referencia-kamatláb az a kamatláb, amelyet a Bank a szerződés aláírása vagy a folyósítás napján alkalmaz a pénznem és a törlesztési időszak tekintetében azonos feltételekhez kötött kölcsönök esetében;

b) ugyanakkor, azon országok esetében, amelyekre a HIPC-kezdeményezés értelmében vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszer szerint nem vonatkoznak korlátozott hitelfeltételek:

i. legfeljebb 3%-os kamattámogatásra jogosultak általában az állami szektorbeli projektek;

ii. a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott magánszektorbeli projektek az abban a rendelkezésben meghatározott feltételek mellett jogosultak kamattámogatásra.

A végleges kamatláb egyetlen ilyen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50%-ánál.

c) a Bank saját forrásaiból folyósított kölcsönök törlesztési időszakát a projekt gazdasági és pénzügyi jellemzői alapján határozzák meg. E kölcsönök rendszerint tartalmaznak egy türelmi időt, amelyet a projekt kivitelezési idejére történő utalással kell rögzíteni.”

E. III. melléklet - intézményi támogatás, CDE és CTA

1. Az 1. cikk a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

a) a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) szerepének megerősítése és bővítése, hogy megfelelő támogatással lássa el a magánszektort a fejlesztési tevékenységek előmozdításához az AKCS-országokban és -régiókban; és

b) a Mezőgazdasági és Vidéki Együttműködés Technikai Központja (CTA) szerepének erősítése és fokozása az AKCS intézményi kapacitásának fejlesztésében, különös tekintettel az információkezelésre, a technológiákhoz való hozzáférés javítása érdekében a fokozott mezőgazdasági termelékenység, a kereskedelmi alapokra helyezés, az élelmiszerbiztonság és a vidékfejlesztés céljából.”

2. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. CIKK

CDE

(1) A CDE előmozdítja az olyan üzleti környezetet, amely elősegíti a magánszektor fejlesztését, valamint támogatja a magánszektorbeli fejlesztési stratégiák végrehajtását az AKCS-országokban azáltal, hogy nem pénzügyi szolgáltatásokat - ideértve a tanácsadási szolgáltatásokat is - nyújt az AKCS-társaságoknak és -vállalkozásoknak, és támogatja a Közösség és az AKCS-államok gazdasági szereplői által létrehozott közös kezdeményezéseket. E tekintetben kellőképpen figyelembe kell venni a gazdasági partnerségi megállapodásokból eredő igényeket.

(2) A CDE célja, hogy segítse az AKCS-magánvállalkozásokat, hogy versenyképesebbé váljanak a gazdaság minden ágazatában. A központ különösen a következőket célozza:

a) segíti és előmozdítja az üzleti együttműködést és partnerkapcsolatot az AKCS- és az EU-vállalkozások között;

b) hozzájárul az üzleti támogatási szolgáltatások fejlesztéséhez azáltal, hogy támogatja a magántulajdonban lévő szervezetek kapacitásbővítését, illetve a műszaki, szakmai, üzletviteli, kereskedelmi és képzési támogatási szolgáltatásokat nyújtókat;

c) támogatást nyújt a beruházásfejlesztési tevékenységek, például a beruházásfejlesztési szervezetek, beruházási konferenciák szervezése, képzési programok, stratégiai műhelyek és a beruházásfejlesztési missziók nyomonkövetése számára; és

d) támogatja azon kezdeményezéseket, amelyek az üzletvitel minden területén hozzájárulnak az innováció előmozdításához, valamint a technológia, a know-how és a legjobb gyakorlatok átadásához;

e) tájékoztatja az AKCS-magánszektort e megállapodás rendelkezéseiről;

f) információt szolgáltat az európai vállalkozások és magánszektorbeli szervezetek számára az AKCS-országok kínálta üzleti lehetőségekről és ezek módozatairól.

(3) A CDE hozzájárul az üzleti környezet nemzeti és regionális szinten történő javításához is annak érdekében, hogy a vállalkozások kihasználhassák a regionális integrációs folyamatok és a kereskedelem megnyitása terén elért haladás nyújtotta előnyöket. Ez a következőkre terjed ki:

a) Segítségnyújtás a vállalkozásoknak abban, hogy megfeleljenek a regionális integráció terén tett haladással, valamint a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtásával járó új minőségi és más egyéb szabványoknak;

b) a külső piacokon megkövetelt termékminőséggel és szabványokkal kapcsolatos információk terjesztése az AKCS helyi magánszektorán belül; és

c) az üzleti környezet nemzeti és regionális szintű reformjának előmozdítása, ideértve a magánszektor és a közintézmények közötti párbeszéd elősegítését;

d) A szolgáltatásokat nyújtó nemzeti és/vagy regionális közvetítők szerepének megerősítése és feladatainak bővítése.

(4) A CDE tevékenysége az összehangolás, a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték elvén alapul a közjogi vagy magánjogi szervezeteknek a magánszektor fejlesztését célzó bármilyen kezdeményezései tekintetében. A központ tevékenységeinek különösképpen összhangban kell állniuk az e megállapodás 3. részében meghatározott nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákkal. A CDE feladatai ellátása során a szelektivitás alapján jár el és biztosítja a pénzügyi fenntarthatóságot. A CDE biztosítja a központ és a regionális hivatalok közötti megfelelő feladatelosztást.

(5) Időszakosan értékelni kell a CDE által végzett tevékenységeket.

(6) A Központ felügyeleti hatósága a Nagykövetek Bizottsága. A bizottság a megállapodás aláírását követően:

a) meghatározza a Központ alapszabályát;

b) kinevezi az igazgatótanács tagjait;

c) az igazgatótanács javaslata alapján kinevezi a Központ vezetőségét;

d) nyomon követi a Központ átfogó stratégiáját és felügyeli az igazgatótanács munkáját.

(7) Az igazgatótanács a Központ alapszabályának megfelelően:

a) megállapítja a pénzügyi és személyzeti szabályzatot és a működési szabályokat;

b) felügyeli a Központ munkáját;

c) elfogadja a Központ programját és költségvetését;

d) időszakosan jelentéseket és értékeléseket nyújt be a felügyeleti hatóságnak;

e) ellát minden egyéb feladatot, amelyet a Központ alapszabálya rá nézve meghatároz.

(8) A Központ költségvetését az e megállapodásban a fejlesztésfinanszírozási együttműködés tekintetében megállapított szabályoknak megfelelően finanszírozzák.”

3. A 3. cikk (4)-(6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Időszakosan értékelni kell a CTA által végzett tevékenységeket.

(5) A Központ felügyeleti hatósága a Nagykövetek Bizottsága. A bizottság a megállapodás aláírását követően:

a) meghatározza a Központ alapszabályát;

b) kinevezi az igazgatótanács tagjait;

c) az igazgatótanács javaslata alapján kinevezi a Központ vezetőségét;

d) nyomon követi a Központ átfogó stratégiáját és felügyeli az igazgatótanács munkáját.

(6) Az igazgatótanács a Központ alapszabályának megfelelően:

a) megállapítja a pénzügyi és személyzeti szabályzatot és a működési szabályokat;

b) felügyeli a Központ munkáját;

c) elfogadja a Központ programját és költségvetését;

d) időszakosan jelentéseket és értékeléseket nyújt be a felügyeleti hatóságnak;

e) ellát minden egyéb feladatot, amelyet a Központ alapszabálya rá nézve meghatároz.”

F. IV. melléklet - végrehajtási és irányítóbizottsági eljárások

1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. CIKK

Az e megállapodás keretében biztosított segélyekkel finanszírozott műveleteket az együttműködés többéves pénzügyi kerete által lefedett időszak elején programozzák.

A programozás a felelősségvállalás, az összehangolás, a donorkoordináció és a harmonizáció, valamint az eredményközpontú fejlesztésirányítás és a kölcsönös elszámoltathatóság elvei szerint történik.

Ebben az értelemben a programozás jelentése:

a) Országstratégiai dokumentumok, regionális stratégiai dokumentumok vagy AKCS-n belüli stratégiai dokumentumok kidolgozása és továbbfejlesztése, melyek e területek saját középtávú fejlesztési célkitűzéseikre és stratégiáikra épülnek, és figyelembe veszik a közös programozás és a donorok közötti munkamegosztás elveit. E folyamatot, amennyiben lehetséges, a partnerország vagy -régió irányítja;

b) azon indikatív programozható keretösszeg egyértelmű jelzése a Közösség részéről, amelyből az ország, a régió vagy az AKCS-n belüli együttműködés az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi kerete által lefedett időszakban részesülhet, valamint minden más vonatkozó információé, ideértve az előre nem látható igényekre kialakítható tartalékot is;

c) indikatív program előkészítése és elfogadása a stratégiai dokumentum végrehajtására, figyelembe véve más donorok, különösen az EU-tagállamok kötelezettségvállalásait; és

d) a stratégiai dokumentumra, az indikatív programra és az ahhoz rendelt források mennyiségére vonatkozó felülvizsgálati eljárás.”

2. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) Az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az országstratégiai dokumentumot az érintett AKCS-állam és az EU dolgozza ki. A szereplők széles körével - ideértve a nem állami szereplőket, a helyi hatóságokat, és adott esetben az AKCS-parlamenteket - folytatott konzultációkra kell épülnie, és a levont tanulságokra és a legjobb gyakorlatokra kell támaszkodnia.”

b) Az a) pontban a „politikai, gazdasági és társadalmi” szövegrész helyébe a „politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti” szöveg lép.

c) Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

e) a fenti stratégiák végrehajtásához alkalmazandó legmegfelelőbb támogatási és végrehajtási mechanizmusok jelzése.”

3. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. CIKK

Forrásallokáció

(1) Az AKCS-országok közötti indikatív forrásfelosztás szabványos, tárgyilagos ás átlátható szükséglet- és teljesítménykritériumok alapján történik. Ebben az összefüggésben:

a) a szükségletek értékelésének alapját képező kritériumok az egy főre jutó jövedelem, a népességszám, a társadalmi mutatók, az eladósodottság szintje, valamint a külső sokkokkal szembeni sérülékenység. Különleges elbánásban kell részesíteni a legkevésbé fejlett AKCS-államokat, és kellően figyelembe kell venni a szigetállamok és a tengerparttal nem rendelkező államok sérülékenységét. Emellett figyelembe kell venni a konfliktusok vagy természeti katasztrófák következményeivel küzdő országok különleges nehézségeit is; és

b) a teljesítmény értékelése a kormányzáshoz, az intézményi reformok végrehajtásában tett előrehaladáshoz, az ország erőforrások felhasználása terén nyújtott teljesítményéhez, a jelenlegi műveletek hatékony végrehajtásához, a szegénység enyhítéséhez vagy csökkentéséhez, a milleniumi fejlesztési célok megvalósítása felé tett előrelépéshez, a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedésekhez, valamint a makroökonómiai és ágazati politika teljesítményéhez kapcsolódó kritériumok alapján történik.

(2) A felosztott források a következőkből állnak:

a) egy programozható összeg a makroökonómiai támogatás, az ágazati politikák, valamint a közösségi támogatás központi és nem központi területeit támogató programok és projektek számára. Ez a programozható összeg elősegíti az érintett országnak szánt közösségi támogatás hosszú távú programozását. Ezek a források más közösségi forrásokkal együtt képezik az érintett ország indikatív programja elkészítésének alapját.

b) Az e megállapodás 66., 68., valamint 72-73. cikkében meghatározott előre nem látható szükségletek fedezését szolgáló összeg, mely az említett cikkekben meghatározott feltételek mellett vehető igénybe az olyan esetekben, amikor az ilyen támogatás nem finanszírozható az EU költségvetéséből.

(3) Az előre nem látható szükségletekre kialakított tartalékalapján rendelkezést kell hozni olyan országokra is, amelyek rendkívüli körülmények miatt nem képesek hozzáférni a normál programozható forrásokhoz.

(4) Az e melléklet felülvizsgálatokról szóló 5. cikke (7) bekezdésének sérelme nélkül, a Közösség új szükségletek vagy kivételes felhasználás figyelembevétele céljából növelheti az adott ország esetében a programozható forrásokat vagy az előre nem látható szükségletekre elkülönített forrásokat:

a) új szükségletek származhatnak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott olyan rendkívüli körülményekből, mint a válsághelyzetek és válság utáni helyzetek, vagy előre nem látható szükségletek;

b) a „kivételes felhasználás” azt a helyzetet jelenti, amikor a félidős és záró felülvizsgálaton kívül az adott országra programozható forrásokat teljesen lekötötték, és a szegénység csökkentésére irányuló eredményes politikák, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás révén a nemzeti indikatív programból kiegészítő finanszírozás használható fel.”

4. A 4. cikk (1)-(4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„4. CIKK

Az indikatív program elkészítése és elfogadása

(1) A fent említett információ kézhezvételekor valamennyi AKCS-állam összeállít és benyújt a Közösséghez egy indikatív programtervezetet az országstratégiai dokumentumban kifejtett fejlesztési célkitűzései és prioritásai alapján és azokkal összhangban. Az indikatív programtervezet a következőket tartalmazza:

a) általános költségvetési támogatás és/vagy azon korlátozott számú központi ágazat vagy terület, amelyre összpontosítani kell a támogatást;

b) a célkitűzések és célok elérését szolgáló legmegfelelőbb intézkedések és műveletek a központi ágazatban, ágazatokban vagy területen, területeken;

c) a központi ágazat(ok)on vagy terület(ek)en kívüli, korlátozott számú program és projekt számára fenntartható források és/vagy az ilyen tevékenységek vázlatos összefoglalása, valamint az ilyen elemek mindegyike esetében felhasználandó források jelzése;

d) a Miniszterek Tanácsa által meghatározott kritériumokkal összhangban finanszírozásra jogosult nem állami szereplők típusai, a nem állami szereplők számára elkülönített források és a támogatandó tevékenységek típusai, amelyek kizárólag nem nyereségszerzési célúak lehetnek;

e) regionális programokban és projektekben való lehetséges részvételre irányuló javaslatok; és

f) lehetséges tartalék az esetleges követelésekkel szembeni biztosításra, valamint a költségek növekedésének és az előre nem látható események fedezésére.

(2) Az indikatív program tervezete adott esetben tartalmazza azon forrásokat, amelyeket az AKCS-államok humán, dologi és intézményi kapacitásának megerősítésére tartanak fenn a nemzeti indikatív programok előkészítése és végrehajtása, a regionális indikatív programokból finanszírozott programokban és projektekben való lehetséges részvétel, valamint az AKCS-államok közberuházási projektciklusának javítása és igazgatása vonatkozásában.

(3) Az indikatív program tervezete az érintett AKCS-állam és a Közösség közötti eszmecsere tárgyát képezi. Az indikatív programot a Közösség nevében eljáró Bizottság és az érintett AKCS-állam közös megegyezése alapján kell elfogadni. Elfogadásával kötelező a Közösségre és az adott államra egyaránt. Ezt az indikatív programot mellékelni kell az országstratégiai dokumentumhoz, és tartalmaznia kell még a következőket:

a) konkrét és egyértelműen azonosított műveletek feltüntetése, különösen azoké, amelyek a következő felülvizsgálat előtt leköthetők;

b) indikatív ütemterv az indikatív program végrehajtására és felülvizsgálatára, ideértve a források lekötését és kifizetését; és

c) eredményorientált kritériumok a felülvizsgálatok elvégzéséhez.

(4) A Közösség és az érintett AKCS-állam megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a programozási folyamat - rendkívüli körülményeket kivéve - a lehető legrövidebb idő alatt, de az együttműködés többéves pénzügyi keretének elfogadásától számított tizenkét hónapon belül mindenképpen befejeződjön. Ebben az összefüggésben az országstratégiai dokumentum és az indikatív program kidolgozásának egy egységes dokumentum elfogadásához vezető, megszakítás nélküli folyamat részének kell lennie.”

5. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 3. cikk (4) bekezdésében említett rendkívüli körülmények esetén az új szükségletek vagy kivételes felhasználás figyelembe vétele érdekében bármely fél kérésére elvégezhető ad hoc felülvizsgálat.”

b) A (4) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„E felülvizsgálatok elvégzése helyben történik, véglegesítésüket a nemzeti programengedélyező és a Bizottság végzi a megfelelő érintettekkel folytatott konzultáció keretében, ideértve a nem állami szereplőket, helyi hatóságokat és adott esetben az AKCS-parlamenteket.”

c) Az (5) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság évente egyszer az éves működési felülvizsgálat következtetéseiről szóló összefoglaló jelentést nyújt be a Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottsághoz.”

d) A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az éves működési felülvizsgálatok fényében a nemzeti programengedélyező és a Bizottság a félidős és záró felülvizsgálatkor felülvizsgálhatja és kiigazíthatja az országstratégiai dokumentumot:

a) amennyiben a működési felülvizsgálatok egyedi problémákat jeleznek; és/vagy

b) valamely AKCS-államban megváltoztak a körülmények.

Az országstratégiai dokumentum megváltoztatásáról a (2) bekezdésben meghatározott ad hoc felülvizsgálati eljárás eredményeként is határozhatnak.

A záró felülvizsgálat tartalmazhatja az együttműködés új többéves pénzügyi keretének kiigazítását is, mind a források felosztása, mind a következő programra való felkészülés tekintetében.”

e) A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A félidős és záró felülvizsgálat befejezését követően a Közösség nevében eljáró Bizottság növelheti vagy csökkentheti valamely ország esetében a felosztott forrásokat az érintett AKCS-állam aktuális szükségleteinek és teljesítményének fényében.

A (2) bekezdésben meghatározott ad hoc felülvizsgálatot követően a Közösség nevében eljáró Bizottság a forrásokat az érintett AKCS-állam új szükségleteinek vagy kivételes felhasználás fényében is növelheti, a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.”

6. A 6. cikk a következőképpen módosul:

a) A „Részvétel” cím helyébe a „Hatály” cím lép.

b) A cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A regionális programokhoz kapcsolódó finanszírozási kérelmeket a következők nyújthatják be:

a) kellő meghatalmazással rendelkező regionális szerv vagy szervezet; vagy

b) kellő meghatalmazással rendelkező szubregionális szerv, szervezet vagy a programozási szakaszban az érintett régió valamely AKCS-állama, feltéve, hogy a regionális indikatív programban (RIP) azonosították a műveletet.

(4) Nem AKCS fejlődő országok regionális programokban való részvétele csak addig a mértékig mérlegelhető, amennyiben:

a) az együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott projektekés programok súlypontja AKCS-országban marad;

b) a Közösség pénzügyi eszközeinek keretrendszere egyenértékű rendelkezéseket tartalmaz; és

c) tiszteletben tartják az arányosság elvét.”

7. A 7. cikkben a következő szövegrészeket el kell hagyni:

- „gazdasági integrációval megbízott”;

- „Ebben az összefüggésben a Közösség a regionális programokból meghatározott támogatást nyújt az AKCS-államok azon csoportjának, amely elkötelezte magát, hogy gazdasági partnerségi megállapodásokat köt az EU-val.”

8. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A programozás adott esetben magában foglalhatja a regionális szinten képviselt nem állami szereplőkkel, és adott esetben a regionális parlamentekkel folytatott konzultációt.”

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A regionális stratégiai dokumentumot a Bizottság és a kellő meghatalmazással rendelkező regionális szervezet(ek) készíti(k) el együttműködve az érintett régió AKCS-államaival a szubszidiaritás elve és a kiegészítő jelleg alapján, az országstratégiai dokumentum programozásának figyelembe vételével.”

c) A (3) bekezdésben az „RSS” betűszó helyébe az „RSP” betűszó lép.

d) A (3) bekezdés a) pontjában a „politikai, gazdasági és társadalmi” szövegrész helyébe a „politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti” szöveg lép.

e) A (3) bekezdés e) pontjának vége az „és” szóval egészül ki.

f) A (3) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

f) a fenti stratégiák végrehajtásához alkalmazandó legmegfelelőbb támogatási és végrehajtási mechanizmusok jelzése.”

9. A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. CIKK

Forrásallokáció

(1) Az AKCS-régiók közötti indikatív forrásfelosztás a szükségletek szabványos, tárgyilagos és átlátható becslésein, valamint a regionális együttműködési és integrációs folyamat előrehaladásán és távlati kilátásain alapul.

(2) A felosztott források a következőkből állnak:

a) Egy programozható összeg a közösségi támogatás központi és nem központi területeit támogató regionális integráció ágazati politikák, programok és projektek támogatására; és

b) Minden egyes AKCS-régióra elkülönített összeg az e megállapodás 72-73. cikkében meghatározott előre nem látható szükségletek fedezésére az olyan esetekben, amikor az előre nem látható szükséglet határon átnyúló jellege és/vagy terjedelme miatt az ilyen támogatás hatékonyabban regionális szinten nyújtható. Ezek az összegek az e megállapodás 72-73. cikkeiben rögzített feltételek mellett vehetők igénybe az olyan esetekben, amikor az ilyen támogatás nem finanszírozható az EU költségvetéséből. Biztosítani kell az ebből a keretből finanszírozott műveletekés az országszintű lehetséges műveletek kiegészítő jellegét.

(3) Ez a programozható összeg elősegíti az érintett régiónak szánt közösségi támogatás hosszú távú programozását. A megfelelő mérték elérése és a hatékonyság fokozása érdekében a regionális és nemzeti forrásokat egyesíteni lehet a megkülönböztetett nemzeti elemeket tartalmazó regionális műveletek finanszírozása érdekében.

Az előre nem látható szükségletekre elkülönített regionális összegek igénybe vehetők az érintett régió és a régión kívül eső AKCS-országok javára, amennyiben az előre nem látható szükséglet jellegéből adódóan érinti őket, és a tervezett projektek és programok súlypontja a régióban marad.

(4) A felülvizsgálatokról szóló 11. cikk sérelme nélkül, a Közösség új szükségletek vagy kivételes felhasználás figyelembevétele céljából növelheti az adott régió esetében a programozható összegeket vagy az előre nem látható szükségletekre elkülönített összegeket:

a) új szükségletek származhatnak az olyan rendkívüli körülményekből, mint a válsághelyzetek és válság utáni helyzetek, vagy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott előre nem látható szükségletekből;

b) A „kivételes felhasználás” azt a helyzetet jelenti, amikor a félidős és záró felülvizsgálaton kívül az adott régióra felosztott forrásokat teljesen lekötötték, és a hatékony regionális integráció, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás révén kiegészítő finanszírozás használható fel a regionális indikatív programból.”

10. A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A regionális indikatív programok elfogadása a Közösség és a kellő meghatalmazással rendelkező regionális szervezet(ek), vagy ilyen meghatalmazás hiányában az érintett AKCS-államok közös megegyezésével történik.”

11. A 11. cikk a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 9. cikk (4) bekezdésében említett rendkívüli körülmények esetén, az új szükségletek vagy kivételes felhasználások figyelembe vétele érdekében bármely fél kérésére elvégezhető a felülvizsgálat. Az ad hoc felülvizsgálat eredményeként a regionális stratégiai dokumentum (RSP) megváltoztatásáról mindkét fél határozhat, és/vagy a Közösség nevében eljáró Bizottság megemelheti a felosztott forrásokat.

A záró felülvizsgálat tartalmazhatja az együttműködés új többéves pénzügyi keretének kiigazítását mind a források felosztása, mind a következő regionális indikatív programra való felkészülés tekintetében.”

12. A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. CIKK

Az AKCS-n belüli együttműködés

(1) Az AKCS-n belüli együttműködésnek, mint a fejlesztés egyik eszközének, hozzá kell járulnia az AKCS-EK partnerség célkitűzéseihez. Az AKCS-n belüli együttműködés szupraregionális együttműködés. Az együttműködés célja az AKCS-államokat közösen érintő kihívások kezelése olyan műveleteken keresztül, amelyek túlmutatnak a földrajzi elhelyezkedés koncepcióján és számos vagy az összes AKCS-állam előnyét szolgálják.

(2) A szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg elvével összhangban akkor kerül sor az AKCS-n belüli intézkedésre, amikor a nemzeti és/vagy regionális szintű intézkedések lehetetlennek vagy kevésbé hatékonynak bizonyulnak, abból a célból, hogy hozzáadott értéket nyújtsanak a más együttműködési eszközökkel elvégzett műveletekhez képest.

(3) Az AKCS-csoportnak a nemzetközi vagy interregionális kezdeményezésekhez az AKCS-n belüli alapból történő hozzájárulása esetén biztosítani kell a megfelelő láthatóságot.”

13. A szöveg a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. CIKK

AKCS-n belüli stratégiai dokumentum

(1) Az AKCS-n belüli együttműködés programozása a Bizottság és az AKCS-EK Nagykövetek Bizottsága közötti véleménycserére épül, és a Bizottság szolgálatai és az AKCS Titkárság közösen készíti el az érintett szereplőkkel és érdekeltekkel folytatott konzultációt követően.

(2) Az AKCS-n belüli stratégiai dokumentum meghatározza az AKCS-n belüli együttműködés prioritást élvező intézkedéseit, valamint a támogatott programokért való felelősségvállalás előmozdításához szükséges intézkedéseket. A dokumentumnak a következő standard elemeket kell tartalmaznia:

a) az AKCS-államok csoportja politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kontextusának elemzése;

b) az AKCS-n belüli együttműködés értékelése az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulása szempontjából, és a levont tanulságok;

c) az AKCS-n belüli stratégiák és célkitűzések, valamint a várható finanszírozási szükségletek körvonalazása;

d) az együttműködésben résztvevő egyéb külső partnerek idevágó tevékenységeinek körvonalazása;

e) Az EU AKCS-n belüli együtt működés célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulásának, valamint a nemzeti és regionális szinten és más külső partnerek, különösen az EU tagállamok által finanszírozott műveletek kiegészítő jellegének jelzése.”

14. A szöveg a következő 12b. cikkel egészül ki:

„12b. CIKK

Finanszírozási kérelmek

(1) Az AKCS-n belüli programokhoz kapcsolódó finanszírozási kérelmeket a következők nyújthatják be:

a) közvetlenül az AKCS Miniszterek Tanácsa vagy az AKCS Nagykövetek Bizottsága; vagy

b) közvetve:

i. különböző földrajzi régiókhoz tartozó legalább három, kellő meghatalmazással rendelkező regionális szerv vagy szervezet, vagy legalább két AKCS-állam a három régió mindegyikéből; vagy

ii. nemzetközi szervezetek, mint az Afrikai Unió, amelyek az AKCS Nagykövetek Bizottságának előzetes jóváhagyása alapján a regionális együttműködés és az integráció célkitűzéseihez hozzájáruló műveleteket végeznek; vagy,

iii. a karibi vagy csendes-óceáni régiók, tekintettel különleges földrajzi helyzetükre, az AKCS Miniszterek Tanácsa vagy az AKCS Nagykövetek Bizottsága előzetes jóváhagyása alapján.”

15. A szöveg a következő 12c. cikkel egészül ki:

„12c. CIKK

Forrásallokáció

Az indikatív forrásfelosztás a szükségletek felmérésén, valamint az AKCS-n belüli együttműködési folyamat előrehaladásán és távlati lehetőségein alapul. Tartalmaznia kell egy nem programozott forrásokból álló tartalékot.”

16. A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. CIKK

Az AKCS-n belüli program

(1) Az AKCS-n belüli indikatív programnak a következő standard elemeket kell tartalmaznia:

a) a közösségi támogatás központi ágazatai és témái;

b) a központi ágazatok és témák célkitűzéseinek elérését legmegfelelőbben szolgáló intézkedések és tevékenységek;

c) az azonosított célkitűzések eléréséhez szükséges programok és projektek, amennyiben azokat egyértelműen meghatározták, valamint az ezek mindegyikéhez rendelendő források feltüntetése, és a végrehajtás ütemterve.

(2) A Bizottság és az AKCS Titkárság azonosítja és értékeli az idevágó tevékenységeket. Ennek alapján az AKCS-n belüli indikatív programot a Bizottság és az AKCS Titkárság közösen készíti el és nyújtja be a AKCS-EK Nagykövetek Bizottságához. A programot a Közösség nevében eljáró Bizottság és az AKCS Nagykövetek Bizottsága fogadja el.

(3) A 12b. cikk iii. pontjának sérelme nélkül az AKCS Nagykövetek Bizottsága minden évben konszolidált listát nyújt be az AKCS-n belüli indikatív programban előirányzott kiemelt intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozási kérelmekről. A Bizottság az AKCS Titkársággal közösen azonosítja és dolgozza ki az idevágó intézkedéseket, valamint az éves cselekvési programot. Az éves cselekvési programnak a lehetséges mértékig és a felosztott források figyelembevételével tartalmaznia kell az AKCS-n belüli indikatív programban nem előirányzott intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozási kérelmeket. Kivételes esetekben ezeket a kérelmeket a Bizottság különleges finanszírozási határozatában fogadják el.”

17. A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. CIKK

Felülvizsgálati eljárás

(1) Az AKCS-n belüli együttműködés elégségesen rugalmas és alkalmazkodóképes, hogy biztosíthassa az intézkedések és az AKCS-EK partnerségi megállapodás célkitűzései közötti következetességet, és figyelembe veszi az AKCS-államok csoportja prioritásainak és célkitűzéseinek bármely változását.

(2) Az AKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság végzi az AKCS-n belüli együttműködési stratégia és az indikatív program félidős és záró felülvizsgálatát abból a célból, hogy azt az aktuális körülményekhez igazítsák és biztosítsák a megfelelő végrehajtását. Ha a körülmények szükségessé teszik, ad hoc felülvizsgálatok is elvégezhetők az olyan új szükségletek figyelembe vétele céljából, amelyek kivételes vagy előre nem látható körülményekből származhatnak, mint pl. az AKCS-országok esetében közös, új kihívásokból származók.

(3) Az AKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság a félidős és a záró felülvizsgálat idején, vagy valamely ad hoc felülvizsgálat után, felülvizsgálhatja és kiigazíthatja az AKCS-n belüli együttműködés stratégiai dokumentumát.

(4) A félidős és a záró, vagy az ad hoc felülvizsgálatokat követően az AKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság kiigazíthatja az AKCS-n belüli indikatív programban felosztott forrásokat, és igénybe veheti a nem programozott AKCS-n belüli tartalékot.”

18. A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az érintett AKCS-állam vagy regionális vagy AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv által benyújtott projektek és programok együttes értékelés tárgyát képezik.”

b) A (3) bekezdés vége a „vagy -régió” szöveggel egészül ki.

c) A (4) bekezdésben a „programengedélyezőt” szövegrész helyébe „illetékes programengedélyezőt” szöveg lép.

19. A következő cikkek a „vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveggel egészülnek ki:

- A 16. cikk az „AKCS-állam” szövegrész után a „vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveggel, az „AKCS-állammal” szövegrész után a „vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szervvel” szöveggel és az „AKCS-államot” szövegrész után a „vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szervet” szöveggel egészül ki;

- A 19. cikk az „AKCS-államok” szövegrész után a „vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveggel egészül ki;

- A 19b. cikk az „AKCS-államok” szövegrész után a „vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveggel egészül ki;

- A 33. cikk (1) bekezdése és a 33. cikk (2) bekezdése az „AKCS-államok” és az „AKCS-állam(ok)” szövegrész után a „vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveggel egészül ki;

- A 37. cikk (2) bekezdése és a 37. cikk (7) bekezdése az „AKCS-államok” és az szövegrész „AKCS-állam vagy -államok” szövegrész után a „vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveggel egészül ki.

20. A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. CIKK

A finanszírozási megállapodás

(1) Általános szabályként az együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott programok és projektek a Bizottság és az AKCS-állam, vagy a regionális vagy AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv közötti finanszírozási megállapodás tárgyát képezik.

(2) A finanszírozási megállapodást a Bizottság finanszírozási határozatának közlésétől számított 60 napon belül kell kidolgozni. A finanszírozási megállapodás:

a) meghatározza különösen a Közösség pénzügyi hozzájárulásának, a finanszírozás szabályainak és az érintett programra vagy projektre vonatkozó általános és egyedi rendelkezések részleteit, ideértve a várható hatásokat és az eredményeket is; és

b) megfelelő előirányzatokat biztosít a költségek növekedésének, az előre nem látható eseményeknek, az auditok és az értékelések fedezésére.

(3) A programok és projektek elszámolásának lezárásakor fennmaradó, az együttműködés többéves pénzügyi keretének lekötésére rendelkezésre álló időn belül fel nem használt egyenlegek - melyből a programokat és a projekteket finanszírozzák - az AKCS-állam vagy a regionális vagy AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv számára halmozódnak fel.”

21. A 18. cikkben a „programengedélyezőt” szövegrész helyébe az „illetékes programengedélyezőt” szöveg lép.

22. A 19a. cikkben az (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

d) költségvetési támogatás, ágazati programok támogatása, adósságenyhítés formájában, valamint a rövid távú külső sokkokból eredő kedvezőtlen hatások - ideértve az exportbevételek rövid távú ingadozásait - mérséklését fedező támogatás keretében folyósított közvetlen kifizetések.”

23. A szöveg a következő új 19c. cikkel egészül ki:

„19c. CIKK

Szerződések odaítélése, támogatások odaítélése és a szerződések teljesítése

(1) A 26. cikkben meghatározott eseteket kivéve a szerződéseket és a támogatásokat a közösségi szabályoknak megfelelően kell odaítélni és teljesíteni, és az e szabályok szerinti speciális eseteket kivéve a Bizottság által harmadik országokban végrehajtott együttműködési tevékenységek végrehajtása céljából közzétett azon standard eljárásoknak és dokumentációnak megfelelően kell eljárni, amelyek a kérdéses eljárás megindítása idején hatályosak voltak.

(2) Decentralizált igazgatás esetén, amennyiben az együttes értékelés azt mutatja, hogy a szerződésekés támogatások odaítélésének eljárása az AKCS-államban vagy a kedvezményezett régióban, illetve a forrásokat nyújtók által jóváhagyott eljárások vonatkozásában megfelelnek az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő elbánás és a diszkriminációmentesség elveinek, és eleve kizárják bármilyen összeférhetetlenség felmerülését, akkor a Bizottságnak ezeket az eljárásokat kell alkalmaznia a Párizsi Nyilatkozattal összhangban és a 26. cikk sérelme nélkül, a területen gyakorolható hatásköreit meghatározó szabályok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.

(3) Az AKCS-állam, vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv vállalja, hogy rendszeresen ellenőrzi az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott műveletek megfelelő végrehajtását, hogy a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére megfelelő intézkedéseket hoz, és amennyiben szükséges, jogi lépéseket tesz a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésére.

(4) Decentralizált igazgatás keretében a szerződéseket az AKCS-államok, vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv tárgyalják meg, szövegezik meg, írják alá és teljesítik. Ezek az államok, vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv felkérheti a Bizottságot, hogy a nevében szerződéseket tárgyaljon meg, szövegezzen meg, írjon alá és teljesítsen.

(5) Az e megállapodás 50. cikkében említett kötelezettségvállalás szerint az AKCS-országokkal folytatott együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásaiból finanszírozott szerződések és támogatások teljesítése a nemzetközileg elismert alapvető munkajogi előírásokkal összhangban valósul meg.

(6) Felállításra kerül az AKCS-államok csoportjának Titkárságának és a Bizottság képviselőiből álló szakértői csoport, amely valamelyik Fél kérésére megállapítja a változtatások indokoltságát, és módosításokat és javításokat javasol az (1) és a (2) bekezdésben említett szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatban.

Ez a csoport időszakos jelentéseket is készít az AKCS-EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság számára, mellyel segíti azt a fejlesztési együttműködési intézkedések végrehajtásával kapcsolatos problémák vizsgálata és megfelelő intézkedések kezdeményezése terén.”

24. A 20. cikk (1)-(2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 22. cikkel összhangban biztosított eltérés kivételével és a 26. cikk sérelme nélkül:

(1) Az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott beszerzési szerződések vagy támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel nyitva áll

a) az AKCS-államok, az Európai Közösség tagállamai, az Európai Közösség hivatalos tagjelölt országai vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak valamennyi természetes személye számára, akik ezen államok állampolgárai, vagy az ezekben az országokban letelepedett jogi személyek számára;

b) az Egyesült Nemzetek meghatározása szerinti legkevésbé fejlett országok valamennyi természetes személye számára, akik ezen államok állampolgárai, vagy az ilyen az országban letelepedett jogi személyek számára.

(1a) Az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel nyitva áll valamennyi olyan természetes személy előtt is, akik bármely, az (1) bekezdésben említett országokon kívüli ország állampolgárai, illetve olyan jogi személyek előtt, amelyek ilyen országokban letelepedettek, amennyiben az érintett országgal megállapodás született a külső segítségnyújtási programokban viszonossági alapon történő részvételről.

Az Egyesült Nemzetek meghatározása szerinti legkevésbé fejlett országokban a viszonossági alapon történő részvétel megadása az OECD/DAC tagjai számára automatikusan történik.

A viszonossági alapon történő részvételt a Bizottság egy adott országra vagy egy adott regionális országcsoportra vonatkozó egyedi határozat útján állapítja meg. A határozatot az AKCS-államok egyetértésével a Bizottság fogadja el és legalább egy évig hatályos.

(2) Az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott szerződésben meghatározott szolgáltatásokat bármilyen állampolgárságú szakértő nyújthatja, a Közösség beszerzési szabályaiban meghatározott minőségi és pénzügyi követelmények sérelme nélkül.”

25. A 21. cikket el kell hagyni.

26. A 22. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Rendkívüli, kellően megalapozott körülmények esetén a 20. cikk értelmében nem jogosult harmadik országok természetes és jogi személyei az AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv indokolt kérelme alapján engedélyt kaphatnak a Közösség által az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott beszerzési szerződések vagy támogatások odaítélési eljárásaiban való részvételre. Az AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv minden esetben átadja a Bizottságnak az ilyen eltérésről szóló határozat meghozatalához szükséges információkat, különös figyelmet fordítva a következőkre:

a) az érintett AKCS-állam vagy -régió földrajzi elhelyezkedése;

b) a tagállamok és az AKCS-államok vállalkozóinak, szállítóinak és tanácsadóinak versenyképessége;

c) a szerződés teljesítési költségei túlzott növekedése elkerülésének szükségessége;

d) szállítási nehézségek vagy késedelmek a szállítási idők vagy egyéb hasonló problémák miatt;

e) a helyi feltételeknek legmegfelelőbb és legjobb technológia;

f) rendkívüli szükséghelyzetek esetei;

g) a termékek és szolgáltatások rendelkezésre állása az érintett piacokon.”

27. A 23. cikket el kell hagyni.

28. A 25. cikket el kell hagyni.

29. A 27. cikket el kell hagyni.

30. A 28. cikketel kell hagyni.

31. A 29. cikket el kell hagyni.

32. A 30. cikk első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A valamely AKCS-állam hatóságai vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv és valamely vállalkozó, szállító vagy szolgáltató között az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott szerződés teljesítése közben felmerülő vitákat:”

33. A 33. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés a) pontjában a „működésének és tevékenységének” szövegrész helyébe az „e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott műveletek és tevékenységek” szöveg lép.

b) a (2) bekezdés a) pontjában az „alap” szót el kell hagyni.

34. A 34. cikkben az „Alap forrásainak” szövegrész helyébe az „e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak” szöveg, az „Alap forrásai” szövegrész helyébe az „e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásai” szöveg lép. A 35. cikk (1) bekezdésében az „alap forrásaiból” szövegrész helyébe az „e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásaiból” szöveg, az „Alap forrásainak” szövegrész helyébe az „e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak” szöveg lép.

35. A 35. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következő új (2) és (3) albekezdéssel egészül ki:

„Regionális programok és projektek esetében a megfelelő szervezet vagy szerv jelöli ki a regionális programengedélyezőt, akinek a feladatai értelemszerűen megegyeznek a nemzeti programengedélyező feladataival. AKCS-n belüli programok és projektek esetében a megfelelő szervezet vagy szerv jelöli ki az AKCS-n belüli programengedélyezőt, akinek a feladatai értelemszerűen megegyeznek a nemzeti programengedélyező feladataival.

Abban az esetben, amikor nem az AKCS Titkárság a programengedélyező, a finanszírozási megállapodásnak megfelelően tájékoztatni kell a Nagykövetek Bizottságát a programok és a projektek megvalósításáról.”

b) A (2)-(3)-(4)-(5) bekezdésben a „programengedélyezőt” szövegrész helyébe az „illetékes programengedélyezőt” szöveg lép.

36. A 37. cikk (4)-(6) bekezdésében a „programengedélyezőt” szövegrész helyébe az „illetékes programengedélyezőt” szöveg lép.

G. V. melléklet

1. Az V. mellékletet és annak jegyzőkönyveit el kell hagyni.

2. A következő, idekapcsolódó nyilatkozatokat el kell hagyni:

XXII., XXVI., XXVII., XXIX.-XLIII. nyilatkozatok;

XXIV. nyilatkozat (rizs) és XXV. nyilatkozat (rum);

3. A IX. nyilatkozat helyébe a következő szöveg lép:

„IX. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a kereskedelemről és környezetvédelemről szóló 49. cikk (2) bekezdéséről

Fokozottan tudatában a radioaktív hulladékkal járó különös kockázatoknak, a Felek tartózkodnak minden olyan, az ilyen hulladék kibocsátására irányuló gyakorlattól, amely csorbítaná az államok szuverenitását, vagy más országokban veszélyeztetné a környezetet vagy a közegészséget. A környezet és a közegészség ilyen kockázatok elleni védelme tekintetében a legnagyobb jelentőséget tulajdonítják a nemzetközi együttműködésnek. A Felek vállalják, hogy támogatják és alkalmazzák az 1990. november 13-án INFCIRC/386 számon kiadott, a radioaktív hulladékok országhatárokat átlépő nemzetközi szállításáról szóló magatartási kódexet. A Feleket felkérik továbbá, hogy támogassák és hagyják jóvá a 2005. december 29-én INFCIRC/663 számon kiadott, a radioaktív sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódexet és a radioaktív sugárforrások behozataláról és kiviteléről szóló kiegészítő iránymutatást.

A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv fogalommeghatározása szerint a „radioaktív hulladék” olyan gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további felhasználását nem tervezi a származási és rendeltetési hely szerinti ország, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely szabályozó testület végzi a származási és rendeltetési hely szerinti ország jogszabályi és szabályozási keretei szerint. A „kiégett fűtőelem” olyan nukleáris üzemanyag, melyet már besugároztak és a reaktormagból véglegesen eltávolítottak. A 2006/117/Euratom irányelv alkalmazandó a radioaktív hulladékoknak és a kiégett fűtőelemeknek az Európai Unió tagállamai közötti szállítására, valamint az Európai Unió területére történő beszállítására, illetve az onnan történő kiszállítására, és a területén keresztül történő szállítására azokban az esetekben, amikor a szállítmány mennyisége vagy koncentrációja meghaladja az 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott szinteket. A meghatározott szintek biztosítják a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat. Nem tartozik a 2006/117/Euratom irányelv hatálya alá a használaton kívüli sugárforrásoknak a radioaktív sugárforrások szállítójához vagy gyártójához való szállítására, és az olyan hulladékok országhatárokat átlépő szállítására, amelyek kizárólag természetesen előforduló, nem tevékenységből eredő radioaktív anyagokat tartalmaznak (a 96/29/Euratom irányelv értelmében).

A radioaktív hulladékok szállítása a 2006/117/Euratom irányelvben meghatározott előzetes engedélyezési rendszer tárgyát képezi. Ezen irányelv 16. cikke (1) bekezdésének b) pontja kiköti, hogy a tagállamok illetékes hatóságai nem engedélyezik radioaktív hulladékok vagy fűtőelemek szállítását e megállapodásban részes olyan államba, amely az Európai Uniónak nem tagállama, ezen irányelv feldolgozási és újrafeldolgozási műveletekhez kapcsolódó visszaszállításokról szóló 2. cikkének sérelme nélkül.

A Felek megtesznek minden erőfeszítést, hogy a lehető leghamarabb aláírják és megerősítsék a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményt, amelynek egyik Szerződő Fele az Európai Atomenergia-közösség.

A Felek megtesznek minden erőfeszítést, hogy a lehető leghamarabb aláírják és megerősítsék a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt és az egyezmény 1995. évi módosítását, a III/1. határozatnak megfelelően.”

4. A XXIII. nyilatkozat helyébe a következő szöveg lép:

„XXIII. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a piacrajutás támogatásáról az AKCS-EK partnerségen belül

A Felek elismerik a preferenciális piacrajutási feltételek AKCS-gazdaságokban betöltött jelentős szerepét, különösen a nyersanyagok területén és más agráripari ágazatokban, amelyek döntő fontosságúak az AKCS-államok gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából, és jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, az exportbevételekhez és a kormányzati bevételekhez.

A Felek elismerik, hogy néhány ágazat az EU támogatásával olyan átalakuláson ment keresztül, amelynek célja lehetővé tenni az érintett AKCS-exportőrök számára, hogy versenyezzenek az EU-ban és a nemzetközi piacokon, például márkás termékek és más, hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztésén keresztül.

A Felek elismerik továbbá, hogy szükségessé válhat pótlólagos támogatás az olyan esetekben, amikor a kereskedelem liberalizációja az AKCS-termelőkre vonatkozó piacrajutási feltételek mélyrehatóbb változását eredményezheti.

E célból a Felek megegyeznek abban, hogy megvizsgálják az összes szükséges intézkedést, amelyek az AKCS-államoknak az EU piacán betöltött versenyhelyzetének megőrzésére irányulnak. E vizsgálat többek között kiterjedhet a származási szabályokra, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre, valamint az AKCS-államokban a kínálat oldali szűk keresztmetszeteket kezelő meghatározott intézkedésekre. A célkitűzés arra irányul, hogy lehetővé tegyék az AKCS-államok számára a Közösség piacán élvezett jelenlegi és potenciális komparatív előnyük kihasználását.

Segítségnyújtási programok kidolgozásakor és források nyújtásakor a Felek megegyeznek abban, hogy az előrehaladás és az elért eredmények értékelése céljából időszakos értékeléseket végeznek és döntenek a végrehajtandó, megfelelő további intézkedésekről.

A miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság figyelemmel kíséri e nyilatkozat végrehajtását, valamint megfelelő jelentéseket készít és ajánlásokat tesz a Miniszterek Tanácsának.”

H. VII. melléklet - az emberi jogokkal, a demokratikus elvekkel és a jogállamisággal kapcsolatos politikai párbeszéd

1. A 3. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Felek elismerik az AKCS-csoport szerepét a politikai párbeszédben, amelynek módozatait az AKCS-csoport határozza meg, és amelyeket az Európai Közösség és tagállamai tudomására kell hozni. Az AKCS Titkárság és az Európai Bizottság kicseréli egymás között az összes szükséges információt az e megállapodás 96. cikke és 97. cikke szerinti konzultációk előtt, alatt és azokat követően folytatott politikai párbeszéd folyamatáról.”

I. 3. jegyzőkönyv Dél-Afrikáról

1. Az 1. cikk (2) bekezdésében az „1999. október 11-én Pretoriában aláírt” szövegrész helyébe a „2009. szeptember 11-én aláírt megállapodással módosított” szöveg lép.

2. a) A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ugyanakkor ettől az alapelvtől eltérve Dél-Afrika jogosult részt venni az AKCS-EK fejlesztésfinanszírozási együttműködés e jegyzőkönyv 8. cikkében felsorolt területein a viszonosság és az arányosság elve alapján, valamint annak tudomásul vételével, hogy Dél-Afrika részvételét teljes egészében a TDCA VII. címében előírt forrásokból biztosítják. Amennyiben a TDCA forrásait az AKCS-EK pénzügyi együttműködés keretében végrehajtott műveletekben való részvétel re fordítják, Dél-Afrika jogosult teljes mértékben részt venni az ilyen támogatás végrehajtását szabályozó döntéshozatali eljárásokban.”

2. b) A 4. cikk a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e megállapodás II. mellékletének 1. fejezetében meghatározott beruházás-finanszírozásra a Dél-Afrikában letelepedett befektetési alapok, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi közvetítők lehetnek jogosultak.”

3. Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a jegyzőkönyv nem akadályozza Dél-Afrikát abban, hogy az ezen megállapodás II. címének 3. részében foglalt gazdasági partnerségi megállapodások (EPA) egyikéről tárgyalásokat folytasson és a megállapodást aláírja, amennyiben a szóban forgó EPA részes felei így egyeznek meg.”

H. Együttes nyilatkozat a migrációról és fejlődésről (13. cikk)

A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik és elmélyítik a migráció területén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket a migráció átfogó és kiegyensúlyozott megközelítésének következő három pillére alapján:

1) Migráció és fejlődés, ideértve a diaszpórákhoz, az agyelszíváshoz és az átutalásokhoz kapcsolódó kérdéseket;

2) Jogszerű migráció, ideértve a beutazás és tartózkodás engedélyezését, a mobilitást, valamint a készségek és a szolgáltatások mozgását; és

3) Illegális migráció, ideértve az embercsempészetet és -kereskedelmet és a határigazgatást, valamint a visszafogadást.

A jelenlegi 13. cikk sérelme nélkül a Felek vállalják, hogy kidolgozzák a migráció területén folytatandó megerősített együttműködés részleteit.

A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy ezt a párbeszédet időben lezárják és az előrelépésről jelentést tesznek az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának soron következő ülésén.”

4. § A Kormány jóváhagyja a Módosító Megállapodásnak az e rendelet hatálybalépése napjától kezdődően történő ideiglenes alkalmazását.

5. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § a 204/2007. (VIII. 2.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Cotonouban, 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt Partnerségi Megállapodás 93. cikk (3) és a 95. cikk (3) bekezdésének negyedik, jelöletlen bekezdésében meghatározott időpontban hatályát veszti.

(3) A Módosító Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleménnyel állapítja meg.

(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére