Hatály: 2021.I.1. - 2021.VI.28. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2012. évi CXXXIV. törvény

a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről * 

Az Országgyűlés

– elsősorban annak érdekében, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, mely kiemelt közegészségügyi cél eléréséhez az első lépés a dohánytermékek széleskörű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása;

– annak érdekében, hogy a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszútávon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon;

– annak érdekében, hogy a fiatalkorúak fokozottabb védelmét hívatott cél eléréséhez szükséges lépéseket az állam a leghatékonyabban végre tudja hajtani;

– továbbá annak érdekében, hogy a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen; a kiskereskedelmi tevékenység megfeleljen a hatályos európai közösségi jogszabályoknak

az Országgyűlés a dohánytermék-kiskereskedelem állami monopóliummá tételéről és az annak gyakorlásával kapcsolatos feladatokról, az engedély nélküli dohánytermék-kiskereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzéséről, és az e tevékenységekből származó bevételek közcélra fordításáról

a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. cím

Általános rendelkezések

1. § *  (1) Magyarországon kizárólag e törvény betartásával folytatható

a) dohánytermék,

b) cigarettahüvely és cigarettapapír,

c) dohánylevél töltő,

d) elektronikus cigaretta,

e) utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon,

f) dohányzást imitáló elektronikus eszköz,

g) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, valamint,

h) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeinek

kiskereskedelme.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékek forgalmazása kizárólag a fiatalkorúak elől elzárt módon történhet. E termékeket fiatalkorúaknak értékesíteni vagy számukra más módon hozzáférhetővé tenni tilos.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott termékek

a) nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén történő,

b) a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő,

c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelő

kiskereskedelmi értékesítésére.

2. § (1) Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: „Ktv.”), és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(2) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, úgy a dohánytermék kiskereskedelme kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított jogosultság (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság) alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető.

(3) *  Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottakat, illetve az Európai Unió más tagállamaiban már szabadforgalomba bocsátott dohánytermékeknek kereskedelmi célú birtoklására vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseket nem érintve – előírhatja, hogy dohányterméket a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság jogosultja csak az e törvényben meghatározott személytől vásárolhat.

2. cím

Értelmező rendelkezések

3. § *  (1) E törvény alkalmazásában

1. dohánytermék: az a fogyasztható termék, amely akár csak részben is – géntechnológiával módosított vagy módosítatlan formában – dohányt tartalmaz, így különösen a cigaretta, cigarettadohány, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, továbbá a füst nélküli dohánytermék és az új dohánytermék-kategóriák;

2. dohányterméket kiegészítő termék: olyan áru, amely a dohánytermék fogyasztását közvetlen módon elősegíti, így különösen a cigarettahüvely, cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa, vízipipa, dohánylevél-töltő, továbbá az ezen termék használatához, működtetéséhez kapcsolódó termék (alkatrész) is (különösen öngyújtó újratöltő, tűzkő), ide nem értve ugyanakkor az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékét;

3. dohánytermékek kiskereskedelme (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelem): üzletszerű gazdasági tevékenység keretében dohánytermék forgalmazása, értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a fogyasztók részére az e törvényben meghatározott feltételek szerint;

4. dohánytermék-kiskereskedő: az a jogosult, aki koncessziós szerződés alapján a dohánytermékek kiskereskedelmét – ide nem értve a dohánykiskereskedelem-ellátást – e törvény rendelkezéseinek megfelelően végezheti;

5. elkülönített hely: az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékeknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé oly módon, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termék az értékesítése során, illetve azt megelőzően, vagy azt követően az üzletben tartózkodó fiatalkorú számára ne legyen látható;

6. fiatalkorú: a 18. életévét be nem töltött természetes személy;

7. fogyasztó: minden természetes személy, függetlenül attól, hogy saját vagy más nevében jár el, illetve más természetes vagy jogi személyt, vagy szervezetet képvisel;

8. dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült olyan önálló üzlethelyiség, amelynek külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve és amelyben kizárólag

a) az alábbi termékek forgalmazhatóak:

aa) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termék,

ab) a cigarettahüvelyen, cigarettapapíron és a dohánylevél töltőn túl más dohányterméket kiegészítő termék,

ac) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény Különös Rendelkezések I. Fejezet 1. és 4. címében szabályozott sorsolásos játék és fogadás bonyolításával kapcsolatos termék,

ad) a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott szeszes ital,

ae) a népegészségügyi termékadóról szóló törvényben meghatározott energiaital,

af) csomagolt kávé, illetve tea (ideértve az azonnal oldódó kávékivonatot, vagy teát is),

ag) helyben fogyasztható kávéital, tea vagy folyékony csokoládé – ideértve kizárólag a helyben fogyasztásához szükséges kiegészítő termékeket (különösen cukor, tejpor) is –,

ah) ásványvíz és üdítőital, továbbá az ízesített tejkészítményeknek minősülő, hűtés nélkül eltartható tejital,

ai) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklete (a továbbiakban: kombinált nómenklatúra) szerinti 2105 00 vámtarifaszám alá tartozó (fagylalt és más ehető jégkrém) termék,

aj) újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány,

ak) rágógumi, valamint az ízesített cukorka és mentolos lapocska, továbbá a kombinált nómenklatúra szerinti 1704 90 vámtarifaszám alá tartozó (más cukoráru) termék, de ide nem értve a 1704 90 30 alá tartozó terméket,

al) tömegközlekedési eszközök vonaljegye (gyűjtőjegye),

am) papír zsebkendő,

an) elektronikai eszközök töltéséhez, üzemszerű működéséhez használatos elem, akkumulátor, töltőeszköz,

ao) a dohányboltban forgalmazható termékek fogyasztók általi átvételére, szállítására szolgáló csomagolóeszköz, hordtasak vagy hordtáska,

b) az alábbi szolgáltatások nyújthatóak:

ba) az előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatások egyenlegének feltöltése, valamint az előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése,

bb) termékek – ide nem értve az 1. § (1) bekezdésben felsorolt, vagy jogszabály által egyébként tiltott termékeket – vagy szolgáltatások dohánybolton belüli reklámozása,

bc) dohányboltban forgalmazható termékekből keletkező hulladékoknak a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti gyűjtése;

9. üzlet(helyiség): kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

10. dohánytermék-nagykereskedő: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott adóraktár engedélyese (gyártó), az importáló, a bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő, azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó e törvény alkalmazásában a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatainak ellátása során akkor sem minősül dohánytermék-nagykereskedőnek, ha egyébként azok bármelyikének tevékenységéhez szükséges vámhatósági engedéllyel is rendelkezik;

11. dohány-kiskereskedelmi ellátó: az a személy, amelyet az állam – ha a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet maga látja el – a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok elvégzésének céljára gazdasági társaság formájában létrehozott, vagy amellyel – ha e tevékenységet nem maga látja el – e feladatok elvégzésére koncessziós szerződést kötött;

12. dohánykiskereskedelem-ellátás: a dohánytermékek kiskereskedelme körében a dohány-kiskereskedelmi ellátó által végzett gazdasági (szervező) tevékenység, amelynek keretében a tevékenység folytatója az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékeket, valamint a cigarettahüvelyen, cigarettapapíron és a dohánylevél töltőn túl más dohányterméket kiegészítő terméket – a dohánytermék-kiskereskedők folyamatos igénye, megrendelései, illetve az ellátás biztonsága megszervezésének szempontjaira figyelemmel – a dohánytermék-nagykereskedőktől megvásárolja (beszerzi), készleten tartja és raktározza, a dohánytermék-kiskereskedőknek értékesíti, és részükre kiszállítja, valamint jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el;

13. megbízható dohánykereskedő: az a személy, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezet, és

a) 2005. január 1. óta valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,

b) 2005. január 1. óta egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,

c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként húszmillió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,

d) legalább 15 éven keresztül folytatott olyan, a dohánytermékek nagykereskedelmi értékesítésére irányuló tevékenységet, amelyhez engedéllyel rendelkezett, és amely engedély alapján a Jöt.-ben meghatározott alábbi személyek valamelyikének minősült dohánytermék vonatkozásában:

da) adóraktár engedélyese (gyártó),

db) importáló,

dc) bejegyzett kereskedő,

dd) jövedéki engedélyes kereskedő;

14. dohánylevél-töltő: kizárólag emberi erővel, így különösen nem elemmel, akkumulátorral vagy elektromos áramforrásról működtethető olyan eszköz, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas.

(2) E törvény alkalmazásában

a) a füst nélküli dohánytermék,

b) az új dohánytermék-kategóriák,

c) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő terméke,

d) az elektronikus cigaretta,

e) az utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon,

f) a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, valamint

g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott termék.

II. FEJEZET

A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ÁLLAMI FELADATOK

1. cím

A miniszter jogai és feladatai

4. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai irányítását, melynek során mindenkor – e törvény alapvető céljának – a fiatalkorúak védelmének elsődlegessége alapján kell tevékenykednie.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a miniszter 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot (a továbbiakban: részvénytársaság) alapít

a) a dohánytermék-kiskereskedelem szervezett működésének előmozdítására, szakmai állásfoglalások kibocsátására,

b) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződések megkötésének (módosításának, megszüntetésének) előkészítésére,

c) a dohánytermék-kiskereskedőkkel, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződésekben foglaltak betartásának ellenőrzésére; a koncessziós szerződésekből eredő jogok és vállalt kötelezettségek érvényesítésében való közreműködésre,

d) a dohánytermék-kiskereskedők részére országos szakmai képzési rendszer működtetésére és oktatási feladatok ellátására,

e) a dohányipari ágazati konzultációs fórum létrehozására és folyamatos működtetésére,

f) a dohánytermék-nagykereskedők, a dohánytermék-kiskereskedők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó közötti vitás kérdések rendezésére vonatkozó mediációs tevékenységre,

g) *  a külön jogszabályban meghatározottak szerint a dohányboltban forgalmazható termékek regisztrációs adatainak fogadására, és ezeknek a dohány-kiskereskedők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére történő publikálására; készletnyilvántartó minősítési rendszer működtetésére, a dohánytermék-kiskereskedők készlet és forgalmi adatainak kezelésére, feldolgozására,

h) *  a Jöt. alapján a dohánytermékek árainak közzététele érdekében a külön jogszabályban meghatározottak szerint a szolgáltatott árbejelentések rendszerezésére, feldolgozására és továbbítására,

i) *  a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatok ellátására,

j) *  a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatok – ide nem értve az azonnali beszedési megbízást – ellátására,

k) *  a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására a részvénytársaság által külön feljogosított személyek kötelezettségeinek ellenőrzésére, a feljogosításról szóló okiratból eredő jogok és kötelezettségek érvényesítésére, valamint az ezzel összefüggő intézkedések és tájékoztatások megtételére, valamint

l) *  e törvényben vagy jogszabályban meghatározott egyéb feladat ellátására.

(3) *  A részvénytársaság e törvényben meghatározott tevékenységével összefüggő költségeihez a miniszter a központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatást nyújt.

(4) *  A részvénytársaságnak a (2) bekezdésben és a 10/C. §-ban meghatározott feladatai közfeladatnak minősülnek.

4/A. § *  (1) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter e feladatok ellátására 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít.

(2) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam nem maga látja el, úgy e tevékenység ellátására a Ktv. rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződést köt. A dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokra vonatkozó koncessziós szerződést nyilvános pályázat eredményeként, vagy a Ktv. 10/D. §-a alapján kell megkötni úgy, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátás az egész ország területén biztosított legyen. Koncessziós szerződés a nyilvános pályázat nyertesével, vagy olyan személlyel köthető, amelyik megbízható dohánykereskedőnek, illetve e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül, és amelyik a Jöt.-ben meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkezik.

5. § *  Az állam nevében a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult.

2. cím

A nyilvános pályázat

6. § (1) Az állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot ír ki.

(2) *  A pályázatokat úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység minden magyarországi településen folytatható legyen. Az átengedhető dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok számát akként kell meghatározni, hogy ha az adott településen az állandó lakosok száma

a) a négyezer főt nem haladja meg, az átengedhető dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság száma: egy,

b) a négyezer főt meghaladja, az állandó lakosok számát el kell osztani négyezerrel; ha az így kapott szám nem természetes szám, azt a következő természetes számra kell felkerekíteni.

(3) *  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha egy város kerületekre tagolódik, úgy e § alkalmazásakor településen a város kerületét kell érteni.

(4) Minden egyes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére külön nyilvános pályázatot kell kiírni.

(5) *  A település állandó lakosainak számát a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási adatbázisában a tárgyévet megelőző utolsó három évben közzétett, Magyarország lakónépességének továbbvezetett, január 1-jei, települési bontásban megadott adatainak számtani átlaga alapján kell megállapítani.

7. § (1) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére vonatkozó nyilvános pályázatra a Ktv.-ben előírt szabályokat az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) *  A nyilvános pályázati felhívást vagy legalább két országos napilapban, vagy a pályázat szerinti településen illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal honlapján, vagy a részvénytársaság honlapján meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően.

(3) *  A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait. A szempontok között érvényt kell szerezni a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak, továbbá előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki

a) megváltozott munkaképességű,

b) a pályázat benyújtásának napján, e napot megelőzően legalább 3 hónapja egybefüggően álláskereső, vagy

c) az a)–b) pontban írtaknak megfelelő személyt foglalkoztat, vagy – feltéve, hogy a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi – olyan gazdasági társaság, amelyben az a)–b) pont szerinti személy tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

(4) *  A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésének időtartama húsz év legyen.

(5) A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott településen belül – e törvény és az egyéb jogszabályok által lehetővé tett módon – bárhol gyakorolható.

(6) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi és tárgyi feltételeket,

b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység mellett gyakorolhatók,

c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét,

d) a pályázat kiírója által szükségesnek ítélt minden további követelményt, szempontot és információt.

(7) A pályázatok eredményhirdetése a benyújtási határidőt követő 30 napon belül történik. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(8) *  A pályázat kiírója előírhatja, hogy a pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani.

8. § (1) *  A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.

(2) *  A koncessziós szerződésben a Ktv. 13. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a koncessziós díj ellentételezéséről, valamint a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell.

(3) Egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban. Azoknál az egy közigazgatási egységet képező településeknél, ahol egynél több dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság kerül kiadásra, egy személy nem birtokolhatja az összes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság több mint kétharmadát.

(4) *  A koncessziós szerződést aláírónak – a Ktv. rendelkezéseitől eltérően – dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot egyéni vállalkozóként, vagy olyan gazdasági társaság útján kell gyakorolnia, amelyben legalább a koncesszió jogosultja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért.

(5) *  Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult arra, hogy – a forgalmi adatok függvényében vagy a dohánytermék-kiskereskedő előterjesztésére – a koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezze, illetve erről a jogosulttal megállapodást kössön.

(6) *  Ha a koncessziós szerződés módosítása azon okból válik szükségessé, mert a körülmények lényeges változása miatt a koncessziós szerződésben vállalt nyitvatartási idő már nem tartható fenn, és e tényt a dohánytermék-kiskereskedő hitelt érdemlően igazolja, a dohánytermék-kiskereskedő által előterjesztett módosítási kérelmet – a módosítási eljárásra irányadó jogszabály rendelkezései szerint – az (1) bekezdésben meghatározott személy megvizsgálja, és megalapozott kérelem esetén a szerződés módosításához – kizárólag a nyitva tartási idő tekintetében – hozzájárulhat. A módosítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott településen a dohánytermékekhez való hozzáférés lehetősége a fogyasztók számára a hét legalább öt napján fennmaradjon.

9. § (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőző 6 hónappal a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó új pályázatot ki kell írni.

(2) *  Ha a koncessziós szerződés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szűnt meg, akkor – ha e törvény másként nem rendelkezik – az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követő 120 napon belül ki kell írni.

10. § *  (1) Ha

a) a nyilvános pályázat eredménytelen, vagy

b) bármely dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása az adott településen megszűnt, illetve még nem folyik,

a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam a részvénytársaság vagy a részvénytársaság által erre külön feljogosított személy útján is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírását követő 90. nap elteltéig.

(2) A pályázat eredménytelensége esetén legkésőbb az eredménytelenség kihirdetését követő 6 hónapon belül új pályázatot kell kiírni és annak eredményéről a határidőn belül határozni is kell.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján kiírt új pályázat is bármely okból eredménytelen, legkésőbb az új pályázat eredménytelenségének kihirdetését követő 36 hónapon belül kell új pályázatot kiírni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot a részvénytársaság által feljogosított személy útján gyakorolja, és a (2) bekezdés alapján kiírt új pályázat is bármely okból eredménytelen, legkésőbb az új pályázat eredménytelenségének kihirdetését követő 12 hónapon belül kell új pályázatot kiírni.

(5) Ha egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása – legalább két, 24 hónapon belül meghirdetett pályázati kiírást követően – az utolsó pályázati kiírás eredményhirdetését követő 90. napon belül sem folyik, az utolsó pályázat eredményhirdetését követő 36 hónap elteltéig nem kötelező új pályázatot kiírni.

(6) *  A (3)–(5) bekezdéstől eltérően a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv is meghatározhatja az új pályázat kiírásának legkorábbi napját akkor, ha a részvénytársaság tájékoztatása alapján az adott településen a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására nyilvánvalóan nincs érdeklődő. A részvénytársaság az érdeklődés felméréséről legalább évente – a település önkormányzata vagy jegyzője részére – megküldött megkeresés útján, valamint a honlapján folyamatosan fenntartott felhívással gondoskodik.

3. cím * 

A dohánykiskereskedelem-ellátási koncesszió nyilvános pályázata * 

10/A. § *  (1) *  A dohánykiskereskedelem-ellátási jogosultság átengedésére vonatkozó nyilvános pályázatra a Ktv.-ben előírt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) *  A nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv írja ki.

(3) *  A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, vagy a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább 10 nappal megelőzően.

(4) A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb húsz napnál.

(5) *  A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a beérkezett pályázatokat a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő 30 napon belül köteles elbírálni.

(6) *  A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül.

(7) *  A pályázatok elbírálásáról a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a koncessziós szerződés megkötésétől számított 60 napon belül emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőnek az alábbi lényeges körülményeket kell tartalmaznia:

a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását;

b) a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait;

c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését.

(8) *  A koncessziós szerződésben a Ktv.-ben meghatározottakon túl a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell.

4. cím * 

A koncessziós szerződés alapján keletkező bevételek * 

10/B. § *  (1) A koncessziós díjat a miniszter a részvénytársaság közreműködésével szedi be.

(2) A miniszter a beszedett koncessziós díjak nettó összegét a kincstár által – a koncessziós díjak központi kezelésű előirányzatként történő elszámolása céljából – vezetett fizetési számlára, a koncessziós díjat terhelő általános forgalmi adót pedig az állami adóhatóságnak utalja át a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig. A miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében a beszedett koncessziós díjat és a kapcsolódó általános forgalmi adót bevételként, azoknak e bekezdés szerinti átutalását kiadásként nem lehet elszámolni.

(3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter által vezetett minisztérium bevételei, amelyeket a miniszter a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire fordít.

(4) *  A miniszter a részvénytársaság közfeladatainak ellátásához szükséges forrást közszolgáltatási szerződés útján biztosítja úgy, hogy a koncessziós díjból származó bevétel legalább 60 százalékának megfelelő összeget a részvénytársaság működési költségeinek fedezésére kell fordítani. Az egyéb feladatokhoz szükséges forrásokat az éves központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatási szerződés keretében kell biztosítani.

(5) *  Az állam jogosult azon személytől éves díjra (a továbbiakban: jogosultsági díj), akit a 10. § (1) bekezdése alapján a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultság gyakorlására – a részvénytársaság útján – külön feljogosít. A jogosultsági díj mértéke a tevékenység folytatására külön feljogosított személy által forgalmazott dohánytermékek kiskereskedelmi eladási árának 1%-a, de legfeljebb az adott településen egyébként irányadó koncessziós díj összege. A jogosultsági díjat a tevékenység folytatására külön feljogosított személy által külön jogszabály alapján szolgáltatandó forgalmi adatok alapján kell megállapítani, amelyet a tevékenység folytatására feljogosított személy a tárgyévet követő negyedév végéig, a jogviszony évközi megszűnése esetén a megszűnést követő negyedév végéig köteles az állam részére – a részvénytársaság felhívására – megfizetni. A jogosultsági díjra egyebekben a koncessziós díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.

5. cím * 

A részvénytársaság közreműködése az egészségvédelmet érintő feladatokban * 

10/C. § *  A részvénytársaság közreműködik a dohányzás visszaszorítását és az egészségvédelmet érintő feladatokban

a) médiakampány szervezése, lebonyolítása, szakmai támogatása,

b) közösségi megjelenés,

c) sportrendezvényeken történő megjelenés,

d) a leszokást elősegítő szervekkel, egészségügyi intézményekkel történő együttműködés és

e) egészségvédelmi programokban történő részvétel

útján.

III. FEJEZET

A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEM FOLYTATÁSA

1. cím

A dohánytermékek értékesítési helye

11. § *  (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, a dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az 1. § (1) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme kizárólag dohányboltban folytatható. Dohányboltban kizárólag az e törvény által lehetővé tett termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása folytatható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően dohánytermék-kiskereskedelem más üzletben is folytatható,

a) ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az állam gyakorolja a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, vagy

b) olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a háromezer főt nem haladja meg, és e tevékenységet dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság alapján gyakorolják,

feltéve, hogy az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek együttes fennállása esetén az állam – a Jöt.-ben meghatározottak szerint – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet mozgóbolt útján is gyakorolhatja. A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései is irányadók. Az állam e jogosultságát az adott településen akként is gyakorolhatja, hogy a településhez legközelebb eső egy vagy több dohánytermék-kiskereskedővel e feladat ellátására szerződést köt.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a dohánytermékek értékesítési helyén az 1. § (1) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme is folytatható.

12. § (1) *  A dohánybolt külső felületén a következőket kell jól láthatóan megjeleníteni:

a) „Nemzeti Dohánybolt” felirat;

b) olyan kör alakú jelzés, amelynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete vagy piros nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik;

c) a dohánybolt nyitvatartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok;

d) a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés.

(1a) *  A dohánybolt külső felületén meg lehet jeleníteni a jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék, termékek forgalmazása esetén az ilyen termékre, termékekre utaló feliratot vagy ábrát azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat mindenkor alkalmazni kell. Ugyancsak megjeleníthető az (1) bekezdésben felsorolt, valamint az e bekezdés alapján megjeleníthető adatok idegen nyelvű megfelelője is.

(2) *  A dohánybolt külső felületén – ide nem értve az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat – nem jeleníthető meg olyan kép, látvány vagy szöveg, amely az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve bármely módon dohányzásra utal, vagy arra ösztönözhet.

(3) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni. Ilyen esetben az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni.

(4) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény mozgóbolt útján is lehetővé teszi, úgy az (1) és (2) bekezdésben előírtak értelemszerűen alkalmazandók.

2. cím

A dohánytermék-kiskereskedelemre való jogosultság

13. § (1) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel rendelkező

a) egyéni vállalkozó, vagy

b) *  olyan gazdasági társaság folytathat, amelynek legalább egy természetes személy tagja − a koncesszió jogosultja − korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért.

(2) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a dohánytermékek jövedéki ügyében hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság (a továbbiakban: vámhatóság) engedélye szükséges.

(3) *  A vámhatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit – a 10. §-ban foglaltak kivételével – érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a vámhatóság – a dohányboltokra vonatkozó különös jogszabályi rendelkezés hiányában – akkor adhatja meg, ha az erre jogosult a vámhatóság felé a kérelmében a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésének helyére vonatkozó alapvető adatokat (cím, helyrajzi szám, alapterület, nyitva tartás idő, helyszínrajz) bejelenti, és a helyiség jogszerű használatára vonatkozó jogcímet, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszerzésének tényét igazolja. A vámhatóság a jogosultnak azonos időszakra, azonos koncessziós szerződés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni.

(4) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet 18 éven aluli személy nem folytathat.

(4a) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató személy szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti. A kötelező továbbképzés megszervezése a részvénytársaság feladata.

(5) Nem adható meg az engedély, ha

a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben az illetékes adóhatóság vagy vámhatóság jogerősen 1 millió forintot meghaladó vám- vagy adóbírságot, vagy 200 ezer – magánszemély esetén 100 ezer – forintot meghaladó mértékű mulasztási bírságot szabott ki,

b) *  a kérelmezőnek 30 napon túli lejáratú, állami adóhatóság által behajtandó köztartozása vagy állami adóhatóság által nyilvántartott adótartozása van,

c) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(6) Az engedély kizárólag az abban meghatározott jogosultra és időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és az engedélyben meghatározott dohányboltra vagy üzletre (elkülönített helyre) vonatkozik. Az engedély – ha a törvény másként nem rendelkezik – másra át nem ruházható. Ha az engedély jogosultja a dohánytermékek értékesítésére munkavállalót (megbízottat) alkalmaz, akkor biztosítania kell és felel azért, hogy a munkavállaló (megbízott) az engedélyben foglaltaknak megfelelően jár el.

(7) Az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény, vagy körülmény változásáról a vámhatóságot tizenöt napon belül köteles értesíteni.

(8) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység jogosultjának örököse akkor válik a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté, ha

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az örökös is egyéni vállalkozó,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az örökös a tevékenységet folytató gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává vált,

c) a tevékenység folytatására vonatkozó igényét az örökös kinyilvánította, és

d) a tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályban, valamint az örökhagyóra irányadó dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásában írt egyéb feltételeknek az örökös is megfelel.

(9) *  A (8) bekezdés alkalmazása során azt a tényt, hogy a kérelmező örökös, a hagyatéki eljárás befejezéséig közokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni. Több örökös esetén további feltétel, hogy az örökösök a jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről közokiratba foglalt megállapodást kössenek, és az állam felé a kötelezettségek teljesítésére közokiratba foglalt nyilatkozattal egyetemleges felelősséget vállaljanak.

(10) *  A (8) bekezdés alkalmazása során a tevékenység folytatására vonatkozó igényt az örökhagyó halálát követő 90 napon belül be kell jelenteni a vámhatósághoz, valamint a részvénytársaság útján a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személyhez, amely esetben a koncessziós szerződés hatálya fennmarad azzal, hogy ha az örökhagyó halálától számított két éven belül a hagyaték átszállását igazoló jogerős közokiratot az örökös nem nyújtja be, vagy e közokiratból a kérelmező öröklési jogosultsága nem derül ki, a koncessziós szerződés hatálya megszűnik. Ha az örökös kérelme az e bekezdésben foglaltaknak megfelel, a vámhatóság az örökhagyó részére kibocsátott vámhatósági engedélyt módosítja, feljogosítva a kérelmezőt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság további gyakorlására, ellenkező esetben a vámhatóság a vámhatósági engedélyt visszavonja.

(11) *  Az egyéni vállalkozó a részvénytársaság útján a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személynél kezdeményezheti a koncessziós szerződés módosítását, ha a tevékenységét a továbbiakban az (1) bekezdés b) pontja szerinti formában kívánja folytatni, és a tevékenység ekként történő folytatása a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Ebben az esetben az egyéni vállalkozói jogviszony megszüntetése és az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogviszony létrehozása, továbbá a tevékenység megszüntetésével és új formában történő folytatásával kapcsolatos elszámolás rendezése céljából a jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységét legfeljebb három hónapos időtartamra szüneteltetheti azt követően, hogy ezen igényét a részvénytársaság felé bejelentette, és igénye elfogadásáról a részvénytáraság a kérelmezőt tájékoztatta.

(12) *  E törvény és a Ktv. rendelkezéseinek alkalmazása során a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(13) *  Ha a koncessziós társaság nem az e törvényben kifejezetten megengedett módon alakul át, e társasággal megkötött koncessziós szerződés az átalakulás napjával hatályát veszti.

(14) *  E § rendelkezéseit – ha e törvény alapján dohánytermékek kiskereskedelmét végzi – a (4) bekezdést kivéve a részvénytársaságra, vagy az általa a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint külön feljogosított személyre nem kell alkalmazni.

13/A. § * 

14. § *  A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és – ha e törvény másként nem rendelkezik – új koncessziós pályázatot kell kiírni:

a) a koncessziós szerződés megszűnésével;

b) az egyéni vállalkozó nyilvántartásból való törlése napján, vagy halálát követő 90 nap elteltével;

c) ha a gazdasági társaság felszámolását, vagy ellene a csődeljárást vagy a kényszertörlési eljárást elrendelték;

d) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével;

e) ha a koncessziós szerződés aláírása a pályázat nyertesének felróható okból a pályázat eredményhirdetését követő legkésőbb 90 napon belül nem történik meg;

f) ha a koncesszió jogosultja nem kezdi meg tevékenységét a koncessziós szerződés aláírásától számított hat hónapon belül;

g) az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével;

h) ha a dohánytermék-kiskereskedő az e törvényben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének egy hónapban összesen legalább 5 napon keresztül alapos ok nélkül nem tesz eleget;

i) ha a koncessziós díj kétszeri póthatáridő-tűzését követő 15 napon belül sem kerül hiánytalanul igazolható módon megfizetésre.

14/A. § *  (1) A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban az engedélyes engedélyszámára, az engedély kiadásának időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok minősülnek közhitelesnek.

(3) A vámhatóság az (1) bekezdésben felsorolt személyekre vonatkozó, közhitelesnek minősülő adatokat hivatalos honlapján közzéteszi.

3. cím * 

A dohánytermékek beszerzése * 

15. § *  (1) A dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat (szerezhet be); az ezzel ellentétes jogügylet semmis.

(2) A dohánytermék-nagykereskedők az általuk forgalmazott termékek megrendelésére (megvásárlására) vonatkozó felhívással a dohánytermék-kiskereskedőket közvetlenül is megkereshetik, a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatok megtételében közreműködhetnek, azonban a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatokat csak a dohánytermék-kiskereskedő és kizárólag közvetlenül a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé jogosult megtenni. A dohánytermék-nagykereskedő, vagy az általa kijelölt személy részére e bekezdés szerinti nyilatkozatok megtételére meghatalmazás nem adható.

(3) *  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohánytermék-kiskereskedelmet folytató a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnését követő 60 napon belül jogosult a készletében lévő dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal rendelkező részére – a vonatkozó jövedéki szabályok betartása mellett – értékesíteni.

(4) *  Az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohánytermék-kiskereskedelmet folytató évente legfeljebb két alkalommal – június 30-i, illetve december 31-i fordulónappal – jogosult a készletében lévő, számára felesleges dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal rendelkező részére – a vonatkozó jövedéki jogszabályok betartása mellett, a felek által meghatározott vételáron – a fordulónapon értékesíteni, azzal, hogy e szándékát legalább 15 nappal megelőzően köteles a vámhatóságnak bejelenteni, és köteles biztosítani azt is, hogy mind az átadott, mind az átvett készletekre vonatkozó, jogszabály szerinti adatszolgáltatás hiánytalanul megtörténjen.

4. cím * 

A dohány-kiskereskedelmi ellátó * 

15/A. § *  (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátót szerződéskötési kötelezettség terheli minden olyan dohánytermék-nagykereskedővel, aki Magyarországon dohányterméket kíván értékesíteni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó általános szerződési feltételt alkalmaz annak érdekében, hogy a dohánytermék-nagykereskedőkkel kötött szerződések feltételei azonosak, versenysemlegesek legyenek.

(2) Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a dohánytermék-nagykereskedő köteles a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére mindenkor akkora készletet biztosítani, illetve azt a dohány-kiskereskedelmi ellátónál mindenkor fenntartani, amely legalább 10%-kal meghaladja a dohánytermék-nagykereskedő által forgalmazott – a korábban nem forgalmazott termékek esetén a forgalmazni kívánt – dohánytermékek heti átlagos kiskereskedelmi értékesítési mennyiségét.

(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket az általa meghatározott egy vagy több raktárában köteles átvenni és ott szigorú felügyelet mellett raktározni; a dohánytermékek beszállításáról a dohánytermék-nagykereskedő köteles gondoskodni. A beszállított dohánytermék a dohánytermék-nagykereskedő tulajdonában marad addig, amíg a dohánytermékre a dohány-kiskereskedelmi ellátóval az adásvételi szerződés – e törvény rendelkezéseivel összhangban – létre nem jön; a beszállított dohánytermék átvételekor a kárveszély a dohány-kiskereskedelmi ellátóra száll.

(4) A dohány-kiskereskedelmi ellátó az egyes dohánytermékekre vonatkozó adásvételi szerződést – a dohánytermék-nagykereskedő felé kiállított, elektronikus úton megtett nyilatkozattal, vagy a dohányterméknek a dohánytermék-kiskereskedő részére történő kiszállításhoz való összekészítésével – egyoldalúan hozza létre a dohánytermék-nagykereskedő és dohány-kiskereskedelmi ellátó között. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a kiszállításhoz való összekészítésével jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) *  A létrejött adásvételi szerződésekről és azok tartalmáról a dohány-kiskereskedelmi ellátó legkésőbb a naptári hónap végét követő tíz napon belül összesített jelentést készít a dohánytermék-nagykereskedő részére, melynek alapján a dohánytermék-nagykereskedő jogosult a dohánytermékek értékesítéséről a számlát – a kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok betartása mellett – a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé kiállítani. A dohány-kiskereskedelmi ellátó az általa a dohánytermék-nagykereskedőtől megvásárolt dohánytermékek után a fizetési kötelezettségét a számla kézhezvételét követő legfeljebb 20 napon belül köteles teljesíteni.

15/B. § *  (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles olyan informatikai rendszert, vagy ügyfélszolgálatot működtetni, melynek útján a dohánytermék-kiskereskedők az általuk megvásárolni kívánt dohánytermékekre vonatkozó megrendeléseiket bármikor eljuttathatják. A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a megrendeléseket azok beérkezésétől legkésőbb három napon belül visszaigazolni, a szállítási időpont megjelölésével. A visszaigazolással az adásvételi szerződés létrejön azzal, hogy amennyiben a visszaigazolás a megrendelt mennyiségnél kisebb mennyiségről szól, úgy a szerződés e mennyiségre jön létre. A felek eltérő megállapodásának hiányában a dohánytermék-kiskereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó közötti szerződéses feltételekre a dohány-kiskereskedelmi ellátó által közzétett általános szerződési feltételek az irányadók azzal, hogy az ettől eltérő megállapodás – kivéve, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi – nem tartalmazhat hátrányos megkülönböztetést a dohánytermék-kiskereskedőre nézve.

(2) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a visszaigazolt dohánytermékeket összekészíti, és legkésőbb a visszaigazolásban megjelölt időpontig a dohányboltokba kiszállítja. A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermékek átvételét követő legkésőbb 15 napon belül köteles a leszállított dohánytermékek ellenértékét megfizetni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult arra, hogy azon dohánytermék-kiskereskedőt, akivel szemben legalább két már kiállított számla alapján még ki nem fizetett követelése áll fenn, dohánytermékkel ne szolgálja ki.

(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult a raktárain belül, illetve ahhoz kapcsolódóan olyan elkülönített helyiséget kijelölni, ahol a dohánytermék-kiskereskedő azonnal vásárolhat dohányterméket az ellenérték azonnali kiegyenlítése mellett, és a dohányterméket saját költségén elszállíthatja (a továbbiakban: C+C raktár).

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a 15/A. § (4) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy – erre vonatkozó elektronikus nyilatkozat hiányában – az adásvételi szerződés a dohánytermék-nagykereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó között akkor jön létre, amikor a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket a C+C raktárba betárolja. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a C+C raktárba történt betárolásával jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) *  A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenysége során egyetlen dohányterméket sem részesíthet semmilyen megkülönböztetésben; a dohánytermék-kiskereskedő megrendelését nem bírálhatja felül vagy helyettesítheti más dohánytermékkel. Ha készlethiány miatt a dohányterméket nem lehet az e törvény által előírt határidőn belül kiszállítani, akkor a dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a dohánytermék beszerzése céljából a dohányterméknagykereskedőt megkeresni, egyúttal a készlethiányról a dohánytermék-kiskereskedőt értesíteni. Ebben az esetben a készlethiánnyal érintett dohánytermék beérkezését követően a dohány-kiskereskedelmi ellátó ésszerű időn belül gondoskodik a dohánytermék kiszállításáról, feltéve, hogy a dohánytermék-kiskereskedő a készlethiánnyal érintett dohánytermékre a vásárlási szándékát fenntartja és azt a dohány-kiskereskedelmi ellátóval közli.

(6) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenységét – a jogszabályok és a koncessziós szerződés keretei között – maga látja el, melyhez közreműködőt csak akkor vehet igénybe, ha ezt jogszabály, vagy a koncessziós szerződés lehetővé teszi.

(7) *  A dohány-kiskereskedelmi ellátó tevékenysége során a dohánytermék-nagykereskedőtől csak azon adatok szolgáltatását kérheti, amelyek a tevékenysége ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. A dohánytermék-nagykereskedő olyan időben köteles a kért adatokat rendelkezésére bocsátani, hogy az a dohány-kiskereskedelmi ellátó folyamatos működését ne akadályozza, illetve korlátozza.

(8) *  A dohánykiskereskedelem-ellátással szervesen összefüggő tevékenységnek minősül

a) a dohánykiskereskedelem-ellátás során a dohány-kiskereskedelmi ellátó által kezelt személyes adatnak nem minősülő adatoknak, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó által üzemeltetett honlap felületeinek a dohány-kiskereskedelmi ellátó általi hasznosítása, továbbá

b) a dohánytermék-nagykereskedők megbízásából végrehajtott, a dohánytermék-nagykereskedők és a dohánytermék-kiskereskedők között már fennálló jogviszonyok teljesítése érdekében végzett közreműködői tevékenység [így különösen a 15/C. § (2) bekezdés c) pontja szerinti polckép-szerződések végrehajtásának ellenőrzése].

5. cím * 

A dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok * 

15/C. § *  (1) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást csak akkor fogadhat el, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi. A tilalomba ütközik az is, ha a törvény által kifejezetten lehetővé nem tett ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást bármely személy a dohánytermék-kiskereskedőre tekintettel fogadja el.

(2) A dohánytermék kiskereskedő a tevékenységével közvetlen összefüggésben kizárólag

a) a kiskereskedelemben általában szokásos árrés, vagy a kiskereskedelmi tevékenység végzésével általában összefüggő kedvezmény biztosítását,

b) jogszabály által előírt kereskedelmi árrés biztosítását,

c) a dohánytermék-nagykereskedővel e törvény keretei között megkötött, a dohánytermékek, vagy termékcsoportok kedvezőbb megjelenítését célzó visszterhes szerződés (a továbbiakban: polckép-szerződés) alapján a szerződéses szolgáltatás ellenértékeként nyújtott összeget

fogadhatja el.

15/D. § *  (1) *  A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből − a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve − típusonként, márkajelzésenként, illetve − ha ilyen van − a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjeleníteni. A szivarok kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása képpel kombinált figyelmeztetést tartalmaz, csak olyan módon helyezhető az értékesítési csatornába (polchelyre), hogy a képpel kombinált figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljék; minden más esetben a terméket a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni.

(2) Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő az általa gyártott, vagy forgalmazott (szabadforgalomba bocsátott) dohánytermék(ek), vagy termékcsoport(ok) kedvezőbb (így különösen nagyobb felületen, vagy kiemeléssel történő) megjelenítését kívánja a dohányboltban, úgy erről a dohánytermék-kiskereskedővel határozott időre – írásban – polckép-szerződést köthet. A polckép-szerződésnek tartalmaznia kell legalább

a) a dohánytermék-kiskereskedő által nyújtott szolgáltatás meghatározását, azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedő a felület arányos (százalékos) biztosítását nem vállalhatja, csak azt, hogy darabszám szerint meghatározott értékesítési csatornában (polchelyen) kínálja a dohánytermék-nagykereskedő termékeit;

b) a szerződés időtartamának meghatározását, amely 12 hónapnál hosszabb időre nem terjedhet,

c) a dohánytermék-kiskereskedő felmondási jogát, amely – függetlenül a polckép-szerződés határozott időtartamától – legalább 30 napos, és legfeljebb 90 napos felmondási idővel gyakorolható,

d) a dohánytermék-nagykereskedő felmondási jogát, amelyet csak a dohánytermék-kiskereskedő súlyos, és felszólítás ellenére is fennálló szerződésszegése esetén gyakorolhat,

e) a dohánytermék-nagykereskedő által fizetendő ellenértéket, amely minden esetben csak pénzbeli szolgáltatás lehet,

f) az ellenérték fizetési módját azzal, hogy az ellenértéket vagy teljes egészében, vagy havi részletekben előre kell megfizetni.

(3) *  A dohánytermék-kiskereskedő nem köthet olyan szerződést, továbbá a polckép-szerződésben (vagy annak megkötésével összefüggésben) nem tehet olyan jognyilatkozatot (vállalást), amelynek alapján a dohánytermék-kiskereskedő kizárólag egy dohánytermék-nagykereskedő termékeit forgalmazza, vagy egy dohánytermék-nagykereskedő egyetlen termékét sem forgalmazza jogos ok nélkül és olyan helyzetet sem teremthet, amely a dohánytermék értékesítési helyén egyes dohánytermék-nagykereskedők termékeinek értékesítését – a többi piaci szereplő rovására súlyosan hátrányosan – lényeges mértékben előnyben részesíti. Tilos a polckép-szerződésben a koncessziós szerződéssel ellentétes vállalást tenni, továbbá egy vagy több polckép-szerződés megkötésével olyan helyzetet teremteni, amely a koncessziós szerződés megsértéséhez vezethet.

(4) *  A dohánytermék-kiskereskedő tevékenysége során fogyasztó részére terméket ellenérték nélkül nem adhat. Tilos az 1. § (1) bekezdésében felsorolt bármely terméket más, akár az 1. § (1) bekezdésben felsorolt termékkel együtt csomagolva, sorsolásos, vagy más hasonló játékra való felhívás útján, vagy más fogyasztást ösztönző módon értékesíteni.

(5) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseibe ütköző jogügylet semmis.

(6) *  A (2)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a dohánytermék-nagykereskedő, vagy más személy az általa gyártott, vagy forgalmazott, az 1. § (1) bekezdés d)–h) pontjában felsorolt termék(ek), vagy termékcsoport(ok) kedvezőbb (így különösen nagyobb felületen, vagy kiemeléssel történő) megjelenítését kívánja a dohányboltban.

15/E. § *  (1) A dohánytermék-nagykereskedő a dohánytermék értékesítéséhez kapcsolódóan e törvényben meghatározott mértékű kiskereskedelmi árrést köteles biztosítani.

(2) *  A dohánytermék-nagykereskedő köteles – a cigaretta kivételével – minden olyan dohánytermékre, amelyet a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőtől szerez be, a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának tizenöt százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. Ennek megfelelően a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól – a cigaretta kivételével – a dohánytermék után legfeljebb olyan árat követelhet, amely nem nagyobb a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának 0,85-szoros szorzatával kiszámolt összegnél.

(3) *  A (2) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a cigaretta dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának tizenhárom százaléka.

(4) *  A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles – a cigaretta kivételével – minden olyan dohánytermékre, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól szerez be, a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenhárom százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. A kiskereskedelmi árrés mértékét a dohánytermék-ellátó az általános szerződési feltételeiben sávosan határozza meg; a sávok alapján nyújtott kereskedelmi árrés kizárólag a dohánytermék-kiskereskedő által az adott időszakban a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolt dohánytermékek összértékétől tehető – fordítottan arányosan – függővé.

(5) *  A (4) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedő részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a cigaretta dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenegy és fél százaléka.

(6) Semmis az a megállapodás, amely arra irányul, vagy azt eredményezi, hogy az e törvény alapján biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke ne érje el a (2)–(5) bekezdésben írt mértéket, vagy azt ne pénzben, hanem egyéb közvetlen vagy közvetett juttatásban, kedvezményben biztosítsák.

(7) A legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó rendelkezéseket akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a dohánytermék értékesítésére a 11. §-ban meghatározottak szerint kerül sor.

(8) *  A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedők számára a dohány-kiskereskedelmi ellátó által a tárgyévben értékesített dohánytermékek kiskereskedelmi eladási áron számolt összértéke és az egyes dohánytermék-nagykereskedők dohánytermékeinek ebből való részesedése alapján a dohány-kiskereskedelmi ellátó által alkalmazott általános szerződési feltételek keretein belül, valamennyi szerződött dohánytermék-nagykereskedőre kiterjedően, versenysemleges módon pénzbeli visszatérítést adhat. A visszatérítés mértéke nem haladhatja meg a dohány-kiskereskedelmi ellátó tárgyévre vonatkozó, a számvitelről szóló törvény alapján meghatározott adózott eredménye összegét.

15/F. § *  A dohánytermék-kiskereskedő köteles a készletéről, illetve annak forgalmáról külön jogszabály szerint nyilvántartást vezetni, illetve elektronikus úton adatot szolgáltatni.

15/G. § *  Az új dohánytermék-kategóriák, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–h) pontjában meghatározott termékek forgalmazására, illetve e termékek bemutatására és ismertetésére jogszabály – az 1. § (2) bekezdésére figyelemmel − a 15/C. és 15/D. §-ban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

6. cím * 

A fiatalkorúak különös védelme * 

16. § *  (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során fiatalkorú az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékhez nem juthat, részére ilyen terméket értékesíteni, illetve őt kiszolgálni tilos.

(2) Ha a dohánytermék-kiskereskedőben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve az 1. § (1) bekezdésében meghatározott terméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.

(3) Ha a fogyasztó az életkorát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el.

(4) Ameddig a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más, e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem.

(5) Ha a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrség intézkedését kérheti.

(6) A dohánytermék-kiskereskedő köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel benne, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó az 1. § (1) bekezdésében meghatározott terméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.

(7) A dohánytermék-kiskereskedővel szemben az e §-ban szabályozott rendelkezések be nem tartásáért a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki, azzal, hogy az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén bírság kiszabása kötelező.

16/A. § *  A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmaival összefüggésben az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást megadni és a részvénytársaság által a 10/C. §-ban foglalt feladatainak ellátása során megküldött tájékoztatót a dohányboltban, valamint az elkülönített helyen kihelyezni, vagy elektronikus eszköz útján megjeleníteni.

7. cím * 

A dohánytermékek árusításával feljogosított személyekre vonatkozó különös rendelkezések * 

16/B. § *  E törvény III. Fejezete 3–6. címében foglalt rendelkezéseket a dohánytermékek árusítására e törvény alapján jogosult részvénytársaságra, valamint az általa feljogosított személyre is megfelelően alkalmazni kell.

IV. FEJEZET

A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEM FELÜGYELETE ÉS ELLENŐRZÉSE

17. § (1) A vámhatóság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a dohánytermék-kiskereskedelmi piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos felügyelete.

(2) *  Az 1. § (2) bekezdése, a 12. §, a 16. §, a 16/A. §, valamint a dohányboltban forgalmazható termékek láthatóságának korlátozására vonatkozó, a 3. § 8. pontjában, továbbá a 15/D. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül.

(3) A fogyasztóvédelmi hatóság a dohánytermék-kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályok megsértése miatt hozott jogerős határozatát megküldi a vámhatóságnak.

18. § (1) *  A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el azzal, hogy fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(3) A vámhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 15 napon belül a vámhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.

(4) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyezési ügyeket elektronikus úton kell intézni.

19. § (1) *  A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról, a kérelemnek a vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. Dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyezési ügyben kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezési kérelem elbírálása során sommás eljárásnak nincs helye. E törvény hatálya alá tartozó hivatalbóli eljárás megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legkorábban az engedély lejárata előtt 100 nappal nyújtható be.

(2) A vámhatóság a törvényben felsorolt feladatai ellátása érdekében jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató személyes adatainak kezelésére és feldolgozására.

20. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezéséért, a vámhatóság által végzett, illetve egyes, jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

21. § (1) A vámhatóság vezetője és helyettesei, közeli hozzátartozói valamint dohánytermék-kiskereskedelem tárgyában felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem végezhetnek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személy a hatóságnál fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő két évig dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, mely tilalom alól a miniszter – különös méltánylást érdemlő esetben – felmentést adhat.

22. § (1) A vámhatóság az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató személyt a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerinti esetekben az ott írt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(2) *  A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedővel vagy a részvénytársaság által a 10. § (1) bekezdése alapján feljogosított személlyel szemben 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedő (feljogosított személy)

a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a dohánytermékek kiskereskedelmére, továbbá az 1. § (1) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt termékek üzletszerű értékesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsérti,

b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti, vagy

c) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget vagy hamis adatot közöl.

(3) *  Ha valaki az e törvényben foglaltak ellenére dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság vagy engedély nélkül folytat az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termék üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenységet, őt a vámhatóság 5 millió forinttól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja, amelynek legfeljebb 50%-os mérséklése csak különös méltánylást érdemlő esetben lehetséges.

(4) A bírság együttesen, illetve a 23. § rendelkezései szerint hozott intézkedés mellett is kiszabható.

(5) *  A bírság megfizetésének módjára, elszámolására, valamint a bírság késedelmes megfizetése miatt a késedelmi pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

23. § *  (1) A vámhatóság – a körülmények mérlegelését követően – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha

a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye;

b) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályokat legalább három alkalommal olyan súlyosan megsértette, hogy az a tevékenysége folytatását nem teszi lehetővé, feltéve, hogy a jogsértés tényéről a vámhatóság vagy a fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatot hozott, és e jogkövetkezmény alkalmazásának lehetőségére őt a hatóság előzetesen figyelmeztette;

c) a dohánytermék-kiskereskedő 1 éven belül legalább három különböző alkalommal a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályokat megsértette, feltéve, hogy a jogsértés tényéről a vámhatóság vagy a fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatot hozott, és az első jogsértést követő 365 napon belül a harmadik jogsértés is megvalósul, függetlenül attól, hogy a jogsértések tényét a hatóság mikor állapítja meg, illetve határozata mikor válik jogerőssé;

d) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság felhívása ellenére sem közli a tevékenységével összefüggő adatokat;

e) a dohánytermék-kiskereskedő az e törvényben meghatározott, a tisztességes piaci verseny körülményeit biztosító értékesítési követelményeket legalább két alkalommal megszegi.

(2) A vámhatóság − e törvény eltérő rendelkezése hiányában − a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonja, ha

a) a dohánytermék-kiskereskedő 1 éven belül legalább három alkalommal e törvénynek a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó szabályait megsértette, feltéve, hogy a jogsértés tényéről a fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatot hozott, és az első jogsértést követő 365 napon belül a harmadik jogsértés is megvalósul, függetlenül attól, hogy a jogsértések tényét a hatóság mikor állapítja meg, illetve határozata mikor válik jogerőssé;

b) a dohánytermék-kiskereskedő által üzemeltetett dohányboltban a dohányáruk reklámozásának tilalmára vonatkozó szabályokat 1 éven belül legalább három különböző alkalommal megsértették, feltéve, hogy a jogsértés tényéről a vámhatóság vagy a fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatot hozott, és az első jogsértést követő 365 napon belül a harmadik jogsértés is megvalósul, függetlenül attól, hogy a jogsértések tényét a hatóság mikor állapítja meg, illetve határozata mikor válik jogerőssé;

c) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg;

d) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül nem kezdi meg, továbbá, ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;

e) a dohánytermék-kiskereskedő tevékenységét az engedélyben foglalt telephelytől eltérő helyen is folytatja − ide nem értve a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat −;

f) a dohánytermék-kiskereskedő a dohányboltban (elkülönített helyen) olyan terméket értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amely termék értékesítését, vagy szolgáltatás nyújtását e törvény nem teszi lehetővé;

g) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnt.

(3) Ha a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek vagy rá tekintettel másnak, az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen előnyök bármelyikét nyújtják, a vámhatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújthatja.

23/A. § *  Ha a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé az e törvény által előírt – így különösen a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó – kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek e törvénytől eltérően közvetlenül dohányterméket értékesít, úgy őt a vámhatóság az Fgytv. 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem az e törvényben előírt módon szerzi be, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja.

V. FEJEZET

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

24. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az 1–2. §, a 11–12. §, a 14–17. §, a 22–23. § és a 25. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) * 

(4) Az e törvény alapján kiadott engedélyek érvényességének legkorábbi kezdőnapja 2013. július 1. lehet.

(5) A (3) bekezdés 2013. július 1-jén hatályát veszti.

(6) Az e törvényben foglaltaktól eltérően a miniszter köteles a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó pályázatokat első alkalommal legkésőbb 2012. november 15. napjáig kiírni úgy, hogy a pályázatok benyújtására a kiírás megjelenését követő 60 napos határidő álljon rendelkezésre, továbbá a benyújtási határidő elteltét követő 60 napos határidőn belül a pályázatok eredményeit ki kell hirdetni.

(7) *  Azok a kiskereskedők, akik a 2. § hatálybalépését megelőzően dohánytermékek értékesítésére jogosultak voltak, a 2. § hatálybalépését követően dohányterméket a dohánytermék-nagykereskedőktől már nem vásárolhatnak, és a meglévő dohánytermék-készletük értékesítését legfeljebb a 2. § hatálybalépését követő 15 napig folytathatják. A dohánytermék-nagykereskedő köteles az általa értékesített és az e bekezdés rendelkezései miatt a kiskereskedőknél megmaradt – sértetlen csomagolású – dohánytermékeket a kiskereskedő kérelmére 30 napon belül azon az áron visszavásárolni, amelyen a dohánytermék a kiskereskedő részére értékesítésre került.

24/A. § *  (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló 2014. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 22. § (2) bekezdésében és 23. § (1) bekezdésében foglaltakat a hivatkozott rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő vámhatósági ügyekben nem lehet alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően indult pályázati eljárásokban kell alkalmazni. Ha egy településen a gyakorolható dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok száma e törvény rendelkezései értelmében csökkent, a korábban átengedett jogosultságok tovább gyakorolhatók azzal, hogy bármelyik dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlásának megszűnését követően e településen nem lehet új pályázatot kiírni addig, amíg az a Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak meg nem felel.

(3) *  A Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a településen legalább két jogosultságot már gyakorolnak és ameddig ezt a forgalmi adatok indokolják, a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv dönthet úgy, hogy a településen nem ír ki pályázatot valamennyi jogosultság átengedésére.

(4) A Módtv.-vel megállapított 11. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően indult pályázati eljárások alapján megkötött koncessziós szerződések esetén kell alkalmazni.

(5) *  A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 24/F. §-ban foglaltakat a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) *  A Módtv.2.-vel megállapított 15. § (3) bekezdésében foglaltakat 2017. január 31. napjáig azon dohánytermék-kiskereskedelmet folytató is alkalmazhatja, akinek a dohánytermékkiskereskedelmi jogosultsága a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően szűnt meg, és ezt követően árukészlete maradt fent.

(7) *  A Módtv.2.-vel megállapított 15/E. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat a kiskereskedelmi eladási árat is feltüntető adójegyet tartalmazó dohánytermékek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árrés megállapításának alapja az adójegyen szereplő kiskereskedelmi eladási ár.

(8) *  E törvénynek a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 6. § (2) bekezdésében foglaltakat a Módtv.3. hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződésekre kell alkalmazni. A Módtv.3. hatálybalépését megelőzően megkötött, és a Módtv.3.-mal megállapított 6. § (2) bekezdésének meg nem felelő koncessziós szerződések a hatályuk egyéb okból történő megszűnéséig fennmaradnak, de a korábban jogosultságot szerző személlyel történő újabb koncessziós szerződés megkötésére már a Módtv.3.-mal megállapított rendelkezéseket alkalmazni kell.

(9) *  Az a gazdasági társaság, amelyik nem felel meg a Módtv.3.-mal megállapított 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak, köteles 2020. június 30. napjáig annak megfelelni, ellenkező esetben az e társasággal kötött koncessziós szerződés 2020. július 1. napján megszűnik.

(10) *  E törvénynek a Módtv.3.-mal megállapított 11. § (1) bekezdésétől eltérően mindazok, akik a Módtv.3. hatálybalépését megelőző napon jogszerűen forgalmaztak az 1. § (1) bekezdés e), g) és h) pontjában meghatározott termékeket, de a Módtv.3. hatálybalépését követően erre a továbbiakban nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket a Módtv.3. hatálybalépésétől számított 120 napig tovább forgalmazhatják azzal, hogy a Módtv.3. hatálybalépését követően már új termékeket nem szerezhetnek be.

(11) *  A 15/E. § (8) bekezdésének, valamint – ezzel összefüggésben – a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység végzése céljából megkötött koncessziós szerződés alapján fizetendő koncessziós díj legkisebb mértékéről szóló jogszabályoknak a Módtv.3. hatályba lépését követő alkalmazása során a dohányterméknek a Módtv.3-mal megállapított fogalmát kell figyelembe venni.

(12) *  E törvénynek a Módtv.3.-mal megállapított 23. §-át a Módtv.3. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(13) *  E törvénynek a Módtv.3.-mal megállapított 10/B. § (5) bekezdése alapján előírt fizetési kötelezettséget első alkalommal 2022. március 31-ig, a jogviszony 2021. évközi megszűnése esetén a megszűnést követő negyedév végéig kell a részvénytársaság felhívására teljesíteni.

24/B. § *  (1) * 

(2) A dohánytermék-kiskereskedőkre vonatkozó, a 4. § (2) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, valamint a 23/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultság gyakorlására – a részvénytársaság útján – külön feljogosított személyekre is megfelelően alkalmazni kell.

24/C. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az e törvényben nem szabályozott, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, valamint az engedélyezési eljárásra vonatkozó további szabályokat, * 

b) a dohánytermék-kiskereskedők által a nyilvántartások vezetésére és a dohányboltban forgalmazott egyes jövedéki termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére irányadó részletes szabályokat * , * 

c) *  az új dohánytermék-kategóriák, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–h) pontjában meghatározott termékek forgalmazására, illetve e termékek bemutatására és ismertetésére vonatkozó különös szabályokat,

d) *  a dohánygyártmányok árának bejelentésére és az állami adó- és vámhatóság honlapján történő közzétételére, valamint az ezekkel összefüggő eljárási szabályokra vonatkozó részletes rendelkezéseket * ,

e) *  a koncessziós szerződés módosítására vonatkozó eljárási szabályokat a dohányboltok nyitvatartási ideje tekintetében

rendeletben állapítsa meg.

24/D. § *  A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXI. törvénnyel megállapított 15/A. §-t a 2013. július 14-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

24/E. § *  A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvénnyel megállapított 15. § (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az attól a naptól számított 15. napig, amely napon a dohánykiskereskedelmi ellátó

a) a dohánytermék-kiskereskedőnek szerződéses ajánlatát eljuttatta, vagy

b) legalább két országos napilapban és a honlapján a dohánytermék-kiskereskedővel kötendő szerződéses feltételeit közzétette

a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket a 2015. október 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján szerezheti be, ideértve – különösen – a legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok alkalmazását is.

24/F. § *  (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására megkötött koncessziós szerződésben meghatározott, a szerződést biztosító átalány-kártalanításra hivatkozással igényt érvényesíteni a szerződésszegésről való tudomásszerzést követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a szerződésszegés bekövetkezésétől számított egy éves határidőn belül lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő számításának kezdő időpontja kétség esetén az érintett koncessziós szerződés létrejöttének napja.

24/G. § *  (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 10/A. § (8) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor hatályos, a dohánykiskereskedelem-ellátási jogosultság átengedésére vonatkozó koncessziós szerződésre is alkalmazni kell.

(2) A miniszter a Módtv.4. hatálybalépését követő 60 napon belül gondoskodik az e § rendelkezéseinek megfelelő szerződés-módosítás előkészítéséről és előterjesztéséről, illetve – a feltételekben való megállapodást követően – annak aláírásáról.

(3) A (2) bekezdés szerinti szerződés-módosítás feltételeinek meghatározása során a következőknek kell érvényt szerezni:

a) az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós szerződés jogosultja akkor támaszthat követelést átalány-kártérítés (kártalanítás) jogcímén, ha e törvény rendelkezéseinek, vagy bármely, a koncessziós szerződésre kötelezően alkalmazandó jogszabálynak vagy jogi tartalmú szabályozásnak megváltozása (érvényre jutása) következtében, vagy a magyar állam szerződésszegése okán a koncessziós szerződés változatlan feltételekkel történő teljesítése a koncesszió jogosultja számára aránytalanul terhessé vagy lehetetlenné vált, vagy gazdasági hátrányt, kárt vagy jogi érdeksérelmet okozna, továbbá, ha az előbbiek bármelyikére tekintettel a koncessziós szerződés bármely módon megszűnt;

b) a magyar állam akkor támaszthat követelést átalány-kártérítés jogcímén, ha a jogosult a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja vagy olyan súlyos szerződésszegést követ el, amely a koncessziós szerződés fenntartását lehetetlenné teszi;

c) az alkalmazandó átalány-kártérítés (kártalanítás) mértéke nem lehet kisebb, mint a jogosult által az általány-kártérítés (kártalanítás) követelésére okot adó körülmény bekövetkezését megelőző évben megfizetett éves koncessziós díj és a koncessziós szerződésben rögzített határozott időből hátralévő évek számának szorzata azzal, hogy a törtévet egy egészként kell figyelembe venni és a szorzó nem lehet kevesebb 3-nál;

d) a felek az a)–c) pontban meghatározottakat nem érintő egyéb feltételekben is megállapodhatnak, így különösen arról, hogy a felek bármelyike mely további esetekben jogosult átalány-kártérítés (kártalanítás) jogcímén igényt támasztani. Az átalány-kártérítés (kártalanítás) követelése nem érinti a felek bármelyikének azon jogát, hogy a jogszabályokban meghatározott bármely további jogával éljen, így különösen az átalány-kártérítés (kártalanítás) összegén felüli kárigényt támasszon és bizonyítson.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a szerződés-módosítás írásbeli formában nem jön létre, úgy a jogosult a (3) bekezdés a) és c) pontjában számára biztosított jogokra – a magyar állammal szemben – a szerződés-módosítás nélkül is hivatkozhat, továbbá kezdeményezheti a szerződés-módosítás létrehozását bírósági úton.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § * 

26. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a vámhatóság által lefolytatott eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg. * 

VII. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

27. § *  Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Bejelentés az Európai Unió részére

28. § *  (1) E törvény tervezetének

a) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke,

b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) A Módtv.3. tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti, valamint a Módtv.3. tervezetének 3. alcíme vonatkozásában a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

29. § *  E törvény 2. § (1) bekezdése, 4/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.