A jogszabály mai napon ( 2019.08.21. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2019.XII.9. - 2019.XII.9.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

140/2012. (XII. 22.) VM rendelet

a vágóállatok leölésének és levágásának állatvédelmi szabályairól

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § *  Az 1099/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk q) pontja szerinti illetékes hatóság Magyarország tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal).

2. § (1) Az egyes vallási előírások által megkövetelt különleges vágási módszereknek vágóhídon alávetett állatok esetén a levágás előtti kábításra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni, amennyiben az eljárás azonnali teljes tudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vágást hatósági állatorvos felügyelete mellett kell elvégezni azzal, hogy az adott vallási szokásoknak megfelelő vágás speciális szabályainak alkalmazását az a vallási szervezet is felügyelheti és ellenőrizheti, amelynek megbízásából a vágás történik.

(3) Szarvasmarhák rituális vágása esetén a vágás előtt kötelező az állatok rögzítésének valamely mechanikus, az állatot az elkerülhető fájdalomtól, szenvedéstől, nyugtalanságtól, sérülésektől vagy zúzódásoktól megkímélő módját alkalmazni.

(4) *  Az egyes vallási előírások által megkövetelt különleges vágási módszerek csak a járási hivatal engedélyének birtokában alkalmazhatók.

(5) A 1099/2009/EK tanácsi rendelet 13. cikk (3)-(4) bekezdései szerinti hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH). A NÉBIH által kidolgozott útmutató előírásait kell figyelembe venni a 2. § (4) bekezdése szerinti engedély kiadásakor.

3. § (1) *  Az 1099/2009/EK rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerinti hatóság a járási hivatal.

(2) *  A járási hivatal minden év február 28. napjáig jelentést küld a NÉBIH-nek az előző évben végzett kiirtásokról. A NÉBIH országos összesítést készít és azt március 31-ig megküldi az országos főállatorvosnak, valamint közzéteszi a honlapján. Az országos főállatorvos az összesített adatokról június 30-ig tájékoztatja az Európai Bizottságot.

4. § (1) Az 1099/2009/EK rendelet 21. cikk (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti hatóság a NÉBIH.

(2) Az 1099/2009/EK rendelet 21. cikke szerinti képzés iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés.

(3) *  A képzést, a vizsgáztatást, és a képesítési bizonyítvány kiállítását a NÉBIH szervezi, végzi, illetve e feladatokat egy általa kijelölt élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) átruházhatja. Ez utóbbi esetben a NÉBIH a megbízott megyei kormányhivatal adatait a honlapján közzéteszi.

(4) Az eredményes vizsgát követően a NÉBIH képesítési bizonyítványt ad ki, és azokról nyilvántartást vezet.

(5) Az oktatási anyagot, az oktatás és vizsgáztatás módját, valamint a vizsgafeladatokat a NÉBIH hagyja jóvá.

(6) A képesítési bizonyítvánnyal megszerzett képzettséggel egyenértékűként elismert képesítések listáját a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

(7) *  Amennyiben a megyei kormányhivatal a képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személy tevékenysége során az állatvédelmi jogszabályokban leírtak súlyos vagy ismétlődő megszegését tapasztalja, a képesítési bizonyítványt visszavonhatja, a képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személyt új képzés elvégzésére kötelezheti.

(8) A képzés díja az azt lefolytató szerv bevétele.

5. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

6. § (1) A 2013. január 1. előtt üzembe helyezett vágóhidak esetében 2019. december 8-ig az 1099/2009/EK rendelet II. mellékletének előírásait nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti létesítményekre az 1. melléklet szerinti előírások vonatkoznak.

7. § Ez a rendelet az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

8. § (1) * 

(2) A 6. § és az 1. melléklet 2019. december 9-én hatályát veszti.

1. melléklet a 140/2012. (XII. 22.) VM rendelethez

A 2013. január 1. előtt üzembe helyezett vágóhidakra vonatkozó előírások

1. A vágóhídnak rendelkeznie kell az állatok szállítóeszközről történő kirakodásához szükséges megfelelő berendezésekkel és felszerelésekkel. Az ilyen berendezésnek csúszásmentes padozattal és oldalsó védelemmel ellátottnak kell lennie. A hidakat, rámpákat, le- és feljárókat oldalfalakkal, korlátokkal vagy más védőberendezéssel kell ellátni, hogy megakadályozzák az állatok leesését. A be- és kirakodórámpák lejtésének meg kell felelnie az állatoknak a szállításuk és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló közösségi rendeletben foglaltaknak.

2. A terelőfolyosókat úgy kell kialakítani, hogy minimálisra csökkenjen az állatok sérülésének kockázata, továbbá úgy kell elrendezni, hogy kihasználják az állatok csoportos közlekedésre való hajlamát.

3. A 64/433/EGK irányelv 4. és 13. cikke értelmében engedélyezett eltérés sérelme nélkül a vágóhidakat az állatok megfelelő elhelyezéséhez elegendő számú karámmal kell ellátni, melyek védelmet nyújtanak a kedvezőtlen időjárás ellen.

4. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyeknek rendelkezniük kell:

a) csúszásmentes padozattal, amely nem okoz sérülést az azzal érintkezésbe kerülő állatoknak,

b) megfelelő szellőztetéssel, figyelembe véve a várható hőmérsékleti és páratartalombeli szélsőségeket, mechanikus szellőztetés használatakor gondoskodni kell a meghibásodás esetén használható tartalék berendezésről,

c) mesterséges megvilágítással, amely lehetővé teszi minden állat bármely időpontban történő megvizsgálását; szükség esetére tartalék világítást kell biztosítani,

d) szükség esetén az állatok megkötésére szolgáló eszközökkel,

e) szükség esetén megfelelő mennyiségű alomanyaggal az éjszaka folyamán ott elhelyezett valamennyi állat számára.

5. Amennyiben a vágóhidak a fent említett szálláshelyeken felül természetes védelem vagy árnyék nélküli nyitott karámokkal is rendelkeznek, gondoskodni kell a kedvezőtlen időjárás elleni megfelelő védelemről. A nyitott karámokat olyan állapotban kell tartani, mely biztosítja, hogy az állatok ne legyenek kitéve fizikai, kémiai vagy egyéb egészségügyi kockázatoknak.

6. Azon állatok számára, amelyeket érkezésük után nem visznek azonnal a levágás helyére, megfelelő itatóeszközzel mindenkor elérhető ivóvizet kell biztosítani.

7. Elektronarkózis alkalmazásakor amennyiben az állatokat egyenként kábítják el, a berendezésnek:

a) olyan műszert kell tartalmaznia, amely méri a terhelés impedanciáját és megakadályozza a berendezés működését, ha a minimálisan előírt áram nem képes áthaladni;

b) olyan műszert kell tartalmaznia, amely hang- vagy fényhatással jelzi az állat kábítására fordított idő hosszát;

c) olyan, a működtető számára jól látható műszerhez kell csatlakoznia, amely jelzi a terhelés alatti feszültséget és áramerősséget.

8. Ha baromfi elkábításához vízfürdős kábítót használnak, a víz szintjének állíthatónak kell lennie annak érdekében, hogy megfelelő érintkezést biztosítson a szárnyas fejével. Baromfi vízfürdőben történő csoportos kábítása esetén akkora feszültséget kell fenntartani, mely által termelt áram erőssége biztosítja minden szárnyas elkábítását. A baromfi vízfürdő mérete és mélysége meg kell feleljen a vágásra kerülő szárnyas fajtájának, továbbá a bejáratnál nem lehet túlfolyás. A vízbe helyezett elektródának végig kell érnie a vízfürdő hosszán.

9. Szén-dioxid gáz alkalmazása esetén a kamrát, ahol a sertések gázzal történő kábítása történik, valamint az állatoknak a kamrán való átszállításához használt berendezéseket úgy kell megtervezni, kialakítani és karbantartani, hogy a sertések sérülése és mellkasuk összenyomódása elkerülhető legyen, valamint lehetővé tegyék, hogy a sertések eszméletvesztésükig álló helyzetben maradjanak. A szállítóeszközt és a kamrát megfelelő világítással kell ellátni, hogy a sertések láthassák egymást és környezetüket. A kamrát olyan műszerekkel kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik a gáz koncentrációjának mérését a legnagyobb behatási ponton, és amelyek látható és hallható figyelmeztető jelzést adnak, ha a szén-dioxid koncentrációja az előírt szint alá esik.


  Vissza az oldal tetejére