A jogszabály mai napon ( 2018.11.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2012. évi CLXXX. törvény

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről * 

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § E törvényt a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamával (a továbbiakban: tagállam) folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a végrehajtó tagállam a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerte.

2. § *  A tagállamokkal e törvény alapján folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.), a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Be.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2/A. § *  (1) *  Ha e törvény kivételt nem tesz, a jogosult - írásbeli indítványra - a kapcsolódó eljárás bármely szakaszában betekinthet az indítvány benyújtásáig keletkezett, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kezelésében lévő ügyiratokba. A miniszter az ügyiratok megtekintésének határnapjáról haladéktalanul értesíti a jogosultat.

(2) *  Az ügyiratról az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet. A miniszter az ügyiratról a jogosult írásbeli indítványára legkésőbb az indítvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül egy alkalommal térítésmentesen, minden további alkalommal költségtérítés ellenében ad ki. Ha a kiadni indítványozott ügyirat elektronikus formában rendelkezésre áll, a jogosult indítványozhatja, hogy a miniszter a másolatot elektronikus úton vagy a jogosult által rendelkezésre bocsátott elektronikus adathordozón adja ki.

(3) Nem lehet betekinteni

a) *  a miniszteri döntés előkészítő ügyiratába, tervezetébe,

b) *  az olyan ügyiratba, amelyből megismerhetővé válnának a zártan kezelt személyes adatok vagy azokra vonatkozóan következtetés lenne levonható,

c) *  az olyan ügyiratba, amelynek megismerése az eljárás meghiúsításával, megnehezítésével vagy veszélyeztetésével jár,

d) *  felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített vagy külföldi minősített adatot tartalmazó ügyiratba,

e) *  az egyéb védett adatot tartalmazó ügyiratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(4) *  Másolat, kivonat nem készíthető, illetve másolat nem adható arról az ügyiratról, amelybe nem lehet betekinteni.

(5) *  Az ügyiratokba történő betekintés kezdő és befejező időpontjáról, a betekintés megtörténtéről, az érintett ügyiratokról, a másolat vagy kivonat készítéséről, a másolatadásról, illetve az ügyiratokba történő betekintés indokolással alátámasztott elutasításáról emlékeztetőt kell készíteni.

2/B. § *  E törvény 2/A. §-a alkalmazásában

a) az I. Fejezet vonatkozásában

aa) jogosult alatt a keresett személyt és védőjét,

ab) kapcsolódó eljárás alatt az európai elfogatóparancs és az átadás végrehajtásához kapcsolódó eljárást,

b) a VIII. Fejezet vonatkozásában

ba) jogosult alatt az elítéltet és védőjét,

bb) kapcsolódó eljárás alatt a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegéllyel kapcsolatos eljárást

kell érteni.

MÁSODIK RÉSZ

Az európai elfogatóparancs és az átadás

I. Fejezet * 

Átadás Magyarországról * 

1. *  Az európai elfogatóparancs végrehajtásának alapelvei, az eljáró bíróság

3. § *  (1) A Magyarország területén tartózkodó személy a tagállam igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetve szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték.

(2) Az európai elfogatóparancs alapján a terheltet az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a (3) bekezdés első fordulatában meghatározott esetet kivéve, a cselekmény - (3) bekezdésében meghatározott - kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül át kell adni.

(3) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felső határa nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősülnek (a továbbiakban: kettős büntethetőség).

(4) Ha az európai elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik, és e bűncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felső határára vonatkozó előírásnak, az átadás a többi olyan bűncselekményre is engedélyezhető, amely ennek az előírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(5) Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(6) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a terhelt átadásának elrendelésére a tagállami igazságügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű európai elfogatóparancs alapján kerülhet sor. Ha a kibocsátó tagállam olyan nyilatkozatot tett, hogy nem kizárólag a saját hivatalos nyelven előterjesztett európai elfogatóparancsot fogad el, a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot angol, francia vagy német nyelven, vagy ilyen nyelvre történt fordítással is rendelkezésre bocsáthatja.

4. § *  Az átadási eljárásban, mint végrehajtó igazságügyi hatóság, a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék az átadási eljárásban egyesbíróként jár el. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2. *  Megtagadási okok

5. § *  (1) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha

a) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki,

b) egy tagállamban a terhelt ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,

c) a terhelt gyermekkor miatt nem büntethető,

d) *  a 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a kettős büntethetőséget vizsgálni kell, és az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény,

e) *  a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik, és a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság nem nyújt megfelelő jogi garanciát arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a terhelt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére, vagy

f) *  az európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat.

(2) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban,

b) a bíróság, az ügyészség (továbbiakban együtt: magyar igazságügyi hatóság) vagy a nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette,

c) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült,

d) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy

e) az európai elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

(3) *  Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, vagy a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtását elrendeli.

(4) *  Ha a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik, és az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, a bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha a terhelt az átadásába nem egyezik bele.

(5) Az európai elfogatóparancs végrehajtását a bíróság megtagadja, ha azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a terhelt távollétében hoztak.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalos tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,

és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt,

c) a határozat kézbesítése megtörtént, a terhelt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot, vagy

d) a határozatot nem kézbesítették a terheltnek, de az átadását követően haladéktalanul kézbesítik számára, tájékoztatják a jogorvoslati lehetőségekről, és az erre rendelkezésre álló határidőről.

(7) *  Ha az európai elfogatóparancsot a (6) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint bocsátották ki, az európai elfogatóparancs tartalmáról való tájékoztatás alkalmával a terhelt indítványozhatja, hogy az átadásának végrehajtását megelőzően bocsássák rendelkezésére a kibocsátó tagállami határozatot. Ezt a bíróság a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja - kizárólag tájékoztatás céljából - a terheltnek. A terhelt indítványának nincs halasztó hatálya az európai elfogatóparancs végrehajtására.

(8) Nem tagadható meg az európai elfogatóparancs végrehajtása a (2) bekezdés a) vagy e) pontja alapján, ha az ügyben Magyarország részvételével közös nyomozócsoport alakult, és a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot a közös nyomozó csoportban részt vevők megállapodása alapján bocsátotta ki. A bíróság a közös nyomozó csoport megállapodására nézve a közös nyomozó csoport magyar vezetőjének nyilatkozatát szerzi be.

(9) *  A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott megtagadási ok esetén, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról a magyar büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyészség álláspontjának figyelembevételével dönt. A terhelt átadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy a tagállam a magyar büntetőeljárást vegye át. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott döntéséről a magyar büntetőeljárást folytató bíróságot vagy ügyészséget is tájékoztatja.

(10) *  Ha az európai elfogatóparancs megtagadására a (2) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, a bíróság megteszi a szükséges intézkedést a büntetőeljárás Magyarországon történő lefolytatása végett.

3. *  Eljárás több európai elfogatóparancs, vagy harmadik ország kiadatási kérelmének egyidejű elbírálása esetén

6. § *  (1) *  Ha ugyanazon terhelt ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, és az átadás feltételei több tagállam vonatkozásában is fennállnak, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a terhelt melyik európai elfogatóparancs alapján kerüljön átadásra. A bíróság a döntés meghozatalakor figyelemmel van különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki.

(2) A bíróság a terhelttel szemben egyidejűleg kibocsátott további európai elfogatóparancs vonatkozásában - ha az átadás feltételei fennállnak - az átadásról rendelkező határozatában előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a terheltet átvevő tagállam a terheltet a további európai elfogatóparancsot kibocsátó harmadik tagállamnak átadja, ellenkező esetben a további európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja. Ha a bíróság a terhelt átadását az (1) bekezdés alapján az egyik európai elfogatóparancs alapján elrendeli, a további elfogatóparancs tárgyában az e bekezdés szerinti határozatát az átadás elrendelését követően is meghozhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez a bíróság - szükség esetén - beszerzi az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 85. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleményét.

(4) *  Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra az Nbjt. rendelkezései az irányadóak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az európai elfogatóparancs végrehajtása feltételei vonatkozásában e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) E § nem érinti Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából eredő kötelezettségeit.

4. *  Őrizet, tárgyalás

7. § *  (1) *  A Magyarország területén elfogott terhelt őrizetét kell elrendelni és a bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve, ha ellene valamely tagállam nemzetközi körözést rendelt el. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat.

(2) *  Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője, az őrizetet foganatosító szerv a terhelt elfogását követően haladéktalanul védőt rendel ki.

(3) A foganatosító szerv - ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, tolmács közreműködésével - a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tartalmáról a terheltet tájékoztatja. A tájékoztatásról a védőt értesíteni kell. A foganatosító szerv az intézkedéséről jegyzőkönyvet készít.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesítésekor a foganatosító szerv tájékoztatja a terheltet, hogy jogában áll az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban - annak szabályai szerint - ügyvédet megbízni, és ennek érdekében a kibocsátó tagállam illetékes hatóságától segítséget kérni. A terheltet tájékoztatni kell arról is, hogy a kibocsátó tagállamban megbízott ügyvédnek lehetősége van kapcsolatba lépni a terhelt védőjével, és ennek során információk rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújtani a terhelt eljárási jogainak gyakorlásában. A foganatosító szerv a terheltnek a kibocsátó tagállambeli ügyvéd megbízásával kapcsolatos figyelmeztetését és nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti. Ha a terhelt a kibocsátó tagállamban ügyvédet kíván megbízni, a foganatosító szerv a terhelt nyilatkozatáról a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

(5) Az őrizetet az azt foganatosító szerv az ügyészség engedélyével azonnal megszünteti, ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották.

(6) Az (1)-(4) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.

(7) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a következő adatokat:

a) családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév (utónevek), adott esetben álnév (álnevek),

b) különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek,

c) születési hely és idő,

d) nem,

e) állampolgárság,

f) az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,

g) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma,

h) a bűncselekmény jogi minősítése,

i) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a terhelt részvételének módja a bűncselekményben,

j) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa.

8. § *  (1) A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában tárgyalást tart.

(2) A Fővárosi Törvényszék meghatározza a tárgyalás határnapját. A terhelt elfogása esetén a tárgyalást az őrizet határidején belül kell megtartani.

(3) *  A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról - a rendelkezésre álló ügyiratok Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (továbbiakban: NEBEK) közreműködésével történő megküldésével együtt - az ügyészséget értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője és a 7. § (2) bekezdése alapján kirendelt védő megjelenése a tárgyaláson aránytalan nehézséggel járna, a Fővárosi Törvényszék a terhelt részére új védőt rendel ki, egyidejűleg a korábban eljárt védőt a kirendelés alól felmenti. A Fővárosi Törvényszék - a terhelt elfogása esetén a NEBEK útján, az őrizetet foganatosító szerv kísérési feladatainak meghatározásával - gondoskodik a terhelt megjelenéséről.

(4) A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, a bíróság tolmácsot rendel ki a részére.

(5) *  A tárgyalás megkezdését követően a Fővárosi Törvényszék ismerteti az európai elfogatóparancsot, majd felhívására az ügyészség ismerteti indítványát. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék

a) megállapítja a terhelt személyazonosságát,

b) tájékoztatja a terheltet az eljárás lényegéről, eljárási jogairól - beleértve a 7. § (4) bekezdésében megjelölt tájékoztatást -, valamint az egyszerűsített átadás lehetőségéről és annak jogkövetkezményeiről, továbbá a specialitás szabályáról és annak alkalmazhatóságáról, valamint

c) a törvényes figyelmeztetéseket követően a terheltet kihallgatja.

(6) Ha a terhelt vallomást tesz, a Fővárosi Törvényszék a terheltet különösen az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre nézve hallgatja ki.

(7) A Fővárosi Törvényszék a terheltet nyilatkoztatja arra nézve, hogy

a) az átadásába beleegyezik-e, valamint

b) a specialitás szabályának alkalmazásáról lemond-e.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti beleegyezés, valamint a (7) bekezdés b) pontja szerinti lemondás nem vonható vissza.

5. *  Ideiglenes átadási letartóztatás vagy más kényszerintézkedés elrendelése

9. § *  (1) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásának biztosítása céljából elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását, ha

a) a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn az európai elfogatóparancs megtagadási okainak valamelyike, és

b) a rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt átadásáról nem lehet dönteni.

(2) Az ideiglenes átadási letartóztatás a terhelt átadási letartóztatásának elrendeléséig tart.

(3) Az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelése esetén óvadék alkalmazásának nincs helye.

(4) Az ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg.

(5) *  A bíróság a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, és a miniszter útján intézkedik az európai elfogatóparancs beszerzése végett.

9/A. § *  (1) *  Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett olyan ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is elrendelhető, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

(2) *  A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendeléséről szóló határozatában előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének technikai feltételeit az elrendelést megelőzően tisztázza.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet tartamára az ideiglenes átadási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(4) *  A terhelt őrizetét kell elrendelni, ha

a) *  az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet szabályait megszegi,

b) az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, vagy

c) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése során azt állapítják meg, hogy a technikai eszköz alkalmazásának feltételei nem biztosítottak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását, rendbírság kiszabásának azonban nincs helye.

9/B. § *  (1) *  Ha a terhelt az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az ideiglenes átadási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor a letartóztatás vagy az előzetes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a terheltet feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják. Ha a terhelt az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor más magyar büntetőeljárásban elrendelt enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt áll, az ideiglenes átadási letartóztatást kell végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, ha az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelését követően

a) *  a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelik el,

b) a terhelt szabadságvesztés büntetés vagy elzárás letöltését kezdi meg, vagy

c) vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, és ezért az ideiglenes átadási letartóztatás foganatosítását félbeszakítják.

(3) *  A 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendelésekor az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

6. *  Kiegészítő információk, a menekültügyi hatóság értesítése

10. § *  (1) A bíróság kiegészítő információkat kér, ha megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az átadás tárgyában történő határozathozatalhoz.

(2) A bíróság a miniszter útján kéri a szükséges kiegészítő információk rendelkezésre bocsátását.

(3) A bíróság az átadási eljárásra e törvényben meghatározott határidők figyelembevételével észszerű határidőt szabhat a tagállami igazságügyi hatóságnak a kiegészítő információk megküldésére.

(4) *  A bíróság az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával intézkedik a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtandó garancia beszerzése érdekében, ha a terhelt átadása a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciához kötött, illetve ha olyan megtagadási ok merült fel, amely a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciával kiküszöbölhető.

11. § *  Ha a terhelt menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, a bíróság haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot arról, hogy a terhelttel szemben átadási eljárás van folyamatban.

12. § *  (1) A terhelttel szemben elrendelt ideiglenes kényszerintézkedésről a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében.

(2) Az európai elfogatóparancsot, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött kiegészítő információkat a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) Az európai elfogatóparancs, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött kiegészítő információk megérkezését követően a bíróság tárgyalást tart. A bíróság a terhelt részére átadja az európai elfogatóparancs másolatát, ha arra az átadási eljárás során még nem került sor.

7. *  A bíróság határozata az átadásról

13. § *  (1) *  Ha az átadás feltételei fennállnak, a bíróság nem ügydöntő végzéssel elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és átadását, vagy a 6. § (1) és (2) bekezdése esetén a bíróság előzetesen hozzájárul a terheltnek a további európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam részére történő átadásához.

(2) A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha megtagadási ok áll fenn.

(3) *  A tárgyaláson kihirdetett határozattal szemben az ügyészség, a terhelt és a védője a fellebbezést nyomban jelentheti be.

(4) *  A Fővárosi Törvényszék a fellebbezést az ügyiratokkal együtt három napon belül közvetlenül terjeszti fel a Fővárosi Ítélőtáblához.

14. § *  (1) Az átadási letartóztatás a terhelt átadásáig tart.

(2) *  Az átadási letartóztatás helyett más kényszerintézkedés nem rendelhető el.

15. § *  (1) A bíróság az átadási eljárást megszünteti,

a) ha az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották,

b) *  ha a terhelt tényleges tartózkodási helye ismeretlenné vált,

c) ha a terhelt átadási letartóztatása az e törvényben meghatározott határidők elmulasztása miatt megszűnik,

d) ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot visszavonta, vagy

e) az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(2) *  A bíróság az átadási eljárás megszüntetéséről az ügyiratok alapján is határozhat.

(3) *  A miniszter a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzése alapján tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, vagy az átadási eljárást megszünteti.

(4) Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását az 5. § (4) bekezdése alapján tagadta meg, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a 126/A. § alapján elrendelt kényszerintézkedésről, valamint a 109. § (1) bekezdésben meghatározott iratok megküldésére rendelkezésére álló határidőről.

16. § *  (1) *  Az átadásról szóló véglegessé vált nem ügydöntő végzést a terhelt elfogását követő hatvan napon belül kell meghozni.

(2) Ha kivételes esetben az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak közlése mellett - a miniszter útján - haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A bíróság ebben az esetben a határidőt további harminc nappal meghosszabbítja.

(3) Ha kivételes esetben nem lehet betartani a (2) bekezdésben előírt határidőt, a miniszter a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatásával egyidejűleg a késedelem okainak közlése mellett az Eurojustot is tájékoztatja.

17. § *  Ha a terhelt az átadási letartóztatás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, vagy az átadási letartóztatás elrendelését követően letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését rendelik el, szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, és ezért az átadási letartóztatás foganatosítását félbeszakítják, a 9/B. §-t megfelelően alkalmazni kell.

8. *  Egyszerűsített átadás

18. § *  (1) Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, és az átadás feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását.

(2) A Fővárosi Törvényszék az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendeléséről az európai elfogatóparancs megérkezését megelőzően is rendelkezhet.

(3) Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, a Fővárosi Törvényszék az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról a terhelt beleegyezésétől számított tíz napon belül dönt.

(3a) *  Ha a terhelt az átadásba beleegyezett és az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához kizárólag a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garancia beszerzése szükséges, a Fővárosi Törvényszék a tagállami garancia megérkezését követően az ideiglenes átadási letartóztatásban lévő terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását az ügyiratok alapján is elrendelheti. E lehetőségről a terheltet az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor tájékoztatni kell.

(4) Ha kivételes esetben az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról szóló határozat az (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a 16. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék a határidőt legfeljebb tíz nappal hosszabbíthatja meg.

(5) Az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) Az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendelése esetén az egyszerűsített átadás végrehajtására e törvénynek az átadás végrehajtására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

9. *  Eljárás mentességet élvező személyek esetében

19. § *  (1) *  Ha a terheltet nemzetközi jogon vagy mentelmi jogon alapuló mentesség illeti meg Magyarország területén, a 16. és 18. §-ban előírt határidőket attól a naptól kell számítani, amelyen a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztéséről, illetve a büntetőeljárás megindításához való előzetes hozzájárulásról szóló értesítés a bíróságra érkezik.

(2) *  A bíróság a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése érdekében haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy mentelmi jogon alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkező szervet, illetve személyt. Ha a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, a bíróság a szükséges intézkedés megtétele érdekében e tényről - a miniszter útján - értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

10. *  Az átadás végrehajtása

20. § *  (1) *  A bíróság haladéktalanul megküldi az átadásról szóló véglegessé vált nem ügydöntő végzését a miniszternek és a NEBEK-nek.

(2) A miniszter az átadásról szóló döntésről és a terhelt európai elfogatóparancs alapján történt fogvatartásának, illetve kényszerintézkedés hatálya alatt állásának időtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

(3) A terhelt átadásának végrehajtásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átadásnak - az érintett hatóságok megállapodása szerinti - lehető legkorábbi időpontban meg kell történnie.

(4) *  A terheltet legkésőbb az átadásról szóló nem ügydöntő végzés véglegessé válásától számított tíz napon belül át kell adni a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának.

(5) Ha a terhelt átadásának végrehajtása a (4) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási időpontban kell megegyezni. A terheltet ebben az esetben az így megállapított új határnapot követő tíz napon belül kell átadni.

(6) *  A bíróság az átadás végrehajtását kivételesen ideiglenesen elhalaszthatja különös méltánylást érdemlő emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a terhelt életét vagy egészségét. A bíróság az ideiglenes elhalasztásról, annak okáról, és ha előre látható, annak feltételezett tartamáról - a miniszter útján - haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. Az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését a bíróság állapítja meg, amelyről a miniszter útján tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot. A terheltet az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését követő tíz napon belül kell átadni. A bíróság az ideiglenes elhalasztással kapcsolatos döntését az ügyiratok alapján is meghozhatja.

(7) Ha a terhelt átadásának végrehajtására nem került sor, az átadási letartóztatás a (4)-(6) bekezdésben említett határidők lejártával megszűnik.

11. *  Hozzájárulás, átadás végrehajtásának elhalasztása, ideiglenes átadás

21. § *  (1) Ha a terhelt nem mondott le a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, a Fővárosi Törvényszék hozzájárul, hogy a kibocsátó tagállam a terhelt átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző, az átadás előtt elkövetett egyéb bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytasson le, illetve szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, ha ennek érdekében a kibocsátó tagállam által megküldött újabb európai elfogatóparancs vagy hozzájárulás iránti kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában az átadás feltételeként megszabott jogi garanciát ebben az esetben is meg kell követelni.

(2) *  A Fővárosi Törvényszék a hozzájárulásról az ügyiratok alapján dönt, határozatát legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül hozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a további átadás esetén is, ha a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását követően egy másik tagállam által az átadást megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs vagy hozzájárulás iránti kérelem tárgyában kell döntést hozni.

22. § *  (1) A bíróság az átadásról szóló határozatában elhalaszthatja a terhelt átadásának végrehajtását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás büntetését, illetve szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák.

(2) *  Ha a terhelt az átadás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztja.

(3) *  A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott átadás végrehajtását elhalasztó határozatot az átadásról szóló határozatot követően is meghozhatja. A bíróság az átadás végrehajtásának elhalasztásáról az ügyiratok alapján határoz.

(4) *  Ha a terheltnek - az átadási letartóztatás elrendelését követően - a letartóztatását, az előzetes kényszergyógykezelését rendelik el, vagy a terhelt szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a (3) bekezdés alapján a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztja.

(5) *  Ha a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztotta, az elhalasztás indokoltságát

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét követően haladéktalanul, majd ezt követően három hónap múlva,

b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését követő három hónap múlva

az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.

(5a) *  Ha az átadás végrehajtásának elhalasztása a hat hónapot meghaladja, a bíróság az elhalasztás indokoltságát a hatodik hónaptól kezdődően három havonta ülésen vizsgálja felül, amelyen az ügyész részvétele kötelező.

(6) *  Az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálatát

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,

b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését

követően az ügyészség, a terhelt, illetve a védője is indítványozhatja. Ha a terhelt, illetve a védő az elhalasztás felülvizsgálatára irányuló ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

(7) *  A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során

a) *  adatszolgáltatást kér az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről a büntetőeljárást folytató bíróságtól, illetve ügyészségtől,

b) tájékozódik az elhalasztás alapjául szolgáló szabadságvesztés vagy elzárás büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának állásáról.

(8) *  A bíróság az elhalasztás indokoltságát az (5)-(7) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és új határozatot hoz, amelyben

a) fenntartja az átadás végrehajtásának elhalasztását,

b) a fenntartással egyidejűleg elrendeli a terhelt ideiglenes átadását, vagy

c) elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását.

(9) *  A bíróság elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,

b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését

követően egy év eltelt.

(10) A bíróság szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetében a (9) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően olyan időpontban rendeli el a terhelt átadásának végrehajtását, hogy a terhelt által Magyarországon ideiglenes vagy átadási letartóztatásban töltött időt figyelembe véve, a terhelt átszállítására a végrehajtásból még hátralévő idő letelte előtt sor kerüljön.

23. § *  (1) A Fővárosi Törvényszék az átadás végrehajtásának elhalasztása esetén - a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint - elrendelheti a terhelt ideiglenes átadását a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére.

(2) *  A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes átadásról az ügyiratok alapján határoz.

(3) A Fővárosi Törvényszék megállapodásának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) annak megjelölését, hogy milyen eljárási cselekmény lefolytatása céljából van szükség a terhelt ideiglenes átadására;

b) az ideiglenes átadás végrehajtásának tervezett határnapját és az ideiglenes átadás határidejét;

c) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott terheltet a megjelölt eljárási cselekményt követően a kért, illetve engedélyezett határidőn belül visszaszállítják Magyarországra;

d) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott terhelt a tagállami tartózkodása alatt Magyarországra történő visszaszállításáig fogvatartásban lesz;

e) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a terhelt ideiglenes átadásával és visszaszállításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség viselését a megkereső tagállam vállalja;

f) annak meghatározását, hogy a terhelt által az ideiglenes átadással összefüggésben a kibocsátó tagállamban fogvatartásban töltött időt a kibocsátó tagállamban vagy Magyarországon számítják-e be a terhelttel szemben kiszabott büntetésbe.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére a Fővárosi Törvényszék meghosszabbíthatja.

(5) *  Az ideiglenes átadás végrehajtására az átadás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az átadás végrehajtására legkorábban a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határnapon kerülhet sor. A terhelt átadásáról és átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

12. *  Tárgyak lefoglalása és átadása

24. § *  (1) A bíróság a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a terhelt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(2) A kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által az európai elfogatóparancsban megjelölt tárgyak lefoglalását a terhelt elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti.

(3) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha a 15. § (1) bekezdése alapján az átadási eljárás megszüntetésének van helye.

(4) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani, vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni a kibocsátó tagállamnak.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti szabályok nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

II. Fejezet

Átadás Magyarországra

13. Az európai elfogatóparancs kibocsátása

25. § *  (1) *  A terhelttel szemben - feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja - a bíróság európai elfogatóparancsot bocsáthat ki az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Európai elfogatóparancs kibocsátására a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancs kibocsátását követetően, vagy azzal egyidejűleg kerülhet sor. Ha a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancsot nem bíróság bocsátotta ki, az európai elfogatóparancs kibocsátására ügyészség által kibocsátott, vagy a nyomozó hatóság által kibocsátott és ügyészségi jóváhagyással ellátott elfogatóparancs alapján kerülhet sor.

(2) Az európai elfogatóparancs büntetőeljárás lefolytatása céljából olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, kivéve a 92/A. §-ban meghatározott esetet. Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.

(3) *  Büntetőeljárás lefolytatása céljából a vádemelés után a (2) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén is csak akkor bocsátható ki európai elfogatóparancs, ha a vádiratban, illetve a vád módosítása vagy kiterjesztése során az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására tett indítványt.

(3a) *  A külföldön fogvatartásban lévő terhelttel szemben európai elfogatóparancs az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor bocsátható ki, ha a terhelt részvétele a büntetőeljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményeken eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem vagy - a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése okán - nem megfelelően biztosítható.

(4) *  A vádemelés előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a bíróság a miniszternek és a NEBEK-nek küldi meg.

(5) *  Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.

(6) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amennyiben a végrehajtó tagállam azt magyar nyelven nem fogadja el.

(7) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását,

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a terhelt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(8) A büntetőeljárás befejezését követően haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt.

(9) *  Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha kibocsátásának oka megszűnt. A bíróság a vádemelés előtt az elfogatóparancsot hivatalból is visszavonhatja. Ha a vádemelés előtt európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tett indítványt, az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni. Ha az európai elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, és az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak, az európai elfogatóparancsot csak a terhelt átadásának végrehajtását követően lehet visszavonni. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.

26. § *  (1) A miniszter a terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően az európai elfogatóparancsot haladéktalanul megküldi a végrehajtó tagállamnak.

(2) A terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően

a) az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, vagy

b) szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetén a büntetés-végrehajtási bíró

haladéktalanul védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és ezzel egyidejűleg erről a minisztert értesíti. A miniszter a terhelt tájékoztatása érdekében a védő személyéről és elérhetőségéről értesíti a végrehajtó tagállam illetékes hatóságát.

14. Eljárás halmazati és összbüntetés esetén

27. § (1) *  Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az elsőfokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre eső büntetésrészről, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a Be.-nek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.

15. Külföldi fogvatartás beszámítása

28. § *  Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát - beleértve a 23. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fogvatartást is - a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi fogvatartás jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

16. Megállapodás ideiglenes átadásról

29. § *  Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett - az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint - a keresett személy ideiglenes átadásáról hoz határozatot, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezőek. A megállapodásra a 23. § (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

17. A specialitás szabálya

30. § (1) Az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) *  a bűncselekmény szabadságvesztés vagy elzárás büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;

c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására;

d) a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;

e) *  a személy az átadási eljárás során lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

f) a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy

g) a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(4) *  A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. § (5) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25. § (6) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 26. §-ban meghatározott úton előterjeszteni a tagállami igazságügyi hatóságnak.

18. Átadás a végrehajtó államtól eltérő államnak

31. § (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy azon tagállam hozzájárulása nélkül, amely őt átadta, az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján átadható a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak, ha

a) a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak átadják;

c) a keresett személyre a 30. § (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti beleegyezés során a beleegyező nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely őt átadta.

(4) *  Ha a keresett személy Magyarországra történt átadásának elrendelésekor az átadó tagállam több európai elfogatóparancs tárgyában hozott döntést, a harmadik tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs vonatkozásában az átadási eljárást a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megindítja.

19. A keresett személy átvétele

32. § *  A keresett személy átvételét a NEBEK a rendőrség közreműködésével - szükség esetén az átmenő átszállításra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - végzi.

III. Fejezet

Költségviselés, átszállítás

20. Költségviselés

33. § A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

21. Átszállítás

34. § * 

HARMADIK RÉSZ

Eljárási jogsegélyek

IV. Fejezet * 

Az európai nyomozási határozat végrehajtására irányuló jogsegély * 

35. § *  (1) Az eljárási jogsegély IV/B., V., VII. és VII/A. Fejezetben, valamint a 93. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt formáira vonatkozó rendelkezéseket ide nem értve, e fejezet állapítja meg az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) *  Ha az Európai Unió valamely tagállama az eljárási jogsegély iránti megkeresést azért nem e fejezetnek megfelelően terjeszti elő, mert

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában nem vett részt, vagy

b) az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogába nem ültette át,

az eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség a IV/A. Fejezet szerint teljesíti.

(3) *  A (2) bekezdésben megjelölt valamely tagállam által a bizonyítási eszközök biztosítására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés esetén a megkeresést a jogsegély formájától függően a bíróság vagy az ügyészség a IV/A. Fejezet vagy a VI. Fejezet szerint teljesíti.

(4) *  A bíróság vagy az ügyészség csak az Európai Unió (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tagállamai tekintetében terjeszthet elő a IV/A. Fejezet szerint eljárási jogsegély iránti megkeresést.

36. § *  E fejezet alkalmazásában

1. *  európai nyomozási határozat: büntetőeljárásban az arra jogosult igazságügyi hatóság által kibocsátott vagy más hatóság által kibocsátott és igazságügyi hatóság által jóváhagyott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem;

2. tagállami hatóság: tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság.

22. *  Az európai nyomozási határozat végrehajtásának általános szabályai

37. § *  (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járásbíróság vagy az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(3) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság vagy az ügyészség illetékességét az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye - így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye - határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, az a bíróság vagy ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(4) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett európai nyomozási határozat végrehajtására - ha az európai nyomozási határozatból más nem következik - a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes bíróság vagy ügyészség jogosult.

(5) *  A legfőbb ügyészség vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az európai nyomozási határozat hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtás során az (1)-(4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(6) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat átvételéről haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül a 19. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(7) Ha a bírósághoz vagy az ügyészséghez valamely tagállamból olyan európai nyomozási határozat érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, az európai nyomozási határozatot haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez, és erről a tagállami hatóságot a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(8) Késedelmet nem tűrő esetben - ha a (7) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező bíróság vagy ügyészség is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget a (6) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

(9) A (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség azt a bíróságot vagy ügyészséget is terheli, amelyhez az európai nyomozási határozatot a (7) bekezdés szerint továbbították.

38. § *  (1) *  Az európai nyomozási határozat a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar, angol, francia vagy német nyelven bocsátható ki. Az európai nyomozási határozat bármely olyan módon - ideértve a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja általi közvetlen átadást is - előterjeszthető, amely lehetővé teszi az európai nyomozási határozat hitelességének megállapítását.

(2) Az európai nyomozási határozatnak az (1) bekezdésben meghatározott módon történő továbbítása esetén az európai nyomozási határozat kibocsátását és előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Az európai nyomozási határozat szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(4) *  Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a bíróság vagy az ügyészség részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(5) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai nyomozási határozat fogadására a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult, és az európai nyomozási határozat végrehajtása során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.

39. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e, és nem ügydöntő végzéssel dönt annak végrehajtásáról.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség az (1) bekezdés szerinti döntését - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel - legkésőbb az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(3) *  Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül az európai nyomozási határozat végrehajtásról szóló döntés nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyészség erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

(4) *  Az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján a bíróság vagy az ügyészség

a) intézkedik az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről, ha az eljárási cselekmény elvégzésének feltételei fennállnak, vagy

b) az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadja.

(5) *  Ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az európai nyomozási határozat kibocsátása, annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam szabályai szerint nem lenne elvégezhető,

a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(6) *  Ha az (5) bekezdés a) pontja esetén megállapítható, hogy az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság részére visszaküldi, és az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(7) *  A bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján olyan eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely alkalmas az európai nyomozási határozatban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

40. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) a végrehajtás veszélyeztetné az informátor, a bizalmi személy, a magyar hatósággal titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó személyét, illetve tevékenységét,

d) a végrehajtás sértené a kettős büntethetőség elvét,

e) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem ismert, vagy elvégzésének feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

f) az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely - a határozatot hozó tagállam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

g) *  az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

h) az európai nyomozási határozatot nem szabályszerűen vagy nem magyar, angol, német vagy francia nyelven terjesztették elő,

i) az európai nyomozási határozat oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy az európai nyomozási határozat a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

41. § *  (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(2) *  A bíróság és az ügyészség a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében, ha a tagállamban az adott bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő,

b) ha a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, vagy

c) ha e tekintetben a tagállam viszonosságot biztosít.

(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában az európai nyomozási határozat végrehajtásának nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

(4) *  Ha az európai nyomozási határozat előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot végrehajtás végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

42. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, és a magyar jogszabályok alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménytől eltérő olyan végrehajtható eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely az európai nyomozási határozattal elérni kívánt bizonyíték megszerzésére vezethet.

(2) A 40. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadásának, illetve az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak, ha az európai nyomozási határozat az alábbiak egyikére irányul:

a) *  a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság birtokában lévő bizonyítási eszköz átadása, ha a bizonyítási eszköz a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárásban felhasználható,

b) *  adatbázisokban található olyan adat megszerzése, amelyhez a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárás keretében közvetlenül hozzáférhet,

c) valamely személy terheltként, tanúként vagy szakértőként történő ki-, illetve meghallgatása Magyarország területén,

d) olyan eljárási cselekmény elvégzése, amely nem jár kényszerintézkedés elrendelésével,

e) adott telefonszámmal vagy IP-címmel szerződés alapján rendelkező személy azonosítása.

(3) A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok egy büntetőjogi felelősséget megállapító tagállami határozat tekintetében csak akkor alkalmazható, ha a tagállami határozatban kiszabott büntetést vagy intézkedést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(4) *  A 40. § (1) bekezdés g) pontja esetében az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadását megelőzően a bíróság vagy az ügyészség saját hatáskörben intézkedik az eljárási cselekménnyel érintett személy mentelmi jogának, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése iránt, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) *  Ha az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a bíróság vagy az ügyészség erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása a 40. § (1) bekezdés g) pontja alapján akkor tagadható meg, ha a tagállami hatósággal történt egyeztetést követően a mentesség felfüggesztésére észszerű időn belül nem kerül sor.

(6) *  Ha az európai nyomozási határozat tartalmát tekintve közös nyomozócsoport létrehozására és bizonyíték közös nyomozócsoporton belüli megszerzésére irányul, akkor a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek, és azt a továbbiakban a IV/B. Fejezet szerinti közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegélyként kell végrehajtani. A bíróság vagy az ügyészség erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

43. § *  (1) *  Az európai nyomozási határozat, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása, illetve elvégzése érdekében a bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés a)-c), f) és i) pontjában meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség indokolt esetben

a) az európai nyomozási határozatot előterjesztő tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztetést kezdeményezhet.

(3) *  Ha a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, indokolt esetben az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását, valamint a végrehajtással kapcsolatos döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól, és erre - az eljárási határidőre is figyelemmel - határidőt tűzhet.

44. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség abban az esetben is tájékoztatja a tagállami hatóságot a megtagadási okkal érintett eljárási cselekményekről és a felmerült megtagadási okról, ha a megtagadási ok nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn.

(2) *  Ha a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján az egyes eljárási cselekmények tekintetében fennálló megtagadási ok kiküszöbölésére nincs lehetőség, a bíróság vagy az ügyészség a megtagadási okkal nem érintett eljárási cselekményeket végzi el.

45. § *  (1) *  Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyészség tájékoztatása alapján, az európai nyomozási határozat végrehajtása során felmerült körülményekre figyelemmel vagy más okból kiegészíti, illetve módosítja, a bíróság vagy az ügyészség a 37-44. § megfelelő alkalmazásával dönt a kiegészített, illetve módosított európai nyomozási határozat végrehajtásáról, valamint az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről.

(2) * 

(3) *  Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot visszavonja, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(4) *  Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalás elrendelésére került sor, a végrehajtás megszüntetésével egyidejűleg a bíróság vagy az ügyészség a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a végrehajtás során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

46. § *  (1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel európai nyomozási határozat alapján a tagállam által kért bármely, a Be. alapján végrehajtható, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.

(2) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során - a (3) bekezdés kivételével - a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(2a) *  Az ügyészség rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az európai nyomozási határozat végrehajtásában egyéb módon is közreműködhet.

(3) *  A tagállami hatóság kérelmére az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami hatóság által megjelölt szabályokat és technikai módszert kell alkalmazni, feltéve, hogy az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a végrehajtás teljesíthető.

(4) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel - legkésőbb az európai nyomozási határozat végrehajtásáról szóló döntés meghozatalát követő kilencven napon belül kell elvégezni.

(5) *  Ha az eljárási cselekmény a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyészség a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, megjelöli az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő ütemezéséről.

(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

46/A. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.

(3) *  Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) *  Ha a bíróság vagy az ügyészség úgy ítéli meg, hogy az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtásához, vagy az európai nyomozási határozatban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

47. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság kérésére engedélyezi, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha

a) ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel,

b) ez nem sérti Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét, és

c) a tagállami hatóság tagja a tagállam joga szerint részt vehet az eljárási cselekményen.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) *  A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (3) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

48. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzését észszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség az eljárási cselekmény elvégzésének elhalasztásáról szóló döntéséről - az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével - a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Az elhalasztás időtartama a 46. § (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(4) *  Ha az eljárási cselekmény elvégzése elhalasztásának oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul intézkedik az eljárási cselekmény elvégzésérők, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) *  Ha az elhalasztás indoka nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn, a bíróság vagy az ügyészség az elhalasztással nem érintett eljárási cselekményeket a 46. §-ban foglaltak szerint végzi el.

49. § *  (1) *  A bíróság, az ügyészség vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) *  Ha a bizonyítási eszköz átadását a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatban nem kéri, a bíróság vagy az ügyészség az (1) bekezdésben foglaltakat azzal teljesíti, hogy a tagállami hatóságot a bizonyítási eszköz átadása helyett annak rendelkezésre állásáról tájékoztatja.

(3) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha a tagállami hatóság erre vonatkozó kérését az európai nyomozási határozatban jelezte, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(4) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(5) *  A bíróság vagy az ügyészség - a tagállami hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével - a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(6) *  A bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszköz átadását akkor is elhalaszthatja, ha a bíróságnak vagy az ügyészségnek az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozata vagy intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, kivéve, ha az európai nyomozási határozat alapján a bizonyítási eszköz azonnali átadása szükséges. A bizonyítási eszköz átadását a jogorvoslat elbírálásáig el kell halasztani, ha az átadás az érintett személynek súlyos hátrányt okozna.

(7) *  A bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszköz átadásának elhalasztása esetén a bizonyítási eszközt meghatározott időtartamra ideiglenesen is átadhatja a tagállami hatóságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállami hatóság azt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja.

(8) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (4) vagy a (6) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

50. § *  (1) *  Az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyészség az érintett személyt tájékoztatja.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség tájékoztatja a tagállami hatóságot az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozattal vagy intézkedéssel szemben előterjesztett jogorvoslatról, valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.

(3) *  Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a bíróság vagy az ügyészség a jogorvoslati indítványt haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

51. § *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a Be. 101. § (1) bekezdése és 264. § (7) bekezdése alapján a tagállami hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

52. § *  (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) *  Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyészség a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a végrehajtás feltételéül szabhatja, hogy a tagállami hatóság a költségeket részben vagy egészben térítse meg vagy előlegezze. A végrehajtással kapcsolatos költségek megtérítéséről, előlegezéséről vagy az európai nyomozási határozat módosításáról egyeztetést kell kezdeményezni a tagállami hatósággal.

23. *  Az európai nyomozási határozat kibocsátásának általános szabályai

53. § *  (1) *  A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatban bármely, a Be. szerinti, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégzését kezdeményezheti, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, továbbá az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

(2) *  Európai nyomozási határozatot hivatalból, illetve a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság vagy ügyészség bocsáthat ki, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(3) Ha a Be. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése határozati formát igényel - ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is -, a határozat meghozatalára az európai nyomozási határozat kibocsátásával kerül sor, és a továbbiakban az európai nyomozási határozatra a Be.-nek az eljárási cselekmény elvégzését elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) *  Ha a nyomozás során az eljárási cselekmény elrendelésére a nyomozási bíró jogosult, az elrendelésről a bíróság az ügyészség indítványára az európai nyomozási határozat jóváhagyásával rendelkezik.

(5) *  A (4) bekezdés alkalmazása esetén az ügyészség a nyomozási bíró döntésére irányuló, a Be. rendelkezéseinek megfelelő indítványával együtt a bíróság részére megküldi az európai nyomozási határozatot. Ha a bíróság az ügyészség indítványát elutasítja, az európai nyomozási határozatot az ügyészség részére visszaküldi. Ha az ügyészség indítványában megjelölt eljárási cselekmény elrendelésének feltételei fennállnak, a bíróság az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány L. szakaszának kitöltésével hagyja jóvá.

54. § *  (1) Az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell kibocsátani.

(2) Az európai nyomozási határozatban több eljárási cselekmény elvégzése akkor kezdeményezhető, ha valamennyi eljárási cselekmény elrendelése azonos szerv hatáskörébe tartozik.

(3) Az európai nyomozási határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai nyomozási határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) *  Az európai nyomozási határozat továbbítására, valamint a tagállami hatósággal való kapcsolattartásra a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az európai nyomozási határozatot a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja csak az ügyészség jóváhagyásával adhatja át közvetlenül a tagállami hatóságnak.

55. § *  (1) *  Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján

a) az 53. § (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek,

b) az európai nyomozási határozat végrehajtásával vagy az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésével kapcsolatban megtagadási ok merült fel,

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam joga szerint nem ismert, az elvégzés feltételei nem állnak fenn, vagy az eljárási cselekmény célja a tagállam joga szerint kisebb jogkorlátozással járó eljárási cselekmény útján is elérhető,

a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság tájékoztatása, vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján az európai nyomozási határozat végrehajtásához szükséges adatokat, információkat, iratokat a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja, vagy az európai nyomozási határozatot kiegészítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) *  Ha az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtása, vagy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyészség az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő más esetben is egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal. Az egyeztetés során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(3) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság által kért kiegészítést, módosítást, illetve adatok, információk, iratok rendelkezésre bocsátását a tagállami hatóság által megjelölt határidőben teljesíti, vagy ennek akadályáról a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság tájékoztatása, a végrehajtás során felmerülő körülmények alapján vagy más indokolt esetben az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének megkezdése előtt vonhatja vissza.

(5) *  Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását akkor is meg kell küldeni a központi hatóság számára, ha azt a bíróság, az ügyészség vagy - ügyészségi jóváhagyással - a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja a tagállamnak közvetlenül átadta.

(6) *  Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a bíróságot vagy az ügyészséget, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a Be. alapján indítványozható. Ha a mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az európai nyomozási határozatot vissza kell vonni.

56. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség az indokok megjelölése mellett, az európai nyomozási határozatban kérheti a tagállami hatóságtól, hogy

a) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el,

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen, feltéve, hogy erre a magyar jogszabályok szerint is jogosult lenne, illetve

c) az európai nyomozási határozatot vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban hajtsák végre, illetve végezzék el.

(2) *  Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja értelmében a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a kért eljárási szabályok, illetve technikai módszerek nem alkalmazhatók, vagy az európai nyomozási határozat vagy az eljárási cselekmény a kért időben nem hajtható végre, illetve nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyészség megfontolja az európai nyomozási határozat kiegészítését, módosítását vagy visszavonását.

(3) *  Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) *  A magyar állam az európai nyomozási határozat végrehajtásával összefüggésben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

57. § *  (1) *  Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt az európai nyomozási határozatot kibocsátó bíróság vagy ügyészség, vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság veszi át.

(2) *  Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt a bíróság, az ügyészség vagy - az ügyészség jóváhagyásával - a nyomozó hatóság tagja is átveheti, ha a magyar jogszabályok alapján arra jogosult, és az átvétel e módja a bizonyítás eredményességét nem veszélyezteti.

(3) *  Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(4) *  Ha a tagállami hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszköz ideiglenes - a bizonyítási eszközzel összefüggésben Magyarországon tervezett eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő, meghatározott időtartamra szóló - átadását kezdeményezeti. A bizonyítási eszköz ideiglenes átadása esetén a bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszközt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja a tagállami hatóságnak.

(5) Az európai nyomozási határozat kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

58. § *  (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az (1) bekezdés alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen Magyarországon jogorvoslattal éltek. A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóságot a jogorvoslat elbírálásának eredményéről is tájékoztatja.

59. § *  (1) Az európai nyomozási határozat kibocsátása kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) *  Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, ho gy az európai nyomozási határozattal elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot módosítja vagy kiegészíti.

(3) *  Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását a végrehajtás költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot visszavonhatja.

24. *  Az európai nyomozási határozatban megjelölhető eljárási cselekmények egyes különös formáira vonatkozó szabályok

59/A. § *  Az eljárási cselekmények egyes formái különösen:

a) ideiglenes intézkedés,

b) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

c) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba,

d) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba,

e) *  kihallgatás telekommunikációs eszköz útján,

f) * 

g) *  leplezett eszközök alkalmazása.

25. *  Ideiglenes intézkedés

60. § *  (1) Bizonyítási eszköz megsemmisítésének, átalakításának, elhelyezése megváltoztatásának, továbbításának, átruházásának vagy elidegenítésének ideiglenes megakadályozása (a továbbiakban együtt: bizonyítási eszköz biztosítása) iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a bizonyítási eszköz található.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból kibocsátott európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri.

(3) *  Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés alapján a bíróság jár el, eljárására az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) *  Az ügyészség a bizonyítási eszköz biztosítására irányuló európai nyomozási határozat végrehajtásáról haladéktalanul dönt. A döntésről - lehetőség szerint - az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított huszonnégy órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(5) *  Az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az európai nyomozási határozat végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a bizonyítási eszköz eltűnt, megsemmisült, az európai nyomozási határozatban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt az ügyészség megtalálja.

(6) *  Ha a Be. alapján az ügyészség hivatalból, illetve jogorvoslat vagy indítvány alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés megszüntetését tartja indokoltnak, erről a tagállami hatóságot előzetesen tájékoztatja, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami hatóságnak arra, hogy észrevételt tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott döntésről az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

61. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) bizonyítási eszköz lefoglalása, vagy

b) *  elektronikus adat megőrzésére kötelezés végrehajtása

iránt, ha a bizonyítási eszköz a tagállam területén található.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a lefoglalni kért bizonyítási eszköz vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatok átadását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően haladéktalanul kéri,

b) a várható időpont megjelölésével, egy későbbi időpontban kéri, vagy

c) nem kéri.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén meg kell jelölni a bizonyítási eszközről vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatról történő rendelkezés várható időpontját.

(4) *  Ha az eljárási cselekmény elvégzését vagy a bizonyítási eszköz átvételét megelőzően az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyészség erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

26. *  Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

62. § *  (1) *  Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok - ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak - átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

bocsátotta ki, az európai nyomozási határozatot a számlát vezető bankfiók helye vagy egyéb pénzügyi intézmény telephelye szerint illetékes ügyészség hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

62/A. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok - ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak - átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és - ha lehetséges - azt, hogy mely pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az európai nyomozási határozat végrehajtását.

27. *  Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba

62/B. § *  (1) A Magyarországon fogva tartott személynek a tagállam területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról

a) *  letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bíróság vagy az ügyészség,

b) jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíró

köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, illetve a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen.

(3) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) a fogvatartott személy az ideiglenes átadásához nem járult hozzá, vagy

b) az ideiglenes átadás a fogvatartás időtartamát meghosszabbítaná.

(4) *  Letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a végrehajtás során a letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal együttműködve biztosítja a letartóztatásban lévő személy részvételét a letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban.

(5) Ha a fogvatartott személy tagállamba történő átszállítása, illetve Magyarország területére történő visszaszállítása harmadik tagállam területén keresztül történik, az ideiglenes átadás akkor hajtható végre, ha a tagállami hatóság kötelezettséget vállal arra, hogy a fogvatartott személy e harmadik tagállam területén is fogvatartásban marad.

(6) A fogvatartott személy ideiglenes átadására vonatkozó eseti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a tagállamba történő átszállítás és a Magyarország területére történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a tagállami hatóság (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalását,

d) a fogvatartott személy tagállamban történő fogva tartásának részleteit,

e) *  a (4) bekezdés alkalmazása esetén a fogvatartott személy letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

f) *  a tagállami hatóság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a bíróság vagy ügyészség tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(7) *  Az európai nyomozási határozat végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(8) *  Ha a fogvatartás oka megszűnt, erről a bíróság vagy az ügyészség a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(9) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli.

(10) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

63. § *  (1) *  A tagállamban fogva tartott személynek a Magyarország területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyészség köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) A megállapodás tartalmára a 62/B. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) *  Az érintett személy fogvatartását a bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarországon.

(4) *  Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az szükséges, a bíróság vagy az ügyészség a megállapodásban foglaltak vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a tagállami jogszabályoknak megfelelően biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogva tartás meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.

(5) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján a tagállamban a fogvatartás oka megszűnt, a fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(6) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,

b) *  a bíróság vagy az ügyészség újabb európai nyomozási határozatot bocsátott ki az érintett személy terheltként történő ideiglenes átvétele iránt, és annak végrehajtását a tagállam elrendelte,

c) az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy

d) az érintett személy Magyarország területére visszatért.

(8) A (6)-(7) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(9) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a tagállamba történő visszaszállítását a NEBEK - szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával - a rendőrség közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a tagállami hatóságot tájékoztatni kell.

(10) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.

28. *  Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba

63/A. § *  (1) *  Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a bíróság vagy az ügyészség köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) A végrehajtás során a 62/B. § (3) bekezdés a) pontját, a (6) és (10) bekezdését, valamint a 63. § (3)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

63/B. § *  (1) *  Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyészség köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) *  A bíróság vagy az ügyészség a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, illetve a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A hozzájárulás tényét és módját az európai nyomozási határozatban fel kell tüntetni.

(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadása során a 62/B. § (4) és (6)-(8) bekezdését, valamint a 63. § (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

29. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján * 

63/C. § *  (1) *  A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.

(2) *  Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye nem ismert, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) *  A terheltként kihallgatandó személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el. A terheltként kihallgatandó személy a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásához írásban, vagy a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.

(4) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) *  a terheltként kihallgatandó személy a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásához nem járult hozzá, vagy

b) *  a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatás vagy meghallgatás a konkrét esetben ellentétes lenne a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) *  Ha az európai nyomozási határozatban foglaltak alapján nem állapítható meg, a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal előzetesen egyezteti.

63/D. § *  (1) *  A telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatást vagy meghallgatást elrendelő határozat megküldésével egyidejűleg a bíróság vagy az ügyészség tájékoztatja az érintetteket a tagállam joga értelmében fennálló jogaikról is.

(2) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami hatóság folytatja le azzal, hogy

a) a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával,

b) *  az eljárási cselekményen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy mellett jelen lehet az, aki a magyar jogszabályok szerint az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása során jelen lehet,

c) *  az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén - ha a tagállami hatóság ettől eltérő kérelmét a bíróság vagy az ügyészség nem engedélyezte - csak a magyar jogszabályok szerint meghatározott személyek lehetnek jelen,

d) *  az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az európai nyomozási határozatot végrehajtó bíróság vagy ügyészség tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályoknak, ideértve a terhelt jogainak, a tanú vallomástételének akadályaira, valamint a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseknek a tiszteletben tartásáról.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakról az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén jelen lévőket a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt tájékoztatni kell.

(4) *  Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén a bíróság feladatait bírósági tikár, az ügyészség feladatait alügyész is elláthatja.

(5) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(6) *  A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat megfelelő végrehajtása, a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, vagy a tagállami hatóság kérelmére tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (2) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(8) *  A bíróság vagy az ügyészség a telekommunikációs eszköz útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

64. § *  (1) *  Az eljáró bíróság vagy ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2) * 

(3) *  A telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtása során alkalmazandó eljárási szabályokat az európai nyomozási határozatban kell feltüntetni, vagy arról a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal előzetesen egyeztethet. Az európai nyomozási határozatban vagy az egyeztetés során a bíróság vagy az ügyészség megjelöli a terheltnek a magyar jogszabályok értelmében fennálló jogait, a tanú vallomástételének akadályaira, továbbá a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseket.

(4) *  Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyészség közreműködésével, vagy az ügyészség a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(5) *  A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság vagy az ügyészség folytatja le.

(6) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7) *  A bíróság vagy az ügyészség kérheti, hogy a tagállami hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(8) *  Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

30. * 

64/A. § * 

31. Leplezett eszközök alkalmazása * 

64/B. § *  (1) *  Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4) *  Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során - ideértve annak irányítását, ellenőrzését - a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6) *  Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyészség engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

64/C. § *  (1) *  Az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása iránt.

(2) A több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az európai nyomozási határozatot valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállami hatóságot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról is tájékoztatni kell.

(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(4) *  Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) *  Az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az ellenőrzött szállítással elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) Az eseti megállapodás tartalmára a 64/B. § (3) bekezdésének, a magyar hatóság tagjának vagy a fedett nyomozónak a közreműködésére a 64/B. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

64/D. § *  Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyészség az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

64/E. § *  (1) *  Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) *  Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során a tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) *  Az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha az ügyészség és a tagállami hatóság nem tudott megállapodni a fedett nyomozó alkalmazásának részleteiről.

65. § *  (1) *  Az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) *  Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) *  Az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(5) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

65/A. § *  (1) *  Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2) *  Az európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtására illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a végrehajtásra a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) *  Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával végezhető el, az ügyészség indítványáról a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyészség a tagállami hatóságot tájékoztatja, hogy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény nem végezhető el, és az európai nyomozási határozat más módon történő végrehajtása érdekében egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal.

(4) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállami hatóság részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) a tagállami hatóság kérése alapján, ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállami hatóság eszközére történő átirányítása útján.

(5) *  A tagállami hatóság közvetlen továbbításra irányuló kérése esetén az ügyészség a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtó szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(6) *  A tagállami hatóság indokolt kérelmére és költségére az ügyészség elrendelheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását.

(7) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a végrehajtással összefüggő adatok védelmére a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel került sor, az adat minősítése nem képezheti akadályát a végrehajtás eredménye, illetve a rögzített adatok átadásának. A minősítő a tagállami hatóság kérésére az adat minősítését felülvizsgálja, és - ha annak törvényi lehetősége fennáll - megszünteti.

(8) *  Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai nyomozási határozatot bocsátott ki, amely leplezett eszközök alkalmazásával hajtható végre, az ügyészség az európai nyomozási határozatot - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - a (2)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.

(9) *  Ha a tagállami hatóság fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki európai nyomozási határozatot, az ügyészség az európai nyomozási határozatot a (2)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre azzal, hogy

a) a végrehajtásra a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,

b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállami hatóság kérésére írható elő, és

c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.

65/B. § *  (1) *  Az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása iránt.

(2) *  Ha az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt több tagállam is el tudja végezni, az európai nyomozási határozatot csak a megjelölt eljárási cselekményt leghatékonyabban elvégezni képes - lehetőség szerint az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti - tagállamba lehet továbbítani.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott, bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat esetén a Be. bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) *  Az európai nyomozási határozatnak a Be. 236. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(5) *  Az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a megjelölt eljárási cselekmény alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) *  Az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a végrehajtás eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(7) *  A (6) bekezdés b) pontja esetén az ügyészség a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtásban közreműködő magyar szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(8) *  Az ügyészség indokolt esetben kérheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását, vagy

c) az adat minősítésének megszüntetését.

(9) Ha a tagállam kéri a (8) bekezdés alkalmazása kapcsán felmerülő költség megtérítését, azt a magyar állam előlegezi. Az így felmerült költség bűnügyi költség.

(10) *  Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása iránt európai nyomozási határozat a (2)-(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátható ki.

65/C. § *  (1) *  A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos, a tagállami hatóság által a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar nyelven, vagy a formanyomtatvány angol, francia vagy német nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kiállított értesítés fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) *  Az értesítés kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3) *  Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyészség az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

65/D. § *  (1) *  Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a 65/B. § (1) bekezdésében meghatározott bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról az érintett személy tényleges tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával értesíti az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságát.

(2) *  Ha a tagállami hatóság az értesítés kézhezvételét követő kilencvenhat órán belül arról tájékoztatja az ügyészséget, hogy nemzeti joga szerint a leplezett eszközök alkalmazása nem engedélyezhető, vagy a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyészség a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) *  Ha az ügyészség a tagállami hatóság értesítésével nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.

IV/A. Fejezet * 

Eljárási jogsegély az európai nyomozási határozatot nem alkalmazó tagállamokkal * 

66. § *  (1) Az V-VII/A. Fejezetben foglalt eljárási jogsegélyt ide nem értve e fejezet állapítja meg

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában részt nem vett tagállamokkal folytatott eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére és teljesítésére, valamint

b) az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogába át nem ültető tagállamok által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés Magyarország általi teljesítésére

vonatkozó rendelkezéseket.

(2) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3) * 

32. *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének általános szabályai

66/A. § *  (1) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult, és az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.

(2) A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző szerveitől is elfogadhat eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szerv a büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen. Ebben az esetben a megkeresést előterjesztő tagállami bűnüldöző hatóságra a tagállami igazságügyi hatóságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(4) *  Az Nbjt. 6. § (5) bekezdésében foglalt esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(5) *  A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye - így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye - határozza meg. Ha több teljesítési hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, a megelőzés az irányadó.

(6) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére - ha a megkeresésből más nem következik - a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.

(7) *  A legfőbb ügyészség vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés hatékony teljesítése érdekében a (2)-(6) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(8) Ha a magyar igazságügyi hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés továbbításáról - a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével - a továbbító magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(9) Késedelmet nem tűrő esetben - ha a (8) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az eljárási jogsegélyben megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező magyar igazságügyi hatóság is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságot a (8) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

66/B. § *  A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés fogadására és teljesítésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett nemzetközi együttműködés iránti megkeresés teljesítése során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban - a közvetlen tájékoztatás kivételével - csak e törvény szerint lehet folytatni.

66/C. § *  (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresést az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/D. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelölheti azokat az adatokat, illetve iratokat, amelyeknek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére határidőt tűzhet.

66/E. § *  Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

66/F. § *  (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(1a) *  Az ügyészség rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresésben kért eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésében egyéb módon is közreműködhet.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a megkeresés teljesíthető.

(3) Az eljárási cselekmény elvégzése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar jognak és - erre vonatkozó kérelem esetén - a tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) Az eljárási cselekményt a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell elvégezni.

(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzése az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglalt határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság a késedelem okainak megjelölésével haladéktalanul tájékoztatást ad a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamról.

(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

(7) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést visszavonja, vagy a megkeresés egyéb okból nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését megszünteti.

(8) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalás elrendelésére került sor, a teljesítés megszüntetésével egyidejűleg a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a teljesítés során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/G. § *  Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

66/H. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (2) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

66/I. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság átadja a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha ezt a tagállami igazságügyi hatóság kéri, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(3) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(4) A magyar igazságügyi hatóság - a tagállami igazságügyi hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével - a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

66/J. § *  (1) *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyészség az érintett személyt tájékoztatja.

(2) *  Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a magyar igazságügyi hatóság a jogorvoslati indítványt haladéktalanul továbbítja a tagállami igazságügyi hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

66/K. § *  A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be. rendelkezései alapján, a tagállami igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

66/L. § *  (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről, vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresés módosításáról a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.

33. *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésének általános szabályai

67. § *  (1) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, és az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.

(2) Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

67/A. § *  A büntetőeljárás megindítása előtt a magyar bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban - a közvetlen tájékoztatás kivételével - csak e törvény szerint lehet folytatni.

67/B. § *  (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül is előterjeszthető.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

67/C. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölheti az eljárási cselekmény elvégzésének határidejét és a határidő kitűzésének indokát. A magyar igazságügyi hatóság azt is kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy az eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban végezze el.

67/D. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen.

(2) Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagállamban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

67/E. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredményét, illetve a teljesítés során beszerzett bizonyítási eszközt a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során jelen lévő tagja részére adják át.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

67/F. § *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

67/G. § *  (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy a megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami igazságügyi hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.

34. *  Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok

67/H. § *  Az eljárási jogsegély formái különösen:

a) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

b) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba,

c) *  kihallgatás telekommunikációs eszköz útján,

d) * 

e) ellenőrzött szállítás,

f) fedett nyomozó alkalmazása,

g) *  bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása.

35. *  Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

68. § *  (1) *  Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok - ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak - átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

terjesztette elő, az eljárási jogsegély iránti megkeresést a számlát vezető bankfiók helye vagy egyéb pénzügyi intézmény telephelye szerint illetékes ügyészség teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

68/A. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok - ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak - átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és - ha lehetséges - azt, hogy mely a pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését.

36. *  Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba

68/B. § *  (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást a tagállammal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodásnak tartalmaznia kell, különösen

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a Magyarország területére történő átszállítás és a tagállamnak történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a fogvatartott személy Magyarország területén történő fogva tartásának részleteit,

d) Magyarország arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a tagállam tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(3) A fogvatartott személy Magyarországnak történő ideiglenes átadására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, ha az ideiglenes átadáshoz a fogvatartott személy nem járult hozzá.

(4) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar igazságügyi hatóság rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.

(5) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül - bár erre lehetősége lett volna - nem hagyta el Magyarország területét, vagy Magyarország területére visszatért.

(7) Az (5) és a (6) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(8) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a tagállamba történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(9) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

68/C. § *  (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállammal az a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást, amely az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodás tartalmára a 68/B. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) *  A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. A fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó ügyiratot és annak fordítását csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez.

(4) *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint kell beszámítani az elrendelt letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(5) Ha a fogvatartás oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot.

(6) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállítását és a Magyarország területére történő visszaszállítását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.

(7) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

36/A. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján * 

68/D. § *  (1) *  A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.

(2) *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye nem ismert, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) *  A terheltként kihallgatandó személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el.

(4) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra az e §-ban foglaltak figyelembevételével a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami igazságügyi hatóság folytatja le.

(5) *  A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság vagy ügyészség tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár vagy alügyész is elláthatja.

(6) A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, illetve a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával. Erre az érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.

(7) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(8) *  A bíróság vagy az ügyészség az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(9) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (4) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(10) *  A bíróság vagy az ügyészség a telekommunikációs eszköz útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt megküldi a tagállami igazságügyi hatóságnak.

(11) *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén felmerülő valamennyi költséget a tagállam igazságügyi hatóság viseli. A tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság vagy az ügyészség közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a bíróság vagy az ügyészség a költségek tagállami igazságügyi hatóság által történő viseléséről részben vagy egészben lemondhat.

68/E. § *  (1) *  Az eljáró bíróság vagy ügyészség eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2) * 

(3) *  Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyészség közreműködésével, vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(4) *  A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság vagy az ügyészség folytatja le.

(5) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(6) *  A bíróság vagy az ügyészség kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, abból a célból, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(7) *  Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

(8) *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban a tagállam területén felmerülő valamennyi költség bűnügyi költség, kivéve, ha a tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság vagy az ügyészség közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a tagállami igazságügyi hatóság a költségek bíróság vagy ügyészség által történő viseléséről részben vagy egészben lemond.

36/B. * 

68/F. § * 

36/C. *  Ellenőrzött szállítás

69. § *  (1) *  Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4) *  Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során - ideértve annak irányítását, ellenőrzését - a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6) *  Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyészség engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

69/A. § *  (1) *  Az ügyészség ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) *  Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) Több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállamot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról tájékoztatni kell.

(5) Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (3) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

69/B. § *  Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyészség az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

36/D. *  Fedett nyomozó alkalmazása

69/C. § *  (1) *  Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) *  Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során az adott tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

69/D. § *  (1) *  Magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség terjeszti elő.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) *  Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(5) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

36/E. *  Leplezett eszközök alkalmazása * 

69/E. § *  (1) *  Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2) *  A megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha a megkeresés teljesítésére illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a teljesítésre a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami hatóság a saját államának joga szerint engedéllyel rendelkezik.

(4) *  Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésével hajtható végre, a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezéséről az ügyészség indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a leplezett eszközök alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az ügyészség erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállam részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállam eszközére történő átirányítása útján.

(6) *  A tagállam indokolt kérelmére az ügyészség az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elrendelheti a leplezett eszközök alkalmazása során rögzített adatok írásba foglalását.

(7) *  Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti megkeresést terjesztett elő, amely leplezett eszközök alkalmazásával teljesíthető, az ügyészség a megkeresést - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti.

(8) *  Ha a tagállam fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki eljárási jogsegély iránti megkeresést, az ügyészség a megkeresést az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti azzal, hogy

a) a teljesítésre a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,

b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállam kérésére írható elő, és

c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállamot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.

69/F. § *  (1) *  Elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség terjeszti elő.

(2) *  Az ügyészség az eljárási jogsegély iránti megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő.

(3) *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a Be. 236. § (2) bekezdésében foglaltakat is tartalmaznia kell.

(4) *  Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az ügyészség megjelöli, hogy a teljesítés eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(5) *  Az ügyészség a (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetben - ha az indokolt - kérheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során rögzített adatok írásba foglalását.

(6) *  Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával terjeszthető elő.

69/G. § *  (1) *  A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos tagállami tájékoztatás fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) *  A tájékoztatás kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3) *  Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyészség az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő szükség esetén további nyolc nappal meghosszabbítható. A Fővárosi Főügyészség a határidő meghosszabbításáról és annak indokairól tájékoztatja a tagállami hatóságot.

69/H. § *  (1) *  Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról az érintett személy tényleges tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatja az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállami hatóságot.

(2) *  Ha a tagállami hatóság a tájékoztatás kézhezvételét követő kilencvenhat órán - ha a tagállam él a 69/G. § (4) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás lehetőségével, akkor tizenkét napon - belül arról tájékoztatja az ügyészséget, hogy nemzeti joga szerint a leplezett eszközök alkalmazása nem engedélyezhető, vagy a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyészség a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) *  Ha az ügyészség a tagállami hatóság tájékoztatásával nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.

IV/B. Fejezet * 

Közös nyomozócsoport létrehozása, közvetlen tájékoztatás, hivatalos irat kézbesítése és tárgy visszaadása * 

70. § *  E fejezet rendelkezéseit az Európai Unió bármely tagállamával folytatott eljárási jogsegélyre alkalmazni kell.

36/F. *  Közös nyomozócsoport létrehozása

70/A. § *  A tagállami igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére, illetve kezdeményezésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

70/B. § *  (1) Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben terjeszthet elő:

a) a nyomozás során, ha a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha

a) azt több tagállamban követték el;

b) azt egy tagállamban követték el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;

c) azt egy tagállamban követték el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több tagállamban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy tagállamban követték el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

70/C. § *  (1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a tagállami hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell különösen:

a) a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,

b) a közös nyomozócsoport működési területéről,

c) a közös nyomozócsoport összetételéről,

d) a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,

e) a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,

f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,

g) a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,

h) az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének, elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,

i) a működés költségeinek viseléséről,

j) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.

(3) A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.

(4) A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a közös nyomozócsoport magyar vagy tagállami tagja által, Magyarországon vagy egy tagállamban beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.

70/D. § *  (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport, az e törvényben meghatározott kivételekkel, a magyar jogszabályok alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését - a megállapodásban foglaltak szerint - a közös nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,

c) közös nyomozócsoport tagállami tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,

d) a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője, indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.

(2) A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállami hatóságot, ha a közös nyomozócsoport tagállami tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő cselekményt követett el.

70/E. § *  (1) *  A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén a közös nyomozócsoport tagállami tagja által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva kell eljárni, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) az eljárási cselekményeken jelen lehet, azokról a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet,

b) a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén - a 66/F. § (3) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel - tanút vagy terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, ha a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság - szükség esetén - tolmácsot rendel ki.

(4) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodásban vagy a közös nyomozócsoport működése során a tagállami igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján a tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat,

b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja.

(5) A tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe.

(6) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

70/F. § *  (1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport a tagállam jogszabályai alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését - a megállapodásban foglaltak szerint - az eljárási cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállami vezető irányítja, és biztosítja a közös nyomozócsoport működését.

(2) A közös nyomozócsoport magyar tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzése során a közös nyomozócsoport tagállami vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport magyar vezetőjét.

70/G. § *  (1) *  A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén a közös nyomozócsoport magyar tagja kérheti, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére, illetve a bizonyítási eszköz beszerzésére a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve meghatározott technikai módszert alkalmazva kerüljön sor.

(2) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja a közös nyomozócsoport működése során a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint végezhet eljárási cselekményt, illetve működhet közre az eljárási cselekmény elvégzése során.

(3) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kényszerítő eszközt, illetve szolgálati lőfegyvert a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint alkalmazhat, illetve tarthat magánál. Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a szolgálati lőfegyver használata során a magyar jogszabályokat is alkalmazni kell.

(4) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kérheti, hogy a tagállam területén elvégzett eljárási cselekmény során a magyar nyelvet használhassa, és ennek érdekében a tagállami hatóság tolmács részvételét biztosítsa.

(5) A magyar állam a tagállam jogának megfelelően megtéríti a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét.

70/H. § *  (1) Az Eurojust tagja, illetve az Europol tisztviselője a közös nyomozócsoportban a megállapodásban foglaltak szerint működhet közre, a feladatának végrehajtása során kényszerintézkedést vagy kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.

(2) Az Europol közös nyomozócsoportban részt vevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint felel. A kárt a közös nyomozócsoportban részt vevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg. A magyar állam az általa kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti az Europoltól.

36/G. *  Közvetlen tájékoztatás

71. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.

(2) *  A nyomozó hatóság vagy az ügyészség a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tényleges tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

71/A. § *  (1) *  Ha a 71. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(2) *  A nyomozó hatóság vagy az ügyészség a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3) *  Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a tájékoztatás iránti kérelem teljesítésére

a) hétnapos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolcórás határidőt

állapíthat meg.

71/B. § *  (1) *  Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 71. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről és a tájékoztatás tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(3) *  A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a hozzáérkezésétől számított tizennégy napon belül teljesíti.

(4) *  Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy az ügyészség számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a hozzáérkezésétől számított

a) hét napon,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán

belül teljesíti.

(5) *  Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6) *  Ha a (3)-(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem teljesíthető, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) *  A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyészség megtagadja, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt kérdésben a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő.

71/C. § *  (1) A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelem és a bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2) *  A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatáskérésre a 71/A. §, az általa történő tájékoztatásadásra a 71/B. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

36/H. *  Hivatalos irat kézbesítése

71/D. § *  (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban küldi meg.

(2) A hivatalos iratot - ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri - le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy - ha ezek a magyar igazságügyi hatóság előtt nem ismertek - a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen,

b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre, vagy

d) a címzett büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik.

(4) * 

36/I. *  Tárgy visszaadása

71/E. § *  (1) A tagállami igazságügyi hatóság által, a sértettnek vagy az arra jogosultnak történő visszaszolgáltatás érdekében előterjesztett jogsegély iránti megkeresése alapján a magyar igazságügyi hatóság lefoglalja azt a tárgyat, illetve vagyontárgyat,

a) amely tekintetében a tagállami igazságügyi hatóság a sértett vagy az arra jogosult tulajdonjogát kétséget kizáróan igazolta, és

b) amely a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható.

(2) A tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés fogadására és teljesítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel. A teljesítésre az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a tárgy vagy a vagyontárgy található.

(3) *  A lefoglalásról törvény vagy az ügyészség rendelkezése alapján más hatóság is rendelkezhet.

(4) A lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat - az (5)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a sértettnek történő visszaszolgáltatás céljából a megkereső tagállami igazságügyi hatóságnak át kell adni. Az átadást követően a tárgyról, illetve a vagyontárgyról történő rendelkezésre a tagállam joga az irányadó.

(5) *  Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján a lefoglalás a Be. 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy a Be. 321. § (1) bekezdése, vagy a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezésére figyelemmel a Be. 321. § (2) bekezdése alapján kiadható, az ügyészség, illetve - az ügyészség vagy törvény rendelkezése alapján - a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat, illetve a vagyontárgyat a sértettnek vagy a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezése alapján az arra jogosultnak visszaszolgáltatja.

(6) A tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása jóhiszemű harmadik személy jogait nem sértheti.

(7) *  Ha a lefoglalásnak a (6) bekezdésben meghatározott akadálya van, az ügyészség a tagállami hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja. Ha a (6) bekezdés szerinti akadály a lefoglalást követően állapítható meg, az ügyészség, illetve - az ügyészség vagy törvény rendelkezése alapján - a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől a tárgyat, illetve vagyontárgyat lefoglalták.

(8) Ha az (1)-(7) bekezdés eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a 32. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

71/F. § *  (1) *  A bíróság vagy az ügyészség eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállami igazságügyi hatósághoz olyan keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása és átadása érdekében, amely

a) a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható, és

b) *  lefoglalása a keresett tárgy, illetve vagyontárgy átadását és azonosítását követően a Be. 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a Be. 321. § (1) bekezdése alapján kiadható.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben meg kell jelölni a sértett tulajdonjogát kétséget kizáróan alátámasztó adatokat, és szükség esetén csatolni kell az ezt alátámasztó bizonyítási eszközöket.

(3) *  Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállamban lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a tagállami igazságügyi hatóság átadta, a keresett tárgy, illetve vagyontárgy azonosságának megállapítását követően a bíróság vagy az ügyészség a lefoglalást a Be. 320. § (1) bekezdése alapján haladéktalanul megszünteti, és a Be. 321. § (1) bekezdése alapján a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.

(4) *  A bíróság vagy az ügyészség a tagállamban lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy átadása előtt hozzájárulhat a keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalásának megszüntetéséhez, ha

a) a tárgy, illetve vagyontárgy azonossága kétséget kizáróan megállapítható, és

b) a lefoglalás megszüntetését követően a tagállami igazságügyi hatóság a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.

(5) *  Ha egy tagállami hatóság tájékoztatást nyújt az (1) bekezdésben foglaltak érdekében körözött tárgy megtalálásáról, amennyiben azt a tagállami jogszabályok lehetővé teszik, a bíróság, az ügyészség, valamint a nyomozás során az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett a nyomozó hatóság - eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése nélkül - a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával hozzájárulhat a megtalált tárgy, illetve vagyontárgy sértett részére történő visszaszolgáltatásához.

(6) Ha az (1)-(5) bekezdés eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése során a 33. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet * 

A felügyeleti intézkedést elrendelő határozat végrehajtására irányuló jogsegély * 

37. *  Értelmező rendelkezés

72. § *  E fejezet alkalmazásában felügyeleti intézkedés: a letartóztatástól eltérő, az ügydöntő határozat meghozatala előtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által a büntetőeljárás során hozott határozatban elrendelt intézkedés, amely a terhelt számára kötelezettséget vagy tilalmat állapít meg.

38. *  A végrehajtás átvétele

73. § *  (1) Felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére az alábbi kötelezettséget, tilalmat tartalmazó szabályok tekintetében kerülhet sor:

a) a terhelt kötelezése a magyarországi elérhetőségében történt változás bejelentésére,

b) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott hatóságnál jelentkezzen,

c) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezéstől,

d) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,

e) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott helyen tartózkodjon,

f) arra vonatkozó korlátozás, hogy a terhelt Magyarország területét elhagyja.

(2) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha

a) a terhelt

aa) *  tényleges tartózkodási helye Magyarországon van és a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően Magyarországra történő visszatéréséhez hozzájárult, vagy

ab) *  a Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt a felügyeleti intézkedés magyar hatóság általi végrehajtását kéri és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik,

b) a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

ba) a tagállami hatóság felügyeleti intézkedést elrendelő határozatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tagállami határozat), és

bb) az 5. számú mellékletben megjelölt, a tagállami határozatnak megfelelően kitöltött tanúsítványt magyar nyelven.

74. § *  (1) *  A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére iránti jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a terhelt tényleges tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, valamint Budapesten és a 73. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A bíróság feladatait a nyomozási bíró látja el.

(3) *  A bíróság a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély iránti megkeresésről az ügyiratok alapján dönt.

(4) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, amelyről a bíróság vagy a hatóság a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

75. § *  (1) *  A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély iránti megkeresés, illetve az egyéb ügyiratok bármely olyan írásban dokumentálható módon közvetlenül előterjeszthetők, amelyek lehetővé teszik az ügyiratok hitelességének megállapítását. Az ügyiratok ilyen módon történő megküldése esetén a jogsegély iránti megkeresés előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha arra a megkeresés előterjesztésekor nem került sor, a bíróság kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság küldje meg számára az eredeti tanúsítványt, illetve a jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló eredeti tagállami határozatot vagy ezek hitelesített másolatát.

(3) A jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróságnak a tagállami igazságügyi hatósággal történő kapcsolattartására az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

76. § *  (1) A bíróság a tagállami határozat és a tanúsítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül megvizsgálja, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása átvételének feltételei fennállnak-e, és

a) a felügyeleti intézkedés végrehajtását átveszi, egyben meghatározza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket, vagy

b) a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételét megtagadja.

(2) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételének megtagadásáról indokolt határozatot hoz.

(3) *  A bíróság a jogsegély iránti megkeresés tárgyában hozott véglegessé vált nem ügydöntő végzését haladéktalanul megküldi a tagállami igazságügyi hatóság részére.

(4) A bíróság határozatával szemben fellebbezést az jelenthet be, akivel a határozatot közölték. A kézbesítés útján közölt határozat ellen három napon belül lehet fellebbezni. A bíróság a fellebbezésről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(5) *  A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult törvényszéknek, amely a kézhezvételt követően legkésőbb az ügyiratoknak a törvényszékhez érkezésétől számított harminc napon belül véglegessé vált nem ügydöntő végzést hoz.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdés szerinti határozat az ott meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és megjelöli a döntéshez előreláthatólag szükséges időtartamot.

77. § *  (1) A bíróság a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét megtagadhatja, ha

a) a végrehajtás átvétele sértené a kettős büntethetőség elvét,

b) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető,

c) a magyar törvény szerint a büntethetőség elévült, feltéve, hogy a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik,

d) a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely - a határozatot hozó tagállam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

e) a végrehajtás átvételének a 73. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn,

f) a megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt tagállami határozatra vonatkozik, vagy oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy a felügyeleti intézkedés a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre,

g) *  a terhelt Magyarországon mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

h) a felügyeleti intézkedés megsértése miatt kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása az 5. §-ban meghatározott okból megtagadható lenne.

(2) A bíróság a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és a végrehajtás átvételét az (1) bekezdés a) pontja alapján nem tagadhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták tekintetében.

(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában a jogsegély iránti megkeresés teljesítésének nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

78. § *  (1) A bíróság a végrehajtás átvétele érdekében haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, ha a 77. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) Ha a 77. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, a bíróság erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására észszerű határidőt tűz, egyben megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a végrehajtás átvételével kapcsolatos döntéshez szükséges.

(3) A bíróság a végrehajtás átvétele, a felügyeleti intézkedés eredményes végrehajtása, valamint a felügyeleti intézkedés megszakításának indokolatlan elkerülése érdekében, vagy más indokolt esetben

a) a megkereső tagállami igazságügyi hatósággal az (1) és (2) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztetést kezdeményezhet.

79. § *  (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele esetén - a tagállami határozatban meghatározott kötelezettségeknek, illetve tilalmaknak leginkább megfelelő módon - megállapítja, hogy a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedést a Be.-ben foglalt mely kényszerintézkedésként vagy e törvény szerinti mely intézkedésként kell végrehajtani, és a tagállami határozatnak megfelelő módon meghatározza a terhelt számára előírt kötelezettségeket és tilalmakat.

(2) A bíróság által meghatározott kényszerintézkedés vagy intézkedés, illetve a terhelt számára előírt kötelezettségek és tilalmak nem lehetnek szigorúbbak a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés tartalmánál.

(3) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele estén a bíróság a felügyeleti intézkedés tartamát, illetve határidejét a tagállami határozatban megjelölt időtartamnak, illetve határidőnek megfelelően állapítja meg, azonban az nem haladhatja meg a magyar törvényben meghatározott tartamot, illetve határidőt.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele esetén annak végrehajtására a magyar jogszabályok irányadók.

(5) A végrehajtás átvétele esetén óvadék megállapítására nem kerülhet sor, azonban a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása elrendelhető.

80. § *  (1) A bíróság a 73. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedés esetén a terheltet arra kötelezi, hogy az elérhetőségének megváltozását a változást követő három munkanapon belül a bíróságnak jelentse be.

(2) * 

(3) *  A terhelt az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén rendbírsággal sújtható. Erre a terheltet a végrehajtás átvételéről szóló határozatban figyelmeztetni kell.

(4) * 

81. § *  (1) *  Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtására bűnügyi felügyeletként, illetve távoltartásként kerül sor, a felügyeleti intézkedés részleges feloldásáról a bíróság dönt.

(2) *  A felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése esetén a terhelt őrizetének elrendelésére, hátrányosabb magatartási szabályok megállapítására, illetve szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésére nem kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés nem akadálya annak, hogy a felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése estén - a terhelt magatartása miatt - büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás megindítására, vagy a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés alkalmazására kerüljön sor, ha annak törvényi feltételei fennállnak.

82. § *  (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés tartamának, illetve határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal nem kezdeményezte a felügyeleti intézkedés meghosszabbítását vagy fenntartását, a bíróság a 6. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordítás felhasználásával tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot a felügyeleti intézkedés meghosszabbításának, illetve fenntartásának szükségességéről.

(2) A tagállami igazságügyi hatóság felügyeleti intézkedés fenntartására, illetve meghosszabbítására irányuló kezdeményezésének elbírálása során a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.

(3) A bíróság a végrehajtás során bármikor egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal arról, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása a továbbiakban is indokolt-e.

83. § *  (1) A bíróság a 6. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordítás felhasználásával haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot

a) a terhelt elérhetőségének megváltozásáról,

b) arról, ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a terhelt nem található Magyarországon,

c) a felügyeleti intézkedés megsértéséről, és az azzal összefüggésben Magyarországon esetlegesen foganatosított intézkedésről, vagy

d) a végrehajtás során felmerült olyan körülményekről, amely alapján a tagállami határozat vagy az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése indokolt.

(2) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása során olyan körülmény merül fel, amely alapján a tagállami határozat, illetve az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítása nélkül a felügyeleti intézkedés végrehajtása nem folytatható, és a bíróság az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követő öt napon belül nem kap megfelelő visszajelzést, a bíróság határidő tűzésével a tagállami igazságügyi hatóságot a tagállami határozat, illetve az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítására hívhatja fel.

(3) Ha tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény miatt, a terhelt visszaszállítása érdekében európai elfogatóparancs kibocsátására került sor, az európai elfogatóparancs végrehajtása során a 3. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tétel felső határára vonatkozó feltétel nem vizsgálható.

84. § *  Ha a tagállami igazságügyi hatóság a tagállami határozatot módosítja és erről a bíróságot tájékoztatja, a bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

85. § *  (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtását megszünteti, ha

a) a terhelt a végrehajtás megkezdését követően Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre,

b) a tagállami igazságügyi hatóság a tanúsítványt visszavonta, és erről a bíróságot értesítette,

c) a módosított felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételét a 84. § alapján megtagadta,

d) a felügyeleti intézkedés tartama vagy határideje fenntartás vagy meghosszabbítás nélkül letelt,

e) a 83. § (2) bekezdése alapján meghatározott határidő eredménytelenül eltelt,

f) *  a 83. § (3) bekezdése alapján kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt őrizetét elrendelték,

g) *  a terhelttel szemben más ügyben személyi szabadságot érintő szigorúbb, a felügyeleti intézkedés végrehajtását kizáró kényszerintézkedés elrendelésére került sor, vagy a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.

(2) Ha a felügyeleti intézkedés megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott indoka felmerül, a bíróság a megszüntetés elkerülése érdekében a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetést folytathat.

(3) A megszüntető határozatot a bíróság a tagállami igazságügyi hatóság részére haladéktalanul megküldi.

86. § *  A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő bűnügyi költséget a magyar állam viseli.

39. *  A végrehajtás átadása

87. § *  (1) *  Ha a büntetőeljárás során a bíróság felügyeleti intézkedésként bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást rendelt el, a felügyeleti intézkedés végrehajtása más tagállamnak átadható, ha

a) *  a terhelt tényleges tartózkodási helye a tagállam területén van, és a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően hozzájárult az e tagállamba történő visszatéréséhez, vagy

b) *  a terhelt a felügyeleti intézkedésnek a tényleges tartózkodási helyétől eltérő más tagállamban történő végrehajtását indítványozta, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés továbbításához hozzájárult.

(2) A bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedéssel kapcsolatban az alábbi kötelezettségek, illetve tilalmak végrehajtásának átadására kerülhet sor:

a) a terhelt kötelezése elérhetőségében történt változás bejelentésére,

b) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban, meghatározott hatóságnál jelentkezzen,

c) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezéstől,

d) arra vonatkozó tilalom, hogy egy meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,

e) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott helyen tartózkodjon.

(3) Ha a bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedéssel összefüggésben a (2) bekezdéstől eltérő kötelezettség vagy tilalom megállapítására került sor, vagy arra is sor került, a (2) bekezdéstől eltérő kötelezettség vagy tilalom végrehajtásának átadására a tagállam hozzájárulása esetén, előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor.

(4) *  A terhelt hozzájárulását vagy indítványát írásban, továbbá a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával terjesztheti elő.

88. § *  (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadását

a) a felügyeleti intézkedést elrendelő határozat, és

b) az 5. számú mellékletben megjelölt - a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló - tanúsítvány megfelelő kitöltésével és annak a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre történő fordításának

megküldésével kezdeményezi.

(2) A bíróság és a tagállami igazságügyi hatóság kapcsolattartására a 75. § rendelkezéseit, tagállami igazságügyi hatóságokkal történő egyeztetésre a 78. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadására irányuló jogsegély iránti megkeresés egyidejűleg csak egy tagállamba továbbítható.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadására irányuló jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

89. § *  Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása a tagállamban még nem kezdődött meg, és a bíróság - a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása vagy határozata alapján - megállapítja, hogy a felügyeleti intézkedés tagállami jogszabályok szerinti leghosszabb tartamára vagy a felügyeleti intézkedés tagállami átalakítására figyelemmel a felügyeleti intézkedés tagállami végrehajtása nem megfelelő, a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatásának vagy határozatának kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról.

90. § *  (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés végrehajtását átveszi, a felügyeleti intézkedés végrehajtására és ellenőrzésére az e törvényben meghatározott kivételekkel a tagállami jogszabályok az irányadóak.

(2) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadása esetén a felügyeleti intézkedés részleges feloldására a magyar bíróság is jogosult.

(3) A bíróság a felügyeleti intézkedés módosításáról vagy a felügyeleti intézkedéssel kapcsolatos egyéb döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(4) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadását követően a felügyeleti intézkedés magyar jogszabályok szerinti meghosszabbítása indokolt, a bíróság a meghosszabbításról oly módon dönt, hogy a bíróság határozata legkésőbb a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt öt nappal megérkezzen a tagállami igazságügyi hatósághoz.

(5) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása során a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés tagállami jogszabályoknak megfelelő határidejének lejártáról tájékoztatja a bíróságot, a bíróság megvizsgálja a felügyeleti intézkedés fenntartásának indokoltságát, és ennek eredményéről, valamint a felügyeleti intézkedés magyar jogszabályok szerinti határidejéről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(6) A tagállami igazságügyi hatóság azzal kapcsolatos megkeresése esetén, hogy a felügyeleti intézkedés fenntartása a továbbiakban is indokolt-e, a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtását a tagállami igazságügyi hatóság megszünteti, a felügyeleti intézkedés végrehajtására a továbbiakban a magyar jogszabályok az irányadóak.

91. § *  (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bíróságot a felügyeleti intézkedés megsértéséről tájékoztatja, a végrehajtó tagállam által tett intézkedések figyelembevételével, a bíróság a magyar jogszabályok alapján rendelkezik a felügyeleti intézkedésről, amelyről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bíróságot a felügyeleti intézkedés végrehajtását érintő körülményről tájékoztatja, illetve a bíróság határozatának vagy az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítását kezdeményezi az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

92. § *  A felügyeleti intézkedés megsértése esetén, a felügyeleti intézkedés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a terhelt Magyarországra szállítása érdekében a 3. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tétel felső határára vonatkozó feltételre tekintet nélkül európai elfogatóparancs bocsátható ki.

VI. Fejezet

A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog és a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzését biztosító határozat végrehajtására irányuló eljárási jogsegély

40. A végrehajtás átvétele

93. § (1) *  A magyar igazságügyi hatóság végrehajtja egy tagállami igazságügyi hatóság által

a) a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, vagy

b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében

kibocsátott határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat), ha azt a 7. számú melléklet szerinti, magyar nyelvű vagy magyar nyelvre lefordított tanúsítvánnyal a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon Magyarország területén található.

(2) *  A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely a magyar jog szerint az ilyen határozatot meghozza, kényszerintézkedést elrendeli, és a végrehajtás iránt intézkedik.

(3) *  Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága bocsátott ki biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot, a magyar igazságügyi hatóság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a magyar igazságügyi hatóság különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát és elkövetési helyét, a tagállami határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

(4) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található. Ha a tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(5) *  Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz, és az áttételről értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

(6) *  A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat és a 7. számú mellékelt szerinti tanúsítvány bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni. E rendelkezést a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

94. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül végre kell hajtani.

(2) *  Ha a tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a bűncselekménynek a büntetési tétele felső határa, amely miatt a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtását kérik, nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a bűncselekmény megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikének.

(3) *  Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság akkor hajtja végre, ha az a cselekmény, amely miatt a tagállami határozat végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősül.

95. § (1) *  A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtását a magyar igazságügyi hatóság megtagadhatja, ha

a) a 94. § (2)-(3) bekezdés szerinti esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a magyar jog szerint a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége elévült;

c) Magyarországon vagy valamely tagállamban a terhelt ellen a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan jogerős határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy olyan határozatot hoztak, amelynek alapján az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

d) a terhelt ellen egy harmadik államban már jogerős határozatot hoztak, feltéve, hogy a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre;

e) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

f) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt, illetve a 96. § (2) bekezdésére figyelemmel kiegészített tagállami határozat végrehajtása továbbra sem lehetséges;

g) *  a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy birtokában lévő bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot, illetve a mentességet nem függesztették fel;

h) a végrehajtást magyar törvény kizárja.

(2) *  A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

96. § (1) *  A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása feltételeinek fennállásáról 24 órán belül határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelően rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami határozat tartalmaz.

(2) *  A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat végrehajtását nem akadályozzák. Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatban, illetve a tanúsítványban foglaltak alapján a tagállami határozat végrehajtása nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetve a benne szereplő hiányzó vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidőt tűz, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami határozat végrehajtásához szükséges.

(3) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is elfogadhat, amely a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásához szükséges adatokat megfelelő módon tartalmazza.

(4) A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthető.

97. § (1) *  A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság 24 órán belül indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) *  A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása akadályba ütközik, különösen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon eltűnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt, az elkobzás alá eső dolgot vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja.

98. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása elhalasztható, ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban, és e büntetőeljárás sikerét a tagállami határozat végrehajtása jelentősen veszélyeztetné.

(2) *  Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország területén már lefoglalták, zár alá vették, illetve a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében elektronikus adat megőrzésére kötelezést rendeltek el, a tagállami határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetve feloldották.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetőeljárásban elrendelt kényszerintézkedés megszüntetéséről, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van.

(4) *  A magyar büntetőeljárásban lefoglalt dolgot a Be. 321. §-a alapján nem lehet kiadni addig, amíg

a) a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság nem szüntette meg,

b) *  a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására vonatkozó kérelem, illetve a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévő dolog vagy vagyon elkobzására, illetve vagyonelkobzására vonatkozó határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság nem hozott határozatot.

(5) *  Ha a magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtását elhalasztja, erről, valamint a végrehajtás elhalasztásának várható időtartamáról a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(6) *  Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetve alkalmazása iránt, amelyről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

99. § (1) *  A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint hajtja végre, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) *  A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(3) *  Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, az elektronikus adat megőrzésére kötelezésre, illetve a zár alá vételre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

100. § *  (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat a magyar igazságügyi hatóság előtt a magyar jogszabályok szerinti jogorvoslattal nem támadható.

(2) Az érintetteket az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat ellen előterjeszthető jogorvoslatról a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött formanyomtatvány jogorvoslatra vonatkozó részében szereplő adatoknak megfelelően tájékoztatni kell.

(3) *  Ha a Be. szabályai alapján a magyar igazságügyi hatóság jogorvoslat vagy indítvány alapján, illetve hivatalból a kényszerintézkedés megszüntetését tartja szükségesnek, erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami igazságügyi hatóságnak arra, hogy észrevételt tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott határozatról a magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(4) * 

41. A végrehajtás átadása

101. § (1) *  Ha a büntetőeljárás során lefoglalás, zár alá vétel vagy elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelése, illetve alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon egy másik tagállam területén található, a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti a 7. számú melléklet szerinti tanúsítványt.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tanúsítványt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található (végrehajtó tagállam). A magyar igazságügyi hatóság a határozatot és a lefordított tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatósága számára közvetlenül küldi meg.

(3) A határozat rendelkező része - a Be.-ben foglaltakon kívül - szükség szerint tartalmazza * 

a) *  a lefoglalni kért bizonyítási eszköz átadása iránti kérelmet a magyar igazságügyi hatóság részére,

b) *  az elkobzás iránti kérelmet, amely vagy a kibocsátó tagállamban kibocsátott, elkobzást elrendelő határozat végrehajtását, vagy a végrehajtó tagállamban foganatosított elkobzást és egy ilyen határozat későbbi időpontban való végrehajtását kéri, vagy

c) *  a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedéssel érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont az a) vagy b) pont szerinti kérelem, illetve az elkobzására vagy vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem továbbításáig a végrehajtó tagállamban kell tartani.

(4) *  Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelését, illetve zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon tekintetében, amely egy másik tagállam területén található, előterjesztést tesz az ügyészségnek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala vagy annak bíróságnál történő indítványozása iránt.

102. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy a határozatot a magyar jogszabályokban foglaltak szerint hajtsa végre. Ebben az esetben az alkalmazandó magyar jogszabályokat a tanúsítványban részletesen ismertetni kell.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt adatok és feltételek alapján nem vagy csak részben tudja végrehajtani, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése iránt haladéktalanul intézkedik.

103. § (1) *  A határozat és a tanúsítvány bármely olyan módon megküldhető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. E rendelkezést a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) *  Ha a magyar igazságügyi hatóság nem tudja megállapítani, hogy a végrehajtó tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is beszerezheti.

(3) Ha a 101. § (1) bekezdésében említett kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a határozatot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság ezt haladéktalanul közli a tagállami igazságügyi hatósággal.

VII. Fejezet

A büntetőeljárások során felmerülő, a tagállamok joghatóságának gyakorlásával kapcsolatos összeütközések megelőzése, rendezése

42. Tagállamok közötti információcsere

104. § *  (1) *  A tagállami hatóság megkeresése alapján - a megkeresésben megjelölt határidőn belül, vagy ha a tagállami hatóság a megkeresésben határidőt nem jelölt meg, akkor haladéktalanul - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bíróság vagy az ügyészség közvetlenül nyújt tájékoztatást arról, hogy a megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon is folyamatban van-e büntetőeljárás (a továbbiakban: párhuzamos eljárások).

(2) *  A megkeresés közvetlenül és bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni. E rendelkezést a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar bíróság vagy ügyészség részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is alkalmazni kell.

(3) *  A megkeresés teljesítésére az a bíróság vagy ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van vagy folyamatban volt.

(4) *  Ha a megkeresett bíróság vagy ügyészség előtt nincs vagy nem volt folyamatban a megkeresésben megjelölt büntetőeljárás, a megkeresett bíróság vagy ügyészség a rendelkezésre álló adatok alapján megkísérli beazonosítani a megkeresés teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget. A bíróság vagy az ügyészség a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.

(5) *  Ha a (4) bekezdés alapján a megkeresés teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy ügyészség beazonosítása nem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyészség a megkeresést a legfőbb ügyészhez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja. Ha a legfőbb ügyészség beazonosítja a Magyarországon folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárást, a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.

(6) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a megkeresésben említett személyt a tagállamban fogva tartják, a tagállami megkeresést soron kívül kell teljesíteni.

(7) *  Ha a bíróság vagy az ügyészség az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a tájékoztatást nem tudja megadni, erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a tájékoztatás megadásához előreláthatóan szükséges időtartamot.

(8) *  Ha a megkeresésben megjelölt büntetőeljárás Magyarországon folyamatban van vagy folyamatban volt, a bíróság vagy az ügyészség tájékoztatja a tagállami hatóságot

a) az elérhetőségéről,

b) a büntetőeljárás állásáról, a büntetőeljárás befejezése esetén a büntetőeljárást befejező érdemi határozatról,

c) a kapcsolattartás során alkalmazható nyelvekről.

(9) A büntetőeljárás, valamint az azzal érintett személyek beazonosítása, a büntetőeljárás állásának tisztázása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetés folytatható. Az egyeztetés során az információ átadása megtagadható, ha az Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sértené, amely kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(10) A legfőbb ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon nincs vagy nem volt folyamatban büntetőeljárás.

105. § *  (1) *  Ha párhuzamos eljárások folytatására utaló adat merül fel, az eljáró bíróság vagy ügyészség az adat megerősítése érdekében közvetlenül megkeresi a tagállami hatóságot.

(2) A megkeresés továbbítására, valamint a tagállami hatósággal történő kapcsolattartásra a 104. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a megkeresés teljesítésére melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(4) *  A bíróság és az ügyészség - az eljárás állására és a terhelt előzetes fogvatartására is figyelemmel - a megkeresésben észszerű határidőt szabhat a megkeresés teljesítésére. Ha a terhelt Magyarországon személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a megkeresés soron kívüli teljesítése kérhető.

(5) *  Megkeresésében a bíróság vagy az ügyészség legalább az alábbi adatokat közli a tagállami hatósággal:

a) a terhelt, valamint a sértett azonosítására alkalmas adatai,

b) a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény leírása,

c) a büntetőeljárás állása,

d) a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy bíróság megnevezése,

e) *  az a tény, hogy a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll.

(6) A tagállami büntetőeljárás, valamint az azzal érintett személyek beazonosítása, a tagállami büntetőeljárás állásának tisztázása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetés folytatható. Az egyeztetés során az információ átadása megtagadható, ha az Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sértené, amely kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

43. A konzultációs eljárás

106. § (1) *  Ha a 104-105. § szerinti információcsere alapján vagy más módon megállapítható, hogy párhuzamos eljárások vannak folyamatban, és a párhuzamos eljárások következtében kialakult joghatósági összeütközés más módon nem oldható fel, a legfőbb ügyész az arra jogosult tagállami igazságügyi hatósággal konzultációt folytat a párhuzamos eljárások következményeinek elkerülése érdekében.

(2) *  A konzultáció megkezdésekor az ügyészség a nyomozást, illetve a bíróság az eljárást határozattal felfüggesztheti.

(3) *  A legfőbb ügyész a büntetőeljárás felfüggesztéséről tájékoztatja a tagállami hatóságot. A konzultáció során a legfőbb ügyész a tagállami igazságügyi hatósággal a büntetőeljárásról, a büntetőeljárás állásáról, az abban érintett személyekről egyeztetést folytathat. Az egyeztetés során a kért információ átadása megtagadható, ha az sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét.

(4) *  A felek a konzultáció során minden lényeges szempontot figyelembe vesznek annak eldöntése érdekében, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást. Ilyen lényeges szempont a bűncselekmény elkövetési helye, a terhelt állampolgársága, a sértett(ek) állampolgársága, a terhelt fogvatartásának helye, a tagállamokban folyó büntetőeljárások állása, az a tény, hogy melyik tagállamban áll rendelkezésre több bizonyíték, illetve hogy a tagállamokban folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsolódnak-e az adott tagállamban folyó más büntetőeljáráshoz.

107. § (1) Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek nem jutottak megállapodásra azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást, a legfőbb ügyész az Eurojusthoz fordulhat az ügy eldöntése érdekében, feltéve, hogy az Eurojust a konkrét esetben hatáskörrel rendelkezik. A legfőbb ügyész az Eurojust megkereséséről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) *  A konzultáció eredménye alapján

a) a legfőbb ügyész fogadja a tagállami büntetőeljárás átvételére irányuló megkeresést, vagy tudomásul veszi, hogy a tagállami hatóság a tagállami büntetőeljárást megszünteti, vagy

b) a legfőbb ügyész, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezésére a miniszter - indokolt esetben a büntetőeljárás elkülönítését követően - a magyar büntetőeljárás átadására irányuló jogsegély iránti megkeresést terjeszt elő.

(3) *  Ha a legfőbb ügyész a tagállami büntetőeljárást átvette, a büntetőeljárás befejezéséről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

(4) * 

VII/A. Fejezet * 

A feljelentés továbbítása és fogadása * 

43/A. *  A feljelentés továbbítása másik tagállamnak

107/A. § *  (1) *  Ha magyar hatóságnál más tagállam területén elkövetett bűncselekmény miatt tesznek feljelentést, és ez alapján a magyar hatóság a büntetőeljárást joghatóság hiányában nem folytatja le, az ügyészség a sértett által tett feljelentést haladéktalanul és közvetlenül a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz továbbítja és erről a sértettet értesíti.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállamban a feljelentés fogadására melyik tagállami igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a továbbításhoz szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

43/B. *  A feljelentés fogadása másik tagállamtól

107/B. § *  Ha a tagállami igazságügyi hatóság a Magyarországon elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban a sértett által tett feljelentést a magyar hatóság részére továbbítja, a magyar hatóság a feljelentést a magyar jogszabályok alapján bírálja el.

NEGYEDIK RÉSZ * 

Tagállami ítélet érvénye, végrehajtási jogsegély, az átmenő átszállítás és az európai védelmi határozat * 

44. *  Általános szabályok

108. § *  (1) A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,

a) ha e törvény másképp nem rendelkezik,

aa) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

ab) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

ac) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

ad) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

ae) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,

b) a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,

c) ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti.

(2) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

VIII. Fejezet * 

Tagállami ítélet érvénye * 

45. *  Figyelembevétel

109. § *  (1) *  Ha e törvény nem tesz kivételt, a büntetőügyben hozott tagállami ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, és azt a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság figyelembe veszi.

(2) *  Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére nem került sor, az eljáró bíróságot, ügyészséget és nyomozó hatóságot nem köti

a) *  az, hogy a tagállami ítéletet más bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság már figyelembe vette, illetve

b) a figyelembevétel tartalma.

(3) Nem vehető figyelembe a tagállami ítélet, ha

a) a tagállami ítélet alapjául szolgáló eljárás súlyosan sértette a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a figyelembevétel sértené a kettős büntethetőség elvét,

c) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény vonatkozásában a terhelt a magyar törvény alapján gyermekkor miatt nem büntethető,

d) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, és a tagállami ítélet nem akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának,

e) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét Magyarországon jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

f) a tagállami ítélet jogerőre emelkedését megelőzően egy másik tagállamban

fa) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét már jogerősen elbírálták, vagy

fb) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely - a határozatot hozó tagállam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi.

(4) A (3) bekezdés f) pont fa) alpontja esetén azt a tagállami ítéletet kell figyelembe venni, amelyben a kiszabott büntetést végrehajtották, a végrehajtása folyamatban van, vagy az ítéletet hozó tagállam joga szerint nem lehet végrehajtani. Több ilyen büntetést kiszabó tagállami ítélet esetén a korábbi tagállami ítélet vehető figyelembe.

(5) Az adókkal és az illetékekkel, valamint a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a (3) bekezdés b) pontja tekintetében a kettős büntethetőség vonatkozásában a figyelembevételnek nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

110. § *  A tagállami ítélet figyelembevétele és magyarországi érvénye nem érinti azt a körülményt, hogy a tagállami ítélet tekintetében rendkívüli jogorvoslatra, vagy a tagállami ítélet felülvizsgálatát eredményező más hasonló eljárás lefolytatására csak az ítéletet hozó tagállam joga alapján van lehetőség.

110/A. § *  (1) *  A figyelembevétel során a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot köti a tagállami ítéletben megállapított tényállás.

(2) *  Ha egy tagállami ítélet figyelembevételére került sor, vagy az eljáró bíróság, ügyészség megállapította, hogy a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, az ügyészség megrovást, feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazó vagy közvetítői eljárásra utaló határozatának, vagy a bíróság ítéletének vagy eljárást megszüntető végzésének indokolása tartalmazza a figyelembevétel eredményét is.

110/B. § *  Ha a tagállami ítéletben több bűncselekmény vonatkozásában halmazati büntetés kiszabására került sor, vagy a halmazati szabályok alkalmazásával került sor intézkedés alkalmazására, és a tagállami ítélet meghatározott cselekménnyel kapcsolatos rendelkezései nem vehetők figyelembe, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tagállami ítéletet e cselekmény mellőzésével, a tagállami ítélet alapjául szolgáló további tényállás vagy tényállások alapján veszi figyelembe.

45/A. *  Megfeleltetés

111. § *  (1) A megfeleltetés célja, hogy a büntetőügyben hozott tagállami ítélet egyes rendelkezései, az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés, valamint ezek jogkövetkezményei összeegyeztethetők legyenek a magyar törvénnyel.

(2) A tagállami ítélet megfeleltetésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.

(3) A megfeleltetésre - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(4) Ha e törvény alapján a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételét kezdeményezték, a megfeleltetést a végrehajtás átvétele tárgyában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság végzi.

(5) A (4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügyeket egyesíti, ha a megfeleltetési eljárás megindulását követően a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély érkezik.

(6) *  A megfeleltetési eljárásban - a büntetőügyekben hozott szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtása kivételével - bírósági titkár is eljárhat.

111/A. § *  (1) *  Az ügyben eljáró bíróság, ügyészség a figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetését indítványozza, ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet a Btk. visszaesésre, különös visszaesésre, többszörös visszaesésre vagy erőszakos többszörös visszaesésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását indokolja,

b) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt, felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, vagy más szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el, vagy

c) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés hatálya alatt követte el, és a tagállami ítéletben alkalmazott intézkedés vagy kiszabott büntetés figyelembevétele az eljárás tárgyát képező bűncselekmény megállapításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a tagállami ítélet megfeleltetésére csak akkor kerülhet sor, ha

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére kerül sor,

b) a tagállami ítélet alapján egy magyar bírósági határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, vagy

c) erről törvény rendelkezik.

(3) Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére sor került, a továbbiakban a tagállami ítélet a megfeleltetés eredménye szerint vehető figyelembe.

111/B. § *  (1) A megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá tagállami ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.

(2) Ha az újabb büntetőeljárásban egy végrehajtásában átvett próbára bocsátás megszüntetése indokolt, a bíróság úgy szab ki halmazati büntetést, hogy az alapügyek egyesítéséről és a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről nem rendelkezik.

(3) *  Ha a bíróság vagy az ügyészség megállapítja, hogy a terhelt az újabb bűncselekményt a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás hatálya alatt, vagy más hasonló próbaidőt megállapító büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el és a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére nem került sor, az elítélésről tájékoztatja a korábbi ítéletet hozó tagállami hatóságot.

111/C. § *  (1) Ha feltehető, hogy a tagállami ítélet alapján a magyar bírósági határozatban kiszabott olyan szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, amely végrehajtásának átadására nem került sor,

a) a bíróság,

b) *  az ügyészség,

c) *  a nyomozó hatóság az ügyészség útján, vagy

d) a bűnügyi nyilvántartó szerv a Fővárosi Főügyészség útján

a tagállami ítélet megfeleltetése iránt intézkedik.

(2) A magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésére a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatti tagállami elítélés okán, csak a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. E rendelkezés a tagállami ítélet egyéb okból történő figyelembevételének, illetve megfeleltetésének nem akadálya.

(3) Ha a tagállami ítélet alapján a magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésének van helye, a bíróság a tagállami határozat büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről és az alapügyek egyesítéséről nem rendelkezik, és

a) halmazati büntetést szab ki, ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére került sor, vagy

b) önállóan szab ki büntetést, amely során figyelemmel kell lenni a tagállami határozatban kiszabott büntetésre, illetve alkalmazott intézkedésre.

111/D. § *  (1) A megfeleltetés során a bíróság megállapítja a tagállami ítéletben szereplő bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését, és megvizsgálja, hogy a figyelembe vehető tagállami ítélet rendelkezései, valamint az abban kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összeegyeztethetők-e a magyar törvénnyel. Ha a tagállami ítélet rendelkezései vagy az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem összeegyeztethető a magyar törvénnyel, továbbá ha ezek jogkövetkezményei nem felelnek meg a magyar törvénynek, a bíróság a tagállami ítélet rendelkezéseit, valamint a kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a magyar törvénynek megfelelően átalakítja, illetve kiegészíti. A tagállami ítélet át nem alakított rendelkezéseit a tagállami ítéletnek megfelelően kell figyelembe venni.

(2) A tagállami ítélet rendelkezéseinek, a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés átalakítására akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet rendelkezése, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő lenne, vagy az a magyar törvényben nem ismert. A bíróság

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a bűncselekmény vonatkozásában a Btk. által alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, valamint

b) a tagállami ítélet más rendelkezéseit

a magyar törvénynek megfelelően úgy alakítja át, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a tagállami ítélet rendelkezéseinek, valamint az abban kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek.

(3) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés, ha annak tartama rövidebb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

(4) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés arra figyelemmel, hogy

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem lenne elhalasztható,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye,

d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel összefüggésben szabta ki, vagy

e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye.

(5) A tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a (4) bekezdés alkalmazása esetén is a Btk. szerint alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell megfeleltetni.

(6) Az (3)-(5) bekezdésben foglaltakat más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell alkalmazni.

(7) A tagállami ítélet rendelkezéseinek kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami elítéléshez a magyar törvény alapján olyan kötelező jogkövetkezmény kapcsolódik, amelyről a tagállami ítélet nem rendelkezett.

(8) A tagállami ítélet átalakítása, illetve kiegészítése nem eredményezheti a tagállami ítéletben meghatározott büntetésnél, intézkedésnél súlyosabb büntetés vagy intézkedés megállapítását, illetve a büntetés vagy intézkedés hátrányosabb végrehajtását.

(9) A bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletnek a kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek a figyelembevétel céljával nem érintett, illetve a büntetés vagy intézkedés végrehajtásával összefüggő rendelkezéseit, a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén alakítja át, illetve egészíti ki.

111/E. § *  (1) A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell alkalmazni.

(3) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként alakítja át a tagállami ítéletben kiszabott büntetést, ha a tagállami bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a tagállami ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát - a 111/D. § megfelelő alkalmazásával - a tagállami ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.

(4) A 110/B. § esetén a bíróság a tagállami ítéletet a figyelembe vehető bűncselekmény vagy bűncselekmények vonatkozásában a magyar törvény által kiszabható büntetés vagy alkalmazható intézkedés keretei között a 111/D. §, valamint az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával alakítja át, illetve egészíti ki.

(5) Ha a bíróság olyan tagállami ítélet megfeleltetését végzi, amely több korábbi tagállami ítéletet foglal magában, és az összefoglalt tagállami ítéletben szereplő egyes tagállami ítéletek megfeleltetésére már sor került, úgy ezt a tényt a bíróság a megfeleltetésről rendelkező határozatában megállapítja, a korábbi megfeleltetésről szóló határozatot azonban nem változtathatja meg, illetve helyezheti hatályon kívül.

111/F. § *  Ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést végrehajtották, végrehajtása folyamatban van vagy az a tagállam joga szerint nem hajtható végre, a megfeleltetés során a bíróság megállapítja a büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó, a figyelembevétel céljával összefüggő adatokat is.

111/G. § *  (1) A megfeleltetés alapján a bíróság határozatában megállapítja, hogy

a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, vagy

b) a tagállami ítélet figyelembe vehető és megállapítja a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit.

(2) *  A tagállami ítélet figyelembevételét kizáró határozat ellen az ügyészség, a figyelembevételt és a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit megállapító határozat ellen az elítélt, a védője és az ügyészség jelenthet be fellebbezést.

(3) *  A bíróság a megfeleltetésről szóló jogerős ügydöntő végzését megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.

(4) *  Ha a megfeleltetésre a büntetőeljárásban eljáró bíróság vagy ügyészség indítványa alapján került sor, a bíróság jogerős ügydöntő végzését megküldi az indítványt előterjesztő részére is.

(5) Amennyiben a megfeleltetésre a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő kezdeményezésére került sor, a bíróság a megfeleltetést soron kívül folytatja le. Ha a bíróság a döntését harminc napon belül nem hozza meg, erről, valamint a döntés várható határidejéről a bűnügyi nyilvántartó szervet tájékoztatja.

111/H. § *  (1) *  A bíróság a megfeleltetésről szóló határozatot hivatalból, illetve az eljáró bíróság, az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára kiegészítheti vagy megváltoztathatja, ha

a) egy újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet olyan rendelkezésének a megfeleltetése indokolt, amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,

b) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele során a tagállami ítélet olyan rendelkezésének megfeleltetése indokolt, amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,

c) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásával kapcsolatos olyan új adat vagy körülmény megfeleltetése indokolt, amely a korábbi megfeleltetés során nem állt rendelkezésre, és amelynek a megfeleltetése az újabb büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés vagy intézkedés végrehajtása tekintetében szükséges, vagy amely érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait, vagy

d) a tagállami ítéletet az ítélethozatal szerinti tagállamban megváltoztatták, és a változás az újabb büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés, illetve intézkedés végrehajtása tekintetében lényeges, vagy érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait.

(2) A bíróság a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítéséről vagy megváltoztatásáról hozott határozatát megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.

(3) *  Ha az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítésének vagy megváltozatásának indokoltságát a bűnügyi nyilvántartó szerv észleli, a megfeleltetés kiegészítését vagy megváltozatását az ügyészség útján kezdeményezheti.

IX. Fejezet * 

Végrehajtási jogsegély * 

112. § *  Végrehajtási jogsegélyek

a) a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására,

b) a próbaidő alatti magatartási szabályok és egyéb alternatív szankciók végrehajtására,

c) a pénzbüntetés vagy más pénzügyi kötelezés végrehajtására, valamint

d) az elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegélyek.

46. *  A végrehajtás átvételének általános szabályai

113. § *  A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.

113/A. § *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély teljesítésére

a) *  a terhelt tényleges tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság, vagy

b) *  a Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság

rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

113/B. § *  (1) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély, illetve az egyéb ügyiratok közvetlenül és bármely olyan dokumentálható módon előterjeszthetőek, amely lehetővé teszi az ügyiratok hitelességének megállapítását. Az ügyiratok ilyen módon történő megküldése esetén az jogsegély előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor nem került sor, a bíróság kérheti, hogy a tagállami hatóság küldje meg számára a tanúsítvány eredeti példányát, illetve a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát.

(3) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a bíróságnak a tagállami hatósággal történő kapcsolattartására az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

113/C. § *  Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, szabadságvesztés büntetés átvétele esetén a miniszterhez, amelyről a bíróság vagy más hatóság a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.

46/A. *  Megtagadási okok

114. § *  (1) A bíróság megtagadja a végrehajtás átvételét, ha

a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe,

b) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar jog szerint a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,

c) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a mellékelt tagállami ítéletnek,

d) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges,

e) a terhelt mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel, vagy

f) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre közkegyelem terjed ki.

(2) A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését megtagadhatja, ha a tagállami ítéletet a terhelt távollétében hozták.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megtagadási ok nem alkalmazható, ha a tagállam jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg, vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta, és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a tagállami ítélet kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

46/B. *  Egyeztetés

115. § *  (1) A végrehajtási jogsegély teljesítése, valamint az átvett végrehajtás eredményes teljesítése érdekében a bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal egyeztet, a tanúsítvány pontosítását, kiegészítését, a döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kéri, ha a 114. § (1) bekezdés b)-d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok merül fel.

(2) A bíróság indokolt esetben

a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is egyeztethet.

(3) A bíróság a eljárási határidőre is figyelemmel az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak teljesítésére határidőt tűzhet.

(4) A bíróság az (1)-(2) bekezdés alapján előterjesztett megkeresés teljesítéséig, legfeljebb azonban a (3) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az eljárást felfüggesztheti.

(5) Tagállami hatóságtól a megküldeni kért iratok magyar nyelvre történő lefordítása csak akkor kérhető, ha azt e törvény lehetővé teszi.

46/C. *  A bíróság döntései

116. § *  (1) A bíróság a lefolytatott eljárás alapján dönt a tagállami ítélet megfeleltetéséről, egyben

a) a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy

b) a tagállami ítélet végrehajtási jogsegélyben megjelölt büntetésének vagy intézkedésnek a végrehajtását átveszi és meghatározza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket.

(2) A bíróság a megfeleltetésről csak az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez, illetve a végrehajtási jogsegély teljesítéséhez szükséges mértékben rendelkezik.

(3) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetését mellőzi, ha arra korábban már oly módon került sor, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételéhez a korábbi megfeleltetés kiegészítése sem szükséges.

(4) *  A bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásáról minden esetben indokolt ügydöntő végzést hoz.

(5) *  A bíróság döntéséről, valamint az ügydöntő végzés jogerőre emelkedésének időpontjáról tájékoztatja a tagállami hatóságot is. A bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot a tagállami ítélet megfeleltetésének eredményéről is, különösen, ha a megfeleltetés során a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés átalakítására vagy ezzel összefüggésben a tagállami ítélet kiegészítésére került sor.

116/A. § *  Ha a bíróság az eljárást törvényben meghatározott okból felfüggeszti, döntéséről haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot is.

46/D. *  Határidők

117. § *  (1) A bíróság a végrehajtási jogsegély tárgyában az iratok megérkezésétől számított hatvan napon belül dönt.

(2) A bíróság az eljárását felfüggesztheti akkor is, ha kibocsátó tagállami hatóság által megküldött iratok lefordítása szükséges.

(3) Ha az eljárás felfüggesztésének van helye, a felfüggesztés tartama az eljárási határidőbe nem számít bele.

117/A. § *  (1) *  A végrehajtás megtagadása ellen az ügyészség jelenthet be fellebbezést. A végrehajtás elrendelése ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat ellen, ha arra a kibocsátó tagállami hatósággal, más tagállami hatósággal történő egyeztetés miatt, vagy iratok lefordítása okán került sor.

(3) A fellebbezésben a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítélet nem támadható. A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet felülvizsgálatára vagy más rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatására csak a tagállami hatóság jogosult.

(4) A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetést követően nyomban be kell jelenteni, a kézbesítés útján közölt határozat elleni fellebbezés a kézbesítéstől számított három napon belül jelenthető be.

(5) A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság részére.

(6) *  A másodfokú bíróság az ügyiratok kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a végrehajtási jogsegély elsőfokú bírósághoz érkezésétől számított kilencven napon belül dönt. Az eljárási határidőbe a felfüggesztés tartama nem számít bele.

117/B. § *  Ha kivételes esetben a végrehajtás átvételével kapcsolatos jogerős ügydöntő végzés a 117/A. § (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság - a késedelem okainak és a jogerős ügydöntő végzés meghozatalához előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett - a tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

46/E. *  Egyéb rendelkezések

118. § *  Ha a tagállami hatóság a tanúsítványt a végrehajtás megkezdése előtt visszavonja, a bíróság szükség esetén a végrehajtás átvétele tárgyában hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.

118/A. § *  A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a bíróság haladéktalanul intézkedik a végrehajtás megszüntetése érdekében.

118/B. § *  A bíróság által átvett, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a magyar jogszabályok irányadók, ideértve

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, illetve azok megszegése vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,

c) a pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatására, valamint

d) a végrehajtási kegyelem gyakorlására

vonatkozó szabályokat is.

118/C. § *  A bíróság az eljárást megszünteti, ha megállapítja, hogy a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem hajtható végre.

118/D. § *  (1) A bíróság a kibocsátó tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja

a) a végrehajtás felfüggesztéséről, a felfüggesztés indokának megjelölésével együtt,

b) a végrehajtás megszüntetéséről, a megszüntetés indokának megjelölésével együtt, valamint

c) a végrehajtás befejezéséről.

(2) A végrehajtás felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot lehetőség szerint tájékoztatni kell a felfüggesztés várható tartamáról, a végrehajtás folytatásának várható időpontjáról is.

47. *  A végrehajtás átadásának általános szabályai

119. § *  (1) Az elítélt a végrehajtási jogsegélyt érintő kezdeményezését vagy más nyilatkozatát a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor is előterjesztheti, amelyet a büntetőügyben eljáró bíróság az e törvényben foglaltak alapján jegyzőkönyvbe vesz, és azt a végrehajtási jogsegély előterjesztésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja.

(2) *  Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni eljárásban, a külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott eljárásban hozott határozat, a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése vagy büntetővégzés alapján kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet meghozatalára azért került sor a terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a tanúsítványban fel kell tüntetni

a) a terhelt távollétének tényét,

b) a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos körülményeket,

c) a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket és

d) a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait.

119/A. § *  (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a magyar bíróság ítéletének vagy határozatának végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(2) A végrehajtás átadása, illetve az átadott büntetés vagy intézkedés eredményes végrehajtása érdekében a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tagállami hatósággal egyeztethet, a tagállami hatóság kérésére kiegészítő adatokat, iratokat bocsáthat a tagállami hatóság rendelkezésre.

119/B. § *  (1) A végrehajtási jogsegélyt a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell előterjeszteni.

(2) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet vagy határozatot, illetve annak lényeges részét csak akkor kell lefordítani, ha azt e törvény előírja.

(3) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély ügyiratai a tagállami igazságügyi hatóság számára közvetlenül és bármely olyan dokumentálható módon továbbíthatók, amely lehetővé teszi a végrehajtó tagállam számára az ügyiratok hitelességének megállapítását.

(4) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztése során nem került sor, a tagállami hatóság kérelemére a tanúsítvány eredeti példányát, illetve az ítélet vagy határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát is meg kell küldeni a tagállami hatóság számára.

(5) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a tagállami iratok megküldésére a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az iratok ilyen módon történő megküldését szabályszerűnek kell tekinteni.

(6) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a végrehajtás átadására irányuló jogsegély egyidejűleg csak egy tagállamba továbbítható.

119/C. § *  (1) A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átadását követően a magyar bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a végrehajtó tagállami jogszabályok irányadóak, ideértve

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, megszegése, vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,

c) a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka átváltoztatására,

d) a végrehajtási kegyelemre vonatkozó szabályokat is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatok meghozataláról magyar bíróság csak akkor rendelkezhet, ha a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.

119/D. § *  A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha

a) a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételét megtagadja,

b) a végrehajtó tagállam a végrehajtást annak teljesítése nélkül megszünteti,

c) a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tanúsítványt az e törvényben meghatározottak szerint visszavonta, és erről a végrehajtó tagállami hatóságot tájékoztatta.

119/E. § *  Az átadott büntetés vagy intézkedés alapjául szolgáló határozat hatályon kívül helyezéséről, illetve végrehajthatóságának megszűnéséről vagy a végrehajtást érintő más körülményről haladéktalanul értesíteni kell a tagállami hatóságot.

IX/A. Fejezet * 

A büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély * 

48. *  A végrehajtás átvétele

120. § *  (1) A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet alapján kerülhet sor, ha a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

a) a tagállami ítéletet vagy annak hitelesített másolatát,

b) a 8. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven,

c) az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet, és

d) az elítélt Magyarországon tartózkodása esetén az elítélt értesítését igazoló, a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a miniszter fogadja.

120/A. § *  (1) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha

a) a végrehajtás átadásához az elítélt hozzájárult, és

b) a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van.

(2) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az (1) bekezdés esetén is csak akkor vehető át, ha a végrehajtás átvétele elősegíti az elítélt társadalomba való beilleszkedését (a továbbiakban: beilleszkedési feltétel), amelyről a miniszter dönt.

(3) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha

a) *  az elítélt Magyarországon lakcímmel rendelkező magyar állampolgár,

b) az elítélt a tagállamban történt elítélését követően vagy az ellene a tagállamban folyamatban lévő eljárásra tekintettel Magyarországra szökött vagy ide más módon visszatért,

c) az elítélt olyan magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnak, vagy

d) az elítélt olyan nem magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnak.

(4) A (3) bekezdés a) és c) pontja esetén a beilleszkedési feltétel nem vizsgálható.

48/A. *  A miniszter eljárása

121. § *  (1) A végrehajtás átvételének általános szabályait a miniszter eljárása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A miniszter - különösen a beilleszkedési feltétel, a végrehajtás átvételének feltételei és indokoltsága tárgyában - a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.

(3) A miniszter részletes indokolással ellátott írásbeli véleményben tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a beilleszkedési feltétel nem áll fenn. A 120/A. § (4) bekezdés kivételével a vélemény - indokolt esetben - tartalmazza azt is, hogy a miniszter nem járul hozzá a tanúsítvány megküldéséhez. A miniszter a tagállami hatóság kérésére tájékoztatást ad a feltételes szabadságra bocsátás várható legkorábbi időpontjáról.

(4) Ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság a (3) bekezdésre figyelemmel a tanúsítványt visszavonja, a miniszter az eljárást megszünteti.

121/A. § *  A beilleszkedési feltétel fennállása esetén a miniszter a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét kezdeményezheti.

121/B. § *  A miniszter a 120. § szerinti ügyiratokat a bíróság részére továbbítja, ha a 120/A. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, ellenkező esetben a végrehajtás átvételét megtagadja.

48/B. *  A bíróság eljárása

122. § *  (1) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegély teljesítése során a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) *  Ha az elítélt a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezésekor külföldön van fogvatartásban, a bíróság az ügyiratok alapján dönt. Egyéb esetben a bíróság ülést tart, amelyen az ügyész részvétele kötelező.

(3) A bíróság a döntéséről a miniszter útján tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter útján keresi meg, ha a végrehajtási jogsegély teljesítése során más tagállami hatósággal történő egyeztetés szükséges.

(4) Ha a tanúsítványban foglaltak a végrehajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatos döntéshez nem elégségesek, a bíróság az egyeztetés során a tagállami igazságügyi hatóságtól a tagállami ítélet, vagy annak lényeges részeinek magyar nyelvre történő lefordítását is kérheti. A bíróság a tagállami ítélet lényeges részeinek meghatározása tekintetében a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.

122/A. § *  A bíróság a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 120/A. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) a magyar jog szerint a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,

c) a tagállami igazságügyi hatóság a végrehajtás átvételét megelőzően a 123. § (2) bekezdésére figyelemmel nem járul hozzá ahhoz, hogy az előterjesztett hozzájárulás iránti kérelem alapján az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás induljon, őt elítéljék, vagy egyéb módon vonják el a szabadságát, vagy

d) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló vagy más, szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.

48/C. *  A megfeleltetés speciális szabálya

122/B. § *  (1) Ha a tagállami ítélet nem tartalmaz rendelkezést a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletet kiegészíti, amely során a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a tagállami jog rendelkezései alapján határozza meg, ha annak időpontja megelőzi a feltételes szabadságra bocsátás magyar jogszabályok alapján meghatározható legkorábbi időpontját.

(2) Nem akadálya a büntetés végrehajtandó része átvételének, ha a tagállami bíróság ítéletében meghatározott részében végrehajtani rendelt, a fennmaradó részében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ebben az esetben a bíróság megvizsgálja, hogy a tagállami ítélet figyelembe vehető-e, azonban a tagállami ítéletben kiszabott, meghatározott részében végrehajtani rendelt, a fennmaradó részében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés megfeleltetéséről a 111/E. § (3) bekezdése alapján nem rendelkezik.

(3) Ha a végrehajtás átvétele megtagadásának nincs helye, a bíróság a tagállami bíróság ítéletében meghatározott végrehajtani rendelt rész, illetve annak fennmaradó részének végrehajtását veszi át. A végrehajtani rendelt rész tartamának - a próbaidőre felfüggesztett rész tartamára is figyelemmel -, valamint végrehajtási fokozatának meghatározása során a 45/A. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ilyen esetben feltételes szabadságra bocsátásra nem kerülhet sor.

(4) Az átvett büntetés végrehajtásának tartama a tagállami ítéletben meghatározott próbaidő tartamába nem számít bele.

48/D. *  A specialitás szabálya, a tagállami hatóság tájékoztatása

123. § *  (1) A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

a) az egyéb bűncselekményt érintő büntetőeljárás lefolytatásához akkor sem szükséges az elítélt hozzájárulása, ha az elítélt az átszállításhoz hozzájárult,

b) az elítélt specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.

(2) A végrehajtás átvételét a bíróság ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a 30. § (4) bekezdés alapján a büntetőeljárás lefolytatásához a hozzájárulást megadja.

123/A. § *  A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítése során az alábbiakról is haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot:

a) arról, hogy - a végrehajtási jogsegélyt előterjesztő tagállamban fogvatartásban lévő elítélt kivételével - a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezését követően az elítélt nem található az ország területén, ha a büntetés vagy az intézkedés erre tekintettel nem hajtható végre,

b) az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az elítéltet a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte,

c) ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,

d) ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem, közkegyelem miatt, vagy más okból befejeződött.

48/E. *  Ideiglenes végrehajtási letartóztatás

124. § *  A bíróság a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély megérkezése vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, ha

a) a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,

b) az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, és

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

124/A. § *  (1) Ha az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése valószínűsíthető és az elítélt nincs fogvatartásban, az elítélt őrizete a 7. § megfelelő alkalmazásával elrendelhető. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése tárgyában ülést tart.

(2) Az ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

124/B. § *  Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos határozat meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizet és az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes idejét be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.

124/C. § *  (1) Ha a bíróság az 5. § (4) bekezdése esetén az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadta, az európai elfogatóparancs megtagadásával egyidejűleg elrendeli az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha az 5. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási októl eltekintve az európai elfogatóparancs megtagadási oka nem áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes végrehajtási letartóztatás a (3) bekezdés szerinti ülés időpontjáig, legfeljebb azonban harminc napig tart.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a 120. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat megküldi, a bíróság haladéktalanul ülést tart. Az ülésen a bíróság az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását fenntartja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, egyébként az ideiglenes végrehajtási letartóztatást megszünteti.

(4) Ha a bíróság vagy a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a 120. § (1) bekezdés szerinti iratok nem érkeznek meg, az elítéltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(5) Az (1) bekezdés alapján elrendelt és a (3) bekezdés alapján fenntartott ideiglenes végrehajtási letartóztatásra a 124/B. §-t megfelelően alkalmazni kell.

48/F. *  Az elítélt átvétele

125. § *  A végrehajtás átvételét követően az elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítja.

49. *  A végrehajtás átadása

126. § *  (1) Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átadható a végrehajtó tagállamba, ha

a) e tagállam tekintetében a beilleszkedési feltétel fennáll,

b) az elítélt a végrehajtás átadásához hozzájárult, és

c) alappal feltehető, hogy a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor a letöltendő büntetéséből vagy az alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap lesz hátra.

(2) A végrehajtási jogsegélynek az elítélt hozzájárulása nélkül történő továbbítására, valamint a beilleszkedési feltétel vizsgálatára a 120/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) *  A miniszter a beilleszkedési feltétel tekintetében az ügyiratok továbbítását megelőzően is egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával arról, hogy az hozzájárul-e a tanúsítvány továbbításához.

(4) Ha a végrehajtás átadása a végrehajtó tagállam hozzájárulásához kötött, és a végrehajtó tagállam a tanúsítvány továbbításához nem járul hozzá, a miniszter a végrehajtási jogsegélyt nem terjeszti elő, vagy azt visszavonja, amelyről a büntetés-végrehajtási bírót és az elítéltet tájékoztatja.

49/A. *  A miniszter eljárása

127. § *  (1) A végrehajtás átadásának általános szabályait a miniszter eljárása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásáról a miniszter dönt.

(3) *  A végrehajtás átadását a 120. § (1) bekezdésében meghatározott ügyiratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével a miniszter kezdeményezi.

(4) A megkeresésben a miniszter tájékoztatást kérhet arról, hogy a végrehajtó tagállam joga szerint az érintett személy mely időpontban jogosult korai vagy feltételes szabadságra.

(5) *  Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik a miniszter a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványon, az elítélt anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven értesíti az elítéltet az ügyiratoknak a tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.

49/B. *  A bíróság eljárása

128. § *  (1) A végrehajtás átadásához szükséges tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a büntetés-végrehajtási bíró állítja ki.

(2) *  Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró rendelkezik illetékességgel.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet, illetve annak lényeges részét akkor kell lefordítani a 119/B. § (1) bekezdésében megjelölt valamely nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az ítéletnek, vagy annak lényeges részeinek fordítását. Az ítélet lényeges részének meghatározása tekintetében egyeztetésnek van helye. Az ítélet vagy annak lényeges részeinek fordítása iránt a miniszter is intézkedhet.

(5) *  A kitöltött tanúsítványt, a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal, továbbá - amennyiben rendelkezésre áll - az ítélet fordításával együtt a büntetés-végrehajtási bíró a miniszter részére küldi meg.

(6) *  A tanúsítvány kitöltéséhez szükséges, esetlegesen hiányzó adatok beszerzése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró a minisztertől kér adatszolgáltatást.

49/C. *  Az elítélt kezdeményezése, hozzájárulása

129. § *  (1) Az elítélt - ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy megalapozottan feltehető, hogy a feltételei fenn fognak állni - kezdeményezheti a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtását.

(2) Az elítélt a kezdeményezését a büntetés-végrehajtási intézetben is előterjesztheti. A büntetés-végrehajtási intézet az elítélt kezdeményezését a miniszter részére továbbítja.

(3) *  Az elítélt a hozzájárulásáról a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található tényleges tartózkodási helyét, és a büntetés vagy intézkedés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.

(4) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet tájékoztatja

a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,

b) arról, hogy a kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,

c) a specialitás szabályáról, továbbá arról, hogy hozzájárulása esetén a specialitás szabálya nem alkalmazható.

(5) Ha a végrehajtás átadása az elítélt hozzájárulásához kötött, és a végrehajtás átadására nem az elítélt kezdeményezésére került sor, az elítélt hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozatának beszerzésére az (3)-(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

49/D. *  Ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem

130. § *  (1) Ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak, és az elítélt a végrehajtó tagállam területén tartózkodik, a miniszter a végrehajtás átadására irányuló kezdeményezés előterjesztésével egyidejűleg indítványozhatja, hogy a végrehajtó tagállam rendelje el az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

(2) Az indítványról a miniszter a büntetés-végrehajtási bíró véleményének beszerzését követően dönt.

(3) Ha az elítélt elfogására európai elfogatóparancs alapján került sor és az európai elfogatóparancsot végrehajtó tagállam a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére tekintettel az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását tervezi, a miniszter az (1) bekezdés szerinti indítványt indokolt esetben haladéktalanul előterjeszti, ha a végrehajtó tagállam az európai elfogatóparancsot nem tekinti az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránt előterjesztett indítványnak.

49/E. *  A tanúsítvány visszavonása

130/A. § *  (1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése előtt a tanúsítványt - indokolással - visszavonhatja. A tanúsítvány visszavonása esetén a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.

(2) Ha

a) a büntetés vagy intézkedés végrehajtása még nem kezdődött meg, és

b) a 127. § (3) bekezdés szerinti megkeresésre érkezett tájékoztatás alapján feltehető, hogy a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés célja a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időpontjának végrehajtó tagállam általi meghatározására tekintettel nem érhető el,

a miniszter megtagadja a végrehajtás átadását, amelyről haladéktalanul tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót. A büntetés-végrehajtási bíró a miniszteri tájékoztatást követő tíz napon belül visszavonja a tanúsítványt, és az erről szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek. A miniszter a tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

49/F. *  Egyéb rendelkezések

130/B. § *  (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy Magyarország területén tartózkodik, a végrehajtás átadása esetén az elítéltet a végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a végrehajtás átvételéről szóló tagállami határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell átadni a végrehajtó tagállam hatóságának.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem lehetséges, haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átszállítási időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.

(3) Az elítélt személy átszállítását a NEBEK - szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával - a rendőrség közreműködésével végzi.

130/C. § *  A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásához szükséges tanúsítványban fel kell tüntetni az alábbiakat is:

a) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztését, vagy ha tanúsítvány megküldését megelőzően ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztésére került sor,

b) ha a tanúsítvány alapját képező büntetőeljárásban a terhelttel összefüggésben, akár büntetőeljárás lefolytatása, vagy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett olyan európai elfogatóparancs kibocsátására került sor, amelyet az a tagállam hajtott végre, ahova a tanúsítvány továbbítani kell,

c) a büntetés vagy intézkedés már letöltött tartamára vonatkozó és kitöltésének várható időpontjával kapcsolatos adatokat, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó adatokat, és azt, hogy a bíróság tájékoztatást kér a feltételes szabadságra bocsátás tényleges időpontjáról, tartamáról,

d) tájékoztatást kell nyújtatni az elítélt személynek a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával kapcsolatos álláspontjáról.

131. § *  (1) A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha a tagállami igazságügyi hatóság arról értesíti a minisztert, hogy az ítélet végrehajtását azért szüntette meg, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt megtalálható és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről.

IX/B. Fejezet * 

A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtására irányuló jogsegély * 

50. *  Értelmező rendelkezések

132. § *  (1) E törvény alkalmazásában

1. alternatív szankció: a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő, kötelezettséget vagy tilalmat előíró, önállóan kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés,

2. próbaidő alatti magatartási szabály: a felfüggesztett büntetéssel, vagy más felfüggesztett szabadságelvonással járó intézkedéssel, a próbára bocsátással vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban megállapított magatartási szabály.

(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami ítéleten alapuló, az arra jogosult tagállami hatóság olyan határozatát is érteni kell, amely feltételes szabadságra bocsátást biztosít, vagy a próbaidő alatti magatartási szabályokat tartalmaz.

50/A. *  A végrehajtás átvétele

133. § *  (1) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére az alábbi kötelezettséget vagy tilalmat tartalmazó szabályok tekintetében kerülhet sor:

a) a terhelt számára előírt lakóhely- vagy munkahelyváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettség,

b) meghatározott helyeket vagy meghatározott területeket érintő látogatási tilalom,

c) tagállam területének elhagyására vonatkozó korlátozás,

d) a terhelt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére vonatkozó, illetve a szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy ezek végrehajtási módját előíró utasítás,

e) meghatározott időpontokban történő jelentkezési kötelezettség,

f) meghatározott személyekkel történő kapcsolattartás, érintkezés tilalma,

g) a bűncselekmény elkövetése céljából felhasznált vagy valószínűleg felhasznált tárgyakkal való érintkezés tilalma,

h) a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség, illetve az ilyen jóvátétel teljesítése igazolásának kötelezettsége,

i) közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség,

j) a pártfogó felügyelővel vagy más hasonló feladatot ellátó szociális szolgálat képviselőjével való együttműködési kötelezettség,

k) gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvételi kötelezettség.

(2) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha

a) *  az elítélt tényleges tartózkodási helye Magyarországon van, vagy az elítélt Magyarországhoz kötődő családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolata a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálná, és az elítélt Magyarországra visszatért, vissza kíván térni, vagy itt kíván tartózkodni,

b) az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály tartama eléri a hat hónapot, és

c) a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

ca) tagállami ítéletet, és

cb) a 10. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

50/B. *  A megfeleltetés speciális szabályai

134. § *  (1) A végrehajtás átvételének önmagában nem akadálya, ha a tagállami ítélet a 133. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő kötelezettséget vagy tilalmat is meghatároz, de az ilyen kötelezettség vagy tilalom végrehajtása csak akkor vehető át, ha az megfeleltethető.

(2) Ha a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítéletben a 133. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség vagy tilalom olyan alternatív szankcióként került alkalmazására, amely a magyar jogszabályoknak nem feleltethető meg, a bíróság a tagállami ítéletet próbára bocsátásként, és annak próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt, az alternatív szankcióval egyező magatartási szabályként felelteti meg.

(3) A (2) bekezdés esetén, ha a terhelt a magatartási szabályokat megszegi, a magyar jogszabályok szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, a bíróság a magatartási szabályok megszegéséről, továbbá az alternatív szankciót alappal feltehetően érintő egyéb körülményekről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

(4) A bíróság a (2) bekezdés esetén a végrehajtás átvételével kapcsolatos döntését megelőzően tájékoztatja tagállami hatóságot a tagállami határozat megfeleltetéséről és a (3) bekezdésben foglaltakról.

(5) A 133. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság megteszi a törvényben meghatározott külföldre utazási tilalommal kapcsolatban szükséges intézkedéseket is.

50/C. *  A bíróság eljárása

135. § *  Ha az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

135/A. § *  Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély teljesítése során a 117-117/B. § rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az elsőfokú bíróság a döntését a tanúsítvány megérkezésétől számított harminc napon belül, a másodfokú bíróság a döntését legkésőbb a tanúsítvány megérkezésétől számított hatvan napon belül hozza meg.

135/B. § *  A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a tagállami határozatban előírt alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály megsértése esetén a magyar jog szerint milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók.

135/C. § *  A bíróság a végrehajtás átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 133. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy

b) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet Magyarországon a magyar jognak megfelelő átalakítás ellenére sem lehet végrehajtani.

135/D. § *  (1) A bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha

a) *  a végrehajtás megkezdése akadályba ütközik, különösen, ha az elítélt Magyarország területén tényleges tartózkodási hellyel már nem rendelkezik,

b) a végrehajtás során a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály módosítására került sor,

c) a végrehajtás átvételét követően a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály megsértése miatt vagy más okból a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés elrendelésére vagy más hasonló jogkövetkezmény alkalmazására került sor.

(2) A bíróság a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály megsértéséről a 11. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

135/E. § *  A végrehajtást a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) *  az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt tényleges tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

b) a kibocsátó tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, a végrehajtás megszüntetését a tagállami hatóság kéri, és az újabb büntetőeljárás a magyar jogszabályok alapján is a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő megszegésének tekinthető vagy annak megszüntetését indokolná.

51. *  A végrehajtás átadása

136. § *  (1) *  Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

ai) az elítélt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson, részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást adja meg;

aj) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg;

ak) az elítélt a végrehajtó tagállam területét ne hagyja el;

al) az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat ne használjon,

b) közérdekű munkát szab ki,

c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,

d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,

akkor e próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók végrehajtása átadható az elítélt személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállamnak, ha az elítélt e tagállamba visszatért, oda vissza kíván térni vagy ott kíván tartózkodni.

(2) A végrehajtás az elítélt kezdeményezésére - ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja - az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő tagállamba is továbbítható, ha ahhoz a tagállami hatóság hozzájárult.

(3) A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása akkor adható át, ha annak tartama a hat hónapot eléri vagy meghaladja.

(4) Különösen indokolt esetben, a végrehajtó tagállammal történt előzetes egyeztetés alapján a hat hónapot el nem érő próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása is átadható.

(5) *  Az elítélt kezdeményezését, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a tényleges tartózkodási helye szerinti tagállamba vagy ott kíván tartózkodni, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

136/A. § *  (1) *  A bíróság a végrehajtás átadását a 133. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyiratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(2) *  A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti a terhelt letartóztatására, kitöltött szabadságvesztés büntetésére vagy szabadságelvonással járó intézkedésére vonatkozó adatokat, valamint a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megszegése esetén alkalmazható szabadságelvonásra vonatkozó adatokat is.

136/B. § *  (1) A bíróság a tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi, ha

a) a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció végrehajtása még nem kezdődött meg,

b) a tagállami hatóság

ba) a magyar bíróság határozatát a nemzeti jogának megfelelően átalakította, vagy

bb) a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók, és

c) a bíróság a tagállam tájékoztatására tekintettel a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek.

(2) A bíróság a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja, ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatta

b) *  a tagállami hatóság a végrehajtást megszüntette, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy tényleges tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,

c) a végrehajtás átvétele során a tagállami hatóság a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt a büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását, illetve jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabását megtagadta.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megszegésével kapcsolatos határozatáról, valamint a végrehajtás idejének leteltéről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) Ha az elítélt ellen új büntetőeljárás indul, a bíróság megkeresheti a tagállami hatóságot a végrehajtás visszaadása céljából. Ha a tagállami hatóság a végrehajtást visszaadja, a bíróság a továbbiakban a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja.

(5) Ha az elítélt ellen olyan új büntetőeljárás indult, amelyre figyelemmel a próbaidő megszüntetése indokolt, a bíróság a végrehajtás visszavételét kezdeményezi.

(6) Ha a bíróság a végrehajtást visszavette, akkor a próbaidő alatti magatartási szabályok alapjául szolgáló pártfogó felügyeletnek vagy az alternatív szankciónak a magyar bíróság határozatában megállapított tartamába a tagállami végrehajtás teljes tartamát be kell számítani.

IX/C. Fejezet * 

Pénzbüntetés vagy más pénzügyi kötelezés végrehajtására irányuló jogsegély * 

52. *  Értelmező rendelkezések

137. § *  (1) E fejezet alkalmazásában

1. tagállami pénzbüntetés: a tagállamban büntetendő cselekmény elkövetése miatt

a) kiszabott pénzösszeg,

b) jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,

c) indult eljárásban a bűncselekmény elkövetése miatt bűnösséget megállapító vagy azon alapuló tagállami határozatban megállapított eljárási költség,

d) a sértett vagy a közjavára fizetendő jóvátétel,

2. pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat: az arra jogosult tagállami hatóság tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító jogerős határozata.

(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító tagállami határozatot is érteni kell.

52/A. *  A végrehajtás átvétele

138. § *  (1) *  A hetven eurót meghaladó összegű tagállami pénzbüntetés végrehajtása átvehető, ha a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel, a terhelt, vagy a jogi személy Magyarországon vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, és a tagállami hatóság megküldi

a) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot, valamint

b) a 13. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

(2) A tagállami pénzbüntetés összegét a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege alapján kell meghatározni.

52/B. *  A megfeleltetés speciális szabályai

139. § *  (1) A megfeleltetés során a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami ítélet jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegének megfelelő alapulvételével kell eljárni.

(2) Ha a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény nem tartozik a magyar büntető joghatóság alá, vagy a cselekményt a kibocsátó tagállam területén követték el a tagállami ítélet megfeleltetése során a tagállami pénzbüntetés mértéke akkor sem alakítható át, ha az meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket. Ilyen esetben az egynapi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható, azonban a pénzbüntetés napi tételeinek száma nem haladhatja meg a Btk. alapján megállapítható mértéket.

(3) A jogi személlyel szemben alkalmazott tagállami pénzbüntetés esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

52/C. *  A bíróság eljárása

140. § *  (1) *  A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt lakcíme alatt a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(2) Ha a bíróság illetékessége az (1) bekezdésre is figyelemmel a 113/A. § a) pontja alapján nem állapítható meg - a 113/A. § b) pontjában meghatározott illetékességi okot megelőzően - a végrehajtási jogsegély teljesítésére a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére, illetve

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a), illetve a b) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

140/A. § *  (1) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha a 138. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(2) A 114. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok akkor sem alkalmazható, ha

a) írásbeli eljárás esetén az érintett személy személyesen vagy a tagállam joga szerint eljárni jogosult képviselője útján tájékoztatást kapott a jogorvoslathoz való jogáról, annak határidejéről, és a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslatot nem terjesztett elő, vagy

b) az érintett személy megfelelő tájékoztatást kapott az eljárásról és a tárgyaláson való személyes megjelenés lehetőségéről, és ezt követően kifejezetten lemondott a szóbeli meghallgatáshoz vonatkozó jogáról, és kijelentette, hogy nem vitatja az ügyet.

(3) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét a tagállamban szabálysértésnek minősülő cselekmény tekintetében kezdeményezte. Ebben az esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat jellegére és tartalmára figyelemmel nincs figyelembe vehető tagállami ítélet. Ilyen esetben a figyelembevétel szabályait a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegélyt, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés, a bíróság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(7) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, és ezért a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

140/B. § *  (1) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja a megkeresésben megjelölt összeg egésze megfizetésének tényét, vagy a megadott határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. Ha a tagállami hatóság azt igazolja vissza, hogy a megjelölt összeg megfizetése nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(2) Ha a tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránt előterjesztett jogsegélyt a végrehajtás átvételét követően visszavonta, a bíróság a végrehajtást haladéktalanul megszünteti.

140/C. § *  (1) A tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvétele esetén a pénzbüntetés előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.

(2) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a végrehajtás átvételét elrendelő határozatában jogszabályban meghatározott módon rendelkezik ennek végrehajtása iránt.

(3) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság a végrehajtásról a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint rendelkezik.

(4) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

140/D. § *  (1) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a kibocsátó tagállam a tanúsítványban hozzájárult. A pénzbüntetés átváltoztatásáról az átváltozatást elrendelő bíróság a tagállami hatóságot tájékozatja.

(2) Ha a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, és a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, a pénzbüntetés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A köztartozás behajtását a bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.

(2a) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatásának nincs helye, ha a végrehajtás átvételére a 140/A. § (3) bekezdése alapján, vagy a 137. § 1. pont b)-d) pontban meghatározottak vonatkozásában került sor. A pénzbüntetés - a sértett javára fizetendő jóvátétel kivételével - meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A köztartozás behajtását a bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.

(2b) Ha a pénzbüntetés átváltoztatására nincs lehetőség, és a terhelt a pénzbüntetést önként nem fizette meg, a végrehajtás nem vezetett eredményre vagy a tartozás más módon nem hajtható be, a bíróság - az akadály indokának megjelölésével - tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges, és a végrehajtást megszünteti.

(3) E fejezet alapján a terhelt által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar állam tulajdonába kerül.

52/D. *  A végrehajtás átadása

141. § *  (1) *  A pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a jogerős vagy véglegessé vált elítélés alapján bűnügyi költség megfizetésére kötelezés, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása átadható a terhelt tényleges tartózkodási helye, a jogi személy székhelye vagy telephelye szerinti tagállamnak, vagy annak a tagállamnak ahol a terhelt vagy a jogi személy vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, ha annak összege a határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon átszámítva meghaladja a hetven eurót.

(2) *  A bíróság a végrehajtás átadását a 138. § (1) bekezdésében meghatározott ügyiratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) Ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtási jogsegély teljesítése iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg.

(4) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti az alábbiakat is:

a) ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel részbeni teljesítésére már sor került,

b) ha a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a büntetés átváltoztatásához hozzájárul, az átváltoztatás esetén alkalmazható szabadságvesztés maximális tartamával együtt.

(5) A tanúsítvány a végrehajtás átvételét követően is bármikor visszavonható.

IX/D. Fejezet * 

Elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély * 

53. *  Értelmező rendelkezések

142. § *  (1) E fejezet alkalmazásában vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat: a tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban hozott, azon dolog vagy vagyon végleges tulajdonvesztését elrendelő tagállami bírósági határozat,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ideértve azt a sajtóterméket is, amelyben a bűncselekmény megvalósult, amelyet a bűncselekmény befejezését követően a bűncselekmény tárgyának elszállítása céljából használtak, vagy amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,

b) amely a bűncselekmény elkövetéséből ered, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy amely ezek helyébe lépett, továbbá amelyre a bűncselekményt elkövették, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, vagy amely az adott, illetve ígért vagyoni előny tárgya volt,

c) amelyre kiterjesztett vagyonelkobzás rendelhető el.

(2) E fejezet alkalmazásában a tagállami ítélet alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot is érteni kell.

54. *  A végrehajtás átvétele

143. § *  A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha

a) *  alappal feltehető, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett vagyon vagy dolog, az érintett természetes vagy jogi személy vagyona, illetve jövedelme, vagy az érintett természetes vagy jogi személy tényleges tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye Magyarországon van, és

b) a tagállami hatóság megküldi

ba) a tagállami ítéletet vagy annak másolatát, és

bb) a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

54/A. *  A megfeleltetés speciális szabályai

144. § *  (1) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(3) A pénzösszeget a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

54/B. *  A bíróság eljárása

145. § *  (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a vagyonelkobzás vagy elkobzás alá eső vagyon vagy dolog helye szerinti járásbíróság, ennek hiányában a 113/A. § szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel.

(2) *  A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt tényleges tartózkodási helye alatt a vagyonelkobzással érintett személy tényleges tartózkodási helyét, valamint a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(3) *  Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar bíróság vagy ügyészség a 93-100. § alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételére a 93-100. § szerint eljárt bíróság vagy ügyészség székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Ha a vagyonelkobzás végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére,

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

c) tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a)-c) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

145/A. § *  (1) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 143. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az elkobzás elrendelésére a Btk. 72. § (3) vagy (5) bekezdése alapján nincs lehetőség,

c) a vagyonelkobzás elrendelésére a Btk. 74. § (5) bekezdése vagy a Btk. 74/A. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség, vagy

d) kiterjesztett vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély esetén a Btk. 74/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiterjesztett vagyonelkobzás elrendelésének nem lenne helye.

(2) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe,

b) abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat gyermekkor miatt nem vehető figyelembe, vagy

c) *  abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. § (4) bekezdése és 75. § (2) bekezdése alapján az elkobzásnak vagy a vagyonelkobzásnak, illetve a Be. 671. § 12. pontja szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a figyelembevétel és a megfeleltetés szabályait a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a 114. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit azzal alkalmazza, hogy a terhelt alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett más személyt is érteni kell.

(5) A bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal abban az esetben is egyeztetés folytat, ha az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott megtagadási ok merül fel.

(6) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a végrehajtás biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendelhet el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a 93-100. § szerinti megkeresés nem érkezett.

145/B. § *  A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtása a törvényszéki végrehajtó feladata.

145/C. § *  (1) A bíróság a végrehajtás átvétele esetén a határozatában rendelkezik arról, ha a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a 144. § (3) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti,

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.

(2) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, vagy

b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva tartalmaz rendelkezést, és e természetes vagy jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához,

a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát, elkövetési helyét és a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

145/D. § *  (1) A bíróság az eljárást, illetve a végrehajtást felfüggeszti, ha

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget,

b) *  Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig,

c) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót részben vagy egészben már végrehajtották, vagy

d) megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) A bíróságnak a felfüggesztés tartama alatt is megfelelő módon biztosítania kell, hogy a vagyonelkobzással érintett vagyon, illetve az elkobzással érintett dolog rendelkezésre álljon.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a felfüggesztésről történt tájékoztatást követően harminc napon belül nem válaszolt,

b) az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a tagállami hatóság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához a tájékoztatásában megjelölt összeg még hiányzik.

(4) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését

a) elrendeli, illetve folytatja, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadhatja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(6) *  Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság adatszolgáltatást kér a kulturális örökségvédelmi hatóságtól annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásáról akként rendelkezik, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - intézkedéséről értesíti a tagállami hatóságot. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

(7) Az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztését követően a bíróság a (3)-(6) bekezdés alapján tett intézkedésről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

54/C. *  A végrehajtás átadása

146. § *  (1) *  A Btk. 72. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy a Btk. 72. § (2) bekezdése alapján elrendelt elkobzásának, a Btk. 74. §-a alapján elrendelt vagyonelkobzásnak, a Btk. 74/A. §-a alapján elrendelt kiterjesztett vagyonelkobzásnak, vagy a Btk. 75. §-a alapján pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzásnak a végrehajtása átadható annak a tagállamnak, amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy a területén a vagyonelkobzással vagy elkobzással érintett vagyontárgy, illetve dolog, a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyona, jövedelme, vagy a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy tényleges tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye található.

(2) *  A bíróság a végrehajtás átadását a 143. § b) pontjában meghatározott ügyiratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha megalapozottan feltételezhető, hogy

a) az elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található,

b) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé,

c) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található, vagy

d) a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és egy további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.

(4) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványban indokolt esetben megjelöli,

a) a tanúsítvány i) pont 1.1. alpontjában, hogy a vagyonelkobzás végrehajtása pénzösszegre irányul, ha a Btk. 74. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás meghatározott értékre, vagy a Btk. 75. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezve lett elrendelve,

b) hogy a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldte meg, ennek okával és körülményeivel együtt,

c) ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély előterjesztését megelőzően az azzal érintett dolog vagy vagyon biztosítása érdekében a VI. Fejezet alapján bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozat kibocsátására került sor,

d) hogy a vagyonelkobzás esetén hozzájárul-e ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam egy meghatározott vagyontárgyra elrendelt vagyonelkobzás eredménytelen végrehajtása esetén a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve is végrehajthassa,

e) ha a pénzösszegben, meghatározott értékű vagyonban vagy vagyonrészben meghatározott vagyonelkobzás esetén a bíróság hozzájárul ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam a vagyonelkobzást egyes vagyontárgyak elvonásával hajtsa végre.

(5) Elkobzás végrehajtásának átadására irányuló kérelem esetén a (4) bekezdés d) és e) pontja nem alkalmazható.

(6) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítvány l) pont 1. alpontjában megjelöli, hogy az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának eredménytelensége esetén alternatív intézkedés nem alkalmazható.

X. Fejezet * 

Átmenő átszállítás * 

146/A. § *  (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállamba történő átszállítása esetén, a fogvatartott személy Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső tagállam kérelmére, a megkereső tagállam kérelmének kézhezvételétől számított hét napon belül a miniszter dönt.

(3) A miniszter az átmenő átszállítást akkor engedélyezheti, ha tájékoztatást kapott

a) *  a fogvatartott személy személyes adatairól, ideértve az állampolgárságát is,

b) az átmenő átszállítás alapját képező jogsegélyről,

c) a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekmény jogi minősítéséről és a történeti tényállásról, és

d) arról, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítését a végrehajtó állam engedélyezte.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tájékoztatás

a) az európai elfogatóparancs,

b) az európai nyomozási határozat, vagy

c) a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló tanúsítvány

megküldésével is teljesíthető.

146/B. § *  (1) A miniszter tájékoztatja a megkereső tagállamot, ha a fogvatartott személlyel szemben Magyarországon elfogatóparancs kibocsátására került sor.

(2) A miniszter az elfogatóparancsot kibocsátó bírósággal, ügyésszel vagy nyomozó hatósággal történt egyeztetés alapján garanciát vállalhat arra, hogy az elfogatóparancs végrehajtására nem kerül sor.

(3) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy - a megkereső tagállam engedélye nélkül - Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(4) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges. A (3) bekezdés rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően kell alkalmazni.

(5) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével és a megkereső tagállam hatóságaival együttműködve gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(6) *  Az érintett személyt őrizetét el kell rendelni, ha

a) az átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt Magyarország területén meg kell szakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges, vagy

b) a légi úton történő átmenő átszállítás esetén Magyarország területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor.

(7) *  Az érintett személy őrizetének elrendeléséről a NEBEK a megkereső tagállamot haladéktalanul tájékoztatja. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat. Ha az őrizet tartama alatt az érintett személy továbbszállítása nem biztosítható, a továbbiakban a megkereső tagállammal együttműködve, erre irányuló jogsegély alapján kell gondoskodni az érintett személy fogvatartásáról. Ha a megkereső tagállam az őrizet tartama alatt jogsegélykérelmet nem terjeszt elő, a fogvatartott személyt szabadon kell bocsátani.

(8) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget a megkereső tagállam viseli, ha a megkereső tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban ettől eltérő viszonossági elv nem érvényesül. A költségek megkereső tagállam általi megtérítése érdekében a miniszter intézkedik.

146/C. § *  (1) *  A miniszter, a bíróság vagy az ügyészség által előterjesztett, e törvényben meghatározott jogsegély teljesítése érdekében, Magyarországon vagy valamely tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése engedélyezésének kezdeményezése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4) Ha a megkeresett tagállam az átmenő átszállítást megtagadja, intézkedni kell, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor.

(5) Ha a megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy az érintett személy a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása vagy kiszabott szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a tagállamban szabadságától megfosztható, a kérelmet vissza kell vonni, és intézkedni kell, hogy a jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor. Nem szükséges a kérelem visszavonása, ha a megkeresett tagállam garanciát nyújt arra, hogy a fogvatartott személy személyi szabadságának elvonására a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt nem kerül sor.

(6) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett tagállamban megszakítják, az érintett személy fogvatartásáról a miniszter - szükség esetén a NEBEK közreműködésével - haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tagállam kérésének megfelelően az érintett személy fogvatartásának fenntartása érdekében jogsegélyt kell előterjeszteni.

(7) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén valamely tagállam területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor, a miniszter - szükség esetén a NEBEK közreműködésével - haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti kérelmet a leszállással érintett tagállamnak. Ha e megkeresés alapján a fogvatartott személy továbbszállítása akadályba ütközik, az érintett személy fogvatartásával összefüggésben a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(8) Az átmenő átszállítással összefüggésben keletkezett költséget a megkeresett tagállam kérelmére Magyarország megtéríti, ha a megkeresett tagállam és Magyarország között ezzel ellentétes viszonossági elv nem érvényesül. Az átmenő átszállítással összefüggésben Magyarország által megtérített költségről az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályainak megfelelően kell rendelkezni.

146/D. § *  A miniszter az átmenő átszállításra irányuló kérelmet a NEBEK tájékoztatása szerinti tagállamba vagy tagállamokba a 146/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról történő tájékoztatással, európai elfogatóparancs esetén az európai elfogatóparancsról történő tájékoztatással, jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele érdekében a tanúsítvány megküldésével terjeszti elő.

XI. Fejezet * 

Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély * 

55. *  Értelmező rendelkezések

147. § *  E fejezet alkalmazásában

1. veszélyeztetett személy: az európai védelmi határozatban vagy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelemben megjelölt, védendő személy,

2. veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben a tagállami hatóság kötelezettséget vagy tilalmat írt elő,

3. harmadik tagállam: az európai védelmi határozatot előterjesztő és az azt végrehajtó, Magyarországtól eltérő azon tagállam, amelybe a veszélyeztető személyt érintő, az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot, vagy a IX/B. Fejezet szerinti próbaidő alatti magatartási szabályt vagy alternatív szankciót megállapító tagállami határozatot, azok végrehajtása végett továbbították,

4. európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozat: minden olyan, a tagállamban folytatott büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése miatt, az arra jogosult tagállami hatóság által kibocsátott határozat vagy tagállami ítélet, amely az alábbi kötelezettségek vagy tilalmak közül legalább egyet tartalmaz:

a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helyiségekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

b) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy a veszélyeztetett személlyel bármely formában érintkezzen, vagy a veszélyeztetett személlyel való érintkezéssel - ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is - kapcsolatban előírt kötelezettség,

c) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságra megközelítse a veszélyeztetett személyt, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

5. európai védelmi határozat: az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom érvényesülése érdekében, a veszélyeztetett személy védelmének végrehajtására irányuló jogsegély.

55/A. *  Az európai védelmi határozat fogadása

148. § *  (1) *  Az európai védelmi határozat végrehajtása elrendelhető, ha a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a veszélyeztetett személy Magyarországon kíván lakni vagy tartózkodni, és a tagállami hatóság megküldte

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot, valamint

b) a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kiállított, magyar nyelvű európai védelmi határozatot.

(2) *  Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) *  Ha a veszélyeztetett személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, az európai védelmi határozat végrehajtására a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély teljesítésének 113-118/C. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

55/B. *  Veszélyeztetett személy kezdeményezése

149. § *  (1) *  A veszélyeztetett személy Magyarországon is előterjesztheti arra irányuló indítványát, hogy a tagállami hatóság európai védelmi határozatot bocsásson ki, és annak végrehajtása végett jogsegélyt terjesszen elő.

(2) *  A veszélyeztetett személy (1) bekezdés szerinti kezdeményezését írásban terjesztheti elő, vagy azt a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bíróság, ügyészség vagy rendőrkapitányság jegyzőkönyvbe foglalja. A kezdeményezést a bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul továbbítja az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult tagállami hatósághoz.

55/C. *  Megtagadási okok

150. § *  A bíróság vagy az ügyészség az európai védelmi határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a 148. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló büntetőeljárás vagy tagállami ítélet tekintetében - a 109. § (3) bekezdésre tekintettel - a 109. § (2) bekezdésben meghatározott figyelembevételt kizáró ok áll fenn,

c) az európai védelmi határozat tekintetében a 114. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontjában meghatározott megtagadási ok áll fenn,

d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés elévült.

55/D. *  A bíróság döntése

151. § *  (1) A bíróság az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul, legfeljebb a megérkezéstől számított harminc napon belül - figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a veszélyeztetett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját, a veszélyeztetett személyt érintő kockázat mértékét -

a) az európai védelmi határozat végrehajtását elrendeli, és megteszi a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, vagy

b) az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítését megtagadja.

(2) Az európai védelmi határozat megtagadásáról a bíróság értesíti a veszélyeztetett személyt is, amely során a veszélyeztetett személyt tájékoztatja, ha a magyar jogszabályok alapján az európai védelmi határozatban meghatározottak Magyarországon más törvényes úton érvényesíthetők.

(3) A bíróság a végrehajtás elrendelése esetén a határozatában megjelöli

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot és az abban elrendelt eljárásjogi intézkedést vagy kiszabott büntetést, illetve alkalmazott intézkedést,

b) a veszélyeztető személyt érintő, az európai végrehajtási határozatban meghatározott kötelezettségeket, illetve tilalmakat és azok időtartamát, a kezdő és befejező időpont feltüntetésével,

c) az e törvény alapján alkalmazható jogkövetkezményeket, ha a veszélyeztető személy a b) pontban meghatározott kötelezettséget, illetve tilalmat megsérti.

(4) A bíróság a kötelezettség, illetve tilalom időtartamát

a) eljárásjogi intézkedés esetén a tagállami határozatban meghatározott időtartam,

b) büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása esetén a tagállami ítélet megfeleltetése alapján megállapított időtartam

szerint határozza meg.

(5) *  A bíróság indokolt esetben kezdeményezheti a veszélyeztetett személy Be. 94. § szerinti védelmét.

(6) *  A veszélyeztetett személy indítványozhatja személyes adatainak zárt kezelését, kivéve azokra az adatokra nézve, amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.

151/A. § *  (1) Ha az európai védelmi határozat tagállami ítéleten alapul, a bíróság a tagállami ítéletet az európai védelmi határozat végrehajtásához szükséges mértékben megfelelteti, és a 151. § alkalmazása során a tagállami ítéletnek a veszélyeztető személyt érintő kötelezettség, tilalom megfeleltetett rendelkezései szerint intézkedik.

(2) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során az 134. §-ban meghatározott speciális megfeleltetési szabályokat is megfelelően alkalmazza.

(3) A tagállami ítélet megfeleltetése önmagában nem eredményezi a tagállami ítéletben meghatározott alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételét.

151/B. § *  Ha a kibocsátó tagállam az európai védelmi határozatban foglalt, a veszélyeztető személyt érintő eljárásjogi intézkedés, alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy harmadik tagállamnak átadta, a bíróság a kibocsátó tagállam részére továbbított határozatait, tájékoztatásait egyidejűleg e harmadik tagállam részére is kézbesíti.

55/E. *  Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése

152. § *  (1) *  A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős ügydöntő végzését megküldi a veszélyeztetett személy tényleges vagy várható tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(2) *  A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős ügydöntő végzését azzal küldi meg a veszélyeztetett személy részére, hogy ha a veszélyeztetett személy tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsérti, arról haladéktalanul tájékoztassa az (1) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányságot.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendőrkapitányság a veszélyeztetett személy bejelentése alapján vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette, haladéktalanul tájékoztatja az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot.

153. § *  (1) A végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén

a) *  a tetten ért veszélyeztető személy őrizete elrendelhető, ha a magatartása szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt valósít meg,

b) büntetőeljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása bűncselekményt valósít meg,

c) szabálysértési eljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása szabálysértést valósít meg,

d) a rendőrségről szóló törvény alapján rendőri intézkedés alkalmazható.

(2) A kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot tájékoztatni kell.

(3) A bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

(4) Ha az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy harmadik tagállam átvette, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a végrehajtó harmadik tagállam részére kell teljesíteni.

55/F. *  Az európai védelmi határozat módosítása

154. § *  (1) Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja és erről a bíróságot tájékoztatja, a bíróság a 148-153. § megfelelő alkalmazásával

a) a végrehajtást elrendelő határozatát módosítja, illetve kiegészíti, szükség esetén annak egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, vagy

b) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadja.

(2) Ha a veszélyeztetett személy életkörülményeiben olyan változás következik be, amely az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség, illetve tilalom részleges vagy tartós megváltoztatását indokolja a bíróság a veszélyeztetett személy indítványára a végrehajtást elrendelő határozatát módosíthatja vagy kiegészítheti. E rendelkezés nem érintheti az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettségek, illetve tilalmak érdemét.

55/G. *  Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése

155. § *  (1) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot,

b) *  a veszélyeztetett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, vagy a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik,

c) az előírt kötelezettség vagy tilalom időtartama letelt,

d) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadta és erre figyelemmel az európai védelmi határozat a továbbiakban nem hajtható végre,

e) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását Magyarország átvette.

(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetéséről

a) a veszélyeztető személyt és a veszélyeztetett személyt,

b) a kibocsátó tagállami hatóságot, és

c) indokolt esetben a harmadik tagállamot tájékoztatja.

55/H. *  Az európai védelmi határozat kibocsátása

156. § *  (1) *  Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:

aa) a terhelt a meghatározott személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová e személy jár, továbbá az e személy által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,

ab) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személlyel bármilyen módon kapcsolatba lépjen, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

ac) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személyt meghatározott távolságon belül megközelítse, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

b) távoltartást rendelt el,

akkor a határozatában megjelölt személy védelme érdekében európai védelmi határozat bocsátható ki, ha a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye egy másik tagállam területén van, vagy a veszélyeztetett személy egy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Az európai védelmi határozat a veszélyeztetett személy, a veszélyeztetett személy jogi képviselője vagy meghatalmazott nagykorú hozzátartozója írásbeli indítványa alapján bocsátható ki. Az indítvány elbírálása során figyelembe kell venni

a) a védelem szükségességének mértékét, és

b) azt a körülményt, hogy a veszélyeztetett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni.

(3) Az indítványt írásban lehet előterjeszteni, vagy azt az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

(4) Az európai védelmi határozatot a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell bocsátani.

(5) A bíróság az európai védelmi határozatban megjelöli, ha

a) a veszélyeztetett vagy a veszélyeztető személy pártfogó ügyvéddel, illetve kirendelt védővel rendelkezik,

b) a veszélyeztetett személy számára olyan technikai eszköz áll rendelkezésre, amely az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés ellenőrzését elősegíti, vagy a veszélyeztető személy számára a mozgását nyomon követő technikai eszköz viselése kötelező, vagy

c) az V. Fejezet vagy a IX. Fejezet szerint az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés végrehajtása egy harmadik tagállam részére továbbításra került.

(6) *  Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság a 148. § (1) bekezdésében meghatározott ügyiratoknak a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye, vagy tervezett lakó vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba történő megküldésével kezdeményezi.

157. § *  (1) Az európai védelmi határozat kibocsátására

a) feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetés-végrehajtási bíró,

b) *  az a) pont kivételével a 156. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti pártfogó felügyelet esetén az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság, vagy ha a pártfogó felügyelettel összefüggésben a büntetés-végrehajtási bíró eljárására került sor, a büntetés-végrehajtási bíró,

c) távoltartás esetén a távoltartást elrendelő bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A (1) bekezdés alapján eljáró büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az európai védelmi határozat kibocsátására irányuló indítvány az alábbi hatóságoknál is előterjeszthető:

a) *  annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelynek területén a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye van, vagy amelynek területén a veszélyeztetett személy lakni vagy tartózkodni kíván, illetve

b) *  távoltartás esetén az ügyben eljáró ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál.

158. § *  Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély előterjesztése során a végrehajtás átadására irányuló jogsegély teljesítésének 119-119/E. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

159. § *  (1) *  A 156-158. § megfelelő alkalmazásával az ügyészség európai védelmi határozatot bocsáthat ki a veszélyeztetett személy védelme érdekében, ha a feltételes ügyészi felfüggesztés mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a 156. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg.

(2) *  Az ügyészség által kibocsátott európai védelmi határozat tekintetében az ügyészség eljárására az e fejezet bíróságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

160. § *  (1) A veszélyeztetett személyt tájékoztatni kell arról, hogy a 156. § és a 159. § alapján az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult szervnél európai védelmi határozat kibocsátását indítványozhatja.

(2) *  A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes veszélyeztetett személy esetében az indítványt a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nyújthatja be.

(3) A veszélyeztetett személy indítványa alapján a bíróság a 151. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével, legkésőbb az indítvány megérkezéstől számított harminc napon belül dönt

a) az európai védelmi határozat kibocsátásáról, vagy

b) az indítvány elutasításáról.

(4) Ha a veszélyeztetett személy az indítványát a 157. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tagállamban terjesztette elő, a kezdeményezés tárgyában a bíróság annak a magyar bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül dönt.

(5) Az európai védelmi határozat kibocsátása és az indítvány elutasítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.

55/I. *  Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása

161. § *  Ha a magyar jogszabályok alapján a bíróság az európai védelmi határozat alapjául szolgáló határozatot módosítja, vagy olyan más határozatot hoz, amely az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettség vagy tilalom végrehajtását érinti, a bíróság az európai védelmi határozatot ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.

162. § *  (1) Az európai védelmi határozatot vissza kell vonni, ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam átveszi.

(2) Ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását harmadik tagállam átveszi

a) a távoltartás végrehajtására a továbbiakban - ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is - a 87-92. § alkalmazandó,

b) a próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtására - ideértve a magatartási szabályok megsértését is - a 132-135/E. § alkalmazandó.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben a távoltartást, vagy a próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállam hatósága az európai védelmi határozatban foglalt kötelezettséget, illetve tilalmat érintő határozatot hozott és erről a bíróságot tájékoztatta, a bíróság indokolt esetben az európai védelmi határozatot módosítja vagy visszavonja.

55/J. *  Az európai védelmi határozat megsértése

163. § *  (1) Ha az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam hatósága a bíróságot arról tájékoztatja, hogy a veszélyeztető személy az előírt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette a végrehajtó tagállam által tett intézkedések figyelembevételével, a 162. § (2) bekezdésének kivételével, a bíróság a magyar jogszabályok alapján rendelkezik az európai védelmi határozat alapjául szolgáló távoltartásról, büntetésről vagy intézkedésről, és indokolt esetben az európai védelmi határozatot visszavonja vagy módosítja.

(2) A 162. § (2) bekezdése esetén a bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a távoltartást vagy próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállamot tájékoztatja, ha erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam nem intézkedett.

(3) A bíróság - szükség esetén a végrehajtó tagállammal történt egyeztetést követően - az (1)-(2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha az európai védelmi határozat megsértéséről a veszélyeztetett személytől vagy más forrásból értesül.

ÖTÖDIK RÉSZ

Az Europol és az Eurojust

XII. Fejezet

Az Europol

56. Értelmező rendelkezések

164. § E fejezet alkalmazásában

1. hatáskörrel rendelkező hatóság: a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére hatáskörrel rendelkeznek,

2. *  Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága: a Be.-ben meghatározott nyomozó hatóság, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott pénzügyi információs egységként működő hatóság, az Rtv.-ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni koordinációt végző szerv, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal,

3. nemzeti egység: az adott tagállam által az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt rendvédelmi szerv vagy az adott tagállam valamely rendvédelmi szervének az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt szervezeti egysége.

57. Az Europol jogállása és rendeltetése

165. § Az Europol jogi személy.

166. § *  Az Europol segítséget nyújt a tagállamok nyomozó hatóságai, pénzügyi információs egységként működő hatósága számára a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények felderítésében és nyomozásában, amennyiben e bűncselekmények jelentősége és következményei miatt a tagállamok közös fellépése szükséges.

58. Az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat ellátó szerv és Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága

167. § (1) Magyarországon az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat a NEBEK látja el.

(2) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága közvetlenül is tarthat fenn kapcsolatot az Europollal. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának a vezetője jelöli ki az általa vezetett szervnél az Europollal történő közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személyt és e személyről - neve, beosztása, szolgálati helye és elérhetősége megadásával - tájékoztatja a NEBEK-et.

(3) A NEBEK vezetője gondoskodik Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága és az Europol közötti közvetlen kapcsolattartás feltételeinek és módjának a kidolgozásáról, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága, valamint az annál közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személy számára hozzáférhetővé tételéről.

(4) A NEBEK vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az Europol és a NEBEK, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagjai közötti információcsere, a nyílt, valamint a minősített adatok átadása felett.

(5) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága az Europoltól közvetlenül érkező minden adatot átad a NEBEK-nek.

(6) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja tájékoztatja a NEBEK-et az Europol információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkereséséről, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a megkeresésre adandó válaszról. A tájékoztatást követő huszonnégy órán belül a NEBEK a megkeresés teljesítését megtiltja, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, vagy a megkeresés megtagadásának (10) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A megkeresés teljesíthetőségének akadályairól, illetve a megkeresés teljesítésének (10) bekezdés szerinti megtagadásáról a NEBEK haladéktalanul értesíti az Europolt.

(7) *  A NEBEK a feladatai ellátása érdekében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a személyes adat és a bűnüldözési adat - ideértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is - kezelésére, átvételére és továbbítására. Ezen adatokat a NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel is - térítés nélkül átvenni az ilyen adatot tartalmazó adatállományból. Az adatátvételi igényt az adatszolgáltatást végző adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni.

(8) *  A (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a NEBEK a feladatai ellátásához szükséges információk beszerzése érdekében adatszolgáltatást kérhet Magyarország feladatánál fogva érintett hatáskörrel rendelkező hatóságától. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul átadja az adatkérésben megjelölt adatokat.

(9) A NEBEK a (7)-(8) bekezdésben foglalt feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az adott nemzetbiztonsági szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint gyakorolja.

(10) A NEBEK vezetője az Europol vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkeresésének teljesítését megtagadhatja, amennyiben a válaszadás

a) veszélyeztetné a közrend vagy a közbiztonság megőrzését,

b) sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) folyamatban lévő titkos információgyűjtés vagy nyomozás sikerét, természetes személyek életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetné, vagy

d) a nemzetbiztonsági szolgálatokra, avagy az azok által végzett műveleti tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené.

59. Az Europol által kezdeményezett nyomozás

168. § Az Europolnak nyomozás megindítására, lefolytatására vagy összehangolására irányuló megkeresésére a választ, valamint a nyomozás eredményéről az Europolnak nyújtott tájékoztatást Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága a NEBEK-en keresztül küldi meg.

60. Összekötő tisztviselő

169. § (1) *  A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szerv állományából, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a rendészetért felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz.

(2) Az összekötő tisztviselő az Europol nemzeti összekötő irodájában, a NEBEK vezetőjének utasításai szerint teljesít szolgálatot, a magyar jogszabályoknak és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

61. Europol Információs Rendszer

170. § Ha az Europol Információs Rendszerbe a NEBEK által bevitt adatok és az ilyen adatokhoz kapcsolódó, másik tagállam nemzeti egysége által bevitt kiegészítő adatok között nyilvánvaló ellentmondás van, akkor a NEBEK és a kiegészítő adatot bevivő nemzeti egység konzultálnak és megegyeznek egymással. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha a NEBEK visz be az Europol Információs Rendszerbe a másik tagállam nemzeti egysége által bevitt adathoz kapcsolódó, ám azzal nyilvánvaló ellentmondásban lévő kiegészítő adatot.

171. § A NEBEK az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésére e törvény rendelkezései alapján továbbítja az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési munkafájlhoz szüksége van. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja a kért adatokat a 167. § (3) bekezdésével összhangban közvetlenül is eljuttatja az elemzési munkafájlokba.

172. § (1) *  Bármely természetes személy - annak megismerése érdekében, hogy az Europol kezel-e vele kapcsolatos személyes adatot - az indítványát a NEBEK vezetőjéhez is benyújthatja.

(2) *  A NEBEK vezetője az indítványt az Europol munkanyelvére lefordítva, legkésőbb annak kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi az Europolnak. A NEBEK vezetője harminc napon belül gondoskodik az Europol válaszának magyarra fordításáról és az indítványozónak történő kézbesítéséről, ha az Europol az indítványra adott választ a NEBEK-en keresztül továbbítja.

62. Nemzeti ellenőrző szerv

173. § A NEBEK e törvényben meghatározott, személyes adatok kezelését is magában foglaló tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatásával ellenőrzi. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában foglalt megállapításokról és intézkedésekről tájékoztatja az Europol közös ellenőrző szervét.

XIII. Fejezet

Az Eurojust

63. Az Eurojust eljárásának formái

174. § Az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy a tagállamokat képviselő nemzeti tagok által alkotott testületként jár el.

175. § (1) Ha az Eurojust testületként jár el,

a) *  a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények és az azokkal együtt elkövetett más bűncselekmények vonatkozásában az ügyészségtől indokainak közlésével kérheti:

aa) meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelését,

ab) *  annak elfogadását, hogy az ügyészség az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainál kedvezőbb helyzetben lehet meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelésére,

ac) az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival való koordináció biztosítását,

ad) az együttműködés jogi eszközeinek megfelelően közös nyomozócsoport létrehozását az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival,

ae) az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információ átadását,

b) *  biztosítja, hogy az ügyészség és az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott olyan nyomozásról, amelynek uniós szintű következményei vannak, vagy amely a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthet,

c) *  az ügyészség kérésére segítséget nyújt a nyomozás lehető legmegfelelőbb összehangolásához.

(2) Ha az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján jár el,

a) *  bármely bűncselekmény vonatkozásában az ügyészségtől indokainak közlésével kérheti:

aa) az (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában meghatározottak megtételét,

ab) a büntetőeljárás szempontjából indokolt nyomozási cselekmény elvégzését vagy intézkedés megtételét,

b) *  gondoskodik arról, hogy az ügyészség és az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott nyomozásról,

c) *  az ügyészség kérésére megteszi az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakat.

64. Intézkedés az Eurojust kérésének nem teljesítése esetén

176. § *  Ha az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy testületként eljárva az indokai közlésével nyomozás elrendelését, az ügyészségnek a nyomozás elrendelésére vonatkozó kedvezőbb helyzetének elfogadását, koordináció biztosítását, közös nyomozó csoport létrehozását vagy a feladatai ellátásához szükséges információ átadását, illetve a magyar nemzeti tagja útján nyomozással kapcsolatos intézkedés vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt bármely más intézkedés megtételét kéri, a kérés nem teljesítése esetén az ügyészség e döntésről és annak indokáról haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot. Ha a kérés elutasítása indokának közlése nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy valamely személy biztonságát veszélyeztetné, az ügyészség működési indokokra hivatkozhat.

65. Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság közötti információcsere

177. § Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság között az információcserét a magyar nemzeti tag útján kell lebonyolítani.

HATODIK RÉSZ

Záró rendelkezések

66. Hatálybalépés

178. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-177. §, a 179. §, a 180. § (3)-(10) és (13)-(16) bekezdése, a 182-183. §, valamint az 1-15. számú melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

66/A. *  Átmeneti rendelkezések

178/A. § *  (1) E törvénynek az európai uniós és nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel a Mód. tv. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha a 111/A. § alapján a Mód. tv. hatálybalépése előtt már elismert tagállami ítélet ismételt megfeleltetésének van helye, a 111/H. § alapján a tagállami ítéletet elismerő, az elismerésekor hatályban lévő törvény rendelkezéseinek megfelelő bírósági határozat megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elbíráláskor hatályban lévő törvény a terhelt számára kedvezőbb rendelkezést tartalmaz.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a 122/B. § (1) bekezdése alapján a tagállami jog feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezései alkalmazásának lenne helye, de a terheltet már korábban feltételes szabadságra bocsátották.

(4) Nincs helye felülvizsgálatnak, illetve a törvényesség érdekében bejelentetett jogorvoslatnak, ha a (2) bekezdés alapján a 111/E. §-ra figyelemmel a tagállami ítéletet végrehajtandó szabadságvesztésként elismerő bírósági határozat megváltoztatására került sor.

67. Az Európai Unió jogának való megfelelés

179. § Ez a törvény

1. az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én elfogadott Egyezményének;

2. az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;

3. az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;

4. a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelvnek;

5. a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatnak;

6. a közös nyomozócsoportokról szóló 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak;

7. az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak;

8. a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről szóló 2002. november 28-i 2002/946/IB tanácsi kerethatározatnak;

9. a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak;

10. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak;

11. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak;

12. az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatnak;

13. a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozatnak;

14. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak;

15. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak;

16. a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében szóló 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak;

17. az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak;

18. az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a 2002/187/IB határozat módosításról szóló 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozatnak;

19. *  a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározatnak;

20. *  a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak;

21. *  az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

22. *  a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

23. *  a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

24. *  a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

25. *  a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

179/A. § *  Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

68. Módosító rendelkezések

180. § (1)-(2) * 

(3)-(10) * 

(11)-(12) * 

(13)-(16) * 

181. § * 

69. * 

182. § * 

70. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

183. § E törvény 180. § (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez * 

E törvény 3. § (2)-(3) bekezdése, 25. § (5) bekezdése, 41. § (2) bekezdés a) pontja, 71/A. § (3) bekezdése, 71/B. § (4) bekezdése és 145/A. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak: * 

A B C D E
A kerethatározatban
megjelölt bűncselekményfajták
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint
Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint
1. bűnszervezetben való részvétel bűnszervezetben részvétel bűntette 321. § (1) bekezdés bűnszervezetben részvétel bűntette 263/C. § (1) bekezdés
2. bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények 459. § (1) bekezdés 1. pont bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények 137. § 8. pont
3. *  terrorizmus terrorcselekmény bűntette 314. §, 315. § a (3) bekezdés kivételével,
316. §, 316/A. §
terrorcselekmény bűntette 261. § a (6) bekezdés kivételével
4. terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette 317. §
5. *  terrorizmus finanszírozása bűntette 318. §, 318/A. §, 331. § (2) bekezdés
6. emberkereskedelem emberkereskedelem bűntette 192. § a (7) bekezdés kivételével emberkereskedelem bűntette 175/B. §
7. vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette 353. § (2) bekezdés a) pont vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette 218. § (2) bekezdés a) pont
8. *  üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette 353. § (3) bekezdés d) pont, (5) és (6) bekezdés üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette 218. § (3) bekezdés c) pont
9. gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia szexuális kényszerítés bűntette 196. §
10. szexuális erőszak bűntette 197. § erőszakos közösülés bűntette szemérem elleni erőszak bűntette 197. §
198. §
11. szexuális visszaélés bűntette 198. § megrontás bűntette 201-202/A. §
12. kerítés bűntette 200. § tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette 207. § (3) bekezdés a) pont
13. prostitúció elősegítésének bűntette 201. § kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette 205. § (3) bekezdés a) pont
14. gyermekprostitúció kihasználásának bűntette 203. §
15 gyermekpornográfia bűntette 204. § a (6) bekezdés kivételével tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette 204. §
16. kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme kábítószer-kereskedelem bűntette 176. § (1)-(4) bekezdés,
(5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés
177. §
kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) 282/A. §
282/B. § (1)-(4) bekezdés, (6) bekezdés,
(7) bekezdés b) pont
17. kábítószer birtoklás bűntette egyes esetei (ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít) 178. § (1)-(4) bekezdés, (5) bekezdés b) pont,
179. § (1)-(5) bekezdés, (6) bekezdés b) pont
kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz); 282. § (2) bekezdés, (5) bekezdés b) pont;
18. kábítószer készítésének elősegítése bűntette 182. § (1)-(3) bekezdés kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette; anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette 282. § (3) bekezdés b) pont;
282. § (4) bekezdés
19. kábítószer-prekurzorral visszaélés bűntette 183. § (1) bekezdés kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad) 283/A. § (1) bekezdés
20. kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette 282/C. § (2)-(4) bekezdés
21. *  új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette 184. § a (4) bekezdés a) pont kivételével és a 184/A. § az (5) bekezdés kivételével új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette 283/B. §
22. fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette 324. § robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette 263. §
23. lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette 325. § a (4) bekezdés kivételével lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette 263/A. §
24. nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette 326. § a (7) bekezdés kivételével nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette 264/C. § a (4) bekezdés kivételével
25. *  nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének bűntette (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék) 327. § (3) bekezdés a) pont, 327. § (4) bekezdés nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette 261/A. § (3) bekezdés a) pont
26. haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés bűntette 329. § haditechnikai termékkel visszaélés bűntette 263/B. § (1) bekezdés b) pont
27. korrupció vesztegetés bűntette 290. § az (5) bekezdés kivételével vesztegetés bűntette 254. § az (1) bekezdés kivételével
28. vesztegetés elfogadása bűntette 291. § az (5) bekezdés kivételével vesztegetés bűntette 252. §, 255/A. § (1) bekezdés
29. hivatali vesztegetés bűntette 293. § (1)-(4) bekezdés vesztegetés bűntette
vesztegetés nemzetközi kapcsolatban
253. §, 255/A. § (2)bekezdés,
258/B. §
30. hivatali vesztegetés elfogadása bűntette 294. § (1)-(4) bekezdés vesztegetés bűntette
vesztegetés nemzetközi kapcsolatban
250. §, 255/A. § (1) bekezdés 258/D. §
31. vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette 295. § (1)-(2) bekezdés vesztegetés bűntette 255. §, 255/A. § (2) bekezdés
32. vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette 296. § (1)-(2) bekezdés vesztegetés bűntette 255. §, 255/A. § (1) bekezdés
33. *  befolyás vásárlása bűntette 298. § a (2) és a (4) bekezdés kivételével befolyás vásárlása bűntette 256/A. § (1) bekezdés
34. *  befolyással üzérkedés
bűntette
299. § (1), (2), (4) és (5) bekezdés befolyással üzérkedés bűntette 256. §
35. *  korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette 300. § vesztegetés feljelentésének elmulasztása, vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette 255/B. §
258/F. §
36. csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is költségvetési csalás bűntette 396. § (2)-(7) bekezdés költségvetési csalás bűntette, 310. § (2)-(7) bekezdés
37. a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűntette, ideértve a 2011. december 3l-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét 397. § költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét 310/A. §
38. bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el 282. § (2) bekezdés bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el 244. § (2) bekezdés
39. orgazdaság bűntette 379. § (3)-(6) bekezdés orgazdaság bűntette 326. § (3)-(6) bekezdés
40. pénzmosás bűntette 399. § (1)-(4) bekezdés pénzmosás bűntette 303. § (1)-(4) bekezdés
41. pénzmosás vétségének minősített esetei 400. § (2) bekezdés pénzmosás vétségének minősített esetei 303/A. § (2) bekezdés
42. pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is pénzhamisítás bűntette 389. § a (4) bekezdés kivételével pénzhamisítás bűntette hamis pénz kiadásának bűntette 304. § (1)-(3) bekezdés
306. § (2) bekezdés
43. pénzhamisítás elősegítése bűntette 390. § (2) bekezdés
44. számítógépes bűncselekmények információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette 375. § számítástechnikai rendszer és adatok elleni
bűncselekmény
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
visszaélés
300/C. § (3)-(4 bekezdés

313/C. § (1)-(6)
45. tiltott adatszerzés bűntette 422. § (1) bekezdés d) pont, (3)-(4) bekezdés magántitok jogosulatlan megismerése 178/A. §
46. *  információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette 423. § (2)-(4) bekezdés számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett 300/C. § (3)-(4) bekezdés
47. környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is környezetkárosítás bűntette 241. § (1) bekezdés környezetkárosítás bűntette 280. § (1)-(2) bekezdés
48. helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége 241. § (2) bekezdés 3. fordulata helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége 280. § (3) bekezdés 3. fordulata
49. természetkárosítás bűntette 242. § (1)-(2) bekezdés
243. § (1)-(2) bekezdés
természetkárosítás bűntette 281. § (1)-(3) bekezdés
50. állatkínzás bűntette 244. § (2) bekezdés állatkínzás bűntette 266/B. §
51. orvvadászat bűntette 245. § állatkínzás 266/B. § (2) bekezdés
52. tiltott állatviadal szervezésének bűntette 247. § (1) bekezdés állatkínzás 266/B. § (2) bekezdés
53. a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette 248. § (1)-(2) bekezdés hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette 281/A. § (1)-(2) bekezdés
54. ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés bűntette 249. § (1) bekezdés környezetkárosítás 280. § (2) bekezdés
55. *  segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz embercsempészés bűntette 353. § embercsempészés bűntette 218. § (1)-(3) bekezdés
56. szándékos emberölés, súlyos testi sértés emberölés bűntette 160. § a (4) bekezdés kivételével emberölés bűntette 166. § a (4) bekezdés kivételével
57. erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette 161. § erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette 167. §
58. testi sértés bűntette 164. § a (2), (4), (7) és (9) bekezdés kivételével testi sértés bűntette 170. § az (1), (5) és (7) bekezdés kivételével
59. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bekezdés szerinti eredményt kivéve 165. § (3) bekezdés foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve 171. § (3) bekezdés
60. közlekedés biztonsága elleni bűntett 232. § (2) bekezdés közlekedés biztonsága elleni bűntett 184. § (2) bekezdés
61. vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette 233. § (2) bekezdés vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette 185. § (2) bekezdés
62. közúti veszélyeztetés bűntette 234. § (2) bekezdés közúti veszélyeztetés bűntette 186. § (2) bekezdés
63. járművezetés ittas állapotban bűntette 236. § (2)-(3) bekezdés ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette 188. § (2)-(3) bekezdés
64. járművezetés bódult állapotban bűntette 237. § (2)-(3) bekezdés ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette 188. § (2)-(3) bekezdés
65. emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme emberi test tiltott felhasználása bűntette 175. § (1)-(3) bekezdés emberi test tiltott felhasználása bűntette 173/I. § (1)-(3) bekezdés
66. emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés emberrablás bűntette 190. § a (6) bekezdés kivételével emberrablás bűntette 175/A. § a (6) bekezdés kivételével
67. emberrablás feljelentésének elmulasztása bűntette 191. § emberrablás bűntette 175/A. § (7) bekezdés
68. személyi szabadság megsértése bűntette 194. § személyi szabadság megsértése bűntette 175. §
69. kényszerítés bűntette 195. § kényszerítés bűntette 174. §
70. jogellenes fogvatartás bűntette 304. § jogellenes fogvatartás bűntette 228. §
71. rasszizmus és idegengyűlölet lelkiismereti és vallásszabadság megsértése bűntette 215. § lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette 174/A. §
72. közösség tagja elleni erőszak bűntette 216. § a (4) bekezdés kivételével közösség tagja elleni erőszak bűntette 174/B. § a (3) bekezdés kivételével
73. közösség elleni uszítás bűntette 332. § közösség elleni izgatás bűntette 269. §
74. a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntette 333. § a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása 269/C. §
75. szervezett lopás vagy fegyveres rablás rablás bűntette 365. § (3) bekezdés
a)-d) pont,
(4) bekezdés b)-c) pont
rablás bűntette 321. § (3) bekezdés a) és
c) pont, (4) bekezdés a),
c) és d) pont, valamint
(5) bekezdés
76. kifosztás bűntette 366. § (2) bekezdés b)-c) pont,
(3) bekezdés b) pont
kifosztás bűntette 322. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés b) pont
77. *  bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette 370. § (3) bekezdés b) pont ba) alpont,
(4) bekezdés b) pont,
(5) bekezdés b) pont,
(6) bekezdés b) pont
bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette 316. § (4) bekezdés b) pont 1. alpont,
(5) bekezdés b) pont,
(6) bekezdés b) pont,
(7) bekezdés b) pont
78. *  kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme védett kulturális javakkal visszaélés bűntette 358. § visszaélés kulturális javakkal 216/B. §
79. orgazdaság bűntette egyes esetei 379. § (3) bekezdés b)-c) pont orgazdaság bűntette egyes esetei 326. § (3) bekezdés b)-d) pont
80. csalás csalás bűntette 373. § a (2) bekezdés kivételével csalás bűntette 318. § (1), (4)-(7) bekezdés
81. gazdasági csalás bűntette 374. § a (2) bekezdés kivételével
82. információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette 375. § számítástechnikai rendszer és adatok elleni
bűncselekmény
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
visszaélés
300/C. § (3)-(4) bekezdés

313/C. § (1)-(6) bekezdés
83. költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettét 396. § (2)-(7) bekezdés költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettét 310. § (2)-(7) bekezdés
84. költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűntette 397. § költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette 310/A. §
85. zsarolás és védelmi kényszerítés bűntette 195. § kényszerítés bűntette 174. §
pénz szedése zsarolás bűntette 367. § zsarolás bűntette 323. §
86. termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése bitorlás bűntette 384. § bitorlás bűntette 329. §
87. szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntette 385. § (3)-(4) bekezdés szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntette 329/A. § (3)-(4) bekezdés
88. védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette 386. § (3) bekezdés szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette 329/B. § (3) bekezdés
89. iparjogvédelmi jogok megsértése bűntette 388. § (2)-(3) bekezdés iparjogvédelmi jogok megsértése bűntette 329/D. § (2)-(3) bekezdés
90. hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés közokirat-hamisítás bűntette 342. § (1) bekezdés közokirat-hamisítás bűntette 274. § (1) bekezdés
91. hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítás bűntette 343. § hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette 275. §
92. egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette 347. § egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette 277/A. §
93. jövedékkel visszaélés elősegítése bűntette (előállít, forgalomba hoz) 398. § (2) bekezdés jövedékkel visszaélés elősegítésének bűntette (előállít, forgalomba hoz) 311/B. § (2) bekezdés
94. fizetőeszközök pénzhamisítás bűntette 389. § (1)-(3) bekezdés pénzhamisítás bűntette 304. § (1)-(3) bekezdés
95. hamisítása pénzhamisítás elősegítése bűntette 390. § (2) bekezdés
96. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette 393. § (2)-(3) bekezdés készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette 313/C. § a (2) és a (7) bekezdés kivételével
97. hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűntette 185. § (1)-(3) bekezdés
98. egészségügyi termék hamisítása 186. §
99. nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme radioaktív anyaggal visszaélés bűntette 250. § a (4) bekezdés kivételével radioaktív anyaggal visszaélés bűntette 264. § a (4) bekezdés kivételével
100. lopott gépjárművek kereskedelme orgazdaság bűntette 379. § a (2) bekezdés kivételével orgazdaság bűntette 326. § a (2) bekezdés kivételével
101. költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet bűntettét 396. § (2)-(7) bekezdés költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet bűntettét 310. § (2)-(7) bekezdés
102. erőszakos közösülés szexuális kényszerítés bűntette 196. §
szexuális erőszak bűntette 197. § erőszakos közösülés bűntette szemérem elleni erőszak bűntette 197. §
198. §
103. gyújtogatás közveszély okozása bűntette 322. § az (5)-(6) bekezdés kivételével közveszélyokozás bűntette 259. §
104. robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette 371. § (4) bekezdés c) pont robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette 324. § (4) bekezdés c) pont
105. a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények a Btk. XIII. és XIV. Fejezetében felsorolt bűncselekmények 152. § és a 158. § kivételével a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények 154. § és a 165. § kivételével
106. *  légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése jármű hatalomba kerítése bűntette 320. § a (4) bekezdés kivételével légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette 262. §
107. szabotázs rombolás bűntette 257. § rombolás bűntette 142. §
108. fogolyzendülés bűntette 284. § (1)-(4) bekezdés fogolyzendülés 246. §
109. közveszély okozása bűntette 322. § az (5)-(6) bekezdés kivételével közveszélyokozás bűntette 259. § (1)-(3) bekezdés
110. közérdekű üzem működése megzavarása bűntette 323. § az (5) bekezdés kivételével közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette 260. § (1)-(4) bekezdés

2. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS * 

Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át.

a) A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk: ............................................................................................
Név:
............................................................................................................................................................................................................
Utónév (utónevek):
............................................................................................................................................................................................................
Leánykori név, ha van:
............................................................................................................................................................................................................
Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak:
............................................................................................................................................................................................................
Nem:
............................................................................................................................................................................................................
Állampolgárság:
............................................................................................................................................................................................................
Születési idő:
............................................................................................................................................................................................................
Születési hely:
............................................................................................................................................................................................................
Lakhely és/vagy ismert cím:
............................................................................................................................................................................................................
A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): ........................................................................................................................
A keresett személy különös ismertetőjelei/leírása: ..............................................................................................................................
A keresett személy fényképe és ujjlenyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de azokat nem mellékelték).
b) Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat:
1. Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat: ..................................................................................................
Típus:
............................................................................................................................................................................................................
2. Végrehajtható ítélet:
............................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám:
............................................................................................................................................................................................................
c) A büntetés tartamára vonatkozó adatok:
1. A bűncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés maximális tartama:
............................................................................................................................................................................................................
2. A kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama:
A még letöltendő büntetés időtartama: .............................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
d) Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:
1. □ Igen, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
2. □ Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
3. Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:
□ 3.1a. az érintettet személyesen idézték ...-án/-én (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□ 3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához vezetett, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□ 3.2. az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa
választott, vagy az állam által kirendelt jogi képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az
említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;
VAGY
□ 3.3. a határozatot ...-án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintett személynek, és kifejezetten tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
□ az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,
VAGY
□ a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett;
VAGY
□ 3.4. a határozatot személyesen nem kézbesítették az érintett személynek, de
- a határozatot az érintettnek az átadást követően haladéktalanul, személyesen kézbesíteni fogják, valamint
- az érintettet a határozat kézbesítésekor kifejezetten tájékoztatják a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat - , és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
- az érintettet tájékoztatják arról, hogy milyen határidőn belül kérhet perújítást vagy fellebbezhet, amely ... nap.
4. Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, adjon tájékoztatást az adott feltétel teljesülésének módjáról:
............................................................................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
e) Bűncselekmények:
Ez az elfogatóparancs összesen: ........................................................................................ bűncselekményre vonatkozik.
A bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye és a keresett személy részvételének módja a bűncselekmény(ek)ben: ........................................................................................................
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/jogszabály:
............................................................................................................................................................................................................
1. Adott esetben jelöljön meg az alábbi - a kibocsátó tagállam joga szerint meghatározott - bűncselekmények között egyet vagy többet, amely büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállamban legalább háromévi szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés:
□ bűnszervezetben való részvétel;
□ terrorizmus;
□ emberkereskedelem;
□ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
□ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
□ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
□ korrupció;
□ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;
□ bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása;
□ pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is;
□ számítógépes bűnözés;
□ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok és a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is;
□ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;
□ szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
□ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
□ emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés;
□ rasszizmus és idegengyűlölet;
□ szervezett lopás vagy fegyveres rablás;
□ kulturális javak - ideértve régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme;
□ csalás;
□ zsarolás és védelmi pénz szedése;
□ termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése;
□ hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés;
□ fizetőeszközök hamisítása;
□ hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
□ nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
□ lopott gépjárművek kereskedelme;
□ erőszakos közösülés;
□ gyújtogatás;
□ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
□ repülőgép/hajó hatalomba kerítése;
□ szabotázs.
II . A fenti I . szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése: ...........................................................................
............................................................................................................................................................................................................
f) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információk):
(Megjegyzés: Ide tartozhatnak a területenkívüliséggel, az elévülés megszakadásával és a bűncselekmény egyéb következményeivel kapcsolatos megjegyzések.) ................................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
g) Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak.
Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyeket a keresett személy a bűncselekmény eredményeképpen szerzett meg:
Tárgy leírása (és helye) (ha ismert): ..................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
h) A bűncselekmény(ek), amelyek ezen elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáltak, életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethetők/életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedés kiszabására vezetett/vezettek:
- a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad a kiszabott büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatára - kérelemre vagy legkésőbb 20 év elteltével - a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának felfüggesztése céljából,
illetve
- a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad kegyelem alkalmazására, amelyre a személy a kibocsátó tagállam joga vagy gyakorlata szerint jogosult, és amely a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megszüntetését célozza.
i) Az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság:
Hivatalos elnevezése:
Képviselőjének neve
............................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
............................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám:
............................................................................................................................................................................................................
Cím:
............................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...)
............................................................................................................................................................................................................
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...)
............................................................................................................................................................................................................
E-mail:
............................................................................................................................................................................................................
Annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az átadáshoz szükséges gyakorlati teendők ügyében kapcsolatba kell lépni: ..................................................................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
Amennyiben az európai elfogatóparancs továbbítására és igazgatási fogadására központi hatóságot jelöltek ki:
Központi hatóság megnevezése:
............................................................................................................................................................................................................
Kapcsolattartó személy, adott esetben (beosztás/rang és név):
............................................................................................................................................................................................................
Címe:
............................................................................................................................................................................................................
Tel.: (ország hívószám) (körzetszám) (...)
............................................................................................................................................................................................................
Fax: (ország hívószám) (körzetszám) (...)
............................................................................................................................................................................................................
E-mail: ................................................................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
A kibocsátó igazságügyi hatóság, és/vagy képviselőjének aláírása:
Név:
............................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
............................................................................................................................................................................................................
Kelt:
............................................................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (amennyiben van ilyen)

3. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

E törvény 71/A. § (1) bekezdése, 71/B. § (1) bekezdése, 71/C. § (2) bekezdése és 138. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza: * 

INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A KÉRELMEZŐ TAGÁLLAM ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY INFORMÁCIÓRA ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓRA VONATKOZÓ KÉRELEM

Ez a formanyomtatvány információknak és bűnüldözési operatív információknak a(z) 2006/960/IB kerethatározat* szerinti kérelmezésére szolgál

I - Adminisztratív információ

Kérelmező hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail, tagállam):
Ügyintéző adatai (opcionális):
A kérelem címzettje a következő tagállam:
Ezen kérelem dátuma és időpontja:
E kérelem hivatkozási száma:
Előző kérelmek
□ Erre az ügyre vonatkozóan ez az első kérelem
□ A kérelem az ugyanarra az ügyre vonatkozó előző kérelmeket követ
Előző kérelem/kérelmek Válasz(ok)
Dátum Hivatkozási szám
(a kérelmező tagállamban)
Dátum Hivatkozás szám
(a megkeresett tagállamban)
1.
2.
3.
4.
Amennyiben a kérelmet a kérelmező tagállamban egynél több hatóságnak küldik meg, kérjük valamennyi felhasznált csatorna megnevezését
□ ENU/Europol összekötő tisztviselő □ Információért
□ Végrehajtásért
□ Interpol nemzeti központi iroda (NCB) □ Információért
□ Végrehajtásért
□ Sirene □ Információért
□ Végrehajtásért
□ Összekötő tisztviselő □ Információért
□ Végrehajtásért
□ Egyéb (kérjük, nevezze meg): □ Információért
□ Végrehajtásért
Amennyiben ugyanazt a kérelmet egy másik tagállamnak is megküldik, kérjük a másik tagállam és a felhasznált csatorna megnevezését (opcionális)

II - Határidők

Emlékeztető: A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti határidők

A - A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozik

és

A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ valamely bűnüldöző hatóság számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található

→ Sürgősségi kérelem Határidő: 8 óra, amely meghosszabbítható
→ Nem sürgősségi kérelem Határidő: 1 hét (...)

B - Egyéb esetek: határidő: 14 nap (...)

□ Sürgősségi kérelem
□ NEM sürgősségi kérelem
A sürgősség okai (például: a gyanúsított személyek őrizetbe vétele, az ügyet meghatározott időpont előtt a Bíróság elé kell utalni):
A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ:
A VIZSGÁLT BŰNCSELEKMÉNY(EK) VAGY BŰNÖZŐI TEVÉKENYSÉG(EK) TÍPUSA:
Azon körülmények leírása, amelyek között a bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve annak/azoknak időpontját, helyét és azon személy bűncselekmény(ek)ben való részvételének mértékét, akivel kapcsolatban az információt vagy bűnüldözési operatív információt kérik:
A bűncselekmény(ek) természete
A - A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke (1) vagy (3) bekezdésének alkalmazása
□ A.1. A bűncselekmény a kérelmező tagállamban legalább három éves maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntethető
ÉS
A.2. A bűncselekmény(ek) az alábbiakban felsoroltak közé tartozik / tartoznak:
□ Bűnszervezetben való részvétel □ Bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása
□ Terrorizmus
□ Emberkereskedelem □ Pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is
□ Gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia □ Számítógépes bűncselekmények
□ Környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett
□ Kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is
□ Fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme □ Segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
□ Korrupció □ Szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□ Csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is □ Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
□ Szervezett vagy fegyveres rablás □ Emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
□ Kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme
□ Rasszizmus és idegengyűlölet
□ Csalás Nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
□ Zsarolás és védelmi pénz szedése □ Lopott gépjárművek kereskedelme
□ Termékhamisítás és szerzői jogbitorlás □ Erőszakos közösülés
□ Hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való □ Gyújtogatás
kereskedés □ A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
□ Fizetőeszközök hamisítása
□ Hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme □ Légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
□ Szabotázs
→ A bűncselekmény ezért az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik → így a(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése (sürgős esetek) és (3) bekezdése (nem sürgős esetek) alkalmazandó az ezen kérelem megválaszolására kiszabott határidők tekintetében
□ B - A bűncselekmény(ek) nem tartozik / tartoznak az A. pont hatálya alá.
Ez esetben, a bűncselekmény(ek) leírása:
Az információra vagy bűnüldözési operatív információra vonatkozó kérelem célja
Kapcsolat a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ célja és azon személy között, akire az információ vagy bűnüldözési operatív információ vonatkozik
Azon személy(ek) személyazonossága (amennyiben ismert), aki(k)re az a bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet irányul, amely az információra vagy bűnüldözési operatív információra irányuló kérelem alapjául szolgál
Azon okok, amelyek alapján vélhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett tagállamban található
Az e kérelemben található információ felhasználásának korlátozása a kérelem benyújtásának okától eltérő okokból, illetve a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzése érdekében
□ a felhasználás engedélyezett
□ a felhasználás engedélyezett, de az információ szolgáltatójának említése nélkül
□ az információ szolgáltatójának felhatalmazása nélkül nem használható fel
□ a felhasználás nem engedélyezett

4. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

E törvény 71/B. § (2) bekezdése, 71/B. § (5) és (6) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza: * 

INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A MEGKERESETT TAGÁLLAM ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY AZ INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA/KÉSEDELME/ELUTASÍTÁSA ESETÉN

E formanyomtatvány rendeltetése a kért információ és/vagy bűnüldözési operatív információ átadása, illetve a kérelmező hatóság tájékoztatása, amennyiben a rendes határidő betartása lehetetlen, amennyiben a kérelmet engedélyezés céljából be kell nyújtani valamely igazságügyi hatósághoz, vagy amennyiben az információ átadását elutasítják.

Ez a formanyomtatvány az eljárás folyamán többször használható (például ha a kérelmet először be kell nyújtani egy igazságügyi hatósághoz, majd a későbbiekben a kérelem végrehajtását el kell utasítani).

Megkeresett hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail, tagállam)
Ügyintéző adatai (opcionális):
E válasz hivatkozási száma
Az előző válasz dátuma és hivatkozási száma
A válasz a következő kérelmező hatóságnak szól
A kérelem dátuma és időpontja
A kérelem hivatkozási száma
A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti rendes határidők a következők lettek volna:
A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik
és
Sürgősségi kérelem → □ 8 óra
a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett tagállam bűnüldöző hatósága számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található Nem sürgősségi kérelem → □ 1 hét
Egyéb esetben → □ 14 nap
A 2006/980/IB kerethatározat szerint átadott információ: a megadott információ és a bűnüldözési operatív információ
1. Az átadott információ vagy bűnüldözési operatív információ felhasználása
□ kizárólag az információ megadásának alapjául szolgáló célra, vagy a közbiztonságot azonnal és súlyosan fenyegető esemény megakadályozására használható fel;
□ egyéb célokra való felhasználása is engedélyezett, a következő feltételekre is figyelemmel (választható):
2. A forrás megbízhatósága
□ megbízható
□ többé-kevésbé megbízható
□ nem megbízható
□ nem megállapítható
3. Az információ vagy bűnüldözési operatív információ pontossága
□ bizonyos
□ a forrástól származik
□ másodkézből való - megerősített
□ másodkézből való - nem megerősített
4. A bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet eredményét, amelynek keretében az információcsere létrejött, jelenteni kell az információt átadó hatóságnak
□ nem
□ igen
5. Spontán információcsere esetében: okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív információ segíthet a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekmények felderítésében, megelőzésében vagy kivizsgálásában:
KÉSEDELEM - A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerint alkalmazandó határidőn belül válaszadás nem lehetséges
Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása a megadott határidőn belül nem lehetséges az alábbiakban szereplő okok miatt:
Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadásának valószínű ideje:
□ 1 nap □ 2 nap □ 3 nap
□ ... hét
□ 1 hónap
□ Az igazságügyi hatóság engedélyének kérelmezése megtörtént.
Az engedély megadásához / elutasításához vezető eljárás várhatóan (...) hetet vesz igénybe.
ELUTASÍTÁS - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása:
□ nem lehetséges és nem kérelmezhető nemzeti szinten; vagy
□ nem lehetséges az alábbiakban szereplő ok(ok) miatt:
A - A bírósági felülvizsgálathoz kapcsolódó ok, amely nem teszi lehetővé az információ átadását, vagy kölcsönös jogsegély igénybevételét teszi szükségessé
az illetékes igazságügyi hatóság nem engedélyezte az információhoz vagy a bűnüldözési operatív információhoz való hozzáférést és annak cseréjét
a kért információt vagy bűnüldözési operatív információt korábban kényszerítő intézkedések révén szerezték meg, és annak rendelkezésre bocsátása a nemzeti jog szerint nem engedélyezett
az információ vagy bűnüldözési operatív információ
■ nincs a bűnüldöző hatóságok birtokában; vagy
■ nincs hatóságok vagy magánszervek birtokában olyan formában, amely a bűnüldöző hatóságok számára kényszerítő intézkedések megtétele nélkül elérhetővé teszi azokat
B - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene vagy folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet sikerét, vagy egyének biztonságát veszélyeztetné, vagy nyilvánvalóan nem állna arányban a kérelemben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen lenne.
Az „A” vagy „B” pont választása esetén, amennyiben szükségesnek ítéli, adjon további információt vagy indokot (...) az elutasításra vonatkozóan (kitöltése nem kötelező):
D - A megkeresett hatóság a kérelem végrehajtásának elutasítása mellett dönt, mivel a kérelem a következő, a megkeresett állam jogszabályai szerint egy év vagy annál rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményre vonatkozik (a bűncselekmény jellegének és jogi besorolásának megadása):
E - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ nem áll rendelkezésre
F - A kérelmezett információt vagy bűnüldözési operatív információt más tagállam vagy harmadik állam bocsátotta rendelkezésre, arra a specialitás elve vonatkozik, és az érintett állam nem járult hozzá annak átadásához.

5. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

TANÚSÍTVÁNY
a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározat (
 * ) 10. cikkében említettek szerint

a) Kibocsátó állam:
Végrehajtó állam:
b) A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot kibocsátó hatóság:
Hivatalos megnevezés:
Jelölje meg, hogy a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatban bármely további adat mely alábbi hatóságtól szerezhető be:
□ a fentiekben meghatározott hatóság
□ a központi hatóság; ennek megjelölése esetén adja meg e központi hatóság hivatalos elnevezését:
□ egyéb hatáskörrel rendelkező hatóság; ha ezt megjelöli, adja meg e hatóság hivatalos elnevezését:
A kibocsátó hatóság/központi hatóság/egyéb hatáskörrel rendelkező hatóság elérhetősége
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
c) Jelölje meg, mely hatósághoz lehet megkereséssel fordulni, ha a felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzése céljából további adatokra van szükség:
□ a b) pontban említett hatóság
□ más hatóság; ha ezt megjelöli, adja meg e hatóság hivatalos elnevezését:
A hatóság elérhetősége, ha a b) pontban ezt még nem adta meg
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
d) Azon természetes személlyel kapcsolatos adatok, akire vonatkozóan a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot hozták:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):
Születési idő:
Születési hely:
Lakcímek/tartózkodási helyek:
- a kibocsátó államban:
- a végrehajtó államban:
- máshol:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
Adja meg az alábbi adatokat, ha azok rendelkezésre állnak:
- Az érintett személy személyazonosító okmányának (okmányainak) típusa és száma (személyazonosító
igazolvány, útlevél):
- Az érintett személy végrehajtó államban érvényes tartózkodási engedélyének típusa és száma:
e) Azon tagállamra vonatkozó adatok, amelynek a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot, továbbá a tanúsítványt továbbítják
A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot, tanúsítvánnyal együtt az a) pontban megjelölt végrehajtó államnak a következő okból továbbították:
□ az érintett személy jogszerű és szokásos tartózkodási helye a végrehajtó államban van, és miután tájékoztatták az érintett intézkedésekről, kész visszatérni ebbe az államba
□ az érintett személy a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatnak a jogszerű és szokásos tartózkodási helyéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállamba való továbbítását kérte, az alábbi ok(ok)ból:
f) A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatos információk:
A határozat meghozatalának dátuma (ÉÉÉÉ-HH-NN):
A határozat jogerőre emelkedésének dátuma (ÉÉÉÉ-HH-NN):
Ha a tanúsítvány továbbításakor jogorvoslatot terjesztettek elő a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal szemben, kérjük itt jelölje meg.
A határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
Az érintett személy az alábbi időszakban előzetes letartóztatás alatt állt (ha alkalmazható):
1. Az ítélet összesen ...................................................................... feltételezett bűncselekményre vonatkozik.
A tényállás összefoglalása és az elkövetés körülményeinek leírása, amelyek között a feltételezett bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve az elkövetés idejét és helyét, valamint az érintett személy részvételének módját:
A feltételezett bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint a határozat meghozatalának alapjául szolgáló alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:
2. Ha az 1. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) a következő egy vagy több, a kibocsátó állam joga szerint meghatározott olyan feltételezett bűncselekményeknek felel(nek) meg, amelyek a kibocsátó államban legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő(k), kérjük, jelezze a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével:
□ bűnszervezetben való részvétel
□ terrorizmus
□ emberkereskedelem
□ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
□ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme
□ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
□ korrupció
□ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
□ bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
□ pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is
□ számítógépes bűncselekmények
□ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is
□ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
□ szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
□ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
□ rasszizmus és idegengyűlölet
□ szervezett vagy fegyveres rablás
□ kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is
□ csalás
□ zsarolás és védelmi pénz szedése
□ termékhamisítás és szerzői jog megsértése
□ hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem
□ fizetőeszközök hamisítása
□ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
□ nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
□ lopott gépjárművek kereskedelme
□ erőszakos közösülés
□ gyújtogatás
□ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
□ légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
□ szabotázs
3. Ha az 1. pontban megjelölt, feltételezett bűncselekmény(ek)re a 2. pont nem terjed ki, illetve ha a határozatot, továbbá a tanúsítványt olyan tagállam részére továbbítják, amely nyilatkozatot tett, hogy vizsgálni fogja a kettős büntetendőséget (a kerethatározat 14. cikkének (4) bekezdése), kérjük, adjon teljes leírást az adott feltételezett bűncselekmény(ek)ről:
g) A felügyeleti intézkedés(ek) időtartamára és jellegére vonatkozó információk
1. Azon időtartam, amely alatt a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot alkalmazni kell, és hogy ennek a határozatnak a megújítása lehetséges-e (ha alkalmazható):
2. Azon időtartam, amely alatt a felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére várhatóan még szükség van, figyelembe véve az ügynek a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozat továbbításakor ismert valamennyi körülményét (jelzésértékű információ):
3. A felügyeleti intézkedés(ek) jellege (több választ is meg lehet jelölni):
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy értesítse a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságát lakóhelye megváltoztatásáról, különösen a büntetőeljárás során lefolytatandó meghallgatásra vagy tárgyalásra szóló idézések átvétele érdekében
□ arra vonatkozó tilalom, hogy az érintett személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott területekre
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy - adott esetben - meghatározott időpontokban meghatározott helyen
tartózkodjon
□ a végrehajtó állam területének elhagyásával kapcsolatos korlátozások
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott személyekkel
□ egyéb olyan intézkedések, amelyeket a végrehajtó állam e kerethatározat 8. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítéssel összhangban kész felügyelni
Ha megjelölte az „egyéb intézkedésekre” vonatkozó mezőt, kérjük pontosítsa, mely intézkedésekről van szó, a megfelelő megjelölésével
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy az általa feltételezhetően elkövetett bűncselekmény(ek)hez/kapcsolódó meghatározott tevékenységektől - többek között egy meghatározott szakmától vagy foglalkozási körtől - tartózkodjon
□ járművezetéstől való eltiltás
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy egy meghatározott pénzösszeget letétbe helyezzen vagy más típusú biztosítékot nyújtson, amelynek teljesítése történhet meghatározott számú részletben vagy egyszerre, egy összegben
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy gyógykezelésnek vagy elvonókúrának vesse alá magát
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott tárgyakkal
□ egyéb intézkedés (részletezze):
4. Adjon részletes leírást a 3. pontban jelzett felügyeleti intézkedés(ek)ről:
h) Az ügy egyéb lényeges körülményei, ideértve a felügyeleti intézkedés(ek) elrendelésének különös okait (nem kötelező információ):
A határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.
A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának hitelességét megerősítő aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatkozási szám (ha van):
(adott esetben) Hivatalos pecsét:

6. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

FORMANYOMTATVÁNY
a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározat 19. cikkében említettek szerint

JELENTÉS A FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS MEGSÉRTÉSÉRŐL ÉS/VAGY BÁRMELY MÁS OLYAN TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSRÓL, AMELY TOVÁBBI HATÁROZAT MEGHOZATALÁT EREDMÉNYEZHETI

a) A felügyelet alatt álló személy személyazonosságával kapcsolatos adatok:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):
Születési idő:
Születési hely:
Cím:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
b) A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatos adatok:
A határozat meghozatalának dátuma:
Hivatkozási szám (ha van):
A határozatot hozó hatóság:
Hivatalos megnevezés:
Cím:
A tanúsítvány kiállításának napja:
A tanúsítványt kiállító hatóság:
Hivatkozási szám (ha van):
c) A felügyeleti intézkedés(ek) végrehajtásának ellenőrzéséért felelős hatóság adatai:
A hatóság hivatalos megnevezése:
A kapcsolattartó személy neve:
Munkakör (beosztás/rang):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail:
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
d) A felügyeleti intézkedés(ek) megsértése és/vagy bármely egyéb olyan ténymegállapítás, amely további határozat meghozatalát eredményezheti:
Az a) pontban említett személy megsértette a következő felügyeleti intézkedés(eke)t:
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy értesítse a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságát lakóhelye megváltoztatásáról, különösen a büntetőeljárás során lefolytatandó meghallgatásra vagy tárgyalásra szóló idézések kézhezvétele érdekében;
□ arra vonatkozó tilalom, hogy az érintett személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos helyekre, helységbe vagy meghatározott területekre;
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy - adott esetben - meghatározott időpontokban meghatározott helyen tartózkodjon;
□ a végrehajtó állam területének elhagyásával kapcsolatos korlátozások;
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen;
□ az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott személyekkel.
□ egyéb intézkedés (részletezze):
A fentiek megsértésének leírása (hely, időpont és sajátos körülmények):
- egyéb olyan ténymegállapítás, amely további határozat meghozatalát eredményezheti
A ténymegállapítások leírása:
e) Azon személy adatai, akihez megkereséssel lehet fordulni, ha a felügyeleti intézkedés megsértésével kapcsolatban adatok szükségesek:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail:
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
A formanyomtatványt kiállító hatóságnak és/vagy képviselőjének a formanyomtatvány tartalmának hitelességét megerősítő aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatalos pecsét (ha van):

7. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

E törvény 101. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:

(a) A biztosítási intézkedést elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság:
Hivatalos megnevezése: .....................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve: ..........................................................................................................................................................................
Betöltött tisztsége (beosztás/rang): .....................................................................................................................................................
Ügyiratszám: .......................................................................................................................................................................................
Cím: ....................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...) ...........................................................................................................................................
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) .............................................................................................................................................
E-mail: .................................................................................................................................................................................................
A kibocsátó igazságügyi hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i) ............................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Azon személy(ek) elérhetőségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelelő esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni: ...............................................................
.............................................................................................................................................................................................................
(b) A kibocsátó államban a biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtása terén hatáskörrel rendelkező hatóság
Hivatalos megnevezése: .....................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve: ..........................................................................................................................................................................
Betöltött tisztsége (beosztás/rang): .....................................................................................................................................................
Ügyiratszám: .......................................................................................................................................................................................
Cím: ....................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...) ...........................................................................................................................................
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) .............................................................................................................................................
E-mail: .................................................................................................................................................................................................
A végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i): .....................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Azon személy(ek) elérhetőségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelelő esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni: ..............................................................
.............................................................................................................................................................................................................
(c) Az a) és a b) pont kitöltése esetén ezt a pontot is ki kell tölteni annak feltüntetése céljából, hogy e két hatóság közül melyikkel kell, illetve mindkettővel szükséges-e kapcsolatba lépni:
□ Az (a) pontban említett hatóság
□ A (b) pontban említett hatóság
(d) Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő határozat továbbítására és adminisztratív átvételére központi hatóságot jelöltek ki (csak Írország és az Egyesült Királyság tekintetében alkalmazandó): .................................................................................................
Központi hatóság megnevezése: ...................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
A kapcsolattartó személy neve (beosztás/rang és név) (megfelel ő esetben): .......................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Cím: ....................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: .......................................................................................................................................................................................
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) ...................................................................................................................................................
Fax: (országhívószám) (körzetszám) ...................................................................................................................................................
E-mail: .................................................................................................................................................................................................
(e) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat:
1. Kelte és (megfelelő esetben) hivatkozási száma
2. A határozat célja
2.1. Későbbi elkobzás
2.2. Bizonyíték biztosítása
3. A bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtása során betartandó alaki követelmények és eljárások ismertetése (megfelelő esetben)
(f) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat tárgyát képező, a végrehajtó államban található vagyonra vagy bizonyítékra vonatkozó információ:
A vagyon vagy bizonyíték leírása és fellelhetőségének helye:
1. (a) A vagyon pontos leírása és (megfelelő esetben) a behajtandó legnagyobb összeg (feltéve, hogy a határozat feltüntet ilyen legnagyobb összeget a jövedelmek értékére vonatkozóan)
(b) A bizonyíték pontos leírása
2. A vagyon vagy bizonyíték fellelhetőségének pontos helye (ha nem ismert, a legutolsó ilyen hely)
3. A biztosítani rendelt vagyont vagy bizonyítékot birtokló személy, illetve a vagyon vagy bizonyíték haszonélvezője, feltéve, hogy nem azonos a bűncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt személlyel (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó)
.............................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
(g) A bűncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt (1) természetes vagy (2) jogi személy(ek) (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó) és/vagy azon személy(ek) személyazonosságával kapcsolatos információ (ha van ilyen), aki(k)re a biztosítási intézkedést elrendelő határozat vonatkozik:
1. Természetes személyek
Vezetéknév: .........................................................................................................................................................................................
Keresztnév/keresztnevek: ....................................................................................................................................................................
Leánykori név (megfelelő esetben): ....................................................................................................................................................
Álnevek vagy felvett nevek (ha vannak ilyenek): ................................................................................................................................
Nem: ....................................................................................................................................................................................................
Állampolgárság: ...................................................................................................................................................................................
Születési idő: ........................................................................................................................................................................................
Születési hely: ......................................................................................................................................................................................
Lakóhely és/vagy ismert cím; ha nem ismert, a legutolsó ismert cím: ................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
Az érintett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): .......................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
2. Jogi személyek
Cégnév: ...............................................................................................................................................................................................
Jogi forma: ...........................................................................................................................................................................................
Nyilvántartási szám: ............................................................................................................................................................................
Bejegyzett székhely: ............................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
(h) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtását követően a végrehajtó államban foganatosítandó intézkedés
Elkobzás
1.1. A vagyont a végrehajtó államban kell tartani későbbi vagyonelkobzás céljából
1.1.1. A kibocsátó államban .....................-án/-én kelt, elkobzást elrendelő határozat végrehajtása iránti kérelem csatolva
1.1.2. A végrehajtó államban végzendő elkobzás és az azt elrendelő határozat későbbi végrehajtása iránti kérelem csatolva
1.1.3. Az 1.1.1., illetve az 1.1.2. pontban említett kérelem benyújtásának várható időpontja: .........................................................
vagy
Bizonyíték biztosítása
2.1. A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont bizonyítékként való felhasználás céljából át kell adni a kibocsátó államnak
2.1.1. Az átadás iránti kérelem csatolva
vagy
2.2. A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont a végrehajtó államban kell tartani a kibocsátó államban bizonyítékként történő későbbi felhasználás céljából
2.2.2 . A 2.1.1 . pontban említett kérelem benyújtásának várható időpontja: ................................................................................
(i) Bűncselekmények:
A biztosítási intézkedést elrendelő határozat alapjául szolgáló lényeges indokok ismertetése, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot és a tanúsítványt kibocsátó igazságügyi hatóság ismerete szerinti tényállás összefoglalása: ...........................
.............................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
A biztosítási intézkedést elrendelő határozat alapjául szolgáló bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv: .............................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
1. Megfelelő esetben jelöljön meg az alábbi bűncselekmények közül egyet vagy többet, amelyekhez a fent meghatározott bűncselekmények kapcsolódnak, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kibocsátó államban legalább három évig terjedő szabadságvesztés:
□ bűnszervezetben való részvétel;
□ terrorizmus;
□ emberkereskedelem;
□ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
□ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
□ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
□ korrupció;
□ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;
□ bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;
□ pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is;
□ számítógépes bűncselekmények;
□ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
□ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;
□ szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
□ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
□ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
□ rasszizmus és idegengyűlölet;
□ szervezett vagy fegyveres rablás;
□ kulturális javak, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is, tiltott kereskedelme;
□ csalás;
□ zsarolás és védelmi pénz szedése;
□ termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás;
□ hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés;
□ fizetőeszközök hamisítása;
□ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
□ nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
□ lopott gépjárművek kereskedelme;
□ erőszakos közösülés;
□ gyújtogatás;
□ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
□ légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése;
□ szabotázs.
2. A fenti 1. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése: ............................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
(j) A biztosítási intézkedést elrendelő határozattal szemben az érdekelt felek - beleértve a jóhiszemű harmadik feleket is -
részére rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek a kibocsátó államban:
A rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek ismertetése, beleértve a szükséges lépéseket is
A bíróság megnevezése, ahová a kereset benyújtható
Azokra a személyekre vonatkozó információ, akik jogorvoslati joggal élhetnek
A kereset benyújtásának határideje
A kibocsátó állam azon hatósága, amely további információval szolgálhat a kibocsátó államban benyújtandó jogorvoslatra
vonatkozó eljárásról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítség és fordítói szolgálat:
A hatóság megnevezése
Kapcsolattartó személy (megfelelő esetben): ...................................................................................................................................
Cím: ..................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) ...................................................................................................................................................
Fax: (országhívószám) (körzetszám) ...................................................................................................................................................
E-mail: ...............................................................................................................................................................................................
(k) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információ):
.............................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
(l) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.
A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása:
.............................................................................................................................................................................................................
Név: ....................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang): .....................................................................................................................................................
Dátum: ................................................................................................................................................................................................
Hivatalos bélyegző (ha van ilyen)

8. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

A kölcsönös elismerés elvének a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat 4. cikkében említett
TANÚSÍTVÁNY
 * 

a)  *  Kibocsátó állam:
.............................................................................................................................................................................................................
 * Végrehajtó állam:
.............................................................................................................................................................................................................
b) A büntetést kiszabó, jogerőre emelkedett ítéletet meghozó bíróság:
Hivatalos megnevezés:
.............................................................................................................................................................................................................
Az ítélet meghozatalának napja: (adja meg az időpontot: éééé-hh-nn):
.............................................................................................................................................................................................................
Az ítélet jogerőre emelkedésének napja: (adja meg az időpontot: éééé-hh-nn):
.............................................................................................................................................................................................................
Az ítélet hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
...........................................................................................................................................................................