A jogszabály mai napon ( 2018.11.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2012. évi CLXXXI. törvény

a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról * 

Az Országgyűlés a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcserében való magyar részvétel szabályairól a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1. figyelmeztető jelzés: a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SIS II Rendelet) 3. cikk a) pontja szerint a Schengeni Információs Rendszer második generációjába bevitt személyes, továbbá az e törvényben meghatározott tárgyakra vonatkozó adatok összessége, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;

2. figyelmeztető jelzések közötti kapcsolat: a SIS II-be bevitt egy vagy több figyelmeztető jelzés között a SIS II Rendelet 37. cikke alapján létrehozott összefüggés;

3. jelzéskezelési művelet: figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok SIS II-ben történő elhelyezése, módosítása - ideértve a lejárati idő meghosszabbítását is - és törlése;

4. jelzéskezelő: az az adatkezelő hatóság vagy szerv, amely a rá vonatkozó törvény szerint általa kezelt adatállományból vagy egyedi adatok alapján jelzéskezelési művelet végzésére jogosult;

5. kiegészítő adat: a SIS II Rendelet 3. cikk c) pontja alapján a SIS II-ben elhelyezett fénykép és ujjnyomat, továbbá az európai elfogatóparancsnak, valamint fordításának elektronikus példánya vagy digitalizált képe;

6. kiegészítő információ: a SIS II Rendelet 3. cikk b) pontjában meghatározott információ;

7. megjelölés: a 6-7. § és a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS II-ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze;

8. N.SIS II: a SIS II magyar nemzeti rendszere, amely a következő részekből áll:

a) a SIS II Rendelet 4. cikk a) pontjában meghatározott SIS II adatbázist támogató funkcióval (a továbbiakban: CS.SIS) kommunikáló nemzeti központ;

b) az NS.CP-n keresztül a CS.SIS-szel kapcsolatban álló jelzéskezelők, valamint a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezetek informatikai rendszerei,

c) a SIRENE Iroda informatikai rendszere;

d) a központi SIS II adatbázissal megegyező adattartalmú nemzeti másolat, valamint technikai másolatok, és

e) a nemzeti infokommunikációs gerinchálózat;

9. NS.CP: az N.SIS II központi informatikai alkalmazása, amely biztosítja a jelzéskezelők, a SIRENE Iroda, valamint az arra jogosult magyar hatóságok számára a SIS II Rendelet 4. cikk a) pontjában meghatározott SIS II adatbázis és a CS.SIS elérését;

10. N.SIS II Hivatal: az a Kormány által a SIS II Rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján rendeletben kijelölt hatóság, amely ellátja a SIS II Rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;

11. Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II): a SIS II Rendelet előírásaira figyelemmel létrehozott információs rendszer, amely az alábbi részekből áll:

a) a CS.SIS, valamint egységes nemzeti interfész,

b) a SIS II Rendelet 4. cikk b) pont szerinti, a SIS II adatbázisának teljes másolatából álló nemzeti másolattal működő magyar nemzeti alrendszer;

c) a többi SIS II-t alkalmazó állam nemzeti rendszerei, valamint

d) a SIS II Rendelet 4. cikk c) pont szerinti kommunikációs infrastruktúra;

12. SIRENE Iroda: a kiegészítő információk cseréjének biztosításáért és a SIS II-be bevitt adatok minőségellenőrzésének koordinálásáért felelős, a SIS II Rendelet 7. cikk (2) bekezdésének megfelelő hatóság, amely ellátja a SIS II Rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;

13. találat: a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező által végzett lekérdezés során bevitt adatnak megfelelő, a SIS II-ben talált figyelmeztető jelzés, amely alapján további intézkedésnek van helye;

14. SIRENE Kézikönyv: az Európai Bizottság határozata a SIRENE Kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról.

2. Az N.SIS II Hivatal

2. § (1) Az N.SIS II Hivatal

a) felelős a nemzeti másolat adatbázisában szereplő adatok kezeléséért, valamint a technikai másolatok folyamatos frissítéséért,

b) biztosítja az NS.CP, a nemzeti másolat és az NS.CP és a CS.SIS közötti kommunikációs infrastruktúra folyamatos működésének és biztonságának technikai és személyi feltételeit, valamint a Kormány rendeletében meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltató útján a jelzéskezelők és az N.SIS II. Hivatal közötti folyamatos adatkapcsolatot,

c) biztosítja a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezeteknek a SIS II adatbázisához történő hozzáférését e törvény és a rájuk vonatkozó jogszabályok keretei között,

d) gondoskodik a jelzéskezelők és a SIRENE Iroda által figyelmeztető jelzésként, kiegészítő adatként vagy megjelölésként továbbított adatoknak a központi SIS II adatbázisban történő azonnali elhelyezéséről,

e) az 5. § (4)-(9) bekezdésében foglalt eljárásrend szerint haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőt, ha a CS.SIS-be történő adattovábbítás során észleli, hogy az érintett személyre vagy tárgyra már létezik egy másik figyelmeztető jelzés a SIS II-ben (a továbbiakban: többszörös jelzéselhelyezés),

f) vezeti a 37. § (1)-(2) bekezdése szerinti nyilvántartást (naplót),

g) gondoskodik az N.SIS II Hivatal munkatársainak és az általa megbízott adatfeldolgozóknak az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról történő képzéséről,

h) tevékenységével összefüggően gondoskodik az adatbiztonsági követelmények betartásáról,

i) az NS.CP közvetlen felhasználói felületén (a továbbiakban: NS.CP Portál) keresztül jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítja,

ia) a jelzéskezelési műveletek elvégezhetőségét,

ib) a figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódó értesítések, a megjelölések, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok, illetve az egymással összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések kezelését,

ic) a CS.SIS-ből és a nemzeti másolatból való közvetlen lekérdezést, valamint

j) felügyeli, hogy az NS.CP útján adatkezelésre jogosult szervezetek e tevékenységüket a jogszabályoknak és a SIS II technikai követelményeinek megfelelően végezzék.

(2) Ha a többszörös jelzéselhelyezéssel érintett figyelmeztető jelzések egymással nem összeegyeztethetők és több jelzéskezelőt érintenek, vagy nemzetközi egyeztetést tesznek szükségessé, az N.SIS II Hivatal az érintett jelzéskezelő mellett haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát is.

(3) Az N.SIS II Hivatal az N.SIS II-vel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.

(4) Az N.SIS II Hivatal az (1) bekezdés a) és c)-h) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok, valamint a (3) bekezdés szerinti eljárást szabályozó törvények alapján kezelhető adatok esetén adatkezelő.

3. A SIRENE Iroda

3. § (1) A SIRENE Iroda az e törvényben és az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban meghatározott feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el.

(2) A SIRENE Iroda

a) kiegészítő információkat cserél más SIS II-t alkalmazó államok SIRENE Irodáival,

b) koordinálja a CS.SIS-ben magyar jelzéskezelők által elhelyezett adatok minőségének ellenőrzését,

c) összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztetőjelzés-elhelyezés kezdeményezése esetén elvégzi a több jelzéskezelőt érintő, valamint a nemzetközi egyeztetést igénylő feladatokat, ha az elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban foglalt prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett jelzéshez képest,

d) ellátja a SIS II Rendelet 35. és 36. cikke szerint a személyazonossággal való visszaélés elkerülése, illetve kezelése, valamint a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése érdekében végzendő adatkezelési tevékenységet,

e) az NS.CP-n keresztül, az arra feljogosított jelzéskezelő kérésére létrehozza és törli a magyar szervek által elhelyezett figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat, szükség esetén módosítja az összekapcsolt figyelmeztető jelzések körét,

f) e törvény szerint végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyeknek a célja, hogy a nemzeti joggal, a nemzetközi kötelezettséggel összeegyeztethetetlen kapcsolat az N.SIS II-ben ne legyen látható,

g) ha ennek feltételei fennállnak, a külföldi figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását kéri a figyelmeztető jelzést elhelyező államtól, illetve a hazai figyelmeztető jelzésekhez külföldi SIRENE Iroda kérésére megjelölést csatol,

h) a tevékenységével összefüggésben felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért és az Iroda személyzetének adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért,

i) biztosítja a SIS II Rendelet 41. cikke alapján a személyek részére a SIS II-ben kezelt adataikhoz való hozzáférési, helyesbítési és törlési jogok gyakorlását, valamint

j) fogadja és kezeli a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást, közli az arra jogosultakkal a magyar figyelmeztető jelzések továbbításának, a figyelmeztető jelzés elhelyezésének céljától eltérő célra történő felhasználásának engedélyezéséről szóló döntéseket.

(3) A SIRENE Iroda feladatai végrehajtása érdekében hozzáféréssel rendelkezik a CS.SIS-ben tárolt adatokhoz, valamint rendkívüli esetben az NS.CP Portál segítségével jogosult a haladéktalanul szükséges nemzeti jelzéskezelési műveletek elvégzésére. Az így végzett műveletekről az érintett jelzéskezelőt értesíti.

(4) A SIRENE Iroda az e §-ban meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelő.

4. A jelzéskezelők

4. § (1) A jelzéskezelők

a) az általuk kezelt adatállományokból vagy egyedi adatból az Európai Unió kötelező jogi aktusában és a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott módon elvégzik a jelzéskezelési műveleteket,

b) elvégzik a saját figyelmeztető jelzéseik között vagy a más tagállam figyelmeztető jelzésével összefüggő, összeegyeztethetetlen többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos feladatokat, ha az elhelyezendő jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend alapján nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett jelzéshez képest,

c) a 18. § szerint kezdeményezik a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását;

d) kezelik a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást és megteszik az annak alapján szükséges intézkedéseket,

e) jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén döntenek a magyar figyelmeztető jelzések továbbításának, adattartalmuk eltérő célra történő felhasználásának engedélyezéséről,

f) biztosítják, hogy az általuk a CS.SIS-ben elhelyezett adatok megfeleljenek a SIS II adatminőségi követelményeinek,

g) haladéktalanul kezdeményezik az általuk továbbított adatnak a SIS II-ben történő módosítását, kiegészítését, javítását vagy törlését, ha az szükségessé válik, valamint

h) a tevékenységükkel összefüggésben felelősek az adatbiztonsági szabályok betartásáért és a jelzéskezelői feladataikkal érintett személyzet adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért.

(2) A jelzéskezelők az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelők.

(3) Ha valamely jelzéskezelő egy másik jelzéskezelő feladat- és hatáskörébe tartozó informatikai rendszer útján kapcsolódik az NS.CP-hez, az alkalmazott informatikai megoldástól függetlenül az adott ügy érdemében eljáró jelzéskezelő felel az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséért. Az a jelzéskezelő, amelynek az informatikai rendszere a kapcsolódást biztosítja, e tevékenységével összefüggésben az adott ügyben kizárólag az (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott feladatok teljesítéséért felel.

5. § (1) A jelzéskezelő és a SIRENE Iroda a jelzéskezelési műveletet valamint a megjelöléssel és a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokkal kapcsolatos műveleteket az NS.CP útján továbbítja a CS.SIS felé.

(2) A (1) bekezdés szerinti művelet elvégezhető az NS.CP-hez kapcsolódó informatikai rendszer útján (a továbbiakban: rendszer-rendszer kapcsolat), vagy közvetlenül az NS.CP Portál felületén keresztül.

(3) A rendszer-rendszer kapcsolattal rendelkező szervezet erre kijelölt szervezeti egysége vagy személyzetének erre kijelölt tagjai a rendszer-rendszer kapcsolat üzemzavara esetén, az üzemzavar időtartama alatt az NS.CP Portál felületén elvégezhetik a szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó (1) bekezdés szerinti műveletet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti művelet végzése során a SIS II technikai követelményeivel összhangban, a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseire tekintettel kell eljárni.

(5) Egy személyre vagy tárgyra vonatkozóan csak egy magyar jelzéskezelő által elrendelt figyelmeztető jelzés szerepelhet a CS.SIS-ben.

(6) Ha az érintett személyre vagy tárgyra egy másik SIS II-t alkalmazó állam már elhelyezett egy figyelmeztető jelzést, az N.SIS II Hivatal erről értesítést küld az (5) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőnek. A figyelmeztető jelzés akkor helyezhető el, ha a két figyelmeztető jelzés egymással jogszabályban meghatározottak szerint összeegyeztethető.

(7) Ha a két figyelmeztető jelzés egymással nem egyeztethető össze és az (5) bekezdés szerinti jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a másik SIS II-t alkalmazó állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda lefolytatja a magyar figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges nemzetközi egyeztetést.

(8) Ha a magyar jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.

(9) Ha valamely személyre vagy tárgyra vonatkozóan már szerepel a CS.SIS-ben egy magyar jelzéskezelő által elhelyezett figyelmeztető jelzés és ugyanarra a személyre vagy tárgyra vonatkozóan egy további jelzéskezelő is figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezi, az N.SIS II Hivatal erről értesítést küld az érintett jelzéskezelőnek.

(10) Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest és a két figyelmeztető jelzés különböző jelzéskezelőktől származik, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda konzultál az érintett jelzéskezelőkkel arról, hogy melyik figyelmeztető jelzés szerepeljen a CS.SIS-ben.

(11) Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.

5. A figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok elhelyezésének szabályai

6. § (1) Ha a bíróság egy személlyel szemben európai elfogatóparancsot vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki, figyelmeztető jelzést és hozzá kapcsolódó kiegészítő adatokat kell elhelyezni a CS.SIS-ben.

(2) Ha egy személy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, az európai elfogatóparancs egy elektronikus példányát vagy digitalizált képét kiegészítő adatként el kell elhelyezni a CS.SIS-ben.

(3) Az európai elfogatóparancsnak az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén készült fordításának egy elektronikus példánya vagy digitalizált képe is elhelyezhető a CS.SIS-ben.

(4) *  A SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti elfogatóparancsot a figyelmeztető jelzés elhelyezésének kezdeményezése céljából rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerről, valamint a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözési nyilvántartási rendszerben.

(5) * 

(6) *  A SIRENE Iroda az adatok ellenőrzését követően továbbítja a kiegészítő információkat a többi SIRENE Iroda felé.

7. § (1) *  A rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége a körözési nyilvántartási rendszer útján figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatokat helyez el a CS.SIS-ben arról a személyről, illetve figyelmeztető jelzést arról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti járműről - ideértve a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pótkocsit és lakókocsit is -, úszólétesítményről, légijárműről vagy konténerről, akivel vagy amellyel kapcsolatban rejtett ellenőrzést rendelt el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés és kiegészítő adatok elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő), követ el, vagy okkal feltételezhető - különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények alapján -, hogy ilyen bűncselekményt követ el a jövőben is a SIS II-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő.

(3) Az ügyészség az általa folytatott nyomozásban az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezése érdekében a rendőrséget keresi meg.

(4) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatokat helyez el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére is abban az esetben, ha Magyarország nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében az indokolt.

(5) *  A Nemzeti Adó-és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége az (1) bekezdés szerinti adatokat elektronikus úton továbbítja a körözési nyilvántartási rendszerbe.

8. § (1) *  Ha a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezték, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,

a) akit eltűnés miatt köröznek,

b) *  akit a büntetőeljárásban elérhetőségének megállapítása érdekében tanúként vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként köröznek, vagy

c) *  aki szabadságvesztés vagy elzárás büntetésének, illetve javítóintézeti nevelésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésekor azt is jelezni kell, hogy megtalálása esetén

a) a személyt védelem alá kell helyezni saját biztonsága érdekében,

b) a személyt védelem alá kell helyezni mások biztonsága érdekében, vagy

c) a személyt nem kell védelem alá helyezni.

(3) *  A bíróság - ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is - és az ügyészség az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, általa hozott körözést elrendelő határozatot elektronikus úton rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben.

9. § (1) Az idegenrendészeti hatóság figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatot helyez el a CS.SIS-ben a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a SIS II Rendelet 24. cikk (2) bekezdésében és 26. cikkében meghatározott esetekben.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben figyelmeztető jelzést lehet elhelyezni a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére okot adó jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a közrendre, közbiztonságra vagy nemzetbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.

(3) A SIS II Rendelet 30. cikkében meghatározott esetben a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő hatóság vagy szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.

10. § (1) Ha a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezték, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést a CS.SIS-ben a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából körözött alábbi tárgyakról: * 

a) 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,

b) úszólétesítmény, valamint légijármű,

c) 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, továbbá lakókocsi, ipari berendezés, külső motor, valamint konténer,

d) lőfegyver,

e) feljegyzett sorszámú bankjegy,

f) értékpapír és készpénz helyettesítő fizetőeszköz, továbbá

g) külföldi hatóság által kiállított eltulajdonított vagy elveszett okmányok, úgy mint:

ga) úti okmány, személyazonosító igazolvány, tartózkodásra jogosító okmány, vezetői engedély, valamint

gb) gépjármű hatósági jelzése és forgalmi engedélye.

(2) *  Ha az érintett személy a külföldi kiállítású okmányai elvesztéséről, eltulajdonításáról nem a rendőrségen tesz bejelentést, a bejelentést fogadó hatóság haladéktalanul értesíti a rendőrséget.

11. § (1) Ha az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásba erre irányuló bejegyzést helyezett el, a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:

a) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által kiállított és eltulajdonított, elveszett, vagy egyéb okból érvénytelenített okmányok, úgy mint:

aa) úti okmány, valamint

ab) tartózkodásra jogosító okmány, továbbá

b) kitöltetlen úti okmány és tartózkodásra jogosító okmány, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.

(2) *  A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:

a) magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek, valamint

b) kitöltetlen személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.

(3) *  Az útiokmány-nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:

a) magyar hatóság által kiállított magánútlevél és hivatalos útlevél, ide nem értve az ideiglenes magánútlevelet, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott okmány kivételével, valamint

b) kitöltetlen úti okmány - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott úti okmány kivételével -, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.

(4) *  A közúti közlekedési nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:

a) magyar hatóság által kiállított vezetői engedély, állandó forgalmi engedély és az utángyártott rendszám kivételével az állandó rendszámtábla (hatósági jelzés), amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek, valamint

b) kitöltetlen vezetői engedély, állandó forgalmi engedély és állandó rendszámtábla, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.

(5) *  A (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés b) pontja, valamint a (4) bekezdés b) pontja szerinti tárgyakra vonatkozó adatokat a figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat CS.SIS-be történő elhelyezése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és az útiokmány-nyilvántartó szerv az NS.CP Portál felületén keresztül helyezi el a CS.SIS-ben.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott érvénytelenített okmányokról és azok hatósági jelzéséről - ide nem értve az elvesztés vagy eltulajdonítás miatt történő érvénytelenítést - akkor kell a SIS II-ben figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha hivatalból indult eljárásban került sor annak érvénytelenítésére és az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.

(7) *  Ha a körözést elrendelő szerv a 10. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti járműről olyan bejegyzést helyez el a körözési nyilvántartási rendszerbe, amelynek adattartalma kiterjed az állandó rendszámtáblára is, az állandó rendszámtáblára külön nem kell elhelyezni (4) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést.

(8) *  Az (1)-(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözéséről vagy a körözési adatok nyilvántartásból való törléséről, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv elektronikus úton értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, az útiokmány-nyilvántartó szervet vagy a közúti közlekedési nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése vagy a figyelmeztető jelzés törlése céljából.

12. § A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat legfeljebb a következő adatokat tartalmazhatja:

a) a SIS II Rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatok,

b) a bűncselekmény típusára vonatkozó adatok, továbbá

c) a 6. § (2)-(3) bekezdése szerinti adatok.

6. A kiegészítő információkra vonatkozó szabályok

13. § Kiegészítő információt a SIRENE Iroda a SIS II Rendelet 3. cikk b) pont i-vi. alpontjában meghatározott esetekben, a SIS II Rendelet 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon továbbíthat.

14. § Az európai elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS II-t alkalmazó államok részére kiegészítő információként továbbítja az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat is.

15. § A nemzetközi elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS II-t alkalmazó államok részére továbbítja a következő kiegészítő információkat is:

a) a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,

b) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje,

c) az elfogatóparancs száma,

d) a bűncselekmény jellege, jogi minősítése,

e) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a bűncselekményben,

f) amennyire lehetséges, a bűncselekmény körülményei és következményei,

g) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa, valamint

h) a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából szükséges egyéb, személyes adatokat nem tartalmazó információ.

16. § A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult:

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok közül a polgár személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, név- és lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,

b) a külföldre utazásról szóló törvény szerinti útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatok közül az arra vonatkozó adat, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, valamint az úti okmány birtokosának családi és utóneve - ideértve a születési családi és utónevet is -, arcképmása, saját kezű aláírása, az úti okmány okmányazonosítója, kiadásának, cseréjének, visszavonásának, bevonásának, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, megtalálásának, megkerülésének ténye,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,

d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,

e) *  a körözési nyilvántartási rendszerből a nyilvántartásban szereplő valamennyi adat,

f) az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól a 12. §-ban meghatározott adatok, illetve feltételezések, valamint a 14-15. §-ban meghatározott adatok,

g) *  a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti bűntettesek nyilvántartásában, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló személyek nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő valamennyi adat,

h) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti fogvatartotti nyilvántartásban szereplő adatok közül a fogvatartott személyazonosító adatai, fényképe és lakcíme, a fogva tartás jogalapja, helye, a szabadulással összefüggő adatok,

i) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti

ia) engedély-nyilvántartásban szereplő adatok közül a járművezető személyazonosító adata és lakcíme, arcfényképe, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására, eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok,

ib) járműnyilvántartásban szereplő valamennyi adat,

j) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti lőfegyverek központi nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, kivéve az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartamára vonatkozó adatot,

k) a víziközlekedésről szóló törvény szerinti, az úszólétesítmények hajózási hatóság által vezetett nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, valamint

l) a Magyarország Állami Légijármű Lajstromában szereplő valamennyi adat.

7. Megjelölés csatolása

17. § (1) A SIRENE Iroda a külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, ha a SIS II-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján elrendelt intézkedés a magyar joggal, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, és emiatt az nem hajtható végre.

(2) A megjelölés SIS II-be történő felvétele érdekében a SIRENE Iroda megjelölni kívánt figyelmeztető jelzést elhelyező állam SIRENE Irodáját keresi meg.

(3) A 6. § szerinti figyelmeztető jelzéshez kizárólag akkor lehet megjelölés csatolását kezdeményezni, ha a figyelmeztető jelzésben szereplő személy a Büntető Törvénykönyv értelmében gyermekkorú, vagy ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Törvényszék a személy átadásának megtagadásáról döntött, vagy megállapította, hogy nem állnak fenn a kiadatás jogi feltételei. Az e bekezdés alapján csatolt megjelölés nem vonható vissza mindaddig, amíg az e bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(4) Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés egy eltűnt személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítására irányul, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. A 2007/533/IB tanácsi határozat 37. cikk (4) bekezdése alapján kiadott célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez.

(5) Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzést kibocsátó állam különösen sürgős és indokolt esetben a figyelmeztető jelzésben foglalt intézkedés végrehajtását kéri, a SIRENE Iroda haladéktalanul intézkedik annak megvizsgálása iránt, hogy a megjelölést vissza lehet-e vonni. Ha a megjelölés visszavonására sor kerül, a figyelmeztető jelzés szerinti intézkedést haladéktalanul végre kell hajtani.

8. Figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok

18. § (1) A SIRENE Iroda végzi az arra feljogosított jelzéskezelők együttes kérésére a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását és törlését. A kérés benyújtása előtt az érintett jelzéskezelők egymással egyeztetnek. A jelzéskezelők egyeztetése és a kapcsolatok létrehozása nem járhat a hozzáférési jogosultságok sérelmével. A létrehozott kapcsolatban két vagy több figyelmeztető jelzés szerepelhet.

(2) A kapcsolatot törölni kell, ha célját elérte, vagy létrehozásának indoka megszűnt. A törölt figyelmeztető jelzés automatikusan kikerül a kapcsolatból. A kapcsolat megszűnik, ha az abban szereplő figyelmeztető jelzések száma kettő alá csökken.

(3) Ha a SIRENE Iroda egy külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, egyúttal az NS.CP útján intézkedik az iránt, hogy az adott figyelmeztető jelzést érintő kapcsolatok a hozzáférésre jogosult hatóságok számára ne legyenek hozzáférhetők.

(4) A (3) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben is, ha a külföldi állam utóbb létesít kapcsolatot a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés és valamely más figyelmeztető jelzés között.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti korlátozást a megjelölés visszavonása esetén fel kell oldani.

9. A SIS II-ben kezelt adatokhoz való hozzáférés

19. § (1) A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik

a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

b) a rendőrség nyomozó hatósági, közbiztonságvédelmi, körözési, valamint határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

c) az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság idegenrendészeti, illetve menekültügyi vagy tartózkodási eljárás lefolytatása vagy ilyen eljárás feltételei fennállásának megállapítása céljából

ca) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó adatot érintően, valamint

cb) az úti okmányra, személyazonosító igazolványra és tartózkodásra jogosító okmányra vonatkozó adatot érintően, továbbá

d) a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos, valamint a származás-ellenőrzési eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, továbbá e szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő származás-ellenőrzési eljárás keretében a következő, lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatot érintően:

da) az 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,

db) a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, illetve lakókocsi,

dc) a gépjármű forgalmi engedélye, valamint

dd) a gépjármű hatósági jelzése,

e) *  a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket érintően,

f) *  a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ában meghatározott feladatkörök végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a SIS II rendszerben tárolt adatokat kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében használhatják fel, a SIS II Rendelet, valamint a 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival összhangban.

20. § A 19. §-ban meghatározott szervezetek személyzetének erre feljogosított tagjai rendszer-rendszer kapcsolat útján vagy az NS.CP Portál felületén keresztül végezhetnek lekérdezéseket a SIS II-ből.

21. § A rendőrség jogszabályban meghatározott feltételek szerint a határellenőrzési feladatok folyamatos biztosítása érdekében technikai másolatokat működtethet a SIS II-ben tárolt adatokról. A rendszer üzemzavara esetén a rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó szerve a technikai másolatból lekérdezéseket végezhet.

10. A figyelmeztető jelzések és kiegészítő információk megőrzési időtartama

22. § (1) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési időtartama három év. A rejtett ellenőrzés céljából a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje egy év.

(2) A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje legfeljebb tíz év. A rejtett ellenőrzés céljából tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje legfeljebb öt év.

23. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésére kötelezett jelzéskezelő dönthet a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének meghosszabbításáról, ha a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének lejártakor a jelzés elhelyezésének okai továbbra is fennállnak. A jelzéskezelő a meghosszabbításra vonatkozó döntéséről és annak indokairól a megőrzési idő lejárta előtt legalább öt munkanappal tájékoztatja az N.SIS II Hivatalt.

(2) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés megőrzési ideje alkalmanként, legfeljebb az eredeti megőrzési időtartammal hosszabbítható meg.

(3) A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzés megőrzési ideje egy ízben, legfeljebb az eredeti megőrzési időtartammal hosszabbítható meg.

24. § A kiegészítő információk cseréjének eredményeként a SIRENE Iroda adatállományában tárolt személyes adatokat legfeljebb az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzésnek a SIS II-ből történő törlését követő egy évig lehet megőrizni, kivéve, ha az adatokra vonatkozó hazai jogszabályok rövidebb megőrzési időt írnak elő.

25. § (1) A magyar hatóságok által elhelyezett figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat, valamint azon figyelmeztető jelzések adatait, amelyekkel kapcsolatban az ország területén magyar hatóság intézkedést foganatosított, az eljáró hatóság és a SIRENE Iroda a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló döntésre és a végrehajtott intézkedésre vonatkozó magyar jogszabályokban meghatározott ideig megőrizheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az ott említett figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információkra is alkalmazni kell.

11. A személyek joga a SIS II-ben róluk tárolt adatokhoz való hozzáférésre

26. § (1) Bárki kérhet tájékoztatást arról, hogy róla a SIS II-ben tárolnak-e adatot. A kérelmet bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve külképviseleten elő lehet terjeszteni. A kormányhivatal, rendőrkapitányság, illetve a külképviselet a kérelmet a SIRENE Irodához továbbítja. A SIRENE Iroda és a hatáskörébe tartozó adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelő köteles az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info.tv.) meghatározottak szerint tájékoztatni arról, hogy a SIS II-ben róla milyen adatot kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás csak a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága, továbbá mások jogainak védelme érdekében tagadható meg.

(2) Ha az érintett olyan adatról kér tájékoztatást, amelyet más, SIS II-t alkalmazó állam helyezett el a CS.SIS-ben, akkor a kérelmet - válaszadás céljából - az érintett állam központi hatóságának kell megküldeni. A tájékoztatásadást meg kell tagadni, ha az érintett adatokat elhelyező állam a közlésükhöz nem járul hozzá.

(3) Ha a tájékoztatásadást az (1)-(2) bekezdés szerint megtagadták, az érintettet a megtagadás tényéről és jogalapjáról, valamint az Info.tv. alapján biztosított jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell.

(4) Ha az érintett az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást közvetlenül valamely jelzéskezelőtől kéri, a jelzéskezelő megadja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az általa kezelt adatok tekinttében és egyben tájékoztatja az érintettet arról, hogy valamennyi adatkategória vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti eljárás keretében kaphat tájékoztatást.

12. A figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedés végrehajtása

27. § (1) *  A SIS II-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a kért intézkedést - ideértve a 17. § (4) bekezdése szerinti alternatív intézkedést is - a magyar jogszabályoknak megfelelően oly módon kell végrehajtani, mintha a figyelmeztető jelzést magyar hatóság helyezte volna el. A foganatosított intézkedésről vagy a végrehajtás akadályáról, illetve a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő információk igényléséről a SIRENE Irodát értesíteni kell.

(2) Ha az a hatóság, amelyhez valamely talált tárgy leadásra került, nem rendelkezik az adott tárgy vonatkozásában a SIS II-ből való lekérdezési jogosultsággal, a hatóság a rendőrségnek küldi meg a tárgyat a tárgy SIS II-ben történő ellenőrzése érdekében.

(3) *  A tárgy további sorsának rendezése tekintetében szükségessé váló - nem igazságügyi útra tartozó információcserét - az adott figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatósággal a tagállami SIRENE Irodákon keresztül kell lefolytatni.

28. § *  (1) A büntetőeljárásban történő lefoglalás vagy büntetőeljárásban történő bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja. Ebben az esetben a figyelmeztető jelzést a tárgy lefoglalására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, és a lefoglalásról értesíteni kell a jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget.

(2) *  Az (1) bekezdés alapján a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgy lefoglalása esetén a lefoglalást elrendelő hatóság az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 71/E. §-ában foglaltak alapján a lefoglalást megszünteti, ha a rendelkezésre álló vagy a 27. § (3) bekezdése alapján beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a lefoglalás a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt dolog

a) *  a Be. 321. § (1) bekezdése alapján a dolog tulajdonosának, vagy

b) *  tagállami hatóság rendelkezése szerint, a Be. 321. § (2) bekezdése alapján a dolog kiadása iránt alapos igényt bejelentő részére

kiadható.

(3) A (2) bekezdés alapján a lefoglalás megszüntetésére nem kerülhet sor, ha az jóhiszemű harmadik - így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazoló - személy jogát sértené.

(4) Ha a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóság a lefoglalást követő hatvan napon belül a (2) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, a hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta. A hatóság a lefoglalás megszüntetéséről a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóságot és az ügyészt tájékoztatja.

13. Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése

29. § Annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezésekor a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése biztosított legyen, a SIS II Rendelet 35. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

14. Eljárás személyazonossággal való visszaélés esetén

30. § (1) Ha a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóság vagy a SIS II-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS II-ben történt lekérdezés eredményeként észleli, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, a rendőrség - az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére - a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít és ujjnyomatot vesz, valamint feljegyzi a SIS II Rendelet 36. cikk (3) bekezdése szerinti adatokat. Az adatkezelés célja, hogy az érintett személy kétséget kizáróan azonosítható legyen és számára a figyelmeztető jelzésből ne származzon hátrányos jogkövetkezmény.

(2) Ha a személyazonossággal való visszaélést magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság által elhelyezett figyelmeztető jelzés kapcsán állapították meg, a rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem befogadását követően haladéktalanul továbbítja a figyelmeztető jelzést elrendelő hatóságnak. A figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság haladéktalanul megvizsgálja, hogy a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Ha a figyelmeztetést elrendelő hatóság a figyelmeztető jelzést fenntartja, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat kiegészítő adatként rögzíti a CS.SIS-ben.

(3) Ha a személyazonossággal való visszaélés a SIS II-t alkalmazó külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzés kapcsán került megállapításra, az adatokat a SIRENE Irodának kell megküldeni, amely haladéktalanul továbbítja azokat a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak. Az adatok csak a SIS II Rendelet 36. cikk (6) bekezdésében foglalt korlátozással használhatók fel, és azokat a SIS II Rendelet 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetben törölni kell.

(4) Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan valamely magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság figyelmeztető jelzést helyezett el vagy kíván elhelyezni a SIS II-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzést elhelyező hatóságot a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele érdekében.

15. A SIS II-be bevitt adatok minősége

31. § A 3. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel kizárólag a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő jelzéskezelő jogosult az általa bevitt adat módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.

32. § A SIS II adatokat kezelő szervek csak az e törvényben meghatározott figyelmeztető jelzéseket kezelhetik, valamennyi adatkezelésükért felelősséggel tartoznak és őket terheli annak bizonyítása, hogy adatkezelésük jogszerű volt.

33. § *  A körözési eljárást lefolytató szerv, valamint a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv kizárólag az általa elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, illetve technikai minőségellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - jogosult a 16. § a)-d), illetve f)-g) pontja szerinti nyilvántartásokból az ujjnyomatokra vonatkozó, valamint a 16. § i)-l) pontja szerinti adatok átvételére.

16. Nemzeti adatvédelmi ellenőrző szerv

34. § (1) A rendszeres adatvédelmi ellenőrzési feladatokat a SIS II Rendelet 44. cikke alapján kijelölt nemzeti ellenőrző hatóságként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) az Info.tv. VI. Fejezetének rendelkezései alapján látja el azzal az eltéréssel, hogy ezen eljárását hivatalból indítja meg. A NAIH-ot ennek során teljes és feltétlen, valamennyi adatkezelésre kiterjedő ellenőrzési jog illeti meg.

(2) A NAIH bejelentésre vagy hivatalból ellenőrzi a SIS II-vel összefüggésben végzett adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét, kivizsgálja az adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket, valamint az adatkezelő által a 26. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás megtagadása ellen hozzá intézett jogorvoslati kérelmet.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogorvoslati jog nem érinti az érintettnek az Info.tv. 22. §-a szerinti bírósági jogorvoslati jogát.

(4) Valamennyi érintett köteles a NAIH ellenőrzései során a NAIH-hal együttműködni.

35. § Ha a NAIH által vizsgált adatokat más, a SIS II-t alkalmazó állam illetékes hatósága helyezte el a CS.SIS-ben vagy azokat kiegészítő információként közölte, a NAIH az eljárást az érintett tagország ellenőrző hatóságának bevonásával a SIS II Rendelet 34. cikk (3)-(4) bekezdésében foglalt eljárás szerint folytatja.

17. Napló és jogosultság-nyilvántartások vezetése

36. § (1) Az adatkezelés és az adatfeldolgozás jogszerűsége és jogszerűségének ellenőrizhetősége céljából az N.SIS II Hivatal, valamint az általuk végzett adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelők és a SIS II-höz hozzáférésre jogosult szervek nyilvántartást vezetnek a CS.SIS-be történő adatbevitelről, a CS.SIS-ben történő adatmódosításról, valamint adattörlésről és lekérdezésről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát valamint a figyelmeztető jelzés schengeni azonosítóját,

b) *  a 10-11. § szerinti tárgy azonosító adatait, valamint a schengeni azonosító számát,

c) az adatbevitel, -módosítás, -törlés, lekérdezés tényét, helyét és időpontját, valamint

d) az adatbevitelt, -módosítást vagy -törlést és a lekérdezést elrendelő szerv megnevezését és az intézkedés vagy lekérdezés jogalapját, valamint az adatbevitelt, -módosítást, -törlést vagy lekérdezést végző személy azonosító adatát.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelő az általa továbbított adat tekintetében, továbbá az N.SIS II Hivatal, a SIRENE Iroda és a NAIH tekinthet be.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a SIS II Rendelet 12. cikk (4) bekezdésében meghatározott leghosszabb ideig meg kell őrizni. A megőrzési időt a CS.SIS-be történő adatbevitel, adatmódosítás és adattörlés esetében a figyelmeztető jelzés törlésétől, az adattovábbítások esetében a lekérdezés időpontjától kell számítani.

(5) *  Az NS.CP napló nyilvántartásban tárolt adatok igénylésére jogosult a bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség a bűnüldözési tevékenységük ellátásához. Az adatszolgáltatás jogszabályi feltételeinek fennállása és az adatszolgáltatás teljesíthetősége esetén az igényelt naplóadatok átadásáról az NS.CP napló nyilvántartást vezető N.SIS II Hivatal gondoskodik.

37. § (1) Valamennyi, az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezet nyilvántartja a SIS II-ben adatkezelési művelet elvégzésére jogosultakat a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében.

(2) A jogosultság-nyilvántartás a felhasználó alábbi adatait tartalmazza:

a) viselt családi és utónevét (utónevek),

b) születési családi és utónevét (utónevek),

c) anyja születési családi és utónevét (utónevei),

d) születési helyét (ország, település),

e) nemét,

f) születési idejét,

g) szervezeti felhasználói azonosítóját, valamint

h) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát.

(3) Az NS.CP-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv a rendszer-rendszer kapcsolat útján kezdeményezett adatkezelési műveletek során a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját, valamint az adatkezelési műveletet végző személy jogosultságazonosítóját köteles átadni az N.SIS II Hivatal részére.

38. § (1) Az N.SIS II Hivatal az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezetekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját,

b) a jelzéskezelő rendszer adatkezelőjének nevét,

c) a lekérdezési jogosultsággal rendelkező szervezet nevét, azonosítóját, valamint

d) az adatkezelési műveletet végző személy nevét és jogosultságazonosítóját.

(2) Az N.SIS II Hivatal az NS.CP-t és a CS.SIS-t az NS.CP Portál felületen keresztül elérő felhasználókról a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében jogosultsági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hozzáférést igénylő

a) viselt családi és utónevét (utónevek),

b) születési családi és utónevét (utónevek),

c) anyja születési családi és utónevét (utónevei),

d) születési helyét (ország, település),

e) nemét,

f) születési idejét,

g) a hozzáférés típusát,

h) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát, valamint

i) a hozzáférést igénylő személy szervezeti és munkaköri adatait.

(3) A jogosultsági nyilvántartásból adatot igényelhetnek a 19. §-ban meghatározott szervek és a SIRENE Iroda a rájuk vonatkozó adatok tekintetében.

18. Titoktartási kötelezettség

39. § (1) A SIS II-ben tárolt adatokhoz és a kiegészítő információkhoz, valamint az alkalmazott technológiához hozzáférési joggal rendelkező személy köteles titoktartási nyilatkozatot tenni, amelyben vállalja, hogy az összes, a SIS II-vel kapcsolatban a tudomására jutott információt titokként megőrzi. Az ilyen személy az adatokhoz, információkhoz és technológiákhoz való hozzáférés megadása előtt képzést kap az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokról, valamint a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

(2) A titoktartási kötelezettség az érintett személyek foglalkoztatásának megszűnése után tíz évig változatlanul fennáll.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyt foglalkoztató szerv köteles a titoktartási nyilatkozatot az érintett személy foglalkoztatásának megszűnésétől számított tíz évig megőrizni.

19. Jogorvoslatok

40. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése, valamint visszavonása és visszavonásának elmulasztása, a figyelmeztető jelzés adattartalmának módosítása miatti jogorvoslatra a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő bíróság, hatóság vagy szerv eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.

(2) Ha a figyelmeztető jelzés elhelyezését a SIS II-t alkalmazó külföldi állam rendelte el, és Magyarországon információ merül fel arra, hogy valamely adat téves vagy azt jogellenesen tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az elrendelő állam jogszabályai szerint van lehetőség. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi állam az adatot két hónapon belül nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda a SIS II Rendelet 34. cikk (4). bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében megkeresi a NAIH-ot.

20. Záró rendelkezések

41. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben meghatározza * 

a) az N.SIS II Hivatal feladatait ellátó szervet,

b) a SIS II-be történő adatbevitel és a SIS II-höz való hozzáférés részletes szabályait,

c) a SIS II működtetésével, biztonságával és felügyeletével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint

d) a SIS II-ben elért találatot követő eljárás részletes szabályait.

42. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon hatályba.

(2) 2013. január 1-jén lép hatályba

a) a 46. §,

b) a 47. § (1)-(2), (4)-(8) bekezdése, 47. § (12) bekezdése, 47. § (13) bekezdés a) pontja,

c) a 48. § (2)-(3) bekezdése, (5) bekezdése, (8) bekezdése, (10) bekezdése, a 48. § (11) bekezdés a) pontja,

d) a 49. § (2) és (4) bekezdése,

e) az 50. §,

f) az 52. § (1)-(14) és (16)-(17) bekezdése, (19)-(25) bekezdése és (27)-(28) bekezdése,

g) az 53. §,

h) az 54. § (3)-(10) bekezdése és (12)-(16) bekezdése,

i) az 56. § (1) bekezdése, (3)-(4) bekezdése és (6)-(8) bekezdése,

j) az 57-58. §,

k) az 59. § (2)-(5) bekezdése és (7) bekezdése,

l) a 60. § (1)-(13) bekezdése és (15) bekezdése,

m) a 61-63. §,

n) a 65. § (5) bekezdése,

o) 66. § (5) bekezdése.

(3) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba az 52. § (15) bekezdése.

(4) A SIS II Rendelet 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, a .../2012/EU tanácsi határozatban foglalt napon lép hatályba * 

a) az 1-41. §,

b) a 43. §, a 45. §,

c) a 47. § (3), (9)-(11) bekezdése, 47. § (13) bekezdés b) pontja,

d) a 48. § (1) bekezdése, (4) bekezdése, (6)-(7) bekezdése, (9) bekezdése és a 48. § (11) bekezdés b) pontja,

e) a 49. § (1), (3) és (5) bekezdése,

f) az 52. § (18) bekezdése és (26) bekezdése,

g) az 54. § (1)-(2) bekezdése, (11) bekezdése, (17) bekezdése,

h) az 55. §,

i) az 56. § (2) bekezdése, (5) bekezdése és (9)-(11) bekezdése,

j) az 59. § (1) bekezdése és (6) bekezdése,

k) a 60. § (14) bekezdése,

l) a 64. §, valamint

m) a 69. §.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben. * 

43. § (1) Ha jogszabály a Schengeni Információs Rendszerről rendelkezik, azon a SIS II-t kell érteni.

(2) A jelzéskezelők biztosítják, hogy e § hatálybalépésétől számított három éven belül valamennyi, a Schengeni Információs Rendszerből a SIS II-be áttöltésre került hazai figyelmeztető jelzés megfeleljen a SIS II-t szabályozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek. Ezeket a szempontokat a figyelmeztető jelzések valamennyi módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése esetén, illetve a figyelmeztető jelzésre elért találat esetén is vizsgálni kell.

44. § (1) * 

(2) A 66. § (1)-(2) és (4) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(3) A 66. § (5) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

45. § (1) E törvény

1. 60. § (8) bekezdése a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv 16. cikkének,

2. 60. § (1)-(7) bekezdése a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelvnek [7. cikk, 12. cikk (4) és (6) bekezdés, 19. cikk (1) bekezdés, 20. cikk (1) bekezdés, 25. cikk (2) bekezdés a) pont, 27. cikk (2) bekezdés c) pont, 39. cikk (1) bekezdés a) pont i) alpont és d) pont],

3. a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatnak és

4. az 59. § (1) bekezdése a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (9) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

1. a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 2006. december 20-i 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és

2. a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

46. § * 

47. § (1)-(2) * 

(3) * 

(4)-(8) * 

(9)-(11) * 

(12) * 

(13) Hatályát veszti az Nytv.

a) * 

b) * 

48. § (1) * 

(2)-(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6)-(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) Hatályát veszti az Rtv.

a) * 

b) * 

49. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

50. § * 

51. § * 

52. § (1)-(14) * 

(15) * 

(16)-(17) * 

(18) * 

(19)-(25) * 

(26) * 

(27)-(28) * 

53. § * 

54. § (1)-(2) * 

(3)-(10) * 

(11) * 

(12)-(16) * 

(17) * 

55. § * 

56. § (1) * 

(2) * 

(3)-(4) * 

(5) * 

(6)-(8) * 

(9)-(11) * 

57-58. § * 

59. § (1) * 

(2)-(5) * 

(6) * 

(7) * 

60. § (1)-(13) * 

(14) * 

(15) * 

61-62. § * 

63. § * 

64. § * 

65. § (1)-(4) * 

(5) * 

66. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban - együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján - más szerveket is bevonhat.”

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 128. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) A köztársasági elnök részére az Országgyűlési Őrség személyi állományával kapcsolatos, a köztársasági elnök hatáskörébe utalt intézkedésre vagy döntésre vonatkozó javaslatot - a házelnök kezdeményezése alapján - a miniszterelnök terjeszti elő.

(4) A köztársasági elnök (3) bekezdés szerinti intézkedését és döntését a miniszterelnök jegyzi ellen.”

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 134. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az Országgyűlési Őrség nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél. Ha az országgyűlési őr tevékenysége során szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, - a rendelkezésére álló bizonyítási eszközök átadásával egyidejűleg - feljelentést tehet az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál.”

(4) Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 132. § (2) bekezdésében az „a miniszter, az állományilletékes parancsnok és” szövegrész.

(5) * 

67. § Nem lép hatályba a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 86. § a) pontja.

68. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) 23. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A (3) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően ötévente a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr kiegészítő képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.”

(2) A rendészeti törvény 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 5/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az

a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, valamint

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”

69. § * 


  Vissza az oldal tetejére