A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet

az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva, a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. § 12. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési építmények, mint sajátos építmények létesítésére és bontására.

(2) *  E rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdés szerinti építmények tervezőjére, építtetőjére, üzemeltetőjére és az elektronikus hírközlési építmény tulajdonjogával vagy használatot biztosító egyéb jogával rendelkező természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a 4. § szerinti közreműködőkre, továbbá a 26. § (9) bekezdése szerinti tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervezőkre, a felelős műszaki vezetőre, az építési műszaki ellenőrre, az építtetői fedezetkezelőre és a kivitelezőre.

(3) *  Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építési tevékenységek engedélyezését, nyilvántartásba vételét, valamint építésügyi hatósági ellenőrzését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) végzi.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) *  antenna: olyan antennatartó szerkezetre vagy más műtárgyra szerelt eszköz, vagy annak tartozéka, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására szolgál,

b) antennatartó szerkezet: olyan hírközlési rendeltetésű műtárgy - a vezeték nélküli hírközlés sajátos építménye -, amely antenna elhelyezésére szolgál,

c) *  érintett ingatlan: az az ingatlan, amelynek területén építési vagy bontási tevékenységet végeznek,

d) jókarbantartási kötelezettség: az építmény tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének azon kötelezettsége, amely a használat során az építmény állagának megóvása, az élet, az egészség, a köz- és vagyonbiztonság védelme érdekében az építmény műszaki állapotának rendszeres felülvizsgálatát és a szükséges átalakítási, felújítási, helyreállítási munkálatok elvégzését foglalja magában,

e) *  korszerűsítés: a jogszerűen létesült elektronikus hírközlési építmény meglévő nyomvonalán korszerű technika alkalmazásával az elektronikus hírközlő hálózat egyes részeinek vagy teljes egészének - a régi építmény bontását is magában foglaló - kicserélése, amelynek következtében nő az elektronikus hírközlő hálózat üzembiztonsága, teljesítőképessége vagy használhatósága, továbbá az antennák cseréje, ha az érintett antennák valamelyikének bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja és az antennatartó szerkezet megerősítését nem igényli, továbbá a teljes szerkezet - az antennatartó szerkezet és az antenna - együttes magassága nem növekszik.

II. FEJEZET

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

3. Az építési, fennmaradási és bontási jogosultság igazolása

3. § (1) *  Az építtető az építési, fennmaradási jogosultságát az érintett ingatlan vonatkozásában köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni, ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (2) bekezdésében meghatározott adatok igazolását.

(2) *  Az építtető saját tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén, ha az ingatlan harmadik személy olyan dologi jogával terhelt, amely a tulajdonosi jogokat korlátozza, úgy a harmadik személy hozzájárulása, vagy ezt pótló véglegessé vált hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat szükséges.

(3) *  Idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén - ideértve a közös tulajdonban lévő ingatlant is - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az építtető az építési vagy fennmaradási jogosultságát a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti hozzájárulással vagy ezt pótló véglegessé vált hatósági döntéssel vagy jogerős bírósági határozattal köteles igazolni.

(4) *  A Hatóság az engedélyezési tervdokumentáció szerint érintett ingatlanok tekintetében az építési, fennmaradási, bontási jogosultság fennállását a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételével ellenőrzi.

(5) *  Építmény bontása esetén a bontási engedély iránti kérelem benyújtója köteles hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a bontani kívánt elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, vagy a tulajdonostól származó, a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti megbízás vagy ezt pótló véglegessé vált hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat jogosítja a tevékenység elvégzésére.

4. Az engedélyezési eljárásban közreműködők

4. § (1) *  Az engedélyezési eljárásban az 1. mellékletben felsorolt azon közművek és más szervezetek (a továbbiakban: közreműködők) működnek közre, amelyek építményét, közművét az elektronikus hírközlési építmény megközelíti vagy keresztezi.

(2) *  A közreműködők nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni és az engedély iránti kérelemhez csatolni. Nyilatkozat hiányában a közreműködő megkeresését hitelt érdemlően igazolni kell.

(3) A közreműködők nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a tervezett elektronikus hírközlési építmény vonatkozásában milyen műszakilag indokolt védelmet kívánnak előírni saját közműveik keresztezésénél és megközelítésénél. A megvalósult építmény használatbavételéhez adott nyilatkozat kizárólag az előírások kivitelezés során történt teljesítésére vonatkozhat.

(4) A közreműködő a nyilatkozatát a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg. Ha a közreműködő határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy előírást nem kívánt tenni.

5. Szakhatóság közreműködése

5. § (1) *  Az e rendeletben szabályozott hatósági eljárásokban az egyes közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok kijelölését tartalmazó kormányrendeletben felsorolt szakhatóságok vesznek részt az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésekben.

(2) A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell az állásfoglalás kialakításához szükséges - antennák, antennatartó szerkezetek esetében a 2. mellékletben meghatározott - mellékleteket.

(3) *  Az engedély iránti kérelemhez az eljárásban érintett szakhatóságok - a kérelem benyújtása időpontjában még felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalása becsatolható, ennek hiányában, a szakhatósági állásfoglalások Hatóság általi beszerzése érdekében, az érintett szakhatóság eljárása vonatkozásában irányadó követelményeknek megfelelő dokumentációt kell benyújtani egy példányban, valamint az azokhoz tartozó külön jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjakat, illetékeket a rendeletben szabályozott hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjával együtt kell megfizetni a Hatóság részére.

6. A tervezői nyilatkozat tartalma

6. § (1) A tervező köteles tervezői nyilatkozatot készíteni, melyet az elvi építési, az építési, a fennmaradási és a bontási engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § szerinti bejelentéshez mellékelni kell.

(2) Az engedély iránti kérelemhez tartozó tervezői nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, névjegyzéki számát,

b) *  az általuk tervezett dokumentáció, vagy dokumentáció-rész és az elektronikus hírközlési építmény megnevezését,

c) *  az építtető nevét, lakcímét vagy székhelyét, és

d) *  az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában megnevezett tervezőnek a tervezői nyilatkozat részeként nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy

a) az általa készített, antennákra és antennatartó szerkezetekre vonatkozó építészeti műszaki dokumentáció, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó kivitelezési dokumentáció (a továbbiakban: tervdokumentáció) megfelel a külön jogszabály alapján kidolgozott szakmai követelményeket megállapító szabályzatnak,

b) *  az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel az általános érvényű szakmai előírásoknak és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, így különösen a helyi építési szabályzat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet előírásaiban foglaltaknak, a minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványoknak, az örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek, a megfelelőség igazolások rendelkezésre állnak, a szakági tervezők munkáját összehangolta,

c) *  az építmény elhelyezésénél az Eht. 94. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 95. § (1) bekezdésében előírtakat figyelembe vette, idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén a vagyonkezelőnek, vagy annak hiányában a tulajdonosi jogokat gyakorlónak a hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll, az érintettek körét feltárta,

d) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

e) az érintett közreműködőkkel az egyeztetés megtörtént, és

f) * 

(4) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervdokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja.

(5) *  Az építési és bontási tevékenység bejelentéséhez tartozó tervezői nyilatkozat tartalmazza:

a) a felelős tervező nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,

b) az építtető nevét, lakcímét vagy székhelyét,

c) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését,

d) az építmény elhelyezésénél az Eht. 94. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 95. § (1) bekezdésében előírtakat figyelembe vette, idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén a vagyonkezelőnek, vagy annak hiányában a tulajdonosi jogokat gyakorlónak a hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll, az érintettek körét feltárta,

e) az arra vonatkozó utalást, hogy a tervezett tevékenységre jelen rendelet szerint az építtetőnek nem kell engedélyezési eljárást kezdeményeznie, a bejelentéshez előírt tervdokumentáció elkészült és az abban tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályokban, általános és eseti előírásokban foglaltaknak, valamint

f) a felelős tervező aláírását.

7. Helyszíni szemle

7. § (1) A Hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, így különösen azt, hogy

a) az engedély kérelemhez, bejelentéshez mellékelt tervdokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,

b) a tervezett nyomvonalon az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e,

c) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint

d) a megvalósult építmény, építményrész az építési engedélynek, illetve a módosított építési engedélynek, valamint a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációnak, illetve a bejelentéshez mellékelt tervdokumentációnak megfelelően valósult-e meg.

(2) A Hatóság a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott, azonosítható fényképfelvételt készít.

8. Az eljárás megindulása

8. § (1) *  A kérelmező vagy képviselője az engedély iránti kérelmet, bejelentést a mellékletekkel együtt papír alapon, postai úton vagy a Hatóság ügyfélszolgálatainál személyesen, vagy elektronikus úton terjesztheti elő a III. és IV. fejezetben foglaltak szerint.

(2) Ha az eljárás lezárásaként a tervdokumentáció záradékolása szükséges, a megfelelő példányszámú papír alapú dokumentáció biztosítására az építtető köteles.

(3) A Hatóság felé a térképi alapú dokumentumokat GML elektronikus formátumban, a többi dokumentumot PDF elektronikus formátumban

a) az ügyfélkapun ugyfelkapu.magyarorszag.hu eléréssel, vagy a Hatóság adatkapuján nmhh.hu, NMHH Adatkapun keresztül, vagy

b) papír alapú eredeti példányú kérelem-adatlaphoz vagy bejelentés-adatlaphoz csatolt egyszer írható elektronikus adathordozón is be lehet nyújtani.

III. FEJEZET

ELSŐFOKÚ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

9. Az elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó hatósági engedélyek

9. § (1) A hatósági engedélyek fajtái:

a) elvi építési engedély;

b) építési engedély;

c) használatbavételi engedély;

d) fennmaradási engedély;

e) bontási engedély.

(2) Az eljárásokért a Hatóság részére külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

10. Elvi építési engedélyezési eljárás

10. § (1) Az építtető - az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt - elvi építési engedélyt kérhet a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon.

(2) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az elvi engedélyezési tervet egy példányban,

b) az építmény 1:10 000 méretarányú nyomvonal rajzát,

c) az építmény átnézeti rajzát,

d) az építmény egyszerűsített műszaki leírását,

e) az érintett terület megjelölését,

f) az érintettek körének felsorolását, és

g) a tervezői nyilatkozatot.

(3)-(4) * 

(5) Az elvi építési engedély egy évig hatályos és csak az elektronikus hírközlési építmény tervdokumentációjának elkészítéséhez szükséges tevékenység végzésére jogosít.

11. Építési engedélyezési eljárás

11. § (1) *  Az építési engedélyt az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon. Antennák és antennatartó szerkezetek építéséhez a 18. § f) és g) pontjában, valamint a 19. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével építési engedélyt kell kérni. Az építés és az építéssel feleslegessé váló építmény bontása egy eljárás keretében engedélyezhető, amennyiben azt a tervdokumentáció is tartalmazza. A bontás tárgyát képező építmény nyomvonalhossza nem képez alapot az eljárási díj számításánál.

(2) Több építési szakaszra bontott építés esetén az egyes szakaszokra külön-külön is lehet engedélyt kérni.

(3) A Hatóság honlapján közzétett adatlapon benyújtott építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a) az elektronikus hírközlési építmény teljes nyomvonaláról készített 1:25 000 méretarányú átnézeti térképet, amennyiben a tervezett építmény helyközi szakaszt vagy szakaszokat is tartalmaz,

b) a földhivataloktól beszerezhető méretarányhoz igazodva - a nyomvonallal érintett helységek belterületére 1:10 000 vagy 1:4000 - Budapesten 1:5000 - méretarányú átnézeti térképet; belterületen 1:500; meglévő nyomvonalon, tervezett építménynél, illetve külterületen 1:1000 méretarányú nyomvonal rajzot, továbbá - az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet szerinti keresztezésről - részletes szelvényt, metszetet,

c) antennatartó torony esetén az engedélyezési tervet és az 1:500 vagy 1:200 méretarányú telepítési helyszínrajzot,

d) az építéssel érintett ingatlanok használati jogosultságát igazoló okiratot és az érintett ingatlanokról készített rendszerezett kimutatást a Hatóság által közzétett kérelem-adatlap szerinti tartalommal,

e) *  a kérelem tartalmától függően, a közreműködők nyilatkozatát, környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló építmény létesítése esetén a véglegessé vált környezetvédelmi engedély meglétéről szóló nyilatkozatot, annak azonosítására szolgáló adatokkal, valamint a szakhatósági állásfoglalások megkéréséhez előírt hozzájárulást, illetve nyilatkozatot,

f) az elvi építési engedély számát, keltét, amennyiben a 10. § (1) bekezdése szerint elvi építési engedéllyel rendelkezik,

g) az építmény rendszertechnikai rajzát,

h) műtárgy igénybevételére vonatkozó hozzájárulást,

i) termőföld vagy mezőgazdasági művelés alatt álló föld igénybevétele esetén az illetékes ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát,

j) erdőnek, illetve fásításnak minősülő földrészletek igénybevétele esetén az erdészeti hatóság más célú hasznosítást engedélyező határozatát,

k) az elvi építési engedélyben meghatározott esetleges egyéb iratokat,

l) a tervezői nyilatkozatot,

m) az elektronikus hírközlési építmény általános forgalmi adóval növelt tervezett létesítési költségét és anyag-felhasználási kimutatását,

n) más nyomvonalas, illetve nyomvonaljellegű létesítmények megközelítésére, keresztezésére, igénybevételére vonatkozó - az érintett létesítmény üzemeltetőjével egyeztetett - terveket vagy részletterveket,

o) a nyomvonal hosszát, torony magasságát,

p) * 

(4) A (3) bekezdésben felsoroltak a műszaki leírással együtt képezik a tervdokumentációt, melyet három példányban kell a kérelemhez becsatolni.

(5) * 

(6) Antennák és antennatartó szerkezetek esetében a szakhatósági állásfoglalások megkéréséhez a 2. melléklet szerinti dokumentumokat kell becsatolni.

12. § A Hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során - a 7. §-ban foglaltak szerint - helyszíni szemlét tart.

13. § (1) *  Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat - az Ákr. vonatkozó rendelkezésében foglaltakon túl - tartalmazza

a) az építtető nevét, címét (székhelyét),

b) az építmény pontos megnevezését, az érintett ingatlanok címét, helyrajzi számát,

c) az engedély hatályát,

d) a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó felhívást,

e) a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtására való utalást a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett,

f) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el,

g) *  figyelmeztetést arra, hogy az elkészült építményt az építtető vagy üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély száma) kell ellátni,

h) tájékoztatást az építési tevékenység megkezdésének bejelentéséről,

i) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről,

j) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba milyen módon tekinthet be.

(2) A döntést közölni kell

a) *  véglegessé válás előtt

aa) az építtetővel,

ab) a szakhatóságokkal,

ac) a közreműködőkkel,

ad) az ingatlan tulajdonosokkal és a jogszerű használókkal;

b) *  véglegessé válás után

ba) az építtetővel,

bb) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szervével.

(3) *  Az építési engedély megadása esetén, annak véglegessé válása után a Hatóság a tervdokumentáció engedélyezési záradékkal ellátott két példányát az építtetőnek megküldi.

(4) *  Az építési engedély a véglegessé válásának napjától számított három évig hatályos.

(5) A Hatóság az építési engedély hatályát egy esetben - az építtető indokolt kérelmére - egy évvel meghosszabbíthatja.

(6) Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

(7) Amennyiben a Hatóság az építési engedélyezési eljárás során megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a szemlét követő 5 napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, és a szabálytalan építés jogkövetkezményeit alkalmazza.

(8) Az építtető jogutódja vagy az engedély átruházása esetén annak új jogosultja (a továbbiakban: az építtető jogutódja) a hatályos építési engedélyt vagy bontási engedélyt jogosult felhasználni, azonban köteles a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - a Hatóságnak bejelenteni. A bejelentést megelőzően az építtető jogutódja nem jogosult építési vagy bontási tevékenységet folytatni.

12. Eltérés az építési engedélytől

14. § (1) *  A véglegessé vált és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól csak a Hatóság előzetes engedélyével - módosított építési engedéllyel - lehet eltérni.

(2) A Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon benyújtott engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell a fedvénytervet és a műszaki leírást.

(3) Ha az eltérés érinti az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, az építtető köteles az eltérésben érintett ingatlanok, építmények tulajdonosainak, kezelőinek, a közreműködők ismételt hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(4) *  A Hatóság a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján - ha az eltérés érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával - az eltérés jellegétől függően az építési engedélyt módosítja.

(5) Nincs szükség a Hatóság előzetes engedélyére, ha az eltérést olyan, a tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési munkálatok záradékkal ellátott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az eltérés nem érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig a megvalósult állapotról készített tervlapokat, a módosításról készített műszaki leírást és a tervezői nyilatkozatot, míg a (3) bekezdés szerinti eltérés esetén a módosító határozatot és az alapjául szolgáló módosított záradékolt tervlapokat csatolni kell az eredeti építési engedélyhez és a záradékkal ellátott tervdokumentációhoz, amelyek az építési napló mellékletét képezik.

(7) *  Amennyiben az építtető - az (5) bekezdést kivéve - a Hatóság előzetes engedélye nélkül eltér a véglegessé vált és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól, abban az esetben az egész építményre vonatkozóan fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a 16. §-ban foglaltak szerint.

13. Használatbavételi engedélyezési eljárás

15. § (1) Az építési engedély alapján létesített elektronikus hírközlési építmény használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelmet az építtetőnek az építési munka építési naplóban rögzített befejezésétől számított harminc napon belül kell a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon benyújtania a Hatósághoz.

(2) *  Használatbavételi engedélyt az elektronikus hírközlési építmény egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira önállóan, a több építési szakaszban, az egyes szakaszokra külön-külön kiadott építési engedélyek alapján megépített elektronikus hírközlési építményre együttesen is lehet kérni.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és címét (székhelyét),

b) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát,

c) az építési engedély számát és keltét,

d) az építés befejezésének időpontját,

e) az építmény általános forgalmi adóval növelt tényleges létesítési költségét, és

f) a megvalósult építmény tényleges nyomvonal hosszát.

(4) A kérelemhez egy-egy példányban mellékelni kell:

a) az elektronikus hírközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és ennek mellékleteit;

b) *  az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) alapján a leendő üzemeltető igazolását a nyíltárkos geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és szakági nyilvántartásba vételéről;

c) az elektronikus hírközlési építmény geodéziai bemérési rajzát;

d) a megvalósult építmény javított tervdokumentációját;

e) az érintett közművek tulajdonosainak a használatbavételhez történő hozzájárulását;

f) a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot;

g) az építmény jellegétől függően a mérési jegyzőkönyveket;

h) *  az építmény jellegétől függően az érintésvédelmi minősítő iratot.

(5) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság a benyújtott dokumentumok alapján - szükség szerint helyszíni szemle megtartása mellett - megvizsgálja különösen, hogy

a) *  az építési tevékenységet a véglegessé vált építési engedélynek, módosított engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációnak megfelelően végezték-e el,

b) a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,

c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e,

e) felszín alatti építmény esetén azt, hogy az érintett építmény nyíltárkos bemérése megtörtént-e,

f) * 

(6) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációnak megfelel.

(7) *  A használatbavételi engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak - az Ákr. vonatkozó rendelkezésében foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és székhelyét,

b) az építmény pontos megnevezését, az érintett ingatlanok címét, helyrajzi számát,

c) az építési engedély számát és keltét, és

d) az elektronikus hírközlési építmény használatbavételével és üzemben tartásával kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat.

(8) A döntést közölni kell

a) mindazokkal, akikkel a Hatóság az építési engedélyt közölte,

b) ha nem azonos az építtetővel, az üzemeltetővel.

(9) Használatbavételi engedély hiányában az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

14. Fennmaradási engedélyezési eljárás

16. § (1) Ha elektronikus hírközlési építményt engedély nélkül vagy attól - a Hatóság előzetes engedélye nélkül - eltérő módon (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) építenek vagy építettek, a Hatóság az építtető vagy az építménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők. Amennyiben a Hatóság állapítja meg, hogy az elektronikus hírközlési építmény szabálytalanul épül vagy épült, határidő tűzésével az építtetőt felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására.

(2) *  A Hatóság határidő tűzésével az építtetőt fennmaradási engedély iráni kérelem benyújtására hívja fel akkor is, ha az elektronikus hírközlési építmény

a) előzetes bejelentés nélkül,

b) nem a bejelentésben és a hozzá tartozó dokumentációban foglaltak szerint épült meg,

c) az elvégzett építési munkák nem a 19. § (1) bekezdés a)-c) pontja alá tartozónak minősülnek, vagy

d) a Hatóság a használatbavételi engedélyt megtagadja.

(3) A Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon benyújtott fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyeket az építési, illetve használatbavételi engedély iránti kérelemhez e rendelet szerint csatolni kellett volna.

(4) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy

a) a meglévő állapotot rögzítő tervdokumentáció tartalma megfelel-e valóságnak,

b) a szabályossá tétel feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,

c) felszín alatti építmény esetén azt, hogy az érintett építmény nyíltárkos bemérése megtörtént-e,

d) * 

(5) Az (1) bekezdés szerint szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre a Hatóság

a) fennmaradási engedélyt adhat, feltéve, hogy az építmény megfelel e rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, valamint a hatósági és szakhatósági előírásoknak,

b) határozott időre szóló fennmaradási engedélyt adhat - melyben kötelezi az építtetőt az átalakítás elvégzésére - feltéve, hogy az átalakítás után az elektronikus hírközlési építmény egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, szakhatósági, és műszaki előírásoknak megfelelővé válik.

(6) A Hatóság a szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre fennmaradási engedélyt nem adhat, ha

a) az építmény az átalakítással sem felel meg e rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, valamint a hatósági, szakhatósági előírásoknak, vagy

b) az elrendelt átalakítást az előírt határidőre nem végezték el, vagy

c) *  az építtető fennmaradási engedély iránti kérelmét a hatóság felhívása szerinti határidőig nem nyújtotta be, illetve az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőig nem tett eleget,

d) * 

(7) *  A Hatóság a fennmaradási engedély megtagadásával egyidejűleg a 17. § (1) bekezdésére tekintettel - határidő tűzésével - az eredeti állapot helyreállítására kötelezi az építtetőt.

(8) Az építmény fennmaradását engedélyező határozatában a Hatóság egyidejűleg rendelkezik a bírság kiszabásáról.

(9) *  A (8) bekezdés szerinti határozat - a döntéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza

a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási vagy eredeti állapot helyreállítására kötelező rendelkezést,

b) a bírság számításának módját, összegét, a befizetés határidejét,

c) a befizetés megtörténtének 8 napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,

d) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó eltérő ügyfélkör megállapítását,

e) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját, és

f) a tájékoztatást a bírság elengedésének feltételeiről.

(10) Ha a Hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, az építtetőnek az építményre használatbavételi engedélyt nem kell kérnie.

(11) A fennmaradási engedély közlésére a használatbavételi engedély közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(12) *  Fennmaradási engedély hiányában az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

15. Bontási engedélyezési eljárás

17. § (1) *  Véglegessé vált használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlési építmény bontása esetén a bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy tulajdonos a munka tervezett megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Hatóságnak benyújtani a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon.

(2) A Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon benyújtott bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 3. §-ban foglaltak szerinti jogosultság igazolását, a bontási tervet, valamint az érintett közművek nyilatkozatát.

(3) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság a kérelem és mellékletei alapján vizsgálja, hogy

a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,

b) a tervezőként megjelölt személy rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges szakirányú tervezési jogosultsággal.

(4) *  A bontási engedély a véglegessé válásától számított egy évig hatályos. A bontási munkát az engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

(5) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell a Hatósággal.

(6) * 

(7) A határozat az építési engedélyezési eljárás során hozott döntés vonatkozó tartalmi elemein kívül tartalmazza

a) a bontás végrehajtásának Hatóság által megállapított feltételeit,

b) *  tájékoztatást arról, hogy az építtető vagy tulajdonos a bontási tevékenységet csak a véglegessé vált és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó dokumentáció alapján, az engedély hatálya alatt, továbbá saját felelősségre és veszélyére végezheti.

(8) A döntést közölni kell

a) *  véglegessé válás előtt

aa) az építtetővel és - amennyiben az nem azonos az építtetővel - a tulajdonossal,

ab) a szakhatóságokkal,

ac) a közreműködőkkel,

ad) az érintett ingatlanok tulajdonosaival és jogszerű használóival;

b) *  véglegessé válás után

ba) az építtetővel,

bb) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szervével.

(9) Ha a Hatóság megállapítja, hogy a bontási tevékenységet jogszerűtlenül végezték, bírságot szab ki.

IV. FEJEZET

ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK

16. *  Építési vagy bontási engedély nélkül, továbbá bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek

18. § *  Építési vagy bontási engedély nélkül, továbbá bejelentés nélkül végezhetőek az alábbi építési tevékenységek:

a) az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az építtető tulajdonában álló ingatlan határán belül végzett építési tevékenység;

b) 15,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és 4,0 m-nél nem magasabb elektronikus hírközlési eszközök elhelyezésére szolgáló építmény földfelszínen vagy - az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül - építményen való elhelyezése vagy bontása;

c) az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében szereplő elektronikus hírközlési építmény építése, amely

ca) az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgáló elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére irányul, feltéve, hogy az építtető vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlan igénybevételére kerül sor;

cb) az elektronikus hírközlési építmény, kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül;

d) az elektronikus hírközlési építmény föld alatti - mélyszinti - bányában üzemi célokat szolgál;

e) hibaelhárítással és karbantartással összefüggő tevékenység;

f) antennatartó szerkezet létesítése vagy bontása, ha annak bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése - a villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva - a 6,0 m-t nem haladja meg;

g) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg és a tartószerkezet megerősítését nem igényli;

h) *  véglegessé vált használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy a 19-20. § szerint nyilvántartásba vett elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó, maximum 100 m hosszúságú hálózatrész létesítése;

i) a 2. § d) pontja szerinti jókarbantartási kötelezettség körébe tartozó tevékenység végzése.

18/A. § *  A 18. § a)-h) pontja szerinti építési tevékenységek végzése során is be kell tartani az általános érvényű szakmai előírásokat és a jogszabályokban meghatározott követelményeket, így különösen a helyi építési szabályzat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet előírásaiban foglaltakat, a minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványokat, az örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseit.

17. Építési és bontási tevékenység bejelentése

19. § (1) Építési vagy bontási engedély nélkül, bejelentés alapján végezhetőek az alábbi építési tevékenységek:

a) az elektronikus hírközlési építmény 2. § e) pontja szerinti korszerűsítése;

b) *  a jogszerűen épült elektronikus hírközlési célra alkalmas alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba történő kábelbehúzás, védőcső behúzás, illetve jogszerűen épült elektronikus hírközlő, vagy villamos energia elosztó hálózat részét képező, vagy közvilágítási, vagy tömegközlekedési célú tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezése vagy bontása;

c) az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében nem szereplő és attól eltérő időpontban megvalósuló elektronikus hírközlési építmény építése, amely

ca) vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál, feltéve, hogy az építtető vagy a Magyar Állam vagy az alaplétesítmény üzemeltetőjének tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, ideértve azt az esetet is, amikor a külön jogszabály alapján az építtető a Magyar Állam nevében és javára végzi az építési tevékenységet;

cb) kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül;

d) *  nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építmény legfeljebb 1000 méter hosszúságú szakaszának más fizikai infrastruktúra, így különösen a földgáz, a villamos energia, távhő előállításával, termelésével, szállításával elosztásával, vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra építése vagy átépítése miatt szükséges áthelyezése.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az építtető a Hatóság honlapján közzétett előzetes bejelentő-adatlap és a 3. melléklet szerint összeállított dokumentáció benyújtásával a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal bejelentést tegyen.

(3) A Hatóság a hiánytalanul beérkezett előzetes bejelentésben foglaltakat a beérkezést követő naptól számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi.

(4) Amennyiben az előzetes bejelentés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Hatóság a beérkezéstől számított 5 napon belül hiánypótlási felhívást küld ki az építtetőnek.

(5) Amennyiben az előzetes bejelentés és csatolt tervdokumentáció alapján a Hatóság megállapítja, hogy a tervezett építési vagy bontási tevékenység nem felel meg az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kritériumoknak, a bejelentés hatósági nyilvántartásba vételét megtagadja, és az építési vagy bontási engedély iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről tájékoztatja az építtetőt.

(6) Az építési vagy bontási tevékenység a bejelentés megtételétől számított tizenkét hónapig folytatható.

(7) *  Az építtető a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezéséről 15 napon belül a Hatóság honlapján közzétett utólagos bejelentő adatlap benyújtásával köteles utólagos bejelentést tenni.

(8) *  A kitöltött utólagos bejelentő adatlaphoz mellékelni kell a 3. melléklet szerint összeállított dokumentációt, továbbá az e-közmű rendelet alapján a leendő üzemeltető igazolását a nyíltárkos geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és szakági nyilvántartásba vételéről.

(9) A Hatóság az építmény elkészültét az utólagos bejelentés beérkezését követő naptól számított 8 napon belül hatósági nyilvántartásba veszi.

(10) A Hatóság a nyilvántartásba vételt határozatban megtagadja és a szabálytalan építés jogkövetkezményeit alkalmazza, ha azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben meghatározott építési vagy bontási tevékenységet

a) előzetes bejelentés nélkül, vagy

b) az előzetes bejelentéstől eltérően végezték, vagy

c) az elkészült építmény nem az (1) bekezdés a)-c) pontja alá tartozónak minősül,

d) * 

(11) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel hiányában az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

18. Rendeltetés megváltozásának bejelentése

20. § (1) A tulajdonos vagy az üzemeltető köteles a Hatóságnak bejelenteni, ha a korábban más céllal - jogszerűen engedély, illetve bejelentés nélkül - létesült elektronikus hírközlési építmény rendeltetése oly módon változik meg, ami alapján annak építése már engedély-, illetve bejelentés-köteles lenne.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentő nevét, székhelyét,

b) az építmény megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát,

c) a felhasznált kábel típusát, hosszát, optikai kábel esetén a szálak számát,

d) a nyomvonal hosszát,

e) az építés módját,

f) az építészeti-műszaki tervező nevét, jogosultságának számát.

(3) A Hatóság honlapján közzétett bejelentés-adatlaphoz mellékelni kell

a) a létesítmény műszaki leírását, a 11. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyomvonalrajzot,

b) ha a bejelentő nem a tulajdonos, az építmény tulajdonosának hozzájárulását,

c) az építmény létesítésének jogszerűségét igazoló dokumentumot,

d) *  tervezői nyilatkozatot, hogy korábban más céllal, rendeltetéssel létesült elektronikus hírközlési építmény a megváltozott használat (elsősorban nyilvános elektronikus hírközlő hálózattá történő minősítése) tekintetében az építészeti műszaki megoldás megfelel az általános érvényű szakmai előírásoknak és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, így különösen a helyi építési szabályzat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet előírásaiban foglaltaknak, a minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványoknak, az örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek.

(4) A Hatóság a változást a bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül - amennyiben a bejelentés megfelel a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak - nyilvántartásba veszi.

19. Építésügyi hatósági felügyelet és ellenőrzés

21. § (1) *  Amennyiben a Hatóság az általa vezetett nyilvántartás alapján megállapítja, hogy az építtető a véglegessé vált építési engedély hatályának fennállása alatt az építési munka megkezdését nem jelentette be és használatbavételi engedély iránti kérelmet sem nyújtott be, - a lejárat előtt 90 nappal - értesíti az építtetőt az engedély hatályának lejárati idejéről és tájékoztatja a meghosszabbítás lehetőségéről.

(2) *  Amennyiben a véglegessé vált építési engedély hatályának lejártáig az építtető használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújt be és az építési engedély hatályának meghosszabbítását sem kezdeményezi, a Hatóság a tényállás tisztázása érdekében helyszíni ellenőrzést tart.

(3) Ha a helyszíni ellenőrzés eredményeként a Hatóság megállapítja, hogy az építési engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg és már megkezdett kivitelezéssel létrejött építményre használatbavételi engedély nem adható, az építmény továbbépítéséhez határidő tűzésével új építési engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt.

(4) *  A Hatóság hivatalból indított építésügyi hatósági felügyeleti eljárás eredményeként - határidő tűzésével - határozatban kötelezi az építtetőt az építmény elbontására, amennyiben megállapítja, hogy

a) a korszerűsítéssel egyidejűleg az építtető a régi építményt nem bontotta el,

b) használaton kívüli építmény elbontása nem történt meg.

(5) *  Amennyiben a b) pont tekintetében az építtető kiléte nem állapítható meg, az építmény üzemeltetőjét vagy ennek hiányában az építmény tulajdonosát kötelezi a Hatóság bontásra.

(6) Az eljárásra egyebekben a bontási engedélyezési eljárás szabályai irányadók.

(7) *  A bontásra kötelező határozatban foglaltak, vagy a 16. § (7) bekezdése szerinti határozatban foglalt eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség nemteljesítése esetén a Hatóság bírságot szab ki.

20. Ingatlanhasználat, közös építményhasználat

22. § (1) *  Az építési engedélyezési eljárás során előterjesztett szolgalmi vagy más használati jog alapítás iránti kérelem végleges elbírálásáig a Hatóság az engedélyezési eljárást az Eht. 95. § (3) bekezdése alapján felfüggeszti.

(2) Az Eht. 95. § (2) bekezdése szerint a Hatósághoz benyújtott szolgalmi vagy más használati jog alapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a szolgalmi vagy más használati jog terjedelmét,

b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,

c) a védősáv hosszát és szélességét a nyomvonal jobb és bal oldalán,

d) azt, hogy a korlátozást mely nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében kéri a szolgáltató.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a változási vázrajzot.

21. Bírság

23. § (1) *  E rendelet alapján

a) a használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén,

b) az engedélytől eltérően épített vagy bontott elektronikus hírközlési építmény esetén,

c) az engedély nélkül létesített vagy bontott elektronikus hírközlési építmény esetén,

d) a jogutódlás bejelentését megelőzően folytatott építési vagy bontási tevékenység esetén,

e) az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség nemteljesítése, vagy

f) a bontási kötelezettség nemteljesítése esetén

a Hatóság az Eht. 49. § (4) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2) Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta öt év már eltelt.

22. Kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése

24. § * 

23. Nyilvántartás

25. § *  A véglegessé vált engedélyekről, a nyilvántartásba vett bejelentésekről, valamint a Hatóság honlapján közzétett kérelem és bejelentés adatlapokon feltüntetett adatokról a Hatóság nyilvántartást vezet.

24. Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének települési szakági tervezésre vonatkozó szabályai * 

26. § (1) *  A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ában, és 9-13. §-ában szabályozott településfejlesztési koncepcióhoz, valamint településszerkezeti tervhez, valamint helyi építési szabályzathoz kapcsolódó megalapozó vizsgálatnak az R. 1. melléklet helyzetfeltáró munkarész 1.16.3 pontját érintő, illetve a településszerkezeti tervhez, valamint a helyi építési szabályzathoz kapcsolódó alátámasztó javaslatnak az R. 3. melléklet 35. sor 4.3. pontját érintő minimális tartalmi követelményeit a 4. melléklet határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat elektronikus hírközlési fejezetét a többi szakági munkarésszel összhangban kell elkészíteni.

(3) Az elektronikus hírközlési fejezetek tartalmi részletessége függ a feladat jellegétől, a tervezett területfelhasználástól és szolgáltatási funkcióktól.

(4) Az elektronikus hírközlési fejezetekben meg kell jeleníteni a meglévő elektronikus hírközlési építmények elhelyezését a felhasználók számára elérhető, alábbi szolgáltatások vonatkozásában:

a) helyhez kötött telefonszolgáltatás;

b) mobil rádiótelefon szolgáltatás;

c) vezetékes műsorelosztó szolgáltatás - analóg és digitális, valamint internet szolgáltatásra alkalmas megoldással -;

d) internet szolgáltatás;

e) műsorszórás.

(5) Az elektronikus hírközlési fejezetekben rögzíteni kell, hogy a területet érintően van-e előkészületben kormányzati célú, illetve jelentős elhelyezési igénnyel bíró külön célú elektronikus hírközlési hálózatfejlesztés, melyek esetében ezek elhelyezési kérdéseit is érinteni kell.

(6) Az elektronikus hírközlési fejezetnek biztosítania kell a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a szolgáltatások szabad áramlását, be kell mutatnia a fogyasztói érdekek hatékony védelme területén a szabad szolgáltató- és szolgáltatásválasztás, az esélyegyenlőség, az egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítását, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, új technológiák elterjedési lehetőségét.

(7) A megalapozó vizsgálathoz készülő elektronikus hírközlési fejezetben össze kell vetni és értékelni kell az előzetesen beszerzett adatokat.

(8) *  Az elektronikus hírközlési fejezetek elkészítése során az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatók számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az adott településre vagy településrészre tervezett beruházásaikról információt adjanak. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatók megkeresését hitelt érdemlően igazolni kell. A megkeresés során tájékoztatni kell az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatókat:

a) az elektronikus hírközlési tervezési feladat címéről, típusáról, tervezési területéről,

b) a tervezési feladat tartalmáról,

c) a 4. melléklet 1. pontjában foglalt szempontok teljesítéséhez rendelkezésre álló és az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatók által adható információkról.

(9) *  Az elektronikus hírközlési fejezetet csak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet I. fejezet 1. rész 7. pontjában meghatározott jogosultsággal (betűjele: TH) rendelkező és névjegyzékbe vett tervező készíthet.

(10) A helyi építésügyi szabályozások az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének szabályai tekintetében e rendelettel ellentétes vagy e rendelethez képest többletkövetelményeket támasztó rendelkezéseket nem tartalmazhatnak.

25. *  Az építési napló

26/A. § *  (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy a 19. § szerinti bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

(2) *  Az elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-építési napló) üzemeltetésére, fenntartására és továbbfejlesztésére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 24. § (4) bekezdése, valamint 24/B. § (2) bekezdése alapján kizárólagos joggal a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: LTK) jelöli ki.

(3) *  Az LTK a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint az építtető kezdeményezésére az e-építési naplót készenlétbe helyezi és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít.

(4) A Hatóság megszünteti az e-építési napló készenlétét, ha

a) az elektronikus építési főnaplót (a továbbiakban: e-főnapló) nem nyitották meg és az építési vagy bontási engedély hatálya lejárt,

b) az előzetes bejelentés nyilvántartásba vétele óta egy év eltelt,

c) *  az e-főnapló megnyitására sor került és az építtető az elkészült építményre véglegessé vált és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkezik vagy a használatra az utólagos bejelentés nyilvántartásba vételével jogosulttá vált.

(5) *  A Hatóság a (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti e-építési napló készenlétbe helyezésének megszüntetését és a (4) bekezdés c) pontja szerint az e-építési napló lezárását az LTK ilyen tartalmú megkeresésével teljesíti.

(6) Az e-építési napló mellékletei

a) a készenléti tárhely,

b) *  a véglegessé vált építési engedély vagy az előzetes bejelentés nyilvántartásba vételéről szóló határozat,

c) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a fedezetkezelő által kezelt elektronikus alvállalkozói nyilvántartás,

d) összesítő lap, továbbá

e) közös gyűjtő napló.

(7) * 

(8) *  Az e-építési napló használatáért az építmény nettó beruházási értékének alapulvételével az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében megállapított mértékű rendszerhasználati díjat kell fizetni az LTK részére a Korm. rendeletben meghatározott módon.

(9) Az építési napló vezetésére egyebekben az Épkiv. rendelkezései irányadók.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 15. § (4) bekezdés b) pontja, a 15. § (5) bekezdés f) pontja, a 15. § (8) bekezdés b) pontja, a 16. § (4) bekezdés d) pontja, a 16. § (6) bekezdés d) pontja, a 19. § (8) bekezdése, valamint a 19. § (10) bekezdés d) pontja 2013. november 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni, azzal, hogy a hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos szabályok anyagi jogi rendelkezései alkalmazandók.

(4) * 

(5) *  Az e-építési naplót az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet módosításáról szóló 7/2014. (X. 21.) NMHH rendelet hatálybalépését követő ötödik hónap első napját követően megkezdett kivitelezések esetében kell alkalmazni.

1. melléklet a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelethez * 

Az elektronikus hírközlési építmények hatósági engedélyezési eljárásaiban közreműködő közművek és más szervezetek

KÖZMŰVEK ÉS MÁS SZERVEZETEK

1. Víz- és csatornázási művek

2. Gázszolgáltató szervek

3. Áramszolgáltató szervek

4. Távhőszolgáltató szervek

5. Elektronikus hírközlési építmények tulajdonosai, az elektronikus hírközlési szolgáltatók/üzemeltetők

6. A villamosmű üzemben tartója, kezelője

7. A vasútüzemeltető, vasútkezelő szervezetek

8. A városi helyi közlekedési szervezetek

9. Útkezelő szervezetek

Követelmények (1-9. pontig): A hálózatokat és más üzemi építményeket érintően a csatlakozó vezetékek és berendezések esetén a szakszerű megoldás követelménye, továbbá a nyomvonalas keresztezésekre meghatározott műszaki, technikai normák érvényre juttatása.

10. Víz- és vízi létesítmények kezelői

Követelmény: A környezeti elemekre gyakorolt hatások kapcsán a környezet terhelésének csökkentése érdekében elérhető legjobb technológiai normák érvényre juttatása.

11-12. * 

2. melléklet a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelethez

Szakhatósági dokumentációk tartalma antennák építésügyi hatósági engedélyezéséhez

A természet- és tájvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentumok

Antenna létesítésének építési, vagy fennmaradási engedélyezési eljárása esetén

1. Az antennát befogadó ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyszínrajza 1:1000 léptékben.

2. Az antenna szerkezeti vázrajza oldalnézetben.

3. Az antennát övező táj 4 km-es sugarú körön belüli vázrajza, 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt és természeti képződményt (jellemző magassági adatokkal), amelyek befolyásolják az antenna láthatóságát.

4. Az antenna esetleges álcázási módja.

5. Az antenna és a vele távközlési kapcsolatban lévő szomszédos antennák elhelyezkedésének vázrajza értelemszerű léptékben.

3. melléklet a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelethez

A tervdokumentáció tartalma

I. Antennák, antennatartó szerkezetek

1. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei

1.1. Műszaki leírások

1.1.1. Építészeti műszaki leírás

Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat:

a) a teljes építmény eredeti rendeltetésének, valamint az átalakított, bővített építmény új rendeltetésének leírását,

b) a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt azon paramétereket (telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, épületmagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete), melyek nem szerepelnek az egyes tervlapokon,

c) a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi megoldásokat, az energetikai követelmények teljesítésének módját,

d) jogszabályban előírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását,

e) a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását,

f) az érintett közműszolgáltatókkal történt egyeztetésre vonatkozó információkat.

1.1.2. Tartószerkezeti műszaki leírás

Az engedélyezési döntés megalapozásához szükséges kidolgozottsággal tartalmazza az építmény megvalósításához szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatok ismertetését, így különösen a tervezési programból és a technológiai igényekből adódó terhek, hatások és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmazott szabványokat. Az elvégzett erőtani számítások alapján ismerteti az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmazott fesztávokat, a fő teherhordó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény követelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírásokra. Meglévő építmény esetén tartalmazza az előírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleményeket, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírását. Tartószerkezeti műszaki leírás szükséges:

a) új építmény esetén,

b) meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetéről, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségéről, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról.

1.1.3. Épületvillamossági műszaki leírás

Bemutatja az építmény villamos energiával történő ellátását, erős- és gyengeáramú rendszereit, kitér a villámvédelemre, érintés(hiba) védelemre és egyéb megvalósítandó villamos rendszerekre.

1.1.4. Technológiai leírás

Az engedélyezéshez szükséges mértékben bemutatja az építménybe telepítendő technológiákat.

1.2. Tervlapok

A tervező által készített helyszínrajz, hiteles földhivatali térképszelvény alapján, amely tartalmazza:

a) az égtájjelölést,

b) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú - telkek ábrázolását,

c) a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (építmények körvonalrajzát, tetőidomok ábrázolásával, rendeltetések megjelölésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és épületmagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését,

d) a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetőidomait, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését,

e) a tervezési területre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket (telek területe, beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete),

f) a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket,

g) a tervezéssel érintett telken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány jelölését és a fa fajtájának megnevezését,

h) a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal.

1.2.1. Tereprendezési terv szükség szerint.

1.2.2. Tartószerkezeti terv szükség szerint.

1.2.3. Az építmény jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv.

1.3. Számítás

Tartószerkezeti számítás szükség szerint.

1.4. Igazolások

1.4.1. Aláíró-címlap a tervezők megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével, elérhetőségükkel és aláírásukkal.

1.4.2. Földhivatali térképmásolat.

1.5. Vélemények

Geotechnikai jelentés kell:

a) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb építményeknél,

b) jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen.

1.6. Geodéziai felmérés szükség szerint.

2. Általános előírás

Az építészeti-műszaki dokumentációt és részeit a tervező aláíró lap csatolásával hitelesíti.

3. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek

3.1. Helyiséget nem tartalmazó műtárgy építése esetén az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a tervező által készített, a tervezett állapotot ábrázoló helyszínrajzot,

b) homlokzati tervet a tervezett, és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,

c) tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,

d) műszaki leírást.

3.2. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit, szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét,

b) a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását.

II. Vezetékes elektronikus hírközlési építmények a tervezés tárgyától függően

1. A kivitelezési dokumentáció elemei

1.1. Előlap

Tartalmazza a terv címét, típusát, a terv azonosítóját (számát), a megbízót, a szerződés számát, az elkészült példányszámokat, a tervet készítő céget, a cég felelős vezetőjének nevét, aláírását, a felelős tervező nevét, aláírását és jogosultságát, valamint az elérhetőségét, továbbá a terv verzió számát és dátumát.

1.2. Tartalomjegyzék és rajzjegyzék

1.3. Aláíró lap

Tartalmazza a tervezési feladatban közreműködő minden tervező nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását, mellyel hitelesítik a dokumentumot.

1.4. Szöveges dokumentáció

1.4.1. Tervezői nyilatkozat

1.4.2. Műszaki leírás

Leírást, magyarázatot, utasítást tartalmaz az építéshez, a szereléshez, a beállításokhoz, installációhoz és üzembe helyezéshez. Hivatkozik az egyeztetési jegyzőkönyvek tartalmára. Bemutatja az egyeztetések alapján előírt változtatások végrehajtását. A műszaki leírás munkarészei:

a) Előzmények, Tervezési megbízás, feladat és alapadatok, irányelvek

b) Általános tervismertetés

c) Rendszerleírás a tervrajzi hivatkozásokkal

d) Aktuális építési utasítások

e) Alkalmazható technológiák és építési módok ismertetése, tájékoztató jellegű talajmechanikai információk

f) Érintett közművek megközelítése, keresztezése

g) Számítások, tartószerkezeti vagy behúzhatósági, szükség szerint

h) Kivitelezésre vonatkozó közvetlen és lényeges technológiai utasítások

i) Kivitelező (felelős műszaki vezető) kötelezettségeinek leírása a terv megvalósítása során

j) Szerelési utasítások

k) Számítások a szükséges elektromos paraméterekre

l) Átterhelési vagy kiosztási kimutatás

m) Behúzási jegyzék, sorolási jegyzék

n) Üzembe helyezés, szükséges mérések előírása

o) Dokumentálás

1.4.3. Általános védelmi fejezetek

Tartalmazzák a Munka- és Egészségvédelmi tervet, Környezetvédelmi tervfejezetet és Tűzvédelmi tervet.

1.4.4. Mellékletek

a) Tervegyeztetések jegyzőkönyvei

b) Érintett egyeztető szervek jegyzéke

c) Érintett szakhatóságok jegyzéke

d) Érintett ingatlanok jegyzéke

e) Érintett ingatlanokra vonatkozó építési, fennmaradási, bontási jogosultság igazolása

f) Kapcsolódó tervek jegyzéke

1.4.5. Költségvetés és anyag mennyiségi kiírás

1.4.6. Rajzos dokumentumok (tervrajzok)

a) Átnézeti rajz, áttekintő rajz

b) Nyomvonalrajzok

c) Elvi rajzok egyenes vonalú vázlatok

d) Rendszertechnikai rajz

e) Szálkiosztás, kötés rajz

f) Keresztmetszeti- és hossz-szelvény rajzok

g) Bevezetési és beltéri rajzok

h) Elosztópont vagy NODE elhelyezési, telepítési rajzok

i) Bontási rajzok

j) Egyéb rajzok

k) Kitűzési pontok jegyzéke

2. Általános előírás

A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéshez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges.

III. *  A bejelentés mellékleteként benyújtandó dokumentáció tartalma

A) Antennák, antennatartó szerkezetek

1. Az előzetes bejelentési dokumentáció elemei

1.1. Előlap

Tartalmazza a terv címét, típusát, a terv azonosítóját (számát), a megbízót, az elkészült példányszámokat, a tervet készítő céget, a cég felelős vezetőjének nevét, aláírását, a felelős tervező nevét, aláírását és jogosultságát, valamint az elérhetőségét, továbbá a terv verzió számát és dátumát.

1.2. Tartalomjegyzék és rajzjegyzék

1.3. Aláíró lap

Tartalmazza a tervezési feladatban közreműködő minden tervező nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását, mellyel hitelesítik a dokumentumot.

1.4. Szöveges dokumentáció

1.4.1. Tervezői nyilatkozat

1.4.2. Műszaki leírás

Leírást, magyarázatot, utasítást tartalmaz az építéshez. Hivatkozik az egyeztetési jegyzőkönyvek tartalmára. Bemutatja az egyeztetések alapján előírt változtatások végrehajtását. A műszaki leírás munkarészei:

a) Előzmények, Tervezési megbízás, feladat és alapadatok, irányelvek

b) Általános tervismertetés

1.4.3. Mellékletek

a) Tervegyeztetések jegyzőkönyvei

b) Érintett egyeztető szervek jegyzéke

c) Érintett ingatlanok jegyzéke

1.4.4. Rajzos dokumentumok (tervrajzok)

a) Átnézeti helyszínrajz, részletes helyszínrajz

b) Leszerelendő antenna elhelyezési terve

c) Telepítendőt antenna elhelyezési terve

2. Az utólagos bejelentési dokumentáció elemei

2.1. Az elektronikus hírközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyv és ennek mellékletei

2.2. A megvalósult építmény javított tervdokumentációja

2.3. Az érintett közművek üzemeltetőinek a használatbavételhez történő hozzájárulása

2.4. A felelős műszaki vezetői nyilatkozat

2.5. Az építmény jellegétől függően a mérési jegyzőkönyvek

B) Vezetékes elektronikus hírközlési építmények

1. Az előzetes bejelentési dokumentáció elemei

1.1. Előlap

Tartalmazza a terv címét, típusát, a terv azonosítóját (számát), a megbízót, az elkészült példányszámokat, a tervet készítő céget, a cég felelős vezetőjének nevét, aláírását, a felelős tervező nevét, aláírását és jogosultságát, valamint az elérhetőségét, továbbá a terv verzió számát és dátumát.

1.2. Tartalomjegyzék és rajzjegyzék

1.3. Aláíró lap

Tartalmazza a tervezési feladatban közreműködő minden tervező nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását, mellyel hitelesítik a dokumentumot.

1.4. Szöveges dokumentáció

1.4.1. Tervezői nyilatkozat

1.4.2. Műszaki leírás

Leírást, magyarázatot, utasítást tartalmaz az építéshez. Hivatkozik az egyeztetési jegyzőkönyvek tartalmára. Bemutatja az egyeztetések alapján előírt változtatások végrehajtását. A műszaki leírás munkarészei:

a) Előzmények, Tervezési megbízás, feladat és alapadatok, irányelvek

b) Általános tervismertetés

c) Rendszerleírás a tervrajzi hivatkozásokkal

d) Aktuális építési utasítások

e) Az építés során alkalmazandó technológia és építési mód ismertetése

f) Érintett közművek megközelítése, keresztezése

g) Dokumentálás

1.4.3. Mellékletek

a) Tervegyeztetések jegyzőkönyvei

b) Érintett egyeztető szervek jegyzéke

c) Érintett ingatlanok jegyzéke

1.4.4. Rajzos dokumentumok (tervrajzok)

a) Átnézeti rajz, áttekintő rajz

b) Nyomvonalrajzok

2. Az utólagos bejelentési dokumentáció elemei

2.1. Az elektronikus hírközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyv és ennek mellékletei

2.2. Az elektronikus hírközlési építmény geodéziai bemérési rajza

2.3. A megvalósult építmény javított tervdokumentációja

2.4. Az érintett közművek üzemeltetőinek a használatbavételhez történő hozzájárulása

2.5. A felelős műszaki vezetői nyilatkozat

2.6. Az építmény jellegétől függően a mérési jegyzőkönyvek

2.7. Az építmény jellegétől függően érintésvédelmi minősítő irat

4. melléklet a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelethez

A településfejlesztési koncepcióhoz, a településszerkezeti tervhez, valamint a helyi építési szabályzathoz készülő elektronikus hírközlési fejezet tartalma

Az egyes részfejezeteket vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény-csoportok szerint kell kidolgozni a következő tagolásban.

1. A jelenlegi helyzet bemutatása, értékelése, a várható szükséglet bemutatásának tartalmi követelményei

Be kell mutatni a rendezési tervben szereplő terület(ek), főként a kapcsolódó területek jelenlegi elektronikus hírközlési helyzetét, figyelemmel a tervezés alá vont terület ellátását biztosító megoldásokra, a következők szerint:

a) előzmények, különösen a tematika tartalma;

b) a tervezési folyamat más szakági részeihez való kapcsolódása;

c) az értékelés készítése során tett javaslatok hatása a szakági terv alakulására;

d) az előkészítés során nyilatkozó természetes személyek, szervek, szervezetek bevonása, az általuk adott szempontok, vélemények figyelembevétele, az indokok összefoglalása;

e) az értékeléshez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek (pl. technikai hiányosságok, korlátos erőforrások, bizonyos ismeretek hiánya stb.), az előrejelzések határai, a felmerült bizonytalanságok.

2. A hírközlési szakági fejezet kidolgozásakor javasolt változatok rövid ismertetése tartalmazza:

a) a szakági fejezet céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetését, kiemelve az 1. pont szerinti értékelés készítése szempontjából fontos részeket;

b) a szakági fejezet összefüggését más releváns tervekkel;

c) a változatok közötti választás indokolását.

3. A hírközlési szakági fejezet részei

a) A szakági fejezetben megjelölt változatok megvalósítása esetén azok hatásainak, következményeinek feltárása;

b) a szakági fejezet céljainak összevetése a településszerkezeti terv és az építési szabályzat szempontjából releváns helyi szinten kitűzött célokkal;

c) földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén a terület azon jellemzőinek azonosítása, amelyeket a szakági fejezet megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol (a különböző típusú nyomvonal építési tiltásokat, lehetőségeket megjelölve az adott tervezési területen);

d) a fennálló konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a szakági tervfejezet nem valósulna meg;

e) az előző pontok szerint meghatározott információkból kiindulva a szakági fejezet megvalósítása esetén várható következmények előrejelzése;

f) javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, amelyeket a hírközlési szakági fejezetben és más fejezetekben figyelembe kell venni;

g) közérthető összefoglaló;

h) *  engedélyezési eljárás elektronikus kapcsolattartási pont.


  Vissza az oldal tetejére