A jogszabály mai napon ( 2019.08.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet

a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését az 1. mellékletben meghatározott, ugyanazon nemzetiséghez tartozók által benyújtott kérelem kitöltésével kezdeményezhetik a szülők, törvényes képviselők (a továbbiakban együtt: szülők). A kérelmet minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez.

(2) Amennyiben legalább nyolc, azonos nemzetiséghez tartozó szülő azt kezdeményezi, a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek, tanuló valóban be is iratkozik az óvodába, iskolába.

(3) *  Ha az ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a nemzetiségi nevelés-oktatást megszervezzék, a tankerületi központ beszerzi az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását, hogy kíván-e a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására iskolát létesíteni és fenntartani.

(4) *  Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására nem kíván iskolát létesíteni, a tankerületi központ megszervezi a nemzetiségi anyanyelv és a nemzetiségi népismeret követelményeinek oktatását. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezhető egy adott iskola szervezeti egységeként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.

(5) Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat dönthet úgy is, hogy a kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak ellátására nyelvoktató nemzetiségi iskolát létesít és tart fenn vagy utazó pedagógus hálózatot működtet. Ha a nyelvoktató nemzetiségi iskola nem az országos nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő iskolában működik, az országos nemzetiségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit vagy az utazó pedagógussal történő feladatellátás keretében megvalósuló együttműködést.

2. § (1) *  A nemzetiségi óvodai nevelésben, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételt a szülők önkéntes - teljes körű, befolyásmentes tájékoztatáson alapuló - választásuk kinyilvánítására szolgáló, a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik. A nyilatkozat nemzetiségi óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes.

(2) Legkésőbb május utolsó munkanapjáig írásban kell bejelentenie

a) nemzetiségi óvodai nevelés esetén a szülőnek, amennyiben a gyermek a következő nevelési évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelésben,

b) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a szülőnek, abban az esetben, ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülőnek és a tanulónak együttesen, amennyiben a tanuló a következő tanítási évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelés-oktatásban.

(3) Ha a tanuló nem cselekvőképtelen, tizennégy éves korától az 1. § (1) bekezdése szerinti kérelem és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat érvényességéhez a tanuló és szülő együttes aláírása szükséges.

(4) *  A szülők a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatukat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a nevelési év, tanév végére szólóan vonhatják vissza.

(5) *  A (4) bekezdéstől eltérően, ha a szülők igazolják, hogy a gyermek vagy a tanuló más nevelési-oktatási intézményben folytatja tanulmányait, és nemzetiséginek nem minősülő óvodai nevelése, illetve iskolai nevelése-oktatása a nevelési év, tanév közben is biztosított, visszavonó nyilatkozatuk a nevelési év, tanév közben a szülők által szabadon megválasztott időpontban is hatályosulhat.

3. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre, tanévre vonatkozó, a 2. § szerinti igényt az első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében a feladatellátás kötelezettje - az érintett helyi nemzetiségi önkormányzattal együttműködve - méri fel. Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai, általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

(2) A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az intézményben működő nemzetiségi óvodai nevelési, nemzetiségi iskolai nevelési-oktatási forma bemutatását, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozatmintát. A kitöltött nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézményhez kell benyújtani.

(3) *  A nevelési-oktatási intézmény a kérelemmel, nyilatkozattal érintett gyermekek, tanulók nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként összesített létszámáról a beiratkozást követő tizenöt napon belül tájékoztatja óvodai nevelés esetében a feladatellátás megszervezéséért felelős települési önkormányzatot, iskolai nevelés-oktatás esetében a tankerületi központot. A települési önkormányzat vagy a tankerületi központ nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként, intézményenként és településenként összesíti az adatokat, és eljuttatja az illetékességi területén működő, a nemzetiségi nevelésben, oktatásban érintett nemzetiségi önkormányzatoknak.

(4) A kérelmet, nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézmény az érintett tanuló tanulói jogviszonyának megszűnését követő öt évig megőrzi.

2. Nemzetiségi óvodai nevelés

4. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a 3. mellékletben meghatározott Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei figyelembevételével készíti és fogadja el pedagógiai programját.

(2) A nemzetiségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését.

(3) A nemzetiségi óvodai nevelés a következő formák szerint valósítható meg:

a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvoda,

b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda,

c) magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti óvoda az óvodai élet egészét a nemzetiség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a nemzetiség nyelvének használata érvényesül. A nemzetiség nyelvén nevelő óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti óvoda mindkét nyelv, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. A két nyelv használatának arányát a pedagógiai programban kell meghatározni úgy, hogy annak az óvodai nevelési év első hónapjában az érintett gyermekek nyelvismerete vonatkozásában végzett felmérés adataira kell épülnie.

(6) A (3) bekezdés c) pontja szerinti óvodai nevelés keretében az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak.

3. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

5. § (1) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást biztosító iskola a pedagógiai programját és helyi tantervét a 4. mellékletben meghatározott Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatai alapján készíti el.

(2) Azon nemzetiségek, amelyek a 4. melléklet II. részben meghatározott részletes fejlesztési feladatokkal nem rendelkeznek, pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 4. melléklet I. rész II. fejezetben meghatározott fejlesztési feladatok figyelembevételével készítik el.

(3) Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a nemzetiség nyelve és irodalma, valamint a nemzetiségi népismeret oktatását az első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig. A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik, a fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. A nemzetiségi népismeret tanítása önálló tantárgyként az adott nemzetiség nyelvén folyik. A roma/cigány nemzetiség esetében a nemzetiségi népismeret oktatása a magyar nyelven is folyhat.

(4) Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret tanítását, és ez a (3) bekezdésben meghatározottak szerint nem szervezhető meg, az iskola a választható tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint legalább heti két órában megszervezi a felkészítést.

6. § A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak oktatását - a helyi tantervben meghatározottak szerint - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) az intézménytípusra, oktatási formára előírt átlaglétszám feletti osztályokban osztálybontással kell megszervezni.

7. § (1) A nemzetiségi nevelés-oktatásban a kilencedik évfolyamot megelőzően nemzetiségi előkészítő évfolyam szervezhető, amelynek célja, hogy felkészítsen a nemzetiségi anyanyelvű, kétnyelvű középiskolai nevelés-oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A tanuló a nemzetiségi előkészítő évfolyamon a kötelező óraszám legalább hetven százalékát a nemzetiségi nyelv tanulására fordítja.

(2) Ha a nemzetiségi anyanyelvű vagy a nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nemzetiségi előkészítő évfolyam az ötödik vagy a hetedik évfolyamot megelőzően szervezhető meg. A tanuló a kötelező tanórai foglalkozásainak legalább harminc százalékát fordítja a nemzetiségi nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő oktatása legkésőbb a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődik.

8. § (1) A nemzetiségi nevelés-oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:

a) anyanyelvű nevelés-oktatás,

b) kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás,

c) nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás,

d) magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás,

e) kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevelés-oktatásban - a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével - az oktató és nevelő munka a nemzetiség nyelvén folyik. Az anyanyelvű nevelés-oktatást a szakiskolákban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat is a nemzetiség nyelvén kell oktatni. A nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nevelés-oktatásban

a) a nyelvismeret elmélyítése és tanítási nyelvként való alkalmazása hozzájárul a nemzetiségi nevelés-oktatás céljainak megvalósításához, lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását,

b) a pedagógiai program tartalmazza a nemzetiségi anyanyelv és irodalom tantárgy és a nemzetiségi népismeret tantervét is,

c) a nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, mindkét nyelv tantárgy is, a nemzetiség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg,

d) a nemzetiségi nyelv és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet,

e) a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével valamennyi tantárgy tanítható a nemzetiség nyelvén,

f) az anyanyelv és irodalom mellett a pedagógiai program által meghatározott legalább három tantárgyat a nemzetiség nyelvén kell oktatni összesen a heti kötelező órakeret magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv óraszámával csökkentett számának legalább ötven százalékában,

g) valamennyi tantárgy oktatható a nemzetiség nyelvén,

h) a szakiskolában az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a nemzetiség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább negyven százalékában,a nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) a nyelv tanításával, az irodalom és a nemzetiségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi nevelés-oktatás céljainak megvalósításához,

b) hagyományos és bővített nyelvoktató formában valósítható meg:

ba) a hagyományos nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni,

bb) a bővített nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás célja a kétnyelvű nemzetiségi vagy az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A nemzetiségi nyelv és irodalom tanulása, továbbá a nemzetiség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik, legalább három tantárgy nemzetiség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni, a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki,

c) keretében a nemzetiségi nyelv oktatása a szakiskolában a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) biztosítja a roma/cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a romák/cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását,

b) nem kötelező eleme a romani és beás nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján - anyanyelvű, kétnyelvű vagy nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás keretében - biztosítani kell e nyelvek oktatását,

c) tartalmazza a roma/cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a nemzetiségi önismeret fejlesztését és a folyamatosan szervezett roma/cigány kulturális tevékenységet,

d) a legalább heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két tanórának megfelelő időkeretében roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosít. E tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, a romák történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók roma alkotókkal, találkozók roma közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés ilyen programokra.

(6) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti nemzetiségi nevelési-oktatási forma esetén a népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, nemzetiségi témájú filmek, színházi előadások, nemzetiségek történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók nemzetiségi alkotókkal, találkozók nemzetiségi közéleti személyiségekkel, részvétel nemzetiségi művészeti-kulturális programokon.

(7) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) a nemzetiségi nyelv és irodalom, továbbá a nemzetiségi népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja,

b) tartalmára és időkeretére a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás előírásai érvényesek,

c) megszervezhető tanórán kívüli foglalkozásként is.

(8) Ha az iskola nem vesz részt a nemzetiségi nevelés-oktatásban, kiskorú tanuló esetén a szülő, attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülő és a tanuló közös kérelmére engedélyezni kell, hogy a tanuló vendégtanulóként másik iskolában kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vegyen részt.

(9) A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony

a) az általános iskolában vagy középfokú iskolában folytatott tanulmányok mellett létesített vendégtanulói jogviszony,

b) kizárólagosan a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony

lehet.

(10) *  A tanuló kérheti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban szerzett osztályzatainak rögzítését a törzslapon és a bizonyítványban abban az iskolában, ahol tankötelezettségét teljesíti, vagy a tankötelezettség megszűnését követően nappali rendszerben a tanulmányait folytatja, feltéve, ha a vendégtanulói jogviszonyban és a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek. Ebben az esetben alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet vendégtanulókkal kapcsolatos rendelkezéseit, és a tanulót - kérelemre - fel kell menteni az idegen nyelv tanulása alól.

(11) Ha a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanuló nem áll tanulói jogviszonyban másik iskolával, vagy osztályzatainak iskolai tanulmányaiba való beszámítását nem kéri, részére a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban elért osztályzatairól külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb évfolyamába lépésről.

(12) Annak a kérelmére, aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kiegészítő nemzetiségi tanulmányok keretében befejezte

a) a nyolcadik vagy a tizenkettedik évfolyamot, az adott évfolyam bizonyítványát kiállító iskola ezt a tényt - záradék formájában, a kiegészítő nemzetiségi iskola igazolása alapján - rávezeti az iskolai törzslapra és a bizonyítványba,

b) *  a tizenkettedik évfolyamot, engedélyezni kell, hogy a nemzetiség nyelvéből és nemzetiségi népismeretből érettségi vizsgát tegyen.

9. § Az alapfokú és a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakaszában a nemzetiségi nevelés-oktatás bármely formája alkalmazható. A nemzetiségi nevelés-oktatást végző általános és középfokú iskola pedagógiai programjába több nemzetiségi nevelési-oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, valamint a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás a 8. § (2) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdés h) pontjában és a 8. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott eltérésekkel alkalmazható.

4. A nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása

10. § (1) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az órarendbe építve, a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás Nkt. 6. melléklete szerinti többlet tanórai foglalkozásainak a felhasználásával kell megszervezni. A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás időkeretének biztosítására a tanuló heti kötelező tanórái számának és az osztályok engedélyezett heti időkeretének a különbözete, a választható tanórai foglalkozások időkerete is felhasználható.

(2) Az anyanyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók azzal a feltétellel, hogy mind a nemzetiségi nyelv és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani. A negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket. A felső tagozaton a nemzetiségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál.

(3) A nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási formában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nyelv oktatására legalább öt, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább három tanórát szükséges biztosítani.

(4) Szakiskolában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv oktatására legalább heti két tanórát szükséges biztosítani.

(5) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az első-negyedik évfolyamon az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál, a romani és beás nyelvek oktatása esetén kettő óránál. Évfolyamok közötti átcsoportosítás esetén a negyedik évfolyam végére, a tanítási hetek közötti átcsoportosítás esetén az adott év végére teljesíteni kell az előírt időkeretet, tananyagot és a meghatározott követelményeket.

(6) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a negyedik-nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv oktatására biztosított óraszám részben, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a második idegen nyelv oktatására biztosított óraszám - a romani és beás nyelv kivételével - a nemzetiségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.

(7) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a nemzetiségi népismeret oktatására.

(8) A nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására bármely nevelési-oktatási forma és évfolyam esetében heti egy tanórát, évi harminchét tanórát kell biztosítani. Szakiskolában a nemzetiségi népismeret oktatása nem kötelező, azonban heti egy tanórának megfelelő időkeretben a nemzetiségi népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységet kell biztosítani.

5. Záró rendelkezések

11. § *  (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 2-án lép hatályba.

(2) Az 1-7. §, a 8. § (1)-(8) bekezdése, a 9-10. § és a 12-13. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben

a) az iskolák kezdő évfolyamán, továbbá

b) az iskolák ötödik, - hat, nyolc évfolyamos gimnázium kivételével - kilencedik évfolyamán,

c) hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán,

majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(3) A 14. § (1) bekezdés 2013. december 31-én lép hatályba.

(4) A 14. § (2) bekezdése 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

12. § (1) A 2014/2015. nevelési évre, tanévre vonatkozó nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti igényt 2013. november 30-ig kell felmérni a 3. §-ban meghatározott szabályok betartásával.

(2) 2013. november 30-ig lehet kezdeményezni a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás 2014/2015. nevelési évben, tanévben történő megszervezését.

13. § * 

14. § (1) * 

(2) * 

1. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

I. Kérelem
nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez
 * 

Alulírott ............................................................. *  az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően a benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől kérem nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését.

A gyermek / tanuló neve:

A gyermek / tanuló anyja neve:

A gyermek / tanuló születésének helye, ideje:

A gyermek / tanuló lakóhelye: * 

A gyermek / tanuló tartózkodási helye: * 

A gyermek/tanuló azonosítója * :

Az igényelt pedagógiai feladat * :

óvodai nevelés / általános iskolai nevelés-oktatás / gimnáziumi nevelés-oktatás / szakközépiskolai nevelésoktatás / szakiskolai nevelés-oktatás

Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése * :

beás / bolgár / görög / horvát / lengyel / német / örmény / romani / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán

A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma * :

- Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés

- Nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés

- Roma/cigány kulturális óvodai nevelés

- Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) nevelés-oktatás

- Nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás

- Nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

- Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

- Kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás

Nyilatkozom, hogy a kérelemmel érintett nemzetiséghez tartozom.

Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben megjelölt pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló írásbeli kérelem benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év / tanév május utolsó napjáig be kell nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető.

...................... (település neve), ..... (év) ......................... (hó) ...... (nap)

a tanuló aláírása *  a szülő vagy gondviselő aláírása

II. Záradék

A gyermek, tanuló számára a kérelemben megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelés- oktatás az alábbi intézményben kerül megszervezésre:

Az intézmény hivatalos neve:

OM azonosítója:

Székhelyének címe:

A gyermek, tanuló által igénybevett nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás tényleges helyének címe (ha a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezése telephelyen történik * :

...................... (település neve), ..... (év) ....................... (hó) ...... (nap)

bélyegző lenyomata

intézményvezető aláírása

2. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

I. Nyilatkozat
a nemzetiségi óvodai nevelésben / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételről
 * 

Alulírott ............................................................. *  az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozom, hogy a benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évben, tanévben kérem az alább megjelölt gyermek / tanuló számára a nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás biztosítását.

A gyermek / tanuló neve:

A gyermek / tanuló anyja neve:

A gyermek / tanuló születésének helye, ideje:

A gyermek / tanuló lakóhelye: * 

A gyermek / tanuló tartózkodási helye: * 

A gyermek/tanuló azonosítója * :

Az igényelt nemzetiségi pedagógiai feladat * :

óvodai nevelés / általános iskolai nevelés-oktatás / gimnáziumi nevelés-oktatás / szakközépiskolai nevelés-oktatás / szakiskolai nevelés-oktatás

Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése * :

beás / bolgár / görög / horvát / lengyel / német / örmény / romani / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán

A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma * :

- Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés

- Nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés

- Magyar nyelvű roma/cigány kulturális óvodai nevelés

- Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) nevelés-oktatás

- Nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás

- Nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

- Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

- Kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás

Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben megjelölt pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló írásbeli kérelem benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év / tanév május utolsó napjáig be kell nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető.

...................... (település neve), ..... (év) ......................... (hó) ...... (nap)

a tanuló aláírása *  a szülő vagy gondviselő aláírása

II. Nyilatkozat
a nemzetiségi hovatartozásról

(A válaszadás nem kötelező, ennek hiányában azonban a felvétel során nem érvényesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés.) * 

Az alábbi nemzetiséghez tartozónak vallom magam / a gyermek, tanuló az alábbi nemzetiséghez tartozik:

bolgár / görög / horvát / lengyel /német / örmény / roma/cigány / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán

...................... (település neve), ..... (év) ......................... (hó) ...... (nap)

a tanuló aláírása *  a szülő vagy gondviselő aláírása

III. Záradék

A gyermek, tanuló számára a nyilatkozatban megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás az alábbi intézményben biztosított:

Az intézmény hivatalos neve:

OM azonosítója:

Székhelyének címe:

A gyermek, tanuló által igénybevett nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás tényleges helyének címe (ha a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésére telephelyen történik * :

...................... (település neve), ..... (év) ....................... (hó) ...... (nap)

bélyegző lenyomata

intézményvezető aláírása

3. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei

I. Bevezető

1. A nemzetiségi óvodai nevelés hazánk egységes köznevelési rendszerének része, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.

2. A Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve meghatározza a magyarországi nemzetiségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.

3. A nemzetiségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a nemzetiségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

II. A nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladata

1. A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

2. A nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy

- biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

- ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

- készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására;

- segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3. A nemzetiségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett - figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

4. A nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

5. A magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda tevékenységi formáiban hangsúlyozottan szerepelnek a roma/cigány játékok, versek, mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyt. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a roma/cigány tánckultúra megismertetése.

III. A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése

1. A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

2. A nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a nemzetiség nyelvét, ismernie kell a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

3. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a nemzetiség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is ismerjék és használják a nemzetiség nyelvét (tájnyelvét).

4. A nemzetiségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a nemzetiségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

5. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodának a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.

6. Az óvoda környezete tükrözze a nemzetiség kultúráját, a nemzetiség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

IV. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt;

b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a nemzetiség nyelvén közvetíteni;

c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

d) ismerjen a nemzetiség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);

e) ismerkedjék meg a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

4. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

NEMZETISÉGI ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS FELADATAI

I. RÉSZ

I. ÁLTALÁNOS FELADATOK

A nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást végző iskola a Nemzeti alaptantervben és a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.

A nemzetiségi nevelés-oktatás - a magyarországi köznevelési rendszer részeként - megvalósítja az iskolai nevelés-oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén való tanulást, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását.

A nemzetiségi nevelés-oktatás segíti a nemzetiséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A nemzetiségi nevelés-oktatástfolytató intézményekben arra kell törekedni,

a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és nemzetiségkép,

b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.

II. A NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A nemzetiségi nevelés-oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a nemzetiségi nevelés-oktatás felkészít a nemzetiség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott nemzetiségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti fejlesztési feladatokra való figyelemmel - az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a nemzetiségi nevelési-oktatási formához igazodóan tartalmazza a nemzetiség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig a rendelkező rész 1. §-ának (5) bekezdésében megengedett eltérések figyelembevételével.

Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret tartalmát nemzetiségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg.

A) Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom

1. A nemzetiségi nevelés-oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a nemzetiség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a nemzetiségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

2. A nemzetiség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a nemzetiség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a nemzetiség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a nemzetiség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

3. Az anyanyelv (a nemzetiség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a nemzetiségi nevelés-oktatás formáihoz.

a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató nevelési-oktatási formában a nemzetiségi nyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén (esetleg magyar nyelven is) a nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell megalkotni. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése.

b) Az anyanyelven (nemzetiség nyelvén) és a két nyelven folyó nevelési-oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén (esetleg magyar nyelven is) a nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell elkészíteni. A fejlesztési feladatok meghatározása a tanulók meglévő nyelvismeretére építve fejleszti a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességét, a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az irodalmi művek ismeretén keresztül hozzájárul az egyén kulturális önazonosságának kialakításához, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztéséhez.

4. Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom kapcsolata az európai nyelvi szintekkel

A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos és bővített nemzetiségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2).

Az anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szint elérése (C1) a köznevelésben alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1) elérése a cél.

Nemzetiségi nyelv 6. évfolyam 8. évfolyam 12. évfolyam
Hagyományos és bővített nyelvoktató forma A1 A2 B2
Anyanyelvű és kétnyelvű forma A2 B1 C1

Az európai minimumszint fele: A1

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés

Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a nemzetiségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.

Beszédkészség

Képes legyen megszólalni a nemzetiség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.

Olvasásértés

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.

Írás

Képes a nemzetiségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.

Az európai alapszint: A2

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a nemzetiségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, nemzetiségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a nemzetiségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a nemzetiségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség

Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a nemzetiségi közösséget, tanulmányait.

Olvasásértés

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a nemzetiség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).

Írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a nemzetiség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Beszédértés

A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a nemzetiségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Beszédkészség

Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés

Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A nemzetiségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.

Írás

Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a nemzetiségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.

Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a nemzetiségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és nemzetiségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Beszédértés

Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

Beszédkészség

Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni nemzetiségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális nemzetiségpolitikai eseményekről.

Olvasásértés

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

Írás

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a nemzetiség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.

A mesterfokú nyelvhasználói szint (C1)

Elérésük a bővített nemzetiségi nyelvoktatás célja a tizenkettedik évfolyam végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott nemzetiség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.

5. A magyar nyelv és irodalom és a nemzetiségi anyanyelv kapcsolata

Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatás célja a nemzetiségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a nemzetiség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.

B) A nemzetiségi népismeret

1. A nemzetiségi népismeret az adott nemzetiség nyelvén és magyar nyelven nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.

2. A nemzetiségi népismeret általános témakörei:

a) A nemzetiség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

- nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,

- vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),

- ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),

- hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,

- szociológiai és település-földrajzi ismeretek.

b) A nemzetiség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja

- a nemzetiség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza,

- nevelés-oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,

- a nemzetiségek más országokban élő csoportjai.

c) Nemzetiségi és állampolgári jogok

- a nemzetiségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,

- a nemzetiségek intézményrendszere,

- nemzetközi kapcsolatok.

3. A nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként történő tanítása mellett szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka.

II. RÉSZ

RÉSZLETES FEJLESZTÉSI FELADATOK NEMZETISÉGENKÉNT * 

A) BOLGÁR NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS
1.1 Bolgár nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszéd partnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra; a kifejező és mások számára érthető beszédre bolgár nyelven. Törekvés a jól formált beszédre és a bolgár nyelv kiejtési szabályainak megfelelő artikulációra. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes bolgár beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (hangképzés, mondatfonetikai jellemzők).
A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben.
Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, fejlesztése, törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A szünet, a hangsúly, a beszédtempó, a hangmagasság tudatos használata és az abban rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása.
Törekvés az érzékletességre. A különféle bolgár mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően, egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége. Törekvés a pontosságra és a lényeg kiemelésére. A különféle bolgár mondatok változatos használata a közlési célnak, szándéknak és a beszédsajátosságoknak megfelelően. A különféle bolgár mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének lekötésére. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz.
Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése bolgár nyelven. Figyelem a szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazására (a bolgárra jellemző, helyes hangképzés, mondat- és szövegfonetikai eszközök). Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben bolgárul. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét bolgár nyelvű beszédhelyzetekben. A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése, árnyalt alkalmazkodás különféle bolgár nyelvű beszédhelyzetekhez.
A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. a testbeszéd, kulturális különbségek, bolgár jellemzők). Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre bolgár kontextusban. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle bolgár nyelvű beszédhelyzetekben. A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A gesztusokkal való kommunikáció lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték szerepének és kulturális meghatározottságának ismerete, tudatos alkalmazása. A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben.
Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid bolgár nyelvű hallott szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése. Hallott bolgár szöveg tartalmának megértése, rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő szóbeli viselkedésének megfigyelése. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés a hallott szöveg üzenetének dekódolására, a beszédszándék (tájékoztatás, manipuláció, meggyőzés stb.) felismerésére, a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Az értő figyelem alkalmazása.
Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása bolgár nyelven. Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, az árnyalatok érzékelésére. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). A látottak (átéltek) és a feltételezések,
következtetések, hipotézisek) megkülönböztetésére az élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, a verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (film, színház, fotó, képzőművészet).
Részvétel a
tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában bolgár nyelven. Saját vélemény megfogalmazása.
Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. A saját vélemény újrafogalmazása adott szempont szerint. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése.
Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal bolgár nyelven. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). Tanult szövegek kifejező tolmácsolása. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása. Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és C2 szint követelményeinek teljesítése bolgár nyelven.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztálynak megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása, az elemi feladatmegoldástól - a beszélgetésen át - az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A tanult bolgár (cirill) betűk összeolvasása. Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása bolgár nyelven. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a bolgár hangos olvasásban. Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása és alkalmazása.
A hangos és a néma olvasás gyakorlása bolgárul különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása bolgár nyelven.
Egyszerű bolgár szövegek szó szerinti jelentésének megértése.
A szó szerinti jelentésen túli jelentések létezésének megtapasztalása tanítói segítséggel. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival tanítói segítséggel.
A szó szerinti jelentésen túli jelentések létezésének megtapasztalása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentéseinek irányított és önálló megértése és gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése és megértése, ismerkedés a szövegértési technikákkal. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.
A bolgár nyelvű aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző
szövegösszefüggésekben bolgár nyelven.
Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. A szókincs folyamatos gazdagítása a bolgár nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése egyéni munkával; felkészülés az élethosszig tartó tanulás feladataira.
Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése.
A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása).
Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése
Szöveg és kép viszonyának megfigyelése
Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.
Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű bolgár szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.
Szövegek műfaji különbségének érzékelése (pl. mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír és kommentár). Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemző szóbeli és írásbeli műfajokban.
Szövegek önálló megértése néma olvasással. Az olvasás örömének megtapasztalása. Rövidebb és hosszabb művek önálló elolvasása, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése.
Az olvasás örömének megtapasztalása.
Szöveg feldolgozása megadott szempontok szerint. A szöveg kifejtett és ki nem fejtett üzeneteinek dekódolása.
Az olvasás örömének megtapasztalása.
A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása (pl. a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések, jelentésrétegek feltárása).
A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Az olvasás ismeretközlő és esztétikai szerepének megtapasztalása.
Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása segédeszközökkel. A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése szótár, lexikon használatával.
Egy-két mondatos vélemény
megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.
Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek
cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.
Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban.
Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése bolgár nyelven.

3. Írott szöveg alkotása

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkorral és az nevelés-oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegfelismerő, áttekinthető jegyzetek és vázlatkészítés. Biztos problémalátás, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az eszközszintű cirill betűs íráshasználat fokozatos kialakítása. A bolgár írás
jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.
Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett cirill betűs írásmód gyakorlása. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjainak elsajátítása. Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása bolgár nyelven.
Különböző bolgár szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés), a mindennapi élet tájékoztató szövegei (használati útmutató, meghívó, sms, e-mail stb.) A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban. Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, illetve üdvözlés, meghívó, hirdetés, távirat megfogalmazása). A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése, sms, e-mail). Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás, esszé, értekezés, motivációs levél, blog).
A tanult nyelvtani, helyesírási ismeretek normakövető alkalmazása rövid fogalmazásokban bolgár nyelven. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a kreatív fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Fordítás szótár segítségével, nyelvi fordulatok helyes átültetése magyarról bolgárra. A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása.
Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (pl. szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (pl. párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra. A személyiség és a személyesség kifejezése a szövegformálás kreatív eszközeinek birtokában.
Az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés). Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár és internethasználat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (a könyvtárhasználat alapjai, könyvkölcsönzés). Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból). Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és kritikájának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk.
Tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében (könyv- és könyvtárhasználat, verbális és nem verbális [hangzó és képi] információk feldolgozásának gyakorlása). Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. A gyűjtött, ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal.
Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. Elemi gyakorlottság az információ
felhasználásában, a források megjelölésében.
Az információ-felhasználás további normáinak megismerése, alkalmazása (a források megjelölése, az idézés szabályai, jegyzetek készítése).
Vázlatkészítés tanári irányítással. Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Önálló vázlatkészítés (fürtábra, gondolattérkép stb.) rövidebb szövegek alapján. Önálló vázlatkészítés különféle eljárásokkal (gondolattérkép, szemponttáblázat, T-táblázat, Venn-diagram stb.) adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása.
Ismerkedés különböző információhordozókkal (pl. vizuális, audiovizuális, elektronikus: internet, CD-ROM). Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése).
Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése).
Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).
Információ visszakeresése tanítói irányítással, értelmezése, szereplők érzelmeinek azonosítása, érzelmek és cselekedetek közti kapcsolat, egyszerű ok-okozati viszony felismerése; következtetések, értelmezés. Információkeresés, szereplők érzelmeinek magyarázata, érzelmek és cselekedetek közti kapcsolat, ok-okozati viszony felismerése; következtetések, értelmezés. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára.
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált [koncentrációs] memóriagyakorlatok. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése. A szöveges emlékezet erősítése. Megértett szövegekre való emlékezés, a szövegek új helyzetben való alkalmazása. Kombinációs és asszociációs képességek fejlesztése memoriterek tanulásával. Szövegek pontos, értelmező, esztétikus felidézése és önálló, aktív reprodukálása a céloknak megfelelően.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

A mai bolgár nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja a igényes önkifejezés lehetőségét.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján a bolgár nyelvben (pl. hang, szó, mondat; magán- és mássalhangzók, névszók, igék). A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével; azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése; szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A bolgár nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. A bolgár nyelv típusához kötődő alapvető ismeretek.
Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). Ismerkedés az egy- és kétnyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentések megismerése. Ismerkedés az egy- és kétnyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése, alkalmazása. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében.
Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz egészlegesen (holisztikusan). Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú és hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése. Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). Gyakorlottság és szándékosság a kommunikációt befolyásoló tényezőkhöz való alkalmazkodásban. Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete, a kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.
A bolgár írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben (nyelvhelyesség). A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén egyaránt. A bolgár helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan. A bolgár helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan. Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása bolgárul (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírású szöveg megírására.
Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaiban. A bolgár nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a megismerése. A nyelvi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal), a történeti szemlélethez kapcsolódó általános nyelvészeti ismeretek tanulmányozása. A történetiség szempontjának alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megítélésében.
A bolgár és a magyar nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. bolgárul úgy mondjuk, hogy...). Annak felismerése, hogy a bolgár nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Érdeklődés felkeltése a bolgár népköltészeti hagyomány, a mesék és a gyermekirodalom alkotásai iránt. Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet stb. iránti igénnyel. Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret stb. iránti igénnyel. Az olvasás örömének felfedezése. A bolgár és a magyar népmesék tartalmának összehasonlítása. Az egyes népmesefajták sajátosságainak megismerése. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az
irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja.
Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása a bolgár, a magyar és világirodalom köréből. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása, a klasszikus és a kortárs bolgár és világirodalom köréből a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben. A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs bolgár és a világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása. A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszak-jellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.
A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. A főbb költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai szövegben. Az előbbiek jelentésteremtő szerepének megértése a tanult versekben. Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, megértése. A költői nyelvhasználat összetettségének megismerése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. Versszervező elvek felismerése és értelmezése.
Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.
A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése. A kompozíció meghatározó elemeinek (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása) megismerése. A lírai művek értékszerkezetének felismerése. Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben.
A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.
Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása. Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megismert formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Kreatív történet elbeszélési és történet átírási gyakorlatok. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú - klasszikus és kortárs, bolgár és világirodalmi - epikai művek elemzése és értelmezése. A megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban.
Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata.
Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, ebből következtetések levonása. Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben.
Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el, és kinek a szemével látjuk a történetet. Az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet érzékelése. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.
A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Előreutalások és késleltetések érzékelése az elbeszélésben. Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés.
Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről. Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása. Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.
Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása. Néhány bolgár közmondás ismerete. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása.
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete.
Néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése az olvasott művek alapján. További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből. A bolgár és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése.
Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezése (pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, konvenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok.
A mű közvetlenül adódó (szó szerinti) jelentésének, ill. a történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, illetve más olvasmányélmények, hangzó és képi szövegek bevonásával. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásával. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására,
általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásával. Kapcsolatkeresés az európai és a bolgár irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítására, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képessé a konfliktuskezelésére és az önálló ismeretszerzésre.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi élmények, média kapcsán folytatott beszélgetésekben. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása. Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). A bolgár és a magyar, ill. más kulturális regiszterek keveredésének felismerése korunk kultúrájában, igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére.
A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés, mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. Jog és erkölcs kapcsolata. A tudatos, jogkövető és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása, a moráliskérdésekben való tájékozódás igénye és képessége.
Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség
változékonyságának megtapasztalása.
A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; új és régi párbeszédének átélése a művészetben. A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa; az elsajátítás és a kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában.
A műélvezet minél gyakoribb átélése a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus és a zene révén. A műélvezet minél gyakoribb átélése a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus és a zene révén. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával. Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása és folyamatos bővítése.
Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat). A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Különféle
konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különböző műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.
Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére.
Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása.
Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása. Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán. A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése. A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása.
A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján (bolgár és magyar viszonylatban). A kulturális különbség, mint világlátás, mint életforma és mint érték megismerése, a kulturális sokszínűség, mint közösségépítő erő megfigyelése különféle szövegekben, illetve a helyi bolgár közösség példáján. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kultúrák közötti átjárás korlátainak felismerése, más kultúrák megismerésének igénye. A kulturális értékképződés folyamatára való reflektálás, az abban való részvétel igénye.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallott szöveg megértése

- a bolgár nyelv hangjainak felismerése, mondatok feldolgozása, az életkornak megfelelő szövegek megértése (ok-okozati kapcsolatok, időrendi sorrend, szereplők, események, történések, belső összefüggések feltárása, egyszerűbb következtetések levonása)

1.2. Beszédkészség fejlesztése

Megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés bolgár nyelven.

- a bolgár nyelvre jellemző mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának elsajátítása

1.3. Beszédfejlesztés. Szóbeli szövegek megértése és alkotása.

A bolgár szókincs fejlesztése, a nyelvhasználati tévesztések javítása, a biztos szövegértés támogatása, fejlesztése.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás.

1.4. Memoriterek szöveghű tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Az olvasástanítás előkészítése.

- Az olvasás elsajátításához szükséges általános részkészségek: logikai sémák, figyelem, megfigyelés, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet és speciális részkészségek: beszédhangészlelés, hangdifferenciálás, hanganalízis, jelfunkció, relációszókincs, testséma, tájékozódás síkban és térben. A felsorolt készségek meglétének ellenőrzése bolgár nyelven.

2.2. Az olvasás jelrendszere: cirill betűs (bolgár) hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

2.3. Tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése.

2.4. Írott szöveg megértése.

- Lényegkiemelés, vázlat, tartalommondás, szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Bolgár (cirill betűs) írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, az anyaggyűjtés módjai (megfigyelés, emlékezet, olvasás, képzelet).

Címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés; stílus.

Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; a mindennapi élet tájékoztató szövegei (használati útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, sms, e-mail). Rendezett íráskép.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Könyv- és könyvtárhasználat: tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egy- és kétnyelvű szótárak, lexikon, bolgár nyelvi kézikönyvek; gyermekújság; elektronikus információhordozó; kölcsönzés.

4.2. Tanulást támogató eljárások (kézzel írott irányított vázlat, egyszerű adatkeresés).

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

- Teljes művek: 4-6 mondóka, Ivan Vazov: Rodna recs; Az sam balgarcse; Petko R. Slavejkov: Tatkovina; Malak Pencso; Ran Boszilek: Rodna strjaha; Dora Gabe, Eliszaveta Bagrjana, Petja Dubarova egy-egy verse, kortárs bolgár költők műveiből 4 alkotás.

- Részletek: Ljuben Karavelov: Hubava si moja goro; Ivan Vazov: Otecsestvo ljubezno; bolgár Himnusz, továbbá két részlet szépprózai művekből.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, rendezés, összehasonlítás).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek

- Kapcsolatfelvétel és -zárás, udvarias kapcsolattartás, beszélgetés, vita bolgár nyelven.

- Nyelvi mintakövetés a bolgár nyelv sajátosságainak megfelelően.

5.2. Szavak jelentése, szókincs; többjelentésű, azonos alakú szavak, állandósult szókapcsolatok, néhány bolgár közmondás, szólások.

5.3. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.4. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes, kérdő, mutató névmás.

5.5. Modalitás szerinti mondatfajták.

5.6. A bolgár nyelv alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályai, írásjelek.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Szerzők és művek.

- Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: „Bolgár népmesék”, Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

- Klasszikus bolgár szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. Szerzők: Ran Boszilek „Патиланско царство” (Galibáék királysága) Angel Karalijcsev: Тошко Африкански (Afrikai Toskó); Valeri Petrov: Меко казано (Enyhén szólva); Elin Pelin: Ян Бибиян: Невероятните приключения на едно хлапе; Ян Бибиян на луната; (Jan Bibijan kalandjai) Emilian Stanev: Чернишка; Къщичка под снега; През води и гори; Когато скрежът се топи („Cserniska”, Kunyhó a hó alatt, Erdőn, vizen át, A mikor a jég olvad); Jordan Radicskov: Ние, врабчетата (Mi, verebek); költők: Петко Славейков, Иван Вазов, Елин Пелин, Кирил Христов, Константин Константинов, Елисавета Багряна, Дора Габе és mások művei.

- Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények (pl. A. Lindgren, G. Rodari, M. Twain stb.)

- Kortárs bolgár szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények.

Alapvető ismeretek elsajátítása bolgár nyelven az irodalmi művek elemzéséről (szakkifejezések, fogalmak)

6.2. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, a cselekmény kezdő és végpontja, fordulatok, szereplők (főszereplő, mellékszereplő/k/).

6.3. Lírai alkotások: a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén), egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat, ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers, tipográfia).

6.4. Ismeretterjesztő szövegek (család, mindennapi élet, élethelyzetek, viselkedés, emberi kapcsolatok, hazánk története, hazai tájak, ünnepek, egészség, életmód, természet- és környezetvédelem).

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak.

7.2. Saját vélemény bizonyítása (érvelés), részvételi kultúra a beszélgetésben.

7.3. Mindennapi konfliktusok dramaturgiája.

5-8. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallás utáni értés bolgár nyelven.

1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés). A beszéd szupraszegmentális tényezői a beszédszándéknak megfelelően.

1.3. Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció.

1.4.Memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

- A szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás.

- A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

- Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Gyakori szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek) megértési stratégiái.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép a bolgár (cirill betűs) írásnak megfelelően.

3.2. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, egyéb, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, sms, csetelés), kreatív írás.

3.3. Kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi és helyesírási normák bolgár nyelven.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos Internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

- Jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy- és kétnyelvű szótárak.

- Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

- Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek, népdalok szöveghű felidézése.

- Teljes művek: Iván Vazov, Hriszto Botev, Petko Slavejkov, Dobri Csintulov egy-egy verse, Hriszto Smirnenszki, Pejo Javorov és Pencso Slavejkov versei, kortárs szerzők 1-1 verse; három népdal (2 történelmi “Откога са й, мила моя майно льо, зора зазорила”, “Даваш ли даваш Балканджи Йово”, illetve egy családi “У Недини слънце грее”).

- Részletek: Vazov, Iván „Епопея на забравените” (részletek); Hriszto Botev - “Хайдути” (részlet), egy drámarészlet, egy népballada, két 5 soros prózai szöveg.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről (bolgár nyelvről)

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés; kisközösségi kommunikáció, kiselőadás, vita).

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

- Nemzetiségi nyelvhasználat. A magyarországi bolgárok nyelvhasználatának jellemzői.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

- A bolgár beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó).

- Szóelemek.

- Szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója; a szószerkezetek.

- A szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata, az állandósult szókapcsolatok. A szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések.

- Mondat; szerkezet, modalitás.

- Az írott nyelv normái: a bolgár helyesírás alapelvei.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Műnemek és műfajok fogalmának megismerése bolgár nyelven (irodalmi terminológiai ismeretek)

Műnemek és műfajok.

- Epika, líra, dráma.

- Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, legenda, mese, mítosz, monda, novella, regény; dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, költői levél, óda, rapszódia; komédia, tragédia.

6.2. Kompozíció, szerkezet, hatás.

- Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés.

- Lírai én, motívum.

- Helyzet, monológ, dialógus jelenet, szándék, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.

- Ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét.

- Szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum.

6.4. Epikus és drámai művek.

- Szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése.

6.5. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata.

6.6. Lírai alkotások elemzési, értelmezési eljárásai.

6.7. Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok (természet, évszakok és napszakok, szülőföld, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica).

6.8. Verselés, zeneiség.

- Ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés; rím.

6.9. Szerzők és művek.

- Epika: bolgár népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek; óbolgár irodalom: Pannon legendák, Kliment Ohridiszki, Kosztantin Preszlvaszkil, Csernorizec Hrabar, Evtimij Tarnovszki, Grigorij Camblak munkái; Ivan Vazov: Rabigában, Epopeja na zabravenita; Elbeszélések és útleírások; Elin Pelin és Jordan Jovkov elbeszélései; Aleko Konsztantinov: Chicago-ig és vissza; Ljuben Karavelov: Maminoto detence, Hadzsi Nicso.

- Egy 20. századi bolgár ifjúsági regény és egy-két regényrészlet

- Egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból;

- Két-három kortárs szépprózai alkotás.

- Líra: Hriszto Botev “На прощаване”, “Обесването на Васил Левски и др.; Ivan Vazov “Опълченците на Шипка”, “Българският език”; Pejo Javorov “Заточеници” és más versek; Hriszto Szmirnenszki “Юноша”, Nikola Vapcerov “Пролет”.

- Öt bolgár kortárs lírai alkotás.

- A dráma és a színház világa: egy komédia és egy tragédia; dialogikus szövegek jelenetek, drámajáték.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Irodalmi élmény (önálló olvasmányválasztás) indoklása.

7.2. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).

7.3. Zenei, képzőművészeti, művelődéstörténeti vonatkozások.

7.4. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció.

7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

9-12. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallás utáni értés.

- Érthető jól artikulált, összefüggő beszéd bolgár nyelven (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés).

- A beszéd szupraszegmentális tényezőinek helyes használata a beszédszándéknak megfelelően.

- Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció), beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

1.2. Nyelvi és nem nyelvi kódok.

1.3. Hosszabb, önálló, monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

- A hangos és néma olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) nyomtatott és elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Szövegértési stratégiák (szó szerinti, értelmező, kritikai és kreatív) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben bolgár nyelven.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

- Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői.

- Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.

2.4. Szövegek retorikája és stíluselemei

2.5. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető cirill betűs íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

- Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog) kommunikációs és műfaji jellemzői.

- Kreatív írás, stílusgyakorlat.

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai ismeretek bolgár nyelven.

3.4. Helyesírás: a szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása bolgár nyelven.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos Internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

- Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy- és kétnyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció és elrendezés.

- Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

- Idézés, a forrásjelölés módszerei.

- Önálló jegyzetelési technikák.

- Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

- Teljes művek: tizenöt lírai alkotás (ezen belül Ivan Vazov, Hriszto Botev, Pencso Szlavejkov, Pejo Javorov, Dimcso Debeljanov, Elisaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov és mások művei).

- Részletek: kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből (kb. 30 sor), 20 sor epikai művekből, három drámarészlet.

4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

- A személyközi kommunikáció.

- A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai.

- Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció).

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

- A bolgár helyesírás alapelvei.

- Nemzetiségi nyelvhasználat - a magyarországi bolgár nyelv.

5.3. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás).

5.4. A nyelvi egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések. Szókincs, frazeológia. A bolgár nyelv és az idegen nyelvek jellemzői.

5.5. A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők; szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet. Az intertextualitás és a számítógépes szövegvilág.

5.6. A nyelvi változás: a bolgár nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek.

5.7. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás.

5.8. Stílus és jelentés.

- Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben.

- Stílusrétegek, stílusváltozatok.

5.9. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. A bolgár a világ nyelvei között.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Irodalmi műfajok fontosabb jellemzőinek ismerete bolgár nyelven (terminológiai ismeretek, fogalmak)

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai.

- Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé.

6.2. Kompozíció.

- Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus.

- Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok.

- Helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés jelenet.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói.

- Alakzatok.

- Szóképek.

6.4. Hangnemek, esztétikai minőségek.

- Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis.

6.5. Verselés, zeneiség.

- Ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés.

6.6. Művelődés- és irodalomtörténeti korszakok, korstílusok, stílusirányzatok bolgár szempontból (óbolgár kor, törökkor, újjászületés, modernizmus, posztmodernizmus)

- a bolgár irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: pl. a „Miszal” mint folyóirat és mozgalom, stb.

6.7. Szerzők és művek.

Bolgár irodalom

- Epika: 1) újjászületéskori bolgár próza - Paiszij Hilendarszki, Szofronij Vracsanski művei, Ljuben Karavelov „Régi idők bolgárjai”; 2) 19-20. századi próza: Iván Vazov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov (“Ganjo bácsi”), 3) 20. sz. közepéig: Elin Pelin (Szélmalom; A kolostori szőlő alatt; Geraci); Jordan Jovkov (Balkáni legendák; Esték az Antimovi kocsmában) Dimitar Talev (A vaskandelláber), Dimitar Dimov (Benz hadnagy); továbbá egy kortárs szépprózai alkotás (pl. Teodora Dimova), magyarországi bolgár irodalom: Hadzsipetkova Krisztina: Poli .

- Líra: 1) újjászületéskori bolgár líra: Dobri Csintulov, Petko Slavejkov versei; 2) 19-20. századi líra: Hriszto Botev, Pencso Slavejkov, Pejо Javorov, Teodor Trajanov, Nikolaj Liliev, Emanuil Popdimitrov, Dimcso Debeljanov; 3) 20. sz. közepéig: Hriszto Szmirnenski, Geo Milev, Nikola Furnadzsiev, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov.

- Hat kortárs bolgár lírai mű.

- Dráma: Dobri Vojnikov „A félreértelmezett civilizáció”, Pejo Javorov egy drámája.

- Egy 20. századi bolgár dráma - pl. Jordan Radicskov „Január”.

- Három értekező prózai alkotás, esszé részletei (Hriszto Botev, Sirak Skitnik, Krasztjo Krasztev műveiből).

Világirodalom

- Nyugat-európai irodalom bolgár nyelven (Cervantes, Dante, Shakespeare, Molière, Goethe, Ibsen, Mann stb.) a magyar irodalom tantárgy függvényében választható. Orosz klasszikus irodalom Puskin, Gogol, Dosztojevskij, Csehov stb. művei bolgár nyelven.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány szerepe a nemzeti identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre (élet és halál, beavatás, út, vándorlás, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars poetica).

7.3. Epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, olvasat, értékelés (élmény, érzelmek, erkölcsi dilemmák, világkép).

7.4. Az irodalmiság változó fogalma.

1.2 Bolgár nyelv és irodalom

(a nyelvoktató és a nemzetiségi kiegészítő nevelés-oktatás számára)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

A leggyakoribb fordulatok és szókincs megértése. A rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegének megértése. A legfontosabb információk, olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Rövid szóbeli közlések megértése. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete. Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismerete. Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal. A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése. Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Párbeszédek megértése és összeállítása a mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése. Közbeszédi közlések megértése - hivatalos és nem hivatalos kommunikáció Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban. A Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből. A bolgár és magyar folklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások.
Témakörök: Család, iskola, pályaválasztás, hagyományos és modern szakmák, utazás,
Bolgár anyanyelvű előadások szövegének követése (film, színház, hírek, rádió- és TV műsor). Hazai és idegen szavak. Nemzetközi kulturális szókincs.
Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, a bolgárkertész fogalma. szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre - személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, szakmák, magyarországi bolgárok hagyományos szakmai, a bolgárkertész fogalma. egészség, sport, kultúra, a bolgár nemzetiség intézményei és közösségei.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzések egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem követ el alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Ismerkedés -
beszédfordulatok. Hivatalos és nem hivatalos megszólítások. Önmaga és a család bemutatásának készsége. Néhány gyermekvers előadása könyv nélkül. Kérdezés és válasz az időponttal kapcsolatban. Bolgár mintájú dátum írása és kimondása. Kérdésfeltevés kérdőszavakkal. Kérdésfeltevés kérdőszavakkal. Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai. Az igenlés és tagadás formái.
Rövid párbeszédek összeállítása. Részvétel rövid
Részt vesz egyszerű beszélgetésekben. Feltesz és megválaszol kérdéseket. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből. Saját megnyilatkozás felépítése - bevezető mondat, rövid tárgyalás, összegzés. Ismerkedés - beszédfordulatok. Hivatalos és nem hivatalos megszólítások. Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai. Udvariassági fordulatok -kérem, szíveskedjék stb. Szokványos kifejezések vásárláskor. Fogalmazás saját élményről. Különböző mondatfajták használata: Megérteti magát társasági beszélgetésekben. Valamely esemény előadásának készsége néhány mondatban. Saját megnyilatkozás felépítése - bevezető mondat, rövid tárgyalás, összegzés. Fogalmazás szóban kép alapján néhány mondatban.
A hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók tiszta kiejtésének készsége. A homonimák jelentésének megértése. Ismert szavak átvitt jelentésének megértése. Rövid párbeszédek összeállítása. Versek kifejező előadása könyv nélkül. Helyes kiejtés és hangsúlyozás.
Szövegalkotás meghatározott stílusban és műfajban tekintettel a tanulók kommunikatív szükségleteire. A két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése. Helyes intonáció. Önálló kapcsolatteremtés, vélemény fogalmazása és védése, esemény elmesélése a megfelelő szókincs használatával. Részletesen kifejti, megindokolja és megvédi véleményét. Tolmácsolási gyakorlatok.
párbeszédekben. Versek kifejező előadása könyv nélkül. Számolási készség és a sorrendiség jelölése. kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító. Rövid párbeszédek összeállítása. Versek kifejező előadása könyv nélkül. Számolási készség és a sorrendiség jelölése. A szókincs aktivizálása szinonimák, antonímák és homonimák segítségével. Szinonimák használata. Ellentétes jelentésű szópárok felismerése. A melléknevek fokozásának megértése és használata. A nembeli különbségek érzékelése végződés nélküli névszóknál.
Kicsinyítő képzős névszók képzésének és használatának készsége. Névszók helyes használata számnevek után.

3. Olvasásértés

Olvasott szöveg értése. A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel -pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése. Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel -pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása. A szöveg alapgondolatának megértése. A szöveg bekezdésekre osztása. Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése. Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. Rövid Megérti a rövid, egyszerű szövegek, történetek lényegét.
Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. A szavak átvitt értelmének megértése a bolgár nyelvben. Értelmező szótár használata. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése. Kifejező olvasás, versek, dalok, játékok előadása könyv nélkül. Irodalmi mű részletének dramatizálása.
Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek lényegét, a bennük lévő információt, érvelést.
Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A lényeg kiemelése. Összegzés. Ismeretlen szépirodalmi szöveg folyékony olvasása. Megértése szótár segítségével. Szótár használata tudományos és szépirodalmi szövegek fordítására. Tankönyvi szöveg fordítása szótárral tanult tantárgyból. Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása.
tudományos-tankönyvi szöveg megértése.

4. Írás

Íráskészség. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel. A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén. Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással. A szavak helyesírása többes számban. Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. A vessző az egyszerű mondatban. Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően - gratuláció meghívás, hirdetés, levél stb. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár nyelv helyesírási normáinak betartása. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően - gratuláció meghívás, hirdetés, levél, rövid feljegyezés, üzenetek stb. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási hibák kijavításának készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. Önállóan jegyzetel. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normákat betartja a bolgár nyelvben. Írásjeleket helyes használja az összetett mondatban. Helyes intonáció és az egyenes beszéd rögzítése írott szövegben különböző módokon. Fordítás szótár segítségével.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, utasítás, kérdés, szó, szófordulat hallás utáni megértése.

1.2. Nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni.

2.2. Valós helyzetekben képes kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel.

2.3. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

2.4. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatosan növekszik.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket: verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghűen megjelenít.

Memoriter: 25 gyermek- és népdal, 5 gyermekjáték ismerete.

- A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

- Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: „Bolgár népmesék”, Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

- Klasszikus bolgár szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. Szerzők: Ran Boszilek „ Патиланско царство” (Galibáék királysága) Angel Karalijcsev: Тошко Африкански (Afrikai Toskó); Valeri Petrov: Меко казано (Enyhén szólva); Elin Pelin: Ян Бибиян: Невероятните приключения на едно хлапе; Ян Бибиян на луната; (Jan Bibijan kalandjai) Emilian Stanev: Чернишка; Къщичка под снега; През води и гори; Когато скрежът се топи („Cserniska”, Kunyhó a hó alatt, Erdőn, vizen át, A mikor a jég olvad); Jordan Radicskov: Ние, врабчетата (Mi, verebek); költők: Петко Славейков, Иван Вазов, Елин Пелин, Кирил Христов, Константин Константинов, Елисавета Багряна, Дора Габе és mások művei.

3. Olvasásértés.

3.1. A szavak, szövegek pontos és kifejező olvasása, lényegének megértése.

3.2. A megértést cselekvéssel vagy szóban jelezze.

3.3. Tegyen szert a néma, vagy hangos, ismert nyelvi elemekből álló, értő olvasásra.

3.4. Legyen képes az egyszerű információk kiemelésére a szövegkörnyezetből.

3.5. Az értő olvasás elsajátítása során aktív és passzív szókincse gyarapodjon.

3.6. Érdeklődjön népcsoportja kultúrája iránt.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni leírása, helyesen.

4.3. Rövid, összefüggő szöveg írása: e-mail, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó.

5-8. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni hétköznapi témában

2.2. Valós helyzetekben képes közvetlen információt cserélni társaival, felnőttekkel.

2.3. Véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejezi.

2.4. Társasági beszélgetésben megérteti magát..

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

Memoriter: 35 gyermek- és népdal, 5 gyermekjáték ismerete

- A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

- Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: „Bolgár népmesék”, Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

- Klasszikus bolgár szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. Szerzők: Ran Boszilek „Патиланско царство” (Galibáék királysága) Angel Karalijcsev: Тошко Африкански (Afrikai Toskó); Valeri Petrov: Меко казано (Enyhén szólva); Elin Pelin: Ян Бибиян: Невероятните приключения на едно хлапе; Ян Бибиян на луната; (Jan Bibijan kalandjai) Emilian Stanev: Чернишка; Къщичка под снега; През води и гори; Когато скрежът се топи („Cserniska”, Kunyhó a hó alatt, Erdőn, vizen át, A mikor a jég olvad); Jordan Radicskov: Ние, врабчетата (Mi, verebek); költők: Петко Славейков, Иван Вазов, Елин Пелин, Кирил Христов, Константин Константинов, Елисавета Багряна, Дора Габе és mások művei.

3. Olvasásértés.

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező olvasása, lényegének megértése.

3.2. Lényeges információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének alapos ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák

4.3. Tömör, összefüggő szöveg írása: e-mail, sms, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

9-12. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

1.3. Követi a nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

2. Beszédkészség.

2.1. Beszéde érthető jól artikulált, összefüggő.

2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.

2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.

2.4. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.5. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.6. Szókincse jó.

Memoriter: 30 gyermek- és népdal ismerete.

- A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

- Epika: 1) klasszikus próza: Iván Vazov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov (“Hihetetlen történetek egy mai bolgárról”), 3) 20. sz.: Elin Pelin (Szélmalom; A kolostori szőlő alatt; Geraci); Jordan Jovkov (Balkáni legendák; Esték az Antimovi kocsmában), Dimitar Dimov (Benz hadnagy); továbbá egy kortárs szépprózai alkotás (pl. Teodora Dimova), magyarországi bolgár irodalom: Hadzsipetkova Krisztina (Poli).

- Líra: 1) klasszikus líra: Hriszto Botev, Pejo Javorov, Dimcso Debeljanov; 3) 20. sz. közepéig: Geo Milev, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov.

- Hat kortárs bolgár lírai mű.

- Dráma: Dobri Vojnikov „A félreértelmezett civilizáció”, Pejo Javorov egy drámája.

- Egy 20. századi bolgár dráma - pl. Jordan Radicskov „Január”.

- Három értekező prózai alkotás, esszé részletei (Hriszto Botev, Sirak Skitnik, Krasztjo Krasztev műveiből).

Szemelvények a mai magyarországi bolgár irodalomból: pl. Hadzsipetkova Krisztina: Poli

A magyarországi bolgár folyóiratok ismerete: pl. Haemus.

3. Olvasásértés.

3.1. Hosszabb, összetettebb szövegek komplex megértése.

3.2. Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének maradéktalan ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.3. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

2. Bolgár népismeret

(Valamennyi nevelési-oktatási forma)

A Bolgár népismeret feladata, hogy átadja azt az ismeretanyagot, amely feltétlenül szükséges a nemzeti identitás megőrzéséhez, és a közösséghez tartozás emocionális kötödésének kialakításához, valamint olyan események és tények megismeréséhez, amelyek fontosak a bolgár kultúra, múltunk és jelenünkhöz való viszonyulásunkhoz. A nemzetiségi lét, a nemzetiségi jogok és a nemzetiségi intézmények fogalmának elsajátítása. A történelmi és társadalmi tudat formálása, amelynek a középpontjában az emberi együttlét formái, az ember alkotóereje és tettei állnak időben és a térben, és ezek mulandósága.

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. Reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Ismeretszerzés a személyes beszélgetésekből, képek megfigyeléséből, valamint hallott vagy olvasott szövegekből. Kulcsszavak keresése szövegben. Élethelyzetek megfigyelése. Atlaszok, lexikonok használata.
Szülők, rokonok, család megnevezése. Önálló tájékozódás ismert környezetben. Útmutatás alapján az ismeretlen környezetben való tájékozódásra vonatkozó feladatok megoldása. Információ szerzése a közvetlen közösségről (pl. kik
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témához. A bolgár család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben.
A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Anyaggyűjtés a magyarországi bolgárok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön a tömegkommunikációs eszközökből nemzeti és etnikai nemzetiségekre vonatkozó híreket. Szülőhely (melyik bolgár vidékről származik a családom) - adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban,
Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből.



Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

a tagjai, mikor és hol találkoznak, mivel foglalkoznak).
A családban hagyományosan megült ünnepekhez kapcsolódó szokások gyűjtése.



Információk gyűjtése a bolgár nép történetéről családból és történelmi olvasmányokból
Tanúsítson érdeklődést saját és híres bolgár személyek nemzetsége iránt. Gyűjtőtevékenység a magyarországi bolgárok nemzetségei között. Családfa összeállítása.


Információk gyűjtése a környezetről (pl. falurész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.). A bolgár népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szólók, történelmi és hősi témájúak. A műalkotások megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján. A
múzeumban.
Információgyűjtés egy adott problémáról segédkönyvekből, azok rendszerezése szóban.





A férfi és női népviselethez kapcsolódó fogalmak elsajátítása és a különböző régiók viseleteinek megkülönböztetése. Ismerje el az összefüggéseket a település típusa és a lakosság foglalkozása, az életmód és a lakás berendezése, az épület rendeltetése és annak szerkezete között.

Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást.









Olvasson és magyarázzon különböző forrásokat, történelmi térképeket, képes és elektronikus adatok. Értelmezze az információk és fogalmak tartalmát a tanult eseményeket ábrázoló festmények és karikatúrák, film és videó anyagok alapján.



Információgyűjtés adott témához, projekthez
. bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. Rádió- és TV műsorok tudatos választása. Műsorválasztási stratégiák fejlesztése.
Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: sajtó, rádió, televízió, internet, könyvtárak. A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása. A történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel.
könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése. A tanultakat új feladathelyzetekben is használni tudja.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
Mesehősök és történelmi szereplők megkülönböztetése.
Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.
A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása.
Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.
A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására.

A bolgár népviselet jellemző sajátosságainak megkülönböztetése, összehasonlítása más népek viseletével.

Fiatalabbak és idősebbek öltözködésének különbségei, a múlt és a jelen összehasonlítása: az
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.

Ismerje és használja az alapvető történelmi fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál.
Tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.

A hagyományos és a mai szokásrendszer összevetése. Mutasson rá a bolgár elemekre
élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. A megkeresztelkedés okainak elemzése. A különböző etnikai csoportok, amelyek a nemzet kialakításában részt vettek, szerepe, együttélésének tárgyalása. öltözködés kultúrája. A bolgár és a magyar családok szokásainak összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek alapján. Egy adott személy (pl. történelmi személy, irodalmi hős) jellemzése, környezeti tényezők elemzése a személyiség kialakulásában. A nemzet, nemzeti nemzetiség fogalmának tisztázása és helyes használata. A különböző népcsoportok - trákok (őslakosság), szlávok, bolgárok - szerepének tárgyalása a Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában. A bolgár diaszpóra fogalmának értelmezése. A bolgár és a magyar szokások interferenciájának megfigyelése. Az asszimiláció fogalmának megvitatása. A bolgár kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. az ünneprendszerben, és vonja le a következtetést az asszimiláció mértékéről. A megemlékezések és az ünnepek értelmezése (pl. szertartások, dalok, táncok, viselet, szimbolika, helye a szertartásrendszerben szempontjából).

Elemezze Bulgária természeti kincsekkel való ellátottságát és a világgazdaságtól való függését. Magyarázza meg a gazdaság ágazati és területi struktúráját. A gazdasági ágazat, város, ország, régió
bolgár nemzet kialakításában. A környezet és a gazdasági helyzet összefüggéseinek felismerése. Történelmi fogalmak. A bolgár múltról szóló elbeszélések elemzése, személyiségek történelmi szerepének jellemzése. A monda, a legenda megkülönböztetése a valóságtól. Különböző források adatainak összehasonlítása, a bennük rejlő hasonlóságok és különbségek felismerése.



Megadott mutatók alapján történelmi események összehasonlítása. Népköltészeti alkotásokban
Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában.
Legyen fogalma az ember szerepéről a környezet átalakításában. A bolgár képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusába. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása.

Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A bolgár motívumok felfedezésének gyakorlása a
földrajzi jellemzése. Fejtse ki véleményét a tanult földrajzi objektumok alapján, és tudja azt racionálisan és emocionálisan bizonyítani és megvédeni.

Helyezze el az időben a kultúra területén kiemelkedő alkotókat, és kösse őket konkrét történelmi szöveghez. Konkrét történelmi kérdés szóbeli és írásbeli kidolgozásához tudjon érveket megfogalmazni, és tudjon azokat bizonyítani. A hagyomány és a modernitás fogalmának pontosítása, azok összefüggése.
Kelet és Nyugat, centrum és periféria fogalmának eredetének és jelentésének
pozitív és negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.). Pozitív és negatív hősök csoportosítása. Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása. művészetben. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. Fogalmazzon meg a tanult történelmi eseményekkel, alakokkal, eszmékkel, fogalmakkal kapcsolatos kérdéseket. értelmezése. Az oktatási és kulturális intézmények szerepének értékelése a nemzetiség kulturális autonómiájának biztosításában.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Események, történetek elbeszélése élőszóban. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos megjelenítése.

Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családot és a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel.
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal.

Ünnepek és hagyományok betartása a közösségi és a magán életben: ünnepi és mindennapi viselet, ünnepi
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Fogalmazás írása, rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal.

Tudja elmesélni egy közösségi ünnep fő mozzanatait emlékezetből. A különböző régiókból idetelepült bolgárok szokásainak tárgyalása (közös
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. A különböző
A legfontosabb állami jelképek értelmezése és az azokkal kapcsolatos helyes magatartás. Bulgária himnuszának eléneklése. Ismerje a bolgárok hagyományait és ünnepeit, és tudjon mesélni róluk.

A bolgár népzene és műzene hallgatása, összehasonlítása. Tetszés-nem tetszés kifejezése kulturált módon. Ritmikus mozdulatok zenére, táncmozdulatok. Az alapvető mozdulatok és lépések elsajátítása és gyakorlása. Érdeklődés kialakulása a leghíresebb bolgár együttesek iránt. A népi horók táncolása.
ételek, családi ünnepek, a (mező) gazdasági évvel kapcsolatos ünnepek - a magyarországi bolgárok ünnepei (pl. Trifon-nap, Dimitar-nap stb.). Alapvető történelmi szókincs segítségével mesélje el a történelmi eseményeket; ismerje az adatok forrásait. Képzeletbeli utazás Bulgáriában és azokon a területeken, ahol bolgárok élnek és ennek elmesélése támpontok alapján. A bolgár népzenére jellemző egyenetlen 5/8-os és 7/8-os ritmusok megfigyelése és utánzása mozgással és hangzással. vonások, különbözőségek), a közösség fogalmának megfogalmazása.

Hagyományos és elektronikus média. Bolgár nyelvű médiák Magyarországon. Az anyaország médiái ismerése. Információ-hozzáférés módszereinek gyakorlása. Anyanyelvű információhoz való jog megfogalmazása.

A bolgár tánc alapvető ritmikus mozdulatainak elsajátítása. Egyes, páros és körtáncok gyakorlása.
információforrások, történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. Beszámoló, kiselőadás megtartása. Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Rajzos vázlat, folyamatábra, diagram készítése. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése.

Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével.

A bolgárok újjászületéskori mindennapjai (pl. oktatás, ruházkodás, viselkedés, érdeklődési kör, modernizációs törekvések, európai integrálódás), valamint történelmi események elmesélése és jellemzése.
A polgárosodás korának jellegzetes szereplői (pl. a kereskedő, a tanár, az iparos, a pap, a forradalmár, az újságíró) pozícióiból való helyzetelemzés, érvelés.

A pravoszláv vallás, mint a nemzeti identitás történelmi megőrzője. A nemzeti egyház szerepe a közösség formálásában. A civil szervezetek szerepe a modern társadalomban. Jogok és kötelességek, a jogbiztosítékok, az állami és a civil szféra közötti kapcsolat.
A tömegtájékoztatás (pl. sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok) és a közvélemény. A média hatása a közösségek formálódása és az emberi érintkezésre.
Tömegtájékoztatási eszközök használata a múlt és a ma megismeréséhez. Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása, információkeresés katalógusban és kézikönyvekben. A hagyományos és elektronikus médiában az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elsajátítása.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időhatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő.
Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.
Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással.
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.
Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására.
Az idő ábrázolása térivizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Tájékozódás Európa és Bulgária térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. Bulgária főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Tájékozódás a domborzati és vízrajzi térképen és főbb jelek használata. A bolgár társadalmi fejlődés egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével. A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása.
Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak
megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). A történelmi dokumentumok részleteiből,
Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Állítson össze kronológiai és szinkrontáblázatokat a tanult eseményekről és személyiségekről. Állapítsa meg a bolgár, magyar és a világtörténelem eseményeinek egyidejűségét és vesse össze azokat. A világtörténet, az európai történelem, a magyar és a bolgár történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.

Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése.
Események elhelyezése a történelmi sorrendben. A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen, értelmezése. A történelmi események egyidejűségének felismerése grafikus ábrázolása (idővonal, táblázatok, oszlopok) és az információk leolvasása. Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása.
A földrajzi térkép elemzése, a földrajzi objektumok felismerése. Vaktérkép rajzolása és kitöltése. Bulgária jellemző domborzati formái (pl. síkságok, hegységek, folyók, természeti tájak) jellemzése és
összehasonlítása. A tények és az események felismerése új információk alapján.
A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Események kapcsolása a tanult helyekhez. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból.
Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján.

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- egy-egy bolgár híres ember (pl. művész, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma;
- egy-egy történelmi eseménnyel, különösen a nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek;
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a helyi bolgár hagyományokról, a bolgárok múltjáról;
- megismerjenek néhány mondát, elsősorban a bolgártörténelemből;
- a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. felvilágosodás-kori bolgár város jellegzetes szereplőivel, mindennapjaival);
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a helyi bolgárok, múltjáról;
- a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák;
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a helyi bolgár hagyományokról;
- egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből - különös tekintettel a nemzetiségi létre vonatkozó kérdés körben) mélységében tanulmányozzanak;
- kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a általános és egyes nemzetekre vonatkozó (bolgár, magyar) viselkedési és illemszabályok, és ebből fakadó félreértések, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése;
- megismerkedjenek a helyi bolgár hagyományokkal, néhány történettel a magyarországi bolgárok múltjából;
- egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. lakóhelyek fejlődése, az öltözködés különböző korszákokban, a higiéniai szokások);
- ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a bolgár történelem kiemelkedő személyiségeivel;
- további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a bolgár történelem kiemelkedő személyiségeivel;
- ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban;
- további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a bolgár történelem kiemelkedő személyiségeivel;
- ismereteket szerezzenek a határon túli bolgárok történetéről és kultúrájáról;
- megismerkedjenek néhány bolgár népszokással, a hagyományos mesterségekkel; - megismerjék az iskolai élet legfontosabb szabályait, és megvitassák azok szerepét, jelentőségét. - ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős eseményeiről és ezen belül a Balkán (Bizánc, Oszmán birodalom) fejlődésének egyes állomásaival;
- ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban;
- ismereteket szerezzenek a politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól; - ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai nemzetiségek történetéről;
- megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival, az európai nemzetiségek helyzetével és védelmével;
- különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el;
- további ismereteket szerezzenek a bolgár népszokásokról, a hagyományos életmódról;
- ismerkedjenek a magyarországi bolgárok életével, kultúrájával;
- különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el;
- felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi és nemzetiségi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei;
- megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét;
- elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; és ezeknek ráhatása a nemzetiségi létre.
- tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek - és különösen a gyerekek - különböző országokban, pl. Bulgáriában;
- ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat;
- egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.
- szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein;
- ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra.
- ismerjék az alapvető
- felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar és bolgár (európai, kelet-európai) társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Bulgária, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek;
fogyasztói magatartásmintákat;
- egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.
- ugyancsak kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás;

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
- Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Milyen jellemző tulajdonságai vannak? Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól?
- Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes?
- Milyen szeretnék lenni?
- Miért van szükség szabályokra?
- Mit jelent az, hogy bolgárok vagyunk?
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól?
- Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek?
- Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek?
- Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése?
- Miért vannak szegények és gazdagok?

- Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját?
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg?
- Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért?
- Van-e fejlődés a történelemben?
- Miért vannak háborúk?
- Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok, civilizációk életében?

- Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei?
- Miért vannak gazdag és
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Vannak-e abszolút erkölcsi értékek?
- Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog?
- Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak?
- Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
- Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus?

- Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák
- Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át? szegény országok?
- Milyen mértékben hatnak a „nagy emberek” a történelmi eseményekre és folyamatokra?
- Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében?
- Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek?
közötti kommunikációnak?
- Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik?
- Mi az erőszak szerepe a történelemben?

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Az én családom

2. Városom, falum

3. Az én hazám

4. Nemzeti ünnepek és szimbólumok

5. Elődeink és életük

6. Hogyan ismerjük meg a múltat (múzeumok, emléktáblák, tárgyak, képek, szokások, más dokumentumok)

7. Mondák trákokról, szlávokról és ősbolgárokról

8. Arcok a középkori bolgár történelemből

- A bolgár cárok

- Cirill és Metód és tanítványaik

- Bolgár alkotók

9. A török elleni harcok

10. Bolgárok világszerte

5-8. Évfolyam

Bolgárok az Oszmán birodalomban

1. Bolgár Újjászületés

2. Nemzeti mozgalmak

3. A felszabadulás

4. Az újkori bolgár állam kialakulása

5. A nemzeti ideálok csődje

6. Bulgária a Második világháború után

7. Bulgária a globális világban

8. Nemzetiségben élni

9. Szokások és hagyományok

10. Az egyén és a társadalom

11. A vegyes házasság

9-12. Évfolyam

1. Az etnikai és nemzeti nemzetiségek fogalma

2. Bolgárok Magyarországon - letelepedési hullámok és befogadás

3. A bolgárkertészet és helye a magyar gazdasági életben

4. Helytörténeti kutatások a magyarországi bolgárokról

5. A magyarországi bolgárok intézményei és szervezetei

6. Nemzetiségi média

7. Nemzetiségi jogok és védelme

8. Témák a bolgár történelemből:

- Etnikai csoportok a bolgár állam megalakulásakor

- A kereszténység és a szláv nyelv egyesítő szerepe a Középkorban

- A birodalmak szerepe - kölcsönhatás és ütközések

- A nemzeti állam - célok és illúziók

- A XX. század nagy kísérletei - totalitarizmus formái

- Bulgária a globális világban

B) CIGÁNY NEMZETISÉGI OKTATÁS
1. Beás nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és nemzetiségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A tanuló legyen képes gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlésére. A tanuló képes egyszerű, érthető és hatékony közlésre változatos kommunikációs helyzetekben. Legyen képes alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A kommunikációs folyamat összetevőit ismerje fel a tanuló. Tudjon árnyaltan, rugalmasan alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.
Merjen a tanuló az adott nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. A tanuló legyen képes hétköznapi beszédszituációk feldolgozására, beszélgetésben való részvételre és, megnyilatkozásra valamint és ellentmondásra. Legyen képes a tanuló beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. Legyen képes beszélgetni különböző partnerekkel, információkat szerezni, azokat pontosan átadni.

Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Tudjon egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszéd-helyzetekben. Legyen képes megoldani hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.

Tudjon részt venni hétköznapi témák - kommunikációs helyzetgyakorlataiban.

Tudjon egyszerű, tényleges információkat írni beás nyelven.

Tudjon látottakkal, hallottakkal kapcsolatos véleményeket beszerezni. Legyen képes érdeklődés, kívánság, igény megfogalmazására.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Törekedjen a tanuló az érzékletességre. Legyen képes a különféle mondatok felismerésére, azok helyes használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A tanuló törekedjen a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. A tanuló törekedjen különféle mondatok változatos és tudatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A tanuló legyen pontos, érzékletes és tudja kiemelni a lényeget a beszédben. Szándékosan törekedjen a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére.
Törekedjen a tanuló a kifejező és mások számára érthető beszédre. Legyen képes a különféle mondatok változatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen a nyelvileg igényes és helyes beszédre. Törekedjen a változatosságra és legyen képes alkalmazkodni a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz.
Igazodjon el a hétköznapi élethelyzetekben. Törekedjen jól formált beszédre és megfelelő artikulációra Törekedjen a szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazására (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása). Tudjon kifejezően és mások számára érthetően, nyelvileg igényesen és helyesen beszélni.
Legyen képes ismert szövegek rövid összefoglalására. Figyeljen a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés megfelelő alkalmazására. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelésére legyen képes. Tudjon megfelelően gazdálkodni a hangerejével.
Tudjon képekről röviden beszélni, egyszerű szóbeli leírást készíteni. Az üdvözlés, búcsúzás, jókívánság kifejezésében jártas legyen. Tudjon rövid beszámolót adni, tudósítani hallott, olvasott vagy átélt aktuális és érdekes eseményről - utalás érzelmekre, lelkiállapotra. Az egyéni beszédsajátosságokat ismerje, törekedjen az egyéni adottságok kihasználására és a beszéd lehetőségeinek tágítására.
A mesélő személyét tudja változtatni. A gyakran használt igék ragozását, a ragozott igealakokat, a segédigéket helyesen használja. Tudjon röviden bemutatkozni. Szövegfajtákat ismerje fel. Tudjon egyes nyelvi eszközöket udvarias kifejezéseket, kötőmódot használni. A szünet, a hangsúlyváltás, a beszédtempóváltás, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelésére legyen képes és tudja ezeket alkalmazni.
Különböző igeidejű alakok képzésében szerezzen egyre nagyobb jártaságot. Mondatok, rövid szövegek megértésére legyen képes és tudjon válaszolni a szövegekre vonatkozó kérdésekre. Egyszerű, összetett mondatok képzésével és használatával legyen tisztában. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeit biztonságosan alkalmazza. Kiejtésének egyéni sajátosságait ismerje és törekedjen azok tudatos használatára és fejlesztésére.
Legyen képes az olvasott művek (mesék, mondák, történetek) tartalmának összefoglalására, a cselekmény rövid, vázlatos ismertetésére az igeidők helyes használatával. Képek alapján legyen képes összefüggő leírást adni. Különböző igemódok közötti különbségeket ismerje. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeit biztonságosan alkalmazza.
Tudjon egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni. A tárgyalt témákkal kapcsolatban tudjon összefüggő mondatokat alkotni. Legyen képes egyszerű nyelvi kontaktust teremteni, és párbeszédet alkotni. Vegyen részt egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Vegyen részt egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Értesse meg magát a társasági beszélgetésekben. Kapcsolatteremtések, beszélgetések során tudjon kérdéseket feltenni, érdeklődést, kívánságot kifejezni, információt kérni és adni saját magával és másokkal kapcsolatban Egyéni véleményét tudja kifejteni és megvédeni.

3. Olvasásértés

A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Legyen képes a tanuló az olvasás jelrendszerének elsajátítására egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A tanuló legyen képes különböző szövegek néma és hangos olvasására, ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasására, a szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalására, megértésük gyakorlására, a szövegben kifejtett információk visszakeresésére. A tanuló legyen jártas a különböző szövegek néma és hangos olvasásában, ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasásában. A tanuló képes egy szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasásra. A szó szerinti és a metaforikus jelentéseket meg tudja különböztetni, a ki nem fejtett tartalmakat felismeri a szöveg alapján, megérti és értelmezni is képes.
A tanult betűket tudja összeolvasni. Ismerkedjen meg a szövegértési technikák alapjaival. Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértésében és gyakorlásában. A szövegértési technikák ismeretének bővítésére, gyakorlására, alkalmazásárára képes.
Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasására legyen képes. Legyen képes az aktív és a passzív szókincs gazdagítására különböző szövegösszefüggésekben. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal. Szókincsét folyamatosan gazdagítja a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsét minél pontosabban használja írásban és szóban.
Gyakorolja a hangos és a néma olvasást különböző rövidebb szövegeken egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Törekedjen rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasására a fontosabb gondolatok kiemelésére, összefoglalására. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. Kevéssé ismert szókincsű szövegeket megért egyéni munkával; felkészül az élethosszig tartó tanulás feladataira.
Legyen képes a szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlására. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képeket, alakzatokat ismerje fel és tudja őket értelmezni (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére alkalmas kompetenciákkal rendelkezik.
Gazdagítsa aktív szókincsét az olvasott szövegekkel összefüggésben. Legyen képes ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza olvasására, előadására, dramatizálására). Legyen képes az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerésére és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárásokat ismeri és alkalmazni tudja (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása).
Legyen képes az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlására. Ébredjen fel a tanuló érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. Ismerje fel és értse meg a leírt szavakat, kifejezéseket. A megértést cselekvéssel, szóban, írásban jelezze vissza. Tudjon történeteket, meséket, mondákat olvasni, értse meg őket, valamint tudjon erről beszélni. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának megfigyelésére, különféle ábrák, illusztrációk értelmezésére. Tudjon a tanuló nyelvileg összetettebb szöveget is feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képeket, alakzatokat felismerni és értelmezni tudja.
A szöveg és a kép összjátékának, viszonyának megfigyelésére, a különféle ábrák, illusztrációk értelmezésére felkészült.

4. Írás

Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerét elsajátította egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A tanuló képes írástechnikáját továbbfejleszteni: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódra törekszik. A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította. A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően.
Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakult a tanulónál. Tud rövidebb szövegeket alkotni különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Rendelkezik szövegalkotási képességgel különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). A jegyzetelés alapjait elsajátította
Szövegalkotása világos, kifejezőkészsége kialakult a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás).
A mondatalkotásban, néhány mondat összekapcsolásában és egyszerű szövegek alkotásában jártas. Személyes és olvasmányélményeit képes megfogalmazni a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. A tanuló képes a beás nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Beszámolók írásos megfogalmazására felkészült, az interjú készítésének alapjait elsajátította.
Különböző szövegmintákat képes megfigyelni és műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Személyesen átélt vagy hallott események reprodukálásában jártasságot szerez szóban és írásban egyaránt. Tud összehasonlítást tenni a magyar, a beás és az általa tanult más nyelv(ek) között. Tények valósághű és pontos leírására képes az időrendi betartásával.
Megkülönböztetni. A szöveg tagolásában jártasságot szerez. Rövid leírás készítésében jártas. A beás nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismei a beás kultúrát, a kétnyelvűség előnyeit. A beszélt és az írott nyelv közötti különbséget felismeri.
Rövid szövegek alkotására képes (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés). A különböző események, folyamatok leírásánál az időrendiséget betartja. A fogalmazás szerkezeti elemeinek ismerje (bevezetés, tárgyalás, befejezés). Képes legyen tudásszintjének megfelelően egyszerűbb szövegek fordítását megoldani. Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban.
A tanuló képes beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. A levélírás, a levél szerkezeti felépítését elméletben ismerje és a gyakorlatban is tudja alkalmazni. Legyen képes visszaadni írásban is egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját. Beszámol élményeiről, véleményéről.
Tud egyszerű, tényleges információkat írni beás nyelven. Levelezést tudjon folytatni magyarországi és külföldi beás gyerekekkel - egyelőre közösségi formában.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédértés

- A tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavak, fordulatok megértése.

- Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait.

- Tudjon egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszédhelyzetekben.

- Legyen képes megoldani hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.

2. Beszédkészség

- A napszaknak megfelelő, s a napszaktól függetlenül használatos üdvözlési és búcsúzkodási formák az óravezetés kifejezései.

- Bemutatkozás, bemutatás

- A mindennapi élet leggyakoribb szavai, különböző személyekkel kapcsolatos információk adása

- A beás nyelv hangzókészletének megismerése, a nyelv hanglejtésének, ritmusának érzékeltetése auditív és vizuális eszközök felhasználásával.

- A helyes artikuláció fokozatos elsajátítása

- Megfigyelések, élmények rövid szóbeli közlése

- Az ismerethordozók képeinek leírása

- A szűkebb környezetünkhöz tartozó személyek/szülők, testvérek egyszerű külső jellemzése

- A szűkebb környezet leírása

- Rövid jókívánságok kifejezése

- Hétköznapi szituációkban rövid párbeszédek alkotása, eljátszása

- Adott témáról való beszélgetés szövegalkotás képekről, rajzokról

- Az események elmondásakor az időrend követése

- Néhány rövid mondóka, mese, vers, dal ismerete

- Egyszerűbb számolási feladatok beás nyelven

3. Olvasásértés

- A beás nyelv hangjainak felismerése, megismerése

- A beás nyelv hangsúlyainak fokozatos megértése

- A magyartól eltérő beás hangok ejtése és a betűk felismerése

- A beás abc megismerése.

- Rövid szótagok, szavak alakítása

- A helyes mondatintonáció fokozatos elsajátítása

- Az értő olvasás és annak fejlesztése

- Az életkoroknak megfelelő szöveg néma olvasása

- A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal

- A folyamatos olvasás

- Az életkornak megfelelő mesék, versek, fordítások feldolgozása

4. Írás

- A beás nyelv alapszókincséhez tartozó szavak leírása

- Rövid mondatok másolása

- Írott szöveg másolása

- Nyomtatott szöveg másolása

- Írás tollbamondás után

- Írás emlékezetből

- A helyes vonalvezetés és betűkötés

- Képekről szavak, kifejezések írása

- Sorba rendezés, mondatalkotás, központozás

- Egyszerű hétköznapi események leírása

- ismeretközlő szövegek leírása

- A levél, a levélforma, a levélírás módjaival való megismerkedés

- Rövid üdvözletek, jókívánságok kifejezése írásban

5-6. évfolyam

1. Beszédértés

- Információ átadása, élmények elmesélése

- Tárgyakról, állatokról, személyekről készült rövid leírás megértése

- Az ismerős szavak, fordulatok megértése és reprodukálása, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.

2. Beszédkészség

- Hétköznapi beszédszituációk feldolgozása

- Beszélgetésben való részvétel, megnyilatkozás és ellentmondás

- Hétköznapi témák, rövid kommunikációs helyzetgyakorlatok

- Információadás

- Élmények elmesélése

- Tárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzése

3. Olvasásértés

- Ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza olvasása, előadása, dramatizálása)

- Történetek, mesék, mondák, olvasása és tartalmi megértése, valamint az erről való beszéd

- Személyesen átélt események elmesélése

- Mondások, nyelvi játékok, történetek feldolgozása

- Információk kigyűjtése irodalmi művekből egy adott témához

- A szótár használata

4. Írás

- Személyesen átélt vagy hallott események reprodukálása fogalmazás formájában

- Rövid leírás készítése különböző eseményekről, folyamatokról. Az időrendiség betartása

- A fogalmazás szerkezeti elemeinek ismerete (bevezetés, tárgyalás, befejezés)

- A levélírás, a levél szerkezeti felépítése

- A személyes és hivatalos levél, a kérvény műfaja

- Levelezés elindítása magyarországi és külföldi beás gyerekekkel - egyelőre közösségi formában

7-8. évfolyam

1. Beszédértés

- Több mondatból álló, összefüggő szöveg megértése (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás)

- A leggyakoribban használt fordulatok és szókincs megértése

- Rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek értése

2. Beszédkészség

- Beszélgetés különböző partnerekkel

- Információk szerzése, azok pontos átadása

- A látottakkal, hallottakkal kapcsolatos vélemények beszerzése

- Érdeklődés, kívánság, igény megfogalmazása

- Információadás a saját személyről

- Az udvarias kifejezésmód verbális és nonverbális eszközei

- Beszámolók, tudósítások fontos, érdekes iskolai vagy egyéb eseményekről

- Informatív és „csevegő” beszélgetés - az interjú

- A továbbtanulás, az önéletrajz, a kérelem szókincse

3. Olvasásértés

Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, népmesét, mondókát, népdalt, novellát, elbeszélést, regényt) a beás népcsoport kultúrájából. Legyen igénye beás nyelven való olvasásra. Legyen képes a tanultak köréből bármelyik típusú szövete kifejezően felolvasni (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával). Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

- Különféle szövegek olvasása, feldolgozása

- Néhány irodalmi alkotás ismerete (vers, népmese, mondóka, népdal, novella) a beás népcsoport kultúrájából.

- Értelem szerinti hangsúlyozás, lényegkiemelés

- Megkezdett szövegek kiegészítése, átalakítása, befejezése

- Fontos és mellékes események információk

4. Írás

- Rövid önéletrajz írása

- Magánlevél írása

- Beszámoló megfogalmazása

- Interjú készítése

- Tények valósághű és pontos leírása az időrendi betartásával

- A beszélt és az írott nyelv közötti különbség

9-12. évfolyam

1. Beszédértés

- Információ átadása

- Az udvarias kifejezésmód verbális és nonverbális eszközeinek ismerete

- Tudjon röviden beszámolni, tudósítani fontos, érdekes iskolai vagy egyéb eseményekről

- Főbb vonalaiban értse meg a köznyelvi beszédet, különösen, ha gyakran előforduló, számára ismert témáról szól.

- Értse meg a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

2. Beszédkészség

- A tanuló tudjon az élet hétköznapi témáiról beszélgetni, könnyen tudja követni a mások között folyó beszélgetést elvont, összetett, ismeretlen témákban.

- Viszonylag könnyen tudjon követni: előadást, beszélgetést, vitát, s az élénk társalgásba legyen képes kapcsolódni.

- Tudja a beás nyelv különböző dialektális változatain folyó beszélgetést követni

- Értsen meg konkrét és elvont témájú átlagos sebességű bejelentéseket

- A rádió vagy egyéb hangzó felvételt legyen képes megérteni és érzékelni a beszélő hangulatát

- A vele társalgást folytató beszélő attitűdjét és üzeneteit is érezze, melyekre ha kell, verbális választ is tudjon adni.

- Világos, részletes leírást, bemutatást tudjon adni összetett témákkal kapcsolatban

- Megadott témákat legyen képes általánosabb nézőpontból is tárgyalni

- Képes elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni különböző témákban

- Folyamatosan és természetesen részt tudjon venni a különböző témájú társalgásokban

- Folyékonyan, erőfeszítés nélkül bejelentést tudjon tenni, hangsúllyal és hanglejtéssel kifejezve a jelentés finomabb árnyalatait.

- A gondolati és formai tagolás beszédében megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés előadásában

- Képes folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a beás nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan ki tudja fejteni.

- Bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen meg tud oldani

3. Olvasásértés

- A tanuló képes átlagos beszédtempóban narratív, leíró vagy érvelő általános szöveg értő olvasására

- Képes az általános szöveg tényszerű és implikált információinak megértésére

- Gyorsan át tud olvasni hosszabb és összetettebb szövegeket is, melyekben megtalálja a lényeges részleteket.

- A rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli az olvasott szövegben

- A tanuló olvasási tempója, kiejtése és hanglejtése megfelelő. Olvasása érthető és követhető

4. Írás

- Szövegalkotása világos, kifejezőkészsége kialakult a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat jellemzés, leírás)

- A tanuló világos, jól szerkesztett részletes szöveget tud alkotni összetett témákban

- A szövegalkotás során megbízhatóan alkalmazza a kohéziós eszközöket

- Összetett témákat világos, jól szerkesztett módon tud kifejteni

- Kiegészítő gondolatok, érvek és megfelelő példák felhasználásával ki tudja fejteni és alá tudja támasztani nézeteit

- A tanuló megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió

- A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak

- A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi

- A tanuló változatos nyelvtani struktúrákat használ, valamint mondatszerkesztése is változatos

- A komplex kommunikációs készségeket feltételező műfajokban képes szövegek közvetítésére anyanyelvről célnyelvre

Válogatott bibliográfia a beás nyelv és irodalom tananyagtartalmainak elsajátításához

Gombos Péter (2006) Lá szǎ szfǎtászkǎ dǎp-ásztá sî péstyi (magyar gyerekversek beás nyelven). Szerk.: Gombos Péter. Fordította: G. Szabó Sára - Gombos Péter. Juta: Profunda Könyvek, 2006. 48 p.

Kalányos Terézia (2002) Nauǎ korbj - A kilenc holló. Beás cigány mesék beás és magyar nyelven. Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, Pécs.

Kalányos Terézia (2003) Bárou-l dǎ cîgán - Jókai Mór A cigánybáró című kisregényének fordítása. Czupi Kiadó, Nagykanizsa.

Kovalcsik Katalin (1994) Florilyé dǎ primǎvárǎ. Tavaszi virágok. I-II. Beás cigány iskolai énekeskönyv. Pécs: Gandhi Középiskola-Fii Cu Noi. (hangkazettával).

Kovalcsik Katalin - Konrád Imre - Ignácz János (2001) Bátor emberek. Beás cigány történetek, szokáselbeszélések és mesék iskolás gyermekek számára. Pécs: Gandhi Középiskola

Kovalcsik Katalin - Orsós, Anna (1994) Fátá ku pǎru dǎ ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény. Pécs: Gandhi Középiskola

Orsós Anna /1994/ (1997) Beás nyelvkönyv. Pǎ lyimbá bǎjásilor. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (1997) Beás-magyar kéziszótár. Vorbé dǎ bǎjás. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (1998) Fátá ku pǎru dǎ ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény, II. Pécs: Gandhi Alapítványi Gimnázium.

Orsós Anna (1999) Magyar-beás kéziszótár. Vorbé dǎ ungur. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (2002a) Beás nyelvkönyv. /3. javított kiadás/ Kaposvár, Dávid Oktatói és Kiadói Bt.

Orsós Anna (2002b) Beás - Magyar Igeszótár. Pécs, Gandhi Közalapítványi Gimázium és Kollégium, Pécs

Orsós Anna (2005) Felkészülési segédanyag a PROFEX Nyelvvizsgaközpont beás nyelvvizsgájához - mintatesztek CD melléklettel - PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs

Pálmainé dr. Orsós Anna (Gábor Jánossal, Komáromi Máriával, Majsai Virág Eszterrel) (2009): Krák, krák vergyé. Bújj, bújj zöld ág. Beás-magyar mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta.

Pálmainé dr. Orsós Anna (Kővári Zoltánnéval, Láng Eszterrel és Vass Tündével) (2010): În szárá krisjunuluj - Karácsony napján. Beás-magyar nyelvű mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta.

Tengerdi Győző-Orsós Anna (1998) Balatoni nádas berek. Beás cigány énekeskönyv. Gandhi Gimnázium, Pécs

2. Cigány/Romani nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és nemzetiségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési követelmények

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

Hallott szöveg értése. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Rövid szövegek lényegének felismerése.
A nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.
A kommunikáció különböző formáinak megismerése, alkalmazása. Romani nyelvű szóbeli közlések megértése, az ezekre történő reagálás. Az élőbeszéd tempójában elhangzott közlés egyszeri hallás utáni megértése különféle beszédhelyzetekben, az ezekre történő helyes reagálás.
Az egyszerű szóbeli közlések, egyszerű utasítások, kérések, kérdések, kifejezések és felszólítások megértése, ezekre történő reagálás. Szóbeli közlések, utasítások, kérések, kifejezések és felszólítások megértése, ezekre történő reagálás. Hallás után a közlés lényegének megértése, az erre történő helyes reagálás. Szóbeli üzenetek megértése. A hétköznapi kommunikációs helyzetekben a lényeg megértése, szókincsének ismerete és alkalmazása.
Egyszerű kérdések megértése és szóbeli válaszadás a következő témakörökben: család, lakóhely, napirend, iskola, öltözködés, vásárlás. A tanult szavak, kifejezések jelentésének felismerése, szókapcsolatokban és mondatokban egyaránt. Értse meg az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek a személyére, a családjára, az iskolájára, a közvetlen környezetére, tárgyakra, állatokra, a közlekedésre, a lakásra, a szabadidőre, az időre, az időjárásra, a saját élettörténetre vonatkoznak. Az ismeretlen szöveg lényegének megértése. A kulcsszavak, és az előzetes lényegi információk alapján. Hallás után a közlés lényegének megértése a következő témakörökben: család, iskola, munka, szabadidő, kultúra, sport, utazások, média, közlekedés, egészségvédelem, országismeret, a cigány/roma nemzetiség élete. A látottak, hallottak tartalmi megértése, visszaadása a szituációnak megfelelő szókincs használatával. A továbbtanulás, önéletrajz, kérelem szókincsét ismerje.
A cigány/roma nemzetiség életéhez kapcsolódó dalok, játékok, mesék, mondókák, megismerése és megértése. A cigány/roma nemzetiség életéhez kapcsolódó dalok, játékok, mesék, versek felismerése megértése a rádió és tv műsorokban. A tanult témakörökhöz kapcsolódó információk felismerése és lényegének megértése rádió és tv műsorokban. A tanult témakörökhöz kapcsolódó információk felismerése és megértése rádió és tv műsorokban. Az ismeretterjesztő és játékfilmek, dokumentumfilmek valamint a cigány/roma irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Helyes kiejtés, pontos hangképzés, helyes artikuláció a magyartól eltérő sajátos romani hangok helyes képzése (pl. a-á) a kommunikáció során. Bekapcsolódás az egyszerű párbeszédbe. A mondatok helyes intonációja. Hallott szöveg megértése - hanganyag, film tartalmának rövid visszaadása. Bátor részvétel a mindennapi kommunikációban. Nyelvileg igényes szókincs használata a mindennapi kommunikáció során.
Törekvés a helyes, kifejező beszédre. Törekvés a helyes kiejtésre, érthető és kifejező beszédre. Törekvés a helyes érthető, kifejező beszédre. Vélemények, érzések, gondolatok egyszerű, helyes megfogalmazása. Törekvés a helyes, kifejező beszédre, a szabatos, meggyőző, érthető kommunikációra.
Mondatok, kérdések alkotása az egyszerű beszédhelyzetben (pl. köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás, információadás és kérés). Aktív részvétel beszélgetésben kérdések segítségével, események, élmények elmondása egyszerű mondatokban. Tudjon képről, rajzról összefüggően beszélni. Önálló beszélgetés, véleményalkotás, emberek jellemzése, hely, tárgyak leírása a tanult szókincs felhasználásával. Saját érzések, gondolatok egyszerű és világos kifejezése. Okokra való rákérdezés. Gondolatok, vélemény, élmény, önálló tömör megfogalmazása. Egyetértés, ill. egyet nem értés kifejezése mindennapos szituációkban.
Helyes kapcsolatteremtés társakkal és felnőttekkel (kevés segítséggel). Segítségkérés, helyes kapcsolatteremtés társakkal és felnőttekkel, probléma esetén (egyszerű, érthető helyes kiejtéssel) Segítségkérés, segítség adás, helyes kapcsolatteremtés társakkal és felnőttekkel, probléma esetén. Segítségkérés, segítség adás, helyes kapcsolatteremtés társakkal és felnőttekkel, probléma esetén. Szükség esetén társalgás kezdeményezése.
Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása, helyes ejtéssel. Olvasott szöveg lényegének összefoglalása 2-3 mondatban. Egyszerű kérdések és válaszok alkotása helyes szórenddel különböző szituációkban. A romani hangok helyes kiejtése, a magyar kiejtéstől eltérő hangok helyes artikulációja. Saját élményekkel összefüggő kérdések megfogalmazása. Tipikus beszédfordulatok, udvariassági kifejezések használata. Látottak, hallottak felidézése a társalgási helyzetnek megfelelő szókincs használatával. Mindennapos, szokványos helyzetekben önmaga megértetése.
Versek, dalok, rövid szövegek, mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása és előadása társaknak. Versek, dalok, mesék, egyéb szövegek memorizálása és kifejező előadása. Szépirodalmi mű művészi élményt nyújtó előadására való törekvés, helyes kiejtéssel. Hétköznapi szövegek és irodalmi művek értelmező tolmácsolása, memorizálása, törekvés az élményt nyújtó előadásra.
Tudjon romani nyelven interjút készíteni.

3. Olvasásértés

Olvasott szöveg értése. A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A szövegek értő, pontos, folyamatos és kifejező olvasása hangosan, helyes ritmusban, tempóval, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. Az olvasott szövegben ismert szavak, szókapcsolatok, kulcsszavak keresése, ismert szavak ragozott alakjainak felismerése. Ismert és ismeretlen szöveg pontos, folyamatos értő olvasása. Hosszabb, bonyolultabb irodalmi szöveg megértése, értelmező olvasása.
Új szövegkörnyezetben az elsajátított szavak felismerése, megértése, visszajelzése (cselekvéssel, szóval, írásban). Az értő néma olvasás elsajátítása és használata. Lényeg megértése néma olvasás esetén. A lényeget értő néma olvasás készségének és a hallott részlet beazonosítási képességének (író, cím) fejlesztése.
A rövid szöveg lényegének megértése, helyes kérdésfeltevés és helyes válasz adása. Különböző témakörök szövegeinek feldolgozása, (különös tekintettel a cigány/roma nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére). A szótár használatával ismerkedjen meg. Szövegfeldolgozás szótárhasználattal. Hosszabb szövegek esetén a lényeg kiemelése. A nyelvileg bonyolultabb szöveg komplex megértése: tartalom összefoglalása, a főbb gondolatok kiemelése, véleményformálás.
Az értő néma olvasás fokozatos elsajátítása. A folyékony, helyes, kifejező olvasás fokozatos elsajátítása és megfelelő használata szövegfeldolgozáskor. A néma, értő olvasás helyes használata nyomtatott és elektronikus szövegek használatakor. A néma, értő olvasás helyes alkalmazása ismeretterjesztő, szépirodalmi, tankönyvi és média szövegtípusok használatakor.
Rövid irodalmi szövegek (mesék, mondókák, gyermekversek, történetek) olvasása. Rövid irodalmi szövegek (mesék, mondókák, gyermekversek, történetek, mondák) önálló olvasása. Vers, próza, előadása, dramatizálása. A különböző műfajú szövegek fordítása romani nyelvről magyar nyelvre és magyar nyelvről romani nyelvre (levél, hír, időjárás, hirdetés, vers, népmese, dalok, novella, elbeszélés). Rövid (modern romani nyelvű irodalmi alkotások) szépirodalmi művek vagy műfordítások önálló olvasása.
Könyvtár-szolgáltatások és elektronikai források igénybevétele. Elektronikus források nyújtotta lehetőségek megismerése. Szókincs gyarapítás az elektronikus források használata során. A tanulást segítő valamennyi forrás ismerete és lehetőség szerinti önálló használata a szókincs bővítés érdekében.

4. Írás

Íráskészség. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerét elsajátította egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Az alapszókincs ismert szavainak, kifejezéseinek helyes írása másolás során. Hétköznapi témájú, egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása helyesen. Saját gondolatok egyszerű mondatokban való megfogalmazása. Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése, jól szerkesztett, esztétikus íráskép (hivatalos levél, e-mail, önéletrajz, külső és belső jellemzés, leírás, kérvény, pályázat írása).
Olvasható, rendezett íráskép megfelelő írástempó. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó, esztétikus füzetvezetés. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó, esztétikus füzetvezetés. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó, esztétikus füzetvezetés.
Mondatok, rövid összefüggő írott és nyomtatott szövegek másolása, hallás utáni leírása, kevés hibával. Másolás hibák nélkül, szavak, rövid mondatok hallás utáni leírása kevés hibával. A romani nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségek hibátlan alkalmazása az írásbeli szövegekben. Élménybeszámoló készítése egy-egy magyarországi cigány/roma irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről.
Önálló jegyzetelési technika kialakítása. Hibátlan helyesírás az alapvető szavakban.
Egyszerű írásbeli feladatok (pl. szavak alkotása megadott betűkkel, mondatalkotás adott szavakkal, egyszerű mondatokkal szövegszerkesztés) megoldása. A romani nyelv helyesírás szabályainak alkalmazása (a romani hangzók írásban történő helyes jelölése). Szótárhasználat segítségével egyszerű mondatok fordítása romani nyelvre a mondatszerkezet és nyelvi fordulatok különbözőségének figyelembevételével. A nyelvtani nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási ismeretek fejlesztése, nyelvtani szabályok tudatos alkalmazása az írásbeli szövegalkotásban. Szótár segítségével fordítás romaniról magyarra és magyarról romanira (lehetőség szerint hibátlanul).
Egyszerű mondatok helyesen történő írása. Törekvés a nyelvtanilag helyes mondatok alkotására, írásban. Ismert témákban egyszerű, összefüggő szövegek, nyelvtani szempontból helyes írása. Ismert témákban egyszerű, összefüggő szövegek, nyelvtani szempontból helyes, önálló írása.
Minta alapján rövid szövegek írása (pl. üdvözlőlap, képeslap, e-mail, bemutatkozás). Rövid szövegek összeállítása (pl. egyszerű nyomtatvány kitöltése, levél, e-mail írása, párbeszéd, képleírás). Különböző adatokat tartalmazó kérdőívek kitöltése.
Egyszerű szövegek írása (pl. levél, képeslap, e-mail, üzenet, rövid feljegyzések).
Rövid magánlevél, távirat, életrajz önálló megfogalmazása, e- mail írása. Személyes vélemény, álláspont hibátlan írásbeli megjelenítése.
Szövegtagolás kialakítása. Tiszta, rendezett füzetvezetés. Olvasható íráskép kialakítása. Szövegtagolás, rendezett, tiszta, olvasható íráskép megléte.
Gondos füzetvezetés.
Olvasható, tetszetős íráskép. Igényes füzetvezetés. Hibátlan, olvasható, tetszetős írás. Megfelelő füzetvezetés.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, utasítás, kérdés, szó, szófordulat hallás utáni megértése.

1.2. Verbális és nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.

2. Beszédkészség

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni.

2.2. Valós helyzetekben képes kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel.

2.3. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

2.4. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatosan növekszik.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket - verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghűen megjelenít.

2.7. Szóhasználata, szövegalkotása igazodik a kommunikációs szituációhoz.

Javasolt irodalom:

- Bársony János - Daróczi Ágnes (2005): Vrana mámi mesél. CD melléklettel. Sulinova, Budapest

- Doroginé Karancsi Annamária: O amal, Cigány nyelv kicsiknek

- Lakatos Szilvia (2010): Turcko muca, shun! - Romani mondókáskönyv. CD melléklettel (Romano Glaszo), PTE-BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs

- Tuza Tibor (1997): Romamécs 2. Az interkulturális oktatás alternatív és kísérleti olvasókönyve az általános iskola 2. osztálya számára. HB MPI, Debrecen

- Glinda folyóirat

3. Olvasásértés

3.1. A szavak, szövegek pontos és kifejező olvasása, lényegének megértése.

3.2. A megértést cselekvéssel vagy szóban jelezze.

3.3. Tegyen szert a néma, vagy hangos, ismert nyelvi elemekből álló, értő olvasásra.

3.4. Legyen képes az egyszerű információk kiemelésére a szövegkörnyezetből.

3.5. Az értő olvasás elsajátítása során aktív és passzív szókincse gyarapodjon.

3.6. Érdeklődjön népcsoportja kultúrája iránt.

4. Írás

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni leírása, helyesen.

4.3. Rövid, összefüggő szöveg írása: e-mail, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Mondatok összekapcsolása.

5-8. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szöveg-környezetben.

2. Beszédkészség

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni hétköznapi témában.

2.2. Valós helyzetekben képes közvetlen információt cserélni társaival, felnőttekkel.

2.3. Véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejezi.

2.4. Társasági beszélgetésben megérteti magát.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.7. Verbális és nem verbális kommunikációja adekvát.

Javasolt irodalom:

- Bari Károly (1990): Le veseski dej. Az erdő anyja. Országos Közművelődési Központ, Budapest

- Bari Károly (1985): Tűzpiros kígyócska. Gödöllői Művelődési Központ, Gödöllő

- Choli Daróczi József - Feyér Levente (2002): Zhanes romanes? Cigány nyelvkönyv. Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, Budapest

- Janurik Tamás (2010): A lovári nyelv kiskátéja. Ad Librum Kiadó, Budapest

- Dr. Karsai Ervin (2004): Cigány nyelv I. Cigány nyelv alapfokon. Anda Romani Kultúra Alapítvány, Medgyesegyháza

- Le Sapesqi Gili-Rromano Folkloró - Cigány Folklór-Kígyó Ballada. Gyűjtötte: Rézműves Melinda (CD). Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher

- Papp János (2008): Sityu romanes! - Tanulj cigányul. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest

- Papp János (2008): Cigány-magyar, magyar-cigány kéziszótár. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest

- Romane paramichi - Cigány mesék. Gyűjtötte: Rézműves Melinda (CD). Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher

- www.khetanodrom.hu

- www.romanishib.hu

- www.romapage.hu

- sasvarigabor.extra.hu/bevezetotoplap.htm

Magyarországi cigány/roma szerzők, alkotók versei, meséi, történetei: Choli Daróczi József, Glonczi Ernő, Lakatos Menyhért, Nagy Gusztáv, Rostás-Farkas György, Vajda Imre, Vesho-Farkas Zoltán

3. Olvasásértés

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező, kritikai olvasása, lényegének megértése.

3.2. Lényeges információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.5. Képes a nyomtatott és elektronikus szövegek átfutására, részletekbe menő tanulmányozására, adatainak visszakeresésére.

4. Írás

4.1. Nyelvhelyességi, helyesírási normák ismerete.

4.2. Tömör, összefüggő szöveg írása: e-mail, sms, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.3. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.4. Folyékony írástechnika.

4.5. Kommunikációs céloknak megfelelő írástechnika alkalmazása.

9-12. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben.

1.3. Követi a nemzetiségből származó beszélő gondolatmenetét.

2. Beszédkészség

2.1. Beszéde érthető, jól artikulált, összefüggő.

2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.

2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.

2.4. Képes önállóan összegezni mások véleményét, különféle szövegeket, történeteket, eseményeket.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.7. Szókincse jó.

2.8. Beszéde a beszédszándéknak megfelelő.

2.9. Képes hosszabb szövegek előadásra, illetve értelmező tolmácsolásra.

2.10. Verbális és nem verbális kommunikációja, gesztusai adekvátak.

Javasolt irodalom:

Magyarországi cigány/roma szerzők, alkotók versei, meséi, történetei: Choli Daróczi József, Glonczi Ernő, Lakatos Menyhért, Nagy Gusztáv, Rostás-Farkas György, Vajda Imre, Vesho-Farkas Zoltán

3. Olvasásértés

3.1. Hosszabb, összetettebb szövegek komplex megértése.

3.2. Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.

4. Írás

4.1. Nyelvhelyességi, helyesírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.2. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása.

4.3. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.4. Folyékony írástechnika.

4.5. Különféle szövegtípusok kommunikációs és műfaji jellemzőinek ismerete.

4.6. Kreatív írás.

3. Cigány népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben -és időben

5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Személyes beszélgetések: énkép, szülők, család, rokonok - cigány megnevezések használata. Távolabbi rokoni kapcsolatok megkülönböztetése. A cigány népcsoport életmódja, a család és környezet nemzetiségi kötődése Családfa összeállítása. Generációk együttélése. Családban űzött foglalkozások a múltban (azok nyelvjárási megnevezése) és a
jelenben.
Gyűjtőmunka tanári
irányítással a
magyarországi cigány
népcsoportokról
Nemzetiségek földrajzi elhelyezkedése, számossága életmódja ma Magyarországon és Európában. Tömegkommunikációs eszközök használata Hír- és képanyag gyűjtése, rendszerezése a nemzetiségek (hazai, határon túli, európai) vonatkozásában.
Aktuális
nemzetiségpolitikai kérdések tanulmányozása
Jellemző tárgyak, épületek, képek megfigyelése. A cigány családi ház, az utca, a telep, a település jellegzetessége. A népcsoportok egymáshoz való viszonya. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Adott település lakossága, élete személyes élmények alapján.
Őshaza elhagyása. Vándorlás, letelepedés. Tájékozódás Magyarország és India térképén. Felszíni formák, vizek, városok, emberek
A régi cigányházak jellemzői (építőanyag, alaprajz, berendezés). Szimbólumok. Szülő-, tartózkodási-, lakóhely azonossága vagy különbözősége. A cigány népvándorlás útvonalainak nyomon követése. Tájékozódás Eurázsia térképén A magyarországi cigány nemzetiség történelmi, tárgyi, és szellemi örökségének, értékeinek folyamatos bemutatása időrendben, tájegységenként
A cigány meséken, eredetmondákon keresztül - az életkori sajátosságoknak megfelelően - betekintés az elődök történelmébe. Jelképek: zászló, himnusz Tanári kérdések segítségével nevezett történelmi események elmondása különös tekintettel cigány személyek, csoportok megnevezésére, cselekvéseire. A cigányok sajátos igazságszolgáltatási módja: a Romani Kris, a cigány törvény. A vajdák szerepe A cigány történelem
sajátosságai.
Cigányok
- a három részre szakadt országban
- a felvilágosodás korában
- a polgári Magyarországon. Törvényi szabályozás, rendelet a letelepítésről. Információk gyűjtése történelmi dokumentumok szövegeiből, képeiből, idős emberek visszaemlékezéseiből.
A hazai cigányság politikai, jogi, kulturális érdekképviseleti szervezetei, a nemzetiségi önkormányzatok szerepe (Országos Roma Önkormányzat), civil szervezetek
A cigányok történelmi szerepének felismerése:
- az 1848/49-es szabadságharc
- az I. és II. világháború kapcsán. Roma Holocaust. A nemzetiségek együttélése,
egymásrautaltsága békében és háborúk idején.
Az Európai Unió cigánypolitikája. Roma stratégia
Ismerkedés régi illetve ma élő hagyományokkal, szokásokkal: mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok, nyelvtörők, gyermekversek, népdalok, közmondások, időjóslások kapcsán.
Szájbőgőzés, pittyegetés, csapásolás gyakorlása.
Cigány ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése
Mesemondási szokások,
híres mesemondók és
meseírók.
Hazai cigány népviseletek:
motívumok, színek.
A legjellemzőbb férfi és
női öltözék tartozékainak
megnevezése.
A műalkotás
megkülönböztetése: műfaj,
anyag, technika
A cigány népdalok, balladák témáinak megfigyelése: történelmi, hősi, mitikus, ünnepekhez, szokásokhoz kapcsolódó, mindennapokról szóló. Anyaggyűjtés a magyarországi cigányok családi és közösségi szokásairól - könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Műalkotások felismerése, megnevezése Tájékozódás a cigány
művészetben (irodalom,
zene, tánc, képzőművészet),
történelemben - európai
kitekintéssel.
Művek, műalkotások
elemzése.
Kiselőadás tartása a
magyarországi cigányok
kulturális életéről, egyéni
élmény hozzáadásával.
Cigány színházi
törekvések, színtársulatok.
Kulturális autonómia
fogalma
Nyelvhasználat a családon belül és kívül. Romani és/vagy beás nyelv otthon és az iskolában Nyelvhasználati készség fejlesztése (alapszavak és kifejezések, köszönések, köszöntések, számolás, versmondás) Szótárhasználat, fordítási
gyakorlat.
A cigány nyelvhasználat sajátosságai, nyelvjárások
A nyelvtudás és az identitástudat összefüggésének felismerése. Nyelvvizsga központok. A témával kapcsolatos írások, filmek megtekintetése, könyvek olvasása

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A család és a rokonság életének fontos eseményei (születésnapok, ünnepek, évfordulók). Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása A család szokásrendszere, időbeosztása, iskolázottsága. Problémák felvetése, megoldási javaslatok Szabadidő eltöltése. Egészséges életmód (étkezés, mozgás, sportolás). Családi értékrendszerek összehasonlítása. Továbbtanulási tervek Pozitív példák, minták személyiségfejlesztő hatása, példaképek, identitástudat. Jövőkép alakítása
Településtípusok. Különböző házak, utcák, terek, cigánytelepek cigányközösségek egyéni élmények, képek alapján A régi és mai
„lakó”hagyományok
összehasonlítása, a
cigányságra jellemző jegyek
felismerése.
Kérdések, érvek a cigány
népcsoportok vándorlásával
és letelepedésével
kapcsolatban
Összefüggések keresése a cigányok történelme, földrajzi elhelyezkedése, nyelve között.
Telepítőtényezők.
Cigányok Európában.
Számosságuk
Összefüggések keresése a politikai- társadalmigazdasági események és a cigányság mai helyzete között. Szociográfiai írások a cigányságról.
A kivándorlások okai a 21.
században
Híres cigányok régen és ma.
Cigány népzene,
és modern irányzatai
(zenészek, hangszerek,
énekesek).
Példaképek
Történelmi személyek, mai közszereplők, hétköznapi cigány emberek bemutatása, jellemzése. Szerepük a cigány nemzetiségi azonosságtudat formálásában (pl. Duna és Echo TV dokumentumfilmjei, magyar-cigány nyelvű gyermekfolyóirat: Glinda élettörténetei) A nemzetiség és a többség együttélése, kölcsönös egymáshoz viszonyulása. Társadalmi és egyéni lehetőségek, nehézségek objektív feltárása. Vélemények és kérdések megfogalmazása Tájékozottság bővítése nemzetiségpolitikai, jogi, érdekvédelmi kérdésekben. Különböző információs források (nyomtatott és elektronikus) anyagok használata, értelmezése. Állásfoglalás aktuális cigány ügyekben. Érvelés, vita. A cigány nemzetiség szerepe a nemzetközi kapcsolatokban
A hagyományápolás
fontosságának tudatosítása.
Nép- és műköltészeti
alkotásokban
pozitív és a negatív hősök
tulajdonságainak elemzése
(pl. becsületesség, tisztesség,
eszesség, ravaszság,
kapzsiság, hazugság,
tolvajlás).
A cigány kultúrkör színeinek
és motívumainak felfedezése
A magyar és a cigány szokások összehasonlítása. A hiedelem világa és alakjai. Bajelhárítás, gyógyítás, jóslás. Babonák. A cigányok vallásossága. Egyházi ünnepek, szertartások, viselkedési módok egyéni élmények feltárásával, filmrészletekkel bemutatásával Alkotói életutak és stílusok összehasonlítása. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése A cigány művészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusában: zene, tánc, képzőművészet, irodalom vonatkozásában. Kiemelkedően tehetséges kortárs fiatalok. Lehetőségek, támogatások, pályázatok, ösztöndíjak
A cigány nyelvekben rejlő azonosságok és különbségek A cigány nyelv szókincse. Jövevényszavak átvétele A cigány nyelv dialektusai között fennálló hasonlóságok és különbségek érzékelése. Hazai cigány nyelvvizsga központok Európai cigányok nyelvhasználata. A nemzetközi cigány nyelvújítás törekvései

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Családrajz készítése, képi beszámoló. Családtagok, rokonok megszólítása. Cigány ragadványnevek. Beszélgetések nemzetiséghez tartozó személyekkel Eszmecsere a cigányok egykori és jelenlegi hétköznapjairól. Emlékképek
felelevenítése (régi családi fotók alapján). Gasztronómia: a cigány konyha berendezéseinek, régi konyhai eszközeinek, azok használatának bemutatása. A cigány és a magyar ételek összehasonlítása
Források olvasása és értelmezése családi, és más közösségi témákban. Önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett Ismeretek feldolgozása, prezentáció készítése Családi konfliktusok és kezelésük. Szituációs játékok, véleményalkotások, érvelések, vita, drámajáték adott témában. Dokumentum- és játékfilmek
Szűkebb és tágabb környezet. Gazdasági élet a ház körül, saját termelés. Magyarországi települések
adottságainak (munka és megélhetés) megismerése szülőkkel, idősebb személyekkel történő beszélgetések kapcsán
Élet a vándorutakon. Nyári és téli szálláshelyek. Valóságos vagy képzeletbeli utazás (fotók, képek) utáni élménybeszámoló olyan területekről, ahol cigányok élnek vagy éltek - megfigyelési szempontok alapján Fogalmazás írása Magyarország különböző tájain élő vallási felekezethez tartozó cigányok életéről vagy adott település cigány származású lakóinak esküvői, keresztelői, temetési szokásairól Terepgyakorlati tapasztalatok összegzése. Önállóan gyűjtött anyagból projektbemutató vagy kiállítás rendezése
A legfontosabb állami jelképek értelmezése és azokhoz viszonyuló helyes magatartás. A cigány himnusz megtanulása Népcsoportok (romungrók, oláh cigányok, beások) érkezése hazánk területére (különböző történelmi korokban) - irányított beszélgetéssel, szituációs játékokkal A nemzetiség fogalmának, tartalmának mélyítése. Bepillantás cigány és más nemzetiségek életébe. Intézményi, szervezeti kapcsolatok keresése Cigány vagy roma megnevezés használata. Eszmecserék folytatása. Mások véleményének elfogadása, a tolerancia gyakorlása. A tanult történelmi eseményekkel, aktuális kérdésekkel, eszmékkel kapcsolatos kérdések megvitatása.
A településen gyűjtött cigány dalok, mondókák, versek, közmondások, játékok tanulása. Egyes mesék dramatizálása. Ünnepekhez kapcsolódó köszöntők, ajándékok. A cigány tánc alapelemeinek kipróbálása Tánctípusok: szóló, páros,
botoló.
Hazai és külföldi cigány
népdalok, néptáncok
megismerése.
Még élő hiedelmek,
babonák születéssel,
kereszteléssel,
házasságkötéssel, halállal
kapcsolatosan
Cigányokról szóló alkotások a magyar irodalomban. Egyéni és/vagy csoportos kulturális előadások bemutatása (iskolai, települési rendezvényen). A cigány irodalom helye és szerepe a világban. A megismert műveken keresztül a költő, az író céljainak, törekvéseinek felismerése, megfogalmazása. Neves cigány képzőművészek
Néhány gyermekirodalmi mű megtanulása magyar és cigány nyelven Cigány nyelvek és nyelvjárásaik. Adott település nyelvhasználata Kiselőadás tartása a cigány kulturális élet (nemzetközi, országos, helyi szintű) eseményeiről - médiahírek alapján Beszámoló készítése néprajzi vagy nyelvi kutatómunka eredményéről

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven. Időmeghatározások A cigány nép élete a különböző történelmi korokban, korszakokban, századokban, években
A településre jellemző helymeghatározások (templom, iskola, temető) Viszonyítások tér-idő gyakorlására (előbb, utóbb, előtt, után, később, korábban, ugyanakkor, most, régebben mellett, alatt, felett, mögött). Az idő tagolására szolgáló kifejezések helyes használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év Az idő kifejezéseinek bővítése: év, évtized, évszázad, évezred. Az új ismeret elhelyezése már rögzített időpontokhoz viszonyítva (pl. Zsigmond király László vajda és népe számára adományozott menlevelet) Az idő ábrázolása vizuális eszközökkel Kronológiai adatok rendezése:
- A cigányok Európába érkezésük előtt.
- A cigányok megjelenése Európa országaiban, különös tekintettel a Balkánon.
Tájékozódás térben és időben a történelmi és földrajzi atlasz segítségével (esemény, hely, idő)
Néhány kiemelt esemény időpontjának ismerete (pl. első országos cigány összeírás, a cigányok letelepítéséről szóló rendeletek, a vándoripar korlátozása).
Adott korban ismert cigány zenészek, költők, írók, művészek, kutatók időbeli és térbeli elhelyezése
Helyi tájékozódás gyakorlása. Egyszerű alaprajzok készítése. Ismerkedés a térképpel Ismert cigány művészek születési - és temetési helyének megkeresése a térképen. Távolságok becslése és számítása. Életszakaszuk bejelölése időszalagon Az adott település térképének elkészítése vázlatos bemutatással - a cigányok és más nemzetiségek által tömbszerűen lakott részek kiemelése - meghatározott korszakban Térképolvasási gyakorlatok. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő források, térképek, statisztikai adatok, grafikai ábrázolások kiválasztása
Az idő tagolására és múlására valamint helymeghatározásra vonatkozó kifejezések gyűjtése és használata Magyarországi cigányok a feudalizmus korában. A tanultak elhelyezése az időszalagon a kiemelt időpontokhoz képest Magyarországi cigányok a felvilágosodás korában. Európai történelmi atlasz tanulmányozása, a cigányok vándorlásának nyomon követése. Az útvonal kézzel történő megrajzolása. A tanult országok, ismertebb települések megkeresése a térképen Egyszerű számítások
végzése a cigány nép
európai megjelenésének,
üldöztetésének időpontjai
között.
A II. világháború
koncentrációs táborainak
(térbeli tájékozódás) cigány
áldozatai Európában.
A cigányok helyzete 1945
után
Hagyományos foglalkozások bemutatása és kipróbálása (vályogtégla készítése, kosárfonás, fafaragás...) Modellezések: szekerek, cigány kunyhók, speciális használati tárgyak (makett, terepasztal...) Történelmi helyszínek modellezése Tér, idő, esemény társítások

5. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Hasonlóságok és különbségek mélyítése csoportokban, egyénekben Adott település népcsoportok szerinti összetétele (nyelvi, kulturális jellemzők). Azonosságtudat formálódása Az ország népcsoportjai. Különböző népcsoporthoz tartozó személyek a rokonságban, családban. Identitás vállalásának mélyítése Hovatartozás vállalása, helyes cselekedetek a népcsoportért
Fejlődjön a tanuló
önismerete: Mire vagyok
képes? Milyen szeretnék
lenni?
Tudjanak választ adni kérdésekre: Melyek a családi és egyéni (öröklött, szerzett) tulajdonságaik? Foglalkoztassák olyan kérdések, hogy mennyire fontos a hasonlóságok és különbségek elfogadása társaikkal szemben. Tisztelje, tartsa be a szabályokat.
A tanulókban alakuljon ki a felismerés, hogy a cigány népcsoporthoz való tartozás többletet, kulturális színességet jelent. Érdeklődjön a családi gyökerek, népe múltja iránt. Milyen mértékben határozza meg a lakókörnyezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? Hogyan lehet a hagyományokat továbbadni? A tanulókban fogalmazódjanak meg kérdések, érezzenek késztetést a válaszkeresésre: Miért nem viselnek háborút a cigányok? Miért vannak gazdag és szegény országok, települések, családok, egyének? Miért vannak munkanélküliek? Hogyan kapcsolódnak, élnek együtt különböző kultúrák? Mi a hit, a vallás szerepe a cigányok életében? A tanulók vállalják a cigánysághoz való tartozásukat, kötődésüket. Tudjanak választ adni olyan kérdésekre, mint: Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? Melyek az érdekképviselet lehetőségei? Milyen lehetőségek vannak az önmegvalósításra a cigányságon belül? Milyen szerepet játszik a média a cigányok megítélésében? Melyek a cigány kultúra értékei? Hogyan lehet a hagyományokat és a nyelveket átörökíteni? Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? Milyen a megítélése a cigány törvénynek.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Közösségi élet (régen és ma):

- Énkép, családi kör, rokoni kapcsolatok

- Élethelyzetek, életmódok, események, ünnepek

- Településtípusok, utcák, házak, berendezési tárgyak

- Lakóhely és közvetlen környezete

2. A cigány kultúrkör elemei

- Hagyományos cigány mesterségek, gazdasági élet

- A cigány konyha sajátosságai

- Dalok, mondókák, versek, mesék, közmondások, köszöntők játékok

- A cigány tánc alapelemei

3. A cigány nyelvek (romani, beás)

5-8. évfolyam

1. Nemzetiségi azonosságtudat, pozitív minták, példaképek

2. Földrajzi elhelyezkedés

- Vándorlások útvonala, letelepedések

- Magyarországi cigány népcsoportok a térképen

- Cigányok Európában

3. Történelmi események időszalagon

4. Alapismeretek a magyarországi és európai cigányok kultúrájáról

- Cigányzene és tánc típusai, népviselet

- Irodalmi és képzőművészeti alkotások, életutak, munkásságok

- Cigány nyelvek eredete, nyelvjárások

9-12. évfolyam

1. Attitűdök

- Előítélet, sztereotípia, diszkrimináció, rasszizmus - tolerancia, inklúzió, integráció

2. Hazánk nemzetiségpolitikája, törvényi szabályzások

- Európai Roma Stratégia

- Önkormányzatiság, civil szervezetek, érdek- és jogvédelem

- Dokumentumok, források, média

3. Oktatás, képzés

4. Munkavállalás és megélhetőség

5. A cigányok sokszínű kultúrája

- Művészeti alkotások és elemzések

6. Nyelvhasználat, nyelvvizsga

С) GÖRÖG NEMZETISÉGI OKTATÁS
1. Görög nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés.

Hallott szöveg értése. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Rövid szövegek lényegének felismerése. A nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása. A kommunikáció különböző formáinak megismerése, alkalmazása. Görög nyelvű szóbeli közlések megértése, az ezekre történő reagálás. Az élőbeszéd tempójában elhangzott közlés egyszeri hallás utáni megértése különféle beszédhelyzetekben, az ezekre történő helyes reagálás.
Szóbeli közlések,egyszerű utasítások, kérések, kérdések, kifejezések és felszólítások megértése, ezekre történő reagálás. Az egyszerű szóbeli közlések, utasítások, kérések, kifejezések és felszólítások megértése, ezekre történő reagálás. Hallás után a közlés lényegének megértése, az erre történő helyes reagálás. Szóbeli üzenetek megértése. A hétköznapi kommunikációs helyzetekben a lényeg megértése, szókincsének ismerete és alkalmazása.
Egyszerű kérdések megértése és szóbeli válaszadás a következő témakörökben: család, lakóhely, napirend, iskola, öltözködés, vásárlás. A tanult szavak, kifejezések jelentésének felismerése, szókapcsolatokban és mondatokban egyaránt. Az ismeretlen szöveg lényegének megértése. A kulcsszavak, és az előzetes lényegi információk alapján. A látottak, hallottak tartalmi megértése,visszaadása a szituációnak megfelelő szókincs használatával.
A görög nemzetiség életéhez kapcsolódó dalok, játékok, mesék megismerése és megértése A görög nemzetiség életéhez kapcsolódó dalok, játékok, mesék felismerése megértése a rádió és tv műsorokban A tanult témakörökhöz kapcsolódó információk felismerése és lényegének megértése rádió és tv műsorokban. A tanult témakörökhöz kapcsolódó információk felismerése és megértése rádió és tv műsorokban.
Görögország és Magyarország nevezetességei. A témakörökhöz kapcsolódó olvasmányok beszédkörnyezetének és tartalmának megértése. A tanult témakörökhöz kapcsolódó olvasmányok megértése. Rövidebb szövegekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása (magyar és görög nyelven).. Hallás után a közlés lényegének megértése a következő témakörökben: család, oktatás, pályaválasztás, hivatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, hírközlés, posta, konyha, egészségvédelem, ország ismeret, a görög nemzetiség élete. Az ismeretterjesztő és játékfilmek, valamint a görög irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése.

2. Beszédkészség:

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Helyes kiejtés,pontos hangképzés, helyes artikuláció a magyartól eltérő sajátos görög hangok helyes képzése (pl. gamma,delta, théta) a kommunikáció során. Bekapcsolódás az egyszerű párbeszédbe. A mondatok helyes intonációja. Hallott szöveg megértése - hanganyag, film , tartalmának rövid visszaadása. Bátor részvétel a mindennapi kommunikációban Nyelvileg igényes szókincs használata a mindennapi kommunikáció során.
Törekvés a helyes, kifejező beszédre Törekvés a helyes kiejtésre, érthető és kifejező beszédre Törekvés a helyes érthető, kifejező beszédre. Vélemények, érzések, gondolatok egyszerű helyes megfogalmazására. Törekvés a helyes, kifejező beszédre, a szabatos, meggyőző, érthető kommunikációra.
Mondatok, kérdések alkotása
az egyszerű
beszédhelyzetben
(pl. Napszaknak, alkalomnak
megfelelő köszönés,
búcsúzkodás, bemutatkozás
információadás és kérés).
Aktív részvétel beszélgetésben kérdések segítségével, események, élmények elmondása egyszerű mondatokban. Önálló beszélgetés, véleményalkotás, emberek jellemzése, hely, tárgyak leírása a tanult szókincs felhasználásával. Saját érzések, gondolatok egyszerű és világos kifejezése. Okokra való rákérdezés. Gondolatok, vélemény, élmény, önálló tömör megfogalmazása. Egyetértés, ill. egyet nem értés kifejezése mindennapos szituációkban.
Helyes kapcsolatteremtés társakkal és felnőttekkel (Kevés segítséggel.) Segítségkérés, helyes kapcsolatteremtés társakkal és felnőttekkel, probléma esetén (egyszerű, érthető helyes kiejtéssel) Segítségkérés, segítség adás, helyes
kapcsolatteremtés társakkal és felnőttekkel, probléma esetén.
Segítségkérés, segítség adás, helyes
kapcsolatteremtés társakkal és felnőttekkel, probléma esetén. Szükség esetén társalgás kezdeményezése.
Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása, helyes ejtéssel. Olvasott szöveg lényegének összefoglalása 2-3 mondatban. Egyszerű kérdések és válaszok alkotása helyes szórenddel különböző szituációkban. A görög hangok helyes kiejtése, a magyar kiejtéstől eltérő hangok helyes artikulációja. Saját élményekkel összefüggő kérdések megfogalmazása. Tipikus beszédfordulatok, udvariassági kifejezések használata. Látottak, hallottak felidézése a társalgási helyzetnek megfelelő szókincs használatával. Mindennapos, szokványos helyzetekben önmaga megértetése.
Versek, dalok, rövid szövegek, mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása és előadása társaknak. A görög gyermekirodalom neves költőinek művei, pl. Pálisz, Papandoniu). Énekek, versek, egyéb szövegek memorizálása és kifejező előadása. Pl. Kleftisz dalok, Szolomosz versek), Görög mitológiai történetek. Szépirodalmi mű művészi élményt nyújtó előadására való törekvés, helyes kiejtéssel. Pl. Palamasz, Kavafisz, Szeferisz, Ritszosz, Elitisz verseit, Papadiamandisz rövid elbeszélései. Hétköznapi szövegek és irodalmi művek értelmező tolmácsolása, memorizálása, törekvés az élményt nyújtó előadásra. Pl Arisztofanész, Hadzsisz, Kazandzákisz, Varnalisz, Kambanellisz műveit.

3. Olvasásértés:

Olvasott szöveg értése. A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A szövegek értő, pontos, folyamatos és kifejező olvasása hangosan, helyes ritmusban,tempóval, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. Az olvasott szövegben ismert szavak, szókapcsolatok, kulcsszavak keresése, ismert szavak ragozott alakjainak felismerése. Ismert és ismeretlen szöveg pontos, folyamatos értő olvasása. Hosszabb, bonyolultabb irodalmi szöveg megértése, értelmező olvasása.
Új szövegkörnyezetben az elsajátított szavak felismerése, megértése, visszajelzése (cselekvéssel, szóval, írásban). Az értő néma olvasás elsajátítása és használata. Lényeg megértése néma olvasás esetén. A lényeget értő néma olvasás készségének és a hallott részlet beazonosítási képességének (író, cím) fejlesztése.
A rövid szöveg lényegének megértése, helyes kérdésfeltevés és helyes válasz adása. Különböző témakörök szövegeinek feldolgozása, (különös tekintettel a görög nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére). Szövegfeldolgozás szótárhasználattal. Hosszabb szövegek esetén a lényeg kiemelése. A nyelvileg bonyolultabb szöveg komplex megértése: tartalom összefoglalása, a főbb gondolatok kiemelése, véleményformálás.
Az értő néma olvasás fokozatos elsajátítása. A folyékony, helyes, kifejező olvasás fokozatos elsajátítása és megfelelő használata szövegfeldolgozáskor. A néma, értő olvasás helyes használata nyomtatott és elektronikus szövegek használatakor. A néma, értő olvasás helyes alkalmazása ismeretterjesztő, szépirodalmi, tankönyvi és média szövegtípusok használatakor.
Rövid irodalmi szövegek (mesék, gyermekversek, történetek) olvasása. Rövid irodalmi szövegek (mesék, gyermekversek, történetek) önálló olvasása. A különböző műfajú szövegek fordítása görög nyelvről magyar nyelvre és magyar nyelvről görög nyelvre (levél, hír, időjárás, hirdetés). Rövid szépirodalmi művek önálló olvasása.
Könyvtár-szolgáltatások és elektronikai források igénybevétele. Elektronikus források nyújtotta lehetőségek megismerése. Szókincs gyarapítás az elektronikus források használata során. A tanulást segítő valamennyi forrás ismerete és lehetőség szerinti önálló használata a szókincs bővítés érdekében.

4. Írás:

Íráskészség. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az alapszókincs ismert szavainak, kifejezéseinek helyes írása másolás során. Hétköznapi témájú, egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása helyesen. Saját gondolatok egyszerű mondatokban való megfogalmazása. Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése, jól szerkesztett, esztétikus íráskép (hivatalos levél, e-mail, önéletrajz, külső és belső jellemzés, kérvény írása).
Olvasható, rendezett íráskép megfelelő írástempó. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó, esztétikus füzetvezetés. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó, esztétikus füzetvezetés. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó, esztétikus füzetvezetés.
Mondatok, rövid összefüggő írott és nyomtatott szövegek másolása, hallás utáni leírása, kevés hibával. Másolás hibák nélkül, szavak, rövid mondatok hallás utáni leírása kevés hibával. A görög nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségek hibátlan alkalmazása az írásbeli szövegekben. Élménybeszámoló készítése egy-egy magyarországi görög irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Önálló jegyzetelési technika kialakítása. Hibátlan helyesírás az alapvető szavakban.
Egyszerű írásbeli feladatok (pl. szavak alkotása megadott betűkkel, mondatalkotás adott szavakkal, egyszerű mondatokkal szövegszerkesztés) megoldása. A görög helyesírás szabályainak alkalmazása (az írásban szótaglágyítás helyes jelölése, a szavak helyes elválasztása, az ev-ef, av-af helyes használata , a ritmikai szabály írásban történő alkalmazása, a tulajdonnevek helyesírása, a görög hangzók írásban történő helyes jelölése). Szótárhasználat segítségével egyszerű mondatok fordítása görög nyelvre a mondatszerkezet és nyelvi fordulatok különbözőségének figyelembevételével. A nyelvtani
nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási ismeretek fejlesztése, nyelvtani szabályok tudatos alkalmazása az írásbeli szövegalkotásban. Szótár segítségével fordítás görögről magyarra és magyarról görögre (lehetőség szerint hibátlanul)
Egyszerű mondatok helyesen történő írása. Törekvés a nyelvtanilag helyes mondatok alkotására, írásban. Ismert témákban egyszerű, összefüggő szövegek, nyelvtanilag helyes írása. Ismert témákban egyszerű, összefüggő szövegek, nyelvtanilag helyes , önálló írása.
Minta alapján rövid szövegek írása (pl. üdvözlőlap, képeslap, e-mail). Rövid szövegek összeállítása (pl. egyszerű nyomtatvány kitöltése, levél, e-mail írása, párbeszéd, képleírás). Különböző adatokat
tartalmazó kérdőívek
kitöltése.
Egyszerű szövegek írása
(pl. levél, képeslap, e-mail).
Rövid magánlevél,
távirat,életrajz önálló
megfogalmazása.
E-mail írása. Személyes
vélemény, álláspont
hibátlan írásbeli
megjelenítése.
Szövegtagolás kialakítása. Tiszta, rendezett füzet vezetés. Olvasható íráskép kialakítása. Szövegtagolás, rendezett,
tiszta, olvasható íráskép
megléte.
Gondos füzetvezetés.
Olvasható, tetszetős
íráskép.
Igényes füzetvezetés.
Hibátlan, olvasható, tetszetős írás. Megfelelő füzetvezetés.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, utasítás,kérdés, szó, szófordulat hallás utáni megértése.

1.2. Nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni.

2.2. Valós helyzetekben képes kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel.

2.3. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

2.4. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatosan növekszik.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket: verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghűen megjelenít.

Memoriter: dalok, 25 gyermek- és népdal ismerete, 5 gyermekjáték

A görög gyermekirodalom képviselőinek műveiből ismerni pl.: Ezoposz mítoszait, Elli Alexiu, Zahariasz Papandoniu, Vaszilisz Rotasz, Alexandrosz Pallisz, Zsorsz Szarri, Alexandrosz Papadiamandisz által írt versek, illetve rövid prózaírásait.

A Magyarországon élt, illetve élő görög szerzők témákhoz kapcsolódó versei illetve rövid prózaírásai: pl. Dimitriosz Hadzisz történetei, Szidu Evdoxia versei.

3. Olvasásértés.

3.1. A szavak, szövegek pontos és kifejező olvasása, lényegének megértése.

3.2 A megértést cselekvéssel vagy szóban jelezze.

3.3. Tegyen szert a néma, vagy hangos, ismert nyelvi elemekből álló, értő olvasásra.

3.4. Legyen képes az egyszerű információk kiemelésére a szövegkörnyezetből.

3.5. Az értő olvasás elsajátítása során aktív és passzív szókincse gyarapodjon.

3.6. Érdeklődjön népcsoportja kultúrája iránt.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni leírása, helyesen.

4.3. Rövid, összefüggő szöveg írása: e-mail, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó.

5-8. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni hétköznapi témában

2.2. Valós helyzetekben képes közvetlen információt cserélni társaival, felnőttekkel.

2.3. Véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejezi.

2.4. Társasági beszélgetésben megérteti magát..

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

Memoriter: dalok, 35 gyermek- és népdal ismerete, 5 gyermekjáték

A görög gyermek- és ifjúsági irodalom képviselőinek műveiből ismerjen: Dionisziosz Szolomosz, Telosz Ágrasz, Kosztasz Varnalisz, Fotisz Kondoglu, Alki Zei, Jeorgiosz Viziinosz, Iliasz Venezisz, Dido Szotiriu, Evjenia Fakinu, Kosztisz Palamasz, Odisszeasz Elitisz, Jannisz Ritszosz, Jeorjiosz Szeferisz, Nikosz Kazandzakisz és mások műveit..

A Magyarországon élt görög szerzők témákhoz kapcsolódó versei, illetve prózaírásai: pl. Vula Masztori, Dimitrisz Hadzisz.

3. Olvasásértés.

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező olvasása, lényegének megértése.

3.2. Lényeges információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének alapos ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák.

4.3. Tömör, összefüggő szöveg írása: e-mail, sms, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

9-12. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

1.3. Követi a nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

2. Beszédkészség.

2.1. Beszéde érthető jól artikulált, összefüggő.

2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.

2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.7. Szókincse jó.

Memoriter: dalok 30 gyermek- és népdal ismerete

A görög irodalom képviselőinek remekműveiből ismerjen: Homérosz, eposzait, Aischülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, egy-egy művét, Andreasz Kalvosz ódait, Emmanuil Roidisz, Konsztandinosz Kaváfisz, Angelosz Szikelianosz, Sztratisz Mirivilisz, Jakovosz Kambanelisz, Nikiforosz Vrettakosz rövid próza írásait, illetve jellegzetes verseit.

A Magyarországi görög irodalomból:

Dimitrisz Hadzisz novellai, Athanasziosz Hrisztopulosz, Mihalisz Ganasz, Rula Kaklamanaki vereseit.

3. Olvasásértés.

3.1. Hosszabb, összetettebb szövegek komplex megértése.

3.2 Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének maradéktalan ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helysírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.3. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása.

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

2. Görög népismeret

(Valamennyi oktatási forma számára)

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A tartalom kulcselemei

6. Reflexiót irányító kérdések

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Ismeretszerzés céljából, bemutatkoznak egymásnak, elmondják, hogy Magyarországon hol laknak. Megmutatják a térképen, honnan származik családjuk. Behoznak görögországi fényképeket, családi emléktárgyakat vagy bármi mást, és elmesélik történetüket. Rövid történeteket mondanak el a könyvekben, és az osztály falain látható képekről, nemzeti hősökről. Ókori állatmeséket, rövid mítoszokat, Ismeretszerzés céljából megtekintik a környezetükben található első görög diaszpóra emlékeit. Megfigyelik az ortodox templomok külső és belső ismérveit. Legendák olvasása az ortodox egyház nagy szentjeiről. Történelmi dalok, legendák olvasása Konstantinápoly elestéről, képekből, filmekből és a tömegkommunikációs eszközökből több ismereteket szerezni a kor történelmi eseményeiről. Ismeretszerzés személyes görögországi és magyarországi beszélgetésekből, tárgyak, képek, épületek, műemlékek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése az első és második görög diaszpóra múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai könyvtárban, a miskolci Ortodox Múzeumban (ahol Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, képek, épületek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, tömegkommunikációs eszközökből, filmekből. Adott témához információk gyűjtése, projekthez könyvtárban, múzeumban, médiatárban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a görögség szimbólumait,
népszokásokról és szentekről szóló legendákat, népmeséket, és gyermekverseket olvasnak. Görög zenét és dalokat hallgatnak, részt vesznek a március 25-i és az október 28-i nemzeti ünnepeken. Megfigyelik, hogyan ünnepelnek a görögök. A gyerekek a családdal együtt készülnek a karácsonyi és húsvéti ünnepekre, és ismereteket, tapasztalatokat szereznek a görög szokásokról, hagyományokról. A görög történelem sorsdöntő eseményeit megörökítő irodalmi alkotások, legendák, kleftisz-dalok olvasása az ókortól napjainkig (pl. perzsa háborúk, Nagy Sándor hódításai, Konstantinápoly eleste, 21-es szabadságharc, kis-ázsiai katasztrófa, ellenállás, polgárháború, 67-es diktatúra, illetve történelmi filmek megtekintése. Az írások a görög nyelvhasználati sajátosságainak a megfigyelésére is alkalmasak. A tanultak felhasználása projektek tervezésében és készítésében a görögség sajátos életmódjával, a család és környezete nemzetiségi kötődésével kapcsolatban. régi iskolai füzetek is vannak), az Önkormányzat folyóirataiban, a Magyar Rádió Görög Nemzetiségi Műsorából. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. A tanuló mutassa be a görögség főbb lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket (kereskedelmi központok, ipari, illetve mezőgazdasági területek). bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetben.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Kérdéseket tesznek fel egymásnak a családjukról, görögországi származásukról, jelenlegi lakóhelyükről. Véleményt nyilvánítanak
környezetükről, tanulmányi kirándulásaikról, anyanyelvi táborokról, görögországi utazásaikról és élményeikről. Eljátsszák az ismert ókori állatmeséket, mitológiai történeteket, Jézus születéséről szóló legendát, farsangi dalokat és maskarás játékokat. Karácsonyi és húsvéti kálandák előadására készülnek. Elmondják véleményüket, hogy hogyan ábrázolják a könyvek a görög hősöket, s milyennek képzelik őket ők maguk.
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. (Az első görög diaszpóráról, a görög történelem sorsdöntő eseményeiről, a görög nyelv- és irodalomról). A görögség ismert képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Magyarországi görög híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése
(pl. Szinasz, Zavirasz, Hadzisz, színművészek, képzőművészek, sportolók, stb.). A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a nemzetiség szempontjából sorsdöntő
A nemzetiség és az anyanemzet kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése (hangversenyek, színházi bemutatók, könyv- és képzőművészeti kiállítások, évfordulók, sportesemények). Jelenetek eljátszása, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a görögség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására
A görögség történelmének,
társadalomföldrajzának
ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése
Kérdések önálló megfogalmazása a görögség sorsfordulóival kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a görögség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai nemzetiségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló vélemény megfogalmazása a görögséget érintő eseményről, jelenségekről, ismert nemzetiségi személyekről. A magyarországi nemzetiségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő
jelenség kapcsán (pl. a katonai diktatúra bukása Görögországban, 1974-ben, a nemzetiségi önkormányzatok megalakulása 1995-ben, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz 2004-ben). (pl. kis-ázsiai katasztrófa,
polgárháború).
Az anyaország történelme
és társadalomföldrajza
jellegzetes vonásainak
bemutatása.
szempontok alapján. A görögség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális nemzetiségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjének felvázolása. A görögség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása. Alapvető ismeretek szerzése a Külföldön Élő Görögök Titkárságáról, a Görögök Világszövetségéről, annak ifjúsági tagozatáról, tevékenységük kritikai bemutatása.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Beszélgetés a görög közösség problémairól, terveiről. A tanulók, ha nem értenek valamit, tegyenek kérdéseket tanítóiknak, szüleiknek, és nyilvánítsák ki saját véleményüket az adott témáról. Készítsenek osztálykiállításokat tanulmányi
kirándulásaikról, nyelvi táborokról, ünnepi szerepléseikről, görögországi utazásaikról stb., és tartsanak kis élménybeszámolókat ezekről. Készítsenek
Beszélgetés és vita egy-egy a görög nemzetiséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele (pl. milyen műsorok legyenek a görög hagyományőrző összejöveteleken és milyen a nemzeti ünnepeken). Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. görög Események, történetek elbeszélése a nemzetiségeket érintő témában, élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. hétköznapi szavak dimotiki és katharevusza formáinak a gyűjtése). Fogalmazás írása valamely görög nemzetiségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus Beszélgetés és vita egy-egy nemzetiségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a görög irodalomból, műfordításból, a publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján (görögországi,
különböző anyagokból: zászlókat, kalikancaroszokat, tavaszköszöntő fecskét mártisszal, Kira szarakoszti bábut, húsvéti gyertyákat, tojásokat stb.
Ezeknek az eseményeknek, történeteknek, szokásoknak, mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. Rajzok készítése görög népviseletekkel, hangszerekkel, másolatok tájakról, műemlékekről, szobrokról, tárgyakról stb., és rövid beszámolók alkotásaikról.
közmondások, naptárak, receptek, képeslapok, növényhatározók stb.). Fogalmazás írása valamely görög nemzetiségi témáról (pl. a görög iskola és a szülők kapcsolata, a család részvétele a közösségi életben, nyelvi táborok értékelése). Rajz készítése görög nemzetiségi témáról (pl. görög sportnapok, iskolai farsang, báránysütés). Görög tárgymásolatok, hímzések készítése. Rövid történetek, jelenetek eljátszása. megjelenítése. diaszpórai, magyarországi). A magyarországi görögökről önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Megtanulják a tanulók az időre vonatkozó kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hónap, év és kifejezéseket ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban és ismerős környezetükre vonatkozóan, pl.: amikor nagyszüleim gyerekek voltak, nagyon régen az ókori görögök idejében. Idő meghatározása a tanulók által készített órával (pl. fából, papírból, műanyagból)

Események, jelenségek, személyek stb. időrendbe állítása, pl. családi történések.
A tanulók bővítik az idő tagolására szolgáló kifejezések használatát: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő.

Képesek időben elhelyezni fontosabb görög történelmi eseményeket (pl. Nagy Sándor uralkodása idején, a polgárháború után). Krisztus előtt, Krisztus után. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.
Az idő ábrázolása játékkal és vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése).
Az idő tagolására szolgáló kifejezések biztos és gyakori használata: pl. hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő, a múltban, Krisztus előtt, Krisztus után. Ismert események időbeli meghatározása, mint pl. a görög diaszpóra életének mérföldkövei, Görögország történelmének főbb állomásai.
Az idő ábrázolása térivizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.

Egyszerű kronológiai számítások és különböző események, jelenségek,
Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására (pl. Bizánc kora, Török Hódoltság kora). Az idő ábrázolása téri-
vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.
Fontosabb események, jelenségek időpontjának ismerete, azok elhelyezése egymáshoz viszonyítva. (a görög szabadságharc évei).

A világtörténet, az európai történelem, a görög történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak értelmezése.
Ismerkedés Görögország földrajzi térképével, azok másolása, kiszínezése kézi munkával. A térképen felismerik a tengert, a hegységeket, Görögország fővárosát és az ország határait. települések. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.

Egyszerű térképek készítése vagy másolása kézi munkával. A térkép domborzati elemeinek biztos ismerete, pl. Görögország határai és az ország szomszédjai. A tanult helyek megkeresése a térképen (pl. történelmi helyek, tanulók felmenőinek szülőhelye, a görög nemzetiség lakóhelyei Magyarország térképén). Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről (pl. az újkori Görögország első és második fővárosa). Távolságok számítása történelmi térképeken (Görögországon és Európán belül).
tárgyak, személyek időrendbe állítása.
Európa, Görögország térképének másolása kézi munkával. A térkép elemeinek biztos ismerete: Görögország folyóinak és tengereinek, határainak felismerése.

A tanult helyek megkeresése a térképen (pl. a görög diaszpóra letelepedésének útvonalán létesült görög falvak, közösségek). Események, jelenségek leolvasása Európa, Magyarország és Görögország történelmi térképéről.
Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.
(pl. a 2. világháború és annak folytatása görög polgárháborúban). Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.

Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása (pl. Bizánc területi változásai az évszázadok során), a változások hátterének feltárása. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból.
Vaktérképeken tanult helyek bejelölése és azokhoz jelentősebb eseményekhez való társítása (pl. Akropolis, Krétai irodalmi és művészeti központja).

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- egy-egy görög híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma;
- nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek (március 25. és október 28.);

- beszélgessenek olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok a görög és a magyar viselkedésformák közötti hasonlóságok és különbségek (pl. étkezési szokások), a kölcsönösség szerepe az illemben, külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről;

- megismerjenek néhány görög történelmi mondát és mítoszt

- a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. Athéni aranykor, mükénéi kultúra, az 1821-es szabadságharc éveit);

- ismereteket szerezzenek a görög állam kialakulásának és történetének fontosabb fordulópontjairól és kiemelkedő személyiségeiről;

- ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további mély ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (pl. a görög Beloiannisz falu elnéptelenedése);
- a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a Balkán-félsziget. unióinak harcai az egyes időszakokban);
- egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák;
- további ismereteket szerezzenek a görög állam és nép történetének fontosabb fordulópontjairól és görög történelem kiemelkedő személyiségeiről;

- további ismereteket szerezzenek az európai
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;

- egy-egy történelmi témát vagy időszakot (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) átfogóan tanulmányozzanak és összehasonlítsanak; Ilyen lehet pl. a demokrácia születése és fejlődése görög földön.

- további ismereteket szerezzenek a görög állam és a görög nép történetének fontosabb fordulópontjairól, ismerjék a görög ókori, bizánci és újkori történelem kiemelkedő személyeit;
rokonság, a barátság, a rászorulók segítése;

- megismerjék a magyar és a nemzetiségi iskola életének legfontosabb szabályait
országrészekben (pl. kontinensen, szigeteken, a városállamok, Nagy Sándor idejében, a török hódoltság, a 20. században);

- megvitathassák melyik történelmi szereplő
nézőpontját fogadják el;
- további ismereteket szerezzenek a görög és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról;
- ismerkedjenek a görög etnikai nemzetiségek életével,
beszélgetést folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya,
- ismerjék az alapvető
fogyasztói magatartásmintákat, egy konkrét példán keresztül
tudják értelmezni a reklám
szerepét.
történelem jelentős állomásairól és azok hatásáról a görög történelem alakulásában;
- ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak a görög emberek hétköznapjai a különböző korokban (pl. a 1. és 2. diszpóra élete Magyarországon, a tanulók nagyszüleinek élete),
- továbbá politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól;

- önállóan értelmezzenek múltbeli eseményeket saját nézőpontjuk alapján.

- megfelelő szinten tudjanak beszélgetni és vitázni olyan témakörökről, mint az
- további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős eseményeiről és Görögország helyéről azokban, továbbá a görögök szerepéről az Európán kívüli civilizációk életében (görög demokrácia, Nagy Sándor terjeszkedése és városalapításai, a 2. világháborús Antant tagság);

- ismereteket szerezzenek a görög diaszpóra történetéről és kultúrájáról világszerte;
- a magyarországi nemzeti és etnikai nemzetiségek történetéről;

- megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival (pl. gyarmatosítás, világháborúk, nukleáris hatalmak,
emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya,
- a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei
- szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein;
- egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.
nemzetközi katonai szövetségek) és azok globális következményeivel (pl. munkaerőpiac alakulása, rasszizmus, terrorizmus).

- vitassanak meg olyan témákat, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a munkavállalás, Magyarországon, Görögországban és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása.
- szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein;

- ismerjék az alapvető fogyasztói
magatartásmintákat és egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
- Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Milyen jellemző tulajdonságai vannak? Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól?
- Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes?
- Milyen szeretnék lenni?
- Miért van szükség szabályokra?
- Mit jelent az, hogy kétnemzetiségűek (görögök és magyarok) vagyunk?
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól?
- Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek?
- Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek?
- Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése?
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg?
- Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért?
- Van-e fejlődés a történelemben?
- Miért vannak háborúk?
- Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok, civilizációk
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
- Vannak-e abszolút erkölcsi értékek?
- Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog?
- Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak?
- Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
- Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati
- Miért vannak szegények és gazdagok?

- Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját?
- Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át?
életében?

- Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei?
- Miért vannak gazdag és szegény országok?
- Milyen mértékben hatnak a „nagy emberek” a történelmi eseményekre és folyamatokra?
- Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében?
- Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek?
viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus?
- Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme?
- Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak?
- Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik?
- Mi az erőszak szerepe a történelemben?
- Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség
lehetőségeit (Görögország flottahatalma, Magyarország mezőgazdasági előnyei)?
- Hogyan változott az állam szerepe a történelemben?
- Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban?

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. A magyarországi görögök, görögök által is lakott települések Magyarországon.

2. A görög nyelv.

Idiomatizmusok

3. A települési közösségek élete.

A család szerepe. A lakóház és környéke. Régi foglalkozások és munkaeszközök. Ruházkodás. Népi étkezési szokások.

4. Görög népszokások, néhány jellegzetes régi és új szokás

(pl. a karácsonyi, illetve húsvéti ünnepkörök).

5. Népi gyermekjátékok- és dalok. Görög szólások, közmondások és találós kérdések.

6. A játék(készítés) a múltban és napjainkban. Kreatív játékok különböző tárgyakkal.

5-6. Évfolyam

1. A magyarországi görögség történetének jelentősebb eseményei

(pl. a 19. századvégi virágzás, illetve a 20. századi újratelepítés időszaka).

2. Ókori és bizánci történelmi provinciák, és Hellasz földrajzi tájegységei.

Görögország földrajzához és történelméhez kapcsolódó legendák.

3. Neves magyarországi görög személyiségek.

4. A magyarországi görögök múltjáról és jelenéről (életmód, mesterségek, népviselet, népi konyhaművészet, szokás- és hagyományvilág).

5. A környék, a lakóhely környezeti és kulturális értékei

7-8. Évfolyam

1. A tájegységek, a görög kultúra és civilizáció központjai.

2. A magyarországi görög települések (hely)története

3. Neves magyarországi görög személyiségek szerepe, küldetéstudata

4. A görög kulturális intézmények és a görög nyelvű sajtó

5. A lakókörnyezet, a lakóház régen és ma

6. Nemzetiségpolitikai alapismeretek

9-12. Évfolyam

1. Görögország földrajza

Görögország földrajzi elhelyezkedése

Tájak a (nép)művészeti alkotásokban.

2. A görögök története

A kezdetek. A bizánci birodalom és szomszéd népek. A török hódoltság. A nemzeti újjászületés kora. A modern állam kiépítése. Görögország, az első világháború után. A Kisázsiai katasztrófa. A második világháború és a polgárháború. A katonai diktatúra Görögországban. A demokratikus rend visszaállítása.

2. 1. A magyarországi görögök története

A magyar - görög bizánci kapcsolatok. Konstantinápoly eleste utáni első kivándorlási hullám. A XVIII. századi görög települések virágkora. Görögök a magyar szabadságharc idején.

2.2. Helytörténet. Nemzeti - kulturális, törekvések. Neves személyiségek.

Kulturális intézmények, iskola, oktatás, alapítványok. A görög nyelvű sajtó és kiadványok. Kulturális élet a XX. század második felében.

3. Nemzetiségpolitikai ismeretek

Nemzetiségi jogi és állampolgári ismeretek.

A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei

4. A görög nyelv

Az indoeurópai nyelvcsalád és a görög nyelv. Ókori görög dialektusok, a koiné, és a kétnyelvűség kora. A dimotiki győzelme és hivatalos nyelvé nyilvánítása 1974-ben.

5. A vallás és az egyház szerepe a görögök kultúrájában

Ókori többistenség. Kereszténység, ortodoxizmus (1054). A szent építmények stílusjegyei. Egyházi himnuszköltészet remekei.

6. A magyarországi görögök népi kultúrája

Görög és más ajkú közösségek együttélése. A tradicionális típusú család. Ősi tevékenységek és mesterségek. Lakókörnyezet, lakóház, ruházkodás. Népi étkezési szokások, speciális ételek. Naptári ünnepek és szokások. Népzene és néptáncművészet.

7. Tájak, korok, alakok találkozása a művészet és tudomány alkotásaiban

8. Görögország helye Európában és a világban.

9. A szülőföldélmény kifejezése magyarországi görög költők, írók, képzőművészek alkotásaiban.

D) HORVÁT NEMZETISÉGI OKTATÁS-OKTATÁS
1.1. Horvát nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam. 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra, valamint a kifejező, és mások számára érthető beszédre. Törekvés a kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes kiejtésére. Elemi udvariassági formák ismerete és használata. A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése, s ennek érdekében a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazására való törekvés (beszédtempó, hanglejtés, szó- és mondathangsúly, szünet, hanglejtés). A mindenkori beszédhelyzetnek megfelelő, az anyanyelv hangzásbeli és nyelvhelyességi sajátosságait figyelembe vevő igényes, érthető beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kifejezésmód eszközeinek biztos alkalmazása. A mondat-és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása.
Különféle mondatok felismerése (kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó) helyes használata a közlés szándékának megfelelően A különböző modalitású mondatok változatos használata a közlés szándékának megfelelően. Kérdések, válaszok Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása összetett mondatokkal. Olvasott és hallott szöveg Lényegre törő, pontos kifejezésmód, valamint a lényeg kiemelése a beszédben. Tudatos törekvés a gondolatok választékos kifejezésére
(kérés, óhaj, nemtetszés, kérdés). megfogalmazása, részvétel a beszélgetésben. reprodukálása. változatos formában alkalmazkodva a hallgató (beszédpartner) érdeklődéséhez, figyelméhez (szándékolt hatás).
Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése. Eligazodás a mindennapi beszédhelyzetekben. Gondolatok, érzelmek, óhajok közlése változatosan és érthetően. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez konkrét beszédhelyzetben. A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak ismerete. Alkalmazkodás a megnyilatkozás tárgyához, funkciójához, a hallgatóhoz. Az írásbeli és élőszóbeli megnyilatkozás, valamint a magán- és nyilvános nyelvhasználat közti különbségek ismerete és tudatos alkalmazása.
A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. testbeszéd). Törekvés a helyes szóhasználatra, kiejtésre, testbeszédre. A szóhasználat, a gesztusnyelv és a mondatfonetikai eszközök összehangolása a tartalommal a beszédhelyzetnek megfelelően. A gesztusnyelv néhány jelének (mimika, szemkontaktus) ismerete és tudatos alkalmazása a különféle beszédhelyzetekben. A szóhasználat, a gesztusnyelv és a szövegfonetikai eszközök összehangolt alkalmazása különféle beszédhelyzetben. A gesztusok szerepének ismerete, megértése és azok tudatos alkalmazása (a mondanivaló megerősítése, megkérdőjelezése, a szavak helyettesítése). Megértésük a hétköznapi kommunikációs helyzetekben, valamint a művészi előadásokban.
Élmények elmondása néhány összefüggő, egyszerű mondattal. Olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása.
Rövid hallott szövegek lényegének, érzelmi tartalmának megértése tanítói segítséggel.
Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és indoklása a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása és megértése. Mások véleményének meghallgatása, megértése, esetleg cáfolása és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Önálló véleményalkotás érveléssel. Együttműködés csoportos
beszélgetésben, vitában. Mások véleményének meghallgatása és tisztelete. Saját vélemény megvédése (érvelés), esetleg korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerése, feloldásának képessége.
Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai szövegek) ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat.) Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. olvasmányok párbeszédeinek eljátszása, versmondás, bábjáték, helyzetgyakorlat). Memoriterek szöveghű kifejező elmondása, interpretációja. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. vers- és prózamondás, diákszínpadi előadás, népi szokások előadása). Memoriterek szöveghű elmondása, interpretációja a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztályok képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás megfelelő tempójának elsajátítása, az ily módon olvasott különböző szintű (terjedelem, bonyolultság, műfaj, cél) szövegek megértése, összehasonlítása. Képesség a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazására az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam. 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével.
A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása.
Különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. Különböző mondatfajták
(pl. kijelentő, kérdő)
hanglejtésének megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban.
Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos
gyakorlása.
Különböző mondatfajták
(pl. kijelentő, kérdő)
hanglejtésének megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban.
Az olvasási stratégiák, a
szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása és alkalmazása.
Hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező hangos olvasása. A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás gyakorlása.
Egyszerű szövegek szószerinti jelentésének megértése tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A szó szerinti jelentések megtapasztalása tanítói segítséggel. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival tanítói segítséggel. Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok megértése és gyakorlása (pl. hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás). A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Szépirodalmi és más szövegekben előforduló jelentések önálló és csoportos megértése, tanári irányítással. Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás). Ismerkedés a szövegértési technikákkal. A szöveg elsődleges és átvitt jelentésének megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, megértése és értelmezése. A szövegértési technikákkal kapcsolatos ismeretek bővítése, alkalmazása.
Az aktív szókincs gazdagítása a tanult, feldolgozott szövegeken keresztül.






Ismerkedés a horvát nyelvre jellemző frazeológiai kifejezésekkel, nyelvi fordulatokkal.
Az aktív és passzív szókincs gazdagítása, az életkori sajátosságokhoz igazodó irodalmi kifejezések ismerete, azok használata az irodalmi szövegek feldolgozását követően. A mindennapi kommunikációban használatos szókincs biztos használata.
A horvát nyelvre jellemző frazeológiai kifejezések, nyelvi fordulatok ismerete, törekvés használatukra a mindennapi életben.
Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával (ajánlott olvasmányok, könyvtári munka, gyermeklapok).




A horvát nyelvre jellemző frazeológiai kifejezések, nyelvi fordulatok ismerete és használata.
A szókincs folyamatos és tudatos gazdagítása valamennyi nyelvi rétegre, stílusfajtára kiterjedően. Törekvés az elsajátított szókészlet minél pontosabb használatára, a stílusnak és a megnyilatkozás tárgyának, funkciójának, a hallgatónak megfelelően írásban és szóban.
A horvát nyelvre jellemző frazeológiai kifejezések, nyelvi fordulatok ismerete és biztos használata..
Szövegek önálló megértése néma olvasással. Olvasmány tartalmának elmondása 4-5 összefüggő egyszerű mondattal a kép illetve a vázlat alapján a szövegben előforduló szavak, kifejezések használatával. Az olvasás örömének megtapasztalása. Rövidebb szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása, cselekményük felidézése lényegük kiemelése, annak tömör megfogalmazása. A szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése.
Az olvasás örömének megtapasztalása
Irodalmi,
ismeretterjesztő és
publicisztikai szövegek
önálló olvasása és
megértése.
A szöveg üzeneteinek
megértése.
A szövegelemzés
alapvető eljárásainak
megismerése
(témamegjelölés,
lényegkiemelés,
adatkeresés, ok-okozati
összefüggések).
A különböző műfajú szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. A műfajnak megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések felismerése).
Szövegek műfaji különbözőségeinek érzékelése (pl. népmese, lírai költemény, elbeszélés, dokumentum). A különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbségek megfigyelése (pl. elbeszélés, útleírás, tudósítás). A különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti kapcsolatok és különbségek felismerése (pl. tematikus, motivikus) és alkalmazása.
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplőkről, cselekedeteikről, magatartásukról. A feldolgozott olvasmányok cselekményének rövid ismertetése. A főszereplők rövid jellemzése. Saját vélemény megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, a szövegben megjelenő élethelyzetekről. A közösségben elhangzott vélemények megismerése után vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok megfigyelése és megfogalmazása az olvasott irodalmi művekről, jellemekről, élethelyzetekről. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése és értelmezése az olvasott irodalmi művekről, jellemekről, élethelyzetekről.
Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú szövegek (pl. régi, archaizáló) megismerése, megértésük gyakorlása szótárak segítségével. Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú szövegek (pl. régi, archaizáló) megismerése, megértésében szerzett ismeretek gyarapítása. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése segédeszközök gyakorlott használatával (pl. szótárak).
Korstílusok, stílusirányzatok
jellemzőinek, valamint a
stílusrétegek sajátosságainak
megismerése, sajátosságaik felismerése reprezentatív szövegekben.

3. Írás, szövegalkotás

A horvát anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos problémaérzékeny helyesírás. A szövegtípusok és műfajok alapvető ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. Saját álláspont pontos, változatos kifejtése.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam. 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása. Betűtanulás, a horvát nyelv alapvető jellemzőinek elsajátítása és alkalmazása a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő tempójú, olvasható, rendezett külalakú írás gyakorlása. Olvasható, esztétikus,
megfelelő tempójú írásmód
a tanulási szintnek megfelelően.
A jegyzetelés alapjainak
elsajátítása.
Olvasható, esztétikus íráskép.



Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.
Különböző szövegek
megfigyelése műfaji és
szövegszerkesztési
szempontból.
Rövid szövegek alkotása
(pl. leírás, elbeszélés,
jellemzés), a mindennapi
élet tájékoztató szövegei
alkotásának gyakorlása
(meghívó, sms, e-mail,
stb.)
A szövegek tagolásának
gyakorlása.
A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban. Rövidebb szövegek alkotása különböző
szövegfajtákban (leírás, elbeszélés, jellemzés). Személyes és olvasásélmények megfogalmazása a megjelölt szövegfajtákat alkalmazva.
Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegfajtákban (leírás, különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés, ismertetés). Jó szövegalkotási és szerkesztési képesség különböző műfajokban (levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás, esszé), témában a magán- és közéletben.
Nyelvtani és helyesírási ismeretek elsajátítása és alkalmazása rövid fogalmazásokban. Törekvés a nyelvtani,
helyesírási és
nyelvhelyességi
ismeretek tudatos
alkalmazására az írásbeli
megnyilatkozásokban.
Helyesírás diktálás után.
Önkontroll, helyesírási
hibák felfedezése, önálló
javítása.
A horvát és a magyar
helyesírás szabályai
eltérésének
megfigyeltetése (pl.
népnevek,
intézménynevek,
írásjelek).
A tanult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazásának gyakorlása az írásbeli megnyilatkozásokban.

Önkontroll, helyesírási hibák felfedezése, önálló javítása.

A horvát és a magyar helyesírás szabályai eltérésének megfigyeltetése és alkalmazásának gyakorlása (pl. népnevek, intézménynevek, írásjelek).
A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek biztos és tudatos használata az írásbeli megnyilatkozásokban.

Önkontroll, helyesírási
hibák felfedezése, önálló javítása.
A horvát és a magyar helyesírás szabályai eltérésének tudatos, készségszintű
alkalmazása (pl. népnevek,
intézménynevek, írásjelek).
Kreatív szövegalkotás (olvasott művekhez befejezések készítése, a történet folytatása). Az önkifejezés képessége és kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). Gondolatok, érzelmek kifejezése különböző nézőpontból. Az önkifejezés képességének és a kreativitás fejlesztése különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). A publicisztikai műfajok (hír, tudósítás, hirdetés) jellemzőinek ismerete és alkalmazása a gyakorlatban. Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra.
Az anyaggyűjtés
elrendezése alapjainak
megismerése,
anyaggyűjtés gyermekek
számára készült
lexikonokból, egyéb
forrásokból tanári
irányítással, csoportosan
és önállóan.
a régiben a 7-8 osztálynál
Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással csoportosan és önállóan. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé) írására. Hosszabb felkészülést igénylő esszé, műértelmezés alkotásának gyakorlása.
A mindennapokban használatos horvát és magyar nyelvi fordulatok fordítása. Az igényesebb nyelvhasználat horvát és magyar nyelvi fordulatainak lefordítása szótárak segítségével. Egyszerűbb horvát és magyar szövegek fordítása szótár segítségével. Különböző szövegek horvát és magyar nyelvről való fordítása szótár segítségével.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár- és internethasználat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam. 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). Az önálló feladatvégzés gyakorlása (pl. a könyvtárhasználat, könyvkölcsönzés alapjai). Az önálló feladatvégzés,
információgyűjtés és
ismeretszerzés
módszereinek megismerése,
gyakorlása (pl. szótárak,
lexikonok, egyéb
ismerethordozók) használata.
Az ismeretlen kifejezések
jelentésének önálló
megkeresése szótárakban.
Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, múzeumi információk feldolgozása.
Tapasztalatszerzés, ismeretek adatok, információk gyűjtése (könyv- és könyvhasználat, verbális és nem verbális - hangzó és képi - információk feldolgozásának gyakorlása). Az önálló feladatvégzés gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához). Tapasztalatszerzés különböző információhordozók működéséről, használatáról. Adatok, ismeretek elrendezése a célnak megfelelően a különböző ismerethordozókból tanári segédlettel. Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal.
Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Az információ-felhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai; jegyzetek készítése).
Vázlatkészítés tanári irányítással. A vázlat felhasználása különböző témájú és műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása.
Ismerkedés különböző ismerethordozókkal (pl. vizuális, audiovizuális, internet, CD-ROM). Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésében. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk egyszerre való látása (pl. illusztráció, ábra, grafikonok, tipográfia), megértése és értelmezése szövegösszefüggésben.
Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése, gyakorlása megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Az összefoglalás
műveletének gyakorlása és
önálló alkalmazása (pl. a
lényeg kiemelése, időrend
követése, adatok
rendszerezése, álláspontok
elkülönítése).
Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).
Információ visszakeresése tanítói irányítással, értelmezése, szereplők érzelmeinek azonosítása. Információkeresés, a szereplők érzelmeinek magyarázata, az érzelmek és cselekedetek közti kapcsolat, ok-okozati viszony felismerése, következtetések levonása, értelmezés. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos tájú különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással csoportosan). Felkészülés az információ jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára.
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok. A szöveges emlékezet aktivizálása, a szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése. A szöveges emlékezet erősítése. Megértett szövegekre való emlékezés, a szövegek új helyzetben való alkalmazása. Kombinációs és asszociációs képességek fejlesztése memoriterek megtanulásával. A szövegek pontos, értelmező, esztétikus felidézése és önálló reprodukálása a célnak megfelelően.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a horvát nemzetiség anyanyelvéről

A mai horvát nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szöveg felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban, a szövegek megértésében és elemzésében. Annak felismerése, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze, de egyben társadalmi jelenség is, hogy nyelv jelrendszer, melynek közösségi összetartó ereje van, hogy közvetíti a világra vonatkozó tudást, a hagyományt. A nyelvi kultúra birtoklása, fejlesztése megalapozza az egyén sikeres szocializációját, hozzájárul önértékelésünk kialakításához, önbecsülésünk fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam. 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A mondat, szó, szótag, magánhangzó és mássalhangzó felismerése; az „r” magánhangzói szerepe. A lj, č, ć, đ hangok és az ije/je alternáció helyes kiejtése. A mondatszerkesztés szabályainak ismerete. A nyelvi egységek közötti összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között - hangváltozások -, a szavak között - pl. többjelentésű szavak -, a szavakat alkotó szóelemek között - pl. szufixumok). A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, alakbeli viselkedésük; az azonos szerkezetű, de különböző modalitású mondatok megfigyelése; szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli viselkedésének megfigyelése. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és társadalom, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása. A horvát nyelv típusához kapcsolódó alapvető ismeretek.
A névszók és az ige helyes alkalmazása a mondatban. A segédige különírása az igétől, a li kérdőszó helyesírása. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben. A szófajokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, szófajok szerepe a mondatban. A szavak jelentésével kapcsolatos gyakorlatokon keresztül a hangalak és jelentés viszonyának megfigyeltetése. A szó hangalakja és jelentése közti összefüggés felismerése, a jelentés szerkezetének ismerete és alkalmazása a szövegalkotásban (kommunikációban).
Szövegalkotási gyakorlatok a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével, életkorának megfelelő nyelvhasználati területeken. A nyelv rétegzettségének megfigyeltetése példákon keresztül és felismerése (nyelvváltozatok) különös tekintettel a szókincsre. A horvát irodalmi nyelv és nyelvjárásai közti alapvető különbségek. Gyakorlottság a szövegtani, jelentéstani, pragmatikai, stilisztikai ismeretek alkalmazásában a különböző szövegtípusokban és műfajokban.
A nyelv változásának felismerése egy korábbi és jelenkori szöveg összehasonlításával, a köztük fennálló (elsősorban szókincsbeli) különbségek megfigyelése útján. Példák alapján a nyelv változásának és állandóságának megfigyelése (elsősorban a szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek terén) különböző korokból származó szövegek összehasonlításával. A horvát nyelv eredetének és helyének ismerete az indoeurópai és a szláv nyelvcsaládban.
A horvát és a magyar nyelv közti különbségek felismerése, ezek megfogalmazása az életkornak megfelelően. (pl. horvátul, úgy mondjuk, hogy...) A horvát és a magyar nyelv eltérésével kapcsolatos ismeretek bővítése. A horvát nyelvi és magyar nyelvi ismeretek összevetésének képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. A horvát és a magyar nyelv sajátosságainak összevetése, a különböző nyelvtípusból adódó eltérések megfogalmazása.
A horvát és a magyar nyelv közötti alapvető helyesírási különbségek megismerése (pl. népnevek,
intézménynevek), az elválasztás különbözése. A szótárhasználattal kapcsolatos ismeretek.
A horvát és a magyar nyelv közötti alapvető helyesírási különbségek megismerésének bővítése (pl. birtokos melléknevek, földrajzi nevek írása), az elválasztás különbözése. A szótárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. A horvát és a magyar nyelv közötti alapvető helyesírási különbségek megismerésének bővítése (a jövevényszavak és az idegen szavak helyesírása). A szótárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. A horvát és a magyar nyelv közötti alapvető helyesírási különbségek megismerésének bővítése (az írásjelek, rövidítések írása.).
Kifogástalan helyesírás, önálló szótárhasználat.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi sajátos kifejezési mód formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és műfajok jellemzőinek megismerése. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák felfedezésére, ismerkedés a horvát irodalom alkotásaival, alkotóival, korszakaival.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam. 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az olvasás megszerettetése, az iránta való igény felkeltése. Az olvasás mint esztétikai, érzelmi és gondolati élmény-forrás tudatosítása. Az olvasás mint különböző élményforrás ébrentartása, mely hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez. Az igényes ízlésnek és célnak megfelelő olvasásra való ösztönzés. Annak tudatosítása, hogy az irodalmi élmény az emberi élet folyamatos tapasztalatszerzésének forrása: érzelmek, eszmék, gondolatok, élethelyzetek, konfliktusok, cselekedetek.
Ismerkedés a lírai művekkel (versek, mondókák, kiszámolók az anyaország és hazai horvát mű- és népköltészetből), azonosulás a bennük kifejezett érzelmekkel. A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének felismerése. A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének megfogalmazása. A lírai hős megjelenési formáinak (költői szerep) azonosítása. A tartalom és forma (műfaj) összefüggésének felismerése. A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének, értelmezése, megfogalmazása, személyes értékítélet vele kapcsolatban. A lírai én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.
A költői nyelv néhány
sajátosságának
megfigyelése.
Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. A főbb költői képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai művekben. A főbb költői képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentéstömörítő szerepük megértése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.
Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése és azonosítása,
jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése.
Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és műfajok közötti kapcsolatok megértésére.
A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet). A lírai művek értékszerkezetének felismerése. Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korok műveiben.
Rövidebb epikai művek olvasása (mű- és népmesék, elbeszélések, gyermekregény-részlet a hazai horvát és az anyaországi irodalomból). Az epikai művek közös és önálló olvasása hazai horvát és az anyaországi irodalomból, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. Epikus művek önálló olvasása hazai horvát és az anyaországi irodalomból. Az epikus művek cselekményének elmondása, a szereplők jellemzése, az üzenet megfogalmazása közösen és önállóan példák alapján. Az epika jellemzői, epikus műfajok, az epikus kompozíció, a nyelvi sajátosságok ismerete hazai horvát és az anyaországi irodalomból. A megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban.
Az olvasott történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső tulajdonságainak megfogalmazása. A jellemzés legfontosabb eszközeinek ismerete a közösen és egyénileg feldolgozott művek alapján. A jellemzés eszközeinek ismerete és alkalmazása az irodalmi művekben, valamint a mindennapi életben. Különböző korok embertípusa jellemzőinek összevetése a kor társadalmának, gazdaságának és politikájának tükrében.
Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására. Az idő és tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. Az elbeszélő, tér, idő, cselekmény; az elbeszélő nézőpontja, az epikai közlés formáinak ismerete és alkalmazása az epikus művek értelmezése során.
Az elbeszélő és a drámai
művek sajátosságainak
megfigyeltetése
műrészletek alapján.
Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak azonosítása példákon keresztül. A dráma jellemzői, a drámai kompozíció, drámai műfajok; a drámai közlés formái, stílusbeli jellemzői; a drámai hős; a drámai tér és idő; a dráma és színház.
Népi játékok, dramatizált formák (mesék, bábjátékok, verses formák) olvasása és előadása. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, valamint köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása és előadása. Szituációk és instrukciók értelmezése. Szituációs játékok. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése (helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum). A konfliktus szerepe a drámai műben. A tragikus hős. A katarzis.
Anyaországi és hazai horvát népköltészeti alkotások megismerése (népmese, népdal kiszámoló, találós kérdés, közmondás). A népköltészet és a műköltészet alapvető különbségeinek megtapasztalása példák alapján. A modern kor nyelvi sajátosságainak megfigyeltetése. Az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció formáinak megfigyelése. Az elektronikus ismerethordozók (CD-rom, DVD, videó) által nyújtott lehetőségek az ismeretszerzésben. Az elektronikus ismerethordozók és a nyomtatott irodalom viszonya. A modern kor és a népköltészet kapcsolata.
Néhány alapvető irodalmi téma, élethelyzet felismerése az olvasott művek alapján. További alapvető irodalmi témák megismerése. A horvát és a magyar irodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Egy-egy mű alapján egy-két korstílus alapvető jegyeinek megfigyeltetése. A horvát, a magyar és a világirodalom alkotásaiban megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formák közötti kapcsolatok felismerése.
Az olvasott művek többféle megközelítésének képessége különböző műértelmezési szempontok alapján (tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, stílusirányzati, eszmetörténeti kontextus).
A mű szó szerinti jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, az alaphangulat megfogalmazása. Törekvés az olvasott művek tartalmának, üzenetének, alapérzésének árnyaltabb megfogalmazására. Személyes tapasztalatok, élethelyzetek összekapcsolása az irodalmi művekben megjelenő élethelyzetekkel. Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére. Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére. Tájékozódás az irodalmi folyamatokban. Jártasság és egyéni ízlés érvényre juttatása az összehasonlító műelemzésben. Az irodalmi művek elemző-értelmező tevékenysége révén a személyes ítélet, értékválasztás és érzelem kifejezése.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerése és megértésére. Annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam. 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A szép és a csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésben. Rövid, néhány mondatos vélemény
megfogalmazása az élmények és olvasmányok kapcsán.
A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek és különbözőségek megértése és elfogadása. Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). Annak felismerése, hogy korunk kultúrájában különböző értékű kulturális elemek vannak jelen, igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére.
A jó és a rossz fogalmainak használata a mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek megfogalmazása. A tudatos, jogkövető és morális cselekvés elsajátítása, a erkölcsi kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége.
A műélvezet minél gyakoribb átélése a játék, képzelet, ritmus és zene révén. A műélvezet minél gyakoribb átélése a játék, képzelet, ritmus és zene révén. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás megfogalmazása csoportos beszélgetésben és önálló szövegalkotásban. Különféle műfajú, másmás művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása; a mű hatása, mely függ a műfajtól és médiumtól. Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása és folyamatos bővítése.
Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal
(helyzetgyakorlat, bábjáték).
Mások álláspontja megjelenítésének átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Különféle
konfliktuskezelési
eljárások megfigyelése és
reflexiója különböző
műalkotások és
mindennapi
szövegműfajok kapcsán.
Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása.
A szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és a különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban. Részvétel a
tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása megértése.
Egymástól lényegesen eltérő különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség különbségének megtapasztalása. A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; az új és a régi egyidejű jelenlétének átélése a művészetben. A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa.
A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján. A horvát és a magyar kultúrakincs hasonlóságának megfigyelése néhány népszokáson és műalkotáson keresztül. A kulturális különbség mint életforma és mint érték megismerése, a kulturális sokszínűség mint közösségépítő erő megfigyelése különféle szövegekben. A horvát és magyar kultúra közös és eltérő vonásainak azonosítása. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kultúrák közötti átjárás korlátainak felismerése, más kultúrák megismerésének igénye. A horvát és magyar nép közös és eltérő kulturális, valamint történeti vonásainak azonosítása több évszázados együttélésük tükrében.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni értés.

Megfelelő hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

1.2. Mondat- és szövegfonetikai eszközök.

1.3. Beszédfejlesztés. Szóbeli szövegek megértése és alkotása.

Különféle mondatok (kijelentő kérdő, felszólító, felkiáltó) helyes használata a közlés szándékának megfelelően (kérés, óhaj, nemtetszés, kérdés).

Verbális és nem verbális eszközök.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás.

1.4. Memoriterek szöveghű tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Az olvasás jelrendszerének elsajátítása: hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

2.2. Tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, információk visszakeresése.

2.3. Az írott szöveg megértése.

Lényegkiemelés, vázlat, tartalommondás, a szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, az anyaggyűjtés módjai (megfigyelés, emlékezet, olvasás, képzelet).

Címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés.

Rövid szövegek alkotása (pl. leírás, elbeszélés, jellemzés), a mindennapi élet tájékoztató szövegei alkotásának gyakorlása (meghívó, sms, e-mail, stb.)

Rendezett íráskép.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Könyv- és könyvtárhasználat: gyermek szótárak, enciklopédiák, kétnyelvű szótárak, gyermekújságok; kölcsönzés.

4.2. Tanulást támogató eljárások: vázlatkészítés, egyszerű adatkeresés, szótárfüzet, képes horvát szótár

4.3. Szépirodalmi művek szöveghű felidézése.

7-8 mondóka, Zvonimir Balog 2 verse, Đuso Šimara Pužrov 1 verse a Djeci a ne samo... c. kötetéből, 2 vers Marko Dekićtől, 2 műalkotás Đuro Franković: Eci peci pec kötetéből, 2 vers Stipan Blažetintól, 1 vers Luko Paljetaktól, Horvátország himnusza (Antun Mihanović), 2-3 vers szabad választás alapján a horvátországi gyermekirodalomból.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, információk rendezése, összehasonlítás).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek.

Kapcsolatfelvétel és -zárás, udvarias kapcsolattartás, beszélgetés, vita.

Nyelvi vitakövetés.

5.2. Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások, találós kérdések.

5.3. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.4. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, névmás; nemek.

5.5. Mondatfajták a modalitás szerint.

5.6. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Szerzők és művek.

Népköltészet: anyaországi és hazai horvát mondókák, népdalok, kiszámolók, találós kérdések, népi játékok, népmesék.

Anyaországi és magyarországi horvát szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései, egyszerű szerkezetű meséi, gyermekregényei (pl. Zvonimir Balog, Grigor Vitez, Dubravko Horvatić, Luko Paljetak, Ivana Brlić Mažuranić: Čudnovate zgode šegrta Hlapića, Mato Lovrak: Vlak u snijegu, Stipan Blažetin: versek, Bodoljaši I., Marko Dekić, Đuso Šimara Pužarov)

6.2. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.3. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

6.4. Ismeretterjesztő szövegek (család, mindennapi élet, élethelyzetek, viselkedés, emberi kapcsolatok, ünnepek, egészség, életmód, természet- és környezetvédelem, hazai horvátok lakta tájak, iskola, kulturális élet és média).

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak.

7.2. Saját vélemény megfogalmazása a mindennapi kommunikációban.

7.3. Mindennapi konfliktusok átélése.

5-8. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni szövegértés.

1.2. Érthető jól artikulált, összefüggő beszéd (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés).

1.3. Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció.

1.4. Memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

A szó szerinti és az értelmező olvasás.

A megértés egységei- szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Gyakori szövegtípusok felismerése (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek).

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép.

3.2. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, a mindennapokban megjelenő elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, sms).

3.3. Kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi és helyesírási normák.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Könyvtárhasználat, internethasználat.

4.2. A tanulást támogató eljárások:

Jegyzetelés, adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, segítségével; egynyelvű és kétnyelvű szótárhasználat.

Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

Népköltészet: anyaországi és hazai horvát találós kérdések, közmondások, népmesék.

Anyaországi és magyarországi horvát szerzők gyermekversei (pl. Pajo Kanižaj, Dobriša Cesarić, Dragutin Tadijanović, Josip Pupačić, Antun Branko Šimić1 verse; Stipan Blažetin, Jolanka Tišler, Marko Dekić, Mate Šinković, Josip Gujaš Džuretin, Đuso Šimara Pužarov, Lajoš Škrapić, Matilda Bölcs 1 verse); 10 sor prózai szöveg.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés, mindennapi kommunikáció, vita)

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

A horvát beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó).

Szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója.

A mondat. A modalitás.

Az írott nyelv normái, a horvát nyelv helyesírásának alapelvei.

A horvát nyelv története.

A horvát nyelv nyelvjárásai.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Műnemek és műfajok. Epika, líra, dráma.

Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, mese, monda, legenda, novella, regény; epigramma, himnusz, óda; komédia, tragédia

6.2. Kompozíció, szerkezet, hatás.

Elbeszélő, nézőpont, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás jellemzés.

Lírai én, motívum.

Monológ, dialógus, felvonás, jelenet, konfliktus, bevezetés, bonyodalom, tetőpont, kibontakozás, megoldás, fordulópont, csattanó.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.

Ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét.

Szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum.

6.4. Epikus és drámai művek.

Szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése.

6.5. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata.

6.6. Lírai alkotások értelmezése.

6.7. Téma, motívum.

Természet, évszakok és napszakok, szülőföld, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica

6.8. Verselés, zeneiség.

Ritmus: ütemhangsúlyos verselés, rím.

6.9. Szerzők és művek.

Epika: Anyaországi és magyarországi horvát népmesék, népballadák, műmesék, legendák, bibliai történetek; Slavko Kolar: Breza, Dinko Šimunović: Alkar, Antun gustav Matoš: Oko Lobora, August Šenoa: Branka, Marija Jurić Zagorka: Kći Lotršćaka, egy 20. századi ifjúsági regény

Líra: Anyaországi és magyarországi horvát költők művei (pl. Silvije Strahimir Kranjčević, Dobriša Cesarić, Dragutin Tadijanović, Vesna Parun, Antun Gustav Matoš 1 verse; Stipan Blažetin, Jolanka Tišler, Marko Dekić, Mate Šinković, Josip Gujaš Džuretin, Đuso Šimara Pužarov, Lajoš Škrapić, Matilda Bölcs 1 verse).

Dráma: Ivan Petreš vagy Antun Karagić egy drámája, Pero Budak: Mećava

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Irodalmi élmény /önálló olvasmányválasztás indoklása/ indoklása.

7.2. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (érzelmek, indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).

7.3. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció.

7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

9-12. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

Érthető jól artikulált, összefüggő beszéd (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés).

A beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés), beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

1.2. Nyelvi és nem nyelvi kódok.

Hosszabb, önálló, monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

A hangos és néma olvasás stratégiái

(adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) nyomtatott és elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Szövegértési stratégiák (szó szerinti, értelmező és kreatív) különböző nyomtatott és elektronikus szövegeken.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői.

Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.

2.4. A szövegek retorikája ás stíluselemei.

2.5. Ábrák, képek illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, hivatalos levél) kommunikációs és műfaji jellemzői.

Kreatív írás.

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai ismeretek.

3.4. Helyesírás: Szófaji és mondattani ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat

4.2. Tanulást támogató eljárások

Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció és elrendezés.

Jegyzetelés, vázlatkészítés különféle eljárásai.

Az idézés, a forrásjelölés módszerei.

Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

Teljes művek: tizenöt lírai alkotás (ezen belül: Petar Preradović, Silvije Strahimir Kranjčević, Antun Gustav Matoš, Antun Branko Šimić, Tin Ujević, Dobriša Cesarić, Dragutin Tadijanović, Vesna Parun)

Részletek. Kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből (kb. 30 sor), 20 sor epikai művekből.

4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: rendszerezés, következtetés, indukció és dedukció.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

A személyközi kommunikáció.

A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai.

Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái

A horvát helyesírás alapelvei.

A horvát nyelv nyelvváltozatai (pl. a nyelv területi és társadalmi tagozódása).

Horvát nyelvhasználat.

5.3. A nyelv több szempontú megközelítése (nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és kreativitás).

5.4. A nyelvi egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések. Szókincs, frazeológia. A horvát nyelv és az idegen nyelvek.

5.5. A szövegszervező (grammatikai jelentéstani) erők; szövegfajták, szövegtípusok.

5.6. A nyelvi változás: a horvát nyelv rokonsága, története. A legfontosabb nyelvemlékek.

5.7. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, cáfolat, bizonyítás.

5.8. Stílus és jelentés.

Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben.

Stílusrétegek.

5.9. A nyelvművelés.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai

anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, levél, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény; dal, óda, elégia, ekloga, epigramma, himnusz; komédia, tragédia; értekező próza.

6.2. Kompozíció.

Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem.

Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok.

Helyzet, akció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés jelenet.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói.

Alakzatok.

Szóképek.

Stiláris eszközök.

6.4. Hangnemek, esztétikai minőségek.

Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill, katarzis.

6.5. Verselés, zeneiség.

Ritmus, ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés.

6.6. Művelődés- és irodalomtörténeti korszakok, korstílusok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, modernség), stílusirányzatok (pl. szentimentalizmus).

A horvát irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: az illirizmus korának nemzeti romantikus irodalma, A Juriš és a Savremenik, valamint a Krug és Razlog folyóiratok, a „Hrvatsko proljeće” mozgalma.

6.7. Szerzők és művek:

Epika: Crnorizac Hrabar: O pismenosti, Bašcanska ploča, Ivan Gundulić: Osman (részletek), Dubravka (részlet), Suze sina razmetnoga (részlet), Antun Matija Reljković: Satir ili ti divji čovik (részlet), Ivan Mažuranić: Smrt Smail-age Čengića (részletek), August Šenoa: Zlatarovo zlato (részletek), egy novellájából részletek, Ante Kovačić: U registraturi (részletek), Vjenceslav Novak: Posljednji Stipančići (részletek), U glib, Ksaver Šandor Đalski 1 novellája, Josip Kozarac: Mrtvi kapitali, Mira Kodolićeva vagy Oprava, Tena, Antun Gustav Matoš¨Balkon vagy Camao, Cvijet sa raskršća, Dinko Šimonivić: Duga ili Alkar, Miroslav Krleža: Baraka pet be, Povratak Filipa Latinovicza (részletek), egy ballada a Balade Petrice Kerempuha с műből, Ivan Goran Kovačić: Jama (részletek), Ranko Marinković: Ruke c. kötetéből egy mű, válogatás a kortárs horvát irodalomból 1 mű.

Líra: Šiško Menčetić, Džore Držić egy műve, Matija Petar Katančić: Vinobera u zelenoj Molbice dolini, Čeva, Pavao Štoos: Kip domovine, Stanko Vraz: Đulabije (egy vers), Ždral putuje k toplome jugu, Petar Preradović: Zora puca, Putnik, Mrtva ljubav, Ljudsko srce, Sivije Strahimir Kranjčević öt műve, Antun Gustav Matoš 5-6 verse, Vladimir Vidrić három költeménye, Vladimir Nazor 2 költeménye, Dragutin Tadijanović, Dragutin Domjanić vagy Fran Galović egy költeménye, Antun Branko Šimić: Opomena, Ručak siromaha, Tin Ujević kettő verse, Dobriša Cesarić négy verse, Dragutin Tadijanović két verse, Vesna Parun két verse; Josip Gujaš Đurezin, Jolanka Tišler, Stipan Blažetin három verse, a többi magyarországi szerzőtől egy-egy vers, válogatás a kortárs horvát irodalomból 1 mű.

Dráma: Marin Držić: Dundo Maroje, Ivo Vojnović: Suton, Miroslav Krleža: Gospoda Glembajevi, válogatás a kortárs horvát irodalomból 1 mű. pl. Miro Gavran)

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány szerepe a nemzeti identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz (élet és halál, család, férfi és nő, szerelem, gyermek, bűn és bűnhődés, ars poetica).

7.3. Epikai, lírai, drámai alkotások elemzése, értékelése.

1.2. Horvát nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

Fejlesztési feladatok szerkezete:

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

A leggyakoribb fordulatok és szókincs megértése. A rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegének megértése. A legfontosabb információk megértése olyan rádió - és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam. 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Egyszerű utasítások, kérdések, szavak, feliratok megértése. A nem verbális kommunikáció (testbeszéd, mimika...) néhány elemének megfigyelése. Eligazodás a mindennapi beszédhelyzetekben. Egyszerű
megnyilatkozások, kérdések, válaszok megértése. Hallás utáni egyszerű szövegre adott feladatsor megoldása.
Köznyelvi beszéd megértése ismert témában gyakran előforduló helyzetekben. A beszédhelyzet felismerése, ehhez történő alkalmazkodás. Egyszerű szöveg, beszéd megértése konkrét beszédhelyzetben A magán és nyilvános nyelvhasználat közti különbségek ismerete és tudatos alkalmazása.
Különféle mondatfajták felismerése helyes használata a közlő szándékának megfelelően játékos formában Törekvés a változatos mondatfajták használatára. Kérdések, válaszok megfogalmazása Részvétel egyszerű, mindennapi beszélgetésben. Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása összetett mondatokkal. Olvasott és hallott szöveg reprodukálása. Lényegre törő, pontos kifejezésmód, valamint a lényeg kiemelése a beszédben. Törekvés a gondolatok világos kifejezésére változatos formában
Törekvés a kifejező, és mások számára érthető beszédre. A kérdésfeltevés és válaszadás gyakorlása megfelelő hanglejtéssel a mindennapi kommunikációban. Helyes kiejtés és hanglejtés a mindennapi kommunikációban. Egyszerű megnyilatkozás a megjelölt témákban. Törekvés a mások számára érthető, nyelvileg helyes beszédre. Elemi udvariassági formák ismerete és használata. Részvétel a megjelölt témáról szóló beszélgetésben használva a már tanult kifejezéseket, fordulatokat. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, egyszerű mondatokban helyes szóhangsúllyal és intonációval. Törekvés a megfelelő artikulációra, a beszédtempó, hangerő, hangmagasság, hanglejtés alkalmazása. Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény megfogalmazása és kifejezése, egyszerű történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása. Törekvés a változatosságra, érzékletességre, a lényeg kiemelésére a beszédben.
Élmények, események, történetek elmondása néhány összefüggő, egyszerű mondatban. Egyszerű szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése, esetleg cáfolása. Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Érvelés saját vélemény mellett. Mások véleményének meghallgatása és tisztelete.
Ismert szövegek megjelenítése, feldolgozása dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai szövegek) ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. szituációs gyakorlatok, versmondás, bábjáték, helyzetgyakorlat). Memoriterek szöveghű elmondása. Dramatizáció, vers- és prózamondás, diákszínpadi előadás, népi szokások előadása
Memoriterek szöveghű kifejező elmondása.
Törekvés a szöveg minél teljesebb átadására, bemutatására felhasználva a dramatizáció eszközeit Memoriterek szöveghű kifejező elmondása, interpretációja.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása. A hangos és néma olvasás fejlesztése

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A magyartól különböző betűk megtanulása. Szavak, mondatok, dialógusok hangos olvasása. Szavak, mondatok rövidebb szövegek hangos, kifejező olvasása. Hosszabb, nyelvileg összetettebb ismert és ismeretlen szöveg folyékony, értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal, intonációval. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. A szövegértő olvasás folyamatos gyakorlása és alkalmazása.
Az egyszerű szöveg megértésének szóban vagy írásban történő visszajelzése. Az adott szöveg egyszerű információinak kiemelése. Az olvasott szövegek tartalmának tömör elmondása, a szövegből információk visszakeresése. Az olvasott szöveg megértése, valamint lényegének kiemelése, események, érzelmek, vélemények megértése. Ezen szövegek feldolgozása tanári segítséggel. Az olvasott szövegek lényegének kiemelése, tartalmának
összefoglalása, műfajának megállapítása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján).
Egyszerű szövegek önálló megértése néma olvasással. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Szövegértés gyakorlása köznyelvi és irodalmi szövegrészeken. A szó szerinti és átvitt
jelentések
megkülönböztetése
A szövegértési technikák
ismeretének bővítése,
gyakorlása, alkalmazása.
Irodalmi alkotások (vers, monda, népdal, mese) bemutatásának képessége. Rövidebb irodalmi alkotások, részletek bemutatásának képessége. Néhány irodalmi alkotás (vers, novella, regény) értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai művek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége.
Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző
szövegösszefüggésekben.
Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően.

3. Írás, szövegalkotás

Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban esztétikus írással. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Alapvető nyelvhelyességi hibák elkerülése. Szövegtípusok és műfajok ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejezése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A korosztálynak megfelelő tempójú olvasható írás Egyszerű szövegek rendezett írásképű hibátlan másolása. Az alapszókincs szavainak egyszerű szövegeknek a helyes leírása. Kép alapján összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal valamely személyes- és olvasmányélményről a horvát nyelv nyelvhelyességi normáinak betartásával. Hosszabb szöveg alkotása, valamint önálló jegyzetelési technika kialakítása a horvát nyelv nyelvhelyességi normáinak betartásával. Olvasható, áttekinthető íráskép.
Egyszerű mondatos szöveg írása az ismert szavak felhasználásával (képeslap, üdvözlet, üzenet). Levélírás különböző közlésfajták alkalmazásával (élmények, események, jellemzés, párbeszéd). Leírás, elbeszélés készítése, élmény és rövid történet írása. Különböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz, jellemzés nyomtatványok kitöltése).
Egyszerű szöveg feldolgozása kérdések alapján. Egyszerű szöveg feldolgozása különböző technikákkal (szöveg kiegészítése, átalakítása). Megadott szempontok alapján összefüggő-meghatározott műfajú szöveg alkotása. Kreatív szövegalkotás: szövegek írása, átírása, történet folytatása stb.
Szavak, szószerkezetek, köznapi kifejezések írásbeli fordítása. Rövidebb mondatok, szövegek fordítása önállóan és szótár segítségével. Egyszerű szöveg írásbeli fordítása önállóan és szótárral. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban valamint egyszerű irodalmi szövegekben önállóan és szótárral.
Egyszerű, köznapi szókincsű szövegekkel kapcsolatos szimpátia kifejezése (tetszik-nem tetszik). Egyszerű szövegekkel, olvasmányokkal kapcsolatos saját vélemény egyszerű mondatokban történő megfogalmazása. Hosszabb köznapi szövegek mondanivalójával kapcsolatos vélemény írásbeli kifejtése. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának írásbeli kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár- és internethasználat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Memóriagyakorlatok alkalmazása az, emlékezet fejlesztésére: ritmikus-mozgásos játékok, mondókák, tapsolók, rigmusok. Asszociációs nyelvi játékok a szöveges emlékezet fejlesztésére. Rövid memoriterek tanulása. A szöveges emlékezet erősítése. A szövegek új szituációban, szövegkörnyezetben, helyzetben való alkalmazása. Szövegek pontos, értelmező, esztétikus felidézése és önálló, aktív reprodukálása a céloknak megfelelően.
Szókincs megalapozása szó- vagy képkártyák, hívóképek segítségével. A szókincs bővítése szituációs gyakorlatok, dramatizálás útján. A szókincs szavainak szócsaládokhoz történő hozzárendelése. Közös szótőből új szavak alkotása képzők segítségével. A szókincs szavainak a szótárak segítségével történő differenciált értelmezése.
Szótárfüzet vezetése és használata tanári segítséggel. Szótárfüzet önálló vezetése és használata. Ismeretlen szavak önálló kikeresése szótárból. Kétnyelvű és egynyelvű szótárak önálló használata otthoni szótározási feladatok, információgyűjtés lexikonokból. Az informatika eszközeinek alkalmazása: internetes szótárak, lexikonok használata
Kooperatív technikák alkalmazása: páros munka, csoportmunka tanári közreműködéssel. Kooperatív technikák alkalmazása: páros munka, csoportmunka önálló feladatmegoldással tanári utasítás alapján. Csoportmunka, tananyag feldolgozása önálló prezentációkban. Tananyag feldolgozása projektben.
Gyermekeknek szóló
mesék, dalok versek
hallgatása
Képi információk
értelmezése (ábra, rajz,
fénykép).
Az audiovizuális eszközök használatának kiszélesítése: horvát szövegek hallgatása (a lényeg megértése), zenehallgatás, rövidfilmek. Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. Autentikus szövegek hallgatása cd-ről. Hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése), auditív elemek hozzárendelése.
Információ visszakeresése tanítói irányítással egyszerű szövegből. Információkeresés egyszerű szövegből önállóan. Azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan. Hallott összetettebb szövegből az alap- és a részletes információkat megérteni, kiemelni, rendszerezni.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

A mai horvát nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként való értelmezése. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerének a megismerése, ismert szavak, kifejezések hibátlan leírása, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése. Ismert szavak, szerkezetek leírása biztos helyesírással, a legfontosabb írásjelek helyes alkalmazása. A tanulók írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése. Törekvés a tanult szerkezetek helyes leírására, a központozás alapvető formai és tartalmi szabályainak helyes alkalmazására. Törekvés a helyesírás szabályoknak megfelelő szöveg írására a nyelvhelyességi szabályok figyelembe vételével.
Gyakran előforduló egyszerű alaktani és mondattani szerkezetek megfelelő használata. Gyakran előforduló egyszerű alaktani és mondattani szerkezetek biztos használata. Gyakran előforduló horvát alaktani és mondattani szerkezetek következetes használata, azok funkciójának felismerése. Gyakran előforduló egyszerű alaktani és mondattani szerkezetek automatikus használata.
Alkalmazkodás és részvétel a tanórai gyakorlatban ismert és ismétlődő kommunikációs helyzetekhez. Magabiztosan részt vesz egyszerű, hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Kommunikációs helyzetben biztonságos tudással részt vesz. Kommunikációban automatikusan használja a nyelvi fordulatokat.
A horvát nyelv tanult szókészletét érezhető akcentus ellenére kevés hibával és hanglejtéssel kiejti. A horvát nyelv tanult szókészletét érezhető akcentus ellenére hibátlanul és helyes hanglejtéssel kiejti. Jól érthetően és helyes hanglejtéssel beszél horvát nyelven. Érthetően, természetesen és helyes hanglejtéssel beszél horvát nyelven.
A helyi horvát nyelvjárást néhány gyakran használt kifejezésen és rövid rímes szövegen keresztül megismeri. A témára vonatkozó helyi nyelvjárási kifejezéseket felismerni. A helyi horvát nyelvjárást egyes gyakran előforduló kifejezésen és szövegen keresztül megismerni A nyelvjárások és az irodalmi nyelv kölcsönhatását példákon keresztül felismerni. A horvát irodalmi nyelv és a nyelvjárás valamint a magyar nyelv azonosságait és eltéréseit megfigyelni - a tanulók kutató munkája nyomán.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Rövid terjedelmű epikai és lírai művek
elolvasása, tartalmának összefoglalása tanári segítséggel.
Rövid terjedelmű epikai és lírai művek önálló elolvasása, tartalmuk összefoglalása, a szereplők jellemzése. Elbeszélések, rövid történetek, lírai művek önállóan elolvasása, a művek tartalmának összefoglalása, és műfajuk megnevezése. A horvát nyelvű irodalmi alkotások önálló elolvasása, feldolgozása, műközpontú elemzése.
A hazai, a határon túli és a horvátországi horvát irodalomból vett népköltészeti alkotások elolvasása, mondókák, rigmusok, versek, verses mesék megtanulása. A hazai, a határon túli és a horvátországi horvát irodalomból vett rövid terjedelmű műköltészeti és népköltészeti alkotások elolvasása, feldolgozása. Rövid történetek dramatizált előadása. A hazai, a határon túli és a horvátországi horvát irodalomból vett alkotások elolvasása és feldolgozása, véleményalkotás. A hazai, a határon túli és a horvátországi irodalom művein keresztül a népcsoport sorskérdéseinek megismerése és a velük való azonosulás elősegítése.
A modern műfajokból mesék, képregények (strip) elolvasása, tartalmuk összefoglalása, átadása. A modern műfajokból mesék, képregények, elolvasása, dramatizálása. Hagyományos mese alapján képregény készítése. Modern műfajú művek elolvasása, feldolgozása. Kreatív írás: pld. képregény készítése hagyományos mese alapján vagy minta alapján képvers alkotása. Egy szabadon választott mai ifjúsági regény elolvasása és feldolgozása.
A korosztálynak megfelelő hangjáték, mesedarab, bábjáték, musical megtekintése, esetleg előadása. A korosztálynak megfelelő hangjáték, színdarab, musical megtekintése, esetleg előadása. Az irodalom
társművészeteiből filmek,
képek, fotók megtekintése
és megbeszélése.
A hazai vagy horvátországi
színi társulatok egy előadásának megtekintése, a
látottak tanórai feldolgozása.
Adott irodalmi műalkotásból készült film megtekintése, összevetése a művel. A hazai, a határon túli és a horvátországi horvát nép- és könnyűzene köréből dalszövegek értelmezése.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló gondolkodás és kulturált önkifejezés társadalmi, történeti, erkölcsi és esztétikai kérdésekről. A vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. Rövid, néhány mondatos vélemény
megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról.
A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Az ízlés különbözőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni eredetből).
A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Az erkölcsi kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége. Az igazság, az erkölcs az egyén életében és a társadalomban.
Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat). A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Különféle
konfliktuskezelési
eljárások megfigyelése
mindennapi
szövegműfajok kapcsán.
Igény a társadalmi,
közösségi és egyéni
konfliktusok hátterének
megértésére.
Egyéni konfliktuskezelési
eljárások kialakítása.
A kulturális és esztétikai sokszínűség észrevétele, felismerése a hétköznapi életben. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Véleményalkotás. Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása. Más kultúrák megismerése, elfogadása. A mű elfogadása közösségi, egyéni és más aspektusok alapján. Az átlagtól különböző, a „másság” elfogadása és kezelése.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni értés.

Szóbeli szövegek megértése, alkotása.

Hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

Mondatfonetikai eszközök /intonáció.

1.2. A beszédkészség fejlesztése. Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás, szerepjáték.

Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása.

Versek, dalok, mondókák memorizálása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Írott horvát nyelvű szöveg olvasása, megértése. Tájékozódás a szövegben.

2.2. Lényegkiemelés, egyszerű állítások, adatok visszakeresése.

2.3. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése

2.4. Irányítással tartalommondás

2.5. Az olvasmányélmény egyszerű nyelvi eszközökkel való ismertetése

2.6. Szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

3.1. Az írás jelrendszere.

Írott kis- és nagybetűk, a magyartól különböző betűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

- Mondatok összekapcsolása, szövegminták, témaválasztás,

- szövegekhez címválasztás, a mondanivaló logikus elrendezése

- szövegek kiegészítése

- megadott szempontok alapján egyszerű szövegek fogalmazása

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Horvát nyelvű gyermekfolyóiratok olvasása; népmesék hangos könyvei, a hazai/ határon túli horvát nemzetiségi sajtó (nyomtatott és elektronikus) gyermekeknek szóló anyagainak megismerése

4.2. Tanulást támogató eljárások: szótárfüzet, képes szótár használata

Tanulástechnikák elsajátítása (szókártyák, gyakorlatok játékos módszerek), egyszerű adatkeresés).

4.3. Hallott és írott szöveg alapján információk értelmezése, rendezése.

4.4. Szövegből a feladatnak megfelelően információk megtalálása, megjelölése és bemutatása

Mondókák, közmondások szöveghű felidézése

Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, információk rendezése).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a horvát nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.2. Alapvető kommunikációs helyzetek. Nyelvi mintakövetés.

Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások.

5.3. Szófajok:

Ige (jelen idő, állító-tagadó alak, ragozás)

Főnév (nemek, egyes szám, többes számú alakok, esetek,)

Melléknév (egyes/ többes szám, nemek szerinti)

Számnév határozott (tő, sor), határozatlan),

Elöljárószók (különböző esettel járó),

Névmások (személyes, birtokos),

Határozószók

Kérdőszók

5.4. Mondatfajták (kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó). Szerkezet alapján: egyszerű és összetett).

5.5. Leggyakrabban használt nyelvhelyességi és helyesírási szabályok és írásjelek alkalmazása.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Közismereti témák:

Életmód:

Bemutatkozás, család, napirend, egészség, az emberi test, testrészek, testápolás, közérzet, szabadidő, sport,

Közösségi élet:

Étkezés, ételek, egyszerű receptek, családi ünnepek, születésnap,

Iskola, oktatás:

Órarend, tantárgyak, osztályterem, olvasás, képregények játék, nemzetiségi gyermekjátékok Kulturális élet és média:

TV, számítógép, nyomtatott sajtó termékei, magyarországi horvát táncok, dalok, népi játékok Környezet, gazdasági élet, technika:

Otthon, települések, falvak, a magyarországi horvátok települései, épületek

Bevásárlás, zöldségek, gyümölcsök.

Természet, évszakok, időjárás

Politika és történelem:

Együttműködés, szerepek, az együttélés szabályai az osztályon és iskolán belül, munkamegosztás, a horvát nemzetiség mindennapjai.

Horvát nyelv:

Az egyes témákkal kapcsolatos néhány helyi nyelvjárási kifejezés

Irodalom:

Szerzők és művek

- Népköltészet: horvát és magyarországi horvát mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. (pl.:

- Horvát szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; (pl. pl Stanislav Femenić: Puž na ljetovanju, Zvonimir Balog: Pjesme sa šlagom, Grigor Vitez: Pjesme, Sunčana Škrinjarić: Kuća od slova, Toma Podrug: Od Solina do Solina, Pajo Kanižaj: Šarabara, pjesme, Stanislav Femenić: Krijesnice, pjesme, Zvonimir Balog: Male priče o velikim slovima, Gustav Krklec: Prvi snijeg, Zlata Kolarić-Kišur: Tko bi svima ugodio, Grigor Vitez: A zašto ne bi, Stanislav Femenić: Krijesnice, Puž na ljetovanju, Gustav Krklec: Majmun i naočale, Mladen Kušec: Volim te, Zvonimir Balog: Nevidljiva Iva, 365 braće, Gustav Krklec: Telegrafske basne, Luko Paljetak: Miševi i mačke maglavačke, Nada Iveljić: Dođi da ti pričam, Sunčana Škrinjarić: Kakva je to ljubav bila, Grigor Vitez: Neposlušne stvari, Stjepan Jakševac: Ima jedan razred, Zvonimir Golob: Čemu služe roditelji

- Magyarországi horvát szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. (pl Đuro Franković: Eci, peci, pec, Na vo mlado ljeto, Stipan Blažetin: Tralala tralala propjevala svirala,

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak a mesékben, olvasmányokban.

5-8. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Beszédhallás, hallás utáni értés. Hallás utáni egyszerű információk értelmezése.

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése.

Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

Olvasott szöveg tartalmának, fő gondolatainak élőszóban való összefoglalása

Szövegek feldolgozása, átalakítása.

1.2. A beszédkészség fejlesztése.

Élmények, benyomások elmesélése egyszerű mondatszerkezetekkel.

Párbeszédben adott szituációnak megfelelő reagálás.

Problémák megoldása, vitás kérdések tisztázása, önálló véleményformálás,

Informálódás, kívánságok kifejezése, felvilágosítás.

Tárgyak, dolgok, személyek, állatok jellemzése.

Véleményformálás közmondások, néhány vers kapcsán.

Beszélgetés, vita, egyszerű, összefüggő fordulatokkal.

Szóbeli megnyilatkozások összefoglalása, állásfoglalás.

Lírai, epikai és dramatizált szövegek stílusnak megfelelő szóbeli felolvasása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

Értő olvasás. Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

A szövegben fellelhető tények és személyes vélemények közötti különbség észlelése.

2.2. Szövegtípusok felismerése, pl: szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek. Egyszerűbb autentikus szövegek, ifjúsági folyóiratok írásainak megértése.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Képleírás egyszerű nyelvi eszközökkel

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

Olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép, a szövegtípusnak megfelelő formai jegyek használata (bekezdés, tagolás, levélforma).

Szövegalkotás: élmények megfogalmazása, kitalált történetek, elbeszélés, leírás jellemzés megfogalmazása.

Szöveg tartalmának, cselekményének, fordulópontjainak, felvetett kérdéseinek, fontos információinak írott formában való összefoglalása, elemezése, értékelése.

Rövid, érvelő szöveg alkotása.

A mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek írása (meghívó, e-mail, SMS, chat-elés).

Kreatív szövegalkotás, kitalált történet írása (pl. mese, képregény).

Szövegek, ill. illusztráció közötti kapcsolat megfogalmazása.

Szövegekkel kapcsolatos kritikai álláspont alapján egyéni vélemény kifejezése.

A szövegben fellelhető adatok, megadott szempontok alapján történő rendszerezése.

Kommunikációs célok megvalósítása; szerkesztési, stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási normák.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Olvasási technikák alkalmazása.

Könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat.

4.2. Szövegek információinak, irodalmi művek tartalmának rendezett összegzése mind szóban, mind írásban.

4.3. Dolgok, jelenségek, történések, események, irodalmi művek témái közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása, kritériumok logikus csoportosítása.

4.4. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

4.5. Tanulást támogató eljárások.

Szövegkiemelés, kulcsszavak jelölése.

Szótanulás pl. szókártyák segítségével.

Következtetés a szavak jelentésére a szövegösszefüggés alapján szavak szócsaládokba rendezése.

Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, keresőprogramok segítségével; szótárhasználat.

Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

Prezentációs technikák elsajátítása.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a horvát nemzetiség anyanyelvéről

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok

Nemzetiségi nyelvhasználat

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó).

Szófajok

Ige - igeidők (jelen-múlt-jövő)

Rendhagyó igék: biti, ići, piti

Igemódok: feltételes-felszólító

Befejezett, folyamatos, visszaható igék

Cselekvő-szenvedő igealakok

Egyszerű és összetett igealakok

Főnévi igenév („ti”-re és „ ći”-re)

Főnevek: a főnév fogalma, köznevek, tulajdonnevek, gyűjtőnevek (nem, szám, főnévragozás)

Névmások: fogalma, fajtái (személyes névmások ragozása, hangsúlyos és hangsúlytalan alakjaik, szerepük a mondatban) ,visszaható és birtokos névmások és ragozásuk

Melléknév - ragozás, fokozás (hangváltozások), birtokos melléknevek,

Számnevek - tőszámnevek, sorszámnevek és ragozásuk, keltezés, idő kifejezése

Elöljárószók - (különböző esettel állók)

Mondattan - kijelentő mondat, kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat, szerkezet alapján: egyszerű-összetett

Hangváltozások

- a főnévragozás hangváltozásai

- a „vándorló” „a”, „l”, „o”-ba való átmenete, palatalizáció, szibilarizáció, jotáció, zöngés és zöngétlen mássalhangzók hangváltozása

- képzés szerinti változás, mássalhangzók „kiejtése”

hangváltozások helyesírása

Ragozhatatlan szófajták

Határozószók fogalma fajtái: hely, idő módhatározók - módhatározók fokozása - elöljárók fogalma, leggyakoribb elöljárók - kötőszók fogalma, leggyakoribb kötőszók - indulatszók fogalma, leggyakoribb indulatszók - szócskák - szerepük, leggyakoribb szócskák

Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata, a horvát nyelv nyelvjárásai

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

Életmód, életvezetés:

Emberi kapcsolatok, barátok, baráti kör, alkalmazkodás, az egyén és közösség, konfliktusok egymás között, a felnőttekkel, mindennapi tevékenységek, napirend, a család mindennapjai

Egészséges életmód, betegségek, orvosnál

Szabadidős tevékenységek, hobby, sport

Társadalmi környezet:

Ételek, étkezési szokások, egészséges táplálkozás, főzés, étteremben, gyorséttermek, készételek, a horvát nyelvterület jellegzetes ételei, a magyarországi horvátok jellegzetes ételei

Ünnepek jellegzetes horvát ünnepek, a magyarországi horvátok szokásai és ünnepei

Életmód ma és régen, iskola, lakókörnyezet, a magyarországi horvátok falvai, lakás és életkörülmények

Tanulás, oktatás, munka:

Iskolai mindennapok, napirend, órarend, a tanulási folyamat, tanulási módszerek

Iskolában, épület, osztályterem, iskolai struktúra, továbbtanulás, iskolán kívüli tevékenységek, iskolai és iskolán kívüli tanulási módok,

Munka világa, hagyományos és mai szakmák,

Kulturális élet, médiák:

Zene, mint kulturális hagyomány, a magyarországi horvátok népzenei öröksége, népdalok, néptánc,

Médiák világa, a magyarországi horvát média ifjúsági adásai, mellékletei (Hrvatska kronika,), újság (Hrvatski glasnik, Hrvatske novine), a horvát nyelvterület fiataloknak szó TV- és rádióműsorai, az internet szerepe, közösségi oldalak.

Környezet, technika világa:

Életkörülmények, lakhely, környezet, évszakok, időjárás, környezetvédelem, lokális, regionális problémák, helyi környezetvédelem, utazás, szálláslehetőségek, életmód horvát nyelvterületen, infrastruktúra, közintézmények, közlekedés, szolgáltatások, vásárlás, orvosi ellátás, állatvédelem, állattartás, kézművesség

Turizmus, nyaralás, utazás, az utazások típusai, közlekedési eszközök, vendéglátás, földrajzi ismeretek Horvátországról és más országokról, ahol a horvát nemzetiség él, hazánkban a magyarországi horvátok által lakott területekről.

Politika és történelem:

Az együttélés szabályai, magyarországi nemzetiségek, a magyarországi horvát nemzetiség jogai és kötelességei.

Betekintés a nemzetiségi politika témakörébe. A magyarországi horvátok településtörténete.

Horvát nyelv:

A magyarországi horvát nyelvjárások

Irodalom

Szerzők és műveik

Népköltészet: horvát és magyarországi horvát mondókák, népdalok, népi játékok, népmesék, mondák, közmondások.

Horvát szerzők versei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények részletei (pl. Ivana Brlić Mažuranić: Priče iz davnine, Milivoj Matošec: Pustolovina u dimnjaku, Sunčana Škrinjarić: Kaktus bajke, Grigor Vitez: Pjesme, Luko Paljetak: Roda u drugom stanju, Ivana Brlić - Mažuranić: Čudnovate zgode šegrta Hlapića, Pajo Kanižaj: Prsluk pucam, Zeleni brkovi,August Šenoa: Povjestice, Postolar i vrag, Kameni svatovi, Nada Iveljić: Konjić sa zlatnim sedlom, Gustav Krklec: Pjesme, Zvonimir Balog: Veseli zemljopis, Zdenka Jušić-Seunik: Vode su pjevale, Milivoj Matošec: Strah u ulici lipa, Hrvoje Hitrec: Eko eko, Nan Kušan: Kako u Parizu, Branka primorac: Maturalac (ulomci), Damir Miloš: Bijeli klaun: (ulomci), Sunčana Škrinjarić: U gajbi, Božidar Prosenjak: Divlji konj, Sunčana Škrinjarić: Ulica predaka

Magyarországi horvát szerzők versei, meséi, elbeszélései. pl. Jolanka Tišler: V modrini neba, Stipan Blažetin: Srce na dlanu, Josip Gujaš Džuretin: Povratak u Podravinu, Lajoš Škrapić: Droptine, Stipan Blažetin: Bodoljaši, Marko Dekić: S bačvanske ravnice, Matilda Belč: Jantarska ciesta, Jolanka Tišler V zrcalu rodice, Ladislav Gujaš: Dodir vremena

6.2. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.3. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

6.4. Báb- és drámajátékok szövegei

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség).

Zenei, képzőművészeti vonatkozások a horvát nemzetiség kultúrájából

Az irodalom társművészete: filmes és színházi feldolgozások.

9-12. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

- Beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés) beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

- Hallott szöveg fő gondolatmenetének követése, összefoglalása

1.2. Összefüggő hallott szöveg (kiselőadás, prezentáció) követése, kulcsszavak azonosítása.

- érvek logikus elrendezése a szövegben,

- Képek, ábrák, diagrammok leírása, értelmezése

1.3. Érvelés, vita, állásfoglalás

- Érvelés követése, abba bekapcsolódás, szó kérése, beszélgetés befejezése

- logikus összefüggések bemutatása, következtetések levonása, önálló döntéshozás

- különböző szerepekkel azonosulás, egyedi probléma megoldási javaslat

- vélemény kifejezése önállóan választott nyelvi eszközökkel

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

- A szöveg tartalmát, fontos gondolatokat megfelelően értelmezni

- Fontos információkat, adatokat visszakeresni, a szöveg átfutása, vagy a részletes olvasás révén,

- Szövegek összefoglalásakor adatok, információk felhasználása.

2.2. Szövegértési stratégiák különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

- Állásfoglalás. A szövegekben megjelenő problémák, döntések, konfliktusok és az azt kiváltó motívumok okainak értelmezése, értékelése.

- Szövegekkel kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása.

2.4. Közvetítés: horvát nyelvű szövegek fontos információinak magyar, ill. horvát nyelven történő összefoglalása.

2.5. Ábrák, képek, illusztrációk felhasználása a szöveg mondanivalója alapján.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

- Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog, baráti levél, hivatalos levél) jellemzői. Egyes szövegtípusok formai és tartalmi jegyei alapján önálló szövegek szerkesztése

- Összefüggések érzékeltetése, gondolati tagolás

- különböző forrásokból származó információk egy írásműben történő értékelése, értelmezése, szintézis alkotása

- a horvát nyelvű média, internetes portálok felhasználása

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, alapvető retorikai ismeretek.

3.4. Helyesírás: a szófaji, a mondattani ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. A horvát nyelv vonatkozásában kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

- Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak használata.

- Jegyzetelés, vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

- Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

- Szépirodalmi művek, részletek értelmezése

4.3. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás, rendszerezés, következtetések levonása

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a horvát nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

- A személyközi kommunikáció.

- Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

- A horvát helyesírás alapjai.

- A horvát nyelv megjelenési formái.

- Nemzetiségi nyelvhasználat.

- Diáknyelv

5.3. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái.

5.4. Gyakran használt szó- és mondatalkotási szabályok felismerése és alkalmazása

5.5. Stílus és jelentés.

- Stíluselemek, felismerése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

Életmód

- Társadalmi csoportok, szubkultúrák, divatos irányzatok, egyéniség, alkalmazkodás

- az egyéni élet tervezése jövőbeli tervek, szakmai élet - magánélet kilátásai,

- egészséges életmód, egészséges táplálkozás, betegségek

- Kábítószer fogyasztás, függőség

- Sport, extrémsport, élsport, veszélyek és felelősség

- szabadidős szokások, fogyasztói szokások

Társadalmi környezet.

- Étkezési kultúra, élelmiszerek, gasztronómia, éttermi kultúra, főzés, reklámok, alapvető szükségletek, luxus

- Szolgáltatások, posta, bank, pénzváltás, utazásszervezés, utazási irodák

- Hagyományok, kulturális örökség, hagyományok változása, a hagyományok identitást meghatározó szerepe

- nemzetiségi kultúrák, a haza és az identitás fogalma

- Városi élet - vidéki élet, a horvát nemzetiség falvainak kulturális élete

- Globalitás, helyi kultúra, az európai Unió, határok nélküliség, többnyelvűség

Iskola, oktatás

- Oktatás, tanulás Magyarországon, és a horvát nyelvű országokban

- A magyarországi horvátok iskolarendszere.

- Iskolák a múltban és ma

- Műveltség, szakmaszerzés, munkanélküliség

- Továbbtanulás, pályaválasztás

- Főiskolai, egyetemi tanulmányok, ösztöndíjak

Kultúra, média

- Irodalom, film, zene, modern művészetek a horvát nyelven beszélő országokban

- a hazai horvát nemzetiségi művészek, képzőművészek bemutatása

- Információáramlás, tájékoztatás, véleményalkotás, az internet szerepe

- A magyarországi horvát nemzetiségi TV- és a rádióműsorok ismerete

- horvát nyelvű könnyűzenei alkotások

Környezet, technika világa.

- A technika és a gazdaság fejlődése, találmányok, túlnépesedés

- Környezetvédelem, projektek

- Problémák és kihívások, érdekellentétek

- Aktuális kérdéseket megszólaltató irodalmi alkotások, színdarabok, filmek.

Politika és történelem

- tudatosság, öntudat, személyi szabadság, szolidaritás, társadalmi felelősség

- Nemzetiségi politika, a magyarországi horvát politikai, társadalmi szervezetei, ifjúsági szervezetek, horvát nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi választások

- Az új Horvát Köztársaság megalakulása

Horvát nyelv.

- A horvát nyelv változatai.

- A magyarországi horvátok nyelvhasználata, nyelvjárások

- A horvát nyelv, a „kis nyelvek” szerepe Európában és a nagyvilágban

- Kétnyelvűség, többnyelvűség

Irodalmi kultúra

- Ifjúsági irodalom, a magyarországi horvát nemzetiség irodalma, művek értelmezése, összefüggések feltárása.

- Horvát nyelvű sajtó, hír, tudósítás, kommentár, interjú, riport, hirdetés, szórakoztató mellékletek, bulvársajtó, reklámok.

- A magyarországi horvát nyelvű sajtó.

- Magyarországi horvát média, a TV és a rádió nemzetiségi műsorainak ismerete.

Szerzők és művek:

Ivan Goran Kovačić, Slavko Kolar, Dragutin Tadijanović, Miroslav Krleža, Dobriša Cesarić, Tim Kolumbić, Stjepan Lice, Vladan Desnica, Nikola Šop, Antun Gustav Matoš,

Krleža: Gospoda Glembajevi (részlet), Povratak Filipa Latinuviča (részlet), Ante Kovačić: U registraturi (részlet), August Šenoa: Zlatarovo zlato (részlet), Kozarac: Slavonska šuma (részlet)

- egy szabadon választott ifjúsági regény feldolgozása

- egy színmű megtekintése színházban horvát nyelven

- Dalszövegek a horvát pop-rock zene köréből

6.2. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.3. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. A kulturális hagyomány szerepe a nemzetiségi identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet irodalmi megjelenítése

2. Horvát népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A Fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Helyi népdalok, népi gyermekjátékok, néptáncok, népszokások ismerete és előadása. Helyi népviselet, munkaeszközök, horvát elnevezéseinek, valamint népi gyermekjátékok, közmondások és találós kérdések gyűjtése. Ünnepekhez (pl. karácsony, újév) kapcsolódó köszöntők ismerete, előadása. Vallási ünnepek étkezési szokásainak (pl. asztalterítés), jellegzetes ételeknek gyűjtése és ismerete.
Tájékozódás Magyarország térképén: a magyarországi horvát települések horvát nevének ismerete és meghatározása, valamint az adott horvát népcsoport (zalai kájhorvát, gradistyei horvát, bunyevác, sokác, rác, bosnyák) helyhez kötése. A hazai horvátok életmódjával, szellemi és anyagi kultúrájával kapcsolatos ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, olvasott szövegekből, fényképekből, filmekből és más tömegkommunikációs eszközökből.
A hazai horvátok életmódjával, szellemi és anyagi kultúrájával kapcsolatos ismeretek bővítése személyes beszélgetésekből, olvasott szövegekből, fényképekből, filmekből és más tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a magyarországi horvátok múltjáról és jelenéről, nyelvi sajátosságairól. Az anyaországi történelem jelentősebb eseményeinek, a horvát-magyar ezer százéves együttélés jelentős kapcsolódási pontjainak ismerete.
Képesség a hazai horvátság, az anyanemzet múltjára és jelenére, szellemi és tárgyi kultúrájára, valamint nyelvére vonatkozó ismeretszerzésre különféle forrásokból, azok rendszerezése, értelmezése és felhasználása. Képesség párhuzam vonására a magyarországi horvátok és az anyanemzet, valamint a magyarság történelmi helyzete, életmódja és kultúrája között.
A magyarországi horvátok és az anyanemzet kultúrájának ismerete.
Az egyes ünnepekhez kapcsolódó szimbólumok megismerése. Jellegzetes helyi lakóházak és a hozzájuk tartozó gazdasági és egyéb épületrészek feltérképezése, megismerése (séta a faluban, fényképek gyűjtése, személyes beszélgetések). Tapasztalatszerzés a helyi horvátság életmódjáról.



Az ünnepekhez kötődő ajándékok és díszek készítése.
Az otthon, a haza, a szülőföld, az anyaország, anyanemzet fogalma.
Az egyes horvát népcsoportok nyelvhasználati sajátosságainak megfigyelése. Horvátország szimbólumainak ismerete. A tanultak, tapasztaltak felhasználása feladathelyzetekben: élmény elmondása, projektmunka. Jelentősebb népszokások (karácsonyi, húsvéti, pünkösdi) dramatizált előadása.



Népi motívumok, eszközök, lakóházak, berendezési tárgyak népviseleti ruhadarabok stb. megjelenítése különböző képzőművészeti technikákkal (pl. rajzolás, festés, mozaik, magvakból való kirakás). Az otthon, a haza, a szülőföld, az
A megszerzett tudás (információk, adatok) felhasználása különböző helyzetekben. A magyarországi horvátok intézményeinek (Országos Horvát Önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, Magyarországi Horvátok Országos Szövetsége, Horvát Színház, Horvát Tudományos Intézet, MTV és Rádió Horvát Szerkesztősége, Croatica,

Hrvatski glasnik, múzeumok, iskolák) ismerete. A szűkebb régió jellemzőinek ismerete, képesség annak bemutatására.
Saját családfa bemutatása.
Az otthon, a haza, a
szülőföld, az anyaország,
anyanemzet fogalma.
A magyarországi horvátok jogainak, társadalmi szerveződésének (horvát nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, kulturális egyesületek) ismerete. Érvelés, személyes vélemény megfogalmazása, annak megvédése a hazai nemzetiség életével kapcsolatos döntésekkel, eseményekkel, megnyilvánulásokkal kapcsolatban.

Nemzetiség-tudatos élet, magatartás elsajátítása: horvátként magyar állampolgár vagyok, aki az EU-ban is érvényesülhetek két kultúrájúságommal, kétnyelvűségemmel, s idegennyelv-tudásommal.
anyaország, anyanemzet fogalma.
Saját kultúrámat, anyanyelvemet, megtartom, ápolom, továbbfejlesztem, a többségi és más nemzetét tiszteletben tartom, ápolom. Az otthon, a haza, a szülőföld, az anyaország, anyanemzet fogalma.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban (pl. miért került a karácsonyi asztalra kalács, szerszám, szemtermés), asztal alá szalma, álarc/busó a mohácsiak arcára). A népszokások kapcsolata a népi élettel, a vallással megjelenített szokásokon keresztül.
Az emberi valóság és vágyak megjelenése a szokásokban, népköltészeti alkotásokban néhány kifejező példa alapján (népdal, népmese, adoma, szokás, ünnep).
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A magyarországi horvátok neves egyéniségei magatartásának, cselekedeteinek értelmezése, melyek jelentősen befolyásolták népünk életkörülményeit, társadalmi érvényesülését. Híres történelmi és közéleti személyiségek, valamint a hétköznapi emberek jellemének legfontosabb elemei.
Annak felismerése, hogy a horvát nemzetiség (és az anyanemzet) együttélése,
kapcsolata során adódhatnak
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. Az egyes horvát népcsoportok társadalmi helyzetéből és nyelvi jellemzőiből következő sajátosságainak megismerése. A nemzetiségi lét által meghatározott társadalmi, és egyéni lehetőségek, korlátok ismerete. A fentiekkel kapcsolatban saját vélemény kialakítása, érvekkel való alátámasztása. A horvát-magyar együttélés kölcsönhatásának felismerése.
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. Az információforrások kritikus kezelése. Állásfoglalás
megfogalmazása és érvelés a hazai horvátság sorsfordulóival kapcsolatban. A horvát és a magyar történelem összefonódása, majd önálló fejlődése forrásmunkák alapján. Az anyaországi történelem jelentősebb eseményeinek, a horvát-magyar ezer százéves együttélés jelentős
kapcsolódási pontjainak
olyan helyzetek, melyek megítélése különböző lehet. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Népszokások elbeszélése, eljátszása. Az anyaország és a haza (Magyarország) állampolgárainak, gazdaságának, természetének stb. értékei, azok védelme, kölcsönhatása, az emberi jogok védelme. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. elemzése.
A két nép irodalmának egymásra hatásának bizonyítása példákon keresztül
A magyarországi horvátok jogainak, társadalmi szerveződésének elemzése, következtetések levonása és megfogalmazása. Önálló gondolatok megfogalmazása a magyarországi horvátok jövőjére vonatkozóan.

Javaslatok megfogalmazása a hazai horvátok identitástudatának megtartása, fejlesztése és kialakítása érdekében (pl. családi nevelés, az iskola szerepe, horvát
önkormányzatok, civil szervezetek és kulturális egyesületek feladatai). A hazai nemzetiségi és emberjogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. A horvát nemzetiség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben.
Naprakész tájékozottság aktuális nemzetiségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján.
A horvát nemzetiség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Beszélgetés horvát nemzetiségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása. Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát nemzetiség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak. Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről.

A horvát nemzetiség életmódja, szokásai megjelenítése nyelvi
Beszélgetés horvát nemzetiségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása. Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát nemzetiség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak. Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről.

A horvát nemzetiség életmódja, szokásai megjelenítése nyelvi
Az egyes horvát népcsoportok társadalmi helyzetéből és nyelvi jellemzőiből következő sajátosságainak bemutatása. A nemzetiségi lét által meghatározott társadalmi, és egyéni lehetőségek, korlátok megfogalmazása. A fentiekkel kapcsolatban saját vélemény kialakítása, érvekkel való alátámasztása.

Beszélgetés a horvát-magyar együttélés kölcsönhatásáról.
Részvétel beszélgetésben és vitában a nemzetiségeket érintő politikai és emberjogi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. A beszélgetés, vita folyamán önálló vélemény kifejtése, annak érvekkel való alátámasztása, esetleg saját vélemény módosítása mások érvelése következtében.


Toleráns magatartás a vita folyamán.
eszközökkel (dramatikus
előadás, élménybeszámoló).
Nem nyelvi
(képzőművészeti és
táncművészeti)
kommunikáció a
tapasztaltakról,
gyűjtöttekről (rajzolás,
festés, mozaik, tánc stb.)
eszközökkel (dramatikus
előadás, élménybeszámoló).
Fogalmazás írása valamely
társadalmi, népismereti
témáról.
Nem nyelvi (képzőművészeti és táncművészeti) kommunikáció a tapasztaltakról, gyűjtöttekről (rajzolás, festés, mozaik, tánc stb.)
Versek, mesék, történetek,
népdalok előadása tanórán
és iskolai rendezvényeken.
Események, történetek, jelenségek, népviseletek bemutatása iskolai rendezvényeken. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló
gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely társadalmi, népismereti témáról. Rajz készítése népismereti témáról. Események, népszokások dramatikus megjelenítése.
Beszámoló, kiselőadás tartása horvát irodalomból, néprajzi témából, publicisztikából, illetve a tévé- és rádióműsorok alapján. A különböző információforrások elemzéséből levont következtetések, illetve különféle összefüggések szóbeli kifejtése. Önállóan gyűjtött képekből esetleg tárgyakból összeállítás, tabló készítése. Események, népszokások dramatikus megjelenítése.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló horvát nyelvű kifejezések helyes használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi voltam, amikor szüleim gyerekek voltak, amikor nagyszüleim fiatalok voltak, valamikor régen... Viszonyítások gyakorlása: nagyon régen, régebben, korábban, később, most, előbb; itt, ott, balra, jobbra, előttem, mögöttem, mellettem, távolabb, közelebb.
Események (pl. egy-egy népszokás, tevékenység, egyházi ünnepek), tárgyak (pl. földművelési eszközök, fonással kapcsolatos szavak), személyek (pl. írók, költők,
néprajzkutatók) időrendbe állítása.
Az idő tagolására szolgáló horvát nyelvű kifejezések bővítése: évtized, évszázad. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. Krisztus előtt, Krisztus után, a horvát honfoglalás után). Viszonyítások gyakorlása: nagyon régen, régebben, korábban, később, most, előbb; itt, ott, balra, jobbra, előttem, mögöttem, mellettem, távolabb, közelebb.
A horvát történelem néhány kiemelt eseménye időpontjának
ismerete. Horvátország térképének másolása kézi munkával megjelölve a legjelentősebb földrajzi elemeket [nagy folyók, hegyek, tenger, tájegységek (pl. Szlavónia, Dalmácia, Muraköz) nagyobb városok]. Neves magyarországi és horvátországi
személyiségek: írók, költők, festők, zeneszerzők, tudósok, feltalálók szülőhelyének megkeresése térképen.
A magyarországi horvátok kulturális értékeit gyűjtő múzeumok színhelyének meghatározása térképen. Események kapcsolása a tanult helyekhez.
Az idő tagolására szolgáló horvát nyelvű kifejezések bővítése: évtized, évszázad. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. Krisztus előtt, Krisztus után).
A horvát történelem néhány kiemelt eseménye időpontjának ismerete. Események, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. A tanult helyek megkeresése térképen. Események kapcsolása a tanult helyekhez. Tájékozódás Magyarország térképén: a
magyarországi horvát települések megkeresése a térképen, az adott horvát népcsoport (zalai kájhorvát, gradistyei horvát, bunyevác, sokác, rác, bosnyák) helyhez kötése. Horvátország földrajzi, éghajlati (kontinentális, mediterrán, hegyvidéki) zónáinak meghatározása térképen.
A horvát történelem korszakai nevének ismerete és használata. A magyarországi horvátok története periódusainak megnevezése, a fontosabb események idejének meghatározása. Időbeli párhuzam vonása a horvát és magyar nép történelme között (pl. a nemzettudat ébredésének kora, jellegzetességei, a nemzeti nyelv hivatalossá tételének ideje). A horvát és magyar nép történelme, irodalma időbeli ritmusának elemzése a nyugateurópaihoz viszonyítva. Az elemzés alapján következtetések levonása, a társadalmi-gazdasági-történelmi összefüggéseinek tükrében.
Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása.
A magyarországi horvátok helyzetének elemzése népszámlálási adatok tükrében (diagramok, statisztikai adatok).

5. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre:
- Mik a jellemző tulajdonságaim?
- Miben hasonlítok másokhoz, és miben különbözöm tőlük?
- Mit jelent, hogy horvát nemzetiségű vagyok?
- Mire vagyok képes?
- Mire nem vagyok képes?
- Mi szeretnék lenni?
- Miért van szükség szabályokra?
Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre:
- Miben hasonlítanak egymásra az emberek? Honnan erednek az emberek közötti különbségek?
- Milyen nemzeti és etnikai nemzetiségek élnek Magyarországon és Horvátországban?
- Mit jelent számomra magyarországi horvátnak lenni (lehetőségeim, korlátaim)?
- Kik voltak elődeim, honnan jöttek, mit hoztak magukkal, mit őriztek meg ebből?
- Miért ítélünk meg bizonyos történelmi, társadalmi jelenségeket másként, mint a
Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre:
- Mit jelent számomra az otthon, a szülőföld, a haza, az anyaország, Európa?
- Ragaszkodom-e a gyökereimhez? Ez hogyan mutatkozik meg?
- Mit jelent számomra a kétnyelvűség? Létezik-e egyáltalán? Ismerem-e, beszélem-e anyanyelvemet és hazám nyelvét? Melyiket milyen mértékben?
- Származik-e (származott-e) előnyöm a
kétnyelvűségből
(példa felhozása)?
- Milyen szerepe van ma az
Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre:
- Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
- Van-e különbség a különböző népek, nemzetek erkölcsi normáiban?
- Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog?
- Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? Hozzájárul-e ehhez a nemzetiségi lét, a kétnyelvűség?
- Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások,
népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak?
korábbi generációk?
- Mennyire változott meg a mai nemzedékek családfogalma, életvitele (generációk együtt-, illetve különélése, párbeszéd a nemzedékek között).
anyanyelv megőrzésében a családnak, nevelési-oktatási intézményeknek? Változott-e ez a szerep, és hogyan az elmúlt időszakhoz viszonyítva (nagyszülők, szülők esetéhez mérten)?
- Van-e szerepe a vallásnak az anyanyelv
megőrzésében?
- Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illeti meg?
- Mennyire változott meg a mai nemzedékek családfogalma, életvitele (generációk együtt-, illetve különélése, párbeszéd a nemzedékek között).
- Mennyire vagyok nyitott más kultúrák iránt?
- Mennyire jellemző rám: a kollektív tudat, a népem iránti önfeláldozó magatartás és tevékenység, a demokratikus magatartás, a tolerancia?
- Törekszem-e arra, hogy megismerjem más népek kultúráját, szokásrendjét?
- Mennyire változott meg a mai nemzedékek családfogalma, életvitele (generációk együtt-, illetve különélése, párbeszéd a nemzedékek között)?
- Van-e jövője, és milyen feltételek mellett a magyarországi horvátoknak?

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Népköltészet. Népköltészeti alkotások;

(találós kérdések, közmondások, kiszámolók, mesék, legendák...)

2. A szűkebb régió, a lakóhely közvetlen környezet;

3. A magyarországi horvátok kultúrája (néptánc, népszokás);

4. Ünnepek, ünnepi szokások, szimbólumok. A magyarországi horvátok ünnepeinek szerepe és jelentősége.

5. Néhány népi mesterség és a munkában használt eszközök.

5-8. évfolyam

1. Népszokások

2. Nyelvjárások/helyi dialektus

3. Néprajz

- a régió népi építészete, gazdasági épületek, berendezés

4. A hazai horvátok irodalma

5. A magyarországi horvátok történelme, a horvát népcsoportok származása, őshazái.

6. Horvátország történelmének kiemelkedő eseményei

7. A Horvát Köztársaság államiságának jelképei

8. Horvátország földrajza

9. A magyarországi horvát média. Írott sajtó, kiadványok.

9-12. évfolyam

1. Az etnográfia és etnológia tudomány fogalma

2. A magyarországi horvátok etnikai csoportjai; származásuk, nyelvük, kulturális történelmi,

népismereti jellemzők

3. Az 1000 éves horvát - magyar államszövetség

4. Nemzetiségek Magyarországon. Nemzetiségpolitika, iskolarendszer, népcsoportok helyzete

5. Horvátország földrajza

E) NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS
1.1. Német nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszéd partnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
érthetően, artikuláltan beszélni, helyes kiejtést alkalmazni a mindennapi beszédben, a vers- és prózamondásban,
utasításokat, közléseket megérteni, a beszédhelyzethez igazodóan választ adni.
biztonságosan eligazodni a hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a közlést egyszerű, érthető mondatokban kifejezni. különböző kommunikációs folyamatokba bekapcsolódni, saját álláspontot kifejteni, azt indokokkal, érvekkel alátámasztani. a kommunikációs folyamathoz rugalmasan alkalmazkodni, választékosan beszélni, a gondolatokat változatosan, a lényeget kiemelve, pontosan megfogalmazni, érthető, nyelvileg igényes szókincset használni, amely pontosan kifejezi a beszélő szándékát.
különböző beszédhelyzetekben rövid párbeszédet folytatni, megfigyeléseket, élményeket néhány mondatban, összefüggően elmondani, a hallott szöveget és/vagy a kísérő szemléltető anyagokat értelmezni, a szöveg lényegi információit áttekintően megnevezni, képekről szóban mondatokat alkotni, tanári kérdésekre reagálni. a kommunikáció különböző formáit használni: kérdésfeltevés, válaszadás, véleménynyilvánítás, érvelés,
a szöveg ismeretében a szövegfajtát megnevezni,
a szöveg vagy egy bekezdés lényegi információtartalmát megnevezni, a nem lineáris szöveg lényegi elemeit leírni.
hallott szöveget reprodukálni, felkészülés után átélt eseményekről élménybeszámolót tartani,
saját véleményt megfogalmazni, ill. adott szempont szerint újrafogalmazni,
a szöveg információtartalmát vagy egy bekezdés alapgondolatát megnevezni,
a szövegfajtát, a műfajt és a nem lineáris szöveg fajtáját megnevezni.
a germanizmusokat megfelelően használni, minden beszédhelyzetben helyes intonációt alkalmazni, a beszédben a kommunikáció és a metakommunikáció összhangját érvényesíteni,
érvelést elsajátítani,
véleményt, állásfoglalást, logikus gondolatmenetet kialakítani,
a szöveg információtartalmát és/vagy egy bekezdésének alapgondolatát (alapgondolatait) nyelvileg differenciált formában megfogalmazni.
olvasmányok tartalmát összefüggő mondatokkal összefoglalni. az elemi udvariassági formákat használni, a nem nyelvi kifejezőeszközöket különböző beszédhelyzetekben helyesen használni. érdekes eseményekről, ismert személyekkel tudósítást és interjút készíteni. a köznyelv és az irodalmi nyelv szókincsét használni,
az olvasottakat, látottakat, hallottakat reprodukálni, megfelelő szókincset és szófordulatokat alkalmazni,
különböző szóbeli szövegfajtákat létrehozni.
kijelentő, kérdő és felszólító mondatokat helyesen képezni és hangsúlyozni, képeket és szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel megnevezni. képeket és szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel leírni, az osztályban rövid tudósítást és interjút készíteni. verset és prózai műveket, szépirodalmi és - esetlegesen - nyelvjárási szövegeket előadni, képeket és szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel, az olvasóra/hallgatóra gyakorolt szubjektív hatás tekintetbe vételével is leírni. képeket és illusztrációkat a feladat elvárásainak megfelelően értelmezni.
lírai, elbeszélő és dramatikus szövegeket előadni, szerepjátékot alakítani. lírai, elbeszélő és dramatikus szövegeket a műfaj elvárásainak megfelelő formában és intonációval előadni. lírai, elbeszélő és dramatikus szövegeket előadni, szerepeket megformálni, a testbeszéd és a szöveg összhangját megteremteni,
távlatváltással más nézőpontokat megvizsgálni és azokkal kapcsolatban állást foglalni.
saját és idegen szövegeket a szövegfajtának és a szándékolt hatásnak megfelelően feldolgozni és előadni, egyes helyzeteket és azok előzményeit, eseményeket és konfliktushelyzeteket a szövegösszefüggés és a cselekmény idejének figyelembevételével értelmezni.
párbeszédes kommunikációs helyzetekben egyetértést, kétséget/bizonytalanságot, elutasítást egyszerű nyelvi eszközökkel kifejezni. párbeszédes kommunikációs helyzetekben egyetértést, kétséget/bizonytalanságot, elutasítást változatos nyelvi eszközökkel kifejezni. párbeszédes kommunikációs helyzetekben mások szóbeli megnyilatkozásait szakszerűen összefoglalni, a lényegi megállapításokat kiemelni és azokkal kapcsolatban állást foglalni. párbeszédes kommunikációs helyzetekben a szakszerűséget betartva érvelni, az egyetértést, illetve elutasítást differenciált nyelvi eszközökkel megindokolni.
szóban elhangzó gyakori német és magyar fordulatokat a másik nyelven megnevezni. rövid német és magyar nyelvű tartalmakat a másik nyelven összefoglalni. német és magyar nyelvű tartalmak lényegi elemeit a másik nyelven összefoglalni. hosszabb lélegzetű német és magyar szövegek tartalmát a másik nyelven visszaadni.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

A korosztálynak megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása, az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
az életkornak megfelelő irodalmi és közismereti szövegeket hangosan és némán, értően olvasni. ismert irodalmi és közismereti szövegeket folyamatosan, kifejezően olvasni, értelmezni, röviden összefoglalni. ismert és ismeretlen irodalmi és közismereti szövegeket némán és hangosan, kifejezően olvasni, a szövegek tartalmát összefoglalni. irodalmi, publicisztikai és szakszövegeket értően olvasni és értelmezően felolvasni, a szövegek tartalmát összefoglalni.
a szöveg lényegi információit megnevezni. a szöveg vagy egy bekezdésének lényegi információtartalmát megnevezni. a szöveg vagy egy bekezdésének lényegi információtartalmát megnevezni, a megfogalmazott információkat egymástól elkülöníteni és a feladat elvárásainak megfelelően, illetve a problémafelvetés fényében alkalmazni. komplex szöveg információtartalmát és/vagy egy bekezdésének lényegi elemeit nyelvileg differenciáltan megnevezni, a szöveg információit részleteiben megérteni és a feladat elvárásainak megfelelően, illetve a problémafelvetés fényében alkalmazni.
a szöveg ismeretében a szövegfajtát megnevezni. különböző irodalmi és közismereti szövegfajták műfaji sajátosságait felismerni és megnevezni. összetett irodalmi és ismeretterjesztő szövegfajtákat megérteni és a feladat elvárásainak megfelelően használni. összetett irodalmi és ismeretterjesztő szövegfajtákat megérteni és a feladat elvárásainak megfelelően értelmezni.
egyszerű nyelvi eszközökkel a szöveg rá gyakorolt hatását kifejezni. a szubjektív hatás elérését célzó könnyen felismerhető nyelvi eszközöket megnevezni. a szubjektív hatás elérését célzó jelentősebb nyelvi eszközöket megnevezni. a szubjektív hatás elérését célzó jelentősebb nyelvi eszközök vizsgálata alapján az írói szándékot felismerni.
képeket, illusztrációkat egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel megnevezni. képeket, illusztrációkat egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel leírni. képeket, illusztrációkat egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel az olvasóra gyakorolt szubjektív hatás szempontjából is leírni. képeket és illusztrációkat a feladat elvárásainak megfelelően értelmezni.
gyakori német és magyar nyelvi fordulatokat a másik nyelvre értelemszerűen lefordítani. rövid német és magyar nyelvű tartalmakat/kijelentéseket értelemszerűen önállóan és szótár segítségével a másik nyelvre fordítani. német és magyar nyelvű tartalmak lényegét a másik nyelven összefoglalni. hosszabb írásbeli és szóbeli német és magyar nyelvű szövegeket a másik nyelven elmondani.

3. Írás, szövegalkotás

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, a korosztálynak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés. Biztos problémalátás, probléma érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és meghatározott műfajok ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
a német nyelvi jelrendszer sajátosságait alkalmazni, mondatokat és rövid szövegeket lemásolni. rendezett, jól olvasható írást alkalmazni, tollbamondás után jó tempóban, a helyesírási szabályok betartásával írni. olvasható, esztétikus és strukturált írásmódot használni a nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásával. olvasható, esztétikus és strukturált írásmódot használni a nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazásával, képes az önkorrekcióra.
megadott szerkezeteket és nyelvi kifejezőeszközöket használni. megadott szerkezeti jellemzőkkel és egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel, a helyzetnek megfelelő szöveget alkotni. megadott szerkezeti jellemzőkkel és egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel informális és formalizált szöveget alkotni. megadott szempontok figyelembevételével informális és formalizált szöveget differenciált nyelvi eszközökkel alkotni.
adott témát kérdések alapján egyszerű nyelvi eszközökkel összefoglalni. adott témát egyszerű nyelvi eszközökkel a lényegi elemek említésével összefoglalni, illetve összehasonlítást végezni. a téma, az ábrázolásmód, az események hasonlóságait, különbségeit és összefüggéseit feltárni és leírni. a téma, az ábrázolásmód, és az események központi jelentőségű tényeit rendszerezetten és nyelvileg pontosan leírni.
egyszerű szöveget kiegészíteni vagy átalakítani. a szöveget átalakítani, kiegészíteni vagy továbbfejleszteni (pl. megkezdett történetet folytatni és befejezni). önálló szöveget alkotni a szövegfajta jellemzőinek figyelembevételével. önálló szöveget alkotni a szövegforma jellemzőinek figyelembevételével, állásfoglalást megfogalmazni, perspektívaváltást alkalmazni, projektmunkákat készíteni.
gyakori német és magyar nyelvi fordulatokat értelemszerűen a másik nyelvre fordítani. rövid német és magyar nyelvi fordulatokat értelemszerűen önállóan és szótár segítségével a másik nyelvre fordítani. egyszerűbb német és magyar szövegeket szótár segítségével a másik nyelvre fordítani. különböző műfajú és differenciált nyelvezetű német és magyar szövegeket szótár segítségével a másik nyelvre fordítani.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár- és internethasználat. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
szótárfüzetet vezetni és használni. szótárfüzetet önállóan vezetni és használni, kétnyelvű szótárakat a nyelvelsajátításban alkalmazni. szókártyákat készíteni és használni, kétnyelvű szótárakat a nyelvelsajátításban önállóan alkalmazni. egynyelvű szótárakat és internetes szótárakat használni.
a szókincset a tanult technikákkal (szó- vagy képkártyák, gyakorlatok, játékok használatával stb.) önállóan gyakorolni. a szavak jelentését a szövegkörnyezet alapján kitalálni. a szókincs egyes szavait a közös alapszóhoz tartozó szócsaládhoz hozzárendelni. a szókincs szavait szótárak segítségével differenciáltan értelmezni.
a nyomtatott médiát információszerzésre használni (pl. gyermekszótár/képes szótár). a nyomtatott médiát információszerzésre, szókincsbővítésre, egyszerűbb fogalmazások elkészítésére (pl. kétnyelvű szótár) használni. a nyomtatott médiát információszerzésre, szókincsbővítésre, fogalmazások elkészítésére (pl. kétnyelvű szótár) megközelítőleg önállóan használni. nyomtatott médiát (pl. egynyelvű szótár, lexikon) és elektronikus médiát információszerzésre, valamint szövegalkotásra önállóan használni.
hallott egyszerű szövegből többszöri meghallgatás után tanári segítséggel az alapinformációkat megérteni. hallott egyszerű szövegből többszöri meghallgatás után az alapinformációkat megérteni. hallott egyszerű szövegből az alapinformációkat megérteni. hallott összetettebb szövegből az alap- és a részletes információkat megérteni.
írott szövegben az alapinformációkat megtalálni, bizonyos információkat a feladat elvárásai szerint kijelölni. írott szövegben részletekre vonatkozó információt megtalálni, egyszerűbb szöveg lényegi elemeit kijelölni. különböző olvasási technikákat (globális, szelektív és részletes) alkalmazni, a szöveg feldolgozása során jelölési technikákat (pl. optikai jelölés) alkalmazni, a kulcsszavakat kiemelni. a szöveg feldolgozása során tartalmi szervezőtechnikákat önállóan (pl. jegyzetelés, kulcsszavak megállapítása, tagolás, kategóriák felállítása, egyszerűsítés, cluster-ek, mind map segítségével történő rendszerezés stb.) alkalmazni, a szöveg tartalmát összefoglalni.
információkat egyszerű nyelvi eszközökkel érthetően kifejezni. információkat egymásra vonatkozó egyszerű mondatokkal ismertetni. információkat egymásra vonatkozó összetett mondatokkal is ismertetni. különböző szóbeli és írásbeli szövegfajták jellemzőit és funkcióját felismerni, a helyzetnek és célcsoportnak megfelelően szakszerűen használni.
ismert tartalmakat vizualizálni. a gyakorolt prezentációs technikákat a feladatnak megfelelően alkalmazni. ismert prezentációs technikákat a feladatnak és a célcsoportnak megfelelően alkalmazni. prezentációs technikákat önállóan kiválasztani és alkalmazni.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

A mai német nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
a tanórai gyakorlatban rutinszerűnek számító kommunikációs helyzetekben részt venni és tananyagot feldolgozni. alapvető kommunikációs szituációkban viszonylagos biztonsággal részt venni és tananyagot feldolgozni. a tanóra anyagához és a hétköznapi élet egyes területeinek megfelelő nagyságú szókincset és nyelvi kifejezőeszközöket használni, szófordulatokat és körülírásokat használni. a kommunikáció minden területén rugalmasan részt venni, az elsajátított szókincset, a nyelvi eszközök széles spektrumát, a szófordulatokat és idiómákat használni.
gyakran előforduló alaktani és mondattani szerkezeteket megfelelően használni. a tanórán gyakran használt, a korábbinál nagyobb számú alaktani és mondattani szerkezeteket következetesen és jól alkalmazni. a tanórán gyakran előforduló német alaktani és mondattani szerkezeteket következetesen jól használni, azok összefüggéseit és funkcióját felismerni. gyakran használt alaktani és mondattani szerkezeteket automatikusan és típushiba nélkül használni, hibáit önállóan kijavítani.
a német nyelv standard változatában tanult szókészletet érezhető akcentus ellenére kevés hibával és hanglejtéssel kiejteni. a német nyelv standard változatában tanult szókészletet érezhető akcentus ellenére hibátlanul és helyes hanglejtéssel kiejteni. jól érthetően és helyes hanglejtéssel beszélni. érthetően, természetesen és helyes hanglejtéssel beszélni, a hanglejtést a mondanivalónak megfelelően variálni.
ismert szavakat és rövid kifejezéseket hibátlanul leírni, a mondatot lezáró írásjeleket felismerni. ismert szavakat, szerkezeteket biztos helyesírással, rövid saját szövegeket kielégítő biztonsággal leírni, a legfontosabb írásjeleket egyéni szövegalkotásban túlnyomórészt helyesen alkalmazni. a tanult szerkezeteket közel biztos helyesírással leírni, a központozás alapvető formai és tartalmi szabályait közel helyesen alkalmazni. szövegeket majdnem tökéletesen helyesen leírni, a központozást hibátlanul alkalmazni és ezzel a mondanivalót is alátámasztani.
a német és magyar nyelv eltérő és azonos mondatképzésének néhány elemét példákon keresztül felismerni. a nyelvhasználat rétegezettségét különböző típusú szövegek segítségével felismerni, a nyelvváltozás folyamatát nyelvjárási és standard német szövegeken keresztül érzékelni. a magyar és a német nyelv szerkezetének hasonló és eltérő vonásait példákon keresztül érzékeltetni. a nyelvi állandóság és változás okait feltárni, a szinonimák stilisztikai különbözőségét érzékelni.
a helyi német nyelvjárást, egy adott témára vonatkozó helyi nyelvjárási kifejezéseket a tanítás során néhány kifejezésen és rövid rímes szövegen keresztül megismerni. a helyi német nyelvjárást a tanításban egyes gyakran előforduló kifejezésen és szövegen keresztül megismerni. a nyelvjárások és az irodalmi nyelv kölcsönhatását példákon keresztül bemutatni. a német irodalmi nyelv és a nyelvjárás, valamint a magyar nyelv azonosságait és eltéréseit értelmezni a tanulók kutató munkája nyomán, a német nyelv Európában és a világon betöltött szerepét, a két- és többnyelvűség jelentőségét felismerni.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
rövid terjedelmű epikai és lírai műveket tanári segédlettel és önállóan olvasni, tartalmukat összefoglalni. rövid terjedelmű epikai és lírai műveket önállóan olvasni, tartalmukat összefoglalni és műfajukat megnevezni. elbeszéléseket, rövid történeteket, lírai műveket önállóan olvasni, a művek tartalmát összefoglalni, a szereplőket jellemezni, a művek mondanivalóját megfogalmazni. a német nyelvű irodalom alkotásait műközpontúan elemezni, azokat korban és a stílusirányzatok szerint elhelyezni, önállóan olvasni.
a hazai német irodalomból vett népköltészeti alkotásokat elolvasni, mondókákat, rigmusokat, rímes verseket megtanulni. a hazai német irodalomból vett, a korosztálynak megfelelő, rövid terjedelmű műköltészeti és népköltészeti alkotásokat elolvasni, tartalmukat megérteni és összefoglalni, rövid történeteket dramatizálni. a hazai német irodalomból vett, a korosztálynak megfelelő alkotásokat elolvasni és értelmezni, véleményt alkotni, jellemezni. a magyarországi német irodalom összetett művein keresztül a népcsoport sorskérdéseit megismerni, ezáltal nemzetiségi problémákkal azonosulni.
modern műfajokat, meséket, képregényeket, comic-okat elolvasni, tartalmukat összefoglalni. modern műfajokat, meséket, képregényeket, comic-okat elolvasni, eljátszani, kreatív írást használni: hagyományos mese alapján képregényt készíteni. egy mai ifjúsági regényt - a tanulókat foglalkoztató témában - elolvasni, a szereplőket jellemezni, a cselekményt és a mondanivalót elemezni. kortárs irodalmi példákat elolvasni és elemezni.
az irodalmi szövegek lényegét megérteni, tartalmukat röviden összefoglalni, a legismertebb műfajokat megnevezni. az irodalmi szövegek lényegét megérteni, tartalmukat röviden összefoglalni, a műfajokat megnevezni és röviden jellemezni. az irodalmi szövegek tartalmát és mondanivalóját nyelvileg kielégítően megfogalmazni, irodalmi műveket elemezni, egyszerűbb költői képeket értelmezni. a három irodalmi műfaj alaki és tartalmi jegyeit felismerni, a műveket műfaj szerinti csoportosítani, irodalmi műveket szempontok alapján elemezni.
a korosztálynak megfelelő hangjátékot, színdarabot, musicalt megtekinteni, előadni. a korosztálynak megfelelő hangjátékot, színdarabot, musicalt megtekinteni, előadni. az irodalom társművészeteit, filmet és fotókat megismerni, színdarabot a hazai német színházban megtekinteni, a látottakat tanórán feldolgozni. speciális művészi kifejezőeszközöket, adott irodalmi műalkotásból készült filmeket megtekinteni, azokat a művel összehasonlítani.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
a szép és csúnya fogalmát mindennapi élményekkel kapcsolatban használni. rövid véleményt az élmények és olvasmányok hatásáról megfogalmazni. a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáit alkalmazni. igénnyel és képességgel ízlését, etikai és esztétikai tudatosságát, kreativitását önállón fejleszteni.
a jót és a rosszat mindennapi élmények és irodalmi élmények alapján megkülönböztetni. a jót és a rosszat, az igazságot és az igazságosságot mindennapi irodalmi és közműveltségi szövegekben felismerni. az igazságot és a nézőpont szerepét, a személyes és a közösségi igazság konfliktusát különféle szövegek alapján megérteni. az igazságot, az erkölcsöst az egyén életében és a társadalomban felismerni, a jelenségekre reflektálni, erkölcsi kérdésekben tájékozódni.
a mindennapi konfliktusokat játékokkal (bábjáték, helyzetgyakorlat) átélni. konfliktuskezelési eljárásokat az ismeret szintjén elsajátítani. törekedni az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére. egyéni konfliktuskezelési stratégiákat és eljárásokat kialakítani.
a kulturális sokszínűséget a hétköznapi életben érzékelni. a kulturális sokszínűséget érzékelni, azt a hétköznapi életből vett egyes jelenségeken keresztül bemutatni. más kultúrákat megismerni, megérteni és összevetni. a történeti érzéket tudatosan és önállóan fejleszteni, a másságot elfogadni, kezelni és arra reflektálni.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni értés.

Szóbeli szövegek megértése.

Hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

1.2. Mondat- és szövegfonetikai eszközök/intonáció.

1.3. Beszédkészség fejlesztése. Szóbeli szövegek alkotása.

Kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések pontos megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai és nyelvi elemeinek pontos ismerete és használata. Az információátadás és -kérés szófordulatainak alkalmazása. Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás, párbeszéd, szerepjáték. Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása és dramatizálása. Versek, dalok, mondókák memorizálása.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Írott német nyelvű szöveg olvasása, megértése.

2.2. Tájékozódás a szövegben: lényegkiemelés, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése, vázlat, tartalommondás, szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, az anyaggyűjtés módjai (megfigyelés, emlékezet, olvasás, képzelet).

Címadás, az anyag elrendezése.

Megadott szempontok alapján szövegek alkotása.

Rendezett íráskép.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Német nyelvű gyermekfolyóiratok olvasása; népmesék hangos könyvei; a hazai német nemzetiségi sajtó (nyomtatott és elektronikus) gyermekeknek szóló anyagainak megismerése.

4.2. Tanulást támogató eljárások: szótárfüzet, képes szótár használata.

Tanulástechnikák elsajátítása (szókártyák, gyakorlatok, játékos módszerek, adatkeresés stb).

4.3. Versek, dalok, mondókák szöveghű felidézése.

4.4. Szöveg-feldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, információk rendezése, összehasonlítás, szövegből a feladatnak megfelelően információk megtalálása, megjelölése és bemutatása, hallott és írott szöveg alapján információk értelmezése, rendezése).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek, nyelvi mintakövetés.

5.2. Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások.

5.3. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.4. Szófajok:

ige (főigék, időbeli segédigék, módbeli segédigék)

főnév (nemek, egyes számú és többes számú alakok, esetek: alany, tárgy, részes)

melléknév (állítmányi és ragozatlanul határozói szerepben, fokozás)

számnév, névelő (határozott, határozatlan)

elöljárószók (helyviszonyt kifejezők)

névmások (személyes, kérdő, mutató, tagadó névmás)

kötőszók (egyenes szórenddel állók)

határozószó (helyhatározó, időhatározó)

módosító szó (tagadószó, indulatszó)

5.5. Mondatfajták: állító, kérdő (eldöntendő, kiegészítendő), felszólító, egyszerű és összetett.

5.6. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek.

5.7. Helyi nyelvjárási kifejezések.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Szerzők és művek.

- Népköltészet: magyarországi német és német mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. Gyűjtemények: pl. Katharina Wild-Regine Metzler: Hoppe, hoppe, Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen - in: Ungarndeutsche Studien 2.

- Német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései, egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények (pl. Eric Carle: Die kleine Raupe Nimmersatt; Janosch: Post für den Tiger, Oh, wie schön ist Panama; Irina Korschunow: Der Findefuchs; Gina Ruck-Pauquét: Das Haus; Friedl Hofbauer: Was alles in der Schultasche ist; Irmela Brender: Wir; Christian Morgenstern: Die drei Spatzen).

Szerzők: pl. James Krüss, Georg Bydlinski, Josef Guggenmos, Robert Reineck, Christine Nöstlinger, Ursula Wölfel, Eleonore Zuzak, Helga Höfle, Detlev Kersten, Ilse Kleberger, Jochen Krüger, Peter Hacks, Wolfgang Menzel, Manfred Mai, Hans Manz, Franz Wittkamp.

Gyűjtemények: Edina Rieder-Erdőfy: Kinderstimmen; Hans-Joachim Gelberg: Überall und neben dir - Gedichte für Kinder.

- Magyarországi német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valentin Pintz, Engelbert Rittinger, Valeria Koch.

Gyűjtemények: Igele-Bigele; Zauberhut.

6.2. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.3. A költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén).

6.4. Ismeretterjesztő szövegek (család, mindennapi élet, élethelyzetek, viselkedés, emberi kapcsolatok, ünnepek, egészség, életmód, természet- és környezetvédelem, iskola, kulturális élet, média).

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak az olvasmányokban.

7.2. Felelősségvállalás a mindennapi életben (család, iskola).

5-8. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, hallás utáni információk értelmezése.

Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása.

Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

Olvasott szöveg tartalmának, fő gondolatainak élőszóban való összefoglalása.

1.2. Érthető jói artikulált, összefüggő beszéd.

Élmények, benyomások elmesélése a tanult mondatszerkezetekkel.

Párbeszédben adott, szituációnak megfelelő reagálás.

Problémák megoldása, vitás kérdések tisztázása, önálló véleményformálás.

Informálódás, kívánságok kifejezése, felvilágosítás.

Tárgyak, dolgok, személyek, állatok jellemzése.

Véleményformálás közmondások, néhány vers kapcsán.

Beszélgetés, vita, egyszerű, összefüggő fordulatokkal.

Szóbeli megnyilatkozások összefoglalása, állásfoglalás.

Lírai, epikai és dramatizált szövegek stílusnak megfelelő szóbeli felolvasása és elmondása, szerepjáték.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Szövegértés.

Értő olvasás. Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

A szövegben fellelhető tények és személyes vélemények közötti különbség észlelése.

2.2. Szövegtípusok felismerése (pl. szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek). Autentikus szövegek, ifjúsági folyóiratok írásainak megértése.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Képleírás egyszerű nyelvi eszközökkel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép.

3.2. Szövegalkotás: élmények megfogalmazása, kitalált történetek, elbeszélés, leírás jellemzés megfogalmazása.

3.3. Szöveg tartalmának, cselekményének, fordulópontjainak, felvetett kérdéseinek, fontos információinak írott formában való összefoglalása, elemezése, értékelése.

3.4. Rövid, érvelő szöveg alkotása.

A mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek írása (meghívó, e-mail, SMS, csetelés).

Kreatív szövegalkotás, kitalált történet írása (pl. mese, képregény).

3.5. Szövegek, ill. illusztráció közötti kapcsolat megfogalmazása.

Szövegekkel kapcsolatos kritikai álláspont alapján egyéni vélemény kifejezése.

A szövegben fellelhető adatok, megadott szempontok alapján történő rendszerezése.

Kommunikációs célok megvalósítása; szerkesztési, stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási normák.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Olvasási technikák alkalmazása.

Könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat.

4.2. Szövegek információinak, irodalmi művek tartalmának rendezett összegzése mind szóban, mind írásban.

4.3. Dolgok, jelenségek, történések, események, irodalmi művek témái közötti hasonlóságok, és különbségek megállapítása, kritériumok logikus csoportosítása.

4.4. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

4.5. Tanulást támogató eljárások.

Szövegkiemelés, kulcsszavak jelölése.

Szótanulás (pl. szókártyák segítségével).

Következtetés a szavak jelentésére, a szövegösszefüggés alapján szavak szócsaládokba rendezése.

Jegyzetelés, adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, keresőprogramok segítségével; szótárhasználat.

Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

Prezentációs technikák elsajátítása.

4.6. Szabadon választott német és magyarországi német versek szöveghű felidézése.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. A kommunikációs helyzetek.

Nyelvi viselkedési normák, a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek.

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok, nemzetiségi nyelvhasználat.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó).

Szófajok:

ige - igeidők (Präsens, Perfekt, Präteritum, Futur I.)

a segédigék (időbeli és módbeli) segédigék Präteritumban

aktív, szenvedő szerkezetek jelen és múlt (Präteritum, Perfekt) időben

kijelentő mód, feltételes mód (würde+Infinitiv)

felszólító mód

elváló, nem elváló igekötők

visszaható igék

főnév - nemek, egyes és többes szám, névelők ragozása alany, tárgy, részes és birtokos esetben melléknév - ragozás alany, tárgy és részes esetben, fokozás, állítmányi használat

számnevek - tőszámnevek, sorszámnevek, keltezés, idő kifejezése

névmás - személyes névmások, kérdő, tagadó, határozatlan, visszaható, birtokos, mutató névmások

határozószók - hely, idő és módhatározók

elöljárószók - időhatározói viszonyok, tárgy és részes esettel álló elöljárószók

kötőszók - mellérendelő kötőszók (und, oder, aber) alárendelő (weil, dann, darum deswegen, trotzdem, dass, ob, als)

módosítószók

mondattan - kijelentő, kérdő, indirekt kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat

összetett mondatok (okhatározói, időhatározói, célhatározói, feltételes értelmű mellékmondatok) Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Műnemek és műfajok.

Epika, líra, dráma.

Anekdota, elbeszélés, mese, monda, novella, comic, képregény, prózai művek részletei, egy ifjúsági regény, a magyarországi németek himnusza.

6.2. Kompozíció, szerkezet, hatás.

Nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés.

Helyzet, dialógus, jelenet, szándék, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.

Ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét.

Szó szerinti és metaforikus jelentés.

6.4. Epikus és drámai művek.

Szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése.

6.5. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata.

6.6. Lírai alkotások értelmezése.

6.7. Téma, motívum.

Természet, évszakok és napszakok, szülőföld, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség.

Ismeretterjesztő szövegek: család, személyes életvitel, életmód, ünnepek, iskola és képzés, kulturális élet, média, technika, környezet, konfliktusok és megoldások, hazai németség, német nyelvű országok, magyarországi német nyelvjárások.

6.8. Verselés, zeneiség.

Ritmus, rím.

6.9. Szerzők és művek.

- Epika: magyarországi német és német népmesék, műmesék, mondák (pl. Grimm: Kinder- und Hausmärchen; Märchen von Janosch, Ede Herger, Karl Varga, Josef Michaelis); hazudós történetek (pl. Münchausen); egy ifjúsági regény (pl. Heinrich Helme: Freunde; Mira Lobe: Das kleine Ich-bin-ich Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr; Luis Murschetz: Der Maulwurf Grabowski; Peter Härtling: Oma; Christina Nöstlinger: Die Ilse ist weg, Leo Lionni: Swimmy).

- Líra: német és magyarországi német szerzők versei. Szerzők: pl. Paul Maar, Josef Guggenmos, Joachim Ringelnatz, James Krüss, Hans Manz, Martin Auer, Mira Lobe, Engelbert Rittinger, Josef Michaelis, Valeria Koch, Alfred Manz, Georg Fath.

- A dráma és a színház világa: párbeszédes szövegek, jelenetek (pl. ünnepekhez kapcsolódó jelenetek, feldolgozott mesék), egy német nyelvű színházi előadás megtekintése élőben vagy filmről.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Irodalmi élmény indoklása.

7.2. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (érzelmek, indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).

7.3. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció.

7.4. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

9-12. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd.

Beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés).

Hallott szöveg gondolatmenetének követése, szóbeli összefoglalása, véleményalkotás.

1.2. Összefüggő hallott szöveg (előadás, prezentáció) követése, kulcsszavak azonosítása.

Érvek elrendezése a szövegben.

Képek, ábrák, diagramok leírása, értelmezése.

1.3. Érvelés, vita, állásfoglalás.

Érvelés követése, abba bekapcsolódás, szó kérése, beszélgetés befejezése.

Logikus összefüggések bemutatása, következtetések levonása, önálló döntéshozás.

Különböző szerepekkel azonosulás, egyedi probléma, megoldási javaslat.

Vélemény kifejezése önállóan választott nyelvi eszközökkel.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Szövegértési stratégiák.

A hangos és néma olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) nyomtatott és elektronikus szövegek feldolgozásakor.

Olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (pl. értelmező, kritikai, kreatív olvasás) jellemzői, különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben.

Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

2.2. Szövegelemzési eljárások.

Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői.

Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.

Szövegek retorikája és stíluselemei.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Szövegalkotás.

Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog, informális és hivatalos levél) kommunikációs és műfaji jellemzői.

Kreatív írás.

3.2. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani ismeretek.

3.3. Helyesírás.

Szófaji és mondattani ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak, szelekció és elrendezés.

Jegyzetelés, vázlatkészítés különféle eljárásai.

Az idézés, a forrásjelölés módszerei.

Önálló jegyzetelési technikák.

Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

Szépirodalmi művek részletes elemzése.

4.3. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás

Rendszerezés, a következtetés levonása.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

A személyközi kommunikáció.

A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai.

Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

A német helyesírás alapelvei.

A német nyelv megjelenési formái.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

Diáknyelv.

5.3. A nyelvi rendszer.

A nyelv egységei közötti (szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések.

Szókincs, frazeológia.

Szófajok:

ige - igeidők (Präsens, Perfekt, Präteritum, Plusquamperfekt, Futur I.)

időbeli és módbeli segédigék (Präsens, Perfekt, Präteritum, Plusquamperfekt, Futur I.)

aktív, szenvedő szerkezetek jelen és múlt és jövő időben

kijelentő mód, feltételes mód, függő beszéd

felszólító mód

elváló, nem elváló igekötők

visszaható igék

igevonzatok

főnév - nemek, egyes és többes szám, névelők ragozása alany, tárgy, részes és birtokos esetben

melléknév - ragozás, fokozás, állítmányi és jelzői használat, főnévvé vált melléknevek

számnevek - tőszámnevek, sorszámnevek, keltezés, idő kifejezése

névmás - személyes névmások, kérdő, tagadó, határozatlan, visszaható, birtokos, mutató, vonatkozó névmások

határozószók - hely, idő és módhatározók

elöljárószók - időhatározói viszonyok, tárgy, részes és birtokos esettel álló elöljárószók

kötőszók - mellérendelő és alárendelő kötőszók

módosítószók

mondattan - kijelentő mondat, kérdő mondat, indirekt kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat összetett mondatok (okhatározói, időhatározói, célhatározói, feltételes értelmű mellékmondatok)

Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata.

5.4. A szövegek világa.

A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők.

Szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet.

A számítógépes szövegvilág.

5.5. A nyelvi változás.

A nyelvjárások és az irodalmi nyelv kapcsolata.

Német és magyarországi német nyelvjárások.

5.6. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái.

5.7. Stílus és jelentés.

Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben.

Stílusrétegek.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai.

Anekdota, ballada, elbeszélés, novella, paródia, példázatos történet, regény, dal, óda, himnusz, drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, Kurzgeschichte, fabula.

6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai.

Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus.

Vershelyzet, lírai én, szerep, verstípusok.

Helyzet, akció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet.

A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói, alakzatok, szóképek.

Verselés, zeneiség, ritmus.

6.3. Hangnemek, esztétikai minőségek.

Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill, katarzis.

6.4. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás.

Korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (felvilágosodás, Sturm und Drang, klasszika, romantika, realizmus, modernség).

6.5. Téma, motívum.

(Pl. társadalmi trendek és divatirányzatok, szenvedélybetegségek, extrémsportok, a hagyomány mint identitásteremtő elem, iskola és oktatás, a német nyelvű országok, környezetvédelem, többségi nemzet-nemzetiségek, nyelvváltozatok, felelősség, az európai élettér egységesedése, életen át tartó tanulás, felsőoktatás, külföldön tanulás, média hatása a társadalomra, nemzetiségi érdekképviselet).

6.6. Szerzők és művek.

- Epika: Lessing három fabulája; Fontane: Effi Briest (részletek); Gerhard Hauptmann: Bahnwärter Thiel; három Kurzgeschichte (szerzők: pl. Borchert, Böll, Bichsel, Kaschnitz, Eichinger); két szabadon választott ifjúsági regény (pl. Daniel Höra: Gedisst; Christian Linker: Blitzlichtgewitter, Marlene Röder: Zebraland, Hans-Peter Richter: Damals war es Friedrich; Agnes Hammer: Herz, klopf.); három rövid kortárs epikai mű (pl. a Bunte Erde olvasókönyvből); egy kortárs regény (pl. Schlink: Der Vorleser); Franz Kafka három parabolája.

- Líra: Goethe: Prometheus, Willkommen und Abschied, Grenzen der Menschheit, Erlkönig, Zauberlehrling; Schiller: Der Handschuh; Heine: Deutschland. Ein Wintermärchen Caput I.; két szabadon választott vers (pl. Buch der Lieder, Neue Gedichte kötetekből); Josepf von Eichendorff: Das zerbrochene Ringlein, Mondnacht; Rilke két szabadon választott verse; öt vers a kortárs német irodalomból (szerzők: pl. A. Kirsch, R. Kunze, W. Biermann, I. Bachmann, D. Grünbein); képversek (konkrete Poesie pl. Bunte Erde olvasókönyvből).

- Dráma: dialogikus szövegek (pl. Bunte Erde olvasókönyvből); Brecht: Mutter Courage und ihre Kinder (részletek); Dürrenmatt: Der Besuch der alten Dame.

- Magyarországi német irodalom: a nemzetiségi lét tematikus visszatükröződése, nyolc-tíz prózai mű (szerzők: Josef Mikonya, Ludwig Fischer, Franz Sziebert, Stefan Raile, Claus Klotz, Angela Korb, Valeria Koch, Martin Thomann, Christina Arnold); tíz-tizenöt lírai alkotás (szerzők: pl. Valeria Koch, Engelbert Rittinger, Robert Becker, Josef Michaelis, Claus Klotz, Franz Zeltner, Koloman Brenner, Angela Korb, Nelu Bradean-Ebinger, Georg Fath, Erika Áts, Alfred Manz, Béla Bayer, Christina Arnold).

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány.

Identitás, regionális kultúra, helyi kötődés.

7.2. Motívumok.

Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz.

7.3. Elemzés, értékelés

Epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, értékelés.

1.2. Német nyelv és irodalom

(Hagyományos, bővített és kiegészítő nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása megadott témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
adott témát kérdések alapján feldolgozni. adott témát kérdések alapján feldolgozni és kapcsolatba hozni saját köznapi tapasztalatokkal. az általános műveltséghez tartozó témában kritikai véleményt kifejteni és állást foglalni. összetettebb témában kritikai véleményt kifejteni és ahhoz érvekkel alátámasztott, önálló álláspontot képviselni.
adott szöveg/olvasmányok tartalmát megadott szempontok alapján összefüggően visszaadni. tartalmakat/információkat strukturáltan és tárgyszerűen visszaadni. tartalmakat/információkat strukturáltan, tárgyszerűen és megfelelő nyelvi formában visszaadni. a témát érvekkel alátámasztva bemutatni.
tárgyakat, ábrázolásokat, eseményeket előzetesen megadott rendszer szerint egyszerű nyelvi eszközökkel leírni. tárgyakat, ábrázolásokat, eseményeket előzetesen megadott rendszer szerint egyszerű nyelvi eszközökkel, lényegében teljesen és követhetően leírni, ill. összehasonlítani. tárgyaknál, ábrázolásoknál, eseményeknél vagy szövegeknél a különbségekre rámutatni, követhető szempontok szerint logikusan összetartozó csoportokat alkotni. lényeges tényállást a maga teljességében és követhetően, valamint nyelvileg megfelelően taglalni.
lírai, elbeszélő és dramatizált szövegeket érthetően, tagoltan előadni. lírai, elbeszélő és dramatizált szövegeket a műfajnak megfelelő előadásmódban közvetíteni. lírai, elbeszélő és dramatizált szövegeket a műfajnak megfelelő előadásmódban és részleteiben is differenciáltan előadni - esetlegesen nyelvjárásban is. saját és idegen szövegeket a műfajnak és kívánt hatásnak megfelelően megtervezni és azokat hatásosan előadni.
párbeszédes helyzetben rövid, érthető, tárgyszerű hozzászólással részt venni. párbeszédes helyzetben mások megállapításaihoz kapcsolódni. párbeszédes helyzetben saját, tárgyszerű és logikailag követhető érveket hozni. párbeszédes helyzetben gondolatait tárgyszerűen, logikusan és nyelvileg tisztán kifejezni.
egyszerű felvilágosításokat adni, kérdéseket feltenni, megértési nehézségeit kifejezni. feladatokat/utasításokat összefoglalni és esetlegesen továbbadni. információhiány esetén célzottan a dologra rákérdezni. a német nyelvű médiában önállóan szerzett információkat összefoglalni.
megszokott tanórai helyzetekben előre megadott nyelvi eszközöket felhasználni. megszokott tanórai helyzetekben ismert nyelvi eszközöket önállóan felhasználni. a tanórán kívüli iskolai élethelyzetekben is tájékozódni és magát megértetni. beszéd megnyilvánulásait előre látható kommunikációs helyzetekhez igazítani.
a hallott szöveg és/vagy az azt kísérő szemléltető anyagok értelmezése alapján a szöveg lényegi információit követhetően megnevezni, képekről mondatokat alkotni, tanítói kérdésekre reagálni. a szöveg ismeretében a szövegfajtát megnevezni, a szöveg vagy egy bekezdés lényegi információtartalmát összefoglalni, a nem lineáris szöveg lényegi elemeit leírni. a szöveg információtartalmát vagy egy bekezdés alapgondolatát megnevezni, a szövegfajtát, a műfajt és a nem lineáris szöveg fajtáját megnevezni. a szöveg információtartalmát és/vagy egy bekezdésének alapgondolatát/gondolatait nyelvileg differenciáltan megfogalmazni.
szóban elhangzó gyakori fordulatokat magyarul és németül megnevezni. rövid tartalmakat magyarul és németül összefoglalni. tartalmak lényegi elemeit magyarul és németül összefoglalni. hosszabb lélegzetű szövegek tartalmát magyarul és németül visszaadni.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
ismert nyelvtani szerkezetű és szókincsű szöveget (adott esetben ismétlést követően) célirányos feladatok segítségével egészében megérteni. ismert nyelvtani szerkezetű és szókincsű szöveget (adott esetben ismétlést követően) az arra vonatkozó feladatok segítségével egészében megérteni. adott szöveg információit (adott esetben ismétlést követően) megérteni és a nyert információkat a feladatra, illetve a problémára irányuló módon felhasználni. összetettebb szövegek információit (adott esetben ismétlést követően) részleteiben megérteni és a feladat elvárásainak megfelelően, illetve a problémafelvetés fényében felhasználni.
egy feladat megoldása során elért eredményeket ismertetni. adott tényállást egy vezérelv mentén felvázolni. a szövegfeldolgozás eredményeit mások számára követhető módon kifejteni. az adott téma feldolgozásához használt szövegek és más források fontosságát mások számára megindokolni.
szövegeket kiegészíteni vagy átalakítani. valóságos vagy képzelt tartalmú szövegeket kiegészíteni, továbbfejleszteni vagy átalakítani. szövegeket párbeszéddé alakítani. mások által alkotott szövegek tartalmát feldolgozni.
gyakori német és magyar nyelvi fordulatokat értelemszerűen a másik nyelven visszaadni. német és magyar megnyilatkozásokat értelemszerűen a másik nyelven összefoglalni. német és magyar szövegek alapján kulcsinformációkat tartalmilag helyesen a másik nyelven összefoglalni. hosszabb írásbeli és szóbeli német és magyar szövegek tartalmát a másik nyelven elmondani.

3. Írás, szövegalkotás

Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat. Szövegtípusok és műfajok ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
képeket és egyéb szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi eszközökkel megnevezni. képeket és egyéb szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi eszközökkel leírni. képeket és egyéb szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi eszközökkel a szubjektív hatást is tekintetbe véve leírni. képeket és egyéb szemléltető anyagokat a hozzá kapcsolódó feladatok segítségével értelmezni.
egyszerű szöveget kiegészíteni vagy átalakítani. adott szöveget átalakítani, kiegészíteni vagy továbbfejleszteni (pl. megkezdett történetet folytatni és befejezni). önálló szöveget alkotni a szövegforma jellemzőinek figyelembevételével. önálló szöveget alkotni a szövegfajta jellemzőinek figyelembevételével, állásfoglalást megfogalmazni, perspektívaváltást alkalmazni, projektmunkákat készíteni.
a szöveg tartalmát más ábrázolásmódban kifejezni, melynek során az egyéni értelmezés felismerhető. egy szövegminta tartalmi és formai jegyeinek ismeretében hasonló szöveget alkotni vagy egy megkezdettet befejezni. a szöveg cselekményét rekonstruálni és alternatív cselekvési vagy megoldási javaslatokat felvázolni. szöveget alkotni az adott szövegfajta jellemzőinek betartásával, esztétikusan rendezett, jól szerkesztett írásképpel.
megadott szerkezeteket és nyelvi kifejezőeszközöket használni. megadott szerkezeti jellemzőkkel és egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel, a helyzetnek megfelelő szöveget alkotni. megadott szerkezeti jellemzőkkel és egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel informális és formalizált szöveget alkotni. megadott szempontok figyelembevételével informális és formalizált szöveget differenciált nyelvi eszközökkel alkotni.
adott témát kérdések alapján egyszerű nyelvi eszközökkel összefoglalni. adott témát egyszerű nyelvi eszközökkel a lényegi elemek említésével, illetve összehasonlításával összefoglalni. a téma, az ábrázolásmód, az események hasonlóságait, különbségeit és összefüggéseit felfedezni és leírni. a téma, az ábrázolásmód, és az események központi jelentőségű tényeit rendszerezetten és nyelvileg pontosan leírni.
gyakori német és magyar nyelvi fordulatokat értelemszerűen lefordítani. rövid német és magyar nyelvi fordulatokat értelemszerűen önállóan és szótár segítségével lefordítani. egyszerűbb német és magyar szövegeket szótár segítségével lefordítani. különböző műfajú és differenciált nyelvezetű német és magyar szövegeket szótár segítségével lefordítani.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár- és internethasználat. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
szótárfüzetet vezetni és használni. szótárfüzetet önállóan vezetni és használni, kétnyelvű szótárakat a nyelvelsajátításban alkalmazni. szókártyákat készíteni és használni, kétnyelvű szótárakat a nyelvelsajátításban önállóan alkalmazni. egynyelvű szótárakat és internetes szótárakat használni.
a szókincset a tanult technikákkal (szó- vagy képkártyák, gyakorlatok, játékok használatával stb.) önállóan gyakorolni. a szavak jelentését a szövegkörnyezet alapján kitalálni. a szókincs egyes szavait a közös alapszóhoz tartozó szócsaládhoz hozzárendelni. a szókincs szavait a szótárak segítségével differenciáltan értelmezni.
a nyomtatott médiát (pl. gyermekszótár/képes szótár) információszerzésre használni. a nyomtatott médiát (pl. kétnyelvű szótár) információszerzésre, szókincsbővítésre, egyszerűbb fogalmazások elkészítésére használni. a nyomtatott médiát (pl. kétnyelvű szótár) információszerzésre, szókincsbővítésre, fogalmazások elkészítésére használni. nyomtatott médiát (pl. egynyelvű szótár, lexikon) és elektronikus médiát információszerzésre használni.
hallott egyszerű szövegből többszöri meghallgatás után tanári segítséggel az alapinformációkat megérteni. hallott egyszerű szövegből többszöri meghallgatás után az alapinformációkat megérteni. hallott egyszerű szövegből az alapinformációkat megérteni. hallott összetettebb szövegből az alap- és a részletes információkat megérteni.
írott szövegben az alapinformációkat megtalálni, bizonyos információkat megjelölni a feladat elvárásai szerint. írott szövegben részletre vonatkozó információkat megtalálni, egyszerűbb szöveg lényegi elemeit megjelölni. különböző olvasási technikákat (globális, szelektív és részletes) alkalmazni, a szöveg feldolgozása során jelölési technikákat (pl. optikai jelölés) alkalmazni, a kulcsszavakat megjelölni. a szöveg feldolgozása során tartalmi szervezőtechnikákat (pl. jegyzetelés, kulcsszavak megállapítása, tagolás, kategóriák felállítása, egyszerűsítés, cluster-ek, mind map segítségével történő rendszerezés stb.) messzemenőkig önállóan alkalmazni, a szöveg tartalmát összefoglalni.
információkat egyszerű nyelvi eszközökkel érthetően kifejezni. információkat egymásra vonatkozó egyszerű mondatokkal ismertetni. információkat egymásra vonatkozó összetett mondatokkal ismertetni. különböző szóbeli és írásbeli szövegfajták jellemzőit és funkcióját felismerni, a helyzetnek és célcsoportnak megfelelően, szakszerűen használni.
ismert tartalmakat vizualizálni. a gyakorolt prezentációs technikákat a feladatnak megfelelően alkalmazni. ismert prezentációs technikákat a feladatnak és a célcsoportnak megfelelően alkalmazni. prezentációs technikákat önállóan kiválasztani és alkalmazni.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

A mai német nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
a tanórai gyakorlatban rutinszerűnek számító kommunikációs helyzetekben részt venni és tananyagot feldolgozni. alapvető kommunikációs helyzetekben viszonylagos biztonsággal részt venni és tananyagot feldolgozni. a tanóra anyagához és a hétköznapi élet egyes területeihez megfelelő nagyságú szókinccsel és nyelvi kifejezőeszközökkel rendelkezni. a kommunikációban rugalmasan részt venni, szófordulatokat és idiómákat használni.
gyakran előforduló alaktani és mondattani szerkezeteket megfelelően használni. a tanórán gyakran használt alaktani és mondattani szerkezeteket jól alkalmazni. a tanórán gyakran előforduló alaktani és mondattani szerkezeteket következetesen jól használni, azok funkcióját felismerni. gyakran használt alaktani és mondattani szerkezeteket automatikusan használni.
a német nyelv tanult szókészletét érezhető akcentus ellenére kevés hibával és hanglejtéssel kiejteni. a német nyelv tanult szókészletét érezhető akcentus ellenére hibátlanul és helyes hanglejtéssel kiejteni. jól érthetően és helyes hanglejtéssel beszélni. jól érthetően, természetesen és helyes hanglejtéssel beszélni.
ismert szavakat és rövid kifejezéseket hibátlanul leírni, a mondatot lezáró írásjeleket felismerni. ismert szavakat, szerkezeteket biztos helyesírással, kielégítő biztonsággal leírni, a legfontosabb írásjeleket egyéni szövegalkotásban többnyire helyesen alkalmazni. a tanult szerkezeteket megközelítően biztos helyesírással leírni, a központozás alapvető formai és tartalmi szabályait megközelítően helyesen alkalmazni. a helyesírás és központozás szabályait megközelítően hibátlanul alkalmazni.
a helyi német nyelvjárást néhány szó és rövid rímes szövegen keresztül megismerni, a témára vonatkozó helyi nyelvjárási kifejezéseket felismerni. a helyi német nyelvjárást egyes gyakran előforduló kifejezésen és szövegen keresztül megismerni. a nyelvjárások és az irodalmi nyelv kölcsönhatását példákon keresztül felismerni. a német irodalmi nyelv és a nyelvjárás valamint a magyar nyelv azonosságait és eltéréseit megfigyelni a tanulók kutató munkája nyomán.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
rövid terjedelmű epikai és lírai műveket tanári segédlettel elolvasni és tartalmukat összefoglalni. rövid terjedelmű epikai és lírai műveket önállóan elolvasni, tartalmukat összefoglalni és műfajukat megnevezni. elbeszéléseket, rövid történeteket, lírai műveket önállóan elolvasni, a művek tartalmát összefoglalni, a szereplőket jellemezni. a német nyelvű irodalmak alkotásait műközpontúan elemezni és önállóan olvasni.
a hazai német irodalomból vett népköltészeti alkotásokat elolvasni, mondókákat, rigmusokat, rímes verseket megtanulni. a hazai német irodalomból vett rövid terjedelmű műköltészeti és népköltészeti alkotásokat elolvasni, tartalmukat megérteni és összefoglalni, rövid történeteket dramatizálni. a hazai német irodalomból vett alkotásokat elolvasni és értelmezni, véleményt alkotni, jellemzést készíteni. a magyarországi német irodalom művein keresztül a népcsoport sorskérdéseit megismerni és a velük való azonosulást elősegíteni.
a modern műfajokból meséket, képregényeket, comic-okat elolvasni, tartalmukat összefoglalni. a modern műfajokból meséket, képregényeket, comic-okat elolvasni, eljátszani, hagyományos mese alapján képregényt készíteni. modern műfajú műveket elolvasni és értelmezni, kreatív írást alkalmazni: pl. képregényt készíteni hagyományos mese alapján vagy minta alapján képverset alkotni. egy szabadon választott mai ifjúsági regényt vagy krimit elolvasni és feldolgozni.
a korosztálynak megfelelően hangjátékot, színdarabot, musicalt megtekinteni, esetleg előadni. a korosztálynak megfelelően hangjátékot, színdarabot, musicalt megtekinteni, esetleg előadni. az irodalom társművészeteiből filmet és fotókat megtekinteni és megbeszélni, egy színdarabot megtekinteni a hazai német színházban, a látottakat tanórán feldolgozni. adott irodalmi műalkotásból készült filmet megtekinteni, a művel összehasonlítani, a német pop-rock zene köréből dalszövegeket értelmezni.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A tanuló képes:

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
a szép és csúnya fogalmát használni a mindennapi élmények kapcsán. rövid véleményt megfogalmazni az élmények és olvasmányok hatásáról. a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáit elsajátítani. ízlését, etikai és esztétikai tudatosságát, kreativitását önállóan fejleszteni.
a jót és a rosszat megkülönböztetni mindennapi élmények és irodalmi élmények kapcsán. a jót és a rosszat, az igazságot és az igazságosságot felismerni mindennapi irodalmi és közműveltségi szövegekben. az igazságot és a nézőpontot, a személyes és a közösségi igazság konfliktusát különféle szövegekben megérteni. az igazságot, az erkölcsöt az egyén életében és a társadalomban megérteni, reflektálni a jelenségekre, az erkölcsi kérdésekben való tájékozódás igényét kialakítani.
a mindennapi konfliktusokat átélni játékokkal (bábjáték, helyzetgyakorlat) levezetni. konfliktuskezelési eljárásokat megismerni. törekedni az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére. egyéni konfliktuskezelési stratégiákat és eljárásokat kialakítani.
a kulturális sokszínűséget a hétköznapi életben érzékelni. a kulturális sokszínűséget érzékelni, a hétköznapi életből vett egyes jelenségeket bemutatni. más kultúrákat megismerni, megérteni és azokat egymással összevetni. a történeti érzéket tudatosan és önállóan fejleszteni, a a másságot elfogadni, kezelni és arra reflektálni.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni értés.

Szóbeli szövegek megértése, alkotása.

Hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

1.2. Mondatfonetikai eszközök/intonáció.

1.3. A beszédkészség fejlesztése. Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás, szerepjáték.

Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása.

Versek, dalok, mondókák memorizálása.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Írott német nyelvű szöveg olvasása, megértése. Tájékozódás a szövegben.

2.2. Lényegkiemelés, egyszerű állítások, adatok visszakeresése.

2.3. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése.

2.4. Irányítással tartalommondás.

2.5. Az olvasmányélmény egyszerű nyelvi eszközökkel való ismertetése.

2.6. Szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, témaválasztás, szövegekhez címválasztás, a mondanivaló logikus elrendezése, szövegek kiegészítése.

Megadott szempontok alapján egyszerű szövegek fogalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Német nyelvű gyermekfolyóiratok olvasása; népmesék hangos könyvei, a hazai német nemzetiségi sajtó (nyomtatott és elektronikus) gyermekeknek szóló anyagainak megismerése.

4.2. Tanulást támogató eljárások (szótárfüzet, képes szótár használata).

Tanulástechnikák elsajátítása (szókártyák, gyakorlatok, játékos módszerek), egyszerű adatkeresés.

4.3. Hallott és írott szöveg alapján információk értelmezése, rendezése.

4.5. Szövegből a feladatnak megfelelően információk megtalálása, megjelölése és bemutatása. Mondókák, közmondások szöveghű felidézése.

Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, információk rendezése).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.2. Alapvető kommunikációs helyzetek. Nyelvi mintakövetés.

Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások.

5.3. Szófajok:

ige (főigék, segédigék, módbeli segédigék)

főnév (nemek, egyes szám, többes számú alakok, esetek, alany és tárgyeset)

melléknév (állítmányi szerepben)

számnév, névelő (határozott, határozatlan, névelő nélküli használat)

elöljárószók (helyviszonyt kifejező)

névmások (személyes, kérdő, mutató, tagadó névmás)

kötőszók (egyenes szórenddel állók)

határozószó (helyhatározó)

módosító szó (tagadószó, indulatszó)

5.4. Mondatfajták (Modalitás szerint: kijelentő, kérdő, felszólító. Szerkezet alapján: egyszerű és összetett).

5.5. Leggyakrabban használt nyelvhelyességi és helyesírási szabályok és írásjelek alkalmazása.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

- Életmód, életvezetés

Bemutatkozás, család, napirend, egészség, az emberi test, testrészek, testápolás, közérzet, szabadidő, sport.

- Közösségi élet

Étkezés, ételek, egyszerű receptek, családi ünnepek, születésnap.

- Iskola, oktatás

Órarend, tantárgyak, osztályterem, olvasás, képregények, játék, nemzetiségi gyermekjátékok.

- Kulturális élet és média

TV, számítógép, nyomtatott sajtó termékei, magyarországi német táncok, dalok, népi játékok.

- Környezet, gazdasági élet, technika

Otthon, települések, falvak, a magyarországi németek települései, épületek.

Bevásárlás, zöldségek, gyümölcsök.

Természet, évszakok, időjárás.

- Politika és történelem

Együttműködés, szerepek, az együttélés szabályai az osztályon és iskolán belül, munkamegosztás, a német nemzetiség mindennapjai.

- Német nyelv

Az egyes témákkal kapcsolatos néhány helyi nyelvjárási kifejezés.

6.2. Irodalom

Szerzők és művek.

- Népköltészet: német és magyarországi német mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. Gyűjtemények: pl. Katharina Wild, Regine Metzler: Hoppe, hoppe Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen - in Ungarndeutsche Studien 2.

- Német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Christian Morgenstern, James Krüss, Josef Guggenmos, Christine Nöstlinger. Gyűjtemények: Edina Rieder-Erdőfy: Kinderstimmen; Hans-Joachim Gelberg: Überall und neben dir - Gedichte für Kinder.

- Magyarországi német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valeria Koch. Gyűjtemények: Igele-Bigele; Michaelis: Der Zauberhut.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak a mesékben, olvasmányokban.

5-8. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása.

Beszédhallás, hallás utáni értés. Hallás utáni egyszerű információk értelmezése.

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése.

Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

Olvasott szöveg tartalmának, fő gondolatainak élőszóban való összefoglalása.

Szövegek feldolgozása, átalakítása.

1.2. A beszédkészség fejlesztése.

Élmények, benyomások elmesélése egyszerű mondatszerkezetekkel.

Párbeszédben adott szituációnak megfelelő reagálás.

Problémák megoldása, vitás kérdések tisztázása, önálló véleményformálás.

Informálódás, kívánságok kifejezése, felvilágosítás.

Tárgyak, dolgok, személyek, állatok jellemezése.

Véleményformálás közmondások, néhány vers kapcsán.

Beszélgetés, vita, egyszerű, összefüggő fordulatokkal.

Szóbeli megnyilatkozások összefoglalása, állásfoglalás.

Lírai, epikai és dramatizált szövegek stílusnak megfelelő szóbeli felolvasása.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Szövegértés.

Értő olvasás. Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

A szövegben fellelhető tények és személyes vélemények közötti különbség észlelése.

2.2. Szövegtípusok felismerése (pl. szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek). Egyszerűbb autentikus szövegek, ifjúsági folyóiratok írásainak megértése.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Képleírás egyszerű nyelvi eszközökkel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép, a szövegtípusnak megfelelő formai jegyek használata (bekezdés, tagolás, levélforma).

3.2. Szövegalkotás: élmények megfogalmazása, kitalált történetek, elbeszélés, leírás jellemzés megfogalmazása.

3.3. Szöveg tartalmának, cselekményének, fordulópontjainak, felvetett kérdéseinek, fontos információinak írott formában való összefoglalása, elemezése, értékelése.

3.4. Rövid, érvelő szöveg alkotása.

A mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek írása (meghívó, e-mail, SMS, csetelés).

3.5. Kreatív szövegalkotás, kitalált történet írása (pl. mese, képregény).

Szövegek, ill. illusztráció közötti kapcsolat megfogalmazása.

Szövegekkel kapcsolatos kritikai álláspont alapján egyéni vélemény kifejezése.

A szövegben fellelhető adatok, megadott szempontok alapján történő rendszerezése.

Kommunikációs célok megvalósítása; szerkesztési, stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási normák.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Olvasási technikák alkalmazása.

Könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat.

4.2. Szövegek információinak, irodalmi művek tartalmának rendezett összegzése mind szóban, mind írásban.

4.3. Dolgok jelenségek, történések, események, irodalmi művek témái közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása, kritériumok logikus csoportosítása.

4.4. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

4.5. Tanulást támogató eljárások.

Szövegkiemelés, kulcsszavak jelölése.

Szótanulás (pl. szókártyák segítségével).

Következtetés a szavak jelentésére a szövegösszefüggés alapján szavak szócsaládokba rendezése.

Jegyzetelés, adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, keresőprogramok segítségével; szótárhasználat.

Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

Prezentációs technikák elsajátítása.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek.

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó).

Szófajok:

ige - igeidők (Präsens, Perfekt, Präteritum, Futur I.)

a sein, haben, werden segédigék, módbeli segédigék Präteritumban

aktív, szenvedő szerkezetek jelen időben

kijelentő mód, feltételes mód (könnte, sollte, würde + Infinitiv)

felszólító mód

elváló, nem elváló igekötők,

visszaható igék

főnév - nemek, egyes és többes szám, névelők ragozása alany, tárgy, részes és birtokos esetben

melléknév - ragozás alany, tárgy és részes esetben, fokozás, állítmányi használat

számnevek - tőszámnevek, sorszámnevek, keltezés, idő kifejezése

névmás - személyes névmások, kérdő, tagadó, határozatlan, visszaható, általános vonatkozó névmások

határozószók - hely, idő és módhatározók

elöljárószók - időhatározói viszonyok, tárgy és részes esettel álló elöljárószók

kötőszók - mellérendelő kötőszók (und, oder, aber), okhatározói (weil)

módosítószók

Mondattan - kijelentő mondat, kérdő mondat, indirekt kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat. szerkezet alapján: egyszerű és összetett (okhatározói mellékmondatok, vonatkozó értelmű mellékmondatok, időhatározói mellékmondatok, feltételes értelmű mellékmondatok, célhatározói mellékmondatok.

Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

- Életmód, életvezetés

Emberi kapcsolatok, barátok, baráti kör, alkalmazkodás, az egyén és közösség, konfliktusok egymás között, a felnőttekkel, mindennapi tevékenységek, napirend, a család mindennapjai.

Egészséges életmód, betegségek, orvosnál.

Szabadidős tevékenységek, hobby, sport.

- Társadalmi környezet

Ételek, étkezési szokások, egészséges táplálkozás, főzés, étteremben, gyorséttermek, készételek, a német nyelvterület jellegzetes ételei, a magyarországi németek jellegzetes ételei.

Ünnepek jellegzetes német ünnepek, a magyarországi németek szokásai és ünnepei.

Életmód ma és régen, iskola, lakókörnyezet, a magyarországi németek falvai, lakás és életkörülmények.

- Tanulás, oktatás, munka

Iskolai mindennapok, napirend, órarend, a tanulási folyamat, tanulási módszerek.

Iskolában, épület, osztályterem, iskolai struktúra, továbbtanulás, iskolán kívüli tevékenységek, iskolai és iskolán kívüli tanulási módok.

Munka világa, hagyományos és mai szakmák.

- Kulturális élet, média

Zene, mint kulturális hagyomány, a magyarországi németek népzenei öröksége, népdalok, néptánc.

A média világa, a magyarországi német média ifjúsági adásai, mellékletei (Unser Bildschirm, Neue Zeitung, Deutscher Kalender), iskolaújság, a német nyelvterület fiataloknak szó TV- és rádióműsorai, az internet szerepe, közösségi oldalak.

- Környezet, technika világa

Életkörülmények, lakhely, környezet, évszakok, időjárás, környezetvédelem, lokális, regionális problémák, helyi környezetvédelem, utazás, szálláslehetőségek, életmód német nyelvterületen, infrastruktúra, közintézmények, közlekedés, szolgáltatások, vásárlás, orvosi ellátás, állatvédelem, állattartás, kézművesség.

Turizmus, nyaralás, utazás, az utazások típusai, közlekedési eszközök, vendéglátás, földrajzi ismeretek a német nyelvű országokról, hazánkban a magyarországi németek által lakott területekről.

- Politika és történelem

Az együttélés szabályai, magyarországi nemzetiségek, a magyarországi német nemzetiség, a német nemzetiség jogai és kötelességei.

Betekintés a nemzetiségi politika témakörébe. A magyarországi németek településtörténete. A német nyelvterületű országok közigazgatási tagozódása.

- Német nyelv

A magyarországi német és német nyelvjárások.

6.2. Irodalom

Szerzők és művek.

- Népköltészet: német és magyarországi német mondókák, népdalok, népi játékok, népmesék, mondák, közmondások. Gyűjtemények: pl. Katharina Wild, Regine Metzler: Hoppe, hoppe Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen - in: Ungarndeutsche Studien 2.

- Német szerzők versei, meséi, elbeszélései, egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények részletei (pl. Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr; Helme Heine: Freunde; Luis Murschetz: Der Maulwurf Grabowski; James Krüss, Hans Manz, Josef Guggelmos).

- Magyarországi német szerzők versei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Engelbert Rittinger, Valeria Koch. Gyűjtemények: Igele-Bigele, Zauberhut, Jahresringe, Teufelsgipfel.

6.3. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.4. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség).

7.2. Zenei, képzőművészeti vonatkozások a német nemzetiség kultúrájából.

7.3. Az irodalom társművészete: filmes és színházi feldolgozások.

9-12. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

Beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés) beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

Hallott szöveg fő gondolatmenetének követése, összefoglalása.

1.2. Összefüggő hallott szöveg (kiselőadás, prezentáció) követése, kulcsszavak azonosítása, érvek logikus elrendezése a szövegben.

Képek, ábrák, diagramok leírása, értelmezése.

1.3. Érvelés, vita, állásfoglalás.

Érvelés követése, abba bekapcsolódás, szó kérése, beszélgetés befejezése.

Logikus összefüggések bemutatása, következtetések levonása, önálló döntéshozás.

Különböző szerepekkel azonosulás, egyedi probléma megoldási javaslat.

Vélemény kifejezése önállóan választott nyelvi eszközökkel.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Szövegértés.

A szöveg tartalmának, fontos gondolatainak megfelelő értelmezése.

Fontos információk, adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, vagy a részletes olvasás révén.

Szövegek összefoglalásakor adatok, információk felhasználása.

2.2. Szövegértési stratégiák különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

Állásfoglalás. A szövegekben megjelenő problémák, döntések, konfliktusok és az azt kiváltó motívumok okainak értelmezése, értékelése.

Szövegekkel kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása.

2.4. Közvetítés: német nyelvű szövegek fontos információinak magyar, illetve német nyelven történő összefoglalása.

2.5. Ábrák, képek, illusztrációk felhasználása a szöveg mondanivalója alapján.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog, baráti levél, hivatalos levél) jellemzői. Egyes szövegtípusok formai és tartalmi jegyei alapján önálló szövegek szerkesztése.

Összefüggések érzékeltetése, gondolati tagolás.

Különböző forrásokból származó információk egy írásműben történő értékelése, értelmezése, szintézis alkotása.

A német nyelvű média, internetes portálok felhasználása.

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, alapvető retorikai ismeretek.

3.4. Helyesírás: a szófaji és a mondattani ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. A német nyelv vonatkozásában kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak használata.

Jegyzetelés, vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

Szépirodalmi művek, részletek értelmezése.

4.3. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás, rendszerezés, következtetések levonása.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

A személyközi kommunikáció.

Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

A német helyesírás alapjai.

A német nyelv megjelenési formái.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

Diáknyelv.

5.3. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái.

5.4. Gyakran használt szó- és mondatalkotási szabályok felismerése és alkalmazása.

5.5. Stílus és jelentés.

Stíluselemek felismerése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

- Életmód, életvezetés

Társadalmi csoportok, szubkultúrák, divatos irányzatok, egyéniség, alkalmazkodás.

Az egyéni élet tervezése, jövőbeli tervek, szakmai élet - magánélet kilátásai, egészséges életmód, egészséges táplálkozás, betegségek.

Kábítószer fogyasztás, függőség.

Sport, extrémsport, élsport, veszélyek és felelősség.

Szabadidős szokások, fogyasztói szokások.

- Társadalmi környezet

Étkezési kultúra, élelmiszerek, gasztronómia, éttermi kultúra, főzés, reklámok, alapvető szükségletek, luxus.

Szolgáltatások, posta, bank, pénzváltás, utazásszervezés, utazási irodák.

Hagyományok, kulturális örökség, hagyományok változása, a hagyományok identitást meghatározó szerepe.

Nemzetiségi kultúrák, a haza és az identitás fogalma.

Városi élet - vidéki élet, a német nemzetiség falvainak kulturális élete.

Globalitás, helyi kultúra, az európai Unió, határok nélküliség, többnyelvűség.

- Iskola, oktatás

Oktatás, tanulás Magyarországon és a német nyelvű országokban.

A magyarországi németek iskolarendszere.

Iskolák a múltban és ma.

Műveltség, szakmaszerzés, munkanélküliség.

Továbbtanulás, pályaválasztás.

Főiskolai, egyetemi tanulmányok, ösztöndíjak.

- Kultúra, média

Irodalom, film, zene, modern művészetek a német nyelvű országokban.

A hazai német nemzetiségi művészek, képzőművészek bemutatása.

Információáramlás, tájékoztatás, véleményalkotás, az internet szerepe.

A magyarországi német nemzetiségi TV- és a rádióműsorok ismerete.

Német nyelvű könnyűzenei alkotások.

- Környezet, technika világa

A technika és a gazdaság fejlődése, találmányok, túlnépesedés.

Környezetvédelem, projektek.

Problémák és kihívások, érdekellentétek.

Aktuális kérdéseket megszólaltató irodalmi alkotások, színdarabok, filmek.

- Politika és történelem

Tudatosság, öntudat, személyi szabadság, szolidaritás, társadalmi felelősség.

Nemzetiségi politika, a magyarországi németség politikai, társadalmi szervezetei, ifjúsági szervezetek, német nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi választások.

A második világháború utáni német történelem főbb eseményei (Az NSZK és az NDK létrejötte. A fal. Az NDK politikai rendszere, emberi sorsok. A fal ledöntése. Az újraegyesítés és következményei.).

- Német nyelv

A német nyelv változatai.

A magyarországi németek nyelvhasználata, nyelvjárások.

A német nyelv szerepe Európában és a nagyvilágban.

Kétnyelvűség, többnyelvűség.

6.2. Irodalom

Ifjúsági irodalom, a magyarországi német nemzetiség irodalma, művek értelmezése, összefüggések feltárása.

Német nyelvű sajtó, hír, tudósítás, kommentár, interjú, riport, hirdetés, szórakoztató mellékletek, bulvársajtó, reklámok.

A magyarországi német nyelvű sajtó.

Magyarországi német média, a TV és a rádió nemzetiségi műsorainak ismerete.

Szerzők és művek.

- Magyarországi német írók, költők alkotásainak műközpontú elemzése. Szerzők: pl. Georg Wittmann, Ludwig Fischer, Engelbert Rittinger, Georg Fath, Josef Mikonya, Franz Zeltner, Claus Klotz, Valéria Koch, Erika Áts, Josef Michaelis, Robert Becker, Angela Korb művei.

- Lessing fabulái közül kettő.

- Egy-egy Goethe, Schiller, Heine költemény, ill. ballada (pl. Goethe: Mailied, Heidenröslein, Wanderers Nachtlied, Erlkönig, Schiller: Der Handschuh; Heine: Die Loreley).

- Egy szabadon választott ifjúsági regény vagy krimi feldolgozása (pl. Erich Kästner: Emil und die Detektive; E.T.A. Hoffmann: Das Fräulein von Scuderi; Nöstlinger: Die Ilse ist weg, Mirjam Pressler: Bitterschokolade; Hans-Peter Richter: Damals war es Friedrich).

- Rövid történetek. Szerzők: pl. Heinrich Böll, Wolfgang Borchert, Edith Schreiber-Wicke.

- Egy színmű megtekintése színházban német nyelven.

- Dalszövegek a német pop-rock zene köréből.

6.3. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.4. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

6.5. A ballada és a „Kurzgeschichte” jellemzői.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. A kulturális hagyomány szerepe a nemzetiségi identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet irodalmi megjelenítése.

2. Német népismeret

(Valamennyi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben - időben

5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A tanuló saját személye, család, rokoni viszonyok. A település lakossága, élete, személyes élmények alapján. Ismeretszerzés tanórákon és források segítségével a magyarországi németség történelméről, földrajzáról és kultúrájáról. A hazai németség történelmének és jelenének tudatos feldolgozása. A magyarországi németség történelmi szerepének áttekintése, a betelepítéstől a jelenkorig. Ok és okozati összefüggés feltárása emberi sorsok bemutatásán keresztül.
Ismerkedés a hagyományokkal és szokásokkal tapasztalás alapján. Családi és egyházi ünnepek, illetve a naptári év szokásainak és hagyományainak felelevenítése tapasztalás és olvasmányélmény alapján. A naptári évhez és a valláshoz kötődő ünnepek és szokások ismerete és bemutatása. Családi és egyházi ünnepek, szokások felelevenítése, dramatizálása, megjelenítése projektekben. A hagyományok jellegének, lényegének és eredetének feldolgozása, ismerete. A hagyományok megváltozása, mai megjelenési formái. Egyéni és csoportos projektek kidolgozása.
Életmód (munka, étkezés, kert, ruházkodás) régen és ma személyes élmények alapján. Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe, ruházatba. A szerzett ismeretek rendszerezése tanórán és bemutatása. A régi és a mai főzési és étkezési szokások jellegzetességei a német családokban. Projektek készítése, ezek prezentálása. Hagyományos és modern konyha, egészséges étkezés. Az étkezés gazdasági vonatkozásai.
Hagyományos kézműves foglalkozások megismerése a lakóhelyen. Régi foglalkozások és termékeinek megismerése a lakóhelyen vagy környékén. Projektek készítése a témában. Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe tájházak kiállításainak megtekintésével vagy projekteken keresztül gyűjtőmunkával. Hagyományos kézműves mesterségek (pl. mézeskalácssütő, kékfestő) megismerése, műhelyek, kiállítások megtekintése. Jellemző foglalkozások és munkaerőpiac, tanulási lehetőségek régen és ma.
A helyi népviselet ruhadarabjainak felismerése. A helyi népviselet hétköznapi és ünnepi ruhadarabjainak megismerése. A népviselet ismerete regionális szinten személyes tapasztalás és fényképek alapján. Jellemző motívumok és színek megnevezése. Öltözködés régen és ma. A népviselet elemeinek szerepe a mai öltözködésben. A viselet, mint az identitás kifejezése.
Egyszerű dalok, körjátékok, táncok ismerete. Népdalok és néhány jellemző néptánc megtanulása. Hangszerek megismerése. A német népdal- és néptánckincs jellemző jegyeinek megismerése. Népdalok tanulása, ezek jellemzői. Néhány néptánc megtanulása, gyűjtése a lakóhelyen. A hazai német zenei- és néptánc hagyományok feldolgozása kutatómunka és szakirodalom alapján. A hagyományos zene-, dal- és táncmotívumok megjelenése modern feldolgozásokban.
A korosztálynak megfelelő média: színdarab megtekintése, szokások dramatizált előadása. A hazai német tévéadás gyerekeknek szóló programjai és a Neue Zeitung gyerekrovatának rendszeres figyelemmel kísérése. A korosztálynak megfelelő média: színdarab megtekintése, szokások dramatizált előadása. A hazai német tévéadás gyerekeknek szóló programjai és a Neue Zeitung gyerekrovatának rendszeres figyelemmel kísérése. A magyarországi német média megjelenési formáinak ismerete: elektronikus és nyomtatott sajtó. A magyarországi német média megjelenési formáinak (elektronikus és nyomtatott sajtó) ismerete, vélemény alkotása és kommentálás.
Együttműködés és felelősségvállalás a mindennapokban: családban és iskolában. Szabályok felállítása és betartása a tanulók személyes életterében. A „nemzetiség” fogalmának definiálása, a magyarországi németek területi megoszlása és érdekképviselete. A nemzetiség önszerveződésének lehetősége és megvalósulásuk helyben és országosan. A nemzetiségi jogok gyakorlásának lehetőségei a fiatalok és felnőttek számára játékos (szerepjáték) formában.
Az életkori sajátosságoknak megfelelően tanítói irányítással tárgyi és szellemi értékek gyűjtése. Cselekvésközpontú és tapasztaláson alapuló tanulás. Információk gyűjtése adott témához. A tanultak felhasználása irányított feladathelyzetekben. A gyakorolt prezentációs technikák feladatnak megfelelő alkalmazása. Téma projektalapú feldolgozása és bemutatása csoportosan. Szakirodalom feldolgozása tanári segítséggel, a jegyzetelés, lényegkiemelés technikájának elsajátítása. Ismert prezentációs technikák alkalmazása a feladatnak és célcsoportnak megfelelően. Kutatómunka az érettségi vizsga témakörei kapcsán bármely témában: egyéni és csoportos projektek kivitelezése. Prezentációs technikák önálló kiválasztása és alkalmazása. Szakirodalom önálló feldolgozása, a jegyzetelés, lényegkiemelés alkalmazása. A szakirodalmi hivatkozások jelölésének alkalmazása.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Adott téma kapcsán kérdések megválaszolása. A „régi” és „mai” közti különbségek felismerése. Kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Adott témában összefüggések felismerése tanári irányítással. Összefüggések felismerése és feltárása a németséget érintő témákban, pl. a történelmi események és a nemzetiség mai helyzete között. Önálló véleményalkotás.
A népek és népcsoportok különbözőségeinek felismerése. A német népcsoport egyéni arculatának jellemzői. Első lépések a hovatartozás felismerése felé. A hazai németség történetének ismerete és figyelemmel kísérése. Más népcsoportokkal való együttélés kérdései személyes és olvasmányélmények alapján. Az identitás tudatossá válásának fejlesztése. Önálló vélemény kialakítása a német nemzetiség múltjáról és jelenéről, az életmód, a kultúra és a politika témaköreinek vitás kérdéseiben. Az identitás tudatossága.
A népcsoport kultúrájának és hagyományainak megismerése játékos formában. A kultúra és a hagyományápolás szépségének és fontosságának felismertetése. A nemzetiség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Hagyományok újjáélesztése. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása eseményekről, jelenségekről, személyekről, a nemzetiség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Források, történelmi és publicisztikai írások elemzése során az ok-okozati viszonyok feltárása. A történelmi hitelesség vizsgálata szépirodalmi művek és filmek üzenetében.
A lakóhely néhány gyakran használt nyelvjárási kifejezéseinek megértése és alkalmazása adott témához kapcsolódóan. Nyelvjárási kifejezések és irodalmi nyelvi változataik összevetése. A hazai német nyelvjárások területi megoszlása és néhány jellemzőjének ismerete. A német nyelv megjelenési formái: nyelvjárás és irodalmi nyelv, nyelvhasználat. A nyelv és identitás összefüggéseinek felismerése. A „nyelvi kisebbség” fogalmának tudatos használata.
Felelősségvállalás a mindennapokban: család, iskola, barátok. Szabályok felállítása és betartása, a jogokkal való élés a mindennapokban. A német anyanemzet és a magyarországi németség kultúrájának és történelmének kapcsolódási pontjai. A különböző népcsoportok egymás mellett élésének formái. Az iskolai partnerkapcsolatok lehetőségeinek kihasználása az anyanemzet és a hazai németség együttműködésében. A hazai nemzetiségek jogainak, törvényességi háttérének ismerete, annak kritikus szemlélete. A hazai németség nemzetközi kapcsolatainak és szerepének ismerete, kritikai bemutatása a múltban és jelenben. A személyes identitás felvállalása. Aktív részvétel az ifjúsági szervezetek munkájában. A népcsoport jövőképének alakításában tudatos szerepvállalás.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Beszélgetés a családban és rokonságban a nemzetiséghez tartozó személyekkel életükről. A településen interjúk készítése, beszélgetés, irányított gyűjtőmunka tanári segítséggel. Források (nyomtatott, szóbeli, média) olvasása és értelmezése az adott témában, szóbeli órai prezentáció, beszélgetésben aktív részvétel. Nemzetiségi témákról folyó vitákban való aktív részvétel, érvelés a saját álláspont mellett. Tudósítás a németség kulturális és politikai eseményeiről. Interjúkészítés aktuális kérdésekről.
Témákhoz kötődő nyelvjárási szavak felismerése és reprodukciója a korosztálynak megfelelően. Témákhoz kötődő nyelvjárási szavak felismerése, reprodukciója és gyűjtése a korosztálynak megfelelően. A nyelvjárási szókincs irányított bővítése feladatok segítségével. Összefüggő nyelvjárási szöveg átültetése az irodalmi német nyelvbe irányítással.
Párbeszédes kommunikációs helyzetekben egyetértés, kétség/bizonytalanság, elutasítás kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel. Párbeszédes kommunikációs helyzetekben egyetértés, kétség/bizonytalanság, elutasítás kifejezése változatos nyelvi eszközökkel. Párbeszédes kommunikációs helyzetekben mások szóbeli megnyilatkozásainak összefoglalása, a lényegi megállapítások kiemelése és azokkal kapcsolatban állásfoglalás. Párbeszédes kommunikációs helyzetekben érvelés, a szakmaiság elve alapján, az egyetértés, illetve elutasítás indoklása differenciált nyelvi eszközökkel.
Lírai, elbeszélő és dramatikus szövegek előadása, szerepjáték alakítása. Lírai, elbeszélő és dramatikus szövegek előadása a műfaj elvárásainak megfelelő formában és intonációval. Lírai, elbeszélő és dramatikus szövegek előadása, a szerepek megformálása, a testbeszéd és szöveg összhangba hozása. Saját és idegen szövegek megtervezése és előadása a szövegfajtának és a szándékolt hatásnak megfelelően.
Osztályprojektek kapcsán szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról. Rajzok, modellek, makettek készítése, azok bemutatása. Projektmunkák bemutatása írásban és szóban. Projektmunkák bemutatása írásban és szóban, azok kapcsán vélemény megformálása. Az írott és elektronikus média megbeszélése tanórán. Beszélgetés azok kapcsán a korosztálynak megfelelő szinten a nemzetiségpolitika témaköreiről. Önálló projektprezentáció. Témákhoz kapcsolódóan vitás kérdések felvetése, vélemények ütköztetése. Beszámoló a német rádió- és tévéműsorok, valamint a német nyelvű sajtó témaválasztásairól és objektív tájékoztatásáról.
A szöveg lényegi információinak megnevezése. A szöveg, vagy annak egy bekezdése lényegi információtartalmának megnevezése. Az egyszerűen megfogalmazott információk egymástól való elkülönítése. A szöveg, vagy annak egy bekezdése lényegi információtartalmának megnevezése. A megfogalmazott információk egymástól való elkülönítése a feladat elvárásainak megfelelően, illetve a problémafelvetés tükrében való alkalmazása. Komplex szöveg információtartalmának és/vagy egy bekezdésének lényegi elemeinek nyelvileg differenciált megnevezése. A szöveg információinak részleteiben való megértése és a feladat elvárásainak megfelelő, illetve a problémafelvetés tükrében való alkalmazása.

4. Tájékozódás térben - időben

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az idő tagolására és múlására (család régen és ma) vonatkozó kifejezések helyes használata. Az idő tagolására szolgáló kifejezések bővítése: a történelmi időkifejezések (évszázad) alkalmazása. Tájékozódás az időben nyomtatott és elektronikus ismeretforrások segítségével. A történelmi sorsfordulókkal és a nemzetiség mai helyzetére vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos időbeli tájékozódás.
A helyet meghatározó kifejezések elsajátítása és gyakorlása. Múltbeli események elmesélése rövid mondatokban. A projektek kapcsán meglátogatott falvak, illetve azokon belüli épületek elhelyezkedése. A településre vonatkozó helymeghatározások (templom, iskola, temető). Település keletkezése. Földrajzi tájékozódás a tanult, illetve gyűjtött ismeretekhez kapcsolódóan. Múzeumlátogatás, a falvak elrendezése, alaprajza. A németség betelepítésével kapcsolatos helyismeret: térképhasználat. Magyarország németek lakta területeinek ismerete. A hazai németség intézményeinek elhelyezkedése és funkciója. A hazai németség területi elhelyezkedése a betelepítéstől napjainkig. A népcsoport helyzetének elemzése a történelem során és a mai helyzet kapcsán különböző adatok és ismeretforrások tükrében (népszámlálási adatok, sajtó, internet). A népcsoport intézményei, azok honlapjairól információk gyűjtése.

5. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A tanulókban alakuljon ki az a felismerés, hogy a népcsoporthoz való tartozás kulturális többletet jelent. A tanulók keressenek választ olyan kérdésekre, amelyek identitásuk kialakulásához vezetnek: kik tartoznak az egyes népcsoportokhoz, kik a németek, hogyan élnek együtt a többségi nemzettel stb. A tanulókban alakuljon ki az igény az identitás vállalására: foglalkoztassák olyan kérdések, mint a gyökereik, a népcsoport nyelve, kultúrája, helyzete, nemzetiségpolitikai vonatkozásai. Az önkifejezés formája: a tanulók tudatosan vállalják hovatartozásukat és tudják azt kifejezésre juttatni.
A tanulókat foglalkoztassák olyan kérdések, amelyek arra irányulnak, hogy hasonlóak társaikhoz és mégis kicsit mások. A tanulókat foglalkoztassa az a problematika, hogy mit jelent számukra németnek lenni. Tudatosuljon a tanulókban, hogy többféle identitása is lehet egy embernek, találják meg a számukra legfontosabb értékeket. A tanulók legyenek nyitottak más nyelvek és kultúrák iránt. Ismerjék saját gyökereiket és legyen pozitív jövőképük.
A tanulók érdeklődjenek családjuk gyökerei iránt: családfa készítése. A tanulók érdeklődjenek családjuk és a népcsoport múltja és gyökerei iránt. A tanulók ismerjék fel a nyelvtudás előnyeit és fontosságát a saját maguk és népcsoportjuk számára. A tanulók ismerjék a nyelvtudásban és a népcsoporthoz való tartozásban rejlő lehetőségeket és ezzel kapcsolatos kötelességeiket.
A család régen és ma, az együttélés szokásrendszere. A tanulók találják meg a korábban élt generációk értékeit, hasonlítsák össze a mai értékrenddel. Alakuljon ki a másság megértése és elfogadása. Legyen jellemző a tolerancia, alakuljon ki a konfliktuskezelés, problémamegoldás képessége.

Közműveltségi tartalmak

1. A tantárgy sajátosságai

A népismeret tantárgy sajátos és egyben központi helyet foglal el a nemzetiségi nevelésben. Elsődleges célja a meglevő identitás megőrzése és a hiányzó kialakítása. A tanulók megismerik gyökereiket, a németség életmódját családjuk példáján és a szellemi és tárgyi hagyaték kapcsán. Megismerik a népzenei és néptánc hagyományokat, azokat a gyakorlatban alkalmazni tudják. Megismerkednek a naptári év szokásaival és a családdal kapcsolatos hagyományokkal, tudnak a korosztályuknak megfelelő gyűjtőmunkát végezni és az eredményeket bemutatni. Ismerik a magyarországi német nép- és műköltészet alkotásait, néhányat szöveghűen felidéznek, tudnak dramatizált népszokásokat előadni. Az ismeretszerzéssel párhuzamosan bővül szókincsük és fejlődik nyelvi kompetenciájuk is. Megtanulják a népcsoporttal kapcsolatos történelmi eseményeket értékelni és ezek kihatásait elemezni, amely egyben elengedhetetlen része a nemzetiségpolitikai szerepvállalásnak. Fontos ismérve a tantárgynak, hogy kooperatív és nyitott munkaformákat alkalmaz, ezzel is hozzájárulva a tananyag élmény közeli és változatos feldolgozásához.

2. A tantárgy tantervének vázlatos felépítése:

1-4. évfolyam

- Család, rokoni viszonyok, generációk együttélése.

- Naptári ünnepek, szokások.

- Lakóhely (iskola, templom, tájház stb.) és közvetlen környezet (ház berendezése, használati eszközök, háziállatok, növények).

- Néhány népi mesterség, termékek (pl. csuhébabák, tojásfestés, mézeskalácssütés, babakészítés).

- Népviselet.

- Étkezési szokások.

- A magyarországi németek nyelve: nyelvjárási szavak, irodalmi nyelv.

- Dalok, táncok, gyermekjátékok.

- Népköltészet: magyarországi német és német mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. Gyűjtemények: pl. Katharina Wild-Regine Metzler: Hoppe, hoppe, Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen - in: Ungarndeutsche Studien 2.

- Magyarországi német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valentin Pintz, Engelbert Rittinger, Valeria Koch. Gyűjtemények: Igele-Bigele; Zauberhut.

5-8. évfolyam

- Naptári évhez kapcsolódó népszokások, az évszakokhoz kapcsolódó munkálatok.

- Lakóhely és lakóház, ezek berendezése, tájházak és berendezéseik. Ház körüli munkálatok. Dűlőnevek.

- Tájházak, németek lakta vidékek.

- Étkezési szokások, a német konyha sajátosságai, tartósítás.

- Az iskola régen és ma.

- Szabadidő eltöltése, szórakozás régen és ma.

- Népviselet.

- Népi gyógymódok.

- Népzene és néptánc.

- A magyarországi németek hagyományai, nyelve, kultúrája. A nyelvvel kapcsolatos ismeretek: történetek, témákhoz kapcsolódó kifejezések.

- A magyarországi német média. Írott és elektronikus sajtó, kiadványok.

- A magyarországi németek betelepítése.

- Kisebbségek Európában és hazánkban, szimbólumok.

- Német nyelvjárási területek.

- Népköltészet: mesék és mondák Ede Herger, Karl Vargha, Josef Michaelis gyűjteményeiből és feldolgozásaiból.

- A magyarországi német irodalom néhány alkotása. Szerzők: pl. Josef Michaelis, Valeria Koch, Georg Fath, Engelbert Rittinger.

- Dialogikus szövegek, jelenetek előadása (pl. ünnepekhez kapcsolódó jelenetek, feldolgozott mesék), egy német nyelvű színházi előadás megtekintése.

9-12. évfolyam

- A család: gondolkodás, értékrend, az értékek változása (szólások, közmondások tükrében).

- A magyarországi németek története a korai kapcsolatoktól a 18. századi betelepítésen át napjainkig.

- A népcsoport helye és szerepe az anyaországgal és Európával való kapcsolatban.

- A népszokások és azok eredete.

- Környezet: települések és azok formái, berendezése, dűlőnevek.

- Népviselet.

- Népi mesterségek.

- Étkezési szokások.

- Nyelv és identitás. Azonosságtudat kifejezése. A nyelv szerepe: anyanyelv, a nemzetiség nyelve, idegen nyelv.

- A német nyelv megjelenési formái: nyelvjárások Magyarországon és a német nyelvterületen, irodalmi nyelv.

- Nemzetiségek Magyarországon: nemzetiségi törvény, iskolarendszer, a népcsoportok helyzete, nemzetiségpolitika, önkormányzati rendszer, választások.

- Művészeti alkotások és alkotóik (zene, képzőművészet).

- Magyarországi német irodalom: a nemzetiségi lét tematikus visszatükröződése, nyolc-tíz prózai mű (szerzők: pl. Josef Mikonya, Ludwig Fischer, Franz Sziebert, Stefan Raile, Claus Klotz, Angela Korb, Valeria Koch, Martin Thomann, Christina Arnold); tíz-tizenöt lírai alkotás (szerzők: pl. Valeria Koch, Engelberg Rittinger, Robert Becker, Josef Michaelis, Claus Klotz, Franz Zeltner, Koloman Brenner, Angela Korb, Nelu Bradean-Ebinger, Georg Fath, Erika Áts, Alfred Manz, Béla Bayer, Christina Arnold).

F) ROMÁN NEMZETISÉGI OKTATÁS
1.1. Román nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önfejlesztéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Törekvés a román nyelvre jellemző gondos hangképzésre, az „ă”, „â” hangok, valamint a diftongusok, triftongusok minél helyesebb kiejtésére. Törekvés az érthető szóbeli közlésre, a helyes kiejtésre („ă”, „â” hangok, diftongusok, triftongusok). Törekvés a helyes artikulációra, a hang, mondat, - és szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazására. Lényegre törő, gördülékeny szövegalkotás.
A román nyelvi kompetencia alapjainak az elsajátítása. Egyszerű közlésformák megértése. Gondolatközlés egyszerű szövegformálással. Törekvés a beszédhelyzetnek megfelelő közlésformák alkalmazására. A különböző modalitású mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Alkalmazkodás a közlésfolyamat tényezőihez a különböző valós beszédhelyzetekben. Törekvés a beszédhelyzetnek legmegfelelőbb közlésformák alkalmazására. A különböző modalitású mondatok változatos és biztonságos használata a közlési szándéknak megfelelően. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. A helyes kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása a kommunikáció folyamatában. Az egyéni kifejezésmód tudatos fejlesztése, tökéletesítése. Az egyéni adottságok kihasználása a különböző modalitású mondatok formálásakor.
A hangsúly és hanglejtés alkalmazása a különböző mondattípusokban. Egyre nagyobb figyelem a szünetre, a hanglejtésre, hangerőre, mondatdallamra. Tudatos törekvés a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazására. Szép, igényes, kifejező román beszéd (helyes hangképzés, hangerő, hanglejtés...).
A hallott információk és egyszerűbb szövegek érzelmi tartalmának megértése. Gondolatok egyszerű, érthető közlése. Törekvés az érzékletességre. A hallott szöveg tartalmának megértése és lényegének kiemelése. Törekvés az érzékletességre, a pontosságra. Különböző szövegtípusok megértése. A lényeg kiemelése, összegzése és prezentálása egyre gördülékenyebb stílusban. Különböző szövegek (pl. gyors tempójú médiaszövegek) tartalmának megértése, értelmezése. Tudatos törekvés a gondolatok egyre árnyaltabb, változatosabb és hatásosabb kifejezésére.
Értelmes párbeszéd folytatása (osztálytárssal, nagyszülővel, tanítóval). Alkalmazkodás a mindenkori kommunikációs szituációhoz, a beszélgető társhoz, a hallgatósághoz. Önálló vélemény formálása és érthető kifejezése egy-egy érvre összpontosítva. Aktív bekapcsolódás a különböző kommunikációs folyamatba. Saját vélemény megvédése pro és kontra érvekkel. Mások véleményének meghallgatása és figyelembevétele. Aktív bekapcsolódás egy többszereplős kommunikációs folyamatba. Törekvés a beszédpartner igényének felismerésére, véleményének türelmes meghallgatására és figyelembevételére. Az „elbeszélgetés” helyett a kritikus és építő jellegű párbeszéd kezdeményezése.
A gesztusnyelv néhány jelének ismerete. A testbeszéd megfigyelése. A nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazása a különféle beszédszituációkban. Törekvés az élőszavas közlés és a gesztusnyelv harmonizálására különböző beszédhelyzetekben. Igény a helyes testbeszédre (pl.: szemkontaktus a beszédpartnerrel). A testbeszéd helyes alkalmazása a kommunikációs folyamatban (pl.: szemkontaktus megteremtése a beszédpartnerrel, kifejező arcjátékok). Szöveggel összehangolt gesztikuláció.
Részvétel a közösség dramatikus játékaiban (pl.: egy-egy népszokás megjelenítésében). Memoriterek. Különböző dramatikus formák kipróbálása (mesejelenet, bábjáték, árnyjáték, pantomim; improvizáció; vers- és prózamondás). Lírai és prózai szövegek megtanulása és szöveghű reprodukálása. Vers- és prózamondás egyre mélyebb lelki affinitással. Tudatos törekvés a szuggesztív előadásmódra, az egyéni adottságok kamatoztatására. Kellő figyelem a hangszínváltozásra, a szünetekre, a hanglejtésre, a mondatdallamra; a szuggesztív előadásmódra.
Az IST eszközök használata. Olvasmányok és mozgóképélmények befogadása. Ezekkel kapcsolatos gondolatok élőszavas megfogalmazása egyszerű és bővített mondatszerkesztéssel. Audio- vizuális eszközökkel megjelenített olvasmányok tartalmának összefoglalása érthető szóbeli közlésben. Társalgás Messengeren. IST eszközökkel prezentált, megfilmesített olvasmányok tartalmának összefoglalása önálló véleményalkotással. Interjúkészítés. A tudományok és művészetek nyelvének ismerete (film, színház). Többletjelentések megfejtése, és azok üzenetének szóbeli kifejtése, összegzése.
Tanulópárok párbeszéde, közös nyelvgyakorlása. Bekapcsolódás a tanulócsoport beszélgetéseibe. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy többszereplős társalgási folyamatban. Érvelő véleményalkotás többszereplős beszédszituációban. A beszélőtársak véleményének meghallgatása, és az arra való helyes reagálás. Mások érvelésének ésszerű elfogadása vagy elutasítása. Együttműködés és toleráns magatartás tanúsítása csoportmunkában. A vita nyelvi és etikai szabályainak alkalmazása egy többszereplős beszédhelyzetben. A saját vélemény ismételt átgondolása. A kommunikációs zavarok megszüntetése, félreértések tisztázása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztálynak megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása az elemi feladatmegoldástól - a beszélgetésen át - az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a fokozatosság elvének, a tanulók képességeinek figyelembevételével. Szavak, szószerkezetek és különböző modalitású (kijelentő, kérdő, óhajtó.) mondatfajták hanglejtés- és dallamkülönbségének észrevevése. Szavak, szószerkezetek és különböző mondatfajták (kijelentő, kérdő, óhajtó, felkiáltó, felszólító) hanglejtésének, mondatdallamának megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. Szavak, szószerkezetek és különböző modalitású mondatok hanglejtésének és mondatdallamának megfigyelése és helyes reprodukálása a hangos olvasásban. Szavak, szószerkezetek és különböző modalitású mondatok hanglejtésének és mondatdallamának megfigyelése, helyes és biztonságos reprodukálása a hangos olvasásban.
Az értelmező olvasás folyamatos gyakorlása. A szövegértő olvasást segítő technikák fokozatos elsajátítása, gyakorlása. A szövegértő olvasás képességének fokozatos fejlesztése a különböző olvasási típusok megismerésével és gyakorlásával. A különböző olvasástípusok gyakorlása és hatékony alkalmazása az értő-érző olvasóvá válás folyamatában.
Ismert tartalmú szövegek (néma és hangos) olvasása némileg lassú (szótagoló) tempóban. Ismert (majd ismeretlen) tartalmú szépirodalmi és közismereti szövegek értelmező (néma és hangos) olvasása megfelelő tempóban. Különböző szövegtípusok értelmező olvasása egyre kifinomultabb mondatdallammal és lendületesebb tempóban. Szövegolvasás és értelmezés helyes hanglejtéssel, kifinomult mondatdallammal és lendületes tempóban.
Egyszerű, könnyű stílusú szövegek szószerinti jelentésének megértése. A szavak konkrét és átvitt jelentéstartalmának felismerése a szöveg kontextusában. A szöveg többletjelentéseinek egyre önállóbb megfejtése. A szöveg többletjelentéseinek mélyreható értelmezése.
Az olvasott irodalmi és közismereti szövegben rejlő információk visszakeresése tanítói irányítással. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása. Az olvasott irodalmi és közismereti szöveg lényegének kiemelése, összegzése. Tartalmával kapcsolatos vélemény kifejezése néhány mondatban. Az olvasott szépirodalmi szöveg tartalmának felidézése, a szereplők jellemzése, cselekedeteik, helyzetfelismerő képességeik megítélése pro- és kontra érvekkel. A közismereti szöveg információ- tartalmának megértése és összegzése. Az olvasott szépirodalmi szöveg mögöttes jelentéseinek értelmezése önálló véleményalkotással. A közismereti szöveg helyes olvasása, pontos értelmezése és összefoglalása.
A szépirodalmi és a közismereti szövegfajták megkülönböztetése. A különböző szövegfajták közötti különbség megfigyelése. Az életkornak megfelelő szövegek feldolgozása (téma, ok-okozati összefüggések felismerése). A szépirodalmi szövegek műfaji különbségének felismerése (pl.: lírai költemény, elbeszélés). A lírai alkotásokban megjelenő szóképek, alakzatok felismerése (pl.: ismétlés, fokozás, hasonlat, metafora, megszemélyesítés). Közismereti szövegek önálló olvasása, megértése és elemzése (téma megállapítása; lényeg kiemelése; ok-okozati összefüggések). Különböző műfajú és rendeltetésszerű szövegek logikai-jelentéstani-formai összefüggéseinek megértése; jelentésrétegeinek feltárása.
Az aktív szókincs gyarapítása az olvasmányélmény alapján. Pl: mese értelmezése, szereplőinek jellemzése (szinonimák, antonímák). A szókészlet bővítése különböző szövegtípusok (tájékoztató, érvelő, kifejező) olvasásával. Szókincsbővítés. Szókincsgyarapítás önálló és csoportos munkával. Szövegértelmezési viták (érvek, ellenérvek). Szókincsbővítés a nyelv minden rétegére kiterjedően. Különböző műveltségi területeket érintő szövegek feldolgozása önálló és/vagy csoportmunkában.
Ismerkedés az IST eszközök nyújtotta olvasási lehetőségekkel. Képek, illusztrációk megnevezése egyszerű nyelvi kifejezésekkel. Szöveggel és rajzokkal prezentált (pl.: meseszöveg) rövid tartalmi összegzése. Képregény-részlet olvasása, értelmezése. Néhány mondatos összegzése önálló véleményalkotással. Power-point prezentációkkal megjelenített szövegek megértése, értelmezése; összegzése önálló véleményalkotással.

3. Írás, szövegalkotás

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkorral és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegfelismerő, áttekinthető jegyzetek és vázlatkészítés.

Biztos problémalátás, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Bevezetés a román betűvetés „művészetébe”. Az írás jelrendszerének elsajátítása lépésről lépésre. Néhány egyszerű mondat logikus összekapcsolása, szöveggé formálása. Olvasható, szép és rendezett írás. Megfelelő gyorsaságú tollbamondás a helyesírási szabályok követésével. A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, jól olvasható helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat követő írásmód. A román helyesírási és nyelvhelyességi normákat követő, olvasható, szép és hatékony írásmód.
Szövegalkotási és szövegszerkesztési alapismeretek elsajátítása (papíralapú és elektronikus közlésformák). Rövid szövegek összeállítása. A szöveg tagolásával kapcsolatos ismeretek befogadása. (A fogalmazás szerkezeti egységei). Néhány mondatos fogalmazás megírása. (Saját történetek, élmények). Az IST eszközök használata a tájékoztató szövegek közvetítésében (pl: sms;
e-mail...).
A vázlat- és jegyzetkészítés szempontjainak elsajátítása. Törekvés az önálló vázlatkészítésre, jegyzetelésre. Önálló vázlatkészítés és jegyzetelés (a lényeg kiemelése). Hatékony és egyéni írásmód alkalmazása.
A szövegalkotási képességek fejlesztése a fokozatosság elvével. Élmények, események megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl.: rövid elbeszélés, leírás, jellemzés, magánlevél, papíralapú és elektronikus meghívás; köszöntés és köszönetnyilvánítás). A szövegalkotási- és szerkesztési képességek további bővítése. Hagyományos és modern szövegtípusok megismerése és alkotása; papíralapú és elektronikus formák alkalmazása, gyakorlása (pl.: beszámoló, könyvismertetés, sajtószövegek). A szövegszerkesztés menetének készségszintű alkalmazása a legkülönbözőbb szövegtípusokban és műfajokban. A tartalom és a forma összhangjának megteremtése (esszé, értekezés, (kis)előadás, médiaműfajok, önéletrajz pályázat). (Kis)előadás power-point prezentációval. A projektírás módszertanának elsajátítása.
A helyesírási szabályok alkalmazása a tollba mondott és a tanítói segítséggel megformált (néhány mondatos) fogalmazásban. Nyelvi kompetenciák fejlesztése fordítási gyakorlatokkal. Néhány egyszerű mondat lefordítása románról magyarra. A helyesírási szabályok egyre tudatosabb alkalmazása a tollba mondott és a részben önállóan megfogalmazott szövegekben. Nyelvi kompetenciák fejlesztése fordítási gyakorlatokkal. Rövid szöveg lefordítása románról magyarra. A nyelvtani, helyesírási törvényszerűségek tudatos alkalmazása a tollba diktált és az önállóan megformált szövegben. A nyelvi kompetencia fejlesztése fordítási gyakorlatokkal. Közismereti szöveg(részlet) lefordítása románról magyarra szótár használatával. Világos és kreatív szövegalkotás a logikai, jelentéstani, formai sajátosságok betartásával (a legkülönbözőbb szövegtípusokban). Törekvés az egyéni stílusra. A nyelvi kompetencia fejlesztése különböző szaknyelvi szövegek lefordításával, románról magyarra; magyarról románra szótár használatával.

4. Tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár és internethasználat.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Az önálló tanulás alapismereteinek elsajátítása. A könyvtárhasználat alapjai. Gyermeklexikonok, atlaszok megismerése, forgatása. Az önálló tudásszerzés és-feldolgozás technikáinak egyre szélesebb körű ismerete. Az önálló tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. A tanulási folyamat ésszerűsítése (hatékony gazdálkodás az idővel és az információval). Ismeretszerzés, feldolgozás, beépülés a személyiségbe. Az önálló feladatmegoldás gyakorlása, különböző információhordozók, segédkönyvek, lexikonok, szótárak rutinos forgatása. Az önálló tanulási módszerek hatékony alkalmazása. Élőszavas és írásos információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése és célszerű felhasználása. Az életkornak megfelelő tájékozódás a könyvtárban, levéltárban, múzeumban.
Szótárfüzet vezetése tanítói irányítással. Szótárfüzet önálló vezetése és használata. A kétnyelvű szótárhasználat módszerének elsajátítása tanári irányítással. A szótárfüzet rutinos vezetése. A kétnyelvű szótárak önálló használata. Az egyszerű, kétnyelvű és internetes szótárak rendeltetésszerű használata.
Ismerkedés a modern információhordozókkal (audiovizuális, elektronikus, internet, CD-ROM). Az IST eszközök használata az életkornak megfelelően. Az IST eszközök alkalmazása az írási és olvasási képességek fejlesztésében. IST eszközök interaktív használata. Az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás fejlesztésében.
Információk gyűjtése és feldolgozása tanári segítséggel. Önálló anyaggyűjtés könyvtárban, médiatárban, interneten. Az információ-felhasználás normáinak a megismerése (az idézés formai és etikai szabályai, forrás megjelölése). Anyaggyűjtés könyvtárban, levéltárban, múzeumban, médiatárban, interneten. A gyűjtött információk rendszerezése, értelmezése és feldolgozása.
Vázlatkészítés tanítói irányítással. Törekvés az önálló vázlatkészítésre. Jegyzetkészítés tanári irányítással (szelektálás, lényegkiemelés, tömörítés). Önálló vázlatkészítés. Törekvés a tanári magyarázat önálló jegyzetelésére (kulcsszavak, kulcsmondatok kiemelése). Olvasási napló vezetése, (lényeg kiemelése). Önálló vázlat, szinopszis, dolgozat, projekt, beszámoló készítése. Előadás önálló jegyzetelése (tömören, lényeglátóan).
Összefoglalás tanári irányítással (megadott szempontok szerint). Az összefoglalás lényegének a megértése. Törekvés az önálló összefoglalásra, a szintézisteremtő képesség fejlesztésére. Önálló összefoglalás (ok-okozati összefüggések, lényeglátás, időrend, adatok). Egyéni vagy csoportos projektkészítés az etikai szabályok betartásával. (bibliográfia, jegyzetek, forrás megjelölése, adatközlők, mellékletek, illusztrációk, fotók, ábrák).
Az elsajátított ismeretek alkalmazása új feladathelyzetekben. A tanultak felhasználása (dolgozat, előadás, referátum). Az ismert módszerek alkalmazása az új feladatok megoldásában. Nagy gyakorlottság az információszerzésben és feldolgozásban (újabb és újabb feladathelyzetben).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a román nemzetiség anyanyelvéről

A mai román nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek megértése, elemzése. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul a megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
A magyar és a román ABC eltérése. Az „ea”, ,ia”, „oa”, „ua”, és a „ci”, „ge”, „gi”, „che”, „chi”, „ghe”, „ghi” sajátosságai. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek felismerése (a hangok, a szóelemek, a szavak szintjén). A román nyelv típusához kötődő alapismeretek. Az eddig elsajátított nyelvtani, stilisztikai és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. A román leíró nyelvtani ismeretek helyes, tudatos és biztonságos alkalmazása. Hangtani, szófajtani, mondattani, jelentés- és szövegtani megközelítések.
A helyes szótagolás, szóképzés. A szótagolás szabályainak helyes alkalmazása ismeretlen szövegben. A szófajok (ige, főnév, melléknév, névmás, számnév). A mondat részei. Az alany és az állítmány egyeztetése. Az egyes és többes szám. A jelen idő, (a többi igeidő felismerése). A tanult szófajok helyes használata a közlésfolyamatban. Mondattan. A mondatfajták megfelelő használata a különböző beszédhelyzetekben. Az összes szófaj helyes használata. Az igeidők és a rendhagyó igék helyes használata, összetett (mellérendelő és alárendelő) mondatok. A román nyelv szabályainak ismerete és önálló alkalmazása szóban és írásban. A nyelv több szempontú megközelítése (nyelv és kreativitás, nyelv és gondolkodás...).
Jelentéstani alapismeretek. Szókincsbővítés (szinonimák, antonímák; szókincsgyakorlatok). Jártasság a szavak jelentésviszonyaiban (szinonimák, antonímák, homonimák). Kézikönyvek, egynyelvű szótárak rendeltetésszerű használata. Jelentéstani ismeretek további bővítése. A kisebb, nagyobb nyelvi egységekhez kötődő kreatív gyakorlatok. A szavak jelentésének változása a különböző szövegkörnyezetekben. A szöveg nyelvi és nem nyelvi eszközeiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok felismerése. Törekvés a gazdag, árnyalt szókincs helyes használatára.
Életkornak megfelelő rövid szövegek alkotása. Néhány mondatos elbeszélés, jellemzés leírása. Szövegformálás a témának megfelelő szókészlet használatával (a tartalom és a forma viszonya). Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozása tanári irányítással. Változatos stílusfajták alkalmazása a szövegalkotásban. Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozása megadott szempontok szerint. A kohézió megteremtése a szövegformálásban (hely, idő, ok- okozati összefüggések meglátása). Irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló és helyes feldolgozása.
Bevezetés a kétnyelvűségbe. A kétnyelvűség gyakorlása. A kétnyelvűség és a többnyelvűség jelentőségének felismerése. A kétnyelvűség és a többnyelvűség gyakorlása.
A román irodalom iránti gondolati és érzelmi érdeklődés felkeltése (fantáziautazás, jótékonyság...). A román, a magyar vagy valamelyik ismert idegen nyelv különbségének a felismerése. A román irodalom iránti gondolati és érzelmi érdeklődés mélyítése. E nép szellemiségének megismerése a fokozatosság elvével. Az önismeret, a népismeret és az emberismeret iránti igény kialakulása. Annak felismerése, hogy a román és a magyar nyelv ismerete miben segíti, esetleg nehezíti az idegen nyelv tanulását. Művek értelmező olvasása, mögöttes tartalmak megragadása. Az alkotásokban rejlő „szép és igaz” érzékelése és megértése. A román és a magyar nyelv szerkezeti eltérésének felismerése (la Şcoală, az iskolában). A román, a magyar és a tanult idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése (néhány azonosság és különbség felismerése).
Ismerkedés a lírai alkotások érzelmi-gondolati világával. Versek, mondókák, változatos ritmusú alkotások elsajátítása. Lírai művek közös és önálló olvasása a klasszikus és a kortárs román, magyar és világirodalomból, valamint a magyarországi román költők verseiből. A költeményekben rejlő többletjelentések egyre mélyebb feltárása. A zenei és ritmikai eszközök szerepének megértése. Különböző műfajú költemények komplex értelmezése; tartalmi és formai sajátosságainak megértése és feltárása.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Alapismeretek a költői nyelvről. Változatos zeneiségű versecskék (rigmusok, mondókák) olvasása, megtanulása. Néhány jelentősebb költői kép szerepének megértése. A szóképek jelentése- és hangulatteremtő hatásának felfedezése a vers értelmezése során. Klasszikus és modern lírai költemények értelmezése (a tartalom és forma összhangjának megfigyelése).
Rövidebb terjedelmű gyermekirodalmi (epikai) művek, népi játékok, elbeszélések, olvasása, és azok tartalmának megbeszélése tanári irányítással. Történetek elmesélése, hősök jellemzése. Gyermekirodalmi (epikai) alkotások olvasása. A mű mögöttes tartalmának feltárása tanári segítséggel. A szereplők külső és belső tulajdonságainak jellemzése. Novella- és kisregény olvasása és értelmezése a klasszikus és kortárs román irodalomból. A mű kompozíciós egységeinek felismerése. Kis- és nagy epikai művek önálló értelmezése a klasszikus és modern román irodalomból. Az alkotások többletjelentéseinek megfejtése; tartalmi és formai sajátosságok feltárása.
Modern műfajok, képregények, comicok elolvasása és értelmezése. IST eszközök alkalmazása. Képregény elolvasá