A jogszabály mai napon ( 2024.10.04. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

70/2013. (XII. 16.) BM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés a) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § y) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Műemlékké nyilvánításra vonatkozó rendelkezések

1. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Bóly (Baranya vármegye), Szabadság u. 1/c. számú, 962 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1816–1817-ben klasszicista stílusban épített, a Batthyány-Montenouvo kastélyhoz tartozó tiszttartói ház (ún. kiskastély), gazdasági épület (istálló), kerti ház és falazott kerítés építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Bóly, 961, a 963, a 750/1, a 750/2, a 980/1 és a 982 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Csalán út 29. számú, 11886 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1923-ban Tauszig Béla tervei alapján, historizáló, késői szecessziós stílusban épített villa (Bartók Béla Emlékház) építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest II. kerület, 11876, a 11885 és a 11887 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Apáczai Csere János utca 11. (Vigadó utca 2.) számú, 24474 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. 1910–1913 között Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján épített székháza építészeti, belsőépítészeti, iparművészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24429/1, a 24429/2, a 24473/3, a 24475 és a 24476 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Markó utca 22. (Bihari János utca 9.) számú, 24978 helyrajzi számú és a Markó u. 24. számú, 24979 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az Országos Mentőszolgálat Quittner Zsigmond tervei alapján historizáló stílusban épített székháza építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24942, a 24976, a 24980 és a 24981 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Sas utca 20–22. számú, 24608 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1892–1894 között Nay Rezső tervei alapján, historizáló – neobarokk stílusban épített bérpalota építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24597, a 24598, a 24607, a 24609, a 24612/1 és a 24613/1 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szabadság tér 13. (Aulich utca 1., Perczel Mór utca 2.) számú, 24733 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1900–1901-ben Gyalus László tervei alapján, késő historizáló stílusban épített lakóház (egykori Sváb-ház) építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24726, a 24734, a 24739 és a 24741 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szabadság tér 15. (Honvéd utca 2., Vécsey utca 1.) számú, 24720 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1900–1902 között Schannen Ernő tervei alapján késő historizáló stílusban épített lakó- és irodaház építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24716, a 24721, a 24724 és a 24726 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szalay László utca 7. (Szemere utca 10.) számú, 24905 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1896-ban késő historizáló stílusban épített irodaépület (Budapesti Ügyvédi Kamara székháza) építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24904/3, a 24906 és a 24909 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Béla király út 30/a. számú, 9534/8 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1887-ben Kallina Mór tervei alapján historizáló, neoreneszánsz stílusban épített Vuk-Gerbeaud-villa építészeti és belsőépítészeti értékeinek, valamint kertje kertépítészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 88. számú, 9648 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1903–1905 között Ybl Lajos tervei alapján historizáló stílusban épített, 1923–1927 között Sebestyén Artúr tervei szerint neobarokk stílusban átépített Wagner-villa építészeti és belsőépítészeti értékeinek, valamint kertjének és melléképületeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest XII. kerület, 9647/2, a 9649/1 és a 9644/1 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Zugligeti út 73. számú, 10825 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1891–1892-ben Weißenbacher Endre tervei alapján épített, historizáló stílusú villa építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti, valamint parkja kertépítészeti értékeinek, továbbá kovácsoltvas kerítésének megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest XII. kerület, 10826, a 10824 és a 10823 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

12. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Demecser (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye), Gyár utca 0159/10 helyrajzi számú földrészleten álló víztornyot.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1915–1918 között épített vasbeton víztorony építészeti és műszaki értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Demecser, 0159/10 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

13. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Dorog (Komárom-Esztergom vármegye), 1518/12 helyrajzi számú és a 1518/22 helyrajzi számú ingatlanon álló ún. Reimann-altáró (dorogi altáró) bejárati építményt, valamint az altárónak a bejárattól számított 20 méteres szakaszát.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1915–1916-ban épített aknabejárat ipartörténeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Dorog, 1518/12 és az 1518/22 helyrajzi számú ingatlan műemlékként nem védett részét, valamint az 1514 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

14. § (1) *  Az Eger (Heves vármegye), Dobó utca 30. számú, 5471 helyrajzi számú ingatlannak a 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel az egri vár erődrendszerének megőrzése érdekében megállapított védettségét fenntartva, műemlékké nyilvánítom az ingatlanon fekvő lakóházat és az ingatlanon nyíló pincerendszert.

(2) A védetté nyilvánítás célja a barokk lakóház és pince építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek az Eger, 5472, az 5473, az 5038, az 5039, az 5040 és az 5440 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

15. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Fót (Pest vármegye), Béke út 31. számú, 2825 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a 20. század első évtizedében épített lakóház (Németh Kálmán Emlékház) építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Fót, 2826/2, a 2826/1 és a 2821 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

16. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Győr (Győr-Moson-Sopron vármegye), Kálvária utca mentén a Kálvária-műemlékegyütteshez vezető alábbi hat stációépítményt:

a) a 3310/1 helyrajzi számú ingatlanon álló 1., 4. és 6. stációépítményt,

b) a 3308/1 helyrajzi számú ingatlanon álló 2. és 3. stációépítményt,

c) a 3282 helyrajzi számú ingatlanon álló 5. stációépítményt.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1717–1718-ban épített stációépítmények építészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Győr, 3282, a 3308/1 és a 3310/1 helyrajzi számú ingatlan műemlékként nem védett részét jelölöm ki.

17. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Hódmezővásárhely (Csongrád vármegye), 0784/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja kenyerei Károlyi-majorság 1805 körül klasszicista stílusban épített egykori gazdatiszti kúriája építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Hódmezővásárhely, 0776/3, a 0789/5 és a 0784/12 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

18. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Hódmezővásárhely (Csongrád vármegye), 01160/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon álló, 1906-ban épített egykori tanyasi iskola építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Hódmezővásárhely, 01160/1 és a 01160/3 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

19. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Kalaznó (Tolna vármegye), Fő utca 52. számú, 59 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a 20. század első felében épített, városias jegyeket mutató parasztpolgári lakóépület és melléképületei (emeletes góré, pajta) építészeti és néprajzi értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Kalaznó, 58, a 60, a 169 és a 173 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

20. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Szabadság tér 1. számú, 1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1899–1900-ban Módl Lajos tervei alapján, neobarokk stílusban épített városháza építészeti, belsőépítészeti, iparművészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Kisújszállás, 2, a 3, a 4 és az 5 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

21. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye), Hősök tere 232 helyrajzi számú ingatlanon álló I. világháborús emlékművet.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1928-ban Kisfaludi Strobl Zsigmond tervei alapján épített emlékmű művészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Nyíregyháza, 232 helyrajzi számú ingatlan műemlékként nem védett részét jelölöm ki.

22. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Paks (Tolna vármegye), 4283/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1988–1991 között Makovecz Imre tervei alapján, organikus stílusban épített római katolikus Szentlélek plébániatemplom építészeti, belsőépítészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

23. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Pilisszentiván (Pest vármegye), Szabadság út 87. számú, 3 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1753–1757 között barokk stílusban épített, 1838-ban toronnyal bővített római katolikus Boldogságos Szent Szűz plébániatemplom építészeti, belsőépítészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Pilisszentiván, 1, a 4/2 és a 7 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

24. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Eötvös József utca 6. számú, 267 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1977–1983 között Makovecz Imre tervei alapján, organikus stílusban épített művelődési ház és könyvtár építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Sárospatak, 268 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

25. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Siófok (Somogy vármegye), Fő utca 220. számú, 6545/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1987–1990 között Makovecz Imre tervei alapján, organikus stílusban épített evangélikus templom építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Siófok, 6545/1, a 6545/3, a 6547/2 és a 6544 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

26. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Vác (Pest vármegye), vasútállomás alábbi épületeit:

a) a 1829/47 helyrajzi számú ingatlanon álló felvételi épületet;

b) a 1829/84 helyrajzi számú ingatlanon álló pályafenntartási épületet.

(2) A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén épített, 1931-ben bővített vasútállomás-épületek vasúttörténeti és építészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemlékeket II. kategóriába sorolom.

27. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Vác (Pest vármegye), 3180 helyrajzi számú ingatlannak a 2131/6 helyrajzi számú közterületre (Köztársaság út) nyíló kőkapuzatát.

(2) A védetté nyilvánítás célja a faragott kőből épített, háromnyílású, vasrácsos barokk kapuzat megőrzése.

(3) A Vác, 3180 helyrajzi számú ingatlannak a 3190 helyrajzi számú közterületre (Káptalan utca) nyíló kőkapuzata műemléki védettségét fenntartom.

(4) A Vác 3180 helyrajzi számú ingatlan (1) és a (3) bekezdésben meghatározott építményeken kívüli területének műemléki védettségét megszüntetem.

(5) Az örökségvédelmi bírság szempontjából az (1) bekezdésben meghatározott műemlékeket III. kategóriába sorolom.

28. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Vejti (Baranya vármegye), 11/1 helyrajzi számú ingatlanon álló református templomot.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1857-ben kései klasszicizáló stílusban épített református templom építészeti és belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Vejti, 11/1 helyrajzi számú ingatlan műemlékként nem védett részét, valamint a 10, a 11/2 és a 12 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

29. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Zalagyömörő (Veszprém vármegye), 13/9 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén, barokk stílusban épített útmenti kőkereszt megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Zalagyömörő, 13/8 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

30. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Zebegény (Pest vármegye), Bartóky József utca 7. számú, 666 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a Szőnyi István Emlékház építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Zebegény, 658/7, a 659, a 665 és a 670/1 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

2. Műemléki védettség megszüntetésére vonatkozó rendelkezések

31. § *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Balatongyörök (Zala vármegye), 2041 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel – megszüntetem.

32. § *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Balatongyörök (Zala vármegye), 2455 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette – megszüntetem.

33. § (1) Az 1620–24/1951. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Budapest I. kerület, a védetté nyilvánítás időpontjában 14127 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 14126/1, 14126/3 és 14126/4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 14126/1 és a 14126/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azokon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Budapest I. kerület, 14126/4 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

34. § A Budapest II. kerület, 13204/5 helyrajzi számú ingatlanon álló, az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelettel a Ganz Villamossági Gyár épületegyüttesének részeként védetté nyilvánított ún. melegpörgető és irodaszárny műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg – megszüntetem.

35. § (1) A Budapest III. kerület, 19333/52 helyrajzi számú ingatlanon álló, az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelettel [a továbbiakban: 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelet] az Óbudai Gázgyár épületegyüttesének részeként védetté nyilvánított benzolfinomító műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg – megszüntetem.

(2) A Budapest III. kerület, 19333/52 helyrajzi számú ingatlanon álló, a 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított óbudai gázgyári szivattyúház műemléki védettsége továbbra is fennmarad azzal, hogy a 19333/52 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó része műemléki környezetnek minősül.

36. § (1) Az Országos Műemléki Felügyelőség 07759/1977. számú határozatával védetté nyilvánított, Budapest IV. kerület, a védetté nyilvánítás időpontjában a 70351 helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően a 70351/1, a 70350/30 és a 70350/31 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 70350/30 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Budapest IV. kerület, 70351/1 és a 70350/31 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

37. § (1) *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Csopak (Veszprém vármegye), – telekalakítást követően – 1846/1 és a 1846/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 1846/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Csopak, 1846/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

38. § *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Egyek (Hajdú-Bihar vármegye), 501 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette – megszüntetem.

39. § *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Egyek (Hajdú-Bihar vármegye), 650 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel – megszüntetem.

40. § *  Az Országos Műemléki Felügyelőség 7537/1990. számú határozatával védetté nyilvánított, Gyönk (Tolna vármegye), 190 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette – megszüntetem.

41. § (1) *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Környe (Komárom-Esztergom vármegye), a védetté nyilvánítás időpontjában 7 helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 2/1, 7/2 és 8 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 2/1 és a 8 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azokon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Környe, 7/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

42. § (1) *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Kőszeg (Vas vármegye), a védetté nyilvánítás időpontjában 379 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 1960/1 és 1960/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül az 1960/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Kőszeg, 1960/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

43. § *  Az Országos Műemléki Felügyelőség 671/5/1991. számú határozatával védetté nyilvánított, Kőszeg (Vas vármegye), 3204 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel – megszüntetem.

44. § *  Az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 12/1999. (VIII. 18.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított, Leányvár (Komárom-Esztergom vármegye), 474/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel – megszüntetem.

45. § (1) *  Az Országos Műemléki Felügyelőség 3041/1989. számú határozatával védetté nyilvánított, Mátészalka (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye), 3130 helyrajzi számú ingatlanon álló egykori rabbiház és az egykori cselédház műemléki védettségét – a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel – megszüntetem.

(2) A Mátészalka, 3130 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll a zsinagóga építészeti és történeti értékeinek megőrzése céljával.

46. § (1) *  Az 1620–58–19/1950. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Pápa (Veszprém vármegye), a védetté nyilvánítás időpontjában 8040 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 1, 2/1, 2/2, 3, 5/1, 5/2, 5/3, 6403, 6405, 6406 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 2/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Pápa, 1, a 2/1, a 3, az 5/1, az 5/2, az 5/3, a 6403, a 6405 és a 6406 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

47. § *  Az Országos Műemléki Felügyelőség 1853/1979. számú határozatával védetté nyilvánított, Szakály (Tolna vármegye), 384/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel – megszüntetem.

48. § (1) *  Az Országos Műemléki Felügyelőség 15515/1986. számú határozatával védetté nyilvánított, Székesfehérvár (Fejér vármegye), a védetté nyilvánítás időpontjában 5538 helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 5538/2 és 5538/3 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül az 5538/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Székesfehérvár, 5538/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

49. § (1) *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Szekszárd (Tolna vármegye), a védetté nyilvánítás időpontjában 2515 és 2519 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 1065/1 és 1065/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül az 1065/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Szekszárd, 1065/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

50. § (1) *  Az 1600–17/1951. KM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Szentendre (Pest vármegye), a védetté nyilvánítás időpontjában 412 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 1926/1 és 1926/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül az 1926/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található – megszüntetem.

(2) A Szentendre, 1926/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

51. § (1) *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Szentendre (Pest vármegye), 0231 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanrész kivételével – megszüntetem.

(2) A Szentendre, 0231 helyrajzi számú ingatlanon található 19. századi műrom és az azt övező, az 1. mellékletben meghatározott ingatlanrész műemléki védettségét fenntartom.

(3) A (2) bekezdés szerinti műemléki védelem célja a Hauszmann Alajos egykori nyaralójának kertjében – részben a budai várból származó kövekből – épített műrom megőrzése.

52. § *  A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Veszprém (Veszprém vármegye), 849 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette – megszüntetem.

3. Záró rendelkezések

53. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 54. § (1)–(3) bekezdése a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

54. § (1)–(3) * 

(4)–(6) * 

1. melléklet a 70/2013. (XII. 16.) BM rendelethez

Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész az alábbi EOV koordinátákkal jelzett ponttól számított 10 méteres sugarú kör területe:

kör középpontja Y: 648423

X: 260827

2. melléklet a 70/2013. (XII. 16.) BM rendelethez *