A jogszabály mai napon ( 2019.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

73/2013. (XII. 30.) NGM rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által nyújtott egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultakról

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § f) pontjában és 82/A. § (1) bekezdés d)-f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kormánytisztviselőire,

b) a NAV kormányzati ügykezelőire,

c) a NAV hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: pénzügyőr),

d) a NAV-hoz szolgálati jogviszonyba felvételre jelentkezőkre (a továbbiakban: jelölt), valamint

e) a 3. § vonatkozásában a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (a továbbiakban: NAV KEKI) felnőtt háziorvosi szolgálatába bejelentkezettekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) *  alkalmassági kategória: a pénzügyőr, a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait ellátó kormánytisztviselő (a továbbiakban: civil pénzügyi nyomozó), valamint a pénzügyőrnek, a civil pénzügyi nyomozónak jelentkező személy egészségkárosító kockázatok alapján történő besorolása;

b) alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben, kategóriában végzett tevékenység által okozott egészségi, pszichikai és fizikai megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni;

c) ellenőrző szakorvos: a NAV KEKI vezetője által megbízott szakorvos;

d) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a foglalkoztatottat érő kóroki tényezők hatásának való kitettség;

e) *  foglalkozás-egészségügyi szolgáltató: NAV KEKI, valamint a NAV KEKI-vel vagy a NAV területi szerveivel foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására szerződött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató;

f) foglalkoztatott: a NAV-nál szolgálati jogviszonyban lévő kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, pénzügyőr;

g) kockázati tényező: a munkakörhöz, kategóriához kapcsolódó, feladatellátás során jelentkező hatás, amely negatívan befolyásolja a foglalkoztatott egészségi, pszichés állapotát;

h) szolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározott hivatásos szolgálati jogviszony.

3. A NAV KEKI által nyújtott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosultak köre

3. § (1) A NAV KEKI által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra jogosult:

a) a foglalkoztatott;

b) a jelölt kizárólag az előzetes alkalmassági vizsgálat tekintetében;

c) a NAV KEKI felnőtt háziorvosi szolgálatába bejelentkezettek [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: igényjogosultak].

(2) Az igényjogosultak az ellátásra való jogosultságukat az ellátás igénybevétele előtt, sürgős ellátás esetén pedig azt követően kötelesek igazolni.

(3) Az igényjogosultságot:

a) a foglalkoztatott a szolgálati igazolvánnyal, ennek hiányában munkáltatói igazolással,

b) a jelölt az illetékes humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység által kiállított, előzetes alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalóval, valamint a személyazonosságot igazoló érvényes arcképes okmánnyal, lakcímkártyával,

c) a NAV KEKI felnőtt háziorvosi szolgálatába bejelentkezett a NAV KEKI által kiállított igazolvánnyal,

és minden esetben - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése alapján - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó hatósági igazolványával igazolja.

4. Az alkalmassági vizsgálatok típusa, célja

4. § (1) A foglalkoztatott adott munkakör betöltéséhez, alkalmassági kategória minősítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági állapotát a szolgálati jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen vizsgálni, illetve véleményezni kell az e rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálatok keretében.

(2) Az alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos, soron kívüli és záró, illetve tartalmát tekintve lehet egészségi, pszichikai és fizikai.

(3) Az alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a foglalkoztatott, illetve a jelölt:

a) megfelel-e az adott munkakör, a 2. melléklet szerinti alkalmassági kategória szerint végzett tevékenység egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeinek, valamint alkalmas-e a munkaköri követelményekből adódó, fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére;

b) munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele

ba) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,

bb) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,

bc) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;

c) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;

d) személyi higiénés és egészségi állapota a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben történő munkavégzés esetén nem veszélyezteti-e mások egészségét, illetve foglalkoztatható-e az adott munkakörben;

e) milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, ha megváltozott munkaképességű;

f) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében;

g) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;

h) külföldön történő munkavégzés esetén várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

(4) Az alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, az egészségkárosodás mértékének a meghatározására.

5. Az alkalmassági vizsgálatot végzőkre vonatkozó rendelkezések

5. § (1) *  Az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan (a továbbiakban együtt: foglalkozás-orvostan) szakorvosi képesítéssel rendelkező szakorvos, vagy az egészségügyi alkalmasság-vizsgálatban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, vagy foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi orvos) végzi. A pszichikai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon pszichológus végzi. A fizikai alkalmasság vizsgálatát első fokon a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló Korm. rendelet szerinti, egészségmegőrző és sportfoglalkozások (edzésprogramok) vezetésére jogosító képesítéssel rendelkező foglalkoztatott (a továbbiakban: sportszakmai képesítéssel rendelkező személy) végezheti.

(2) A foglalkoztatott és a jelölt alkalmasságát első fokon a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató állapítja meg.

(3) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot és véleményezését másodfokon a NAV Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) végzi.

(4) Az alkalmassági vizsgálatot végző személy nem lehet a vizsgált személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, valamint az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el. Az alkalmassági vizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmassági vizsgálatot elvégezni, e tevékenysége során nem befolyásolható.

6. § *  (1) Első fokon kizárólag a NAV KEKI végzi

a) a pénzügyőrök, civil pénzügyi nyomozók és a hivatásos szolgálati jogviszonyba jelentkezők egészségi alkalmassági vizsgálatát, valamint

b) a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat.

(2) *  A fizikai alkalmassági vizsgálat a NAV KEKI szervezésében kerül lefolytatásra.

6. Előzetes alkalmassági vizsgálat

7. § *  (1) *  A kormányzati szolgálati jogviszonyba jelentkezők esetében egészségi, továbbá - a munkakör 1. mellékletben meghatározott kockázati tényezőire figyelemmel - a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére pszichikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslata alapján is kezdeményezheti a pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Civil pénzügyi nyomozó munkakörbe jelentkezők esetén kötelező a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzése.

(2) A hivatásos szolgálati jogviszonyba jelentkezők esetében egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

(3) A jelölt azonos munkakörben, azonos alkalmassági kategóriában ismételt vizsgálat nélkül foglalkoztatható, ha

a) a szolgálati jogviszony létesítésére az előzetes alkalmassági vizsgálat befejezését követő hat hónapon belül kerül sor,

b) az előzetes vizsgálat során „Alkalmas” minősítést kapott, és

c) nyilatkozik, hogy egészségi állapotában az a) pontban meghatározott időszak alatt változás nem történt.

7. Időszakos alkalmassági vizsgálat

8. § (1) A foglalkoztatott időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt az alkalmasság újbóli véleményezése céljából.

(2) *  Időszakos alkalmassági vizsgálatot - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - rendszeresen, de

a) az egészségi alkalmassági vizsgálatot

aa) pénzügyőrök és civil pénzügyi nyomozók esetében legalább évente,

ab) az aa) alpont alá nem tartozó foglalkoztatottak esetében legalább kétévente,

b) a pszichikai alkalmassági vizsgálatot pénzügyőrök, valamint civil pénzügyi nyomozók esetében legalább kétévente,

c) a fizikai alkalmassági vizsgálatot pénzügyőrök esetében legalább kétévente

kell elvégezni.

(3) A NAV speciális bevetési egységének tagjai esetében az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot évente kell elvégezni.

(4) *  A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell időszakos fizikai alkalmassági vizsgálaton részt venni, ha a pénzügyőr

a) az 50. életévét betöltötte,

b) nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati jogviszonyhoz, illetve rendészeti szakvizsgához kötött munkaköreiről, továbbá az alapfokú és középfokú szaktanfolyammal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet [a továbbiakban: 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet] 1. mellékletében meghatározott munkakörben kerül foglalkoztatásra, vagy

c) a 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet 1. mellékletében meghatározott beosztott zenész, zenész, kiemelt zenész, szólamvezető zenész, kiemelt szólamvezető zenész, karmester munkakörökben foglalkoztatott.

(5) *  Az időszakos alkalmassági vizsgálatot végző személy a vizsgálati eredmények alapján a következő alkalmassági vizsgálatra a (2) és a (3) bekezdésben előírtaknál szakmailag indokolt esetben rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.

8. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat

9. § (1) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

a) *  a pénzügyőrnél, civil pénzügyi nyomozónál az alkalmassági kategória megváltoztatása előtt;

b) a munkakörülmények lényeges változása esetén, ha a megváltozott kockázati tényezők alapján - az érintettet foglalkoztató szervezeti egység vezetőjének (a továbbiakban: közvetlen vezető) a javaslatára - a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi;

c) ha a foglalkoztatott egészségi, pszichikai vagy fizikai állapotában olyan változás következett be, amely alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására;

d) a foglalkoztatott heveny foglalkozási megbetegedése, fokozott expozíciója, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkavégzéssel összefüggő balesete előfordulását követően;

e) ha a foglalkoztatottnál a d) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül olyan rosszullét, betegség alakul ki, amely munkahelyi okokra vezethető vissza;

f) a terhesség miatti keresőképtelenség kivételével a 30 napos vagy azt meghaladó szolgálat-, illetve keresőképtelenség esetén;

g) ha a foglalkoztatott a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának ki van téve, akkor a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;

h) ha a foglalkoztatott előre nem várt esemény során expozíciót szenved;

i) ha a foglalkoztatott munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel, a munkába állást megelőzően;

j) a pénzügyőr külföldön történő szolgálatra vezénylése megkezdése előtt és az onnan történő végleges hazatérést követően;

k) ha a jelölt az előzetes alkalmassági vizsgálat során az alkalmassága megítélésére kihatással lévő, egészségi vagy pszichikai állapotára vonatkozó információkat elhallgatott, illetve valótlan adatokat szolgáltatott.

(2) Soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezésére jogosult:

a) *  a foglalkozás-egészségügyi orvos;

b) a munkáltatói jogkör gyakorlója;

c) a foglalkoztatott.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezéséhez írásbeli indokolást csatolni.

(4) *  Az állami adó- és vámhatóság vezetője elrendelheti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak soron kívüli alkalmassági vizsgálatát vagy egyes alkalmassági vizsgálatoknak a foglalkoztatottak egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését.

(5) A soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok közül a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot megalapozó körülmények által indokolt vizsgálatokat kell elvégezni.

9. Záróvizsgálat

10. § A munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni:

a) a külön jogszabályban meghatározott emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén;

b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott.

10. Az alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó eljárási szabályok

11. § *  Az alkalmasság véleményezése kormányzati szolgálati jogviszony esetén munkakörre, hivatásos szolgálati jogviszony és civil pénzügyi nyomozó munkakör betöltése esetén a 2. melléklet szerinti alkalmassági kategóriára történik.

12. § (1) Az alkalmassági vizsgálatra történő beutalásról a munkáltató illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége gondoskodik, ennek keretében - a munkakörre jellemző kockázati tényezők figyelembevételével - kitölti az alkalmassági vizsgálatra szóló beutalót, amit átad az érintett személynek, egyben tájékoztatja őt a vizsgálat tervezett - a NAV illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatójával egyeztetett - időpontjáról.

(2) A vizsgálat megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát, és tájékoztatást kell adni részére a vizsgálat céljáról, menetéről, várható időtartamáról.

(3) Az alkalmassági vizsgálatot végző az általa megállapított véleményről, „Alkalmatlan” vélemény esetén annak pontos okáról, valamint a jogorvoslati lehetőségről dokumentált módon köteles tájékoztatni a vizsgált személyt. Az egészségi és pszichikai vizsgálatok eredményéről rövid, összefoglaló írásos tájékoztatót kell adni a vizsgált személy részére a vizsgálat befejezésével egyidejűleg.

(4) *  A jelölt, illetve a foglalkoztatott, akinél a 3. mellékletben meghatározott

a) egészségügyi alkalmasságot kizáró okok esetén legalább egy,

b) pszichikai alkalmasságot kizáró okok esetén

ba) 1. és 2. pontokban felsorolt okok közül legalább kettő, vagy

bb) 3-8. pontokban felsorolt okok közül legalább egy

kizáró ok fennáll, szolgálati jogviszonyba nem vehető fel, illetve szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni.

(5) Az alkalmassági vizsgálatok során keletkezett, az alkalmasság minősítését tartalmazó véleményt meg kell küldeni az illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység vezetőjének, aki azt továbbítja a közvetlen vezetőnek.

(6) Időszakos vagy soron kívüli alkalmassági vizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettség alól mentesíthető. Ha az érintett az „Alkalmatlan” minősítés ellen határidőn belül nem nyújt be felülvizsgálati kérelmet, a humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység a minősítésről tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját, egyben javaslatot tesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, valamint a Kttv. alapján az alkalmatlanság megállapítása esetén alkalmazható személyügyi intézkedés megtételére.

11. Egészségi alkalmassági követelmények

13. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatok a célnak megfelelően, a munkakör sajátosságainak figyelembevételével kiterjedhetnek:

a) a testsúly, a testmagasság, a testtömeg index (BMI index) mérésére és a testarányok vizsgálatára;

b) a bőr és a látható nyálkahártyák, a fogazat, a garatképletek, a keringési, a légzési, a hasi szervek, az idegrendszer, az érzékszervek, valamint az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálatára;

c) a szem- és a látásvizsgálatokra;

d) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra;

e) a vérnyomás, a pulzus vizsgálatára, EKG vizsgálatra;

f) szűrő audiométerrel történő hallásvizsgálatra;

g) vér és vizelet laboratóriumi diagnosztikus vizsgálat elvégzésére;

h) a hozott vizsgálati leletek értékelésére;

i) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, valamint -függőség esetleges jeleinek megállapítására, indokolt esetben speciális gyorsteszttel való vizsgálatára.

(2) Előzetes alkalmassági vizsgálat esetén be kell mutatni a háziorvos által kiadott, a jelölt egészségi állapotára vonatkozó igazolást is.

(3) A döntés kialakításához szükség esetén az alkalmassági vizsgálattal érintett beleegyezésével további kiegészítő vizsgálatok is elvégezhetők.

12. Az egészségi alkalmassági minősítések

14. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Egészségileg alkalmas”,

b) „Egészségileg alkalmatlan”.

(2) „Egészségileg alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, ami megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálati jogviszony betöltésében nem korlátozza vagy betegségének, sérülésének gyógyulása 270 napon belül várható.

(3) „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mértékű vagy jellegű egészségkárosodása van, ami kizárja a szolgálati jogviszony létesítését vagy további fenntartását.

(4) A vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságokra tekintettel kell véleményezni, melynek során figyelembe kell venni:

a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,

b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,

c) az adott megbetegedés, elváltozás munkaképességet befolyásoló hatását,

d) az egyén életkorát,

e) a más munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás lehetőségét.

13. Pszichikai alkalmassági követelmények

15. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálatok a célnak megfelelően kiterjednek:

a) a pszichés egyensúly meglétére,

b) a devianciák hiányára,

c) az intellektuális képességek meglétére,

d) a figyelmi képességek megfelelőségére,

e) a személyiségi sajátosságok megfelelőségére,

f) a pályamotiváció megfelelőségére.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak vizsgálata a következő eszközökkel történhet:

a) személyiségtesztek elvégzésével,

b) teljesítmény- és képességtesztek elvégzésével,

c) műszeres vizsgálatok elvégzésével,

d) kompetencia alapú vizsgáló eljárások elvégzésével és

e) az exploráció komplex értékelésével.

(3) A döntés kialakításához szükség esetén az alkalmassági vizsgálattal érintett beleegyezésével további kiegészítő vizsgálatok is elvégezhetők.

14. A pszichikai alkalmassági minősítések

16. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Pszichikailag alkalmas”,

b) „Pszichikailag alkalmatlan”.

(2) „Pszichikailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a munkakörével, alkalmassági kategóriájával szemben támasztott, a vizsgálat céljának megfelelő intellektuális, figyelmi, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek.

(3) „Pszichikailag alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a munkakörével, alkalmassági kategóriájával szemben támasztott, a vizsgálat céljának megfelelő intellektuális, figyelmi, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek.

15. Fizikai alkalmassági követelmények

17. § (1) A fizikai alkalmassági vizsgálat célja a 8. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatottak fizikai erőnlétének és állóképességének felmérése.

(2) *  A fizikai alkalmassági vizsgálaton résztvevőket nemenként öt csoportba kell sorolni a következők szerint:

a) I. csoport: 29 éves korig,

b) II. csoport: 30-35 éves kor között,

c) III. csoport: 36-40 éves kor között,

d) IV. csoport: 41-49 éves kor között,

e) V. csoport: speciális bevetési egység tagjai, egységhez jelentkezők.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott csoportok esetében a besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

(4) *  A fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki hat hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott, vagy aki érvényes sportorvosi engedéllyel rendelkezik.

(5) *  A (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott csoportok esetén a fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:

a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

b) hajlított karú függés,

c) fekvenyomás,

d) 4×10 m-es ingafutás,

e) helyből távolugrás,

f) hanyattfekvésből felülés,

g) 2000 m futás.

(6) *  A fizikai alkalmasság minősítése az (5) bekezdésben meghatározott mozgásformák közül négy - a kötelezően előírt 2000 m-es futás és a foglalkoztatott által az (5) bekezdés a)-f) pontjából választott három mozgásforma - kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, a négy gyakorlat végrehajtása esetén összesen 100 pont adható, azzal, hogy egyes gyakorlatonként többletpont nem adható.

18. § (1) A 17. §-ban foglaltaktól eltérően a speciális bevetési egység tagjai, valamint az egységhez jelentkezők fizikai alkalmassági vizsgálatára vonatkozó mozgásformákat a 4. melléklet V. pontja tartalmazza.

(2) A NAV speciális bevetési egysége tagjai, valamint az egységhez jelentkezők a részükre megállapított valamennyi kondicionális gyakorlatot kötelesek végrehajtani.

16. A fizikai alkalmassági minősítések

19. § (1) A fizikai alkalmassági követelményeket, valamint a 17. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott csoportok vonatkozásában a pontértékeket a 4. melléklet tartalmazza. A végrehajtott gyakorlatot abban az esetben lehet teljesítettnek tekinteni, ha a vizsgált személy a bemutatott teljesítményével legalább egy pontot elér.

(2) *  A négy kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése alapján a vizsgált személy minősítése - a (3) bekezdésben meghatározott feladatot ellátó pénzügyőr kivételével - az I-IV. korcsoport esetében

a) 40 pontig „Fizikailag alkalmatlan”,

b) 41 ponttól „Fizikailag alkalmas”.

(3) *  A négy kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése alapján, ha a pénzügyőrnél a 2. melléklet I. kategória b)-c) és h)-i) pontjában meghatározott feltételek bármelyike fennáll, továbbá valamennyi hivatásos jogviszonyba jelentkező esetében a minősítés:

a) 60 pontig „Fizikailag alkalmatlan”,

b) 61 ponttól „Fizikailag alkalmas”.

(4) A NAV speciális bevetési egysége tagja, valamint az egységhez jelentkező személy akkor kaphat „Fizikailag alkalmas” minősítést, ha valamennyi kondicionális gyakorlat végrehajtása során teljesítette a 4. melléklet V. pontjában részére meghatározott minimum követelményt.

20. § *  (1) Ha a vizsgálaton részt vevő személy az egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményére figyelemmel kéri, a kérdéses mozgásformát az adott fizikai alkalmassági vizsgálat során egy alkalommal megismételheti.

(2) *  Ha a pénzügyőr a fizikai alkalmassági követelményt a felmérés során nem teljesíti, az ismételt állapotfelmérésre hat hónapon belül egy alkalommal kerülhet sor, amelyre az előző felmérést követően legkorábban 30 naptári nap elteltével kerülhet sor. Ha a pénzügyőr az ismételt fizikai alkalmassági vizsgálat során sem teljesíti a fizikai felmérés követelményeit, vagy arra a 17. § (4) bekezdésben meghatározott „Egészségileg alkalmas” minősítés megszerzését követő hat hónapon belül nem került sor, „Fizikailag alkalmatlan” minősítést kap.

17. A jogorvoslat rendje

21. § (1) Ha a foglalkoztatott, a jelölt vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója az alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, a vélemény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül írásban kérheti az alkalmasság másodfokon történő elbírálását. A felülvizsgálati kérelmet a NAV KEKI vezetőjéhez kell benyújtani, aki erről a kézhezvételtől számított legkésőbb 3 munkanapon belül tájékoztatja a vizsgált személy vonatkozásában illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységet.

(2) Alkalmatlan minősítés esetén a jogerős döntésig a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettség alól mentesíthető.

(3) Az alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a FÜV Bizottság végzi.

(4) A FÜV Bizottság döntése alapján hozott személyügyi intézkedés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.

18. A FÜV Bizottság összetétele

22. § (1) A FÜV Bizottság tagjait és elnökét a NAV KEKI vezetője bízza meg.

(2) *  A FÜV Bizottság három tagból áll, melynek legalább egy tagja a 2. § e) pontja szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő foglalkozás-egészségügyi orvos.

(3) *  Az egészségi alkalmasság elbírálása esetén foglalkozás-egészségügyi orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálása esetén szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos, a fizikai alkalmasság elbírálása esetén sportszakmai szakképesítéssel rendelkező személy részvétele a FÜV Bizottságban tagként kötelező.

(4) A FÜV Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan személy, aki az eljárással érintett ügyben korábban közreműködött.

19. A FÜV Bizottság eljárása

23. § (1) A NAV KEKI az alkalmasság elbírálásához a vizsgálat tartalmától függően a következő okmányokat kéri be az elsőfokú vizsgálatot végzőtől, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójától, melyeket továbbít a FÜV Bizottság részére:

a) a korábbi vizsgálatok eredményeit tartalmazó egészségügyi törzslap,

b) az első fokú alkalmasságot megítélő személy 12. § (3) bekezdése szerinti rövid, írásos tájékoztatója,

c) a foglalkoztatott munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye,

d) orvosszakértői vélemény az egészségkárosodás mértékéről, ha rendelkezésre áll,

e) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentések, szakorvosi leletek,

f) baleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset és baleset esetén a baleseti jegyzőkönyv.

(2) *  Egészségkárosodás mértékének megállapítása céljából a pénzügyőrt Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalához kell beutalni.

24. § (1) A FÜV Bizottság ülését megelőző vizsgálatot a felülvizsgálati kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell megtartani.

(2) A FÜV Bizottság 22. § (3) bekezdésében meghatározott tagja (a továbbiakban: előkészítő) biztosítja, hogy a vizsgált személy kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek, és azok eredményét az egészségügyi dokumentációban rögzítsék. Ezek elvégzéséről az előkészítő köteles meggyőződni, és az észlelt hiányosságok pótlása iránt intézkedni.

(3) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az előkészítőnek személyes vizsgálattal is meg kell győződnie és a vizsgálat alapján kell javaslatot tennie a FÜV Bizottságnak a vizsgált személy minősítésére.

25. § (1) A FÜV Bizottságnak a döntését valamennyi szükséges egészségügyi adat rendelkezésére állásától számított 15 napon, de legkésőbb a felülvizsgálati kérelem benyújtását követő 60 napon belül kell meghoznia, mely határidő egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(2) A felülvizsgálatra rendelt személy a FÜV Bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekintetni, ha a vizsgált személy:

a) a felülvizsgálat idején betegsége, sérülése miatt járó- vagy cselekvésképtelen, illetve utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,

b) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

c) *  előzetesen írásban úgy nyilatkozik, hogy a FÜV Bizottság előtt egyéb előrelátható akadályoztatása miatt nem tud megjelenni, és a nyilatkozatot a FÜV Bizottság jóváhagyja és erről a felülvizsgálatra rendelt személyt értesíti.

(3) A FÜV Bizottság a vizsgált személy alkalmasságát a rendelkezésre álló felülvizsgálati dokumentációk alapján bírálja el, ha a személyes megjelenésétől a (2) bekezdés alapján el kell tekinteni.

(4) A FÜV Bizottság elnöke szükség esetén újabb kivizsgálást, illetve vizsgálatok elvégzését kérheti.

26. § (1) A FÜV Bizottság döntésében pénzügyőr esetén a 29. § (1) bekezdésében meghatározott bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat, az elsőfokú alkalmassági véleményt megváltoztathatja, illetve újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését rendelheti el.

(2) A FÜV Bizottság alkalmassági határozatát a vizsgált személlyel a FÜV bizottsági ülésen szóban és írásban közölni kell, kivéve, ha személyes megjelenésétől a 25. § (2) bekezdése alapján el kell tekinteni. A FÜV Bizottság döntését a vizsgált személy egészségügyi törzslapján fel kell tüntetni, és az ülés napján határozatba kell foglalni.

(3) A FÜV Bizottság írásba foglalt határozata a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható. Az írásba foglalt döntésről kivonatot kell készíteni, amely kizárólag a minősítést tartalmazza. A vizsgált személy vonatkozásában illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységet a döntés kivonatának megküldésével értesíteni kell, mely szerv tájékoztatja a közvetlen vezetőt és a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(4) Időszakos vagy soron kívüli alkalmassági vizsgálat során benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján hozott „Alkalmatlan” döntés esetén a humánigazgatási feladatokat ellátó szerv a 12. § (6) bekezdésében foglaltak alapján jár el.

20. Egészségügyi szabadság engedélyezése

27. § Alkalmatlanság megállapítása esetén a FÜV Bizottságnak a minősítés jogerőre emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a pénzügyőr részére egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie.

28. § (1) Ha a pénzügyőr betegség vagy baleset következtében munkakörét ideiglenesen nem tudja ellátni, a NAV KEKI vagy a NAV KEKI-vel szerződött szakorvos szolgálatképtelennek, illetve - ha keresőképtelenség megállapítására jogosult - keresőképtelennek nyilvánítja. A pénzügyőr keresőképtelenségét a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerint feljogosított személy is megállapíthatja.

(2) A pénzügyőr keresőképtelenségének a megállapítására jogosult:

a) a keresőképtelenség megállapítására jogszabály alapján jogosult szakorvos,

b) jogszabály alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egyéb egészségügyi szolgáltató orvosa és

c) a háziorvos.

(3) Ha az arra jogosult a pénzügyőr szolgálat- vagy keresőképtelenségét megállapította, a pénzügyőr köteles erről közvetlen vezetőjét haladéktalanul értesíteni, valamint a szolgálat-, illetve keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét bejelenteni.

(4) A pénzügyőr kórházból, gyógyintézetből való elbocsátását követő 5 munkanapon belül köteles a NAV KEKI szakorvosát vagy a NAV KEKI-vel szerződött illetékes szakorvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(5) A pénzügyőr szolgálatképessé, keresőképessé válását egészségügyi szempontból a szolgálat-, illetve keresőképtelenséget megállapító személy bírálja el. A pénzügyőr a szolgálatképessé, keresőképessé nyilvánításáról a közvetlen vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja.

(6) A szolgálat-, illetve keresőképtelen pénzügyőr köteles:

a) betartani az orvos utasításait, különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,

b) az elrendelt vizsgálatokon - elfogadható indok kivételével - megjelenni,

c) ha a szolgálat-, illetve keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a szolgálat-, illetve keresőképtelen állományban tartó NAV KEKI szakorvost tájékoztatni.

(7) A pénzügyőr keresőképtelenségének és a pénzügyőr keresőképességének az elbírálása, illetve ellenőrzése a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok alkalmazásával történik.

(8) A NAV KEKI szakorvosa vagy a NAV KEKI-vel szerződött szakorvos által megállapított szolgálatképtelenség és a szolgálatképesség elbírálását a NAV KEKI vezetője által kijelölt ellenőrző szakorvos ellenőrzi.

(9) Az ellenőrző szakorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vizsgált személy vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a vizsgált személy tartózkodási helyén is,

b) a betegdokumentációba történő betekintésre,

c) *  szükség szerint a vizsgált személy további - a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött beutalási szerződés szerinti - szakorvosi vizsgálatra utalására,

d) az a)-c) pont szerinti megállapításainak az egészségügyi dokumentációban történő rögzítésére.

(10) Az ellenőrző szakorvos a felterjesztett iratok és - kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud az ellenőrző szakorvos előtt megjelenni - a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképtelenség megállapítására,

c) a szolgálatképtelenség időtartamának - a kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamára is figyelemmel - meghosszabbítására,

d) soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezésére, ha azt a beteg állapota indokolja, vagy

e) a c) és a d) pontban foglaltakra együttesen, illetve

f) a (11) bekezdésben meghatározott esetekben az egészségügyi szabadság alatt járó távolléti díj folyósításának megszüntetésére vagy összegének csökkentésére.

(11) Ha a szolgálat-, illetve keresőképtelen pénzügyőr az ellenőrző vizsgálathoz nem járul hozzá, a (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az ellenőrző szakorvos javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az egészségügyi szabadság alatt járó távolléti díj megszüntetésére. Ha az ellenőrző szakorvos megállapítja, hogy a pénzügyőr betegsége vagy sérülése az általa tanúsított súlyos gondatlanság következménye, akkor kezdeményezi a távolléti díj legfeljebb 50%-kal történő csökkentését. Ezt a tényt az ellenőrző szakorvos az egészségügyi dokumentációban rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el.

(12) Az ellenőrző szakorvos a 90 napot meghaladóan megállapított szolgálatképtelenség fennállását havonta legalább egyszer ellenőrzi, kivéve, ha a 90 napot meghaladó keresőképtelenség megállapításakor az ellenőrzési időközök tartamát ennél hosszabb időben állapították meg.

(13) Ha a szolgálatképtelenség, illetve az egészségügyi szabadság időtartama a 30 naptári napot meghaladja, havonta, rövidebb időtartam esetén a szolgálattételre jelentkezéskor a pénzügyőr az orvosi igazolást a közvetlen vezetőjének köteles leadni.

(14) *  A pénzügyőrt 365 napot meghaladó szolgálatképtelensége esetén egészségügyi szabadság nem illeti meg. A szolgálati baleset vagy betegség miatt a szolgálatképtelenség 365 napon túli meghosszabbítását Budapest Főváros Kormányhivatala véleményezi.

(15) Az egészségügyi szabadság a pénzügyőr szolgálatképtelensége esetén a felgyógyulásig, illetve a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 365 napig engedélyezhető. Ha a pénzügyőr a szolgálatképtelensége első napját megelőző 365 napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell számítani.

21. A pénzügyőrök egészségügyi felmentése egyes szolgálati kötelezettségek alól

29. § (1) Tartós egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a pénzügyőr részére a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól adható felmentés (egészségügyi felmentés):

a) testnevelés,

b) tartós állás,

c) alaki foglalkozás,

d) nehéz fizikai munka,

e) őrszolgálat,

f) egyenruha viselés,

g) 24 órás szolgálat,

h) lövészet,

i) váltószolgálat,

j) fizikai felmérés,

k) fegyverviselés.

(2) *  Az egészségügyi felmentésről a NAV KEKI foglalkozás-egészségügyi orvosának orvosi szakvéleménye alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója parancsban intézkedik.

(3) Az egészségügyi felmentés időtartamát az orvosi szakvéleményben kell meghatározni, amelynek ideje legfeljebb 365 naptári napban állapítható meg.

(4) A felmentések végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója felelős. A munkáltatói jogkör gyakorlója parancsában az időtartam megjelölésével határozza meg a pénzügyőr egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.

(5) A gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, a NAV KEKI szakorvosának az egészségügyi felmentés megszüntetésére vonatkozó orvosi szakvéleménye alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik az egészségügyi felmentés megszüntetéséről.

30. § Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás engedélyezhető a pénzügyőr számára. Ennek időtartama a NAV KEKI szakorvosa orvosi szakvéleménye alapján napi 6 óra időtartamig, összesen legfeljebb 365 naptári napig terjedhet.

22. A pénzügyőr szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonása

31. § (1) *  Indokolt esetben a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló kóros állapot, betegség fennállásakor a NAV KEKI foglalkozás-egészségügyi orvosa, valamint a pszichológus a leletek és vizsgálati eredmények alapján - a kórállapot megjelölése nélkül - telefonon haladéktalanul, és írásban legkésőbb 24 órán belül kezdeményezi az érintett pénzügyőr munkáltatói jogkör gyakorlójánál a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását.

(2) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását - az alkalmassági vizsgálat lezárásáig terjedő időre - a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el.

(3) Ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására alkalmassági vizsgálat nélkül kerül sor, akkor az azt megalapozó körülmények alapján soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell kezdeményezni.

23. Az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendje

32. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, minősítését az egészségügyi dokumentációba kell bejegyezni.

(2) Az alkalmassági vizsgálatról készült dokumentáció tartalmazza:

a) a vizsgált személy természetes személyazonosító adatait,

b) a vizsgált személy által ellátott vagy ellátni tervezett munkakört,

c) a vizsgált személy személyes, továbbá családi és foglalkozási anamnézisét,

d) az alkalmassági vizsgálat időpontját, az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményét,

e) az orvos szakértői vélemény eredeti példányát,

f) az alkalmasságra vonatkozó véleményt, az esetleges korlátozásokat,

g) a következő alkalmassági vizsgálat esedékességének időpontját,

h) a vizsgálatot végző személy aláírását.

(3) Az alkalmassági vélemény tartalmazza a vizsgált személy személyazonosító adatait és a vizsgálatot végző aláírását, valamint bélyegzőlenyomatát. Ha az alkalmasság megállapítására egészségügyi felmentéssel, korlátozással került sor, a minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell az egészségügyi felmentés módját, terjedelmét.

(4) Az alkalmassági vélemény és a FÜV Bizottság eljárása során hozott döntés nem tartalmazhatja az anamnézist, a vizsgálatok eredményét, a kórismét és Betegségek Nemzetközi Osztályozása kódokat.

(5) Az egészségügyi dokumentációt az alkalmasságot első fokon megállapító foglalkozás-egészségügyi szolgáltató őrzi meg.

(6) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó személyében bekövetkezett változás esetén az egészségügyi dokumentációt át kell adni az új szolgáltató részére.

24. Záró rendelkezések

33. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

34. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a foglalkoztatott számára kedvezőbb.

35. § (1) A pénzügyőr által az elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen e rendelet hatályba lépését megelőzően benyújtott, de e rendelet hatályba lépésig el nem bírált fellebbezést a NAV KEKI az érintett részére e rendelet hatályba lépést követő 15 napon belül visszaküldi és tájékoztatja az érintettet a bírói út igénybevételének feltételeiről, egyben tájékoztatja az illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységet az elsőfokú alkalmassági vélemény végrehajthatóságáról.

(2) Ha a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő által az első fokú alkalmassági vélemény ellen benyújtott felülvizsgálatra irányuló kérelem elbírálására e rendelet hatályba lépéséig nem került sor, az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely a kérelmet - elbírálás céljából - e rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül megküldi a FÜV Bizottságnak.

(3) Időszakos alkalmassági vizsgálatra vonatkozó időtartam számításánál az e rendelet hatályba lépése előtt eltelt időt is figyelembe kell venni.

36. § * 

1. melléklet a 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelethez

Kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének pszichikai kockázati tényezői

a) nagy felelősségvállalás más emberekért,

b) nagy felelősségvállalás anyagi értékekért,

c) veszélyes munkavégzés,

d) rutin szellemi munkavégzés,

e) időkényszer alatti munkavégzés,

f) monoton munkavégzés,

g) nehezen áttekinthető helyzetekben való döntéshozás,

h) új helyzetekben való döntéshozás,

i) hiányos információk alapján való döntéshozás,

j) egymásnak ellentmondó információk alapján való döntéshozás,

k) bonyolult szabályok, összefüggések, utasítások alapján való döntéshozás,

l) munkavégzés során kreatív megoldások meghozatala,

m) zavaró hatások, ingerek környezetében való munkavégzés,

n) a munkavégzés különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos ismeretét és alkalmazását igényli,

o) nem egyenletes a munkaterhelés,

p) nem tervezhető a munkavégzés,

q) munkafeladatokból adódóan emberekkel való gyakori foglalkozás,

r) különösen bonyolult szabályok, összefüggések, utasítások alapján való munkavégzés,

s) munkafeladatokból adódóan gyakori konfliktushelyzetek kezelése.

2. melléklet a 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelethez * 

Pénzügyőrök, valamint civil pénzügyi nyomozók alkalmassági kategóriái

I. kategória

Az I. alkalmassági kategóriába tartoznak azok a pénzügyőrök, civil pénzügyi nyomozók,

a) akik fokozott balesetveszélynek vannak kitéve, vagy

b) akik éjszakai műszakban, váltószolgálatban, határszolgálatban, járőrszolgálatban teljesítenek szolgálatot, vagy

c) akik fegyvert viselnek, vagy

d) akik megkülönböztetett jelzésű járművet vezetnek, vagy

e) akiknél megosztott figyelem, fokozott koncentráció szükséges, vagy

f) akiknek jó érzékszervi funkciókkal kell rendelkezniük, vagy

g) akik ionizáló sugárexpozíció veszélynek vannak kitéve, vagy

h) akik kényszerítő eszközt alkalmazhatnak, vagy

i) akik fizikai sérülésnek vannak kitéve feladatuk ellátása során.

II. kategória

A II. alkalmassági kategóriába tartoznak azok a pénzügyőrök, civil pénzügyi nyomozók, akiknél feladatuk ellátása során a következő feltételek bármelyike fennáll:

a) vegyi anyag expozíció,

b) kézi anyagmozgatás (15 kg feletti súly esetén),

c) kényszertesthelyzetben végzett munka,

d) napi 3 órát meghaladó időtartamban pihenés nélküli állás,

e) napi 3 órát meghaladó időtartamban pihenés nélküli járás,

f) tartós ülés napi 3 órát meghaladó időtartamban, helyzetváltoztatás nélkül,

g) porexpozíció,

h) terhelő munkahelyi klíma,

i) zajexpozíció,

j) nem-ionizáló sugárzás expozíció,

k) vibráció,

l) egyéni védőeszköz használat,

m) biológiai tényezők expozíciója,

n) járványügyi érdekből kiemelt munkakör,

o) váltakozó helyszínen végzett munka,

p) gépjárművezetés napi 3 órát meghaladó időtartamban,

q) vezetői munkakör betöltése,

r) a NAV hatósági, illetve szolgáltató tevékenysége során közvetlen, személyes kapcsolatba kerülnek ügyfelekkel, külső személyekkel, melynek során konfliktus helyzet is kialakulhat.

III. kategória

A III. alkalmassági kategóriába tartoznak az I-II. kategóriába nem sorolható pénzügyőrök, civil pénzügyi nyomozók.

3. melléklet a 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelethez

Szolgálati jogviszony létesítését, fenntartását kizáró okok

Egészségi alkalmasságot kizáró okok:

1. Tartósan munkavégzést akadályozó és környezetét súlyosan veszélyeztető fertőző betegség.

2. Eszméletvesztéssel járó, gyógyszerrel biztonságosan nem karbantartható állapotok.

3. Gyógyszerrel nem karbantartott vagy nem befolyásolható krónikus megbetegedés, amely a munkaköri tevékenység szakszerű ellátását veszélyeztetheti.

4. Pszichiátriai betegségek közül a gyógyszerrel megnyugtatóan nem befolyásolható pszichózisok és személyiségzavarok súlyos formái; illetve a belátási képességet érintő megbetegedések, ideértve a szenvedélybetegségeket is.

5. Súlyos és nem korrigálható önellátásra alkalmatlan mozgáskorlátozottság (mozgásképtelenség).

6. Valamennyi kommunikációs képesség hiánya vagy erősen korlátozott volta.

Pszichikai alkalmasságot kizáró okok:

1. Pszichés egyensúly nem megfelelő szintje.

2. Bizonyos személyiségbeli tényezők nem megfelelő szintje:

a) a személyiség érettségének nem megfelelő szintje,

b) szociális hatékonyság nem megfelelő szintje,

c) túlzott szorongásra vagy a szorongás hiányára utaló személyiségjegyek,

d) felelősségtudat nem megfelelő szintje,

e) szocializáltság nem megfelelő szintje,

f) önkontroll nem megfelelő szintje, zavara,

g) túlzott agresszivitásra (auto-, heteroagresszió) utaló személyiségjegyek,

h) emocionális kontroll nem megfelelő szintje,

i) pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdés (frusztrációs tolerancia) nem megfelelő szintje,

j) alkalmazkodási készség, flexibilitás nem megfelelő szintje.

3. Intellektuális képességek nem megfelelő szintje, zavara.

4. Figyelmi, szenzomotoros képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara:

a) figyelmi képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara,

b) szenzomotoros képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara.

5. Kommunikációs készségek nem megfelelő szintje, zavara.

6. Devianciák:

a) viselkedési addikciók,

b) szuicid cselekmények.

7. Együttműködés hiánya.

8. Értékelhetetlen teszteredmény.

4. melléklet a 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelethez * 

I.

I. korcsoport (29 éves korig)

Pont Fekvőtámasz-
ban karhajlítás-
Hajlított karú függés időre Fekvenyomás 4×10 m-es ingafutás mp Helyből távolugrás cm Hanyattfekvés-
ből felülés 60
2000 m-es futás
nyújtás
30 mp alatt
mp 60 kg/db 25 kg/db mp alatt (perc)
Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi
25 35 20 73 45 25 25 8,8 9,4 250 220 55 45 7;35 10;00
24 34 19 70 44 24 24 8,9 9,5 245 218 54 44 7;40 10;06
23 33 18 67 43 23 23 9 9,6 242 216 53 43 7;45 10;12
22 32 17 64 42 22 22 9,1 9,7 240 214 52 42 7;50 10;18
21 31 16 61 41 21 21 9,2 9,8 238 212 51 41 7;55 10;21
20 30 15 58 40 20 20 9,3 9,9 236 210 50 40 8;00 10;30
19 29 14 55 39 19 19 9,4 10 234 208 49 39 8;15 10;40
18 28 13 52 38 18 18 9,5 10,1 232 206 48 38 8;30 10;50
17 27 12 49 37 17 17 9,6 10,2 230 204 47 36 8;45 11;00
16 26 11 46 36 16 16 9,7 10,3 228 202 46 34 9;00 11;10
15 25 10 43 35 15 15 9,8 10,4 226 200 45 32 9;15 11;20
14 24 9 41 34 14 14 9,9 10,5 224 198 44 30 9;30 11;30
13 23 8 39 32 13 13 10 10,6 222 196 43 28 9;45 11;40
12 22 7 37 30 12 12 10,1 10,7 220 194 42 26 10;00 11;50
11 21 6 35 28 11 11 10,2 10,8 218 192 40 24 10;15 12;00
10 20 33 26 10 10 10,3 10,9 216 190 38 22 10;30 12;15
9 19 5 30 24 9 9 10,4 11 214 188 36 20 10;45 12;30
8 18 27 22 8 8 10,5 11,1 212 186 34 18 11;00 12;45
7 17 24 20 7 7 10,6 11,2 210 184 32 16 11;20 13;00
6 16 4 21 18 6 6 10,7 11,3 208 182 30 14 11;40 13;30
5 15 18 15 5 5 10,8 11,4 206 180 29 12 12;00 14;00
4 14 16 13 4 4 10,9 11,5 204 178 28 10 12;20 14;30
3 13 3 14 11 3 3 11 11,6 202 176 27 9 12;40 15;00
2 12 2 12 9 2 2 11,1 11,7 200 174 26 8 13;00 15;30
1 11 1 10 8 1 1 11,2 11,8 198 172 25 7 13;30 16;00

II.

II. korcsoport (30-35 éves kor között)

Pont Fekvőtámasz-
ban karhajlítás-
Hajlított karú függés időre Fekvenyomás 4×10 m-es ingafutás mp Helyből távolugrás cm Hanyattfekvés-
ből felülés 60
2000 m-es futás
nyújtás
30 mp alatt
mp 60 kg/db 25 kg/db mp alatt (perc)
Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi
25 30 15 65 35 23 23 9 9,6 240 200 45 35 8;00 11;00
24 29 62 34 9,1 9,7 238 198 44 34 8;06 11;06
23 28 14 59 33 22 22 9,2 9,8 236 196 43 33 8;12 11;12
22 27 56 32 9,3 9,9 234 194 42 32 8;18 11;18
21 26 13 54 31 21 21 9,4 10 232 192 41 31 8;21 11;21
20 25 52 30 20 20 9,5 10,1 230 190 40 30 8;30 11;30
19 24 12 50 29 19 19 9,6 10,2 228 188 39 29 8;40 11;40
18 23 48 28 18 18 9,7 10,3 226 186 38 28 8;50 11;50
17 22 11 46 27 17 17 9,8 10,4 224 184 37 27 9;00 12;00
16 21 10 43 26 16 16 9,9 10,5 222 182 36 26 9;15 12;10
15 20 9 40 25 15 15 10 10,6 220 180 35 24 9;30 12;20
14 19 8 37 24 14 14 10,1 10,7 218 178 34 23 9;45 12;30
13 18 7 34 22 13 13 10,2 10,8 216 176 33 22 10;00 12;40
12 17 6 32 21 12 12 10,3 10,9 214 174 32 21 10;15 12;50
11 16 5 30 20 11 11 10,4 11 212 172 31 20 10;30 13;00
10 15 28 19 10 10 10,5 11,1 210 170 30 18 10;45 13;15
9 14 4 26 18 9 9 10,6 11,2 208 169 29 16 11;00 13;30
8 13 24 17 8 8 10,7 11,3 206 168 28 14 11;20 13;45
7 12 22 16 7 7 10,8 11,4 204 167 27 12 11;40 14;00
6 11 3 20 15 6 6 10,9 11,5 202 166 26 10 12;00 14;30
5 10 17 14 5 5 11 11,6 200 165 25 9 12;20 15;00
4 9 2 15 12 4 4 11,1 11,7 198 164 24 8 12;40 15;30
3 8 13 10 3 3 11,2 11,8 196 163 23 7 13;00 16;00
2 7 1 11 8 2 2 11,3 11,9 194 162 22 6 13;30 16;30
1 6 9 6 1 1 11,4 12 192 161 21 5 14;00 17;00

III.

III. korcsoport (36-40 éves kor között)

Pont Fekvőtámasz-
ban karhajlítás-
Hajlított karú függés időre Fekvenyomás 4×10 m-es ingafutás mp Helyből távolugrás cm Hanyattfekvés-
ből felülés 60
2000 m-es futás
nyújtás
30 mp alatt
mp 60 kg/db 25 kg/db mp alatt (perc)
Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi
25 25 13 60 30 20 20 9,5 10,1 230 190 40 30 8;30 11;30
24 24 57 29 9,6 10,2 228 188 39 29 8;36 11;36
23 23 12 54 28 19 19 9,7 10,3 226 186 38 28 8;42 11;42
22 22 51 27 9,8 10,4 224 184 37 27 8;48 11;48
21 21 11 49 26 18 18 9,9 10,5 222 182 36 26 8;51 11;54
20 20 47 25 10 10,6 220 180 35 25 9;00 12;00
19 19 10 45 24 17 17 10,1 10,7 218 178 34 24 9;10 12;10
18 18 43 23 10,2 10,8 216 176 33 23 9;20 12;20
17 17 9 41 22 16 16 10,3 10,9 214 174 32 22 9;30 12;30
16 16 8 39 21 10,4 11 212 172 31 21 9;45 12;40
15 15 7 35 20 15 15 10,5 11,1 210 170 30 20 10;00 12;50
14 14 6 32 19 14 14 10,6 11,2 208 168 29 19 10;15 13;00
13 13 5 28 17 13 13 10,7 11,3 206 166 28 18 10;30 13;15
12 12 4 27 16 12 12 10,8 11,4 204 164 27 17 10;45 13;30
11 11 3 25 15 11 11 10,9 11,5 202 162 26 16 11;00 13;45
10 10 23 14 10 10 11 11,6 200 160 25 15 11;15 14;00
9 9 2 21 13 9 9 11,1 11,7 198 159 24 14 11;30 14;15
8 8 19 12 8 8 11,2 11,8 196 158 23 13 11;45 14;30
7 7 17 11 7 7 11,3 11,9 195 157 22 12 12;00 14;45
6 6 1 15 10 6 6 11,4 12 194 156 21 11 12;15 15;00
5 5 12 9 5 5 11,5 12,1 193 155 20 10 12;30 15;30
4 4 10 7 4 4 11,6 12,2 192 154 19 8 13;00 16;00
3 3 8 5 3 3 11,7 12,3 191 153 18 6 13;30 16;30
2 2 6 3 2 2 11,8 12,4 190 152 17 4 14;00 17;00
1 1 4 1 1 1 11,9 12,5 189 151 16 2 14;30 17;30

IV.

IV. korcsoport (41-49 éves kor között)

Pont Fekvőtámasz-
ban karhajlítás-
Hajlított karú függés időre Fekvenyomás 4×10 m-es ingafutás mp Helyből távolugrás cm Hanyattfekvés-
ből felülés 60
2000 m-es futás
nyújtás
30 mp alatt
mp 60 kg/db 25 kg/db mp alatt (perc)
Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi Férfi
25 20 13 40 20 16 16 11 12 215 175 35 25 9;30 12;00
24 19 37 19 11,2 12,2 213 173 34 24 9;36 12;08
23 35 18 15 15 11,4 12,4 211 171 33 23 9;42 12;16
22 18 12 33 17 11,6 12,6 209 169 32 22 9;48 12;24
21 17 11 31 16 14 14 11,8 12,8 207 167 31 21 9;54 12;32
20 16 29 15 11,9 12,9 205 165 30 20 10;00 12;40
19 15 10 27 14 13 13 12 13 203 163 29 19 10;10 12;50
18 25 13 12,2 13,2 200 161 28 18 10;20 13;00
17 14 9 23 12 12 12 12,3 13,3 199 160 27 17 10;30 13;15
16 13 21 12,4 13,4 198 159 26 16 10,38 13;30
15 12 8 19 11 11 11 12,5 13,5 197 158 25 15 10,46 13;45
14 18 12,6 13,6 196 157 24 14 10;54 14;00
13 11 7 17 10 10 10 12,7 13,7 195 156 23 13 11;02 14;15
12 6 16 12,8 13,8 194 155 22 12 11;10 14;30
11 10 5 15 9 9 9 12,9 13,9 193 154 21 11 11;18 14;45
10 14 13 14 192 153 20 10 11;26 15;00
9 9 4 13 8 8 8 13,2 14,2 191 152 19 9 11;34 15;15
8 8 3 12 13,3 14,3 190 151 18 8 11;50 15;30
7 7 11 7 7 7 13,4 14,4 189 150 17 7 12;10 15;45
6 6 2 10 6 6 13,5 14,5 188 149 16 6 12;30 16;00
5 5 9 6 5 5 13,6 14,6 187 148 15 5 13;00 16;30
4 4 1 8 4 4 13,7 14,7 186 147 14 4 13;30 17;00
3 3 7 5 3 3 13,8 14,8 185 146 13 3 14;00 17;30
2 2 5 3 2 2 13,9 14,9 184 145 12 2 14;30 18;00
1 1 4 1 1 1 14 15 183 144 11 1 15;00 18;30

V.

V. csoport (speciális bevetési egység tagjai, egységhez jelentkezők)

a) *  a speciális bevetési egységhez jelentkezők esetében meghatározott minimum követelmények:

Teljesítendő feladatok

Életkor/Gyakorlatok 29 éves korig 30-35 év között 36-40 év között 41 év felett
1. Húzódzkodás 2 perc időtartam alatt 20 db 18 db 16 db 14 db
2. Hajlított karú függés 55 mp 50 mp 45 mp 40 mp
3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 2 perc időtartam alatt 80 db 70 db 60 db 50 db
4. Mellső fekvőtámaszban nyújtott karú statikus tartás 180 mp 150 mp 120 mp 110 mp
5. Felülés 2 perc időtartam alatt 100 db 90 db 80 db 70 db
6. Statikus lábtartás 120 mp 110 mp 100 mp 90 mp
7. Futás 60 m 9 mp 9,5 mp 10 mp 10,5 mp
8. Guggolás 2 perc időtartam alatt 100 db 90 db 80 db 70 db
9. Guggoló tartás 140 mp 130 mp 120 mp 110 mp
10. Futás 15,40 perc időtartam alatt 3200 m 3000 m 2800 m 2700 m

b) *  a speciális bevetési egységnél foglalkoztatottak esetében meghatározott minimum követelmények:

Életkor/Gyakorlatok 29 éves korig 30-35 év között 36-40 év között 41 év felett
1. Húzódzkodás 1 perc időtartam alatt 20 db 18 db 16 db 14 db
2. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 2 perc időtartam alatt 80 db 70 db 60 db 50 db
3. Felülés 2 perc időtartam alatt 100 db 90 db 80 db 70 db
4. Futás 60 m 9 mp 9,5 mp 10 mp 10,5 mp
5. Guggoló tartás 140 mp 130 mp 120 mp 110 mp
6. Leütés 30-30 db 60 mp 70 mp 75 mp 80 mp
7. Guggolás 2 perc időtartam alatt 90 db 80 db 70 db 60 db
8. Futás 3000 m 14 perc 15 perc 16 perc 17 perc

VI.

Az egyes feladatok végrehajtásának követelményei, rendje

1. A fizikai állapot felmérés helyszínét olyan helyen kell kijelölni, ahol a felmérés lebonyolítására minden feltétel adott.

A felmérés során biztosítani kell a lebonyolításhoz szükséges környezetet, eszközöket, továbbá a baleset-megelőzés érdekében a megfelelő felügyeletet.

2. A felmérés teljesítésére egyénenként 90 perc áll rendelkezésre. A felmérés megkezdése előtt 15 perc általános bemelegítést és mozgásformák váltásánál mozgásformánként legfeljebb 10 perc pihenő időt kell biztosítani.

3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás

a) pálya: tornaterem vagy sportpálya

b) kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz a talajon (karok vállszélességben, nyújtottan, előrenéző ujjakkal a talajon, törzs egyenes, térd nyújtott, lábak összezárva, fej mérsékelten emelt, előrenéző tekintettel)

ba) 1. ütem: mindkét kar hajlítása úgy, hogy a mellkas a talajt érje (a könyököket kissé kifelé vigyük, ne szorítsuk a törzshöz, a láb és a törzs egyvonalban, csípőnket ne engedjük le, de ne is emeljük, fejünkkel előre nézünk)

bb) 2. ütem: mindkét kar nyújtása (mint a kiinduló helyzetnél)

c) feladat: 30 másodpercen keresztül folyamatos végrehajtás

d) értékelés: csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes

e) eszközfelhasználás: stopperóra

4. Hajlított karú függés

a) pálya: tornaterem vagy sportpálya

b) kiinduló helyzet: hajlított karú függés (karok vállszélességben, alsó vagy felső madárfogással, áll a rúd vagy a nyújtó felett, melyre nem támaszkodhat)

c) feladat: a kiinduló helyzet megtartása mért időre

d) értékelés: mért idő a függés megkezdése és a végrehajtó szemmagasságának a nyújtó vagy rúd alá süllyedéséig eltelt idő másodpercben

e) eszközfelhasználás: bordásfalra erősített függeszkedőállvány vagy nyújtó, zsámoly, laticeles szőnyeg, stopperóra, síkpor

5. Fekvenyomás

a) pálya: tornaterem vagy sportpálya

b) kiinduló helyzet: hanyattfekvés, súlyzórúd tartása mellső rézsútos középtartásban (kb. vállszélességben, vagy kicsit szélesebben)

ba) 1. ütem: páros karhajlítás, súlyzó rúd leengedése mellig

bb) 2. ütem: karok nyújtása (kiinduló helyzetbe)

c) feladat: a férfiaknak 60 kg-os (rúd, tárcsákkal) a nőknek 25 kg-os (rúd, tárcsákkal) hanyattfekvő helyzetből (fekvő padon) történő kinyomása

d) értékelés: csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes

e) eszközfelhasználás: fekvőpad, erőgép vagy súlyzórúd előírt súlyú kiegészítőkkel, súlyzótartó állvány

f) megjegyzés: A baleset megelőzése érdekében a gyakorlatot kétfős asszisztencia segítségével kell végrehajtani, valamint ügyelni kell arra, hogy a rúd leengedése során az ne zuhanjon a mellkasra.

6. 4×10 méteres ingafutás

a) pálya: tornaterem vagy sportpálya

b) kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet

c) feladat: a 4×10 m-es táv időre való megtétele úgy, hogy a futó az egymástól 10 m-re lévő két vonal közt fut. Fordulónként lábbal érinteni kell az elöl lévő vonalat.

d) értékelés: a rajt-cél vonalon való másodszori áthaladás zárja az időmérést, másodperc-tizedmásodperc méréssel

e) eszközfelhasználás: jelzett és kimért sík pálya, stopperóra, rajtszámok, síp

f) megjegyzés: Elesést követően ismételhető a gyakorlat.

7. Helyből távolugrás

a) helyszín: tornaterem vagy sportpálya

b) kiinduló helyzet: az ugróvonal mögött álló helyzet

c) feladat: helyből karlendítéssel, páros lábról történő elrugaszkodással elugrás a legnagyobb távolságra

d) értékelés: az ugróvonaltól mért legközelebbi talajszintet érintő távolság

e) eszközfelhasználás: ugrógödör vagy jelzett pálya, talajegyengető szerszám, mérőszalag

8. Hanyattfekvésből felülés

a) pálya: tornaterem vagy sportpálya

b) kiinduló helyzet: hanyattfekvés hajlított lábbal (kb. derékszögben), lábfej rögzítve (segédeszközzel, társ segítségével), tarkóra tartás, vagy mell előtt keresztben felkarra fogás

ba) 1. ütem: felülés, egy könyök érinti a térdet

bb) 2. ütem: ereszkedés kiinduló helyzetbe

c) feladat: 1 percen keresztül folyamatos végrehajtás

d) értékelés: csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes

e) eszközfelhasználás: bordásfal szőnyeggel, vagy ülőpad, stopperóra

9. 2000 m-es síkfutás

a) pálya: sportpálya vagy sík területen, kimért, ellenőrizhetően belátható pálya

b) kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet

c) feladat: 2000 méter távolság megtétele időre

d) értékelés: a célvonalon való áthaladás zárja az időmérést (perc, másodpercméréssel)

e) eszközfelhasználás: futópálya vagy kijelölt sík terep, minimum 60 memóriás stopperóra, rajtszámok, síp


  Vissza az oldal tetejére