A jogszabály mai napon ( 2019.08.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet

az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 4., 9. és 20. pontjában, a 14. § és a 15. § b) pontja tekintetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamit a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva -, a 15. § c) és d) pontja tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) *  E rendelet hatálya kiterjed az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i)-u) pontja szerinti járványügyi intézkedések elrendelésére, végrehajtására és az azokkal összefüggő állami kártalanítási eljárásra az Éltv. 19. § (4) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 55. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) *  E rendelet hatálya alá tartozó járványügyi intézkedésekhez kapcsolódó állami kártalanítás összegét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzat biztosítja.

2. § *  E rendelet alkalmazásában:

a) aktív közreműködő: az Éltv. 51. § (3) bekezdés p) és q) pontjában meghatározott tevékenységre kötelezett természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) eljáró hatósági állatorvos: a járványügyi intézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott, valamint a 3. § (5) bekezdésében foglalt esetekről jegyzőkönyvet készítő hatósági állatorvos,

c) elkülönített vágás: a beteg, betegségre gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatnak - a káresemény helye szerint illetékes, a 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hatóság által kijelölt vágóhídon - a rendes vágástól térben vagy időben elkülönítetten végzett levágása, amely az adott bejelentési kötelezettség alá vont állatbetegségre vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint történik,

d) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

e) járványügyi intézkedések: az Éltv. 51. § (3) bekezdés i)-u) pontjában felsorolt intézkedések,

f) káresemény helye: az a hely, ahol az Éltv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott intézkedés elrendelésére okot adó betegség megállapításra került,

g) leölés: határozatban elrendelt, az állatok járványügyi intézkedés keretében történő kiirtása, illetve levágása, beleértve a diagnosztikai célú leölést, kilövést, valamint elkülönített és zárt vágást,

h) végrehajtás helye: az a hely, ahol az Éltv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott intézkedés ténylegesen végrehajtásra került,

i) zárt vágás: bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség miatt meghatározott állatcsoportnak - a káresemény helye szerint illetékes, a 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hatóság által kijelölt vágóhídon - az elrendelt technológia, illetve az adott bejelentési kötelezettség alá vont állatbetegségre vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerinti levágása.

2. Járványügyi intézkedések elrendelése

3. § (1) *  Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) rendeli el a járványügyi intézkedések alkalmazását az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályok szerint.

(2) A járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatban meg kell jelölni

a) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét (székhelyét), FELIR azonosító számát,

b) az érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját,

c) a végrehajtandó járványügyi intézkedéseket,

d) az eljáró hatósági állatorvos nevét,

e) a járványügyi intézkedésekkel érintett állatok

ea) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

eb) faját, fajtáját, ivarát,

ec) darabszámát (méhcsaládok számát),

ed) a jogszabályban meghatározott egyedi jelölését,

f) a leöléssel, ártalmatlanítással, valamint megsemmisítéssel érintett fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék

fa) megnevezését, tömegét vagy darabszámát,

fb) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

g) annak a földterületnek, járműnek, épületnek, berendezésnek, eszköznek és anyagnak a pontos megnevezését, amelynek igénybevételét, illetve használatát elrendelték, továbbá azok tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

h) *  az aktív közreműködő pontos megnevezését, címét, székhelyét és az aktív közreműködés megnevezését, pontos leírását,

i) a járványügyi intézkedések alkalmazását szükségessé tevő állatbetegséget, és

j) a betegség megállapításának alapjául szolgáló diagnosztikai vagy laboratóriumi vizsgálat eredményét (vizsgálatot végző szerv neve, székhelye, vizsgálat időpontja, eredménye, iktatási szám), ennek hiányában a húsvizsgálat vagy boncolás írásban rögzített eredményét.

(3) *  A járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot közölni kell

a) a tulajdonossal, akinek az állatát, anyagát, eszközét, tárgyát, élelmiszerét, takarmányát, földterületét, járművét, épületét, berendezését eljárás alá vonták, illetve az aktív közreműködővel,

b) más megyében történő elkülönített vagy zárt vágás esetében a vágás helye szerint illetékes megyei kormányhivatallal,

c) az elhullott, leölt állatok hulláit és állati eredetű melléktermékeit feldolgozó üzem telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatallal,

d) a hazai természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok (a továbbiakban együtt: védett állatok) esetén az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal,

e) az eljáró hatósági állatorvossal,

f) valamennyi érintett járási hivatallal, amennyiben a határozatot a megyei kormányhivatal hozta, illetve a káresemény helye szerint illetékes megyei kormányhivatallal, ha a járási hivatal intézkedett.

(4) A védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedeinek járványügyi intézkedés keretében történő leölését vagy ilyen állatoktól származó szaporítóanyag ártalmatlanítását megelőzően - kivéve nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor, amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja - a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szakértői véleményét az állat, szaporítóanyag génmegőrzési jelentőségére vonatkozóan ki kell kérni.

(5) Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségben elhullott, vagy a kötelezően elrendelt védőoltás, gyógykezelés és diagnosztikai vizsgálat következtében elhullott állatok esetében, az eljáró hatósági állatorvosnak jegyzőkönyvben kell rögzíteni azokat a kárelőzményi és tényadatokat, amelyek a kártalanítás alapjául szolgálnak.

3. Az eljárási jelentés

4. § (1) Az eljáró hatósági állatorvos a járványügyi intézkedések végrehajtását követő három napon belül, két példányban megküldi a járási hivatalnak * 

a) a járványügyi intézkedéseket elrendelő határozat végrehajtásáról szóló eljárási jelentést,

b) a 3. § (5) bekezdése szerinti esetekben rögzített jegyzőkönyvet,

c) *  a 9. § (2) bekezdésében meghatározott határozat végrehajtásáról készült jelentést.

(2) *  Az eljáró hatósági állatorvos az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokat a járványügyi intézkedések végrehajtását követő három napon belül megküldi a megyei kormányhivatal részére is, amennyiben a járványügyi intézkedéseket a megyei kormányhivatal rendelte el.

(3) Az eljárási jelentésnek tartalmaznia kell

a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat számát,

b) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét (székhelyét), FELIR azonosító számát,

c) az érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját,

d) az elhullott, leölésre került, elkülönített vagy zárt vágásra utalt és került állatok

da) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

db) faját, fajtáját és ivarát,

dc) darabszámát (méhcsaládok számát) és tömegét,

dd) jogszabályban meghatározott egyedi jelölését,

de) egészségi állapotát,

df) elhullott, leölt állatok ártalmatlanításának módját, helyét,

e) *  vágásra utalt állatok esetében a vágás helyét, elkülönített vagy zárt vágás esetén a vágást végrehajtó engedélyezett létesítmény nevét, címét, FELIR azonosító számát,

f) a leöléssel, ártalmatlanítással, valamint megsemmisítéssel érintett fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, élelmiszerek és takarmányok, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék

fa) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

fb) megnevezését,

fc) tömegét vagy darabszámát,

fd) ártalmatlanításának, illetve megsemmisítésének módját vagy fertőtlenítésének elvégzése utáni további sorsát,

g) a szükség esetén elrendelt egyéb járványügyi intézkedésekről szóló tájékoztatást.

4. A kártalanítási eljárás

5. § (1) Az Éltv. 55. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kártalanítási eljárást a (2)-(11) bekezdésekben foglaltak szerint kell lefolytatni.

(2) A kártalanítás összegéről a járási hivatal * 

a) az általa lefolytatott becslési eljárás,

b) az eljáró hatósági állatorvos eljárási jelentése, illetve a 3. § (5) bekezdése szerinti jegyzőkönyve, valamint

c) a 7. § (4) bekezdése szerinti számlák adatai

alapján dönt.

(3) A becslési eljárást a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat végrehajtásával párhuzamosan meg kell kezdeni, de legkésőbb a végrehajtás befejezését követő tizenöt napon belül be kell fejezni.

(4) *  A járási hivatal a kártalanítás alapjául szolgáló összeg megállapítása céljából lefolytatott becslési eljárásról becslési jegyzőkönyvet készít.

(5) A becslési jegyzőkönyv tartalmazza

a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat számát,

b) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét, illetve székhelyét, FELIR azonosító számát,

c) az érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját,

d) a végrehajtott járványügyi intézkedéseket,

e) az eljáró hatósági állatorvos nevét,

f) a járványügyi intézkedésekkel érintett állatok,

fa) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

fb) faját, fajtáját, ivarát,

fc) darabszámát (méhcsaládok számát) és tömegét,

fd) jogszabályban meghatározott egyedi jelölését,

fe) egészségi állapotának leírását,

ff) kilogrammonkénti vagy darabonkénti forgalmi értékét,

g) az ártalmatlanításra, illetve megsemmisítésre kerülő fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, élelmiszerek és takarmányok

ga) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét),

gb) megnevezését,

gc) tömegét vagy darabszámát,

gd) kilogrammonkénti vagy darabonkénti forgalmi értékét.

(6) Az állat, anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer vagy takarmány káreseménykori forgalmi értéke megállapításának alapja:

a) *  tenyészállatoknál - az adott fertőző állatbetegség megelőzéséről és leküzdéséről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat is figyelembe véve - a számlákkal igazolt, három hónapnál nem régebbi beszerzési ár, beleértve az importárat is, vagy a megelőző három hónapban az üzem által értékesített állatok számlákkal igazolt, átlagos tenyészállat-értékesítési súly- vagy egyedenkénti átlagára,

b) hízóállatok esetén a területen működő, engedéllyel rendelkező felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában alkalmazott élőtömeg kilogrammonkénti ára,

c) a legalább hat hónapja zárt körülmények között, vadasparkban, vadaskertben, röptetőben tartott vagy tenyésztett vadonélő haszonállatok esetén a felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár,

d) *  az a)-c) pontban megnevezettek hiánya esetén a kárbecslésben érintett állathoz hasonló, azzal azonos fajú, fajtájú, ivarú, korú és hasznosítású állatra vonatkozó, az adott fertőző állatbetegség megelőzéséről és leküzdéséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak figyelembevételével, szakértő által megadott, az adott területen a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga,

e) sperma, embrió, tenyész- és keltetőtojás esetén az előállító, valamint forgalmazó szervezet által számlával igazolt, a káreseményt megelőző három hónapos időszak kialakult értékesítési átlagára, vagy szakértő által megadott piaci árak átlaga,

f) vemhességi felár a vemhesség félidejétől az anyaállat forgalmi értékének szakértő által megállapított százaléka,

g) méhészet esetében szakértő által megadott

ga) méhcsalád, méhraj esetén kilogrammonkénti piaci ár, valamint

gb) méhanya esetén darabonkénti piaci ár,

h) a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt vad esetén a vad vadászati hatóság által meghatározott trófea nélküli értéke,

i) a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt védett állatok esetén a természetvédelmi hatóság írásos szakvéleménye alapján megállapított forgalmi érték (eszmei érték),

j) a genetikai alapok védelmét szolgáló, a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti védett őshonos, valamint veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákhoz tartozó állatok esetén a NÉBIH írásos szakvéleménye alapján megállapított forgalmi érték,

k) a járványügyi nyomozás során a járványos állatbetegség terjesztése szempontjából kockázatos élelmiszer, állati eredetű termékek vonatkozásában

ka) vágóhídon - élőállat- vagy húsvizsgálat során - történt betegség-megállapítás esetén az üzem által kifizetett, számlával igazolt felvásárlási ár és felmerült vágási költség,

kb) az élelmiszer-előállító üzemben a vágott állati test, félkész és késztermék élelmiszerek esetén az üzem önköltségi ára,

kc) az élelmiszer-forgalmazó helyen a vágott állati test, félkész és késztermék élelmiszerek esetén a számlával igazolt beszerzési ár,

kd) tej, étkezési tojás, méz esetén a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár, ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga,

l) a járványügyi nyomozás során a járványos állatbetegség terjesztése szempontjából kockázatos takarmány vonatkozásában

la) a takarmány-előállító és forgalmazó esetén az üzem önköltségi ára, illetve a számlával igazolt beszerzési ár,

lb) állattartó telep esetén a takarmány számlával igazolt beszerzési ára,

lc) ezek hiánya esetén szakértő által megadott, a káresemény időszakában az adott területen kialakult piaci árak átlaga,

m) az ipari feldolgozásra szánt állati termékek esetében (különösen a gyapjú, tépett toll, méhviasz) a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által igazolt, a káreseményt megelőző hat hónapban kialakult felvásárlási átlagár, ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga,

n) fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak esetén szakértő által megadott, a használati értéknek megfelelő becsült árak átlaga.

(7) A fertőzésközvetítő anyagokat, tárgyakat és eszközöket, amennyiben azok megfelelő eljárással fertőtleníthetők, a fertőtlenítés elvégzése után a tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani, aki azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben kártalanítás nem jár.

(8) A tulajdonos kérelmére - nagy létszámú állatállomány esetén a termelés mielőbbi beindítása érdekében - részkártalanítási eljárást lehet lefolytatni. A részkártalanítás különösen akkor indokolt, ha szakértő igénybevétele miatt a becslési eljárás elhúzódik. A részkártalanítás összege a becsült teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet.

(9) Az Éltv. 51. § (3) bekezdés p) pontja szerinti intézkedés elrendelése esetén kártalanítási összeget úgy kell megállapítani, mintha az adott földterületet, járművet, épületet, berendezést vagy eszközt bérbe adták volna a káresemény időszakában az adott területen kialakult bérleti díjak figyelembevételével.

(10) *  A felhasznált anyagok esetében a kártalanítási összeget az adott anyag forgalmi értéke alapján kell megállapítani. A becslési eljárás során a járási hivatal szakértőt is igénybe vehet.

(11) Ha a földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz igénybevételét követően felmerül, hogy az már nem használható a rendeltetésének megfelelően, akkor a kártalanítási összeget független szakértő bevonásával kell megállapítani.

(12) *  A rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban elsősorban olyan szakértőt lehet igénybe venni, aki vagy amely

a) az érintett állatfaj - illetve azon belül állatfajta - vonatkozásában elismert tenyésztő szervezet vagy annak hiányában tenyésztő szövetség vagy egyesület, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet, vagy

b) meghatározott anyagok, eszközök és tárgyak esetében az adott anyag, eszköz, tárgy értékesítésével, illetve értékbecslésével foglalkozó vagy az ilyen tevékenységgel kapcsolatosan megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

5. A kártalanítási határozat

6. § (1) *  Az Éltv. 55. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a kártalanítási igény elbírálásánál a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a kártalanítás összegét 5 millió forint mértékig határozatban a járási hivatal állapítja meg. Amennyiben a kártalanítás összege meghaladja az 5 millió forintot, a járási hivatal átteszi az ügyet a megyei kormányhivatalhoz, amely a járási hivatal 5. § (2) bekezdése szerint elbírált kártalanítási igényt felülvizsgálja és határozatban megállapítja a kártalanítás összegét.

(1a) *  A kártalanítási határozat - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmazza

a) természetes személy esetén

aa) a születési adatokat (születési hely, idő) és anyja nevét,

ab) banki átutalás esetén a számlatulajdonos nevét és a bankszámla számot vagy a postacímet,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az adószámot és a bankszámla számot.

(2) A kártalanítási határozat indokolásában meg kell jelölni, hogy az állat elhullása mely állatbetegség következtében történt, vagy a járványügyi intézkedéseket mely állatbetegség megállapítása vagy felszámolása miatt rendelték el, valamint a betegség megállapításának alapjául szolgáló diagnosztikai vagy laboratóriumi eredményt, ennek hiányában a húsvizsgálat vagy boncolás írásban rögzített eredményét.

(3) A kártalanítási összeg kifizetése érdekében a járási hivatal vagy a megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) - a kártalanítási határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul - megküldi a NÉBIH-nek * 

a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot,

b) a 3. § (5) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet,

c) a kártalanítási határozatot,

d) a becslési jegyzőkönyvet, és

e) a kártalanítási igény elbírálásához beérkezett számlák másolatát.

(4) A NÉBIH intézkedik a kártalanítás összegének folyósítása iránt, amelyet a kártalanítási határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül kifizet a tulajdonosnak.

(5) *  Ha a rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy az Éltv. 55. § (2) bekezdése alapján kártalanítás nem jár, arról a járási hivatal határoz.

6. *  Az aktív közreműködő

7. § *  (1) Amennyiben a kártalanításra jogosult megszegi az Éltv. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettségét vagy önhibáján kívül azt nem tudja teljesíteni, a járványügyi intézkedések végrehajtása érdekében a megyei kormányhivatal a járási hivatal tájékoztatásával egyidejűleg, illetve a járási hivatal az Éltv. 51. § (3) bekezdés p) és q) pontjában előírt tevékenység végzésére alkalmas aktív közreműködőt jelöl ki.

(2) Az eljáró hatóság az aktív közreműködés elrendelése során meghatározza

a) a feladat végrehajtására alkalmas aktív közreműködőt,

b) a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját,

c) - szükség esetén - a szállítás és a járműfertőtlenítés rendjét.

(3) A közreműködés végrehajtására - azonos feltételek esetén - engedéllyel rendelkező, a káresemény helyéhez legkisebb földrajzi távolságban levő és működő, az adott feladat ellátására megfelelő kapacitással rendelkező aktív közreműködő jelölhető ki.

(4) Az aktív közreműködő az intézkedés végrehajtását követően a megyei kormányhivatal nevére kiállított, a közreműködés költségeit tartalmazó számlát benyújtja a megyei kormányhivatalnak. A megyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül megküldi a NÉBIH-nek, igazolva, hogy a számla az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett. A NÉBIH a közreműködés költségeit - a számlák és az aktív közreműködést elrendelő határozat beérkezését követő hatvan napon belül - megtéríti a megyei kormányhivatalnak.

(5) A 8. és 9. §-ban szereplő eljárások kivételével a (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az aktív közreműködésre nem az (1) bekezdésben leírtak, hanem valamely speciális szakértelmet igénylő tevékenység végrehajtása miatt van szükség.

8. § *  (1) Az Éltv. 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek esetén elrendelt járványügyi intézkedés végrehajtása során keletkezett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele, valamint az ártalmatlanítás helyére történő szállítása állami feladat. Az állati eredetű melléktermék keletkezésének helye szerint illetékes eljáró hatóság az Éltv. 51. § (3) bekezdés q) pontja alapján határozatban aktív közreműködésre kötelezi az állati eredetű melléktermék ártalmatlanítást végző üzemet.

(2) Az állati eredetű melléktermék keletkezésének helye szerint illetékes eljáró hatóság - a 3. § (2) bekezdés h) pontja szerint - az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele érdekében

a) kijelöli az ártalmatlanítás végrehajtására az aktív közreműködőt,

b) meghatározza a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját, illetve

c) meghatározza a szállítás és a járműfertőtlenítés rendjét.

(3) Az ártalmatlanná tétel végrehajtására az adott állati eredetű melléktermék kategóriájának megfelelő engedéllyel rendelkező, a káresemény helyéhez legkisebb földrajzi távolságban levő és üzemelő, a keletkezett állati eredetű melléktermék mennyiségének megfelelő kapacitású üzemet kell kijelölni. Ha az adott betegségre vonatkozó jogszabály alapján az szükséges, az ártalmatlanítás kivételesen a helyszínen is történhet elföldeléssel vagy égetéssel, a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelettel összhangban.

(4) Az ártalmatlanná tételt végző üzem az intézkedés végrehajtását követően a megyei kormányhivatal nevére kiállított, az ártalmatlanítás költségeit tartalmazó számlát benyújtja a megyei kormányhivatalnak. A megyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül közli a NÉBIH-hel, igazolva, hogy a számlát az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tételének költségeiről állították ki.

(5) A NÉBIH az ártalmatlanítás költségeit - a számlák eljáró hatósághoz történő beérkezésétől számított hatvan napon belül - megtéríti a megyei kormányhivatalnak.

(6) Ha az ártalmatlanná tétel a káresemény helyén történik, akkor a (2)-(5) bekezdés helyett a 7. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

9. § *  (1) Ha az egyes fertőző állatbetegségek elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok megengedik, az eljáró hatóság elkülönített vagy zárt vágást is előírhat járványügyi intézkedésként. A döntés meghozatala előtt, amennyiben a döntést a járási hivatal hozza, értesítenie kell a káresemény helye szerint illetékes megyei kormányhivatalt az élelmiszer hasznosíthatóságának lehetőségéről, az állatfaj, kor, tömeg, darabszám, egyed, illetve állományazonosító megjelölésével.

(2) A káresemény helye szerint illetékes eljáró hatóság a NÉBIH által vezetett nyilvántartásban szereplő engedélyezett létesítmények közül - műszaki-technológiai, járványvédelmi és élelmiszerhigiéniai feltételek, valamint a 7. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - választja ki, és határozatban kötelezi az aktív közreműködőt az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtására.

(3) A zárt vágásra utalt állatokon kívül más állatok csak a zárt vágás befejezését követő fertőtlenítés után vághatók le a kijelölt vágóhídon.

(4) A határozatban rögzíteni kell

a) az állatok elszállításának, levágásának kezdeti és várható befejezési időpontját,

b) a zárt vagy elkülönített vágásból származó élelmiszer hasznosíthatóságának lehetőségét,

c) az állatok, - vágóhídon történt betegség-megállapítás esetén - az állati testek, testrészek mérlegelésének helyszínét,

d) a szállítás, vágás, darabolás, hűtés, feldolgozás, állati eredetű melléktermék ártalmatlanítás, fertőtlenítés becsült költségét,

e) az élelmiszerek értékesítéséből származó bevételnek a Minisztérium részére való befizetési kötelezettségét és ennek határidejét, ha a zárt vagy elkülönített vágásból származó élelmiszer hasznosítható,

f) az e) pont szerinti befizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(5) A határozatot az eljáró hatóság - a 3. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül - közli a NÉBIH-hel is.

(6) A zárt vagy elkülönített vágást végrehajtó aktív közreműködő a végrehajtást követően legkésőbb nyolc napon belül elszámolást készít, amely tartalmazza

a) az állatok beérkezésének időpontját, azok korcsoportonkénti darabszámát, tömegét;

b) ha az elkülönített vagy zárt vágást elrendelő határozat alapján a vágás során keletkező élelmiszer hasznosítható, a húsvizsgálat eredményét, a fogyasztásra alkalmas élelmiszer tömegét és az értékesítésből várható bevétel részletezését;

c) a keletkezett állati melléktermék kategóriánkénti tömegét;

d) az elkülönített, illetve zárt vágás végrehajtása során felmerült - a (4) bekezdés d) pontjában említett - költségekről szóló részletes kimutatást.

(7) A (6) bekezdés szerinti elszámolást a vágóhidat, valamint feldolgozóüzemet felügyelő hatósági állatorvos ellenjegyzi.

(8) A (6) bekezdés szerinti elszámolás alapján, a végrehajtást végző aktív közreműködő az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtásáról számlát állít ki az elkülönített vagy zárt vágást elrendelő hatóság nevére. Az aktív közreműködő a számlát és a (6) bekezdés szerinti elszámolást a számla kiállítását követő nyolc napon belül megküldi az eljáró hatóságnak. Az eljáró hatóság a számlát tizenöt napon belül megküldi a NÉBIH részére. Ha az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtását elrendelő határozatban hasznosíthatóként megjelölt összes élelmiszer, vagy azok egy része időközben járványügyi okból értékesíthetetlenné vált, akkor az eljáró hatóság köteles az eredeti határozatot módosítani, és annak a NÉBIH felé történő közléséről gondoskodni.

(9) A NÉBIH az elkülönített vagy zárt vágás költségeit a számlák beérkezésétől számított hatvan napon belül megtéríti az aktív közreműködőnek, feltéve, hogy az aktív közreműködő a (4) bekezdés e) pontja szerinti befizetési kötelezettségeit már teljesítette.

7. Állami költségre történő vizsgálatok

10. § (1) A mintavételt végző állatorvos a mintát kísérő iraton jelzi, hogy a mintavétel

a) jogszabály alapján állami költségre történő vizsgálatok, vagy

b) bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, illetve egyéb nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegség megállapítása, valamint gyanújának kizárása

céljából történt.

(2) *  A vizsgálatot végző laboratórium havonta - a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig - illetve az adott betegségre vonatkozó országos járványügyi felmérő (monitoring) programban előírt határidőig megküldi az (1) bekezdésben meghatározott - a tárgyhónapban elvégzett - laboratóriumi vizsgálatokról szóló kimutatást a mintavétel helye szerint illetékes megyei kormányhivatalnak.

(3) *  A megyei kormányhivatal igazolja, hogy a kimutatásban szereplő vizsgálatok az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelnek, az igazolást a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig megküldi a NÉBIH-nek.

(4) *  A vizsgálatot végző laboratórium az elvégzett vizsgálatok költségeiről kiállított számlát vagy egyéb bizonylatot - csatolva a megyei kormányhivatal igazolását - a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig a NÉBIH-nek megküldi.

(5) A NÉBIH intézkedik az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok költségének folyósítása iránt, amelyet - a számlák beérkezésétől számított hatvan napon belül - megtérít a vizsgálatot végző laboratóriumnak.

(6) *  Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatok során keletkezett állati eredetű melléktermékek, illetve az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett vizsgálatok elvégzésére jogosult hatósági laboratóriumokban keletkezett összes állati eredetű melléktermék ártalmatlanításáról a 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell gondoskodni.

8. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 12. § 2014. március 15-én lép hatályba.

12. § * 

13-15. § * 


  Vissza az oldal tetejére