A jogszabály mai napon ( 2019.11.20. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2020.I.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet

a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § j) pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § *  E rendelet alkalmazásában:

1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő-, dobó- vagy egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges;

2. bemutatási célú halászat: a hagyományos halászati eszközök és módszerek gyakorlati bemutatását szolgáló, hagyományőrző halászati rendezvényhez, bemutatóhelyhez kapcsolódó halászati tevékenység;

3. bemutatási célú horgászat: a horgászszervezet által végzett oktatási tevékenység (így például: szakkör, tábor, egyéb rendezvény) keretében - a hal kifogása (elvitele) nélkül - a gyermek horgászok számára a horgászatot megismertető, népszerűsítő, a jogszerűen használható horgászati eszközök bemutatása és azok állandó felügyelet mellett történő gyakorlati használata;

4. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;

5. gyermek horgász: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező személy;

6. halgazdálkodásra jogosult: az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására - a Hhvtv.-ben meghatározott módon - jogosult természetes vagy jogi személy;

7. ifjúsági horgász: a 10. életévét betöltött 18 év alatti, valamint az adott naptári évben 18. életévét betöltő; nappali tagozatos közép- vagy felsőfokú felsőoktatási tanulmányokat folytató személy esetében 22 év alatti, valamint az adott naptári évben 22. életévét betöltő, gyermek horgásznak nem minősülő, állami horgászvizsgával rendelkező, horgászegyesületi tagsággal rendelkező személy;

8. nyilvántartott horgász: a horgász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami horgászjegy kiváltására jogosult gyermek horgász, ifjúsági horgász, felnőtt horgász, valamint a turista állami horgászjegyet kiváltó horgász;

9. nyilvántartott rekreációs halász: a rekreációs halász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami halászjegy kiváltására jogosult rekreációs halász;

10. ökológiai célú, szelektív halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy inváziós idegenhonos halfajok állományának felmérése és gyérítése, továbbá őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata;

11. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul, és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel.

2. Az Alapvető rendelkezések alcímhez

2. § (1) *  Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:

a) a rekreációs célú halászat,

b) *  a bemutatási célú halászat,

c) az ökológiai célú, szelektív halászat, illetve

d) a haltermelés,

amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni.

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha

a) az adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a halgazdálkodásra jogosult azt a halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja, vagy

b) *  a Hhvtv. vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység.

3. A hal élőhelyének védelme alcímhez

3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.

(2) *  A halgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését a horgászszövetséggel, illetve bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a következőket kell figyelembe venni: * 

a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

c) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására;

d) *  mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a mentés szükségességét alátámasztó közérdeket és a mentés költséghatékonyságát, azt, hogy a menthető őshonos halállomány halgazdálkodási, illetve természetvédelmi értékét a mentés költségei aránytalanul meghaladják-e.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult vagy horgászszervezet a mentett őshonos halat a haszonbérletében, illetve halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét figyelembe véve helyezheti ki.

(4) *  Halmentési tevékenység a halgazdálkodási hatóság által kiadott engedély alapján végezhető. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.

(4a) *  A horgászszövetség az általa haszonbérelt halgazdálkodási vízterületek vonatkozásában a halmentést a (4) bekezdéstől eltérően elvégezheti.

(5) *  A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a halgazdálkodási hatósághoz megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a mentésre jogosult személy neve;

b) az ivadék-, illetve halmentés okai;

c) a mentés helye, időpontja;

d) az alkalmazott eszközök és módszerek;

e) a mentendő halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele;

f) az áttelepítés helye és ideje.

(6) *  A bejelentés elektronikus úton is teljesíthető.

(7) *  Az (5) bekezdés szerint bejelentett halmentést a halgazdálkodási hatóság megtilthatja, illetve a megkezdett tevékenység leállítását elrendelheti.

(8) Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre.

(9) *  Az elvégzett halmentésekről az (5) bekezdés szerinti tartalommal és formában adatszolgáltatást kell teljesíteni a halgazdálkodási hatóságnak a halmentést követő 15 napon belül.

(10) A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza.

4. § * 

5. § * 

6. § (1) *  A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi feltételekkel:

a) *  a gyérítést a hivatásos halőrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a halgazdálkodási hatóság által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá

b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.

(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.

7. § (1) *  A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül meg kell kezdenie.

(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.

8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén

a) a tetemek eltávolítása,

b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása, valamint

c) a megsemmisítés költségeinek viselése

a halgazdálkodásra jogosult kötelessége.

(2) *  A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény hét napon belül legalább 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.

(3) *  Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a halgazdálkodási hatóság bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a halgazdálkodási hatóság az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (3) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.

(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.

4. A halak és a halállományok védelme alcímhez

9. § * 

10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési dokumentációval kell alátámasztani.

(2) *  A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a halgazdálkodási hatóság hivatalból is meghozhatja.

(3) *  Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést - a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdés szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével - a halgazdálkodási hatóság a területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra vonatkozóan engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj rendszeres szaporulata nem észlelhető.

(4) *  A halgazdálkodási hatóság - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.

(5) *  Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a halgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget.

(6) *  A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól időszakos felmentés adható. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentés céljának megjelölésével adható, ha: * 

a) az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen,

b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy

c) *  a horgászszövetség az alhaszonbérbe adott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan vagy a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogását kívánja elvégezni.

(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés

a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható,

b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá

c) úgy adható, hogy a b) szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük.

(7a) *  A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a visszatelepítéshez szükséges telepítőanyag előállítását célzó mesterséges szaporításhoz nélkülözhetetlen anyahalak begyűjtésére a (6) és a (7) bekezdés alkalmazása nélkül időszakos, az anyahalak begyűjtésének idejére vonatkozó felmentés adható. A felmentés feltétele, hogy a visszatelepítés a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja, illetve a 63. § (5) bekezdés a) pont aa) vagy ac) pontja szerinti támogatásban részesüljön.

(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal - a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével - kizárólag élelmezési célra használható fel.

(9) *  A halgazdálkodásra jogosult e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét helyi horgászrendjében rögzíti.

11. § *  (1) Tömeges hal-, illetve más hasznos víziállat-pusztulás (a továbbiakban együtt: halpusztulás) észlelése esetén a halgazdálkodási hatóság értesíti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalt (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság). A tömeges halpusztulásról a vízvédelmi hatóságot is tájékoztatni kell.

(2) A növény- és talajvédelmi hatóság vízmintavételt végez. Ha a halpusztulás feltételezhető oka felszíni vízbe való szennyvízbevezetés, a szennyvízből, illetve a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a halgazdálkodási hatóság képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.

(3) *  A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait a halgazdálkodási hatóság vízélettani laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szarvasi telephelyének laboratóriuma látja el.

(4) * 

(5) Fertőző halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalt (a továbbiakban: állategészségügyi hatóság), amely megteszi a szükséges intézkedéseket.

(6) *  Az állategészségügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben a vízből, a haltetemből és szükség szerint a takarmányból vett minták laboratóriumi vizsgálatát a halgazdálkodási hatóság állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma végzi.

12. § A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó - azon kívül fogott vagy termelt - halak haltermelési létesítménybe az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott szabályok szerint telepíthetőek.

4/A. *  A halgazdálkodási jog alcímhez

12/A. § *  A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen és partján horgászállás, egyéb horgászati célú létesítmény, vízilétesítmény - a létesítéshez szükséges hatósági, vagyonkezelői engedélyeken túl - csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulásával létesíthető.

4/B. *  A halgazdálkodási jog átengedése alcímhez

12/B. § *  A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át, ugyanakkor a horgászszövetséggel, a horgászszövetség tagjával vagy tagszervezete tagjával a horgászat lehetőségének biztosítására megállapodást köthet.

5. A halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása alcímhez * 

13. § (1) *  Ha a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 34. § (3) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a halgazdálkodási hatóságot a változást követő 60 napon belül értesíteni.

(2) A Hhvtv. 34. § (3) bekezdés e) pontját az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.

14. § Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el.

14/A. § *  (1) A halgazdálkodási hatóság a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságának megállapítását - és szükség szerint annak felülvizsgálatát - folyóvizek és mesterséges létesítmények esetén a vízügyi hatóság által megállapított középvízszinten vagy nyári üzemvízszinten mért területadatok alapján végzi. Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, melyeknél a vízügyi hatóság nem állapított meg középvízszintet vagy nyári üzemvízszintet, a halgazdálkodási hatóság vízterület nagyságának megállapítását - és szükség szerint annak felülvizsgálatát - a MEPAR-ban lévő adatok felhasználásával végzi el.

(2) Azon egybefüggő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek, amelyeken a halgazdálkodásra jogosult azonos, a nyilvántartásban egy víztérkódon szerepelnek. Amennyiben az így kialakult vízterület több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a nyilvántartásba vételnél az az irányadó, ahol az (1) bekezdés szerint meghatározott vízterület nagyobb része található.

(3) A víztározóként létesített és halastóként nyilvántartott, valamint halastóként nyilvántartott és horgászattal hasznosított vízterületek esetén a halgazdálkodási hatóság elsődlegesen a létesítési besorolás figyelembevételével ítéli meg az adott vízterület státuszát, és ez alapján veszi nyilvántartásba.

6. A halfogásra jogosító okmányok alcímhez

15. § *  Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés és kutatás eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az idegenhonos halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.

16. § (1) Halászati engedély annak a személynek adható, aki a (2) bekezdés szerinti halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.

(2) Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül

a) a halász szakmunkás végzettség,

b) *  az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat, amely halászati munkakört tartalmazó munkaszerződéssel vagy halász területi jeggyel igazolható,

c) *  a Hhvtv. hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség, vagy

d) a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség.

17. § (1) Halászati engedély

a) * 

b) ökológiai célú, szelektív halászat, illetve

c) más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése

céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése.

(3) A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság visszavonja.

(4) *  A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult meghatározza a Hhvtv. és e rendelet előírásainak keretében azokat a fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a kifogható halak mennyiségét, valamint azt az ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, a haltelepítésekhez.

(5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben, és

b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát.

(6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet.

(7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.

(8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.

(9) A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül.

(10) *  A bemutatási célú halászat esetében halászatra csak a rendezvény időtartama alatt van lehetőség. A bemutatási célú halászat időtartama - beleértve a passzív halászeszközök alkalmazását is - nem haladhatja meg a 3 naptári napot.

(11) *  A bemutatási célú halászat esetében passzív halászeszközt is csak a halászati tevékenységet végző állandó felügyelete mellett és a passzív halászeszköz megjelölésével lehet alkalmazni. A megjelölésnek alkalmasnak kell lennie a halászatot végző azonosítására.

(11a) *  A halgazdálkodási hatóság a (11) bekezdés szerinti jelölésről bárki számára térítésmentesen felvilágosítást nyújt.

(11b) *  A bemutatási célú halászati engedélyben meg kell határozni:

a) a hal megfogására vagy kifogására vonatkozó hozzájárulást,

b) a halászati tevékenységhez használható halászeszközök méretét és darabszámát, amelynek során legfeljebb annyi halászeszköz használata engedélyezhető, amennyi elengedhetetlenül szükséges a bemutatás céljának eléréséhez.

(11c) *  A bemutatási célú halászati engedélyben kizárólag akkora mennyiségű őshonos és nem őshonos hal kifogása határozható meg, ami a halászati rendezvény helyén és időszakában nyújtott étkezési szolgáltatás - ideértve a helyszínen történő hal-előfeldolgozást is - biztosítása céljából szükséges.

(11d) *  A hal kifogását engedélyező bemutatási célú halászati engedély adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre egy naptári évben legfeljebb 3 alkalomra adható.

(12) *  A bemutatási célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak

a) legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikor halászik,

b) a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamint idejét.

(13) A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.

(14) *  A bemutatási célú halászati engedély jogosultja által használt passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott eszköz teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.

(15) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult kereskedelmi célú halászati engedély esetében a (9)-(14) bekezdésben meghatározottaktól szigorúbb korlátozásokat írhat elő, ha ezt halgazdálkodási tervében rögzíti.

(15a) *  Az ökológiai célú, szelektív halászati engedély jogosultja a halászati tevékenységhez használt passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból a halászati engedélyes személye egyértelműen azonosítható legyen.

(16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét.

(17) *  Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak.

(18)-(20) * 

(21) *  Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak.

18. § (1) *  Az állami halászjegyet a horgászszövetség adja ki.

(1a) *  Az állami halászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

(2) *  Az állami halászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(3) *  Az állami halászjegy 1 db, legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db, az engedélyes azonosítására alkalmas - vízfelszín felett, szabad szemmel is jól látható, a halgazdálkodási hatóság részére bejelentett - jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karika-átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy kell alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.

(4) *  Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a halgazdálkodási hatóság által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.

(5) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adni:

a) halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;

b) a rekreációs célú halászat részletes szabályairól, feltételrendszeréről;

c) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről;

d) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, biológiájáról;

e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról;

f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról;

g) a halak tartósításának módjairól;

h) *  a halőrzés ismeretéről, továbbá

i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról.

(6) *  Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a halgazdálkodási hatóság bevonásával állítja össze.

(7) *  Az állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a halgazdálkodási hatóságok gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(8) *  Az állami halászvizsgát tett személyekről a halgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet.

(9) Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevők viselik.

19. § (1) *  Az állami horgászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(2a) *  A halgazdálkodásra jogosult, illetve horgászatra hasznosított haltermelési létesítményen az üzemeltető a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi horgászrendben engedélyezheti legfeljebb három - egyenként egy darab egyágú horoggal felszerelt - horgászkészség használatát.

(2b) *  A horgászszövetség haszonbérletében lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a (2a) bekezdés szerinti engedély csak a horgászszövetség jóváhagyása esetén adható ki azzal, hogy az engedély megadása esetén az őshonos halfaj egyede nem fogható ki, azok minden esetben visszahelyezendők.

(3) *  Az állami horgászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

(4) * 

(5) *  A gyermek horgász, továbbá az ifjúsági horgász a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott kedvezményes állami horgászvizsgadíjra jogosult.

19/A. § *  (1) *  Az állami halászjegy díját, az állami horgászjegy díját, az állami halászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját gyermek és ifjúsági horgász részére, a turista állami horgászjegy díját, az állami halász és horgász fogási napló díját, a fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) díját a 12. melléklet tartalmazza.

(1a) *  Horgász fogási napló elektronikus formában is igényelhető. Elektronikus horgász fogási napló igénylése esetén - annak érvényességi idejére - papíralapú horgász fogási napló nem állítható ki.

(2) *  A 12. mellékletben foglalt táblázat 5. és 6. sorában meghatározott díjat a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott, a halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatal számlájára kell befizetni.

(3) * 

(4) *  Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló díját a horgászszövetség részére kell befizetni.

(5) *  A turista állami horgászjegy díját a horgászszövetség részére kell befizetni.

(6) *  A 12. mellékletben foglalt táblázat 6. sora szerinti díjat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig át kell utalni a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.

20. § *  (1) A horgászszövetség a honlapján az állami horgászjegy forgalmazási pontok címeit és elérhetőségi adatait, valamint azok nyitvatartási idejét köteles közzétenni.

(2) A forgalmazással megbízott horgászszervezet a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy kiadását megelőzően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltak szerint, haladéktalanul rögzíti a horgászszövetség a nyilvántartásában. Kivételt képeznek az előre nem látott és a forgalmazással megbízott horgászszervezetnek fel nem róható helyzetek, amelyekről a horgászszövetséget haladéktalanul értesítenie kell.

(3) A horgászszövetség, illetve forgalmazási pontja köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, az előző évi fogási naplók leadásának tényét nyilvántartani, továbbá az előző évi fogási naplók összesített fogási adatait az informatikai rendszerében rögzíteni minden év május 1-jéig nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti forgalmazói feladat végrehajtása nem történik meg, akkor a horgászszövetség 30 napon belül köteles a fogási naplók adatainak feldolgozására, és jogosult a feldolgozás megbízási szerződésben meghatározott költségeinek megtéríttetésére.

(5) Azzal a horgászszervezettel, amely az állami horgászjegy, fogási napló forgalmazásával e rendeletben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával összefüggésben a horgászszövetség további forgalmazási szerződést a tárgyévet követő 3 évig nem köthet.

(6) A forgalmazással megbízott horgászszervezet az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a halgazdálkodási hatóság, illetve a horgászszövetség számára betekintést biztosítani.

(7) Az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy elektronikus formában is kiadható.

(8) Állami horgászjegy forgalmazására csak a 22. § (1) bekezdés szerinti regisztrációt is biztosítani tudó horgászszervezetek jogosultak.

21. § *  (1) Állami horgászvizsgát a horgászszövetség, illetve az általa a vizsgáztatásba bevont horgászszervezet által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(2) A horgászszövetség kizárólag olyan horgászszervezetet vonhat be a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely

a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,

b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,

c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettség vagy halőri vizsga igazolja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a horgászszövetséghez kell benyújtani.

(4) A horgászszövetség a horgászszervezettel köteles írásbeli megállapodást kötni a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a horgászszövetség évente felülvizsgálja.

(5) A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve az időpontokról értesíteni a horgászszövetséget és a halgazdálkodási hatóságot.

(6) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a horgászszövetség gondoskodik. A horgászvizsga felkészítő anyagát, elektronikus támogatású vizsga esetén a vizsgaszoftverben szereplő vizsgakérdéseket, illetve a kérdésekre adott válaszok pontozását, valamint a sikeres vizsgához szükséges minimális pontszámot a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.

(7) A vizsgalapot a horgászszövetség 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon vagy iratbetekintés keretében tekinthető meg.

(8) Az állami horgászvizsga követelményrendszerét a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(9) A sikeres állami horgászvizsgát követően a horgászszövetség által vizsgáztatásba bevont horgászszervezet a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.

(10) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a horgászszövetség a halgazdálkodási hatóság által meghatározott forma szerint számítógépes rendszerében rögzíti.

(11) A horgászszövetség az elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítványt - nyilvántartása adatai alapján - megismételt vizsgakötelezettség nélkül, díjmentesen pótolja.

(12) A horgászvizsga alóli mentességet az állami horgászvizsga bizottság számára hitelt érdemlően, a mentesség alapját igazoló igazolás benyújtásával kell igazolni.

22. § *  (1) A horgászok és a rekreációs halászok nyilvántartásának vezetését, valamint a nyilvántartást biztosító regisztrációt a horgászszövetség végzi.

(2) A horgászszövetség a regisztrációval kapcsolatos feladatokat az állami horgászjegy forgalmazással megbízott horgászszervezeteken keresztül biztosítja.

(3) A regisztrációt és a nyilvántartást támogató informatikai rendszer fenntartása és üzemeltetése - az online regisztráció lehetőségének biztosítása mellett - a horgászszövetség feladata.

(4) A nyilvántartásba vétel az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy kiadásának feltétele.

(5) A nyilvántartásba vétel során a Hhvtv. szerinti kötelező horgászszervezeti tagság is rögzítésre kerül.

(6) A regisztrációt követően kerül sor a nyilvántartásba vételre és a Magyar Horgászkártya kiadására.

(7) A Magyar Horgászkártya kötelező adattartalmát és díját a horgászszövetség honlapján teszi közzé.

(8) A Magyar Horgászkártya érvényességi ideje öt év, az érvényességi időn belül - a nyilvántartott személynek felróható okok miatt - történő csere díjköteles.

23. § *  (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy - legfeljebb kettő, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(3) A turista állami horgászjegy kizárólag az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online horgászszövetségi értékesítési rendszerben értékesíthető.

(4) A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel együtt jogosít horgászatra.

(5) Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a turista állami horgászjegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, akkor turista állami horgászjegyét annak érvénytelenítése mellett díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a horgászszövetség bármely forgalmazási pontján. A halfogásra jogosító okmány cseréje nem érinti a 35. § (7) bekezdés szerinti kötelezettséget.

24. § (1) *  A Hhvtv. 40. § (3) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy - legfeljebb háromágú - horoggal felszerelt horgászkészség, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló használható.

(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

25. § *  A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti személy az állami horgászjegy díjának megfizetése alóli mentességét (a továbbiakban: mentesség) az állami horgászjegy váltásakor az állami horgászjegy forgalmazását végző horgászszervezet számára a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolás benyújtásával igazolja. A mentesség jogosulatlan igénybevétele esetén az állami horgászjegy jogosultja a díj pótlólagos befizetésére köteles.

26. § *  Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába - ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés véglegessé válását megelőzően a halgazdálkodási hatóságnak leadta - a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.

26/A. § *  (1) A horgászszövetség az állami halászjegy vagy a halász fogási napló elvesztése vagy megsemmisülése esetén a 12. melléklet szerinti díj megfizetése ellenében intézkedik az okmány pótlásáról. A Hhvtv. 41. § (3) bekezdése alapján díjmentes állami halászjegyre jogosult esetében az okmány pótlása is díjmentes.

(2) A megsemmisült vagy elveszett állami horgászjegyet vagy horgász fogási naplót a horgászszövetség forgalmazási pontja a 12. mellékletben szereplő díj megfizetése ellenében pótolja. A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése alapján díjmentes állami horgászjegyre jogosult részére az okmány pótlása is díjmentes. A díjfizetésre a 19/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótláskor, az új állami horgászjegy vagy horgász fogási napló kiadásával - a halgazdálkodási jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában - az adott nyilvántartott halgazdálkodási területre kiadott éves területi jegy helyi horgászrendben megállapított engedélyezett éves kifogási (elviteli) mennyiségei időarányosan értelmezendők.

7. A területi jegy alcímhez

27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni

a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),

b) *  az engedélyes családi és utónevét,

c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,

d) a területi jegy érvényességének időtartamát,

e) *  azt, hogy a területi jegy kizárólag csak horgászatra vagy csak rekreációs célú halászatra jogosít, horgászat esetében az engedélyezett készségek számát és a csalihalfogó emelőháló használatára vonatkozó rendelkezést, rekreációs célú halászat esetében az e rendelet szerint alkalmazható halászeszköz vagy eszközök megnevezését, használható darabszámát és méretét,

f) *  a halgazdálkodásra jogosult által a helyi horgászrendben megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen, szigorításra irányuló fogási korlátozást,

g) *  az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való kedvezményi, illetve mentesítési eltéréseket, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapított meg,

h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,

i) *  a területi jegy váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,

k) *  a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódja (vagy víztérkódjai) megyekódot jelentő első két számjegyét, és a kötőjelet követő 0 elhagyásával a következő három számjegyet, valamint

l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.

(2) *  A kizárólagosan papír alapon előállított területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében megszakítás nélkül sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.

(2a) *  Az elektronikusan előállított területi jegynek megszakítás nélkül sorszámozottnak és megegyező másolati mentésűnek kell lennie, a nyomon követhetőséget és a visszamenőleges változtatások megakadályozását a területi jegyet előállító informatikai programnak teljeskörűen biztosítania kell.

(2b) *  A horgászszövetségnek kell biztosítani a horgászszervezetek részére a területi jegyet előállító informatikai programot.

(3) *  Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként - elektronikus vagy nyomtatott formában - kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.

(3a) *  Elektronikus tájékoztató kiadása esetén a területi jegyen az erre történő hivatkozást és a távoli elérést biztosító QR kódot is fel kell tüntetni.

(4) *  Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében a területi jegynek az (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti tartalmát a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában.

(5) *  Összevont területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjai közösen adnak ki.

(6) *  Összevont országos területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjainak felhatalmazása alapján a horgászszövetség ad ki.

(7) *  Nem minősül területi jegynek azon okmány, amely nem teljesíti az (1)-(6) bekezdésben foglalt követelményeket, illetve azon okmány, amely olyan természetes személy vagy jogi személy által került kiadásra, aki vagy amely nem minősül az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának.

(8) *  Egy horgász részére egy halgazdálkodási vízterületen - ide nem értve az igazoltan elveszett vagy megsemmisült jegy pótlását - egy darab éves területi jegy adható ki.

27/A. § *  (1) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által kiadható területi jegyek személyi jogosultságra, valamint az engedélyezett horgászmódszerre és a horgászkészségek számára vonatkozó típusait a horgászszövetség határozza meg és tartja nyilván. A területi jegyek típusait a horgászszövetség a honlapján köteles közzétenni.

(2) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek területi jegyet a horgászszövetség jóváhagyásával elektronikus formában is kiadhatnak.

8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez

28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.

(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.

(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.

(5) *  A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodási hatóság - hivatalból vagy a jogosult kérelmére - határozatában eltérhet.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a halgazdálkodási hatóság meghatározott időre, de legfeljebb egyéves - a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves - időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie.

(7) *  Az (1)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés l) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul.

(8) *  Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások miatt - beleértve a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományt is - nem megtartható halat vagy más hasznos víziállatot - a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva, a halászháló szemét átvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.

(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

(10) *  Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat - a (13) bekezdés esetét is ideértve - korábban kifogottal kicserélni tilos.

(11) *  Állami halászjeggyel, állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot, ezen belül a menyhalból, sügérből és domolykóból 3 kg-ot foghat ki.

(12) *  A Hhvtv. 40. § (3) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot, ezen belül a menyhalból, sügérből és domolykóból 2 kg-ot foghat ki.

(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

(14) *  Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a halászmódszerből, illetve a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat - a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével - azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.

(15) *  Horogra kívülről és nem a fejrészen akadt halat megtartani tilos.

(16) *  Az állami horgász-, illetve halászjegy jogosultja által szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat.

(17) *  Az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, valamint az inváziós idegenhonos halakat - a (15) bekezdés szerinti kívülről akadást és a 30. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve, a környezetvédelmi és állatvédelmi jogszabályok figyelembevételével - visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.

(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

(19) *  A vermelő halállományok védelme érdekében a halgazdálkodásra jogosult köteles vizsgálni a szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén a naptári évre vagy annak részidőszakára vonatkozóan. A szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a helyi horgászrendben rögzíteni kell.

(20) *  A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a tevékenység megkezdésének napját tollal, kitörölhetetlen módon kell megjelölni a papíralapú fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban. Vízi járműből történő horgászat esetén a vízi jármű indulása minősül a horgászat megkezdésének.

(20a) *  Ha a horgász elektronikus fogási naplót használ, a horgászati tevékenység megkezdésének napját abban köteles rögzíteni.

(21) *  A horgászat vagy a halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját, valamint a fogás dátumát. Darabszám-korlátozás alá eső hal kifogása esetén a fogás időpontja (óra, perc) 4 számjeggyel (00:00 formátumban) is beírandó.

(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.

(23) *  A horgászati tevékenységet folytató személy egyidejűleg legfeljebb a területi jegy szerint 2 napi darabszám- és mennyiségi korlátozásnak megfelelő mennyiségű, a (14) bekezdésben foglaltaknak megfelelően élve tartott vagy a (16) bekezdés szerint elpusztított halat kizárólag a horgászatához használt vízi járművön vagy horgászhelyén és legfeljebb 48 órán át tárolhat addig, amíg maga is a helyszínen tartózkodik. Egy horgászhelyen több horgász esetén minden horgász saját zsákmányát a többi horgász zsákmányától csak elkülönítetten tárolhatja. Ha a horgász a horgászhelyét vagy a vízpartot elhagyja, köteles a saját zsákmányát magával vinni.

(24) *  Tilos a vízminőséget rontó minőségű vagy a halak és más hasznos víziállatok számára egészségügyi kockázatot, vagy a kifogott és elfogyasztott hal útján humán-egészségügyi kockázatot jelentő etetőanyagot és csalit használni. Ezen előírások betartásával a vízminőséget nem befolyásoló horgászati tevékenység nem minősül vízhasználatnak.

(25) *  A halgazdálkodásra jogosult a (24) bekezdésben foglaltak közé nem sorolható, de vízminőségvédelmi, vagy halegészségügyi kockázatot jelentő egyes csalik vagy etetőanyagok használatát a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.

28/A. § *  (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen egy személy egyidejűleg horgászati és rekreációs halászati tevékenységet nem végezhet.

(2) Halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. E kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amely alatt a horgász másik, jogszerűen használt készségével halat fáraszt vagy annak végszerelékét vízbe juttatja, vagy jogszerűen használt csalihalfogó emelőhálót kezel.

(3) Ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni, és a végszereléket ki kell venni a vízből.

(4) *  A horgász a halfogásra jogosító okmányokat köteles horgászat közben a horgászhelyén magánál tartani.

28/B. § *  (1) A haltermelési létesítményben a horgászatra vonatkozó részletes szabályok és a kifogható halakra vonatkozó korlátozások kialakításáért és betartatásáért a haltermelési létesítmény üzemeltetője felelős.

(2) A (1) bekezdés szerinti szabályoknak tartalmaznia kell a Hhvtv. 46. § (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 28. § (1), (14), (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is.

(3) A haltermelési létesítményben kifogott halat a fogási naplóban nem kell rögzíteni.

29. § (1) *  A halgazdálkodási hatóság által a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelmények meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra szóló megállapítását a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen vagy az annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is fel kell tüntetnie.

(2) Nyakzóhálónak - a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti - a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.

30. § *  (1) *  Ha horgászverseny, illetve a horgászat, a halászati hagyományok, a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megtartásához a rendezvény jellege alapján a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentés, vagy az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentés szükséges, a halgazdálkodási hatóság a felmentést a következő feltételek fennállása esetén adhatja meg:

a) *  a rendező vagy a halgazdálkodásra jogosult a felmentés iránti, a rendezvény részletes leírását, a halfogás szabályait, valamint a kérelmezett felmentést bemutató kérelmét a rendezvény kezdetét megelőzően benyújtja,

b) a rendező a kérelméhez mellékeli a halgazdálkodásra jogosult rendezvényhez való hozzájárulását, és

c) *  a rendezvény nem veszélyezteti a hal élőhelyét és az őshonos halállományt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felmentés megadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.

(3) A Hhvtv. 16. §-a alóli felmentéssel megtartott horgászversenyek esetében a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.

30/A. § *  (1) A horgászszövetség a különféle horgászmódszerekhez igazodó országos versenyszabályzatait a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalommal alakítja ki.

(2) A halgazdálkodási hatóság az országos versenyszabályzatot abban az esetben hagyja jóvá, ha az országos versenyszabályzatban foglalt előírások alapján megállapítható, hogy az annak alapján tartandó rendezvények előreláthatólag nem veszélyeztetik a hal élőhelyét és az őshonos halállományt.

(3) A jóváhagyott országos versenyszabályzat alapján megtartani kívánt sporteseményt írásban vagy elektronikus úton kell a halgazdálkodási hatóság részére bejelenteni a horgászverseny kezdő időpontját megelőzően legalább 8 nappal. A bejelentést a horgászszövetség a vele alhaszonbérleti jogviszonyban álló tagszervezetei nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan meghatalmazás csatolása nélkül is megteheti.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hivatkozott, jóváhagyott országos versenyszabályzat megnevezését, annak jóváhagyási időpontját,

b) az országos versenyszabályzat alapján megtartandó horgászverseny megnevezését,

c) a horgászversenynek helyet adó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját,

d) a horgászverseny pontos helyét, kezdő és befejező időpontját.

(5) A horgászszövetség a 30/A. § szerinti versenyszabályzatok szerinti horgászversenyekről nyilvántartást vezet.

30/B. § *  A bemutatási célú horgászati tevékenységet a horgászszövetség részére elektronikus úton a tevékenység megkezdését 8 nappal megelőzően be kell jelenteni.

9. A halgazdálkodás tervszerűsége alcímhez

31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:

a) *  a halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladó telepítés, amely a halgazdálkodási hatóság számára bejelentett terv feletti telepítésként végezhető,

b) a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés 10%-át,

c) a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy

d) a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül.

(2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet.

(3) *  A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a halgazdálkodási hatóság felé.

(3a) *  Ha a halgazdálkodási vízterület jó ökológiai állapotának fenntartása vagy annak javítása érdekében ökológiai célú, szelektív halászat alkalmazása szükséges, a halgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az ökológiai célú, szelektív halászattal elérni kívánt célállapotot, az érintett halfajokat és kifogásra tervezett mennyiségüket, továbbá szükség szerint az ökológiai célú, szelektív halászat végzésével kapcsolatos egyéb lényeges feltételeket.

(4) * 

(5) *  A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelemére, a halgazdálkodási hatóság legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

(6) *  Halgazdálkodási tevékenységet - az engedélyezett halmentés eseteinek, valamint a halőrzés biztosításának kivételével - kizárólag a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján a halgazdálkodásra jogosult, vagy a Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pontja szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén a horgászszövetség végezhet vagy végeztethet.

(7) *  A Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pont szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén az ökológiai célú, szelektív halászatok országos koordinációja és monitorozása a horgászszövetség feladata.

31/A. § *  (1) Felszíni vízi összeköttetésű és a halak számára átjárható kapcsolódású nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetén a halgazdálkodási terv kidolgozása során az érintett halgazdálkodásra jogosultak kötelesek egymással együttműködni a hasznosítási, valamint az őshonos halállományok védelmi és fejlesztési célkitűzéseinek összehangolása érdekében. Az együttműködés részletes tartalmát megállapodásban kell rögzíteni, amelyet a halgazdálkodási hatóságnak meg kell küldeni.

(2) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a halgazdálkodásra jogosult az (1) bekezdés szerinti, más országbeli halgazdálkodásra jogosulttal való együttműködés lehetőségét keresni köteles. Ha együttműködés jön létre, ennek eredményéről a halgazdálkodási hatóságot tájékoztatni kell.

32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki

a) halászati szak-üzemmérnök,

b) halászati szakmérnök,

c) halászati-halgazdálkodási szakmérnök,

d) külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggel rendelkezik,

e) halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett, vagy

f) *  felsőfokú mezőgazdasági végzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal.

(2) *  Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a halgazdálkodási hatóságnál kérheti - képzettségének igazolásával - a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.

33. § (1) *  A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglalt, a halgazdálkodási hatósági eljárások során vizsgálandó szakkérdések tekintetében a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosítás jelentős változásának minősül az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legújabb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.

(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.

10. A halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése alcímhez

34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.

(2) * 

(3) * 

(4) *  A tervezett és megvalósult haltelepítés pontos helyszínét, időpontját és egyéb adatait, valamint a tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradását, meghiúsulását a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség részére az informatikai programba érkezett bejelentésekről valós időben adatot szolgáltat.

35. § (1) *  A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) *  Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót az állami horgászjegy jogosultja legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a horgászszervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló határidőben történő leadása a kiváltás szerinti szervezet címére tértivevény-szolgáltatással is teljesíthető. Az állami horgászjegy jogosultja köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

(3) *  A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a horgászszervezet az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja új állami horgászjegyét kiváltani.

(4) *  A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén a horgászszervezet a határidőn túl leadott, hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is kiadhatja az állami horgászjegyet.

(4a) *  A (4) bekezdés szerinti esetben az állami horgászjegy díja a Hhvtv. szerinti díjmentességben nem részesülő személyek esetén a mindenkori díj kétszerese, díjmentességben részesülő személyek esetén - a gyermek horgászok kivételével - az állami horgászjegy díjának megfelelő összeg. A horgászszervezet a (4) bekezdés szerinti jegyváltás tényéről köteles feljegyzést készíteni, és elszámolásában tájékoztatni a horgászszövetséget.

(5) *  Az engedélyes a kifogott (megtartani kívánt), darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után horgászhelyén vagy halászhelyén azonnal köteles a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt - a fogást vagy a 30/A. § szerinti horgászverseny mérlegelését követően -, haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

(5a) *  A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a horgászhely vagy a halászhely elhagyása előtt kell a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

(5b) *  Ha a 30/A. § szerint bejelentett horgászversenyen az idegenhonos inváziós halfajok a rendező horgászszervezet által elszállításra kerülnek, akkor e fogásra a fogási napló vezetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az elszállított inváziós halfajok mennyiségi adatairól a rendező horgászszervezet jelentést küld a horgászszövetség részére, amely a fogási naplókban rögzített halfogási adatokat kiegészíti a jelentésben szereplő adatokkal.

(5c) *  A bejegyzést naponta minden alkalommal el kell végezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, majd a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre visszatérve ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

(5d) *  Elektronikus horgász fogási napló használata esetén az (5) és (5a) bekezdésben említett esetek szerinti rögzítést az elektronikus horgász fogási naplóban kell elvégezni.

(6) *  A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a halászhelyet bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.

(7) *  A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a horgászszövetségnek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét a horgászszövetségi online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.

(8) *  A horgász fogási napló az azon feltüntetett sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.

(9) *  Az állami halászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.

(10) *  A halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.

(11) *  A (9) és (10) bekezdés szerinti fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.

36. § (1) *  A halgazdálkodásra jogosult évente, május 1-ig köteles jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, a horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek az előző évre vonatkozóan * 

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal,

b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal,

c) *  a bemutatási, valamint az ökológiai célú, szelektív halászat keretében kifogott hal,

d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal

fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a fogási naplóösszesítők, illetve a halgazdálkodási hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.

(2) *  Az Adattárat a halgazdálkodási hatóság- a miniszter szakmai iránymutatásai alapján - működteti.

(2a) *  A miniszter ellátja az Adattár fejlesztési irányainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat, valamint a Hhvtv. 54. § (6) bekezdése alapján az Adattár felhasználásával értékeléseket végez.

(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.

(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.

(5) *  A területi halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti, illetékességi területén lévő halgazdálkodásra jogosultaktól kapott jelentéseket, valamint az azokból készített összesített megyei jelentését évente május 31-ig megküldi az Adattárat működtető, országos illetékességű halgazdálkodási hatóság részére.

(6) *  Az Adattárból történő adatszolgáltatás díja - ide nem értve a halgazdálkodásra jogosult adatszolgáltatása alapján bejegyzett adatokat - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és az adatszolgáltatással érintett naptári évenként ötezer forint, amelyet a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára kell megfizetni.

(7) *  Az Adattárat működtető halgazdálkodási hatóság az (5) bekezdés szerinti megyei jelentések alapján összesített országos jelentését június 30-ig megküldi a minisztérium részére.

37. § * 

38. § * 

11. A halőrzés alcímhez * 

39. § *  (1) Halőrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi jeggyel rendelkezik, illetve az, akivel szemben három éven belüli halvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a halgazdálkodási hatóság előtt tett halőri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halőr feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.

(3) A halgazdálkodási hatóság a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök számára tanfolyamot és a Hhvtv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott halőri vizsgát szervez. A halgazdálkodási hatóság a sikeres vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.

(4) A hivatásos halőr kétévente köteles, a társadalmi halőr jogosult a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzétett adattartamú vizsgabizonyítványt állít ki.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium halgazdálkodási hatóság bevonásával gondoskodik.

(6) A (4) bekezdésben foglalt vizsgabizonyítvány a kiállítást követő két évig érvényes.

(7) Halőrként csak érvényes, a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri vizsgabizonyítvánnyal, illetve hivatásos halőrként a halőri vizsgabizonyítvány kiállítását követő két évvel később csak érvényes, halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri továbbképzési vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy alkalmazható.

40. § *  (1) A vizsgát tett halőr jelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti halgazdálkodási hatóság előtt köteles esküt tenni. A halőri eskü szövegének adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) A halgazdálkodási hatóság az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a halgazdálkodási hatóság őrzi.

41. § *  (1) A halgazdálkodási hatóság az esküt tett társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.

(2) Az esküt tett hivatásos halőr és társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú szolgálati naplót ad ki.

(3) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett hivatásos halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a szolgálati naplóban rögzített, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja, mint munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti törvény alapján esküt tett állami halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a (11) bekezdésben meghatározott munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.

(5) A halőr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé. A halgazdálkodási hatóság az esküt tett halőr részére - a halgazdálkodásra jogosult tájékoztatásával egyidejűleg - átadja a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvétel időpontját.

(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és szolgálati jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak és a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény körözését.

(7) A halőr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki, és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a halgazdálkodási hatóságot.

(8) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőri igazolványt a halgazdálkodási hatóságnak leadni.

(9) A halgazdálkodásra jogosult a szolgálati naplót a kiadásától számított öt évig köteles megőrizni.

(10) Ha megállapítást nyer, hogy a halőr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a hivatásos halőr szolgálati igazolványa, szolgálati jelvénye visszavonható.

(11) A halgazdálkodási hatóság foglalkoztatásában, illetve megbízásában álló állami halőr és állami halőr jelölt tekintetében a 39. § (3)-(4) bekezdése szerinti halőri tanfolyam, vizsga, továbbképzés és továbbképzési vizsga szervezésével, a vizsgabizonyítvány kiállításával kapcsolatos, a 40. § (1)-(2) bekezdése szerinti eskütétellel, esküokmány kiadással, esküokmány őrzéssel kapcsolatos, valamint a (2)-(6), (8) és (9) bekezdése szerinti szolgálati naplóval, szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kapcsolatos feladatokat a halgazdálkodási hatóság látja el.

(12) A halgazdálkodási hatóság állományában álló ugyanazon személy egyidejűleg állami halőri és halgazdálkodási hatósági feladatokat is elláthat.

42. § *  (1) A halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halőrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.

(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb egybefüggő vízfelületű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő hivatásos halőr alkalmazásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.

(3) Ha az ugyanazon halgazdálkodásra jogosult által hasznosított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek együttes mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles hivatásos halőr alkalmazására vagy megbízására:

a) 50-100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,

b) 100-2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,

c) 2000-4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,

d) 4000-6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,

e) minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.

(4) A (3) bekezdés szerinti hivatásos halőri létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de hivatásos halőr több jogosult általi közös foglalkoztatása, illetve megbízása a halgazdálkodási hatóság engedélyével lehetséges.

43. § *  A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok beszerzéséről az adott nyomtatványok kiadásával kapcsolatos feladatot ellátó halgazdálkodási hatóság vagy közfeladat-ellátása keretében a horgászszövetség gondoskodik.

44. § * 

12. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények alcímhez

45. § *  A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a halgazdálkodási hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halgazdálkodási hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

45/A. § *  A Hhvtv. 70. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti határidő maximum 8 nap lehet.

13. Záró rendelkezések

46. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

47. § (1) *  A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervek módosítására e rendelet szerinti előírások csak abban az esetben alkalmazandók, ha azok az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó hatályos halászati haszonbérleti szerződéssel nem ellentétesek. A halgazdálkodásra jogosult ilyen esetben is nyilatkozhat úgy a halgazdálkodási hatóság felé, hogy aláveti magát a megváltozott előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtette meg.

(3)-(5) * 

48. § Ez a rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14-15. cikkének, valamint V. mellékletének való megfelelést szolgálja.

49. § * 

1. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez * 

A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értéke, valamint a kiszámítás módja

Kistermetű fajok

Fajnév Tudományos név 100 gramm egyedsúly alatt
Ft/db
100 gramm egyedsúly felett
Ft/kg*
bodorka Rutilus rutilus 20 1000
vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus 20 1000
domolykó Leuciscus cephalus 20 2000
jászkeszeg Leuciscus idus 20 1000
szélhajtó küsz Alburnus alburnus 10 1000
karikakeszeg Blicca bjoerkna 10 1000
dévérkeszeg Abramis brama 10 1000
laposkeszeg Abramis ballerus 10 1000
bagolykeszeg Abramis sapa 10 1000
szilvaorrú keszeg Vimba vimba 20 1000
paduc Chondrostoma nasus 100 1000
garda Pelecus cultratus 100 2000
compó Tinca tinca 200 3000
széles kárász Carassius carassius 200 3000
sebes pisztráng Salmo trutta 200 3000
menyhal Lota lota 200 3000
sügér Perca fluviatilis 50 2000
vágó durbincs Gymnocephalus cernuus 50 1000
kősüllő Sander volgensis 100 3000

Nagyobb termetű fajok

Fajnév Tudományos név 100 gramm alatt Ft/db 100 gramm egyedsúly felett Ft/kg*
kecsege Acipenser ruthenus 500 4000
angolna Anguilla anguilla - 3000
balin Aspius aspius 100 2000
márna Barbus barbus 100 2000
ponty Cyprinus carpio 100 1000
harcsa Silurus glanis 100 2000
csuka Esox lucius 200 3000
fogassüllő Sander lucioperca 200 3000

* Megjegyzés: A méret- vagy darabszám-korlátozással, vagy fajlagos tilalmi időszakkal védett halfajok méreten aluli vagy kifogható darabszámot meghaladó, vagy fajlagos tilalmi időben jogosulatlanul kifogott, illetve a helyi horgászrendben felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse, ponty esetében tizenötszöröse.

2. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész

Fogási tanúsítvány adattartalma

Fogási tanúsítvány nyomtatvány tömb fedőlapján

1. Név (cégnév)

2. Lakóhely (székhely)

3. Halászati engedély száma

4. Kiállítás helye, időpontja

5. *  Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

Fogási tanúsítvány belső lapjain

1. Fogási tanúsítvány

2. Belföldi halértékesítéshez

3. Bizonylat száma

4. Halászati engedélyes

a) neve

b) lakcíme (székhelye)

c) halászati engedélyének száma

5. Vásárló

a) neve

b) lakcíme (székhelye)

6. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezése, illetve víztérkódja

7. Értékesített halfaj

a) megnevezése

b) mennyisége (kg)

c) mennyisége (db)

8. Bizonylat kiállításának helye, időpontja

9. Halászati engedélyes aláírása

10. Vásárló aláírása

II. rész

A halászati engedélynek - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - a következőket kell tartalmaznia

1. Halászati engedély időbeli hatálya

2. Halgazdálkodásra jogosult megnevezése

3. Halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, vízfolyás esetében a halászható km szelvények

4. Alkalmazható halászeszközök

a) megnevezése

b) darabszáma

c) szembősége

d) egyedi jelölése

e) kifogható egyes halfajok éves mennyisége (kg)

5. Halászati szerződés kelte, időbeli hatálya

6. Halászati engedély azonosító száma

3-7. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez * 

8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez * 

I. rész

Őshonos halfajok

magyar név tudományos név fogható nem
fogható
közösségi
jelentőségű faj
veszélyez-
tetett
faj
kecsege Acipenser ruthenus X X X
angolna Anguilla anguilla X
bodorka Rutilus rutilus X
vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus X
domolykó *  Leuciscus cephalus X
jászkeszeg Leuciscus idus X
balin Aspius aspius X X
szélhajtó küsz Alburnus alburnus X
karikakeszeg Blicca bjoerkna X
dévérkeszeg Abramis brama X
laposkeszeg Abramis ballerus X
bagolykeszeg Abramis sapa X
szilvaorrú keszeg Vimba vimba X
garda Pelecus cultratus X X
paduc Chondrostoma nasus X
compó Tinca tinca X X
márna Barbus barbus X X
széles kárász Carassius carassius X X
ponty Cyprinus carpio X
harcsa Silurus glanis X
csuka Esox lucius X
sebes pisztráng Salmo trutta X
menyhal Lota lota X
sügér *  Perca fluviatilis X
vágó durbincs Gymnocephalus cernua X
fogassüllő Sander lucioperca X
kősüllő Sander volgensis X X

II. rész

Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok

magyar név tudományos név inváziós spontán jövevényfaj
lénai tok Acipenser baeri
lapátorrú tok Polyodon spathula
amur Ctenopharyngodon idella
fekete amur Mylopharingodon piceus
razbóra Pseudorasbora parva X
ezüstkárász Carassius gibelio X
busa Hypophthalmichtys sp. X
törpeharcsa Ameiurus nebulosus X
fekete törpeharcsa Ameiurus melas X
pettyes harcsa Ictalurus punctatus
afrikai harcsa Clarias sp., Heterobranchus sp.
pataki szajbling Salvelinus fontinalis
szivárványos pisztráng Oncorhynchus mykiss
tüskés pikó (beleértve
a nyugati pikót is)
Gasterosteus aculeatus (in. G.
gymnurus)
naphal Lepomis gibbosus X
pisztrángsügér Micropterus salmoides
amurgéb Perccottus glenii X
folyami géb Neogobio fluviatilis X
csupasztorkú géb Neogobius gymnotrachelus X
Kessler-géb Neogobius kessleri X
feketeszájú géb Neogobius melanostomus X
tarka géb Proterorhinus marmoratus X
kaukázusi törpegéb Knipowitschia caucasica X

9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez * 

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi és éves kifogható darabszáma

magyar név
fajlagos tilalmi időszak
kifogható halak mérettartománya naponta kifogható darabszám
csuka 02. 01 - 03. 31. legalább 40 cm 3 db
balin 03. 01 - 04. 30. legalább 40 cm 3 db
sügér 03. 01 - 04. 30. legalább 15 cm *
fogassüllő 03. 01 - 04. 30. legalább 30 cm 3 db
kősüllő 03. 01 - 06. 30. legalább 25 cm 3 db
garda 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm
domolykó 04. 15 - 05. 31. legalább 25 cm *
jászkeszeg 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm
szilvaorrú keszeg 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm
paduc 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm
márna 04. 15 - 05. 31. legalább 40 cm 3 db
ponty 05. 02 - 05. 31. legalább 30 cm 3 db
compó 05. 02 - 06. 15. legalább 25 cm 3 db
harcsa 05. 02 - 06. 15. legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm 3 db
sebes pisztráng 10. 01 - 03. 31. legalább 22 cm 3 db
menyhal - legalább 25 cm *

A naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból éves területi engedéllyel évente összesen legfeljebb 100 db fogható ki.

* Menyhal, sügér és domolykó esetében a naponta kifogható mennyiség darabszámtól függetlenül 3 kg.

10-11. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez * 

12. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez * 

Horgászati, halászati tevékenységekhez kapcsolódó díjak

1. Állami halászjegy díja 2000 Ft
2. Állami horgászjegy díja 2000 Ft
3. Turista állami horgászjegy díja 2000 Ft
4. Állami halász és állami horgász fogási napló díja 200 Ft
5. Állami halászvizsga díja 7000 Ft
6. Fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) kiadásának díja 2000 Ft

13. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez * 

1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fizetési számlája:

10032000-00289782-00000000

2. *  Halgazdálkodási hatóságok illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatalok bankszámlaszámai:

A) B)
Halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatal Számlaszám
1. Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00300953-00000000
2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 10025004-00299657-00000000
3. Békés Megyei Kormányhivatal 10026005-00299578-00000000
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 10027006-00302797-00000000
5. Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00302618-00000000
6. Fejér Megyei Kormányhivatal 10029008-00302694-00000000
7. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 10033001-00299633-00000000
8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 10034002-00301789-00000000
9. Heves Megyei Kormányhivatal 10035003-00302065-00000000
10. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal 10036004-00301404-00000000
11. Nógrád Megyei Kormányhivatal 10037005-00302072-00000000
12. Pest Megyei Kormányhivatal 10023002-00302223-00000000
13. Somogy Megyei Kormányhivatal 10039007-00301105-00000000
14. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 10044001-00302230-00000000
15. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 10045002-00301806-00000000
16. Tolna Megyei Kormányhivatal 10046003-00302412-00000000
17. Vas Megyei Kormányhivatal 10047004-00301370-00000000
18. Veszprém Megyei Kormányhivatal 10048005-00299516-00000000
19. Zala Megyei Kormányhivatal 10049006-00302993-00000000

  Vissza az oldal tetejére