A jogszabály mai napon ( 2022.05.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

178/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet

a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § *  A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány által az Alaptörvény 53. cikke alapján kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet), a 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kormány által az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. §-a alapján elrendelt egészségügyi válsághelyzet (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kezelése során, valamint a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti humanitárius katasztrófa esetében ellátja az 5. § szerinti és a 7. § (6) bekezdése szerinti ügyrendben a számára megállapított humanitárius jellegű feladatokat.

2. § *  (1) A Tanács működése ülésszakokra tagozódik.

(2) Az ülésszak

a) a veszélyhelyzet kihirdetésekor,

b) - a Tanács döntése alapján - az egészségügyi válsághelyzet elrendelésekor vagy

c) - a Tanács döntése alapján - a szomszédos országokban felmerülő - Magyarország területét közvetlenül érintő - humanitárius katasztrófa esetében a Tanács által meghatározott időpontban

kezdődik.

(3) Az ülésszak lezárását a Tanács határozza meg, azzal, hogy az ülésszak legfeljebb a veszélyhelyzet vagy az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő hat hónapig tarthat. A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Tanács negyedévente köteles megvizsgálni, hogy az ülésszak megkezdésére okot adó humanitárius katasztrófa vagy annak magyarországi közvetlen hatása fennáll-e. Amennyiben a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Tanács megállapítja, hogy az ülésszak megkezdésére okot adó humanitárius katasztrófa vagy annak magyarországi közvetlen hatása már nem áll fenn, úgy dönt az ülésszak legfeljebb hat hónapon belüli lezárásáról.

3. § *  (1) A Tanács tagjai a Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendeletben foglalt Karitatív Tanács tagjai (a továbbiakban: szervezeti tag).

(2) A Tanács tagjai az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója,

b) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által kijelölt állami vezető,

c) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt állami vezető,

d) a Tanács elnöke.

(3) A Tanács elnöke az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy.

4. § A szervezeti tag tagsága megszűnik, ha

a) a szervezeti tag a megállapodást az abban meghatározottak szerint felmondja,

b) a szervezeti tag nem tesz eleget az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló NMHH rendelet szerinti részletezettségű adattartalommal a befolyt adományok felhasználására vonatkozó közzétételi kötelezettségének,

c) a szervezeti tag jogutód nélkül megszűnik.

5. § (1) A Tanács feladatai a szervezeti tagok függetlenségét, önállóságát nem érintve:

a) dönt az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló NMHH rendelet szerint létrejött, a 1357-es hívószámon működő „Nemzeti Összefogás Vonala” adománygyűjtő vonalra (a továbbiakban: Adományvonal), továbbá az ahhoz tartozó számlára érkező adományok elosztásáról, koordinálja azok felhasználását,

b) *  összehangolja a szervezeti tagok veszélyhelyzetben, egészségügyi válsághelyzetben vagy humanitárius katasztrófa esetében folyatott karitatív segítségnyújtását,

c) *  figyelemmel kíséri a veszélyhelyzetben, egészségügyi válsághelyzetben vagy humanitárius katasztrófa esetében folytatott adományozási gyakorlatot.

(2) *  A szervezeti tagok saját adománygyűjtő vonalainak működtetése az ülésszak kezdőnapján a Tanács döntése alapján felfüggesztésre kerül.

(3) *  A felfüggesztés

a) a veszélyhelyzet megszűnéséig,

b) a Tanács döntése alapján a veszélyhelyzet megszűnését megelőző időpontig,

c) az egészségügyi válsághelyzet megszűnéséig vagy

d) a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Tanácsnak az ülésszak megkezdésére okot adó humanitárius katasztrófa vagy annak magyarországi közvetlen hatása megszűnéséről szóló, a 2. § (3) bekezdése szerinti döntésének napjáig

tart.

6. § (1) A Tanács a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal ülésezik, üléseit a Tanács elnöke hívja össze.

(2) A szervezeti tag Tanácsban való képviseletére a szervezet képviselője által írásban felhatalmazott személy jogosult.

(3) *  A 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tagok jogosultak - eseti meghatalmazás alapján - a meghatalmazottjuk útján eljárni a Tanácsban.

7. § (1) *  A Tanács üléseit az elnök vezeti. Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörben az általa kijelölt tag helyettesíti.

(2) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést újra össze kell hívni.

(3) *  A Tanács a döntéseit a Tanács ülésén jelen lévő tagok felének támogató szavazatával hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök - távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag - szavazata dönt.

(4) *  A Tanács üléseiről, valamint a 7/A. § szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatalról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, tárgyát, a jelenlevők nevét, a határozatképességre vonatkozó adatokat és a szavazás eredményét. A határozat eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyvet az elnök - távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag - és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és egy tag hitelesíti.

(5) *  A Tanács működtetésével kapcsolatos titkársági teendőket a Tanács elnöke látja el.

(6) A Tanács működésének részletes szabályait az általa jóváhagyott ügyrend tartalmazza.

(7) Az elnök a Tanács ülésére tanácskozási joggal bárkit meghívhat.

7/A. § *  (1) *  A veszélyhelyzet, egészségügyi válsághelyzet vagy humanitárius katasztrófa körülményeire figyelemmel - az elnök határozata alapján - a Tanács ülés tartása nélkül is hozhat döntést.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a Tanács tagjai az előterjesztést telekommunikációs, informatikai eszköz útján egyeztetik, valamint tárgyalják meg.

(3) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén - az egyes napirendi pontok tekintetében - a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha - telekommunikációs vagy informatikai eszköz útján - írásban legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lett volna az ülés megtartása esetén. Ha valamely tag az elnök által megjelölt határidőn belül írásban nem szavazott az előterjesztésről, azt úgy kell tekinteni, mintha a nem szavazó tag - az adott napirendi pont tekintetében - az ülésen nem jelent volna meg.

8. § Az Adományvonal számlaszámára érkező támogatások forrásai:

a) belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, adományai,

b) más államtól vagy nemzetközi szervezettől származó támogatások,

c) a számla-egyenleg után a számlavezető pénzügyi intézmény által fizetendő kamat,

d) telekommunikációs szolgáltatók által utalt, az Adományvonal hívószámra érkezett adományok.

9. § Az Adományvonal bevételei kizárólag a szervezeti tagok veszélyhelyzetek kezelése során ellátott humanitárius jellegű feladataival kapcsolatos kiadásokra használhatók fel.

10. § Az Adományvonal számlaszáma feletti rendelkezésre kizárólagosan a Tanács elnöke jogosult.

11. § A Tanács tagjai és meghívottjai a Tanácsban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.

12. § *  A Tanáccsal kapcsolatos kommunikációs feladatokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter látja el.

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § (1) Az e rendelet hatálybalépését követő tíz napon belül a Tanács elnöke összehívja a Tanács alakuló ülését. Az alakuló ülésre a 2. § nem alkalmazható.

(2) *  Ha e rendelet hatálybalépésekor veszélyhelyzet, egészségügyi válsághelyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn, a Tanács ülésszaka - a 2. §-ban foglaltaktól eltérően - a Tanács ülésének soron kívüli összehívásával kezdődik.

(3) *  Ha a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló 178/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 85/2022. (III. 5.) Korm. rendelet hatálybalépésekor veszélyhelyzet, egészségügyi válsághelyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn, a Tanács ülésszaka - a 2. §-ban foglaltaktól eltérően - a Tanács ülésének soron kívüli összehívásával kezdődik.


  Vissza az oldal tetejére